8

(B) R11on 322 Journals Periodical SerICS 122

I) LSCOUrsc ProcSSe A Mulrldisciplinar) Journal _ _ bull 122 Text An InlmibciplinDr) Journal (or the Stud) ofDiscourSe 3 24 rlH~ lur TcxtJtDguis(i~lPupers in rextlinguiltics _ 2()

Spcrml Rcpenorle _ _ _ _ 328 JIUIllS bull bull _ _ _ 328 LAzlo Vdeh Sceoolt Bnd Knoletlge ltd by IstvAn Tc1U] 332 Murcclo Dascal Olelfricd Gcrhardus - Kuno Lorcnz- Gcor~ MeggJe (Eds) Spl1lchpflllnltophic Ph~QSOrh) of Language I La philosoph du 11IOgnge 333 r bull A Ibn Dijk Tltllissltllschln 338 HofumnniSimon Problcm10sgt1I1j 11)Jle1 _ ]39

liscelJnea 143

lgt3nt~ Alighltri-Lu Duina Comm~(a Inlcrnctivc MuiumediBJ Edirion (JANOs s IrnIFI) _ _ _ 313

Subjtct jn~ Ed by LAsnO V ss _ 34

Inl in dox Ed by LAszLO VASS 355

Liu ur Conlrihulorj ~ _ 36 1

EL6sz6

0 A SImIOlkoi S(raquoegton eddlgi kOlelelben a szOy~gtan i kUlBlIIs kti lOnfele aspekbull 11I3h31 foglalkoztunk A7 elso kOIClel amelyel a szOvcglnni kuwtls Iapkcrdeseinek ~emcltUnk kOZvelJenDI ktt olynn kotel kovettc amclynek kOzponli kerdtM a magyar sL(middotegtani klllalAs lrekJII I~ volt Az ttek ullin IcOvelkezo (A verbAlis sZOvegek szeshytIIloLik1l megkllzellusenek aspcllusaihoz f1gtc (mG) 4 6 es 8 kOtl 8 legkUJOnfelcbb Yltmpo11tok es 16mlik tlirgy1lhi~~nak engedelt lerel E klIWlek sorAl sLakltolta meg az 5 kOtfl amrly SzOvegtarii kutalas lemtik etedm6nyek feladatnk cimenek megfelel6en middotrmcrCs jellegO volt valamlnl a 7 koll amely bull mult imedi6lis kommuniknrumoc wnioJikai leltlOllIgiai megkliZtllltsenek nehany kerMsevel fOllJalkozon Ami szOvegshyrJl1 middotwmi01ikal r bullbull tologia nevtl ng illel i a 8 kOlet ligy felel BL olMlre hog-- ~ bLtshy

lltioukai texlologi bullbulllapkerd~seire vonrk~zb tdJedelmes dlszkusszJol kozlll mikent B21 bull e 10 kOlet is lette

J A jeln Ienlet ogy irom kO tette lervuett egyscg ls6 n~1e Ene I az egysoggel ann a ulrp~luis Imyetn~~ gtZ ~rzC~c lt ttlts~ a S7anMk unk amelybltm n s-ovrg lartl kutaW foly ik illetOlegarnolyntk lzem cl6tt lafhsa mellctt rolynia kellene

Iv in puhlikalt Iso fesz jalos feladaol vgtllal amennyiben I szoYegrani t ll1l11

diwipJinAris komyezererlll 010g6 ripe l kvan nytlil~ni MinI itycn nem ~ikOnyv jdltgil amly az adon tbnllill rchtckbe menOen Ijj~ko7tal hanem inkabb hgifelshyt1 atIIIiIk diS1cipllnaegyilue-snek a tereperlll amel)en akarva-olkarat ian nundenkl

(flog Ilk S7o-egrnni utalii al foglalkuziJ E I ~glfelv~tel jelem i klvJnja ttL adou lerep valamenn) re leions ltte rO leti Igys~g -el ha IlL eg~s HrUlr tJ tgys~gdm vonalmiddot

kalO IlL dotl klltt sem egyfomla teljede lma em cgyfomla mcl) egu rtfonnaeidkal nem szolgAllIL Rampleteebben rogJalkoltik III imenlSLelplmarlaquo olapoo d=dplflllik-

I inklbb ltsdk t8Jtkoa oI6 j d leggt1 II (hegtani kutdllls bull IIrl=0161$ uirydir Cipllmifshydl mig a mllkroszlt1veglUdomAnyok sze~O aspckwsainal llIrgyalml leljeS ghlZmiddot ben a kOvetkczO kOtetelrre bgja (A rerjedelmet illet61eg melySltct a jelen katetshybltn aztllJ1l prtIbAljuk nlivtlnl hogy Vdlamennyltemallkm egyseger olyan szovegrescel v7ctunk be amely III pcn adoll Itrnleln VOrl1ltkoz6an az elOw kiitetekben publiUIt IrusokrOl nyujt bib liogrtlfiai ttijekollarOr - Bar 87 irAsak cgy reszlt (ronn~~Ziteb61 koshy dkzOen) tObb rerillethez is tartozik bibliogniliai adarukal csak egyszer vessLok fel )

A Semlulko zv~gan kOvctkez~ kOleteib-n az al3bbi mOdoll folytll ljuk I adou tematika llIrgyaIAsAt

bull a (rOvidesen mcruelen6) 10 kOletbeo - harem kOlelre tervezell egyMg mtidil 6ztben - ltgesZl KlegtS71lCl Imsokat kOzlOnk bull 9 klltet egyes temadkus egysegeibez truisrltSzt 82 ilgynevezen makroszlhegllldomunyok kOLDJ a klllet kOzponti temAjakem az irodalmi siJvegekkel foglalkozb kO lanfe le lUdomlinyok lertileu egysegel vAlasztva cf adon sz()vegnek - A is hercegnek - lfodalomOrteDeti fi lozbfiai stilisZlikai retori middot kai SIb nlegkoulllisevel klpcsoJalos frtisokat kOzlOnk amennyirc lehet az adDU 5z6shyvegnek CSupan a verbal is osszerevOjere konceDtnllva

bull ollllAn - bull hMom ~lItelrc letvegll ogyscg harmauik (befejew) rgtzeben - tomiddot abbfoJ)IaI1 a kiegesznO lniiOk kozltscr kOzpnnti len1llk~nl olynn frAsokru kOzlOnk

9

10

amel)middottk j kif hllCIg ilhaZlmci6ivai kappoundSOlatos kOIOnblzO mgkOztllt~Sket mulatnak ~

1 A Jelen kOle 8e=6 rosdbon chllhlo rOvld t8Jlulmllny a diszeipl irulr is ~( rshyJutl -nd a fl terUled g)~geit em sumba -alamt ll7ok kpcsoiatllnak lnygeshy~bb vonasaiL targylU Ezek 3 f6 t~rUleti tg) s~gek a kovetkeUlk (A) l17 inte rshydin ipllmiris kcrcthez lnozQ ludomllnyagak lerulcte (B I) a szllveglan 11irstudomoishyn)it (lUlllLlgAt 9 szlvegtanc (B3) a nyelvoozet i tudomllnygakt $ v~gUI (C) az Ig) shynee7il1 mahosrogludomAnyok~ (A kUretben a ruJominYrudomAuy4g tcnninus helyell n dJULpllna tenninu 411 men nem mindell nyelvikultunl lis kontoxtusbn Ifogadoll az I Ol~ tcrm inusok hgtlnIgt a2 in tJirgyn ll leroleffkkei kapcsolnlban )

J A TumJm6nyok ns7 szerkczxtc a Bcv~elesben ltI2olt tcrU leli cgysegeknek fe lel meg Fzek kltziIl Icgterj edelmcscbb nlwdiSlclfllimjris kereth tnrto76 lUdominyshygaklt amd)lkrll On~1I0 bgtCutes ~ekoZlal- En kovel ik 0 JilooJia a 3Zemiariiw k(1mmuIIIAtic6clmcI~ a pslchaIOgo Q socQloglalamropoOgia ajormoh mctadol)shygdJ e (I 6nrI16gJp alkalmazOsa a z()gfeldalgooasbolJ vlamint az empirikus meloshydolilgak teruleli gysegeire vontkozti infonnAclo~ es lanulmnyok

AI imcrdis7clplinaris keretcz 1fIt0i6 ludomnyagak teroJetenek ulrgyIAsa utan 37 16U1 pomb felsoroh (B I ) (83) ludoman)lerulcI tArgyallsa kGvelkezlk de inkabb a globllJis rajeKQZIalA ltZInJen mnI egy teljes k~ppe osszeallo elmelcli inisok eSiVag esenanulmiln)ok fonnlljabn

-I Ilind 8J Alldmlesek recetrtk mind BiblwgroJi6k reperOrillma reszbc fer-elt inlsokllldlllok zOme kapcsol6dik a kOle (cmatiklijllhoz

5 A MIscellanea resz egy dikeu formajllbn publlkalt hipertex1wilisan SZcrveshylull 5zoveget murar be

Az elllzG kOtetekhez hasonl6an ezt a kOtClet is targy- es n~vmutat~ ziJja

SUged 1996 okt6ber 30

P S J B L

VL

BEVEZET-ES

A~1AGYAR NYELV() (VERBALIS) Sz6VEGEK SZEMIOTTKAl sz6VEGTANA DISZClPLlNARlS KERETtNEK NEUANY

ASPEK11JSA

PETon S JANOS

O Ebben a rlIvid iruhan - lUll I m ndekkal hog) bull j len kOtet teltptesehez inshylecraLiy kerelel vJILoljak - a mAgyar nyelva (verballs) szIvcgek nemwah (JwgtOfJJl

Ji-cillindrl 4lJr1l)e=etinek n~hllnv aspeklUSat klY3nOm rlIviden ~rintltni J611ehet szeshynlioukai szO cgumktnL kialrolag a s=emotlkui uXlal6gidt tArgyalom ez nern tekinthetb J problema leszOkft6tnek men mggy676d~ltCIJ szerinl bull (verbAlls) szlyegek szbvegjeshylenlisre is tekintcttel l~vO vizgtgalatihoz barmel) sLOvegnmnak rendelkeznie kell mioshyIZQkkul az aaprulajJongtagokkal amdyckkel a szem iotikal t(lologia rendelkezik_

szemiotikai texlol6gia diszciplimlris kllmyelltet 3( I HiblaZllt mutatja Ahboz h~ az ebben a ttlblmtban megncvezell wzciplfnllk cg)-I1llshoz iszonyltOlt globlis kapcolamit ytlngosan liJhassuk a tAblJlzatlxilltttchozhal6 kovlt1kez6 kel hongal~shyot kell Ikcpzelnullk

(a) az cgyk ligy jon I~~ hogy a IAblil2alOt egyligg6legcs lengel) ~orol formaljuh palAmll

(bl a mask ug) hogy it pa lasot egy isIIIegt tengely karul honuk I ~trbull

~hdQn a szemiotlkal textol6gl e kel pallision belUIi kapcsolataihoL - nehek kuru az els6kcl 1lorizontalis 8 masodkokat crtikalfs kapcsolatoknak nevezhetjllk ballY megjogust fllznek bull rMIS sliv~g terminus ct lltzeril ~JIlmezeseDek kordeshyse1klVanok foglalkoll1i - amhez mindenke l61t a Il elvl reOliszer ts a nyelvi rendshySlor (temlOek) hasll1aIam enninuso~ ertelmeres~t kell liltZllznl

A lyevi rcndszer gysegel egy saussllte~nusnak ne~ezi1e tl elmelell keretOOn a (onJmol mor~mk SIat cs Si1llagmlik (0 mmdOal azonban nem) egy cholll5kyishynusnak neye7hcl~ben az cl6zll 50r elemeiha lArsulnak 3 mnlldnWk is

A saussurein elmeleti krctben a mondalok a I1yelgthoszllrillJl konoc tarloZll eg)sgek a chomskyanuSiban a Iryel rendsu kOrebe biwnos tg)=ilsitessd azt O1ondhnljuilt bogy oz Ul6bb keretben a rcndszer mondat nevil oampvsegenek a hasznashylatban a J1egnyi latkozas nevU egyseg fele l meg

II

12

MAKIloszOVWTUOOMANYOK bull lDlgyv nydw lZGvegelc

W)vcgtlpUHjWifik makrodiazciplioii

A MAaY AA NYELVO M4GYAJ1IfYELVO VElIBAlJs szoV6QEl( VUI 4t S SzOVEGpoundX

IEXtOL6ow ZDITOTlyenAl TAIIBDISZCIPIiNAI ulaOLOOIlJA

lOturA

VEJlSTAJI

NMMTIIItI IfElDRlKA

Ii17JJSZTrXA ESZTtr1C4

ALrALANos POEnKA VERSTAN MrAJ4Nos

NAJtRA7TVlKA REIORlKA SZEMI077LU TEXTVLIiGJA ST1USZ17KA ESZTinx

AMtGTAMITilV NTIILViszErE

A g)GI ~v rendsu~nd oydvtsoel

bull mondattOmbOk tana (1) az OUUtett moudalok tana az egyItCIIl mondatok tana sziJttagmatan sz6IWmorftmatan hanglAn

A magyar nyelv rendsure ekmtJ ha=ocIla_ 1l)lv6ute

If magyar nyelll szOvegeinek nyelv~5ZCte~

az ooll6 pootCsil szavak bull oevel6kanivrnisok a kotoszavak bull toldalampok az igeid6k ~s igem6dolt IZ egycnctts bull sz6rend I proz6dia stb szOvegnyelvUzete

ALrAUNos NYELIIEszEr

AL INTERDISZClPLINAius KERrr DISZClPLmAI fil0z66a pniclol6gia szociologiaantropoI6gia azemiotika kommuniJcacibdmOlet

a formili metodol6giik diucipUnii az empirikus maodol6gilk diszciplinii X

1 tiblhat

TegyOk fe l hogy QImiddott8eket mondal nag~ sdgrcndii onlillo c leme~ lancab61 1116 _ c7cknek 2 eleme~TIeJ a szinlje lll l(itt elhclyoZked6 komplex egysgekk~nt ~lvAnjllk er1elmani lIova sorolhllt6klsorolandtl~ az Igy ertelmezett szovegek n rendszerhcz vag) u rltJldsur h~S7J1dlatahOL Ez 4 Lrd~s a fen ti megkUlnnboztetesnck megfeleloen a koeLkero kit kerdesre bonthat6

I) Kiteljeszthe6-e a chQmsky~nusnak nevezhetl ehne leti kerot nye lmiddot vi rendzer fogalma gy hogy egystgeinek lehessen tekinteni a szDvege-et b

(2) celszerlmiddote bull sau5sureianusnak nevezett elmeleli keretben bull szllveshygektt is It nyelvhasznalat kOrtbe rartoz6 egysegeknek tekinteni

A1 dslJ 1lttrdlsre a VlIlasz egy~nelmiieo m I-Ia a oyelYi reodszene vonaLkozO ismereteinke Itro grnmmarrktit - a chomskyanu elm~leti kerel klasszilus koncepci6middot Janak megfelelen - cgy fono I6gia~ntor(oI6g i ai os szintaktika i alapkomponensb6l valamint eS) funcrii os ogy szemanttkai interpretAlo ~mponcnsb8 1 11 116 dlszclpllnAuak tekinrjilk eS IlttsZOleges rnlmu mondatbO all6 mondatlanc 1lrasa mmara nem hozhamiddot t6 Itlre olynn rimoAlikal alapkomponcllS - $ ennek kOvetkezreben olyan fonetibi os Y-cmantikal inleJ]lfetal6 kompooens em - mint amil)cn a mODdatok~ra

De miuodlA kerdesre is celszen1 ncmmel v~la$2olni A mOlfdaloknak mint ussureiinll5 ~rtelemben ven nyo lvhllS2l161ati egysegeknek a fo rmai =ko11tc mtg intaktikaink mondhat6 ismeretek feihJSzoalAsaval leirhat6 akJcor is h az =tek Uibbsegeben ugyanazokb61 a mondatosszc[evllkb61 egymast61 kiilonbG1o szarend e1renmiddot tkdst mutaJo mondatok hozhal6k elfe A mondalincO~1lak mini lancoknak a (onni yerkezelel ezzeJ szemben oem a nyel vrc (vagy nem kizArotag ~ nyelvre) vonatkoz6 ismeretek h1llllrozzak meg hanem egyresz( az arra a viiAgdaTabra vonatkoz6algt (is) mltly lIZ 0100116 felt~telezese $lerint az adon mondalltmcban kl rcjcz~srt Jut ~SZI oz arm J kommuntkaei6szi tu~ci6ra vonatkozoak (IS) mltlyben az adon mondatl onc a1runil~n funkci6 beW ltese ce ljab61 haszna]vn leu

A mondntlanekent megjelenl szovegek telui nem a nye i rcndszer basznalaulnak hl11ern a nyelvj rend~lCrre df a vilagra vonatkoz6 ismeretek rgyideji hasznalatinak az cg~~ge

MJrldezek kOvetkeZleben celszerunck lalszik

- a lJ)tlVI relldlZe1 chomskylinus m6d ra ertelmezni azaz a mondtshytoleat n nyel~1 rendszer egysegeinck tekintcni a mondathincokat 11middot Ict61rg mondntlanc nagysagrendG szovegeket azonban nem B nyevi rendser eg)segei CS a JJy~Ai rindrrer aszmilaldrat cg)shy~gei klI1on olyan m6don kUIOnbs~get (ennl hogy a rendszer e10 scgeit (valamennyi szjnten) pragmatilI i paI1llDcterelkt61 megfosZlott hasmalategysegeknek tek intjOk s euel egybehangz6an a hasznalat ~gyegeit (valameonyi szinten) pragmatikai paTameterekkel ellAtott rltndszeregysogeknel mas szoval nelvhaszoalatr61 csupan a nyelYi rcndszer egys~geinek haszmilatava l kapcsolatban besrelni

13

14

- a srovll1l fogalmat o lyan m6don ertelmemi hogy bull Qlveg (mint te lj es j elkomplcxus) ertelmezesenek lanegOriai ne fiJgampj enek se a nyelvi rendszer e lmeletenek se a nyelvi rundszer egysegei hasznashylata e lmeletenek katcg6riaita l de ne fiiggjenek a szOveglctnt ertel shymezen egyseg komplexitasata l hantitaliv nagysdgtlndjet61 se eg ilyen ertelmezes azonban termeszetesen nemcsak hoamp) nem z3rja ki hanem tovabbra is megkllvetel i hogy a sl llvegck kompozici6 elemzestnel a mondat nagYiigrendii sz6 veg~sszclevlkke l kapcsoshylatbcn mind a rendszerre mind a rendszer elcmei hasznalat1ra voshynarkoz6 Ismereleket is al kalmazzunk

Ezek alapjAn a verbalis slllYeg fogalmlnak Crtelmezese a k6vetkcpoundO Ithet

A vorbtUls sZQveg egy odoll vag fell Jtel zelt 1umullikaciQszishywcleiDban gy adoll vagy jelltftele=eJJ funkOJ beoenl kelp s klrciroshylagoran verbtili_lt elemekbo tUI6 jelkopJ~rur amolYlol az adoll vag ellcleleull Itommunikcici6riludrl6 es junkeili IOrmesrelelol flggt$e11 16rfluu)UIIk olosszefiiggosegel es jolyrJllossagol

A verbal ls szQveg te rminus haszn~ latal az indokolja hog) a hatvanas vekta l kezdve szOveg-oek kezdtek nevezni kUlonfe le (nem cs k w rbcilr eidba l feJe piten) szemioukai elemkonfiguraci6kat

2 Ahogy a bevezctll~n emlfletlem az I Iilblftzal fe ladata az hogy a magyar n)eJvii (verballs) szovegek szemioliitol lexlO6giciF mak mind honzontAlis mind venika lis diszciplinaris kOm) ezel~t szemhlltesse Ebben az a lfcjezetben elekhez a kllmyczelekhez mz6k neMny koml11ent~n

21 Lassuk elOszor A MAGYiR NELvO VERBAIlS SZOVEGEK SZEM10TIKAI rrXTOshyUxiWA ltoriIonttihr diszc iplintiris kapcs-olatait

2 f 1 Ami a sz6ban forg6 tUf g la es CJ mag)(lr yel1 nyelves=ete kapcsolarfH illl i Yilagos hogy

- egyreszt e textol6gianak szOksegkeppen rende lkew ic ke li egy a magyar nyCll nycmiddotescle komponenssel (ez uI6bbi fe lepi leschez lasd az L tIIblazat kozps~ szektornnak jobb oldali oszlopal) mlisfIszt a magyar nyelv ny elveszele ezt a komponens szerepet csak kkor tudja betoltcni ha felepileseben c leget lesz a szaban forgo texto l6gia aha I vele szembcn tamasztott kovetehnenyeknek

21 2 Ami a sz6ban forgo exlologia es a mogytu ~yelvll JZ(Jwgek lexalogia liuldiszciplimii (azaz a mQgar nyelvu sz()vegek poelik6ja lenana narralol6gidja reJoriktJja sIb) horizon ullis kapcso lalal illeti ez a kapcsolat - pontosabban a textologia os az em liten diszcip linak kOzott kfvanalosnok tarthalO munk megos7th - meg nem tisZlllzott ke ll okepen 6zI bull kcrdeskdrt illetilen jelenl eg nagyjab61 a kovetkez6 mondshyhat6 Ce lszerilnek hltszana ha

_ bull poelika bull lexlOlOgJai operaciakal mcghataroZ6vezerl6 (zeles ~rshylgtlemben ven ) szOvcgtipolagiai diszciplinilVII alakulna

_ ersliln a MraolOg ia a r lonku (vnlammt a funkci6juk szemshyponrjab61 vIUk rokonithalo mas dis7cipllndk) a texlOlcgiaval zokshyk nesmentteseo gyan alkalmazhalo diszcip lina fonntijal Oltenek

_ a liliszIlKa es eswllka ped ig a textol6giai inlerpretaci6 eredmeshynyeire epiil6 ertekel~ inte rp retall Y diszcipl imlkka vaJnanak

A textologi - komplexi i kOvctkezttben - a nyelveszen diszciplinilk vonatkozashysaban dom inAns diS2c iplilla szerepe1 J~tssza a teXol6ga tllrSdszciplinilk - = a ro~tiklt bull verstJIn bull nan atologia stb - vonalko2gtlsaban ez a surep 3Z egyertelmuen nteghali1r02llnd6 kooperalivitlls je ll eg~1 o llheti

1-13 A vcnikAlis tengelyO ~ngcrpa l asl a texto logia tarni iszc ip linakal a szemioshynkal texml6gilit valaminl a nyelvesz_t diszciplinakm egymassal olyan relaciob hozza amltiben bull hirom tJU10many (harom oszJop) bannelyiktnek diltzciplinai szomszeshydosok1ltA vlna( a masl k kel oszlop diszciplinilival Ez a szomsztdossag cgyfelol aztlrt gtLOkseges mert a poetika verSlan SIb operaci6i a maguk r~s2erol szinttn igenylik a Ie=tl disttiplinak kooperaCl6jat masrcszt B nyelvtszeti diszcipllnAk vegleges ~Iepftsenel meghatarozasanal az cuk allal a diszciplinak altai nyelveszenel smben llmasWlU kletelm~oyekre eppuh) tekinlette l ke ll lemi minI a szemiot ikai 1extol6gla aitdl lmllSZlottakra

U Vizsgdljuk meg ezek ulan rOviden A MAGYAR NYELvO VERllAUs stClVEGFK SlfMIOTIK~TfXTO~OG I AJ ve iAlilu disl- iplinaris kar csolamit

220 A veniklliis diSlcipl in ri kapcsolatokdl iIIetD mlndenekelott arr szeretshyn~1 rampnlutalnJ ilogy n magyar ~Oii szf))egek szemimlltoi 1dltlologi6ja eppug) felleteshyIe tID JfIDtinOS szemiOilkaf l~xlolUgl(Ji middotalapoLi s- mint ahogy a magyar l yelv nyelveshyslet eg) ltlil6nos nyel veszetit iJlel6k g a magyar nyelv po~tikij a vetana stb egy a itJilimo pottikalt bull erslanit SIb - Itt csupAn aZ l ItBliinos szciniolikai Icxtol6giiira Vonstshykoz n~luin) megjegylOSre gtzoritkozQm

11 JJluldnQ szemioliiai lexlologia olyal1 diszcip lfna amelynek

lcirgyai lIZ 811ala j elkomplexusoknak lekint_n multimedialis (de re shylevans verbill is bsszetevovcl is rendelkczo) szOvegek (al ta lAnosabb elnevezes hSZlJaJva kommuoikatumok)

- ce~a az czeknek 11 kommuniktuumoknak 8 megformaltsagara valashymint htrehozasar es befogadasara (mas $l6val - a sza legtagabb enelJneben vctt - in te rpreulhlsAra) vonatkozO altallinos ismeretek rendszerbc llg la lasa valamint elen ismerelek alkalmazdsAnak b izshytoslldsa

- modrerlinek (amel) a diszcipUn tdrgyainnk valam int celjanak lldrendelt) msaj8tO$sAga az hogy oz iS mtrClek rendszerbe foglalasa Os alkalnumlsa ~oIiin maximalis explicilSegre torekszik

221 Ami Q agyar lyclvi szOvegel J=emlOllkal IcxlDloglajanak os az mlerdSshy1linarls kereJ diszclpllnainak a kapcsola~1 illeti ennek k~rdcseive l itt nom kivanok

15

16

fogJnlkom i minlhog) erekel a kpcsolllokal bull kOletnek cgy masfk lrasAban w gylom (13sd A multimedialis umon kommumkdci6 eJemzese imerduclpJlndris kertlenek asshypeKJuso)

222 A szobn forgo tIXtoJogia os a makro-s=iivegtudomdIlYOk kapcsoltal illeshytllen a kovelke76ket lartom ZIIksegesnek hangsul)ow i

- az ideBlis ee l cgy o)yan szemiotikaf lexrol6gia letrehozasa amely egyidejiileg v runennyi mkro-szo vtgllJdomany igenyelt ki Iud] eltgile ni

- h az idealis eel nem bjz0I1YuIn mcgvloslthaI6nk_ cgy olyan shyvalamenny makro-szoveglUdomanyban kOZOSnek mondhal6 koveshyte lmcnyekct kieleglteni tlldo - szemiotika i texto l6gjai ItOrzsdis zshyciplina letrehozasara kell Wrekeltni amelyhez modulokkent lehel h07Dcsaloini az egy-egy makro-sz(jvegtudommyra von3tkoz6an specifkus elcmek-t

- mlr(iazOf1~ltal nlind egy Ideal is mi nd ~gy moduiaiisan szervezett S7emiolika i lexI016gia csak kiilDllflle mdiaHs Dsszetfll6kb61 rcMpishytett - azaz nem kizarolag verotJis - szemiotikai textol6gia lehet

- ez Ulobbi mcgallapilasb61 kovetke7~n Icnntszctescn mind a yelshyVOszeI mind a leXlol6giai rlrsdiszcipllnakat mult imeltli4Jis speklshyrumuva ke ll b6vilen i

223 A horizonlalis lengclyQ hengerpalasf a harom lartomany (hllrom oszlop) diszciplinait az i n tcrdi~zc i p li nari$ keret diszciplinAfyal es a makro-90vcgtudorminyokshykal olyoo rolaeulba hozza amelybcn a harom horizDnuilis slint barmelylKenok djszciplishymi i szomsudosak-ka v41nak a mas ik kCI szinl diSc ipli~iv 1

Mind a xlologlai rorsdiscipintiknak mind J lIyJves~eJi diszc iplinaknak az inshylerdis=ciplimiris kerN diszcipllnai val valo apcolata bull legaitalllnosabb m nlen vllltigos barmelyik lipusu suktorialis ilielOleg nyelvesLCl1 diszcipllna re l~p i lampithcz szfl-g van az inrerdislcipl inaris keret diszciplfnaira

A le oJ6gialtcirsdlSciplin6knok es nyelvb= diszc iplinaknak a malrro--s= (JVeglushydomiil(volkal val6 kapcsolla m~g nem mondllllto kieJcgil6 modon tlsztazottnak

A makro-s=ovcgrudomimyok a maguk modjan llInak kOlpcso larban a tll1crdiscipshyIlIIni kirit diSciplimlivol am lyekel felcpilesUk oran igenybe ell gyenek az intcrdiszciplina ris keret diszcipllmlj rnindk6t szomsUdos horizontal is szi nt diszc iplinashyIa l s7emben bizonyos fliggc llenseggel rendel ke7nek

3 Befejcz~sUI nhany srol a MltGYAJlt IiYIlVC VEROAus S7ovroEK SZEIotlOTH AI TEXTOIOUIAlAnak alknlmccasarol mellyel kapesolatban besnlhetJ1nk egy inkabb elml ininyultsagu es egy inkabb gyowlat irtlnyu lLoAgti alk lmazits l ehet6stg~roL

AL elm elel i~yults3gu a lkalmazas kerctebe soro lhnro a szemiotikai ttxto16g iclnak az a fUnkci6ja amel ct 8 poet ika erstao t narrati vikn remrikn ~tb feJadw10ren ek a lisztamsaban beltilthel mind ami e diszcplinlik szemtOlikai teXlol6giahoz valo viszoshyny~tl mind ami e diszc iplinik egymashoz 1316 viszollyaJ Hleti

RkiJrI~llI1Ingt11Itgt3gi131kalmazits keretebe artoronnk ld inUIC16 mindazokn111 11 d~tak oz cliAIlIsa gtmelyeet bull sumotka] taxlol6gbullbull makro-slovcgludoshy

kban - bull legAltnlanosabb crtelemben vetl tnlerpreuI6 elmelel-k~n - bel(llthO nult V I ulbllUlllban vazolt diszeiplinAris clt interdszciplinlris kerethen (crmltszetesen

ULnltezett lkalmazon nyeler ttlrpoundyainak ciljinnk Os m6dszeroinck a me2ltashy

wrot is tijragl)ndol~do mi egUI a mulumeltMhs de donllnllns3n vall) cqUldonllminsan vorbahs 5zoveshy

d inlcrprelalasal is rladauinak lekintO Stlmiotika i lextol6gilll Weli - am ihez kepest bull lttl ltlOegek szemiotikai legttOlltigi3jn cit pacialis te lol6giai dlszciplina - cltJszcshynlana)( ltg~ lilralfmos p8dag6gl0 i bull I kalmaltlsAr61 is beszelni Ez egy olyan srudilllll geshyi program IchozsA1 joltli amelynek a roban forg6 textol6ga 3Z egyik alapshy

n~~zl~evOjc

(1E SIECTS OF TEtE DISCIPLINARY CONTEXT OF T HE SEM IOTIC TEXTOLOGY FOR THE I-I UNGARIAN lAJIIGUAGE TEXTS

JANOS S PET6r-1

In th1S papa mc dlStiplinlU) conteXt r lhe soniOlic tcMulogicaJ reseureh is descri~ nd (on~f11t1 Iltt dl~lphnc of lhis context belong to the (ol lowlng four cJltsses fa) the hnguislIc Jilin f~llUn and lltXl linguistic) ond (b) the dscplines of lilt lCxlologic1 nlttghbourshytklotJ (rtu- rctorlcs nrstrntivics ClC) - on me honzonla l JecI rcllhc di~lpIiJttS (1f me IntershyJ ipItJWry ftundation (plul050Jlhy semiotics thcol) of C()mmuni~ti oo psyrnlt lugy iOciology ~C ) wld (til 1I1~ discirlincs appl)ing It(IOklgica instnunrn l~ (bumanlties t cienccs) - on thl if1lcal h~J For the adeqwe dablrallon of the renliottc ttMoJoi~ II 15 ncccssal) to know the f1l1l1uJi nlmnn IUshng amont these four chtsses

17