CSILLAGFÜRTFAJOK NÖVÉNYVÉDELME - CORE · 2016. 8. 3. · lucerna, bab, borsó, burgonya, paprika fekete gyökérrothadását eredményezi. Elsôsorban a fiatal növények gyökereit

A mezôgazdaság jelenlegi problémái nagy-mértékben a korábbi évtizedek „szemléleti örök-ségében” gyökereznek. A vetésszerkezet rend-kívül egysíkú (kalászosok, kukorica), és ez azeltelt több mint másfél évtized alatt jóformánsemmit sem változott, annak ellenére, hogy köz-

ben a közgazdasági környezet jelentôs átalaku-láson ment keresztül. Ez az örökség szinte meg-oldhatatlan feladat elé állítja a gazdaság szerep-lôit: nagy mennyiségû, a közeljövôben aligha el-adható takarmánygabona-készletek halmozód-nak fel, rendkívül nehéz raktározási gondokat

NÖVÉNYVÉDELEM 44 (6), 2008 279

T EE CC HH NN OO LL ÓÓ GG II A

CSILLAGFÜRTFAJOK NÖVÉNY VÉDELME

Borbély Ferenc1, Lenti István2 és Kövics György János31Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ, 4400 Nyíregyháza, Westsik V. u. 4–6.2Nyíregyházai Fôiskola Mûszaki és Mezôgazdasági Fôiskolai Kar, 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9–11.3Debreceni Egyetem ATC Mezôgazdaság-tudományi Kar, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

Az ökológiai adottságokhoz igazodó agrárszerkezetben a csillagfürtöket növénytani és élettanitulajdonságak a korszerû talajerô-gazdálkodás legperspektivikusabb növényeivé teszik. Termeszté-sük a gyenge termékenységû, savanyú talajú agroökológiai körzetekben mind agrár-környezetvé-delmi, mind e térségek népességmegtartó képességének fokozása szempontjából kiemelkedô jelen-tôségû. Az édes csillagfürtök vetésterületének megfelelô növelése, a környezetkímélô talajerô-gaz-dálkodás megalapozása mellett, lényegesen enyhíthetnék a körzetek takarmánygondjait, elôsegítveezzel a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangjának megteremtését és ezen keresztül a fenn-tartható mezôgazdasági termelés kialakítását. Tekintettel arra, hogy hazánkban mintegy 2,0–2,4 millió hektár savanyú kémhatású, gyenge ter-

mékenységû talaj van, az édes csillagfürtök jelentôsége lényegesen nagyobb annál, mint amennyirenapjainkban elterjedt. Érdemes lenne – még külön kiemelt támogatással is – fokozni a termelési ked-vet. A haladó világ ugyanis egyre nagyobb figyelmet fordít az édescsillag fürt-magra mint a génmó-dosított (GM) szója helyettesítésére kiválóan alkalmas növényifehérje-forrásra. Nem csak takar-mánynak, hanem a funkcionális élelmiszerek értékes alkotóelemeként is.A közelmúltig hazánkban a csillagfürtfajok termesztése növényvédelmi szempontból nem jelen-

tett problémát. A gyomirtáson kívül sem a kórokozók, sem a kártevôk nem léptek fel olyan mérték-ben, hogy kémiai védekezésre szükség lett volna. Ebbôl adódik, hogy a csillagfürtfajokra alig van-nak engedélyezett növényvédô szerek (fungicidek, inszekticidek). Tapasztalataink alap ján – eseti en-gedély megszerzésével – ajánlunk készítményeket, ezeket a 3. táblázatban külön megjelöltük.2004-tôl megváltozott a helyzet, amikor a fehérvirágú csillagfürtben (Lupinus albus L.) fellépett

új kórokozó gombák, a Colletotrichum gloeosporioides és a C. acutatum járványos mértéket öltve avetésterület jelentôs részén a teljes növényállományt kipusztították. 2006-ban a gombák megfertôz-ték a sárgavirágú (L. luteus L.) és a kékvirágú (L. angustifolius L.) csillagfürtfajokat is. A rezisztensfajták megjelenéséig fokozott figyelmet kell fordítani e kórokozók elleni növényvédelemre.

okozva.* A takarmánykészletek növekedése el-lenére a potenciális felhasználó, vagyis az állat-állomány olyan hihetetlen mértékben lecsök-kent, hogy hovatovább a belsô fogyasztási igé- nyeket sem tudja kielégíteni. Bonyolítja a helyze-tet, hogy az egyre csökkenô állatállomány fehér-jeigényét sem tudja a hazai növénytermesztés elô-állítani. Évente mintegy ötszázezer tonna növényieredetû takarmányfehérjét kell importálnunk.A fenntartható mezôgazdasági termelés

alapja az agroökológiai adottságokhoz igazodóvetésszerkezet és állatállomány, valamint azágazatok közötti helyes arány. A feladat megol-dásában a pillangósok nélkülözhetetlenek; egy-részt mint talajgazdagítók, másrészt mintfehérjedús takarmánynövények. Mivel a jelen-legi vetésszerkezetben arányuk alig éri el az1,0–1,5%-ot, feltétlen fokozni kell termesztésü-ket, különösen a koncentrált abrakfehérjét biz-tosító nagymagvú (borsó, szója, csillagfürt, ló-bab) hüvelyesekét.A csillagfürtök gazdasági értéke elsôsorban

abban rejlik, hogy a talaj tápanyagkészletévelszemben különösebb igényt nem támasztanak.Hatalmas, mélyre hatoló gyökérrendszerükkelegyrészt a talaj mélyebb rétegeibe mosódott táp-anyagokat is fel tudják venni, másrészt agresz-szív gyökérsavaik által a nehezen oldható ve-gyületekbôl is képesek a tápanyagokat feltárniés hasznosítani, melyeket más növények nem.Az utánuk következô növények számára ígyazok hozzáférhetôvé válnak.A gyökér- és tarlómaradványokkal nagy

mennyiségû szerves és szervetlen tápanyagokatjuttatunk a talajba. A gyökerek kedvezô élettanisajátosságai – párosulva a gyökérgümôkben élô,a légköri nitrogént megkötô baktériumok tevé-kenységével – kiváló talajjavító, talajerô-vissza-pótló növénnyé teszik.Az édes csillagfürt értékes takarmány.

A csillagfürtfehérje az összes aminosavat tartal-mazza. A hüvelyesek közül a szója után a csil-lagfürt közelíti meg legjobban a tojásfehérje bio lógiai értékét. Zöldtömege 2,8–3,2%, magja36–45%-os nyersfehérje-tartalmával elsô helyen

áll a hüvelyes növények között. Rendkívül érté-kes tulajdonsága, hogy antinutritív anyagokatnem vagy csak minimális mennyiségben tartal-maz, így a magdara közvetlenül, minden elôze-tes kémiai kezelés nélkül etethetô.Gazdasági értékét fokozza, hogy vetésforgó-

ba jól beilleszthetô, kiváló elôvetemény, teljesengépesíthetô, s mivel termesztéséhez kevés ke-mikáliát igényel, környezetkímélô. Kedvezô tu-lajdonságai, valamint az országos takarmányfe-hérje-hiány ellenére a hazai felvevôpiac mini-mális, a csillagfürttermesztés évek óta alig né-hány száz hektár.A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról” ki-

adott FVM rendelet nyomán a csillagfürt vetés-területének jelentôs felfutása várható, melynekalapján prognosztizálható a kórokozók és kárte-vôk esetleges nagyobb mérvû fellépése, követ-kezésképpen az ellenük való védekezés lehetô-ségeinek összefoglaló ismertetése idôszerû.

BETEGSÉGEK

A CSILLAGFÜRT ÉLETTANI BETEGSÉGEI

Keskenylevelû meddôség (hazaikeskenylevelûség, kései keskenylevelûség)

Magyarországon elôször 1948-ban a sárga-virágú csillagfürtben (Lupinus luteus L.) figyel-tek fel egy új, korábban nem észlelt, mozaikví-rushoz hasonló betegségre, amely az egész táb-lán meghiúsította a magfogást. 1950-ben a vetô -magszaporítások csaknem 80%-án okozott tel-jes terméskiesést. Azóta – a vetésidô és az idô-járás függvényében – különösen a sárgavirágúcsillagfürtben okoz kisebb-nagyobb mértékûterméskiesést. A betegség a nyár folyamán elsôsorban a

fiatal csúcsi leveleken és oldalhajtásokon, a mo-zaikvírushoz hasonló tünetekkel jelenik meg.A levélkék elkeskenyednek, felállóvá válnak, el-halványulnak, deformálódnak. A virágok fakó -sár gák, torzultak, illatuk nincs. Tipikus tünet a

280 NÖVÉNYVÉDELEM 44 (6), 2008

*2007-ben az értékesítési lehetôségek lényegesen javultak, ez azonban csak a raktározási gondokat enyhíti, denem segíti elô a vetésszerkezet kívánatos átalakítását (szerzôk).

részleges vagy teljes meddôség. A részlegesmegtermékenyülésbôl fejlôdô néhány hüvelytöbbnyire csak egy-két magot tartalmaz. A be-tegség fellépését követôen a növényeken újabbés újabb virágzatban végzôdô oldalhajtások kép-zôdnek. A beteg növények legtöbbször a fagyo-kig virítanak. Az okozott kár 100% is lehet.A fehérvirágú csillagfürtön (L. albus L.) a

betegség tünetei nem annyira a levélkék elkes-kenyedésében, hanem azok mozaikos foltossá-gában, deformálódásában, valamint a virágoknagyon gyenge megtermékenyülésében, illetvea termékenyülés utáni nagymértékû hüvelyelrú-gásban nyilvánulnak meg.

Védekezés:

– agrotechnikai: mivel a vetés idôpontja és abeteg növények elôfordulásának aránya kö-zött szoros pozitív az összefüggés, optimálisidôben történô vetéssel csökkenthetô a be-tegség.

Klorózis (mészklorózis, vashiány, N-hiány)

Tünetek: a fiatal növények levelei sárgulnak,növekedésük lassul, száruk gyengébb, fejlôdésükmegáll. A betegség egyik oka lehet a talaj nagymésztartalma. A kultúrába vont egyéves csillag-fürtfajok ugyanis mészkerülôk (kalcifó bok), ki-mondottan savanyú talajokon díszlenek. A „mész -klorózis ” annak következménye, hogy a talajnagy bikarbonáttartalma az anyagcsere-folyama-tokban zavarokat okozva megnehezíti vagy meg-akadályozhatja a különféle tápelemek, elsôsorbana vas (Fe) felvételét és beépülését a növénybe. A klorózis abból is adódhat, hogy a talajból

hiányzik a csillagfürt szimbionta partnere, a lég-köri nitrogént megkötô, specifikus gümôképzôbaktérium, a Rhizobium lupini (Schroeter)Eckhardt, amelyet gyakran neveznek mégBradyrhizobium sp. (Lupinus)-nak is. De lehet,hogy jelen vannak, a szimbiózis is létrejön, te-vékenységük azonban valamilyen oknál fogvagátolt, pl. kobalthiány vagy magas talajvízszint,vízállásos foltok okozta levegôtlen talajállapotkövetkezményeként, ami szintén klorotikus tü-neteket okoz. Ez esetben a klorózis tulajdon-képpen N-hiányra vezethetô vissza. A növények

erôteljes növekedéséhez, fejlôdéséhez, elenged-hetetlen feltétel a szimbiózis, a gyökérgümôk-ben élô baktériumok aktív tevékenysége, melylúgos kémhatású közegben és levegôtlen talaj-ban erôsen gátolt.

Védekezés:

– agrotechnikai: fontos a megfelelô termô-hely, a savanyú talajokon belül, a faj talaj-igényének megfelelô talajtípus kiválasztása,

– mély fekvésû, vízállásos talajok akkor semalkalmasak csillagfürttermesztésre, ha kém-hatásuk savanyú,

– kémiai: a N-mûtrágyával történô fejtrágyá-zás esetenként némi javulást hozhat, de azélettani betegség ellen általában nem eléghatékony.

VIRUSOS BETEGSÉGEK

Külföldi szakirodalomban mintegy harminc-öt, Lupinus fajokat fertôzni képes vírusról tesz-nek említést. Hazai viszonyaink között eddig kétvírus elôfordulását tapasztaltuk.

Barnulásos betegségUborka mozaik vírus Cucumber mosaic cucumovirus (CMV,Bromoviridae)

A vírus mindhárom egyéves csillagfürtfajtmegfertôzheti, de legnagyobb kárt a kékvirágúvagy keskenylevelû csillagfürtben (L. angusti -folius L.) okozza. Leggyakrabban a virágzó nö-vényeket támadja meg. A beteg növények szára barnán csíkozottá

válik, levelei hátragörbülnek, a virágok elszá-radnak. Jellegzetes tünet a fôtengely, illetve azoldalhajtások pásztorbotszerû meggörbülése,amelyek hajlításra üvegszerûen elpattannak (1.ábra). A vírusos növények még érés elôtt el-pusztulnak.

Védekezés:

– agrotechnikai: fémzárolt vetômag használata,– vetômag-szaporításokban szelektálás és a ví-rusos növények tábláról történô eltávolítása,megsemmisítése.


Korai keskenylevelûség (csillagfürt mozaikbetegség)Bab sárga mozaik vírus Bean yellow mosaic potyvirus (BYMV,Potyviridae)

A betegség legjellegzetesebb tünetei a sár-gavirágú csillagfürt levélrozettát képezô típusa-in figyelhetôk meg. A vírusos növény csokroslevélállású, elkeskenyedô levélkékkel, amelyekhalványabbak és mozaikfoltosak (2. ábra). A le-véllemez kissé torzult, a levélszél fodros, hullá-mos. A virág az egészséges növényhez viszo-nyítva világosabb színû. A termékenyülés gyen-ge, esetenként teljesen elmarad. Ha a megter-mékenyülés bekövetkezik is, a legtöbb hüvelyhamar lehull, illetve a fejlôdô hüvelyek kiseb-bek, és csupán egy-két magot tartalmaznak.A tünetek legjobban a növények 6–12 lomble-veles állapotában figyelhetôk meg. Lengyel- ésnémetországi adatok a maggal is terjedô babsárgamozaik virágelrúgással, apróbb magvakképzôdésével járó kártételét jelentôsnek tartjáka csillagfürtben.A vírus maggal terjed, mértéke a sárga- és

fehérvirágú csillagfürtben 10–15%, esetenkénttöbb is lehet. A kékvirágú csillagfürtben ritkáb-ban fordul elô.

Védekezés:

– agrotechnikai: fémzárolt vetômag használata,– vetômag-szaporításokban szelektálás és a ví-rusos növények tábláról történô kihordása,megsemmisítése.

GOMBÁS BETEGSÉGEK

Fekete gyökérrothadás (barna gyökérrothadás)anamorf: Thielaviopsis basicolaBerk. & Broome) Ferrarissynanamorf: Chalara elegansNag Raj & Kendrick

Elôfordulása szórványos. A kórokozó a csil-lagfürtök mellett számos növényfaj, pl. dohány,lucerna, bab, borsó, burgonya, paprika feketegyökérrothadását eredményezi. Elsôsorban a

fiatal növények gyökereit támadja meg. A fertô-zés helyén, a gyökereken, kezdetben barna, sza-kaszos elhalások keletkeznek, felületükön „de-res” konídiumtartó gyep és színtelen (hialin)fialokonídiumok jelennek meg. Késôbb a gyö-kér elrothad, és a rothadt részeken a sötétbarna-fekete artrokonídiumok keletkeznek. A gombaszíntelen, egysejtû fialokonídiumokat képzô for-májára a Chalara elegans, az endoartrikus for-májára (sötét, vastag falú konídium) pedig aThielaviopsis basicola anamorf elnevezés egy-aránt használhatók (synanamorf nevek). A meg-betegedett növények legtöbbször gyorsan el-pusztulnak, a földbôl könnyen kihúzhatók.A dohányon jelentôs a gomba palántával valószéthurcolásának veszélye, a beteg növények„ülve maradnak”, a területet pedig elfertôzik.Az erôsen savanyú talaj és a nedves, hûvös idô-járás elôsegíti a betegség kifejôdését.

Védekezés:

– agrotechnikai: vigyázni kell arra, hogy a ve-tésforgóban a kórokozó gazdanövényei nekerüljenek közel egymáshoz.

GyökérfekélyPythium rostratum E.J. Butler;Pythium ultimum Trow;Pythium spp.

A korábban széles körben használt „Pythiumdebaryanum Hesse” név használata illegitim,számos közönséges Pythium spp. leírására al-kalmazták korábban. Fertôzésük csillagfürtbennem túl gyakori. A „gomba” – pontosabban azOomycota törzs kromisztumok országába(Chromista) tartozó mikroba – rendszerint a fi-atal növények szik alatti szárrészén (hypokotyl),a gyökérnyak feletti részen lép fel. A fertôzéshelyén kezdetben befûzôdés keletkezik, amely akórokozó kifejlôdésével mindinkább elvizenyô-södik, barnásfekete színûvé válik. A növény amegtámadott résznél eldôl, majd elpusztul.

Védekezés:

– agrotechnikai: elôvetemény-kiválasztás, illetve a fertôzési veszélyforrás csökkentésemegfelelô vetésforgóval.


Fuzáriumos hervadás (fonnyadásos betegség,vészes hervadás, János-napi betegség)Fusarium oxysporum Schlechtend.: Fr. f.sp.lupini Snyder & H. N. Hans.

Korábban az úgynevezett „János-napi be-tegség” nyár közepi fellépése (június 26. körül)elsôsorban a fehér- és a kékvirágú fajokban je-lentôs kárt okozott. Az 1960-as évek elején vi-szont a fonnyadásos betegség május közepe tá-ján megjelent, és járványszerû elterjedése –mind a hazai, mind a külföldi származású sár-gavirágú csillagfürtvetésekben – csaknem a fajteljes kipusztulását okozta. Az azóta nemesítetts jelenleg forgalomban lévô fajtának megfele-lô a szántóföldi rezisztenciájuk, így a kóroko-zó kártétele napjainkban visszaszorult. Esetle-ges megjelenésére azonban bármikor számíta-ni lehet.A fuzárium tulajdonképpen mindhárom ter-

mesztett csillagfürtfajt károsíthatja. Megjelenhetmár a csíranövényeken. A szik alatti szárat fer-tôzi, amelyen fehéres rózsaszínû konídiumtartópárnát (sporodochium) képez. A fertôzött csíra-növények többnyire már ki sem kelnek, vagy haigen, közvetlenül kelés után elpusztulnak. Ké-sôbb a gomba kártételére június elején, illetvemásodik felében lehet számítani. A kórokozó je-lenlétére elôször a levelek lankadása, majd azegész növény hervadása, fonnyadása hívja fel afigyelmet (3. ábra). A betegség jellemzôen fol-tokban jelenik meg. A fertôzött növényeken agyökérnyak barnára színezôdik, ami a száronfölfelé terjed. A levélnyelek alapja áttetszôvéválik, átesô fényben jól látszik az edénynyalá -bok barna elszínezôdése. A szárat kettévágva azelszínezôdés még szembetûnôbb, és megfigyel-hetô, hogy a kórokozó tulajdonképpen a növé-nyek szállító szöveteinek eltömôdését okozza(tracheomikózis). A talajlakó kártevôk lárvái okozta gyökérsé-

rülések nagymértékben elôsegítik a fertôzést.A magasabb hômérséklet kedvez a betegség ter-jedésének.

Védekezés:

– agrotechnikai: kerülni kell az olyan elôvete-ményeket, amelyeket a gomba nagyobb

mértékben károsított, illetve azok szárma-radványain felszaporodhat. A vetésforgótúgy kell összeállítani, hogy e növények utána csillagfürt legalább 2–3 év múlva kerüljön,

– mechanikai: kisebb területen a beteg növé-nyek eltávolítása és megsemmisítése ered-ményes lehet,

– kémiai: maggal történô terjedés megakadá-lyozására magcsávázás,

– a talajlakó kártevôkkel fertôzött területencélszerû a rovarölô szeres talajfertôtlenítés.

Fehérpenészes rothadásteleomorf: Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary anamorf (szkleróciumos) alak: Sclerotiumvarium Pers. ex S.F. Gray

A csillagfürt növekedésének kezdeti szaka-szában a gomba a sziklevelek és a szikalatti szárrothadását okozhatja. Késôbbi fertôzéskor a kór-okozó megtámadhatja a szárat és a hüvelyeketis, többnyire az oldalelágozásoknál, illetve a vi-rágzati tengely és a hüvelykocsány közötti ré-szeken. A megtámadott helyeken vizenyôs fol-tokban rothadás kezdôdik. A foltokon rövidesendús, fehér, vattaszerû bevonatként megjelenik agomba micéliuma, majd kialakulnak a fekete,bab alakú szkleróciumok. A gomba számára kedvezô idôjárási viszo-

nyok között – meleg, nagy relatív páratartalom –a fertôzés gyorsan terjed és jelentôs terméski-esést okozhat.

Védekezés:

– megfelelô vetésforgó alkalmazása,– szükség lehet vegyszeres állománykezelésre is.

Görbüléses szárelhalás (csillagfürtantraknózis, fenésedés)teleomorf: Glomerella cingulata /Stoneman/Spauld. & H. Schrenkanamorf: Colletotrichum gloeosporioides(Penz.) Penz. & Sacc. in Penz.;teleomorf: Glomerella acutata J.C. Guerber &J.C. Correllanamorf: Colletotrichum acutatum Simmondsex Simmonds


A csillagfürtfajok napjaink legjelentôsebbbetegsége. Hazánkban elôször 2004-ben, a fe-hérvirágú édes csillagfürtön jelent meg a gom-bák ivartalan (anamorf) alakjának kártétele.A betegség a vetésterület mintegy 80–85%-ánfellépett, és szinte a teljes növényállományt ki-pusztította. 2005-ben a fehérvirágú keserû csil-lagfürt vetésekben okozott csaknem 100%-osterméskiesést. 2006-ban a kórokozó Nyíregyhá-zán a nemesítôi tenyészkertben megfertôzte asárgavirágú, a kékvirágú és a változékony csil-lagfürtök (L. mutabilis Sweet.) teljes növényál-lományát.A gombák a növények levelét, szárát, hüve-

lyét, csaknem valamennyi részét megfertôzhe-tik. A fertôzés a 4–6 leveles állapottól az éréskezdetéig bekövetkezhet. A kórtünet legszem -be tûnôbb a virágzati tengelyen. A fertôzés he-lyén a szárnövekedés leáll, a többi helyen vi-szont folytatódik, ennek következtében a fertô-zés fölötti részek meggörbülnek (4. ábra). A vi-rágzati szár – a betegség továbbfejlôdésével –többszörösen meggörbülhet, a hüvelyek lehulla -nak vagy elszáradnak.A megtámadott részeken apró, idôvel össze-

olvadó, szabálytalan alakú, besüppedô, világos-,majd sötétvörös, illetve barna, elszáradó foltokkeletkeznek (5. ábra). A zöld hüvelyek a fertô-zés hatására deformálódnak, bennük a magvakrosszul fejlôdnek vagy elrothadnak. Felületükönmegjelenik a gomba micéliuma, amely vatta-szerû bevonatot képez. A vegetáció késôbbi sza-kaszában történô hüvelyfertôzés átterjedhet amagvakra, sôt azok belsejébe is behatol (6. áb-ra). A mag – a fertôzés mértékétôl függôen –barna foltossá válik, vetômaggal könnyen át vi-hetô. Az elszáradt részek felületén, elszórtan, sza-

badon jelenik meg a gomba barnásfeketeacervulusza, amelyen ritkán álló sötétbarna ser-ték (setae) láthatók, de hiányozhatnak is.Az eddigi vizsgálataink szerint hazánk -

ban a L. albust mindkét gombafaj, a L. luteus,a L. angustifolius és a L. mutabilis fajt csak aC. gloeosporioides fertôzte. Az ivaros (tele- o morf) alakok elôfordulását még nem ész -leltük.

Védekezés:

– agrotechnikai: megfelelô vetésforgó, fertô-zött területre legalább 4–5 évig ne kerüljöncsillagfürt,

– a termesztéstechnológiai elôírások pontosbetartása, különös figyelemmel az optimálisállománysûrûségre, valamint a gyomirtásra,

– mechanikai: kisebb területen a fertôzés meg-jelenésével egy idôben a beteg növények el-távolítása és megsemmisítése a továbbterje-dés mérséklésében eredményes lehet, külö-nösen, ha az azonnali vegyszeres növényvé-delemmel párosul,

– kémiai: maggal történô fertôzés megakadá-lyozására magcsávázás,

– szükség szerint megelôzô (preventív) per-metezések, amikor a gomba számára kedve-zô (24–26 °C léghômérséklet és 90% fölöttirelatív páratartalmú) idôjárás várható.

Levél- és hüvelyfoltosság (csillagfürt barnafoltosság)Pleiochaeta setosa (Kirchn.) Hughes (syn.:Ceratophorum setosum Kirchn.)

A kórokozó fellépésére az átlagosnál csapa-dékosabb idôjárás esetében lehet számítani.A leveleken június elejétôl szabálytalan alakú,éles határvonallal körülvett, kissé besüppedô,5–10 mm átmérôjû, vörösesbarna foltokat okoz.A betegség alulról fölfelé terjed. Elôször az alsóleveleken jelentkezik, majd megtámadja a fel-sôbb leveleket, a szárat, késôbb a hüvelyeket ésbehatolhat a magvakba is. A mag barna foltossáválik. A hüvelyfertôzés jellegzetes kórtünete a sö-

tétbarna, koncentrikus gyûrûzöttségû besüppedôfoltok, amelyek közepén fekete színû, dúskonídiumtartó gyep alakul ki. A betegség fôként a fehérvirágú csillagfür -

tön fordul elô. A gomba számára kedvezô, páráscsapadékos körülmények között a növényállo-mányt erôsen megfertôzheti. A kórokozó hatá-sára bekövetkezô korai levélhullás, hüvely-, il-letve magfertôzés mind a magtermés mennyisé-gét, mind a minôségét erôsen csökkenti.


Védekezés:

– agrotechnikai: megfelelô vetésforgó valcsök kenteni lehet a fertôzési veszély -forrást,

– kémiai: maggal történô terjedés megakadá-lyozására magcsávázás alkalmazása,

– szükség esetén állománypermetezés.

Szürkepenészes hüvelyrothadásteleomorf: Botryotinia fuckeliana (de Bary)Whetzelanamorf: Botrytis cinerea Pers.: Fr.

A szürkepenész csapadékos, mérsékeltenmeleg, párás idôjárásban fertôzhet. Megtámad-hatja a leveleket, szárakat, legsúlyosabb kárté-tele azonban a hüvelyeken jelentkezik. Csíra-kori fertôzés esetén a növény még a kelés elôttelpusztul. A kelést követô fertôzés tünete aszártövön észlelhetô. A legnagyobb kártételleljáró fellépésére az úgynevezett „szôrös-hü-vely” fenológiai fázisban lehet számítani.A gomba számára kedvezô körülmények kö-zött a 2–3 cm-es hüvelyek kocsányán, illetvealsó részein kezdetben ovális, barna foltok je-lennek meg, amelyeken néhány óra elteltévelvastag, szürke konídiumtartó gyep alakul ki.Erôs fertôzéskor a virágzati tengelyen lévô va-lamennyi hüvely elpusztulhat (7. ábra). A ki-alakult telepekrôl légmozgással szétszóródókonídiumok a növények felületén lévô víz-cseppekben rövid idôn belül csíráznak és fer-tôznek, majd újabb fertôzési források jönneklétre.A gomba mindhárom, hazánkban termesz-

tett egyéves csillagfürtfajt megtámadhatja.Leggyakrabban a fehérvirágú csillagfürtben,az alacsonyabban fekvô zárt, páradús helyenlévô állományrészben a fôtengely hüvelyeinfordul elô, ahonnan továbbterjedhet az oldal-hajtások hüvelyeire is. Kevésbé légjárt, sûrû,gyomos állomány kedvez a kórokozó fellépé-sének és terjedésének. A járvány kialakulásá-hoz kedvezô feltételek meglétekor a betegség megjelenésére általában számítanilehet.

Védekezés:

– agrotechnikai: optimális vetésidô és állo -mánysûrûség csökkentheti a fertôzést,

– kémiai: csapadékos, hûvös, párás idôjárás-ban, a fô- és az oldalhajtások virágzása utá-ni idôszakban szükséges lehet egy megelôzôpermetezésre.

Lisztharmat (pillangósok lisztharmata)Erysiphe pisi DC. var. pisi (syn.: E. communis/Wallr./Link)

A lisztharmat tünetei jól felismerhetôk.A fertôzött növények vegetatív részein szürkés-fehér micéliumbevonat képzôdik, majd akonídiumláncok lisztszerû tömege jelenik meg.A levelek deformálódnak, vörösödnek, majdlehullanak (8. ábra).A kórokozó mindhárom fajon elôfordulhat,

leggyakrabban a másodvetésû csillagfürtállo-mányban. A fôvetésû csillagfürtöket ritkán,többnyire a tenyészidôszak vége felé, száraz,meleg idôjárásban fertôzi. Kártétele nem jelen-tôs. Általában gazdasági kihatása nincs, a hoza-mot nem befolyásolja.

Védekezés:

– agrotechnikai: optimális vetésidô és állo -mánysûrûség csökkenti a fertôzés veszélyét,

– kémiai: vegyszeres kezelés általában nemszükséges.

Csillagfürtrozsda Uromyces lupinicola Bubák (néha mint U.„lupinicolus” Bubák)Uromyces renovatus P. Syd. & Syd. (néha mint„U. renovatus Syd.”) Uromyces anthyllidis (Grev.) Schroet.

A kórokozók többnyire kifejlett korban fer-tôzik a növényeket. Mindhárom csillagfürtfajonelôfordulhatnak. A kórokozók uredo-, illetveteletotelepei elsôsorban a levélkéken alakulnakki, de megjelenhetnek a levélnyélen és a szára-kon is. Hazai viszonyaink között elôfordulásukelvétve, és általában csak néhány növényre kor-látozódik, gazdasági kihatása jelentéktelen.


VIRÁGOS ÉLÔSKÖDÔK

Közönséges arankaCuscuta europaea L. subsp. viciae (Engel.) Gan.

Szára vöröslô vagy sárgás, a virágfejecskevörös. Ritkán fordul elô, és csak az édes csillag-fürtöt károsítja.

Védekezés:

– kémiai: a fertôzött foltok kipusztításáraglufozinát-ammónium (Zopp) vagy diquat-dibromid (Reglone) foltpermetezést alkal-mazzunk.

KÁRTEVÔ ÁLLATOK

A csillagfürtnek – annak ellenére, hogy a ro-varfaunája gazdag – jelentôs kártevôje nincs, spe-ciális kártevôje is csak kevés. Többnyire polifágkártevôk károsítják, de jelenlétük csak ritkán ériel a veszélyes egyedszámot. Esetenként a talajla-kó kártevôk fordulhatnak elô olyan mértékben,hogy kémiai védekezésre szükség legyen.

TALAJLAKÓ KÁRTEVÔK

Cserebogarak (Melolonthinae)

Májusi cserebogárMelolontha melolontha (Linnaeus)Erdei cserebogárMelolontha hippocastani (Fabricius)Áprilisi cserebogárMiltotrogus aequinoctialis (Herbst)Júniusi cserebogárAmphimallon solstitiale (Linnaeus)Kalló cserebogárPolyphylla fullo Linnaeus

A bogarak nem, a lárvák azonban jelentôskárt okozhatnak, különösen a fehérvirágú édescsillagfürtben. A kártétel csaknem a teljes te-nyészidôszak alatt folyamatos, de leggyakoribb 2–4 leveles állapottól a virágzás végéig. A kártételt apajorok a gyökerek rágásával okozzák, ennek kö-vetkeztében a megtámadott növények rendszerint

elpusztulnak. A kár kezdetben hiányos kelésben,késôbb az elhervadt, majd elszáradt növények egy-re növekvô számában, illetve egyre nagyobbodó,kipusztuló foltokban mutatkozik meg. Az erôsen fertôzött területet kelés után nagy

számban vetési varjak lepik el. Utánuk a táblaolyan, mintha a madarak a fiatal növényeket ki-húzgálták volna a talajból (9. ábra). A varjakcsôrükkel azonban csak a hervadó növényekmellé vágnak és onnan szedik ki a lárvákat.A fôgyökér-rágott növényeken lassan megindula járulékos gyökérképzés, de a megtámadott nö-vények legtöbbször elszáradnak. A sérült része-ken a növények kórokozó gombákkal fertôzôd-nek, ami sietteti pusztulásukat.A gyökérrágás tünetei megtévesztésig ha-

sonlítanak a fuzáriumos hervadásra, azzal a kü-lönbséggel, hogy a rágott növények könnyen ki-húzhatók a talajból, a fuzáriummal fertôzöttekazonban nehezen.

Védekezés:

– agrotechnikai: rendszeres talajmûvelés, ami-vel megelôzhetô a kártevôk túlzott mértékûelszaporodása,

– kémiai: négyzetméterenként 1–2 lárva ese-tében már ajánlatos a talajfertôtlenítés.

LOMBKÁRTEVÔK

CsipkézôbogarakSitona spp.

Csillagfürt-csipkézôbogárSitona griseus (Fabricius)Sávos csipkézôbogárSitona lineatus (Linnaeus)Szôrös csipkézôbogárSitona hispidulus (Fabricius)

A kártevôk elsôsorban a csillagfürt szik- éslombleveleinek a csipkézôbogarakra jellemzô„karéjozás”-ukkal hívják fel magukra a figyelmetés okozhatnak kisebb kárt (10. ábra). Az irodal-mi adatok szerint a csipkézôbogarak közül a csil-lagfürt-csipkézôbogár fô tápnövénye a csillagfürt.A sávos és a szôrös csipkézôbogár esetenként acsillagfürtöket is károsíthatja. Az imágók a szik-


és lombleveleket, a fiatal lárvák a gyökérgümôket,az idôsebbek a fô- és oldalgyökereket rágják.A bogarak elsô megjelenése, általában a csil-

lagfürt 2–4 lombleveles állapotáig tart. Az oko-zott kárt a korai vetésû, erôteljes növekedésbenlévô növényállomány hamar kinövi. A bogarakmásodik fellépése júliusban, az imágók telelôrevonulása elôtt van, amikor kártételüknek gazda-sági kihatása nincs. A bogarak a keserû csillagfürtöt elônyben

részesítik az édessel szemben.

Védekezés:

– agrotechnikai: a vetésforgó betartása,– optimális idôben és jó minôségben végzettvetés,

– kémiai: permetezés az imágók kora tavaszi,tömeges megjelenésekor.

Fekete bükköny-levéltetûAphis craccivora Koch

Száraz, meleg években a levéltetvek kártokozhatnak. Megjelenésük csaknem kizárólag asárgavirágú édes csillagfürtre korlátozódik.A megtámadott növények levelei deformálód-nak, összecsavarodnak, az egész növény elsat-nyul, termést nem hoz (11. ábra). A kártevôk ateljes növényállományban nem, leggyakrabbanfoltokban fordulnak elô.

Védekezés:

– kémiai: inszekticides permetezés a levéltet-vek megjelenését követôen.

CsillagfürtlégyChortophila funesta Kühn. Fésûslábú viráglégy (babszárrontó légy)Delia platura Meigen (syn.: Phorbia platuraMeigen)

A kártétel tünetei hasonlóak. Az imágók to-jásaikat a csírázó csillagfürtre rakják. A fehérnyüvek a sziklevélben, a fôgyökérben, a szárbanszabálytalanul haladó járatokat rágnak, melyek-ben barna ürülék található. A fiatal növényekfonnyadása, majd elszáradása jelzi jelenlétüket.

A kártétel leginkább a késôi vetésû csillagfürtönfordul elô. Gazdasági kihatása többnyire kicsi.

Védekezés:

– agrotechnikai: megfelelô talaj-elôkészítés,optimális idôben és jó minôségben végzettvetés.

Mezei nyúlLepus europaeus Pallas

ÔzCapreolus capreolus (Linnaeus)

A csillagfürt az egyik legkorábban zöld lom-bot adó növény. A nyulak és az ôzek kedvenccsemegéje az édes csillagfürt. A fiatal lomble-velek és hajtáscsúcsok lerágásával jelentôs kártokozhatnak erdô közeli táblákon (12. ábra).A megrágott növények – az okozott kár mérté-kétôl és idôpontjától függôen – bizonyos mérté-kig regenerálódhatnak. A megmaradt szárré-szekbôl oldalhajtások és ezeken hüvelyek kép-zôdnek (13. ábra), de a károsodott növényekmagtermése lényegesen kevesebb.

Védekezés:

– kémiai: a tábla vadriasztó szerrel történôkörbepermetezése.

GYOMSZABÁLYOZÁS

A vegyszeres gyomirtás széles körû elterje-désével, a csaknem teljesen megszûnt mechani-kai gyomirtás káros következményei, a gyom-növények növekvô térhódítása, a nehezen irtha-tó gyomfajok elszaporodása, talajaink „gyom-magtelítettsége”. Hátrányát, a gyomok elleni vé-dekezés egyre nehezebbé válásán és hatékony-ságának csökkenésén keresztül mindinkábbérezzük. A jelenlegi gyomviszonyok között acsillagfürttermesztés egyik legnehezebben meg-oldható, legbonyolultabb szakmai feladatát je-lenti a magtermô területek gyommentesen tartá-sa. Ennek legfôbb okai – talajaink elgyomoso-dásán kívül – a csillagfürt hosszú tenyészideje,a nagy mennyiségû légköri N-gyûjtés következ-ményeként a tenyészidôszak második felétôl


erôteljes gyomfejlôdés, a korlá-tozott mechanikai gyomirtási le-hetôség, és nem utolsósorban agyomirtó szerekkel szembeninagyfokú érzékenység.A csillagfürtvetések gyom -

faj összetétele tájegységenkéntváltozó, jellemzô gyomnövé-nyei a parlagfû (Ambrosiaartemisii folia), a fehér libatop(Chenopodium album), a mu-harfélék (Setaria spp.), akakaslábfû (Echinochloa crus-galli), esetenként a szôrös disz-nóparéj (Amaranthus retro -flexus), a vadzab (Avena fatua)és a mezei aszat (Cirsiumarvense). A csillagfürtben leg-gyakrabban elôforduló gyomnö-vények – életforma szerinti cso-portosításban – az 1. táblázat-ban találhatók.A gyomok elleni védekezés

a termesztéstechnológia egyiklegfontosabb eleme, amelyetnem lehet leszûkíteni mechani-kai vagy kémiai gyomirtásra, demég a kettô együttes alkalmazá-sára sem. Széles körû ismeretetés az egész gazdaságra kiterjedôkomplex, összehangolt tevé-kenységet, gyomszabályozástigényel.

Agrotechnikai gyomirtás

Ahhoz, hogy a gyomok elle-ni küzdelem eredményes legyen, jól átgondoltés következetesen végrehajtott több év kitartómunkájára van szükség, melynek középpontjá-ban a gyomirtás áll. Össze kell hangolni:– az agroökológiai adottságokat – talajtulaj-donságok, éghajlati és domborzati viszo-nyok,

– az agrotechnikai elemeket – vetésváltás,talajmûvelés, tápanyagellátás, vetésidô, vetés-mélység, csíraszám, mechanikai gyom irtás,

– a kémiai eljárásokat – vegyszeres gyomirtás,

kórokozók, kártevôk elleni védekezés, ezekeszközeit, anyagait, a szükséges munka -mûveleteket, különös figyelemmel az idô-pontokra. Tekintettel arra, hogy a csillagfürt gyomne-

velô, és csak tavasszal, a növekedés kezdeti sza-kaszában van lehetôség bizonyos mértékû me-chanikai gyomirtásra (gyérítésre), ezért a vetéselôtti gyomirtásra kell a fô súlyt helyezni.A csillagfürt agrotechnikai gyomirtásának egyiklegfontosabb eleme a talaj-elôkészítés.


1. táblázat

A csillagfürtkultúrákban leggyakrabban elôforduló gyomnövények életforma-típusok szerint csoportosítva

Ôsszel és tavasszal egyaránt csírázó, nyár eleji egyévesek (T2)

Ragadós galaj Gallium aparine L.

Borzas bükköny Vicia hirsuta L.

Ebszikfû Tripleurospermum inodorum Schultz-Bip.

Tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek (T3)

Vadrepce Sinapis arvensis L.

Repcsényretek Raphanus raphanistrum L.

Vadzabfajok Avena spp. L.

Tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek (T4)

Fakómuhar Setaria glauca L.

Pirók ujjasmuhar Digitaria sanguinalis L.

Közönséges kakaslábfû Echinochloa crus-galli (L.) P.B.

Parlagfû Ambrosia artemisiifolia L.

Fehér libatop Chenopodium album L.

Lapulevelû keserûfû Polygonum lapathifolium L.

Ugari szulákpohánka Bilderdykia convolvulus L.

Porcsin keserûfû Polygonum aviculare L.

Szôrös disznóparéj Amaranthus retroflexus L.

Tarackos, rizómás fajok (G1)

Mezei zsurló Equisetum arvanse L.

Tarackbúza Agropyron repens (L.) Gould.

Szaporító gyökeres fajok (G3)

Juhsóska Rumex acetosella L.

Mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop.

Apró v. folyondár szulák Convolvulus arvensis L.

A csillagfürtmag-termesztésben a tulajdon-képpeni gyomproblémát a tavasszal csírázó,nyárutói egyéves gyomok képezik (T4). Az eb-be az életformába tartozó gyomnövények a ko-rán lekerülô elôvetemények betakarítását azon-nal követô tarlóhántással és folyamatos ápolásá-val jól visszaszoríthatók. Mivel a csillagfürt szereti az ülepedett mag-

ágyat, lehetôség van arra, hogy a tarlóhántás ki-zöldülése után nyári szántást (24–28 cm) végez-zünk, amelyet elmunkálunk, és ismételt fogaso-lással, kombinátorozással, esetleg kis szögbe ál-lított tárcsával gyommentesen tartunk. A szán-tás után mélyebb talajforgatással járó munkátmár nem végzünk, nehogy nagyobb gyommag-tartalmú talajréteget hozzunk a felszínre. A talaj-elôkészítésnek ez a rendszere költsé-

gesebb, de a talaj felsô rétegébôl folyamatosan,nagyon sok gyommag serkenthetô csírázásra éspusztítható el, így tavasszal a csillagfürt kevés-bé gyomos talajba kerül. Az alsóbb talajréte-gekbôl – 12–15 cm mélységbôl – ugyanis agyommagvak is lényegesen nehezebben és las-sabban kelnek ki.

Mechanikai gyomirtás

A csillagfürt 4–6 lombleveles fejlettségi ál-lapotában a sorokkal párhuzamosan végzett fo-gasolással a csírázó, kelô, szikleveles állapotbanlévô gyomokat jelentôsen gyéríthetjük. Eszközea gyomfésû, a hosszú fogú magtakaró, esetleg aközépnehéz fogas. Eredményessége nagymér-tékben függ az idôpont helyes megválasztásától.Hatása elsôsorban száraz idôjárásban érvényesül.

Vegyszeres gyomirtás

A csillagfürtmag-termesztés fontos techno-lógiai eleme. Vegyszeres gyomirtás nélkül nap-jainkban eredményes magtermesztés aligha le-hetséges. A magtermô területek gyomosodásárajellemzô, hogy esetenként szinte lehetetlenné te-szi a betakarítást.A kémiai gyomirtást megnehezíti

– a csillagfürtök nagyfokú herbicidérzé keny -sége, melynek következtében a szerválasz-ték rendkívül kicsi. Világviszonylatban el-

enyészôen kevés a csillagfürtben alkalmaz-ható, de megfelelô gyomirtó hatású herbici-dek száma. Az eddig vizsgált mintegy száz-ötven készítmény közül vetés utáni, keléselôtti gyomirtásra (preemergens) csak né-hány bizonyult hatékonynak a kétszikûek el-len, kelés utáni gyomirtásra (posztemer gens)viszont egy sem,

– a gyomproblémát okozó kétszikû „T4-esek”nehezen irtható gyomfajai, a gyommagvaktavasztól nyár végéig tartó, folyamatos „csí-rázási hulláma”, a hosszú tenyészidô, a te-nyészidô második felétôl meginduló, erôtel-jes gyomnövekedés, amellyel szemben a ko-rán tavasszal kijuttatott herbicid(ek) gyen-gülô hatása áll,

– a csillagfürt szempontjából a hosszabb ha-tástartamú herbicidek lennének kedvezôb-bek, de az esetleges „utóhatások” miatt eznem mindig elônyôs. Száraz, csapadéksze-gény években, esetleg az ôszi vetésû utónö-vényeken is toxikus tünetek mutatkozhatnak.A csillagfürtben engedélyezett a vetés elôtt

bedolgozva alkalmazható benefin, illetve vetésután, kelés elôtt a metolaklór, propizoklór ható-anyagok. Mindhárom hatóanyag elsôsorbanmagról kelô egyszikûek ellen hatásos, magrólkelô kétszikûek elleni hatásuk erôsen korlá -tozott.Hangsúlyozottan fel kell hívni a figyelmet a

csillagfürtfajok eltérô herbicidérzékenységére.Ebbôl adódik, hogy az a gyomirtó szer, amelyikez egyik fajnál alkalmazható, nem biztos, hogya másik fajra nem toxikus!

A fehér- és kékvirágú csillagfürt gyomirtására javasolt technológiák

– „A” Egyszikûekkel és magról kelô kétszikûgyommaggal fertôzött talajon vetés elôtt(presowing kezelés), Flubalex 7–8 l/ha 350–400 l vízben kipermetezve és azonnalbedolgozva. A fitotoxikus hatás elkerülésérea permetezés egy héttel elôzze meg a vetést!Vetés után, kelés elôtt (preemergens keze-lés) Diuron 600 FW 3,5–4,0 kg/ha + DualGold 960 EC 1,8–2,2 l/ha, 400–600 l vízbenpermetezve. Diuron helyett a linuron


(Afalon Dispersion 1,5–2,0 l/ha), 2007-benmég a prometrin (Merkazin 3,5–4,3 kg/ha)használata is számításba vehetô.

– „B” Parlagfûvel (Ambrosia artemisiifoliaL.) fertôzött talajon vetés után kelés elôtt(preemergens kezelés) Diuron 600 FW 3,5–4,0 kg/ha + Dual Gold 960 EC 1,8–2,2 l/ha,400–600 l vízben permetezve.

– „C” Vadzabbal (Avena fatua L.) fertôzötttalajon az „A” vagy„B” technológia ki-egészítésére állomány-permetezés (posz te -mer gens kezelés)Fusilade Forte 2,4–2,6l/ha, 350–400 l víz-ben, alacsony hôfokonkipermetezve az egy -szikû gyomok 1–3 le-veles állapotában.

A sárgavirágú csillag -fürt gyomirtására javasolt technológiák

– „A” Gyommaggalkevésbé fertôzött terü-leten vetés után keléselôtt (preemergens ke-zelés) Venzar 1,0–1,2kg/ha + Dual Gold960 EC 1,8–2,2 l/ha,400-600 l vízben kipermetezve (tankkeve-rés).

– „B” Erôsen, elsôsorban egyszikûekkel ésmagról kelô kétszikû gyommaggal fertôzötttalajon vetés elôtt (presowing kezelés)Flubalex 7–8 l/ha 350–400 l vízben kiper-metezve és azonnal bedolgozva. A fito -toxikus hatás elkerülésére a permetezés leg-alább egy héttel elôzze meg a vetést! Vetésután, kelés elôtt (preemergens kezelés)Venzar 1,0–1,2 kg/ha, 400–600 l vízben ki-permetezve (tankkeverés).

– „C” Vadzabbal (Avena fatua L.) fertôzötttalajon az „A” vagy „B” technológia kiegé-szítésére állománypermetezés (posztemer -gens kezelés) Fusilade Forte 2,4–2,6 l/ha

400–500 l vízben, alacsony hôfokon kiper-metezve az egyszikû gyomok 1–3 levelesállapotában.A javasolt technológiákban szereplô készít-

mények közül a Diuron 600 FW, a Venzar és aszelektív egyszikûirtók csak eseti engedéllyelhasználhatók csillagfürtben. A csillagfürtbenhasználható gyomirtó szerekrôl a 2. táblázatnyújt áttekintést.

A CSILLAGFÜRT (LUPINUS) -FAJOK NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJA

A csillagfürtfajok esetében kimondottancsak „növényvédelmi technológiáról” nem be-szélhetünk, mivel a növények ökológiai és ag-ronómiai érzékenysége más növényekhez viszo-nyítva nagyobb, érzékenyebben reagál például avetésidôre vagy a vetésmélységre. A vetésidôkésôbbre tolódása növeli a keskenylevelû meddônövények számát. A mélyebb vetésbôl eredôvontatott kelés, majd a lassú ütemû gyenge nö-vekedés nagyságrendekkel megnövelheti a csí-ra- és a fiatalkori kórokozók és kártevôk megje-lenését, a kár mértékét. Az ebbôl eredô hibákkémiai szerekkel esetleg csökkenthetôk, de tel-


2. táblázat

A csillagfürtfajok engedélyezett, illetve eseti engedéllyel alkalmazható gyomirtó szerei

A csillagfürtben engedélyezett hatóanyagok és készítmények

Hatóanyag Készítmény Kijuttatás módja

benefin Flubalex presowing

metolaklór Dual Gold 960 EC preemergens

propizoklór Proponit 720 EC preemergensProponit 840 EC

Eseti engedéllyel alkalmazható hatóanyagok és készítmények

diuron Diuron 600 FW preemergens

lenacil Venzar preemergens

fluazifop-P-butil Fusilade Forte posztemergens

diquat-dibromid Reglone állományszárításReglone Air

glufozinát-ammónium Zopp állományszárítás

jesen nem háríthatók el, viszont a védekezés je-lentôs költségnövelô tényezô. Az eredményesvédekezés az agrotechnikai és kémiai eljárásokkomplex egységétôl, az integrált növényvéde-lemtôl várható.A betegségek és a kártevôk elleni védekezés

a tábla kijelölésével kezdôdik. Magtermesztéscéljára mindenképpen a magasabb fekvésû,széljárta táblákat célszerû kijelölni. A termesz-téstechnikai elôírások – vetésidô, vetésmélység,állománysûrûség – betartása, az egészséges, jóminôségû vetômag használata, a gyommentes-ség jelentôsen csökkentik a kórokozók és kárte-vôk megjelenését, veszélyes mértékû elszaporo-dását, elôsegítik az eredményes védekezést.

A termesztést megelôzô év teendôi

A csillagfürttermesztés eredményességét be-folyásoló fôbb tényezôk:– Megfelelô termôhely, illetve a talajtípus-

hoz igazodó csillagfürtfaj kiválasztása. A csil-lagfürtök II-es, IV-es és VI-os szántóföldi ter-môhelyi kategóriákba sorolt, karbonátot nemtartalmazó talaj-, illetve altalajtípusokon ter-meszthetôk. Legjobban a savanyú (pH-érték4,5–6,5), mély rétegû, tápanyagokban nem túlszegény, de nem is túl gazdag, jó vízgazdálko-dású talajon díszlenek. Ez a pH-értéktartománynyújtja a legkedvezôbb életfeltéteket a növé-nyek szimbionta partnerének, a gyökérgümôk-ben élô, légköri nitrogént gyûjtô baktériumnak(Rhizobium lupini /Schroeter/ Eckhardt) is.a) A sárgavirágú csillagfürt a savanyú ho-

moktalajok növénye. Nemcsak eltûri a homo-kot, hanem a levegôsebb talajokat kedveli. Fôtermôhelye a IV-es és a II-es kategóriákba sorolttalajok lazább altípusai. Legjobban díszlik azo-kon a mély rétegû homok- és vályogos homok-talajokon, amelyekben a leiszapolható rész10–15%, az Arany-féle kötöttségi szám 25–30érték közötti.b) A fehér virágú csillagfürt a jobb talajok

növénye. A három faj közül a legigényesebb, delegjobban alkalmazkodik a különféle talajtípu-sokhoz: a 28–31 Arany-féle kötöttségû, jobb ho-mokoktól az 50–60 értékszámú, agyagos talajo-kig. Fô termôhelye a II-es szántóföldi termôhe-

lyi kategóriába sorolt talajok, de eredményesentermeszthetô a IV-es és VI-os számú termôhe-lyeken is.c) A kékvirágú csillagfürt talajigénye a két

fajé között van. Leginkább a vályogos-homok-és a homokos-vályogtalajokat kedveli.– Elôveteményre a csillagfürt nem igényes.

Burgonya után a különbözô gombás fertôzésekmegelôzésére 2–3 évig célszerû várni. A napra-forgót, gyomosítása miatt ajánlatos 4–5 évig ke-rülni. Legjobb, ha kalászos után következik.– A talaj-elôkészítés fô célkitûzése a talaj

gyommagtartalmának minél nagyobb mértékûcsökkentése. A nyáron lekerülô elôveteményekutáni elengedhetetlen a tarlóhántás, melyetgyûrûshengerrel zárunk. Amint a terület kigyo-mosodik, ismételt kombinátorozással vagy tár-csázással a gyomokat még magkötés elôtt meg-semmisítjük. A csillagfürt ülepedett magágyatigényel, ezért a talaj-elôkészítés lehet a tarló-hántás kizöldülése utáni nyári mélyszántás, me-lyet elmunkálunk és a továbbiakban fekete ugar-ként folyamatosan gyomtalanítunk. Az ismételtsekély talajmunkákkal, melyeket mindig lezá-runk, nagyon sok gyommag serkenthetô csírá-zásra és pusztítható el.

A termesztés évének teendôi

– Magágykészítés. Amint a talajra rá lehetmenni, azonnal el kell kezdeni, egyrészt a talajvízkészletének megôrzése, másrészt a vetés mi-nél hamarabb történô elvégezése végett. A kel-lô idôben és jól végzett talajlezárás – a szántás-ra 45°-os szögben járatott kombinátor vagy kö-zépnehéz fogas – kellô minôségû vetôágyat ad acsillagfürt részére.– Vetés, vetésidô, vetésmélység. A vetés jó

minôségben és optimális idôben történô végzé-se a csillagfürttermesztés egyik legfontosabb ag-rotechnikai eleme. A csillagfürtöket magter-mesztésre korán tavasszal kell vetni. Nem anaptári dátum a fontos, hanem a fölmelegedésüteme. Az optimális vetésidô kezdetét a bodzarügyeinek pattanása jól jelzi. A vetésmélység2–3 cm-nél ne legyen több! Túl mély vetéskorsok mag ki sem kel, vagy amelyik ki tud kelni,növekedésben, fejlôdésben erôsen visszamarad.


A vetôgépet magtakaró kövesse. Az egyenleteskelés és állományfejlôdés végett a vetést cél-szerû gyûrûshengerezni.– Vegyszeres gyomirtás. Az eredményes

gyomirtást megnehezíti a csillagfürtök nagyfo-kú és fajonként eltérô herbicidérzékenysége, va-lamint a hosszú tenyészidô, a gyomelnyomó ké-pesség teljes hiánya és az alkalmazható gyomir-tó szerek csekély száma. A termôtáj talajainakzömében az uralkodó gyomfaj a parlagfû, melyközismerten a legtöbb szántóföldi kultúrában al-kalmazható gyomirtó szerrel szemben ellenálló. A vetés elôtti, presowing kezelés esetében a

szer bedolgozását követô várakozási idô leg-alább hét nap, ami kritikus esetben – késôi kita-vaszodást követô hirtelen fölmelegedéskor – je-lentôs magterméskiesést okozhat. Elsôsorban akönnyebben fölmelegedô talajokra ajánlható.A vetés-kelés közötti preemergens kezelések

sikere nagymértékben az idôjárás függvénye.Ahhoz, hogy a herbicidek hatása érvényesüljön,2–3 héten belül minimum 15–20 mm csapadékszükséges. Gyakorlati tapasztalataink alapján, apreemergensen alkalmazható készítmények ön-magukban kevésbé hatékonyak, ezért a szerekkombinációit javasoljuk. A fehérvirágú csillagfürtben legszélesebb

hatásspektrumú és leghosszabb hatástartamú aDiuron + Dual Gold, vagy Diuron + Proponitkombináció. A dózisok megállapításakor tekin-tetbe kell venni a talajok humusztartalmát.Parlagfûvel fertôzött területeken az egyedüli ha-tásos kombináció. Alkalmazásakor különösenoda kell figyelni a gépi fordulókra a csatlakozá-soknál, hogy ne legyenek „átfedések”. A sárgavirágú csillagfürtben a fenti kombi-

náció nem alkalmazható, helyette a Venzar +Dual Gold vagy a Venzar + Proponit kombiná-ciót javasoljuk.

Figyelem: a Diuron a sárgavirágú csillag-fürtre, a Venzar a fehérvirágú csillagfürtreerôsen toxikus!

– Mechanikai gyomirtás. Kisegítésképpen acsillagfürt 4–6 lombleveles fejlettségi állapotá-ig 1–2 alkalommal végezhetô. A sorokkal pár-huzamosan járatott fogasolással, a csírázó, kelô,szikleveles állapotban lévô gyomokat jelentôsen

gyéríthetjük. Eszköze: gyomfésû, hosszú fogúmagtakaró, esetleg középnehéz fogas. Eredmé-nyessége nagymértékben függ az idôpont helyesmegválasztásától. Hatása elsôsorban száraz idô-járásban érvényesül.

Kémiai növényvédelem

– Vetômagcsávázás

A fejlôdô csíranövényt megvédhetjük amaggal terjedô, illetve a talajban lévô kórokozógombák kártételétôl fungicides csávázással.A csávázás fô célja a valódi magátvitellel terje-dô – kolletotrihumos betegség, levél- és hüvely-foltosság, szürkepenész, fuzáriumos hervadás,illetve a gyökérpusztulást okozó Thielaviopsisbasicola, Pythium spp., Alternaria spp. – gom-bás betegségek leküzdése. Az engedélyokiratok nem térnek ki a csil-

lagfürtben történô csávázószer-használhatóság-ra, de a laboratóriumi vizsgálatok szerint a leg-több kórokozóval szemben eredményesnek bi-zonyuló fungicidek a kaptán, mankoceb,iprodion, valamint kontakt és szisztemikus ösz-szetételû kombinációik. A réz és a rézpótló sze-rek kombinációban szintén jó eredményt nyúj-tanak, eseti engedéllyel használhatók. További vizsgálatok szükségesek annak

meg állapítására, hogy a különféle szerek éskom binációik milyen hatásúak a csillag fürt -magvakon lévô szimbionta baktériumok meny-nyiségére és tevékenységére.

– Talajfertôtlenítés

A talajlakó kártevôk és a talajszinten élôkfelvételezése, egyedszámuk ismerete elenged-hetetlen a védekezés szükségességének eldönté-séhez. Ha a pajorok egyedszáma az 1,0 db/m2

értéket eléri vagy meghaladja a mintaterületekátlagában, akkor feltétlenül védekezni kell. A ta-lajfertôtlenítés történhet a vetéssel egy menet-ben, vagy 1–2 nappal megelôzôen, külön me-netben. A sorokba juttatott diazinon hatóanyagúkészítmények megvédik a csírázó növényeket akártevôk, valamint a fésûslábú viráglégy nyüvei -nek kártételétôl. A vetés elôtt alkalmazott teljes


felületkezelés hatékonysága gyengébb, s lénye-gesen drágább.

– Állománypermetezések

– 4–6 lombleveles fenológiai stádium. A nö-vények egyedfejlôdésének ebben a szakaszában– az idôjárás függvényében – elsôsorban a bel-sô fertôzöttségû magvakból kikelô növényekenmár számítani lehet a kolletotrihumos betegségelsô tüneteinek megjelenésére. Ha ilyet észle-lünk, azonnal védekezni kell, mert csak így le-het a betegség elterjedését megakadályozni. Védekezésre elsôsorban a réztartalmú ké-

szítmények, kaptán, mankoceb, iprodion ható-anyagok és kombinációik jöhetnek számításba.A csipkézôbogarak is károsíthatnak. Ellenük

jó eredménnyel használható a cipermetrin +klórpirifosz kombináció.– A virágzás elôtti és virágzáskori fenológiai

stádium. Ebben az idôszakban, a betegségek meg-elôzésére a fungicides védekezést mindenképpcélszerû végezni, illetve szükség esetén megismé-telni. Permetezésre a már említett készítményekvagy kombinációk jöhetnek számításba.– Zöldhüvelyes és éréskezdeti fenológiai stá-

dium. Ha ebben az idôszakban csapadékos, me-leg az idôjárás, rendkívül kedvezô feltételeketteremt a csillagfürtfajok kórokozó gombáinakfertôzésére. Ekkor jelenhetnek meg nagyobbmértékben az antraknózis mellett a szürkepené-szes rothadás, a levél- és hüvelyfoltosság, deesetenként károsíthat a fehérpenészes rothadásis. Kedvezô feltételek között a gombák gyors el-szaporodására lehet számítani. Nagyon fontos amegelôzô védekezés, a fertôzési gócok kialaku-lásának megakadályozása. Ha ez nem sikerül,gyakorlati tapasztalataink alapján a rendelke-zésre álló fungicidek csak mérsékelhetik a kár-tételt, tökéletes védelmet nem nyújtanak. Engedélyezett kémiai készítményeink ma

nincsenek. Használhatjuk a rézkészítményeket,mankocebet, kaptánt, tiofanát-metilt, valamintaz iprodiont, ill. szakszerû kombinációikat, ese-ti engedéllyel.– Lombperzselés. Az esetleges elgyomoso-

dott táblákat célszerû a betakarítás elôtt defo -liálni (deszikkálni), melyre a diquat-dibromid ésa glufozinát-ammónium hatóanyagú készítmé-nyek használhatók. A permetezéssel meg kellvárni a csillagfürt teljes érését, érésgyorsító jel-leggel nem végezhetô.



1.ve

tés elôtt

mag

mag

gal terjedô

, talajbó

l Ortho

cid 50

WP

3,0–

5,0 kg

/tIII.

+ve

tômag

csáv

ázás

fertôz

ô be

tegs

égek

Dith

ane M-45 +

1,0 kg

/t +

III.

+Kolfugo

Szu

per

2,5 l/t

II.+

2.ve

tés elôtt v

. talajlakó

és talajszinten

Bas

udin 5 G

1,5–

2,0 g/fm

III.

+felvételez

és alapján

,ve

téssel egy

élô ká

rtev

ôkDiazo

l 5 G

1,5–

2,0 g/fm

III.

–talajfe

rtôtlenítés

idôb

enDiazino

n 5G

1,5–

2,0 g/fm

III.

–(Eng

edélyü

k vissza

vonv

a, 200

8.12

. 06-ig

felhas

ználha

tók)

3.5–

7 na

ppal vetés

ve

tés elôtt,

mag

ról kelô

Fluba

lex

7–8 l/h

aIII.

–6–

8 cm

mélye

nelôtt

presowing

egyszikû

gyo

mnö

vény

ekOlitref 4

80EC

1,6–

1,9 l/h

aII.

+az

onna

li be

dolgoz

ás

Treflá

n 48

EC

1,6–

1,9 l/h

aIII.

+Ben

efex

6–9 l/h

aIII.

+

4.március

vetés után

, kelés

elôtt, mag

ról kelô ké

tszikû

Diuron 60

0 FW

3,5–

4,0 l/h

aII.

+L. albus

és L.

preemergens

gyom

növé

nyek

Merka

zin*

3,5–

4,3 l/h

aIII.

+angustifoliusb

an!

Afalon Dispe

rsion

1,5–

2,0 l/h

aII.

+Ven

zar

0,8–

1,2 kg

/ha

III.

+csak

L. luteusb

an!

mag

ról kelô eg

yszikû

Dua

l Gold 96

0 EC

1,4–

1,6 l/h

aIII.

–Kom

biná

ciób

angy

omnö

vény

ekPropo

nit 7

20 EC

2,0–

3,0 l/h

aII.

–ké

tszikû

elleni

Propo

nit 8

40 EC

1,5–

2,5 l/h

aII.

–ké

szítm

énny

el

5.március

–ke

lô, 2

–4 le

veles

csipké

zôbo

garak

Nurelle-D

0,7 l/h

aI.

+Szü

kség

ese

tén

április

állapo

t50

/500

EC

6.áp

rilis

2–8 lomblev

eles

va

d (ôz, nyú

l)Den

droc

ol 17 SK

4,0–

6,0 l/h

aIII.

+szeg

élyp

ermetez

ésállapo

t

7.május

állomán

yban

eg

yéve

s és

éve

lô

Fus

ilade

Forte

0,8–

2,8 l/h

aIII.

+1–

3 leve

les

posztemergens

egyszikû

gyo

mnö

vény

ekgy

omfejletts

égné

l

Véd

ekez

ésNöv

ény-

Forg.

Ese

ti No

ideje

feno

lógia

Káros

ítók

Ajánlott k

észítm

ény

kategó

riaen

gedé

lyMeg

jegy

zés

szük

s.

3. táblázat

Javasolt szántóföldi vegyszeres védekezések kórokozók, kártevôk és gyomnövények ellen csillagfürtben


8.május

állomán

yban

kóroko

zók:

Dith

ane M-45

0,2%

III.

+Éssze

rû sze

rrotác

ióColletotrichum

Man

co 80 WP

0,2%

III.

+és

kom

biná

ció

9.június

Pleiochaeta

Pen

ncoz

eb DG

0,8–

1,4 kg

/ha

III.

+kialak

ításá

val

10.

július

Botrytis

Buv

icid K

1,0–

2,4 kg

/ha

III.

+Sclerotinia

spp.

Merpa

n 50

WP

0,25

%III.

+Ortho

cid 50

WP

0,8–

1,0 kg

/ha

III.

+Rov

ral 5

0 WP

1,0–

2,0 kg

/ha

III.

+Rov

ral 2

5 FW

2,0 l/h

aIII.

+Top

sin-M 70 WP

0,6–

1,0 kg

/ha

III.

+Cha

mpion

2 FL

1,75

–2,0

III.

+Cha

mpion

50 WP

2–3 kg

/ha

III.

–Cha

mp DP

2,0 kg

/ha

III.

+Bordó

i por

0,5–

1%III.

–Bordó

ilé FW

0,5–

1%III.

+Réz

kol 4

00 FW

2,5–

3,0 l/h

aIII.

+Réz

oxiklorid

50 WP

2,0 kg

/ha

III.

+Koc

ide 10

1 2,0–

3,0 kg

/ha

III.

+Koc

ide 20

00

1,75

–2,0 kg/ha

III.

+Koc

ide Com

bi

2,0–

3,0 kg

/ha

III.

+Nordo

x 75

WG

0,14

–0,2%

III.

–

11.

teljes érés

kor

állomán

yban

gyom

ok + állomán

y-Reg

lone

2,5–

3,5 l/h

aI.

+szárítá

sReg

lone

Air

1,5–

2,0 l/h

aI.

+Zop

p2,0–

2,5 l/h

aI.

+

Meg

jegy

zés: valam

enny

i kés

zítm

ény es

eti e

nged

éllyel has

ználha

tó!

*200

7. jú

nius

30-ig volt é

rvén

yes en

gedé

ly a ,,né

lkülöz

hetetle

n’’ h

aszn

álat kateg

óriába

n

Véd

ekez

ésNöv

ény-

Forg.

Ese

ti No

ideje

feno

lógia

Káros

ítók

Ajánlott k

észítm

ény

kategó

riaen

gedé

lyMeg

jegy

zés

szük

s.

Az 1. táblázat folytatása

AJÁNLOTT IRODALOM

Beczner, L., Horváth, J. and Borbély, F. (1983):Susceptibility of Pisum sativum and Lupinus speciesand cultivars to economically important viruses. Tag.-

Ber., Akad. Landwirtsch. Wiss. DDR, Berlin, 216:

313–322.

Borbély F. (1971): Csillagfürt termesztése és felhasználása.Vetômag: 1–29.

Borbély F. (1981): A csillagfürt. In: Szabó J. (szerk.): A szán-tóföldi növények vetômagtermesztése és fajtahaszná-

lata. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Borbély F. (2004): A csillagfürttermesztést kedvezôtlenül be-folyásoló tényezô új kórokozó. In: Garamszegi T.:A hazai édes csillagfürt termelés vizsgálata. Szakmai

jelentés (Szerzôdés sz.: 98850/1/2003), Takarmány-

szerviz Kft., Gyenesdiás

Borbély F. (2004): Csillagfürt. In: Izsáki Z. és Lázár L.(szerk.): Szántóföldi növények vetômagtermesztése és

kereskedelme.Mezôgazdasági Kiadó, BudapestBorbély F. (2005): Termelési útmutató. A fehérvirágú édes

csillagfürt termesztése. DE ATC Kutató Központja,

Nyíregyháza

Borbély F. és Lenti I. (2006): Csillagfürtfajok (Lupinus spp.)új betegsége Magyarországon. Növényvédelem, 42

(12): 665–667.

Borbély, F. , Borbély, I., Elek, É. and Kecskés, M. (1976):Mass of weeds and the frequency species affected by

herbicides in a lupin culture-consociation. Acta. Bot.

Hung. 22: 2–4.

Borbély, I. and Kecskés, M. (1972): The influence of ureasand s-triazines on Rhizobia and grain yield of Lupinusluteus L. Sym. Biol. Hung., 11: 437–444.

Borbély, I., Borbély, F., Elek, É. and Kecskés, M. (1972):Herbicide problem in the growing of lupin. A mezô-

gazdaság kemizálása. Ankét, Keszthely. 1972. V.

22–24.

Brunt, A.A., Crabtree, K., Dallwitz, M.J., Gibbs, A.J.,Watson, L. andZurcher, E.J. (eds.) (1996 onwards):`Plant Viruses Online: Descriptions and Lists from the

VIDE Database. Version: 20th August 1996.’

http://biology.anu.edu.au/Groups/ MES/vide/

Fischl G., Garamszegi T. és Borbély F. (2005): A fehérvirá-gú édes csillagfürt járványos gombabetegsége 2004-

ben. XV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum

Keszthely, 2005. jan. 26–28.: 13.

Galambosné Dienes J. (1981): A csillagfürtöt károsító fôbbgombakórokozók dominanciaviszonyának vizsgálata

Szabolcs-Szatmár megyében. (Elôzetes közlemény)

Növényvédelem, 17 (8): 353–355.

Hackbarth, J. und Troll, H. J. (1959): Lupinen alsKörnerleguminosen und Futterpflanzen. Handb. D.

Pflanzenzüchtung. Berlin – Hamburg, Bd. 4.

Kövics Gy. (1997): A palántadôlést, gyökérfekélyt okozóPythium fajokról. Növényvédelem, 33 (12): 635–636.

Kövics Gy. (2000): Növénybetegséget okozó gombák név-tára. Mezôgazda Kiadó, Budapest.

Lenti I., Borbély F. ésVágvölgyi S. (2005): A fehérvirágú édescsillagfürt (Lupinus albus L.) antraknózis-beteg ségeMagyarországon. 10. Növényvédelmi Fórum,

Proceedings, Debreceni Egyetem, Debrecen; 253–260.

Lenti I., Borbély F. és Vágvölgyi S. (2006a): A Colle -totrichum gloeosporoioides (Penz.) Penz. & Sacc.által okozott antraknózis-betegség a fehérvirágú

csillagfürtön hazánkban. 52. Növényvédelmi Tudo-

mányos Napok összefoglalója, Budapest, (23–24.).

Lenti I., Borbély F. és Vágvölgyi S. (2006b): A fehérvirágúcsillagfürtöt (Lupinus albus L.) fertôzô

Colletotrichum acutatum Simmonds ex Simmondsmorfológiai jellemzôi. XVI. Keszthelyi Növény -

védelmi Fórum 2006. Kiadványa, Keszthely; 60–65.

Maácz, J. (1963): Biological gradients and the virus-causeddegeneration of Lupinus luteus L. Acta Biol. Acad.Sci. Hung. Suppl., 5: 69–70.

Manninger G. A. (1960): Szántóföldi növények állati kártevôi.Mezôgazdasági Kiadó, Budapest.

Németh Gy. (1956): A Lupinus luteus keskenylevelûséggelösszefüggô meddôsége. Növénytermelés, 5: 271–291.

Németh Gy. és Kurnik E. (1970): A csillagfürt. In: Kurnik,E. (szerk.): Étkezési és abraktakarmány-hüvelyesektermesztése, Budapest

Nirenberg, H. I., Feiler, U. and Hagedorn, G. (2002):Description of Colletotrichum lupini comb. nov. inmodern terms. Mycologia, 94: 307–320.

Rozs Gy. és Kövics Gy. (1984): Magkórtani vizsgálatok fehér-és sárgavirágú csillagfürt (Lupinus albus, L. luteus) faj-táknál. Növényvédelem, 20 (3): 117–123.

Tóth O. (1964): Csillagfürtfajták érzékenységének vizsgálatafuzariózisra szabadföldi kísérletek alapján. Debreceni

Agrártudományi Fôiskola Tudományos Közlemé-

nyei, Debrecen, 10: 135–142.

Tóth O. (1965): Csillagfürtfajok és -fajták rezisztenciája aFusarium oxysporum f. lupini patogenitásával szem-ben. Agrártudományi Fôiskola Tudományos Közle-

ményei, Debrecen, 11: 163–171.

Ubrizsy G. (1942): Csillagfürtjeinket károsító gombák. Közte-lek, Budapest, 52: 1100–1101.

Ubrizsy G. (szerk.) (1965): Növénykórtan. II. Akadémiai Kiadó, Budapest


1. ábra. Barnulásos betegség (CMV)kékvirágú csillagfürtön(Fotó: Borbély Ferenc)

3. ábra. Vészes hervadás(Fusarium oxysporum f.sp. lupini)tünetei sárgavirágú csillagfürtön(Fotó: Borbély Ferenc)

2. ábra. Sárgavirágú csillagfürtkorai keskenylevelûsége (BYMV)

(Fotó: Borbély Ferenc)

5. ábra. Colletotrichum gloeosporioides-fertôzéstünetei sárgavirágú csillagfürthüvelyeken(Fotó: Borbély Ferenc)

6. ábra. A Colletotrichum gloeosporioidespenészborította hüvelyfoltjai

acervuluszokkal(Fotó: Kövics György)

4. ábra. Görbüléses szárelhalás(Colletotrichum acutatum)fehérvirágú csillagfürtön(Fotó: Borbély Ferenc)

7. ábra. Szürkepenésszel (Botrytis cinerea)erôsen fertôzött hüvelyek(Fotó: Kövics György)

8. ábra. Lisztharmatfertôzés(Erysiphe pisi var. pisi)kékvirágú csillagfürtön(Fotó: Borbély Ferenc)

9. ábra. Pajor-rágott csillagfürtfôgyökéra vetési varjak „tevékenysége” után(Fotó: Borbély Ferenc)

13. ábra. Nyúlkártétel után regenerálódott fehér-virágú édes csillagfürt (Fotó: Borbély Ferenc)

11. ábra. Levéltetû-kártétel sárgavirágúédes csillagfürtön(Fotó: Borbély Ferenc)

10. ábra. Csipkézôbogár (Sitona sp.)kártétele változékony virágú csillagfürt(L. mutabilis Sweet.) sziklevelén(Fotó: Borbély Ferenc)

12. ábra. Mezei nyúl kártétele fiatalcsillagfürtnövényen (Fotó: Borbély Ferenc)

Documents

CSILLAGFÜRTFAJOK NÖVÉNYVÉDELME - CORE · 2016. 8. 3. · lucerna, bab, borsó, burgonya, paprika fekete gyökérrothadását eredményezi. Elsôsorban a fiatal növények gyökereit