„Az osztrák-magyar határtérség EU csatlakozás óta eltelt tíz évének munkaerőpiaci folyamatai, annak gazdasági és társadalmi háttérfolyamatai, illetve

ajánlások a jövőre nézve”

Dr. Pogátsa Zoltándocens

kutatásvezető

A kutatás célja:

A kutatás célja egy olyan komplex, folyamatokat, eredményeket és következményeket bemutató, elemző célzatú, jövőbe mutató javaslatokat megfogalmazó tanulmány elkészítése, amely elemzi a határ menti térség gazdasági, társadalmi, és mindenek előtt munkaerőpiaci folyamatait, azok változásait, a magyar csatlakozás óta eltelt egy évtizedre visszatekintve.

A kutatás módszertana:• A kutatás alapmódszertana kvantitatív, elsődleges adatelemzésre épül. Az

adatok forrásait feltüntettük az egyes fejezeteknél.• Figyelembe veszi a regióval kapcsolatban már elkészült elemzéseket,

amelyeket kutatóintézetek, önkormányzatok készítettek, illetve határmenti együttműködési projektekben valósultak meg (EXPAK Integrációs Monitor, NetLab jelentések, IGR. stb.)

• A kutatási jelentés az idézett és elemzett adatokat nemzetközileg összehasonlító kontextusba helyezi. A kutatásban idézett adatok, ha egyéb időmutató nincs feltüntetve, a legfrissebb elérhető adatok.

• A kvantitatív elemzést a megfelelő helyeken interjúkra és sajtóelemzésre építő kvalitatív elemzés egészíti ki.

• Az elemzés során kiemelten kitértünk arra, hogy a regionális folyamatokra milyen mértékben képesek hatni a helyi szereplők, illetve azok mennyiben globális, összeurópai, illetve nemzeti szintű folyamatok eredményei.

A kutatás tartalma

1. A gazdasági és munkaerőpiaci folyamatok alakulása a határ két oldalán

2. Az ingázói egyezmény alakulása és jelenre kiterjedő hatása

2. Munkaerő áramlás a két ország között: várakozások és tények

3. Az EU csatlakozás hatása az oktatásra5. A közlekedési összeköttetések alakulása, azok hatása a

munkaerő-piacra6. Összefoglalás, trendek, tanulságok, következtetések,

lehetőségek, szükséglete

A hattárrégió alapadottságainak hatása a munkaerőpiacra

A munkaerőpiaci folyamatokat megalapozó demográfiai elemzés azt mutatta ki, hogy világosan kirajzolódnak a térség vonatkozásában olyan népesedési folyamatok, amelyek a munkaerőpiac szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezek közül a legdinamikusabb Bécs vonzerejének erőteljes növekedése, amely meg hatással van a Burgenlandi régió észak felé történő erősödésére és déli oldali gyengülésére. A magyar oldalon a demográfiai folyamatok alapvetően az északi városok (Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr) irányába történő urbanizációt mutatnak, egyben a falvak gyengülésével, illetve a nagyvárosok (Győr, Szombathely) körüli szuburbanizációt.

A korszerkezetet vizsgálva azt látjuk, hogy igazán drámai megállapítást, amely meghatározó hatással lenne a munkaerőpiacra,

nem tehetünk. Nemzetközi összehasonlításban, különösen a dinamikus régiókhoz viszonyítva az osztrák-magyar határtérség egésze elöregedő.

A térség képzettségi szerkezetét vizsgálva az a fő trend körvonalazódik, hogy mind az osztrák, mind a magyar oldal a saját

nemzeti átlagához képest alacsonyabb képzettségi képzettséget mutat. Térségen belül a magyar megyék képzettségi szintje magasabb az osztrák oldalénál. A határtárság szempontjából fontos német nyelvtudás a magyar oldalon magasabb a magyar nemzeti átlagnál, ám mivel a magyarok nyelvtudása az Unió egészét tekintve gyenge, ezért a térség humánerőforrásait jelentősen gazdagítani a nyelvtudásba történő befektetés. A humántőkéhez kapcsolódó szakpolitika alkotás és monitoring szempontjából szintén hasznos lenne, ha Magyarország részt venne az OECD felnőtt lakosság munkaerő-piaci tudását és képességeit felmérő PIACC vizsgálatában. Bár az osztrák iskolarendszer jelentősen jobb a magyarnál, az ottani iskolába járást a szülők inkább a nyelvtanulás miatt választják gyermekeiknek. Az átjárás mértéke azonban összességében alacsony.

A közlekedési viszonyokat tekintve azt látjuk, hogy Sopronból a munkahelyekben gazdag észak-burgenlandi és bécsi térségbe is

jó a bejárás, Szombathelyről a munkahelyben szegényebb közép-burgenlandi térség érhető el ésszerű időn belül, Győrből pedig szinte már megoldhatatlan a napi szintű ingázás.

A határrégió munkaerőpiaca

2011-ben, az osztrák munkaerőpiac megnyitásának évében 9626 magyart foglalkoztattak Burgenlandban, 2012-ben ez a szám először haladta meg a 10000-es küszöböt, amely a 10%-ot éppen meghaladó arányávan, mint beáramló munkerő, már jelentősnek volt mondható. A burgenlandi munkaerőpiac a magyar rendszerváltás (1990) és a magyar EU csatlakozás (2004) között a legdinamikusabban bővülő osztrák tartományi munkaerőpiac volt, azóta azonban ez a bövülés megállt. A nyugat-dunántúli munkaerőpiac azonban négyszer akkora, ezért az ausztriában dolgozók a nyugat-dunántúli munkaerőpiac arányában, mint kiáramló munkaerő még nem számít jelentősnek. Az osztrák munkavállalók részaránya a nyugat-dunántúli munkaerőpiacon elhanyagolható.

A 2011-es munkaerőpiaci nyitás a magyar munkavállalókat mobilizálta a legjobban. Az első évben mintegy 16

ezres új mukavállalói csoportjukkal messze a legnagyobb növekedést mutatták Ausztria egészének területén. 2997 magyar munkavállaló, a legnagyobb csoport mukaerőpiaci nyitás utáni növekedésből Burgenlandot választotta, de hasonlóan nagy csoportok preferálták Bécset (2961) és Alsó-Ausztriát (2963).

A tipikus burgenlandi magyar munkavállaló inkább a.) fiatal, b.) 3:1 arányban férfi, c) felülreprezentáltan

alacsony, alulreprezentáltan közép és szinte egyáltalán nem felsőfokú végzettségű d.) a potenciális hazai bérének többszörösét keresi e.) tipikusan a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a szórakoztató szektorban dolgozik, illetve háztartásoknál segítő munkát végez, vélelmezhetően többségében alacsony hozzáadott értékben. A jól képzettek elvándorlása tehát az osztrák-magyar határrégió tekintetében nem jelent jelentős veszélyt. (Természetesen a nyugat-dunántúlról a jól képzettek Budapestre, vagy az Unió távolabbi területeire is pályázhatnak!)

A munkaerőpiaci folyamatok jövője Bár nem mindig állnak rendelkezésre a legfrissebb adatok, ám az osztrák-magyar határrégió alapjellegzetességei így is

többségében feltártak. Ismert módon megszűnt a munkaerő mobilitás útjában álló legtöbb korlát: a.) Schengennel megszűnt a határellenőrzés, b.) az osztrák munkaerő-piaci derogáció lejárt c.) a végzettségek kölcsönös elismerése immáron nem jelent számottevő akadályt. Interjúink alapján a kinti munkákról a magyarok tájékozottak, elsősorban ismerőseik, a már kint dolgozók révén. Elvileg minden nyitva áll tehát a mobilitás növelésére.

Több régión belüli tényező azonban korlátozza a folyamat dinamizálódását. Ezek közül kiemelendő, hogy megállt magának a

burgenlandi munkaerőpiacnak a növekedése, és annak belső szerkezete sem látszik dinamizálódni . Elöregedő társadalomról van szó, melynek legdinamikusabb része maga is Bécs felé mobil.

Másodsorban a magyarok idegen nyelv tudása rendkívül alacsony, ami becslésünk szerint az itt élők számára lehetetlenné teszi

a német nyelvterületre történő orientálódást, kivéve talán a német nyelvet egyáltalán nem igénylő, igen alacsony hozzáadott értékű munkákat. Ezen burgenlandi munkahelyek viszont igen fontos kiegészítő lehetőséget adnak pontosan azoknak, akik számára a legnehezebb Magyarországon a munkahelykeresés.

A határrégió munkaerő piacára elviekben hatással lehetne a határon átnyúló iskolai ingázás. Ezzel szemben azt találtunk, hogy a legfrissebb (2012/3) adatok szerint egész Ausztriában mindösszesen háromezer kétszáz körüli magyar diák tanul az iskolarendszer minden szintjén, és ebből kevesebb mint kétezer Burgenlandban. Ez rendkívül alacsony, egy ilyen mértékű iskolai ingázásnak nem lesz igazán drámai hatása a két ország munkapiacára, főleg tekintetbe véve, hogy a német nyelvtudással és osztrák iskolai végzettséggel rendelkező magyar diákok akár Ausztria többi részén, akár más európai országokban, vagy Magyarország egyéb területein (elsősorban Budapesten) is érvényesülhetnek. Az osztrák felsőoktatásban tanuló magyar hallgatók aránya árnyalatnyival jelentősebb, és minden valószínűleg növekvő tendenciát mutat majd a magyar felsőoktatás alapfolyamatainak eredményeképpen. Ám a határrégió munkaerőpiacának jellegzetességei alapján nem valószínűsíthető, hogy ezek a felsőoktatásban végzettek tömegesen az osztrák-magyar határrégióban helyezkednének el.

Legfontosabb megállapításunkként meg kell azonban jegyezzük, hogy a régió munkaerőpiacára várhatóan a jövőben sem régión belüli alapfolyamatok lesznek a legnagyobb hatással, mint ahogy eddig sem ez volt a jellemző.

A határtérség gazdaságának és munkaerő-piacának nemzeti és regionális meghatározottsága

Dr. Pogátsa Zoltándocens

kutatásvezető

A foglalkoztatási ráta Ausztriában és Magyarországon [Forrás: Euostat lfsq_ergan]

1999Q1

1999Q3

2000Q1

2000Q3

2001Q1

2001Q3

2002Q1

2002Q3

2003Q1

2003Q3

2004Q1

2004Q3

2005Q1

2005Q3

2006Q1

2006Q3

2007Q1

2007Q3

2008Q1

2008Q3

2009Q1

2009Q3

2010Q1

2010Q3

2011Q1

2011Q3

2012Q1

2012Q3

2013Q1

2013Q350.0

55.0

60.0

65.0

70.0

75.0

HLinear (H)ALinear (A)

Az egy főre jutó tényleges fogyasztás alakulása Ausztriában és Magyarországon, euróban 2000 után (Forrás: Eurostat nama_co3_c)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120

5,000

10,000

15,000

20,000

25,000

HA

Az egy főre jutó tényleges fogyasztás árindexe, 2000 után, E27=100% (Forrás: prc_ppp_ind)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120.0

20.0

40.0

60.0

80.0

100.0

120.0

HA

Uniós országok jövedelem eloszlásai, euróban a hivatalos Eurostat vásárlóerő standardján, 2010 (Forrás: EU-SILC)

Lineáris regressziós trendvonal az egy órára jutó termelékenység (EU27=100%) és nominális munkabér (€) között, 2010 (Forrás: saját számítás Eurostat alapján)

Transznacionális cégek hozzáadott érték fázisai a termelési láncon belül

Az munkaórára jutó termelékenység divergenciája Ausztria és Magyarország viszonylatában, euróban, 2000-2012 (Forrás: Eurostat nama_aux_lp)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120.0

5.0

10.0

15.0

20.0

25.0

30.0

35.0

40.0

45.0

HA

Minimálbér

• Visegrádi országok: €2

•Észak-nyugat Európa: €12

Lineáris regressziós trendvonal az egy órára jutó termelékenység (EU27=100%) és nominális munkabér (€) között, Nyugat- és Észak-

Európában, 2010 (Forrás: saját számítás Eurostat alapján)

Az egy főre jutó hozzáadott érték Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében 2000-2011

az országos átlag százalékában. (Forrás: KSH Területi statisztikák)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20110.0

50.0

100.0

150.0

200.0

250.0

BudapestGyőr-Moson-SopronVas

Vas és Győr-Moson-Sopron megye aktivitási rátája (15-64 éves munkaképes korú lakosságra vetítve) 2001 és 2012 között, az országos átlaghoz viszonyítva (Forrás: KSH)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 201254

56

58

60

62

64

66

68

70

GYMSVasMagyar átlag

Ausztria és tartományai aktivitási rátája 2012-ben, női-sötétkék és férfi-világoskék bontásban (Forrás: Statistik Burgenland) http://www.burgenland.at/media/file/2205_G1_Erwerbsquote.pdf

Győr-Moson-Sopron és a Vas megye teljes kereseti viszonyai az ország egészéhez képest, nemek és

fizikai/szellemi bontásban, az országos átlaghoz (=100) képest. 2004, 2011 és 2012 [Zárójelben az érték relatív

szórása.] (Forrás: NFSZ Tarifa felmérése)

Osztrák és tartományi nettó éves jövedelmek, női-középkék és férfi-világoskék bontásban, illetve együtt-

sötétkék 2011 (Forrás: Statistik Burgenland)

http://www.burgenland.at/media/file/2210_G6_Nettojahreseinkommen_Unselbstaendige.pdf

Köszönöm a figyelmet!pogatsa@gmail.com