Upload
boggieka
View
42
Download
7
Embed Size (px)
DESCRIPTION
az őskor művészete
Citation preview
Az őskor művészete
I. Történelmi, szellemi háttér
1. Elnevezések• Őskor: az emberiség történelmének legkorábbi,
törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza
• Kőkorszak: kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor)
• Prehisztorikus kor („történelem előtti”): az írás felfedezése előtti korok elnevezése
2. Az őskor szakaszai• Paleolitikum (őskőkor, pattintott kőkor), kb. i. e.
15-10 ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, gyűjtögetés)
• Mezolitikum (átmeneti kőkor)• Neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor), kb. i. e.
9000 és 3000 között: letelepült termelő életmód (földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, fazekasság)
• Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia)
• Vaskor: vasszerszámok, fegyverek
Egyenlőtlen fejlődés
• A föld különböző pontjain nem egy időben ért véget az őskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között élnek embercsoportok
(Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei)
3. Vallási elképzelések az őskorban• Mana-hit: titokzatos, befolyásolhatatlan,
emberfeletti erő, lakozhat tárgyakban, növényekben, állatokban, esetleg emberekben
• Fetisizmus: természetfeletti erővel rendelkező tárgyak (fétis) tisztelete (természetes vagy mesterséges formájú kövek, amulettek, talizmánok, istenszobrok)
• Totemizmus: egy emberi közösség (nemzetség) szoros rokoni kapcsolata valamilyen közös ős (totem) által, ez az ős lehet állat, növény, esetleg élettelen tárgyak (pl. kövek)
• Tabu: a totemizmus szoros velejárója, sérthetetlenség, tiltás (pl. a totemállat védelme)
• Mágia (varázslás): természetfeletti erők igénybevétele (rituálék, gyakorlatok, mozgások, cselekedetek által) a természet, állatok, emberek, esetleg szellemek befolyásolására. Fajtái: termelési mágia (vadászat sikerét, az időjárást, jó termést befolyásoló termékenység varázslat), rontás (az ellenség legyőzése), gyógyító mágia (a betegségektől való megszabadulás)
• Animizmus: a természeti erők átlelkesítése, minden dologban szellemek lakoznak
• Túlvilághit: az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit (a lelket a párával kapcsolhatták össze, erre utal a lélek, lélegzet, lehelet, levegő szavak rokonsága, „kilehelte lelkét”, „elszállt belőle a pára”)
4. A sámán (varázsló) az első művész
• Egyes kiváltságos emberek, a mana birtokosai, természetfeletti erőkkel bírók, „szent emberek”
• Elsődleges feladata: gyógyítás, veszélyek elhárítása
• Önkívületi (extatikus) állapotban (idegbetegség, kábítószerek) kerülnek kapcsolatba a szellemekkel
• Talán ők készítették az első képzőművészeti alkotásokat, a művészet a mágia része volt kezdetben
Sámán (varázsló)
II. Az építészet, architektúra
• Meghatározott célokat szolgáló és esztétikai igényeknek is megfelelő épületek létrehozásának művészete („magasépítészet”: igényes épületek, pl. templomok, paloták, középületek)
1. Házak, városok• Az ősember lakóhelyét kezdetben
a természet adta lehetőségek határozták meg (barlangok)
• Amikor már maga építi házát, még sokáig nem időtálló anyagokat használt (föld, fa, lomb, nád, sás, fű)
• A neolitikumban már megjelenik a kő, a vályog és a napon szárított tégla, létrejönnek nagyobb települések, sőt az első városok (Jerikó, Catal Hüyük, Harappa, Mohendzso-Daro)
a/ Jerikó, Izrael, i. e. 6000 k.
• A világ talán legősibb városa
• Egy torony és 2 m vastag, kb. 3 m magas falak védték körben
• Kőeszközeik és kőedényeik voltak
• Lakóházaikban tartották halottaik gipsszel bevont koponyáját, a szemek helyére kagylóhéjat tettek
Jerikó kiásott romjai
b/ Catal-Hüyük, Törökország, i. e. 6000 k.
• 1000 évig lakott település volt
• A tetőn lévő nyíláson át lehetett bejutni a szűk házakba
• Halottaikkal együtt éltek, a falak melletti padkák alá temették őket, ezeken aludtak
• A falakra képeket festettek, készítettek szobrokat, domborműveket
• Már készítettek agyag edényeket
c/ Harappa, India
d/ Mohendzso-Daro, India, i. e. 6e. k.
2. Kultikus építmények,megalitikus építészet
• Már Jerikóban találtak templom céljára épült helyiséget
• A neolitikus Európában hatalmas („megalit”) kövekből rótt építmények készültek
• Valószínűleg kultikus célokat szolgáltak
a/ Menhir (kelta: „kőoszlop”)
• Kevéssé kidolgozott, hosszú kődarab, amelyet egyik végével kultikus célból a földbe ásnak
• Inkább szobor mint épület
b/ Dolmen (kelta elnevezés)• Függőlegesen a földbe beásott óriási kövekre
(5-6 db.) ráfektetett kőlap, néha sír megjelölésére szolgált
Óriási kövek• A legalapvetőbb építészeti szerkezet,
a támasz-teher elv megjelenése
c/ Cromlech, kromlech (kelta)• Durván megmunkált, földből kiemelkedő,
rendkívül nagy kövek együttese, szabályosan, egy középső magasabb kő körül elrendezve
• Az egymás melletti kövekre esetleg vízszintes helyzetűek kerülhetnek
Nyugat-Európában több is található
Stonehenge, Anglia, bronzkor
• A cromlech típusú építmények legjelentősebb példája
• Talán kultikus célt szolgált, esetleg csillagászati ismereteket rögzített, segítette a földművelő közösség munkáját
Kőből épített naptár?
• A kör alakú építmény belsejében patkó alakban elrendezett kövek
• A téli napforduló hajnalán a kelő nap sugarai, a nyári napforduló idején a lemenő nap sugarai bevilágítanak a patkó alakú rész tengelyébe
III. Szobrászat (plasztika)• Plasztika (a görög
plasztiké szóból), a képzőművészet egyik legősibb ága, mely tárgyát, többnyire az emberi vagy állati testet szilárd anyagból, 3 dimenzióban ábrázolja
• Lehet körplasztika vagy dombormű, kisplasztika vagy monumentális szobor
1. A paleolitikum szobrászata
• Már a paleolitikumban létrejött
• Körplasztikák és domborművek egyaránt jellemzőek
• Kultikus célokat (vadászmágia, termékenység varázslat) szolgálhatott
• Anyaga kő és csont
Lausseli Vénusz, paleolitikum
Willendorfi Vénusz, Ausztria, paleolitikum (i. e. 30 000 k.)
• Kisméretű kő szobor• Eltúlzott nőies formák,
termékenységkultusz• A nemi
jellegzetességek naturalisztikus kidolgozása keveredik a leegyszerűsített (stilizált) részekkel (karok, arc)
• A kövérség lehet a termékenység jelzője, de a bőség, a jólét kifejezője is
• Az őskori alkotó képes domború, 3 dimenziós formákkal megragadni a valóságot – a szobrászat születése
2. Neolitikum• A neolitikum
szobrászatára jellemzőek az agyagszobrok (a kerámia kora már) is
• Az őskőkor élethűbb ábrázolása helyére egy elvontabb, stilizáltabb szobrászi nyelv lép, ez a 20. századi művészetre emlékeztet
Henry Moore: Kétrészes fekvő alak
Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”,neolitikum, Tiszai kultúra
3. Vaskor: Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, (i. e. 400 k.)• A szobrászat gyakran
kapcsolódik az iparművészethez (gyakorlati célokat szolgáló, de nemes anyagokból készülő, igényes, esztétikai értékkel is bíró tárgyakat létrehozó művészeti ág)
• A nomád népek, pl. a szkíták (a kelet-európai füves puszták népeinek ókori neve), művészetére a díszítőművészet volt a jellemző (ruha-kiegészítők, díszes használati tárgyak)
• A remek ötvöstárgyak a totemizmussal hozhatóak kapcsolatba
A sztyeppei nomádoknál több felé is megtalálható (így a magyaroknál is)
„csoda szarvas” motívum?
IV. A festészet
• Színekkel és formákkal két dimenzióban alkotó képzőművészeti ág
1. Az őskor festészete
• A paleolitikum végén jelenik meg
• Barlangokban, sziklafalakra került
• Karcolással és (vagy) természetes anyagok kenésével (korom, vér, zsiradékok, földfestékek) készült
2. Franko-kantabriai stílus
• A legkorábbiak a Pireneusok és a Kantabriai-hegység spanyol és francia felén található barlangokban került elő
• Hasonló jellegűek a barlangok képei (egységes stílus)
Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország), paleolitikum
(i. e. 15 000 k.)
a/ A témák:
• Főleg állatok (bölények, bikák, lovak, némelyik sebzett), ritkábban emberek (talán vadászok), elvont geometriai jelek, kézlenyomatok
b/ Kompozíció
• A latin compositio: „összeállítás” szóból, a mű szerkezete, felépítése, alkotóelemeinek összetétele, elrendezése, alapvető sajátosságai
• A kompozíciót mindig meghatározza a hely, a kor, a stílus és az alkotó egyénisége
A barlangfestmények „kompozíciós rendje”
• A sziklafalon, főleg a barlangok mennyezetén látszólag rendszertelenül sorakozó képelemek eltérő időből, különböző kezektől származnak
• Nincs kerete• A rendező elvet, ha
volt ilyen, nem ismerjük
c/ A térbeliség
• Nincs háttér, nincs környezet
• Sokszor egymásra rétegződnek a figurák
• A méret különbségek nem utalnak térmélységre, de a szín változásai mintha árnyékolás lenne, plasztikus hatást célozna
d/ Nézőpontok: megmutatni a tudottat• Az állatok a legjellemzőbb nézetből - oldalról,
ahonnét a legtöbb ismeret mutatható – láthatóak• Az oldal nézet néha más nézőponttal keveredik,
pl. az állatok szarvainál (csavartperspektíva)
e/ Az állatok rajza jól megfigyelt, remek a mozgásuk
Vannak csak körvonallal, és vannak kifestett felülettel készült állat
ábrázolások
Néha a sziklafal egyenetlenségei is beépülnek az ábrázolásba
f/ Az ember ábrázolása kezdetleges, „pálcikaember”
3. Miért készültek? a/ Vadászmágia?
• A vadászat sikeréért végzett szertartások kelléke
• A jelenség és képének mágikus azonossága: a képmás birtoklása hatalmat ad a jelenség felett – az állat lelkének foglyul ejtése
• Ellene szól, hogy nehezen megközelíthető, ritkán látogatott barlangokról van szó
b/ Totemizmus?
• Állatősök, állatistenségek bemutatása, beavatási szertartások helyszínei
• Ellene szól, hogy csupa, az ember által vadászott állatról van szó (a totemállat tabu)