428 ,

CSENDORSEG! LAPQK t944. julius 1. -

Ke rk r -e~:"'s~' ~k~e;'r;~' k~p;aj" r~Fe;jl;sz;:e:;r::e:;:l é:s:;i -;:;,';:;:::7--;-:'~'-----. , r e 'P a, 1"" szívesk d" k I I . c,kkek rendelésénél kériük . . e Je e o vas nl a Csendörségi Lapok f " jllnlUS 1 ' 15 'k' , , ' eVl . es ·1 I sza ma ba n k'" "I t h' d . . C S e II cl ., ozo \r etesemket

o (' b o J t. B p e ~t XII B"" , , , osz ol' men yi·út 9/<1,

A m. ki r. C5f:nd /l ~'~R

. • z,jIlUclJ" .

1' ''1,1~, t !1I1(1 t u l h. 1

ISTVAN

EGYEHRUH AlAT ZALKA .ILAJOS l Fi!.LSIEREltSI CIKKEI( SZt KES FEHtR VÁR, Hó d a r· u, 3!i,

I U R I S Z A B O S Á G A Affi3!IY' kl t. csend őr l/ ég szerzóM~el;

_ sz l a. II A m. kir. csen dőrség lag­__ .,. .... _ J 31 11a ~ k edve ző Ilz e t ésl lcltételek

~_'_~_\Qiía! ___ """"":1.iIO'J

,-----~---, -----, Cae nd iiJr . * s l ',,»,omlatv 6 "1I 0 k 6s l ' o lufJ re lé . ' d k k e k n a g;V r ak l é ra :

PAL~ ... A. ][)lIS ! au . R. ,,~~.I

DAPEST. VI •• IINDRASSY.ÚT 130. I. EM. I Tblt~U.~: ' 2~.O n. CA " 6 , ö k·te r !,) k ö :se téban )

. , • ~ . ~ I )" , , ' •• :t < ' ., 1

. ~

--,----------~---. IEsyenruházatHOKSAR~ KE LETI p , ·U, ·NAL BAROSS· TÉR 4

~YUG"; TI P,.U,.N,fr ;; E R É z'. K Ö R Ú T 6 o

.~AGYAR PAPIR 'ES IROSZERSZALLll ASI YALLA' A' I

. SCHULR:R ISTVAN ts 1: 1 ,~ 1 BU DA PE ST, Y., SULA'f . Ur CI. 3· SI Á ...

TE L a I"OI'l : 1~-()8 ts l Q-9&- 7e.. • t' . • __ 1_ ·.' • ~,-_-__ . " - -~=.=~

b l<uvNmtn)'io IIrelh, '

': • J é B e rt Q I a n n é , U t O r t bútorlIola lljá b 61 ""h6ral ' k

DUDAI' ES')' VI . b' lU" • I., nÁU:OCZI.(JT 8~ • II . Ilo lo monal. Vtd 6k reA ... Gi ,A I tO •• Tel (\ron::I~a.lal

... ot kU l d tln ko •

MI Q magyar gyártmányú , , n \ S MÁSOLO I RONl

1 '" ~ B 1'\0 oH AyS Z N A l:..ULK Á II T J A

SCHULER IÓZSEF Ri

___ :~~~~;:=====:,=,.:.:U:D:A:.:E:sr::: =~ ...... PAPIt' . IROSZER

C 90ndt.tségj .aY(l wtat Váll" EGYENR,j,HÁZAlI FEI.SZEREL;S Hak ltl> g , . ' On~1I 1 uerClu Qk b ,

'CSE RfAI ~ STVA"" ~Ci> 1 IW~A"U. ', "1 .. )OkAI.UTC;' it ~ . - O\'uQelfl p. u.-.O' A! •

MI:I<,lbllnllt6 6IkGrlllS n,~n \, cet, I P t • , .. _ .... _~ . .' ~ .Hl C:". ,')0.<'/01 Itlal 'JIi 'ljl'.$, "._-"--""'..-w. . _____ 'lI&".-. ~

Fo r , . " . n,,;' ma ltl l llé,nez' _ .-I h , .\ • h 18 Zi 9ZtibtHlb,IQ vou Yl oll' ll a ' baz[./~nA~hnll c.lllBl.~l'o.. t·6~a!·~~ IIf!.

C:;EROi. O SZI L ÁRD It U ':I,

enal. spl tlluu helye' l K ' . GI O T A S L e T T so. lestékOzteiekben. ' . aph,alo drogerfákban, f ~lZer. él

-~. ---.--~V~Á~S~Á~R~O-L-JU-Ni O!ZTALVSORSUGVEiJ' B UDA P ES T IV .. !.Öv RÖK , BANKiHAZllJlÍ1.

" 1 ITA.Ttia 3 , SZAM. -

, ,

"

é vfolyam. Budapest" 194:4. július :l5. = --

CSEnDőRSÉG. LAPOK - Szerk~lJztt 1 I Seg6d~zerke8zt6 :

BENEDEK l\1LHÁLY alezredes Dr. BÁNYAI LÁSZLO Bz6.zadoB

-------~--~--~~~------.-----------... erkeHllit6I1ég é8 ktad.6hivll.t; o.l: Eh'Stl1letést Ar",! .M e Ir j e l fl n I k l Budapest, Egé8z évre 241umg6. félévre 12 peng 6. mt II d e n h 6 n" JJ 1·6 JI.

u .. M6-u

too.71.Telefon: 153-070 pOltat;akarikllénRltrl esekkllsl\mlu. 1 2ó.8U. 6. 16-6n.

-= iiiiíiii

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek MagyarQTszág f eltámadásában.

Amen.

Kat oDa lett a rendőr. Rég nem volt a magyar közbiztonság ügyének

olyan jelentős eseménye, mint II m. kir. rendőrség­nek polgári teslű!etböl katonai szervezetű közbizton­sági testületté szervezése, a csendőrség mintájára.

.tvtizedek küzdelme vezette a r endörséget törté­netének eddig az állomásáig. Amikor a mult' század második felének lezüllött 'közbiztonsági viszonyai nemcsak a községekben, hanem a fövárosban él> a vidéki városokban is t arthatatlanokká váltak, a szé­kesfővárosi rendőrségnek a m. !kir. csendőrség fel­állításával egyidejü államositása csak félmegoldás volt, mert a vidéki városok rendőrségei tovább ra is megtartották helyi, önkormányzati jellegüket, ennek semmi előnyével, de annál több hátrányával együtt. . A fi. kir. rendőrségnek az első világháború vé­gén történt államosítása sok régi bajt és nehézséget megszüntetett. De nem valamennyit. Főként azokat nem, amelyek továbbra is fenntartott p'olgári szer­vezet éből adódtak és megmaradtak.

7

közbiztonsági végrehajt6 szolgálatot katonai, mint polgári szervezettel ellátni. Nincs tehát kétség: a vál-tozás előnyére fog valni az országnak és a közbizton- ~, ságnak s ezeken kivül természetesen a rendőrségnek is.

A dolog lényege azonban nem a személyi vagy testületi előnyökön van, amelyeket a rendőrség az át· szervezéstöl várhat. Sőt, lehetnek egyesek , akik szá-mára a szabadabb, ~ötetlenebb p01gári tisztviselöi mivoltuk a hivatalos és magánéletükben is több olyan előnyt jelentett , amelyet ezután nélkülözni fognak.' Aki ezeket, csak ezeket teszi mérlegr e, az nehezen fogja megtalálni a helyét az új viszonyokban. De, aki szivesen, meggyőződéssel vállalja ezek helyett a ka­tonai hivatás sok új szolgálati és személyes köteles­ségét, aki bele akar és tud Uleszkedni az új hely­zetbe akkor ls, ha azért egyénileg áldozatot kell hoz-nia, az megleli majd más téren 81. e llenértéket a honvédség és a csendőrség nagy közösségében.

Az átszervezés nem olyan egyszerű feladat , mint annak idején a csendőrség esetében volt, mert a rendőrség a katonailag vezethető végrehajt6 és kar­hatalmi szolgálaton kivül - amelyek sok t ekintetben azonosak a csendőrség ilyen szolgálatával - olyan közigazgatási és rendőrhat6sági tennivalókat is vé~ gez, amelyeket a városokon kivül polgári tisztviselők látnak el. Ez azonban ma legfeljebb csak jogi, de nem '. ~ gyakorlati nehézség, amelyet pedig át kell hidalnt, mert a tapasztalatok és a háború követelményei ezen a téren is megoldást sürgetnek .

Nekünk, csendőröknek a közös hivatás révén­mindig bajt ársllnk 'volt a m. kir. rendőrség. Ha akadt . f nézeteltérés _ és ugyan, hol nem akad? - az nem a közös hivatásb61, hanem a katona és a nemkatona felfogásának sok kü1ömbözős~ből adódott. Most el- I tűnik a két testület közül ez a vó.laszt6fal is. A majű közös katonanevelés, katonaso l's, a minden részleté-ben azonos katonai életfelfogás igazi 'kapocs lesz kö­zöttünk. Szorosabb, mint a csak azonos hivatás. .

A rendőrség polgári mivoltában is katonás tes­tület . Egyénenkint vagy zártrendben va16 feUépésé­hen a katonaszem sem talált lénye~es kivetnival6t. Megis: inkább csak a katonai külsőségekre és ala'ki­sagokra volt kénytelen szoritkozni, mert nz egész szervezeti feléoil éséből és belső életébei\ s követ.ke­zésképpen a kiképzéséblSl és a vezetéséből is hiányzott az, ami a katonát egyenruhát6l és külső egyöntetü­ségtól függetlenül teszi katonává: a katonai szellem. Ezt csak katonai szabályzatok e.gyéni és összességi követelményeivel és csak az ezek által nyujtott esz· közökkel lehet megteremteni és fenntartani.

Ma, amikor az egyetemes háború és a nem­zeti közösség tudata a polgári társadalom és a hon­védség között az eddig sokszor mesterségesen is emelt válaszfalakat is sorra ledönti,· amikor meggyőző­déssel hangoztat juk, hogy ma. vpitaképpen mi ndenki katona , ésszerütlen ellentmondás, hogy éppen az or .. szág egyik j elentős !közbiztonsági és karhatalmi szer­vezete nem az. Mert igaz, hogyaközbiztonság fenn­t artása nem katonai, hanem polgári feladat, s h'.~gy azt a rendőrség polgári szervezettel is jól ellátta, de éppen a mintául vett magyar csendőrség hatvanéves példája bizonyit ja, mennyivel könnyebben lehel a

A m. kir. csendőrség és rendőrség felügyelőjé-' nek személye szervezetileg közelebb hozza egymáshoz a két testületet. Ennél több közösségre azonban senki sem gondol, de nincs is reá szükség, mert két közbiz­tonsági t estület nagyobb erő, mint egy.

Az idősebb baj társ meleg kézszorításával fogad­juk és üdvözöljük ·a fiatal bajtársat: a rendörkatonát. Oszintén kivánjuk, legyen a t estUletUk életének et. a nagy fordulása sok és jó hasznárn a magyar közbiz­tonság ügyének, minket : csendőröket és rendőröket pedig fűzzön az ·eddiginél is szorosabbra a nagy ma­gyar t estvériségben.

430 CSENDORStGI LAPOK 11).44, július l ~. ~~------------~~~~~~------------~--A csendőrség hOáborus

élelemellátása. gazdálkodási móddal, az eszközökkel és a keszletek~ kel. való józan számvetés eredménye.

J{lJzli: a lU. kir. közdIátiill{igyi minis:dérium csendőrségi összekötő oszlélyának ellátási csoP.Ot(jD.

. Semmi kétség, hogy egy fegyve,'es örtestii! ej háborlIS viszonyok között nem nélkülözheti aJakula~ tai élelemeUátásánál az egyseges irányitást és ellen_ örlést, Ezt - ,mnt II távolabbi jövőböz szóló tapa~z_ tala tot - ' annál is inkább leszögezhetjük, mert a csendőrseg élelemelhitasa egy teljes Mbol:CJs éven keresztül nem állt központi irányítás alatt, tehát a tanul<;<Ígok mindkét oldalon rendelkezésünkre ál­lanak.

A m. kir. közellátási hivatal ~~~be!cbl':1 míiködő csendőrségi ellátási csoport második esztendeje gondoskodik a csendőrség közgazdálkodásainak ~s közétkezéseinek élelemellátáSá l'ól , sőt néhány hét mulva - 1944 augusz-tus l -én - a ha rmadik ellá­tási év kÜszöbéhez erkezünk.

Arra nézve pedig, hogy egy ellátási rendszer vaj­jon bevált-e a gyakorlatban, biztos irányadóul szol, gál az, ha ennek követöi akadnak. Ugyanis az Ország egy másik testülete, melynek szelvezete és tagozó­dúsa sok· rokonvonást mutathat fel a csend(jrségéve!. a közelJátásügyi mJniszter úrhoz juttatott felterjesz_ tésében a n1. kir. csendőrség központi ellátcisával tcl~ jesen azonos ellátási m6d bevezetését kéde, s(jt fl2;

ellátás belső - testületi - végrehajtása is telies~tl hasonló volna a csendörségi alakulatoknftl két esz­tendővel ezelőtt bevezetett rendszerhez.

Attekintve most a kapott feladaton 6s a véglett munkán, nem árt, ha röviden összefoglaJjuk az el­múlt idöszak tapasztalatait. A tanulságok, melyeket így kiértékeJhetünk, az álta lános közellátás, a csend­örségi élelemellátflsi rendszet· és az ellátásban álló legénység szempont jaiból egyaránt becsesek, annál is inkább, mert elontos kérdéseknek csendörségi vonatkozású szaki roda lma nincs, Az elmúlt világ­háború ily irányú tapasztalata(_ sajnos _ szakim­dalmunkb61 hiányoznak.

10

A cscndőységi ellátási ,.endsrer p,.óbdja a gyakorlatban.

Mint arra már ezen a helyen egy ízben rámlt­tattunk, a csel'!dörség háborús élelemellátásra nem volt berendezkedve, ahogyan nem voltak erre be­rendezkedve a többi fegyveres örtestületek, a hadi­és közlekedési üzemek sem, A hátország honvédelml szempon tból fontos szerveinek ellátási kérdése ter­mészetesen nem II háború kitörésekor vetődött fel; a háborús készletgazdálkodáson alapuló nagyvonalú tervek készen voltak, dc az eIókészületek itt nem mehettek II teljes részletekig, ahogy I ez például a m. kir. honvédség háborús élelmezési terveinek ki~ dolgozásánál történik.

A csendőrségi ellátási möd semmiesetre sem t~ kinthetö védjegyezett találmánynak; mindannyi an csak öszintén örülnénk, ha más testületek ellátási rendszerünknek és több esztendős gyakorlati tapasz­talatainknAk bál'mi hasznát is vehetnék,

Uo

li'óélelmezési cikkek. l. Liszt,

A csendöralaku]atok kenyér- és lőzölisztellá­táSa 1943 augusztus hó l-el végleges megoldáshol. él'kezett.

KétSégtelen, hogy a központi ellátásnak első rendszere, amely szerint a USlte1látmányt ' az osz.­tálygazdasági hivatalok vételez ték fel és osztott~k szét alakulataik között, még mindig összehasonlít_ hatatlanul jobb megoldás volt, mint a csendőrség; A hátország:! szervek enátásánál csakis .. az or­

szág békesztikségletének ellátására épűlt, meglévő kereskedelmi és szállitási há1ózatra támaszkodha_ tunk, ami élő, fejlődő, tehát változó organizmus, éppen ezért felhasználása, az ellátási hálózatba való bekötése a vislonyoktó l és a mindenkori teljesitö­képességtől is függővé van téve.

A csendőrség szükséglt!te kezdetben _ 1942 augusztus l-ig - a polgári ellátás vonalán nyert kielégitést. Bár a fokozódó nehézségek szükségessé tették a csendőrségi szükségletek kielégítés6nek egy­séges irányítását, még szakemberek is kételkedtek: abban, hogy volna-e olyan rendszel" amely az ország egész területén szétszórtan fekvő, jelentős részben még a közlekedési vonalaktól is távol eső mintegy 1400 csendőrségi igénylő-egységet eb'Y közpon ti el­látási rendszerbe összefogja, a szükséeletet megálla­pitva, ezt kielégitse és a felhasználás eUenör-.lését lehetllvé tegye.

A lefolyt idöszak igazolta; hogy a csendől'ség központi ellátási rendszere megáll ta a helyét, ami főleg annak köszönhető, hogy az előmunkáJatokba úgyszólván az egész testűlet belekapcsolódott; magát a rendszert éJetl'ehfvó alaprendelet tehát nem egy elméleti kísérlet kjindul6á.llomása volt, hanem a szü kséglettel, az anyagi eröviszonyokkal, a sajátos

igényeknek a polgári ellátatlanok vonalán történt teljesítése, mert a létszámhullámzással kapcsolatos nehézségek így legalább megoldást nyertek, azonban az is bizonyos, hogy ez jelentős mtmkát rótt úgy a gazdasági hivatalokra, mint az igénylő egységekre, ezenkivűl egyre fokozódó gondokat jelentett a zsák­hiány és végül számbavehető veszteségként kellett elkönyveInünk a szétosztással járó természetes porlást.

Helyszíni kiszállásainknál meggyőződtünk arról, hogy ellfttási rendSlerlink lisztkiutalási hálózatát feltétlenül javítani kell. Sikerült is olyan m egoldást találni, mely a rendszer alapjainak: él'intetlenill ha­gyása meHett lehetavé teszi, hogy rt liszteUátmányt az igénylő alakulat a hozzá legközelebb eső _ vagy általa kiválasztott bármely más - malomból köz­vetlenül vételezze fel.

Erről a jelenlegi leegyszerűsített m6dr61 továt-b beszélni szósuporítás lenne. Székelyföldtöl a Mura­közig minden gazdfllkodásunk az így fejvételezett lisztből sütteti a kenyerét és biztosítja az előIrt tar­talékkészletet. Minden érdekelt tudja, hogy az új rendszerLink semmivel sem jelent több munkát, mint a békebeli lisztvásárlás,

Az 1944-45, évi ellátásnM maga a lisztellátásl rendszer változatlan marad, ellenben a fejadagok

O,

431

•

I HlIdiakudéminn, KorminY7.ó Urunk h\\ogOltaSll II

" i 100 gramm ff}zőliszt az eddlgl nap . megváltoznak, A k f 'adagban kerül kiuta-helyett havi 2 kg 8? d g: i ~~'adagja az eddigi 350 lásra, míg a kenyérh~~t ;/ cs~pún tájékozásuJ em~ gr-ról 370 gr-ra eme e lágban senkinek sincs haVI Utjűk meg, hogy ~\;:szfőző1iszt_fejadagja; ugyan-2 kg 80 dkg-on ~ u l h édegyének (?s a nehéz ezt a fejadagot kapJAk a onv testimunkások is.

Z Zsil' és szaLonna, ds0 e"uoo nk sark-

o "t' k a l'en ~. Zsir- . és szalonnaelUl 'asun ho alig van pontja. Számokkal i?azolható a~:;'~tó- ~ erdőkiter­még egy foglalkozásI réteg - l ek inkabb szük­me1ö munkássag mell ett 1 árim:XangOkat meghaladó, sége volna a rendes Poágan sertéstcrmék-ellátásra, sertésfehéráru- .. és ~lt:: tot végzö legénységünknek mint éppen a kulslO g a ', . an élelmezés _ tö-

Táskaélelmezésnél a hustal~.t. . énél logva _ é kélyebb I.upere] ménytelenségénél s cse. . kkel való ,élel-

° °t.t.-b · a huskom:el ve alig jöhet SZClrnl wi a, a testület egész _ ház-mezés pedig nemcsak h~:~ rendszerét ingatná me~, tartásszerű - gaZdálkO

k Slé

bbé sem t ehermentesI-nkO ül' a leg ev , J O k hanem eze IV . S'"t l Végül gondo Jun

tené a háborús .kö:-ellatás~~ o egyetlen húskonzerv­arra az egyszeru tenyre, gy ibetétjeink óss?€­ebéd ára egyenlő az átlagos nap gévet

hát előttünk: a szükse­Járh.ató útként .marad te ü hizlalás útján kiter-

ges táskaélelmet házta~tá;i:~~~itani, helye~ebbc~. ~zt melt sertéstermékekke . d körülmények között

b ált eUá tAsi módot mm en a ev ,

fenntartam. .. mindenkor engedelmeske-A m kir. csendörsóg . k' a kor követelmé­

dett a k~rszerüség 'pllra~~~~~a ~ csendörs~g szer,,:,e­nyeihez igazodva valt?zo k" ~ változatlan: a saJá­zete és eszköze!. Ami csa ~:erünk és e7.l,p.l égyutt t~s belso gazdá~~d:S~i~~~o:gálatot végző legénység az a mód, ah~gy . . k ' , étkeztetését blZtOSltJU . "ss,1 pótolni egy-

él l "t vo 'anu m · 'Uo A hideg tAska e m - fi 'k és Békeidöben, fi e-óltalában ne~ újkeleti1ttt r~;r történtek kísérletek ' res ' konzerv arak melle 'é hajtására , amelynek a

é'keztetési reform v gre . ö o.gJ" i tartósított egy • ho a jar r l ..

ienyege az lett volna, kgy

kúlszolgálatban. A gya­meleg etelt fogyasszana f l It meg a varakozásnak Korlan eredmény nt=ü1:t ekÚISZOlgálalot végzö:tag­és bizonyos, hog~ a upán puszta .maradIség:­jai nem ok néllml - n~d c~ esetben a hldeg-táska­ból ~ tértek VIssza mm c él tó minden olyan

6dh Tisdeletrem dJ....t de élelmezéSI ro oz k j oldani ezt a kér t::I,

törekvés, mely meg a _~~f~rrnra, erre néz.ve is fenn­mint minden rendszer d)o uO)at ha jobbat nem

00 én hogy' ne a • áll az a torv y, .

CSENDORSEG! LAPOK 1944. Jú.ilta U.

ad!J:i Bizonyos, hogy az egy.e inkább fej lődő élel­miszeriparunk már egymagában is biitosíték arra, hogy ez a sajátos csendőrségi kérdés valamilyen for­mában megoldható. Tartozzék ez majd az elkövet­kező békeidlS első feladatai közé; az ily kisérletekre II mai viszonyok nem alkalmasak.

A közellátásügyi :niniszter úr az 1944-45. hi hIzlaJási időszakra is 5iztositotta a csendőrség! hiz. lalótakarmány-s:zükségJetet az eddigi rendszer alap.: ján, de azzal az eltéréssel, hogy minden hfzlaJá!t folytat6 alakulat sajátmaga hatáTozhatja meg, hogy a vásárlási engedély alapján, a termelőt61 való vá~ sárlással akarja-e biztositani tengeri- és árpasziik_ ségletét, vagy pedi,q- kiutalást kér ezekre a cikkekre. Viszont a bejelentés Végleges értékű, tehát a kiuta_ Iást igénylők utólag nem kérhetnek e helyett vásár­Jási lehetőséget. Az igényelt 'hfzlalótakarmányt _ a tengerit is! - elöreláthatólag még folyó év augusz_ tus hó végéig teljes egészében kiutaljuk.

A csendőrség szükséglete tehát e téren: a zsír­fejadagon feliil még sertésszalenna is, illetve a Szalonna p6tszerei (füstöléssel tartósftott húsnemüek). Ezt a szükségletet mostani körűlményeink között kizáróan háztartásszerü sertéshizlalás útján bjztoslt_ hatj uk, mert több, mint ezer - viszonylag kislét~ lizámú - alakulat hizla16tevékenységét leállítani és ehelyett kőzponti berendezés útján a szűkségletet szétsugároztatni, olyan megoldás lenne, ahol az összetettebb módot engednénk gy'őzni az egyszerO.bb felett.

At a közgazdálkodás és közétkezés pedig, amely íly lehetöségek dacára újb61 csak kész-sertés kiuta_ lássaI tervezi szükségletét kielégíteni, magára ves­sen, ha az új ellátási iclőszal{ban összehasonIfthatat~ lanul hátrányosabb Helyzetbe kerül, mint a hizlalást folytató alakulatok.

A cél tehát: minden körülménYek kBzl:Stt ' fenn~ tartani a csend5ralakulatok háztartásszerG sertés­hfzlalását, e tevékenységüket elősegftenf, megterem~ teni ennek előfeltételeit, biztositani a s?ükségletet.

A cél fontosságát elsősorban a közgazdálkodá~ saink és közétkezéseink vezetésére hivatott közegek_ nek. kell átérezniük s ez esetben nem fog megismét~ Iődn..l az, hogy sertés61Ial, kezeilSszemélyzettel , na.gy~ mennyiségG és a hizlalásná l kitanően felhasználható házta.rtási ételhulladékkal, több mint egy vagon első­tendU hfzlal6takarmánnyal rendelkező nagylétszámú alakulat kozétkezése egyetlen seTMst scm hb'lal, ha~ nem kész hfzottsertés kiutalására várakozik. Akkor nem állhat elő, hogy eitY olyan örskörletben, ahol a magánháztartáSOkban 20.000 sertés hfzik, éppen az a csend6rlSrs, amely részére a hizlalás lehet6sége !el~ tétlenül biztositva van, - nem hIzlal sertést, hanem bérhlzlalás.i szerződést igyekstik kötni.

Mindez természetesen nem vonatkozik a csend. őrség új alakulatainak, a csend6rszázadoknak az el~ látására, mert - miként ezt a belügyminiszter úr rendeleti ú ton megállapította _ ezeknek az alaku~ latoknak a mozgék;onyságát a sertéshizlalás jelentő. sen gátolná_ A századok továbbra is kész zsfr~, illetve esetenkénti 'szalonnaelllltásban részesülnek.

Egyébként meg kell állapftanubk, hogy a csendöralakulatok hIzlalási tervüket úgyszólván hiánytalanul haj tották végre. A tfz csendőrkerület 1942-43. évi elszámolásait kiértékelve, tudjuk, hogy az eredményesség hatásfoka mindenütt rnegközellti a 1000f0-ot, de több kerületnél ezt meg is haladja. Alakulataink jó munkát Végeztek, hizlaló teVékeny_ ségük nemzetgazdasági szempontokb6l tekintve is igen értékes eredménnyel zárult. Bizonyos, hogy egyetlen testülete vagyunk az orSzágnak, amelynek bérhfzlaIási szerződése egyáltalában nincs és foko-- . zot t sertésfehéráru-szükségletét _ néhány alakulat kész-sertés felhasználásától eltekintve _ sajátmaga termeli ki.

Egyet meg' kell jegyeznünk: a csendőrségnél a leggazdaságosabb ellátasi mód kétségtelenül a ház~ tartásszerG sertéshfzlalás. Minden olyan közgazdál_ kodásnál és közétkezésnél, ahol a hizlalás feltételei megvannak, vagy megteremthetők és ennek ellenére kész~sertés kiutal~st, vagy - szabályellenesen _ bérhizlalást kér, ott feltétlenül valami hiba van, amit meg kell állapítani és az ellátásra . jogoSultak érde­kében sürgősen ki kell küszöbölni.

3. Hús.

A legfontosabb teendő: 'a' követk"ez8 ellátási Időszakra szolgáló, hízlaIásba állítandó süldösertések mleléSbbi biztosítása. A legtöbb alakul§.t közgazd!U_ H;odása már biztosította sertésszükségletét, azok ré­szére pedig, akik ezt eddig nem tették volna meg, a mostani időpont jelenti a tizenkettedik órát. A köz­ellátásügyi miniszter úr ebben is segftséget nyujt az alakulatoknak: a 609.817/ 1944. számú K. M. rende­let pontbeszámftásos süldövásárlás"i engedélyt bizto­sított a csendörségnek, amit az alakulatok folyó év július hó folyamán kapnak kézhez. Mint e rendelet ls kifejezésre juttatta, az alakulatok az újS-tövege­.tésa vásárlási engedélyek kiadása előtt egyezség útján biztosltsák Szükségletüket, mert amennyiben igénylésük helytálló, a vásárlási engedélyeiket fel~ tétlenül megkapják. A végrehajtásnak e vonalán a cselekvési önállóság és a mozgékonyság vezet ered~ ményhez. .

A csendőralakulatok hÚSszükséglete a követ~ kezőképpen van biztositva:

a) Nagyl étszámú. csendőr közétkezések (zászló­aljak, századok) marhahússzükséglete a létszám nak mcgfeleW és a törvényhntóságok kontingense terhére kiadott vágási utalVányok útján nyer kielégitést.

b) HonVédállomáshelyeken, ahol honvédségi központi ellátást lebonyolHó tiszti, illetve tiszthelyet­tesi étkezde működik, az ugyanott állomásozó csend­lSregyének: húsellátása a honvédségi ellátás keretében van biztosltviL

c} Kisebb létszámú alakulataink (főleg külörsök) marhahússzükségletét csak a polgári húselosztás vo­nalán lehet biztositani. Kétségtelen, hogy az Itt fennálló nehézségek nem Pusztán háborús jelensé­gek. Mindenki előtt köztudomású, aki a falusi életet ismeri, hogy li 'legtöbb községben rendszeres marha. húseJJátással békeviszonyok között sem lehet szá­molni. A háború ezeket El nehézségeket csak fokozta. Bizonyos azonban, hogy azok az élelmiszerek, ame­lyek a rendszeres marhahúsellátás hiányát türhe;­tően pótolják (elsősorban a ' tojás, a baromfi, házl-

. r 8 nevét lálogatása alkalmával KormánJr.o Urunk bel j . "kkönyvébe. a HadlakadémlO em .

. még leginkább ezeken nyúl a friss főzelék és a te]) h tök be sőt ezeknek a fal~si állomáshelyeken sz~ezga~dálkodá.st folytató nagyrészét a háztartáss~er .

k ' k termehk ki. l alakulato magu n hivatva SZD-

De a kü1lSrsök ~ú~ellát~s~Sit~t sertéshizlal1si gálni a csendőrség resr-erc ~IZ a: csendőrségi elló­lehetőség is, f?kOZvalt~Z~~rá~%fészlett!ket a besz~r­tás céljaira kiterrne e . ti igy a nyert ZSlf­

gáltatási kötelezettség 7I.~~ éT~~sz'ében a fözéshez és és szalonnamennyiség te les ~ f l míg a füstöléssel táskaélelmezéshez ~asznésá~~t p~t~lJlatják a frlss hús tartósított húsneműek r z n

hiányát. ..... r úr kifejezeUen a kUl-A közellátásug)'l mmlSZte d tt lehetöséget arra,

őnök húselláUsa érdokébe~ a o fi- és hátinyúlállo­hogy a közg.azdál~o~ások ar~:eszllmitásos o.rpavá­mányuk részere klvetelcs p~n sárlási engedélyeket igényel]enek.

IV,

EGYE:B CIKKEK,

. hüvelyes szükséglet ki: A bUTgonya, h.ngyma és . t _ a közel1átásügyJ utalása iránt- az Igé~y.lé; sze~l~le'én intézkedik. A.z nliniszter úr az ellátáslldosza ] ellátmány ki-elmúlt év őszén az igény~~ bt~;~~:n megtörtént, utalása már szeptember o k hiánya és főleg

. bár több állomáshelyen al ökés~~t_~agOntételekl) mu­a kisebb szükségleteknél t re

ézsé ek a tényleges kiadást rész~ tatkozó száll1tási neh l ~em stállftott mennyiségek ben aka~álYOztákés' ~ d~sára távirati intézkedés tör. megállapItására a.

tént. h ol an alakulatok, amelyek-Me

gál1a

pitottuk'k ~ft Jianul lehetett volna biz­

nek állomáshelyé~ II a y s ezt a vonatkozó jogsza­tosltani ezeKet a c~k:~~:~ é_ kiutalást kértek. ~e8' bályok is lehetáv e , ld egy olyan terule­magyarázhatatlan vol t, hWaJar~rs-tág vetemályes­ten, melyet általában " őrsök alig 1-2 8Zemél~ kertjé"~nek neveznek, az 5 k hüvelyes) menny!' ellátásáT~ szolgáló ~l~é:- ta lá~ azért, h ogy ha ségek klUtalását. _ r lési lehetőséget tudtukra ad­már egysze~ ~z 19cny hit ők is igényeljenek "vala~ ták rende]etl uton,. .'tó rendelet sohasem paranc~ mit". A kiutalást ~lZt.ol':;lkulat szükségletét biztositanl ~ igénylésre; a~e y a ~zzel _ a valóban rászorulól! tudja, ne terhell:ö~e~ti irányítást. ér<lekében - a po 1 endeIt idöszaki igény-

A ~zappan-kiut~lás az ~ r k' ti mos6szappan el­lések alapján történik; aéfeJf~ : _ m.ár a legközf­látmtmy 25°/0-0s fele~el Sge e

lebbi kiutalásnál - kIadva. bb létszámú al&. Gyümölcsiz-kiutalásba~ a na~~Ol nincs mód hA.

kulatok közétkezései részeSÜ~f~~1 _ beC5zési cukor 'l g való szilvaiz-fözésre. .. o"lcsbeffizésrt

Z i a . 1 hetöség gyum _ hiányában - b~~~zét~ezéseinknek cukIoz~tt gyésU " sem, ezért nagyo . fontosnak tartJuk II mölcsÍtze1 valló ellátását Igen . t újból biztositani kiutalást a lehetőségek szerin

fOgj~;héntejb(jt késrltett sa!~~ ~;:~~~~::er:.~z~~· sebb, táskaélelmez~~eS7.~t:~latot végz6 legálység II

utaltunk, hogy. a ~ itse ki és igy a szalonna. táskaélelmét sajtta! eg ~arékOSkOdjunk. készleteinkkel nérruleg t h' konze-rtlet és rizsl

Köleskáslit, árpakáslit'k é us nagyobb alakulatok (utóbbit csak a gyógyháu ) s a rendelkezésre álló diétás~konyhája Szükség~.téttt rendeletekre érkező készlet, a lé.tszám ését~ ~eflett adott ki a közellé­igénylés tekintetbt;v e e tásügyi miniszter ur.

• . és m kir csendőrsér Ez csupán futó áttekl~t :z II. irAnyIUtsnál és l>

ltözponti élelemellátásána 6 nkAt valamint a ki. rendszer ·hálózatában íol:y ::':n is~ertettük, men

d tt rendeletek részletel~ a o 'kk"nk él]a nem ez volt a Cl u . C .' n okra méretez.ve, há-

A rendszer háborus VISZO . ~e kétségtelen, ho~' ború alatt épÜItáki, l de :~~n~~reSkedelmi és gaz.da

á"

e háború elmult va a talanul e.ltünni az Ir . sági életéból nem fog nyom bizonyos, hogy a tes-: nyitott gazdálkod~. ugyan!gy gy háborús ellátáSl tiiletünk is megtsmerkedfJt :vel és tanu1ságával, rends-ternek sok o!yank: nn;s haszonnal érték~[t­melyet egy bgáék]e kt°X;Z3en:tásra jogosult bajtársamk hetünk a szol a s javára.

- l me tartott általáno.! szemIt> Az 1754-55 be? g 'k vértesezTednél 5

aLkalmával a bizotts.á9 . az t e~~ akik kőzill a Leg­olyan öreg a!antos ttsztet a , látt fiatalabb éppen negyven év óta 8Z0 g .

Falusi kislány Pesten." Irto: DR. TARTSANYI DANmL m. kir. rendör: tanácsos, a budapesti főkapitányság erk~lcsrendészeti

osztályának helyettes vezetője.

használni mert a kitar--tott férfi nem fedi a I~ft~';';;~ttt Ugyanis ~sak kéjnő, vagy titkos kéjnő által férfi n "strici". (L.: 1913:XXI. t.-c. 4. §. 2. pontját.) A stricitöl árnyal<ltokban különbözik 'az ú. n: "se-. lyemfiú''. az "Allonz". akinek sokszor á~ása lS van s aki t olyan nő tart 'ki, vagy támog~t, akinek rend~ ker.esete, jövedelme, vagy vagyona van, tehát nem prostituált.)

• .Ja; be szép ez a Pest, Istenem, be szép! S benne milyen úri, mily szeUd a népi"

(Czuczor Gergely.)

Gyermekkoromban Budapesten, a Keleti pá,lya­udvarnál járván, mindig Czuczor Gergely akkonban tanult szép verse jutott eszembe, amelynek az .... ol~ a címe - erre mindnyájan emlékezünk _ FalusI kis. tány Pesten.

A prostitució legelszántabb alakjai a "stricik". A főváros több pont jón valóságos "hldföt" építenek ki maguknak s "operúciós bázist" létesít.enek a ka.r~ maikba került n(Sik számára.

Egyik ilyen legfontosabb hidfő Budapesten ll. ' Keleti pályaudvar ·előtti rész, annak is különösen a ' Nefelejts-utca felé cső része, amely a nap minden részében tele van prostituáltakka l s a reájuk "vi. gyázó" stricikkel.

A vershez rajzolt kép a K eleti pályaudvar elött ábrázolta a Ikis falusi lányt, amint még kisebb batyu. jával áll a téren s nagy csodálkozva indul neki­ismeretlenül - a nagy f8városnak.

CZuczor Gergely ebben a szép versében csak azt írta meg, hogyaIds vidéki .lá~'y ~i1yen tágrnnyUt szemmel bámulja ~zt a milhos fovárost, de .h~~ ennek a nagy városnak forgutagában azután ml tor­ténik ezekkel a sokszor 15-16 éves :kislánykákkal, akik Pestre jönnek fel szolgálni, arról már csak az erkölcsrendészet tud.

Atig hinné a falusi ember, hogy menn~i veszély­nek néz elébe az a sok falusi kislány, aki tudatlan naivsággal érkezik BudapC$tre. M~jdnem azt leh~tne mondani, hogy amikor a falUSI anya megváltJa a lII. osztályú vasutjegyct kislányának, hogy Pestre utazzék cselédnek, sok közülük ez első lépést tesd meg ahhoz, hogy leánya néhány év m~l~a .kiváltsa magának azt az igazolványt, amely orokre e1sza-kit ja öt a tisztességes emberek társadalmától. . ,

A prostituálta'knak csaknem 70-80'/.- 0. vIdékről kerül a fővárosba. A legtöbbje háztartási alkalma­zott akit elkap a nagY.váro,; forgataga, de leginkább a s~ját hajlama amely együgyüségében !lzt hiszi, hogy jobb dolga 'lesz, ha nem dolgozik, ha szép ru­hában henyélhet, moziba, színházba járhat s keresi a sok pénzt.

Azt nem látják pe, hogy ennek a pénzkeresés­nek nagyon nagy ára van. A Prostituáltak _ csak­nem 99.991lfo-ban - működésük első évében meg­kapják már a nemibetegségeket (gonorrea, ulcus mollc lues - statisztikai sorrendben), de lehet, hogy 'rögtö~ az elsö érintkezésnél egész életüket megrontó vérbajt kapnak, másállapotba kerül?e.~, abortálnak, vagy szülnek, megtetvesednek, megrüho­södnek, piszokba süllyednek s áldozatai Ie~~e~ az alvUág legsötétebb és mindenre elszánt alakJamak, akik testük és l egfőképpen keresetük fele~t korlátla­nul rendelkeznek, - a kitartott jaiknak. a "stricik_ nek". (Kénytelen vagyok a "strici" idegen mGszót

Sajnos, a bünnek ezt a hadseregét csak irtani lehet, kiirtani soha. Ahogy az évezredes tapasztalat mutatja, a prostitució - mint a bűn maga is _ min­dig meg volt s meg is lesz, kezdve az ókori Chaidea és Babylonia vendéglátó és templomi ,,szen t" pros­ti tuciójától a mai nagyvárosok perifériáinak titkos, fertőző állapotáig. Meg van azokban az országokban is, amelyek törvénytárából a Prostitució fogaI mát kitörölték .

De nem ezekről a nehezen orvosolható b~jokról , kivánok írni, hanem azokról a fa lusi kisltiny'okról, :ikik Pestre kerülnek s részben önhibájuKon kivül _ de legnagyobb részben saját hibájukból _ beleke­rülnek a prostitució fertőjébe, melyböl alig tudnak mór kikerülni ebben az életben.

Amint a Pestre érkezett falusi kislány anagy emberáradattal kikerűl a pályaudvarból, már a pálYlludvar előtti téren megfogja öt a főváros hatal­massága, szédülete, a sok nagy épület, a rengeteg ember, a JObbra-balra, össze-vissza járó, csilingelő vilJamosok, a utók. Azt se tudja, hova, merre menjen. .

Végill, a sok kérdezősködés után, amikor már nz új "portéka" iránt érdeklődő stricikkel is érlntke-­:!lésbe jutott, felsz,m egy villamosra. Ott is minden­kit megkérdcz, mielőtt a kalauiZ eljutna h07.zá, hogy hogyan tud n Pesten lakó keresztanyjához eljutni 8

észre sem veszi, hogy aki őt nagyon kedvesen útba­igazit ja, s a jegyet is me~á1tja neki _ ez a második lépés a prosfitució felé! -, ez mar maga a nagy ke­rHö, a strici.

A strici, hogy II bizalmat maga irán t fokozza, akllrhányszor valamiféle egycnrubát is szerez magá­nak (BSzKRT kalauz, stb.), megváltja a leánynak a viJIamosjegyet s elviszI öt a főváros egész más ré­szébe, mint ahol a leány keresztanyja lakilc

• Kettős cél vezet bennünket, amikor; ezt ti cikket kö­zölJük. Az egyik, hogy bemutassuk bajtársainknak azt az áldásos munkát, melyet l'end/Sl's~günk végez BUdapestcn az erkölcsr;endéstet terén a maslk e61 , hogy felhJvJuk II figyel ­met arra II ve8Zedel!!~rc, mely a Budapestre elszegődött falusi leil:nyokllt fenyegeti. Mindkét vonatkozásban szerzett ismcr;etcU értékesíteni!'! kell II csendörnek a nemzet javOra. A t/:lvárosl erkölcsrendészet tanuls'úgolnak _ ha klsebb ke­ret'ek között ls - hasznát veszI a csendőr II vIdéken 19, II falusI térsadnlom befolytísolása rév.én pedig nagyban hozzá­J'ru]hat ahhoz, hogy feJ vér;(ezettebb lélekke! Iterüljenek a fiSvllrosba de mlnden nagyv'rosba is Q kenyérkeresetre SZOruló illIus] leanyok. (Sze-rk.)

Sok sírás után beesteledik s a strici fe lajánl ja a leánynak, hogy aludjon az édesany jánál s majd másnap elmennek a keresztmamához. A leány e,bbe gyanútlanul belemellv, e.ljut a lakásra, ahol m ncs anya, csak egy vén banya, aki vállalja a szerel:'et. A falusi kislány itt tölti Pesten az első éjszakáját, ahol jó v.acSora és leHatás u tán a legtöbbször már elveszti Jányságát. .

A slrici adja a szerelmest, a leányt nem engedi a keresztanyjához, pár nap mulva elfogy a. pénz.; a lakásban, kiderűl, hogy a banya ,nem mamá:l~ a flU­nak, követeli IlZ ágyrajárókt61 a bért ·s a smCl ekkor

!~~~:~:.::.:~~:=~: ~;:'...,:j:,,_-"'-.- 'ZJi~ az. @mlékművet. - Béla alllioornagy megkoszoru . A Hősök terén Agl!:tel@kY é t l é-

Honvé<lnap Budapesten. .. szó szoros r e m

el is veri II leányt s erőszakosan lép fel. S.oks~r a plata:.ra" és ismer-kényszeriti, h~gJ ~;;';J~ pénzért. Ezzel m~~~d~1; kedjen meg} r, ~a szakasza, amelynek tova kórház lány életének ';1J . erkölcsrcndés~~t, a é üi másai: a razz~a, az t álás és dologház _ v g a toloncház, kitiltás, in ern pedig a pusztulás. ti. st"ldJ'éhoz _ vagy

. . ater az lJ lód" ' K" ben mindlg V I SSZ 'hozkapcso s. az ö h~~zá. csodálato~.ez a~za~~i~rl~tja újból ru~á­Az várja a leányt, ~~b';S~mehc~en az utcára s e­val dpövel, hogy UJ o ...

' .. ámClra reshessen a striCI sz . . d n keresetüket a

knem mm e . A pl'ostltuál~k ~a énzi.lket elveszi s mi~ a

stricire költik, aki m'!lde!,.p módon öltözkódik, kitö­strici szép ruhákban ja~, ~~ban pepita nadrágba~ mött vállú, kétso~os ll: addi~ a nön sokszor csa telen prémes bundaban Jár, 1 éppen sztikséges, annyi és olyan ruha van,. a~e! n5 már nem kell. a hogya férfiakat megfog ja. ka r a strici ócska klS­s'tricinek vagy be~e% l~Z, SOru~~arabja t élen. Pisz-kabátja az egvedüh me eg ks- még ing sincsen. kos rongyos blúza alatt so zor ,. kls~

, ..' tltuált. Ha egy Ul " . Strici nélkul roncs pros tituáltaknt becézIk)

lány" (ahogy az alvil6g~an óa fo~SjClentkezik a st;ici, megjelenik a "strichen , r g állalná lehetőleg ajánlkOZIk neki s ha a nB t;te.m'e~n1éteb~n behúzza több más prostitu6.1t és ~tI'lCL l i igy kényszeríti

. tt össze-VIssza ver s ! t" egy kapu ala, .o . lNtt 'óváhagyé.st arra, hogy" u ki es szerez a többI e o J tathassa" a n5t.

A töle elforduló nőt a SlI'lCte~ edi öt "mükődni':; ben "lerÚgJa"t ~Jr~~~~~i~:e~mokn~l fogva á"l.~m~~~~i.

Ha egy s r "T " magát ep,y ro SI egy nőről akkor "beu)l Ja g5 lelépési dljat" is kap. A régi cs~tleg több száz pen k" 15-16 éves, aznap

S k r azziáf találkoztun kik akárhányszor r'k ~t falUSI :kislányokkal, ;- ak öltözött strici ~Sze~~T vagg más alk~\r::;~a: s kiknek deflorá­társaságában volt~~ ~ s~cnőrzés mentette meg. .. lását éppen a ren I'l e kó ' -úton és a közeli kOl:­

Sokszor találunU a Rá a~Ü~a\ a kezükbel'\ és strl-tak padjain kislányok.at b á' rr61 t6.rgyalnak, hogy

u lk srruntmra eivel az olda u on , , . hova menjenek aludm. lán oknak a stnc1khez

~rthe1:etlen ezeknek a {!hOni első szerelmet dás Mintha az o . durva való ragaszko ~. rSllaszkodnak ezekhez a ,

pótolná nekik, ugy 6kh , el l !ketlen önző csavarg oz. on ritkán jelenti f , e A st~icit a nő csa~. na~vele való anyagI kap-

"bként védi s letaga Ja . egye ~ l' 1 nti csolatokat. ált a stricit . fe Je e ,

Az ok, amiért a prost~t~ csak ritkábban az, ho~ rendszerint a fél~éjken~~~~i zsarolását, verés.ét. K~l~~

B már nem bir a a t nek veszik, szm ~ö~en az u tóbbit egész term~~e ~~ilatkozását érzik férfihez való tartoz~suk g ágait üt legeléseit. .

:bban, hogy tarik él strIci du:va:nt

n'taguk között s . Egyébként elin~éznetk ml~~or a st rici a nöt meg-

d" eglopl őke, am . lá Y elhur-ha a ren or m nélkül IgyeksZik a n veri, minden panasz

rolni a férfit, _nehogy valami baja legyen. Pont ilyen esetet láttam 1925-ben London kellős közepén egy nyári éjszaka az Oxford Circ'us-ön is, ami azt bizo­nyitja, hogy nyugati métely juttatta el hozdnk ezt az erkölcsi fertőt.

Sak leányt a szerencsétlen származása hajt a prostitució felé. Egy 22 éves kéjnő azt mondta: "El lett rontva a~ életem, amikor születtem." Amikor érdekJődtem, hogy miért, azt felelte, hogy törvény_

. telennek született, lelencházban, menhelyen, később javitóintézetben nőtt fel s arra a kérdésemre, hogy miért nem maradt cseléd, azt felelte: "Untam cseléd_ nek lenni!" Sokat a rossz mostoha hajt el hazulról Pestre s így züllik el.

A stricik a rendőrség tagjaival szemben is igen erőszakosan lépnek fel. Egyenesen szembeszállnak velük s az elfogott prostituáltat igyekeznek kiszaba­dítani a:: egyedüllevő rendőr lefegyverezésével. Oldalkocsis motorkerékpárra berántva szabaditottak ki már prostituáltat a defektivek. kezébőL A közel­mult hónapokban történt meg, hogya Teréz-körúton i~szúrtak egy rendőrt a stricik, mert az őt meg­sz61it6 titkos kéjnőt igazoltatni akarta.

A napokban járt a hivatalomban egy n6, aki évekkel ezelőtt kéjnő volt Budapesten, de hamaro­san megundorodott ettől az élettől s visszament vi­dékre, a falujába. Nemsokára elkerült házvezetőnő­nek egy vidéld városba, ahol egy jóravaló ember beleszeretett s feleségül akarta venni. A házasságho%. azonban - a férfi állása miatt - erkölcsi bizonyit_ ványra volt szüh:s~ s a nő azért jött fel Budapestre, hogy' a mult ja ne kerüljön bele az erkölcsi bizony1t­ványba. Sajnos, semmit sem lehetett tenni, ezt a priuszt, a multnak ezt a legsötétebb folt ját nem lehet rehabilitálni - 1940:XXXVIí. t.-c, _ s a nő éh

legnagyobb kétségbeesésben ment viSSza vidékre.

A prostituci6 a társadalomnak olyan mocsara, amelyben a nő süllyed a 1egmélyebbre. Sok falusi lány növi, kl magát látszólag ebben a fertöben. Ki­kerül a titkos prostitucióból es Igazolványért jelent_ kezik a rendörségen. Ekkor ~ mint bejegyzett kéj­nlS - már kevésbbé szorul a stricire, bár ezeknek is a 70-80 százaléka tart strlcit, késöbb azonban meg­ismervén az igényeket, pénzét inkább ruhára, ék­szerre s lakásra költi. Gyüjteni kezdi a pénzt, házat. földet vesz magának s még az is előfordul, hogy fér jhez megy valakihez, aki őt ebből az életMI ki­emeli, Ez a szerencsés, de ritka eset.

Hogya mult meItnyire megzavarja ezeknek a szerencsétleneknek a lelki egyensúlyát, mutatja a: következéS eset. A közelmultban öngyilkos lett egy 26 éves prostituált. Egy kis cédulára ezt a pár sort. Gyakoribb eset, hogy a pros~ituál.t - ~ár ig~­

zolványos, akár titkos - . későbbI- éveIben Igyekszik a mul1:jától megszabadulni, de nem tud. Hiáb81 hazu­dik ÖSS7..e otthon mindenfélét, hogy Pesten üzletben volt vagy más állása volt, előbb-utóbb kiderül az igazság s ezzel örökre kizárta magát a tisztességes emberek köréből. I

A betegségéből, a wrbajb61 pedig soha ~em tud kigyógyulni a prostituált, mert nem kezelteb magát rendesen.

A prostitució egy-két év alatt mély nyomokat hagy a nők arcán. A különböző betegségek _ még ha nem kiü"l:ések Js - meglátszanak rajtuk. Tizen­nyolc-tizenkilencéves leányok, akik 1- 2 ~vvel az­előtt még piros-pozsgás arccal kerültek fel- a fővá­rosba, harmadik-negyedik lefogásuk alkalmával .sár­gás arcb6rrel s a vérbaj ra különösen 'jellemző reked­tes, mélyebb hanggal jelennek meg, Az egész non meglátszik, hogy valami súlyos betegség roppantotta össze. Ruhájuk rendetlen, hajuk: kócos, kezük. pisz_ kos.

Egy eset a sok közül: a mult évben felkerült Budapestre két vidéki lány. Nővérek voltak, 17 és 18 évesek. Egy ideig állásban voltak, azután, mikor megismerkedtek egy kerftövel, az kivette őket sz01-gálatadójuktól, nála laktak, kiöltöztette őket s el­vitte egy kőrúti vendéglöbe, ahol esténkint külön­bözéS férfiakkal ismerkedtek meg. A két nővér által keresett pénz a kerit5é volt, abb61 ruházta öket, az ennivalót már a vendégek fi.zették nekilc.

Amikor az első alkalommal rendőrkézre kerül­tek, a lányok letagadták, hogya lakásadójuk. _ a strici, a kerítő - küldte és vitte a vendéglőbe is~ merkedni. A második esetben, amikor újb6llefogtuk őket, beismertek mindent. Akkor döbbentek rá, hogy milyen útra kerültek. Később, .büntetésük letöltése után a lányok hazautaztak falujukba, a férfit pedig átadt!lk a bűnügyi osztálynak,

írta: "Anyám, most már nem kell szégyelni magad I" Se aláírás, se bÚcsúI

Milyen. tragédia! Mennyi civakodás lehetett anya 'és leánya között, amíg végül a nő pontot tett életére, mert belátta végül 6 js, hogy az a sok pénz,

·amit züllött életével keresett, ruhára, ékszerre, pré­mekre elég l ehetett, dc a maga és szegény szülei be­CsíHetének helyreállitásara nemI

Jellemző ezeknek a nőknek a nagy.zási mániá-. jára, thogy mindig előkelőbbnek akarnak látszani a valóságnál. Egy prostituált Pl. azt felelte hirtelen fe l­tett kérdésemre, hogy az apja földmüves volt, de _ amikor már vo~t ideje gondolkodni s hazudni, hozzá-o tette, hogy a nagyapja viszont földbirtokos volt.

Egy másik n6, aki nagyon állította, hogy nem volt az "utca rongya"," iratainak átnézésekor kiderült. hogy kávéházi "franka" volt s csak azért nem került az utcára, mert csinosabb volt, jobban öltözködött s megtűrték: a körúti kávéházban. Belsőleg azonban ép olyan anyagból volt, mint az utcán kószáló. társnői.

A nagyvárosi Ikávéházak, vendéglők, korcsmák, kávémérések, kifőzések sokszor valóságos kerit6-helyei, ezekne'k a fa luról felkerült leányoknak. Ok csinálják a féSforgalmat, az ő kedvükért járnak oda a kalandokat kereső férfiak. Ezért újabban nagy har-­cot indítottunk a főváro'sban ilyen helyiségek elIel). .

A budapesti fogadók nagyrésze valóságos nyil­vánosház lett. Ha: egy vidéki lány más hiányában v~ letlenül ilyen helyre ment aludni, so'kszor azzal fo­gadták, hogy nincs szoba, de ha akarja, befekhet egy férfi szobájába. Késő éjjel, _ nem tudván hova menni, - az akkor érkezett leány elfogadta az aján­latot, ,mert s· portás is és a ·szobában lakó férfi is megigérték neki, hogy nem lesz semmi baja. A kö­vetkezmény: a szobában lakott férfi strici volt, aJti a n6t nem engedte el több é s később még az igazo} •. ványt is kiváltatta vele.

lM4. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~;;;;;;~;;~~ ' h a nőnek adnak ugyan sza-A másik eset az, ,?gy Á - eröszaKkal be- Ho"s', hala' It halt . hbb az ej folyam",n . .

bát, ?e k~O hoz; egy -férfivendéget, vagy egy uJ telepl1ene.. .. nőt I{ereso stnC1t. dók ellen is meginditottuka

Ezek ellen o. foga .a ost portást szobaasz-kiméletlen harco~. :-b ~.ul:Jt~~el ~ujtju"k, i'nternáltat. szonyt súly?s . elza ó' á'gts 6fnp~dig a fogadó bezárását .~ u ~~6rs . J 'k ' II kérjü . . tás szobaasszony - vo

Sok ilyen helyen a por ló 'ággal keríti ezeket a strici, ké.jnő , franka, k -;- ';:nd~s ruhát, cipőt szerez­szerencs~tlen ,leán~l~k ki öket az utcára. Ha a to­nek nekik s .u,gy.. il általuk tönkretett leánr, ' lonch6zb6l klKerul az yen, ki amig újból "keres . szobát, ellátást a~na:b6f~z 'erkölcstelen forga lom­N eki"k megéri, mer a . lók a fogadói szobák fél­ból élnek - busás bonava .t' ezek a leányok bizto­óránkénti v~lt.akozása - anu

sítanak n·eklk. .. . bolást id~ek elő a vidékről Nagy erkolcsl .. rom ok életében a ·tömegszól-

Budapestre fel'kerult }ei~nYahol _ eltekintve a ~ad­lások, a "quartélyo~ 'fekhelyen alvásától _ az idegen férfi~~ és ~Q~a~ tulajdonosa, helyesebben ágyrajáró noket kih Ta az utcára _ pénzt tulajClonosnője egyenes::n, . a~á~lkO~ik az át;ryraiár6 keresni. Mindjárt a. sdt"lcI I Slea~ny a telJ· es züllés felé.

k ,· ·'1 s memn u a . férfiak ozu eo' n el míiködnek a háztar-

Úiabban szép eredmén y . ·· 1 tei i/tY ' -

Kovács istván III. szolyvai 6rsbeli őrmester, 1944 Június 20-ón.

Tisztelgúnk d1cs6 em,léke előtt I Úlsi aikalmaZ'Ottak társada~ r~es~~a'" kör5k s a a~elyekről éri tudok - a a ~·ll tek" a refonnátus

különböző pr01están~, ,egy~~r~" ~6egylet: · , .. háború btödik "Lór4ntffy :::suz.sann

a es ~ilen a közbizt; nságl sz..er- zöttek, addig II titk~::; keJnÖ~n m~, aa lOO-hoz. _

A prostltucl~, ~m~y' k és türt. A titkos pros- évében 500f0-ban. Teh,tt. a~ ar ~ kb. 100.000 neffil-vek küzdenek, ketf~e. ~~k~s (szabadon futó nők), ~ Magyarorsz~g az e':'l :~J~~zető helyen Európá-tituáltak az u . n: "an ké·nők akik a 160.100 betegéveL- meg ~~ .1S mikor a háborús hirtek pedig az ~g~z~l~~:1t~jnőt~lep~ken, magán- és ban Sőt ! Most. ~l~~S~~t~r~'et~l. A, hadseregek-1926. B. M. ren e e űködnek sexualitásnak alig c e. .et te!>zilc harcképte­nyilvános találkahelyeken ~ indégyike végigjárja a nek sokszor hados~táIlnr e~et ÚJ~bban mind er5.

A k.éjn~k .. csa~~eMjá~' : a frankázást. Kevés lennÉ! II titkos p:o~tltuát~a ~d~lomtól eltávolitaru, m-prostitucló "ta~On~!l5 o ~ebben igyekszunk a rs a küldeni Odo.kerülnek, tudja ezt kikerülru. .. i azolványos kéjnöke:t, tcmáltatm s. rnunkatábor~~~ munkáh~zl

Ha mejtkérdezzük az. Jóit kéinők lettek, csak- amitől a legJobban ó' féln~ h Iyen fehlletesen kezclik, hogy mi.k voltak azelőtt, mle f · ka" Épp hogy A prostitUCI t so el k Pl sok helyen a

'k t feleli hogy" ran .'.. cl' d , t ket tévesen érte mezI. . k nem mindegyI az ":őttek a vi lágra, pe 19 II ren e e e . álását természetesnek Veszl , azt nem mondiák, hogy ugyeA a legtöbbje már s'7,Ü- pmcérlányok pr.ost~tu álat alatt állalIak, holott pros­ez is helyes vála~ lenne, tm hajLa~ot amely később mert azok orvo

k51 vI~s~lhetnek ' akIk erre az illetékes

letéskor ma (Jával hozza az a " tituál6sból csa .azo . t,' ak ' 'ób h Ta dó'h tó ágt61 Igazolvany tapn. . tő a prost.ltUCI a aJ]. 1 h ·tÓf>rők leg- , ,'en l a s . ki d . glőkben fogadokban r-

A kÖTÜlménye.k csak m,ás~ a~~:lt:~séfies falusi . Ami ~gy.es e~éb~~~ a: egyen~sen kétségbee}tö. erősebben uJ;alkodlk a haJ~a. . Keleti. pályaudvar ténik a p.lncer~ ~dezkedik a tulajdonos a prostitu. leányt hiába csábl:ja a stncI abelemenni semmi- E.gész nyIltan er~ ho a pincérlány rendszeres or­elölt vagy bárhol IS, az nem :o~ ól felkerült nővé- Clóra azon a c~: ' . g~ve Külön szobát tart a lány féle kalandba. Látj~ 7zt

a ~ . ~ nem. Pedig egy- vosi ,:lzsgálat adégvI~n vVa~y fogadó épületébe~, ahová reknél Az egyik elzullik, a ro SI bb a vasúti ko- számara a ven cl viszi a vendégeIt. Ezt II

' k B d estre ugyana' an ö azután ren szeresen .. t tui I szerre érkezte u ap . ' ·lmekkel _ ~s · előzetes a. n l tot ·feltétlenül meg kell szun e _ . csiba~, ugyanazo.n any~t~ővér (megtörtént eset!) vesz~ye~o~~i~:6nnk a legiéSbb veszedelme _ ~~~~ ~p~~~~:~ s am~fs~ka.~e~ig ·elz~llik:ó ál azt igyekszik azt Jól fudjUk - a nemibetegségek terjesztése. kU b

' t·· t rostttUCl n pesten ezideig á 40k,lb04e tiztekkOnSekkéjnő~e~s~~~t~~apjá~ A rendőrség a ~r k·P é a keretek közé szoritsa, a nyilvántart sun a, . . i a frankák elérni, hogy azt azo oz B M a 171'1.30011936.. B. _ kb ·1!4we müködhet Jelenleg 1S

t sh JY(A:z. ország-

amelyeket a l60.100/l~26 .. k . a ·titkos prostituciónál . . h kb 10 OOO-re e ew. M stb rendeletek előtma , f nk'k a nemi- száma a főváros an ké .. ő lehet számuk a község, az~~ba"u . kirr).életlen harcotdfOlóY;~n~n r'~f: a~z igazol· ban még 10.000 .tlt~OS ,~nni Ilrán~ban nÖvekszik.) betegségek élő b~clJfushor. O'f álatnál ·1!2'/o-han fertö- város lélekszámava me a < ványos kéjnők egyszeri ~g

•

t~nte 4-500<l titkos prostituáltIlt állítanak elö Budapesten az erkölcsrendészeti osztályra, akiknek kb. I/s-a ti. n. első esetes. ,

Elképzelhető, hogy a ' 10.000 titkos k~jn6 napi á tlagos öt vendég-forgalma mellett milyen nagy mérvben. terjeszti a betegségeket, amikor az elő­állitott nök fele nemibeteg. A megfertőzött férllak tovább fert6znek - esetleg tisztességes nőket is, _ s igy lesz beteg azután az egész társadalom. Ezért végtelenül nagy fontossága van a prostituciós nemJ­betegségek elleni harcnak, védekezésnek.

A törvényes, tiirt prf?Stitució csökkenöben, visz­szaes15ben van, de annál nagyobb mérvben terjed a veszedelmes ti tkos prostituci6. Van olyan 30,000 la­kos6 város, ahol egy bejegyzett kéjnő sincsen, de annál több a titkos. Olyan falu is alig van, ahol vala­milyen formában, esetleg meUékkeresetként, titkos prostituált ne lenne.

BudaP,€'Sten 25-30 t vve1 ezelőtt közel 4000 be­jegyzett kéjnő volt, ma kb. BOO-ra csökkent le a kevésbbé fert6zi5, igazoIványos kéjnők száma, Annál jobban terjed , azonban a titkos prostituciór

A stricik, akiknek a fele .állandóan nemibeteg, száncMkosan fertőznek meg másokat s kUlöndsen f9 Jur61 érkezett tlatal lányokat, némelyik abból az os­tqba babonából, hogy árta'tlan leánnyal való 'érint­kezés megsZÜ1lteti a férfi betegségét.

Mig a becsilletes emberek - betegségük tudatá­ban - Vigyáznak embertársaikra, nehogy aZQkat is megfertözzkk, a prostituáltak - különösen a fran­kák lelkiismeretlenségból, szándé:k:osan terjesztik to­vább a nenrlbetegséget. Valami társadalomellenes gyiUölet van ebben a gonoszságukban.

Az 1940:VI. t.-<!. a nemibetegségek elleni véde­kezésrc31 szigorCa rendelkezéseket léptetett életbe, Nemcsak a keresetszeru titkos kéjelgésb61 é16kkel szemben tesz intézedéseket, hanem mindenkit köte-­leU! orvosi kezelésre utasit _ nót, férfit egyaránt', _ aki nemibetegségeket szerzett. A vonakodókat kény­szerrel kórházba lehet utalni.

A törvény alkotói felismerték azt a nagy 'vesze­delmet, amelyet a nemibetegségek terjesztése 82 or­szágra - kűlönösen háború esetén a honvédelemre - jelent s m~vel a nemibetegségek legfőbb terjesz­tői a titkqs prostituáltak, a Kbtk. 81. §-ában meghatá­rozott egy 'hónapi elzárás büntetést a törvény 54. §-a két hónapi el.zArásra emelte fel.

A 160.100/1926. B. ·M. rendelet 54. és 56. §§-ai szerint a titkos prostítuáltakkal és kitartott jaikkal szemben az 1913 :XXI. t.-c, alapján 15 el kell járni (közvesZélyes munkakerülés - csavargás _ kihá­gás, illetőleg vétsége cJmén), fertőzés okozása ese­tén pedig, akár szándékos, akár gondatlan cselek­ményrlSl van szó, az 1940:VI. t. c. 50. §-a alapján testis értés vétsége vagy bfuttette miatt a búnvádi el­járást is meg kell inditani,

Ezekep felül erős fegyver a rendórhat6sá.gok ke­zében a közigazgatási intézkedés: rendchi felügyelet alá helyezés, kitiltás, internálás.

A vidékről a fővárosba s nagyvárosokba felke­rlllt leányok erkölcsi érin tetlenségének megvédése érdekében szükséges a pályaudvari misszi6snlSvérek munkájának fokozása s a pályaudvarok elötti foga ­dók, az u. n , garni-szállók megsziintetése. Ezeket a fogadókat át kellene alakftani vidéki leányok ottho­nává, ahol olcsón rendes, tiszta szobát kaphatnának.

1944. július l ~.

Katolikus és protestáns intézmények szépen vezet­hetnék ezeket a leány-szállókat, amilyeneket kü1föl~

. dön - sőt némely helyen Magyarországon is _ r..­kat Játtam.

A bünre, a prostituci6ra hajlamos egyént a leg~ kisebb alkalom és lehetőség is elzülleszti. Ez,,"r t kell az alkalmakat - amelyek nemcsak a tolvajt sza.Iik, hanem a Prostituáltakat is - megszUntetni s min­dent elkövetni, hogy a vidékről Pestre került leány ne zülljön el, hanem rendes életet éljen,

Ezért ktizd 8.1: erkölcsrendőrség, az erkölcsren­dés2et, pogy Budapest utcáir61 eUűojenek ezek a zül­lés útjára kerilIt leányok s azok stridjei. Munkánk. kal nemcsak ezeket a leányokat adjuk vissza a tisz­tességes emberek társadalmának _ ha még lehet, - hanem az emberek százereit is megvédjük attiSl, hogy őzek az erkölcsi fertőbe került nök m.egfertt'5z­zék öket.

"ORTYÁZÁ~ Egy csendörtiszí eIsc3 évfolyambeli hadapród_

lskolá8 fiq. irta ezt a levelet szüleihez: "Ked'Ve, A n llUkám., Apu/(dm ts NaglJantJ6ékl

M e"kaptam leveleteket é.t 4 bélyegeket. Az éjjeli leQi1'ladónái nem t i1rtént m semmi kílllmdl. A hétf8 délellHti légirialió kint ért benn/litket a vlzen. twen Ladlk;drd.runk 'Volt. HalLottunk gépzúgá3t, de gtpet él k onden:·cdkot nem lóttunk. •

A kedd dlflelótti leglrmdó ti a vizen ért minket. Akkor ts ladikjdrdsu1tk vol t. Bevittilk a fdk aid. a ladl­kokat ifi m.t ktjeküdtii1tk a tdtténe. Ez a rkldó btzonTl Mm volt unalmas. Nemsokár4 a 8ziréntf.zds után egTl kb. 200 g!!pbl" !tUÓ amerikai köteli!k ment et felett1lnk Pert felé. Pont felettünk e1kaptdk !!Iket o mt vaddszalnk es n köteléket teljellen nét5z6rtdk, pedig a vadászok csak mintel11l rn!QlIUrnen. lehettek. ERlI 1d1telék azonbCll'l dittör t.e 4 tXld4uok I11ItlrlIjét -es elindult pest felé, de Mm jutottak meUzire, mert rövidelfen. ötih-hatos kij. telékekben j6t tek egész alaelontJtIn vwza.

Nem lehet lefmt dZt a pillan4tot, amikor dZ egyik B gépb6l ál/6 1d1~léknek eflfJszerre clak neldnp6U el7lJ magyar Messerschmltt lOg-e. vadász h a klltelék bal Mud géplt taz 4ltt vette, A harmaduori rdcsapd!_ ndl egynBrclfak ew s6eér f1l$tcs61xl jelent mE'g az am'mkal " FCJTtress" mintájú nehézbombd.z6n. és ldn­golll o. elke.zdett mhanni. Mikor kb, SOO méterre ért le a földh6z, Irt6zatos dörrené"el. 100 darabra robbant IZét a gép. Legénysége val6,zínlIleg at6mjaira szakadt Izét.

EfTII mdrik magdnllolan repilló ,,Fortre,st" uinté-l megtdmadOlt egy maWar .. Me-l09"-e3 és r /h1id fOT'­duMharc utdn lelBt te. Mikor zuhanni kezdett, S fehér POnt vált el 'a géptBI. a személyzet, A mdrik .5 vakS­l.rinílleg bmnt égett.

A legérdekesebb lémhaTc 4 haTmadtk volt. Erm S g6pb6! dlló kIHeléket rzintén efJ.Y magányos " Me-109" t4madott meg ét egymaga ~zétzavarta a kdteléket eTed­ménye, tazcraplbatval ér földkljcelbe %a'Varva egy n-ll7Ymot01'o~ . F'ortTeS$t". teljesm IdngoldriQ' l!!Ifte azt, FJz DOTog mellett zuhant le, Az els!!l P ittlmoT6tndl, a 'md.todik PdrkánlJon tlU. Még e(]lJ m!gymotorol "ép

ElIgllZltdll, (Dr. Godlinyt fhdgy , fel v,)

meTt ktmcnekílt'VE! a vadá­megsérült (Uber~,tor~, moto1'Okkal VÓ!'1UO'l'gott et NlJer­szok gyúrlljéblU hOT'g k a. 80'1'.dTÓl nem tudunk gesujfalu felé, Ennek a gépne

h ez sem mmt haza.

továbbiak4t, de va!ór~fn~, e~":em lehetett me", dIdo­Azonban mint minden : ~'rOmboIÓgéP (Me-JlO) jött zal nelkill, EUIJ 8~~kn f":I~Db61 eUlbukltant e"v "MUl­lefelt, 4milwr az ellV' bBvaddu é, el11J rÖ1.l/.d 80-ta.ng' ~ mintájú 4merlko.i kt: dJjfért a Izeg ény német rozattal m.egadt4 · (1 k~fnle e:, fibtc,óvát húzva ma"a "épnek, amelYik hosszu, f:;: t Két Iliny! rzemélllzele után Tdt környékén lem n. éTt e;tŐ~rnflővel teljes ép3éo!>e>'I. ~dl!%ta ;Z 4 Ul/ŐI'IlIÖ1'11 el-

Fele;thetetlen marad sz n UtOT láttuk. hoQll kU ménlJ Mi.tllen jó érzé, tloU, am ék fel a hoTcot a Hazd.~k fiai UlJen h&tellsé""et 'Vett il örllmújjon"tts nagy túterővel, GOndothatját:k:, m ~ee: me".emmi$Ü­volt, amikOT láttuk u.: eui:! ~ ü~lJeB8ég éa a rámmés tését. Ez dZ tgnzi haTe, am épzeletben én i' oU flint dönti el 4 ktkdelem 10T,dl. K aT titánok közöu, akik jlirtam a felhők k/h.l, a ~::~Idozn' legj6bb ktncrll­mosolyogv4 ktpe3e a

ket, az éle tílket, !lZ elle'Mégllek Anyukám! Ho láttad tlotn4, h09lI dT Te il él

mennyivel több "épe V4n, ::t v~~:arrr: 4 bLton1fOs minden ~l71Iar anua I ::":ll~lílnk eQtl, a hI/ll/ébe kell kéréS'T~ az ~"e;:!' :f:ri~ eoz a. tlz, hely'be lép me" mdJik

~~t ifi ie~~elt fejjel dldozz,.a :ftú él:;~e~~ Hi~:~' és K ezeteket 80krzor cs o om

unokátok 1944, VI. 2B.

B4ndi."

A kéTés, amiTe a levél céloz·, a Tepillésr~ Vona!­kozik Repiilni szeretne a kislegény, de anYJa egy -Uire htttonságosabbnak ldtja a ladikozó katonam es-­teToSéget. Ezen anya és fia majd csak megegyeznek,

/ ,- katonaisko!á:ink m i pedig tisztelettel hajlun."" meg nevel5munkája előtt. Jó férftmunka, ávoli motor-

Meglett embeTek sokszoT má~ta~mti vonatkozás­búgústa bJijnak a~ov~ le:e;~fll~k túlságosan. siet ban ez cl helyes, e a zál antos betartásával, a légoltalmi .szabál~ok .h~J$ ,fténkségbe puhul., az ha cl józan ovatossug Sle, s máT nem jó dolog. á kák és

Vidéki hfreink szerint, eldugl~~t6~ :~nt az a falvak lakossága jobbanl,fét a ~~ aki ~ olajtartály deTék, igazán ~c3s CSep\l mU~Té~ ismételt siirget:6 tövében dolg~ztk s csa ~ s t hopv óv6helyre vo­han!1jára :~fZ1 J~~ö~eSZe;;nn";fyik pÚlanattian fetlob­~ul):n;':k ag pokol felMkig csapó lángjai.

an a nk ta asztaltuk, hogy egy alföldi fal~ban~ , Magu "1c3!entes idők legteljesebb csendjében,

2~~:!i.2~;~Ö~;;:~:~:;::..::;~:~~':=7if~~ rozottan nevetseges, de ipp k hivatalos embe-o az ideges bu.zgal~, aho~an eu á~ak hogy meg-rek nekiestek a sZ1mfóma para%s , .

tsék Eur6pát a pusztulástól. ',_ men h ez a páníkos félén,..-

Sok adatunk van tá, 09YTud'uk 'hogy légihaTe ség ma. is sok helyen megva;'ténh 1

tik, hO'gy' valaTn.1.;

mindenült lehet és megt t ~ dds fe jé're esik lel5tt óriási bom~ázó éppe: e~g~t.áro~ SOTS olyan vé­az ü'res puszta köz~:, d ikO'T tifUBzbaciUurl iszih leHen 'rendelése., 'ITU am , valaki ,

CSENDORstGI LAPOK 1944. július l~.

Látn.flo Q félős falusiak, hogy a fővárosi embe,­milyen elvont higgadlsággal jön-megy a romokkal vegyes házsorok között, bizony elszégyelnék magu­kat. Ss ha látnáJC, a légohisztéTiás felnőttek a kis hadapr6diskolásokat, amint kihevernek a töltésre és tdngol6 szemmel nézik a légiharcokat. Ok js eLszé-gyelnék magukat. ,

Udvözőljük a levélíró kis katonát és minden J aprQ bajtársát. Hitük é.~ bátorságuk az ébredő fé7'fi­

. . , létek tiszta fOTTása 8 ebből a forrásból oly j61esil( ' . egy-egy üdító korty a szüntelen harcban és kü.tde­

,l lemben el-elfáradó feln5tteknek. Csaldgy továbo Bandi, így férfi 8 meglásd még

tábornok is leszel.

-. Szólnunk kcllkiUön a csepeli és máSlüt dolgozó

ipari munkásr6t. Hósi ""munka ez, Msi helytátláss~l. Már maga az a tudat) hogy minden gyá?". elsőrendű rcpü16dlpont, kemfny próbára teszi a kitartást.

. Repülőtámadás mindenfajta foglalkozdsú embert ér­het, de az ipari munká8 ennek a v eszélynek mégis a

. legelső vonalában él és dolgozik. Ez határozottan különálló harcos szerep az itt­

honi' termel6m.unkában .. Mikor a szirénák Jelbógnek S cl hegyoldalból ~tte1Cintü.nk a fóváros fötött, oda­tapad a. szem cl kéményerdós ipartetületekre. Mindig azok kapják a támadás stllyát. Aztán. jjjnnek a gépek, füst gomolyog a kémények között, ott már oltanak, mentenek az emberek, arcuk szüntelenül verejté/ees ét:· kormos.

S amikor elmennek a gépek, a lángokkal még sokáig birk6zni /etIl, .de mihelyt lekiizdötték, az épen maradt gépek 'lijra dübörögnek, a fáradt munkás­kezek újra dolgoznak és dolgoznak mi!1den veszély, kockázat és viszontagság közepette éjjel-nappal, Hzü1~telenaz és rendíthetetlenül.

Megbecsüljük"e eléggé ezt a teljesítmenyt? Re­méljük, hogy nincs értelmes ember az országban, aki legalább cl gondolataival és megbecsiHéseivel oda ne álLana az ipari munkás mellé ezekben a nehéz idők-betl. •

Reméljük, hogy az iz mesterségesen tet~yés~tete köd, ami az iparimunká8ság dolgát évtizedekig JCö­rülvette, mOst felszakad. Az ipari munkás kemény ember, foglal"ozása mellett más nem is lehet. Meg­győződései mellett kitaTt. Kívánságai és követelései

, többnyire teljesen jogosak voltak azzal a ha.szonlesö, moh6, néha az embertelenségig rideg, üzletszellemll tökével szemben, amelynek a nemzeti e1'C5forrásokba visszavezetése csak most indult meg.

Kemény ember az ipari mtmkás, nem árul z.~ákbama.cskát, hanem nyiltan megmondja, amit gondol ~ ' akar. Ez azonban nem. hiba, A bajt mindig azok az alattomos idegen célok okozták, amelyek az ipari munk.ásság háta mögül pu.skáztak a nemzeti érdekekTe.

Ezek az idegen erök végre eltüntek s most itt áH e15tt'ilnk a magyar ipaTi munkásember a maga egyenes beszédével, csak meg kell a hangját hallani és' meg keH fogni a kezét. \. Nekiink magyaroknak az ipari termeles nem teT'lll.észetil.nk. , .

Mi gondQtkod.ásban még 'most is a búza é.~ rét .emberei vagyunk, pedig milliók. kenyerét az ipar

adja, de ez a népesség a falvaktól távol, a városi tinnbökben lakik. A falu nem látja és nem ismeri ezelket a tömböket s ezért bizonyosfokú idegenke­dést érez velük szemben. Sok félTeértés , tévedés, ferdeszándékú propaganda még fokozta ezt az ide­genkedést. Ezért van· aztán, hogy sok nem.iparos ma­gya.r azt hiszi az ipari munkásróI, hogy forradalom. nélkül nem is izlik neki a reggeli kávé. Sokan hiszik, !Iogy az ipari munká.~· - minden ipari munkás _ szükségképpen nem más, mint TObba.n6anyag a tár­sadalomban.

Ez pedig nem igaz. Az ipari munkás általában nem kiván mást, mint a többi magyar: dolgozn!, c,s'alddot nevelni és öregkorra szíláTd talajt a talpa alá, ezt pedig 'mindenki joggal kivánhat ja. Hogy aztán az ipari mu.nkásság szervezett erejét hátu.lr61 nem egysze'/' hibás irányba terelték, az más 'kérdés. Nyugodtan elhiheti mindenki, hogy ebben .,ok té­nyező hibás, csak éppen az ipari munkásság nem,

Adjuk meg tehá't azt a megbec.~iiiést es bizalmat az ipari munkásnak, amit a szántó-vető em.berne'k oly magától éTtetódóen megadunk, Ne idegenkedjék a falusi ember a md.sik...l!}.agyart61 csak azért, meYt annak kormos a keze és olajos a ruhája. Aki dolgo­zik, egyforma érték. Szokjuk meg, hogy az ipar éppen olyan nélkülözhetetlen munkakör. mint a szántás.

Fogjuk meg a kemény, bátor ipari munkás ke­zét és külön becsüljük meg benne azt, hogy Csepe­len és mdSu.tt, az ó kitartásuk nélkül nem füstö/né­nek a kémények,

A Borsava patak Kárpátaljén, (Fekete alez. telv,)

A helyszín-(pály{lzalunk anyagab6J.) .

. " d (Debrecen). trla : K ISS l\UKLÓS alha nagy

2.

; éné" 80 éves, b ... -i lakos, Özv. Gádor ed~rV'.lgyhát-utcai lakásában.

\. ,. . ro hozz.ájárult ahhoz. Miután a kozsegI fölegy kútb611dhuzták, már

hogy özv. Gádor,né ho!ttestét a A tal GMor .Balfl.zs a járőr kiérkezese elott ~é.IOSlt~ a 'hullát és · köz­és a ' közelben lakók ~~neA jár6r és a Idsz611ott , vellen a kút mellé fekt,et a ~holttestet felöltözve, n körorvos itt talált~ mar h , .ában csupán lábairól rendes hétköznapI ru aJ '

évek Ma élt. egy u.o

em vo lt. senkije, igy

hiányoztak a szandáljD.~. . árőrnek Gn~rné ud-A helyszinen megoel(!n~ ;zcmrevHeleznt valója

varán és lakásában nem ~ a k nyhában szokatlan ak:Jdt. úgy a szobáband m.m\iszt~ és felsepert álla­rend uralkodott. Az'f~1 v~anús n~om vagy jelenség potban. Sehol semlTU e f. a kütkáva mellett volt nem volt taláInató. Csupao ti bádogból k6szü1t n foldon egy ures, horgonyzo az elhalt nö botja, ""eder és a kútkáváho~ támasztva üres veder lógott A kútkáva folött, a 'kUto~~~r~~ ~glszült kútkáva meg alá. A régi és avult desz ~sok alapján megállapi. volt rongálva. Tam~va~~o az eset feIíedeiésekor sél'­tilst nyert, hogya kutk éa .. lt meg amikor a kútból

Minthogy G~~orne~:~cC:ét ~s a szomszédJában Gádor Balázs nevu u~o rősét bizta meg gondozó. lakó Pálos Anta l nevu ism~ikor majd teljesen tehe~ jáUl. úgy gondol;a, hogy a r Pálos Antal és Ga~or tetlen lesz magav.al, a~~o ét-ba át elintézi és rrun · Balázs családja mmden ugy

é k&t család támogatá·

denben segiti.. Özv: Gtldorn Há~ fejében mar 19.27. sa.t nem kivánta mgy~ t ; hold szántóföldjét. évben Pálos Antaira lra~';d ' ét és .félhold szőlőjét 1929·ben a házát, 1 hold Ol J 'án de holtigtartó is adásvételi szerződés a apj l '

t·, fenntnrtasáva . haszonélve'le L Jog á k mási.k részét

Gád ' a vagyon na . tta . özv. orne ü unoka.öccsél'e ua ugyanakkor Gádor Balázs nev át azonos feltételek mellett.BalaZS a nevukre i ratott

tetten volt s uz akkor s ru, ' Gádorné holttestét feHcl~, hU1.~k. 1941 július 31-én

A halálesetről, a ~orrrásbcli ~zakvélemény1 1/212 órakor a követk

Pálos Antal és Gádor A termés felerésze ózv. földet felében munká!tákb szolgáltatott termények­Gádorné\. illette. Az 19y :0 é es magával tehetet­ből tartotta fenr,t magát a '. ~ó ' fá jós lábú öreg· I' és botra tamas:zkodva lá ., álinkat igen en ki k'· t domás szermt a p asszony, a ~z u Hter t is eUogyasztott belőle S"lerette hetenkent két edül lakott igy

, gány t egészen egy á é Szerette a ~ dák. ~. ként jelentek meg lakás n s gondoz6i csak l ozon . dolokban segédkeztek csa:k bizonyos háztartást l k g és estéken csorda­neki. Gádorné a nyári r~~~:é~k~~ésekor mindig ki: hajtáskor és a csorda kezében vigyázott arta, állt a kapUJába és boltal a marhák a keritését meg hogy az ot,~ elhala~ó szar;;s1941. július 30-án 20 óra ne rongálJak. Igy történt l ~5 óra l~özött _ amikor tájban ls. J>4ásnap :;kgge Gádornét nem láUa mát' a cso'rdát kihajtot .... , -

adta ki: . h lál ~ vizsgálat me,g ' "A megvi7.sgált hU~~~~~~ el~bb lulhatott be. Oly

ejtése előtt kb. 8- 10 bü tényre engednének ·kÜlsér elml ~yomok, melye~zle~etök. Szám'Qavetve következtetm, nem vol~:sát és a felmutatott kocs­a h07.7.átltrtozók bemon . t öZV Gádorné mérték- . mai kiskönyvet, mely szerm olt' feltehet6, hogy a telenül fogyasztot~, az a~~a'l6 baleset következ­kútbaesés önh~bála~~a~;lt is balesetböl ' származó ménye .:iolt s Lgy IH"

3enki a knpl.!jában~ f ltűnt az öregasszony távol· Pálos An~1n e. lö'e kötelességének tar.

mar/ldásn s mtnt gond;;:lse d ni Atment Gádorné totu annak ~kát ~egtt Il~ ~o~yhában, lakásban, udvarára, akit kelese , hel en is de nem éléskamrában, sőt a dfellr~esök t hazafelé amikor

M" "ppen in u nl a ar , találta. ar e l' ö káváskút felé tekintve. véletlenül az udyaron ev

Gád é bot.ját pillantOtta

a kútkávához támasztvaGádOr~; a botját soha sem meg, Tudta azt, hogy . a kúthoz sietett és szokta elhagyni, rosslat seJt~~, mert Gádorné val6-belenézett. Előérzete t~:r\ c~:fe'lé a vlzböl - csak az ban a 'k,útban volt, eJle tt k' T~kintettel arra, hogy egyik meztelen 1ába lá~zo., l. üres veder is volt, a kutkáva mellett a foldgn

d egyé abban vizet akart

igy azt gondolta, hogy Gá orn

bevinni és akkor esett a kútba. . t tt n feleségéhez A t l nyomban hazaSle e B

Pálos n a l é tesitetlék Gádor a-és az esetet kOzölte. Azon~a r ma' d B,.. község lázst is, a másik gondv~~ölöt, yo~ban közölte ar. föjegyzöjét, aki távbesz n , n illetékes csendörörssel.

• A neveket megválloztatluk. (sz~j.Jc.J

kútbafulladás )dézhette e o. I data'· és 82 or-·á ~ helysz n II

A kivezényelt J rar, /l val6ban a'Zt kÖovetkel­vosi szakvélemény alapJán '1"

h Nincs itt semmt tette. ogy" ' . Il kútkáv/l mellett él

A kútkávánál talált balt és. t káva fölötti kút. földön talált üres veder, va amm at látszatot kel-

, der valóban /lZ a ostoron 16g6 .. ~res G~~orné vagy elözö este, . v~gy. az: tette, hogy ozv. r órákban vizet akart vmm.' dl. nap · Il kora r~ge l aszkodás közben a kutba köz.ben a vedere~ vli~b16b kak p látszó feltev~st megerö-

t E legvalós4'o ne . . ese t. .. . á b li szakvéleménye IS. sitette a kororvos Ir ~ e .. ött volt ugyan .egy olyan

A helyszín adataI koz illett teljesen belc. adat , ami a fe~ti feltev~~c ~~;n okvetlen fel kellett Ez a rozog~ kútkáv~ t.v~ gyan történhetett az, hogy volna tenru a kérdes ' .. o rO'Zoga és teljesen el­Gádorne kútbaesése kozben

é t tate ~eg Ha önI:ölagától

" l k·tká·t nem s r e . . avu t u va ki kellett volna esrue a 1'0-esett a kútba, akkor ne ls kellett volna rongál­zoga kútkávAnak. és azt d m~~áltozáS1Wk kellett volna nia Ennek az elmara t e t: k" A J'ár6r je-

. . d em kereste sen t. keresni az okat, e n l ben tett Q'Z örs is jelen-lentése alapján ily~n ~:te, em ek ' tést a. debreceni kir. ugyészségn .. él t a kir. . Az Brs által kért temelésl ~~;: ~iZDttsÚg ügyészség azonban nem adtan:~~'a mellett döntött. kiszállása és a holttest ibelbo lns so~án II következö­A kiszállott bizottság a onco ket állapltotta meg:

ViIs{irügyeletcn.

"A BO éves özv. Gádorné holttesten talált seru­Iések nagyrésze, külőnösen az orrnyílások, a száj és ny;elv körüli vérzések, de legfőképpen a gége pajzs­porc csontosodott szar vának kettétörése idegen kéz­zel okozott bántalmazásának, az orr és száj befogá­sának, a nyak összeszoritásának, vagyis fojto.e;atás-· nak felelnek meg. Miután sem a légutakban, sem a torokban, sem a gyomorban semmiféle folyadék, viz vagy főldszennyez6dés nem volt feltalálható, Igy

., kétségtelen, hogy Gádomé már nem élő állapotban kerűlt a kút vi7kbe."

E vélemény alapján a büncselekmény . kétségte­lennek látszott. Megindult tehát a nyomozás az eset kideritése és a tettes kézrekerfti!Sc végett. Az eset utáni harmadik napon a nyomozá~iba én is bekapcso­lódtarn. Pálos Antal és Gádor Balá;:.s családtagjai inár ekkór kikérdezés alatt álltak, mert a gYimu, mint gondviselőkre, reájuk irányult. Nekik állott érdekük­ben özv. Gádorné halála. Gádor Balázs és családtag­jainak szerepe gyorsan tisztázódott, ezért szabadoÍl is engedtilk őket. , . -

Pálos Antalliü, feleségével és 25 éves István fiá­val szemben más volt a feltevésünk, mert külön­külön történt 'kikérdezésük során az 1941. július 30-án esti ténykedéseiket, él vacsora és lefekvés kő­rqIményeit egymást6l eltérően· adták elő.

(Dr. vité:2: Nagy sms. telv.)

érdeklődött apja holléte felől. Anyja azt mO)ldta, hogy apja özv. Gádornéhoz ment 10 pengöt kérni. Apja kb. fél órai tá~ollét után tért haza. Anyja csak annyit kérdezett tőle: "Hát kaptál?" Apja azt felelte: "IgenI" Anyja ezután vacsorával kinálta apját, de annak nem kellett. ApjJl ezután a konyhában feküdt le két zsákra. Az ottaIvást azzal indokolta, hogy a lakásban nagy meleg van. ,

. Pálos Antal és fia előadásának ellenőrzése ceIjá­ból kikéJ'deztük Pálosnét, aki a következőket adta elő:

Ö is észrevette, hogy férje a tehénfejés közben eltávozott az udvarról, de aztJ nem köZölte vele, hogy hova. Tagadta, hogy fia érdeklődésére azt a .kijclen­tést tette, hogy férje kölcsörikérni ment özv. Gádor­néhoz. Határozottan tagadta, hogy a f érjének ő ké­szített volna a konyhában fekhelyet. Huzamosabb időn át kitantott azon állítása mellGtt, hogy' férje vele egy ágyban feküdt le II lakásban, és onnan reggelig nem is kelt feL

Ha Pálos Antal, valamint a felesége és fia ell>­adásait összehasonlitjuk, azonnal szembeötlenek az ellentmondások. Az is kiérezhetö belő.lük, hogy hár­muk közül a fiú a legőszintébb.

Pálos Antal észrevétlen eltűnése, félórás távol~ léte, visszatérésekor a felesége burkolt érdeklődése s az ~rre adott rövid ,;Igen" válasz, vacsora nélkül a konyhában való lefekvése és ennek a feleség általi letagadása olyan gyanus körülményeknek látszottak, . amelyekből azt lehetett következt,ctni, hogy özv. Gádorné halálának előidézője Pálos Antal lehet.

Pálos Antal azt állitotta, hogy. 1941. július 30-án 1/121 óra tájban, amikor feleség(!' és István fia az ud­varukon fej éssel foglalkoztak, neki hirtelen jött has­fájás miatt a félreeső helyre kellett mennie, ahol fél' óra hosszat tartózkodott. Mikor onnan él kdny­bába bement, a családját már vacsoránál tltlálta. Minthogy nem volt éhes, nem el(ett. Felesége aznap kenyeret sütött, így a lakásukban igen meleg volt. Ezért ő a felesége által a kony.ha földjére letett két zsákra feküdt le és ott aludt reggelig.

Pálos Antal több napon át tagadott, amíg végül belátta, hogy a tagadásával célt nem érhet el. Nev.e­zett a Gádorné halála utáni hatodik napon a követ-kező beismerő vallomást tette: .

Pálos István előadása a következő volt: . 1!:szrevette, hogy apja a tehénfejés közben cltünt

az udvarukról, de nem. tudja, hová. Fejés végeztével, amikor a konyhában vaCSQrázni kezdtek, anyjától

1941. július 30-án '/.21 óra tájban a felesége és fia tudta neIkül átment Gádoméhoz, akit lakása tor­nácán talált. Előbb az i.dőjárásról, majd a termésről kezdtek beszeIgetnl. Gádorné közben panaszkodni kezdett, hogy nem lesz elég búzája. Ugyanakkor

, I

". . fene enné meg az ilyen gon-

szidni kezdte, hogy . "A halhatok éhen". Gádomé B ' doWkat. ezek felől meg ékéF81 felállt és amellette sridalmazást fo~atva, sz á f gta ö 'hirtelen elkapta , vo" konyhakést felvéve re o . . ta u· gy hogy " le kl6 'át é megcsavar 1

Gádorné jobb csu ~ t: hirtelen mozdulattal át­kés II földre huUott

k· át z~ ~andóan szorltva az ud­

f gta GádorrW nyo.

K á MártOD vajszkai óTsbeti csendőT 1910 ;útitLB

16.án ::o~álat kö;b~n Vukovár alatt ," Dunába fulladt.

• _, jdTásőrmester, vasvári járás- és ŐTS-CUJUner ....... 09 . ' l' 18 án 0'f0$Z

l k' csatában 1916 ,"u 'US -parancsnok a uc l

o 1 ő gémeskúthoz vonszolta. varon ev . év 1 l' thoz ért az már esz-

Amikor Gádorn a a ~lt asszo~y nyakát álla méletét vesztette. ?tt az da kAjára tette és jobb­alatti részével ~ kútkáva ~mta lefelé. Ezután az kezével a tark6Jánál f~gva n:' tkAván belül he1yezte\ asszony jobb és blr"óJkJ af'elJ~~aelv~ feJ'jel II kútba csúsz-

. hadifogságba esett, ahol odaveszett.. .

m.4r marossziget~ gzárnybeh

mnjd testét hátu .......,

tatta. Gádorné esetét ~gy állitsa , Célja az volt, . hogy "l "nmagától esett volna a

be. mintha az v~letlenut' o mcrtkereste Gádorné . b H gy ezt hihetővé egye, '" k éb-J

kút a. o. lá közben ejtett el a ez o . botját, !\mIt az v~~s~o ~tta Ugyanakkor a konyhá-

. és a kútkáváh~z I'n:ssz ~t is amit szintén a kút­ból kivitte az ures V1ZesVed öld"~ Az volt a meggyő­káva mellett helyezft:u~~:üit ~denkit félrevezetni. ződése, ho.1tV ez:e 16 om ne maradjon, az udvar Hogy semmiféle ru ny . nomokat seprüv.el föld ién keletkezett lvonszo;ás~eJalálta az asszony runtette el. Ez alka omma dált ls amit ' ballábáról vonszoJ,ás közbe~á~e:ei~k~:a~ornáCá~ ma­utflna dobott a kú~b~t~ZU Gádo~é lak6<;?'obáiáha és radt konyhakést e e. n élkiil a' kony­úr.rv tért h~7a laMsára. Bhol vacs~raTŐ7.Ő ki'kérdezése bában ' fplnirlt le ÚI!y, ahoR;!an az f ~eS6gének, sem 8: során álUtotta. Az esetről sem n c

fiánoK nem v~lt tudo;~~:. Antal által beállitott szó-Tudtu,k. ogy a· r ' a k éssel val6 fenyep,etés

váltás ~ GádQrné _~észt~~s Antnl részér51 csek az nem történt mefl. . 7. '~rta ~nvhttcni a b{íncg~ eflet fl"écfh'!ge volt. Ezzel a~ ' snn elrendezett hely­lekménv "úlyossé;lJ';\t. Az gfa aD~ l'tsAgot és alapos fel­S7.í11 !>7n."hll n az p.'óre me on o

kés7.G1ést bizonyitotta , elka-Pálos Antal G6.dorné kezérrek :: nrakán:ktkává_

pását, a kúthoz vonszolását, ~rl~ a ~~~ba atörtént l~ Jára helyezését, maJd G~dO:~etessé..,.gel mind a bl­ercsztését o leel1?gyo\és~;b kiszáltott tórvényszélti zalmi egyének, mmd a lkalommal Pálos An­bizottság elött bemutatu\ Ez a következő kijelentést tal a kút kávájára m,uta

l vai Smert ez törte óssze az

tette: "Ez a des~a..a~u t ~"(!lentés szmtún bizonyi-öregasszony eégé]ét. z a é J mellett ték volt Pálos Antal tettess ge .,' MI' ett

Pálos, amint ~()Ildotta, j?l~~ ~~ll\O~~t~~og/~á-a qádorné boncolasánál. Amik al gondolta, hogy dorné gégéje cl van t?rve, :~~~l aImnak klderité­most már nyom,?zás mdul 'től félt bcl<:övetkezett, sére. Előérzete nem csalt s a~dőrSég'itideritette. Az mert a .bűncselekményt a ~se elsősorban a királyi eredményért a~ elismer s a az örs Jelentése nlap­iJ,gyészséget Illeti meg, mer\ h tési engedHyt meg­ján a királyi ugyés:s&g a ~me 1 e1temet~k és h&lá­adja, ak;cor GMornét gynnut :\p.u

Iának oka örökre· titok -marad. l inből a A Pálos Antal által elrende:ett he :::es véÍe­

járőr helytelen feltevésébölls~ a t k:O~;~~junk be151~. rnén;;éből vonjuk le a tnnu go .

KorllyelityAn Jáno::! II -''<b Rekovácon 1916

d'''' dmz. órmestert SZeTbl-U an, . csen " 'k . jti.lius 20-án Icomitácsik agyonveTte ,

, t a Magyar Szent Fer;. Oszkfu altáboma!!yo" l" e!.őjét

ágaihoz tartozott csendőr.~ég Je u~y d' KO'fona ' OTSZ bud t:sh III számu csen -Borhy Sándor ale21'edest: a b a~'ott t~rzstiszt;ét és órlceTiileti p'lTancsnoksag eos M ""'aT Sil:ent Korona

. Ján alezredest, cl a .... Menkinü os cU5rsé felii.gyetőlének ~egéd-oTszágaihoz tart~zott csen. Il ten 1919 júLius 21 -én tiszt;ét VŐTÖS te1'Toristák Bu.cL1pes .

• meggyilkolták. • t: lUk ' órsbeti csendórt 1915 ju UUI

pásztor J6zsef tisZ~ o l skag'l'ánát robbanása 22~én a f eIs30dori órson OTOSZ P~

megölte. dőrt mikoT 1914 Ó Gábor vépi 61'sbeli csen ,

dor , . é"'" vill.a.nyvezeték leszaTca· .. , .•.• 23-án a magasJeszütts II'" ~~ .. ~ dá.sánalc helyére sietett, az áram mego .

. 6rsbeli csend5r az OTOSZ Matuska lstván. isaszegt b t gségében 1915 júliUS

harctéren szerz_ett ,áTványos e e . 23-án Munkácson meghalt.

I Jón tÖT/;ikkani.tsai órJ-AdIer Károly és Junker os Idűhl1-

. csendőröket búcsúii.gylet alkalmával a je beh 6 . 'lius 25-én megölte. dött népömeg Gyálán 188 3U .

bölcskei órsbeti. 6rmestert egy Musztics Ferenc " . é Madocsán

meg,~ökőtt Tab 1933 3uhus 25- n , etjogand6 ..

agyonUitte.

/ F ' edmann Jakab gesztelyi I5rsbe~ ... csendl5rt 1888, ri t ő (~''''yaszón orvu július 27-én egy veszélyes gonosz ev _ "11'1

. agyonlőtte. '.

TQ.1"nru Kiroly alsógödi 6rsbeU csend6r, mint t~,bor~ ._"' z .'<zigTánáttól halálra sebezve, 1941 3uHu

cs ........ ..,r OTOS '" 27 ~én Ulcrainában hősi halált halt. "

. l Idtid ' Telcse" Cbiká'n József ölblSi, Ernszt KáYo y N " .,

. dó dmz onnestere s G .. gy szovátai 3'rsbeh csen r,. J' 'yor . . j' ""beti csendőr a sze WOW1 Szöcs Miklós k!$111.ar al

csatába,\ 1916 július 28-án elestek. . zt' őrmester a. hidjapusztai 61'S 5mb6 István I . o.~ . , S k

éT 'szerzett betegségében ze-para.nc.snoka, a haret en árdon 1917 július .29-én meghalt,

" d" Thatol.-bárMi 6rsbeU cllen ..,1' ma. Bárnny .Béla nagy . 't kisiklása követkt'z-

vajok íi.ldöz{se kClzben erde, vasu.

j árt és NagyváTadon 18~9 júUuS tében szerencsétlen'ill 30-án meghalt.

•

.,

· n (!pülóbomb,,'\k ~erelés(!. Dolg01:1k a ttlboM posta.

Egy furfaD,J0s árdrágftó §~~~;1L::::::::~l944~. ;;:;:". lele I é keresett megvételre Miko l p ez se. tését, kértet hogy a~okat r d ':leg átta a 2 hízott ser-

.. Ir(a: KISS DlRE örm, (Újvidék). vezettlSl a sertésekért a Ja el. ne a I\'.ehenét. Ne-A kozeUátás céljaira szüksé pen~öben meg is egyez:~~O ...f~~őt kért, majd 2700

,termékek a csendőrsé m "' . ges .:termmyek és szennt - másnap a lakásán ev J~ - megbeszélésűk nek a gazdasági é1etb~ E Ü~~ési teruletéről kerül- kocsira tette, tengeriszArral be~~Jelenot, a sertéseket hatatlanul kell dolgozn: z r .. a csendőrnek fárad- Hogy a sertéslapján fel" arta és clszálUtotta. hetetlen rend megterem~é:ébkozellátás terén mell/5z- meglegyen., Piros közsé b tüntetett állatállománya

hogy a "fekete plac"-ot ine ~ és fenntartásában, sovány feketeszörii sert~ :- ~~zmban vásárolt 2 az Igazságszolgáltatás elé :lli~ntesse és a búnözőket Gyanúsítottunk ismét ba fogta.

Az árkormánybizto ál a., mert vevőjétől csak ann .nehéz helyzet elé állf'Ultt, teljesen biztosltanák a s az tal .megállapított árak neve Péter de nem ylt tudott, hogy a kereszt­gát, ha a7.okat mindenkigb C;:~á élet zavartalansá_ sem a lakását. Ezért Pi~sm~~e sem a vezetéknevét, sokan, akik akár félrevez~tet . k~,annak azonban érdeklödtem hogy o~ ozségben a koresrnákban anyagi javaik gyarapítása e~7ába'l r tudatosan _ fordultak ott meg ~serJc ~k eladásának napján kik rnazkodnak a hatósá il J o - nem alkal- hogy Szabó Gáspá~ P~!Ji l o<:smárostól megtúrltam, Htába a piaci tájékozra ag m~~~llapltott árakhoz. szat korcsmájáblln időZ'öttak~s aznap pár óra hosz­sorozata és bJrósága ' któ, ,~ kif~ggesz~ett plakátok Szabó ezt meg ls erősítette agy VIdéki emberrel. ~aguka't mindenen: ~ertSUn~ ltélet~l, túl teszik e?lber Jovanovics Péter ú' 'dz:~l, hog.Y a vidéki Idök követelményeit. ismerik fel s mai regebbt 'lsmer6se volt. JVI kőmfivesmester, . Nehéz ezek ellen a leü d l J ovanovlcsot meg i t tált k furfangot felhasználnak, h z e em, r;nert minden ismer~e és Fodor előadá:át ~ .. CseIekményét:. be­legyen igazolható E ogy cselekményük ne tette. Beismerte ho mdenben mel!erösi­egy esetet. . rre vonatkozólag ismertetek lakásán levágta'.<.- gy a megvásárolt sertéseket k k "'''' az egyik helybeli él lm·

1943 október 21-én rend . eres edönek 1350 P s k k e lszer-mával Piros községben B e es szolg~~~~m a1kal~ sertéscken 940 P-t ke~esJ;on énti árban eladta. A hogy Fodor Imre' . . ' gyénern kozolte velem A kereskedő cselekmén én ' . tesen 350-360 k !lrOS.1 lakos 2 feketeszörG, egyil~ novies vallomásával e beh y ek el.követését Jov"a­eladta. Fodort . g \ kitevő hízott sert.ését feketén a hozzáadással h gy an~6an iSmerte be azzal sertések eladáS:;r~~~~~~~~Oga· ~,kikHérdí e-.: tem, de a kg-ot eladott egy :~ /' ~~tesek szalonnájából 45 el a lakására. ott . . a. vott, menjek sza lonn.át és húst ;:l~t~:en i:a~~tna:, mig !I' ttibbi ser~ései me~ann!fc~l~lmi~ggyőzö~hetek róla, hogy a A szalonna kg-jáél't 20 P-t és te ,ele b~n kimérte. rán 2 hlzóba fo t' mentunk. Lakása udva- kapott. a hus kg-Jáért 8 P-t

Már azt gOndolt~, th~~~et:::!7:i~~tést találtu~k. Fodort, Jovanovicsot é valóságot, mert sertésáll án Qünk nem fedi a visszaélés büntette miaflt s a kereskedöt árdrágító sertéslapjában s azt ~m ~a po,:tosan szerepelt ~égleti cikk jogellenes clvorr;ig·a vasut~~t ,. közszük­erősítette B e é a községi elöljároság is meg- ugyészséghez feljelentettem saért az uJvldéki kir. előbbi kö~lését d~ a~~m továbbra is fenntartotta ' Ez az egyszerü' eset '" tott kinek adta' el a ser~:sr:k!~.dta, hogy a gyanúsi- ?ogy az árdrágítás hiénái JO ·tz~mlé1tetaje annak,

Fodort a községházá ál h . Játszani a törvényt s menn .{:" t i~ekeznek. ki-' . sára mentünk. FeleSégé~ feJs:~~uk és ismét lak~- a fogyasztóhoz jutot t á'r . YI ~ okozó1 ann~k, hogy

el8 a sertések árát, mer' há'ku,.,oá':""" ta' htun0gy adja Vigyázni kell az ilyen Ul ,?~lze<tihetet1enül drága, pénzt k " r k és mert ők is a bclsó srevon eal j'lmeretlen emberekre,

telen =;ad~:es:u:öz~i,:el ~eJ~z~Iitásbm eredmény~ 2 e enségei. megkezdtük a házkut!~s:l~]a~oság kbzbcnjottével I\l érges gombAk fc1l9merése alatt egy könyvben 2700 ~ik ágy szalmazsákja ismerésére a közönség kö éb . A mérges gombák fcl­azt mondta, h ogy a Pénzr~~t találtunk. Fodorné tévesztlS .szokás van heg rOk en számtalan naiv es meg-

. Visszamentünk a k" é hé~Yért kapták. törési helyén a gomba hKsru:::zve

. nyen pL . a gomba megmutattam a pénzt és ~~ öYt zához. Fodomak kanalas próba, az íz, 528g stb t stn;áltozása, az ezílst­d~n~_ tudok, hiábaval6 a ,o'v'bebm,. v,.egale'dháogy Gmin- lése. Ezeknek a naiv l' . f al onságok megfigye-nusflouttunk nem lepődött d sa. ya- gyakori gOmbamérgezé~ieg Igye éseknck eredménye a z6an ugyanú n' meg. A pénzre vonatko- fe lbukkanAsa A mér é ~tek lépten-nyomon való vábbi kérdés~mr:l~tkoz~tt, mint a felesége. To- nek csak egy feltétlen~f~iz: e a ető . gombák felismerésé­földje van, amilt feles~o~ ott.~'l hogy 20 kat. hold fajok Ismerete Amel os lapJa van és az a gomba· kikérdeztem sIm aszn<l nak. Ezért felesét is fogyasztanunk 'nem :ab g~m~tít nem ismerjük, azt el­ményt term~lt éS; fel:Z~b~dtam, hogy mennyi ter- ket a gomba hilsAnnk me;f~k ~d~vesszeD meg bennün­az adatoknak ala já meg Fodorral. Ezeknek vagy fehér szfnérlek állandó e. II se vagy elszlDez6désc, elszámoltatását a/év7 br;::!~~édtem .gyanúsítOll.tunk szag, iz stb. mind hami tá le ege Hasonló módon a Ez eredményre is t és kiadását illetően. pl. 8 gyilkos galóca _ ~el mpontok a megltélésnél. Igy össze-g holszerzését vezetett, mert a 2700 P körüli báknak - rend!:izerlnt sz/ t!tgyike a legmérgesebb gom· tékok .hatása alatt b~~ ~dtalligD.zolni. A bizonyi- pIros szlnU császárgomb g han, szlne szép. Az élénk- o

Előadta, hogy '1943 eok

va 0n:aást tett. galóca nem. A , gyilkos éa ~ eL~,~ a plroshátú légyöló

lakásán memelenltj . t6~erének egyik napján fehér marad, mig s"rizik Sé gyolo galóca húsa sokáig • OJ egy VIdéki ember, aki teh feketedik. Aki a o e s t!nóra ~omba hamar meg·

A neveket megvo.ltozt.attuk (Szerk.) enet kisérletezzen és g g~!~kat .nke~ ismeri, gyűjtésUkkel ne hat6ságllag ellen6rzött ~z~.s gl~tét mindenkor csak

p ac rustól szerezze be.

,

"

JárÖrharc • H,ans H. Henne c:ikke nyomán..

A szabadsiLgról bevonu16k még · idejében érkez­tek vissza. A fajuban, ahol a zásuoalj eddig el volt szállásoiva , nagy a sürgés-forgás: elvonuláshoz. ké­szülődnek . A:I. orszagúton m6toI'kerékpArok szágul- . doznak, személy- és tehergépkocsik. kÜlönbözö foga­tolt jármüvek jönnek-mennek, v(lgy állanak indu­láshoz ·!készen az utcákat szegélyez/5 fák alatt. A falu· beliek a kerítésekhez tá.maszkodva nézik a nekik rendszerlelennek tetszö élénk mozgást.

Még száz métertl kell futni a romokig, már csak hatvan metert.. . rögtön elérik, de most fedezési Egy sorozat a földre kényszerlti a gyalogosokal. Aztán megint fel és futás előre. Az egyik elesik. MegboU01.tt Nem, mert akkor újra fejugorna. de ez fekve marad. Meghajt talán? Ki ér ra ezen gon­dolkodni? Senki, melt most néhány gránát' süvit el fejük felett. Fedezés. Még h'arminc méter a romo· Idg .. .. fel, rohanás!

A katonák lázas sietséggel veszik magukhoz szerelvénytiket, csatolják össze hátböröndjüket. Ez persze nem megy olyan könnyen, hiszen szállásadó gazdáik még utoljára kedveskedni akarnak és kalács­csal, Ikolbásszal tömik tele a kenyér- és hátizs~kokat.

A szabadságról éppen bevonultak, akiknek gon­dolatai talán' még egy Idesit otthon kalandoznak, igyekeznek beleélni magukat a helyzetbe és !olyton kérdezősködnek, nenl mulasztotta'k-e el valamit mig otthon voltak?

Nem, nem mulasztottak semmitI Hiszen csak most kei:d6dikl Vége annak aZlld5nek, mikor a fó· parancsnokság napról-napra csak annyit jelentett: "A nyugati arcvonalon járortevé'kenység folyt. If

MegkezdMik a menetelés. TOzö napsütésben, kavarg6 porfelhóben, az Ardennes-ek erdóborltntta hegyein és völgyein keresztül Nouzonville irányában!

A francia tüzérség egész éjtszakán át h evesen tüzelt. KőnnYÜ és nehéz ürméretü lövegekból ontotta gránát jait, tüzzel boritva az utakat, vasútvonalakat, völ!tYeket; falvakat l Nouzonville-t. Az égö város már mess.ziről szembetünik, a felette gomolyg6 sÜrő fUstfelMt vörösre festiik az égö házalt lángjai.

A támadás a Maas-on keresztül ha jnalban kez­dödlk. Minden előkiészület megtörtént. SzászlId század mellett helyezkedett készenlétbe az Innenső partot szegélye'Ző magaslatokon.

Az éjtszaka hüvös, a katonák fogvacogva feküsz­nek egymás mellett. Jö lenne aludni, de !ki tudja Ilyenkor a szemét lehúl)yni?

Lassan .pirkad, a felke1ö nap pírja egy ideig gyengébb az égő város, a környező falvak lángjai­nak haragos vöröS: fényénél.

Az egyik szakasz parancsnokához lúrvtv5 kúszik: valamit jelent. A hadnagy az órájára néz, b6lint., aztán jelt ad embereinek: előre.

Agyalogosdk felkapj ák a törnl6esónakokat, amelyeket az éj folyamán kaptak az utászokt61 és lerohanak a "'domboldalon. Tölük jobbra-balra,

. ameddig a szem ellé:! ugyanez történik. Már megvir­radt annyira, hogy a túlsó partot is lehet látni. -

Az emberek a gyors mozgástól kifulladva vágbd-nak le a fedezést nyujtó .{ompk mÖgött. ~ihenhetnek, mert az els.ő hullám még nem érte el a folyót, várni kell. A ha~nagy a, fal egyik gr~náttépte nyílásán keresztül tekintve látja, mi történik előtte a folyóIg elterülő réten, ,fi folyón. és a túlsó parton.

Nem messze a romoktó1. egy kis mélyedésben néh~ány katona fekszik: az első sebesülteket. kötőzilk ott bajtársaik. I I Az első csónak most éri el a túlsó: partot, az em­berek a partra ugranak. Egyikük elvágódik, furcsán feldobja karjait a levegőbe, aztán fekve marad, A csónak elszabadult és gazdátlanul, a partnak ütödve úszik lefelé.

A túlsó ~rtot kisérő magaslat bokraI és fái · között francia géppuskások rejtőznek: hogy hol ,' azt pontosan nem lehet megállapitani"mert mesterien vannak rejtve, tüzii.k azonban elárasztja nemcsak a folyót, az innenső partot is mindenütt, ahol csak a lekisebb mozgást észlelik.

A nap már magasan áll az, égen, amikor az elsö hullámként bevetett zász16alj az átkelést befejezte. A hadnagyot hátrahivják egy távbeszélö állomásho:r ; a zászl6aljparancsnok tisztet kér a készülékhez.

Kis idő elteltével a hadnagy .. visszatér járőréhez és ismerteti az újonnan kapott feladatot: átkelés után meg kell szállják és át kell kutassák Nouzonville városának a túls6 parton fekvő n egyedét. A végre· hajtáshoz elabb balra fognak eltol6dni, ahol n part és a foly6 látsz6lag kevésbbé áll tüz alatt. Alkonyodni kezd már, amikor a kis járőr egy átkeléshez alka!· masnak látsz6 helyhez érkezik. Nagy csobbanással esik a vlzre a csónak, az emberek beugranak és erő­teljes evezgcsapásokkal hajtják a cs6nakot a túlsó part felé.

"Eddig minden j61 megy" jegyzi meg nz egyik tizedes, de alighogy ezt kimondia, valaki feléjülk. kiáltja a partról: .

"Jobbra ta'r tsatok, úszóaknat" A csónakban , ülők a vizre bámulnak, és látiák.

hogy va lami sötét, gömbölyű tár~at sodor feléiük az ár. Mintha csak egy futballabda lenne. ~ondolja a hadnagy. Mindnyáiulmnk eláll a lé1ékzete, csak arra f:!ondolnak: robban vagy nem robban? A had · nagy hiába orditia rekedt hanIton: "Evezni, eveznH" _ az emberek rémületükben mel{ sem moccJl.nnak. AnnállZYorsabban eveznek azonban tovább, mikor az aknát az ár a csónak mellett tovasodoria. A franciák is látnak valami mozgást a parton

és megsz6lal néhány géppuskájuk. A hadnagy cso· port ja is kap egy sorozatot, de túl magasan lönek.

Az emberek a nehéz törn1öcsónakok súlya alatt zihálva rohannak előre .. EI kell érni a foly6t l amig a szürkület, úgy ahogy elrejti öket. A folyó partján házcsoport romjai, füstölögnek arra felé vezeti '8

hadn~gy járör-ét. Közelükben újra és újra egy gép­puska sorozata túrja fe1 'a földet, még nagyobb slet­ségre őszt"ónözve az embel'eket.

Még tiz méterre vannak a parttól amikor a csóna'k hátsó részéből sipol6 zaj hanatszi~. egy löve­dék keresztülfúrta a tömlőt. abból árad }(i a levegö. Szerencsére elérik a partot és kiUl.!ranak a csó­nakból. Levágódno.k . a partot s'le,llélyez8 alacsony kafal möeé és bevárják, mí~ egészen besötétedik .

Al szél BZ égB város fUstiét és lángialnak hösé'tét éppen feléjük sodorja, . a járőr embereirBl folyilk a

1944.

a hold, kísérteties Ién -b ' -fOkozottan ,kell figyelniy~/n .Jól lehet látni, tehát ne~, a_mikor mögöttük z'iháJ?"e: r patlanásig feszül _ 1\ Járor végén halad6 1 s . ~Ptek hallatszana'k.. utolsó pillanatban me:t'a og?S mar 16ni akar, de' az ' lyokaf; . kisérte a fOlyÓhO:.men bajtársát, ·aki a ' fog~ .

"Hadnagy úr! ' - 'elenti . , "abban a kertben ott aj fák kö ~ulladt hangon -I felé- valami lényt láttam . ~tt - mutat hátra -

megnézzük hátha 'van a a n!igy a parancsot -Elöször a hadn ott va1a~, ~iszen ráérünk" . I "GyerilnIkI - adja ki ~ dangokat haJlottam!"

, a kerítésen, A há agy, utáll~ a tobblek is átmásznak tör6dik, mé is e rom franCl~ fogollyal senki sem

r németeket. g ngcdelmesen, félénken követik a

. ,

Nehézlöveg ar. Atlanti Falnil.l,

verejték, de nem mozdulhatnak '. egy géppuska mindig tü eIni k 'd me.rt tőlük ~alra ls feJd~gja fejét. z ez , mIhelyt eg}'lkük

Végre teljesen besötét d'k gat , mehetnek előre O e l , a géppuska is elhal· nyomulnak előre Ik~zü'f:~osa~, ~ázt61.ház1g szókellve gránát: Egy ut~ ker en ~ ashoz készen a kézi ­házhoz útugrottak a ~zte:éte~él , ahghogy a túlsó

':!i~ .~:~~s~~f' ~fjjtt ö~~Z~~s!~~ ló~á::k ~t~~:~ vörösen izzik. a' b(."'Oml~~t a att a Járór tovasuhan, amelyet hordók és min~e~~t. E~ udvarra érnek, udvaron át a házhoz tart ~ k ele lim-lom borit. Az mBgöto széles út húzódik o Az ~~be s~rrannak, amely méterre, valami ki '. n lul, mmtegy·húsr. hogy mi az' az l~agaSlik, de nem látni tisztán na!.'Yot, 'hogy ot~al gy.aIogos figyelmezteti a had~ p~llanatban géppuska ~l mozgást ~á~, a követKezó tuzét, de nem rAjuk ló h al meg, Latják a torkolat­

.' Hangtalanul kő -k a~~m tőlük jóval balra. a géppuska felé. M:~~; Jt~r15r a, magas fűben előre fészektől meglapulnak kilZ ~eterre. a géppuskás A hadnagy . feláll és odaÍcJállt~ld~dk·átk~s.g;ránátjaik3t. k~t!" feleletként me sZ6Ial' " J ° meg magato­szmte egyidejG.Jeg má

g "1 a g~ppuska, de ezzel

"Haj rá!" ordítják nm:drePáu nek IS a Ikézi.gránátok szekre rohannak Ni n~ jan egyszerre és a fé­három fl'ancia ta;'tjll ~~~ ~Z~i~ok ~oll0Ik, a fészekben tan, részben sebl2sUltcn f k" ,a többiek részben hol-

Az egyik emb e usznek a géppuska mellett. lyot, a járőr ped~r a v~Olyóhoz Ikjsér~ a három fog­szegélyezö lák menfén :~akdanyarOdlk és az utat

a a tovább. Közben kisüt

A kertben ahol fák' ~ e~üstös fénye 'kissé ~alván es bokro~ között a hold kIhasználvA , az izgalomtól ydabbb, óffilllden árnyékot tóznak el6re. G en ef ' . o og szívvel tapoga· :agáJl. Lélekz~vl~zaf:;-;:V~ll~a~tan~k meg. A járőr ~széd. hangjai szüremlenek h a g.at zna~. Suttogó

Buonyára egy fészek A f .~~áJUk; Mi lehet ez? magukat adni és csak r: CJa talán meg akarják nak, vagy nem tud'á~z e. ,német katonákra vár- ' sikerül~ átkelniök a 101 ó meg, hogy anémeteknek állni, Mi. lesz most? y n, e~ esetben ellent fognak

Hirtelen, pár lépé I l .. szem felkiált: Attentio~~' e at~,k, egy francia őr ,

Lövés dördiil. . -" 19yázz!'"

A járőr levág6dik. A h d " . két gyalog05 oldalt ugrik .és ak ,n~gyánámég látja" hogy robbannak már? _ . ezJ.gr tot dob. Mikor s6.gnaIk tetszik a más gondolJa magáb:m. örökkévaló· a kézigránátok a I~~~gőer~eknek e~ a töredéke, amíg bannak. en repu lnek, amfgl rob-

V~gre nagy. d"' . . '. , ' Előtt_ük tüz. csap O~tnés .:ázk"odta~~a., meg II levegőt. deszkadarabok re "ln \fOJdbol, gorongyök kövek bálás, pu e szanaszéjjel. Hörgés, Ildn :

Ki kiabál itt? At 'k áll és kiabál. Hogy rnitgy1 né~et a . fészek szélén maga sem. A 'árőr e ,az~.,sen!ti sem érti, talán 8 Most látják, ~Ogy k~~~rel mar mellette , állanak. mély, széles árok b' b támpont előtt állanak' beomlottak, nlján ~éháe;Pi~et géppuSkákkai. SZéle; nyőszöngés hallatszik. y eszka hever, melyek alól

CSOdálatosképpen most már . gyorsan p~reg Ie. nunden simán,

A támpontból egy ás ' fehérek, marokkóiak m ut~, katonák mász.nak ki Néhányan bambán ~tzenegali négerek vegyesen: szag csapja meg a ném7X~OSlW;k. ~alami édeskés a fl'anciák pálinkát ittak dorrat. MIg ők ~arcoltak , cr.edménye mindkettőnek.' e most meg lS van az'

A járőr /körülveszi f ' l a folyó felé ho a ag yokat és megindulnak de II foly6pa;ton gyn' onnan hátraküldhess'ék őket mcs senki 6 k . , ott, í~~ egyelőre várni kell, , .1:\ ~s na ok sincsenek

Egy 6ra mulva t'l ó hfrvivő érkezik a '.1../ l~ ~ ,partról töml6csónnkon a jál'őr térJ'c . sz a lparancsnok parancsával'

f n VIssza Egyéb ]6 h í . . . n olyamAt.'keIés sjker~lt f . . r~l IS vannak:

A foglyokka l e litt' ~ lanClák vlSszavonulnak. ahol' a zászlóalj gy~ekez~s:a:nennek a túlsó partra, pihenni készül A h d ugy, ahogy éppen lehet

. a nagy, szakaszáv8;1 behúzódik

•

1944.. júUUS l:>.

eg)'! félig összelött házba. Aludni térnel(. A'L egyik gyalogos ,~tt ül még egy pad~n és meggörnyedve, zscblitmpaJa iényénél ir valarrut.

hátrairány1tQtták, kihallgatásukra nem volt idő. Egyócás fárasztó menet után érték el St, Aubin·t, melyet a franciák szintén megszállva lartottak.

A kilátást néha teljesen elzáró dombos tere­pen a menetet a parancsnok nem tu~ta térkép sze­

' rint szabályozni és igy az él csak terepszakaszonkint kapott további parancsot a menetirányrn.

"Hát te miért nem mész aludni? - kérdi , tőle a hadnagy. '

"Megírom haza Hadnagy úr, hogy milyen is az il ,.járÓrtevékenységl a nyugati arcvonalan i"

. Egy német hadosztály felderítő

osztályának előretörése. A MiHta.rwlsscnschaftliche Rundschctu cikke

. nyom.án,

A Somme-on történt átkelést követő naptól fl

46, hadosztály előretörése csak lassan nyert tert. Ekkor kapta a hadosztály felderítő osztálya'" azt a feladatot, hogy a szomszéd páncélos hadosztály sáv~ Jában törjön előre poix-ra és deritsen fel .n hasonló­Ilevü folyó mentén.

Poix, a hadosztálv arcvonalát61 kb. 25 kilomé­terre délre feküdt. A városkB.tól északra húzódó magaslatok ' valósú.nüvé tették, hogy n halogatva visszavonuló ellenség ott megkapaszkodik és újra ell~!nállástfog kifejteni. A hadoszt11ly későbbi gyors előrejutásának biztosítása cé-Ijából fontosnak látszott a poix-on átvezető hidak birtokbavétele is.

Jellegzetesen lovas feladatról volt szó: előre­törés az ellenség oldarába és hiltába!

A hadosztállyai szemben á.1I6 ellenséget meg­kerülve, érkezett be a felderitö osztnly, a páncélos hadosztály sávjába. Elől a lovasszázad, mögötle a gépesített nehé"~ fegY\lerck, az oszlop végén a kerék­páros század menetelt.

A ·páncélosokból már semmit sem láttak, A:Lok. hal'celjáni.suknak .megfelelöen, a sávjukban vezető utakon törtek gyor.ílan előre, mit sem törődve azzal, hogy kétoldalt több k.i;;ebb, elszigetelt ellenséges csoport maradt még hátra.

HulJamos, később mindjobban emelkedö dombof; vidéken, terepszakaszonkint nyomultak előre. Egy e­lőre minden kihaltnak látszott, de a nehezen át­tekinthető terep, az egymást követ/5 kisebb· nagyohb erdők; óvatosságra intettek.

. Rekkenő hőségben megtett 20 km·cS menet után tartották az első pihenőt. Alighogy a menetet is­mét foly tatták]' ~rkC'".ttek be az elöreküldött feldedtö-járőrök elsó nireL .'

Ezek szerint Camps és Molliens községekben ellenség, a hegység.ek szegélyei meg vannak erősítve CS ellenállAsra berende7.ve.~

st. Aubin-tól délnyugatra a páncél~s hadosz­tály éppen harcban álló kisebb részeit elhagyva, menetelt~k Thieulloy felé, ahol egyelőreküldött kerékpáros !elde!"iUS járőrük megtámadolt és rövid harc után szétszórt egy ellenséges s7.,akaszt.

. A vételkészen 'menetelő egyik- rádióállomáson ftt ekkor új pafancs érkezett a hadosztály tól: liA fel­derítő osztály vegye birtokba . Blagny-nál a Poix folyón á,tvezető hidat."

Pobc.-tól északra 5 km-re Jekvö repülőteret elérve kitGnik, hogy a kerékpáros s~:.r.ad, amelynek emberei 15 kilométeren keresztül a terepen tolták a kerékpárokat, teljesen kimerülve, lemaradt. Az osz~ályparancsnok elhatározta, hogy a lovasszé.w.d­d~ ' és a gépesitett részekkel megállás nélkül foly~ tatJa az elönyomulást, a kerékpáros sÚlzad pedig kövesse őket úgy, ahogyan tudja.

Croixrault közelében egyik lovas felderitö járőr jelentéséböl mcgtudják, hogy a község meg van szállva: Ismét letérnek az útról és a terepen folytat­ják a menetet. Emberek" és lovak egyaránt sokat szt.::nvednek a hőségtől és portói, amely mégis SO~H!. t segit rajtuk, mert eltakarja öket az ellenség figyelő SLeme elől. Fáradtan, portói vörösre mart szemeiket félig lehlinyva követik az emberek az élen haladó osztályparancsnokukat. Hirtelen felhangzik a kiál·

. tás: "Balról ellenséges pimcélosokl" A Croixrault szegélyén húzódó kis erdőcskébő!

hat francia harckocsi tör elő, tűzze} árasztva el a porlepte száLadot. Azonnal vL<;szanyeri mindenki régi élénkségét és elfelejt hőséget, me,3: port. A S;Ja­kaszok vllámgyorsan harcarak~atba fejlödnek és mi· közben I:).éhány 16 összerogy a páncélosok tüzében, a század vágtában igyekszik a tÜLből kikerülni, Vpd iramban sikerül lerázni magukról a még min­dig tüzelő páncélosokat. A Blagny·t61 észnknyugatra húzódó magasl~tok lábánál, egy mélyedésben gyü­lekezik ismét a század, amely nkkor a'z előttük álló magaslaton lévő kis erdőből is tüzet kap .

Tűzharchoz IÓr6'!. és aztán neki az ellenségnek l A támadás sik~rül, 50 !nmclál ejtenek foilyul és három géppuskát zsákmányolnak.

A felderítő osztáry, amely .éppen a Camps felé veLető úton menetelt, a h[rre gyorsan Jetér~ a:L útról és a két község között a terepen folytatta elónyomu­!.ásá t. A lovasok könnyen mozogtak a réteken és szántásakon, de a kerékpáros század emberei ugyan· csak izzadtak, Fáradtan fujtatva, tolték a kerék­pároka~ előre il nagy porban és itt-ott eHojtva ugyan, de annál öszintéhben tö-rt az ég felé egy-J~ét hnlk káromkodás.

Elvétve kisebb ellenséges csoportokkai talá1koL· lak, Ezeket v agy szétswrtftk ' vagy lefegyverezték és

~ -A .felderlto osztály egy lovfl5 és egy kurékparos sw_ :l.odból, valamint gl:peslleU túdeaverekb6J án.

Ezalatt al. egyik !elderit~ jÁrőr behatolt Blagny­ba, el(izte a meglepett franciákat és birtokba vette a hidal. A helyzet mégsem rózsás: messze a saját zöm­töl, mindenfelé ellenségtől körUlvéve, kell a hidat tartani. Hírvivő megy vissza a kerékpáros század· hoz: igyekezzék mielőbb felzárkózni.

A kerékpáros század éppen elérte a repülöteret. Közte és a lovasszázad között Crobc.ault-ban el1t>n­ség van. 1!:sreknyugatról és nyugatról támadja ' meg a községet, azonban most már elmarad a meglepetés nyujtotta előnyös helyz.et és a kerékpáros század súlyos harcba keveredik. Minden igyekezet és a t{iz­fegyverek hatásos támogatása ellenére sem tud. a s~zad a falun keresztültörni.

Később az.onban egy a páncélosoktól eltévedt ha~ckocsi Csatlakozik a századhoL, amely beront a f!lluba és löyéseivel felgyujtja , Igy sikerül a kerék-

1944. júJius 15. párosoknak a falun á sötétedik, mikor a ttö~i ~ és Blagny·t elérni. MáI' sértetlenül kezébe k!;~~~r~lo oszt~ly hidféSt alkot 'a

vatamokak megfordulnak lak~sság találKOzni SZOko'tt vagy ahol ahatármentl ~a~atságOS külSŐben ' ele . ltendesen kellemes és urilggyel 19ye1teznek .... ~m nnek meg és valamuyen lannaK látszó beszedde! er1ctséget kotni, hogy ártat­bU'Ják rá a gyanútlan em~ ylln dOlgok e1l=londására dekill,c. A legtobbJük a na e~eket,. a:nelyek őket ér­SzemeJ.ye uant b· l gy azaflt Játssza ho~ ,

A villlalkozás "agnY·l hidnál. ~tja. itt el van vá~e~l~ida t Vlsszavonuló ellenség az1J.~ ké2iben, amely ~en a a a felderítő osztály

és tobb Járómílvet zsákmá na ,pon 310 foglyot eJ'tett nyo t.

ov AKODJUNK A KÉ~EKTÖi, - .

Hírszerzés és kémelhárftá Irt.: FERENCZY öDöN al s. ezredes.

(l3. köuemény.)

IX. Hogyan milyen mód

dolgoznak a' kémek? szerekkel és aszközök!te!

. ~r:e nézve nincsenek szabál k szabályzat" a földi feld ' yo . A "Harcászati kat ad, a kémkedés út .~i~e:re ré~letes útmutatáso~ azonban nem. J grehartnndó hirszeriésre

A_~_*.hl . ~en. csak 'a feladatot tu~!e~Ögvdniez:tö a legtöbb eget­udJa nevezni [lZ k e a s talán még me

Jyektöl feladatán:l;~:~r~~e~i~zctt kémsejteket, ro! tást kaphat. De sok e aj ához a kém támoga­há~:ó~at esetleg még nin~~t~7~ ,~ég ezt sem, mert a gyoIítették. l , pl vc, vngy már fe1gön-

, Arra, hogy a kérn a f l ' módon hajtsa végre a p e adatot hogyan és milyen tást adni. A feladatdk v aranc~ok sem tud útmuta­~o~óra, aki minden ü égr:sh~~tását rábízzn a \rálIal-

hlgenYbe veszi, hogy a fela~et~ ~ks agyafurtságát

assa, a 81 eresen megold-

. _ A végrehajtás tehát rlllt, hogy ki ho an I . c!t.YénJ, azaz változik asz€-vonatkozólag ~;abál átJ: Jobbnuk a megoldást. Erre ~~ány kém, annyifél/~óat feláIlitani . . lehetetlen. Juk, hogy munkájukat . ft dszer. Altalában mondhat_ konyság, vakmerőség a;avaszság, furfang. talál é­gondatIansága, könnY~lmíis.6.,:mberek j6hiszemCisé.lfe~ és fecsegő természete még "6Oj ~okszor tudatlanság::1 vágya S ' kapzsjsá~a S~giti elfa abban a pénz utáni

Amikor a kémeknek m .

h lza mat klt ' O~ Igy ~~emú embereket. · A bes: ve , ugrassa be a J6-

kozombós dolgokról fol ik é1getes kezdetben csak térnek a lényegre és y 'hmaJd simán, óvatosan rá­~,at~örség és más hat6~á on7'é?ség, a csendőrség lowu, kiiJönösen a létszám ~ok lrant kezdenek érdek: gálat, ~lelmezés, fizetés stb egyverzet, kiképzés, szol-

SZIvesen ker 'k fel . után, olyan helyeket (ve:~rok, ab ,:,en,déglőket, kOCSmákat és. ahol sokan c;sszeJönnek Il ucsuk, pályaudvarok stb) tartózkodhatnak és ~ yen helyen feltűnés nélkfii , ' ~ : ~ogy mIt beszélnek ai: zreV;tlenUI kihallgathatják . !

eleszólnak gyakf em erek. Persze maguk , ()lyan kérdésekrŐl :: s=SZéI~e,tésbe, kÚlönösen~: nem Ilyenről b '} , anu őket érdekli' h nálják a ki esze getnek, ráterelik a 't' a meg fu szemelt emberek t· szo, Megkí-

etn:ek, lJagyon Jól tudváne hClgarettával, bort is nyelvet. Ha látják ho f' ogy az megoldja a emberrel van dOl~ gy é ecsegő, vagy konnyelrnfi r~tják a b(;beszédüségb~er lzeb.?ek lesznek és beug­Wt-fát, főleg pénzt 1 ér . könnyelmű embernek azt megmondJák H g nek, persze sokat ha ezt tásra, .megbízzák· ka~o:~tán a,z illetéS h~Jlik a c::~ kok megszerzésév:sl még lU~Sltások, könyvek és tit-

Ha a kémek e 'sz op s.' vagy betör és árán IS nem szabadul ka~iker .va.~ak:it behálóznak, az többé de rnmdig többet és töbtozu1. Megfizetik a m unkát amikor r áeszmél a bün" e~ kivánnak és ha az illető' n:eg akarja tagadni le~ss~gre, a további k'émkedést :enyszedtik a hazaárulá ePf ~éssel fenyegetik és igy

ldozat már a kezükb s o ytatására, IlYenkor álarca s e el en van, szükségtel az bőrbe búJ:Z f;:kége I az igérgetéseknek is e~ b~?Ság téVedt embernek as t veti ála~cát s para~csol a ;:Y­;~~a~ a saját ve;zté~~~?~mb~~s többél Az áldoz!;

. e szomorú sors á on vagy az akasztófa Elvesztik a kenyérker:sőrt az áruló családtagjaIra isI vetés lesz osztályrész 'k ' nyomorba jutnak me -d~as~tot:ák fel, bűnt:té~é~k ~~~fés pedig, ha ne~

' .. e lUst, munkát nem e után kiszaba_ becsuletét Mindenki ált l kap, m~rt elvesztette zatos életét. ' a megvetve fejezi be. Igyalfl~

Hogy milyen fertőbe k . kedésre vetemedik, . eril.! az, aki pénzért kém-~~aítélt vasutas va~U~~: ~gy kémkedés miatt ha­fél szel t?ltötte a eellába~ ~~t?ISÓ éj.szakát a lel-

ve, majd a maga tetazát b: ,emte Idegenkedve,. mikor már az akasztóf d lZonyítgatva, végül is -szetörve elmondta.. a o avetette árnyékát - ö _ legnagyobb bűnét ~ é~~é~ek tragédiáját. EJmon::a. ~~tést tette: "Te;S:ék el:i::lást s a köv:etkezö kije-Hán, amit csak elkezdeni Ieh;t ee: a bkémkedés olyan

n7!-6zcr, próbáltam otth '. e a bahagynt nem becsületes ember len' a{jym. .. talpraállani .. . első bűnös lk.. n.~ , '. és nem lehetett . . . töbM" . .,~ésem fogvatartott N • mert az . . . em eresztett

. Et a ha:r.aaruUik

,

téseik runct<;ene'k elő é~, megfelE'Iő öss?ekötte­helyeket, ahol h~JlVédszeére~tel leeresik fel azokat a

s c~endőr egyének -, vagy hl-MIn

l' w' sorsa. t elobb említettük

maguk elgondolása . a hírszerzők a kémek ,a. szerint, tehát egyéni' . módszer

1944. július 15.

szerint dolgoznak, ezér,l nem is tudnánk azt a ren­geteg módszert felsorolni. Mindig mást és mást ta­lálnak ki.

Amint fejlődött a technika s azl a kultúra és a hadmüveletek szolgálatába állitották, éppúgy igye­keztek a kémek is a technika vívmányait a maguk javára kihasználni.

Az ókor (a legels5 történelmi adatok idejét5~ Kr. u. '476-ig) kémkedései egyszerübbek v()ltak, soJ!­szor hajszAlnyira hasonlítottak egymáshoz, de meg­találj uk az~t a m6dszereket a mai hirszenési ese­teknél is. Az ókorban is nagy szerepet játszott a ké­mek murikájában a ' ravaszság, az agyafurtság, ,a pénz csábító ereje, .

Fülöp macedon királytól származik a követ­kező mondás: "Egy arannyal megrakott szamár könnyebben eUoglalja a legj()bban megerősített vá­rat is, mint a legvitézebb hadsereg."

HOb')' az ókori kémkedési módsicrekkel is meg­ismerkedhessünk, Pilch Jenő műve alapján ismerte­tek néhány jellegz.etes', érdekes kémkedési esetet.

A nagyobbszabású hadseregek hadmüveleteit a ~ ókorban is gondosan elO kellett készíteni. Az óko' '­ban 'nem. voltak 04yan térképek, mint nia, ezé rt az ellenséges orszá:g hadművcleti szinterét, különö­sen az UtakBit, jó előre alaposan fel kellett deríteni, mert ai eltév.edés, vagy az ellenség szolgálatában álló vwetó gyakran kellemetlen helyzetbe hozta ,az ellSny()muló csapatokat. Ezért a földrajzi, hirszerzés a katonai hirszerzésnek igen fontos ága volt.

dosan készítette elö. Hírszerző ügynökei és kémei már a háborut megelőző évek>ben ellepték az Appe­nini-félszigetet s ott befészkelték magukat. Miriden­röl kimerítő és pontos 'jelentéseket küldtek Cartha­góba, Felderitették az Allilok és az Appeninek át já­róit, közlekedési viszQnyait; enélkül Hannibál vak­merő átkelése az Alpokon meg se történhetett v()lna.

Hannibál öccse, lIasdrubal, már felderített uta-_ kon vezethette bátyja részére a :;;egélyhadakat. Is­

mert ' utakon kelt át az Alpokon, de később egyik áruló vezetője ()lyan utakon vezette, amely Hasdru­bál seregét egyenesen az ,ellenség torkába vitte. Me­taurus mellett, Senna közelében folyt le a ' véres csata, melyben a források szerint Hasdrubál 56.000 emberével együtt elesett. , '

A szökevényeket is felhasználták kémkedésre. Ezeknek épp olyan szer epük volt a hirszerzésben és kérnkedésben, mint ma, Pammenes kis seregét az ellenség igen keményen szorongatta, Hogy e szo­rongatott helyzetéből kivágja magát, Pammenes egyik átszökött katonaszökevényt azzal a feladattal küldte vissza az ellenséges táborba, hogy kémlelje ki a jelszót. A szökevény sikerrel tért vissza, rneg­tudta a jeIsz6t. P ammenes ki()ktatta katonAit a jel­sióra s az éj sötétjében megtámz.dta az ellenséget.

. Az őrséget a jelszó használatával megtévesztette, felkoneolta őket, majd behatolt a táborba s ott olyan zavart okowtt, hogy az ellenség rövidesen önmagá­val harcolt. Pammenes katonái állandóan hangoztat­ták az ellenség jelszavát, úgyh()gy az ellenség nem

. tudta megkülönböztetni sajM katonáit Pammenes katonáltól.

•

Az egyiptomi fé.raók idejében egyik legfon.to­sa:bb hivatal volt a királyi kalauzok - moharok -szervezete. Ezeknek a felad8:tÜk volt ' a felderités , amelyet részben személyesen, álruhában, mint ván­dor keresked5k utazgatva, részben pedig kérneik ut­ján végeztek. Ezeknek a moharoknak volt a fel­adata, hogy a sereget azon a terepen vezessékr, ame-­lyet már előzőleg alaposan s7.emrevéte1eztek. Ez az intézmény a mai vezérkari nyilvántartó irodáknak voit az elődje, ahová minden hír befutott; igy t~r­mészetes, hogy ezeknek ny110tt alkalmuk a legtöbb árulás elkövetésére is, .

ll. Rarnses király a Krisztus eH5tti 14. szá:zad­ban Sziria ellen fplytatott háborút, Ramses bizal­mával egy Paker nevű útikalauzó.t tűntette ki, aki azonban. egy rajta esett sél'elemb5l foly6lag halálos ellensége lett a királynak. A királyi seregek az Oron­tes folyó partjához érkeztek. Paker már ekkor az ellenség fizetett kérnie volt, Paker a király elé v:eze-tett két .ellenséges katonaszökevény t, akik az ellen­ség hel)12etÍkől a 1drályt egészen hamisan tájékoz­tatták, A király ' haditervét e jelentések alapján ál­lapította meg. Amikor átkelt 'az Orontes folyón, vá­t"atlanul az ellenség főerejével találta magát szem­ben, Az ellenséges főerő rávetette ma~át Ramses se­r,egére, úgyho.ltr a sereg válságos helyzetbe kerűlt, sőt a kir álynak is, aki az ellenség sűrű sorai között egyedül küzdött. csak s?emélyes bátorsAgával sike­rült maJtát kivágnia. A helyzetet a kir álynak egyik hű útikalauza ment'ette meg, aki rövidebb utakon a csata szip.hely&e hozta a gyaloe'Ságot, A gyalogság bevetése az ütközet sorsát megvá1toztatta s azt Ram­ses javára döntötte el. . .

•

Pompiskos egy már régóta ostromolt várat se­hogy sem tudot t elfoglalni. Ekkor cselhez f~ya­modott, Egyik katonáj át elküldte ,az ellenség­lJ,ez, hogy ott mint katonaszi:ikevény jelentkezzék Az állltóiagos st.ökevény azzal a mesével állott elő, hogy Pompiskost honfitársai visszahivták s visst.a · kell térnie Árkádiába. Pompiskos tábora elvonult az ostromlott vár falai alól és egy alkalmas helyen el­rejtőzött. A vé.rbeliek, látva az ellenség elvonulását, kirohantak s a vL<;szahagyott , táborban fosztogatni kezdtek. Pompiskos akkor a rejtekhelyéről e15re­tört, rácsapOtt az ellenségre, elvágta őket a várost61, megsemmisítette a sereget és elfoglalta a várat.

A kémkedésnek ehhez hasonló m6dszerével az ókorban és a középkorban gyakran találkozunk,

• Tudták azonban azt is, hogy, a szökevények sza­

vának nem mindig lehet hitelt rf8ni . .Mithidates ,pon­tusi király nagy ellenfelét, Lucullus római táborno­kot minden áron el akarta tenni láb alól. Arra gon­dolt, hogy merényletet hajtat végre Lucullus ellen . Erre a célra egyik hatalmas erejű emberét -;' Ada­thest _ álruhában küldte át Lucullus táborába. Adathes, mint katonaszökcvény jelentkezett Lucul­lusnál, aki a rneghodolást elfogadta s Adathest egy lovassz:ázadba osztotta be. Adathes ldtünl5, buzgó és bátor katonának bizonyult s lassan mindenki bi7..al­mát megnyerte, Lucullus - bár szabad bejárást adott sátrába Adathesnek - mégis óvatos volt. Ad~­thest titokban megfi!nle1tette s mint kés5bb bebizo­nyosodott, nem ok nélkül.

. Mtir az ·6korban ls találkozunk letelepitett ké­

mekkel: Hannibál a második pun háborút igen gon-

t Adathes csalt· a kedv lS lk 1944. 15. aert~ébo' Végi rehajthassa. Egye~lk:lO almRIt vár,ta, hogy ki 'á . r enyugodott s az lS mrt;la, amlkor mAr J rt az ostromolt városból ' . lovalt kicsempésztq a táb r&égek . lS megritkult.:lk ~ml6k miaU nem tudna ~ m~tha nappal az O~ :énylet végrehaj tása ut or kapuJán, hogy a me: nySzor kijött a vár b61 emu. Cononeust, val Jon, Lucul lus eg",z na i án azonnal menekülni 'ud, vadászzsákmánnyal Eos ,Hannibal ellátta b6.sé ;-, ko.:án nyugovóra tért PS munkájában kifáradva már gV1~ tóbornoknak aján~t~ rlvarés~ét Cononeus t~ ö:.ok~t á~lJttatott. Adath szokása eU~érc, sátra e16 a ott. Az árul6 or e, amIt az örömmel f 8u'80s Jelenteni val6' es azzal "' uruggyel ho ~~ ő,ok nem is f,~ef(J.k,~Z Já" kl a vó'osból hos'; cullus sátrába az ő "kJS van, be akart m:er:ni L

gy ,MyaI jón v:lSS~ -E • l ~~. emberrel megy'kl és

thes tovább ~rös~ ;zonban .nem\engedték j\~: ~özé yadászruhába ölto!luk

'enel Co~oneus ,kiséroi. ~gatartása kezdett os odott, ugyhogy most mti anrubál. A vadászok pun katonakat osztott b őrök fenyegeU5 gyanussá válni-. Látta h _r be a város kapuján .s aznöagykvadáslZsákmányt vittek e zete kezd ma~atartást tanusitanak ' ogy az engedték b ro gyanutl l kiszökőtt veszélyesre fordulni f Ih s hogy hely. e a vadászokat l anu és sz.lvescn II táboiból és ,e agyott tervé l le A pun katonák azutá~ yen gazdag zsákmánnyal tatott Mithridnt~hez. eredmény nélktn visszav:~~ mészárolták majd k' az őrséget meglepték ~ .

.. Hannibál egé~z sC'l'eg~~lY~~~:ul~. kaput, amelyen

. Az ókorban az e . .. kö'vet'3égeket az idegen?'es államok n0m tartottak Az ókorban találk

, ~lyko, .'",okás volt alka~~~kb~n, de az~t olykor- kal", lev,elekkel is , ~:::.~~ ~á, ha~is okmányok-y~ követi minósé'"ben ?ve eket kiküldeni Az CrlSpmus rómQl h es szolgalat.ában pokig tartózkodtak :z id megjelentek hetekig, hÓna- ban megverték. A rór~t:,ezért a punok nyilt' csntá· ~:t!rken elegendlS volt ~:zD1~amokhJball . Ez az idő . ~rcellus is elesett a cs:~~aada~ egyik tábornoka

ozzllnak. HIretket , ogy rszerzéssel i a gyQrűjét me n. anruba] Mar II ' :~~~~;ti"i:~~I~~6:,"dtékn:;~:~an~!~;?~~~k~ :~ .. li,o~,~:~e;el ~~~:r.:;:~' ~::~~~:""~:.~~~n~;; E követek szerezték meg. . . e sult arról h z. nspmus még ide ' k en 3'2

igen é'dekes kgak"n cselh., is folyamodta kába jutott:gy

Marcellus gyú,úje ~ ?'án ért.,. amikor Memmon ~~gé:k rteset játszódott le ~Jo~ hogy a hOZZilj~n;r~ ~tesl ítette .az itália:u.,~osb~í/O­uralkod6iát L k a a támadni B ,maznak s c k b ." evelek H. 'bá at, ha j6n elküldte ~e~~t. hArchibiadcst há::'m o~~,~s intezked",::ppc~ugJa'ás e~ljait "olg~k, ~, ',zác­,oovetségi sze"öd", on oz, hogy szinleg barátiCWS , V?'OS már-má, hit.' eLelm'an ment ki, me" ,pi?US d'g azzal a feladatt.,;,\tá,gyalJon, a val6ságban ~ pmus ébe"ege '" ~ adott a hami, l evelekne;~':;: ~z'~';:;~i ~s kukon had~~~i:lla~tsa meg a lakosság vá,osoka' Hannibál e~~e;~tézkedese ~egm";iett~ a

ü a es mellé az akk .. dök ammon :bcosztotta .. m vészét Aristanikost Aor~ 'l'ó le~hlresebb fuvola- . Nagy szerOonlik . mmdenütt kikötött s .. .. al a BospoiU!3 partjain a kercskedőkn;k is v~lt a kémkedésben az óko b

~~~~S:V~I~sfé~r~~~e~~:~r~s:~~1ro~~ahnl~~~~~~gé~é~:~~: ~~~::tges orSZágOkban~e~r:ft~~d~n .. jártak-keltek ~~ '" nyesen megoldotta f l d gverseny m....... között· az ellenséges táborokba ~ugye alatt betér· e II atát '<o IS nem egyell' . e markotán k .... . . . Antonius róm' h enseges fizetett kém ,VOSO·

rában vaI6!>á!1 ad~e-L~r panaszkodott et találunk. kozó kerC'Ske~Ő~1 nyuzsognek a kemked~Ogy tábO'­megtizedelte ők és markotánY08ok s bá ~el foglal-

, Már nz ókorban .

hirslerzésben az áruló~. nagy szerepet játszottak II

Marcus Marcellu ó . ~osának ostrománál s ~ mal hadvezér Sirakusa vá-osistratos nevü kato ~esztegette a védóörsé ho~ a következő riapo~áJátá' Az, áruló elmondott! eV~"'Ívással . a v rosban nag l k ' s " I k ,mulatsággal egybe]('tött "y a omával,

l yen 01' a:t őrség i o unnepség lesz az alkalmat használt ~~ gyenge szokott lenni E.r.t sára. Mikor már gO~do~t Marcellus a város me~vá- ' ré>ze részegen alszik a, hogy a vMöörsé&- nagy­ség~ leölte. SOsistraÍo~e~beászta ~ f~lakat és az Őr . egylk kapuját z n kin)'ltotta ó multak ' amelyen keresztül a a v ros a városba r '.. esapatok ben nak elfoglalni . gy slkerult a várost M UYo-. . aree us-

Mintha csak az eiső 'Iá kedése, Pivko főhadna Vi g~ború carsanói kérn-Ie el~~tünk, az::.al a kü1ör;;bségárulasa játszódott volna telenul végződött. gel, hogy ez eredmény ·

• Hannibal a Livius .

Tarentumot ostromolt r~mal tábornok által védett ~írta a tarentumi C~an egvesztegette és árulásra ugy hajtotta végre, hogy :::~~ Co?:?~.eus a'z árulást

, . szat urugye alatt éjjel

et, nem tud meg. b d r Ismételten . za a ulni Uílük. .' ' Anökmárll ók .

kedésben. Cicc"'-Z. or~an is tevékenyked értesitéscit gyab. mondja levelében hogyteJ~.t ~ém­fo~adótenneiben :- az előkelő, vagy a félVilár~lt és lel ben utasításokat 1:'~~~. Barataihoz intkL.cl\ nök rezz.cnek ltirek . II ott, hogy nők rév' . eve-~sugÓjátÓl tUdet~ ~e~t~üles~et. Cicero ~~ S~~~ e lene. ' ogy osszeesküvést szőtte~

• Láthatjuk ho .

lönbözö m6d' .gy a hirszerzés a k'mk ' E . slerelben az 6k . ' e edes kO­, módszerek azóta sem SOkobr JS e.léggé b6velkcdett

.. an valtoztak. .

A kémkedés a kö . éHe igazán virágkorát. zépkorban (476-tól . 1492-ig)

, Ebben a korszakb lllJamok, sat egyes csa~n általános volt az apróbb

~;~~~sf~~~~:~kba is .b~~~~~~~~enag~~ Ezekbe ami a besugás b az ~gynevezett belső k=~~tt állItotta szoigálafr:-uSltás (~ rágalmazás módszerefi

~ olytatása következik.)

T~ÁGOSNYOMOZÁSOK Gyilkosság kideritése.

Beküldte: KUCSERA JANOS n yug. lin. fótörzsótvnester.

Ahogy ezeket megá1lapitottam, megérkezett a vizsgálóbíró, akinek az eddigi tapasztalataimr61 je­lentést tettem. A vizsgálóbíró úr a hulláról és a kis félszernél talált allapotokról jegyzökönyvet vétetett fel, majd a hullát Muzsla községbe vitette, nekem pedig meghagyta, hogy folytassam a nyomozást.

Ezekután kikérdeztem a közeli tanyák lak6it, pásztorokat munkásokat, mező és erdööröket, vala· mint mindazon egyéneket, akikr61 feltehető volt, hogy az esetről valamilyen felvi1~gositás; tud­llak adni. Minthogy ezzel eredményt nem értem el, a keceli órsrc táviratot küldtem ezzel a szöveggel':

Még kezdő 6rsparancsnC?k koromban, 1911. ok­tóber 2-án a torontálmegyei óeskai őrskörlethez tartozó Muzsla község jegyzoje telefonon értesítette al. őrsöt, hogya mezöörök jelentése szerint a muzs­lai határban, a községtől mintegy 8 kilóméter távol­ságra egy mély kanálisban embe~i hullát találtak, amit a nagybecskereki kir. ügyészségnek telefonon

jelentettek. . tn az őrsön otthon lévő három ' csendőrömmel

azonnall6ra ülve a helyszínre siettem és a hullát a mintegy 3 meter mély kanálisban meglaláltam. A helyszinen II következőket állapitottam meg. A hulla hanyattfeküdt fejjel a· kanális egyik, lábaival a ka­nális másik partja felé, ülö részével pedig a mint­egy 20 em. mély vizben. A kanális felső partját nagy fú, lej ebb pedig mintegy 40-60 em. hosszúságú káka fedte, mig köz.vetlenül a vizszinten két oldalt síma iszapo:; sár volt. A sárban jóllátható bakkanes nyl,)­mok voltak. Az. egyik bakkancs sarkltró! a patkó hilulyzott, míg a talp külső részén egy foltnak a nyoma látszott. Errol gipsz öntvényt ~ész1tettem. Amidőn a hulla körül szemlelódlem, észrevettem, hogy egy csomó káka le van hajtva, a ichajtott káka felső vége a hulla' alatt feksvk A leha.i~ott káka csom6n egy kétfilléres nag)'ság.J., kadmás szélü és recezett fekete esontgombot laló.h.tlm. A r.ulla ruháit útnéztem, de arról gomb nem hiányzott. fl. gomb­lyukba egy spárgát húztam es pénztáreámba tettem.

"Dr6tválaszt kérek, H6ka Mátyás 'keceli lakos mikor távozott el hazulról, hová ment és mennyi pénzt vitt mo.gával." Ezután a környékbeli községekben is be­vezettem a nyomozást, de csak annyit sikerült meg­tudni, hogy Perlasz község szélén láttak két embert a fák alatt heverészni, majd az egyik bement a köz­ségbe, míg a másik megvárta, azután együtt eltá­voztak. Az egyik hasonl1tott a H6ka munkakönyvé· ben lévő fényképhez, mig a másik közép magas, 35 év körüli, zömök, durva arcú férfi volt.

Miután itt más eredményt elérni nem sikerült, az örsre bevonultam, de ekkorra a keceli örS drót­válasz.a is megérkezett, ezzel a szöveggel: "H6ka Mátyás ezelőtt három héttel távozott hazulr6l, két­száz koronát vitt magával, Budapestre utazott".

Ezek után a hullát vizsgált.am meg. Megállapi­tottam, hogy a hulla homloka goly6s fegyver­rel át van 16ve. A lövedék a fejböl hátul távozott, lIÚg a homlokán ütéstöl 'eredő sérüléj; is voU látható. A hulla feje ugyan véres volt, de körülötte vér­nyomok nem voltak. Látszott, hog? a holttest még nem régi . . Azután a hullán lévő ruhákat kutattam á.t, Nadrág zsebében eRY zsebkést, egy zsebkendőt és egy pénz1:árc~t találtam 36 fillér apr6pénzz.el. A rajta lévő sárga Sl.I.,Ü kevéJbhó' viselt rövid sárga bársony kabát belső zsebében egy munkás igazol­ványt talaltam. Kalapja hiányzott.

A munkás igazolványuól m~gállapltottam, hogy a néhai Hóka Mátyás" 55 éves, Kecel községi lakos­sal azonos. Most már annak megá1lapitására töre­kedtem, hogy a gyilkosság hol 'történhetett, Hletve hogy a hulla hogy került a kanálisba. A 'közeli 'kör­nyék alapos és elóvlgyázatos Atkutatása 'után a kö­zelben lev6 kukorica földön egy lábnyomot fedez­tem fel, 'amely nyOm. a hulla körül talált lábnyom­mal teljesen azonos volt. Ez a nyom' elvezetett a hullától mintegy 200 lépés tavolságra lévő négy oszlopon álló nyári félszerhez. A félszer előtt egy lüzhelyet találtam, a tüzhely mellett két kéve kuko­rica szár feküdt egymással szemben s látszott, hogy a 'kévéket ülésre használták. Az egyik kéve mellett egy nagy vértócsát találtam, a vértócsa mellett pedig egy 12 mm.-es forg6pisztolyb61 kilőtt töltény~ hüvely és egy kalap fekü~t. Ebböl megállapitottam, hogy a gyilkosság itt történhetett.

• A nevekel megvállottattuk.

Erre Brusznyai János prb. csendőrrel újból szolgálatba vezényeltem magamat. Kecel községbe mentem, ahol a · meggyilkolt unokatestvérét felke­restem. Nevezett a következőket adta e16: A nagy­bátyám ezelött három hónappal szabadult 'kl a váci fegyházból, hol gyilkosságért 18 évig volt bezárva. Szeptember elsején magához vett 200 'koronát és azt mondta, hogy Budapestre megy a Bohn-féle ta­licska gyárba dolgozni. Szeptember 9-ike körül sza-badult a váci fegyházb6l egy barátja, akivel huza­mosabb ideig volt bezárva. Azt a fegyház közelében megvárja, azzal mennek, csinálnak egy pár jó vágást (lopást) , azután hazajön telelni. Egy kevésbbé vi­seltes rövid sárga bársony kabát, ugyanolyan pan­talló nadrág, ez alatt egy viseltes szürke munkás panta1I6-nadrág és egy fekete kalap volt rajh. .

A jarór nyomban Budapestre utRzOtt s ott a Bohn-fele talicska gyárban puhatolt Hóka után, de. eredményt nem tudot elérni .

Ezek megtörténte után a váci fegyházba men­tem s ott a fegyházigazgatónál jelentkeztem. Az igazgató egy fogalmazót rendelt meUénk, mondv/in, hogy a fogalmazó a szükséges felvilágositást meg

fogja adni . A fogalmaz6 'elmondta, hogy j61 ismerte H6ka

Mátyást, hisz 18 évig volt a fegyházba bezárva. Kérdésemre, hogy 1911 évi szeptember 9-én szaba­dult.e valaki a fegyházb61, a nyilvántartási köny­vekből megállapitotta, hogy szeptember 9-én 8 fo­goly szabadult. Ezek közül hét Budapestre, illetve Budapest környékére, mig a 8·ik Torontál m. Beodra 'községbe szabadságoltatott. Ezek valamcny­nyien 3-tól 5 évig terjedő fegyházzal voltak bün· tetve. Megnéztem mind a nyolc törzskönyvi lapját s ezekből szemembe ötlött Uzorov Szvetozár nevü fcgyE!nc, aki többrendbeli betöréses lopásért 5 évre volt büntetve, a minősitési jegye szerint 35 éves, közép magas, zömök, gesztenyebarna, mogorva

kinézésű, durva Jelkü, javithatatlan, 5 evet töltött a fegyházban.

Megkél'deztem II fogalmazót, hogy Uzorov érintkezett_e sokat Hókával, mire azt II felvilágosf~ tást kaptam, hogy három évig közös cellában voltak és igen jó barátságban éltek egymással.

ismeretlen nevü egyéneknél mezei munkát végeztek. Ez idö alatt a nála talált 100 koronát keresték. Azután ujból Torontálmegyébe mentek,. községről községre, de mert itt munkát nem kaptaK, s időközben 5 nagyon fúzott, Hókától elkér; te a sárga bársony nadrágját ,és azt a nadrágja allá felvette. Muz:sla község határában egy kukorica földön le­ültek pihenni, mikor is Hóka azt mondta neki, hogy nagyon rosszul érzi magát, ezért be fog menni Nagybecskerekre a kórházba. Ott elváltak egymás_ tól, azóta Hókúról semmit nem tud. Figyelmeztet_ tem, hogy együttesen el fogunk menni TiteIbe s az általa jelzett többi helyekre és meg fogunk győz8dni, hogy valóban ott voltak-e. Erre kijelentette, hogy ezeket a helyeket már nem tudná megmutatni és senkivel sem tudja igazolni, hogy azidőben hol jár­tak és mit csináltak.

Erre megmutattam neki a szobában talált fekete kabátot a vé.rfoltokkal, a kabMról hiányzó és a hei,f­szín'e.n megtalált gombot, valamint a nádtetöből elő_ szedett pisztolyt. Még csak a7. arcizma sem rán­dult meg. Valóban igazat mondott a váci fegyház törzslupja, romlott lelkii, javíthatatlan bünözőveI álltunk szemben, aki nem tört meg a napnál világo~ sabban beszélő bünjelek láttára sem. Nem akart tudni semmil~ ől, tagadott mindvégig, de a bünjelek bizonyftottak s a nagybecskereki kir. törvényszék (Jzorovot 12 évi fegyházra ítélte.

•

Megköszöntem B. fogalmazó fáradságát és a le,g" közelebbi vonattal leutaztam Torontálba, Beodta községbe. Ott a csendörőrsön megtudtam, hogy Uzorov Szvetozár az őrsön mint szokásos bűntettes van nyilvántartva s jelenleg Beodra községben özv. édesany jánál lakik. Az őrsról egy járőrt kértem és két községi közeggel Uzorov lakására mentem. A lakásban csak Uzorov özvegy -édesanyját találtam, ki azt mondta, '.hogy II íia oklóber 2~án jött haza s jelen leg II határbnn m ezei munkát végez. Amikor (I

szobába léptem és sLétnéztem, a szoba falán e~ fekete rövid kabátot pillantottam m eg. Azonnal feltünt, hogy arról a felső gomb hiányzik. A kabá­tot leakasztva, kivettem a pénztárcámból a spárgával átfüzött gombot és összehasonlitottam a kabát gomb_ jaival. Teljesen egyezett! A kabátot alaposan átviz,s_ gáltam és megállapítottam, h ogy az több helY!;)lJ vérfoltos. Mostmár a kabátot örjzetb~_ vettem és azonnál házkutatást tartottam. A padláson, <a nád_ tetöbőL egy 10 cm, hosszúságli spárgát láttam ki_ I6gni, amiről mindjárt tudtam, hogy valamUyen elrejtett tárgy könnyebb megtalálásáért kötőtték oda. A nádat félretolva a nád között egy' 12 mm_es forgópisztoly t találtam, amelyben két ~les töltény volt. Látszott, hogy nem régen löhettek belője. A helyszínen talált üres pisztolyhűveIy teljesen egye­zett a ki nem lő tt két töltény Ihüvelyével. A forgó_ pisztolyt is őrizetbe vettem, majd özv. Uzorov Szve­tozárnét a fekete kabátra .és a !orgópiszto]yra, nézve kikérdeztem. Előadta, hogy cl. kabát S.wetozár nevü fiáé, de azt nem tudja, hogy a fels5 gomb hová lett róla, azt sem, hogy. a kabát mitől véres. Nem tudja, hogy a forgópisztoly kié és hogy kerűlt la nadtetöbe.

Jól felépített, szépen folyó nyomozással, zök­kenő nélkül jutott el a járőr az eredményig. ü gye­sen go-mbolyItotta fel az eseményeket, az áldozat érintkezési körében keresve a tettest.

Szembeötlő tanu lságok mutathatnak rá arra, hogy mennyivel -értékesebbek a tárgyi bizonyitékok a beismerő vallomásnál. Ennél az esetnél mindvégig tagadott a gyanusított, de kézben voltak a bizony:f­tékok s ezek alapján nyugodtan itélkezhetett a bíró­

ság. (Szerk.) A házkutatás befejezése utána beodrai Qrs járől'ét Uzorovék lakásán hátrahagy tam azért, hogyha' ne­talán időközben Uzorov Szvetozár hazaérkezn'~, azonnal elfoghassák, én pedig járőrtársammal Uzo­rovért mentem a mezőre, s nevezettet Dénes Deme .. ter tanyáján, - hol répaszedéssel fogla lkozott, _ meg is találtam. Azonnal elfogtam, megmotoztam és ml"gbilincseltem. A m otozás alkalmával megtaláltam raj ta a Hókáról hiányzó sárga bársony nadrágot s ennek zsebében egy pénztárcában 1 drb. ·l OO koronás bankjegyet, valamint a lábán egy púr bilkkancsot.,

melynek egyikéről a patkó hiányzott, mig a talp külső részén egy folt volt. Nevezettet a kÖ"zségházá~ h oz kisértem s ott bizalmi egyének jelenlétében kikérdeztem. A következőket adta elő. Többrendbeli betöréses lopásért 5 évi fegyházra itélték. Büntetését a váci , fegyházban töltötte le. Ez alkalommal megis­merkedett Hóka Mátyással, aki szintén büntetését töltötte s ezzel 3 évig közös cellában volt bezárva.

- Min1.hogy Hóka kÖJ'Lilbe1űl három hónappal előbb szabadult, :mint Ő, összebeszéltek, . hogy ha 5 szep .. tembcr 9-én ki fog szabadulni, Hóka öt a fegyhá!. közelében fogja várni.

Mikor a1egyházból kiszabadult, Hóka ott várh a m egbeszélt helyen, majd vonatra ültek ~ azza! a szándékkal, hogy munkát k eresnek, leutaztak Titeibe a hajóállomásra s ott a hajóra gabonát hordtak. Orman a Szerémségbe mentek és előtte

1-HALOTTAINK I Csuka József maros­

vásárhelyi X. kerületbeli őrmester, 1944. évi május hó 13-án Borgóbesztercén, kerékpár ról történ t leesés­kor szenvedett agyrázko­dás követkeiZtében meg_o hal t. Kiskunfélegyházán temt'tték el. 1939 június 1. óta szolgáIt a testületben. Az Erdélyi- -és Délvidéki,

. Emlékéremmel volt el­lá,tva.

NyuglilIományú bajtársaink közül meghalt: Hard'ényi Gyula szv. alhadnagy (IV. ker.), 1905-

1940-ig szolgált, .

Kelemen János Iőtörzsőrmester (II. ker.), 1B96-1925-ig szolgált, .

Szabó Mihtily íötörzsörmester (VII. ker. ), l B94-1920-1g szolgált a testűlefqen.

Kegyelettel őrizzük emléküketl

sendörlegénységi Ellátásbl!ll A C ülök Betegsegélyzö AlapJa R~'C~~RBA) sZOIl<általásainak

újabb szabályozása. . _ . ... hó 15_i számunkban Ismertet

A fo lyó év! Jun~~sCSERBA rendelel fontosabb r é­tük kivonatosan az uJ . k 'd"'k a fo lyó évi 27 . sz, s7.eil. A mai ~.Zámunkb~~;;~;Z :~ndelet teljtartalmú Cs. K -ben kozzétett ékletét képezö mintákat és a közlésél. A ren.del~ ;~;\~leinek kimutatását nem kö . műtéti stb. sege~.ye l j \:~n u hivatkozott Cs. K.-ben ··,· ·· k Azok szukség ese zu lU. .

mcglekinthetök. " 0 /1 '-)4,.4 II lU , 1'1 1' beUigymi nis'lItor I'i02.00 • • • .

A UI. ~. s'l.á.ml\ r e ndele l.f.'. . . é 2 §-aiban foglal t felhatal.

Az 1936:VIII. t.-c. 1:. s i~ls~tel'rel egyetél.töleg a mnzás alapján a pénzugym köv~tl~ezöket rendelem:

I, FEJEZE'l'.

Allaliinos rendelkezések. . Ellát > ban Részesülők Betf!O~ A Csendör!egénységt as.

segélyz6 AJap3a.

l. §. . . Ellátásban Részesülök Belcg-

A Csendűrlegenysé~1 . CSERBA) rendeltetése: segelyző ~la~ja. (tOVá~bl:k~na:;enes vagy kedve;m'lényes

a) az 1genYJogosu ta . • Hátásban rcszesitése,

egeszségügyi e k é ére születés esetén gy~r-b) az igényj ogo~ult~ r.s~ 'ogosuJtak elh.aláloz!Ísa

mekágyi segcly, tovabba az 19 nYl "-m,l'~i segély foly6sItása. ~I'lén "'" ~

A 2 alap kezcclé$e. 2. §.

o belügyminiszter kezeli. A CSERDA-t .. 19é1tyjogo8u!tak.

3. §. l k zol áltatásaira 19ényjogosu ta :

(l) A CSERBA s~ g (továbbiakban: csend5rség) a) 11 m. kir. csendorség , . a!dk vára-

. , '11 mányú olyan egy nel, , öS$zes ler,ény~egl II o b dsá oltaUak. továbbé akik kozasi illetményekkel SZil a ~drball kivételes ellé.-nyugdlj'ban kedvezményes nyu", J ,

, "lneit tasban, kegydijban részesu fel~orolt egyének mindazon

h) ,a.z előbbi (l~ pontban . k gyéb hozz!itarlozók), csnliidtagjai (feleseg, gYi~e 6tl:kot élvez, akik után a csaladfő .. csa. l P'nYSégl ál10mányu egyé.

c) a csendll.rseg . os~~es e~e n ugdljat, özvegyi ked­neinek özvegyei, B.klk ozvegy\ kivételes ellátá~t vagy vezményes nyu.gdl]at, öz;e:y, felmenél ágon eltartot­özvegyi kegydiJat kapna. ~ Bittatott meg lak, akik részére keg.~diJ á\ aP

é ségl állo:Uányú egyé.

d) a csendönlég osszes eg ny. ,. és él szülötlen . á' ái szUlEUen rval . .

neinek mmdazon. ,IV , . ~ dö atyátlan úrvái, akik nrvilkkal egyenlöknck , t.e~';".e'~k t kap illet61eg akik után a családfő nevelesI j3rU o , maguk nevelési járulék élvezetében ~ll:~~~ányÚ egyé­

ej a ~sendőrség összes le~.ény:~t az 1912:LXV. t.'C, neinek mindazon h02zé.tartozOl, a törvény " l-a nlapján életjáradékot vagy Ilgyan,',z~n ",ulékol'

. i' g kegyneve SI J 121 . §~,a alapján kegyd lat61va§_~ban foglaltakhoz képest vagy az 1921 :XXXil. t.-c.. tő ény 66 §-ában !ÍI"Vo.járadékot, illetőleg .az ugyanezen ar~7 és 6B. §.ok megállapított nevelési járulékot v.agy . szerint jál'adékot húznak.

t' b él5 feleségnek a (2) A férjjel köz~s ~áztar as an akkor is, ha az

CSERBA SZOlgáltatáSal.I\ I~ényuetó~a~zért nem részesül ellátásban álló férj a iea ~feSég állami vagy a ny~g­családi p6tlékba~, mert, állammal viszonosságban alló ellátás szempontj ából az l szolgálatban áll, vagy hatóságnál stb.-nél tén? eges azoktól ellátásban részesul. •

bíró személyek, IgényjogosuHsóggal nem

4. §, . .. "k a } A CSERBA szolgáltatása1ra nincs Igc.nyu

(l k ' ül oknak' 3 §.ban felsoroltak öz az f l tén betegségi bizto·

. CI) akik .alkalma~t~tásul~27~ixl. t.-c. és IlZ azt mó~ sitásra kötelezett tagjaI az Ük"dő betegségi biztosIto dositó rendelkezése~ ~lapjánto~áb~á akik saját maguk. intézetek vala~elYl~enek'almaztatása folyHIll betegségi vagy a családfo mas aIk .' fen temHtett törvény é~ biztosításra kötelezett tag!.a1 ka alapján működö betegségi az azt módosHó rendelkezesel 'kének vagy akik az biztosító intézetek valame .YI lldk avagy akik va-

.,l ... "ira ig..l.nyJogosu, ~ b OTBA szolg a .... s... - , s betegsegélyez>;:s en lrunely közület részéről intézm nye

részesülnek, k"l{oldón tartózkodnak. bJ akik állandóan u t áb említett kizáró okot (2) Az (1) bekezdés o.) pono~ti a~etményhlvBtalnál (a

az érdekeltek a m. kIr. k?ZV tal a kizáró ok bekö­továbbiakban: illetményhlva ) belill igénYJogosultsági vetkezésétól számított 14 ~la~~n bejelenteni és annak igazolványuk csatolása m~ :zoln1 kötelesek . A bejel~n~ fennfol'gását megfelelően g iben az érdekel{.a tés elmulasztása e~et~n,. é~m~~~!tte az 55. §-ban fog-CSERBA szolgáltlltasalt 19 Y ,

lalt rendelkezéseket kell .~ka~~~~lése alatt a fél a (3) AT. ipénYlor:!osulw g s lól azt a napot követó

járulék fizetési kö~elezetts;:v: mentesül, amely napon hÓIUlpnak első na~Ját61 ke át az il1etményhivatalnak Igényjogosultsági Igazolvány beszolgáltatta.

Há és megswnése .. Az igényjooo.nlltság megny sa

6. §. 'Iá ál az illetmény ­(1) Az igényjűgosultsag megnyl fl

hmllal hivatalb91. állapítja rr:::f5 a maga, valamint a (2) Az IgénYJogosult . . ~~. lekb.an tanulmányi csa­

családi .pótlékban, neve~es~ Ja~unevelé;i járulékban ré, ládi pót1ékban és tanu má~y t ól) családi körülmé­szestilő esaládtagjal (hOZ:

lt a:a~: (házassá<1kötést, szüle­

nyeiben bekóvetkezett v: gosultságllgazolVányba tést halálozást stb -t) az 19 nYl o kozó írásbeli okmány, tört~nő beveze~s végettlta á v~~;o7.oIVány csatolása meI­valamint az 1genYJogosu s 1 bejelenteni az 11letmény' lelt koteles írásban azon~a t l az apadásokat azonnal, hlvatalnb.l. Az iIletményhlVB a tkoz6 beHlgyminlszten a szaporodásokat pedlg ~t \on:tán vezeh be .s annak Iltalványrendelet ké~ezv e ~sultsági Igazolványt hala­megtol'tente után ~~ IgénYlog dtönek. d€ktalanul visszakuldl a c~~l.ádfÖ a lakásv!l.ltozást az

é . ogosult cs .... a b . l (3) A:z: 19 nyJ b k"teles azonnal eJe en· illetményhivatalnak fr~e'~~ent~séhez az igényjogosult. tem, A lakásváltozás . J kell Ebben az esetben a sági igazolványt e~atolm nemltsági' tgazolvá.nyba a házl­lakásvá1tozást az 19ényjogosu

orvos vezeti be. l áltatásaira való igény a bekö· (4) A CSERBA sz~~ n'k illet/Heg szünik meg.

vetkezett változás napJan ny I , (Folylatjuk)

HIREK I Hösi halált halt Laki Dezső főt·· . G" orzsörmes~er Vizi

crrgy őrmester és Dos oa I

nius 27-én a Bud t ZP János sorcsend6r 1944 ,·u· apes et ért b b -

Bdtor János és p om atltmadás alkalmával Veszprém körnYékénaP:l J6:sef őrmester július. 8-án; bombák következtébe ~: ges repülők által ledobott ban közöljük. n. pOket a következő számunk-

-=_:'4:4.~I~üU~U:'~15~. ________________ ~C~S~E~N~D~O~R~S~E~G~I~L~A~P~O~K~ ________________ ~ ____ ~~-ségi kiürltés esetében. 'Elhelyezcsi kimulut6.s helyesbftése. Cscndörség\ nyomlatványok biztositása. Gazdászntkezelésl utasítások kiadása.

6rll'iestereket. Szabó AnaTá.s l. törzsőnnestert, Szederkén.yi Ferenc s:r.aka.szvczetöt. mert a C9cndórszázadok felé.llltása folyté.n s:l:Ukségcssé vált legénységi létszámklegészltés alkal­m6.vtll a csendörjelentkezók gyUjtésénól kimagasló szorga­lommal és igen eredmenyesen müködlek közre, nyilvánosan megdicsérte: mez/Spanltl Barabrisi Sándor alhadnagyot, Tóth Imre 1., Erdélyi BáUn~, Almási G!!la, Bóka! MdTtan , Varga Ferenc lll. Lig~tes János főtörzsörmestereket és Barta .Béln 6rll'lestert , 'mert a csendőr-jelentkezők gyüJtésénél S7.0t·ga­lommai es eredményesen müködt.ek közre.

FllgyvllrbaBználatok. A slombathriyi nl/omozó nlosztály egyik polg6ri ruh6.s nyomol.6ja június 20-éll, Szulom Mihfily többrendbeli lopással gyanusitott és katonai s7.olgá1utru be­hívott, de be nem vonult baboti lakos ellen, mert .QZ felsz6-Ut!l.sra nem állt meg, lőfegyvert használt. Szulom a bal [elsö lilbszárán súlyos, de nem életveszélyes sérülést szen-

vedett. Az aknasugatagi /SrB egyik - polgárI ruh6s nyomoz6k-kal mcgHősitett _ j6rőre június 29-én, Szerbralva közsóg határéban grrazd&lkodó három kalona.szökevény ellen 103-fegyvert haszntilt. A katoDllszökev(myek közül kettö a hely­szinen meghalt, Ll harmadik - aki valósdnú megsérült -

elmenekült.

Megjelent 1\ Magyar Szat:Dyl\k legUjabb száma. A lap a titkos német fegyverre vonatkoz613~ l(öz1ll érdekes fejte­getéseket az újrendszeríl repólöfcgyverek köréb/H. Megtud­juk ebböl s slldó bombák, rakéta robot repü10gépek szerke­zeti reszletelt , bevetési lehetösCgeit és II legújabb műsznld megoldásOltat, A hires Puma- jelvenyes magyar vl!.dúszok­nM tett látogatasról swmol be László Jstván és Stlrling Gyorgy. Két érdekes ismertetést ls olvashatunk a magyar repülŐk: életéből és a magyar-német repülö bajtúrsiasségról. Vitéz Járomy Arpád százados rMlóel6adás.1t ls közli il. lap, amelyben a keleti arcvonalon küzdő magyar repülők egyik klemelkedö hó~tettét elevenlU fel . €rdekes möszakl rajz van a lapban a legkorszerübb gépek 8zerkczetl res7.leteiről és a bombázó gépek személyzetének elheJyezéseről. CzlUey Géza repUlöregényét is folyta\ja a lap. A Magyar S1.árnyok új számának ára 1 pengő. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Budapest, VII., Kirlt.ly-u. 03. Il. 21.) készséggel küld.

Jlelye~bné8. Lapunk július l-i szé.ménak 406. oldalán a képnldírásnAl az Imre! Józse! nevet kérjük I jll6dl J6lsef­

Te helyesbIteni. Az ava-sfelJöfa-!u8\ örs egyik egy toböl &116 jdr8re ~S 2

polgéri egyén június 19-én a kö~ég határában 2 tl.lbbsz;ör!ls b(lntett miatt körözött katonaszöl<evényt'e bukkant. A kl­fejlödött ttlzhBrc Borán egyik katonaszökevény meghalt, e másik kisebb ZéIÜléssel elmenekUlt. A jarörök és a POlgári .egyéne1< nem sérültek meg. .

A m. kir. csendőr levéltár és múzeum könyvtAra, hogy a csendörségi irodalom termékeit lehetően teljes egészében összegyüjthesse és a jövő számára megőrizhesse, felkéri az összes tényleges és nyug­állományú csendörbajtársakat, ~ akik: csendörtárgvú

szépirodalmi vagy szolgálati műveket irtak, vagy a jövőben iIni ~ognak, azokból 2-2 példányt, -továbbá, akik a régebbi időkből származó hasonló tárgyú könyvekkel, a Csendörségi Lapok XIII. év­folyam, 1919. évi 1. szúmú ~ az 1919. _évl március lO-ike után 1919. év végéig megjelent· számaival rendelkeznek (a Csendörségi Lapok e számaira a parancsnokságokt61 is értes1tést kér), a Csendőrségi zsebkönyv 1887. évi kiadásáb61 egy példányt a hiá­nyok kiegészítésére ajánljanak fel a csendőr levéltár és múzeum részére. Szüksége volna még a levéltár­és múzeumnak az 1925-1928. években kiadott csend­.Örök vitézi tetteit megörökítö 20 darabból áUó teve­,Lez5lap sorozatra is. AlÜ'k a kért könyveket és IevC­lezőlapokat felajánlják, azok szándékukról a csendőr levéltár és. múzeumot el6zetesen értesítsék és csak vá­laszadás után küldjék be a felajánlott könyveket, :hogy felesleges példányszámdk" beküldését elkerül­jük. Felvilágosítást mindenkinek szívese':l ad a m. kir. csendőr levéltár és múzeum. Budapest, II. , Fő-utca 71.

Csendlh'ségl Közlöny, 26. szám. Zsidó klsegltö szolgtiJa­tosok vasúti utawsának s?abályozáss. Csapattiszt! jelvény rendn:eres(tése a csendörségnél. Hírad6 szolgálatra soron- . kiVüli jelentkezés. Csendörségi tirvák segélyezése. Slielsze­reléSI clkkek számbavétele. RézszuU6.t oldat" t!roltisa a

.csend6rlaktany6kban. Csendőrszemélyek járnnd6sl1gal ható-

SZEMEL y1 BIREK. El1iléptek röUlrzs1inncsterre a. debreceni VI. keríHetbtrn:

Balogh István I. és Csermely József v. lörzsórmesterekj fcgyversukl tönsfirmllstcrrc: Hugai István és Gyergyószegi Miklós fvsz. őrmesternek, örmestcrre: Gát Antal, M6tyus Ktilman, Sziklai Jenő és SzaUuTlárL Ferenc szakaszvezet5l( a gaHmtal zás?:lóaljn6.l; próbanolgálatos tI~Cdes5é: a m!s­kold VII. kerületbe'!!.: Farkas Ferenc. - a. ko!ouvórt IX. keri1letben: Bóna Sándor, La~atos Zsigmond, Molnár József Il. és MészárOS Sándor II. psz. őrvezető\{j próliallzo\gálatos örvezetúvó a. s:!:ombathetyi lll. keriUetben: Németh Imre I., Ková!.:9 János, Jakus Jenő, szabó István, Horváth Imre l., Eszes Istvjj,n, _ a szegedi V. keriitelbc".: R6zsa Sándor, Bognár Mihály, Keszeg István, ,Tekse Imre. Stigllcz János, Szekeres János, Schmidt János, Kardos FerClnc, Horválh Józsd 1., Porkoláb Sándor, Molnór András, Kiss Istvan IV .. rlorváth JózSef Ill., Nagy Lajos I ., Jakab F. József, Nagy M .

. Lajos, Pető József, Tóth Ferenc 'U" Humli Dezsö. NpJTleth István I. , Silfár János, pálli József III., Kötél Ferenc, Zsá­már István, Farkas Gyula, Nyul Kálmán. Dömötör István, Szakác~ Ferenc, Hujter János, Németh Imre Ill., Nyitrai István, Böde Péter, Kuti János, Remete Lajos. Karáth Józse!. Orbén Gyula, Bariz9 Károly, Kádár Zoltán. Urbán László, Lehöczkl László. Ludányi Péter, Szijárt6 Ferenc, Szlver István, Kancsár Anto.l, Telek János, Baricza Jénos, Palya Ferenc, Domokos Sándor, Bedl J6zset, "KIss János Lugosi Pal, Farkas József, Miklós János, Dudor Janos, Ta~ kács Józset, FerenC?; János, HorváUt András, Szőke MIhálY, Pál Józse1, Bugyi Imre, SzUcs Menyhért, SzirovlC?;a Dezső,­a kllssai VIII. Jl:eriHetben: polcsej Mihály, Flrkala András, Szabó Antnl, Kovács Bllllnt Gllzdag Sándor, Borsi József, Micskei Imre, Tóth Ferenc, 'Kerepesi J ános, Virtig György~ PerlaId János, Bernuln J6zsef, Lukácsi Antal, Strupka Pál, Besenyei Lajos, Pál DezSŐ, Takács Lajos, Horváth Ferenc, Rabi Lajos, Horváth József, J06 Jtinos, Varga Gyula Ko­szorú Menyhért, Fürdös Ferenc, NO\lí!.ll János Balogh Já­nos, Pirger Imre, Felkai Ferenc, Bíró Géza Hársházi Ferenc Slpócz J anos, Nagy István, B.lllogh György, ' Sallal András; .Rábóczki Jó~ef, Simon István, Gyapjas Mlhaly, Ha'ngyásl Imre, Anlal István, Kovács László, Rapi Balázs, Tóth János, V~rga András, Szemenyei András, l\évész Mihaly, Madnr Gyula, Diós János, Cs. Vincze Ferené', Kovtics Lbzló, Váczt

·11 A G II A R--S II! K l! ft S -K U- U l! K-;mam ... ág, R ...... ytá" •• oi. \ , .J L L L BUDAPEST, VI .. Ter'.-ka.4t '60 ~ . . .

458 CSENDORSEGI LAPOK 1944. julius Hi.

Gyula, Nagy Ferenc, BumMI, Miklós, Vfg Jól,.5cf, Tóth Aron, 56:1 Islván, Móricz Snndot', Varga J ános pu .. csend6rök. 'SZERK ESZ1 Ól ()ZENETEK

KIneveJés. A negedj V. kerÜ!CLbcm: X. Kiss Antal f6tön:sőnnester I.lT$p(lTanc.mokká, Tóth Ferenc I., Racs Ba­lázs 16löl"ulSrmesterck alcs-oporCve.zetöve. - a maro$vd.Mr­hclV! X. kerületben: O la Gyula l ötörxsórmc!ilet ór8parllnc'_ nokká kinevettetet t.

Végle,esltették :I.l: alább! szakaszvl!zetöket az <:lőirt próbaszalgélatt Idő letelte utfln, a $Z~kesJehérvdrl II. /Geril_ le~ben: GombköllS Janost, a pécsi IV. kln"Ülctben: Tatai Györgyöt, a .rzcDedi V, kcrületbet~; Burtics Jánost, II debre­ceni VI. kerlUetben: Vo!lár Györgyöt, II kQloz~vári IX. kc_ tiUetbel~: Tánta Vl!most, Diószeg'! .Tóu;c!et. Péntek Li\S~lót. Szatmári Györgyöt, Tegze Sándort, László Ferencet, Ambrus Györgyöt é, P6sztor l"ercncet,

H!'izlI~sá8'ot kütöttek a székEl~fehérvál'l II, keril!ctoc'/!.: Takác" Endre WrUöl'mcstcr ós ' Németh M{)rla Sárvúron, a péc81 IV, keriLIettien: Fonyó Henrik őrmester Ó~ Jaszmann l'&.uI3 MagyadlÓlYOn, Forlntos János őrmester és Takócs MargIt Bárdudvilrnokon, Komi'lromi Zsigmond öl"mester és

,Kukor I lona Iharosberényben, a 8zegedi V. keTületben: Rubl Mihály élnnester és Nagy Erzsébet Zentán, Fehérvári J6~t II őrmesler 6! Pekk Terézia Egerszalókon, Regényt Ji'lno~ őrmester és Kovlics Ilona Ordason, Mec&el P ál ör. mester és Szabó Margit Derecskl!n, Nagy János IV. szakaSl. veletö cs Bogár Katalin MOhácson, KuruCz J6t.se! őrmester és Tremml Knrolin Erzsébet Ujvel'bászon, Paksi Istvtm őr. mester és Holper Mál10 Fert.ő~entmlklóson, a mbkolci Vll, kerületben: P:un6thy Déja őnnester és Nagy Elvira Ráe~ aimlIson, Tahy JÓlsot szakanvezet/J és Lovrilc Márla Ipoly­varb6n. a kassai VIlI. kerulelben: Ivántalvl P61 őrmester és Csontca AngyalJut VCóardón, Gyenes Józscf (l rmcsler CS Kovács Mprg1t Vámosujfalun, Kanyó PAl szakaszvez.etö és Márk6 Kornélia OlafSzleleken, Jónás Mjh61y őrmester és Kllnc:.e Márla Pocsajbnn, a koloZ$oori I X. kerületben: VAróc:l:Y István 6rmester és Pesli Roza NlIgykercklben.

Szo.le~tt DeH Benő f6hadnilgynak Csabo Ferenc fia, a l.I:ékesfehérváTt II. kerületben: Kovál'1l UnIó tö1'ZSŐrmes­temek Ilona leónya, Gombkőtó János lÜn:sörmesternek GabrlelJa-KataHn leánYil, II szomba thelyl III. kerilletben:

Ki!1; lclnény, nemc8a1.: a c.tendlJrség taaJaltól fogadunk d, hanem másokrol is, tizenöt ha8dbndl ho, uabbal ":lonban c~k elö:leles meoállapodástal. _ A k/Jzleméntlek fogalma_ Msl átcsiuold.sának éli - ha szilkséges - tartalmI m6do_ .ftdlának, vQlamtnt a törléNnek és a kicgészftémek .fog4' fenntQTI;uk nWQUnknak.

A kédratot a pap{Tlapnak csak eQ"llik oldaláTa, félhas4_ bO'an és lehetőleg ITOgéppcl k eU {ml. OlvO$halt.ltla1l. vag" névtelen kézlTat/al 1l.l!m foglalkozunk. A kéziratok 'OTldról ebben a rovatbCI-n kil!.dünk ~zenelet. VUua clak akkoT k"i.lld­#lk II kéziTatot, ha a szeTző mcgcímzett és bélueggel ellálott borilékol mellékel Mud. A m l!g;eient közlemé-nlleket IIlz_ teietdljba1l. .,észe$!t)Uk,

A megjelent kóz.leményekTe, f ényképekTe, r ajzOk TQ. ! en'/!._ larljuk tuiajdonjoQu1l.kat, beleeDyezé811nk nélkül teMe 'em má'ULt ktlzötnl, .tem utánnyomaIni nem szabad öke t.

Közleménuek kUlönoyomatát a nyomda a .zeTz&l:é.tben megdUapftott ár.tzabd, .ueTlnt ké8,rit! el.

Minden hozzánk intt:!zett levélTe a sze rkesztIrI üzenetek_ ben vá!Q.3.zolunk, JeUre ala tt. JeHaéül legeé1rzeriibb kUeob het1/'ég nevét, vaQtl ötjeg1/fl azámot vála.tzla1l.1. Aki jeUgét nem je!tll meg, annak neve kezdöbetiii é, dllomálheltle mell' _ leltllé.e alatt vdlaszolunk.

Levélben akkoT ,em vála~o!unk, ha a bekíildl5 bé/voe­aet mellékel.

Ködrdekil kérdé3ekTe n.em $:leTkeszUH üzeneIben, ha . nem a "CI!eodör LexikOn" rovatban felelünk.

Minden Levelet reljel névveL él r endfokOZOlIlI.I a id. kell Imt é3 az állomá.helvet U lel kell ,tíintetn.t Hozzánk Inte_ utt leveleket nem terelÜ1lk s~olgd'aU útTO, iTójukTól é, taT­ta lmukról .enklnek .em adunk jölvilágo$ífdst.

El6f1zetél t I'lrak a e,end.5T8ég n1/ugállom.:l.nl/Ú tagjaitól, Iovábbd a honv~,é9 é, a m. kir. rendl5rség, a bíTó.ágok. az Igaz'dgilavt é. a közlgazgatdsl hold.tdgok téntllege. e. nvugdtlomdnlfÚ tagjaitól fogadu1l.k cl, máslól nem. Előfize­té. 1 dfj a 1l.1fUgdIlomdn1/Ú e.tl!nd/JrtUztek, valamint a honvld­.ég, Q. r end6rség, a bfTÓsdgok, az IgazsáQilgZ/1 é, a ktlz'gaz_ gatd,1 hatólágok t.muleoes é. 1l.yugállomdn1lt1 tIlgja' réuIT' évi 18 pengl5, nllUl7dLlomd1l.l/Ú csendőTlegénll'éa .,é8z.éI'e pedig évi 12 pengl5. A legkilebb ell5fizetéBI tdl5~ !t:!lév.

Az elő!Ueté31 dHat a "CsendŐT$égi Lapok" 25.342 . .szdmtI po. tatakuTékpdnztdn c.ekksmm l ájdTa keH befizetni.

CfmvAUodsU mln tlenkl maga klltl'lles vel0ttk klllllllnl. Cfmváltozb be.telentcBekor a nevet, rendtokozatoi , a rll .. 1 ~IJ az ÚJ (lfmel pontosan és .tól olva!fbat6an kell melC"lrn l.

ClIéffa, 4563, Olvassa el t. évi jú lius l-i ' számunk 426. oldnlán kÖZölt "Rem«lnYség" jellges Uzenetünket.

Levente, A s:l:ül(!s esetére szóló segé1y~1:és intézményes rendezés«!t tervbe vették. Jelenleg a gyermek után l!1etékes első havi csaJé.dl pótl(!k ötS7.örös összege jár. Ezt ls csak ak­kor fizeti kj a gazdasági hivatal, ha II születés tényét 6110-m6nyparancsban mllr tárgyallák. Ha a szül~1 kapcsolat ­ban olyan ellke nem látott k iadásai ml!rUItek fel, melyek anyagi erejét tu lhaladják, a költségekről lIZól6 nyugták, számlák s tb. felttJrjeszMsével' kérhet i segély engedélyez.ését II B. M. úrtól.

17.'1''17. A B6torságl Eremmel kapcsolatos p6tdlJok fo lyó-31tása teklntet~ben külön rendelettel történik in tézkedés. A békében .életmentésért adományo:l;oU Bátorsági Erem.után elöreláthat61ag nem tognak érempótdJjat folyósJtani.

Hosszu József I. örmestemek EVEl-Magdolna . leányo, Páhi LAuló őrmesternek Klári-ZIta leánya, Kovács György Ill. 6rmestcmek Erzsébet leánya II pécsi. IV. kerUletben: Ko­V6C9 Mihály Il, őrmesternek' Márla leánya, Árvay András 6rmcsternek Edlt~Ilona leánya, Molnár Lajos törzsörmesler_ nek Tibor-Lbzló tia, Kovács Szabó János Wrzsőrmesternck Jáno!! fia, a 3zegedt V , kerUletben.: Ri\.cs Balá:l;s flltörzl'l6r_ mest.ernek Balázs fia, PáJtalvl Ferenc örmesternok Erzsébet­Marglt~Teréz leanya, Kiss Imre I. ISrmcstcrnek Erzsóbet. Ilona le6nya, Szeghalmi Sándor ISnncsternek Margit-Mária letlnya, /I mukolci VII. kerU/etbm: Szelei István tömőr­mesternek Istv{m .na, Bakondi Imre 6nnesternek M6r1a­Valérin leánya, a ka&3at VIII. kerUletben: Lencse S6ndor t/JWrzsörmesternek György-Tibor fia, ·Emödi Benjámin törzsörmesternek Benjémln lia, Kállai J6zsef tőtörzsörm~8-t~mek Tlbor-J6l.Sel t la, Cseh Balázs töWrzsőnnesternek Franciska-Irén-Veronika leánya, Becskei János UlI7..!l6nnes_ klrnek János fia, Jakus József !öt.örzs6nnestemek .eva­Jufianna leánya, a ko!ozsud.ri I X. ke-riUe!ben: Horváth Já­nos II. törz.sörmesternek Marlanne-IlonOl leánya, Pethö. Sándor törzsőrmeslernek Sándor· Ferene fia. Csizmadia An~ ta l töt.őrzsőrmestemek Antal-Tivadar fia, Barta András szakaszv(lzetőnek András fia, Varga Pál törzsörmesternek .eva~VlktóriQ leányo, Galambcs Kálmán törzsörmesternek: Erzsébot-Ibolya leányo.

IJllli Jozb. Thur:l.Ó Lász.ló őrmester J ullánna leánya HaJdunánéson meghalt,

Nehéz a sorsom, Államseg«llyr61 nem lehet szó, mert arra nincs alnp. Az 1912:XXXV. t.·c. lJ. §-a alapján édes­anyjn utlln csaltldl pótlékot c$<lk akkor kaphat, ha őt saját hltztarttlsában, minden más támogatás néllrlll, egyedül Ön

• HAnGYA p op lr4,u pop lrz o'nlr:ó ,h IY4IYlle,.-' I.I .U p o plr órulr: . yáro

ludap •• ', VI., Ó~utco 37. r.l. : 123.079 •

944 július Hi. . CSENDORSEGI LAPOK

l . . e az eljeyyms u\1ln kerülnek nap-- jövedelme, vagy ti házassági igéret, 111elv lik komoly tCl'm6.Retúck, a jegyesscg

\ 'a el és édesany~6.nak n~ncs Ima~s t~z~~~~bl hozzátllrtoz.6JlI, Iényl"e s ha eze~d~o;1~olhllt6. Olyan rendelet, amelyr1! II (la

~~rg~ona, II végUl .. ~~~~e~a~e~r:c. Mlvd leveléből úgy látjuk, íe~~on!~~r:;.:mhiVl\lkOZlk, nIncsen. aki eltartására kol l a feltéttJlck nincsenek meg, csa

ó- my.. d Vitéz M'l!"só Pói ny. alC't redes

a7. ön esetében C:I;e { I elűterjell~ICsél hiábaval - Bt"kefl ormo I{{Irmcn . b (Hubcr) l-"crenc: (nem r.~d'rP6ilékra Irányuló k~el~~~e2- ha 87. k~sctképteten ls B\lda~t, Vl., Paulay ~d~.uPc~i" ~'IU ~iszUna-körut 145. sz. ' k tortjuk. Le."Ínytcstv \ kapha tnn ha a fcnti feltéte- Iswan) ny. alezredes u II ,., ~ családi pótlékot o.kkor scm, atatt lakll<. . l n ugdljllt 194.4

lek megvOlnának. 42'1 "2/XX 1943. B. M. körrendeltJ~ Koroml. Az Uletrnónyhlv~~1l1 :eIJ~n~~a a1.Y hogy lukás-l'ron~lIzolgá l at. Az 5 . ti < it az 194.a. évi október Junius 2~-én postára adta. A ~ ,

(5411943. Cs. K.) inlézll'edlk l:r~~~lm~~~SI pcnzátnlóny-kütón- változását nem jelentette be Idejében. .

\·töt ViSS1:rune':,öI~~ ~:~~,::e hátrlllékos oluptöke ta rt~z~~~~~~ K1lZIRATOK. FtNYK2PEK. bözelekblH a resz vembtJr-december haVI , küldött mun e 'enHtsék kJ " a:l; október-no'noksÍl ok által mesá.llilpltott örm Budapest. MeglepŐen jól Ir, D.e e"Zen: b~eleklJO~ o. /~I'ÜI~~téPCa:~~~:m;\j{jb~n kamEltmen~~~e~ó ~k kájá~'k~~ ótfé;ü1óssel 'kö:l;őlnl tOilU\ Rcméljülc, hogy 6%1.e~~t DO~~b~r:ss nehézségel{kel .. kÜZd:áll~:J::7.I~t(~S(edése ~u\ gynltrnn fog jelentkcml Idsn VQ c5~S~tkeZ~sek) rendelkezésére. A k07.gE\7. Bakony. Igen S7.Óp. SOl'ra kerUI. I~' . (kur. It J6 1011dolat «ls jól lB na me , tehlH jogos vo . t D 8ilO Levelóböl V M. Sepsiszentgyörgy. g ükaécUnk A pályá.

t 6 szkv tábort pos a: . . I ., és el ll munkára nIncs sz . Mt···S:kllidá.~~~yesm·llyen "termós"Zeti1 j6ra.n,d6tSÚSobk,'!:.;t~l; ~.'t;~ye~~~~ttz dolgozatait késl5bb blr61Jult el. nem unI, h édséa;hez szolg a ra" z. é k d II verse ross:I:. vl'ln :lIjékO~6d~~ek Augyao:a~okTa 0.1: liletményclu'e v,,:o ~ió= v , I . csö" B. l G'1'. ~n~Öj~~1 sz J~aSha~Ja, kézl ratokat csendor egy ne h nló valóságos rendtokoZ'8tu on Amint üzeneleink hevele n nyUk, mint amelyekllla U:SOA rends:l:eres llletm6nyek az.ono- nem kUldünk vissza. ."éd e:tYéned~et.tl~Tle~é~yelVel kivéve az élelmezósl pénr S J Kiskunhalas. Gyenge vers. s.."\k a csen rs g . ó Uk' o. hadmúveletl terUleten sza - z. . .. I bb 6t közöJjilk. átalány t, melyre nincs 19 ny él eknek m~rt természetben J F Enying. t rdekcB eset.. Koze e r

,á\o.,:~ :::'lj:I~:!~~.d:.~~r:I:/ a ~szt'helyettescl~e~~P~e2h~: ~. ;. Tl!!lzak~!z i. Nagy szorgal0~~~~!~~Ot~r~:': ~Ufi~tesek nllDI 50 fillér hadl~tdll~~~r;ólS:~~U Ez a pótlék kéja dic!."éret;l erdcme~ Ollh~~g~~~ ügyesen fogalmo."Z, IrJon hogy levelében ,,~arcos p1t1ék l -~l által megó.J1apltoll hát!IÓ me~ klmu~tBst tem koro :W.sokat, vagy a csend6r életéből II hadsereg (önáU~ hd t., vagy l~ödő alllrcndclt alakula tok mAskor is esped g nyomo határvonaloll be,luI,. az ott n;ű kiszabalban. JUet.ékesség0 vett esemenyeket. költönek nem ls j6 J)eoS1:tottjal ~cr:e J6.~~I~a~~szvltelhC-Z ls kötve van ~ e~b Aroktö. Igaza vt,.n"b6"',ml6.~Zj:!e l~ten cerék ~sel'ldŐr $ ez harci cselekmeny n téri lIletményre nézve egy" - verse de amint r s , á k r ls lenként úllapitjttk ~eg. ~4~a~~mu rendelettel kladott "Ha· : fon~. S:.t:epen és jól fogalmaz, Irjon m s o . lk I ként az tiJ.l00.'ehln'db

LtO __ "g: szol.álat ellatúára" dmú szol. T' Jó f'nyké..,p.S'4nek 19crltezik. Egyik k «lpé\ a a_ t' ró~ványok ti a IZ lWKI ! !SilD.. ...~ k I

~l&.Ú könyv tartalmlll!; rendelkezéseitet. . milag hozzuk. Küldjtin más or s. dolgoZ;\k vele. g - k t ",1 átalAnyban nem részesülhet, mert M J Csllkmö. Jó gépe van és ügyesen

Elorl'l Ruha op a.... j dlllmazoU és fen- . ., '1 h z.uk a csendö~legénységet ~á~jlnes:á~~~~~l.ll'j .. r), tÖmegbell ruházat 1\ lovas képet alk:I:~:f)' ~~éP 'gOndOlat, a vera azonban tartott tömegrends"Zer II e l feltétele, tulajdona, 0, J ., Ma.rosv s r .

nem il csendör sajátja, han~~ ~U honvéd lIszthelyettcsek ~~.:n~t1~t~. _____ :...:::::-::-;:::-;:;:;:;;;.;:;-;;;;;;;; -----mellyel II kincstár rendelkez . 62/eln 2/1-1942. 5"Zámu H. (ónnestert6.\ alhadnagylg) a á~5.0 há"Za'tuk' és felszerelésUk A szerkes:l;tésér t és k!ndÜért felcUls: M, rendelet ér telmében 5aj ru lamint a:l; eUenselil~s be-- BENEDEK MmALY a lezredes. tokú-zoUabb elhasználódésúért,. va va elvC5zctt ru­hatás következtében esetleg I t~~k~~I~~n~UhA~~tl és felszere­házat! cikkek póUbára nap les\ káttalanU6sblln részesülnek. é

h dtestpal'ancsnoks~gnál, Sz . Bti:u.vtrng. 1. A II. hon,,:. a 2 N6!iülf!sl kérvényét a

kesfehérváron teljeslt szolgalll,'"ot. s'cndörkerütetl parancs. vasúti szó.rny a székesfehcrv c noksaghoz terjesztette fel. d

A fl esetIIben n incs semmi ren -Auódó édesanya. a I ekben csend örök

kivüli. Gyakran kapunk 1e;~le:;t, k~ren~k választ töl\.ink. Ilyen cs ehhez. hasonlÓ kér c ~dott nót mindenki be­A becsület megköveteli , hogy .az en II csendl5rnek helyt tartsa s e-zert a férfinak, de ki\1ön:

ó t kell a cscndörnek

kell állnia hltzass6gt Igéret~rt. r éretet tenne. Elötor­alaposan megfontolnia, mIel6tt Ilyen ~g mutatk01.6 n6 hIbái dulhat azonban, hogy az érdemesnc

ARAI2.50P •

D dapeat v Honvéd-utca 11. aMd!um S&jtóvA!!al.t n ,t.. ~'."r 'j,azaató J'ele IOs: Gy TY ...... .

reUen 6s GuUleaume hlllbe)-. l odronu -tllodronuldtt,eJd?fír rit Dowden leHpan mtltl es I P ro

.UDAP I ST, Xl., BUDA.OK •• OT '0.