PhD-eacutertekezeacutes teacutezisei

HAMVAI CSABA

AacuteLTALAacuteNOS EacuteS KOumlZEacutePISKOLAI TANULOacuteK JOacuteLLEacuteTEacuteNEK

POZITIacuteV PSZICHOLOacuteGIAI ASPEKTUSAI

Teacutemavezető

Dr Pikoacute Bettina

habilitaacutelt egyetemi docens

Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar

Neveleacutestudomaacutenyi Doktori Iskola

Egeacuteszseacutegneveleacutes doktori program

2014

2

Fontosabb roumlvidiacuteteacutesek

SWL-Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

LOT-optimizmus

CDI-depresszioacute

PSS-eacuteszlelt stressz

Bevezeteacutes eacutes elmeacuteleti haacutetteacuter

Empirikus munkaacutemmal azoknak a teacutenyezőknek a feltaacuteraacutesaacutet ceacuteloztam meg amelyek a

serduumllőkori joacutelleacutet kuumlloumlnboumlző aspektusait jelzik előre Ennek a toumlrekveacutesnek a doumlntő reacuteszekeacutent

az optimizmusnak eacutes a megkuumlzdeacutesi (coping) strateacutegiaacuteknak a tanuloacutek pszicheacutes

alkalmazkodaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutet tisztaacuteztam

A serduumllőkor szaacutemos eacutes gyors vaacuteltozaacutessal jaacuteroacute aacutetmeneti perioacutedus a gyermekkor eacutes a

felnőttkor koumlzoumltt A vaacuteltozaacutesok komplex eacutelettani kognitiacutev eacutes szociaacutelis fejlődeacutesi folyamatok

eredői (Moksnes 2011 Trejos-Castillo eacutes Vazsonyi 2011) Ezek az esemeacutenyek normatiacutev

stresszorkeacutent halmozoacutednak fel a serduumllők eacuteleteacuteben amelyekkel adaptiacutev moacutedon kell

megkuumlzdeniuumlk Eacuteppen ezeacutert fontos feltaacuterni azokat a teacutenyezőket amelyek a fiatalokat

segiacutethetik a hateacutekony megkuumlzdeacutesben tompiacutethatjaacutek vagy megelőzhetik az egeacuteszseacuteguumlkre kaacuteros

hataacutesokat eacutes hozzaacutejaacuterulhatnak testi eacutes lelki joacutelleacutetuumlkhoumlz Az egeacuteszseacutegmutatoacutekkal eacutes a joacuteleacutettel

pozitiacutev eacutes az egeacuteszseacutegkockaacutezati teacutenyezőkkel negatiacutev kapcsolatban aacutelloacute protektiacutev faktorok

feltaacuteraacutesa iskolai prevencioacutes programok alapjaacutet is keacutepezhetik

A serduumllők joacutelleacuteteacutehez egeacuteszseacutegeacutehez hozzaacutejaacuteruloacute teacutenyezők feltaacuteraacutesaacutet eacuterdemes a pozitiacutev

pszicholoacutegia elveinek figyelembeveacuteteleacutevel veacutegezni A pozitiacutev pszicholoacutegia a maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően megjelenő eacutes az ezredforduloacuten nyiacuteltan deklaraacutelt pszicholoacutegiai iraacutenyzat

Egyreacuteszt az optimaacutelis emberi műkoumldeacutest kiacutevaacutenja feltaacuterni maacutesreacuteszt olyan viacutezioacutenak taacutegabb

elmeacuteleti keretnek tekinthető amely a pszicholoacutegiai eacuterdeklődeacutes egyensuacutelyaacutet kiacutevaacutenja eleacuterni a

negatiacutevumok a patoloacutegiaacutek az anomaacuteliaacutek mellet legalaacutebb olyan nagy hangsuacutellyal igyekszik

vizsgaacutelni a joacutelleacutetet az egeacuteszseacuteges emberi műkoumldeacutest a boldogsaacutegot eacutes az ezeket megalapozoacute

emberi erősseacutegeket is (Seligman eacutes Csiacutekszentmihalyi 2000 Linley Joseph Harrington eacutes

Wood 2006) A pozitiacutev pszicholoacutegia szemleacuteleteacutet keacutesőbb maacutes tudomaacutenyteruumlletek is aacutetvetteacutek

iacutegy peacuteldaacuteul a pedagoacutegia eacutes a neveleacutestudomaacuteny (Seligman Ernst Gillham Reivich eacutes Linkins

2009) valamint az az egeacuteszseacutegtudomaacuteny (Seligman 2008) is Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesnek

szinteacuten sok koumlzoumls pontja van a pozitiacutev pszicholoacutegiaacuteval iacutegy szinteacuten profitaacutelhat azokboacutel az

empirikus eredmeacutenyekből amelyek ezen a pszicholoacutegiai teruumlleten szuumlletnek (Kobau

Seligman Peterson Diener Zack Chapman eacutes Thompson 2011) A koumlvetkezőekben neacutehaacuteny

olyan teacutenyezőt tekintek aacutet amelyekre egy serduumllők szaacutemaacutera kifejlesztett pozitiacutev

egeacuteszseacutegfejlesztő program iraacutenyulhat eacutes amelyek iacutegy az empirikus munkaacutem reacuteszeacutet is

keacutepezteacutek

A boldogsaacuteg legalaacutebb haacuterom formaacutejaacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a pozitiacutev pszicholoacutegia A

hedonista boldogsaacuteg az oumlroumlmoumlk eacutes a pozitiacutev eacutelmeacutenyek fokozaacutesaacutet eacutes a negatiacutev tapasztalatok

minimalizaacutelaacutesaacutet jelenti A boldogsaacuteg maacutesik fajtaacuteja az elkoumltelezett aktiacutev eacuteletvitelből fakadoacute

oumlroumlmoumlt a flow eacutelmeacutenyeacutenek megeacuteleacuteseacutet jelenti A boldogsaacuteg harmadik tiacutepusa pedig a

jelenteacutessel biacuteroacute eacutelet amelyben az egyeacuten valami naacutela nagyobb dolgot (eszmeacutet csalaacutedot

szeretetet Istent stb) szolgaacutel (Seligman Parks eacutes Steen 2004) Empirikus kutataacutesom

elsősorban a serduumllők hedonista boldogsaacutegaacuteval kapcsolatos mutatoacutekra iraacutenyult (peacuteldaacuteul

szubjektiacutev joacutelleacutet eacuteszlelt stressz) de a serduumllőkori megkuumlzdeacutes vizsgaacutelataacuteval valoacutejaacuteban

eacuterintettem a boldogsaacuteg maacutesik keacutet formaacutejaacutet is A serduumllőkori szubjektiacutev joacutelleacutetet elsősorban

taacutersadalmi eacutes taacutersas teacutenyezők hataacuterozzaacutek meg Ezek koumlzuumll is kiemelhető a fiatalok

3

szociooumlkonoacutemiai staacutetusza peacuteldaacuteul a taacutersas haacuteloacutezatok koumlzoumlsseacutegek minőseacutege a csalaacutedi joacutelleacutet

anyagi haacutetteacuter stb (WHOHBSC Forum 20072008 Cicognani Albanesi eacutes Zani 2008) Ezen

kiacutevuumll a serduumllők haacuterom főbb szocializaacutecioacutes koumlzegeacutenek taacutersas kapcsolatai magyaraacutezzaacutek

szignifikaacutensan a serduumllőkori joacutelleacutetet A megfelelő csalaacutedi leacutegkoumlr haacutetteacuter (Joronen 2005 Vera

Thakral Gonzales Morgan Conner Caskey Bauer Mattera Clark Bena eacutes Dick 2008)

valamint a szuumllőkkel valoacute joacute kapcsolat serduumllőkorban is rendkiacutevuumll fontos előrejelzője a

pszicholoacutegiai joacutelleacutetnek (Furnham eacutes Cheng 2000 Gutman Brown Akerman eacutes Obolenskaya

2010) annak elleneacutere hogy a fiatalok eacuteleteacuteben maacutes szociaacutelis hataacutesok peacuteldaacuteul a kortaacutersak

jelenleacutete is egyre fontosabbaacute vaacutelik Az iskola mint maacutesik fontos szocializaacutecioacutes koumlzeg szinteacuten

előrejelzi a serduumllők szubjektiacutev joacutelleacuteteacutet Az osztaacutelytaacutersaktoacutel eacutes a tanaacuteroktoacutel kapott taacutemogataacutes

(Vedder Boekaerts eacutes Seegers 2005) az iskolaacuteval valoacute aacuteltalaacutenos eleacutegedettseacuteg (Joronen

2005 Gilman Ashby Sverko Florell eacutes Varjas 2005) fontos magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei a serduumllők

aacuteltalaacutenos joacutelleacuteteacutenek Veacuteguumll aacuteltalaacuteban a kortaacuterasakkal eacutes a baraacutetokkal valoacute joacute kapcsolat is

előrejelzi a serduumllők mentaacutelis joacutelleacuteteacutet (Kef eacutes Deković 2004 Oberle Schonert-Reichl eacutes

Zumbo 2011) azonban ez a kapcsolat nem mindig pozitiacutev iraacutenyuacute

A serduumllők pszicholoacutegiai joacutelleacuteteacutet alapvetően befolyaacutesolja a stressz eacutes az azzal valoacute

megkuumlzdeacutesuumlk A megkuumlzdeacutes Lazarus-feacutele (1993) tranzakcionalista elmeacutelete azt az

alkalmazkodaacutesi folyamatot iacuterja le amikor az egyeacuten egy erőforraacutesait pillanatnyilag meghaladoacute

vagy akaacuter fel is emeacutesztő helyzettel vagyis pszicholoacutegiai stresszel talaacutelkozik Az elsődleges

kieacuterteacutekeleacutes folyamaacuten az egyeacuten testi-lelki joacutelleacutete sajaacutet ceacutelja szempontjaacuteboacutel meacuteri fel a helyzetet

Iacutegy a szituaacutecioacutet fenyegetőnek de akaacuter irrelevaacutensnak is eacuterteacutekelheti A maacutesodlagos kieacuterteacutekeleacutes

folyamaacuten az egyeacuten szaacutemba veszi erőforraacutesait a helyzet kontrollaacutelhatoacutesaacutegaacutet eacutes azokat a

megkuumlzdeacutesi formaacutekat amelyekkel kezelheti a helyzetet Az eacuteletkorral egyre inkaacutebb bővuumll a

serduumllők coping repertoaacuterja ebben helyet kaphatnak az egeacuteszseacutegre aacutertalmas megkuumlzdeacutesek is

(Field eacutes Prinz 1997 Williams eacutes McGillicuddy-De Lisi 2000 Pikoacute 2001) A nem is

befolyaacutesolja a megkuumlzdeacutesi stiacutelust A laacutenyok hajlamosabbak taacutersas taacutemaszkereseacutessel passziacutev

vagy elkeruumllő megkuumlzdeacutessel kezelni a probleacutemaacutet A fiuacutek ezzel szemben aktiacutev externalizaacutecioacutes

megoldaacutesokkal reagaacutelnak a helyzetre (Frydenberg 1997 Pikoacute 2001) A pszicholoacutegiai

alkalmazkodaacutes eacutes az egeacuteszseacuteg szempontjaacuteboacutel aacuteltalaacuteban a megkoumlzeliacutető probleacutema-foacutekuszuacute

aktiacutev megkuumlzdeacutesek tekinthetők adaptiacutevnak Ezzel szemben a passziacutev megoldaacutest nem hozoacute az

egyeacutent a stresszes szituaacutecioacutetoacutel taacutevoliacutetoacute coping strateacutegiaacutek eacutes bizonyos esetben az eacuterzelem-

foacutekuszuacute megkuumlzdeacutesek legtoumlbbszoumlr maladaptiacutevnak bizonyulnak (Compas Connor-Smith

Saltzman Thomsen eacutes Wadsworth 2001 Frydenberg 2008) Vizsgaacutelatok azt mutatjaacutek hogy

az adaptiacutev coping formaacutek elsősorban az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul fizikai

aktivitaacutes) kapcsoloacutednak (Wijndaele Matton Duvigneaud Lefevre De Bourdeaudhuij

Duquet Thomis eacutes Philippaerts 2007 Saklofske Austin Galloway eacutes Davidson 2007) Ezzel

szemben a maladaptiacutev coping fajtaacutek inkaacutebb az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul

dohaacutenyzaacutes) koumltődnek (Wagner Myers eacutes McInnich 1999 Catanzaro eacutes Laurent 2004

Hasking Lyvers eacutes Carlopio 2011 Siqueira Diab Bodian eacutes Rolnitzky 2000) A serduumllőkori

kortaacutershataacutesok mind az egeacuteszseacutegveacutedő (Salvy de la Haye Bowker eacutes Hermans 2012) mind az

egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokat (Tomeacute Matos Simotildees Diniz eacutes Camacho 2012 Bot Engel

Knibb eacutes Meeus 2005) valoacutesziacutenűsiacutethetik

A stresszes szituaacutecioacuteval kapcsolatos automatikus gondolatok minőseacutege a probleacutema

orientaacutecioacute alapvetően hataacuterozza meg a kieacuterteacutekeleacutesi folyamatot a megkuumlzdeacutest eacutes veacutegső soron a

pszicheacutes joacutelleacutetet is Azok a serduumllők nagyobb eseacutellyel szenvedtek kuumlloumlnfeacutele pszichiaacutetriai

koacuterkeacutepben akikneacutel egy toumlbbfeacutelekeacuteppen is eacutertelmezhető taacutersas probleacutema főkeacutent negatiacutev

automatikus gondolatokat vaacuteltott ki (Higa eacutes Daleiden 2008 Hogendoorn Prins Vervoort

Wolters Nauta Hartman Moorlag de Haan eacutes Boer 2012) A serduumllők pozitiacutev automatikus

gondolatai ellenben a pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival korrelaacuteltak (Wong 2012)

4

Szociaacutelis probleacutemahelyzetekben az emberek probleacutemaorientaacutecioacutejuk tekinteteacuteben is

kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel A pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacute szaacutemos dologboacutel eacutepuumll fel olyan

kieacuterteacutekeleacutesekből amelyek a probleacutemaacutet bdquokihiacutevaacuteskeacutentrdquo ciacutemkeacutezik olyan hiedelmekből amelyek

alapjaacuten a probleacutema kezelhető illetve olyan meggyőződeacutesekből amelyek szerint az egyeacutennek

megvan a keacutepesseacutege a probleacutema megoldaacutesaacutehoz stb A negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacute a

probleacutemaacutera a joacutelleacutetet fenyegető teacutenyezőkeacutent tekint arra oumlsztoumlnzi az embereket hogy

megkeacuterdőjelezzeacutek sajaacutet probleacutemamegoldoacute keacutepesseacuteguumlket stb (Chang DrsquoZurilla eacutes Sanna

2004) Az optimista beaacutelliacutetoacutedaacutes a pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz a pesszimista beaacutelliacutetoacutedaacutes

pedig a negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz koumltődik (Chang eacutes DZurilla 1996)

Az optimizmus a pozitiacutev pszicholoacutegia egyik koumlzponti fogalma fontos

egeacuteszseacutegprotektiacutev teacutenyező Felfoghatoacute tartoacutes szemeacutelyiseacutegjegykeacutent amely az egyeacutent arra

sarkallja hogy aacuteltalaacutenossaacutegban a dolgok kedvező pozitiacutev kimeneteleacutet eredmeacutenyeacutet vaacuterja el

(Scheier eacutes Carver 1985 Carver Scheier eacutes Segerstrom 2010) A maacutesik megkoumlzeliacuteteacutes

szerint az optimizmus speciaacutelis magyaraacutezoacute stiacutelus amellyel peacuteldaacuteul a szemeacutely a rossz

esemeacutenyeket aacutetmenetinek specifikusnak nem aacuteltalaacutenosnak fogja fel (Forgeard eacutes Seligman

2012) A diszpozicionaacutelis pesszimizmus a diszpozicionaacutelis optimizmus ellenteacutete vagyis a

joumlvőbeli esemeacutenyek kimeneteleacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos negatiacutev elvaacuteraacutes Baacuter uacutegy tűnik hogy az

optimizmus tartoacutes szemeacutelyiseacuteg vonaacutes alakulaacutesaacutet koumlrnyezeti taacutersas teacutenyezők is előrejelzik A

serduumllők szociooumlkonoacutemiai staacutetusza (Heinonen Raumlikkoumlnen Matthews Scheier Raitakari

Pulkki eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen 2006) a serduumllő szuumlleivel valoacute joacute kapcsolata (Hjelle Busch eacutes

Warren 1996) a fiatalok iskolai teljesiacutetmeacutenye (Ek Remes eacutes Sovio 2004) eacutes iskolaacuteval

kapcsolatos pozitiacutev tapasztalatai (Orejudo Puyuelo Fenaacutendez-Turado eacutes Ramos 2012) mind

pozitiacutev kapcsolatban vannak a diszpozicionaacutelis optimizmusuk szintjeacutevel Serduumllők eseteacuteben is

kimutattaacutek hogy az optimizmus kisebb eacuteszlelt stresszel jaacuter egyuumltt eacutes vaacuteltozatos pszicholoacutegiai

probleacutemaacutekkal (peacuteldaacuteul szorongaacutes depresszioacute) is negatiacutev kapcsolatban van (Huan Yeo Ang eacutes

Chong 2006 Ho Cheung eacutes Cheung 2010) A pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival

(peacuteldaacuteul pozitiacutev eacutenkeacutep eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg) viszont pozitiacutev kapcsolatban volt a serduumllők

optimizmus szintje (Extremera Duraacuten eacutes Rey 2007 Wong eacutes Lim 2009 Ho eacutes mtsai 2010)

Az optimizmus azaacuteltal is hozzaacutejaacuterulhat az egeacuteszseacuteg eacutes a joacutelleacutet fenntartaacutesaacutehoz hogy adaptiacutevabb

coping formaacutekat aktivaacutel A diszpozicionaacutelis optimizmus magasabb szintje az aktiacutev

megkuumlzdeacutesi stiacutelust miacuteg az optimizmus alacsonyabb szintje az elkeruumllő megkuumlzdeacutesi formaacutekat

jelzi előre (Scheier Weintraub eacutes Carver 1986 Carver Scheier eacutes Weintraub 1989 Chang

eacutes DrsquoZurilla 1996 Iwanaga Yokoyama eacutes Seiwa 2004 Solberg Nes eacutes Segerstrom 2006)

Neacutehaacuteny vizsgaacutelat alapjaacuten az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a serduumllők diszpozicionaacutelis optimizmusa

pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal (Yarcheski Mahon eacutes Yarcheski

2004 Ayres 2008 Ayres Atkins eacutes Mahat 2010)

Az empirikus kutataacutes ceacutelkitűzeacutesei eacutes hipoteacutezisei

A vizsgaacutelat haacuterom főbb keacuterdeacutes koumlruumll oumlsszpontosult a hipoteacuteziseket ezeknek megfelelően

fogalmaztam meg

1 A fent emliacutetett eredmeacutenyek azt sugalljaacutek hogy az optimizmus eacutes a megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek egyuumlttesen jaacuterulnak hozzaacute a joacutelleacutethez Ezeknek az eredmeacutenyeknek a

legtoumlbbje felnőtt populaacutecioacuteval veacutegzett vizsgaacutelatokboacutel szaacutermazik Tudomaacutesom szerint a

serduumllőkre vonatkozoacutean maacutes vizsgaacutelat meacuteg nem elemezte ezt a keacuterdeacuteskoumlrt egy

szintetizaacutelt modellen beluumll Előszoumlr az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes a joacutelleacutet

kuumlloumlnboumlző mutatoacutei koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacuteseket teszteltem szisztematikusan Ezt koumlvetően

5

ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodellbe integraacuteltam amelyneacutel az optimizmus eacutes a

megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek voltak a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eacutes a pszicheacutes joacutelleacutet pozitiacutev eacutes

negatiacutev mutatoacutei a fuumlggő vaacuteltozoacutek

2 Olaacuteh (2005) pszicholoacutegiai immunrendszer elmeacutelete alapjaacuten az optimizmus az

uacutegynevezett megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacutesze Ez stresszes helyzetben a

fizikai eacutes taacutersas koumlrnyezet feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes kontrollaacutelaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute Egybevetve ezt

Lazarus (1993) tranzakcionalista megkuumlzdeacutes elmeacuteleteacutevel felteacuteteleztem hogy az

optimizmusnak a megkuumlzdeacutes kieacuterteacutekeleacutesi folyamataiban van fontos szerepe Ezeacutert

megvizsgaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy problematikus helyzet kieacuterteacutekeleacutese

koumlzben megjelenő automatikus gondolatai koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest

3 Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai teacutenyezők is

magyaraacutezzaacutek a serduumllők joacutelleacuteteacutet A haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg azon mutatoacuteit

kerestem amelyek a tanuloacutek szubjektiacutev joacutelleacuteteacutenek szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Az alaacutebbi hipoteacuteziseket vizsgaacuteltam

H1 A serduumllők optimizmusaacutet csak kis meacuterteacutekben magyaraacutezzaacutek a taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyezők

H2 Az optimizmus az egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutesek (fizikai aktivitaacutes eacutetkezeacutesi kontroll)

gyakoribb megjeleneacuteseacutenek eacutes a nagyobb meacuterteacutekű pszicheacutes joacutelleacutet (eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese) eseacutelyeacutet jelzi előre

H3 Az optimizmus az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesek (nagyivaacutes dohaacutenyzaacutes) ritkaacutebb

megjeleneacuteseacutenek eseacutelyeacutet eacutes az alacsonyabb szintű depresszioacute eseacutelyeacutet jelzi előre

H4 Azok a serduumllők akik valamilyen fizikai aktivitaacutest veacutegeznek eacutes egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetnek optimistaacutebbak mint azok akik ilyen egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutest ritkaacutebban

produkaacutelnak

H5 Azok a fiatalok akik dohaacutenyoznak eacutes alkoholt fogyasztanak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak mint azok akikre nem jellemzőek ezek az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesformaacutek

H6 Serduumllőkorban az aktiacutev megkoumlzeliacutető tiacutepusuacute megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek az egeacuteszseacutegveacutedő

magatartaacutesformaacutekkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) pozitiacutev az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesekkel (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) negatiacutev kapcsolatban vannak

H7 Serduumllőkorban a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping formaacutek az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

magatartaacutesformaacutekkal (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) pozitiacutev az egeacuteszseacutegveacutedő

megnyilvaacutenulaacutesokkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) negatiacutev kapcsolatban vannak

H8 Serduumllőkorban a taacutersas megkuumlzdeacutesi moacutedok mind az egeacuteszseacutegveacutedő mind az egeacutesz-

seacutegkockaacutezati magatartaacutest szignifikaacutensan magyaraacutezzaacutek eacutes pozitiacutev kapcsolatban vannak

ezekkel a vaacuteltozoacutekkal

H9 A kora serduumllők optimizmusa eacutes megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei

pozitiacutevan korrelaacutelnak egymaacutessal

H10 A kora serduumllők optimizmusa eacutes passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei negatiacutevan

korrelaacutelnak egymaacutessal

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

2

Fontosabb roumlvidiacuteteacutesek

SWL-Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

LOT-optimizmus

CDI-depresszioacute

PSS-eacuteszlelt stressz

Bevezeteacutes eacutes elmeacuteleti haacutetteacuter

Empirikus munkaacutemmal azoknak a teacutenyezőknek a feltaacuteraacutesaacutet ceacuteloztam meg amelyek a

serduumllőkori joacutelleacutet kuumlloumlnboumlző aspektusait jelzik előre Ennek a toumlrekveacutesnek a doumlntő reacuteszekeacutent

az optimizmusnak eacutes a megkuumlzdeacutesi (coping) strateacutegiaacuteknak a tanuloacutek pszicheacutes

alkalmazkodaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutet tisztaacuteztam

A serduumllőkor szaacutemos eacutes gyors vaacuteltozaacutessal jaacuteroacute aacutetmeneti perioacutedus a gyermekkor eacutes a

felnőttkor koumlzoumltt A vaacuteltozaacutesok komplex eacutelettani kognitiacutev eacutes szociaacutelis fejlődeacutesi folyamatok

eredői (Moksnes 2011 Trejos-Castillo eacutes Vazsonyi 2011) Ezek az esemeacutenyek normatiacutev

stresszorkeacutent halmozoacutednak fel a serduumllők eacuteleteacuteben amelyekkel adaptiacutev moacutedon kell

megkuumlzdeniuumlk Eacuteppen ezeacutert fontos feltaacuterni azokat a teacutenyezőket amelyek a fiatalokat

segiacutethetik a hateacutekony megkuumlzdeacutesben tompiacutethatjaacutek vagy megelőzhetik az egeacuteszseacuteguumlkre kaacuteros

hataacutesokat eacutes hozzaacutejaacuterulhatnak testi eacutes lelki joacutelleacutetuumlkhoumlz Az egeacuteszseacutegmutatoacutekkal eacutes a joacuteleacutettel

pozitiacutev eacutes az egeacuteszseacutegkockaacutezati teacutenyezőkkel negatiacutev kapcsolatban aacutelloacute protektiacutev faktorok

feltaacuteraacutesa iskolai prevencioacutes programok alapjaacutet is keacutepezhetik

A serduumllők joacutelleacuteteacutehez egeacuteszseacutegeacutehez hozzaacutejaacuteruloacute teacutenyezők feltaacuteraacutesaacutet eacuterdemes a pozitiacutev

pszicholoacutegia elveinek figyelembeveacuteteleacutevel veacutegezni A pozitiacutev pszicholoacutegia a maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően megjelenő eacutes az ezredforduloacuten nyiacuteltan deklaraacutelt pszicholoacutegiai iraacutenyzat

Egyreacuteszt az optimaacutelis emberi műkoumldeacutest kiacutevaacutenja feltaacuterni maacutesreacuteszt olyan viacutezioacutenak taacutegabb

elmeacuteleti keretnek tekinthető amely a pszicholoacutegiai eacuterdeklődeacutes egyensuacutelyaacutet kiacutevaacutenja eleacuterni a

negatiacutevumok a patoloacutegiaacutek az anomaacuteliaacutek mellet legalaacutebb olyan nagy hangsuacutellyal igyekszik

vizsgaacutelni a joacutelleacutetet az egeacuteszseacuteges emberi műkoumldeacutest a boldogsaacutegot eacutes az ezeket megalapozoacute

emberi erősseacutegeket is (Seligman eacutes Csiacutekszentmihalyi 2000 Linley Joseph Harrington eacutes

Wood 2006) A pozitiacutev pszicholoacutegia szemleacuteleteacutet keacutesőbb maacutes tudomaacutenyteruumlletek is aacutetvetteacutek

iacutegy peacuteldaacuteul a pedagoacutegia eacutes a neveleacutestudomaacuteny (Seligman Ernst Gillham Reivich eacutes Linkins

2009) valamint az az egeacuteszseacutegtudomaacuteny (Seligman 2008) is Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesnek

szinteacuten sok koumlzoumls pontja van a pozitiacutev pszicholoacutegiaacuteval iacutegy szinteacuten profitaacutelhat azokboacutel az

empirikus eredmeacutenyekből amelyek ezen a pszicholoacutegiai teruumlleten szuumlletnek (Kobau

Seligman Peterson Diener Zack Chapman eacutes Thompson 2011) A koumlvetkezőekben neacutehaacuteny

olyan teacutenyezőt tekintek aacutet amelyekre egy serduumllők szaacutemaacutera kifejlesztett pozitiacutev

egeacuteszseacutegfejlesztő program iraacutenyulhat eacutes amelyek iacutegy az empirikus munkaacutem reacuteszeacutet is

keacutepezteacutek

A boldogsaacuteg legalaacutebb haacuterom formaacutejaacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a pozitiacutev pszicholoacutegia A

hedonista boldogsaacuteg az oumlroumlmoumlk eacutes a pozitiacutev eacutelmeacutenyek fokozaacutesaacutet eacutes a negatiacutev tapasztalatok

minimalizaacutelaacutesaacutet jelenti A boldogsaacuteg maacutesik fajtaacuteja az elkoumltelezett aktiacutev eacuteletvitelből fakadoacute

oumlroumlmoumlt a flow eacutelmeacutenyeacutenek megeacuteleacuteseacutet jelenti A boldogsaacuteg harmadik tiacutepusa pedig a

jelenteacutessel biacuteroacute eacutelet amelyben az egyeacuten valami naacutela nagyobb dolgot (eszmeacutet csalaacutedot

szeretetet Istent stb) szolgaacutel (Seligman Parks eacutes Steen 2004) Empirikus kutataacutesom

elsősorban a serduumllők hedonista boldogsaacutegaacuteval kapcsolatos mutatoacutekra iraacutenyult (peacuteldaacuteul

szubjektiacutev joacutelleacutet eacuteszlelt stressz) de a serduumllőkori megkuumlzdeacutes vizsgaacutelataacuteval valoacutejaacuteban

eacuterintettem a boldogsaacuteg maacutesik keacutet formaacutejaacutet is A serduumllőkori szubjektiacutev joacutelleacutetet elsősorban

taacutersadalmi eacutes taacutersas teacutenyezők hataacuterozzaacutek meg Ezek koumlzuumll is kiemelhető a fiatalok

3

szociooumlkonoacutemiai staacutetusza peacuteldaacuteul a taacutersas haacuteloacutezatok koumlzoumlsseacutegek minőseacutege a csalaacutedi joacutelleacutet

anyagi haacutetteacuter stb (WHOHBSC Forum 20072008 Cicognani Albanesi eacutes Zani 2008) Ezen

kiacutevuumll a serduumllők haacuterom főbb szocializaacutecioacutes koumlzegeacutenek taacutersas kapcsolatai magyaraacutezzaacutek

szignifikaacutensan a serduumllőkori joacutelleacutetet A megfelelő csalaacutedi leacutegkoumlr haacutetteacuter (Joronen 2005 Vera

Thakral Gonzales Morgan Conner Caskey Bauer Mattera Clark Bena eacutes Dick 2008)

valamint a szuumllőkkel valoacute joacute kapcsolat serduumllőkorban is rendkiacutevuumll fontos előrejelzője a

pszicholoacutegiai joacutelleacutetnek (Furnham eacutes Cheng 2000 Gutman Brown Akerman eacutes Obolenskaya

2010) annak elleneacutere hogy a fiatalok eacuteleteacuteben maacutes szociaacutelis hataacutesok peacuteldaacuteul a kortaacutersak

jelenleacutete is egyre fontosabbaacute vaacutelik Az iskola mint maacutesik fontos szocializaacutecioacutes koumlzeg szinteacuten

előrejelzi a serduumllők szubjektiacutev joacutelleacuteteacutet Az osztaacutelytaacutersaktoacutel eacutes a tanaacuteroktoacutel kapott taacutemogataacutes

(Vedder Boekaerts eacutes Seegers 2005) az iskolaacuteval valoacute aacuteltalaacutenos eleacutegedettseacuteg (Joronen

2005 Gilman Ashby Sverko Florell eacutes Varjas 2005) fontos magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei a serduumllők

aacuteltalaacutenos joacutelleacuteteacutenek Veacuteguumll aacuteltalaacuteban a kortaacuterasakkal eacutes a baraacutetokkal valoacute joacute kapcsolat is

előrejelzi a serduumllők mentaacutelis joacutelleacuteteacutet (Kef eacutes Deković 2004 Oberle Schonert-Reichl eacutes

Zumbo 2011) azonban ez a kapcsolat nem mindig pozitiacutev iraacutenyuacute

A serduumllők pszicholoacutegiai joacutelleacuteteacutet alapvetően befolyaacutesolja a stressz eacutes az azzal valoacute

megkuumlzdeacutesuumlk A megkuumlzdeacutes Lazarus-feacutele (1993) tranzakcionalista elmeacutelete azt az

alkalmazkodaacutesi folyamatot iacuterja le amikor az egyeacuten egy erőforraacutesait pillanatnyilag meghaladoacute

vagy akaacuter fel is emeacutesztő helyzettel vagyis pszicholoacutegiai stresszel talaacutelkozik Az elsődleges

kieacuterteacutekeleacutes folyamaacuten az egyeacuten testi-lelki joacutelleacutete sajaacutet ceacutelja szempontjaacuteboacutel meacuteri fel a helyzetet

Iacutegy a szituaacutecioacutet fenyegetőnek de akaacuter irrelevaacutensnak is eacuterteacutekelheti A maacutesodlagos kieacuterteacutekeleacutes

folyamaacuten az egyeacuten szaacutemba veszi erőforraacutesait a helyzet kontrollaacutelhatoacutesaacutegaacutet eacutes azokat a

megkuumlzdeacutesi formaacutekat amelyekkel kezelheti a helyzetet Az eacuteletkorral egyre inkaacutebb bővuumll a

serduumllők coping repertoaacuterja ebben helyet kaphatnak az egeacuteszseacutegre aacutertalmas megkuumlzdeacutesek is

(Field eacutes Prinz 1997 Williams eacutes McGillicuddy-De Lisi 2000 Pikoacute 2001) A nem is

befolyaacutesolja a megkuumlzdeacutesi stiacutelust A laacutenyok hajlamosabbak taacutersas taacutemaszkereseacutessel passziacutev

vagy elkeruumllő megkuumlzdeacutessel kezelni a probleacutemaacutet A fiuacutek ezzel szemben aktiacutev externalizaacutecioacutes

megoldaacutesokkal reagaacutelnak a helyzetre (Frydenberg 1997 Pikoacute 2001) A pszicholoacutegiai

alkalmazkodaacutes eacutes az egeacuteszseacuteg szempontjaacuteboacutel aacuteltalaacuteban a megkoumlzeliacutető probleacutema-foacutekuszuacute

aktiacutev megkuumlzdeacutesek tekinthetők adaptiacutevnak Ezzel szemben a passziacutev megoldaacutest nem hozoacute az

egyeacutent a stresszes szituaacutecioacutetoacutel taacutevoliacutetoacute coping strateacutegiaacutek eacutes bizonyos esetben az eacuterzelem-

foacutekuszuacute megkuumlzdeacutesek legtoumlbbszoumlr maladaptiacutevnak bizonyulnak (Compas Connor-Smith

Saltzman Thomsen eacutes Wadsworth 2001 Frydenberg 2008) Vizsgaacutelatok azt mutatjaacutek hogy

az adaptiacutev coping formaacutek elsősorban az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul fizikai

aktivitaacutes) kapcsoloacutednak (Wijndaele Matton Duvigneaud Lefevre De Bourdeaudhuij

Duquet Thomis eacutes Philippaerts 2007 Saklofske Austin Galloway eacutes Davidson 2007) Ezzel

szemben a maladaptiacutev coping fajtaacutek inkaacutebb az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul

dohaacutenyzaacutes) koumltődnek (Wagner Myers eacutes McInnich 1999 Catanzaro eacutes Laurent 2004

Hasking Lyvers eacutes Carlopio 2011 Siqueira Diab Bodian eacutes Rolnitzky 2000) A serduumllőkori

kortaacutershataacutesok mind az egeacuteszseacutegveacutedő (Salvy de la Haye Bowker eacutes Hermans 2012) mind az

egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokat (Tomeacute Matos Simotildees Diniz eacutes Camacho 2012 Bot Engel

Knibb eacutes Meeus 2005) valoacutesziacutenűsiacutethetik

A stresszes szituaacutecioacuteval kapcsolatos automatikus gondolatok minőseacutege a probleacutema

orientaacutecioacute alapvetően hataacuterozza meg a kieacuterteacutekeleacutesi folyamatot a megkuumlzdeacutest eacutes veacutegső soron a

pszicheacutes joacutelleacutetet is Azok a serduumllők nagyobb eseacutellyel szenvedtek kuumlloumlnfeacutele pszichiaacutetriai

koacuterkeacutepben akikneacutel egy toumlbbfeacutelekeacuteppen is eacutertelmezhető taacutersas probleacutema főkeacutent negatiacutev

automatikus gondolatokat vaacuteltott ki (Higa eacutes Daleiden 2008 Hogendoorn Prins Vervoort

Wolters Nauta Hartman Moorlag de Haan eacutes Boer 2012) A serduumllők pozitiacutev automatikus

gondolatai ellenben a pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival korrelaacuteltak (Wong 2012)

4

Szociaacutelis probleacutemahelyzetekben az emberek probleacutemaorientaacutecioacutejuk tekinteteacuteben is

kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel A pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacute szaacutemos dologboacutel eacutepuumll fel olyan

kieacuterteacutekeleacutesekből amelyek a probleacutemaacutet bdquokihiacutevaacuteskeacutentrdquo ciacutemkeacutezik olyan hiedelmekből amelyek

alapjaacuten a probleacutema kezelhető illetve olyan meggyőződeacutesekből amelyek szerint az egyeacutennek

megvan a keacutepesseacutege a probleacutema megoldaacutesaacutehoz stb A negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacute a

probleacutemaacutera a joacutelleacutetet fenyegető teacutenyezőkeacutent tekint arra oumlsztoumlnzi az embereket hogy

megkeacuterdőjelezzeacutek sajaacutet probleacutemamegoldoacute keacutepesseacuteguumlket stb (Chang DrsquoZurilla eacutes Sanna

2004) Az optimista beaacutelliacutetoacutedaacutes a pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz a pesszimista beaacutelliacutetoacutedaacutes

pedig a negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz koumltődik (Chang eacutes DZurilla 1996)

Az optimizmus a pozitiacutev pszicholoacutegia egyik koumlzponti fogalma fontos

egeacuteszseacutegprotektiacutev teacutenyező Felfoghatoacute tartoacutes szemeacutelyiseacutegjegykeacutent amely az egyeacutent arra

sarkallja hogy aacuteltalaacutenossaacutegban a dolgok kedvező pozitiacutev kimeneteleacutet eredmeacutenyeacutet vaacuterja el

(Scheier eacutes Carver 1985 Carver Scheier eacutes Segerstrom 2010) A maacutesik megkoumlzeliacuteteacutes

szerint az optimizmus speciaacutelis magyaraacutezoacute stiacutelus amellyel peacuteldaacuteul a szemeacutely a rossz

esemeacutenyeket aacutetmenetinek specifikusnak nem aacuteltalaacutenosnak fogja fel (Forgeard eacutes Seligman

2012) A diszpozicionaacutelis pesszimizmus a diszpozicionaacutelis optimizmus ellenteacutete vagyis a

joumlvőbeli esemeacutenyek kimeneteleacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos negatiacutev elvaacuteraacutes Baacuter uacutegy tűnik hogy az

optimizmus tartoacutes szemeacutelyiseacuteg vonaacutes alakulaacutesaacutet koumlrnyezeti taacutersas teacutenyezők is előrejelzik A

serduumllők szociooumlkonoacutemiai staacutetusza (Heinonen Raumlikkoumlnen Matthews Scheier Raitakari

Pulkki eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen 2006) a serduumllő szuumlleivel valoacute joacute kapcsolata (Hjelle Busch eacutes

Warren 1996) a fiatalok iskolai teljesiacutetmeacutenye (Ek Remes eacutes Sovio 2004) eacutes iskolaacuteval

kapcsolatos pozitiacutev tapasztalatai (Orejudo Puyuelo Fenaacutendez-Turado eacutes Ramos 2012) mind

pozitiacutev kapcsolatban vannak a diszpozicionaacutelis optimizmusuk szintjeacutevel Serduumllők eseteacuteben is

kimutattaacutek hogy az optimizmus kisebb eacuteszlelt stresszel jaacuter egyuumltt eacutes vaacuteltozatos pszicholoacutegiai

probleacutemaacutekkal (peacuteldaacuteul szorongaacutes depresszioacute) is negatiacutev kapcsolatban van (Huan Yeo Ang eacutes

Chong 2006 Ho Cheung eacutes Cheung 2010) A pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival

(peacuteldaacuteul pozitiacutev eacutenkeacutep eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg) viszont pozitiacutev kapcsolatban volt a serduumllők

optimizmus szintje (Extremera Duraacuten eacutes Rey 2007 Wong eacutes Lim 2009 Ho eacutes mtsai 2010)

Az optimizmus azaacuteltal is hozzaacutejaacuterulhat az egeacuteszseacuteg eacutes a joacutelleacutet fenntartaacutesaacutehoz hogy adaptiacutevabb

coping formaacutekat aktivaacutel A diszpozicionaacutelis optimizmus magasabb szintje az aktiacutev

megkuumlzdeacutesi stiacutelust miacuteg az optimizmus alacsonyabb szintje az elkeruumllő megkuumlzdeacutesi formaacutekat

jelzi előre (Scheier Weintraub eacutes Carver 1986 Carver Scheier eacutes Weintraub 1989 Chang

eacutes DrsquoZurilla 1996 Iwanaga Yokoyama eacutes Seiwa 2004 Solberg Nes eacutes Segerstrom 2006)

Neacutehaacuteny vizsgaacutelat alapjaacuten az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a serduumllők diszpozicionaacutelis optimizmusa

pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal (Yarcheski Mahon eacutes Yarcheski

2004 Ayres 2008 Ayres Atkins eacutes Mahat 2010)

Az empirikus kutataacutes ceacutelkitűzeacutesei eacutes hipoteacutezisei

A vizsgaacutelat haacuterom főbb keacuterdeacutes koumlruumll oumlsszpontosult a hipoteacuteziseket ezeknek megfelelően

fogalmaztam meg

1 A fent emliacutetett eredmeacutenyek azt sugalljaacutek hogy az optimizmus eacutes a megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek egyuumlttesen jaacuterulnak hozzaacute a joacutelleacutethez Ezeknek az eredmeacutenyeknek a

legtoumlbbje felnőtt populaacutecioacuteval veacutegzett vizsgaacutelatokboacutel szaacutermazik Tudomaacutesom szerint a

serduumllőkre vonatkozoacutean maacutes vizsgaacutelat meacuteg nem elemezte ezt a keacuterdeacuteskoumlrt egy

szintetizaacutelt modellen beluumll Előszoumlr az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes a joacutelleacutet

kuumlloumlnboumlző mutatoacutei koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacuteseket teszteltem szisztematikusan Ezt koumlvetően

5

ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodellbe integraacuteltam amelyneacutel az optimizmus eacutes a

megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek voltak a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eacutes a pszicheacutes joacutelleacutet pozitiacutev eacutes

negatiacutev mutatoacutei a fuumlggő vaacuteltozoacutek

2 Olaacuteh (2005) pszicholoacutegiai immunrendszer elmeacutelete alapjaacuten az optimizmus az

uacutegynevezett megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacutesze Ez stresszes helyzetben a

fizikai eacutes taacutersas koumlrnyezet feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes kontrollaacutelaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute Egybevetve ezt

Lazarus (1993) tranzakcionalista megkuumlzdeacutes elmeacuteleteacutevel felteacuteteleztem hogy az

optimizmusnak a megkuumlzdeacutes kieacuterteacutekeleacutesi folyamataiban van fontos szerepe Ezeacutert

megvizsgaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy problematikus helyzet kieacuterteacutekeleacutese

koumlzben megjelenő automatikus gondolatai koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest

3 Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai teacutenyezők is

magyaraacutezzaacutek a serduumllők joacutelleacuteteacutet A haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg azon mutatoacuteit

kerestem amelyek a tanuloacutek szubjektiacutev joacutelleacuteteacutenek szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Az alaacutebbi hipoteacuteziseket vizsgaacuteltam

H1 A serduumllők optimizmusaacutet csak kis meacuterteacutekben magyaraacutezzaacutek a taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyezők

H2 Az optimizmus az egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutesek (fizikai aktivitaacutes eacutetkezeacutesi kontroll)

gyakoribb megjeleneacuteseacutenek eacutes a nagyobb meacuterteacutekű pszicheacutes joacutelleacutet (eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese) eseacutelyeacutet jelzi előre

H3 Az optimizmus az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesek (nagyivaacutes dohaacutenyzaacutes) ritkaacutebb

megjeleneacuteseacutenek eseacutelyeacutet eacutes az alacsonyabb szintű depresszioacute eseacutelyeacutet jelzi előre

H4 Azok a serduumllők akik valamilyen fizikai aktivitaacutest veacutegeznek eacutes egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetnek optimistaacutebbak mint azok akik ilyen egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutest ritkaacutebban

produkaacutelnak

H5 Azok a fiatalok akik dohaacutenyoznak eacutes alkoholt fogyasztanak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak mint azok akikre nem jellemzőek ezek az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesformaacutek

H6 Serduumllőkorban az aktiacutev megkoumlzeliacutető tiacutepusuacute megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek az egeacuteszseacutegveacutedő

magatartaacutesformaacutekkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) pozitiacutev az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesekkel (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) negatiacutev kapcsolatban vannak

H7 Serduumllőkorban a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping formaacutek az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

magatartaacutesformaacutekkal (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) pozitiacutev az egeacuteszseacutegveacutedő

megnyilvaacutenulaacutesokkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) negatiacutev kapcsolatban vannak

H8 Serduumllőkorban a taacutersas megkuumlzdeacutesi moacutedok mind az egeacuteszseacutegveacutedő mind az egeacutesz-

seacutegkockaacutezati magatartaacutest szignifikaacutensan magyaraacutezzaacutek eacutes pozitiacutev kapcsolatban vannak

ezekkel a vaacuteltozoacutekkal

H9 A kora serduumllők optimizmusa eacutes megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei

pozitiacutevan korrelaacutelnak egymaacutessal

H10 A kora serduumllők optimizmusa eacutes passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei negatiacutevan

korrelaacutelnak egymaacutessal

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

3

szociooumlkonoacutemiai staacutetusza peacuteldaacuteul a taacutersas haacuteloacutezatok koumlzoumlsseacutegek minőseacutege a csalaacutedi joacutelleacutet

anyagi haacutetteacuter stb (WHOHBSC Forum 20072008 Cicognani Albanesi eacutes Zani 2008) Ezen

kiacutevuumll a serduumllők haacuterom főbb szocializaacutecioacutes koumlzegeacutenek taacutersas kapcsolatai magyaraacutezzaacutek

szignifikaacutensan a serduumllőkori joacutelleacutetet A megfelelő csalaacutedi leacutegkoumlr haacutetteacuter (Joronen 2005 Vera

Thakral Gonzales Morgan Conner Caskey Bauer Mattera Clark Bena eacutes Dick 2008)

valamint a szuumllőkkel valoacute joacute kapcsolat serduumllőkorban is rendkiacutevuumll fontos előrejelzője a

pszicholoacutegiai joacutelleacutetnek (Furnham eacutes Cheng 2000 Gutman Brown Akerman eacutes Obolenskaya

2010) annak elleneacutere hogy a fiatalok eacuteleteacuteben maacutes szociaacutelis hataacutesok peacuteldaacuteul a kortaacutersak

jelenleacutete is egyre fontosabbaacute vaacutelik Az iskola mint maacutesik fontos szocializaacutecioacutes koumlzeg szinteacuten

előrejelzi a serduumllők szubjektiacutev joacutelleacuteteacutet Az osztaacutelytaacutersaktoacutel eacutes a tanaacuteroktoacutel kapott taacutemogataacutes

(Vedder Boekaerts eacutes Seegers 2005) az iskolaacuteval valoacute aacuteltalaacutenos eleacutegedettseacuteg (Joronen

2005 Gilman Ashby Sverko Florell eacutes Varjas 2005) fontos magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei a serduumllők

aacuteltalaacutenos joacutelleacuteteacutenek Veacuteguumll aacuteltalaacuteban a kortaacuterasakkal eacutes a baraacutetokkal valoacute joacute kapcsolat is

előrejelzi a serduumllők mentaacutelis joacutelleacuteteacutet (Kef eacutes Deković 2004 Oberle Schonert-Reichl eacutes

Zumbo 2011) azonban ez a kapcsolat nem mindig pozitiacutev iraacutenyuacute

A serduumllők pszicholoacutegiai joacutelleacuteteacutet alapvetően befolyaacutesolja a stressz eacutes az azzal valoacute

megkuumlzdeacutesuumlk A megkuumlzdeacutes Lazarus-feacutele (1993) tranzakcionalista elmeacutelete azt az

alkalmazkodaacutesi folyamatot iacuterja le amikor az egyeacuten egy erőforraacutesait pillanatnyilag meghaladoacute

vagy akaacuter fel is emeacutesztő helyzettel vagyis pszicholoacutegiai stresszel talaacutelkozik Az elsődleges

kieacuterteacutekeleacutes folyamaacuten az egyeacuten testi-lelki joacutelleacutete sajaacutet ceacutelja szempontjaacuteboacutel meacuteri fel a helyzetet

Iacutegy a szituaacutecioacutet fenyegetőnek de akaacuter irrelevaacutensnak is eacuterteacutekelheti A maacutesodlagos kieacuterteacutekeleacutes

folyamaacuten az egyeacuten szaacutemba veszi erőforraacutesait a helyzet kontrollaacutelhatoacutesaacutegaacutet eacutes azokat a

megkuumlzdeacutesi formaacutekat amelyekkel kezelheti a helyzetet Az eacuteletkorral egyre inkaacutebb bővuumll a

serduumllők coping repertoaacuterja ebben helyet kaphatnak az egeacuteszseacutegre aacutertalmas megkuumlzdeacutesek is

(Field eacutes Prinz 1997 Williams eacutes McGillicuddy-De Lisi 2000 Pikoacute 2001) A nem is

befolyaacutesolja a megkuumlzdeacutesi stiacutelust A laacutenyok hajlamosabbak taacutersas taacutemaszkereseacutessel passziacutev

vagy elkeruumllő megkuumlzdeacutessel kezelni a probleacutemaacutet A fiuacutek ezzel szemben aktiacutev externalizaacutecioacutes

megoldaacutesokkal reagaacutelnak a helyzetre (Frydenberg 1997 Pikoacute 2001) A pszicholoacutegiai

alkalmazkodaacutes eacutes az egeacuteszseacuteg szempontjaacuteboacutel aacuteltalaacuteban a megkoumlzeliacutető probleacutema-foacutekuszuacute

aktiacutev megkuumlzdeacutesek tekinthetők adaptiacutevnak Ezzel szemben a passziacutev megoldaacutest nem hozoacute az

egyeacutent a stresszes szituaacutecioacutetoacutel taacutevoliacutetoacute coping strateacutegiaacutek eacutes bizonyos esetben az eacuterzelem-

foacutekuszuacute megkuumlzdeacutesek legtoumlbbszoumlr maladaptiacutevnak bizonyulnak (Compas Connor-Smith

Saltzman Thomsen eacutes Wadsworth 2001 Frydenberg 2008) Vizsgaacutelatok azt mutatjaacutek hogy

az adaptiacutev coping formaacutek elsősorban az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul fizikai

aktivitaacutes) kapcsoloacutednak (Wijndaele Matton Duvigneaud Lefevre De Bourdeaudhuij

Duquet Thomis eacutes Philippaerts 2007 Saklofske Austin Galloway eacutes Davidson 2007) Ezzel

szemben a maladaptiacutev coping fajtaacutek inkaacutebb az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokhoz (peacuteldaacuteul

dohaacutenyzaacutes) koumltődnek (Wagner Myers eacutes McInnich 1999 Catanzaro eacutes Laurent 2004

Hasking Lyvers eacutes Carlopio 2011 Siqueira Diab Bodian eacutes Rolnitzky 2000) A serduumllőkori

kortaacutershataacutesok mind az egeacuteszseacutegveacutedő (Salvy de la Haye Bowker eacutes Hermans 2012) mind az

egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute magatartaacutesokat (Tomeacute Matos Simotildees Diniz eacutes Camacho 2012 Bot Engel

Knibb eacutes Meeus 2005) valoacutesziacutenűsiacutethetik

A stresszes szituaacutecioacuteval kapcsolatos automatikus gondolatok minőseacutege a probleacutema

orientaacutecioacute alapvetően hataacuterozza meg a kieacuterteacutekeleacutesi folyamatot a megkuumlzdeacutest eacutes veacutegső soron a

pszicheacutes joacutelleacutetet is Azok a serduumllők nagyobb eseacutellyel szenvedtek kuumlloumlnfeacutele pszichiaacutetriai

koacuterkeacutepben akikneacutel egy toumlbbfeacutelekeacuteppen is eacutertelmezhető taacutersas probleacutema főkeacutent negatiacutev

automatikus gondolatokat vaacuteltott ki (Higa eacutes Daleiden 2008 Hogendoorn Prins Vervoort

Wolters Nauta Hartman Moorlag de Haan eacutes Boer 2012) A serduumllők pozitiacutev automatikus

gondolatai ellenben a pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival korrelaacuteltak (Wong 2012)

4

Szociaacutelis probleacutemahelyzetekben az emberek probleacutemaorientaacutecioacutejuk tekinteteacuteben is

kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel A pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacute szaacutemos dologboacutel eacutepuumll fel olyan

kieacuterteacutekeleacutesekből amelyek a probleacutemaacutet bdquokihiacutevaacuteskeacutentrdquo ciacutemkeacutezik olyan hiedelmekből amelyek

alapjaacuten a probleacutema kezelhető illetve olyan meggyőződeacutesekből amelyek szerint az egyeacutennek

megvan a keacutepesseacutege a probleacutema megoldaacutesaacutehoz stb A negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacute a

probleacutemaacutera a joacutelleacutetet fenyegető teacutenyezőkeacutent tekint arra oumlsztoumlnzi az embereket hogy

megkeacuterdőjelezzeacutek sajaacutet probleacutemamegoldoacute keacutepesseacuteguumlket stb (Chang DrsquoZurilla eacutes Sanna

2004) Az optimista beaacutelliacutetoacutedaacutes a pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz a pesszimista beaacutelliacutetoacutedaacutes

pedig a negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz koumltődik (Chang eacutes DZurilla 1996)

Az optimizmus a pozitiacutev pszicholoacutegia egyik koumlzponti fogalma fontos

egeacuteszseacutegprotektiacutev teacutenyező Felfoghatoacute tartoacutes szemeacutelyiseacutegjegykeacutent amely az egyeacutent arra

sarkallja hogy aacuteltalaacutenossaacutegban a dolgok kedvező pozitiacutev kimeneteleacutet eredmeacutenyeacutet vaacuterja el

(Scheier eacutes Carver 1985 Carver Scheier eacutes Segerstrom 2010) A maacutesik megkoumlzeliacuteteacutes

szerint az optimizmus speciaacutelis magyaraacutezoacute stiacutelus amellyel peacuteldaacuteul a szemeacutely a rossz

esemeacutenyeket aacutetmenetinek specifikusnak nem aacuteltalaacutenosnak fogja fel (Forgeard eacutes Seligman

2012) A diszpozicionaacutelis pesszimizmus a diszpozicionaacutelis optimizmus ellenteacutete vagyis a

joumlvőbeli esemeacutenyek kimeneteleacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos negatiacutev elvaacuteraacutes Baacuter uacutegy tűnik hogy az

optimizmus tartoacutes szemeacutelyiseacuteg vonaacutes alakulaacutesaacutet koumlrnyezeti taacutersas teacutenyezők is előrejelzik A

serduumllők szociooumlkonoacutemiai staacutetusza (Heinonen Raumlikkoumlnen Matthews Scheier Raitakari

Pulkki eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen 2006) a serduumllő szuumlleivel valoacute joacute kapcsolata (Hjelle Busch eacutes

Warren 1996) a fiatalok iskolai teljesiacutetmeacutenye (Ek Remes eacutes Sovio 2004) eacutes iskolaacuteval

kapcsolatos pozitiacutev tapasztalatai (Orejudo Puyuelo Fenaacutendez-Turado eacutes Ramos 2012) mind

pozitiacutev kapcsolatban vannak a diszpozicionaacutelis optimizmusuk szintjeacutevel Serduumllők eseteacuteben is

kimutattaacutek hogy az optimizmus kisebb eacuteszlelt stresszel jaacuter egyuumltt eacutes vaacuteltozatos pszicholoacutegiai

probleacutemaacutekkal (peacuteldaacuteul szorongaacutes depresszioacute) is negatiacutev kapcsolatban van (Huan Yeo Ang eacutes

Chong 2006 Ho Cheung eacutes Cheung 2010) A pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival

(peacuteldaacuteul pozitiacutev eacutenkeacutep eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg) viszont pozitiacutev kapcsolatban volt a serduumllők

optimizmus szintje (Extremera Duraacuten eacutes Rey 2007 Wong eacutes Lim 2009 Ho eacutes mtsai 2010)

Az optimizmus azaacuteltal is hozzaacutejaacuterulhat az egeacuteszseacuteg eacutes a joacutelleacutet fenntartaacutesaacutehoz hogy adaptiacutevabb

coping formaacutekat aktivaacutel A diszpozicionaacutelis optimizmus magasabb szintje az aktiacutev

megkuumlzdeacutesi stiacutelust miacuteg az optimizmus alacsonyabb szintje az elkeruumllő megkuumlzdeacutesi formaacutekat

jelzi előre (Scheier Weintraub eacutes Carver 1986 Carver Scheier eacutes Weintraub 1989 Chang

eacutes DrsquoZurilla 1996 Iwanaga Yokoyama eacutes Seiwa 2004 Solberg Nes eacutes Segerstrom 2006)

Neacutehaacuteny vizsgaacutelat alapjaacuten az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a serduumllők diszpozicionaacutelis optimizmusa

pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal (Yarcheski Mahon eacutes Yarcheski

2004 Ayres 2008 Ayres Atkins eacutes Mahat 2010)

Az empirikus kutataacutes ceacutelkitűzeacutesei eacutes hipoteacutezisei

A vizsgaacutelat haacuterom főbb keacuterdeacutes koumlruumll oumlsszpontosult a hipoteacuteziseket ezeknek megfelelően

fogalmaztam meg

1 A fent emliacutetett eredmeacutenyek azt sugalljaacutek hogy az optimizmus eacutes a megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek egyuumlttesen jaacuterulnak hozzaacute a joacutelleacutethez Ezeknek az eredmeacutenyeknek a

legtoumlbbje felnőtt populaacutecioacuteval veacutegzett vizsgaacutelatokboacutel szaacutermazik Tudomaacutesom szerint a

serduumllőkre vonatkozoacutean maacutes vizsgaacutelat meacuteg nem elemezte ezt a keacuterdeacuteskoumlrt egy

szintetizaacutelt modellen beluumll Előszoumlr az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes a joacutelleacutet

kuumlloumlnboumlző mutatoacutei koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacuteseket teszteltem szisztematikusan Ezt koumlvetően

5

ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodellbe integraacuteltam amelyneacutel az optimizmus eacutes a

megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek voltak a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eacutes a pszicheacutes joacutelleacutet pozitiacutev eacutes

negatiacutev mutatoacutei a fuumlggő vaacuteltozoacutek

2 Olaacuteh (2005) pszicholoacutegiai immunrendszer elmeacutelete alapjaacuten az optimizmus az

uacutegynevezett megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacutesze Ez stresszes helyzetben a

fizikai eacutes taacutersas koumlrnyezet feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes kontrollaacutelaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute Egybevetve ezt

Lazarus (1993) tranzakcionalista megkuumlzdeacutes elmeacuteleteacutevel felteacuteteleztem hogy az

optimizmusnak a megkuumlzdeacutes kieacuterteacutekeleacutesi folyamataiban van fontos szerepe Ezeacutert

megvizsgaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy problematikus helyzet kieacuterteacutekeleacutese

koumlzben megjelenő automatikus gondolatai koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest

3 Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai teacutenyezők is

magyaraacutezzaacutek a serduumllők joacutelleacuteteacutet A haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg azon mutatoacuteit

kerestem amelyek a tanuloacutek szubjektiacutev joacutelleacuteteacutenek szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Az alaacutebbi hipoteacuteziseket vizsgaacuteltam

H1 A serduumllők optimizmusaacutet csak kis meacuterteacutekben magyaraacutezzaacutek a taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyezők

H2 Az optimizmus az egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutesek (fizikai aktivitaacutes eacutetkezeacutesi kontroll)

gyakoribb megjeleneacuteseacutenek eacutes a nagyobb meacuterteacutekű pszicheacutes joacutelleacutet (eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese) eseacutelyeacutet jelzi előre

H3 Az optimizmus az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesek (nagyivaacutes dohaacutenyzaacutes) ritkaacutebb

megjeleneacuteseacutenek eseacutelyeacutet eacutes az alacsonyabb szintű depresszioacute eseacutelyeacutet jelzi előre

H4 Azok a serduumllők akik valamilyen fizikai aktivitaacutest veacutegeznek eacutes egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetnek optimistaacutebbak mint azok akik ilyen egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutest ritkaacutebban

produkaacutelnak

H5 Azok a fiatalok akik dohaacutenyoznak eacutes alkoholt fogyasztanak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak mint azok akikre nem jellemzőek ezek az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesformaacutek

H6 Serduumllőkorban az aktiacutev megkoumlzeliacutető tiacutepusuacute megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek az egeacuteszseacutegveacutedő

magatartaacutesformaacutekkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) pozitiacutev az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesekkel (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) negatiacutev kapcsolatban vannak

H7 Serduumllőkorban a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping formaacutek az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

magatartaacutesformaacutekkal (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) pozitiacutev az egeacuteszseacutegveacutedő

megnyilvaacutenulaacutesokkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) negatiacutev kapcsolatban vannak

H8 Serduumllőkorban a taacutersas megkuumlzdeacutesi moacutedok mind az egeacuteszseacutegveacutedő mind az egeacutesz-

seacutegkockaacutezati magatartaacutest szignifikaacutensan magyaraacutezzaacutek eacutes pozitiacutev kapcsolatban vannak

ezekkel a vaacuteltozoacutekkal

H9 A kora serduumllők optimizmusa eacutes megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei

pozitiacutevan korrelaacutelnak egymaacutessal

H10 A kora serduumllők optimizmusa eacutes passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei negatiacutevan

korrelaacutelnak egymaacutessal

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

4

Szociaacutelis probleacutemahelyzetekben az emberek probleacutemaorientaacutecioacutejuk tekinteteacuteben is

kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel A pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacute szaacutemos dologboacutel eacutepuumll fel olyan

kieacuterteacutekeleacutesekből amelyek a probleacutemaacutet bdquokihiacutevaacuteskeacutentrdquo ciacutemkeacutezik olyan hiedelmekből amelyek

alapjaacuten a probleacutema kezelhető illetve olyan meggyőződeacutesekből amelyek szerint az egyeacutennek

megvan a keacutepesseacutege a probleacutema megoldaacutesaacutehoz stb A negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacute a

probleacutemaacutera a joacutelleacutetet fenyegető teacutenyezőkeacutent tekint arra oumlsztoumlnzi az embereket hogy

megkeacuterdőjelezzeacutek sajaacutet probleacutemamegoldoacute keacutepesseacuteguumlket stb (Chang DrsquoZurilla eacutes Sanna

2004) Az optimista beaacutelliacutetoacutedaacutes a pozitiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz a pesszimista beaacutelliacutetoacutedaacutes

pedig a negatiacutev probleacutemaorientaacutecioacutehoz koumltődik (Chang eacutes DZurilla 1996)

Az optimizmus a pozitiacutev pszicholoacutegia egyik koumlzponti fogalma fontos

egeacuteszseacutegprotektiacutev teacutenyező Felfoghatoacute tartoacutes szemeacutelyiseacutegjegykeacutent amely az egyeacutent arra

sarkallja hogy aacuteltalaacutenossaacutegban a dolgok kedvező pozitiacutev kimeneteleacutet eredmeacutenyeacutet vaacuterja el

(Scheier eacutes Carver 1985 Carver Scheier eacutes Segerstrom 2010) A maacutesik megkoumlzeliacuteteacutes

szerint az optimizmus speciaacutelis magyaraacutezoacute stiacutelus amellyel peacuteldaacuteul a szemeacutely a rossz

esemeacutenyeket aacutetmenetinek specifikusnak nem aacuteltalaacutenosnak fogja fel (Forgeard eacutes Seligman

2012) A diszpozicionaacutelis pesszimizmus a diszpozicionaacutelis optimizmus ellenteacutete vagyis a

joumlvőbeli esemeacutenyek kimeneteleacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos negatiacutev elvaacuteraacutes Baacuter uacutegy tűnik hogy az

optimizmus tartoacutes szemeacutelyiseacuteg vonaacutes alakulaacutesaacutet koumlrnyezeti taacutersas teacutenyezők is előrejelzik A

serduumllők szociooumlkonoacutemiai staacutetusza (Heinonen Raumlikkoumlnen Matthews Scheier Raitakari

Pulkki eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen 2006) a serduumllő szuumlleivel valoacute joacute kapcsolata (Hjelle Busch eacutes

Warren 1996) a fiatalok iskolai teljesiacutetmeacutenye (Ek Remes eacutes Sovio 2004) eacutes iskolaacuteval

kapcsolatos pozitiacutev tapasztalatai (Orejudo Puyuelo Fenaacutendez-Turado eacutes Ramos 2012) mind

pozitiacutev kapcsolatban vannak a diszpozicionaacutelis optimizmusuk szintjeacutevel Serduumllők eseteacuteben is

kimutattaacutek hogy az optimizmus kisebb eacuteszlelt stresszel jaacuter egyuumltt eacutes vaacuteltozatos pszicholoacutegiai

probleacutemaacutekkal (peacuteldaacuteul szorongaacutes depresszioacute) is negatiacutev kapcsolatban van (Huan Yeo Ang eacutes

Chong 2006 Ho Cheung eacutes Cheung 2010) A pszicholoacutegiai joacutelleacutet kuumlloumlnfeacutele mutatoacuteival

(peacuteldaacuteul pozitiacutev eacutenkeacutep eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg) viszont pozitiacutev kapcsolatban volt a serduumllők

optimizmus szintje (Extremera Duraacuten eacutes Rey 2007 Wong eacutes Lim 2009 Ho eacutes mtsai 2010)

Az optimizmus azaacuteltal is hozzaacutejaacuterulhat az egeacuteszseacuteg eacutes a joacutelleacutet fenntartaacutesaacutehoz hogy adaptiacutevabb

coping formaacutekat aktivaacutel A diszpozicionaacutelis optimizmus magasabb szintje az aktiacutev

megkuumlzdeacutesi stiacutelust miacuteg az optimizmus alacsonyabb szintje az elkeruumllő megkuumlzdeacutesi formaacutekat

jelzi előre (Scheier Weintraub eacutes Carver 1986 Carver Scheier eacutes Weintraub 1989 Chang

eacutes DrsquoZurilla 1996 Iwanaga Yokoyama eacutes Seiwa 2004 Solberg Nes eacutes Segerstrom 2006)

Neacutehaacuteny vizsgaacutelat alapjaacuten az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a serduumllők diszpozicionaacutelis optimizmusa

pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal (Yarcheski Mahon eacutes Yarcheski

2004 Ayres 2008 Ayres Atkins eacutes Mahat 2010)

Az empirikus kutataacutes ceacutelkitűzeacutesei eacutes hipoteacutezisei

A vizsgaacutelat haacuterom főbb keacuterdeacutes koumlruumll oumlsszpontosult a hipoteacuteziseket ezeknek megfelelően

fogalmaztam meg

1 A fent emliacutetett eredmeacutenyek azt sugalljaacutek hogy az optimizmus eacutes a megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek egyuumlttesen jaacuterulnak hozzaacute a joacutelleacutethez Ezeknek az eredmeacutenyeknek a

legtoumlbbje felnőtt populaacutecioacuteval veacutegzett vizsgaacutelatokboacutel szaacutermazik Tudomaacutesom szerint a

serduumllőkre vonatkozoacutean maacutes vizsgaacutelat meacuteg nem elemezte ezt a keacuterdeacuteskoumlrt egy

szintetizaacutelt modellen beluumll Előszoumlr az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes a joacutelleacutet

kuumlloumlnboumlző mutatoacutei koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacuteseket teszteltem szisztematikusan Ezt koumlvetően

5

ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodellbe integraacuteltam amelyneacutel az optimizmus eacutes a

megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek voltak a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eacutes a pszicheacutes joacutelleacutet pozitiacutev eacutes

negatiacutev mutatoacutei a fuumlggő vaacuteltozoacutek

2 Olaacuteh (2005) pszicholoacutegiai immunrendszer elmeacutelete alapjaacuten az optimizmus az

uacutegynevezett megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacutesze Ez stresszes helyzetben a

fizikai eacutes taacutersas koumlrnyezet feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes kontrollaacutelaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute Egybevetve ezt

Lazarus (1993) tranzakcionalista megkuumlzdeacutes elmeacuteleteacutevel felteacuteteleztem hogy az

optimizmusnak a megkuumlzdeacutes kieacuterteacutekeleacutesi folyamataiban van fontos szerepe Ezeacutert

megvizsgaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy problematikus helyzet kieacuterteacutekeleacutese

koumlzben megjelenő automatikus gondolatai koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest

3 Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai teacutenyezők is

magyaraacutezzaacutek a serduumllők joacutelleacuteteacutet A haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg azon mutatoacuteit

kerestem amelyek a tanuloacutek szubjektiacutev joacutelleacuteteacutenek szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Az alaacutebbi hipoteacuteziseket vizsgaacuteltam

H1 A serduumllők optimizmusaacutet csak kis meacuterteacutekben magyaraacutezzaacutek a taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyezők

H2 Az optimizmus az egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutesek (fizikai aktivitaacutes eacutetkezeacutesi kontroll)

gyakoribb megjeleneacuteseacutenek eacutes a nagyobb meacuterteacutekű pszicheacutes joacutelleacutet (eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese) eseacutelyeacutet jelzi előre

H3 Az optimizmus az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesek (nagyivaacutes dohaacutenyzaacutes) ritkaacutebb

megjeleneacuteseacutenek eseacutelyeacutet eacutes az alacsonyabb szintű depresszioacute eseacutelyeacutet jelzi előre

H4 Azok a serduumllők akik valamilyen fizikai aktivitaacutest veacutegeznek eacutes egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetnek optimistaacutebbak mint azok akik ilyen egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutest ritkaacutebban

produkaacutelnak

H5 Azok a fiatalok akik dohaacutenyoznak eacutes alkoholt fogyasztanak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak mint azok akikre nem jellemzőek ezek az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesformaacutek

H6 Serduumllőkorban az aktiacutev megkoumlzeliacutető tiacutepusuacute megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek az egeacuteszseacutegveacutedő

magatartaacutesformaacutekkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) pozitiacutev az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesekkel (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) negatiacutev kapcsolatban vannak

H7 Serduumllőkorban a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping formaacutek az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

magatartaacutesformaacutekkal (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) pozitiacutev az egeacuteszseacutegveacutedő

megnyilvaacutenulaacutesokkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) negatiacutev kapcsolatban vannak

H8 Serduumllőkorban a taacutersas megkuumlzdeacutesi moacutedok mind az egeacuteszseacutegveacutedő mind az egeacutesz-

seacutegkockaacutezati magatartaacutest szignifikaacutensan magyaraacutezzaacutek eacutes pozitiacutev kapcsolatban vannak

ezekkel a vaacuteltozoacutekkal

H9 A kora serduumllők optimizmusa eacutes megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei

pozitiacutevan korrelaacutelnak egymaacutessal

H10 A kora serduumllők optimizmusa eacutes passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei negatiacutevan

korrelaacutelnak egymaacutessal

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

5

ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodellbe integraacuteltam amelyneacutel az optimizmus eacutes a

megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek voltak a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eacutes a pszicheacutes joacutelleacutet pozitiacutev eacutes

negatiacutev mutatoacutei a fuumlggő vaacuteltozoacutek

2 Olaacuteh (2005) pszicholoacutegiai immunrendszer elmeacutelete alapjaacuten az optimizmus az

uacutegynevezett megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacutesze Ez stresszes helyzetben a

fizikai eacutes taacutersas koumlrnyezet feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes kontrollaacutelaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute Egybevetve ezt

Lazarus (1993) tranzakcionalista megkuumlzdeacutes elmeacuteleteacutevel felteacuteteleztem hogy az

optimizmusnak a megkuumlzdeacutes kieacuterteacutekeleacutesi folyamataiban van fontos szerepe Ezeacutert

megvizsgaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy problematikus helyzet kieacuterteacutekeleacutese

koumlzben megjelenő automatikus gondolatai koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest

3 Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai teacutenyezők is

magyaraacutezzaacutek a serduumllők joacutelleacuteteacutet A haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg azon mutatoacuteit

kerestem amelyek a tanuloacutek szubjektiacutev joacutelleacuteteacutenek szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Az alaacutebbi hipoteacuteziseket vizsgaacuteltam

H1 A serduumllők optimizmusaacutet csak kis meacuterteacutekben magyaraacutezzaacutek a taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyezők

H2 Az optimizmus az egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutesek (fizikai aktivitaacutes eacutetkezeacutesi kontroll)

gyakoribb megjeleneacuteseacutenek eacutes a nagyobb meacuterteacutekű pszicheacutes joacutelleacutet (eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese) eseacutelyeacutet jelzi előre

H3 Az optimizmus az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesek (nagyivaacutes dohaacutenyzaacutes) ritkaacutebb

megjeleneacuteseacutenek eseacutelyeacutet eacutes az alacsonyabb szintű depresszioacute eseacutelyeacutet jelzi előre

H4 Azok a serduumllők akik valamilyen fizikai aktivitaacutest veacutegeznek eacutes egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetnek optimistaacutebbak mint azok akik ilyen egeacuteszseacutegveacutedő viselkedeacutest ritkaacutebban

produkaacutelnak

H5 Azok a fiatalok akik dohaacutenyoznak eacutes alkoholt fogyasztanak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak mint azok akikre nem jellemzőek ezek az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesformaacutek

H6 Serduumllőkorban az aktiacutev megkoumlzeliacutető tiacutepusuacute megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek az egeacuteszseacutegveacutedő

magatartaacutesformaacutekkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) pozitiacutev az egeacuteszseacutegkockaacutezati

viselkedeacutesekkel (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) negatiacutev kapcsolatban vannak

H7 Serduumllőkorban a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping formaacutek az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

magatartaacutesformaacutekkal (dohaacutenyzaacutes alkoholfogyasztaacutes) pozitiacutev az egeacuteszseacutegveacutedő

megnyilvaacutenulaacutesokkal (fizikai aktivitaacutes taacuteplaacutelkozaacuteskontroll) negatiacutev kapcsolatban vannak

H8 Serduumllőkorban a taacutersas megkuumlzdeacutesi moacutedok mind az egeacuteszseacutegveacutedő mind az egeacutesz-

seacutegkockaacutezati magatartaacutest szignifikaacutensan magyaraacutezzaacutek eacutes pozitiacutev kapcsolatban vannak

ezekkel a vaacuteltozoacutekkal

H9 A kora serduumllők optimizmusa eacutes megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei

pozitiacutevan korrelaacutelnak egymaacutessal

H10 A kora serduumllők optimizmusa eacutes passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei negatiacutevan

korrelaacutelnak egymaacutessal

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

6

H11 A kora serduumllők megkoumlzeliacutető illetve maacutes adaptiacutev coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak

az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel eacutes negatiacutevan az eacuteszlelt stresszel

H12 A kora serduumllők passziacutev diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutei pozitiacutevan korrelaacutelnak az

eacuteszlelt stresszel eacutes negatiacutevan az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteggel

H13 A kora serduumllők optimizmusa az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget eacutes az eacuteszlelt stressz szintet

koumlzvetlenuumll eacutes koumlzvetett moacutedon is magyaraacutezza Az indirekt kapcsolat mediaacutetorai a coping

strateacutegiaacutek

H14 A tanuloacuteknak egy toumlbbeacutertelmű helyzetre adott automatikus gondolatait eacutes eacuterzelmi

vaacutelaszait kvalitatiacutev moacutedszerrel elemeztem Azt felteacuteteleztem hogy a pozitiacutev automatikus

gondolatok eacutes aacutetkeretezeacutesek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban fordulnak elő a magasan

optimista diaacutekoknaacutel az alacsonyan optimistaacutekhoz viszonyiacutetva Ezen kiacutevuumll azt vaacutertam hogy a

negatiacutev automatikus gondolatok szignifikaacutensan alacsonyabb araacutenyban fordulnak elő a

magasan optimista diaacutekok eseteacuteben az alacsonyan optimistaacutekhoz keacutepest

Veacuteguumll a serduumllők joacutelleacuteteacutet előrejelző taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat taacutertam

fel de itt az elemzeacutes leiacuteroacute jellege miatt nem fogalmaztam meg hipoteacutezist

Az első eacutes a maacutesodik felmeacutereacutes mintaacuteja eacutes adatfelveacuteteli eljaacuteraacutesa

Az első felmeacutereacutes a 2008-as Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes reacuteszekeacutent keacuteszuumllt A dolgozathoz

felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk ennek a komplex felmeacutereacutesnek csupaacuten egy reacuteszeacutet jelentetteacutek

(reacuteszletesen laacutesd Pikoacute Bettina Szegedi Ifjuacutesaacutegkutataacutes 2000 2008 Kaacuteros szenvedeacutelyek eacutes a

depresszioacutes tuumlnet egyuumlttes előfordulaacutesa serduumllők koumlreacuteben c fejezetet) Az adatgyűjteacutes 2008

első feacuteleacuteveacuteben zajlott le 881 fő (eacuteletkori terjedelem 14ndash20 eacutev eacuteletkori aacutetlag = 166plusmn13 eacutev a

minta 446-a laacuteny) reacuteszveacuteteleacutevel Oumlsszesen oumlt veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott koumlzeacutepiskola

tanuloacutei toumlltoumltteacutek ki a keacuterdőiacutevet Az adatgyűjteacutes alapegyseacutegei a random moacutedon kivaacutelasztott

osztaacutelyok voltak Oumlsszesen 900 keacuterdőiacutevet osztottunk ki a vaacutelaszadaacutesi araacuteny 9790 volt A

keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese keacutepzett mentaacutelhigieacutenikusok segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent az osztaacutelyfőnoumlki oacutera

kereteacuteben A vaacutelaszadaacutes oumlnkeacutentes eacutes neacutev neacutelkuumlli volt

A maacutesodik felmeacutereacuteshez 2010 maacutesodik feacuteleacuteveacuteben 2 szegedi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban vettuumlk

fel az adatokat 7 eacutes 8 osztaacutelyos tanuloacutekkal A laacutenyok araacutenya 538 az aacutetlageacuteletkor 1377 plusmn

071 eacutev volt A felmeacutereacutesben oumlsszesen 236 fő vett reacuteszt A felmeacutereacutes az iskola igazgatoacutejaacutenak eacutes

a szuumllőknek a beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutent A keacuterdőiacutev kitoumllteacuteseacutet az osztaacutelyfőnoumlkoumlk illetve maacutes

tanaacuterok biztosiacutetottaacutek A pedagoacutegusok csak a legfőbb kutataacutesi ceacutelokat ismerteacutek a joumlvőbeli

statisztikai elemzeacuteseket nem A tanuloacutekat informaacuteltaacutek az anonimitaacutes biztosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes a

keacuterdőiacutev főbb ceacuteljairoacutel Ezek az informaacutecioacutek iacuteraacutesos formaacuteban is fel voltak tuumlntetve a keacuter-

dőiacutevcsomag elejeacuten A keacuterdőiacutev kitoumllteacutese aacutetlagosan 40mdash45 percet azaz egy aacuteltalaacutenos iskolai

tanoacuteraacutet vett igeacutenybe A vaacutelaszadaacutes meacuterteacuteke 100-os volt a tanoacuteraacuten reacuteszt vevő minden tanuloacute

kitoumlltoumltte a keacuterdőiacutevet

Az adatokat minden esetben SPSS 150 for Windows Release eacutes IBM SPSS Statistics

200 nevű szoftverrel elemeztem

A felmeacutereacutesekben felhasznaacutelt meacuterőeszkoumlzoumlk

1 A szubjektiacutev joacutelleacutet meacutereacuteseacutere az Eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg skaacutelaacutet (Satisfaction With Life

(SWL) Diener Emmons Larsen eacutes Griffin 1985) hasznaacuteltam

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

7

2 Szociooumlkonoacutemiai staacutetusz Az apa eacutes az anya iskolai veacutegzettseacutegeacutenek eacutes a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz szubjektiacutev megiacuteteacuteleacutese (laacutesd Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) alapjaacuten

meacutertem fel

3 Szuumllői taacutemogataacutes Az anyai eacutes apai taacutemogataacutessal valoacute eleacutegedettseacuteget az Eleacutegedettseacuteg a

taacutersas taacutemogataacutessal (Measures of Perceived Social Support Turner eacutes Marino 1994)

nevű skaacutelaacuteval meacutertem A probleacutemaacutek megosztaacutesaacutet a szuumllőkkel a koumlvetkező keacuterdeacutessel

meacutertem bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg a probleacutemaacuteidat szuumlleiddelrdquo Erre a keacuterdeacutesre

egy 5 fokozatuacute skaacutelaacuten kellett vaacutelaszolni

4 Neveleacutesi gyakorlat eacutes kontroll A neveleacutesi gyakorlat felmeacutereacuteseacutere megkeacuterdeztem

bdquoMilyen gyakran vacsoraacutezik egyuumltt a csalaacutedrdquo (laacutesd Fitzpatrick 1997 Kann 2001

Pikoacute eacutes Fitzpatrick 2007) A szuumllői kontroll funkcioacutejaacutet a koumlvetkező keacutet keacuterdeacutessel

vizsgaacuteltam (1) bdquoAmikor a baraacutetaiddal vagy milyen gyakran tudjaacutek a szuumlleid hogy

hovaacute mentekrdquo (2) bdquoMilyen gyakran mondjaacutek meg a szuumlleid hogy mikorra kell

hazamennedrdquo A vaacutelaszokat gyakorisaacutegi skaacutelaacuten lehetett megadni A szuumllők

eacuterteacutekrendjeacutenek elfogadaacutesaacutet az 5 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute gyermeki koumltelesseacuteg alskaacutelaacuteval (Unger

Ritt-Olson Teran Huang Hoffman eacutes Palmer 2002) meacutertem

5 Iskolai eleacutegedettseacuteg bdquoHogyan eacuterzed magad az iskolaacutebanrdquo A vaacutelaszokat neacutegyfokuacute

skaacutelaacuten lehetett megadni

6 Tanaacuteri taacutemogataacutes bdquoMilyen gyakran beszeacuteled meg probleacutemaacuteidat tanaacuteraiddal A

vaacutelaszokat neacutegyfokuacute gyakorisaacutegi skaacutela segiacutetseacutegeacutevel lehetett megadni

7 Iskolai teljesiacutetmeacuteny A tanuloacutek egy heacutetfokuacute skaacutelaacuten adhattaacutek meg hogy aacuteltalaacuteban

milyen jegyet szoktak kapni

8 Kortaacutersak A kortaacutersakkal kapcsolatban keacutet keacuterdeacutest tettem fel (laacutesd National Survey on

Drug Use 2002) A tanuloacutenak vaacutelaszkeacutent egy szaacutemot kellett iacuternia a pontozott vonalra

(1) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny olyan baraacutetod van akivel koumlzoumls az eacuterdeklődeacutesi vagy

teveacutekenyseacutegi koumlroumldrdquo (2) bdquoA csalaacutedtagjaidon kiacutevuumll haacuteny igazaacuten joacute baraacutetod van akit

valoacuteban kedvelsz eacutes aki toumlrődik veledrdquo

9 Optimizmus Meacutereacuteseacutere az Eacuteletszemleacutelet teszt (Life Orientation Test LOT Scheier eacutes

Carver 1985) nevű skaacutela magyar verzioacutejaacutet alkalmaztam

10 Egeacuteszseacutegveacutedő eacutes egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesok A fizikai aktivitaacutes eacutes az egeacuteszseacuteges

taacuteplaacutelkozaacutes gyakorisaacutegaacutet (Luszczynska Gibbons Piko eacutes Tekozel 2004 alapjaacuten)

illetve a dohaacutenyzaacutes az alkoholfogyasztaacutes eacutes a nagyivaacuteszat gyakorisaacutegaacutet (Kann 2001

alapjaacuten) az alaacutebbi keacuterdeacutesekkel vizsgaacuteltam (1) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN milyen

meacuterteacutekben figyelteacutel oda az eacutetkezeacutesedre azaz proacutebaacuteltaacutel egeacuteszseacutegesen taacuteplaacutelkoznirdquo (2)

bdquoAz ELMUacuteLT HOacuteNAPBAN milyen gyakran vetteacutel reacuteszt erős legalaacutebb feacutel oacuteraacuteig tartoacute

fizikai aktivitaacutesban (sport munka)rdquo (3) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN kb mennyit

dohaacutenyoztaacutelrdquo (4) bdquoAz ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel alkoholtrdquo (5) bdquoAz

ELMUacuteLT 3 HOacuteNAPBAN haacutenyszor ittaacutel nagyobb mennyiseacutegű (toumlbb pohaacuter) alkoholtrdquo

A vaacutelaszokat minden esetben 6 fokuacute gyakorisaacutegi skaacutelaacuten kellett megadni

11 Egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacutese A fiatalok az alaacutebbi keacuterdeacutesre vaacutelaszoltak egy neacutegyfokuacute

skaacutela segiacutetseacutegeacutevel bdquoMilyennek tartod egeacuteszseacutegi aacutellapotodat a hasonloacute koruacuteakkal

oumlsszehasonliacutetvardquo

12 Depresszioacute A 27 aacutelliacutetaacutesboacutel aacutelloacute roumlvidiacutetett Gyermek Depresszioacute Keacuterdőiacutevet (Childrenrsquos

Depression Inventory CDI) hasznaacuteltam (Kovacs 1992)

13 Eacuteszlelt stressz A vaacuteltozoacutet az Eacuteszlelt Stressz Skaacutelaacuteval (Perceived Stress Scale PSS

Cohen Kamarck eacutes Mermelstein 1985) meacutertem

14 Serduumllőkori coping Az egyes coping strateacutegiaacutek hasznaacutelataacutenak gyakorisaacutegaacutet az

Adolescent Coping Scale (Frydenberg eacutes Lewis 1993) nevű skaacutela segiacutetseacutegeacutevel

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

8

meacutertem A 18 alskaacutela 3 nagyobb csoportba sorolhatoacute amelyek kuumlloumlnboumlző coping

stiacutelusokat reprezentaacutelnak (zaacuteroacutejelben a coping strateacutegiaacutek)

Probleacutemamegoldoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Probleacutema megoldaacutesaacutera

foacutekuszaacutelaacutes Fizikai rekreaacutecioacute Relaxaacutecioacute Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa

Valakihez tartozaacutes Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Pozitiacutevumokra valoacute

foacutekuszaacutelaacutes)

Maacutesokra taacutemaszkodoacute stiacutelus (Taacutersas taacutemasz kereseacutese Taacutersas cselekveacutes

Spirituaacutelis segiacutetseacuteg kereseacutese Segiacutetseacuteg szakembertől)

eacutes Non-produktiacutev stiacutelus (Aggodalom Valakihez tartozaacutes Vaacutegyaacutelom

Tehetetlenseacuteg Feszuumlltseacutegcsoumlkkenteacutes Probleacutema ignoraacutelaacutesa Probleacutema

elhallgataacutesa Oumlnvaacuted)

A skaacutela a validaacutelaacutesi szakaszban van ezeacutert a vele kapcsolatos eredmeacutenyek pilot

studynak tekinthetők

15 Pozitiacutev gondolkodaacutes A feladat amelyet a gyerekek automatikus gondolkodaacutesaacutenak

felmeacutereacuteseacutere hasznaacuteltam eredetileg a Best of Coping elnevezeacutesű intervencioacutes program

(Frydenberg eacutes Brandon 2002) egyik elemeacutet keacutepezi A gyakorlat egy konfliktust

jeleniacutet meg a meseacutelő baraacutetjaacuteval megbeszeacutelt egy koumlzoumls filmneacutezeacutest a moziban de a

baraacutet nem eacuterkezik meg a vetiacuteteacutesre Sőt egy koumlzoumls ismerős koumlzli hogy laacutetta őt egy

csapat maacutesik gyerekkel egyuumltt vidaacuteman nevetgeacutelve A vaacutelaszadoacutenak meg kell iacuteteacutelnie

hogy ebben a szituaacutecioacuteban mi lenne az első gondolata eacutes eacuterzeacutese Ezt koumlvetően haacuterom

kuumlloumlnboumlző magyaraacutezatot kap arra hogy valoacutejaacuteban mi toumlrteacutent Az első magyaraacutezat

szerint a baraacutet azeacutert mond le a mozizaacutesroacutel mert inkaacutebb egy maacutesik taacutersasaacuteggal pizzaacutezik

A maacutesodik verzioacuteban a baraacutet elneacutezi a megbeszeacutelt időpontot eacutes egy koraacutebbi vetiacuteteacutesre

megy el A harmadik helyzetben a baraacutet baacutetyja elmondja a narraacutetornak hogy az

eacutedesanyjuk balesetet szenvedett eacutes a baraacutet a koacuterhaacutezba ment vele

Főbb eredmeacutenyek eacutes megbeszeacuteleacutes

Első keacuterdeacutesfelveteacutesem az volt hogy vajon a serduumllők optimizmusaacutera hataacutessal lehetnek ndashe

taacutersas teacutenyezők Az optimizmus lehetseacuteges taacutersas prediktorait toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute

elemzeacutessel vizsgaacuteltam Az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=014 plt0001) a probleacutemaacutek

megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=017 plt0001) eacutes az iskolai eleacutegedettseacuteg (β=009 plt001)

magyaraacutezta szignifikaacutensan az optimizmus varianciaacutejaacutet A modell magyaraacutezoacute ereje

meglehetősen alacsony (15) volt ami konzisztens az előzetes hipoteacutezissel (H1) Az

eredmeacuteny azt sugallja hogy az optimizmus fejleszthető bizonyos teacutenyezőkkel amelyek a

serduumllők szocializaacutecioacutes koumlzegeihez koumltődnek de ez a hataacutes meglehetősen kicsi

(Termeacuteszetesen a fordiacutetott kauzalitaacutes (az optimizmus hat ezekre a faktorokra) szinteacuten igaz

lehet de keveacutesbeacute plauzibilis)

Eredmeacutenyeim toumlbbseacutege az optimizmus egeacuteszseacutegveacutedő termeacuteszeteacutere utalt A logisztikus

regresszioacuteboacutel szaacutermazoacute adatok szinteacuten ezt tuumlkroumlzteacutek eacutes neacutehaacuteny előzetes felteveacutest is

alaacutetaacutemasztottak (H2-H3) Az egeacuteszseacutegkockaacutezati viselkedeacutesekneacutel eacutes a CDI pontnaacutel az egyneacutel

kisebb eseacutelyhaacutenyados (OR) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesoknaacutel az SWL pontszaacutemnaacutel eacutes az

egeacuteszseacutegi aacutellapot oumlneacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az egyneacutel nagyobb OR jelenthet protektiacutev hataacutest A LOT

pontszaacutem alakulaacutesa szignifikaacutensan bejoacutesolta a nagyivaacuteszatot (OR=0971 plt005) a fizikai

aktivitaacutest (OR=1045 plt0001) az egeacuteszseacuteges eacutetrendet (OR=1070 plt0001) a kisebb

meacuterteacutekű CDI-t (OR=0851 plt0001) a nagyobb SWL-t (OR=1351 plt0001) valamint az

egeacuteszseacutegi aacutellapot jobb oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet (OR=1179 plt0001) Ezek az eredmeacutenyek tehaacutet arra

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

9

utalnak hogy a diszpozicionaacutelis optimizmus pozitiacutev kapcsolatban van az egeacuteszseacuteg

mutatoacutekkal eacutes negatiacutev kapcsolatban az egeacuteszseacutegkockaacutezati mutatoacutekkal Ezen feluumll a

keacutetszempontos (nem x egeacuteszseacutegmagatartaacutes elrendezeacutesű) ANOVA amelyet a LOT-boacutel keacutepzett

optimizmus eacutes pesszimizmus pontszaacutemokra futtattam le a H4 eacutes H5 hipoteacuteziseket reacuteszben

igazolta A H4-el oumlsszhangban azok a diaacutekok akik fizikai aktivitaacutest veacutegeztek magasabb

optimizmussal rendelkeztek mint azok akik egyaacuteltalaacuten nem mozogtak a vizsgaacutelt időszakban

(fizikai aktivitaacutes főhataacutes F(1 842)=93 plt005) eacutes ez a fiuacutek eseteacuteben erősebb hataacutesnak

bizonyult (fizikai aktivitaacutes x nem interakcioacute F(1 842)=50 plt005) Az egeacuteszseacuteges eacutetrendet

koumlvetők optimizmusa nagyobb volt mint az eacutetkezeacutesuumlkre keveacutesbeacute uumlgyelőkeacute (Egeacuteszseacuteges

eacutetrend főhataacutes ((F(1 840)=134 plt0001) ami szinteacuten H4-et taacutemogatja Veacuteguumll koumlzvetetten eacutes

reacuteszben megerősiacutetette a H4 hipoteacutezist az hogy a vizsgaacutelt perioacutedusban alkoholt nem fogyasztoacute

laacutenyoknak szignifikaacutensan magasabb volt a diszpozicionaacutelis optimizmusa mint az

alkoholfogyasztoacute laacutenyoknak A H4-el viszont uumltkoumlzoumltt a fiuacuteknaacutel tapasztalt ellenteacutetes tendencia

amelyneacutel az alkoholt fogyasztoacuteknak volt szignifikaacutensan magasabb vonaacutes optimizmusa az

alkoholt nem fogyasztoacutekeacutehoz keacutepest habaacuter az aacutetlagok kuumlloumlnbseacutege csekeacutely volt

(Alkoholfogyasztaacutes x Nem interakcioacute (F(1 840)=45 plt001) A H5-el konzisztensen azok a

tanuloacutek akik a felmeacutereacutest megelőző haacuterom hoacutenapban dohaacutenyoztak szignifikaacutensan

pesszimistaacutebbak voltak mint azok akik nem gyuacutejtottak raacute ebben az időszakban (dohaacutenyzaacutes

főhataacutes F(1 828)=79 plt001)

Az egeacuteszseacutegmagatartaacutesok eacutes a coping strateacutegiaacutek viszonyaacuteval kapcsolatos hipoteacuteziseket

(H4-H8) toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacute analiacutezissel vizsgaacuteltam A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek a coping

strateacutegiaacutek gyakorisaacutega a fuumlggő vaacuteltozoacutek az egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesok

voltak A teljes mintaacuten a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt001) a Kemeacuteny

munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes negatiacutev (β=-015 plt005) a fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes

negatiacutev (β=-023 plt005) a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=022 plt005) a

laacutenyoknaacutel a Szoros baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa (β=025 plt001) eacutes a Segiacutetseacuteg szakembertől

(β=017 plt005) pozitiacutev prediktora volt a dohaacutenyzaacutes gyakorisaacutegnak A teljes mintaacuten a Szoros

baraacutetsaacutegok fenntartaacutesa pozitiacutev (β=024 plt0001) a fiuacuteknaacutel szinteacuten a Szoros baraacutetsaacutegok

fenntartaacutesa pozitiacutev (β =025 plt001) a laacutenyoknaacutel a Probleacutema elhallgataacutesa (β=024 plt001) eacutes

az Aggodalom pozitiacutev (β=018 plt005) magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az alkoholfogyasztaacutes

gyakorisaacutegaacutenak A teljes mintaacutenaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=061 plt0001) az

Aggodalom negatiacutevan (β=-011 plt005) a fiuacuteknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute pozitiacutevan (β=057

plt001) a Vaacutegyaacutelom (β=-016 plt005) negatiacutevan a laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=073

plt001) eacutes a Szoros baraacutetsaacutegok pozitiacutevan (β=017 plt005) magyaraacuteztaacutek a fizikai aktivitaacutes

gyakorisaacutegaacutet Veacuteguumll a teljes mintaacuten a Fizikai rekreaacutecioacute (β=022 plt001) a

Probleacutemamegoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes (β=012 plt005) a Taacutersas taacutemogataacutes (β=015 plt005)

pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg (β=-015 plt005) negatiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt az egeacuteszseacuteges

eacutetrendnek A fiuacuteknaacutel a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes (β=029 plt001) valamint a

Probleacutema megoldaacutesaacutera foacutekuszaacutelaacutes (β=020 plt005) pozitiacutev prediktora volt a

taacuteplaacutelkozaacuteskontrollnak A laacutenyoknaacutel a Fizikai rekreaacutecioacute (β=030 plt001) eacutes a Spirituaacutelis

segiacutetseacuteg kereseacutese (β=017 plt005) pozitiacutev a Tehetetlenseacuteg negatiacutev (β=-024 plt001)

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt ennek a fuumlggő vaacuteltozoacutenak A fenti eredmeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben

igazoljaacutek hogy a probleacutema-foacutekuszuacute aktiacutev megkuumlzdeacutesek (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes)

az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutesokhoz negatiacutevan az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokhoz

pozitiacutevan kapcsoloacutednak Az adatok azt is bizonyiacutetjaacutek hogy a passziacutev diszfunkcionaacutelis coping

strateacutegiaacuteknak (peacuteldaacuteul Aggodalom) az egeacuteszseacutegveacutedő magatartaacutesokkal negatiacutev miacuteg az

egeacuteszseacuteg kockaacutezati magatartaacutesokkal pozitiacutev kapcsolata van Veacuteguumll a taacutersas megkuumlzdeacutesi

formaacutek (peacuteldaacuteul baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese) egyaraacutent előre jelezhetnek gyakoribb egeacuteszseacutegveacutedő

eacutes egeacuteszseacuteg kockaacutezati viselkedeacutest is A vizsgaacutelat fontos korlaacutetja hogy a modellek magyaraacutezoacute

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

10

ereje meglehetősen csekeacutely Maacutes megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutekkal kapcsolatos eredmeacutenyek azt

bizonyiacutetottaacutek (H9-H10) hogy a serduumllők optimizmusa pozitiacutev korrelaacutecioacuteban aacutell a megkoumlzeliacutető

(vagy maacutes adaptiacutev) coping strateacutegiaacutekkal (pl Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes Probleacutema

megoldaacutesra foacutekuszaacutelaacutes stb) eacutes negatiacutev korrelaacutecioacuteban a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekkal

(pl Aggodalom Tehetetlenseacuteg stb) Tovaacutebbaacute a diaacutekok megkoumlzeliacutető coping strateacutegiaacuteja

pozitiacutevan korrelaacutelt SWL pontszaacutemukkal eacutes negatiacutevan PSS pontszaacutemukkal Ennek ellenkezője

volt igaz a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutekra ezek pozitiacutevan korrelaacuteltak a PSS eacutes negatiacutevan

az SWL pontszaacutemmal (H10-H11)

Ezeket az eredmeacutenyeket egy uacutetmodell segiacutetseacutegeacutevel szintetizaacuteltam amelyben a pozitiacutev

(SWL) eacutes negatiacutev (PSS) pszicholoacutegiai joacutelleacuteti mutatoacutek voltak a fuumlggő vaacuteltozoacutek Az uacutet-elemzeacutes

megerősiacutetette azt a keacutet modellt amelyben a LOT az SWL-t eacutes a PSS-t mind koumlzvetett mind

koumlzvetlen moacutedon magyaraacutezta A mediaacutetor analiacutezis azt mutatta hogy a LOT eacutes a pszicholoacutegiai

joacutelleacuteti mutatoacutek koumlzoumltti kapcsolatot reacuteszben bizonyos coping strateacutegiaacutek koumlzvetiacutetetteacutek A LOT

szignifikaacutens pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteja volt a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes eacutes a Fizikai

rekreaacutecioacute megkuumlzdeacutesi formaacuteknak Ezek a coping strateacutegiaacutek pozitiacutevan magyaraacuteztaacutek az SWL-t

A LOT negatiacutev prediktora volt az Aggodalomnak amely az SWL-t negatiacutevan magyaraacutezta

(laacutesd 1 aacutebra) Csak a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes illetve az Aggodalom volt a LOT-

SWL kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetora Ez az eredmeacuteny arra utal hogy az optimizmus a

koumlzvetlen hataacutesa mellett uacutegy noumlveli az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteget hogy noumlveli az adaptiacutev

coping strateacutegiaacutek gyakorisaacutegaacutet eacutes csoumlkkenti a diszfunkcionaacutelis coping strateacutegiaacutek

valoacutesziacutenűseacutegeacutet (Termeacuteszetesen az ezzel ellenteacutetes kauzalitaacutes is plauzibilis) A maacutesik

modellben a LOT az Aggodalom az Oumlnvaacuted eacutes a Tehetetlenseacuteg szignifikaacutens negatiacutev prediktora

volt Ezek a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek a PSS pozitiacutev magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei voltak

eacutes mindegyikuumlk a LOT-PSS kapcsolat szignifikaacutens mediaacutetoraacutenak bizonyult (laacutesd 2 aacutebra) Ez

a modell azt tuumlkroumlzheti hogy koumlzvetlen hataacutesaacuten tuacutel az optimizmus uacutegy is csoumlkkenti az eacuteszlelt

stresszt hogy azoknak a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacuteknak a gyakorisaacutegaacutet meacuterseacutekli

amelyek noumlvelhetik az eacuteszlelt stressz szintjeacutet (Itt ismeacutet elfogadhatoacute az ellenteacutetes kauzalitaacutes

is)

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

11

1 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteg uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta

egyuumltthatoacutek talaacutelhatoacutek

2 aacutebra Az optimizmus a coping strateacutegiaacutek eacutes az eacuteszlelt stressz uacutetmodellje A nyilakon a beacuteta egyuumltthatoacutek

talaacutelhatoacutek

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

12

Tehaacutet az uacutetelemzeacutes megmutatta hogy az optimizmus reacuteszben koumlzvetett moacutedon a coping

strateacutegiaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel jelzi előre a pszicholoacutegiai joacutelleacutet mutatoacuteit Ez annak lehet koumlszoumlnhető

hogy az optimizmus a megkoumlzeliacutető-monitorozoacute alrendszer reacuteszekeacutent szorosan koumltődik a

kieacuterteacutekeleacutesi folyamathoz Ezt a felteveacutest (H14) egy kvalitatiacutev elemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel kiacutevaacutentam

tesztelni amelyneacutel a diaacutekok legelső automatikus gondolataikat eacutes eacuterzelmeiket iacutertaacutek le egy

toumlbbeacutertelmű taacutersas probleacutema helyzettel eacutes annak haacuterom kuumlloumlnboumlző magyaraacutezataacuteval

kapcsolatban A tanuloacutek vaacutelaszait haacuterom főbb kategoacuteriaacuteba lehetett sorolni A negatiacutev

automatikus gondolatok haragot agresszioacutet vagy csaloacutedottsaacutegot netaacuten a toumlrteacutenetben szereplő

baraacutetok viselkedeacuteseacutenek helyteleniacuteteacuteseacutet fejezteacutek ki A pozitiacutev automatikus gondolatok eacutes

aacutetkeretezeacutesek a szituaacutecioacute maacutes keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute aspektusaira is reflektaacuteltak pl utaltak a

baraacutetok joacutehiszeműseacutegeacutere taacutemogataacutest segiacutetseacuteget vagy a probleacutema konstruktiacutev megoldaacutesaacutet

fejezteacutek ki A semleges vaacutelaszok a toumlrteacutenet egyszerűsiacutetett parafraacutezisai voltak A H14 hipoteacutezis

csak reacuteszben igazoloacutedott A chi2

proacutebaacuteval csupaacuten az egyik szituaacutecioacuteban talaacuteltam szignifikaacutens

kapcsolatot az optimizmus szintje eacutes az automatikus gondolatok minőseacutege koumlzoumltt (χsup2(4)=944

plt005) Itt tehaacutet elmondhatoacute hogy a legoptimistaacutebbak szignifikaacutensan nagyobb araacutenyban

adtak pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban negatiacutev automatikus gondolatot

mint akaacuter az alacsonyan optimistaacutek akaacuter a koumlzepesen optimistaacutek Ezen kiacutevuumll a koumlzepesen

optimistaacutek szignifikaacutensan nagyobb araacutenyuacute pozitiacutev aacutetkeretezeacutest iacutertak le mint a legkeveacutesbeacute

optimistaacutek eacutes szignifikaacutensan kisebb araacutenyban reagaacuteltak negatiacutev automatikus gondolatokkal

mint az alacsonyan optimistaacutek Talaacuten csak azeacutert enneacutel a toumlrteacutenet verzioacutenaacutel talaacuteltam

szignifikaacutens kapcsolatot az optimizmus eacutes a vaacutelaszok araacutenya koumlzoumltt mert itt a baraacutet

viselkedeacutese szaacutendeacutekosnak tűnik (nem megy el a megbeszeacutelt talaacutelkozoacutera helyette pizzaacutezik)

Veacuteguumll toumlbbvaacuteltozoacutes lineaacuteris regresszioacute elemzeacutessel a serduumllők joacutelleacuteteacutenek tovaacutebbi

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacuteit teszteltem a teljes mintaacuten a laacutenyok mintaacutejaacuten eacutes a fiuacutek mintaacutejaacuten kuumlloumln-

kuumlloumln A modell fuumlggetlen vaacuteltozoacutei a szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek a szuumllőkhoumlz eacutes csalaacutedhoz

koumltődő mutatoacutek az iskolai eacutelettel kapcsolatos vaacuteltozoacutek valamint a kortaacutersakra vonatkozoacute

mutatoacutek voltak A fuumlggő vaacuteltozoacute a serduumllők SWL pontszaacutema volt A teljes mintaacuten a fuumlggetlen

vaacuteltozoacutek 37-ban magyaraacuteztaacutek a serduumllők SWL pontszaacutemaacutenak varianciaacutejaacutet (konstans=-353

plt005) A szuumllőkkel kapcsolatos mutatoacutek koumlzuumll mindegyik szignifikaacutens prediktor volt az

apai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=011 plt001) a

vacsora a csalaacuteddal (β=010 plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=015

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-007 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β =-008 plt005) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β= 010 plt005)

A szociooumlkonoacutemiai vaacuteltozoacutek koumlzuumll az apa iskolai veacutegzettseacutege (β= 009 plt005) eacutes a

taacutersadalmi helyzet besorolaacutesa (β=022 plt0001) bizonyult szignifikaacutens magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutenak Oumlnmagukban maacuter a fenti mutatoacutek is a variancia 33-aacutet magyaraacutezzaacutek A modell

erejeacutehez nem sokat adott hozzaacute a keacutet szignifikaacutens iskolai vaacuteltozoacute a joacute iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=

009 plt001) eacutes az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β= 016 plt0001) a kortaacutersakkal kapcsolatos

mutatoacutek pedig nem bizonyultak szignifikaacutensnak A fiuacutek eseteacuteben a modell ereje 39-os volt

(konstans=-363 nsz) Szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak az apai taacutersas taacutemogataacutes

(β=011 plt0001) az anyai taacutersas taacutemogataacutes (β=010 plt005) a vacsora a csalaacuteddal (β=015

plt001) a probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet

(β=021 plt0001) az iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=012 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg

(β=016 plt0001) A laacutenyoknaacutel a modell ereje 41-os volt (konstans=-509 plt005) Itt

szignifikaacutens magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek voltak probleacutemaacutek megbeszeacuteleacutese a szuumllőkkel (β=021

plt0001) a szuumllők megmondjaacutek mikorra kell hazamenni (β=-011 plt005) a szuumllők tudjaacutek

hogy gyermekuumlk hol van (β=-015 plt001) a szuumllői eacuterteacutekrend elfogadaacutesa (β=015 plt001)

az apa iskolai veacutegzettseacutege (β=012 plt005) a taacutersadalmi helyzet (β=026 plt0001) a joacute

iskolai teljesiacutetmeacuteny (β=010 plt005) az iskolaacuteval valoacute eleacutegedettseacuteg (β=015 plt001) a

13

baraacutetok akik toumlrődnek vele (β=011 plt005) Az eredmeacutenyekből kitűnik hogy a

szociooumlkonoacutemiai staacutetusz eacutes elsősorban a taacutersadalmi helyzet megiacuteteacuteleacutese minden esetben

leacutenyeges volt Ezen kiacutevuumll a modellek erejeacutet elsősorban a csalaacuteddal eacutes a szuumllőkkel kapcsolatos

vaacuteltozoacutek adtaacutek ami arra utal hogy a csalaacutedi teacutenyezők a taacutersas kapcsolatok aacutetrendeződeacutese

elleneacutere is fontosak maradnak a serduumllők joacutelleacutete szempontjaacuteboacutel A fiuacutek eseteacuteben a taacutemogatoacute

csalaacutedi leacutegkoumlrre utaloacute vaacuteltozoacutek voltak szignifikaacutens prediktorok A laacutenyok eseteacuteben viszont a

szuumllői kontrollal kapcsolatos vaacuteltozoacutek de ezek fordiacutetott kapcsolatban voltak az eacutelettel valoacute

eleacutegedettseacuteggel A modellekben keveacutesbeacute jaacutetszottak szerepet az iskolaacuteval kapcsolatos mutatoacutek

a taacutemogatoacute baraacutetok szaacutema pedig csak a laacutenyoknaacutel magyaraacutezta szignifikaacutensan a fuumlggő vaacuteltozoacutet

Koumlvetkezteteacutesek

Az empirikus eredmeacutenyek iskolai egeacuteszseacutegfejleszteacutesi programok szaacutemaacutera nyuacutejthatnak

lehetseacuteges iraacutenyelveket Előszoumlr is gyuumlmoumllcsoumlző lehet az optimizmus fejleszteacutese mivel az

koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedik a kedvező joacutelleacuteti mutatoacutekhoz Neacutehaacuteny taacutersas eacutes szociooumlkonoacutemiai

teacutenyező a serduumllők optimizmusaacutenak szignifikaacutens prediktora volt habaacuter a modell magyaraacutezoacute

ereje viszonylag csekeacutelynek bizonyult Ezek a vaacuteltozoacutek esetleg felhasznaacutelhatoacutek az optimizmus

noumlveleacuteseacutere ha abboacutel a kauzalitaacutesboacutel indulunk ki hogy ezek vannak hataacutessal az optimizmusra

Ebben a tekintetben talaacuten a szuumllőktől joumlvő taacutemogataacutes a szuumllők nyitottsaacutega a fiatalok feleacute lehet

a legfontosabb leginkaacutebb kontrollaacutelhatoacute teacutenyező

Az optimizmus fejleszteacutese kognitiacutev szinten is kivitelezhető A kvalitatiacutev vizsgaacutelat

eredmeacutenyei reacuteszben ennek a toumlrekveacutesnek adhatnak empirikus alapot Egy bizonyos

szituaacutecioacuteban szignifikaacutens kapcsolatot talaacuteltam a tanuloacutek optimizmusa eacutes egy taacutersas probleacutema

helyzettel kapcsolatos automatikus gondolatai koumlzoumltt Enneacutel a szituaacutecioacutenaacutel a legoptimistaacutebb

fiatalok adtak a legnagyobb araacutenyban pozitiacutev aacutetkeretezeacutest eacutes a legkisebb araacutenyban negatiacutev

gondolatokat miacuteg a legkeveacutesbeacute optimista diaacutekok iacutertaacutek le a negatiacutev automatikus gondolatok

toumlbbseacutegeacutet eacutes a legkevesebb pozitiacutev automatikus gondolatot Maacuter leacuteteznek olyan uacutettoumlrő

moacutedszerek amelyek az optimizmus eacutes a gondolkozaacutesi mintaacutek oumlsszefuumlggeacuteseacutet kiaknaacutezva

proacutebaacuteljaacutek meg fokozni a tanuloacutek optimizmusaacutet Peacuteldaacuteul a Penn Resiliency Program (2014)

egy serduumllő tanuloacutek szaacutemaacutera keacuteszuumllt speciaacutelis tanterv Ez toumlbbek koumlzoumltt szaacutemos olyan

strateacutegiaacutet tartalmaz amellyel a tanuloacutek megeacuterthetik a gondolataik eacutes eacuterzeacuteseik koumlzoumltti

kapcsolatot feluumllbiacuteraacutelhatjaacutek negatiacutev automatikus gondolataikat eacutes koumlvetkezteteacuteskeacuteppen egy

optimista magyaraacutezoacute stiacutelust alakiacutethatnak ki A pozitiacutev optimista gondolkodaacutesmoacuted

fejleszteacuteseacutenek hazai baacutezisaacutet adhatja Kasik Laacuteszloacute (2010) munkaacutessaacutega aki kuumlloumlnboumlző probleacutema

orientaacutecioacutek eacutes megoldaacutesok eacuteletkori elteacutereacuteseit is elemezte disszertaacutecioacutejaacuteban

Az eredmeacutenyek alapjaacuten egy serduumllőket ceacutelzoacute egeacuteszseacutegfejleszteacutesi programnak eacuterdemes

magaacuteba foglalnia a passziacutev elkeruumllő megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutek (elsősorban az Aggodalom

Tehetetlenseacuteg Oumlnvaacuted) veszeacutelyeinek ismerteteacuteseacutet is Ez keacutet szempontboacutel is leacutenyeges lehet

Egyreacuteszt az ilyen megkuumlzdeacutesi stiacutelus meacuterseacutekleacuteseacutevel az egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute formaacutek megjeleneacutesi

valoacutesziacutenűseacutege is csoumlkkenthető Maacutesreacuteszt ha a fiatal keveacutesbeacute hajlamos a probleacutema eseteacuten

hasztalan raacutegoacutedni tehetetlenuumll aggoacutedni stb jobb lesz a szubjektiacutev joacutelleacutete eacutes hateacutekonyabban

tudja kezelni a szituaacutecioacuteboacutel adoacutedoacute stresszt is Termeacuteszetesen a diszfunkcionaacutelis megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek helyett egy egeacuteszseacutegfejleszteacutesi programban felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges alternatiacutevaacutekat is

ajaacutenlani Nem elegendő a kockaacutezatok kiiktataacutesa valamilyen megoldaacutessal ki is kell toumllteni az

ebből adoacutedoacute vaacutekuumot Ilyen megoldaacutest jelenthetneacutenek a megkoumlzeliacutető aktiacutev coping

strateacutegiaacutek Az eredmeacutenyek alapjaacuten kiemelendő a Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes coping

amely sok esetben volt szignifikaacutens prediktor Ez a megkuumlzdeacutesi strateacutegia arra utal hogy a

tanuloacute kitartaacutessal szorgalommal bdquonagyobb sebesseacutegre kapcsolaacutessalrdquo igyekszik megoldani a

felmeruumllő probleacutemaacutekat A Kemeacuteny munka eacutes megvaloacutesiacutetaacutes szervesen oumlsszefuumlgg az elsajaacutetiacutetaacutesi

14

eacutes a tanulaacutesi motivaacutecioacuteval amelynek pedagoacutegiai felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeit hazaacutenkban Joacutezsa

Krisztaacuten (2002) vizsgaacutelja Leacutenyeges hogy a tanulaacutesi motivaacutecioacute az eacuteletkorral csoumlkken (Joacutezsa

Krisztiaacuten 2000) holott felteveacutesem szerint az ilyenfajta motivaacutecioacute fenntartaacutesa keacutepes lenne egy

adaptiacutev megkoumlzeliacutető coping stiacutelust is megalapozni Ez a probleacutema kezeleacuteseacutere oumlsztoumlnoumlzneacute a

fiatalt eacutes sikeres probleacutemamegoldaacutes eseteacuten indirekt moacutedon jaacuterulna hozzaacute szubjektiacutev joacutelleacuteteacutehez

is

Egy tineacutedzserek szaacutemaacutera keacuteszuumllt egeacuteszseacutegfejlesztő programnak szaacutemolnia kellene a

kortaacuters hataacutes ambivalens termeacuteszeteacutevel is A laacutenyok eacutelettel valoacute eleacutegedettseacutegeacutet koumlzvetlenuumll

magyaraacutezta a veluumlk toumlrődő baraacutetok szaacutema igaz a hataacutes nem volt tuacutel jelentős Ezen kiacutevuumll

szinteacuten a laacutenyoknaacutel a baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese mint coping előre jelezte a fizikai aktivitaacutest

Azaz uacutegy tűnik hogy a kortaacuters hataacutes a laacutenyok eseteacuteben egeacuteszseacuteguumlgyi előnyoumlkkel biacuter A

baraacutetok taacutemogataacutesa mint megkuumlzdeacutesi forma azonban sok esetben egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

viselkedeacutesek gyakorisaacutegaacutet is magyaraacutezta Uacutegy gondolom hogy a kortaacutersak bevonaacutesa

jelentősen segiacutethetneacute a serduumllők egeacuteszseacuteg prevencioacutejaacutet A keacutepzett kortaacutersak előremozdiacutethatnaacutek

peacuteldaacuteul az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutes elleni norma leacutetrehozaacutesaacutet az iskolai vagy

osztaacutelykoumlzoumlsseacutegen beluumll (Oktataacutesi Miniszteacuterium 2004) Az egeacuteszseacutegre kockaacutezatos szokaacutesok

kialakulaacutesaacutet sokszor a csoportba tartozaacutes igeacutenye motivaacutelja ahol a csoportnorma megkoumlveteli

az ilyen jellegű aacutertalmas viselkedeacutesformaacutek kialakiacutetaacutesaacutet (Meleg Csilla 2002) A folyamat talaacuten

megfordiacutethatoacute ha a fiatalok koumlzoumls eacutelmeacutenye normaacuteja eacuteppen ezeknek az elutasiacutetaacutesaacutet alapoznaacute

meg

Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll a haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg bizonyos

aspektusai szinteacuten szoros oumlsszefuumlggeacutest mutattak a serduumllők joacutelleacuteteacutevel Azok az eredmeacutenyek

amelyek ezeket a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat feltaacutertaacutek a szociaacutelpolitikai doumlnteacuteshozoacutek figyelmeacutebe

ajaacutenlhatoacutek Mint laacutethattuk a serduumllők eacutelettel valoacute eleacutegedettseacutegeacutenek nagy reacuteszeacutet a taacutersadalmi

poziacutecioacutejuk magyaraacutezza A fiatalok mentaacutelis joacutelleacutete szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen a

taacutersadalmi koheacutezioacute mineacutel hateacutekonyabb megoldaacutesa illetve a taacutersadalmi eseacutelyegyenlőseacuteg

megteremteacutese Az eredmeacutenyekből az is kideruumllt hogy a szuumllőkkel kapcsolatos kuumlloumlnfeacutele

vaacuteltozoacutek is kapcsolatban vannak a fiatalok szubjektiacutev joacutelleacuteteacutevel A megfelelő csalaacutedi haacutetteacuter

(peacuteldaacuteul a szuumllői taacutemogataacutes) tehaacutet akaacuter kompenzaacutelhatja is a taacutersadalmi helyzetből adoacutedoacute

haacutetraacutenyokat Ennek az elemzeacutesnek az egyik korlaacutetja hogy a csalaacutedi eacutes szociooumlkonoacutemiai

vaacuteltozoacutek mellett viszonylag keveacutes iskolai vaacuteltozoacute keruumllt be a modellekbe Mindamellett

kiriacutevoacute hogy csupaacuten az iskolaacuteval valoacute aacuteltalaacutenos eleacutegedettseacuteg eacutes az iskolai teljesiacutetmeacuteny

magyaraacutezta szignifikaacutensan a fiatalok szubjektiacutev joacutelleacuteteacutet a tanaacuterok taacutemogataacutesa pedig nem

bizonyult szignifikaacutens prediktornak Uacutegy gondolom hogy ez utoacutebbi kiaknaacutezatlan szociaacutelis

erőforraacutes főkeacutent ha figyelembe vesszuumlk hogy a gyerekek idejuumlk nagy reacuteszeacutet az iskolaacuteban

toumlltik

Irodalom

Ayres C G (2008) Mediators of the relationship between social support and positive

health practices in middle adolescents Journal of Pediatric Health Care 22 94-

102

Ayres C G Atkins R eacutes Mahat G (2010) Factors related to performance o health

practices among Asian adolescents in the United States Asian Nursing Research

4 64-74

Bot S M Engels R C Knibbe R A eacutes Meeus W H (2005) Friends drinking

behaviour and adolescent alcohol consumption the moderating role of friendship

characteristics Addictive Behaviors 30 929-947

15

Carver C S Scheier M F eacutes Weintraub J K (1989) Assessing coping strategies A

theoretically based approach Journal of Personality and Social Psychology 56

267-283

Carver C S Scheier M F eacutes Segerstrom S C (2010) Optimism Clinical psychology

Review 30 879-889

Catanzaro S J eacutes Laurent J (2004) Perceived family support negative mood

regulation expectancies coping and adolescent alcohol use Evidence of

mediation and moderation effects Addictive Behaviors 29 1779-1797

Chang E C eacutes DrsquoZurilla T J (1996) Relations between problem orientation and

optimism pessimism and trait affectivity a construct validation study Behaviour

Research and Therapy 34 185-194

Chang E C DrsquoZurilla T J eacutes Sanna L J (2004) Social problem solving Theory

research and training American Psychological Association Whasington DC 11-

27

Cicognani E Albanesi C eacutes Zani B (2008) The impact of residential context on

adolescents subjective well being Journal of Community amp Applied Social

Psychology 18 558-575

Cohen S Kamarck T eacutes Mermelstein R (1985) A global measure of perceived stress

Journal of Health and Social Behavior 24 385-396

Compas B E Connor-Smith K Saltzman H Thomsen A H eacutes Wadsworth M E

(2001) Coping with stress during childhood and adolescence Problems progress

and potential in theory and research Psychological Bulletin 127 87-127

Diener E Emmons R A Larsen R J eacutes Griffin S (1985) The Satisfaction with Life

Scale Journal of Personality Assessment 49 71-75

Ek E Remes J eacutes Sovio U (2004) Social and developmental predictors of optimism

from infancy to early adulthood Socal Indicators Research 69 219-242

Extremera N Duraacuten A eacutes Rey L (2007) Perceived emotional intelligence and

dispositional optimism-pessimism Analyzing their role in predicting

psychological adjustment among adolescents Personality and Individual

Differences 42 1069-1079

Fields L eacutes Prinz R J (1997) Coping and adjustment during childhood and

adolescence Clinical Psychology Review 17 937-976

Fitzpatrick K M (1997) Fighting among Americas youth A risk and protective factors

approach Journal of Health and Social Behavior 38 131-148

Forgeard M J C eacutes Seligman M E P (2012) Seeing the glass half full A review of

the causes and consequences of optimism Pratiques psychologiques 18 107-120

Frydenberg E eacutes Lewis R (1993) Manual The adolescent coping scale

MelbourneAustralian Council for Educational Research

Frydenberg E (1997) Adolescent coping Theoretical and research perspectives

Routledge London and New York 10ndash13 28-40 81-100

Frydenberg E eacutes Brandon C (2002) The best of coping Developing skills for

adolescents Oz Child Children Australia University of Melbourne

Frydenberg E (2008) Adolescent coping Routledge London and New York 192-194

Furnham A eacutes Cheng H (2000) Perceived parental behaviour self-esteem and

happiness Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 35 463-470

Gilman R Ashby J S Sverko D Florell D eacutes Varjas K (2005) The relationship

between perfectionism and multidimensional life satisfaction among Croatian and

American youth Personality and Individual Differences 39 155-166

16

Gutman L M Brown J Akerman R eacutes Obolenskaya P (2010) Change in wellbeing

from childhood to adolescence risk and resilience Centre for Research on the

Wider Benefits of Learning Institute of Education 20 Bedford Way London

Hasking P Lyvers M eacutes Carlopio C (2011) The relationship between coping

strategies alcohol expectancies drinking motives and drinking behaviour

Addictive Behaviors 36 479-487

Heinonen K Raumlikkoumlnen K Matthews K A Scheier M F Raitakari O T Pulkki L

eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen L (2006) Socioeconomic status in childhood and

adulthood Associations with dispositional optimism and pessimism over a 21-year

follow-up Journal of Personality 74 1111-1126

Higa C K eacutes Daleiden E (2008) Social anxiety and cognitive biases in non-referred

children The interaction of self-focused attention and threat interpretation biases

Journal of Anxiety Disorders 22 441-452

Hjelle L A Busch E A eacutes Warren J E (1996) Explanatory style dispositional

optimism and reported parental behaviour Journal of Genetic Psychology 157

489- 500

Ho M Y Cheung F M eacutes Cheung S F (2010) The role of meaning in life and

optimism in promoting well-being Personality and Individual Differences 48

658-663

Hogendoorn S M Prins P J M Vervoort L Wolters L H Nauta M H Hartman

C A Moorlag H de Haan E eacutes Boer F (2012) Positive thinking in anxiety

disordered children reconsidered Journal of Anxiety Disorders 26 71-78

Huan V S Yeo L S Ang R P eacutes Chong W H (2006) The influence of

dispositional optimism and gender on adolescentsrsquo perception of academic stress

Adolescence 41 533-547

Iwanaga M Yokoyama H eacutes Seiwa H (2004) Coping availability and stress reduction

for optimistic and pessimistic individuals Personality and Individual Differences

36 11-22

Joronen K (2005) Adolescentrsquos subjective well-being in their social contexts Academic

Dissertation University of Tampere Department of Nursing Science Finland

Joacutezsa K (2002) Az elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute pedagoacutegiai jelentőseacutege Magyar Pedagoacutegia

102179-104

Joacutezsa K (2000) Az iskola eacutes a csalaacuted hataacutesa a tanulaacutesi motivaacutecioacutera Iskolakultuacutera 869-

82

Kann L (2001) The Youth Risk Behavior Surveillance System Measuring health-risk

behaviors American Journal of Health Behavior 25 272-277

Kasik Laacuteszloacute (2010) A szociaacuteliseacuterdek-eacuterveacutenyesiacutető az eacuterzelmi eacutes a szociaacutelisprobleacutema-

megoldoacute keacutepesseacutegek vizsgaacutelata 4-18 eacutevesek koumlreacuteben Doktori Disszertaacutecioacute

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar Neveleacutestudomaacutenyi Doktori

Iskola Pedagoacutegiai eacuterteacutekeleacutes doktori program

Kef S eacutes Deković M (2004) The role of parental and peer support in adolescents well-

being a comparison of adolescents with and without a visual impairment Journal

of Adolescence 27 453-466

Kobau R Seligman M E P Peterson C Diener E Zack M M Chapman D eacutes

Thompson W (2011) Mental health promotion in public health perspectives and

strategies from positive psychology American Journal of Public Health 101 1-9

Kovacs M (1992) Childrenrsquos Depression Inventory (CDI) Multi-Health Systems

Toronto

17

Lazarus R S (1993) Coping theory and research Past present and future

Psychosomatic Medicine 55 234-247

Linley A Joseph S Harrington S eacutes Wood A M (2006) Positive psychology Past

present and (possible) future The Journal of Positive Psychology 1 3-16

Luszczynska A Cao D S Mallach N Pietron K Mazurkiewicz M eacutes Schwarzer R

(2010) Intentions planning and self-efficacy predict physical activity in Chinese

and Polish adolescents Two moderated mediation analyses International Journal

of Clinical and Health Psychology 10 265-278

Meleg Csilla (2002) Iskolai egeacuteszseacutegneveleacutes A feladat uacutejrafogalmazaacutesa Magyar

Pedagoacutegia 1021 11-29

Moksnes U K (2011) Stress and health in adolescents The role of potential protective

factors Thesis for the degree of Philosophiae Doctor Trondheim Norwegian

University of Science and Technology

National Surveyon Drug Use (2002)

httpicpsrumicheducocoonICPSRSTUDY06542xml

Oberle E Schonert-Reichl K A eacutes Zombo B D (2011) Life satisfaction in early

adolescence personal neighborhood school family and peer influences Journal

of youth and adolescence 40 889-901

Oktataacutesi Miniszteacuterium (2004) Segeacutedlet Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesi egeacuteszseacutegneveleacutesi program

elkeacutesziacuteteacuteseacutehez Budapest

Olaacuteh Attila (2005) Eacuterzelmek megkuumlzdeacutes eacutes optimaacutelis eacutelmeacuteny Belső vilaacutegunk

megismereacuteseacutenek moacutedszerei Trefort Kiadoacute Budapest 85ndash89

Orejudo S Puyuelo M Fernaacutendez-Turrado T eacutes Ramos T (2012) Optimism in

adolescence A cross-sectional study of the influence of family and peer group

variables on junior high school students Personality and Individual Differences

52 812-817

Penn Resiliency Program Curriculum (2014) httpwwwppcsasupenneduprpsumhtm

letoumlltve 20140611

Pikoacute Bettina (2001) Gender differences and similarities in adolescentsrsquo ways of coping

The Psychological Record 51 223-235

Piko B F eacutes Fitzpatrick K M (2007) Socioeconomic status psychosocial health and

health behaviors among Hungarian adolescents European Journal of Public

Health 17 353-360

Saklofske DH Austin E J Galloway eacutes J Davidson K (2007) Individual

difference correlates of health-related behaviours Preliminary evidence for links

between emotional intelligence and coping Personality and Individual

Differences 42 491-502

Salvy S J de la Haye K Bowker J C eacutes Hermans R C J (2012) Influence of peers

and friends on childrens and adolescents eating and activity behaviors Physiology

amp Behavior 106 369-378

Scheier M F eacutes Carver C S (1985) Optimism coping and health Assessment and

implications of generalized outcome expectancies Health Psychology 4 219ndash247

Scheier M F Weintraub J K eacutes Carver C S (1986) Coping with stress Divergent

strategies of optimists and pessimists Journal of Personality and Social

Psychology 51 1257-1264

Seligman M E P eacutes Csikszentmihalyi M (2000) Positive psychology An introduction

American Psychologist 55 5-14

Seligman M E P (2008) Positive health Applied Psychology An International Review

57 3-18

14

eacutes a tanulaacutesi motivaacutecioacuteval amelynek pedagoacutegiai felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeit hazaacutenkban Joacutezsa

Krisztaacuten (2002) vizsgaacutelja Leacutenyeges hogy a tanulaacutesi motivaacutecioacute az eacuteletkorral csoumlkken (Joacutezsa

Krisztiaacuten 2000) holott felteveacutesem szerint az ilyenfajta motivaacutecioacute fenntartaacutesa keacutepes lenne egy

adaptiacutev megkoumlzeliacutető coping stiacutelust is megalapozni Ez a probleacutema kezeleacuteseacutere oumlsztoumlnoumlzneacute a

fiatalt eacutes sikeres probleacutemamegoldaacutes eseteacuten indirekt moacutedon jaacuterulna hozzaacute szubjektiacutev joacutelleacuteteacutehez

is

Egy tineacutedzserek szaacutemaacutera keacuteszuumllt egeacuteszseacutegfejlesztő programnak szaacutemolnia kellene a

kortaacuters hataacutes ambivalens termeacuteszeteacutevel is A laacutenyok eacutelettel valoacute eleacutegedettseacutegeacutet koumlzvetlenuumll

magyaraacutezta a veluumlk toumlrődő baraacutetok szaacutema igaz a hataacutes nem volt tuacutel jelentős Ezen kiacutevuumll

szinteacuten a laacutenyoknaacutel a baraacuteti segiacutetseacuteg kereseacutese mint coping előre jelezte a fizikai aktivitaacutest

Azaz uacutegy tűnik hogy a kortaacuters hataacutes a laacutenyok eseteacuteben egeacuteszseacuteguumlgyi előnyoumlkkel biacuter A

baraacutetok taacutemogataacutesa mint megkuumlzdeacutesi forma azonban sok esetben egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute

viselkedeacutesek gyakorisaacutegaacutet is magyaraacutezta Uacutegy gondolom hogy a kortaacutersak bevonaacutesa

jelentősen segiacutethetneacute a serduumllők egeacuteszseacuteg prevencioacutejaacutet A keacutepzett kortaacutersak előremozdiacutethatnaacutek

peacuteldaacuteul az egeacuteszseacutegkockaacutezati magatartaacutes elleni norma leacutetrehozaacutesaacutet az iskolai vagy

osztaacutelykoumlzoumlsseacutegen beluumll (Oktataacutesi Miniszteacuterium 2004) Az egeacuteszseacutegre kockaacutezatos szokaacutesok

kialakulaacutesaacutet sokszor a csoportba tartozaacutes igeacutenye motivaacutelja ahol a csoportnorma megkoumlveteli

az ilyen jellegű aacutertalmas viselkedeacutesformaacutek kialakiacutetaacutesaacutet (Meleg Csilla 2002) A folyamat talaacuten

megfordiacutethatoacute ha a fiatalok koumlzoumls eacutelmeacutenye normaacuteja eacuteppen ezeknek az elutasiacutetaacutesaacutet alapoznaacute

meg

Az optimizmuson eacutes a megkuumlzdeacutesen kiacutevuumll a haacuterom szocializaacutecioacutes koumlzeg bizonyos

aspektusai szinteacuten szoros oumlsszefuumlggeacutest mutattak a serduumllők joacutelleacuteteacutevel Azok az eredmeacutenyek

amelyek ezeket a magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat feltaacutertaacutek a szociaacutelpolitikai doumlnteacuteshozoacutek figyelmeacutebe

ajaacutenlhatoacutek Mint laacutethattuk a serduumllők eacutelettel valoacute eleacutegedettseacutegeacutenek nagy reacuteszeacutet a taacutersadalmi

poziacutecioacutejuk magyaraacutezza A fiatalok mentaacutelis joacutelleacutete szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen a

taacutersadalmi koheacutezioacute mineacutel hateacutekonyabb megoldaacutesa illetve a taacutersadalmi eseacutelyegyenlőseacuteg

megteremteacutese Az eredmeacutenyekből az is kideruumllt hogy a szuumllőkkel kapcsolatos kuumlloumlnfeacutele

vaacuteltozoacutek is kapcsolatban vannak a fiatalok szubjektiacutev joacutelleacuteteacutevel A megfelelő csalaacutedi haacutetteacuter

(peacuteldaacuteul a szuumllői taacutemogataacutes) tehaacutet akaacuter kompenzaacutelhatja is a taacutersadalmi helyzetből adoacutedoacute

haacutetraacutenyokat Ennek az elemzeacutesnek az egyik korlaacutetja hogy a csalaacutedi eacutes szociooumlkonoacutemiai

vaacuteltozoacutek mellett viszonylag keveacutes iskolai vaacuteltozoacute keruumllt be a modellekbe Mindamellett

kiriacutevoacute hogy csupaacuten az iskolaacuteval valoacute aacuteltalaacutenos eleacutegedettseacuteg eacutes az iskolai teljesiacutetmeacuteny

magyaraacutezta szignifikaacutensan a fiatalok szubjektiacutev joacutelleacuteteacutet a tanaacuterok taacutemogataacutesa pedig nem

bizonyult szignifikaacutens prediktornak Uacutegy gondolom hogy ez utoacutebbi kiaknaacutezatlan szociaacutelis

erőforraacutes főkeacutent ha figyelembe vesszuumlk hogy a gyerekek idejuumlk nagy reacuteszeacutet az iskolaacuteban

toumlltik

Irodalom

Ayres C G (2008) Mediators of the relationship between social support and positive

health practices in middle adolescents Journal of Pediatric Health Care 22 94-

102

Ayres C G Atkins R eacutes Mahat G (2010) Factors related to performance o health

practices among Asian adolescents in the United States Asian Nursing Research

4 64-74

Bot S M Engels R C Knibbe R A eacutes Meeus W H (2005) Friends drinking

behaviour and adolescent alcohol consumption the moderating role of friendship

characteristics Addictive Behaviors 30 929-947

15

Carver C S Scheier M F eacutes Weintraub J K (1989) Assessing coping strategies A

theoretically based approach Journal of Personality and Social Psychology 56

267-283

Carver C S Scheier M F eacutes Segerstrom S C (2010) Optimism Clinical psychology

Review 30 879-889

Catanzaro S J eacutes Laurent J (2004) Perceived family support negative mood

regulation expectancies coping and adolescent alcohol use Evidence of

mediation and moderation effects Addictive Behaviors 29 1779-1797

Chang E C eacutes DrsquoZurilla T J (1996) Relations between problem orientation and

optimism pessimism and trait affectivity a construct validation study Behaviour

Research and Therapy 34 185-194

Chang E C DrsquoZurilla T J eacutes Sanna L J (2004) Social problem solving Theory

research and training American Psychological Association Whasington DC 11-

27

Cicognani E Albanesi C eacutes Zani B (2008) The impact of residential context on

adolescents subjective well being Journal of Community amp Applied Social

Psychology 18 558-575

Cohen S Kamarck T eacutes Mermelstein R (1985) A global measure of perceived stress

Journal of Health and Social Behavior 24 385-396

Compas B E Connor-Smith K Saltzman H Thomsen A H eacutes Wadsworth M E

(2001) Coping with stress during childhood and adolescence Problems progress

and potential in theory and research Psychological Bulletin 127 87-127

Diener E Emmons R A Larsen R J eacutes Griffin S (1985) The Satisfaction with Life

Scale Journal of Personality Assessment 49 71-75

Ek E Remes J eacutes Sovio U (2004) Social and developmental predictors of optimism

from infancy to early adulthood Socal Indicators Research 69 219-242

Extremera N Duraacuten A eacutes Rey L (2007) Perceived emotional intelligence and

dispositional optimism-pessimism Analyzing their role in predicting

psychological adjustment among adolescents Personality and Individual

Differences 42 1069-1079

Fields L eacutes Prinz R J (1997) Coping and adjustment during childhood and

adolescence Clinical Psychology Review 17 937-976

Fitzpatrick K M (1997) Fighting among Americas youth A risk and protective factors

approach Journal of Health and Social Behavior 38 131-148

Forgeard M J C eacutes Seligman M E P (2012) Seeing the glass half full A review of

the causes and consequences of optimism Pratiques psychologiques 18 107-120

Frydenberg E eacutes Lewis R (1993) Manual The adolescent coping scale

MelbourneAustralian Council for Educational Research

Frydenberg E (1997) Adolescent coping Theoretical and research perspectives

Routledge London and New York 10ndash13 28-40 81-100

Frydenberg E eacutes Brandon C (2002) The best of coping Developing skills for

adolescents Oz Child Children Australia University of Melbourne

Frydenberg E (2008) Adolescent coping Routledge London and New York 192-194

Furnham A eacutes Cheng H (2000) Perceived parental behaviour self-esteem and

happiness Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 35 463-470

Gilman R Ashby J S Sverko D Florell D eacutes Varjas K (2005) The relationship

between perfectionism and multidimensional life satisfaction among Croatian and

American youth Personality and Individual Differences 39 155-166

16

Gutman L M Brown J Akerman R eacutes Obolenskaya P (2010) Change in wellbeing

from childhood to adolescence risk and resilience Centre for Research on the

Wider Benefits of Learning Institute of Education 20 Bedford Way London

Hasking P Lyvers M eacutes Carlopio C (2011) The relationship between coping

strategies alcohol expectancies drinking motives and drinking behaviour

Addictive Behaviors 36 479-487

Heinonen K Raumlikkoumlnen K Matthews K A Scheier M F Raitakari O T Pulkki L

eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen L (2006) Socioeconomic status in childhood and

adulthood Associations with dispositional optimism and pessimism over a 21-year

follow-up Journal of Personality 74 1111-1126

Higa C K eacutes Daleiden E (2008) Social anxiety and cognitive biases in non-referred

children The interaction of self-focused attention and threat interpretation biases

Journal of Anxiety Disorders 22 441-452

Hjelle L A Busch E A eacutes Warren J E (1996) Explanatory style dispositional

optimism and reported parental behaviour Journal of Genetic Psychology 157

489- 500

Ho M Y Cheung F M eacutes Cheung S F (2010) The role of meaning in life and

optimism in promoting well-being Personality and Individual Differences 48

658-663

Hogendoorn S M Prins P J M Vervoort L Wolters L H Nauta M H Hartman

C A Moorlag H de Haan E eacutes Boer F (2012) Positive thinking in anxiety

disordered children reconsidered Journal of Anxiety Disorders 26 71-78

Huan V S Yeo L S Ang R P eacutes Chong W H (2006) The influence of

dispositional optimism and gender on adolescentsrsquo perception of academic stress

Adolescence 41 533-547

Iwanaga M Yokoyama H eacutes Seiwa H (2004) Coping availability and stress reduction

for optimistic and pessimistic individuals Personality and Individual Differences

36 11-22

Joronen K (2005) Adolescentrsquos subjective well-being in their social contexts Academic

Dissertation University of Tampere Department of Nursing Science Finland

Joacutezsa K (2002) Az elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute pedagoacutegiai jelentőseacutege Magyar Pedagoacutegia

102179-104

Joacutezsa K (2000) Az iskola eacutes a csalaacuted hataacutesa a tanulaacutesi motivaacutecioacutera Iskolakultuacutera 869-

82

Kann L (2001) The Youth Risk Behavior Surveillance System Measuring health-risk

behaviors American Journal of Health Behavior 25 272-277

Kasik Laacuteszloacute (2010) A szociaacuteliseacuterdek-eacuterveacutenyesiacutető az eacuterzelmi eacutes a szociaacutelisprobleacutema-

megoldoacute keacutepesseacutegek vizsgaacutelata 4-18 eacutevesek koumlreacuteben Doktori Disszertaacutecioacute

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar Neveleacutestudomaacutenyi Doktori

Iskola Pedagoacutegiai eacuterteacutekeleacutes doktori program

Kef S eacutes Deković M (2004) The role of parental and peer support in adolescents well-

being a comparison of adolescents with and without a visual impairment Journal

of Adolescence 27 453-466

Kobau R Seligman M E P Peterson C Diener E Zack M M Chapman D eacutes

Thompson W (2011) Mental health promotion in public health perspectives and

strategies from positive psychology American Journal of Public Health 101 1-9

Kovacs M (1992) Childrenrsquos Depression Inventory (CDI) Multi-Health Systems

Toronto

17

Lazarus R S (1993) Coping theory and research Past present and future

Psychosomatic Medicine 55 234-247

Linley A Joseph S Harrington S eacutes Wood A M (2006) Positive psychology Past

present and (possible) future The Journal of Positive Psychology 1 3-16

Luszczynska A Cao D S Mallach N Pietron K Mazurkiewicz M eacutes Schwarzer R

(2010) Intentions planning and self-efficacy predict physical activity in Chinese

and Polish adolescents Two moderated mediation analyses International Journal

of Clinical and Health Psychology 10 265-278

Meleg Csilla (2002) Iskolai egeacuteszseacutegneveleacutes A feladat uacutejrafogalmazaacutesa Magyar

Pedagoacutegia 1021 11-29

Moksnes U K (2011) Stress and health in adolescents The role of potential protective

factors Thesis for the degree of Philosophiae Doctor Trondheim Norwegian

University of Science and Technology

National Surveyon Drug Use (2002)

httpicpsrumicheducocoonICPSRSTUDY06542xml

Oberle E Schonert-Reichl K A eacutes Zombo B D (2011) Life satisfaction in early

adolescence personal neighborhood school family and peer influences Journal

of youth and adolescence 40 889-901

Oktataacutesi Miniszteacuterium (2004) Segeacutedlet Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesi egeacuteszseacutegneveleacutesi program

elkeacutesziacuteteacuteseacutehez Budapest

Olaacuteh Attila (2005) Eacuterzelmek megkuumlzdeacutes eacutes optimaacutelis eacutelmeacuteny Belső vilaacutegunk

megismereacuteseacutenek moacutedszerei Trefort Kiadoacute Budapest 85ndash89

Orejudo S Puyuelo M Fernaacutendez-Turrado T eacutes Ramos T (2012) Optimism in

adolescence A cross-sectional study of the influence of family and peer group

variables on junior high school students Personality and Individual Differences

52 812-817

Penn Resiliency Program Curriculum (2014) httpwwwppcsasupenneduprpsumhtm

letoumlltve 20140611

Pikoacute Bettina (2001) Gender differences and similarities in adolescentsrsquo ways of coping

The Psychological Record 51 223-235

Piko B F eacutes Fitzpatrick K M (2007) Socioeconomic status psychosocial health and

health behaviors among Hungarian adolescents European Journal of Public

Health 17 353-360

Saklofske DH Austin E J Galloway eacutes J Davidson K (2007) Individual

difference correlates of health-related behaviours Preliminary evidence for links

between emotional intelligence and coping Personality and Individual

Differences 42 491-502

Salvy S J de la Haye K Bowker J C eacutes Hermans R C J (2012) Influence of peers

and friends on childrens and adolescents eating and activity behaviors Physiology

amp Behavior 106 369-378

Scheier M F eacutes Carver C S (1985) Optimism coping and health Assessment and

implications of generalized outcome expectancies Health Psychology 4 219ndash247

Scheier M F Weintraub J K eacutes Carver C S (1986) Coping with stress Divergent

strategies of optimists and pessimists Journal of Personality and Social

Psychology 51 1257-1264

Seligman M E P eacutes Csikszentmihalyi M (2000) Positive psychology An introduction

American Psychologist 55 5-14

Seligman M E P (2008) Positive health Applied Psychology An International Review

57 3-18

15

Carver C S Scheier M F eacutes Weintraub J K (1989) Assessing coping strategies A

theoretically based approach Journal of Personality and Social Psychology 56

267-283

Carver C S Scheier M F eacutes Segerstrom S C (2010) Optimism Clinical psychology

Review 30 879-889

Catanzaro S J eacutes Laurent J (2004) Perceived family support negative mood

regulation expectancies coping and adolescent alcohol use Evidence of

mediation and moderation effects Addictive Behaviors 29 1779-1797

Chang E C eacutes DrsquoZurilla T J (1996) Relations between problem orientation and

optimism pessimism and trait affectivity a construct validation study Behaviour

Research and Therapy 34 185-194

Chang E C DrsquoZurilla T J eacutes Sanna L J (2004) Social problem solving Theory

research and training American Psychological Association Whasington DC 11-

27

Cicognani E Albanesi C eacutes Zani B (2008) The impact of residential context on

adolescents subjective well being Journal of Community amp Applied Social

Psychology 18 558-575

Cohen S Kamarck T eacutes Mermelstein R (1985) A global measure of perceived stress

Journal of Health and Social Behavior 24 385-396

Compas B E Connor-Smith K Saltzman H Thomsen A H eacutes Wadsworth M E

(2001) Coping with stress during childhood and adolescence Problems progress

and potential in theory and research Psychological Bulletin 127 87-127

Diener E Emmons R A Larsen R J eacutes Griffin S (1985) The Satisfaction with Life

Scale Journal of Personality Assessment 49 71-75

Ek E Remes J eacutes Sovio U (2004) Social and developmental predictors of optimism

from infancy to early adulthood Socal Indicators Research 69 219-242

Extremera N Duraacuten A eacutes Rey L (2007) Perceived emotional intelligence and

dispositional optimism-pessimism Analyzing their role in predicting

psychological adjustment among adolescents Personality and Individual

Differences 42 1069-1079

Fields L eacutes Prinz R J (1997) Coping and adjustment during childhood and

adolescence Clinical Psychology Review 17 937-976

Fitzpatrick K M (1997) Fighting among Americas youth A risk and protective factors

approach Journal of Health and Social Behavior 38 131-148

Forgeard M J C eacutes Seligman M E P (2012) Seeing the glass half full A review of

the causes and consequences of optimism Pratiques psychologiques 18 107-120

Frydenberg E eacutes Lewis R (1993) Manual The adolescent coping scale

MelbourneAustralian Council for Educational Research

Frydenberg E (1997) Adolescent coping Theoretical and research perspectives

Routledge London and New York 10ndash13 28-40 81-100

Frydenberg E eacutes Brandon C (2002) The best of coping Developing skills for

adolescents Oz Child Children Australia University of Melbourne

Frydenberg E (2008) Adolescent coping Routledge London and New York 192-194

Furnham A eacutes Cheng H (2000) Perceived parental behaviour self-esteem and

happiness Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 35 463-470

Gilman R Ashby J S Sverko D Florell D eacutes Varjas K (2005) The relationship

between perfectionism and multidimensional life satisfaction among Croatian and

American youth Personality and Individual Differences 39 155-166

16

Gutman L M Brown J Akerman R eacutes Obolenskaya P (2010) Change in wellbeing

from childhood to adolescence risk and resilience Centre for Research on the

Wider Benefits of Learning Institute of Education 20 Bedford Way London

Hasking P Lyvers M eacutes Carlopio C (2011) The relationship between coping

strategies alcohol expectancies drinking motives and drinking behaviour

Addictive Behaviors 36 479-487

Heinonen K Raumlikkoumlnen K Matthews K A Scheier M F Raitakari O T Pulkki L

eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen L (2006) Socioeconomic status in childhood and

adulthood Associations with dispositional optimism and pessimism over a 21-year

follow-up Journal of Personality 74 1111-1126

Higa C K eacutes Daleiden E (2008) Social anxiety and cognitive biases in non-referred

children The interaction of self-focused attention and threat interpretation biases

Journal of Anxiety Disorders 22 441-452

Hjelle L A Busch E A eacutes Warren J E (1996) Explanatory style dispositional

optimism and reported parental behaviour Journal of Genetic Psychology 157

489- 500

Ho M Y Cheung F M eacutes Cheung S F (2010) The role of meaning in life and

optimism in promoting well-being Personality and Individual Differences 48

658-663

Hogendoorn S M Prins P J M Vervoort L Wolters L H Nauta M H Hartman

C A Moorlag H de Haan E eacutes Boer F (2012) Positive thinking in anxiety

disordered children reconsidered Journal of Anxiety Disorders 26 71-78

Huan V S Yeo L S Ang R P eacutes Chong W H (2006) The influence of

dispositional optimism and gender on adolescentsrsquo perception of academic stress

Adolescence 41 533-547

Iwanaga M Yokoyama H eacutes Seiwa H (2004) Coping availability and stress reduction

for optimistic and pessimistic individuals Personality and Individual Differences

36 11-22

Joronen K (2005) Adolescentrsquos subjective well-being in their social contexts Academic

Dissertation University of Tampere Department of Nursing Science Finland

Joacutezsa K (2002) Az elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute pedagoacutegiai jelentőseacutege Magyar Pedagoacutegia

102179-104

Joacutezsa K (2000) Az iskola eacutes a csalaacuted hataacutesa a tanulaacutesi motivaacutecioacutera Iskolakultuacutera 869-

82

Kann L (2001) The Youth Risk Behavior Surveillance System Measuring health-risk

behaviors American Journal of Health Behavior 25 272-277

Kasik Laacuteszloacute (2010) A szociaacuteliseacuterdek-eacuterveacutenyesiacutető az eacuterzelmi eacutes a szociaacutelisprobleacutema-

megoldoacute keacutepesseacutegek vizsgaacutelata 4-18 eacutevesek koumlreacuteben Doktori Disszertaacutecioacute

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar Neveleacutestudomaacutenyi Doktori

Iskola Pedagoacutegiai eacuterteacutekeleacutes doktori program

Kef S eacutes Deković M (2004) The role of parental and peer support in adolescents well-

being a comparison of adolescents with and without a visual impairment Journal

of Adolescence 27 453-466

Kobau R Seligman M E P Peterson C Diener E Zack M M Chapman D eacutes

Thompson W (2011) Mental health promotion in public health perspectives and

strategies from positive psychology American Journal of Public Health 101 1-9

Kovacs M (1992) Childrenrsquos Depression Inventory (CDI) Multi-Health Systems

Toronto

17

Lazarus R S (1993) Coping theory and research Past present and future

Psychosomatic Medicine 55 234-247

Linley A Joseph S Harrington S eacutes Wood A M (2006) Positive psychology Past

present and (possible) future The Journal of Positive Psychology 1 3-16

Luszczynska A Cao D S Mallach N Pietron K Mazurkiewicz M eacutes Schwarzer R

(2010) Intentions planning and self-efficacy predict physical activity in Chinese

and Polish adolescents Two moderated mediation analyses International Journal

of Clinical and Health Psychology 10 265-278

Meleg Csilla (2002) Iskolai egeacuteszseacutegneveleacutes A feladat uacutejrafogalmazaacutesa Magyar

Pedagoacutegia 1021 11-29

Moksnes U K (2011) Stress and health in adolescents The role of potential protective

factors Thesis for the degree of Philosophiae Doctor Trondheim Norwegian

University of Science and Technology

National Surveyon Drug Use (2002)

httpicpsrumicheducocoonICPSRSTUDY06542xml

Oberle E Schonert-Reichl K A eacutes Zombo B D (2011) Life satisfaction in early

adolescence personal neighborhood school family and peer influences Journal

of youth and adolescence 40 889-901

Oktataacutesi Miniszteacuterium (2004) Segeacutedlet Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesi egeacuteszseacutegneveleacutesi program

elkeacutesziacuteteacuteseacutehez Budapest

Olaacuteh Attila (2005) Eacuterzelmek megkuumlzdeacutes eacutes optimaacutelis eacutelmeacuteny Belső vilaacutegunk

megismereacuteseacutenek moacutedszerei Trefort Kiadoacute Budapest 85ndash89

Orejudo S Puyuelo M Fernaacutendez-Turrado T eacutes Ramos T (2012) Optimism in

adolescence A cross-sectional study of the influence of family and peer group

variables on junior high school students Personality and Individual Differences

52 812-817

Penn Resiliency Program Curriculum (2014) httpwwwppcsasupenneduprpsumhtm

letoumlltve 20140611

Pikoacute Bettina (2001) Gender differences and similarities in adolescentsrsquo ways of coping

The Psychological Record 51 223-235

Piko B F eacutes Fitzpatrick K M (2007) Socioeconomic status psychosocial health and

health behaviors among Hungarian adolescents European Journal of Public

Health 17 353-360

Saklofske DH Austin E J Galloway eacutes J Davidson K (2007) Individual

difference correlates of health-related behaviours Preliminary evidence for links

between emotional intelligence and coping Personality and Individual

Differences 42 491-502

Salvy S J de la Haye K Bowker J C eacutes Hermans R C J (2012) Influence of peers

and friends on childrens and adolescents eating and activity behaviors Physiology

amp Behavior 106 369-378

Scheier M F eacutes Carver C S (1985) Optimism coping and health Assessment and

implications of generalized outcome expectancies Health Psychology 4 219ndash247

Scheier M F Weintraub J K eacutes Carver C S (1986) Coping with stress Divergent

strategies of optimists and pessimists Journal of Personality and Social

Psychology 51 1257-1264

Seligman M E P eacutes Csikszentmihalyi M (2000) Positive psychology An introduction

American Psychologist 55 5-14

Seligman M E P (2008) Positive health Applied Psychology An International Review

57 3-18

16

Gutman L M Brown J Akerman R eacutes Obolenskaya P (2010) Change in wellbeing

from childhood to adolescence risk and resilience Centre for Research on the

Wider Benefits of Learning Institute of Education 20 Bedford Way London

Hasking P Lyvers M eacutes Carlopio C (2011) The relationship between coping

strategies alcohol expectancies drinking motives and drinking behaviour

Addictive Behaviors 36 479-487

Heinonen K Raumlikkoumlnen K Matthews K A Scheier M F Raitakari O T Pulkki L

eacutes Keltikangas-Jaumlrvinen L (2006) Socioeconomic status in childhood and

adulthood Associations with dispositional optimism and pessimism over a 21-year

follow-up Journal of Personality 74 1111-1126

Higa C K eacutes Daleiden E (2008) Social anxiety and cognitive biases in non-referred

children The interaction of self-focused attention and threat interpretation biases

Journal of Anxiety Disorders 22 441-452

Hjelle L A Busch E A eacutes Warren J E (1996) Explanatory style dispositional

optimism and reported parental behaviour Journal of Genetic Psychology 157

489- 500

Ho M Y Cheung F M eacutes Cheung S F (2010) The role of meaning in life and

optimism in promoting well-being Personality and Individual Differences 48

658-663

Hogendoorn S M Prins P J M Vervoort L Wolters L H Nauta M H Hartman

C A Moorlag H de Haan E eacutes Boer F (2012) Positive thinking in anxiety

disordered children reconsidered Journal of Anxiety Disorders 26 71-78

Huan V S Yeo L S Ang R P eacutes Chong W H (2006) The influence of

dispositional optimism and gender on adolescentsrsquo perception of academic stress

Adolescence 41 533-547

Iwanaga M Yokoyama H eacutes Seiwa H (2004) Coping availability and stress reduction

for optimistic and pessimistic individuals Personality and Individual Differences

36 11-22

Joronen K (2005) Adolescentrsquos subjective well-being in their social contexts Academic

Dissertation University of Tampere Department of Nursing Science Finland

Joacutezsa K (2002) Az elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute pedagoacutegiai jelentőseacutege Magyar Pedagoacutegia

102179-104

Joacutezsa K (2000) Az iskola eacutes a csalaacuted hataacutesa a tanulaacutesi motivaacutecioacutera Iskolakultuacutera 869-

82

Kann L (2001) The Youth Risk Behavior Surveillance System Measuring health-risk

behaviors American Journal of Health Behavior 25 272-277

Kasik Laacuteszloacute (2010) A szociaacuteliseacuterdek-eacuterveacutenyesiacutető az eacuterzelmi eacutes a szociaacutelisprobleacutema-

megoldoacute keacutepesseacutegek vizsgaacutelata 4-18 eacutevesek koumlreacuteben Doktori Disszertaacutecioacute

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar Neveleacutestudomaacutenyi Doktori

Iskola Pedagoacutegiai eacuterteacutekeleacutes doktori program

Kef S eacutes Deković M (2004) The role of parental and peer support in adolescents well-

being a comparison of adolescents with and without a visual impairment Journal

of Adolescence 27 453-466

Kobau R Seligman M E P Peterson C Diener E Zack M M Chapman D eacutes

Thompson W (2011) Mental health promotion in public health perspectives and

strategies from positive psychology American Journal of Public Health 101 1-9

Kovacs M (1992) Childrenrsquos Depression Inventory (CDI) Multi-Health Systems

Toronto

17

Lazarus R S (1993) Coping theory and research Past present and future

Psychosomatic Medicine 55 234-247

Linley A Joseph S Harrington S eacutes Wood A M (2006) Positive psychology Past

present and (possible) future The Journal of Positive Psychology 1 3-16

Luszczynska A Cao D S Mallach N Pietron K Mazurkiewicz M eacutes Schwarzer R

(2010) Intentions planning and self-efficacy predict physical activity in Chinese

and Polish adolescents Two moderated mediation analyses International Journal

of Clinical and Health Psychology 10 265-278

Meleg Csilla (2002) Iskolai egeacuteszseacutegneveleacutes A feladat uacutejrafogalmazaacutesa Magyar

Pedagoacutegia 1021 11-29

Moksnes U K (2011) Stress and health in adolescents The role of potential protective

factors Thesis for the degree of Philosophiae Doctor Trondheim Norwegian

University of Science and Technology

National Surveyon Drug Use (2002)

httpicpsrumicheducocoonICPSRSTUDY06542xml

Oberle E Schonert-Reichl K A eacutes Zombo B D (2011) Life satisfaction in early

adolescence personal neighborhood school family and peer influences Journal

of youth and adolescence 40 889-901

Oktataacutesi Miniszteacuterium (2004) Segeacutedlet Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesi egeacuteszseacutegneveleacutesi program

elkeacutesziacuteteacuteseacutehez Budapest

Olaacuteh Attila (2005) Eacuterzelmek megkuumlzdeacutes eacutes optimaacutelis eacutelmeacuteny Belső vilaacutegunk

megismereacuteseacutenek moacutedszerei Trefort Kiadoacute Budapest 85ndash89

Orejudo S Puyuelo M Fernaacutendez-Turrado T eacutes Ramos T (2012) Optimism in

adolescence A cross-sectional study of the influence of family and peer group

variables on junior high school students Personality and Individual Differences

52 812-817

Penn Resiliency Program Curriculum (2014) httpwwwppcsasupenneduprpsumhtm

letoumlltve 20140611

Pikoacute Bettina (2001) Gender differences and similarities in adolescentsrsquo ways of coping

The Psychological Record 51 223-235

Piko B F eacutes Fitzpatrick K M (2007) Socioeconomic status psychosocial health and

health behaviors among Hungarian adolescents European Journal of Public

Health 17 353-360

Saklofske DH Austin E J Galloway eacutes J Davidson K (2007) Individual

difference correlates of health-related behaviours Preliminary evidence for links

between emotional intelligence and coping Personality and Individual

Differences 42 491-502

Salvy S J de la Haye K Bowker J C eacutes Hermans R C J (2012) Influence of peers

and friends on childrens and adolescents eating and activity behaviors Physiology

amp Behavior 106 369-378

Scheier M F eacutes Carver C S (1985) Optimism coping and health Assessment and

implications of generalized outcome expectancies Health Psychology 4 219ndash247

Scheier M F Weintraub J K eacutes Carver C S (1986) Coping with stress Divergent

strategies of optimists and pessimists Journal of Personality and Social

Psychology 51 1257-1264

Seligman M E P eacutes Csikszentmihalyi M (2000) Positive psychology An introduction

American Psychologist 55 5-14

Seligman M E P (2008) Positive health Applied Psychology An International Review

57 3-18

17

Lazarus R S (1993) Coping theory and research Past present and future

Psychosomatic Medicine 55 234-247

Linley A Joseph S Harrington S eacutes Wood A M (2006) Positive psychology Past

present and (possible) future The Journal of Positive Psychology 1 3-16

Luszczynska A Cao D S Mallach N Pietron K Mazurkiewicz M eacutes Schwarzer R

(2010) Intentions planning and self-efficacy predict physical activity in Chinese

and Polish adolescents Two moderated mediation analyses International Journal

of Clinical and Health Psychology 10 265-278

Meleg Csilla (2002) Iskolai egeacuteszseacutegneveleacutes A feladat uacutejrafogalmazaacutesa Magyar

Pedagoacutegia 1021 11-29

Moksnes U K (2011) Stress and health in adolescents The role of potential protective

factors Thesis for the degree of Philosophiae Doctor Trondheim Norwegian

University of Science and Technology

National Surveyon Drug Use (2002)

httpicpsrumicheducocoonICPSRSTUDY06542xml

Oberle E Schonert-Reichl K A eacutes Zombo B D (2011) Life satisfaction in early

adolescence personal neighborhood school family and peer influences Journal

of youth and adolescence 40 889-901

Oktataacutesi Miniszteacuterium (2004) Segeacutedlet Az egeacuteszseacutegfejleszteacutesi egeacuteszseacutegneveleacutesi program

elkeacutesziacuteteacuteseacutehez Budapest

Olaacuteh Attila (2005) Eacuterzelmek megkuumlzdeacutes eacutes optimaacutelis eacutelmeacuteny Belső vilaacutegunk

megismereacuteseacutenek moacutedszerei Trefort Kiadoacute Budapest 85ndash89

Orejudo S Puyuelo M Fernaacutendez-Turrado T eacutes Ramos T (2012) Optimism in

adolescence A cross-sectional study of the influence of family and peer group

variables on junior high school students Personality and Individual Differences

52 812-817

Penn Resiliency Program Curriculum (2014) httpwwwppcsasupenneduprpsumhtm

letoumlltve 20140611

Pikoacute Bettina (2001) Gender differences and similarities in adolescentsrsquo ways of coping

The Psychological Record 51 223-235

Piko B F eacutes Fitzpatrick K M (2007) Socioeconomic status psychosocial health and

health behaviors among Hungarian adolescents European Journal of Public

Health 17 353-360

Saklofske DH Austin E J Galloway eacutes J Davidson K (2007) Individual

difference correlates of health-related behaviours Preliminary evidence for links

between emotional intelligence and coping Personality and Individual

Differences 42 491-502

Salvy S J de la Haye K Bowker J C eacutes Hermans R C J (2012) Influence of peers

and friends on childrens and adolescents eating and activity behaviors Physiology

amp Behavior 106 369-378

Scheier M F eacutes Carver C S (1985) Optimism coping and health Assessment and

implications of generalized outcome expectancies Health Psychology 4 219ndash247

Scheier M F Weintraub J K eacutes Carver C S (1986) Coping with stress Divergent

strategies of optimists and pessimists Journal of Personality and Social

Psychology 51 1257-1264

Seligman M E P eacutes Csikszentmihalyi M (2000) Positive psychology An introduction

American Psychologist 55 5-14

Seligman M E P (2008) Positive health Applied Psychology An International Review

57 3-18

18

Seligman M E P Ernst R M Gillham J Reivich K eacutes Linkins M (2009) Positive

education positive psychology and classroom interventions Oxford Review of

Education 35 293-311

Seligman M E P Parks AC eacutes Steen T (2004) A balanced psychology and a full life

Philosophical Transactions of the Royal Society 359 1379-1381

Siqueira L Diab M Bodian C eacutes Rolnitzky L (2000) Adolescents Becoming

Smokers The Roles of Stress and Coping Methods Journal of Adolescent Health

399-408

Solberg Nes L eacutes Segerstrom S C (2006) Dispositional optimism and coping A meta-

analytic review Personality and Social Psychology Review 10 235-251

Tomeacute G Matos M Simotildees C Diniz J A eacutes Camacho I (2012) How can peer

group influence the behavior of adolescents Explanatory model Global Journal of

Health Science 4 26-35

Trejos-Castillo E eacutes Vazsonyi AT (2011) Transitions into adolescence Encyclopedia

of Adolescence 369-375

Turner R J eacutes Marino F (1994) Social support and social structure A descriptive

epidemiology Journal of Health and Social Behavior 35 513-519

Unger J B Ritt-Olson A Teran L Huang T Hoffman B R eacutes Palmer P (2002)

Cultural values and substance use in a multiethnic sample of California

adolescents Addiction Research amp Theory 10 257-279

Vedder P Boekaerts M eacutes Seegers G (2005) Perceived social support and well being

in school the role of students ethnicity Journal of Youth and Adolescence 34

269-278

Vera E Thakral C Gonzales R Morgan M Conner W Caskey E Bauer A

Mattera L-A Clark S Bena K eacutes Dick L (2008) Subjective Well-Being in

Urban Adolescents of Color Cultural Diversity amp Ethnic Minority Psychology 14

224-233

Wagner E F Myers G eacutes McInnich J L (1999) Stress-coping and temptation-coping

as predictors of adolescent substance use Addictive Behaviors 24 769-779

Wijndaele K Matton L Duvigneaud N Lefevre J De Bourdeaudhuij I Duquet W

Thomis M eacutes Philippaerts R M (2007) Association between leisure time

physical activity and stress social support and coping A cluster-analytical

approach Psychology of Sports and Exercise 8 425-440

Williams K eacutes McGillicuddy-De Lisi A (2000) Coping strategies in adolescents

Journal of Applied Developmental Psychology 20 537-549

WHOHBSC Forum 2007 (2008) Summary of outcomes ndash WHOHBSC Forum 2007 In

Social cohesion for mental well-being among adolescents Copenhagen WHO

Regional Office for Europe 2008 3

Wong S S (2012) Negative thinking versus positive thinking in a Singaporean student

sample Relationships with psychological well-being and psychological

maladjustment Learning and Individual Differences 22 76-82

Wong SS eacutes Lim T (2009) Hope versus optimism in Singaporean adolescents

Contributions to depression and life satisfaction Personal Individual Differences

46 5 648-652

Yarcheski T J Mahon N E eacutes Yarcheski A (2004) Depression optimism and

positive health practices in young adolescents Psychological Reports 95 932-

934

19

A disszertaacutecioacute teacutemakoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute publikaacutecioacutek

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2009) Serduumllők joacutelleacuteteacutet meghataacuterozoacute taacutersas teacutenyezők a

csalaacutedban eacutes az iskolaacuteban Uacutej Pedagoacutegiai szemle 4 30-41

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2011b) Optimista sportoloacute pesszimista dohaacutenyzoacute

Iskolakultuacutera 1 62-40

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2013a) Korai serduumllőkori coping stiacutelusok mint az

egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegprotektiacutev magatartaacutes magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Mentaacutelhigieacuteneacute eacutes Pszichoszomatika 14 115-137

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2013b) A szituaacutecioacutes megkuumlzdeacutes kognitiacutev elemzeacutese korai

serduumllők koumlreacuteben Iskolakultuacutera 5-6 8-21

Hamvai Cs eacutes Piko B F (2011a) bdquoIs optimism good for youth healtrdquo Optimism in

adolescent life and health In Phyllis R Brandt (Eds) Psychology of optimism

Nova Science Publishers Inc New York pp 123-144

Pikoacute Bettina eacutes Hamvai Csaba (2010b) Az optimizmus mint a serduumllők

szerfogyasztaacutesaacutenak eacutes pszichikai egeacuteszseacutegeacutenek veacutedőfaktora In Pikoacute Bettina

(szerk) Veacutedőfaktorok nyomaacuteban A kaacuteros szenvedeacutelyek megelőzeacutese eacutes

egeacuteszseacutegfejleszteacutes serduumllőkorban LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest 71-86

Piko B eacutes Hamvai Cs (2010a) Parent school and peer-related correlates of adolescentsrsquo

life satisfaction Children and Youth Services Review 32 1479-1482

19

A disszertaacutecioacute teacutemakoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute publikaacutecioacutek

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2009) Serduumllők joacutelleacuteteacutet meghataacuterozoacute taacutersas teacutenyezők a

csalaacutedban eacutes az iskolaacuteban Uacutej Pedagoacutegiai szemle 4 30-41

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2011b) Optimista sportoloacute pesszimista dohaacutenyzoacute

Iskolakultuacutera 1 62-40

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2013a) Korai serduumllőkori coping stiacutelusok mint az

egeacuteszseacutegkockaacutezati eacutes egeacuteszseacutegprotektiacutev magatartaacutes magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutei

Mentaacutelhigieacuteneacute eacutes Pszichoszomatika 14 115-137

Hamvai Csaba eacutes Pikoacute Bettina (2013b) A szituaacutecioacutes megkuumlzdeacutes kognitiacutev elemzeacutese korai

serduumllők koumlreacuteben Iskolakultuacutera 5-6 8-21

Hamvai Cs eacutes Piko B F (2011a) bdquoIs optimism good for youth healtrdquo Optimism in

adolescent life and health In Phyllis R Brandt (Eds) Psychology of optimism

Nova Science Publishers Inc New York pp 123-144

Pikoacute Bettina eacutes Hamvai Csaba (2010b) Az optimizmus mint a serduumllők

szerfogyasztaacutesaacutenak eacutes pszichikai egeacuteszseacutegeacutenek veacutedőfaktora In Pikoacute Bettina

(szerk) Veacutedőfaktorok nyomaacuteban A kaacuteros szenvedeacutelyek megelőzeacutese eacutes

egeacuteszseacutegfejleszteacutes serduumllőkorban LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest 71-86

Piko B eacutes Hamvai Cs (2010a) Parent school and peer-related correlates of adolescentsrsquo

life satisfaction Children and Youth Services Review 32 1479-1482