DUNAÚJVÁROS · környezetet terhelő funkciók a későbbiekben is a város lakott területeitől délre települtek. A Vasmű ipari hulladékát gyakorlatilag kontroll nélkül

T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E Z Ő K F T .

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

FELÜLVIZSGÁLATA

A L Á T Á M A S Z T Ó J A V A S L A T

TARTALOM

S Z Ö V E G (önálló tartalomjegyzékkel)

R A J Z I M U N K A R É S Z E K

− erdőtervezett erdők megoszlása − tájrendezési javaslat

− meglévő közlekedési hálózat − jelentős parkolófelületek

− közösségi közlekedési hálózat − jellemző meglévő keresztszelvények I-III.

− mintakeresztszelvények javaslat I-II. − vízellátás

− vízelvezetés − villamosenergia ellátás

− földgázellátás − területhasználatot korlátozó tényezők, környezeti feltételek

SZÖVEGES MUNKARÉSZ Tartalom ELŐZMÉNYEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Kialakult településszerkezet Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer Szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A város kulturális öröksége 2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A településszerkezeti változások bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLATOK 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Biológiai aktivitásérték változása 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 5. KÖZLEKEDÉS: Helyzetfeltárás Helyzetelemzés Helyzetértékelés Közlekedésfejlesztési javaslatok 2.5. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT Korlátozó adottságok és várható új közműigények: Közművenkénti közműfejlesztési feladatok Vízi közművek Energiaellátás Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat 2.6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A földtani közeg és a termőföld védelme Felszíni és felszín alatti vizek védelme Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Hulladékgazdálkodás Vizuális környezetterhelés Városi klíma A SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. december ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 1

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

ELŐZMÉNYEK Dunaújváros településszerkezeti tervét 2003-ban készítette a BFVT Kft. Ezt követően készült el Dunaújváros Helyi Építési Szabályzata (DÉSZ) és szabályozási terve, tervezője a Mű-Hely Zrt. volt. Azóta az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) és az Építési törvény jelentősen módosult. A helyi szabályozás szempontjából legfontosabb változás, - többek között-, hogy az OTÉK övezeti kódrendszere átalakult és új övezetként megjelent a beépítésre nem szánt különleges övezet, az építési törvényben átalakult az ültetési kötelezettséghez fűződő feltételrendszer, pontosodott a magánút fogalma, stb. Ezeket a változásokat a DÉSZ nem tudta követni, minden módosításnál nehézséget okozott a hatályos jogszabályok és elavult terminológia és jogi szerkezet összehangolása.

2009-ben a Településszerkezeti tervet a külterületen átfogóan felülvizsgálták, részben az M6 és az M8 gyorsforgalmi utak beillesztését célozva (Pomsár és Társai Kft.). Ekkor a termőföld védelméért felelős megyei földhivatallal részletesen egyeztetésre kerültek azok a területek, amelyeket szükség esetén igénybe lehet venni a beépítések céljára. Azóta termőföldön nem jelöltek ki új beépítésre szánt területet.

Dunaújváros településrendezési eszközeit folyamatosan karban tartották, az elkészült módosításokat átvezették, így a településrendezési tervek egységes szerkezetben állnak rendelkezésre. Ugyanakkor egyes más jogszabályokkal érvényesülő elemek, pl. az ökológiai hálózat lehatárolásai, nagyvízi meder, hidrogeológiai védőterületek, védőidomok változásait nem mindig tudta a terv követni.

2014-ben a város új településfejlesztési koncepciót és integrált településfejlesztési stratégiát készíttetett. A koncepciót és a stratégiát a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerinti vizsgálatok alapozták meg, a munkában településrendezési jogosultságú tervezők és szakági tervezők is részt vettek.

A fejlesztési dokumentumok elfogadását követően a város közbeszerzéssel kötött szerződést a településrendezési eszközök felülvizsgálatára. A tervezési feladat korszerű, az újonnan elfogadott településfejlesztési koncepción alapuló településszerkezeti terv elkészítése, amely a város fejlődését legalább 10 éves időtávlatban harmonikusan biztosítja, és egy olyan helyi építési szabályzat megalkotása, amely a településszerkezeti terv megvalósulását lehetővé teszi amellett, hogy a köz- és magánérdek összehangolását biztos jogi alapokra helyezi.

A tervezés megalapozására a koncepcióhoz készült vizsgálatok felhasználhatók, azokat a szükséges mértékben kell kiegészíteni. Kiegészítés elsősorban azokon a területeken szükséges, amelyeken az államigazgatási szervek nem szolgáltattak adatokat a fejlesztési típusú dokumentumokhoz, vagy azóta újabb adatok, információk állnak rendelkezésre (ilyenek pl. az erdőkre, természet és környezetvédelemre vonatkozó adatok, közlekedés).

Örökségvédelmi hatástanulmány 2009-ben készült a teljes külterületre, valamint a belterületen több kisebb-nagyobb területre, ahol módosítások történtek. A felülvizsgálat során a hatástanulmány aktualizálása, egységesítése szükséges. A szerződéskötés időpontjából következően, a 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve, az örökségvédelmi hatástanulmány a szerződéskötéskor hatályos 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal készül.



TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET 1.1. Kialakult településszerkezet

Dunaújváros közismert módon két, egymástól múltjában és ebből következően jellegében alapvetően eltérő, korábban szinte különálló városból, Dunapenteléből és az új, az 1950-es években tervszerűen megépülő részből az elmúlt 60 évben fokozatosan kovácsolódott egy várossá.

A város a kialakulásának körülményeiből következően két központ köré szerveződött:

– az egyik a történelem során kialakult Dunapentele tradicionális központja, – a másik a Sztálinvárosként létrehozott tervezett város központi területei.

Az Óváros a 2. világháborút megelőzően a Duna partján és a patakvölgyekben organikusan kialakult jelentősebb mezőváros volt, saját intézményhálózattal és gazdasággal. Gazdaságának alapját a környék igen termékeny talajára alapozott mezőgazdaság adta. A településen több vízimalom, később gőzmalom működött. A városon kívül több nagyobb birtokközpont is létrejött (Pálhalma, a Zirci apátság egykori földbirtokán – Rosti Pál botanikus kutatási helyszíne, Sándorháza - Sigray kastély, Szedrespuszta - Frankl-kastély, Janitsárypuszta - Janitsáry-kúria), de jelentős nagyságú kúriák épültek a falun belül is.

Pentele történelmileg kialakult magja a mai Óváros, sajátos településszerkezetével a mai napig őrzi a korábbi mezőváros tér- és telekstruktúráját.

A 2, világháborút követően, 1951-ben döntöttek Sztálinváros felépítéséről. Az új város tervein a kor legelismertebb építészei dolgoztak. Az Újváros eredetileg a klasszikus várostervezési elvek, a lakóterületek és az ipari területek szétválasztásának jegyében került megtervezésre, úgy, hogy az uralkodó északi és északnyugati szél a délen telepített ipar levegőszennyezését a lakatlan külterületek felé továbbítsa. A kétféle használatot széles telepített erdősáv választotta, és választja el ma is egymástól. A beépített területeket eredetileg a Duna fölött közelítőleg 50 m magasan húzódó fennsíkra tervezték. Az un. szocreál város teljességében soha nem épült meg. A város növekedésével beépültek a vidékre jellemző mély völgyek közötti, domborzati szempontból mozgalmasabb területek is. Az 1970-es folyamatosan épületek a házgyári, majd a 80-as években a korszerűbb technológiákkal a nagyvárosias lakótelepek, majd a kisebb, csoportházas telepek, és beépült a kertváros (Újtelep városrész).

A két városrész elkülönülése több évtizeden keresztül fennmaradt, az összenövésük csak az elmúlt évtizedben teljesedett ki.

Csak a rendszerváltást követően kezdődhetett meg a volt szovjet laktanya területének átépítése, és ezzel összhangban az északi lakóterületek kialakítása.

Az intézmények a lakóterületekkel együtt épültek, később felhasználásuk alkalmazkodott az igényekhez. Az elmúlt 15 év új épületeit az Aranyvölgyi út új szakasza mellé helyezték el (templomok, rendőrség), és több nagyobb kereskedelmi egység is ide települt.

A nagy ipari területet az első lakótelepekkel együtt tervezték: az akkori elveknek megfelelően széles erdősávval választották el a kétféle területet, miközben össze is kötötték egy reprezentatív, felvonulási úttal (Vasmű út). A környezetet terhelő funkciók a későbbiekben is a város lakott területeitől délre települtek. A Vasmű ipari hulladékát gyakorlatilag kontroll nélkül borították le a magasparton, míg végül a Duna és a Kisapostagi sziget közötti Duna-ágat betöltötték. A város legdélibb területei így nagy kiterjedésű hulladéklerakóknak, és ipari szennyvíztisztítónak adnak helyet.

Az iparterület tervezésekor követték el a máig ható következményekkel járó hibát, hogy a teherkikötőt a Szalki szigetre helyezték úgy, hogy a teherforgalom, -közúti és vasúti-, az Óvároson keresztül tud csak bonyolódni.

A város jelentősebb rekreációs és sport létesítményeit (uszoda, stadion, élményfürdő, sportcsarnonok) a lakó- és az iparterületeket elválasztó zöldsávban helyezték el.

A 2003-ban készült településszerkezeti terv maradéktalanul meg kívánta tartani a lakó- és ipari területek szétválasztásának elvét. A településszerkezet továbbfejlesztése során ezért az északi negyedekben tervezte fejleszteni a lakó, az intézményi, valamint az ezekhez csatlakozó kereskedelmi, szolgáltatási, rekreációs és egyéb,



környezetüket nem szennyező funkciókat, míg a környezetet jobban terhelő, vagy jelentős teherforgalmat vonzó meglévő és új ipari területek a déli városrészben kaphattak helyet. Az elvekkel azért némi ellentmondásban a volt szovjet laktanya területét ipari területnek jelölték ki, de a megtelepült üzemek nem szennyezőek.

A várostest határát 2003-ban a 6-os út vonala jelentette, amit kiegészít a 62. számú út két oldalára felfűződő Pálhalma és Sándorháza korábbi birtokközpontok területe. A belterület, – akkor úgy számították - nagy távlatban is elegendő területet nyújt a fejlesztésekhez.

Az elmúlt évtizedben a város, legalábbis az északi részen, néhány kivétellel felélte tartalékait. A terület kezd elfogyni, a beépítés a szakadópart veszélyeztetett területeinek határára ért.

Beépültek az északi lakóterületek, a laktanya környéke, és az Aranyvölgyi út mindkét oldala. Ezzel a város addig kissé szabadalt szerkezete szerencsésen összeforrt. Néhány, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi terület a 6 számú út nyugati oldalára került.

Ezzel ellentétben a nagyobb, a 6 számú út nyugati oldalán tervezett lakó és gazdasági, valamint az út mindkét oldalán tervezett iparterületek fejlesztése nem történt meg. Ezek a korábban kijelölt területek képezik a fejlesztések jövőbeni lehetőségeit.

A Papírgyári úttól délre fekvő ipari hulladék-elhelyezési területek állapotában nem következett be változás, a rekultivációs folyamatok nem indultak el, legfeljebb a felhagyott területek erősülnek be spontán. A tervezett területhasználat továbbra is a rekultiváció eredményeképpen létrejövő nagy kiterjedésű zöldfelület, erdő kell legyen.

Az elmúlt évtizedben kialakult úthálózat a várost a legjobban megközelíthető települések sorába emelte. A korábban kiépített belső hálózatot gazdagító Aranyvölgyi út, és a várost elkerülő 6. számú út mellé megépült az M6 és az M8 autópálya, amely amellett, hogy a várost az európai gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolta, közvetlen és gyors kapcsolatot teremt a Duna balparti településeivel is. Ezen kívül megépült a Venyimi út új nyomvonalon, és a szükséges helyeken körforgalmivá alakították a csomópontokat. Ezzel a tervezett közúti közlekedési hálózat teljes mértékben megvalósult.

A kerékpáros hálózat fejlesztése folyamatos.

A város 2 meglévő és egy tervezett közforgalmi kikötővel rendelkezik. A Szalki-szigeten megépült teherkikötő üzemel. A személykikötő nem bonyolít forgalmat, a kikötő épületét a MAHART eladta. A tervezett déli nemzetközi árukikötő a gazdasági válság éveiben a javuló közlekedési kapcsolatok ellenére sem tudott eléggé vonzóvá válni a gazdasági szereplők számára, még az előkészítő munkák is elakadtak. A közforgalmi kikötőkön kívül több kisebb kikötőhelyet tartanak nyilván.

1.2. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

Beépítésre szánt területek

Dunaújváros beépítésre szánt területei:

a) lakóterületek, ezen belül

– nagyvárosias

– kisvárosias

– kertvárosias lakóterületek

b) vegyes területek, ezen belül

– településközponti

– intézményi

c) gazdasági területek, ezen belül

– kereskedelmi, szolgáltató

– ipari

d) üdülőterületek, ezen belül



– hétvégi házas és

– üdülőházas

e) különleges területek, ezen belül

– temető

– sport

– rekreációs

– régészeti park

– hulladékelhelyezési

Beépítésre nem szánt területek

Dunaújváros beépítésre nem szánt területei

a) közlekedési területek, ezen belül

– közúti közlekedés területe

– buszpályaudvar

– közforgalmú vasút területe

b) zöldterületek, ezen belül

– közpark

– arborétum közparkja

– partvédelmi mű közparkja

c) erdőterületek, ezen belül

– védelmi

– gazdasági

– közjóléti

d) mezőgazdasági területek, ezen belül

– kertes mezőgazdasági

– általános mezőgazdasági területek

e) vízgazdálkodási területek,

f) beépítésre nem szánt különleges területek

– lezárt temető

– nagy zöldfelületű rekultivált terület

– Duna-parti üzemi jellegű terület

–

1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek

Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások.

Természetszerűleg a város szerkezetének legmeghatározóbb eleme a Duna, amit kiegészítenek a természeti elemek közül az erdőkkel borított meredek lejtőkkel leszakadó völgyek. A völgyek mélyén általában patakokat találunk: a lakott területeket átszelik a Felsőfoki, a Lebuki és az Alsófoki patak, a déli külterületet pedig a Kisapostagi patak tagolja.



Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek

A város úthálózata folyamatosan fejlődött. Először a 6-os út, amely addig a római kori limes vonalát követte, és áthaladt az Óvároson, nyomvonalát helyezték arrébb úgy, hogy kiváltsák vele a Vasműn áthaladó szakaszt, és egyben elkerüljék a városközpontot. Később az Aranyvölgyi út épült meg, lehetővé téve, hogy a 62. számú útról az Óvárost elkerülve is elérhető legyen az új városközpont.

Legújabb, és a város versenyképessége szempontjából és a településszerkezet szempontjából is legjelentősebb infrastrukturális elem az M6 gyorsforgalmi út, és délen (egyelőre még csak) a Duna túlpartjával kapcsolatot teremtő M8 gyorsforgalmi útszakasz, Duna-híd.

A szerkezetalakításban jelentős szerepe van az országos utakat kísérő erdősávoknak.

Kevéssé jelentős a vasút tagoló hatása, mert a beépített részeken a 6-os úttal, ettől északra a város területén a 62. számú úttal párhuzamosan, a Szalki-szigeti ág pedig az Alsófoki-patak völgyében halad.

1.4. A város kulturális öröksége

Régészeti örökség

A város országos viszonylatban is egyik legjelentősebb római kori emléke a Castrum és környékén lelt emlékek, a limes vonala és a limes menti őrtornyok. Kijelölésre kerültek a világörökség-várományos területek, védett lelőhelyek és védőterületeik. A területfelhasználásban régészeti park terület került kijelölésre a védett lelőhely még beépítetlen részén.

Épített örökség

Országos műemléki védelem

A város nem nagy számú országos védettségű értékei közül 5 kötődik a római korhoz:

törzsszám azonosító cím név védelem bírságkategória

1583 3611 Öreg hegy Római kori katonai tábor maradványai Műemlék II.

8783 3609 Római körút Római ikerház maradványai Műemlék III.

8783 15183 Domanovszki Endre tér edényégető-kemence

Műemlék [tartozék] III.

10930 3612 Öreghegy utca Római kori fürdőépület Műemlék III.

11483 17677 Római körút 51/A római kori falmaradványok Műemlék III.

A régi Dunapentele emlékei

1582 3610 Magyar út 35. Rudnyánszky-Montbach-Frankl-kúria Műemlék III.

1586 3613 Táltos u. Görög keleti templom Műemlék III.

A két műemlék épület a helyi védett területen belül, léptékében megfelelő környezetben található.

A Sztálinvárosként épített Újváros kiemelkedő színvonalú épületei:

11064 11822 Dózsa György tér 1. Dózsa Filmszínház Műemlék III.

11065 11437 Vasmű út 10. Rendelőintézet Műemlék III.

11482 18499 Ruhagyári út 1. kikötőépület Műemlék I.

A Dózsa Filmszínház és a Rendelőintézet a helyi védett területen, más szocreál épülettel övezve helyezkedik el. A kikötőépület környezete ipari jellegű heterogén építészetű. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során nem volt lehetőség az ipari területhasználat korlátozására.

A műemléki környezetek:



11064 13583

Vasmű út 35-37., Kossuth Lajos utca 2.

Dózsa Filmszínház műemléki környezete

Műemléki környezet

11065 13584 Kodály Zoltán utca 1-3

Rendelőintézet műemléki környezete


11482 18500 kikötőépület műemléki környezete Műemléki környezet

11483 18501

romai kori apszisos épület maradványainak műemléki környezete


10930 20203 Római kori fürdőépület ex-lege műemléki környezete


1582 22071 Rudnyánszky-Montbach-Frankl-kúria ex-lege műemléki környezete


1586 22072 Görög keleti templom ex-lege műemléki környezete


8783 22075 Római ikerház maradványai ex-lege műemléki környezete


1583 22076

Római kori katonai tábor maradványai ex-lege műemléki környezete


Fontos tudni, hogy 2016. január 1-től a dátumot megelőzően III. bírságkategóriába sorolt műemlékek műemléki értéknek fognak minősülni, és ezzel műemléki környezetük megszűnik. 2016. elején célszerű az örökségvédelmi nyilvántartás adatait újra lekérni.

Helyi építészeti védettségek

A város építészeti örökségének, - úgy a pentelei, mint a szocreál, sőt, a közelmúlt értékei,- védelmében megalkotta a 27/2013. (VIII.30.) önkormányzati rendeletet az építészeti örökség helyi védelméről. A rendelet 1. melléklete a helyi területi védelem alá helyezett területek lehatárolása, a 2. melléklet szerinti lista az alábbi megosztásban tartalmazza a védendő elemeket:

(A) - Helyi egyedi védelem alá helyezett épület vagy épületegyüttes ingatlanjai:

(B) - Helyi egyedi védelem alá helyezett épületrészek ingatlanjai:

(C) - Helyi egyedi védelemmel (ÉK) érintett, épülethez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotások, köztárgyak ingatlanjai:

(D) Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion Szoborpark 1974-2000 között elhelyezett műalkotások jegyzéke.

A terv javasolja kibővíteni a pentelei Óváros területét, és a helyi védett területet is.

Védelemre javasol a Belvárosban 3 épületet: a Vasmű út 35-37. és a Kossuth Lajos út 2/a, 2/b-t , 144/1 hrsz és a Görbe utca 1. - Építők útja saroképületét (hrsz. 151/3), és Pálhalmán, a 2009-ben a külterület településszerkezeti tervéhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban már ismertetett 3 épületet (2 a 2. világháború előtt épült gazdasági épület, és az 1950-es években épített víztorony).

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során felülvizsgálatra kerültek az egyes tervezett területfelhasználások az épített örökség szempontjából. Általánosságban a tervezett területfelhasználások és



övezetek megfelelnek az örökségi értékek szempontrendszerének. Kivétel a Sigray kúria, ahol a védett épület telkére vonatkozóan kedvezőbb területhasználatot lehet tervezni, de nem volt lehetőség a környezet ipari területhasználatának korlátozására.

2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

2.1. A településszerkezeti változások bemutatása

2.1. 1. A. Erdőtervezett erdők területhasználat-változásai

A változtatást minden esetben az OTrT 7.§ (1) bekezdésének előírása indokolta, miszerint a településrendezési eszközök készítése során az erdőtervezett erdők 95 %-át erdő területfelhasználásba kell sorolni.

Beépítésre nem szánt területből erdő terület lesz:

P: KP (Közpark) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

R: M (Mezőgazdasági terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

S: Mk (kertes mezőgazdasági terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

T: K (közlekedési terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

A déli terület a tervezett új árukikötő területe.

U: VT (Vízgazdálkodási terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

V: NZ (Nagykiterjedésű zöldterület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

Z: KP (Közpark) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek)

Ezeken kívül változik a 6. számú út és a Venyimi út tervezett szabályozási szélessége ott, ahol a hatályos tervekben tervezett szélesítés erdőtervezett erdőt érint. Ezeken a helyeken az utak szélessége a jelenlegi marad.



Beépítésre szánt területből erdő terület lesz:

– Tervezett iparterület a déli iparterületen. A telek többi része jelenleg szántó és legelő. III.a. IG (Ipari terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek)

– Sándorháza, a büntetésvégrehajtás építményeinek területén spontán beerdősült telekrészei: III.b: HT (Honvédelmet és belbizt. szolgáló terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) III.c: IG (Ipari terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek)

– A tervezett új árukikötő mellett kijelölt gazdasági területek: III.d: KG (Kereskedelmi szolgáltató terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) III.e: KG (Kereskedelmi szolgáltató terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek)

– Pálhalma korábban major, a tervezett területhasználata szerint vegyes területe: III.f: TV (Településközponti vegyes terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek)

1.2.1. B. Beépítésre szánt és nem szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó

Beépítésre nem szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó

– A 6-os út mellett, a véderdő-sávon túli mezőgazdasági területek, a változtatást a kialakult telekszerkezet és a tényleges használat indokolja:

A: M (Mezőgazdasági terület) > Mk (Kertes mezőgazdasági terület)

– A partvédelmi mű közparkként használt területe. A Duna nagyvízi medrén kívül esik, ezért vízgazdálkodási területhasználat tervezése nem indokolt:

B: VT (Vízgazdálkodási terület) > Zkp-P (Közpark)

– Indokolatlanul kijelölt közlekedési terület (tervi hiba?): C: K (Közúti közlekedési terület) > Zkp (Közpark)

– A megépült autópálya csomópontján és a pihenőhelyeken keresztül tervezett erdő: D: VE (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület)

– Az autópálya megépítésekor a pihenőhely mellett telepített erdő:



E: M (Mezőgazdasági terület) > Köu (Közúti közlekedési terület)

– A korábbi tervezési gyakorlatnak megfelelően közpark területfelhasználásra tervezték a lezárt temetőket, valójában a tényleges használat nem közpark jellegű:

F: KP-T (Közpark) > Kb-T (különleges beépítésre nem szánt temető)

– Az M8 gyorsforgalmi út és a Duna-híd területei: G: E (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület) H: E (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület)

– Az Alsófoki patak mellékágának területe, Fejér Megye Területrendezési tervében jelzett vízfolyás: I: M (Mezőgazdasági terület) > V (Vízgazdálkodási terület)

– A település déli részén a tényleges használatnak megfelelő területhasználatok: K: E (Erdőterület) > Kb-NZ (Különleges nagykiterjedésű zöldterület)

L: NZ (Nagykiterjedésű zöldterület) > Má (Mezőgazdasági terület)

– A Duna-parti üzemi területek, Szalki-szigeti vízmű és a Duna-parti kavicskirakó területe M: VT (Vízgazdálkodási terület) > Kb-D (beépítésre nem szánt különleges Duna terület)

– A vasútállomás térségében tervezett csomóponthoz szükséges terület: N: Va (vasúti közlekedési terület) > Köu (Közúti közlekedési terület)

– Nagyvenyim határában mezőgazdasági területen, mezőgazdasági térségben tervezett erdő: O: E (Erdőterület) > Má (Mezőgazdasági terület)

Beépítésre szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó:

– Az M8 gyorsforgalmi út és a Duna-híd területei a tervezett árukikötő mellett kijelölt gazdasági terület helyén:

I.: KG (kereskedelmi szolgáltató terület) > Köu (közlekedési terület)

– A partvédelem szempontjaira tekintettel áttervezett terület, (későbbiekben részletezve) II.: KEL (kertvárosias lakóterülete) > Zkp (Közpark területe)

1.2.1. C. Beépítésre szánt és nem szánt területekből beépítésre szánt területekre változó:



Beépítésre nem szánt területekből beépítésre szánt területekre változó:

– A Magyar úti szennyvízátemelő telep közlekedési területbe sorolt területe: a: K (Közúti közlekedési terület) > K-Közmű (különleges beépítésre szánt közműterület)

– A hatályos tervben közlekedési decentrum néven tervezett terület, amely egy kisebb buszpályaudvar kialakítására nyújtana lehetőséget. A pályaudvar kialakítására nincs igény:

b: K (Közúti közlekedési terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– Táborállás tervezett lakóparkja, a partvédelem szempontjaira tekintettel áttervezett terület, (későbbiekben részletezve):

c: KP (Közpark) > Lke (Kertvárosias lakóterület)

– Tulajdonosi kérésre áttervezett, a hatályos tervben csapadékvíztározó létesítésére kijelölt terület kicsi, és ténylegesen a terület többi részénél magasabban fekvő terület, a vizsgálatok alapján a víztározónak elegendő terület marad:

d: VT (Vízgazdálkodási terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– A településszerkezeti terven erdő, a szabályozási terven gazdasági terület, ahol ténylegesen üzemanyagtöltő állomás épült. A változtatás célja a TSZT és a szabályozási terv összehangolása és megfeleltetése a tényleges használatnak:

e: E (Erdőterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– Tulajdonosi kérésre áttervezett, a terület nyugati szélén autószerelő műhely működik, így részben a tényleges használatnak megfelelő tervezett területhasználat:

f: M (Mezőgazdasági terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– Tulajdonosi kérésre áttervezett terület, részben már ipari célokra használják a korábbi hulladéklerakó területét:

g: NZ (Nagykiterjedésű zöldfelület) > Gip (Ipari terület)

– templomok telkére tervezett közparkok, a változtatás a tényleges területhasználatnak megfelelő: h, i: KP (Közpark) > Vt (településközponti vegyes terület)

– Csillagdomb utca környéke, a szabályozási tervnek megfelelő változtatás (későbbiekben részletezve): j: KP (Közpark) > Vt (településközponti vegyes terület)

– Tényleges használatnak megfelelő változtatás a Duna-parton: k: K (Közúti közlekedési terület) > K-Sp (különleges sportterület)

– A későbbiekben pontosítandó, a vasúti területek alatt átvezetendő gyalogos aluljáró fogadó épületének helybiztosítása, tervezett erdőterület helyén (nem erdőtervezett):

l: E (Erdőterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– Tényleges használatnak megfelelő átsorolás: m: K (Közúti közlekedési terület) > Lke (kertvárosias lakóterület)

Beépítésre szánt területekből beépítésre szánt területekre változó:

– A szálláshelyként és étteremként hasznosított volt személykikötő és a vízi rendőrség épületei a Szalki-szigeten:

1: KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület)

– A 62. sz. út – vasút - régi Venyimi út - autópálya közötti terület (későbbiekben részletezve): 2: KEL (kertvárosias lakóterülete) > K-Kf (különleges kutatás-fejlesztés területe)

– Barkácsáruházzal beépített telek: 3: KL (kisvárosias lakóterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

– Műemlék kúria és malom telke (későbbiekben részletezve) 4: KL (kisvárosias lakóterület) > Vt (településközponti vegyes terület)



5: KG (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület)

– A város több pontján a tervben gazdasági területhasználattal szereplő, de a szabályozás szövege szerint kizárólag vendéglátó építési övezetek

6: KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.)

– A kórház területe, aminek intézményi övezetbe sorolását jelenlegi beépítettsége, és városon túlnyúló szerepe indokolja:

7: NE (Nagykiterjedésű egészségügyi ter.) > Vi (Intézményterület)

– A vasút melletti beépítetlen tömb és a Budai Nagy Antal utcai vegyes (garázs és kis boltok) használatú területei:

8: KT-NG (Nagykiterjedésű gépkocsi-elhelyezési ter.) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató ter.)

– Tulajdonosi kérésre a Papírgyári úttól délre, meglévő ipari használatokhoz kapcsolódva: 9: H (Hulladékkezelő terület) > Gip (Ipari terület)

– Meglévő pincesor, ahol nem lehet teljesíteni az OTÉK különleges övezetekre előírt zöldfelületi paramétereit. A tervezett rendeltetések megfelelnek a településközponti övezetnek:

10: KT-P (Pincesor) > Vt (településközponti vegyes terület)

– A hatályos szabályozási tervnek megfelelő területhasználatok tervezése a TSZT-ben: 11: KEL, TV > Lke, Vt /Csillagdomb utca KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület)

– A Sigray kúria telkének területe. A változtatást az indololja, hogy a helyi védett épület ipari felhasználásra alkalmatlan.

12: IG (ipari terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.)

– A volt lőtér területe, amit sportlövészek használnak. 13: Ht (Honvédelmi terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.)

– A múzeum területe: 14: NL (nagyvárosias lakóterület) > Vt (településközponti vegyes terület)

– A Hankook megépült munkásszállóinak területe: 15: IG (ipari terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület)

Mint a felsorolásból is látható, a változtatások egy nagy csoportja az erdőtervezett erdők erdő területhasználatúként tervezését, egy másik nagy csoport pedig csak a szabályozási terv és a településszerkezeti terv összehangolását vagy a TSZT mai tervezési alapelvekhez igazítását jelenti. Az alábbiakban néhány komplexebb, vagy részletesebb magyarázatot igénylő változtatást mutatunk be.

• A táborállási tervezett lakópark (Duna-Park)

hatályos TSZT

tervezett területfelhasználás:



Korábban önálló szabályozási tervet készítettek a beépítetlen terület hasznosításához. Az áttervezés oka kettős:

− a települési önkormányzat egyik általános kérése volt, hogy csökkenjen a közterület céljára kiszabályozott utak területe. A lakópark útjait magánútként javasolt kiépíteni, ez viszont azt is jelenti, hogy nem szerencsés a közparkot a terület közterülettel nem határos részére tervezni.

− az áttervezés másik indoka, hogy a 2010-ben bekövetkezett táborállási földcsuszamlást követően egyértelművé vált, hogy a part felé eső telekrészt nem lehet beépíteni.

A tervezett közpark a nem beépíthető részre kerülhet.

A változtatással az egyes övezetek területe változatlan, a helyük módosul, a közpark területe nem csökken.

• Csillagdomb utca környéke:

A tervezett településszerkezeti változás a hatályos szabályozást „követi le”.

TÉNYLEGESEN TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁST JELENTŐ VÁLTOZÁSOK

• Kertvárosi lakó övezetből különleges, k+f terület tervezése (2. terület)

A változtatás indoka: A terület elhelyezkedésénél fogva nem alkalmas magas színvonalú lakóterület kialakítására, mert túl közel van a vasút és az autópálya, de a 62. sz. út és a régi Venyimi út, valmint a börtön közelsége is zavaró lehet.

A város egyetemére alapozva, vagy a környező nagyipar vagy mezőgazdaság tudását kibővítve lehet egy olyan munkahelyi területet létrehozni, amely esetleg helyigényes, vagy más okból nem helyezhető el a kialakult iparterületen belül. A terület átlagosnál jobb minőségű termőföld, ezért csak különlegesen indokolt esetben szabad ténylegesen igénybe venni.

• Frankl-Rudnyánszky-Mondbach kúria és a malom

A kúria épülete műemlék, az önkormányzat nemrégiben megvásárolta, és közösségi célokra szeretné fejleszteni. A hasznosításhoz tanulmányterv készült.

A hatályos TSZT szerint a kúria és a malom kisvárosias lakó, a telek egy része kereskedelmi, szolgáltató övezetben van. Az elhelyezni kívánt kulturális, közösségi és idegenforgalmi funkciók leginkább a településközpont vegyes övezetben helyezhetők el.

Hatályos TSZT



• Új ipari területek kijelölése a Papírgyári út mentén

hatályos TSZT:

tervezett területfelhasználás:

Mindkét változtatást a terület tulajdonosai kérték.

Az úttól északra fekvő terület nem feltétlenül szükséges a csapadékvíz-tározó megfelelő méretű kialakításához. Mind a tervezett tározó területe, mind a vizsgált terület beerdősült, egy része erdőtervezett erdő, ami hátráltathatja a terület beépülését. Ugyanakkor egy nagyobb telek része, így lehetséges, hogy a tényleges beépítés nem is ide, hanem a telek másik részére kerül.

• A partvédelmi mű közpark övezetbe sorolása (vízgazdálkodási területből) és a különleges rekreációs területek

A vízgazdálkodási terület semmilyen épület elhelyezésére nem ad lehetőséget. A közpark övezetbe sorolással elhelyezhetők lesznek a pihenést, testedzést szolgáló építmények, akárcsak időszakos vendéglátó helyek, elsősorban az alsó parti sétány és a Duna között. A korábban kizárólag vendéglátásra kijelölt helyek felhasználhatósága növekszik a rekreációs övezet alkalmazásával. A változtatások tehát segíthetik a Duna-part rekreációs funkciójának megerősítését.

Fontos az is, hogy véglegesen meghatározásra kerül hamarosan a nagyvízi meder, így az építmények sokkal nagyobb biztonsággal helyezhetők el.

2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

A területrendezési terveknek való megfelelést a Településszerkezeti Terv leírása részletesen igazolja.



2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal)

A településfejlesztési koncepció célrendszere:

A településszerkezeti változások összefüggései a településfejlesztési koncepció célrendszerével:

1. Átfogó cél - Dunaújváros térségi ipari- és üzleti gazdasági központ pozíciójának erősítése, a térségben működő kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, a befektetések ösztönzése a kihasználatlan adottságokra, a meglévő kutatás-fejlesztési potenciálra és innovatív együttműködésekre építve, kapcsolódó részcélok: Dunaújváros településszerkezeti terve megfelelő mennyiségben és minőségben, diverzifikáltan tartalmaz még beépítetlen kereskedelmi, szolgáltató és ipari területeket is. A felülvizsgálat során új, kisebb területek kerültek átsorolásra, a meglévő telephelyekhez kapcsolódóan, meglévő vállalkozások bővítési igényeinek kielégítésére. A kutatás-fejlesztés esetleges területi igényeinek kielégítésére új különleges terület került kijelölésre, korábban kertvárosias lakó területből. A kijelölt terület közúti és vasúti, valamint kerékpáros megközelíthetősége kiváló. Az egyetem területe a terv távlatában elegendő tartalékkal rendelkezik, az avult épületek bontásával. Elhelyezkedésének pozíciója javul, ha az új Városháza térrel és a Duna-parttal való kapcsolat igényesebbé válik a kijelölt gyalogos zóna, gyalogút fejlesztésével.

2. Átfogó cél Dunaújváros helyzetének stabilizálása a hazai városhálózaton belül, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára, - a településrendezési eszközök felülvizsgálata megteremti a jogi alapot a szükséges fejlesztésekhez településszerkezeti szinten:

a) a partvédelmi mű közpark területhasználatúvá változtatásával lehetővé válnak a geotechnikai szempontból kevésbé veszélyeztetett részeken, elsősorban a vízparton a közparki rendeltetésnek megfelelő rekreációs fejlesztések, így kiaknázható az a turisztikai potenciál, a város élhetőségének javítása, és az egészséges életmód prioritásokhoz tartozó fejlesztési lehetőségek, amit a Duna és a partmenti területek jelentenek,

b) a helyi védett Mondbach és Sigray kúriák területén a tervezett területhasználat-változások elősegíthetik a két helyi szinten igen jelentős emlék felújítását és használatát, erősítve az identitástudatot és bővítve a kulturális és rekreációs lehetőségeket (épített környezet védelme, város élhetőségének javítása, adottságok turisztikai célú hasznosítása, humán szolgáltatások fejlesztése részcélok),

c) a településszerkezeti terv egyes Duna-parti és az üdülőterülethez kapcsolódó, valamint a lakó- és iparterületeket elválasztó erdősávba ékelődő korábbi tanyák területének gazdaságiból különleges rekreációs területhasználatra változtatása szélesebb spektrumú szabadidős tevékenységek elhelyezését



teszi lehetővé (város élhetőségének javítása, adottságok turisztikai célú hasznosítása, humán szolgáltatások fejlesztése, egészséges életmód, egészséges közösség részcélok),

d) több kisebb-nagyobb változtatás, amely a tényleges állapotok és a tervek közötti ellentmondásokat oldja fel, növelheti a jogbiztonságot és új fejlesztéseket tesz lehetővé.

A helyi építési szabályozás megújításával, korszerűsítésével, néhány kritikus, és napi szinten problémát okozó általános kérdésben, mint a pavilonok és a lakótelepi közterületek használatának (zöldfelületek, parkolók) vonatkozásában a szabályozás rugalmassá tétele is a településfejlesztési koncepció célrendszerét kell szolgálja (város élhetőségének javítása, egészséges életmód, városi közösségek kohéziójának javítása, participatív fejlesztési szemlélet).

3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK

3.1. Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

Dunaújváros MJV Településfejlesztési koncepciójának, valamint Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó vizsgálatában részletesen feltárásra kerültek a város védendő táji- és természeti értékei, értékes tájképi területei.

Jelen fejezetben

összefoglalva ismertetjük azon védendő táji-, természeti értékeket, értékes tájképi területeket, amelyek befolyásolják a településszerkezet alakítását és az egyes építési övezetek, övezetek szabályozási követelményeit,

a tervezett területfelhasználás változások táji- hatásait, valamint

ismertetjük a táji-, természeti, tájképi értékek védelme érdekében javasolt településrendezési eszközöket.

Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek

Dunaújváros a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén helyezkedik el, nemzeti parki terület azonban nem érinti.

A természet védelméről 1996. évi LIII. törvény szerint a források és a földvárak ex lege védett természeti értékeknek tekintendők. Dunaújvárosban 5 db ex lege védett forrás és egy földvár található, melyek a Duna partján helyezkednek el.

Az ex lege védett természeti értékek a településrendezési eszközök felülvizsgálata szerint védelmi rendeltetésű erdőterületen, illetve közpark (partvédelmi mű) területén helyezkednek el. A területhasználati besorolás megfelelő védelmet nyújt a természeti értékek számára.

Dunaújváros közigazgatási területén az alábbi helyi védett természeti területek találhatók:

Gyurgyalag fészkelőtelep helyi jelentőségű védett természeti terület,

Dunaújvárosi Baracsi úti Arborétum és Tanösvény helyi jelentőségű védett természeti terület.

A gyurgyalag fészkelőtelep a Duna partján helyezkedik el, a természetvédelmi terület 5-10 párból álló fészkelő gyurgyalag kolónia élőhelye.

A Baracsi úti arborétum és tanösvény a löszplatóba bevágódó Alsó-Foki-patak által képzett völgy déli részén helyezkedik el. A terület jelentőségét az urbánus, erősen zavart környezetben megmaradt, jól fejlődő, ma is megfelelő egészségi állapotban lévő fák jelentik.

A fészkelőtelepet a településrendezési eszközök felülvizsgálata védelmi erdőterület és közpark (partvédelmi mű) területfelhasználási kategóriában tartalmazza, mely megfelelő védelmet nyújt a gyurgyalag kolónia élőhelye számára. Az arborétum területén a felülvizsgálat a kereskedelmi, szolgáltató terület helyett különleges beépítésre szánt rekreációs területet, a közúti közlekedési terület helyett pedig közpark területet jelöl ki, hogy a terület természetvédelmi érdekeit a településrendezés eszköztárával is szolgálja.

Dunaújváros közigazgatási területén 24 db helyi védett természeti emlék található, melyek a város értékes faegyedeit jelentik.



Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek)

Dunaújváros közigazgatási területét egy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület érinti:

Duna és ártere (HUDI20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

A Duna és ártere Dunaújváros területének keleti felén helyezkedik el. A Natura 2000 terület kijelölésének célja a területen található jó állapotú folyópartok, mocsárrétek, kaszálórétek, keményfás-, és puhafás ligeterdők kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése; a területen található jelölő fajok állományai fennmaradásának biztosítása. A Duna még megmaradt természetes/természetközeli állapotú partszakaszainak, mellékágainak, holtágainak megőrzése, az ártéri vizes élőhelyek vízutánpótlásának biztosítása, a szigetek parthoz kapcsolódásának, az oldalágak és az ártér feltöltésének megakadályozása, a parti zóna védelme.

Dunaújváros Natura 2000 besorolású területein a településrendezési eszközök felülvizsgálata nem jelöl ki új beépítésre szánt területet. A Natura 2000 területeken a területfelhasználás rendszere a fenntartható használatot szolgálja: a településrendezési eszközök felülvizsgálata vízgazdálkodási területeket, erdőterületeket, közpark (partvédelmi mű) területeket, valamint beépítésre nem szánt különleges – nagykiterjedésű zöldterületeket határoz meg. (A településrendezési eszközök felülvizsgálata tartalmazza a megyei tervben kijelölt tervezett kikötőt, mely az M8 hídtól északra, Natura 2000 területen helyezkedik el.)

Országos ökológiai hálózat területei

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) Dunaújváros közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat területei közé sorolja a Dunát és hullámterét, a gyurgyalag fészkelőtelepet, és a Baracsi úti arborétumot.

Az országos ökológiai hálózat elemei a magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület. Dunaújváros országos ökológiai hálózat területei az alábbi elemek közé sorolhatók:

magterület: a gyurgyalag fészkelőtelep és a Baracsi úti arborétum,

ökológiai folyosó a Duna-folyam és szigetei, valamint parti területei,

pufferterület: nem található Dunaújváros közigazgatási területén.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata az országos ökológiai hálózat magterületén amely területek

egyben helyi védett természeti területek is a területfelhasználás rendszerének meghatározásakor a természetvédelmi célok megvalósulását segíti elő. A fészkelőtelepet a településrendezési eszközök felülvizsgálata védelmi erdőterület és közpark (partvédelmi mű) területfelhasználási kategóriában tartalmazza, az arborétum területén a felülvizsgálat a kereskedelmi, szolgáltató terület helyett különleges beépítésre szánt rekreációs területet, a közúti közlekedési terület helyett pedig közpark területet jelöl ki.

A Duna menti ökológiai folyosó nagyobb területet foglal magába, mint a Natura 2000 (Duna és ártere) terület: a vízgazdálkodási-, erdő- és zöldterületek mellett a vízhez köthető sport, rekreáció, idegenforgalmi, vízi közlekedési és gazdasági célú területeket is magában foglalja. Az ökológiai folyosó további területein Dunaújváros Településszerkezeti tervének felülvizsgálata általános mezőgazdasági területet, illetve erdőterületeket jelöl ki.

3.2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A területrendezési tervek külön övezeti tervlapon határolják le a tájképvédelmi szempontból értékes területeket. Dunaújváros közigazgatási területén Fejér Megye Területrendezési Terve térségi jelentőségű tájképvédelmi területként határolja le a település keleti felét, a Duna partját.

Az OTrT 2013. decemberi módosítása módosította a tájképvédelmi övezetekre vonatkozó előírásokat, lehatárolásokat. A korábbi “országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” és “térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” helyett egy tájképvédelmi övezetet, a “tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete”-t hozta létre. (Tehát megszüntette a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetet.) Ebbe az új övezetbe a Duna part került, kisebb, leginkább a Duna medrére kiterjedéssel, mint a megyei területrendezési tervben.

A Településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén, így a tájképvédelmi érdekek nem sérülnek.



3.3. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

A város OFTK-ban és FMTK-ban meghatározott térségi szerepe determinálja Dunaújváros fejlesztési irányait, amiben az ipar mellett csak kisebb szerep jut a rekreációnak és a mezőgazdaságnak.

A város életében fontos szerepe van a Dunának. A táj, a város adottságai a lakosság és a turisták számára is kedvező kikapcsolódási, üdülési, pihenési lehetőséget is biztosítanak. Természeti értékeivel gazdagítja a település sokszínűségét. Így kiemelt figyelmet kell fordítani mind a természeti és természetközeli környezet, mind a tájkép megóvására.

A táj használatának előnyeit és alapvető korlátait a Duna folyam és magaspartja, valamint a kettő közötti partvédő mű terület speciális egysége határozza meg. Mindez kiegészül a területet jellemző löszös talaj speciális adottságaival. Összességében elmondható, hogy Dunaújváros esetében a magaspart műszaki védelme igen nagy jelentőséggel bír. (Az 1964-es katasztrófa után Dunaújvárosban több kilométer hosszúságú partvédelmi rendszer épült, amely hatékonyan működik.)

A tájhasználat, tájszerkezet tervezésekor kiemelt szempont volt:

az előbbi fejezetekben ismertetett természetvédelmi-, táji-, tájképi elemek védelme,

a dunaújvárosi tájtípusok jellegzetességét megtartó tájhasználati rendszer kialakulását segítő szabályozás kialakítása

a településre vonatkozó térségi tervek, az Országos Területrendezési Terv (OTrT), és Fejér Megyei Területrendezési Terv tájhasználati elvárásaival való összhang biztosítása.

Gazdasági területek esetében az iparterületeken fontos, hogy az akár az egészségre is káros, felhagyott ipari létesítmények megújuljanak, helyükre új munkahelyet adó létesítmények kerüljenek. A cél az értéket termelő vállalkozások számának növekedése, új vállalkozások generálása és a meglévő vállalkozások technológiai fejlesztése. Gazdasági területeken a területek átszellőzése, az „élhető lakókörnyezet” biztosítása, valamint a klímavédelem szempontjainak érvényesítése, továbbá településképi szempontból is rendkívül fontos,hogy a HÉSZ-ben előírt zöldfelületek megvalósuljanak, többszintű növényállomány —fák és cserjék együttesen— kerüljenek telepítésre. Javasolt, hogy a gazdasági területek a telekhatárok mentén legalább 3-5 m széles fákból, alattuk cserjékkel, zöldsáv kerüljön telepítésre. A kereskedelmi szolgáltató területeken belül zavaró hatású gazdasági tevékenység nem megengedett.

A sport és rekreációs területek fejlesztése prioritásként megfogalmazott a városban. A sport funkciókat ellátó területek és épületek, építmények a városban egymáshoz közel találhatóak, a fejlesztések is kapcsolódnának hozzájuk. A közös javaslat az intenzíven fenntartott, minél nagyobb felületű, többszintes növényállománnyal rendelkező zöldfelület kialakítása, illetve a zöldfelületbe ágyazott fejlesztések esetén minél nagyobb növényállomány megtartása.

Az ipari város determináltságának oldását a városalapítástól kezdődő zöldfelületi felületfejlesztés hagyományainak tiszteletben tartása és továbbvitele is tudja segíteni, mert a település annak ellenére, hogy nem tekinthető kiemelt idegenforgalmi célterületnek, rendelkezik olyan kulturális és természeti adottságokkal, amelyek lehetőséget adnak a turizmus fejlesztésére.

A Településszerkezeti terv és a HÉSZ rajzi melléklete, a Szabályozási terv figyelembe véve a város védendő táji-, természeti adottságait, tájkaraktereinek kulcstényezőit, az alábbi külterületi területfelhasználási rendszerre tesz javaslatot.

A mezőgazdasági területek esetében jelen a településrendezési eszközök felülvizsgálata az alábbi területfelhasználási kategóriákat különbözteti meg:

általános mezőgazdasági terület,

kertes mezőgazdasági terület.

A mezőgazdasági területhasználat Dunaújváros közigazgatási területének nyugati felét jellemzi. A felülvizsgált településrendezési eszközökhöz képest jelen Településszerkezeti terv az alábbi változtatásokat eszközöli:

(már egy autószerelő műhellyel beépítette) általános mezőgazdasági terület a 6. sz. főút mentén egy helyen kismértékben csökken kereskedelemi, szolgáltató terület javára,



az M6 autópálya mentén egy kisebb terület kerül átsorolásra általános mezőgazdasági területből közúti közlekedési területté,

a 6. sz. főút mentén a Petőfi Sándor utcai csomópontnál, a telekstruktúrát figyelembe véve kismértékben növekszik a kertes mezőgazdasági területek kiterjedése általános mezőgazdasági területek átsorolásával,

a közigazgatási terület északnyugati részén több helyen kertes- és általános mezőgazdasági területek kerülnek erdőterület területfelhasználási kategóriába a valós területhasználat, ill. az erdőtervezett erdők szerint.

A dunaújvárosi és környékbeli mezőgazdasági táj jelentős része kiváló talajadottságokkal rendelkezik. A magas minőség kedvez a gazdálkodásnak, a legigényesebb kultúrák talajigényét is kielégíti. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelést a talajföldrajzi adottságok mellett az időjárási adottságok is nagymértékben befolyásolják. Mindent összevetve elmondható, hogy a térségben alapvetően a kevesebb csapadékot igénylő, s a nyári meleget és a csapadékbizonytalanságot is jól tűrő, talajigényes fajták termesztése előnyös.

Az általános mezőgazdasági területeken —amelyek jellemzően a közigazgatási terület nyugati részén helyezkednek el — a cél a gazdaságos mezőgazdasági termelés feltételeit biztosító infrastruktúra kialakítása, ugyanakkor a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló, a tájhasználati hagyományokat figyelmen kívül hagyó túl sűrű beépítések megakadályozása. Dunaújváros általános mezőgazdasági területeit néhány nagyobb gazdálkodó műveli, így nem áll fenn a veszély, hogy jellemzővé válna tanyák, lakóházak, vagy más épületek elhelyezése.

A kertes mezőgazdasági területek továbbra is elsősorban a „hobbi” kertészkedés területei. A hagyományosan kialakult kertes mezőgazdasági területekbe —volt zártkerti területek— sorolt területek kis mértékben változnak, a „Változások” tervlapon „A” jellel jelölt terület, a 6-os út véderdő sávja mentén mezőgazdasági területből kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra, a kialakult telekszerkezetnek és használatnak megfelelően.

Az erdőterületek esetében a településrendezési eszközök felülvizsgálata funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi területfelhasználási kategóriákat különböztetik meg:

védelmi erdő,

közjóléti erdő és

gazdasági erdő.

Az erdészeti adatszolgáltatásnak megfelelően a közigazgatási területen jelentős mértékű területek kerültek erdő területfelhasználásra (ezeket részletesen a változásokat bemutató tervlapok szemléltetik), mely a területfelhasználás rendszerének fenntartható voltát elősegíti.

Védelmi erdőbe a Duna menti erdők (kivéve a Szalki-szigeti erdők nagy része) és a nagy forgalmú utak menti erdők kerültek besorolásra, illetve egyes ipari, gazdaság terület menti véderdősáv.

Közjóléti erdők jellemzően a belterületi erdőfoltok, erdősávok, idetartozik ugyanakkor az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. területétől északra húzódó, helyenként beépült széles erdősáv is, mely telepítésének célja az ipartelephez közel elhelyezkedő lakóterületek védelme. Közjóléti erdő továbbá a Szalki-sziget erdeinek nagy része és az öböl szabadstrandjától északra elhelyezkedő erdők egy része, a Pálhalma lakóterületeit nyugatról szegélyező erdő, illetve a Salbert-sziget erdőterülete.

Gazdasági erdő kategóriába a külterületi, szórtan elhelyezkedő kisebb erdőfoltok tartoznak, melyeket az erdőterv gazdasági elsődleges rendeltetésbe sorol.

Erdőterületek területhasználatából adódó konfliktusok

A Településrendezési tervek készítése során adatszolgáltatás alapján pontosításra kerültek az erdőnyilvántartásban szereplő erdőrészletek. Az Országos Területrendezési terv rendelkezése szerint az erdőtervezett erdők területének legalább 95 %-át erdő területfelhasználásba kell sorolni. Az erdőtervezett erdők több esetben évtizedek óta a településrendezési eszközökben beépítésre szánt, és így is használt területeken helyezkednek el. A jogszabályi lehetőségek keretein belül, tehát az összes erdőtervezett erdő legfeljebb 5 %-a erejéig az erdőtervezett erdők beépítésre szánt területek lettek, illetve maradtak. Erdő övezetbe kerültek átsorolásra azok a vízgazdálkodási, közlekedési és mezőgazdasági területek, amelyeken erdőtervezett erdő van.



Erdő területfelhasználásba került az M8 Dunahíd térségében régóta tervezett kikötő. A kikötő megvalósíthatóságához az érintett erdőket ki kell majd váltani, és ezt követően a településrendezési eszközöket a konkrét tervek ismeretében módosítani kell majd.

Beépítésre nem szánt különleges területek

Dunaújváros közigazgatási területén beépítésre nem szánt különleges területek körébe az alábbi sajátos területhasználatok tartoznak:

temető,

nagykiterjedésű tervezett zöldfelület.

A város bezárt temetői a Kistemető utcai temető és az egykori izraelita temető az Üdülősoron tartoznak különleges beépítésre nem szánt temető területfelhasználási kategóriába. E területeken cél a kegyeleti park megőrzése, a zöldfelület fenntartása. (A működő köztemető és a temető bővítési terület különleges beépítésre szánt temető területfelhasználási kategóriába tartoznak.)

A beépítésre nem szánt különleges – nagykiterjedésű tervezett zöldfelület területfelhasználási kategóriába Dunaújváros tájrehabilitációt igénylő ipari hulladék elhelyezésére szolgáló területei tartoznak. E területek a település déli felén találhatók, a Duna és a déli iparterületek között, erdők közé ágyazottan. A terület egyes részein a szukcesszió spontán megindult, a létrejött élőhelyek a tájrehabilitáció során megőrzendők.

Vízgazdálkodási terület

Dunaújváros területfelhasználási rendszerében vízgazdálkodási területbe tartozik a Duna és parti sávjában található, illetve az ipari, gazdasági területek közé szorult vizes élőhelyek a település déli felén. Vízgazdálkodási területbe tartoznak továbbá a város kisvízfolyásai, melyek a Dunába torkollnak.

3.4. Biológiai aktivitásérték változása

A város jelenlegi területi mérlege és biológiai aktivitásértéke:

NE 40 644 4 3 12,2

NS 284 380 28 3 85,3

RP 92 249 9 1,5 13,8

HT 77 523 8 1,5 11,6

KT-NG 250 331 25 0,5 12,5

H 461 448 46 0,1 4,6

19 912 674 1923,1

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT 0,0

ÖVEZET M2 0,0

K 3 812 558 381 0,5 190,6

VA 722 740 72 0,6 43,4

KP, KZ, Z 333 701 33 6 200,2

E 5 910 831 591 9 5319,7

M 15 023 913 1 502 3,7 5558,8

MK 613 933 61 5 307,0

VT 5 323 179 532 6 3193,9

NZ 1 015 122 102 3,2 324,8

32 755 977 15138,5

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 17061,6

A Településszerkezeti terv felülvizsgálatát követően kialakuló településszerkezet-területhasználat biológiai aktivitásértéke 18.260, a Településszerkezeti Terv leírásának 4. fejezete szerint.



4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

4.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai

A településkép meghatározó alkotóeleme a táji és épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az épített elemek esztétikus megjelenéséhez környezetük kialakítása, rendezettsége is hozzátartozik. Ennél fogva a település rendezése során az épített elemek mellett a zöldfelületek szerepe ugyanolyan fontos.

Dunaújváros 2014-ben készült MJV Településfejlesztési koncepciójának, valamint Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó vizsgálatában részletesen feltárásra került a város zöldfelületi rendszere. Az alábbiakban összefoglalva ismertetjük a zöldfelületi rendszer elemeit és sajátosságait, amelyek befolyásolják a településszerkezet alakítását, továbbá ismertetjük a zöldfelületi rendszer védelmére és fejlesztésére irányuló javaslatokat.

Közhasználatú zöldfelületek

Erdők

Dunaújváros belterületét közrefogja a Duna, melyet természetszerű erdőfoltok kísérnek, illetve a 6. sz. főút, melyet védelmi erdősáv kísér. A belterületen településszerkezeti, ökológiai, környezetvédelmi szempontból meghatározó elem az ISD Dunaferr Zrt. területét a tőle északra eső lakóterületektől elválasztó széles erdősáv. Az erdősáv keleti felének parkerdő jellege jelentős rekreációs potenciállal rendelkezik. A magaslatokra telepített városrészek között futó völgyek lejtőin erdősávok húzódnak. A különálló egységet képező Pálhalmának nyugati felét közjóléti erdő határolja.

Közparkok, közkertek

Dunaújváros viszonylag kevés közparkkal, közkerttel rendelkezik, ugyanakkor jellemző, hogy egyéb zöldfelületek részben ellátnak közparki funkciókat is. A közparkok, közkertek közül kiemelendő a Dunaújvárosi Főiskola magas díszértékkel bíró közhasználatú kertje. Közparki, rekreációs funkciót tölt be, e szerepkörben egyúttal fejlesztendő is a Duna menti zöldfelületek jelentős része, mint a Szalki-sziget északi pihenőpark része, a Dunaparton kiépített partvédelmi mű gyepes-ligetes rézsürendszere a szoborparkkal, és a romkert. A Településszerkezeti terv felülvizsgálata során jelentős kiterjedésű területek kerültek közpark területbe azáltal, hogy a partvédelmű mű területe vízgazdálkodási területből közpark területbe került. E területeken a fő funkció változatlanul a partvédelem, a közparki funkciók ezzel összeegyeztetetten helyezhetők el.

Lakótelepi közkertek

Dunaújváros nagyvárosias lakóterületeinek épületei között kialakításában, méretében, funkcióiban változatos zöldfelületek helyezkednek el. A lakótelepi közkertekről általánosan megállapítható, hogy a helyenként megvalósított pl. játszótér-felújítások mellett elérkezett az idő az átfogó koncepció szerinti teljes felújításra.

Béke városrészen található Dunaújváros legnagyobb összefüggő lakótelepe?, épületei között jelentős kiterjedésű zöldfelületek terülnek el, ugyanakkor jelenleg csak minimális közparki funkciót látnak el. A lakótelepet északról erdősáv és zöldterületi sáv határolja, mely kedvező adottságokkal rendelkezik közpark kialakítására, új rekreációs színtere lehetne Újpentele és Béke városrész lakóinak.

Technikum városrész nagyvárosias lakóterületét az 50-es, 60-as években épült soklakásos házak jellemzik, melyek között a zöldfelületek növényállományát is ebben az időben telepítették, így mára az idős, nagy lombkoronájú fák egyedi hangulatot kölcsönöznek a városrésznek. A zöldfelületek ugyanakkor mára funkcióhiányossá váltak, így közkerti szerepkört nem töltenek be.

A Belváros lakótelepeit kedvező zöldfelületi ellátottság jellemzi, jelentős nagyságú lakóépületek közti zöldfelületekkel (melyek részben közparki funkciókat is ellátnak), és széles út menti zöldsávokkal. A lakótelepi közkertek jellemzően fenntartott 3 szintű növényállománnyal rendelkeznek. A városrész zöldfelületi szempontból is meghatározó terei a Petőfi liget, a Széchenyi park, az Október 23-a tér és a Gagarin tér. A városrész több idős, értékes faegyede helyi védelem alatt álló természeti emlék.



Barátság és Dózsa városrész a többi lakótelephez képest szerényebb zöldfelületi ellátottsággal bír, továbbá a közparki funkciók is hiányoznak a lakóépületek közötti területekről.

A Római lakótelep kedvező zöldfelületi adottsága, hogy egy erdősáv és a Duna parti zöldfelületek között helyezkedik el. A lakótelep legtágasabb közkertje a Domanovszky tér, de kisebb, közparki funkciókat is ellátó zöldfelületek sorakoznak a Római körút mentén.

A családi házas lakóterületek uralta városrészek Északi lakóterületek, Pentele, Újtelep, Újpentele, Kertváros és Pálhalma nem rendelkeznek közparkokkal, közkertekkel. Közpark kialakítására alkalmas területek a városrészeken belül nincsenek. Azonban Béke és Újpentele, valamint Kertváros és Technikum városrészek között húzódó zöldterületek közparki funkciók befogadásával, a zöldfelületi kialakítás megújításával Újpentele és Kertváros zöldfelületi ellátottsága kedvezően változna.

Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek

Zöldfelületi intézmények

Zöldfelületi intézmények közé tartoznak azok a létesítmények, melyek zöldfelület nélkül nem tudják betölteni funkciójukat. Dunaújváros MJV zöldfelületi intézményei közé tartoznak a működő és bezárt temetők, a Szalki-szigeti szabadstrand és kemping, a Baracsi úti arborétum, a szabadtéri sportpályák, valamint a jelenleg zárva tartó élményfürdő.

A Szalki-sziget zöldfelületi intézményei kedvező zöldfelületi adottsággal rendelkeznek az elhelyezkedésből, természeti adottságokból következően, kellemes rekreációs lehetőséget biztosítanak a Duna partján.

A Baracsi úti arborétum növényállománya kivételes, a terület helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. A területet tanösvény mutatja be, zöldfelületi jelentősége mellett turisztikai szempontból is fontos.

A Kádár-völgyi sportcentrum extenzíven fenntartott zöldfelülettel rendelkezik, a sportpályát déli és keleti oldalról övező rézsűkön árnyékadó fák sorakoznak. A Radari sporttelep és atlétika csarnok a keleti iparterületek között, a Dunához közel helyezkedik el. A jelenleg alulhasznosított sporttelep zöldfelülete értékes, örökzöld és lombhullató dísznövényekkel rendelkezik. A városi stadion és szabadtéri futballpályái a Dunaferrtől északra eső erdősávban helyezkednek el, intenzíven fenntartott sportgyeppel rendelkeznek. A jelenleg nem üzemelő élményfürdő szintén a Dunaferr erdősávjába ágyazottan helyezkedik el. A különálló Pálhalma településrész is rendelkezik gyepes sportpályával.

A bezárt temetők (a Kistemető utcai köztemető és az üdülősori izraelita temető) kegyeleti parkként funkcionálnak, zöldfelületi ellátottságuk kedvező, jellemzően idős korú, nagy lombkoronájú fák alkotják.

A működő, nagy kiterjedésű köztemető jelentős növényborítottságú, ezáltal kondicionáló hatása is jelentős. A hatályos Településszerkezeti Terv a köztemetővel szemben, a 6. sz. főút túloldalán temető bővítési területet jelöl ki. A leendő köztemető zöldfelületi kialakítását javasolt kertépítészeti terv alapján elvégezni.

A bezárt temetők (a Kistemető utcai köztemető és az üdülősori izraelita temető) kegyeleti parkként funkcionálnak, zöldfelületi ellátottságuk kedvező, jellemzően idős korú, nagy lombkoronájú fák alkotják.

A működő, nagy kiterjedésű köztemető jelentős növényborítottságú, ezáltal kondicionáló hatása is jelentős. A hatályos Településszerkezeti Terv a köztemetővel szemben, a 6. sz. főút túloldalán temető bővítési területet jelöl ki. A leendő köztemető zöldfelületi kialakítását javasolt kertépítészeti terv alapján elvégezni.

Egyéb, zöldfelülettel rendelkező intézmények

A város zöldfelületi rendszerében meghatározó szigetszerű elemként jelennek meg egyes intézmények (túlnyomórészt oktatási) kertjei, melyek rekreációs funkciót csak a lakosok egy része számára szolgáltatnak, kondicionáló szerepük azonban fontos lehet. Javasolt e zöldfelületek fenntartása.

Közhasználat elöl elzárt zöldfelületek

Családi házas területek lakókertjei

A nem közhasználatú zöldfelületek közé tartoznak Dunaújvárosban a kertvárosias lakó-, üdülő- és hétvégi házas területek magánkertjei, melyek közösségi rekreációs funkcióval nem rendelkeznek, azonban ökológiai szerepük jelentős a város szempontjából. Az Északi lakóterületek, Pentele, Újpentele, Újtelep és Kertváros városrészek esetében ez a kategória a zöldfelületi rendszer legjelentősebb eleme.



Gazdasági, ipari területek zöldfelületei

Dunaújváros jelentős kiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató és ipari területekkel rendelkezik, melyek zöldfelületi jellemzői igen változatosak. Jellemzően a nagyobb területtel bíró telephelyek nagyobb zöldfelületi aránnyal bírnak, míg a kisebb területű telephelyek zöldfelülete elhanyagolható méretű. Egyes telephelyek rendelkeznek néhány értékes növényegyeddel, de emellett jellemzően gyomnövények terjedésének biztosítanak terepet a telephelyek nem burkolt részei.

Az iparterület megépítésekor az épületek között fasorokat és reprezentációt is szolgáló, magas díszítőértékkel bíró zöldfelületeket hoztak létre, melyek mára degradálódtak.

Zöldhálózati összekötő elemek

A zöldhálózati összekötőelemek az utak és vízfolyások menti zöldfelületeket jelentik, melyek a közparkokat és egyéb szigetszerű zöldfelületi elemeket összekötik, rendszerbe foglalják.

Dunaújváros belterületén három kisvízfolyás folyik keresztül, a Dunába torkollva: a Felső-Foki-patak, a Lebuki-patak és az Alsó-foki-patak. A Felső-foki-patak az Északi lakóterületek és Pentele városrész között folyik „a kertek alatt”, összekötve a köztemető szigetszerű zöldfelületi elemet a Dunával, Duna menti zöldfelületekkel. A Lebuki-patak Pentele városrész kertvárosias lakóterületeinek zöldfelületeit köti össze a Duna menti zöldfelületekkel. Az Alsó-foki-patak a Pálhalma melletti erdőből indul, Béke és Újtelep városrészek között érkezik a belterületre, az arborétumot elérve fordul a völgye észak felé, majd a Magyar út és Tisza utca kereszteződésénél folyik össze a Lebuki-patakkal. Az Alsó-foki-patakot széles zöldsáv és erdősáv kíséri Béke városrész határán. Az arborétumtól délre erdősávok és közparknak alkalmas zöldfelület húzódik a Kádár-völgyi sporttelepig, vele szemben pedig már a Dunaferr széles erdősávja húzódik.

Dunaújvárosban jellemzően a telepített városrészek utcáin húzódnak esztétikai és ökológiai szempontból is értékes fasorok, úgy mint Technikum városrészben (idős platán, juhar és hárs fasorok), a Belvárosban (különösen a Vasmű utca menti széles zöldsávban, ahol több egyed helyi védelem alatt álló természeti emlék), valamint Dózsa és Római városrészek utcáiban. Szakaszosan meglévő fasorok találhatók Béke városrészben és Újpentelén. Nem rendelkeznek fasorokkal a kertvárosias lakóterületekkel jellemezhető egyéb részei a településnek.

Dunaújváros ipari, gazdasági területeit összekötő utak mentén szintén felfedezhetők értékes fasorok, mint például a Verebély László utca, a Papírgyári út, vagy a Délivárosi út mentén. Az ISD Dunaferr Zrt. területének belső úthálózata mentén fasorokat telepítettek a gyár építésekor.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból meghatározó és karaktert adó zöldfelületi elemek

A zöldfelületi típusok részletes ismertetése után értékelésképpen – felsorolásszerűen - összefoglaljuk a Dunaújvárosra jellemző szerkezetalakító, kondicionáló elemeket és a településképben nagy hangsúllyal szereplő zöldfelületi elemeket.

Szerkezetalakító elemek

Zöldfelületi szempontból az alábbi elemek szerkezetileg jelentősek:

A Duna és part menti zöldfelületei, erdőterületei, a 6. sz. főút menti erdősáv, az ISD Dunaferr Zrt. területének északi határán húzódó erdősáv, az Alsó-foki-patak völgyében húzódó széles zöldsávok, erdősávok.

Jelentős kondicionáló hatású elemek

a Duna és part menti zöldfelületei, erdőterületei, az ISD Dunaferr Zrt. területének északi határán húzódó erdősáv, az Alsó-foki-patak völgyében húzódó széles zöldsávok, erdősávok, a családi házas területek zöldfelületei, a lakótelepek zöldfelületei, a meglévő köztemető.



További, karaktert meghatározó elemek

Településképi szempontból olyan meghatározó zöldhálózati elemeket emelünk itt ki, amely Dunaújváros egyediségét hangsúlyozza:

a Vasmű utca menti széles zöldsáv, a Baracsi úti arborétum.

Átfogó cél Dunaújváros MJV zöldfelületi szerkezetének megőrzése, a karaktert adó zöldfelületek és fajok megőrzése. A fejlesztéseket is ennek az elvnek mentén határoztuk meg, a karaktert meghatározó elemek kiegészítésével, rekreációs szerepű zöldfelületek kialakításával.

Általánosan kívánatos, hogy a meglévő zöldfelületek ne csökkenjenek, a védőfásítások megmaradjanak, a karakteres fasorok megőrzésre kerüljenek. Közterületi zöldfelületekben bizonyos városrészekben nincs hiány, de ezek többnyire nem rekreációs célúak. Fontos feladat ezért néhány területen a funkciógazdagítás, ill. új közparkok kialakítása.

A dunaújvárosi zöldfelületek megőrzése alapvető feladat. Abban az esetben, ha más fejlesztések nem is valósulnak meg egy ideig, az alapvető cél kell legyen, hogy a meglévő területek ne csorbuljanak, más célra ne lehessen igénybe venni azokat. Összesítve az alábbi megőrzési feladatok javasolhatók:

a belterületet nyugatról határoló forgalmas 6. sz. főút menti erdősáv megtartása (illetve szükség esetén kiegészítése) a településrendezési eszközök felülvizsgálata továbbra is védelmi rendeltetésű erdőterületben tartalmazza az erdősávot

a köztemető értékes zöldfelületének fenntartása a településrendezési eszközök felülvizsgálata változatlan területfelhasználási kategóriába sorolja a területet (különleges beépítésre szánt temető terület)

a bezárt temetők értékes növényállományának fenntartása a településrendezési eszközök felülvizsgálata e temetőket különleges beépítésre nem szánt temető kategóriába sorolta, cél a területek kegyeleti parkként történő használata

a Baracsi úti arborétum (helyi védett természeti terület) értékes zöldfelületének megőrzése, fenntartása, ezáltal a természetvédelmi célok elősegítése a településrendezési eszközök felülvizsgálata a terület korábban közúti közlekedési területbe sorolt részét közpark területre módosította, illetve az arborétum kiszolgáló épületeinek helyét kereskedelmi, szolgáltató területről különleges beépítésre szánt rekreációs területre változtatta, így a településrendezési eszközök elősegítik a terület megőrzését.

az ISD Dunaferr Zrt. területét és a Városközpont lakóterületeit elválasztó széles erdősáv megőrzése ökológiai, környezetvédelmi, zöldfelületi szempontból egyaránt fontos feladat a településrendezési eszközök felülvizsgálata az erdősávot az erdőtervezett erdők elsődleges rendeltetésének megfelelően közjóléti erdőterület kategóriába sorolja,

a Duna menti rekreációs és turisztikai szerepet betöltő strand és kemping területe megtartandó a településrendezési eszközök felülvizsgálata továbbra is erdőterülettel körülvett üdülőházas területben tartalmazza

a kertvárosias lakóterületek uralta városrészek zöldfelületi ellátottságát a családi házak kertjeinek növényzete határozza meg, ezért e területek sűrűsödése nemkívánatos folyamat a településrendezési eszközök felülvizsgálata továbbra is kertvárosias lakóterületként kezeli e városrészek jelentős részét, a területfelhasználásbeli módosítások kiterjedése nem szerkezetet átalakító jelentőségű

a város ökológiai és esztétikai szempontból értékes fasorait javasolt megőrizni, a szakaszos, hiányos fasorokat pedig javasolt kiegészíteni

törekedni kell a meglévő növényállományból kiszűrni az allergén fajokat, új növény telepítésénél honos, nem allergizáló növényfajokat kell választani

A dunaújvárosi zöldfelületi hálózatban új elemek létesítését irányozta elő a településrendezési eszközök felülvizsgálata:

a meder és a Duna közti kereskedelmi, szolgáltató fejlesztési területet módosítja rekreációs funkciójú különleges területté.

Az Északi lakóterületek Táborállás részén a még be nem épült lakótömb a településrendezési eszközök felülvizsgálata során áttervezésre került. A biztonsági kockázatot jelentő löszfalon korábban kijelölt zöldterületet védelmi erdőterületre módosítja a Településszerkezeti Terv, de a tömbbelsőt is átszervezi oly



módon, hogy a közpark számára kijelölt területet a löszfal véderdeje mellé helyezi (már biztonságos területre), a beépíthető területek ezáltal még távolabb kerülnek a löszfaltól.

A Településszerkezeti Terv temető bővítési területet jelöl ki változatlan helyen és területi kiterjedéssel a 6. sz. főút mellett, a meglévő köztemetővel szemben.

Dunaújváros zöldfelületi rendszerének funkcionális kiegészítését, minőségi fejlesztését irányozzák elő az alábbi javaslatok:

az Alsó-foki-patak völgyének Béke- és Újpentele városrészek közötti széles zöldsávja méreténél fogva közparkként használható funkcionális gazdagításával (pihenőhelyek, és akár játszóhelyek kialakításával)

a Kádár-völgyi sportterület és az arborétum között (Technikum és Kertváros városrészek között) közpark kialakítására alkalmas zöldfelület húzódik

javasolt a lakótelepek zöldfelületeinek komplex, funkcióbővítő felújítása javasolt a Duna menti zöldfelületek minőségi felújítása is, illetve funkcióbővítése (ezt irányozza elő a

településrendezési eszközök felülvizsgálatának módosítása, mely a Duna partját nagy kiterjedésben vízgazdálkodási területről közpark területté sorolta át)

a Településszerkezeti terv előrevetíti a Kőtár környéki zöldfelületeken régészeti park kialakítását, mely nemcsak a Kőtár szerepét lenne képes hangsúlyozni, forgalmát növelni, hanem annak környezetét is hasznosíthatóbbá tenné.

allergén fajok visszaszorítása még nem teljes az erdőterületeket összekötő zöld folyosó, zöldfelületi rendszerré fejlesztése, és ennek

érdekében további lépések szükségesek, nem valósult meg a város nyugatról határoló gyorsforgalmi út teljes fásítása, ennek pótlására javasolt

lépéseket tenni városfejlesztési beruházások (útfejlesztések, tömbrehabilitációk) során több a zöldfelületek összefüggő

rendszere megbomlott, ezek javítása, a későbbiek során a jelenségek elkerülése javasolt.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során a területhasználatok módosítása kismértékben a zöldterületek csökkenését eredményezte az alábbi esetekben:

A II. János Pál pápa téren a vegyes terület bővítése zöldterület rovására a valós területhasználatnak megfelelően történt a Krisztus király templomhoz tartozó parkolók találhatók a területen, hasonló okból a régi pentelei templom telke is zöldterületről változik vegyes területté.

Az Alsó-foki-patak völgyében a széles zöldsáv egy része közjóléti erdő területfelhasználási kategóriába került átsorolásra, mivel az Országos Erdőállomány Adattára erdőtervezett erdőként tartalmazza, közjóléti elsődleges rendeltetéssel.

5. KÖZLEKEDÉS

5.1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ, a megalapozó vizsgálatok összefoglalása, kiegészítése

5.1.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok

5.1.1.1. Nagytérségi kapcsolatok

Közúti kapcsolatok

Országos főutak

Dunaújváros közvetlenül az Európai főút-hálózat egyik fő folyosójában, az M6 autópálya és a 6. sz. elsőrendű főútvonal mentén fekszik. Ezek az útszakaszok a város nyugati szélén haladnak keresztül.

A település közúti megközelíthetőségét, gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolatát az M6 (Budapest - Bóly) autópálya, országos főúthálózathoz való kapcsolatát a 6. sz. elsőrendű főút (Budapest – Pécs - Barcs) biztosítja, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a 62. (Dunaújváros–Székesfehérvár) sz. másodrendű főút nyomvonala. A főutakat a helyközi autóbuszjáratok is igénybe veszik.



KV-1. ábra

Az európai főúthálózat Magyarországon áthaladó elemei

KV-2 ábra: Térségi úthálózat • M6 autópálya (Budapest - Bóly)

Útkategória: K.I.B.

Dunaújváros közúti távolsági kapcsolatai közül az M6 autópálya a legjelentősebb, mely Budapest – Dunaújváros – Paks – Szekszárd – Pécs vonalon halad. Dunaújváros a főváros irányából, valamint Paks és Szekszárd felől egy órán belül elérhető.

Az érintett szakaszon az autópálya 2x2 forgalmi sávval és irányonként egy-egy leállósávval kiépített.

A város külterületén két különszintű csomóponton lehet le- és felhajtani az autópályára. Ezek közül a forgalmasabb a 62. sz. főúttal alkotott csomópont (M6: 66+671 km). A másik csatlakozási lehetőség a Nagyvenyimi útnál, 3 km-rel délebbre (M6: 69+686 km). Ez a csomópont kisebb forgalmat bonyolít. Mindkét csomópont fél-lóhere kialakítással épült meg. A város határától délre helyezkedik el az M6 és M8 autópályák teljes lóhere-csomópontként kiépített kapcsolata.

• M8 autópálya (Dunaújváros – Dunahíd – 51. sz. főút)

Útkategória: K.I.B.

A város területét rövid szakaszon érintő autópálya-szakasz, amely jelentőségét az ország kelet-nyugat irányú gyorsforgalmi kapcsolatainak biztosításában a Pentele híd adja. A város számára jelentős előnyök várhatók az M8 autópálya továbbépítése után.

• 6. sz. elsőrendű főút (Budapest – Pécs – Barcs)

Útkategória: K.III.B.

A települést nyugati oldalán halad el a főút 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal (7,0 m széles) ellátott, vízelvezetését nyílt árok biztosítja. A település mellett külterületi jelleggel kiépített. A települési úthálózattal alkotott legfontosabb csomópontjai:

- Magyar út - Petőfi Sándor utca - Dózsa György út - Papírgyári út

A Dózsa György úti és a Petőfi Sándor úti kereszteződés viseli a legnagyobb forgalmi terhelést, mint közvetlen autópálya-kapcsolatok.



Mindkét csomópont körforgalomként üzemel, a Dózsa György úti kereszteződés északi ágán kijelölt gyalogos és kerékpáros átkelőhely található.

• 62. sz. (Dunaújváros - Székesfehérvár) másodrendű főút

Útkategória: K.IV.B.

A települést a megyeközponttal közvetlenül összekötő országos főút a város egyik főútjaként folytatódik, amelyen a közösségi közlekedését biztosító buszjárat is közlekedik. Külterületi szakaszán 6 m széles aszfaltburkolattal ellátott, nyílt árkos vízelvezetéssel kiszolgált főút.

Kötöttpályás kapcsolatok

Dunaújváros vasúti kiszolgálását a 42. sz. vasútvonal (Pusztaszabolcs –Dunaújváros -Paks) szolgáltatja. Ez a vasútvonal a Budapest – Pusztaszabolcs – Pécs vasútvonalhoz kapcsolódik. A vasútvonal egyvágányú vasútként működik, hosszú utazási időkkel.

Működő állomások és megállóhelyek a városban:

- Dunaújváros állomás

- Dunaújváros külső megállóhely.

Vízi közlekedés

Jelenleg a városban sem turisztikai, sem egyéb személyforgalmú hajóközlekedés nincs a Dunán. A Dunaújváros és a Szalkszentmárton közötti kompközlekedés is szünetel. Ennek valószínű oka, hogy a Pentele híd megépítése óta, a főleg kerékpáros és gyalogosforgalmi igények elenyészőek a két part közötti közlekedésre.

A város területén az alábbi hajóállomás és kikötők találhatók:

- Mahart Hajóállomás, 1577+400-500 fkm, Szigeti út (nem üzemel, a kikötő-épület magántulajdonban),

- teherkikötő, Ruhagyári út (6+1 hajóállás az öbölben)

- horgászkikötő, Alsó sétány. (125 vízi jármű az öbölben)

- Kavics-kirakó, 1580+800 fkm (1 hajóállás)

Légi közlekedés

A Kisapostag területén működő Dunaújvárosi repülőtér nem nyilvános repülőtérként üzemel. A repülőtér jelenleg sport- és mezőgazdasági célokat szolgál, utazási igény hiányában menetrend szerinti személyszállítás nincs. A repülőtéren füves kifutópálya található, éjszakai megvilágítás nincs, így csak nappali repülés engedélyezett.

5.1.1.2. Kistérségi kapcsolatok

Dunaújváros kistérségi kapcsolatait a szomszédos megyeszékhelyek, városok és kisebb települések felé főleg az országos mellékúthálózat elemei biztosítják.

Országos mellékutak:

• 6219 j. (Dunaújváros – Mezőfalva - Sárbogárd) összekötő út

Útkategória: K.V.B.

Külterületi jelleggel, 2x1 forgalmi sávval, nyílt árkos vízelvezetéssel kiépített útszakasz. Aszfaltburkolata szakaszonként rossz állapotú.

• 6221 j. (Dunaújváros - Apátszállás) összekötő út


Külterületi jelleggel, 2x1 forgalmi sávval, nyílt árkos vízelvezetéssel kiépített útszakasz, jó állapotú aszfaltburkolattal és keskeny padkákkal.



• 62819 j. Mezőfalvai csomóponti ág


Külterületi jelleggel, 2x1 forgalmi sávval, nyílt árkos vízelvezetéssel kiépített útszakasz.

• 51124. j. Dunaújváros bekötőút

Útkategória: B.IV.b.C.

Jelentős hosszon belterületi jelleggel kiépített, 2x1 sávos útszakasz, nyílt árkos vízelvezetéssel és egyoldali járdával. A buszmegállók általában öbölbe helyezettek.

• 51318. j. Dunaújváros állomáshoz vezető út

Útkategória: B.V.c.B.

Belterületi jelleggel, egyoldali járdával kiépített útszakasz, állomáshoz vezető végén rossz állapotú burkolattal. A csapadékvíz elvezetése megoldatlan.

• 51317. j. Dunaújváros, hajóállomáshoz vezető út

Útkategória: B.V.c.C.

A hajóállomáshoz vezető út a Szalki szigeten található teherkikötő megközelítő útjaként is szolgál, ezen kívül menetrendszerinti autóbuszjáratnak is útvonala. Aszfaltburkolattal ellátott, kiemelt szegélyek között épített útszakasz, egyes szakaszokon nyílt árkos vízelvezetéssel.

Helyi közúthálózat

A települési főúthálózat az alábbi elemekből épül fel:

• Magyar út:

Útkategória: B.IV.b.C.

Az országos mellékúthálózat eleme, feladatához megfelelő paraméterekkel kiépített. Az útszakasz helyenként felújított aszfaltburkolatú, a buszöblök térkővel vannak kirakva. Néhány szakaszon hiányzik a járdaburkolat.

• Petőfi Sándor utca (6. sz. főút és Aranyvölgyi út közötti szakasz)

Útkategória: B.III.a.C.

Nyílt árkos vízelvezetéssel, egyoldali járdával kiépített, jó minőségű burkolattal ellátott útszakasz.

• Aranyvölgyi út

Útkategória:B.III.a.C.

A város egyik forgalommal leginkább terhelt főútja, amely a 62. sz. országos főút forgalmát közvetlenül a városközpontba vezeti. Hosszú szakaszon 2x2 sávval, zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszerrel kiépített útszakasz. A Petőfi Sándor utcához csatlakozó szakaszán nyílt árkos vízelvezetés található. egy, illetve kétoldali gyalogjárdák határolják, az aszfaltburkolat minősége megfelelő.

• Dózsa György út


A 6. sz. főút felől és felé jelentős közúti forgalmat vivő, aszfaltburkolattal kiépítet útszakasz. A 6. sz. főút és a Baracsi út között 2x1 forgalmi sávval, további szakaszain 2x2 forgalmi sávval üzemel. A város közvetlen kapcsolatát biztosítja a vasútállomáshoz és az M6 autópálya déli csomópontjához.

• Vasmű út




A városközpont és a déli iparterületek közvetlen kapcsolatát biztosító főút, jelentős forgalommal terhelt. A lakóterületek mellett 2x2 forgalmi sávval kiépített, egyes szakaszain párhuzamos parkolósávok találhatók. A két oldalon beépített szakszán un. szervízút is kiépült, itt kétoldali gyalogjárdák és zárt csapadékvíz-elvezetés jellemzik.

A település gyűjtőútjai (B.V.c.C.)

A helyi gyűjtőúthálózat egyes elemei (Papírgyári út, Szórád Márton út) 2x2 forgalmi sávon viszik a forgalmat, a sűrű beépítettség és az iparterületi kapcsolat miatt. Általánosan elmondható, hogy a város gyűjtőútjai paramétereikben megfelelőek, kiemelt, illetve süllyesztett szegélyekkel, zöldsávval, gyalogjárdákkal határoltak, vízelvezetésük megoldott. A közösségi közlekedést kiszolgáló menetrendszerű autóbuszjáratok egy része is a gyűjtőutakon halad.

A város gyűjtőútjai:

• Szilágyi Erzsébet út • Baracsi út • Szórád Márton út • Hunyadi János út • Papírgyári út • Építők útja • Eszperantó út • Béke körút

A városi úthálózat egyéb elemei többségükben aszfaltburkolattal ellátott lakó, illetve kiszolgáló funkciót betöltő utak.

Kiemelt jelentőségű városi kiszolgáló utak:

• Petőfi Sándor utca (Aranyvölgyi út és Magyar utca között)

• Szigeti út

A külterület zártkertjeihez, illetve egyéb ingatlanaihoz és mezőgazdasági területeihez földutak biztosítanak megközelítési lehetőséget.

5.1.1.3. Forgalomtechnika

A városi úthálózat jelentős csomópontjai:

Jelzőlámpával irányított csomópontok:

• Aranyvölgyi út- Magyar út • Aranyvölgyi út – Apáczai Csere János út • Dózsa György út – Szórád Márton út • Dózsa György út –Vasmű út – Városháza tér • Dózsa György út – Táncsics Mihály utca • Vasmű út – Építők útja kereszteződése.

Körforgalmi csomópontok:

• 6. sz. főút és a Magyar út csomópontja • 6. és 62. sz. főutak csomópontja • 6. sz. főút és Dózsa György út csomópontja • Aranyvölgyi út- Vasmű út • Dózsa György út – Baracsi út • Kandó Kálmán tér (kereskedelmi központnál)



A város közúthálózatának egyéb kereszteződéseiben a KRESZ szabályai, vagy jelzőtáblák szerint halad a forgalom. A főutak és egyes gyűjtőutak esetén a gyalogosok és kerékpárosok átkelését több helyen kijelölt gyalogátkelőhelyek segítik.

A város több területén sebességkorlátozás van érvényben (forgalomcsillapítás), T30-as zóna található a Béke városrész nyugati oldalán, a Magyar utcától keletre eső városrészben, valamint 20 km/h sebességkorlátozás érvényes az Építők útjától északra eső lakótelep kiszolgáló útjain.

5.1.2. Üzemanyagtöltő állomások

A város belső területén négy üzemanyagtöltő állomás működik:

• 6. sz. főúton a rácalmási határ közelében, a Magyar út kereszteződésénél, • Dózsa György út – Baracsi út kereszteződésében, • Arany János utca – Aranyvölgyi út kereszteződésében • Aranyvölgyi út – Köztársaság utca kereszteződésében. • Ezen kívül működik töltőállomás az új kereskedelmi területen, a Papírgyári úton és az M6 autópálya déli

csomópontjához kapcsolódó pihenőhelyen, mindkét oldalon.

5.1.3. Közúthálózat forgalmi terhelése

A lenti adatokat az országos közúthálózat elemein 2013. évben végzett országos számlálás eredményeiből nyertük. (www.kozut.hu)

6. sz. főút (65+585– 67+987 km szelvények között)

Szgjm Kistgjm Szóló

busz

Csuklós busz

Középtgj Nehézt pótkocsis

nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF

(j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) Ejm/nap

7523 1458 122 3 83 150 90 168 4 53 12 5 10587

6. sz. főút (67+987-68+992 km szelvények között)

Szgjm

Kistgjm Szóló

busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


4160 1146 77 16 106 137 44 214 2 54 15 9 6866



busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


5509 928 61 73 182 175 75 185 2 73 25 13 8419



busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF




6269 1833 48 13 186 231 115 571 1 88 9 13 11119



busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


4504 1162 116 10 102 189 107 581 0 65 7 8 8504



busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


6383 1324 323 15 131 99 107 511 2 68 6 2 10738



busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


3619 533 182 26 86 91 28 150 0 22 11 33 5662

51318. sz. állomásra vezető út (0+000-0+240 km szelvények között)


busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


2355 463 44 47 204 208 104 165 13 89 2 6 4457

62819. sz. egyéb csomóponti ág (0+000-1+291 km szelvények között)


busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF


2038 361 32 39 28 16 15 15 0 55 17 3 2814

51124. sz. bekötőút (0+000-1+985 km szelvények között)


busz

Csuklós busz


nyerges speciális

Mkp Kp Lassú

jmű

ÁNF




1920 327 104 111 89 43 74 36 4 49 36 8 3263

Kapacitásszámítás:

A vonatkozó útügyi műszaki előírásban (ÚT 2-1.201:2008, „Közutak tervezése” –

e-UT 03.01.11. ) szerint:

Külterületen 2x1 forgalmi sávos utak esetében a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1200 Ejm/h kétirányban, az eltűrhető: 1700 Ejm/ó kétirányban.

10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható:

1112Ejm/h < 1700 Ejm/h, (6. sz. főút legnagyobb forgalmi terhelése).

Vagyis a város környékén található országos úthálózati elemek legnagyobb terhelése esetén is kapacitás-tartalékot mutat a környező úthálózat, így bármilyen forgalomvonzó városi fejlesztés esetén figyelembe vehető a megközelítő úthálózat jelentős kapacitástartaléka.

Belterületen 2x1 forgalmi sávos utak esetében a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1400 Ejm/h kétirányban, az eltűrhető: 1800 Ejm/ó kétirányban.

10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható, hogy az országos közúthálózati elemek ismert forgalma alapján a belterületi szakaszaikon is jelentős kapacitástartalékkal lehet számolni.

446Ejm/h < 1400Ejm/h (Dózsa György út bevezető szakasza).

5.1.4. Közösségi közlekedés

5.1.4.1. Helyközi közúti közösségi közlekedés

A települést az országos úthálózat elemein közlekedő menetrendszerű autóbuszjáratok szolgálják ki közösségi közlekedéssel. A 6. és 62. sz. főutakon a regionális és országos járatok közlekednek.

Dunaújvárost érintő távolsági busz járatok

1120 Budapest–Ercsi–Adony–Dunaújváros

1121 Budapest–Dunaújváros–Bölcske–Tolna–Szekszárd

1125 Budapest–Dunaújváros–Szekszárd

1131 Budapest–Dunaújváros–Szekszárd–Mohács–Harkány

1134 Budapest–Dunaújváros–Szekszárd–Pécs–Siklós

5.1.4.2. Helyi közúti közösségi közlekedés

A város helyi közlekedését a KNYKK Zrt. (Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., 2014. decembere óta az Alba Volán és a Vértes Volán jogutóda) helyi buszjáratai biztosítják.

A helyi járatok, különösen a belvárosi járatok jól lefedik az egész várost, jelenleg 21 autóbusz járat közlekedik a városban.

A település területén 44 buszmegálló található, kiépítettségük különböző. Ahol volt hely, buszöblök épültek, többségében térkőburkolattal kialakítva. Más megállókban csak felfestés, tábla és járdasziget jelzi az autóbuszok megállási lehetőségét. Az utasok számára a buszmegállók megközelítését gyalogjárdák és kijelölt gyalogos átkelőhelyek teszik biztonságossá.



A település közösségi közlekedését helyi és helyközi buszjáratok, valamint vasútvonal is kiszolgálja, a járatok kapacitása elégséges az igényekhez viszonyítva, a járatsűrűség alacsony, a menetidő hosszú az utazott távolsághoz képest.

Helyi buszjáratok

2 - Papírgyár, étterem – Autóbusz pályaudvar - Szórád Márton út - Vasmű út - Papírgyár, étterem (körjárat)

3 - Papírgyár, étterem - Vasmű út - Római krt. - Vasmű út - Papírgyár, étterem (körjárat)

4 - Papírgyár, étterem – Autóbusz pályaudvar - Bocskai u. - Szórád M. út – Autóbusz pályaudvar - Papírgyár étterem (körjárat)

5 - Kertváros - Szórád Márton út - Autóbusz pályaudvar - Római krt .- Újtelep - Béke krt.- Volán telep

8 -Kokszvegyészet - Autóbusz pályaudvar - Szórád M. út - Vasmű út - Kokszvegyészet (körjárat)

11 - Hajnal u. - Tesco Áruház - Római krt. - Autóbusz pályaudvar - Baracsi u. - Tesco Áruház - Hajnal u. (körjárat)

18 - Volán telep - Vasútállomás - Bocskai u.- Római krt.- Autóbusz pályaudvar - Vasútállomás - Volán telep (körjárat)

20 - Újtelep - Óváros - Szórád M. út - Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Újtelep (körjárat)

22 - Temető - Vasmű út - Autóbusz pályaudvar - Szórád M. út - Temető (körjárat)

23 - Újtelep - Tesco Áruház - Óváros - Szórád M. út - Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Óváros - Tesco Áruház - Újtelep (körjárat)

24 - Ruhagyár - Óváros - Szórád M. út - Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Római krt. - Óváros - Ruhagyár (körjárat)

25 - BODY FASHION Kft. - Vasmű út - Autóbusz pályaudvar - Szórád M. út – Benzinkút

27 - BODY FASHION Kft. - Szórád M.u. –Autóbusz pályaudvar

28 - BODY FASHION Kft. - Óváros – Békeváros

29 - BODY FASHION Kft. - Temető - Óváros - Vasmű út - Autóbusz pályaudvar - Szórád M. út - Óváros - Temető – Benzinkút

32 - Békeváros, Hajnal u. - Autóbusz pályaudvar - Dózsa Mozi - Dunaújváros, külső v.mh. - Pálhalma, Központi tér

33 - Pálhalma - Szórád M. u.- Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Római krt. - Kertváros - Volán telep

35 - Pálhalma - Újtelep - TESCO Áruház - Óváros - Szórád M. út - Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Óváros - TESCO Áruház - Újtelep - Pálhalma (körjárat)

40 - Békeváros, Bagolyvár - Hajnal u. - Kertváros - Autóbusz pályaudvar - Vasmű út - Római krt. - Bocskai u. - Kertváros - Hajnal u. - Békeváros, Bagolyvár (körjárat)

44 - Szabadság u. - Bocskai u. - Szórád M. u. - Autóbusz pályaudvar - Ferrobeton - Papírgyár étterem

45 - Békeváros, Bagolyvár - Hajnal u. - Bocskai u. - Római krt. - Autóbusz pályaudvar - Hajnal u. - Békeváros, Bagolyvár (körjárat)

Ellátottság mértéke

A város lakott területeinek mintegy 80-85 %-a tekinthető közforgalmú közlekedéssel ellátott településrésznek, 300 m gyaloglási távolságot feltételezve a megállókig. A belváros és a lakótelepek rendkívül jól ellátottak és a kertvárosi részek is megfelelő szolgáltatást élveznek.

5.1.4.3. Kötöttpályás közösségi közlekedés

A város személyforgalmát a Budapest – Pusztaszabolcs – Dunaújváros - nyomvonalon haladó szerelvények szolgálják ki. A vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedik el, megközelítése gyalogosan körülményes. Közúti megközelítését a 6. sz. főút és a város felől a Dózsa György út biztosítja. A vasútvonal Dózsa György úton



és a 6. sz. főúton is különszintű keresztezéssel halad út. A vasútállomás kiszolgálására kijelölt parkoló (50 férőhellyel) épült, és a helyi buszjáratok egyike is megáll itt. A vasútállomás gyalogosforgalma kicsi.

Dunaújváros állomásra naponta 20 vonat érkezik és indul 3:33 és 22:45 között, Budapest Déli pályaudvar, Cece, Simontornya irányból és irányba.

A 42. sz. vasútvonalon kívül a 242L jelű vasútvonal is kiszolgálja a várost a Dunaújváros – Dunaújváros kikötő (teherpályaudvar) között.

5.1.5.Kerékpáros és gyalogosközlekedés

Kerékpáros közlekedés

A városban kiépített kerékpárút csak egy-egy szakaszon található, ezen kívül kijelölt, kisforgalmú útvonalakon haladhatnak a kerékpárosok. A domborzati viszonyok és az infrastruktúra hiánya ellenére a kerékpáros forgalom jelentősnek tekinthető.

Meglévő kerékpáros hálózat:

Elválasztott kerékpárutak:

• Vasmű utca (Apáczai Csere J. utca - Dózsa György út) Az Erdősortól kezdve egy kb. 200 m es szakaszon nincs kiépítve a kerékpárút.

• Baracsi út - Béke körút.

• Papírgyári út egyes szakaszain.

Közös gyalog- és kerékpárút:

• Táncsics Mihály út - az egyetem előtti parkon keresztül vezetve indul egy, a gyalogosokkal közös felületen vezetett kerékpárút, majd a park túlsó végén abbamarad és a Kenyérgyári úti kereszteződésnél folytatódik, a Hunyadi úton.

• Papírgyári úton, a 6-os útig hol elválasztott kerékpárútként, hol pedig gyalogosokkal közösen használt nyomvonalként. A Papírgyári úton a vasúti aluljárónál nincs megoldva a biztonságos gyalogos- és kerékpáros átvezetés (egy 60 cm széles folyókát fedő betonlapokból kialakított „járda” szolgálja jelenleg a gyalogos forgalmat).

Gyalogos közlekedés

A városban a gyalogosközlekedés számára általánosan jók a feltételek. Minden lakóutcában legalább egyoldali gyalogjárda kiépített és fenntartott.

A belvárosban a járdák jól kiépítettek, hiányosságok a külső területeken jellemzőbbek. A főúthálózati szakaszokon való biztonságos átkelés forgalomtechnikai eszközökkel segített (pl. prizmák, előrejelző felfestések) kijelölt gyalogátkelőhelyek biztosítják. A belvárosi részen a jelzőlámpás gyalogátkelők, míg a ritkábban beépített területeken a kijelölt gyalogátkelők vannak többségben.

5.1.6. Parkolás

Dunaújvárosban jelentős parkolóterületek találhatók a lakótelepeken és nagyszámú várakozási lehetőség van a belvárosban is. Mindemellett a lakótelepeken nagy a zsúfoltság és egyes parkolófelületeken akár 10-15%-kal is több jármű parkol, mint amennyi szabályosan ezt megtehetné. Ilyen esetekben a zöldfelületeken és a tiltott felületeken is állnak autók, valamint gyakori a felfestések figyelmen kívül hagyása. A lakótelepek külső részein létesült nagyobb parkolófelületek (például a Béke körútnál) nem kihasználtak. Ennek elsődleges oka, hogy a gépjármű-tulajdonosok szeretnek minél közelebb parkolni lakásukhoz. Ugyanakkor több, jelentős számú garázsnak helyet adó garázstelep található a városban. Sajnálatos tendencia az is, hogy a belsőbb területeken a zsúfoltságot a zöldfelületek rovására kiépített többlet-parkolóállásokkal igyekeznek enyhíteni (pl. Római városrész).



A belváros és a közhivatalok környéke értelemszerűen napközben telített és estefelé szabadul fel kissé. A napközbeni zsúfoltság itt is számottevő.

A város Polgármesteri Hivatalának adatai szerint Dunaújvárosban 2012-ben 12 121 adóalany 15 894 darab gépjármű után adózott, ebből 12 883 darab személygépjármű.

A város területén 2005. március 16. óta nincs fizetős parkolás, csak korlátozott várakozási övezetek. A korlátozott várakozási övezetekben a helyszíni bejárások során tapasztalt általános jelenség, hogy jóval a megengedett tartózkodási időn túl parkolnak az autósok, illetve hogy a parkolótárcsát nem alkalmazzák.

Korlátozott várakozási övezetek:

- piaci parkoló:

kedd – péntek: 8-17-ig, szombaton 8-12-ig, várakozási idő: 1 óra

- volt IBUSZ előtti parkoló:

hétfő – péntek 8-17-ig, várakozási idő 2 óra

- Vasmű út, Kossuth L. utcáig terjedő szakaszán a nyugati oldalon

hétfő – péntek 8-17-ig, várakozási idő 2 óra

- Dózsa György út páros oldala (közintézmények felőli oldal) a Vasmű úttól Latinovits utcáig terjedő szakaszon

hétfő – péntek 8-17-ig, várakozási idő 1 óra. A városrészek jelentősebb parkolókat magukba foglaló közterületi parkolószámai:

Városrész parkolóhely száma

Laktanya és környéke 35 Temető és a Petőfi Sándor u. környéke 37 Óváros (Öreghegy, Intézményközpont, Rácdomb) 80 Újtelep 5 Újpentele 135 Béke városrész 2116 Kertváros 242 Technikum városrész 1274 Dózsa Városrész 906 Római városrész 1317 Belváros 2519 Barátság városrész 333 Közüzemi tömb és környéke 527 Déli iparterület 19 Keleti gazdasági terület 476 Iparterület és lakóterület közötti zöld sáv 240 Szalki - sziget 62 Dunapart 86 Dunaferr 10 Összesen: 10419 ph



5.1.7. Helyzetelemzés

Dunaújváros közlekedési hálózatának vizsgálata után kimondható, hogy a város megközelíthetősége közúton nagyon előnyös, több meglévő és fejlődő autópálya-szakasz biztosítja az országos és térségi kapcsolatokat. A városi közúthálózat fejlett, további útépítések főleg a fejlesztési területeken várhatók. A közösségi közlekedési ellátottság a városon belül megfelelő, de a térségi kapcsolatokban főleg az autóbusszal való kiszolgálás dominál, a vasúti kapcsolat nem túl gyakori és utazáskényelmi szempontokból sem vonzó (hosszú utazási idők).

A város úthálózatának kapacitástartaléka megfelelő, a közterületi szélességek általában elegendőek. Problémát okoz egyes helyeken a menetrendszerinti autóbuszok megfordulási lehetőségének hiánya.

Forgalomtechnikai szempontból a közúthálózat megfelelően kialakított, biztonságos csomópontokkal és a gyalogosforgalom megfelelő átvezetésével a közúthálózati elemeken.

A kerékpáros hálózat kiépítése megkezdődött, ennek folytatása, a hálózat teljessé tétele és a térségi kapcsolatok megadása jelentős igényt szolgál ki és a fenntartható közlekedés elveit is követi, vagyis a kerékpárosok számának növekedése az egyéni autóhasználat arányának csökkenését és a környezeti körülmények javulását eredményezi.

A városban (különösen) a lakóterületeken jelentkező parkolóhiány megoldásra vár, mert jelenleg a zöldterületek esnek áldozatul a várakozási igényeknek.

5.1.8. Helyzetértékelés

Dunaújváros közúti közlekedési lehetőségeit, megközelíthetőségét, meglévő és fejleszthető kerékpáros kapcsolatait, valamint a gyalogosközlekedési lehetőségeket tekintve kedvező helyzetben van, de mind a kötöttpályás, mind a vízi közlekedési módok fejlesztést igényelnek a város lakóinak érdekében, de erre korlátozottak a lehetőségek. További fontos feladat a parkolás szabályozása főleg a lakóterületeken. A kerékpáros hálózat bővítésével párhuzamosan kell elvégezni a közterületi kerékpártárolók kihelyezését a fontosabb célpontok mellett és a szervízhálózat kialakítását is. A városban (különösen) a lakóterületeken jelentkező parkolóhiány megoldására főleg az egyes (új) épületekhez tartozó mélygarázsok, illetve parkolólemezek létesítése javasolható, mivel vissza kell szorítani a zöldfelületeken való illegális várakozást.

A turisztikai célú vízi közlekedés fejlesztésének támogatása javasolható, mivel jelenleg a város nem használja ki eléggé a Duna közelségéből adódó előnyöket.

Ezen problémák, feladatok megoldása elkerülhetetlen a település élhetősége, közlekedésének fenntarthatósága érdekében.

5.1.9. További fejlesztési alapelvek

Mivel a település lélekszáma várhatóan növekedni fog a jövőben és a munkahelyek számának emelkedése a naponta ingázók számának növekedését eredményezheti, valamint további fejlesztési területek kijelölése és megvalósulása valószínű, a település élhetősége érdekében a szabályozás során az alábbi fejlesztésekhez szükséges közlekedési területek biztosítására fogunk törekedni:

• forgalombiztonság fejlesztése

• gyalogosforgalmi létesítmények fejlesztése

• közösségi közlekedés lehetőségeinek és elérhetőségének fejlesztése

• P+R parkolók helyének biztosítása

• kerékpárutak helyének biztosítása, kerékpáros útvonalak kijelölése.



5.2. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK

5.2.1. Közúti közlekedés

Szabályozási szempontok:

A Szabályozási Terv készítése során a közlekedési célú közterületi szélességek szabályozását az alábbi szempontok szerint végeztük el:

- a város területén (figyelembe véve a sűrű beépítettségi viszonyokat) a közterületi szélességeket általánosan a műszakilag lehetséges, elfogadható és forgalombiztonsági szempontból megfelelő szélességben adtuk meg,

- a belterületi lakóutcák szabályozási szélessége minimum (8-)10 m annak érdekében, hogy legalább egyoldali járda, esetleg zöldsáv elhelyezhető legyen úgy, hogy a vízelvezetés megoldása, valamint a közművek elhelyezhetősége sem lehetetlenedik el,

- a tervezett gyűjtőutak minimális szélessége legalább 14 m, mivel a várhatóan nagyobb forgalom mellett a gyalogosoknak szükségük van kétoldali járdákra és a zöldsávokra,

- a külterületi településrészeken a feltáró útszakaszokon legalább 8 m széles, egyéb útszakaszokon legalább 6 m széles szabályozást alakítottunk ki,

- minden belterületi lakóutcán legalább egyoldali, 1,5 m széles járdafelület megépítését irányoztuk elő.

Vizsgált kérdések:

• Továbbra is fenntartjuk a Kallós Dezső utcára a joghatályos HÉSZ-ben foglalt kitételt:

„ A Kallós Dezső utca forgalmi rendje a lakóépületek talajmechanikai stabilizálásáig, és annak statikai igazolásáig nem változhat.”

A Kallós Dezső utca zsákutcaként működik jelenleg. Ha a forgalmi rend megváltozna (azaz lehetséges volna az áthaladás az Építők útja - Kenyérgyári út felől), az iparterületek irányából érkező forgalom az útszakaszt a Dózsa György út elkerülőjének is használhatná torlódás esetén. A lakóépületek a tehergépjárművek forgalma következtében létrejövő rezgés miatt károkat szenvedhetnek, ha a talajmechanikai viszonyok rendezetlenek. Az utca jelenleg lakóutcaként üzemel.

• Magyar út – a kikötőbe irányuló teherforgalom

A Magyar út forgalmi terhelése összességében nem túl nagyarányú (a közúti kapacitás kb. 60 %-a kihasznált a Magyar Közút NZRt. adatai szerint - 336 Ejm/h), de a nehéz tehergépjárművek aránya megközelíti a teljes forgalmi terhelés 15%-át. Ez azt jelenti, hogy óránként kb. 16-20 nehéz tehergépjármű, kamion, pótkocsis teherautó halad át a Magyar úton. A szigeten, a kikötő felé vezető Szigeti út forgalmi terhelése ennél sokkal kevesebb (kb. a Magyar úti forgalmi terhelésének egyharmada), de a nehéz teherforgalom ugyanannyi, így ezen az útszakaszon a nehéz teherforgalom a teljes forgalom mintegy 36 %-át jelenti.

A Magyar út egyes szakaszai (külterületi jellegűek) alkalmasak ilyen mennyiségű teherautó befogadására (6. sz. főút - Százszorszép utca között), de azok a szakaszok, ahol rengeteg lakóingatlan bejárata az útra nyílik, járda csak egy oldalon van és még kerékpárút is tervezett, vagy ahol jelentős magasságkülönbségek vannak az út két oldalán, egyáltalán nem kedvező a forgalmi helyzet. Kimondható, hogy ez az útvonal beépítettségi viszonyai miatt alkalmatlan az ilyen arányú teherforgalom közlekedésére, de a jelenlegi kikötő megközelítésére a 6.sz. főút felől ez még mindig a legjobb alternatíva. Bár jelen szabályozási tervben ezt nem tehettük meg, de a jövőben mindenképpen vizsgálandó a nagyobb gazdasági forgalmat lebonyolító kikötő áthelyezése déli irányba, az iparterületek közelébe. A meglévő kikötő mellett rekreációs funkciók üzemelnek (szabad strand, sporthorgászat, kempingezés).

• Szilágyi Erzsébet utca

Egyetértünk a hatályos szabályozási tervben feltüntetett új utak nyomvonalaival, forgalombiztonsági szempontból az elfogadható megoldást az jelenti, ha nem alkalmazunk eltolt kereszteződéseket. A Szilágyi



Erzsébet utca jelentős gyűjtőút, így csomópontjai számát nem szabad növelni. Amennyiben az önkormányzat mégis az eltolt csomópontok mellett dönt, javasoljuk forgalombiztonsági vizsgálat elvégzését és egyes csomópontokban csak jobbra kanyarodás megengedését.

• Stadionhoz tartozó parkolási lehetőség

A városi stadion rekonstrukciója után a stadionhoz tartozó parkolóállásokat a Vásártéren és a Vasmű utca két oldalán lehet biztosítani. Az erdőn keresztül gyalogút építésével 350 m megközelítési távolság alakul ki a parkolók és a létesítmény között.

5.2.2. Közösségi közlekedés

5.2.2.1. Autóbusz-fordulók:

Az autóbusz-fordulók kiépítésének alapelve, hogy a fordulási sugarak minimum 12 méteresek legyenek, a kanyarodó járművek lehetőleg ne akadályozzák a közút forgalmát és elegendő hely álljon rendelkezésre a megállónak, peronnak, közvilágításnak is.

Délivárosi útnál (IX. kapu) igény jelentkezett egy buszforduló kiszabályozására, mert a az iparterület által generált (várakozó) kamionforgalom elfoglalja a helyet. Bár a hatályos szerkezeti tervben létezik kiszabályozott terület a buszforduló számára, ez azonban nincs végrehajtva, így a probléma továbbra is fennáll. Javasoljuk a hatályos szabályozás végrehajtását, vagy alternatívaként felvázoltunk egy lehetséges megoldást egy kamionos várakozósáv (3 m széles) és egy szükséges buszfordulót (minimum 36mx42m) kiszabályozásával. Ez a megoldás a buszmegálló déli irányú kismértékű elmozdításával jár, de legalább a buszforduló teljesen különválik a kamionok fordulásainak terétől. A kamionok várakozhatnának a bejövő út mentén, szabályozottan. Ebben az esetben a parkolóhoz nem kell nyúlni, de a megállót kicsit dél felé el kell mozgatni.

5.2.2.2. Buszpályaudvar bővítésének, áthelyezésének vizsgálata

A buszpályaudvarral kapcsolatban vizsgáltuk bővítési lehetőségeit, két alapelv szerint. Egyrészt a jelenlegi helyén való bővíthetőségét elemeztük, másrészt azt a lehetőséget, hogy a tárólóállásokat, vagy a teljes pályaudvart máshol helyezzük el (figyelembe véve a vasútállomás későbbi intermodális csomóponttá való fejlesztési lehetőségét). A hálózati szempontból legmegfelelőbb bővítési lehetőségeket vázoltuk fel.

• A buszállomás épülete megmarad jelenlegi helyén

Az alábbi javaslatok a tárolt buszok máshová helyezésével szabadítanak fel helyet a jelenlegi állomás területén. Figyelembe véve a környező területek adottságait és a vasútállomás viszonylagos közelségét, a tárolóállások számára a vasútállomás közelében kerestünk közterületi elhelyezési lehetőséget. Üzemi szempontból nem a legjobb ez megoldás, mivel feleslegesen utaztatná a buszokat. Átmeneti megoldásként azonban reális.

A Kandó Kálmán tér és a Béke téri buszpályaudvar között a távolság 2,5 km a Szórád Márton út - Dózsa György út útvonalon. Menetidő körülbelül 5-7 perc. Ez a legrövidebb útvonal és egyben forgalomtechnikailag a legjobb



megoldás, mivel a Szórád Márton út-Dózsa György út csomópontjában mindkét irányban jelzőlámpával biztosított a kanyarodási lehetőség.

A Kandó Kálmán téren a buszok tárolására jelen formájában csak korlátozottan van lehetőség.

• Buszparkoló kialakítása a zöldfelület helyén

A Kandó Kálmán tér és a Dózsa György út által határolt területből (kb. 6500 m2) jelentős közterületi zöldfelület rovására könnyen kialakítható akár 15-20 busz egyidejű tárolására is alkalmas terület és a terület nagysága megfelel egy az üzemi épület befogadására is. Hrsz: 772/11.

A megoldás hátránya, hogy a zöldfelület rovására helyezzük el a buuszparkolókat, a kieső zöldfelület pótolni szükséges .

Másik lehetőség, és kevesebb zöldfelületi veszteséggel jár, ha a tárolóállásokat a vasútállomás épületével szemben, a Verebély László utca és a Kandó Kálmán tér által határolt területen (hrsz: 772/18, terület: kb 2200 m2) helyezzük el. Kb. 10-12 autóbusz tárolható itt.

• Busztároló MÁV-területen

A Vasútállomás épületétől délre lévő, részben burkolt, részben zöldfelület megfelelő átalakítással, burkolatépítéssel alkalmas lehet 10-12 busz tárolására. (kb 2200 m2).



• A buszállomás átköltöztetése a vasútállomás mellé

Közlekedési központ (esetleg intermodális csomópont) létrehozása a MÁV területén a Béke körút mentén

A Béke krt-i garázsváros és a vasúti sínek közötti terület elég lenne egy közösségi közlekedési központ és a hozzá tartozó szolgáltatások kiépítésére. A beruházás megvalósítása érdekében valószínűleg a garázsvárost le kellene bontani (mintegy 300 db garázs).

Előnye a megoldásnak, hogy az autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás egymás közelében helyezkedne el. Egy megfelelő (lehetőleg különszintű) gyalogos átjárás megépítésével, az új buszpályaudvar és a vasútállomás egy egységként működhetne. A P+R parkoló bővítésére a vasútállomás előtt lehetőség adódik.

Megközelítési lehetőségek: A jelenlegi buszpályaudvar felől a Baracsi úti körforgalomig az útvonal azonos az előző változatokéval. A körforgalmú csomópont áteresztő képessége jóval nagyobb, mint a jelenlegi forgalom nagysága. A Baracsi útról és a Béke körút csomópontjában ki van alakítva balra kanyarodó sáv, viszont nincs lámpás forgalom irányítás a kereszteződésben. Itt szükség lehet egy forgalomtechnikai

felülvizsgálatra. A létesítendő központ behajtását érdemes lenne körforgalmú csomóponttal bonyolítani.

Tervezői szempontból ennek a változatnak a további vizsgálatát (és szabályozását) javasoljuk, a területigények, a megközelíthetőség és a buszjáratok közlekedési lehetőségeinek figyelembe vételével.

• Buszmegálló/végállomás kiépítése a vasútállomás város felőli oldalán

Mindenképpen fejleszteni szükséges a város és a vasútállomás kapcsolatát, az állomás közvetlenebb megközelíthetőségének javításával, ezért javasoljuk, hogy a vasútállomás város felőli oldalán épüljön ki legalább egy buszmegálló/végállomás. (Béke körútnál). Ez nem segít a buszpályaudvar bővítésének problémáján, de a városi közlekedés minőségének javítását jelenti.

• A buszpályaudvar bővítésének lehetőségei jelenlegi helyén

Több változatban vizsgáltuk azokat a lehetőségeket, úthálózatban, forgalmi rendben szükséges változtatásokat, amelyek lehetőséget adhatnak az autóbusz-állomás jelenlegi helyén való fejlesztésére. Mint az alábbi ábra is szemlélteti, a buszállomás területének növelése a közeli úthálózati elemek átépítését, adott esetben forgalmi rendjének megváltoztatását igényelné. Az ábrán eltérő színekkel ábrázoltuk az egyes alternatívákat. A legjobb megoldást részletesebb tervezés során kell kiválasztani.

5.2.3. Kerékpáros közlekedés

Áttekintettük a város kerékpáros koncepcióját, megnéztük, hogy mely szakaszokon helyezhető el kerékpáros létesítmény és elemeztük a kritikus szakaszokat is, ahol a kerékpáros infrastruktúra csak kijelölt kerékpáros útvonalként valósítható meg. Ezt a amely megoldást a közúti forgalom nagysága gyakran nem engedi meg. Az alábbiak szerint elemeztük az egyes tervezett kerékpáros nyomvonalakat.

1) Magyar út – Szigeti út:



a 6. sz. főút és a Százszorszép utca között a közterületi szélesség és kialakítás megengedi az önálló kerékpárút kiépítését az úttest nyugati oldalán.

A Százszorszép út és a Magyar út 54. közötti szakaszon a közterület szélessége lecsökken és a domborzati viszonyok is akadályozzák az elválasztott kerékpárút kiépítését. Sajnos a kerékpársáv kialakíthatósága is kérdéses mivel az útpálya keleti oldalán a villanyoszlopsor gátolja a burkolat-, illetve sávszélesítést.

A Szigeti út szélesítése megoldható, teljes hosszában rendelkezésre áll elegendő közterületi szélesség. Kerékpárút kiépítésére is elegendő hely áll rendelkezésre.

2) Üdülő sor:

A tervezett nyomvonal szinte teljes hosszában rendelkezésre áll elegendő közterületi szélesség ahhoz, hogy külön álló kerékpárutat lehessen kialakítani. A várható gépjárműforgalom jellege, és volumene lehetővé teszi a kerékpársáv kialakítását is, burkolatszélesítéssel.

3) Magyar úti híd (Felső-foki patak) – Aranyvölgyi út:

A déli hídfőtől a Temető utcáig az út keleti oldalán lehetséges egy 2-2,5 m széles kerékpárút kialakítása, de ez csak pontos geodéziai felméréssel igazolható. Kerékpársáv létesítése csak a járda rovására történő burkolatszélesítéssel lehetséges és a forgalom nagysága közlekedésbiztonsági okokból ezt a megoldást kérdésessé teszi.

A Temető utca és a Tolsztoj utca között az út keresztmetszeti paraméterei látszólag nem elegendők sem kerékpárút sem pedig kerékpársáv kialakítására.

A Tolsztoj utcától a Kistemető utcáig a nyugati oldalon lehetőség van kerékpárút létesítésére, egészen a Kultúr közig. Innen ismét a keleti oldalon a meglévő szervizúton lehetne vezetni a kerékpáros forgalmat egészen az Aranyvölgyi útig.

4) Petőfi út – Aranyvölgyi út – Vasmű út:

A 62-es és 6-os út csomópontjánál lévő körforgalomtól mintegy 150 m-rel már ki van építve egy a gyalogosokkal közös felület a kerékpárosoknak (Vásár tér és a 6-os út között).

A 6-os főúttól a város irányába a Petőfi Sándor út északi oldalán ki van építve egy kisebb szélesítés (kb. 1 m széles, a Muskátli utcáig), de ez nem elegendő szélesség egy kerékpársávnak. A közterület jelenlegi szélessége a közvilágítás oszlopok miatt nem teszi lehetővé önálló kerékpárút kiépítését. A kerékpársáv kialakítása a forgalom jellege és volumene miatt ezen a szakaszon nem biztonságos.

Innen a Venyimi útig a közterület szélessége nő, de kerékpárút elhelyezésének lehetősége itt is bizonytalan. A Venyimi úttól a Magyar útig az Aranyvölgyi úton a közterület szélessége adott, viszont a domborzat és a jelenlegi kiépítettség akadályozza a kerékpárút megvalósítását. Kerékpársáv létesítése ezen a szakaszon is kérdéses forgalombiztonsági szempontból.



A Magyar út és az Apáczai Csere János út közötti szakaszon ki lehet alakítani az önálló kerékpárutat.

Innen a Vasmű útig is megoldható a kerékpárút kiépítése, csökkenő szabad keresztmetszeti paraméterek mellett. Az út északi oldalán valószínűleg kevesebb probléma merül fel.

A Vasmű út keleti oldalán viszonylag könnyen elhelyezhető a kerékpárút.

5) Kallos Dezső út- Kerékgyári út – Táncsics Mihály út:

Az egyetemet körbejáró utcákban mind a forgalom jellege, mind a volumene megengedi az önálló kerékpárúttól eltérő kerékpáros infrastruktúra kiépítését is (kerékpársáv). A kerékpárút a tervezett szakaszon csak jelentős átépítéssel valósítható meg (parkolók és a kevés zöldfelület rovására).

6) Dózsa György út/ Állomás út

A Baracsi úti körforgalomtól a Kandó Kálmán térig a közterület szélessége elegendő kerékpárút megépítésére. Még az aluljáró kialakítása is megengedi az út mellett a járda és/vagy a kerékpárút átvezetését.

A Kandó Kálmán tértől a 6. sz. főútig kérdéses a kerékpárút, illetve kerékpársáv elhelyezhetősége, mivel keresztmetszeti paraméterek mérete csökken, a terület beépítettsége nő.

7) Béke körút

A kerékpárút, vagy a szervizúton a kijelölt kerékpáros útvonal megvalósítható, a rendelkezésre álló paraméterek szerint.

8) 6. sz főút mentén

A 6-os út mentén kizárólag elválasztott kerékpárút megépítésében szabad gondolkodni a közúti forgalom nagysága és jellege miatt.

A megépíthetőséget befolyásolja, hogy a közterület szélességéből jelentős rész vesz el a helyenként mély és széles vízelvezető árok az útpálya mindkét oldalán.

5.2.4. Gyalogos közlekedés

A Városháza mellett elhelyezkedő gyalogos zóna kiterjesztése javasolt úgy, hogy gyalogos összeköttetést adjon a Városháza – Múzeum - Kórház intézményközpontnak az Egyetem – Piac -Buszpályaudvar felé a Dózsa György úttal párhuzamosan, a tömbök belsején át.

6. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT

Dunaújváros népességszáma kis hullámzással, de átlagosan évi 1%-kal csökkenő tendenciájú. A település kedvező földrajzi fekvése, közlekedési kapcsolata, a Duna közelsége hozzájárulhatna a település népesség vesztésének a megállítására, ehhez azonban a település általános fejlesztése szükséges.

A település kedvező természeti adottsága a közvetlen Duna menti fekvése egyben a település veszélyeztető adottsága is. A Duna medrében lefutó árhullámok mederben tartása időnként komolyabb védekezési feladatokat is jelentenek.



A település fejlesztésének alapjául új munkahely létesítésre szolgáló terület fejlesztése szolgálhat. A munkahely lehetősége a településen élők helyben tartását, a be- és letelepülők számára vonzerőt jelent. A település célja így elsődlegesen a munkahely létesítés lehetőségének biztosítása, kiegészítve az igényesebb lakókörülmény, valamint az igényesebb intézményi infrastruktúra fejlesztés lehetőségével.

A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak.

Területfejlesztés tervezésénél, területfelhasználás módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni:

Vízellátás területén:

� a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait

� a szomszédos településeken üzemelő vízműkutak Dunaújváros területére átnyúló hidrogeológiai védőidomait

� a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket)

� regionális szerepű vízhálózatot.

Szennyvízelvezetés területén:

� a településen üzemelő szennyvíztisztító és annak 300 m-es védőtávolság igényét

� a szennyvízátemelő műtárgyak és azok 20, illetve 150 m-es védőtávolság igényét,

� a településrészek szennyvizeit továbbító szennyvíz-nyomóvezetékek nyomvonalát.

Csapadékvíz-elvezetés vonatkozásában:

� A csapadékvizeket befogadó és a végbefogadó Dunáig szállító jelentősebb árkait, csatornáit, vízfolyásait, a patakokat, tavakat és azok karbantartási sávját.

Felszíni vízelvezetés, árvízvédelem:

� a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket,

� a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot,

Villamosenergia-ellátás vonatkozásában:

� 220 kV-os nagyfeszültségű átviteli hálózatot 25-25 m-es biztonsági övezetét az oszlopsor tengelyétől mérve mindkét oldalon,

� 132 kV-os nagyfeszültségű főelosztó hálózatot 19-19 m-es biztonsági övezetét az oszlopsor tengelyétől mérve mindkét oldalon,

� A településen üzemelő 132/22 kV-os alállomás helyigényét,

� 22 kV-os gerincelosztó légvezeték hálózat belterületen 5-5, 7-7, külterületen 7-7, 9-9 m-es tartóoszlop típusától függően változó méretű biztonsági övezetét az oszlopsor tengelyétől mérve mindkét oldalon,

� 10 kV-os kábelhálózat nyomvonalát.

Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan:

� FGSZ Földgázszállító Zrt. Adony-Dunaújváros I DN200 nagynyomású földgáz szállítóvezeték tengelyétől mért 8-8, 10-10 m-es biztonsági övezetét mindkét oldalon,

� FGSZ Földgázszállító Zrt. Adony-Dunaújváros II DN250 nagynyomású földgáz szállítóvezeték tengelyétől mért 8-8, 28-28 m-es biztonsági övezetét mindkét oldalon,

� E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. térségi ellátást biztosító nagyközép-nyomású földgázvezetékei tengelyétől mért 5-5, 6-6, 7-7, 9-9, vagy 30-30 m-es biztonsági övezetét mindkét oldalon,

� FGSZ Földgázszállító Zrt. gázátadó állomás 100 m-es zajvédelmi hatásterületét



� FGSZ Földgázszállító Zrt. gázátadó állomást és az ahhoz tartozó fáklyavezeték 10-10 m-es, és fáklyaműtárgy 40 m sugarú biztonsági övezetét.

Távhőellátás vonatkozásában:

� Gerincelosztó hálózat nyomvonalát és létesítményeit.

Elektronikus hírközlés vonatkozásában:

� a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antennák helyét.

� Nagynyomású földgáz szállítóvezetékkel párhuzamos haladó bányaüzemviteli hírközlő kábelt 1-1 m-es védősávjával a kábel tengelyétől mérve mindkét oldalon

A felsorolt közmű okozta korlátozó adottságok terület-felhasználási javaslattal való ütközése esetén azok kiváltását meg kell oldani. A kiváltásra a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a megvalósítását a várhatóan költségigénye határozza meg. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet.

A településtervező figyelembe véve a település természeti adottságát, a Duna jelenlétét, annak medrén levonuló árhullámok előfordulási lehetőségét és a közművek okozta korlátozásokat, megvizsgálva az önkormányzat által kért és támogatott területhasznosítás módosítását kért igényeket, a településen 10 helyen javasolt módosítást a területfelhasználásban. További 22 fejlesztési szándék is továbbvezetésre került korábbi tervekből az azokat kiváltó ok további fennállása folytán.

A település népesség fogyásának megállítását követően a lassú fejlődését feltételezve a fejlesztések döntő hányada kereskedelmi, szolgáltatási és ipari gazdasági területbővítést, valamint településközponti terület, intézményi- és lakóterület, valamint sportolási lehetőség bővítését célozza. A célok között szerepel az is, hogy egyes területek meg nem valósított területhasznosítása helyett, beépítésre nem szánt pl erdő terület kijelölése javasolható.

A javasolt módosítások 2 főbb típusba sorolhatóak:

Módosítás célja: db

– korábban beépítésre nem szánt terület beépítésre szánt területbe sorolása 6

– beépítésre szánt területeken belüli övezetmódosítás 4

A település folyamatos lassú fejlődését feltételezve javasolt új beépítések számára a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani.

A fejlesztésre javasolt beépítésre szánt területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a távhő, valamint a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók hasznosításának igényét, egyben követelményét is, amellyel a fenntartási költségek csökkenthetők, s vele együtt a közhálózatról történő energiaellátási igény is.

A beépítésre nem szánt területen, a javasolt szintén beépítésre nem szánt (pl. erdő, stb) használati mód megváltoztatás esetén, közműves szempontból, amennyiben megengedett új épület, építmény elhelyezése, annak közműves feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen.

A településtervezési javaslat alapján megengedhető építési lehetőségek megvalósításához szükséges közműellátási igények a következők (a termikus célú energiaellátás vagy közvetlen földgáz hasznosítással, vagy közvetve a szintén primer energiahordozóként földgázhasznosító távhővel történik, így az igényszámításnál a földgázigényként egybe számolható):



Terület szám

Terület-méret (ha)

javasolt új

övezet

Szintterület-sűrűség

max építhető

(m²)

vízigény

(m³/nap)

keletkező szennyvíz (m³/nap)

villamos energia igény (kW)

földgáz igény

(nm³/h)

Korábbi tervből továbbvezetett módosítási szándék

1 7,75 Ev 0 0 0,0 0,0 0,0 0,0

2 35,68 Gip 1,5 535197 642,2 610,1 10703,9 2230,0

3 21,17 Gip 1,5 317561 381,1 362,0 6351,2 1323,2

4 31,90 Gksz 1,5 478484 574,2 545,5 9569,7 1993,7

5 6,64 Gip 1,5 99629 119,6 113,6 1992,6 415,1

6 3,63 Gksz 1,5 54400 65,3 62,0 1088,0 226,7

7 0,79 Vt 2,4 18875 22,6 21,5 377,5 78,6

8 0,74 Lk 1,5 11129 27,8 26,4 333,9 46,4

9 6,98 Lke 0,6 41870 69,8 66,3 1256,1 174,5

10 1,54 Gip 1,5 23069 27,7 26,3 461,4 96,1

11 31,25 Lke 0,6 187480 225,0 213,7 3749,6 781,2

12 15,23 Gksz 1,5 228486 274,2 260,5 4569,7 952,0

13 28,74 Gksz 1,5 431129 517,4 491,5 8622,6 1796,4

14 61,83 Gksz 1,5 927481 1113,0 1057,3 18549,6 3864,5

15 22,41 Gksz 1,5 336077 403,3 383,1 6721,5 1400,3

16 47,02 Gip 1,5 705253 846,3 804,0 14105,1 2938,6

17 163,13 Gip 1,5 2446906 2936,3 2789,5 48938,1 10195,4

18 45,80 Gip 1,5 686997 824,4 783,2 13739,9 2862,5

19 14,77 Gksz 1,5 221580 265,9 252,6 4431,6 923,2

20 6,37 Gip 1,5 95595 114,7 109,0 1911,9 398,3

21 4,40 Lke 0,6 26379 31,7 30,1 527,6 109,9

22 2,76 Gksz 1,5 41351 49,6 47,1 827,0 172,3

Terület szám

Terület-méret (ha)

jelenlegi övezet

javasolt új övezet

Szintterület-sűrűség

max építhető

(m²)

vízigény

(m³/nap)



földgáz igény

(nm³/h)

Új beépítésre szánt területek

23 0,99 K Gksz 1,5 14889 17,9 17,0 297,8 62,0

24 0,60 Kp Lke 0,6 3615 4,3 4,1 72,3 15,1

25 0,25 Vt Gksz 1,5 3770 4,5 4,3 75,4 15,7

26 0,21 Kp Vt 2,4 5119 6,1 5,8 102,4 21,3

27 3,05 Ev, Kr Kr 0,5 15265 18,3 17,4 305,3 63,6



28 3,83 Nz Gip 1,5 57392 71,7 68,2 1262,6 239,1

Beépítésre szánt terület átsorolása

29 66,06 Kel kK-kf 0,8 528498 634,2 602,5 10570,0 2202,1

30 4,37 Kg-v Kr 0,5 21837 26,2 24,9 436,7 91,0

31 2,40 H Gip 1,5 36012 45,0 42,8 792,3 150,1

32 2,68 Kel, Tv Lke, Vt 1 26845 32,2 30,6 536,9 111,9

max építhető

(m²)

vízigény (m³/nap)



földgáz igény

(nm³/h)

Összesen: 8628170 10392 9873 173280 35951

A funkcióváltásra javasolt területek távlatilag várható új igényeihez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ennek az összesített közműigénynek a kielégítési lehetőségét kell vizsgálni. A nagytávlatú megvalósítási szándékkal is csak olyan területhasznosítási fejlesztési lehetőség kerülhet rögzítésre, amelynek funkcionális ellátásához szükséges és a környezetvédelmi igényeket kielégítő megfelelő közműellátása biztosítható.

vízigény (m³/nap)

Keletkező szennyvíz (m³/nap)


földgáz igény (nm³/h)

távlati megengedett beépítés teljes megvalósulása utány jelentkező új

igény összesen 860,6 817,5 14451,6 7960

tervezés távlatáig reálisan jelentkező új igény 172 164 2890 1592

már meglevő beépítés távlati max igény-növekedése 2905 6495 43104 1476

már meglevő beépítés tervezés távlatáig várható igény-növekedése 9532 9055,3 158828,5 32978,9

népességnövekedés miatti várható lakásépítés többlet igénye a

tervezés távlatáig 600 540 6000 2400

tervezés távlatáig várható összesített új, többlet igény 2678 2515 40656 10588

A megengedett új fejlesztések teljes megvalósítása és a meglevő beépítésnél várható komfort igény növekedés okozta többlet közműigény tényleges jelentkezése csak nagyobb távlatban várható. Ezek az adatok így csak a szolgáltatók számára nyújtanak előzetes tájékoztatást a távlatilag várható fejlesztések közműigényeinek várható alakulásáról.



A tervezés távlatáig ezeknek a nagyobb távlatra prognosztizált igényeknek tervezői tapasztalatok alapján kb 20 %-ának a tényleges jelentkezése prognosztizálható.

A tervezői tapasztalat alapján a tervezés távlatáig ténylegesen várható kielégítendő többlet közműigény:

A közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából tehát ténylegesen kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni, de vizsgálni kell a távlatban megvalósításra kerülő fejlesztések elláthatóságát is..

A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit.

Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik.

Közművenkénti közműfejlesztési feladatok

Vízellátás

A vizsgálatok alapján, Dunaújvárosban a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat a beépített területen minden utcában megépült.

A vízellátást szolgáló hálózatot és létesítményeket a Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft-hez tartozó Víz-Csatorna Üzemigazgatóság üzemelteti. Az üzemeltető Dunaújvároson kívül Nagyvenyim, Mélykút-puszta és Mezőfalva vízellátását is biztosítja. A vízellátás a saját üzemeltetésű vízmű kutakról és a DRV regionális rendszeréről kiépített vételezési lehetőséggel megoldott.

A saját vízbázist, a Szalki-szigeten üzemelő csápos kutak képezik, amelyek hidrogeológiai védelmére a védőidomok lehatárolásra kerültek. A Szalki-szigeti vízbázis 5 db csápos kútból áll. Ezek maximális kapacitásai a következők:

I. számú csáposkút: 2.200 m3/d

II. számú csáposkút: 6.100 m3/d

III. számú csáposkút: 4.300 m3/d

IV. számú csáposkút: 4.200 m3/d

V. számú csáposkút: 6.400 m3/d

Összesen: 23.200 m3/d

Ezek a kapacitások a Duna legalább 250 cm-es vízállását feltételezik, amennyiben ennél alacsonyabb a Duna vízállása, a kutak vízadó képessége a maximális érték 60 %-áig csökkenhet (tehát minimum 14.000 m3/d). Ezek a vízmennyiségek a város vízigényeit fedezik, de a vízellátás biztonságát szolgálja, hogy a DRV ZRt. kulcsi vízbázisai felől is van betáplálási lehetőség. Az érvényes engedélyek szerint a DRV rendszeréből 15.058 m3/d vízátvételre van jogosultsága a városnak, de ennek csak töredékét, átlagosan 820-830 m3/d vízátvételt szokott kérni. A vízelosztó hálózaton két helyen van kiépített csatlakozási lehetőség a regionális hálózathoz, az egyik a 62-es útnál, a másik a város északi határánál.

A Szalki-szigeti vízbázis és a város vízellátásának indítóbázisát jelentő Apáczay Csere János úti vízmű nyomásfokozó gépháza között három nyomóvezeték üzemel.

A település fogyasztóinak ellátására két nyomászónát, a I. és II. zónát határoltak le, az egyik a magas, a másik az alacsony nyomású hálózat. A magas nyomású hálózatban 6-6,5 bar a hálózati víznyomás. Táppontja az Apáczay Csere János úti 2000 m3-es víztorony. Az alacsony nyomású hálózatban 4-4,5 bar a víznyomás, bázisa az Építők útjai 1200 m3-es víztorony.



A település néhány nagyobb vízigényű ipari üzeme saját vízbeszerzésről vételezi a vizet. Ezek az üzemek saját, illetve közös vízbeszerzéssel biztosítják az ipari célú vízellátást. A legnagyobb iparivíz felhasználó korábban is és ma is az ISD Dunaferr Zrt, Ferrobeton Zrt és a Dunapack Zrt.

Dunaújváros Déli iparterületének iparivíz-ellátása az ISD DUNAFERR Zrt felszíni vízkivételi művéről történik. A felszíni vízkivételi mű a Duna partjára van telepítve, rajta szivattyúk, szívó és nyomóvezetékek, valamint szűrőberendezések üzemelnek.

Az ivó- és iparivíz ellátáson túl az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén lágyvizet és sótalanvizet is előállítanak, ezekkel a technológiai vízigényeket elégítik ki, nagyságrendileg ezek az iparivíz mennyiséghez képest elenyészőek.

A település fogyasztóinak ellátását szolgáló elosztó hálózaton több nagyobb NÁ 400-as, 300-as átmérőjű vezeték is üzemel, de az ellátó hálózati rendszer vezetékei döntően NÁ 100-as és 80-as méretűek. A város vízellátására kiépített vízelosztó hálózatban sok az öntöttvas és acél vezeték, csak az utóbbi időkben épített vezetékek KPE anyagúak.

A vízelosztó hálózatra közkifolyók is elhelyezésre kerültek, amelyről a hálózati csatlakozással nem rendelkezők egészséges ivóvíz igénye kielégíthető.

A vízellátás keretében meg kell említeni a házi kutakat, amelyek elsődlegesen az első vízadó réteget hasznosítják, többnyire locsolási célra. Ezekről nyilvántartás nem áll rendelkezésre.

A hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben a tűzivíz csapok felszerelésre kerültek, ezzel a megfelelő tűzivíz ellátás biztosított. Egy-egy új építésnél egyedileg kell meghatározni a tűzivíz igényt. Amennyiben az igény a közhálózatról nem elégíthető ki, akkor helyi egyedi megoldással kell a tűzivíz igény kielégítését megoldani.



A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatáig kb. 2678 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével várhatóan ki lehet elégíteni.

Meg kell említeni, hogy a fenntarthatóság javítása érdekében a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítését gazdaságosabban házi kutak használatával is meg lehet oldani és a közüzemű vizet csak az ivóvíz minőségű vízigények kielégítésére célszerű hasznosítani. A házi kutak is csak engedéllyel létesíthetők.

A településtervező által nagyobb távlatra javasolt fejlesztésekre vonatkozóan az egyes fejlesztési területeknél a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező vízigények kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési (kiváltási) igények:

A vízigények meghatározásánál meg kell említeni, hogy a beépítésre szánt területen a teljes közműellátás megoldása szükséges, amely keretében biztosítani kell a közüzemű vízellátás kiépítését. Beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra szolgáló épület építése esetén a vízellátás biztosítani kell, de ez egyedileg is megoldható. Az egyedi ellátás lehetőségének feltétele, hogy azt az érintett szakhatóság is elfogadja ivóvíz ellátásának megoldására. Ha az érintettek a helyi vízbeszerzést nem fogadják el a vízellátás megoldására, akkor építeni csak a közhálózati csatlakozás kiépítésével valósítható meg. Ez nem zárja ki, hogy beruházói igény esetén, ha a helyi vízbeszerzési megoldást el is fogadják az érintett szakhatóságok, hogy beruházói igény esetén ebben az esetben is a közhálózat fejlesztésével kerüljön megoldásra a vízellátás.

Az 1 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési területen épület nem helyezhető el, így közműigény sem jelentkezik.

A 2 és 3 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 1023,3 m³/nap vízigénye a településtervező által meghatározott beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési terület ellátásához valószínűleg nagyarányú fejlesztésre lenne szükség a település vízszolgáltatója részéről is. A többlet kapacitások növelése mellett egy önálló ellátó hálózat kiépítése válna szükségessé egyidejűleg a területen létesített nyomásfokozó gépház, és a gépházig vezetett NA300-as paraméterű célvezeték fektetésével a vízmű vízelosztást végző üzemi területéről kiindulva.

A 4 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 574,2 m³/nap vízigénye a terület mellett haladó vízvezetékről kielégíthető.

Az 5, 22 számokkal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 169,2 m³/nap vízigénye a közterületi vízvezetékekről kielégíthető.

A 6 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 65,3 m³/nap vízigénye a terület mellett haladó, valamint az Ond utcában fektetett vízvezetékekről kielégíthető.

A 7, 8, 9 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 120,3 m³/nap vízigénye a közterületi vízvezetékekről kielégíthető.

A 10 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 27,7 m³/nap vízigénye a közterületi vízvezetékekről kielégíthető.

A 11 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 225 m³/nap vízigénye a közterületi vízvezetékekről kielégíthető, bár a Mikszáth utcában egy 300 méteres vezetékszakasszal a vezeték körvezetékké fejlesztése célszerű lenne.

A 12 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 246,5 m³/nap vízigénye a terület mellett haladó vízvezetékről kielégíthető.

A 13, 14, 15 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 2033,6 m³/nap vízigénye a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési terület ellátásához valószínűleg nagyarányú fejlesztésre lenne szükség a település vízszolgáltatója részéről is. A többlet kapacitások növelése mellett egy önálló ellátó hálózat kiépítése válna szükségessé egyidejűleg a területen létesített nyomásfokozó gépház, és a gépházig vezetett NA300-as paraméterű célvezeték fektetésével a vízmű vízelosztást végző üzemi területéről kiindulva.

A 16, 17, 18 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 4607 m³/nap vízigénye a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési terület ellátásához



valószínűleg nagyarányú fejlesztésre lenne szükség a település vízszolgáltatója részéről is. A többlet kapacitások növelése mellett egy önálló ellátó hálózat kiépítése válna szükségessé egyidejűleg a területen létesített nyomásfokozó gépház, és a gépházig vezetett NA300-as paraméterű célvezeték fektetésével a vízmű vízelosztást végző üzemi területéről kiindulva.

A 19 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 265,9 m³/nap vízigénye Papírgyári út alatti vízvezetékről bekötővezetéken keresztül kielégíthető.

A 20, 28, 31 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 231,5 m³/nap vízigénye Papírgyári út alatti vízvezetékről kielégíthető.

A 21, 26, 32 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 70 m³/nap vízigénye a közterületi vízvezetékekről kielégíthető.




A 27 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési terület prognosztizált 18,3 m³/nap vízigénye közműpótló alkalmazásával elégíthető ki.

A 29 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 634,2 m³/nap vízigénye a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési terület ellátásához valószínűleg nagyarányú fejlesztésre lenne szükség a település vízszolgáltatója részéről is. A többlet kapacitások növelése mellett egy önálló ellátó hálózat kiépítése válna szükségessé egyidejűleg a területen létesített nyomásfokozó gépház, és a gépházig vezetett NA300-as paraméterű célvezeték fektetésével a vízmű vízelosztást végző üzemi területéről kiindulva. A tervezés távlatáig a vízigény a szomszédos Pálhalma területén üzemelő vízhálózatra csatlakozva biztosítható.

A 30 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 26,2 m³/nap vízigényének biztosításához a Lánczos Kornél utca, illetve Sirály utca meglévő vízvezetékeinek összekötésével egy körvezeték létesíthető.

Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

Dunaújváros a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny vízbázis védelmi területen fekszik. Ezért a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének a település szintű kiépítése kiemelt feladat, amit Dunaújváros teljesít is. Szennyvízelvezetés szempontjából Dunaújváros a legkedvezőbb helyzetű települések közé tartozik a közel 97%-os csatornázottsági arányával.

A vizsgálatok alapján a városalapításkor, a vasmű létesítésekor, a hozzá kapcsolódó lakóterületen, a mai városközpont területén egyesített rendszerű szenny- és csapadékvíz hálózatot építettek, az utóbbi évtizedekben már elválasztott rendszerű hálózatot építettek, amelynek szennyvízcsatornája az egyesített rendszer műtárgyaiba szállította a szennyvizeket, az elválasztott rendszerű csapadékcsatornák befogadói pedig a különböző vízfolyások lettek.

A vizsgálatok szerint a városban az egyesített rendszerű csatornahálózat a belvárosi területeken épült ki, főgyűjtői az Sz 1-0-0 és az Sz 2-0-0 jelű gerinccsatornák. A hálózat kisebb csatornái körszelvényűek, míg a gerinccsatornák és a főgyűjtők tojásszelvényűek. A tojásszelvényű csatornák vízszállítási paraméterei az egyesített rendszer miatt a csapadékvizek elszállítására kedvezőek. Ezek az egyesített csatornák a Kohász úti telepre szállítják a szenny- és csapadékvizeket, ahol 80 mm-es pálcaközű durva, majd 25 mm pálcaközű finom rácson keresztülvezetve kerülnek egy ötszög alakú aknába. (Korábban innen vezették tovább a Dunába.) A szennyvíztisztító telep megvalósítása óta ez a műtárgy alkalmas a csapadékos szennyvíz olyan szétválasztására, hogy a 0,39 m3/sec feletti csapadékos-szennyvizet az aknától induló NÁ 1000-es csatornával a dunai kiépített sodorvonali bevezetésén keresztül a Dunába juttatja. A 0,39 m3/sec mennyiségig a szenny- és csapadékvizeket NÁ 400-as vezetékkel, mérő-szabályozó aknán átvezetve szállítja az NÁ 500-as parti levezetést biztosító alsó Duna parti osztó aknáig, onnan NÁ 500-as KPE vezeték szállítja tovább a szenny- és csapadékvizeket a városi szennyvíztisztító telepig.



Az elválasztott rendszerű szennyvíz csatornahálózat a Kertvárosban, a Pentele és a Béke városrészben, valamint a Táborállás területein épült ki. A szennyvizeket a csatornahálózat a Szent István úti átemelő berendezésbe juttatja gravitációs módon, ahol 25 mm-es pálcakörű finomszűrés történik. A finomszűrőtől az átemelő berendezésbe szállítják a szennyvizet, amelyből, NÁ 600-as átmérőjű acél nyomóvezetéken szállítják tovább a Kohász utcai osztó-mérő aknáig, ahonnan már az NÁ 500-as KPE szállítja tovább a szennyvíztisztító telepig.

Az elválasztott rendszerű szennyvíz csatornahálózat főgyűjtője az Sz 10-0-0 jelű csatorna, amely az Alsófoki-patak vonalvezetésével közel párhuzamosan épült ki. A csatorna átmérője a Szent István úti átemelőig fokozatosan növekszik, eleinte ∅ 40, majd ∅ 50, ∅ 60, végül ∅ 80.

A korábban készített vizsgálatokkal megállapították, hogy az egyesített rendszerű csatornahálózat a szennyvizek elszállítására alkalmas, azonban a csapadékvizek szállítására a rendszer főgyűjtőinek alsó szakaszai túlterheltek.

Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat Sz 10-0-0 jelű főgyűjtője a további hálózatbővítés befogadására alkalmas, az elválasztott rendszeren jelenleg a szűk keresztmetszet az átemelő berendezések kapacitásánál jelentkezik, a fejlesztéseknél ezek bővítése szükséges.

A szennyvíztisztító telep 75 ezer lakos-egyenérték szennyvíz befogadására épült. A mechanikai tisztítási fokozat 20 ezer m3/nap befogadását, a biológiai fokozat 15 ezer m3/nap kapacitású. A tisztított vizek befogadója a Duna. A keletkező szennyvíziszapot sűrítő, majd víztelenítő centrifugán keresztül vezetve, konténeresen elszállítják.

Dunaújvárosban az egyesített rendszerű és elválasztott rendszerű csatornahálózatot és műtárgyait a Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft üzemelteti. Az üzemeltető Dunaújvároson kívül Mezőfalváról érkező szennyvizek szennyvíztisztító telepre továbbítását is biztosítja. A szennyvíztisztító telep az Önkormányzat tulajdonában van, az üzemeltetést átvette Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.

A tisztítótelep technológiája 300 m-es védőtávolság tartását igényli. A 300 m-es védőtávolságon belül a területhasznosítás lehetősége korlátozott, amelyen belül beépítésre szánt területhasznosítás nem alakítható ki,



szennyező ipari gazdasági területhasznosításon és hulladék lerakó-kezelő különleges hasznosítású területhasznosításon kívül.

A kiépített gyűjtő közcsatorna hálózat jellemzően gravitációs rendszerű, mélypontjain helyi átemelőkbe érkező vizet, az átemelő műtárgy segítségével továbbítják. A helyi szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. A bűz-zárral zajvédelemmel rendelkező szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolság igénye 20 m. A védőtávolságon belüli területhasznosításra a szennyvíztisztító telep védőtávolságára leírtakkal megegyező korlátok vonatkoznak.

A vizsgálatok alapján a jelenleg üzemelő szennyvízelvezetési hálózaton mielőbb megoldandó fejlesztési igény, bár csak nagyobb záporok idején jelentkezik, hogy a 0,39 m3/sec feletti vízhozam mechanikai szűrést követően, egyesített rendszer lévén kellő kezelés nélkül közvetlenül a Dunába kerül. Az így Dunába vezetett víz, az egyesített rendszerű gyűjtés lévén szennyvízzel kevert, bár ha hígítva is, de marad benne szennyvíz. Az élővíz védelmét szolgáló előírások miatt nagyobb távlatban ez már nem lesz elfogadható. További fejlesztési igény a meglevő szennyvízátemelő műtárgyaknál jelentkezik, ahol azok védőtávolság igényét úgy kell csökkenteni, hogy a beépített környezetét ne terhelje.

A tervezés távlatáig prognosztizált fejlesztés megvalósítása esetén és a jelenleg még közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok közhálózati csatlakozásának a kiépítését követően jelentkező 400 m3/nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani.

A külterület beépítésre nem szánt területhasznosítású területén keletkező szennyvizek elhelyezése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható lehetne. Ennek korlátot szab a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése. A helyi közműpótlásra zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el. Így ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, vagy a másik szennyvízpótlásra javasolható egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazhatóságának a helyi építési szabályzatban rögzített előírásai közül valamelyik feltétele nem teljesíthető, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól.

A településtervező által nagyobb távlatra javasolt fejlesztésekre vonatkozóan az egyes fejlesztési területeknél a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező szennyvízelvezetési igények kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési (kiváltási) igények:

A keletkező és elvezetendő szennyvízmennyiségek meghatározásánál meg kell említeni, hogy a beépítésre szánt területen a teljes közműellátás megoldása szükséges, amely keretében biztosítani kell a közüzemű szennyvízelvezetés és a szennyvíz tisztító telepen történő kezelésének kiépítését. Beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra szolgáló épület építése esetén a vízellátás biztosítani kell, így a keletkező szennyvíz mennyiséggel is számolni kell, de ahogy a vízellátás is egyedileg megoldható, a szennyvízgyűjtése, kezelése, elhelyezése is egyedileg megoldható, csak az arra vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzítetteket kell betartani a környezet védelmének biztosítása érdekében.

Az 1 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési területen épület nem helyezhető el, így közművonzat sem jelentkezik.

A 2 és 3 számmal jelölt fejlesztési területeken a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl a prognosztizált 972,1 m³/nap keletkező szennyvíz elvezetési igénye. Abban az esetben a fejlesztési terület tervezett csatornával elvezetett szennyvizeinek fogadásához a városi csatornahálózatot is fel kellene bővíteni a parti végátemelőig. A tervezés távlatáig a szennyvizeket a tervezett gravitációs csatorna városi hálózati csatlakozási pontja várhatóan fogadni tudja.

A 4 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 545,5 m³/nap keletkező szennyvizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

Az 5, 22 számokkal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 160,7 m³/nap keletkező szennyvizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 6 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 62,0 m³/nap keletkező szennyvizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.



A 7, 8, 9 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 114,2 m³/nap keletkező szennyvizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 10 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 26,3 m³/nap keletkező szennyvizét a 62-es út mellé tervezett csatornával elvezetve a városi rendszer fogadni tudja.

A 11 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 213,7 m³/nap keletkező szennyvizét tervezett gravitációs csatornákkal kell elvezetni a meglévő közterületi csatornákig, amelyek várhatóan fogadni tudják a többlet szennyvizet.

A 12 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 234,2 m³/nap keletkező szennyvizét a 62-es út mellé tervezett csatornával elvezetve a városi rendszer fogadni tudja.

A 13, 14, 15 számokkal jelölt fejlesztési területek településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl a prognosztizált 1931,9 m³/nap keletkező szennyíz elvezetési igénye. Abban az esetben a fejlesztési terület tervezett csatornával elvezetett szennyvizeinek fogadásához a városi csatornahálózatot is fel kellene bővíteni a parti végátemelőig. A tervezés távlatáig a szennyvizeket a tervezett gravitációs csatorna városi hálózati csatlakozási pontja, a Kandó Kálmán téren várhatóan fogadni tudja.

A 16, 17, 18 számokkal jelölt fejlesztési területek településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl a prognosztizált 4376,6 m³/nap keletkező szennyíz elvezetési igénye. Abban az esetben a fejlesztési terület tervezett csatornával elvezetett szennyvizeinek fogadásához az iparterületi csatornahálózatot is fel kellene bővíteni a papírgyári szennyvíztisztítóval párhuzamosan. A tervezés távlatáig a szennyvizeket a tervezett gravitációs csatornával elvezetve a papírgyári szennyvíztisztító telep fogadni tudja.

A 19 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 252,6 m³/nap keletkező szennyvizét a Papírgyári út alatt tervezett gravitációs csatornákkal elvezetve a meglévő papírgyári szennyvíztisztítóig a szennyvíz kezelhető.

A 20, 28, 31 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 219,9 m³/nap keletkező szennyvizét a Papírgyári út alatt tervezett gravitációs csatornákkal elvezetve a meglévő papírgyári szennyvíztisztítóig a szennyvíz kezelhető.

A 21, 26, 32 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 66,5 m³/nap keletkező szennyizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 23 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 17 m³/nap keletkező szennyizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 24 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 4,1 m³/nap keletkező szennyizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 25 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 4,5 m³/nap keletkező szennyizét a meglévő közterületi csatorna fogadni tudja.

A 27 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési terület prognosztizált 18,3 m³/nap vízigénye közműpótló alkalmazásával elégíthető ki.

A 29 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 602,5 m³/nap keletkező szennyvize a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen keletkező szennyvizek elvezetéséhez valószínűleg nagyarányú fejlesztésre lenne szükség a település szennyvízelvezető rendszerében. A területen egy végátemelő létesítése válna szükségessé, amiből induló NA300-as paraméterű célvezeték vezethetné a keletkező szennyvizet vagy a szennyvíztelepig közvetlenül, vagy a város közhálózatába. Utóbbi esetben párhuzamos vezeték fektetése helyett a meglévő érintett hálózati nyomvonal, végátemelő és szennyvíztelepi bevezetés helyben átépítéssel történő felbővítésével kell számolni.

A tervezés távlatáig a szennyvizeket a szomszédos Pálhalma területén üzemelő csatornák fogadni tudják.

A 30 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 24,9 m³/nap keletkező szennyvizét a Lánczos Kornél utcai közhálózat irányába épített hálózattal lehet továbbítani.



Csapadékvíz elvezetés

A város a Duna rész-vízgyűjtő területén helyezkedik el, a folyam jobb parti települése. Közigazgatási területe 11,5 km hosszban húzódik a Duna partján az 1582 és az 1571 fkm. szelvények között. A település változatos topográfiai fekvésű, a mélyebb fekvésű parti sáv és a szigetek 95-97,0 mBf szinten helyezkednek el. Dunaújváros beépített területe magas parton fekszik. A Dunaferr és a déli iparterület, valamint a lakótelep 140-150 mBf. magasságú telepre épült. Az Óváros is magas fekvésű, többségében 130-140 mBf. szintre épült. A legalacsonyabb fekvésű település-részek, az északi és a Pentelei városrészek 130-110 mBf. közötti magasságban fekszenek.

A vizsgálatok szerint a település felszínét vízfolyások tagolják, völgyekben haladva. Három patak található a belterületen, amelyek a Dunaújvárosi Vízi Társulat kezelésében és az Önkormányzat tulajdonában vannak. E patakok a belterületen kívül erednek, ÉNy-DK folyásirányúak.

A legnagyobb közülük az Alsófoki-patak. Pálhalma felől hozza a vizeket és Újtelepen és Óváros mellett elhaladva ömlik a Dunába, a téli kikötőnél. Az Alsófoki-patak vízgyűjtő területe 18,3 km2, hossza 7,05 km. A vízsebessége 3-4,8 m/sec. Vízhozama 12,5-18,0 m3/sec között van. Medre részben burkolt, jellemzően nyílt földmedrű, rövidebb szakasza zárt csatornában halad.

Az Alsófoki-patakba torkollik a patak iránytörése, ill. zárt szelvénye előtt a Gyári mellékág.

A Lebuki-patak befogadója az Alsófoki-patak rendezett medre. A patak vízgyűjtő területe 4,5 km2. Belterületi szakasza Q 1 % = 7,7 m3/sec, külterületi szakasza pedig Q 33 % = 2,0 m3/sec vízhozamra méretezett, ill. méretezendő.

A Felsőfoki-patak és keleti mellékágának befogadója a Duna téli kikötője. Vízgyűjtő területe: 16,3 km2. A mellékága 1078 m hosszú, amelynek teljes hossza külterületen halad.

A három patak és mellékágai aktív szerepet töltenek be a település épített környezetéből a csapadékvizek vezetésében.

Az esővizek levezetésének a megoldását, a talaj csúszásveszélye miatt a városban kiemelt feladatként kezelik.



A város nagy részén egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel a belvárosban és a városközpontban. Az Alsófoki-pataktól nyugatra eső területen, a Kertváros, a Béke és a Dózsa II. városrészben elválasztott rendszerű csatornahálózat létesült, amelyek csapadékvíz-csatorna hálózatának a befogadója az Alsófoki-patak.

Béke városrészben és környékén az elválasztott rendszerű csapadékvíz-csatorna hálózat egyik főgyűjtője a Gyári mellékág, amelynek középső szakasza 140/160 zárt szelvényben épült meg. A mellékág felső szakasza ∅ 60, majd ∅ 40 keresztmetszetűre csökkentve végzi az útfelületek víztelenítését.

A másik csapadékvíz főgyűjtő az Aranyvölgyi út mentén, a szivárgó hálózat és az övárok vizét továbbvezető ∅ 60 betoncsatorna, amelybe a Béke városrész csapadékvíz csatornái bekötnek.

A Szalki-szigeten is elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. A csapadékvizek befogadója a Kikötő-öböl.

Újtelep és Óváros városrészen a vizek elvezetésére helyenként megépített árkok szolgálnak.

A település északi részén a közcsatornás vízelvezetéssel nem rendelkező utcákban az utcák víztelenítésére szolgáló nyílt árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze a csapadékvíz. Egyes utcákban egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út mentén jelentős.

A patakok, árkok mentén a folyamatos karbantartási lehetőségének biztosítására mindkét oldalán karbantartó sávot szabadon kell hagyni. Ahol ez biztosított, ott meg kell őrizni, ahol jelenleg ez nem biztosított, ott a felszabadítását meg kell oldani.

A burkolt felületek arányának utóbbi időkben történt intenzívebb növekedése lényegesen megnövelte az elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a burkoltság miatt lerövidült a víz lefutási ideje, ennek eredményeként nagyobb záporok, gyors olvadás esetén a csatornahálózat nagyobb terhelést kapott, amelyet vízszállító kapacitása nem követett. Általános probléma, hogy az utóbbi években a vízelvezetésben szerepet betöltő patakok, vízfolyások és a nyílt árkos rendszer kellő szinten tartó karbantartásában is nehézségek adódtak, amely rontotta a befogadó képességet.

Mivel az épített környezetből a vízelvezetés már jelenleg is rendezetlen, a burkoltsági arány növekedéséből eredő várható többlet csapadékvizeket az amúgy sem megfelelő vízelvezető rendszer zavarmentesen elvezetni, a megfelelő fejlesztése nélkül, nem tudja. A burkoltság növekedést okozó fejlesztés megvalósításának feltétele a fejlesztési területen belüli vízrendezés megoldásán túl a megfelelő befogadóig történő zavarmentes vízelvezetésének is a megoldása. Azokon a területeken, ahol a továbbtervezés útján a víz elvezetése a Dunáig zavarmentesen nem biztosítható és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás bővítésére nincs lehetőség, vagy túl nagy költségű lenne, akkor a helyben történő víz visszatartásra záportározó létesítése szükséges. A talajadottságok miatt a záportározókat zártan kell kialakítani. Ezekből a záportározókból a befogadó hálózatba a vizeket fékezetten és késleltetve kell kivezetni. A fékezést úgy kell méretezni, hogy annyi vizet lehet csak továbbengedni, amennyi a területről a fejlesztését megelőzően is lefolyt.

Árvízvédelem

Dunaújváros közvetlen a Duna jobb partja mentén fekszik, annak 1582,2 fkm-től 1569,85 fkm-ig terjedő szakaszán. Dunaújváros területén levő vízmérce az 1580,6 fkm-nél van, ahol a legnagyobb vízszint 755 cm-ként jegyzett.

A Duna kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza, azok időnként meghaladják a meder befogadó képességét és a part menti sávot kisebb-nagyobb mértékben elöntik. Az árhullámok egyre nagyobbak, mivel a vízgyűjtőn a beépítés mértéke egyre nagyobb, hatására a burkoltsági arány, s ezzel az elvezetendő víz mennyisége nő, hozzátéve hogy a burkoltsággal a vízvisszatartó képességű növénytakaró csökken. Ennek hatását tovább fokozzák a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények, amelynek hatására nemcsak a rendkívüli többlet vízmennyiség, hanem annak a burkolt felületről való sokkal gyorsabb érkezése is terheli a Dunát.

Az árhullámok levonulásakor a víz kiterülése vagy a nagyvízi meder élig, vagy a védműig tart. Dunaújváros számára az eddigi árhullámok elleni védelmet is a kijelölt elsőrendű árvízvédelmi vonal biztosította. A kijelölt



védvonalat a nagyvízi meder-él jelenti, ameddig a víz ki tud terülni, mivel Dunaújváros területén védmű nincs kiépítve.

A közelmúltban a Dunán levonuló árhullámok okozta, egymás után többször előfordult elöntések a vízügyi ágazatot arra késztették, hogy a korábbi mértékadó árvízszintet (MÁSZ) rögzítő rendeletét felülvizsgálja. A felülvizsgálat megtörtént, a MÁSZ-ra vonatkozó új előírás a 74/2014 (XII.23.) BM rendelettel megjelent. A Duna, Dunaújvárost érintő szakaszára vonatkozó előírások a következő képen változtak (a rendeletben szereplő pontos adatokból a megfelelő fkm-hez az értékek lineáris interpolációval kerültek rögzítésre):

fkm MÁSZ MÁSZ+ biztonsági

magasítás

11/2010 (IV.28.) KvVM

rendelet

74/2014 (XII. 23.)

BM rendelet

11/2010 (IV.28.) KvVM

rendelet

74/2014 (XII. 23.)

BM rendelet

Rendeletek közötti eltérés

mBf mBf mBf mBf cm

északi közig határ 1582,20 97,84 98,07 98,84 99,07 +23

déli közig határ 1569,85 96,99 96,985 97,99 97,985 -0,005

A rendeletben rögzített változások, bár érdemileg csak a város északi részét érintik, a város északi részén a jelenlegi rendelkezésre álló védelmének felülvizsgálata szükséges.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes tájékoztatása szerint, a megváltozott MÁSZ-ra vonatkozóan a védekezés felülvizsgálatára a 83/2014. (III.14.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően az ágazatnak el kell készíteni a nagyvízi mederkezelési tervet. A terv részletes információt fog adni az ingatlanok nagyvízi mederrel való érintettségéről, az érintett ingatlanok beépíthetőségéről. A nagyvízi mederkezelési terv alapján készíthető el a katasztrófavédelmi terv árvízvédelmi fejezete.

Az új előírás figyelembe vételével úgy kell újragondolni az árvízvédelem megoldását, hogy, ahol a változás beépített, vagy már korábbi terv alapján beépítésre szánt területet érint, lehetőleg a korábbi elhatározáson ne kelljen módosítani.

A felülvizsgálat alatt álló elsőrendű védvonal, a nagyvízi meder-él és a Duna medre közötti terület hullámtér, amelynek területét az árhullámok idején víz borítja, ezért hasznosításánál az időnkénti víz alá kerülését figyelembe kell venni. A hullámtéri területhasznosítási lehetőségét a 83/2014 (III.14.) számú „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló kormányrendelet szabályozza.

Meg kell említeni, hogy a hullámterek beépítését korlátozó rendelkezések csak a múlt század utolsó éveiben jelentek meg. Azt megelőzően kerültek a hullámtéri területre olyan beépítések, amelyeket a jelenleg joghatályos rendelet már nem engedne meg. Az akkori kivitelezésnél, az ide épülő ingatlanoknál még számoltak azzal, hogy a Dunán levonuló árhullámok következtében, az épületek víz alá kerülhetnek. A házak építésénél alkalmazott építési technológia választásánál figyelembe vették a vízelöntés előfordulás lehetőségét és az ingatlanokat hasznosítási célját ehhez igazították. Az évtizeden keresztül nem jelentkező komolyabb árhullámra és az elő nem forduló elöntésre felbátorodva, a nagyon kedvező Duna menti elhelyezkedésre tekintettel egyre több ingatlant hasznosítottak, a vízelöntés előfordulási lehetőségének figyelembe vétele nélkül. Ezek védelme komoly katasztrófa védelmi feladat.

Árvízvédelem keretében az árvízvédelmi műnél, illetve a magaspart-élétől, annak mentett oldalán az árvízi védekezés számára 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, amelyben semmi építmény, még átmenetileg sem helyezhető el. Továbbá figyelembe kell venni a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, amelyben felszín alatti építési tevékenység csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Ugyan úgy a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők.



A Duna meder széle mellett 10 m-es mederkarbantartó sávot kell szabadon hagyni.

Árvízvédelmi feladatok jelentkeznek a Dunába torkoló patakok torkolati szakasza körül, mivel a patak medrekben a visszaduzzadás elkerülhetetlen.

Az átfogó tervek alapján Dunaújváros közigazgatási területén a vízügyi ágazat rendszeresen belvízjárta területet nem tart nyilván. Természetesen a település mély fekvésű területein nagy záporok esetén, hóolvadáskor megáll a víz, amely lassan elszikkad, elpárolog, illetve a vízfolyások, árkok elszállítják a vizeket. Ilyen mély-fekvésű területek a településen áthaladó patakok, nyílt árkok medre mentén fordulnak elő.

Energiaellátás

A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás és a távhőellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja.

A település távhőszolgáltatásba bevont lakásállományának magas aránya, 83,7 %-a jelzi, hogy épületgépészeti adottságok miatt korlátozott az attól eltérő hőellátás alkalmazásának lehetősége. Így a nem vezetékes energiahordozók szerepe kisebb, mint egyéb településeknél. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a távhővel és a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken elsődleges energiaforrásként, valamint a vezetékes gázzal ellátott telkeken kiegészítő energiaforrásként. A PB gáz használata a vezetékes gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A PB gáz komplex hasznosításával, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a vezetékes gázzal azonos komfort is biztosítható.

A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával.

Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül, ahogy az megállapításra került a helyzetfeltáró vizsgálatok során, Dunaújvárosban, a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hatékony hasznosítási lehetősége áll gazdasági szempontból is hasznosíthatóan rendelkezésre.

A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli.

A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével.

Villamosenergia ellátás

A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint a város ellátásának bázisa a kétrendszerű 220 kV-os MAVIR ZRt. kezelésében levő átviteli hálózat, amelyről a 220/132/22/10 kV-os alállomást táplálják. Ez az alállomás a térség 132 kV-os ellátásának is a gócközpontja. A 220 kV-os betáplálás a Dunamenti Hőerőmű felől épült ki.

A 132 kV-os E.ON-DÉDÁSZ által üzemeltetett főelosztó hálózat több irányba halad a város területén keresztül. Kétrendszerű vezeték szeli át a várost, egyik ág a Dunán keresztezve két irányba halad tovább, Ráckeve és Szabadszállás irányába. Egyrendszerű 132 kV-os hálózat halad Szabadegyháza és Sárbogárd irányába, továbbá kétrendszerű déli irányba Solt felé. Egyrendszerű 132 kV-os kapcsolat köti össze a Dunaújváros alállomását a Paksi alállomással. Ezeket a főelosztó alaphálózatokat oszlopokra fektetéssel építették, így jelentős területfoglalással terhelik a település területét.



Dunaújváros nagy ipari üzemei közvetlen a 132 kV-os hálózati rendszerről kapnak betáplálást, így a Dunaferr, a Papírgyár, az Oxigén gyár, valamint a DÉDÁSZ ZRt. tulajdonában levő un. Dunaújváros II. 132/10 kV-os városi alállomás. A Dunaújvárosi alállomásban 132/22/10 kV-os transzformátor üzemel. A Dunaújváros II. alállomásban 132/10 kV-os transzformátor üzemel.

A villamosenergia ellátásnál meg kell említeni az EMA Power erőművet, amely jelenleg 69 MW villamosenergiát termel, de bővítése tervezett.

A villamosenergia iparág távlati fejlesztési szándéka érinti Dunaújváros területét. Az ország egyik jelentős fejlődő iparvárosának tekintett Dunaújváros növekvő villamosenergia igényének kielégítésére a városban új 400 kV-os alállomás elhelyezését és annak 400 kV-os bekötését tervezi. A 400 kV-os hálózat építése várhatóan oszlopokra fektetéssel kerül megvalósításra. A nyomvonal és a hálózat biztonsági övezete jelentős helyfoglalással telepíthető. Továbbá az iparág új 132 kV-os hálózati nyomvonalépítést is tervez, amely szintén érinti a város területét, de az új VET törvény értelmében ez a tervezett 132 kV-os hálózati nyomvonal a település belterületén már csak földalatti elhelyezéssel építhető.

Az alállomásból induló 22 kV-os főelosztó hálózat szerepe Dunaújváros ellátásában jelentősen csökkent, a 10 kV-os ellátás kiépítésével. Ez lehetővé tette a korábbi 22 kV-on ellátott körzetek jelentős hányadának az átállítását 10 kV-ra. Jelenleg 22 kV-ról csak a város néhány peremterületi fogyasztója kap ellátást. A 22 kV-os hálózatok a városkörnyék településeinek az ellátását szolgálják. 22 kV-os vezeték indul az OVIT alállomásból Dunaföldvár, Cece, Sárbogárd, Mezőfalva, Szabadegyháza, Baracska és Ercsi irányába. Ezek a 22 kV-os hálózatok oszlopokra szerelve haladnak át a településen.

A 22 kV-os hálózatokra telepített oszlopállomásokról induló kisfeszültségi hálózatokról elégítik ki az ellátási körzetükbe tartozó fogyasztókat.

A városban jellemző a 10 kV-os középfeszültségű elosztás, amelyre 10 kV-os kábelköröket fektettek. Ezek kivitelezése földalatti elhelyezéssel történt. A 10 kV-os középfeszültségű hálózatok fűzik fel a fogyasztói transzformátor állomásokat, ahonnan táplált kisfeszültségű elosztóhálózatról látják el közvetlen a fogyasztókat.



A lakótelepek, városközponti térségekben a kisfeszültségű elosztás kábelbe fektetve került kivitelezésre, a peremvárosrészeken és a kevésbé intenzív beépítésű területeken a kisfeszültségű elosztás oszlopokra fektetve halad.

A település közvilágítása a lakótelepek területén, a városközpontban és a főbb utak mentén önálló lámpatestekkel megoldott. A lazább beépítésű területeken a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejek biztosítják a közvilágítást. Az önálló lámpatestekkel ellátott területeken a közvilágítás mértéke megfelelő, a lazább beépítésű területeken a közvilágítás épen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Az utóbbi időkben telepített, illetve felújított lámpatestekben már a korszerűbb, energiatakarékosabb nátriumlámpák világítanak, de a településen még nem általános az energiatakarékos lámpák használata.

A településrendező által javasolt fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatáig a kommunális fogyasztói szektorban kb. 6000 kW többlet villamosenergia igény megjelenése várható. Ezt a villamosenergia igényt a jelenlegi meglevő középfeszültségű villamosenergia hálózatról, annak továbbépítésével, és újabb transzformátorok létesítésével ki lehet elégíteni. A jelentősebb villamosenergia igénynövekedés az önálóan ellátott gazdasági körzetekben várható, amelyeknek az igénykielégítése a saját hálózati rendszerről biztosítandó.

A település lakossági fogyasztásánál várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani a meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével. Abban az esetben, ha a meglevő középfeszültségű hálózat kiterhelődik, akkor az alállomástól új kábelkörök kiépítésére lesz szükség.

Amennyiben a lakossági, kommunális fogyasztói körben a tervezett prognózishoz képest, a tervezés távlatáig új jelentősebb villamosenergia igényű beruházás jelentkezne, akkor annak ellátását, a szolgáltatóval egyeztetve az alállomástól új középfeszültségű kábelcsatlakozás kiépítésével kell megoldani.

A településtervező által nagyobb távlatra javasolt fejlesztésekre vonatkozóan az egyes fejlesztési területeknél a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező villamosenergia igények kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési (kiváltási) igények (külterület beépítésre nem szánt területén, amennyiben emberi tartozkodást szolgáló épület kerül elhelyezésre, annak közhálózati villamosenergia ellátását meg kell oldani):


A 2 és 3 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 17055,2 kW villamosenergia igény a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező villamosenergia igény biztosításához legalább 3 db más terület ellátásában nem érintett 10 kV-os földkábelkör létesítésére lenne szükség a közeli 132/10 kV-os alállomásról táplálva. A területen belül arányosan 12 db transzformátor elhelyezése válna szükségessé.

A tervezés távlatáig a villamosenergia igény a területet keresztező, kiváltásra jelölt középfeszültségű légvezetékek szabad kapacitását hasznosító transzformátorokkal biztosítható.

A 4 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 9569,7 kW villamosenergia igény a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező villamosenergia igény biztosításához 1 db más terület ellátásában nem érintett földkábelkör létesítésére lenne szükség, ami a területen áthaladó 10 kV-os nyomvonal szabad kapacitásával kiegészítve biztosíthatja az igényeket. A területen belül arányosan 5 db transzformátor elhelyezése válna szükségessé.

A tervezés távlatáig a villamosenergia igény a területet keresztező, kiváltásra jelölt középfeszültségű légvezetékek szabad kapacitását hasznosító transzformátorokkal biztosítható.

Az 5, 22 számokkal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 2819,6 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 6 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 1088 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 7, 8, 9 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 1976,5 169,2 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.



A 10 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 461,4 kW villamosenergia igényéből a külső ellátási hányad a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 11 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 3749,6 kW villamosenergia igényének biztosítására egy új középfeszültségű kábelkört érdemes létesíteni a közeli szolgáltatói 132/22 kV-os alállomástól. A területen belül arányosan 2 db transzformátor elhelyezése válik szükségessé.

A 12 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 4108,3 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével, valamint a terület által körbevett szolgáltatói 132/22 kV-os alállomásról táplált 2 transzformátorral biztosítható.

A 13, 14, 15 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 33893,7 kW villamosenergia igény a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező villamosenergia igény biztosításához 5 db más terület ellátásában nem érintett földkábelkör létesítésére lenne szükség, ami a területen áthaladó 10 kV-os nyomvonal szabad kapacitásával kiegészítve biztosíthatja az igényeket. A területen belül arányosan 12 db transzformátor elhelyezése válna szükségessé.

A tervezés távlatáig a villamosenergia igény a területet keresztező, kiváltásra jelölt középfeszültségű légvezetékek szabad kapacitására telepített transzformátorokkal biztosítható.

A 16, 17, 18 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 76783,1 kW villamosenergia igény a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező villamosenergia igény biztosításához 20 db más terület ellátásában nem érintett földkábelkör létesítésére lenne szükség, ami a területek között a 6-os út mellett vezetett középfeszültségű nyomvonalak szabad kapacitásaival kiegészítve biztosíthatja az igényeket. A területen belül arányosan 25 db transzformátor elhelyezése válna szükségessé.

A tervezés távlatáig a villamosenergia igény a 6-os út mellett vezetett középfeszültségű nyomvonalak szabad kapacitásaira telepített transzformátorokkal biztosítható.

A 19 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 4431,6 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról azok kapacitásbővítésével, valamint egy új transzformátorral biztosítható.

A 20, 28, 31 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 3966,8 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról azok kapacitásbővítésével, valamint egy új transzformátorral biztosítható.

A 21, 26, 32 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 1166,9 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 23 számmal jelölt fejlesztési területre prognosztizált 297,8 kW villamosenergia igény kielégítésére közhálózati csatlakozást kell kiépíteni, a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 24 számmal jelölt fejlesztési területre prognosztizált 72,3 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 25 számmal jelölt fejlesztési területre prognosztizált 75,4 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

A 27 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési terület prognosztizált 305,3 kW villamosenergia igénye közműpótló alkalmazásával elégíthető ki.

A 29 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 10570 kW villamosenergia igénye a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező villamosenergia igény biztosításához legalább 3 db más terület ellátásában nem érintett 10 kV-os földkábelkör létesítésére lenne szükség a közeli 132/10 kV-os alállomásról táplálva. A területen belül arányosan 12 db transzformátor elhelyezése válna szükségessé.

A tervezés távlatáig a villamosenergia igény vagy a szomszédos Pálhalma területén üzemelő kisfeszültségű hálózatról, vagy nagyobb igény esetén a fejlesztési terület keleti oldala mentén haladó középfeszültségű hálózatokra kötött transzformátorral biztosítható.



A 30 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 436,7 kW villamosenergia igénye a meglévő közeli transzformátorokról szükség esetén azok kapacitásbővítésével biztosítható.

Földgázellátás

A vizsgálatok szerint a település földgázellátásának szolgáltatója, a földgázelosztó hálózat tulajdonosa és üzemeltetője az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

A földgázellátás bázisa az országos nagynyomású földgázszállító hálózathoz tartozó Adony-Dunaújváros között épült két nagynyomású földgázszállító vezeték, az egyik NÁ 200-as, a másik NÁ 250-es mérettel. A nagynyomású szállítóvezetékről építették ki a 6. sz. út mellé telepített városi átadóállomás betáplálását. Az átadó és nyomáscsökkentő állomástól a gerinc nagyközép-nyomású gázelosztó hálózat két irányba épült tovább. Az egyik vezeték (két párhuzamosan futó vezetékre ágazva) 10 bar nyomással közvetlen a Dunai Vasmű, a másik 6 bar nyomással a város ellátását szolgálja.

A városi gázfogadóhoz 6 bar nagyközép-nyomáson érkezik a gáz, ahonnan a városi gázfogadó és nyomáscsökkentő állomástól középnyomással (1-3 bar) megy tovább. A középnyomású elosztóvezeték körvezetékként épült ki a biztonságos ellátás megteremtésére. A középnyomású gázvezetékről táplált elosztóhálózattal elégítik ki a lazább beépítésű területeken a földgázigényt, az intenzívebb beépítésű területeken körzeti nyomásszabályozókat táplál a középnyomású elosztó hálózat. A körzeti nyomásszabályozóktól az elosztás kisnyomású hálózattal épült ki. A középnyomású elosztású területeken telkenkénti nyomásszabályozóval állítják elő a kisnyomást. A kisnyomású földgázzal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni.

Az elmúlt években a volt kamragáz vezetéket felújították, és földgázszállításra állították át. Megépült a második gázfogadó állomás is, és a város északi részének a gázellátása is kiépült, szintén középnyomású elosztással.

A település földgáz ellátottsága jelenleg teljes körűnek tekinthető. A prognosztizált fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges, településen belüli gerinc- és elosztó hálózat kiépítésre került.



A településtervező által nagyobb távlatra javasolt beépítésre nem szánt területhasznosítású fejlesztéseknél a földgázellátás kiépítése nem szükséges és nem javasolt, természetesen beruházói igény esetén a szolgáltatóval egyeztetve a kiépítés megvalósítása nem zárható ki. Meg kell jegyezni, hogy a külterületen, a kiépített hálózattól távolabbra eső, beépítésre nem szánt területhasznosító fogyasztók gázellátása a kistartályos PB segítségével a vezetékes földgázellátással szinte azonos komfortszintű megoldásként alkalmazható.

A településtervező által javasolt beépítésre szánt területhasznosítású fejlesztéseknél a teljes közműellátás biztosítását meg kell oldani. A teljes közműellátáshoz a vezetékes termikus energiaellátás kiépítése szükséges, amelyet akár a távhő, akár a földgáz biztosítani tud. Mindkét vezetékes energiaellátás mögött primer energiahordozóként a földgáz áll, vagy közvetlen felhasználásra, vagy a távhő közvetítésével, így az igényszámításnál a kettőt együtt lehet kezelni. Meg kell jegyezni a hulladékhő hasznosítás szerepét is, de a területfejlesztésnél célszerű a teljes igény földgázzal történő ellátási lehetőségét is biztosítani.

A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés közel 1200 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített nagyközép-nyomású, valamint középnyomású gerinchálózatról ki lehet elégíteni. (A gázigény egy részét lehet, hogy PB-vel elégítik ki, illetve lehet, hogy nem is igénylik.)

A településtervező által nagyobb távlatra javasolt az egyes fejlesztési területeknél a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező földgázigények, illetve gázigény kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési (kiváltási) igények amennyiben emberi tartózkodást szolgáló épület kerül elhelyezésre, a következő:


A 2 és 3 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 3553,2 nm³/h földgázigénye a területtől délre haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékről leágazás létesítésével biztosítható.

A 4 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 1993,7 nm³/h földgázigénye a területen áthaladó nagyközép-nyomású földgázvezetékről biztosítható.

Az 5, 22 számokkal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 477,2 nm³/h földgázigénye a közterületi középnyomású földgázvezetékekről biztosítható.

A 6 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 226,7 nm³/h földgázigénye a közterületi középnyomású földgázvezetékekről biztosítható az Ond utcában tervezett vezetékkel együtt.

A 7, 8, 9 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 299,5 nm³/h földgázigénye a közterületi középnyomású földgázvezetékekről biztosítható.

A 10 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 96,1 nm³/h földgázigénye a közterületi középnyomású földgázvezetékekről biztosítható.

A 11 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 781,2 nm³/h földgázigénye a közeli közterületi középnyomású földgázvezetékekre csatlakozó tervezett vezetékekkel biztosítható.

A 12 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 855,9 nm³/h földgázigénye a terület határainál haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékekre csatlakozó tervezett vezetékekkel biztosítható.

A 13, 14, 15 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 7061,2 nm³/h földgázigénye a területek közelében haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékekre csatlakozva biztosítható.

A 16, 17, 18 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 15996,5 nm³/h földgázigénye a területek közelében haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékekre csatlakozva, illetve a meglévő vezetékekre csatlakozó tervezett vezetékekről biztosítható.

A 19 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 923,2 nm³/h földgázigénye a Papírgyári út alatt haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékekre csatlakozó tervezett bekötővezetékről biztosítható.

A 20, 28, 31 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 787,5 nm³/h földgázigénye a Papírgyári út alatt haladó nagyközép-nyomású földgázvezetékekre csatlakozva biztosítható.



A 21, 26, 32 számokkal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 243,1 nm³/h földgázigénye a közterületi középnyomású földgázvezetékekről, illetve az azokról továbbépített tervezett vezetékekről biztosítható.

A 23 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 41,4 nm³/h földgázigénye a meglévő közterületi földgázvezetékről biztosítható.



A 27 számmal jelölt beépítésre nem szánt fejlesztési terület prognosztizált 63,6 nm³/h földgázigénye közműpótló alkalmazásával elégíthető ki.

A 29 számmal jelölt fejlesztési terület prognosztizált 2752,6 nm³/h földgázigénye a településtervező által engedélyezett beépítés teljes megvalósulása esetén merülne föl. Abban az esetben a fejlesztési területen jelentkező földgázigény biztosításához a Pálhalma földgázigényeit biztosító nagyközép/középnyomású gáznyomáscsökkentő felbővítése válik szükségessé.

A tervezés távlatáig a földgázigény a szomszédos Pálhalma területén haladó középnyomású vezetékekről továbbépítve biztosítható.

A 30 számmal jelölt fejlesztési területek prognosztizált 195,5 nm³/h földgázigénye a meglévő közterületi földgázvezetékről biztosítható.

Távhőellátás

A vizsgálatok szerint a településen a távhőszolgáltatást a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft (DVCSH) biztosítja.

A távhőellátás alap hőbázisa a vizsgálatok szerint jelenleg a két városi gázmotoros kiserőmű. Korában az ISD Dunaferr Zrt.-t ellátó ISD Power Kft által üzemeltetett erőműtől vettek át hőenergiát, ma már a hálózati műszaki kapcsolat fennmaradt, de a Dunaferr felöli hőátvétel megszűnt.



A városi távhőszolgáltatás hőenergiáját kizárólag a kiserőművek szolgáltatják, amelyek primer energiahordozóként földgázt hasznosítanak.

A gázmotorokkal kapcsolt energiatermeléssel termelik a hőenergiát. A két hőbázis, az Építők úti és a Verebély utcai erőművek a város távhőigényét képes biztosítani. A tájékoztató szerint a gázmotorok alkalmasak biogázok felhasználására is.

A régen kiépített távfűtő primer gerincvezeték hálózat vasbeton védőcsatornába fektetett megoldása, műszaki állapota, már nem korszerű és nem is megfelelő. A távhőhálózat elosztó algerincei is már 25-30 évesek. Meg kell említeni a Béke városrészben kiépített közműalagút-folyosóban haladó távvezetéket is, amelynél a szigetelés felett, kemény (alumínium) héjalás is biztosít védelmet.

hőszolgáltatás korábban direkt hőközpontokon keresztül üzemelt, a hálózatkorszerűsítés keretében és a hálózat bővítéseknél létesített új hőközpontokat már indirekt rendszerűre építették, a régebbi direkt rendszerű hőközpontokat fokozatosan indirekt rendszerű hőközpontokká alakították.

A városban a távhő elosztása a két hőbázisból két fő-gerinchálózaton keresztül történik. A két rendszer a biztonságos ellátás érdekében össze van kapcsolva.

A hőközpontoktól induló szekunder elosztóhálózatokról történik a fogyasztói igények közvetlen kiszolgálása.

A távhőellátás, miközben környezetvédelmi és távlati energiagazdálkodási előnyökkel rendelkezik, a társadalmi megítélése kedvezőtlen, így beruházói oldalról új igénybe vételi szándék egyelőre nem várható.. A szolgáltató ezért is partner az ellátás folyamatos javítását, s annak gazdaságosságát szolgáló beruházásokban.

A távhőszolgáltatás fejezetében meg kell említeni a Dunaferr erőművének egyéb ipari üzemek ellátására irányuló szolgáltatásait is. A Dunaferr saját fogyasztásán kívül gőzt, igény esetén forróvizet szolgáltat, döntően a papírgyáraknak, a Ferrobetonnak, további kisebb igénylőknek.

Egyéb energiaellátás

A vizsgálatok szerint a város nagyon kedvező vezetékes (távhő és földgáz) energiaellátottsága ellenére a termikus energiaellátás egy részének kielégítése az ún. nem vezetékes energiahordozókkal történik. A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, fa, olaj, PB.

A nem vezetékes energiahordozók szerepe a lakosság komfort igényének, az automatikus üzemvitelű hőellátás iránti igényének növekedésével az elmúlt években csökkent. Automatikus ellátás lehetőségét nyújtja a lakótelepen élők számára a távhőellátás, valamint a vezetékes földgázellátás település szintű kiépítése. Azonban az utóbbi időkben a lakosság gazdasági nehézségeinek növekedésével, ahol az ingatlanok ezt lehetővé teszik, a hagyományos tüzelőanyag hasznosítása iránt az érdeklődés ismét növekedett.

A vizsgálatokban rögzítettek szerint a statisztikai nyilvántartás is jelzi a háztartások fűtési célú hőellátásához igénybevett energiahordozókban zajló változásokat. A távhővel ellátott ingatlanoknál a fűtési és használati melegvíz ellátásban a műszaki adottságok miatt változtatásra csak nagyobb beruházással van lehetőség, ezt is vállalva a vávfűtött lakások aránya az elmúlt 10 év alatt 8 %-kal csökkent. A közvetlen földgázfogyasztóknál, pedig a fogyasztás csökkenését jelzik a statisztikai adatok. Ez a csökkenés jelzi, hogy nemcsak a földgázzal fűtő háztartások száma csökken, hanem a földgáz fűtést fenntartók között egyre növekszik azok aránya, ahol a földgáz fűtési célú hasznosítását ugyan igyekszenek fenntartani, de gázfogyasztás megtakarítása céljából hagyományos nem vezetékes tüzelőanyagot is hasznosítanak. Ezzel prognosztizálható, hogy a hagyományos nem vezetékes energiahordozóknak jelenleg tapasztalható növekvő hasznosítása, várhatóan még hosszabb távon is fennmarad.

Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség

A helyzetfeltáró vizsgálatok részletes elemzése alapján megállapítható, hogy energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Dunaújváros természeti adottsága, hogy 1900-2000 körüli a napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető



el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni.

A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó-fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható.

A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi.

A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy új beruházásoknál már az energiaigény 30 %-át megújuló energiahordozóval kell kielégíteni és törekedni kell a passzívháza hőfogyasztási szintjének a megközelítéséhez.

Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat

Vezetékes hírközlés

Dunaújváros vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt biztosítja. A Székesfehérvár szekunder központhoz tartozó 18-as körzetszámú Dunaújváros primer központ Dunaújváros vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 25-ös távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz.

A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették.

A vezetékes hírközlési (távközlési és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet.

Dunaújváros esetén az elektronikus hírközlés településfejlesztő hatását is figyelembe kell venni. A településen a lakosság helyben tartása és helyben maradás lehetőségének biztosítása nagyon fontos lenne. Ehhez nyújthat segítséget az infokommunikációs technológia széleskörű alkalmazási lehetőségének a biztosítása, amely az „otthonról” történő kapcsolat-tartást, munkavégzést biztosítva a lakosságnak legalább egy részét visszatarthatná.

Az infokommunikációs technológia alkalmazására jelenleg is van érdeklődés. Ezt tükrözik a statisztikai nyilvántartásban szereplő adatok is. A településen, ahogy a vizsgálatokba is rögzítésre került 2014. január 1.-én 15017 internet előfizetőt tartottak nyilván, amelyből 7 internet előfizetés kapcsolt vonalon (modem, dial-up, vagy ISDN-en), 891 internet előfizetés DSL hálózaton, 4053 internet előfizető kábeltelevízió hálózaton, 77 internet-előfizetés vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül) és 9989 internet-előfizetés egyéb kapcsolaton (LAN, bérelt vonal, stb.) keresztül veszi igénybe a szolgáltatást. Ezt az ellátottságot tovább növeli a mobil internet szinte korlátlan rendelkezésre állása. Azon az agglomerációs településen, ahol a vezetékes internet szolgáltatás igénybe vételének aránya 65,23 %-os, az nagyon kedvező, de célszerű még további növelése az „otthoni munkavégzés”, a kedvező kapcsolat-tartás lehetőségét biztosítva, mivel ezzel a lakosság helyben tartási lehetősége javítható.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények

A távközlési ellátottságot, az intenet használat lehetőségét lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Dunaújváros területén üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.



A várható nagysebességű szélessávú internet szolgáltatás tervezett kiépítése újabb antennák elhelyezési igényét jelentik, amelynek telepítési lehetőségét a városnak biztosítani kell. A célkitűzés, hogy a vezeték nélküli szolgáltatás építményei, bár szükségesek az állampolgárok által igényelt szolgáltatáshoz, a település látványát ne rontsák és a társadalmi feszültségeket ne fokozzák. Ezért telepítésüket a belterületen magasabb építmények tetőszerkezetén célszerű megoldani, vagy toronyba elhelyezéssel, külterületen pedig „multifunkciónális létesítményként kialakítva (pl vendéglátóhely, buszmegálló, kilátó, stb).

7. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK, VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK

Dunaújváros MJV Településfejlesztési koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó vizsgálata feltárta Dunaújváros környezeti állapotának jellemzőit. A településrendezési eszközök jelen alátámasztó munkarésze

a város közigazgatási területén betartandó környezeti feltételeket és

a tervezett módosításokat várható környezeti hatásait mutatja be.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások, területfelhasználás változások zöme meglévő létesítményeknek a jelen jogszabályok szerinti területfelhasználási egységbe való sorolását irányozza elő, a területre vonatkozó beépítési intenzitások változatlanul hagyása mellett.

Jelentősebb területfelhasználás változások:

a 62.sz. főúttól nyugatra tervezett kertvárosi lakóterület helyett különleges beépítésre szánt fejlesztés-kutatás terület kijelölése,

az erdőtervezett erdőterületbe tartozó más területfelhasználásba sorolt területek átsorolása erdőterületbe,

a Papírgyári úttól délre kisebb iparterület-bővítések vízgazdálkodási és különleges, hulladékkezelő terület helyett,

a partvédelmi mű térségében közpark területek vízgazdálkodási terület helyett.

A talaj és a földtani közeg védelme

Dunaújváros a Dunántúl jelentős részét alkotó Mezőföld Dunára néző peremén, pleisztocén kori lösztáblán fekszik. Telepítési helyét az ötvenes években jelölték ki, a Duna 1575 - 1581 fkm szelvénye között a régi Dunapentele szomszédságában a Duna jellegzetes (kb. 50 m magas) lösz magaspartján.

Építésföldtani tekintetben Dunaújváros hazánk legnagyobb olyan települése, amely típusos löszből álló területre épült, közvetlenül egy kb. 50 m magas löszfal szélére. A magaspart csuszamlásra hajlamos képződmény, melynek mozgásában a vízföldtani adottságoknak kiemelkedő szerepe van. Az FmTrT földtani veszélyforrás területének övezete a teljes közigazgatási területet lefedi. A csúszásveszélyt növelik a partfal negatív adottságai: talajvízforrásai, a talajvíztartó képződményei és a rétegvizek. Dunaújváros esetében a magaspart műszaki védelme igen nagy jelentőséggel bír a csúszás megakadályozására. Jelen településrendezési eszközök felülvizsgálata során új mérnökgeológiai szakvélemény készült, amely aktualizálta a mérnökgeológiai korlátozásokkal érintett területeket. A szakvélemény aktualizálta

az életvédelmi zónába-, a tilalmi zónába- és a korlátozási zónába tartozó területeket, valamint az ezen zónákban alkalmazandó előírásokat.

FMTrT alapján a település teljes közigazgatási területe széleróziónak (deflációnak) és vízeróziónak kitett terület. Elsősorban a X. számú városrészben találhatók, de az erős szélnek kitett Duna menti löszplatók is veszélyeztetett területek. A csúszásveszély csökkentése érdekében szükséges gyors vízelvezetés biztosítása a defleció és erózió fokozódását eredményezheti, ezért az ellene való védekezés jelentősége növekszik.

A védekezés lehetőségei:

a mezőgazdasági utak menti fasorok, erdősávok telepítése



meglévő erdősávok megtartása, kivágásának megakadályozása olyan mezőgazdasági kultúrák termesztése, amelyek hosszabb ideig biztosítatnak növényzettel való

borítottságot. Ezért a közigazgatási területen támogatható a rét, legelő és erdő művelési ágra való váltás.

A közigazgatási területen jelentős kiterjedésű roncsolt területek helyezkednek el. A településszerkezeti terv felülvizsgálat változatlanul tartalmazza azon javaslatot, hogy a jelenleg kihasználatlan, korábban hulladékelhelyezésre használt területek rekultivációjának eredményeképpen nagykiterjedésű erdőterületek jöjjenek létre. (A rekultivációs tervnek gondoskodnia kell a terv készítéséig kialakult növény és állat élőhelyek megőrzéséről, fennmaradási lehetőségéről.)

Dunaújváros közigazgatási területén több területen is ipari vagy szolgáltató tevékenység következtében szennyezett talajú területek alakultak ki (Lásd ITS Megalapozó vizsgálatok). A környezetvédelmi hatóság határozatai alapján több telephelyen is folynak kármentesítési eljárások — ISD DUNAFERR Zrt. telephelyei, Mol Nyrt., MÁV Zrt. —. A kármentesítéseket a környezetvédelmi hatóság előírásai alapján meg kell valósítani. A felülvizsgálat során módosítással érintett területeket nem érint szennyezett talajú terület.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások a talaj és a földtani közeg minőségére gyakorolt várható hatásai tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:

a tervezett módosítások következtében jó minőségű termőföld művelésből való kivonása nem válik szükségessé. A településszerkezeti terv felülvizsgálat újabb fejlesztési területeket nem jelöl ki, a város jelenleg hatályos településszerkezeti terve elegendő fejlesztési területet tartalmaz mind lakóterület-, mind gazdasági területfejlesztés céljára.

azon módosítások, területfelhasználás változások, amelyek meglévő létesítményeknek a jelen jogszabályok szerinti területfelhasználási egységbe való sorolását irányozza elő, a területre vonatkozó beépítési intenzitások változatlanul hagyása mellett, a talajminőség alakulását érdemben nem fogja befolyásolni. A földtani közeg állapotában a mérnökgeológiai és közművesítésre vonatkozó előírások betartása esetén kedvezőtlen hatást nem fognak okozni.

ugyanez mondható el a 62.sz. főúttól nyugatra tervezett kertvárosi lakóterület helyett különleges beépítésre szánt fejlesztés-kutatás terület kijelölése tekintetében is,

a jelenleg más területfelhasználásba tartozó erdőtervezett területek erdőterületbe való átsorolása a talaj- és a földtani közeg védelme szempontjából kedvező változás.

Változatlanul érvényesek a hatályos Településszerkezeti terv alábbi javaslatai:

a város egész területén rendkívül fontos a felszíni vízrendezés - a felszíni vizek gyors levezetésének azonnali - megoldása

kiemelt feladat a vizes közművek fokozott vízzáróságának biztosítása, azoknak a műtárgyakhoz történő flexibilis csatlakoztatása, mindezek rendszeres felülvizsgálata

továbbra is szükséges a Partvédelmi Vállalat működésében a partvédelmi rendszer védőműveinek tervszerű működtetése, az észlelőrendszerek folyamatos észlelése, az észlelési adatok évenkénti feldolgozása és értékelése

szükségszerű a védőművek és az észlelőrendszerek tervszerű karbantartása a védőmű teljes szakaszán

javasolt, hogy a város egész területén minden létesítményhez (épületalapozás, vizes közművek, tereprendezés, mélyépítés) készüljön a vízrendezésre vonatkozó terv és geotechnikai szakvélemény.

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

Dunaújváros a magyarországi 1-9 Közép-Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységhez tartozik. A várost keleti oldalról a Duna határolja, északi területén pedig három természetes felszíni vízfolyás, az Alsó-Foki, a Lebuki és a Felső-Foki-patak, a déli részen az Apostagi patak folyik át.

A Duna Budapest-Dunaföldvár közötti szakaszának ökológiai vízminősége az ötfokozatú (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) skála szerint ’mérsékelt’, azaz közepes minőségű. A víz kémiai állapota a 2-fokozatú minősítési



rendszer szerint ’jó’, tehát minden, az EU szinten rögzített veszélyes-anyag listán szereplő anyag tekintetében megfelel az ugyancsak EU szinten meghatározott határértékeknek.

A Közép-Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT) a felszíni vizek esetén a ’jó’ ökológiai és a ’jó’ kémiai állapot (veszélyes szennyezőanyagoktól mentes vizek) 2015-ig történő elérését tűzi ki célul. Ehhez a Duna ökológiai állapotát egy osztállyal javítani kell. A város környezetvédelmi programja szerint a szennyvízbevezetések okozta terhelés átrendeződése várható. A korábbi, nagy mennyiségű tisztítatlan szennyvízkibocsátás terhelő hatása jelentősen csökken, de a szennyvíztisztító telepek számának növekedése egyre több felszíni befogadóban okoz a jó állapot elérését veszélyeztető koncentrált terhelést. A már meglévő telepek jelentős hányada elavult technológiával működik, túlterhelt, vagy az iszapkezelés megoldatlansága miatt rendszeresen szennyezi a felszíni befogadókat.

Az elmúlt évek vizsgálatai alapján a patakok vize szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel erősen szennyezett volt, ami azt jelenti, hogy ezek a patakok szennyezik a Dunát. A patakok mederrendezésén és tisztításán túl szükség lenne a lakossági illegális szennyvízelhelyezések megszüntetése is.

Igen veszélyes folyamat a felszín alatti vizek szintjének csökkenése, amely elsősorban mező- és erdőgazdaságban, ökológiai hálózatban okoz jelentős problémát. A felszíni vizek vízutánpótlásának bizonytalansága tervezhetetlenné teszi a területek magas színvonalú és kiszámítható hasznosítását. A folyamat megszüntetésére a vonatkozó javaslat kidolgozása nem települési szintű kell legyen, azonban a növényborítottság növelése segítheti a talajban lévő víz megtartását is.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Dunaújváros érzékeny területen levő település. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korányrendelet 7.§. (4) bekezdésén alapuló érzékenységi térkép alapján Dunaújváros közigazgatási területe szintén érzékeny terület, ezen belül 2.a) besorolású, kivéve a kijelölt vízbázisok belső- és külső védőterületein és az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomain belüli területeket, amelyek fokozottan érzékeny terület, ezen belül 1.a) besorolású.

A város ivóvízellátását biztosító vízbázis védőterületei és hidrogeológiai védőövezetei kijelölésre kerültek. Az ivóvízbázist diffúz szennyezés nem veszélyezteti. Dunaújváros közigazgatási területét nemcsak a város ivóvízellátását biztosító vízbázis védőterületei és hidrogeológiai védőövezetei érintik, hanem a szomszéd településeké is. A közigazgatási területet a következő vízbázisok védőterületei és hidrogeológiai védőövezetei érintik:

Szalki-szigeti vízbázis belső-, külső védőterület, valamint az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomok területei (Kdu VIZIG 20106/1997-II.sz. határozat),

rácalmási K-35 kataszteri számú kút „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomai

Kisapostag községi vízmű és „B” jelű hidrogeológiai védőidoma (Kdu KTVF 89795/2008., 19297/2007. és 55037/2008. sz. határozatok)

A vízbázisok belső-, külső védőterület, valamint az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomain belüli területeken betartandó területhasználati- és tevékenység korlátozási előírásokat a 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet tartalmazza. A Településszerkezeti terv felülvizsgálata a területhasználat tervezésekor ezen előírások betartásra kerültek.

A szennyvízbevezetések okozta terhelés csökkenése, átrendeződése várható. A városban összegyűjtött szennyvíz a dunaújvárosi szennyvíztisztítóba kerül. 2002 óta a teljes mennyiséget —a szippantott szennyvízzel együtt— III. tisztítási fokozaton is tisztítják. A teljes körűen megvalósuló III. fokozatú tisztításnak köszönhetően a szennyvíztelepről kifolyó, a sodorvonalba vezetett tisztított szennyvíz az előírt határértékeknek megfelel. A kibocsátott szennyvíz által okozott környezeti terhelés a korábbi időszakhoz képest jelentősen mérséklődött.

A tisztítás során keletkező lakossági szennyvíziszapot korábban a dunaújvárosi - kisapostagi szilárd hulladéklerakón helyezték el 2009. július 15-ig. Jelenleg a Dunanett Kft. a környékbeli hulladéklerakókra szállítja, ahol az iszap komposztálásra kerül (R3 hasznosítás). A város majdani komposztáló telepének felépítése után a szennyvíziszapot a városban keletkező zöldhulladékkal együtt tervezik komposztálni.

A korábbi, nagy mennyiségű tisztítatlan szennyvízkibocsátás terhelő hatása így jelentősen csökken, de a dunaújvárosi szennyvíztisztító telepek számának növekedése (pl.: papírgyári, Dunaferr) a felszíni befogadóban



okoz a jó állapot elérését veszélyeztető koncentrált terhelést. A tisztított szennyvíz kilocsolása a városban jelenleg – a fentiekben részletezettek szerint – nem megoldott.

Azonban javasolt a talajadottságok ismeretében egy időben, intervallumban, vagy mennyiségben korlátozott öntözési lehetőséget megvizsgálni az egyébként is degradálódott, feltöltött, rekultiválandó területek rekultiválását követő tájbaillesztés, nyárfával történő betelepítése esetén. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szervesanyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (pl. nehezen bontható szerves vegyületek, sók, fémek, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) így nem kerülnének közvetlenül a befogadóba, és a vízbázisokat sem veszélyeztetnék.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások a felszíni- és a felszín alatti vizek minőségére gyakorolt várható hatásai tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:

a tervezett módosítások, tervezett területfelhasználás változások, amennyiben a közművesítésre vonatkozó előírások betartásra kerülnek, a felszíni- és felszín alatti vizek szennyeződése elkerülhető.

a tervezett beépítésre szánt területeket eredményező területfelhasználásbeli változások a vízbázis hidrogeológiai védőterületeit, védőövezeteit nem érintik.

Levegőtisztaság-védelem

Dunaújvárosban az elmúlt 10-15 évben a légszennyezőanyagok kibocsájtása csökkent (szilárd anyag és szén-monoxid) vagy stagnál (nitrogénoxidok és kéndioxid). Az összesített légszennyezettségi index alapján Dunaújváros levegőminősége kikerült a korábbi „szennyezett (4)” besorolásból, 2008 óta „jó (2)” minősítésű, kivéve 2011-et, amikor „megfelelő (3)” minősítésű volt.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint Dunaújváros az „5. Dunaújváros és környéke” zónacsoportba tartozik. Szennyező anyagonkénti besorolásuk az A-tól F-ig (csökkenő sorrendben) terjedő skálán az alábbi:

Zónacsoportok légszennyező anyagok szerint

Kén-

dioxid Nitrogén-

dioxid Szén-

monoxid PM10 Benzol

Talaj-

közeli ózon

PM10 Arzén (As)

PM10 Kadmium

(Cd)

PM10 Nikkel

(Ni)

PM10 Ólom (Pb)

PM10 benz(a)-

pirén (BaP)

Dunaújváros F C1 D D2 F3 O-I4 B5 B D B D

A város levegő minőségét az ISD DUNAFERR Zrt. kibocsájtásai határozzák meg, de egyes városrészekben (pl.: Városháza tér) a közlekedés légszennyező hatása a meghatározó.

A város jelentősebb ipari üzemei egységes környezethasználati engedély szerint működinek (ISD DUNAFERR cégcsoport, Hamburger Hungária cégcsoport). Korábban a Fejér Megyei Kormányhivatal Közép-dunántúli KTVF levegőtisztaságvédelmi szempontból védelmi övezetet határozott meg az alábbi pontforrások körül:

• ISD DUNAFERR Zrt.

meleghengermű léptetőgerendás kemence kibocsátó kürtője körül: 500 m,

1 C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 2 D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 3 F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 4 O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 5 B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.



a hideghengermű területén létesített savregeneráló technológiához kapcsolódó pontforrás körül: 300 m, valamint

az erőműfejlesztéshez kapcsolódó új pontforrás körül: 500 m.

• Hamburger Hungária Kft.

5 db pontforrás (segédkazánok kéményei) körül 300 m.

Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai következtében az egységes környezethasználati engedélyek megújításakor e pontforrások körül levegőtisztaságvédelmi szempontú védelmi övezet nem került kijelölésre.

A településszerkezeti terv felülvizsgálat megtartotta a korábban kijelölt gazdasági területfejlesztési területeket. Ezen terület igénybevétele még nem kezdődött meg. E területeken újabb pontforrások megjelenése várható. Új pontforrások csak az elvárható legjobb technológiai alkalmazásával létesíthetők.

A város levegőminőségét több diffúz forrás is terheli. A jelentősebb kiterjedésű diffúz forrást az ISD Dunaferr Zrt. Nagyolvasztóműve, Acélműve és az ISD Kokszoló Kft. üzemelteti. Technológiai korszerűsítéssel vagy rekultivációval szükséges lenne a diffúz források meszüntetése, ill. a porzás csökkentése. A még nem beépült, tervezett gazdasági területeken nem engedélyezhetők diffúz légszennyezést és bűzhatást eredményező szennyező források engedélyezése.

A város közigazgatási területén levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területeknek tekintendők (ahol szigorúbb levegőtisztaságvédelmi határértékek betartása lenne indokolt) Natura 2000 területek.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások levegő minőségére gyakorolt várható hatásai tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:

azon módosítások, területfelhasználás változások, amelyek meglévő létesítményeknek a jelen jogszabályok szerinti területfelhasználási egységbe való sorolását irányozza elő, a területre vonatkozó beépítési intenzítások változatlanul hagyása mellett, a levegőminőség alakulását érdemben nem fogja befolyásolni.

a 62.sz. főúttól nyugatra tervezett kertvárosi lakóterület helyett különleges beépítésre szánt fejlesztés-kutatás terület kijelölése esetében valószínűsíthető, hogy a módosuló területfelhasználás —bár a folytatandó tevékenység jelenleg nem ismert— a korábban tervezett állapothoz lépest kedvezőtlenebb levegőminőségi helyzetet nem fog eredményezni.

a jelenleg más területfelhasználásba tartozó erdőtervezett területek erdőterületbe való átsorolása levegőtisztaságvédelmi szempontból kedvező változás.

A város levegőminőségének alakulása érdekében az előbbieken ismertetetteken túlmenően a jővőben is szükséges az alábbi elvek érvényesítése:

gazdasági területek az uralkodó szélirányt figyelembe véve jelölhetők ki. a város lakóterületei és az ISD vállalatcsoport közötti védelmi rendeltetésű erdőterület megtartandó,

területe nem csökkenthető, a város átszellőzése érdekében lakó- és intézményterületek telkei többszintű növényzet telepítésével

alakítandók ki. allergének kivédése érdekében az oktatás, a tájékoztatás, a lakossági partnerség erősítése, javasolt a

már használatos hatósági eszközök és a közterületek rendszeres gyommentesítése mellett.

Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem

Dunaújvárosban is az országos helyzethez hasonlóan a meghatározó zajforrás a közúti közlekedés. Dunaújvárosra nem készült stratégiai zajtérkép, de az elmúlt években több alkalommal történt zajmérés a városban. A mérések során magasnak minősült a zajszint a Szórád út, az Építők útjának két vége, a Magyar utca és a Baracsi út északi része.

Egyes ipari technológiák is okoznak zajterhelést a városban, de az iparterületek kedvező telepítésének köszönhetően környezeti zajra érzékeny lakó-, üdülő- és vegyes területeket jellemzően nem érintenek. Az ISD



DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. technológiái számára a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a teljes telephelyre vonatkozóan állapított meg zajkibocsátási határértékeket.

Zajkibocsájtási határértékek az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. Dunai Vasmű telephelyére (Kdu KTVF Ikt.sz.: 87210/07 határozat)

határérték teljesülésének helye

határérték

nappal (6:00-22:00) (dB)

éjjel (22:00-6:00) (dB)

Hengerész u. 5-11. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

55 45

Lajos kir. körút 2-12, 17-23, 29-34. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Erdősor 1-29., 2-34. 31-43. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Kőris u. 1-10. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Kallós D. u. 2-28. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Kenyérgyári u. 6/b. hajléktalanok átmeneti szállója l védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Béke tér 3. kollégium és irodaház védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Építők útja 2-4. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Görbe u. 24. lakóház védendő homlokzata előtt 2 m-re

Május 1. u. 2. lakóház védendő homlokzata előtt 2 m-re

Ady E. u. 3-5. lakóházainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

Barátság u. 1-2. lakóház védendő homlokzata előtt 2 m-re

Építők útja 162. hrsz. iskola védendő homlokzata előtt 2 m-re 55 55

Építők útja 2. Dunaferr Hotel védendő homlokzatai előtt 2 m-re 52 42

Építők útja 4/a.Klub Hotel védendő homlokzata előtt 2 m-re

Eszperantó u. 7-45. Építők útja 2-4. családi házainak védendő homlokzatai előtt 2 m-re

50 40

a telephely DNy-i, ipari létesítményekkel, ill. a DBK Kokszoló Kft. telephelyével közös telekhatárán

70 70 a Vasmű területébe beékelődő ISD Power Kft.-vel közös telekhatáron

a telephely K-i, ipari létesítményekkel közös telekhatárán

a Papírgyári út keleti oldalán fekvő irodaházakk, nappali melegedő és oktatási központ védendő homlokzata előtt 2m-re a vasmű üzemeléséből fakadóan

54 54

a Papírgyári út keleti oldalán az éjjeli menedékhely védendő homlokzata előtt 2m-rel a vasmű üzemeléséből fakadóan

54 44

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások környezeti zajhelyzetre gyakorolt várható hatásai tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:

azon módosítások, területfelhasználás változások, amelyek meglévő létesítményeknek a jelen jogszabályok szerinti területfelhasználási egységbe való sorolását irányozza elő, a területre vonatkozó beépítési intenzítások változatlanul hagyása mellett, azok a jelenlegi zajhelyzetet nem változtatják meg. Ezen módosítások következtében új zajforrások nem keletkeznek. A módosítások nem tartalmaznak olyan változtatást, amely a vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelő zajhelyzetet eredményezne.

a 6.sz. főúttól nyugatra tervezett kertvárosi lakóterület helyett különleges beépítésre szánt fejlesztés-kutatás terület kijelölése zaj elleni védelmi szempontból kedvező változás, mert a gyorsforgalmi és főutak térségében környezeti zajra érzékeny területfelhasználás helyett környezeti zajra nem érzékeny területfelhasználás kerül kijelölésre.



a jelenleg más területfelhasználásba tartozó erdőtervezett területek erdőterületbe való átsorolásának zaj elleni védelmi szempontból nem okoz érdemi változást, de összességében kedvező változásnak minősíthető mivel az erdőterület területfelhasználás környezeti zaj szempontjából nem érzékeny területhasználat.

Hulladékgazdálkodás

Dunaújváros tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. A város közigazgatási területén települési szilárd hulladék tekintetében települési hulladékok hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak a DUNANETT Dunaújvárosi Regionális Köztisztasági- és Hulladékkezelő Szolgáltató Nonprofit Kft. végezhet. A városban megoldott a lakossági szelektív hulladékgyűjtés is.

A folyékony települési hulladékok a dunaújvárosi szennyvíztisztítóba kerülnek. A teljes körűen megvalósuló III. fokozatú tisztításnak köszönhetően a telepről kifolyó, a sodorvonalba vezetett tisztított szennyvíz az előírt határértékeknek megfelel. A lakások több, mint 95%-a bekapcsolt a csatornahálózatba.

A város nagy ipari üzemei esetében —ISD DUNAFERR Zrt., Hamburger Hungária — jól kiépített rendszer szolgál az ipari nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtésére. A hulladékkezelés központi irányítás alatt áll, az ellenőrzés és nyilvántartás központilag történik, egyedi hulladékgazdálkodási terv alapján.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt módosítások hulladékgazdálkodásra gyakorolt várható hatásai tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:

azon módosítások, területfelhasználás változások, amelyek meglévő létesítményeknek a jelen jogszabályok szerinti területfelhasználási egységbe való sorolását irányozza elő, a területre vonatkozó beépítési intenzitások változatlanul hagyása mellett, a keletkező hulladékok mennyisége, összetétele nem fog változni. E területek már jelenleg is bekapcsoltak a város hulladékgyűjtési rendszerébe.

a 62.sz. főúttól nyugatra tervezett kertvárosi lakóterület helyett különleges beépítésre szánt fejlesztés-kutatás terület kijelölése esetében, — és a hatályos Településszerkezeti tervben már elhatározott, de még igénybe nem vett lakó- és gazdaságfejlesztési területeken, — elmondható, hogy a települési hulladékok gyűjtése a területeken megoldható, a területek bekapcsolhatók a település hulladékgazdálkodási rendszerébe. A gazdasági területeken azon technológiák letelepítését javasolt támogatni (engedélyezni), amelyek hulladékszegény technológiáknak minősülnek. A gazdasági területeken keletkező termelési hulladékok, veszélyes hulladékok esetében az országos és a helyi jogszabályok betartása esetén a környezet szennyezése elkerülhető.

Környezetbiztonság

Dunaújváros és közvetlen térsége katasztrófavédelmi veszélyeztetettségi szempontból alapvetően az itt működő ipari üzemek speciális tevékenysége miatt van veszélyeztetettségnek kitéve.

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése alapján az ISD Kokszoló Kft., az ISD Power Kft. és a Linde Gáz Magyarország Zrt., valamint a Hankook Tire Magyarország Kft. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozik, ezért a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 28. § (1) bekezdésének megfelelően veszélyességi övezet került kijelölésre, mely érinti Dunaújváros közigazgatási területét. A veszélyességi övezet belső, középső és külső zónára lett felosztva. Az egyes övezetekben folytatható tevékenységeket a kormányrendelet határozza meg.

A települések kockázat értékelését a 61/2012. (XII:11.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendelet módosításáról szóló jogszabály 1.sz. mellékletében meghatározottak szerint Dunaújváros MJV I. katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

A városban a környezet biztonsága szempontjából a legnagyobb veszélyt a nagyobb ipari létesítményekben bekövetkező esetleges üzemzavarok, balesetek, haváriák jelentik. Az esetleges ipari balesetekből származó



veszélyhelyzetről a lakosság a riasztó szirénarendszer (MoLaRi) bekapcsolásából értesülhet. Az ilyen helyzetben a lakosság által követendő magatartásra, teendőkre vonatkozó tudnivalókról tájékoztató brosúra készült.

Vizuális környezetterhelés

Jelentős vizuális környezetterhelést jelentenek az ipari területek, amelyek ellensúlyozására már az '50-es évektől kezdve fasorokat, erdősávokat telepítenek a városban. Nemcsak hagyományként követi elődeit a városvezetés, hanem környezettudatos tervezés történik minden új gazdasági, ipari terület kialakításánál. Egyedül a papírgyár szürke épületeinek, építményeinek, raktározott báláinak nincs megfelelő takarása az M6-ostól bevezető útszakasz egy részén, ahol hiányzik, még telepítésre várnak a növények. Javasolt ezek mielőbbi telepítése.

Az ipari területekhez becsatlakozó felszín feletti vezetékrendszerek is jelentős vizuális szennyezést okoznak a városban. Bár az itt élők hozzászoktak és szükséges velejárónak tarthatják a nagyfeszültségű vezetékek, a távhőszolgáltatást biztosító vezetékeket, adótornyokat, a városon kívül élőknek azonnal feltűnnek a városképet, tájképet zavaró építmények. A vezetékek egy részének felszín alatti elhelyezése elkezdődött, azonban magas költsége miatt az erre vonatkozó javaslat irreálissá válik. Az új vezetékek vonatkozásában azonban az országos jogszabályok is segítik, legalábbis a belterületen és a védett területeken, a felszín alatti telepítést, ezért erre vonatkozóan a szakági javaslat megerősíti azt.

Vizuális környezetterhelést okoznak a különböző méretű és stílusú reklámtáblák. A város arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. A város a reklámok elhelyezésének szabályozására rendeletet alkotott.

A városkép-rongálás, graffitizés az utóbbi időben csökkent Dunaújvárosban is, ugyanakkor még mindig sok helyen csúfítják a városképet az oda nem illő feliratok, rajzok. Ezek eltávolítására már több kezdeményezés történt (támogatás az újrafestéshez, megfelelő anyagokkal való bevonása a veszélyeztetett épületeknek), amelyek folytatására szükség van.

Városi klíma

A kutatást megalapozó kitettséggel kapcsolatos vizsgálatok alapján Fejér megyében az évi átlaghőmérséklet 3,5oC-kal nő, a nyári hónapokban a csapadék több mint 30%-kal csökken. A nyári napok száma (25 C feletti átlaghőmérséklettel) évi 26-nappal nő, ezért a legnagyobb problémát várhatóan a nyári hőhullámok időtartamának és intenzitásának növekedése fogja okozni. Emellett télen az erősen csapadékos időszakok hosszának és az ezek alatt lehulló csapadék mennyiségének növekedése, valamint a téli csapadék halmazállapotának hóról esőre váltásának következtében a hirtelen lezúduló csapadékból adódó magas vízszintek, árvizek, nyáron pedig az aszály jelentenek majd kihívást.

Az éghajlatváltozásra adandó válaszok alapvetően az okok csökkentésére (üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése) és a hatások mérséklésére (alkalmazkodás a változó éghajlathoz) fókuszálnak.

Az uralkodó szélirányt Dunaújvárosban kissé befolyásolni tudják a vízfelületek, a városi beépítés rendjével támogatott szélcsatornák, a széles sugárutak, a gyep borította és fásított parkok. Fokozottan segíti az átszellőzést friss levegővel a fákkal borított dunai szigetek, patakpartok, a meleg levegő áramlását segítik a parkok, növényzettel fedett nagy kertek, ezért azok számának és felületének, fenntartásának növelése javasolt az alábbiak miatt:

A városi zöldterületek a fokozódó meleg, szárazság és a terjedő melegkedvelő fajok, növénykárosító rovarok terjedése miatt eleve egyre nagyobb környezeti stressznek vannak kitéve.

Ezt fokozza még a városi lakosság egyre erőteljesebb igénybevétele is, hiszen a melegebb időben egyre többen és egyre intenzívebben használják a városi parkokat.

A nagyobb környezeti stressznek kitett növényzet a viharoknak is kevésbé áll ellen, éppen akkor, amikor azok erősebbé és gyakoribbá válnak.

Közvetlen hatások közül kiemelt jelentőségű az egészségre és az egészségügyi intézményrendszerre gyakorolt hatás, ami ellen az intézményrendszereknek is javasolt felkészülniük.



A gyakoribbá és erősebbé váló viharok, esőzések, stb. miatt keletkező helyzetekre nemcsak a városnak, a lakóknak, hanem a katasztrófavédelemnek is fel kell készülnie.

Várostervezés szempontból a Dunaújváros kialakultnak tekinthető, de táj- és kertépítészeti eszközökkel, építészeti megoldásokkal mérsékelni lehet a klímaváltozás negatív hatásait:

Szükséges a közterületek intenzívebb árnyékolása. A parkokban köztereken tartózkodóknak megfelelő ülő- és pihenőhelyeket kell biztosítani több utcabútor

kihelyezésével. A köztereken, játszótereken növelni kell a kutak és mosdók számát. A szökőkutak és a nagyobb

vízfelületek, csatornák hűtőhatása javítja a mikroklímát. A köztéri fák és növények öntözésében víztakarékos megoldásokat kell választani és törekedni kell a

csapadékvizek összegyűjtésére és hasznosítására. A burkolt felszínek vízáteresztő képességének növelése (pl. aszfalt helyett kiselemes térburkolat

vízáteresztő fugával, zúzottkő használata) segít a nagy mennyiségű csapadék elvezetésében. A meglévő, de elhanyagolt zöldfelületek felújításával, új növények telepítésével javasolt elősegíteni a

vízelvezetést, másrészt a párolgás és párologtatás révén javítani a mikroklímát. Az anyaghasználatot is a megváltozott időjárási körülményekhez kell igazítani, illetve a használt

anyagoknál tekintettel kell lenni ezek teljes életciklusára, az előállításuk és ártalmatlanításuk anyag- és energiaigényére is.

A felületeken használt anyagokat úgy kell megválasztani, hogy azok hőelnyelő képessége minimális legyen a városi hősziget-hatás csökkentése érdekében.

A fehér és világos felületek – a járófelületek kivételével – e szempontból kívánatosabbak, mint a szürke és sötét felületek.

A különböző létesítmények üzemeltetésénél törekedni kell az energiatakarékos és megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek használatára

A közterületek és zöldfelületek, rekreációs és sportterületek elérhetőségében fontos, hogy gyalogos távolságon belül elérhetők, vagy kerékpárúton megközelíthetők legyenek a városlakók számára.

A SZABÁLYOZÁS KONCEPCIÓJA A helyi építési szabályzat átfogalmazására elsősorban a jogi környezet változása miatt volt szükség. Az új felépítésű helyi építési szabályzat rövidebb és áttekinthetőbb lett az ismétlések és a más jogszabályokban megtalálható elemek kiszűrésével.

Dunaújváros helyi építési szabályzata (DÉSZ) a felülvizsgálatát követően a 2013. január 1-től hatályos OTÉK-ra (253/1997 (XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) épül, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti jelkulcsot alkalmazza.

Egyebekben általában törekszik arra, hogy a megszerzett építési jogok ne változzanak, a természet és az örökség védelmére vonatkozó szigorú szabályozás ne lazuljon.

A szabályozás a fentiektől eltérően egyes esetekben koncepcionálisan megváltozik az alábbiak szerint.

Koncepcionális változások

Közterületek használata

A legfontosabb koncepcionális változás a közterületek használatára vonatkozik. Ennek kiemelt kérdései a lakótelepek tömbtelkeinek használata és a pavilonok elhelyezhetőségének kérdése. E két, részben összefüggő kérdéskör az, ami napi szinten okoz konfliktusokat és a rugalmatlan szabályozás miatt a lehetséges megoldások is elmaradnak. Mivel egy pavilon vagy akár néhány parkoló elhelyezése is befolyásolhatja a lakosság életminőségét, kiét pozitívan, kiét negatívan, ez az a terület, ahol leginkább szükség és lehetőség van a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott participatív (résztvevő) tervezésre.



A szabályozási terv eljárási korlátainál és léptékénél fogva kevésbé alkalmas arra, hogy a lakosság számára érthető, és a véleményeket folyamatosan lekövető tervezési metódust alkalmazzon. A 314/2012 (XI. 8. ) kormányrendelet bevezeti a környezetalakítási terv fogalmát, meghatározza tartalmát, és elfogadását nem egy hatósági engedélyhez köti, hanem önkormányzati döntéshez, így a lakosság és más érintettek véleménye úgy kerül figyelembe vételre, hogy közben a műszaki megfelelőség is biztosított.

Élve az új tervi műfaj kínálta előnyökkel, a nagyvárosias lakóterületeken a szabályozási terven lehatárolt, és a megújulásnak indokolatlanul korlátot szabó kötelező zöldfelületek megszűnnek, és az egyes un. lakótelepi egységek területére együttesen, a közműveket, az utakat és a növényzetet pontosan felmérve, a lakosság véleményét megismerve lehet a részletes terveket elkészíteni. A pontos jogi szabályozáshoz szükséges volt a lakótelepi egység, - amely egymással szoros kapcsolatban lévő tömbtelkek együtteséből áll-, definiálása, mert tömbtelkek esetében nem pontosan értelmezhető a tömb fogalma, illetve sokszor a jogszabályok alapján tömbként felfogható területek nem azonosak a tervezés szempontjából együtt kezelendő területekkel.

Közterület-alakítási tervben lehet meghatározni az átalakítandó zöldfelületek lehatárolását, az igények alapján az elhelyezhető parkolók számát és elhelyezkedését, és szükség esetén más, a közterülettel összefüggésben lévő építmény, mint pl. a pavilonok, vagy mélygarázsok elhelyezkedését, nagyságát.

Ugyanígy közterületi terv alapján lehet dönteni egy-egy építmény elhelyezhetőségéről közparkokban és az utak területén.

A helyi szabályozás megfogalmaz olyan szabályokat, amiket a közterület-alakítási terv során figyelembe kell venni, így lakóterületek esetében a zöldfelületi arányt és a csökkenés legnagyobb lehetséges mértékét, a pavilonok és parkolók távolságát a lakásoktól, stb.

A DÉSZ definiálja a pavilon fogalmát, és rögzíti, hogy csak olyan pavilon épülhet, amely szerkezete szétszedhető, így nem jön létre tulajdonjog a ráépítéssel, az önkormányzati tulajdon nem sérül.

Tervezett közterületek számának csökentése

Másik átfogó változás, hogy az egyes korábban már szabályozott területek fejlesztésében az Önkormányzat nem kíván tevőlegesen részt venni, ezért felülvizsgálatra kerültek a beépítésre szánt, de még beépítetlen területeken kiszabályozott utak. Az alapelv szerint a fejlesztendő területeken a meglévő utak szélességének növelését a szabályozási terv biztosítja a tervezett szabályozási vonalakkal, de a tömböket átszelő utakat magánútként lehet megvalósítani. A javasolt magánutakat nem kötelező kialakítani, de helyüket beépítetlenül kell tartani a helyi szabályzat szerint.

Erdőtervezett erdők

Az erdőkre vonatkozó országos rendelkezések nyomán nem csak településszerkezeti változásokra van szükség, hanem szabályozásban is meg kell jelenjen az erdők védelme. Az országos utak menti véderdő sávok védelme azt követeli, hogy az utak szabályozási szélessége lecsökkenjen a véderdő határáig. A 6-os út mentén kétségessé válik a Fejér Megye településszerkezeti tervéven is megjelenő észak-déli regionális kerékpárút elhelyezhetősége. A javaslat szerint a kerékpárutat ott, ahol a meglévő, erdőkkel határolt szabályozási szélességen belül nem fér el, az erdősávon kívül, a legtöbb helyen meglévő út területére lehet elhelyezni, kijelölt kerékpáros nyomvonalként.

Területfelhasználási szinten erdő övezetben van az erdőtervezett erdők 97 %-a. A helyi szabályzat előírásai arról rendelkeznek, hogy az építési övezetben lévő erdőtervezett erdőket

− vagy megtartják, de akkor nem számíthatók be az erdőterületek a telek zöldfelületébe − vagy az építési telken lévő erdőket kiváltják, és az értékes és egészséges növényállomány megtartásával a

telek zöldfelületeként használják.

A kiváltott erdőket javasolt a város olyan területein, pl. az autópályák mentén, pótolni, ahol a településszerkezeti tervben tervezett erdők még nem valósultak meg.

Övezeti rendszer

A helyi építési szabályzatban a felülvizsgálat során összevonásra kerültek azok az övezetek, amelyek között a különbség nem volt számottevő (pl. a kialakítható telekméretben 50 m2, az építménymagasságban 0,5 m), és a paraméter változtatása nem befolyásolja károsan a beépítés színvonalát. Két övezetté alakultak azok, ahol



ugyanannak az övezetnek a paraméterei helytől függően nem voltak azonosak (jellemzően az építési mód és az építménymagasság).

Nagyvárosias lakóterületek építménymagasságának vizsgálata

A város kertvárosias lakó övezeteinek változásai

A kertvárosias lakóterületeken elhelyezhető rendeltetések úgy módosulnak, egységesen az összes új beépítésű területen (Lke-3, Lke-7 és Lke-8 építési övezetekben), hogy gazdasági tevékenység az épített terület legfeljebb fele lehet, míg a felülvizsgálatot megelőzően bármilyen, nem lakó rendeltetés is csak ilyen mértékben volt. a



szabályozás változásával a lakosság igényeinek megfelelő egyházi épületek, óvodák, orvosi rendelők is épülhetnek a szabályozás megváltoztatása nélkül.

Az ipari területeken a felülvizsgálat során csak a kialakult használattal összefüggésben, a legszükségesebb helyeken megengedett a környezetét jelentős mértékben zavaró ipar telepítése, fenntartása (övezeti jelben X jellel megkülönböztetve). Az új, fejlesztési területek az egyéb ipari övezetekbe kerültek át. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó környezetvédelmi követelményeket a egységes környezethasználati engedélyek határozzák meg, a szükséges elemeket a szabályozási terv tünteti fel.

A mezőgazdasági területeken környezetvédelmi okból helyi szinten tiltott a gyorsforgalmi utaktól számított 250 m, egyéb országos utaktól számított 50 m-en belül lakás és állattartó épület elhelyezése.

A helyi szabályozás meghatározza a magánutak legkisebb kialakítható szélességét. Az utak szabályozási szélességéhez kötötten ír elő fásítást.

A mezőgazdasági utak mentén a beépítés-mentesen tartandó sávot határozza meg a szabályzat annak érdekében, hogy az utak használatát ne akadályozzák építmények.

A tervezett közművesítettség belterületen és beépítésre szánt területen teljes. Nyílt csapadékcsatornát csak a megfelelő szélességű utakon lehet kialakítani, ha mellette megépíthetők a szükséges járdák és telepíthetők a fasorok.

Örökségvédelem

A szabályozási tervben javaslat született a helyi védett terület kiterjesztésére. A kiterjesztett területen a telekstruktúra és a beépítés léptéke, térarányai védendők. Új fogalomként bevezetésre került a védelemre javasolt utcakép.

Védelemre javasolt 6 épület.

A védett területen az utcák tervezett szabályozási vonallal csak a legszükségesebb helyeken érintettek.

Megváltoztatásra került a Mondbach kúria és környezete és a Sigray kúria telkének tervezett területhasználata. A Sigray kúriához új, előnyösebb vonalvezetésű közterület került kiszabályozásra, ezen kívül egy javasolt magánúton is megközelíthető lehetne, csökkentve ezzel az elszigeteltségét. A telekhatárokon zöldsáv telepítésére alkalmas be nem építhető telekrész került kijelölésre.

Geotechnikai védelmi zónák

A településrendezési eszközök felülvizsgálatának megalapozására geotecnikai tanulmány készült. Ennek alapján a korábbinál több potenciálisan veszélyes helyet azonosítottak a szakértők. A rendelet és a T3 melléklete pontosan meghatározza a feltételeket.

Documents

DUNAÚJVÁROS · környezetet terhelő funkciók a későbbiekben is a város lakott területeitől délre települtek. A Vasmű ipari hulladékát gyakorlatilag kontroll nélkül