1/22

A bérügyintézők már felkészültek a 2019. évi adóváltozások alkalmazására

A NEXON 2002 óta, 18. alkalommal rendezte meg a bérügyviteli munkatársak felkészítését szolgáló BÉR Akadémiát. Idén nemcsak a százas nagyságrendű jogszabályváltozások számítottak kimagaslónak, hanem a háromnapos

rendezvénysorozaton megjelent 427 fő is csúcslétszámnak tekinthető.

A NEXON senior munkatársai még emlékeznek arra, hogy az első bérakadémiák étkezéseit a korábbi székhelyünk parkolójában felállított sátorban lehetett elfogyasztani. (A régebbi partnereink azóta is sokat emlegetik ezeket a kapcsolatépítésre is kiválóan alkalmas szakmai találkozókat.)

Aki egy kicsit is úgy véli, hogy a bérszámfejtés egyszerű, és rutinból

végezhető szakma, annak ajánlatos beülni egy ilyen rendezvényre, s biztos vagyok benne, hogy álláspontja néhány óra alatt megváltozik.

Előadóink elsősorban a szinte megbecsülhetetlen mennyiségű jogszabályváltozásra helyezték a hangsúlyt, amelyekből – az időkorlátok miatt – csak a leglényegesebbeket tudták részletezni. Ezekből az alapvető részletekből készült az alábbi összeállítás.

1. Téma: Szociális hozzájárulási adó

2019. január 1-jén hatályba lépett a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozó új szabályozást tartalmazó 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.). Az új szabályozás magában foglalja az egészségügyi hozzájárulás szabályait is, ezért 2018. december 31-én hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) és az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) IX. fejezete. Az új szabályok alkalmazására történő áttérés során a 2018. évi adóév lezárására vonatkozó szabály szerint az Eat. valamint Eho tv. alapján a 2019. január 1-je előtt keletkezett adó, illetve hozzájárulási kötelezettségeket a hivatkozott törvények 2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján kell teljesíteni.

Az új Szocho tv. főbb jellemzői

jövedelem alapú,

tartalmazza a régi szocho és az eho kötelezettségeket, mentességeket,

meghatározott jövedelmek esetén bevezeti az adófizetési felső határ jogintézményét és

a kedvezmények rendszerszerű változását hozza.

2/22

A szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre

Az új törvény szerint továbbra is szociális hozzájárulási adó (adó) fizetési kötelezettség áll fenn az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

A fenti jövedelmeken kívül adófizetési kötelezettség terheli:

a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat,

az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és

a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.

A fentiekben felsorolt jövedelmek köre megegyezik a korábban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezetében (Eat.) foglalt szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel.

Annak érdekében, hogy a korábbi szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem a szocho adó alapját is képezze, ezért az új törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli:

az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

Adófizetési kötelezettség terheli továbbá az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:

a) a béren kívüli juttatásokat [Szja tv. 71. §],

b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat [Szja tv. 70. §], továbbá

c) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét (1,18x).

Adófizetési kötelezettség keletkezik:

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

f) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

g) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka Magyarországon adóztatható része után.

3/22

Látható, hogy az új törvény pontosítja az adófizetési kötelezettségek körét azáltal, hogy a törvényben adókötelezettség alá eső nevesített tőkejövedelmeknek kizárólag azon részét adóztatja belföldön, amely a magyar szabályok szerint személyi jövedelemadó köteles.

A szocho mértéke

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.

Az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek (a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeg) esetében a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka.

A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a Szocho tv. rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

Adófizetési felső határ

A törvény az ún. adófizetési felső határ fogalmát is bevezeti, amely szerint a természetes személynek [az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében] a szochot addig kell megfizetni, amíg a természetes személy [1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti] jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Adókedvezmények

Különös figyelmet érdemel a Szocho tv. II. FEJEZETE, amely a korábbiaknál szűkebb körben alkalmazható adókedvezményeket tartalmazza:

A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény. (Ebben a normaelemben a jogalkotó a korábbinál kedvezőbb szabályozást alkotott. A kedvezmény, amely egész hónapban megilleti a kifizetőt, egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.)

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény. (A jogalkotó nem kötötte életkorhoz az érvényesíthető adókedvezményt. Munkaerőpiacra lépő az tekinthető, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogiszonnyal.

A számítás során a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.

4/22

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.

A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

Az igazolást az állami adó- és vámhatóság A) az Art. szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, B) biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.)

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény. (A kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.

A kedvezményt a kifizető az előírt feltétel fennállásáról szóló NAV igazoláson túl a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve munkaerőpiacra lépésre vonatkozóan előírt feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott, és a NAV által továbbított kérelmére a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.

A járulékbevallásokban található kérelem funkciójú lap, valamint a ’T1041/’T1041INT-es jelű adatlap kiegészítésre került egy jelölő mezővel, amely jelölésével a kifizető kérelmezheti az igazolás kiadását.)

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, amely kedvezőbb lett a korábbi szabályozásnál. (A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg A) a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból, B) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, C) a társas vállalkozást a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

5/22

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a foglalkoztatott/az egyéni vállalkozó/a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, A) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy B) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az Mm tv. alapján rokkantsági ellátásban, vagy C) rehabilitációs ellátásban részesül.

A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.

Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.)

A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény. (A hatályos szabályok szerint a Pftv-ben rögzített, a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény 2019-től a Szocho tv. szerint változatlan tartalommal érvényesíthető.

A közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg.

Kedvezmény: a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az általános adómérték 50 százalékával megállapított összeg [Szocho tv. 14. §]. Közfoglalkoztatott után más kedvezményt igénybe venni nem lehet!)

Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény, amely a régi maradt. (A doktori [PhD] vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény egyenlő: A) a tudományos fokozattal rendelkező munkavállaló esetében a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után a 19,5 százalékos adómértékkel megállapított összeggel, B) a hallgató, vagy doktorjelölt munkavállaló esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

6/22

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény. (A Szocho tv. új típusú K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezményt vezetett be. Az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeg.

A kedvezmény érvényesítése esetén a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körbe végzett kutatásfejlesztés tevékenység közvetlen költségeként nem vonható le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összege, amelyre a kedvezményt érvényesíti.)

Megszűnő adókedvezmények

Az Szocho tv-t figyelmesen olvasónak feltűnhet, hogy számos korábbi adókedvezményt nem talál az új törvényben. Minden bizonnyal érzékenyen érinti a munkaadókat, hogy 2019. január 1-jétől megszűnnek az alábbi kedvezmények:

a 25. év alatti és 55. év feletti munkavállaló foglalkoztatásához,

a Karrier Híd Programhoz,

pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-a alapján a részmunkaidős foglalkoztatáshoz,

a (régi típusú) kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény.

Az adófizetésre kötelezett személy

Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat.

Kiegészítő szabálynak tekinthető, hogy kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés esetei

Az új törvény 5. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik [az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint] adófizetési kötelezettség.

7/22

Ezek között új normaelemnek tekinthetjük a (4) bekezdésben megfogalmazottakat, mely szerint:

az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Bevallás és befizetés

Általános szabálynak tekinthető, hogy az adófizetésre kötelezett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni az adót. Egyéb esetekben a kifizető az adót a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

Új szabálynak tekinthető, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót nem január 12-éig fizeti meg, hanem a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

2. Téma: A társadalombiztosítási ellátásokat érintő változások

A BÉR Akadémia slágertémája volt a nyugdíj és a biztosítottak körének változása. Az előadásokból az tűnt ki, hogy – egy kis túlzással – a legjobb munkavállaló 2019. január 1-től az Mt. alatt foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállaló. Nem csak azért, mert a kutatások szerint a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát kb. a nyugdíjjogosultságuk idején) mindösszesen csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban”, 45-50 év tájékán. Hanem azért is mert keresetük után csak szja-t kell fizetni.

A Tbj. szerint ugyanis az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított [5. § (1) a)]. Így nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a munkaadójának sem kell utána szochot és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki:

1. A Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Figyelem! Tbj. 4.§ f) pontja kiegészült a 4. alponttal, amely szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül az is, akinek nyugellátás folyósítása szünetel. (Az egyéni vagy társas vállalkozó jogállását nem érinti, ha az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel.)

8/22

SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS DOLGOZIK, VAGY NEM DOLGOZIK

Ha a saját jogú nyugdíjas dolgozik, akkor.

csak 2018. 12. 31-ig volt biztosított. (Jogosult volt 0,5 %-os nyugdíjemelésre, továbbá baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre) Az Mt. szerint foglalkoztatott viszont 2019. 01.01-jétől nem biztosított, így semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult (baleseti ellátásra sem). Kivéve: egészségügyi szolgáltatásra, arra a nyugdíjas jogcím miatt;

egyéni/társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, nem biztosított.

Ha a saját jogú nyugdíjas nem dolgozik, akkor Tbj. 16. § szerint eü-i szolgáltatásra jogosult.

Az Mt. szerint foglalkoztatottnak 2019. 01.01-jétől

nincs járulékfizetési kötelezettsége;

de nincs a foglalkoztatónak sem SZOCHO, és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

Foglalkoztatói teendők a nyugdíjas munkavállalók esetében 2019.01. 01-jétől

Le kell zárni a biztosítási jogviszonyt a „TB kiskönyvben”;

Biztosítási jogviszony megszűnik, ki kell jelenteni a T1041-en.

ÜZEMI BALESET

Új értelmezést kapott az üzemi baleset [Tny. 4. § (1) l)], amelyet a törvény a következőképpen határoz meg: „üzemi baleset: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) szerinti üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés”:

Üzemi baleset (Ebtv. 52. §)

Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

9/22

Foglalkozási megbetegedés (Ebtv. 52. §)

A munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Ha az Ebtv. eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

A baleset üzemisége

Új és pontos értelmezést kapott a baleset üzemisége, amely szerint [Tny. 70. § (1) bek.] a baleset üzemiségét és a megbetegedés foglalkozási jellegét (együtt: a baleset üzemisége) az ezt megállapító, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) alapján hozott, véglegessé vált határozat igazolja.

Ha a kérelmet azért utasítják el, mert a baleset üzemiségét - véglegessé vált határozattal - még nem állapították meg, és az igénylő a kérelmét a baleset üzemiségének megállapítását követően újra benyújtja, a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével kell megállapítani.

Nyilvántartási kötelezettségek

Ismert előírás [Tbj. 44. § (1)], hogy – a Tbj. 4. § szerinti – foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art.-ban meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

A Tny. 99/A. § újként írja elő, hogy a nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.

A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a fentiek szerinti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.

10/22

Hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultság

Az Ebtv. 42/E. § szerint 2019. január 1-jétől a gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében valamennyi teljes idejű – azaz nappali munkarend szerinti – képzés figyelembe vehető, kivéve a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzéseket. Vagyis 2019. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,

A külszolgálattal kapcsolatos táppénz és baleseti táppénz előzményszámítási szabályainak változásai

A táppénzes előzmények számítására vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy nem csak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli táppénzes napokat kell az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába beszámítani, hanem a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (Külszoltv.) 33. § (2) bekezdése szerinti díjazás időtartamát is.

A táppénzelőzmény számításhoz hasonló szabályozás került bevezetésre a baleseti táppénz előzményszámítási szabályai vonatkozásában is. Az Ebtv. 55. § (3) szerint, ha a biztosított balesetből eredő keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a Külszoltv. 33. § (2) bekezdése alapján üzemi baleset vagy úti baleset jogcímen díjazásban részesült, a baleseti táppénz folyósítása időtartamába ezen időszakot be kell számítani.

A jövedelmek figyelembe vételének időszaka

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 31. § (1) bekezdése pontosításra került a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap figyelembe vehetősége vonatkozásában. Egyes biztosítottak (például mezőgazdasági őstermelők) a jövedelmükről nem havonta teljesítenek bevallást az állami adóhatóság felé. A pontosított jogszabályhely ezért 2019. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

Az összeszámítási szabály pontosítása

A csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj esetében a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő meglétét nem az ellátásra való jogosultsághoz, hanem a gyermek születéséhez képest kell vizsgálni.

11/22

Pontosítja az összeszámítási szabályt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 27/A. § (1) és (3) bekezdése a következők szerint:

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján, illetve csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, illetve csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napját megelőző napjait.

A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjának meghatározása

Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése főszabályként kimondja, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének meghatározása során kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyból származó jövedelmek vehetők figyelembe.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 28. § (5) bekezdése az ettől való eltérést teszi lehetővé a jogutódlás esetében, illetve akkor, ha a biztosított 30 napon belül ugyanazon foglalkoztatónál létesít ugyanolyan biztosítási jogviszonyt.

Ez a kedvezményszabály alkalmazható az egyes pénzbeli ellátásoknál is, amelyet egyértelművé tesznek a vonatkozó jogszabálymódosítások is. Ezek szerint az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

A keresőképtelenség igazolása

A táppénz iránti kérelemhez kötelező mellékelni a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, amelyből a biztosított részére annyi eredeti példányt kell kiállítani, ahány jogviszonya van, hiszen a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni.

12/22

Pontosításra került a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 41. § (1) bekezdése, amely kifejezetten az eredeti orvosi igazolások csatolását követeli meg a keresőképtelenné váló személyektől.

A keresőképtelenség elbírálása

A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. §-ának új (5) bekezdéssel való kiegészítése is:

Az Ebtv. 43. § (2) bekezdése alapján a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba, kiállítja az 5. számú mellékletnek vagy a 6. számú mellékletnek megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.

A keresőképtelenség igazolása vonatkozásában ugyancsak fontos módosítást tartalmaz a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése:

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja a 6. számú melléklet szerinti igazolást, az Orvosi Naplóban új sorszámon, „L” kóddal szerepelteti az esetet, mint „Felvétel módja” „L” kóddal jelöli a keresőképtelenség felvételének módját a 8. számú melléklet szerinti heti jelentésben.

3. Téma: A személyi jövedelemadót érintő változások

Az egyéni vállalkozók részére is adóbevallási tervezet készül 2019-től – első ízben a 2018. adóévre – a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján. [Szja tv. 12/B. §] Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók szja-bevallásának határideje május 20-ra módosul. [Art. 2. melléklet I/B/2.2. pont, 3. melléklet I/1.2.4. pont]

Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének.

ADÓELŐLEG-NYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOK

Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek online felületen tölthetik ki az adóelőleg-nyilatkozataikat, melyeket az adóhatóság elektronikus úton továbbít a munkáltató, kifizető felé. [Szja tv. 48. § (1) bekezdés]

13/22

A rendelkezés hatályba lépésének időpontja kitolódott 2020. január 1-jére!

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

A kétgyermekes családok által érvényesíthető családi kedvezmény összege gyermekenként havi 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik, mely gyermekenként havi 20 000 forint adómegtakarítást jelent az eddigi 17 500 forint/fő összeggel szemben. [Szja tv. 29/A. § (2) bek. bd) pont]

Aki a Cst. 12. § (3) bek. alapján részesül az egyedülállók családi pótlékában, az az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. [Szja tv. 29/B. § (1b) bek.]

INGATLAN BÉRBEADÁS

Ingatlan bérbeadás esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja [Szja tv. 17. § (3a) bek.]

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (pl. víz, gáz, csatorna díját) jellemzően továbbhárítják a bérbevevőre. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem megállapításánál korábban a bérbevevő által megfizetett rezsiköltségeket is bevételként kellett figyelembe venni, ha a mérőórákat nem íratták át a bérbevevő nevére. Figyelembe véve, hogy a bérbevevő által megtérített rezsiköltségek a bérbeadó magánszemélyen csak „átfolynak” (nem jelentenek tényleges bevételt, hiszen azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni), ezért a jövőben nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan áthárított díja. Figyelem! Nem alkalmazható ez a szabály, ha a felek fix összegű költségtérítési díjban állapodnak meg, de akkor sem, ha a bérlő a mérőórák szerinti pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalányt fizet a közműszolgáltató felé. Hasonlóan nem alkalmazható az új szabály, ha a felek egyösszegű bérleti díjban állapodnak meg, amely tartalmazza a rezsiköltséget is, azaz a fogyasztott áram, víz, villany költsége beépítésre kerül a bérleti díjba.

a lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. [Szja tv. 46. § (4) bek c) pont]

14/22

EGYES JUTTATÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI

Béren kívüli juttatások:

béren kívüli juttatásként munkáltató által csak a SZÉP-kártyára adott juttatás adható [Szja törvény 71. § (1) bekezdés];

a közteher-alap a juttatás értéke [Szja törvény 69. § (2) bekezdés a) pont];

2019. január 1-től a béren kívüli juttatásokat 19,5% szociális hozzájárulási adó terheli

összes közteher: 34,5%

2019. január 1-jétől tehát a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A SZÉP-kártyán adott juttatás éves rekreációs keretösszeget meghaladó része már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A béren kívüli juttatások alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is.

Egyes meghatározott juttatások:

Egyes meghatározott juttatásként csak a törvény 70. §-ában nevesített juttatás adható. A béren kívüli juttatások rendszerének átalakításával összefüggésben módosulnak azok a körülmények, amelyek fennállása esetén bármely juttatást a kifizető egyes megahatározott juttatásnak minősíthet, és ekként teljesítheti a juttatást terhelő adókötelezettséget. Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett.

2019-től csak a 71. §-ban nevesítetten felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Ilyen az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül azonban továbbra is az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Ezzel összefüggésben hatályon kívül kerül az a rendelkezés, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.

a közteher alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa [Szja törvény 69. § (2) bekezdés b) pont];

2019. január 1-től az egyes meghatározott juttatásokat 19,5% szociális hozzájárulási adó terheli, az összes közteher mértéke 40,71%

a 2018. december 31-ét követően béren kívüli juttatásnak, illetőleg egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a jövőben a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek.

15/22

Egyéb indokkal adómentes:

Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat [1. sz. melléklet 7.11.pont]

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

bölcsődei, óvodai szolgáltatás, étkeztetés munkáltató által átvállalt térítése, a munkavállaló vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében [1. sz. melléklet 8.6. c) pont]

foglalkozás-egészségügyi ellátás [1. sz. melléklet 8.6. d) pont]

munkavégzéshez szükséges munkaruházat [1. sz. melléklet 8.24. pont]

a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet [1. sz. melléklet 8.28. a) pont]

kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28. b) pont]

a kifizető által biztosított védőoltás [1. sz. melléklet 8.39. pont]

2019-től adómentesen nem adható:

lakáscélú munkáltatói támogatás,

mobilitási célú lakhatási támogatás,

kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,

diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás,

BIZTOSÍTÁSOK

A 2019-től kifizető által a magánszemélyre kötött személybiztosítások – kockázati biztosítások – díjának adómentessége megszűnik.

Főszabály szerint a biztosítási díj a magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszony szerint válik adókötelessé.

Munkáltató által a munkavállalóra megkötött biztosítás díja – a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó, munkaviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmeként – adóköteles.

A kockázati biztosítás fogalma [Szja tv. 3. § 91. pont]:

az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy

kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de

16/22

nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.

Adóköteles biztosítási díj csoportos biztosítás esetén [Szja tv. 3. § 89. b) pont]:

– ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg – a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy

– ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg – a csoportos biztosítás díja, amely egyes meghatározott juttatásként adóköteles, az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

A 2018. december 31-ét követően kifizető (munkáltató) által kötött kockázati biztosítás (legyen szó akár egyéni, akár csoportos biztosításról) díja adóköteles (figyelemmel a 2019. január 1-je előtt megkötött kockázati biztosításokra vonatkozó 1 éves átmeneti rendelkezésre).

A törvény a csoportos (kockázati) biztosításokkal összefüggésben kiegészíti az Szja tv. adóköteles biztosítási díjra vonatkozó fogalmát. A kiegészítés alapján csoportos biztosítás esetén a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része minősül - a biztosított magánszemélynél - adóköteles biztosítási díjnak, feltéve, hogy az adott személyre jutó biztosítási díj a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg.

Léteznek ugyanakkor olyan csoportos (kockázati) biztosítások is (pl.: klasszikus állománybiztosítások, melyeknél a biztosítási díj pl.: az átlagos statisztikai állományi létszám alapján kerül meghatározásra, és a biztosítási díj egy adott mértékű létszámváltozást meghaladóan kerül módosításra, továbbá a biztosító szolgáltatására is csak az a személy jogosult, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a veszélyközösségbe tartozott; vagy pl.: egyes nyilvános rendezvényekhez kapcsolódóan kötött kockázati biztosítások, melyeknél a létszám csak becsülhető és a résztvevők személyes adatai sem ismertek), melyek esetében arányosítással sem lehet megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó biztosítási díjat. Ez utóbbi biztosítások is megjelennek az adóköteles biztosítási díj fogalmában (utolsó fordulat), mely biztosítások díját egyes meghatározott juttatásként (azaz kifizetői adózás mellett) adóztatja az Szja tv. Amennyiben a magánszemélyek a biztosítási díjat akár közvetlenül, akár közvetve megtérítik a rendezvény szervezőjének, úgy abban az esetben a magánszemélyek értelemszerűen nem szereznek bevételt.

VEGYES ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Kifizető által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetén nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.

Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. [Szja tv. 7. § (1a) bekezdés]

17/22

Egy vegyes életbiztosítás abban az esetben is szolgáltatást nyújt, ha a biztosított személy a biztosítási időszak alatt meghal (haláleseti szolgáltatás), és abban az esetben is, ha a biztosítási időszak végén életben van (lejárati/elérési szolgáltatás).

Kifizető által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetén az említett szolgáltatások (haláleseti szolgáltatás és lejárati szolgáltatás) kedvezményezettje eltérő lehet: pl. a haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély, míg a lejárati szolgáltatás kedvezményezettje maga a díjat fizető kifizető.

A 2018 után kifizető által megkötött adóköteles díjú személybiztosítások nem adózhatnak egyes meghatározott juttatásként, hanem a biztosítási díj a biztosított személy adóköteles jövedelme. Az Szja tv. 7. §-ának (1a) bekezdésében szereplő rendelkezés (amely azt szabályozza, hogy az említett vegyes életbiztosításból mikor nem szerez jövedelmet a magánszemély) a múltban értelmezési nehézséget okozott, melyet a törvény pontosít.

Az újrafogalmazott szabály alapján nem szerez a díjfizetés időpontjában adóköteles jövedelmet a biztosított magánszemély, ha a biztosítói teljesítésre (ideértve a haláleseti szolgáltatást és a lejárati szolgáltatást) korlátozások nélkül a díjat fizető más személy (kifizető) jogosult.

Ha a kockázati biztosítás (haláleseti szolgáltatás) kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy (hanem pl. a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély), a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a biztosított, feltéve, hogy csak a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.

Ha a kifizető által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítási szerződés utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető más személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig – kockázati biztosítás esetében az aktuális biztosítási évben – megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában – tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is – egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti. [Szja tv. 9. § (3a) bekezdés]

Gyermekek otthongondozási díja

Új pénzbeli ellátás, a gyermekek otthongondozási díja került bevezetésre 2019. január 1-től, tekintettel arra, hogy a súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás alapjában határozza meg a családok működését, és az esetek jelentős részében azzal jár, hogy a gondozást végző szülő évtizedekig nem tud visszalépni a munkaerő-piacra, így nem tud keresőtevékenységet folytatni sem. Méltányolva azt a terhet, amit a családnak egy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése jelent, a súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodók számára létrehozásra kerül a gyermekek otthongondozási díja.

18/22

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2019. január 1-től hatályos módosítása szerint [38. § (1)] gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (együtt: szülő), aki:

a) a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről (együtt: gyermek), vagy

b) a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.

Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja.

Az ellátás a törvény szerint a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló (a vér szerinti vagy örökbefogadó) szülőnek. Ez a pénzbeli ellátás a magánszemély adómentes bevételének számít.

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019-ben 100 000 forint.

A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

Ha a szülő a lefolytatott vizsgálat alapján több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára – e feltételek fennállásának időtartama alatt – a fentiekben foglalt havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani.

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve, ha a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást – részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. A gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

4. Téma: Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

A BÉRAKADÉMIÁN sok szó esett – a természetes személyek által létrehozott – önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról is, amelyek az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) alapján a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján működnek és társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szerveznek és finanszíroznak.

19/22

A nyújtott szolgáltatások alapján az alábbi típusokba sorolhatók:

nyugdíjpénztár, mely kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat,

egészségpénztár, mely szolgáltatásként az egészség védelmét szolgáló programok szervezését és finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások megvásárlását biztosítja,

önsegélyező pénztár, mely szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátást, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását biztosítja,

egészség- és önsegélyező pénztár, mely mind az egészségpénztári, mind az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat biztosíthatja.

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI BEFIZETÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGE

A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt bérjövedelemként adózik, a munkáltató 21%, a munkavállaló 33,5% adót fizet utána. [Szja tv. 28. § (1) bekezdés fb) pont]

A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül. [Szja tv. 9. § (3b) bek.]

A pénztártag a számára juttatott pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy az egyéni befizetések után is). [Szja tv. 44/A. § (1) bek.]

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy annak ellenére, hogy 2019-től a munkáltatói hozzájárulás személyi jövedelemadóját már nem a munkáltató viseli, az adóztatás nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor keletkezik, a támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni. Ugyanakkor nem indokolt a támogatói adománynak az előbbitől eltérő kezelése sem.

A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás finanszírozása révén a magánszemélynek juttatott jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána (kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó). A munkáltató adóterhe 40,71%, a juttatás egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül (nem az egyéni számlára), innen vehető igénybe a juttatni kívánt szolgáltatás. [Szja tv. 70. § (2) bekezdés]

Figyelem! Az önsegélyező szolgáltatás célzott szolgáltatásként történő igénybevétele a magánszemélynél egyéb jövedelmet keletkeztet!

20/22

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba teljesített befizetések utáni adókötelezettségeket és azok változásait az alábbi táblázat foglalja össze:

Juttatás típusa Jövedelem jogcíme magánszemélyt terhelő

adókötelezettség munkáltató adókötelezettsége

2018 2019 2018 2019 2018 2019

munkáltatói hozzájárulás

egyes meghatározott juttatás

munkaviszonyból származó jövedelem

- 15% szja, 18,5% egyéni járulék

15 % szja, 19,5% EHO

19,5% szocho

1,5% szakképzési hozzájárulás

támogatói adomány

egyéb jövedelem

munkaviszonyból származó jövedelem

15% szja, 19,5% EHO

15% szja, 18,5% egyéni járulék

- 19,5% szocho

1,5% szakképzési hozzájárulás

célzott szolgáltatás finanszírozása (nem önsegélyező!)

egyes meghatározott juttatás

egyes meghatározott juttatás

- - 15 % szja, 19,5% EHO

15 % szja, 19,5% szocho

A munkáltató által teljesített önkéntes pénztári befizetések adókötelezettsége a 2019-től hatályos rendelkezések szerint az alábbiak szerint alakul:

a) Munkáltatói hozzájárulás és támogatói adomány

2019 január 1-től mindkét munkáltató általi pénztári befizetés nem önálló tevékenységből, azaz munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles, így a magánszemélynek 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 18,5 százalék egyéni járulékot (10 százalék nyugdíjjárulékot valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), a munkáltatónak pedig 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie a juttatás összege után.

Az Szja tv. 9. § (3b) bekezdése értelmében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget – így különösen a bérként számfejtett összeget – kell figyelembe venni azzal, hogy a pénztárba történő befizetést (utalást) megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a pénztártag magánszemélyt terhelő közterheket a kifizető (munkáltató) levonja. E szabály értelmében tehát a pénztárba a munkáltató a nettó összeget utalja át vagy fizeti be.

2019. január 1-jétől az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdésében foglalt szabály módosítása folytán a munkavállalók számára kedvező változást jelent, hogy az önkéntes pénztárba a munkáltató által befizetett hozzájárulás és támogatói adomány összege után is rendelkezhetnek adójukról, melyre eddig csak a saját befizetéseik, illetve az egyéni számlájukon jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek alapján volt lehetőségük.

b) célzott szolgáltatásra befizetett összeg

2019. január 1-jétől a munkáltató, kifizető által az önkéntes pénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, kivéve, ha a munkáltató kiegészítő önsegélyező szolgáltatást finanszíroz meg célzott szolgáltatásként.

21/22

A munkáltatónak a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, azaz a juttatás összes közterhe 40,71 százalék. A célzott szolgáltatásként finanszírozott kiegészítő egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele révén a magánszemélynek továbbra sem keletkezik adókötelezettsége az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.10 pontja alapján.

A fenti, a munkavállaló szempontjából alacsonyabb adóterhelést eredményező kedvező szabályok azonban nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a munkáltató ún. kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásra teljesít befizetést az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba, illetve önsegélyező pénztárba.

Ebben az esetben ugyanis a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége a befizetéssel összefüggésben, az adókötelezettség a magánszemélyt terheli a kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatás igénybevételekor. A magánszemély által célzott szolgáltatásként igénybe vett kiegészítő önsegélyező szolgáltatás egyéb jövedelemként lesz adóköteles, melyet nem terhel adóelőleg, így a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie az éves szja bevallás benyújtására nyitva álló határidőig.

A személyi jövedelemadó mellett a magánszemélynek ezen egyéb jövedelem után 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (4) bekezdés cb) alpontja alapján. Ez utóbbi kötelezettséget a személyi jövedelemadó befizetésével egyidejűleg kell teljesítenie.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében is lehetőség van az Szja tv. 29. §-a alapján a 84 százalékos szabály alkalmazására, azaz a szociális hozzájárulási adó alapja a jövedelem 84 százaléka.

A BÉR Akadémia előadói

A rendezvénynek három külső és egy "házi" előadója volt:

Dr. Asztalos Zsuzsa osztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Dr. Bogdán Zsuzsanna tb szakértő, Magyar Államkincstár

Nádudvari Éva senior szolgáltatás manager, NEXON

Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A rendezvényt megvalósító csapat

Köszönjük a NEXON Akadémia csapatának (elsőként Varga Robertának, aki influenzáját legyőzve ezúttal is maximális teljesítményt nyújtott, illetve Ardey Zsoltnak, Bihari Andreának, Cselőtei Csillának, továbbá a „duális hallgatóknak [Horváth Dávidnak és Wachter Lucának]) a megszokottnál is magasabb színvonalú, nagyon összetett és 24 órás helytállást igénylő munkát.

22/22

Elégedettség a BÉR Akadémia rendezvénysorozatával

A rendezvényen egy ötfokozatú skála segítségével mértük a résztvevők előadókkal kapcsolatos elégedettségét. A minősítések nagyon egybehangzóak voltak, szinte mindenki a kiváló értéket jelölte meg.

Kiváló-átlagos-gyenge-skálán mértük a szervezés színvonalat (helyszín, regisztráció, munkatársak munkája). A résztvevők megítélése szerint a szervezők is kiváló munkát végeztek.

Dr. Henczi Lajos

Forrásmunkák:

Dr. Asztalos Zsuzsa: Adóváltozások a gyakorlat szemszögéből a 2018. évi XLI. törvény és a 2018. évi LXXXII. törvény alapján (prezentáció, 2019. január 15., BÉR Akadémia)

Dr. Asztalos Zsuzsa: Önkéntes pénztári befizetések és szolgáltatások adókötelezettsége 2019-ben c. cikk (közvetlenül a szerzőtől)

Dr. Bogdán Zsuzsanna: Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változásai (prezentáció, 2019. január 15., BÉR Akadémia)

Nádudvari Éva: Évnyitás és a jogszabályi változásokhoz kapcsolódó NEXON-program módosítások

Széll Zoltánné: A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2019. évi változások (prezentáció, 2019. január 15., BÉR Akadémia)

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról