Az új 10-ek az EU-ban

Bővítés hatása

• A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%-kal járul hozzá, miközben majdnem 20%-kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú EU egy főre jutó átlagos GDP-je 12,5%-kal kevesebb, mint a 15-ök GDP-je.

SF kihívásai az új tagállamokbanRegionális politikai irányai

• Azonosítani azokat a strukturális hiányosságokat mindenegyes régióban, amelyeknek a legkárosabb hatásai vannak a versenyképességre és a növekedési potenciálra, és prioritásokat adni ezek megragadására

• kialakítani egy hosszú távú fejlesztési stratégiát minden régió számára, a komparatív erősségek és gyengeségek figyelembe vételével, amelyek felismerik azt, hogy hogyan kell az összes szükségletet egyidőben mozgósítani, és rangsorolja a beruházási projekteket

• megillető súlyt adni a környezeti projekteknek a beruházási döntésekben, azért, hogy biztosítsák, hogy a választott növekedési pálya fenntartható legyen.

• elkerülendő a beruházások túlzott koncentrációja a jelenlegi növekedési centrumokban, ahol a gazdasági aktivitás hatása a legnagyobb lenne rövidtávon, de amely hosszútávon a kiegyenlített fejlődés kára lenne.

• erősíteni regionális szinten a tervezési, megvalósítási és menedzselési fejlesztési programok számára az adminisztratív kapacitást.

Kohéziós politika 2006 után

• IRÁNYUL:

- a megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek kezelésére:

- globalizáció,

- az európai tudásalapú gazdaság

- lakosság demográfiai szerkezete hosszú távú hatásira fókuszálva

Kohéziós politikai célok:• Legkevésbé fejlett régiók támogatása (bár eddig a gazd.

versenyképességet támogatták, a csatlakozó országokban az infrastruktúra megteremtése a cél.

• Innovatív környezet megteremtése jól kvalifikált munkaerő biztosításával, K+F, info társadalom ösztönzése

• az új tagállamokban a munkaerőnek a piacgazdaság követelményeihez történő gyors alkalmazkodásának biztosítása

• nagyvárosi hálózat kezelése• vidék népességmegtartó erejének növelése a vidék diverzifikációján

keresztül• transznacionális és interregionális együttműködések ösztönzése

(INTERREG)• Iparszerkezet átalakításának támogatása• Súlyos hátrányokkal küzdő térségek támogatása

Foglalkoztatás és szociális politika prioritásai

• több és jobb munkahely teremtése

• új gazdaság és a tudástársadalom támogatása az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtésével

• társadalmi beilleszkedés elősegítése új munkalehetőségek és munkaképességek teremtésével

• esélyegyenlőség

Csatlakozott országok regionális politikája

• Nem örököltek regionális intézményrendszert – diktatúra – központi irányítás

• nőtt a területi egyenlőtlenség minden volt szocialista országban

• decentralizáció és területi közigazgatási rendszer

• területfejlesztés intézményrendszere• regionális politika rendelkezésre álló pénzügyi

eszközrendszere

Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer

• túlcentralizált rendszerek elvetése• szétválasztották a központi és az önkormányzati szervek feladatait, funkcióit

és felelősségétCsehország: régiókat, mint önkormányzati szintet megszűntették,

Szlovákia: csak DECO-k és csak járási szinten

Lengyelország: vajdasági tanácsokat kormányhivatalokká alakították

Bulgária: korábbi régiók megmaradtak, de központi állami igazgatás

Románia: kormány által kinevezett prefektus, és a megyei közgyűlés választott elnöke párhuzamosan tevékenykedik (francia minta)

Magyarország: megyék választott közgyűléssel és elnökkel megmaradtak, de csökkentett hatáskör, első periódusban „köztársasági megbízott” – törvényességi felügyelet

Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer

• a település önkormányzatok – legalapvetőbb szint

• Helyi autonómia a finanszírozási rendszerben nyilvánul meg: lényeges különbség a közép és a délkelet-európai országok között, közép-európai országokban törvények és normatív szabályozás létezik

• Községi önkormányzatok két típusa: Csehország, Szlovákia és Magyarország: egy település – egy önkormányzat, többi ország: 5-25 település egy önkormányzat

Területi közigazgatási rendszer

• Lengyelország: 1993, 1997-98 új választások – korábbi 47 vajdaság helyett 16 nagy vajdaság,megnövelt kompetenciával, helyreállította a járást (400 éves hagyomány), választott gyűlése, elnöke, önkormányzati joga

• Szlovákia: 36 körzet helyett 8 régió – de központi közigazgatás dekoncentrált szervei, önkormányzati autonómiával nem rendelkeznek

• Bulgária: 1999-től helyreállították a 10 éve megszűntetett 28 régiót – vezetőit kinevezik, s nem választják

Területi közigazgatási rendszer

• Csehország: 2001: 77 járási szintű egység, régió 14, és 8. Végül választások a 14 régióban.

• Románia: megyecsoportokból NUTS2 régiók létrehozása, hagyományos szint a megye, régiók ellen tiltakozás – magyar autonómia

• Szlovénia: korábbi 67 helyett 192 helyi önkormányzat, szükséges a középszintű hatóság létrehozása

Területfejlesztés intézményrendszere

• gazdasági természetű területfejlesztés• infrastrukturális természetű területfejlesztés

E kettőt szétválasztva hagyta az országok többsége, kivétel: Bulgária, Magyarország, Csehország

A gazdasági funkciók többnyire a pénz- és gazdasági minisztériumokhoz tartoznak, kivéve Szlovákia: Tervhivatal, Lengyelország: Stratégiai Tanulmányok Kormányzati Központja

Területfejlesztés intézményrendszere

• Regionális szintű önkormányzat nincs: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia – DECO-k

• Területfejlesztési törvény:

Magyarország: 1996

Románia, Bulgária: 1998

Csehország, Szlovénia: 2001

Regionális politika pénzügyi eszközrendszere

• Csak Magyarországon vannak területfejlesztési pénzalapok• Többi ország: összekapcsolás más fejlesztésekkelLengyelország: Phare programokat 6 vajdaság támogatjaCsehország: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a

regionális fejlesztési programjaikSzlovákia: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a

regionális fejlesztési programjaikRománia: kisvállalkozás fejlesztési források és Phare CBC források• források - többnyire vállalkozás támogatást szolgálnakSzlovénia kivétel: területi politikájának egyetlen prioritása:

népességmegtartó képesség növelése, elnéptelenedő vidék életben tartása

Az új EU országok NUTS beosztása

Ország NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 NUTS 4

Bulgária 3 6 28 255

Csehország 1 8 14 77

Észtország 1 1 5 15

Lettország 1 1 5 33

Litvánia 1 1 10 56

Lengyelország 8 16 50 308

Magyarország 1 7 20 167

Románia 1 8 42

Szlovákia 1 4 8 79

Szlovénia 1 1 12

Bővítés és az EU regionális politikájának iránya

• Gazdasági termelés 45%-a • K + F beruházás 75%-a a terület 14%-án koncentrálódik:London–Hamburg-München-Milánó-PárizsPENTAGON• Területi különbségek nőttek: Luxemburg –

Románia, régió szinten még nagyobb különbségek:

London city: Eu GDP 290%-aÉszak-Kelet Románia: 23%

Strukturális Alapok, célkitűzések:2007-2013

SF 2007-2013: 347,4 milliárd Euro

1. Konvergencia célkitűzés: (elmaradott régiók: lakosság 35%-a) 82% - 282,8 milliárd Euro

2. Régiók versenyképessége és foglalkoztatás: 55 milliárd Euro

3. Európai területi együttműködés: 8,7 milliárd Euro

Konvergencia célkitűzés

• 17 tagállam 87 régiója, ahol 154 millió ember él, a kedvezményezett: GDP közösségi átlagának 75%-a alatti területek, fokozatosan megszüntetve kategória: 16 régió.

• Rendelkezésre álló összeg: 282,8 milliárd Euro, melyből:

199,3 mrd Euro – konvergencia régióknak

13,9 mrd Euro – fokozatosan kivont régiók

61,6 mrd euro – kohéziós országok

Konvergencia célkitűzés beruházási területei

• Tudás, innováció: 83 mrd Euro (24%)

• Közlekedés: 76 mrd Euro (22%)

• Környezetvédelem és kockázat megelőzés: 51 mrd Euro (19%)

• Emberi erőforrás: 76 mrd Euro (22%)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

• Kedvezményezett: 19 tagállam 168 régiója, 314 millió lakossal – 54,9 mrd Euro

Európai területi együttműködés

• Kedvezményezettek: EU lakosságának 37,5%-a, 182 millió ember – 8,7 mrd Euro

Az egyes célkitűzések finanszírozása az egyes alapokból

1. célkitűzés: Konvergencia

2. célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

3. célkitűzés: Európai területi együttműködés

ERFA ERFA ERFA

ESZA ESZA ESF

Kohéziós Alap