Embed Size (px)
Citation preview
ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR
ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK MAGYARORSZÁGRÓL AZEU TAGORSZÁGOKBÓL
2012. 11.08.ÁVF
Szabó Júlia
doktorandusz, ELTE TáTK Szociológia Doktori IskolaInterdiszciplináris program
Egy háttérakció, ami előtérbe kerül
1951 óta rendezik meg a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált.
2011-ben a Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott) magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának sajtótájékoztatóján a székeken elhelyezett 3 oldalas kormányzati háttéranyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták.
• Milyen szakmai háttérmechanizmusok működnek a Budapesten dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában?
• Milyen „nem látható” kommunikációs üzenetek befolyásolják a Magyarországról megszülető cikkeket, tudósításokat?
• Milyen az ebből születő Magyarország percepció a nemzetközi sajtóban?
A professziók és az ő kultúrájuk
Az újságírás szakmai kultúrája
egy olyan szakmai kultúra, – a maga összes látható és nem látható elemével, ami kontextusként működik – ennek nem ismerete vagy ignorálása: interkulturális inkompetencia!
Megnemértés
(berlini percepció – diktatúra, propaganda-eszközökkel)
A tudósító, mint olyan….Őrültek kis csoportja, de van benne rendszer
„ Amikor azt látod,hogy épeszű emberek százezrei igyekeznek elmenekülni valahonnan, ugyanakkor őrültek kis csoportja éppen ellenkezőleg, bejutni próbál oda, akkor biztos lehetsz benne: az utóbbiak újságírók”
(Rosemblum, Mort 1993.New York)
• „ Van itt valaki, akit megerőszakoltak és beszél angolul?”(Edward Behr, 1982)
Belga Kongóban kitört polgárháború idején egy brit TV riporter tette fel, menekülő európai asszonyok egy csoportjának
Az „ellenséges” külföldi sajtó
…avagy rólunk írtákMódszertan
• HIPA segítségével írásban megkeresés• írott sajtó elemzése• szóbeli kérdezés
– nemcsak nyugati EU tagországi tudósító– több kormányzati ciklus tapasztalataival
• Lovas cikk a Magyar Nemzetben (Hamis adatokat közölt az AFP, 2012.okt.25.szám)
• „Rólunk írták” Heti Válasz összeállítás
A 2010-es médiatörvény egyik hatása
• „Ténykérdés végül, hogy a médiatörvény viszont megszületett, ami viszont (szakmabéliekről lévén szó) azonnal magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét, ráadásul e sajtónak nem kis része kezdettől fogva eleve bizonyos fenntartással, ha ugyan nem egyenesen előítélettel követte amúgy is a magyarországi történéseket. Mindez ugyanakkor azt is jelentette, hogy még Brüsszelben is mindazok számára, akinek életét a brüsszeli elnökségi erőfeszítések „eladása” kellett volna, kitöltse, az első hetekben proaktív tájékoztatás helyett maga is a médiatörvényt magyarázásával, az ügy (voltaképpen egy magyarországi belpolitikai történés, nem pedig egy elnökségi kérdés) kezelésével töltötte ideje nem kis részét.”
(Fóris György ,a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatójaAZ ELSŐ MAGYAR EU-ELNÖKSÉG NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSÉRŐL)
Hazai percepció a külföldi sajtórólkérdések Adam LeBorhoz….
1. A külföldi sajtó rendkívül kritikus Magyarországgal szemben. Az embernek az a benyomása, hogy – miként az ön vitapartnere, Schöpflin György fogalmaz –bármit le lehet írni rólunk. Nem gondolja, hogy a kollégái gyakran erősen túloznak?
2. Amióta csak az Orbán-kormány megalakult, azzal a gonddal küzd, hogy a nyugati sajtóban nem tudja megértetni döntéseinek motivációit és hátterét. Ön szerint mi ennek az oka? A média miért nem mutat érdeklődést a magyar kormány szempontjai iránt?
3. Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízható forrásnak? Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra, vagy főként ellenzéki véleményekre hagyatkozik?
„Ha Mr. Orbán eljönne közénk”Heti Válasz
A kőszegi Tranzit - Fesztivál a határon című rendezvényen Schöpflin György európai parlamenti képviselő hazánk külföldi sajtójáról vitázott Adam LeBor
újságíróval. A The Economist magyarországi tudósítója - az Orbán-kormány egyik nagy kritikusa.
Az interjú eredetileg a Heti Válasz szerkesztői és újságíró-növendékei által közösen készített Feszti Válaszban (a kőszegi Tranzit tábori lapjában) jelent meg.
A tapasztalatok…
1. Közlő (nem Nyugat -európai EU tag)
Információhoz jutás
• írja le a kérdéseket, mert egy felettesnek „jóvá kell hagynia”
• 2 hét múlva jön a válasz
• az adott személy nem kíván nyilatkozni
• nem tud válaszolni (inkompetens)
• lemondják a sajtótájékoztatót
• sok az írott közlemény
Tapasztalatok/2
2. KözlőInformációhoz jutás• a sajtótájékoztatók szigorúan vezéreltek, gyakran
csak 2 kérdés, egy magyar - gyakran a Magyar Nemzet tudósítója -, és csak egyetlen külföldi
• Orbán nem jön el hozzájuk (HIPA, Martonyi volt) ld. Adam Le Bor „A miniszterelnöknek érvényes meghívása van a magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesületbe, ennek azonban két év után sem tett eleget.”)
• hostilis légkört érzékel
Tapasztalatok/3
3. Közlő (több kormányon átívelő munkatárs)Információhoz jutás• a Gyurcsány kormány óta törekvés volt a nyitásra, külügy,
pénzügy, gazdasági kormányzat - rendszeresíteni a kommunikációs folyamatokat
• a jelenlegi Orbán kormány alatt óvatosabbak, amióta látható, hogy a piacok azonnal reagálnak
• a kormány honlapról, a külügy rendszeres emailjeiből, a minisztériumok hetente kétszer angolul és magyarul küldenek emaileket.
• meglepődnek, ha elmegy olyan sajtótájékoztatóra, ami nem „nemzetközi”
• felesleges titkolózás (pl. kínai küldöttség programja)
Tapasztalatok/4
folytatás…• egy témáról 6-7 embert kell megkeresni, mielőtt
választ kap• mindent írásban kérnek• van, hogy egy eseménynél az előző nap értesítik• sokkal zártabbak, óvatosabbak, bizalmatlanság
érezhető• „ügyesebbek” voltak az előző kormányok, lehetne
„ügyesebben” kezelni• a „vissza a múltba” szemlélettel nem tud mit kezdeni• Internetről, blogokból, websiteokról tájékozódik
A „szakma szabályai szerint”
Adam LeBor„Nem beszélhetek „a média” nevében, sőt ez a kifejezés túlságosan általános ahhoz, hogy használható legyen. Az újságírók körében különbséget kell tennünk a huzamos ideig itt tevékenykedő, illetve az egyes alkalmakra kiküldött tudósítók között. Itt működő kollégáim, például az Associated Press, a Reuters, a Bloomberg, a BBC vagy a Financial Times munkatársai nem hagyják figyelmen kívül a kormány álláspontját. Én sem. Sőt nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy tudósításainkban megjelenjen a kormányzati nézőpont is…”
Professzionális szakmai kultúra
„Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízható forrásnak? Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra, vagy főként ellenzéki véleményekre hagyatkozik?
Elnézést, de a kérdés utóbbi részét butaságnak tartom.
Természetesen nem hagyatkozom főként ellenzéki forrásokra. Sőt valójában az ellenzék jelenleg nem is annyira érdekes. Vannak forrásaim a kormányban, a Fideszben, diplomaták körében, konzultálok más tudósítókkal, valamint civil szervezetek és think-tankek képviselőivel. Különösen érdekelnek az önálló gondolkodású, jobbközép irányultságú blogok és szerzők.”
Adam LeBor interjú részlet, Heti Válasz, Ha Mr. Orbán eljönne közénk Móder Katalin Utolsó módosítás: 2012.10.30. - 19:46
Létrehozás: 2012.09.03.
MédiarendszerekDaniel C. Hallin-P. Mancini ( AKTI-Gondolat/2008.)
Mediterrán vagy polarizált pluralista modell
Észak-/közép-európai vagy demokratikus korporatista modell
Észak-atlanti vagy liberális modell
lapkiadás
Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália,
Spanyolország
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország,
Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc
Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kanada, Írország
Politikai párhuzamosság
magas politikai párhuzamosság; külső pluralizmus, kommentárközpontú újságírás; a közmédia irányításának parlamentáris vagy kormányzati modellje — a közmédiát befolyásoló politikai modell
külső pluralizmus, különösen a nemzeti sajtóban;történelmileg erőspártnyomás; eltolódás a semleges kereskedelmi újságírás felé; a közmédiában részt vevő politika, jelentős autonómia mellett
semleges kereskedelmi sajtó; információ-központú újságírás; belső pluralizmus (Nagy-Britanniában külső); a közmédia irányításának professzionális modellje —formálisan autonóm rendszer
Professzio-nalizáció
a professzionalizációalacsonyabb szintje; instrumentalizáció
a professzionalizációmagas szintje; intézményesített önszabályozás
professzionalizáció magas szintje; nem intézményesített önszabályozás
Az állam szerepe a médiában
erős állami beavatkozás; sajtótámogatások Franciaországban és Olaszországban; a cenzúra időszakai; „a szabályok durva leépítése” (kivéve Franciaországban)
erős állami beavatkozás, de a sajtó szabadságának védelmével; sajtótámogatás, különösen Skandináviában; erős közszolgálati média
piacorientált (kivéve az erős közszolgálati módját Nagy-Britanniában és Írországban)
A három modell: a politikai rendszer jellemzői
Mediterrán vagy polarizált
pluralista modell
Észak-/közép-európai vagy demokratikus korporatista
modell
Észak-atlanti vagy liberális modell
Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Norvégia,
Svédország, Svájc
Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kanada, Írország
Politikatörténet; a konfliktusok és a konszenzus mintái
kései demokratizálódás; polarizált pluralizmus
korai demokratizálódás; mérsékelt pluralizmus (kivéve: Németországban és Ausztriában 1945 előtt)
korai demokratizálódás; mérsékelt pluralizmus
Az állam szerepe
az állam és a pártok erőteljes részvétele a gazdaságban; az autoritarizmus időszakai, erős jóléti állam Franciaországban, Olaszországban
Erős állam; az állam jelentős részvétele a gazdaságban
liberalizmus, gyengébb jóléti állam. főként az Egyesült Államokban
Komparativitás
• A médiapiacok szerkezete• A politikai párhuzamosság mértéke és fajtája Az újságírói professzionalitás fejlettsége • Az állami beavatkozás mértéke a médiarendszerbe
Az újságírószakma kulcselemei• az újságírás a közbizalom letéteményese• a szakmai gyakorlat közös normái• az újságíró autonómiája
Nyilvános közlés = politikai harc?
„A jelen politikacsinálóinak evidencia, hogy a harc az ellenféllel egyszersmind kommunikációs manőver is (és megfordítva: minden kommunikáció, nyilvános közlés a politikai harc egy-egy hadmozdulata”
(Stratégiai homály, Hammer Ferenc médiakutató, Magyar Narancs, 2012.
október 18.)
Ellenséges hang vagy más modell?
1. Az itt dolgozó tudósítók az Észak-atlanti modellben szocializálódott szakemberek, a professzionalitás magas színvonalával.
2. Ebbe az irányba mozdult el a hazai média is a rendszerváltás óta, folyamatosan és lépésenként.
Ennek a szabályait és kultúráját nem ismerni és ignorálni: interkulturális inkompetencia
Az a bizonyos háttér…
Egy professzió kultúrájának is vannak
• látható
• és nem látható elemei
Egy filmművészeti siker sajtótájékoztatóján nem „comme il faut” dolog kormányzati háttéranyagot hagyni a széken. Ennek az üzenete adott esetben egészen más, mint az azt elhelyező szándéka volt.
Kompország?
„Magyarországon a rendszerváltással , majd az EU-hoz csatlakozással egy hosszú
• tanulási,
• egyben társadalmi-kulturális alkalmazkodási folyamat vette kezdetét.”
(Terestyéni Tamás: Kompország a Nyugat iskolájában, Gondolat kiadó, 2011.)
Szabadságelvű vagy központi vezérlésű szerveződési elv?
Átmenetek, az alrendszerek különböző koordinációs módokat valósítanak meg
A nyilvánosság alrendszerében is van átmenet: újmédia, internetes tartalmak
Mindegy?
Akik szerint igen…mert úgyis azt írják…..
és akik szerint nem.
Ez utóbbiak közé tartozom.
Köszönöm a figyelmüket!
