3
 Dr. Kappel Noémi Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar Tompos Dániel Monsanto Hungária Kft. Nagy fajtagazdagságuk miatt a káposztaféléket – a tél kivételével – az év minden szakában termeszthetjük. A főnövényként termesztett hosszú tenyészidejű fajtákat kivéve jól beilleszthetők a kettős termesztésbe. Az őszre ültetett, rövidebb tenyészidejű fajták előtt június végéig más növény termeszthető (pl. borsó, bab, áttelelő spe- nót, saláta, korai burgonya stb.). Hazánkban a fejes káposzta mellett a karfiol és a brok- koli az egyik legnagyobb felületen termesztett káposzta- féle. Együttes termőfelületük az elmúlt években megha- ladta az ezer hektárt. Gazdasági jelentőségüket növeli, hogy a konzerv- és a hűtőipar is keresi ezek et a növény e- ket, valamint jó tárolási körülmények között az őszi karf i- ol akár januárig is elt artható. Korábban a káposztaféléke t öntözés nélkül, a tápanyag-után- pótlásra nem nagy hangsúlyt fek- tetve termesztették. Olcsó fajtákat használtak, viszonylag alacsony rá- fordítással változó hozamokat ér- tek el a termelők. A minőség általá- ban közepes, illetve gyenge volt. Ma azonban egyre több kertész is- meri fel a hagyományos termelés ellentmondásait, és dönt az inten- zívebb termesztéstechnológia mel- lett. A magasabb hozamoknak kö- szönhetően – a nagyobb ráfor dítá- sok ellenére – nem nő jelentősen az áru önköltsége.  A káposztaf élék nag y rész e – tel- jes fejlődési folyamatukat tekintve – kétéves növény, a karfiol, a brokkoli azonban már első évben magot hoz. A karfiol és a brokkoli tehát egyéves nö-  vén y, mindkét  fajná l a hú sosan megvas- tagodott virágzati szárat és magát a vi- rágzatot fogyasztjuk.  A brokk oli eseté- ben ez nem fehér, hanem zöld színű. Ró- zsájához hosszabb szárrészek tartoznak. Érdekessége még, hogy a főrózsa levá- gása után a levelek hónaljából újabb ol- dalrózsák fejlődnek, amelyek 1-3 hét múlva szedhetők. A brokkoli növény fel- építése egyéb tekintetben a karfioléval megegyező vagy hozzá nagyon hasonló. Egy adott fajta alaktani tulajdonságai közül a következőket kell figyelembe  venni : növekedés erőssége: szármagasság (10-30 cm) és növénymagasság (40- 100 cm), levélnagyság, levél alakja, színe, állása, valamint a belső levelek rózsát védő borulási hajlama (1. kép), a rózsa mérete, színe, tömöttsége, illetve takartsága.  A karfiolfajtáknál a rózsa mére te a felhasználási céltól függően 0,4-3 kg között változhat. Ez a tömeg a rózsa magasságában visszavágott lombú karfiolrózsára jel- lemző, a tisztított rózsa tömege ennek kb. 60 %-a. A brokkolitermés nagyságát az átmérőjével is lehet jelle- mezni, ez 10-25 cm között változhat (  2. kép). A feldolgo- zás során a brokkoli főrózsáját részekre bontják, ezért az is fontos fajtabélyeg, hogy milyen könnyen bontható.  A rózsa bonthatóságát az elágazások mélysége határoz - za meg. A karfiolrózsa színe alapvetően hófehér, de van- nak zöldes és sötétvörös rózsájú fajták is. A fehér karfi- olrózsán megjelenő nem kívánt elszínezősek, pl. lilá- sodás (  3. kép), barnulás általában valamilyen technoló- giai hiba következménye. A brokkoli esetében a virágzat színe világos, közép- és sötétzöld. Itt kell megemlíteni a romanesco típust is, amely érde- kes, kúpos formájával és sárgás- zöld színével újdonságnak számít a piacon (4. kép).  A tenyészi dő alapján karfiolnál a következő csoportokat különít- hetjük el: rövid tenyészidejű fajták (45- 70 nap), középhosszú tenyészidejű fajták (70-90 nap), hosszú tenyészidejű fajták (90-130 nap). Hazánkban a felhasználási cél szerint a fajtákat a következőkép- pen csoportosíthatjuk: Hajtató fajták: kis lombozat, kis ró- zsaméret, rövid tenyészidő, kisebb tenyészterület-igény. Szabadföldi korai fajták: nagyobb méret. Szabadföldi nyári fajták: erősebb lombozat takarja a rózsát, a rózsa tömör, középnagy méretű, közép- hosszú tenyészi dő. Szabadföldi őszi fajták: nagy lom- bozat, nagy rózsa, középhosszú-, hosszú tenyészidő, rózsájuk köny- nyen bontható, hűtőipar részére is alkalmas fajták. Őszi másodter- mesztésre a rövidebb tenyészidejű fajták ajánlottak. Brokkoli esetében a tenyészidő a kö-  vet kezőkép pen alakul: rövid tenyészidejű fajták 55-65 nap, 2008. 19. évf. 7. szám 66 A karfiol és a brokkoli termesztése Karfiolnál a belső levelek rózsát védő borulása 1. kép Brokkoli rózsa átlagos mérete 10-20 cm  2. kép

brokkolitermesztés

Embed Size (px)

Citation preview

5/17/2018 brokkolitermeszt s - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/brokkolitermesztes 1/3

Dr. Kappel Noémi

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar 

Tompos Dániel

Monsanto Hungária Kft.

Nagy fajtagazdagságuk miatt a káposztaféléket – a télkivételével – az év minden szakában termeszthetjük. Afőnövényként termesztett hosszú tenyészidejű fajtákatkivéve jól beilleszthetők a kettős termesztésbe. Az őszreültetett, rövidebb tenyészidejű fajták előtt június végéigmás növény termeszthető (pl. borsó, bab, áttelelő spe-

nót, saláta, korai burgonya stb.).Hazánkban a fejes káposzta mellett a karfiol és a brok-

koli az egyik legnagyobb felületen termesztett káposzta-féle. Együttes termőfelületük az elmúlt években megha-ladta az ezer hektárt. Gazdasági jelentőségüket növeli,hogy a konzerv- és a hűtőipar is keresi ezeket a növénye-ket, valamint jó tárolási körülmények között az őszi karfi-ol akár januárig is eltartható. Korábban a káposztaféléketöntözés nélkül, a tápanyag-után-pótlásra nem nagy hangsúlyt fek-tetve termesztették. Olcsó fajtákathasználtak, viszonylag alacsony rá-fordítással változó hozamokat ér-

tek el a termelők. A minőség általá-ban közepes, illetve gyenge volt.Ma azonban egyre több kertész is-meri fel a hagyományos termelésellentmondásait, és dönt az inten-zívebb termesztéstechnológia mel-lett. A magasabb hozamoknak kö-szönhetően – a nagyobb ráfordítá-sok ellenére – nem nő jelentősenaz áru önköltsége.

 A káposztafélék nagy része – tel-jes fejlődési folyamatukat tekintve– kétéves növény, a karfiol, a brokkoliazonban már első évben magot hoz. Akarfiol és a brokkoli tehát egyéves nö-

 vény, mindkét fajnál a húsosan megvas-tagodott virágzati szárat és magát a vi-rágzatot fogyasztjuk.  A brokkoli eseté-ben ez nem fehér, hanem zöld színű. Ró-zsájához hosszabb szárrészek tartoznak.Érdekessége még, hogy a főrózsa levá-gása után a levelek hónaljából újabb ol-dalrózsák fejlődnek, amelyek 1-3 hétmúlva szedhetők. A brokkoli növény fel-építése egyéb tekintetben a karfiolévalmegegyező vagy hozzá nagyon hasonló.

Egy adott fajta alaktani tulajdonságai

közül a következőket kell figyelembe venni: növekedés erőssége: szármagasság

(10-30 cm) és növénymagasság (40-100 cm)

levélnagyság, levél alakja, színe, állása, valamint a belső levelek

rózsát védő borulási hajlama (1. kép), a rózsa mérete, színe, tömöttsége, illetve takartsága.

 A karfiolfajtáknál a rózsa mérete a felhasználási céltólfüggően 0,4-3 kg között változhat. Ez a tömeg a rózsamagasságában visszavágott lombú karfiolrózsára jel-lemző, a tisztított rózsa tömege ennek kb. 60 %-a. Abrokkolitermés nagyságát az átmérőjével is lehet jelle-mezni, ez 10-25 cm között változhat ( 2. kép). A feldolgo-zás során a brokkoli főrózsáját részekre bontják, ezért

az is fontos fajtabélyeg, hogy milyen könnyen bontható. A rózsa bonthatóságát az elágazások mélysége határoz-za meg. A karfiolrózsa színe alapvetően hófehér, de van-nak zöldes és sötétvörös rózsájú fajták is. A fehér karfi-olrózsán megjelenő nem kívánt elszíneződések, pl. lilá-sodás ( 3. kép), barnulás általában valamilyen technoló-giai hiba következménye. A brokkoli esetében a virágzatszíne világos, közép- és sötétzöld. Itt kell megemlíteni a

romanesco típust is, amely érde-kes, kúpos formájával és sárgás-zöld színével újdonságnak számíta piacon (4. kép).

 A tenyészidő alapján karfiolnál

a következő csoportokat különít-hetjük el: rövid tenyészidejű fajták (45-

70 nap), középhosszú tenyészidejű

fajták (70-90 nap), hosszú tenyészidejű fajták

(90-130 nap).

Hazánkban a felhasználási célszerint a fajtákat a következőkép-pen csoportosíthatjuk:

Hajtató fajták: kis lombozat, kis ró-zsaméret, rövid tenyészidő, kisebb

tenyészterület-igény. Szabadföldi korai fajták: nagyobb

méret. Szabadföldi nyári fajták: erősebb

lombozat takarja a rózsát, a rózsatömör, középnagy méretű, közép-hosszú tenyészidő.

Szabadföldi őszi fajták: nagy lom-bozat, nagy rózsa, középhosszú-,hosszú tenyészidő, rózsájuk köny-nyen bontható, hűtőipar részére isalkalmas fajták. Őszi másodter-mesztésre a rövidebb tenyészidejű

fajták ajánlottak.Brokkoli esetében a tenyészidő a kö-

 vetkezőképpen alakul: rövid tenyészidejű fajták 55 65 nap

2008. 19. évf. 7. szám66 

A karfiol és a brokkoli termesztése

Karfiolnála belső levelek rózsát védő borulása

1. kép

Brokkoli rózsa átlagosmérete 10-20 cm

 2. kép

5/17/2018 brokkolitermeszt s - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/brokkolitermesztes 2/3

100 cm) rövid tenyészidejű fajták 55-65 nap

közepes tenyészidejű fajták (65-75 nap), hosszú tenyészidejű fajták (75-85-100 nap).

 A karfiol és a brokkoli ökológiai igénye

 A karfiol és a brokkoli ökológiai igénye szinte közel

azonos. Fényigényük közepes, 5000-6000 lux felettifényerősséget igényelnek. Rózsa-képződés idején a karfiolnál a túlerős fény barnulást okozhat, abrokkolinál a túlságosan erősfény sem tesz kárt a rózsákban. Ezelsősorban a korai fajtákat veszé-lyezteti, ezért a nemesítők arra tö-rekedtek, hogy a fajták belső leve-le a rózsa fölött összeboruljon és

 védje az erős fénytől. Hőigényük afejlődési szakasznak megfelelően

 változik. Hőoptimumuk 13 °C, ajarovizációs hőigényük 12-16 °C,

tehát az állandóan 16 °C feletti hő-mérsékleten tartott növényeknem fejlesztenek virágot. Különö-sen rózsaképzés idején érzéke-nyek a hidegre, de az őszi fajták amínusz 4-6 °C-ot még elviselik.

 Víz- és páraigénye a karfiolnak kü-lönösen a rózsaképzés idejénnagy. Kései termesztésben 7-9 al-kalommal célszerű öntözni. Anagy meleg és a páraszegény leve-gő a tenyészidő meghosszabbo-dását, a termés mennyiségének és

minőségének romlását eredmé-nyezheti. Amennyiben öntözésilehetőség van, nagy melegben apalántázást követő 7. hét körül ér-demes 2-3 alkalommal egy kiadóskorahajnali öntözéssel a karfiolál-lományt lehűteni.

 A tápanyagigényt több tényezőegyüttesen befolyásolja (elővete-mény, időjárás, talajadottságok,termesztési cél stb.). A megfelelőtápanyagellátáshoz a talajvizsgálatelengedhetetlen. Amennyiben le-hetőség van rá minimum 40 t/ha

istállótrágya bedolgozása javasolt.Irányadóként a karfiolnál nitro-génből 200-250 kg/ha, foszforból110-130 kg/ha P2O5, káliumból250-300 kg/ha K2O hatóanyagra

 van szükség a kiegyensúlyozotttápanyagellátáshoz. A brokkoli akarfiolhoz viszonyítva nitrogén-ből és foszforból 5-10 %-kal többetkapjon. A nitrogénfejtrágyát a te-nyészidőben úgy kell eloszlatni, hogy a rózsaképzésidőszakához közeli időben is kapjon még egy adagot.

 Azoknak a fajtáknak, amelyektől oldalrózsaképzést is

 várunk, még adható 20-30 kg/ha nitrogén.  Makroele-mek közül káliumigény, mikroelemek közül pedig abór- és molibdénigény kiemelkedő fontosságú. Bórhi-ány esetén a karfiolrózsák megbarnulnak, a brokkoliszárrésze üregesedhet a molibdénhiány pedig szívelha

lást eredményezhet.  A trágyaszerek megválasztásánálügyelni kell arra is, hogy a karfiol klórérzékeny. Nyárinagy melegben előfordulhat, hogy a karfiol belső leve-le meglankad, majd elszárad. A termelők ilyenkor első-sorban vízhiányra gyanakodnak. Az öntözés hatásáraazonban az elpusztult szöveteken rothadást okozó bak-tériumok telepednek meg, büdös rothadást előidézve.

 A nyári nagy meleg, illetve a hosszan borús (10-14 nap)időjárás a növény kalciumháztar-tásában zavart okozhat. A karfiolmészháztartása a környezetistresszre a fejképzés megindulásaután a legérzékenyebb. Célszerűezért olyan fajtát választani, ame-lyik jól tolerálja a hőstresszt

 Amennyiben azonban fellépett akalciumhiány, arra kell törekedni,hogy a sérült levelek minél hama-rabb beszáradjanak, így elkerül-hető a rothadás. Ezért néhány na-pig kerülni kell az öntözést.

Legfontosabb növényvédelmiproblémák 

 A karfiolnál tudnunk kell azt,hogy a káposztafélék közül legérzé-kenyebb a gyomirtó szerekre, ezt azelővetemény ismeretében vegyükfigyelembe. Őszi termesztésben asok belső takarólevél miatt a fej so-káig nedves maradhat, így esős idő-járásban fokozott az alternária, illet- ve a peronoszpóra veszély. Lombzá-

ródás előtt 2-3 felszívódó gombaölőszeres védekezéssel az esetleges fer-tőzés jól kezelhető.

 A karfiol és a brokkolitermesztéstechnológiája

Hazai körülmények között a rö- vid tenyészidejű karfiol és brok-koli fajtákat elsősorban elő- ésutónövényként termesztik. Sza-badföldön korai termesztés ese-tén az ültetés időpontja március

 vége – április eleje, nyári termesz-

téskor április vége – május köze-pe. Őszi termesztéskor az ültetés atenyészidő hosszától függően jú-nius elejétől július 20-ig történhet.

 A szaporítás ma már szinte kizáró-lag palántaneveléssel történik,tápkockás vagy tálcás palántát ül-tetnek. A sor-és tőtávolságot a fajtaigényének megfelelően kell meg-

 választani, ajánlott a 60-70 cm sor-és 50-65 cm tőtávolság, ez hektáronként 22-33 ezer nö-

 vényt jelent. Az öntözésnek a karfiol esetében különösen nagy a

jelentősége, mert nemcsak a talaj nedvességtartalmá-nak folyamatos szinten tartása a feladata, hanem a leve-gő páratartalmának növelése is. Ezért a vízpótló öntözé-seken kívül, a nyári nagy melegben 3-4 naponként né-hány milliméter vízadaggal öntözni kell A korai karfiolt

672008. 19. évf. 7. szám

Lilás elszíneződés karfiolrózsán

 3. kép

Romanesco brokkoli

4. kép

Brokkoli betakarítása

 5. kép

5/17/2018 brokkolitermeszt s - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/brokkolitermesztes 3/3

szárrésze üregesedhet a molibdénhiány pedig szívelha- hány milliméter vízadaggal öntözni kell A korai karfiolt

6-7-szer öntözzük, összesen 140-160 mm vízzel, a ké7-9 alkalommal, az idénynorma 250-350 mm is lehet

 A kelés, illetve ültetés után 10-12 nappal kezdhetrendszeres talajporhanyítás , amellyel a gyomirtáson vül a nedvesség megóvása is a cél. A növényápoló taművelés öntözés vagy eső utáni napokon időszerű.

 A karfiol speciális növényápolási munkája a rózsák

karása, ennek azonban elsősorban a korai és nyári mesztésben van nagy jelentősége, az őszi termesztéfajták levelei jól borulnak. Ha mégis takarnunk kell, eletört alsó levél ráhelyezésével vagy a rózsa körüli lelek összekötésével tehetjük ezt meg. Túl korán (5-6 átmérő alatt) nem szabad még takarni, hogy a rózmegfelelően kifejlődjenek. A karfiol rózsái a kez

mény megjelenésétől számított 1-2 héten belül kifejlnek.  Az őszi termesztésű fajtákat októberben, leg sőbb a fagyok beálltáig takarítsuk be. Egy menetbenszedhető vagy két alkalommal, 10-14 napos időközzeleszedett árut tárolókban, pincékben 0-2 °C-on 2 hópig is eltarthatjuk. A karfiol és a brokkoli gépi betaktása nem megoldott, így a vágás kézimunka-igényes

lyamat ( 5. kép). A rózsákat az átvevő igényei, illetve a szállítás m

 ja szerint készítik elő az értékesítésre. Ha ömlesztve tténik a szállítás a karfiolnál meghagyják a rózsákat rülvevő leveleket. Előfordulhat, hogy a hűtő- és kzervipar leveleitől megtisztított, sőt néha rózsarészebontott árut kér.

68