Új foglalkoztatási lehetőségek mint a vidéki közösségek

jövedelemtermelő-képességének növelése

Dr. Pakurár Miklósegyetemi docens

Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma

• A kezdeményezés rövidítése

RuralJobs

A finanszírozási program típusa

Kis méretű kollaboratív projekt

Encs, 2009. június 30.

A munkaprogram által érintett témák

• 2. Téma: Élelmiszeripar, agrárium, halászat és biotechnológia

• 2.1. Tevékenység: Fenntartható termelés, valamint a földi, erdő és vizi környezet biológiai erőforrásainak menedzselése

• 2.1.4. Terület: Társadalom-gazdasági kutatás és az irányelvek támogatása

• KBBE- 2007-1-4-13: A vidéki foglalkoztatás új forrásai

• Tudományos koordinátor: Dr. Andrew Fieldsend

Kedvezményezett száma

Kedvezményezett neve

Kedvezményezett rövidítése

OrszágProjekt

kezdetének dátuma

Projekt befejezésének dátuma

1 (koordinátor)

Debreceni Egyetem DE Magyarország 1 30

2 University of Plymouth UOP UK 1 30

3Universitatea Babes

BolyaiBBU Románia 1 30

4

Lithuanian University of LUA Litvánia 1 30

Agriculture

5

Consejeria de Agricultura y

AND Spanyolország 1 30Pesca – Junta de

Andalucia

6Conseil Regional de

LimousinCRL Franciaország 1 30

7Institute of Agricultural

IAE Bulgária 1 30Economics

8

Istituto Nazionale Istruzione INIPA Olaszország 1 30

Professionale Agricola

A munkatervezet stratégiája

• A RuralJobs stratégiája arra a felismerésre épült, hogy bár szükség van egy EU-szintű stratégiára az új források megteremtésének előmozdítása érdekében a vidéki foglalkoztatás terén, egy minden helyzetre érvényes megoldási módszer nem létezik.

• Ha elvben létezne is ilyen módszer, az minden településen számos úton fogná vissza a stratégia hatását a vidéki foglalkoztatottság forrásainak növelésében.

A munkatervezet stratégiája

• Az EU, nemzeti és regionális szintű stratégiák áttekintését követően a RuralJobs elemzi a munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendeket, illetve a munkahelyteremtésre irányuló intézkedések és irányelvek hatását 6 reprezentatív referencia területen (RT) EU szerte, és az információk segítségével rámutat, hogy a vidékfejlesztési intézkedések hogyan válhatnak célirányosabbá, valamint hogy az irányelveknek milyen módon kellene fejlődniük.

A munkatervezet stratégiája

• A stratégia továbbá felismerte, hogy a vidéki gazdaság összetett, és hogy a mezőgazdaság bár fontos és megvannak a sajátos problémái, ennek csak egy része.

• A termelő, a kereskedelmi és a szolgáltató szektorok (a turizmust is beleértve) nagyobb részt képviselnek a vidéki gazdaságban.

A munkatervezet stratégiája

• A partnerországok (Bulgária, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Románia, Spanyolország, és az Egyesült Királyság) nemcsak a gazdasági fejlődés, a geográfiai jellemzők és az EU tagság idejének alapján különböznek, de az irányelvek és a decentralizáció tekintetében is.

• A RuralJobs kutatási munkája 5 munkafejezetből áll (WP-k 2- 6), melyek mindegyike rendelkezik egy munkafejezet vezetővel és egy helyettes munkafejezet vezetővel, aki felelős a fejezeten belüli feladatokért.

• Az 1. munkafejezet a projektmenedzsmenté

Munkafejezetek (work packages)

2. WP Munkaerőpiaci irányelvek és programok elemzése

MFV: Debreceni Egyetem; MFV helyettes: Limousin Régió

• A 2 WP egy prospektív analízist tartalmaz a rendelkezésre álló EU, nemzeti és regionális adatok (a RuralJobs partnerországokra vonatkozóan) alapján, melynek során áttekinti:

- a vidéki területek munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendjeit EU27 szinten

- a korábbi és aktuális EU, nemzeti és regionális szintű

vidékfejlesztési irányelveket és programokat

- a korábban támogatott kutatási és ismeretterjesztő projektek tevékenységeit és hatásait

3. WP Módszerek és indikátorok vizsgálata

MFV: Babes-Bolyai Egyetem, MFV helyettes: University of Plymouth

• A 3. WP feltárja a szükséges eszközöket (módszerek, indikátorok), melyek segítségével mérhetőek a munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendek a referencia területeken, összehasonlítva a célkitűzésekben foglalt értékekkel.

• Ezek az eszközök lehetővé teszik olyan faktorok bevonását is, mint a terület atraktivitása, gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem, társadalmi kohézió, helyi irányítás, valamint elősegítik a helyi felülről lefelé és lentről felfelé ható akadályok feltárását is, melyek a foglalkoztatás hagyományosan elsődleges és másodlagos szektor tevékenységeken kívüli forrásainak fejlődésében jelentkezik.

4. WP A régiók tipológiájaMFV: Litván Mezőgazdasági Egyetem MFV helyettes Babes-Bolyai Egyetem

• A referencia területek vizsgálatához, valamint az összefüggések és a vidékfejlesztési iránylevek fejlesztésére vonatkozó ajánlások előkészítéséhez elengedhetetlen a vidéki területek típusainak és ezek jellegzetességeinek feltárása.

• Számos elismert tipológia szerint szükséges a különböző vidék típusok (pl. peri-urban) és a vidéki területek munkaerőpiaci fejlődésének pontos meghatározása. A tipológia legfontosabb demográfiai és társadalom-gazdasági kritériumai ezek felmérése után következik. A fő feladat egy olyan kritérium találása lesz, mely megfelel a különböző régiók számára.

5. WP A foglalkoztatás új stratégiái a minta területeken

MFV: MFV helyettes: Litván Mezőgazdasági Egyetem

• A 3. WP-ben feltárt módszerek segítségével bemutatásra kerül a vidéki területek jelen foglalkoztatási helyzete (a mezőgazdasági, kereskedelemi, termelő és szolgáltató szektort is beleértve), a szükségletei valamint a foglalkoztatás új forrásainak endogén és exogén lehetőségei. Ezen túl a területi és szektorális irányelvek adott referencia területeken kifejtett hatásai is elemzésre kerülnek.

• Az 5. WP ezt követően azzal fejezi be a munkáját, hogy minden minta területre vonatkozóan feltár egy olyan stratégiát, melynek segítségével növelhető a foglalkoztatottság, valamint olyan módokat, melyekkel a vidékfejlesztő programok célirányosabbakká tehetőek ezen stratégiák elérésének érdekében.

6. WP Összefoglalás és javaslattétel

MFV: Regionális Mezőgazdasági Minisztérium, Andalúzia

MFV helyettes: Debreceni Egyetem

A 2-5 WP eredményei az irányelvek kidolgozóinak szánt javaslattétel formájában kerülnek összefoglalásra EU, nemzeti és regionális szinten, melyek célja a vidékfejlesztési intézkedések célirányosabbá tétele, valamint a jövőbeni vidékfejlesztési irányelvek fejlődése.

7. WP Ismeretterjesztés és technikai támogatás

MFV: Limousin Régió MFV helyettes: Regionális Mezőgazdasági

Minisztérium, Andalúzia

• A RuralJobs eredményeinek ismertetése magában foglal egy 1 napos regionális konferenciát/workshopot a 2-5 WP-kel kapcsolatosan

• Az eredmények publikációjára is sor kerül

• A tanulmány közzétételére egy 1 napos nemzetközi konferencián, Brüsszelben kerül sor, ahol bemutatásra kerülnek a RuralJobs főbb következtetései és javaslatai a jó gyakorlatok bevezetésére vonatkozóan az irányelvek kidolgozói számára

A RuralJobs kutatás eddigi eredményeinek összefoglalása

• Az eddigi kutatási eredmények három pontban kerülnek ismertetésre:

- Következtetések az EU szintű statisztikai analízisből

- Következtetések a közelmúlt EU kutatási projektek elemzése alapján

Employment by economic activity

0

50

100

150

200

250

PU-2000 IR-2000 PR-2000 PU-2005 IR-2005 PR-2005

Em

plo

ymen

t (1

000)

Agriculture, hunting, forestry and fishing Industry Services

Figure 1 Employment by economic activity, EU 27, at NUTS levels 3, average of PU, IR and PR regions

Source: Eurostat General and regional statistics

Weekly hours of workFigure 3 Average number of usual weekly hours of work in main job (full-time) NUTS 2 (hours), 2006

33

33,5

34

34,5

35

35,5

36

36,5

37

PU 2000 IR 2000 PR 2000 PU 2006 IR 2006 PR 2006

Hour

s

Source: Eurostat General and regional statistics

Weekly hours of work

Figure 4 Average number of usual weekly hours of work in main job (full-time) NUTS 2 (hours), 2006

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

be bg cz dk de ee ie gr es fr it cy lv lt lu hu mt nl at pl pt ro si sk fi se uk

Hour

s

PU

IR

PR

Source: Eurostat General and regional statistics

Unemployment

Figure 5 Unemployment rates by age, at NUTS levels 3

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

PU 2000 IR 2000 PR 2000 PU 2006 IR 2006 PR 2006

%

Between 15 and 24 years 25 years and over

Source: Eurostat General and regional statistics

Long-term unemploymentFigure 7 Long-term unemployment (12 months and more) NUTS 2, 2006Long-term unemployment rate (on total unemployment)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

be bg cz dk de ee ie gr es fr it cy lv lt lu hu mt nl at pl pt ro si sk fi se uk

%

PU

IR

PR

Source: Eurostat General and regional statistics

• Közép-Magyarország HU10

• Közép-Dunántúl HU21

• Nyugat-Dunántúl HU22

• Dél-Dunántúl HU23

• Észak-Magyarország HU31

• Észak-Alföld HU32

• Dél-Alföld HU33

Population density, Hungary

050

100150200250300350400450

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

inhab

itan

t per

squar

e km

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

GDP at current market prices

y = 654,33x + 18345

R2 = 0,9845

y = 1261,9x + 6786

R2 = 0,9768y = 465,28x + 2976,5

R2 = 0,9777

0

5000

10000

15000

20000

25000

2000 2001 2002 2003 2004 2005

Years

Euro

/inhab

itan

t

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

EU

Lineáris (EU)

Lineáris (hu10)

Lineáris (hu32)

Disposable income of households at NUTS2 levels, Hungary

010002000300040005000600070008000

hu10 hu21 hu22 hu23 hu31 hu32 hu33

Regions

Euro

/inhab

itan

t 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Annual employment in technology and knowledge intensive sectors

0

2

4

6

8

10

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

% o

f to

tal em

plo

ymen

t

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Human resources in science and technology

0

5

10

15

20

25

30

35

2000 2001 20002 2003 2004 2005 2006 2007

% o

f to

tal p

opul

atio

n hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Nights spent by non-residents in hotels and similar establishments, Hungary

0

1000000

2000000

3000000

4000000

5000000

6000000

Nig

hts

spen

t

2001

2006

Nights spent by residents in hotels and similar establishments, Hungary

0

500000

1000000

1500000

2000000

Nig

hts

spen

t

2001

2006

Nights spent in tourist campsites by residents and non-residents in NUTS2 regions, Hungary

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

R - residents, NR - non-residents

Nig

hts

2001

2006

Motorways in NUTS2 regions, Hungary

0

50

100

150

200

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

km

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Economic activity by ages, EU27 and Hungary 2004-2006

83,7

45,0

1,64,4

80,886,2

44,1

33,7

75,483,178,3

27,3

0

20

40

60

80

100

15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-

Age groups

%

EU27

Hungary

Economic activity by highest level of education attained

0

5

10

15

20

25

30

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Years

% o

f annual a

vera

ge p

opula

tion

P hu10

S hu10

T hu10

P hu32

S hu32

T hu32

P - Pre-primary, primary and lower secondary educationS - Upper secondary and post-secondary non-tertiary educationT - Tertiary education

Emloyment rate total, NUTS2 regions, Hungary

45

50

55

60

65

2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Employment rates by age, 2000-2006, Hungary

0

20

40

60

80

100

15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-

Age

%

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Distribution of employment by eonomic activity, Hungary, 2000-2006

0,0

50,0

100,0

Regions

%

Services 72,9 51,2 53,8 58,2 57,9 58,7 55,3

Industry 25,6 43,5 40,9 32,9 37,8 33,6 32,8

Agriculture, hunting,forestry and fishing

1,6 5,3 5,3 8,9 4,3 7,7 11,9

hu10 hu21 hu22 hu23 hu31 hu32 hu33

Total unemployment rate

2

4

6

8

10

12

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

hu10

hu21

hu22

hu23

hu31

hu32

hu33

Következtetések az EU szintű statisztikai analízisből

• Foglalkoztatás – Munkanélküliség - Vizsgálva a foglalkoztatottság valamint a gazdaság

közti kapcsolatot, azt találtuk, hogy a foglalkoztatottság egyre szorosabban összefügg a gazdasági fejlődéssel, a gazdaságilag vezető régiók foglalkoztatási rátája magasabb, mint a gazdaságilag elmaradottabb régióké.

- A nők foglalkoztatása elkerülhetetlenné vált még a gazdaságilag jó fejlettségi szinten álló országokban is az egyszemélyes háztartások és válások egyre növekvő számának köszönhetően. Továbbá a házaspárok alkotta háztartások családi költségvetésében is jelentős részt jelent a nők keresete.

- A szolgáltató iparban foglalkoztatottak aránya a PU és IR régiókban szignifikánsan magasabb volt mint a PR területeken, ami azt jelzi, hogy a vidéken élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférése rendkívül korlátozott a PU és IR területeken élők lehetőségeihez képest, ami egy jelentős hátránya a vidéki életnek. A szolgáltatások fontossága megnőtt a vidéki területeken. A szolgáltató iparban bekövetkezett foglalkoztatási növekedés, összességében a legnagyobb növekedést jelentette a PR régiókban.

- Az Európai Unióban a teljes foglalkoztatottság összességében nőtt a PU és IR területeken, és némileg csökkent a PR területeken 2000 és 2005 között. A foglalkoztatottak aránya a PU régiókban volt a legmagasabb és a PR régiókban a legalacsonyabb mind 2000-ben, mind 2006-ban.

- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának további csökkenése, rendkívüli gyorsasággal változtatja meg a vidéki területek foglalkoztatottsági jellemzőit. A mezőgazdaságban, vadászatban, halászatban foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent az Unió PU, IR és PU régióiban, a legszignifikánsabb visszaesés a PR régiókban volt tapasztalható.

- A munkanélküliség terén tovább nőtt a különbség a vidéki és városi területek között, mivel a munkanélküliség csökken a fejlettebb területeken és nő a fejletlenebbeken.

Következtetések a közelmúlt EU kutatási projektek elemzése alapján

• Összességében olyan projekteket választottunk ki, melyek információt szolgáltatnak a vidéki területekről és a foglalkoztatással kapcsolatos problémákról. Ezen túl újabb területeket is találtunk, melyek aggodalomra adhatnak okot, mint pl. a társadalmi tőke (város-vidék összeköttetése, helyi gazdálkodás).

• Ugyanakkor úgy tűnik, hogy néhány probléma hiányzik (mint pl. az élet- és munkakörülmények fontossága a munkakeresők körében, vagy az állami illetve magán szolgáltatók szerepe a vállalkozásokban) és a feltárások leginkább a sztereotip foglalkoztatási módokra korlátozódnak, mint a mezőgazdaság vagy a turizmus. Sőt a gazdasági hatékonyság és fenntarthatóság alig került szóba.

• A projektek ezen áttekintése több ponton igazolja a RuralJobs keretében végzett munkánkat.

- összehasonlító elemzés segítségével ki kell választani a szóba jöhető endogén faktorokat, mielőtt egy vidéki irányelv bevezetésre kerül,

- és szinte sehol nem fogalmazódott még meg, hogy a különböző irányelvek az alacsonyabb szintű (NUTS, LAU) területek minden helyzetére alkalmazhatóak lennének; az európairól helyi szintre való átültetés.

Köszönöm a figyelmet!