Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy)

fokozatú képzés a magyar felsőoktatásbanAz akkreditáció.

Bazsa Györgya MAB elnöke

FGSZE (Corvinus) – 2008. február 28.

Nagy változások a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás után:

• önálló felsőoktatási törvény: 1993;• autonómia kiteljesedése (1985-ös oktatási törvény már sokat biztosított (új: –ideológiai tárgyak, orosz nyelv);

• nem állami fenntartású FOI-k fokozatos megjelenése; • az egyetemek megkapták a tudományos fokozat, a PhD adás kizárólagos jogát;• megjelent az akkreditáció – európai felfogásban;• Világbanki támogatás helyett nagy fejlesztések ppp-konstrukcióban (előny és hátrány);

• négy (öt) megrázkódtatás (l. később)

Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás:

• karok, tanszékek túlszaporodtak: az új törvény a az új törvény a vezetők arányának limitálásával igyekszik ezt vezetők arányának limitálásával igyekszik ezt korlátoznikorlátozni• egyszerre van forráshiány és pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 gazdasági képzés stb.);• egyetemi,főiskolai szakok,szakirányok burjánzása;egyetemi,főiskolai szakok,szakirányok burjánzása;• a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; • az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak;

Ezek a fragmentálódás veszélyét mutatják!

Tükör – 2 • az egyetemi tanári kinevezések számát a MAB szűrője redukálta, színvonala (hümm?) stagnál;• a habilitáció erősen elértéktelenedett, az új törvényből ki is maradt, sorsa bizonytalan; • „IC-professzorok”, oktatók hadát törvényileg redukálni kellett;• az intézményi elektronikus tanulmányi rend-szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek;• „fékeződött” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság;• eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett;

Tükör – 3

• az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus;• gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés;• a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe;• nem alakult ki a tömegoktatáshoz pedagógiai-

módszertani oktatáskultúra, talán az alap- szakok programjai előrelépést jelentenek;• de nem elég szervezett az elitképzés – most folytat a MAB egy értékelő felülvizsgálatot;• nincs hallgatói tanácsadási rendszer – alakul?;• nincs pályakövetés – ez is megmozdult?

Tükör – 4

• a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik;• az állami költségvetésen kívül nincs jelentős

bevételi többletforrásra lehetőség – EU lehet;• felépíteni szeretünk, le nem – de fogunk!;• nincs „cost/benefit” elemzés;• a tandíj a politika áldozatává vált;• az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (a törvény lehetővé teszi);• sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső-

oktatásban;

Tükör – 5

• az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál- tatói és munkavállalói funkciók keverednek;• a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást

eredményez („ma én, holnap te”);• a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-,

rossz esetben érdekpozíció;• nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy

költségvetések – a vezetők habitusa elsősor-ban akadémiai, és kevésbé menedzseri;

• osztott vezetés, jogkörök: a testületek nemvonhatók felelősségre (a hiányért csak a

helyzet felelős, a személy sohasem);

Négy (öt?) „megrázkódtatás”:

a) a létszám növekedés: 15 év alatt +300% – oktatói létszám mindössze +20%

b) egyre gyengébb hallgatói felkészültség

c) az integráció 2000-ben

d) a Bologna-rendszer 2006-ban

e) fix keretszám helyett a jelentkezők döntenek az intézményi felvételi számokról (csak a kapacitás-akkreditáció korlátoz)

a) Hallgatói és oktatói létszámok alakulása

Hallgatói létszám:• igen nagy a bemeneti nyomás: a jelentkezők

érdeklődése és (pénz)karrier igénye keveredik nem megalapozott divatelemekkel;

• igen nagy a benti (intézményi) érdekeltség: a normatív finanszírozás erre kényszerít

• igen vegyes az igény a kimenetnél, a munkaerőpiac sem tudja prognosztizálni évekkel előre

Oktatói létszám: nagyobb része „főállású”, de kissé túlméretezett vendégoktatói gyakorlat (IC prof.)

b) A hallgatóság felkészültsége, minősége

• az eddigi top 10% helyett most „TOP” 30%• szakmánként igen heterogén – túl-jelentkezés vs. alul-jelentkezés• nem át állt a magyar felsőoktatás az elitképzésről a tömegképzésre (ill. azok kombinációjára)

c) Az integráció 2000-ben: hosszú előkészületek után (szövetségek, társulások)

ELTEELTE + Tanítóképző, + Tanítóképző, BárcziBárczi

CorvinusCorvinus + Államigazgatási+ Államigazgatási + Kertészeti + Kertészeti E.E.

SOTESOTE + TF, Haynal OTE+ TF, Haynal OTE

BMEBME ------ ------

ZMNEZMNE + 3 katonai főiskola+ 3 katonai főiskola

BGFBGF Keresk. Külker. Keresk. Külker. Pénzü.Pénzü.

BMFBMF Bánki, Kandó, Bánki, Kandó, Könnyűip.Könnyűip.

5 művészeti önállóan5 művészeti önállóan

DebrecenDebrecen DATE, DOTE, KLTE, DATE, DOTE, KLTE, Hb.Hb.

MiskolcMiskolc + Comenius+ Comenius

PécsPécs JPTE, POTE, IllyésJPTE, POTE, Illyés

Szt. IstvánSzt. István GATE, ÁOTA, KE, Ybl, GATE, ÁOTA, KE, Ybl, Gyöngyös, Gyöngyös, Jászberény Jászberény

– – GyöngyösGyöngyös

– – Kertészeti Kertészeti

VeszprémVeszprém + Keszthely+ Keszthely

KaposvárKaposvár + Csokonai+ Csokonai

SopronSopron + Mmóvár + Győri + Mmóvár + Győri Tk.Tk.

SzéchenyiSzéchenyi

Tessedik F.Tessedik F. Szarvas, Mtúr, Szarvas, Mtúr, BcsabaBcsaba

– – Mezőtúr Mezőtúr

SzolnokSzolnok + Mezőtúr+ Mezőtúr

KecskemétKecskemét GAMF, Tk,GAMF, Tk,

BajaBaja

Az integráció értékelése:

• tényszerű, elemző módon nem történt meg;• „mindenki másképp csinálja” – a modell, mint olyan, nem funkcionál a magyar felsőoktatásban;• a korábbinál több vezetési szint alakult ki;• a térben elkülönülő campusok nem csak térben különülnek el;• volt néhány átrendeződés (Gödöllő)• még néhány további integráció várható (pl. most Sopron + Szombathely)• az érdemi integrációhoz mindenütt bő évtized kell.

e) A felvételi döntések új rendje

• a a felvételi rendszerfelvételi rendszer helyét átvette (torzításokkal és helyét átvette (torzításokkal és nyelvvizsgával) a kétszintű érettségi, s ezzel a nyelvvizsgával) a kétszintű érettségi, s ezzel a középiskola kezdi visszanyerni közfunkcióját; középiskola kezdi visszanyerni közfunkcióját;

• a budapesti nagy egyetemek népszerűek, nyertesek, a budapesti nagy egyetemek népszerűek, nyertesek, a vidéki főiskolák egzisztenciálisan is veszélybe a vidéki főiskolák egzisztenciálisan is veszélybe kerültek (a 3 éves megállapodás tompítja ennek kerültek (a 3 éves megállapodás tompítja ennek hatását) hatását)

• komoly gond a vidék szakember ellátása: a magyar komoly gond a vidék szakember ellátása: a magyar társadalom nem mobilis (lakás), munkahelyi és társadalom nem mobilis (lakás), munkahelyi és jövedelmi viszonyok Bp-en sokkal jobbak, vonzóakjövedelmi viszonyok Bp-en sokkal jobbak, vonzóak

d) Bologna: ciklusos képzési szerkezet• Három (+fél) ciklusú, lineáris képzési rend;Három (+fél) ciklusú, lineáris képzési rend;• Európa határozta el, angolszász mintára;Európa határozta el, angolszász mintára;• mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük

(a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi akét ciklus azonos és eltérő funkciója?

• nem egy új rendszert építettünk ki, jobbáranem egy új rendszert építettünk ki, jobbáraa jelen rendszer átmentését céloztuk meg: a jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készült;„kis magyar Bologna” készült;

• az alapszakrendszer konszenzusban (vagyaz alapszakrendszer konszenzusban (vagyinkább alkukban) kialakult;inkább alkukban) kialakult;

• a mesterszakok ügyében nincs világos rend,a mesterszakok ügyében nincs világos rend, sőt erős ellentétek keletkeztek! sőt erős ellentétek keletkeztek!

Alapképzés (6-8 félév)

Mesterképzés (2-5 félév)

A piramis

Főiskolátvégzettek

Az arányok

Bachelor: 100%~ 50.000 állami

[~60-70.000 önkölts.]

M: 35% Munkaerő-piac ~65%

M.p.PhD: 3%

F.f.szk.~10.000

M.p

M.p.

Főiskolátvégzettek

? %

A rendszer

A szakok rendszere:

14 képzési terület (agár, bölcsészet, társ. tud-ok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostud., tanárképzés, sport, term. tud-ok, művészet, műv-átadás).

~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). A felvétel képzési ágra terveződött, szakra történik!

Képzési ág csak alapszakoknál van!?

127 alapszak (néhány szakon még további szakirányok, specializációk jelennek meg.)

A képzési szerkezet: 3 + fél ciklus

Alap (B): főleg 180 vagy 180+30* (gyakorlati) – ritkán 210 vagy 240 kredit .

Mester (M): főleg 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit.

B+M: minimum 300 (nincs kivétel!)

Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300) .

PhD fokozat: formálisan 180 kredit (oktatásraés kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) + disszertáció és védés (1993 óta így megy).

Felsőfokú szakképzés: 120 kredit. Ebből 30/60 kreditet elismernek. Nem ad felsőfokú végzettséget!

Specialitások

+30* kredit: gyakorlati félév több Bachelor alapszak és az M tanárképzés végén.

Pozitív. Problémák: sok valódi gyakorló hely kell,

tavaszi félévvel kezd az M szak?

Pedagógusképzés: ált. iskola alsó tagozat: alapk. (B), 240 kredit ált. isk. felső tagozat és középiskola: csak mesterfokozattal, 300 + 30* kredit. 2 szak!

Pozitív.Problémák: sok valódi gyakorló hely kell,

januárban hol helyezkedik el a tanár?

A finanszírozás

A rendszer: hallgatók száma × normatíva

A normatív az országos átlagkeresetet követi)

Finansz. Finansz. csoportcsoport

Alap-Alap-képzésképzés

Mester-Mester-képzésképzés

PhDPhD

képzésképzés

Felsőf.Felsőf.

szakk-.szakk-.

1.1. 100%100% 175%175% 250%250% 100%100%

2.2. 150%150% 262%262% 375%375% 150%150%

3. 3. 225%225% 400%400% ------ 225%225%

+ kutatás + működés.Épülhet-e erre intézményi stratégia?

A bemenet

Az alapképzésekre: Érettségi (8+4 év tanulás után)

[2005 előtt: rangsorolás a középiskolából hozott és aa felvételi vizsgán szerzett pontszámok alapján]

2005-től új felvételi pontszámítás, már ez is módosult.-------------------------------------------------------------------------A mester szakokra a felvétel rendszere és módszere a FOI joga. A keretszámokra pályázni kell.-------------------------------------------------------------------------A PhD felvételi is intézményi jog. Keretszám elosztás az ODT-ben teljesítmény algoritmus szerint.-------------------------------------------------------------------------Az FSZ-re évek óta nincs elég jelentkező.-------------------------------------------------------------------------

Mi fő az üstben?

Minden szaknak van egy képzési és kimeneti követelmények c. dokumentuma, amit

- az intézmény(ek) készít(enek) el, majd- a MAB akkreditálja (vagy nem), és- a miniszter adja ki rendeletben.

A jelenlegi, főleg kutatásorientált egyetemi és gyakorlat-orientált főiskolai programok ötvözése egy egységes Bologna-programba nehezen megy: a tradíciók, az intézményi sajátosságok és érdekek nagyon erősek. (Pl. a főiskolák akarnak +*30 kredites gyakorlati félévet, az egyetemek nem nagyon vállalják.)

Félúton

127 alapképzési (Bachelor) programalapítást akkreditált a MAB, ezekről jelent meg a

kormányrendelet. 2006-ban totális bevezetés.

Mester szakokból már több mint 200 van. 2009-ben jelntkezik az első hullám.

Tanári mesterszakon 83 szakképzettség van.

Szakirányok tekintetében erős az anarchia. Vannak már „alszakirányok” is szép számmal. A munkaerőpiac aligha fogja honorálni, becsapjuk a hallgatót is.

2008-ban már elkezdődik a rendszer értékelése, módosításának előkészítése, módosítása.

A kimenet

Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja el a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A mesterszakok indulásakor kiderül?!)

Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg.

Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot. Ezt várjuk és készítjük elő Magyarországon is!

Kihívások

Tudják-e kezelni az intézmények az élesedő versenyhelyzeteket – hazai és külföldi hallga- tókért, oktatókért, hazai és EU forrásokért?

Az intézmények saját értékeire koncent- rálnak, vagy mások babérjaira törnek? A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

2727

Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer

• Lesz egyetem és lesz főiskola?Lesz egyetem és lesz főiskola?

• EgyetemEgyetem: az új tudás létrehozásának és: az új tudás létrehozásának éstovábbadásának (a képzésnek) universitasa –továbbadásának (a képzésnek) universitasa –nemzetközi szinten. Kerete: az eredményesnemzetközi szinten. Kerete: az eredményeskutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mesterkutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester

és doktori képzés – és fokozatadási jog. és doktori képzés – és fokozatadási jog.

• FőiskolaFőiskola: a korszerű szaktudás megszerzése,: a korszerű szaktudás megszerzése,fejlesztése, alkalmazása és továbbadása –fejlesztése, alkalmazása és továbbadása –

alap- és mesterképzésben. alap- és mesterképzésben.

• Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

2828

• Részben eltérő funkciók – a minőség nemRészben eltérő funkciók – a minőség nemennek függvénye. Vannak/lesznek kiválóennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló

főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva!• A minőség fontosabb (legyen), mint a cím.A minőség fontosabb (legyen), mint a cím.• Ismertek college + university (USA, NL, D) Ismertek college + university (USA, NL, D)

rendszerek és – ritkábban – csak egyetembőlrendszerek és – ritkábban – csak egyetembőlálló hálózatok (GB, CH).álló hálózatok (GB, CH).

• A besorolás alapja nem saját döntés – hanemA besorolás alapja nem saját döntés – hanemobjektív kritériumok teljesítése és értékeléseobjektív kritériumok teljesítése és értékelése(ha egyetem akar lenni az intézmény).(ha egyetem akar lenni az intézmény).

Bologna-vonzatok – 2: oktatók• az eddigi oktatói besorolási rend eltérő funkció-

és követelményrendszerre épült;• egységesen PhD centrikus oktatói követelmények;• az új képzési rend konvergálást indikál:az új képzési rend konvergálást indikál:• egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás;

még külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár;még külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár;• [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer

csak egységes követelményrendszerreépülhet: ennek érvényesítése ma komolyfeszültségeket generál(na) mindkét helyen;

• sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemitanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

3030

Minőség: megfelelés a (felhasználói) célnak

Áru/termék esetén a felhasználó (stakeholder) egyedül a (gépkocsi, a bor stb.) vevője.

Diplomás értelmiségi szakember esetén a „stakeholder” (felhasználó) kettős: - a munkáltató ( a „vevő”) - a munkavállaló (maga a szakember).

Eddig nem a FOI felelőssége volt az eladhatóság!

A felsőoktatás mindkét felhasználó (stakeholder) céljainak megfelelő képzést kell folytasson.

Minőségi oktatást akkor folytatunk, ha a végzett szakember e két célnak – önmagának és a munkáltatójának is – megfelel.

3131

Minőség: a fogalmak kavalkádja manapság már zavaró – rendet kellene tenni.

• minőségügy(i rendszer)• minőségpolitika• minőségstratégia• minőségi irányelvek, normák, kritériumok,

követelmények, standardok . • minőségfejlesztés • minőségbiztosítás • minőségirányítás/minőségmenedzsment .• minőségértékelés • minőséghitelesítés (= akkreditáció) .

Melyik mit jelent, ki végzi, kinek a hatásköre?

3232

A (magyar) felsőoktatás minőségügyének ma két alapdokumentuma van:

• Felsőoktatási törvény – Ftv

• European Standards and Guidelines for Quality Assurance (Bergen, 2005) – ESG

3333

Ftv 108. §:

Az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja

a) az ágazati minőségpolitika elveit, [OKM]

b) az intézménylétesítéssel és –működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, [MAB]

c) az intézményi minőségfejlesztési programokat [felsőoktatási intézmények, FOI].

Világos fogalom rendszer és [feladatkiosztás]

a) kerete megvan – b) működik – c) alakul

3434

ESG:

1. az intézmények belső minőségbiztosítása (Ftv: minőségfejlesztési program)

2. az intézmények külső minőséghitelesítése, értékelés (akkreditáció)

3. a minőséghitelesítők saját minőségbiztosítása és tevékenységük külső hitelesítése

A MAB és a FOI-k elfogadják és alkalmazzák.

A MAB ebben a szellemben most kéri nemzetközi értékelését. Végzi: az ENQA (European Association of Quality Assurance Agencies)

3535

Ki/mi ítéli meg ma a minőséget?

• a bemenetnél: jelentkezők száma, pontszáma;• a folyamatban: a MAB, az intézményi önértékelés (ill. a meta-akkreditáció), a hallgatók;• a kialakuló OM adatbázis (beiskolázási, sze- mélyi, kutatási, gazdálkodási stb. adatok)?• a kimenetnél: a munkaerőpiac, a végzők (a kialakítandó pályakövetés révén is);• komplexen: a nemzetközi sikerek, kapcsolatok; • általában: az alakuló felsőoktatási rangsorok (ranking). Vagy mi csináljuk vagy mások – de már ma is vannak és újabbak is lesznek.

3636

Minőségügy a FO intézményekben

Globálisan elfogadják, hiszen a FO ab ovo minőségelvű (volt): - a professzor maga (volt) „a minőség”, mert szakterületén nincs (nem volt) jobb nála; - a hallgatók is a korosztály minőségét hozták.

Ez mára megváltozott: - mamut intézmények jöttek létre, - a tömegképzést folytatunk (400%!), - a munkaerőpiac telített és válogatós lett.

Megjelent a professzionális minőségügy a FO-ban is. (Más területeken korábban.)

3737

Ennek Ftv szerinti kerete az intézményekben a minőség fejlesztési program:

• intézményesült szervezet (igazgatóságok, bizottságok, tanácsok stb.) alakult,• ISO, TQM, EFQM, CAF módszerek terjednek,• minőségbiztosítási kézikönyvek íródtak,• önértékelések készülnek (MAB-nak, OKM-nek).

Legnehezebb: átvinni az oktatói köztudatba és a hétköznapi tudatos gyakorlatba. - Oktatási, tudományos, gazdasági stb. bizottsá- goknak van konkrét tevékenységi bázisa.

A minőségügy minden tevékenység szemléleti tudati, gyakorlati komponense kell legyen!

(sajátos hasonlat: munkavédelem)

3838

Miért érdemes, miért kell ezt végezni? hazai megbecsülésért, népszerűségért;

nemzetközi elismertségért, rangért;

társadalmi partnerségért (tudásközpont);

MAB „Kiválósági hely” címért;

a „Minőségi díj”-ért;

a leendő kutatóegyetemi címért;

jobb helyekért a különböző rangsorokban.

„az jó hírért, névért, s az tisztességért”

3939

Mi a helyzet a MAB-nál?1

Az Ftv „determinál”:

„A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőség fejlesztési program megfelelőségére.”

Hiányzik az „eredmény” és hiányzik a feltételek közül a gazdálkodás.

4040

Mi a helyzet a MAB-nál?2

Sajátos az értékelés, a minőséghitelesítés bázisa:

• bemeneti követelményeket („személyi és tárgyi feltételeket”) – elsősorban a tudományos

tevékenység paraméterei révén – részletesen mérjük és értékeljük;

• az oktatási folyamatot erre alapozva becsüljük, hallgatói vélemények, szakdolgozatok segítségével;

• a kimenet eredményességét, megfelelőségét a munkavállalók és a munkáltatók gyér visszajelzései (újabban bizonytalan rangsorok) alapján sejtjük.

4141

Akkreditációs eljárások: intézményi akkreditációt és párhuzamos szak-akkreditációt elkülönítettük.

Az *intézményi akkreditáció a FOI szervezetének működésére, a menedzsmentre és a minőség-biztosításra koncentrál – ESG alapon. [Oklevél.]

A *párhuzamos szak-akkreditáció - az (elő)akkreditáció során bemutatott/megígért feltételek folyamatos meglétére (bemenet), - a szakon folyó képzés minőségére (folyamat), - s egyre erősebben a kimenetre, a külső vissza- csatolásra koncentrál – összehasonlításban.

4242

Szakértői vélemények készítése – 12 témakörben

alap- és *mesterszakok létesítése (új kkk-k) újra szakburjánzás van, főleg intézményi és nem munkaerőpiaci érdekek alapján, (erre még szakirányok tömege szuperponálódik), 78 tanári szakképzettség „létesült” (5 nem);

*doktori iskolák létesítése [„akkreditáció”],~180 DI-ban ~ 2000 *törzstagi megfeleltetés –

2008. február 29-ig.

(állami) intézmény létesítése [„előakkreditáció”];

kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkr.”];

„Kiválósági hely” odaítélése (MAB kezdeményezés);

4343

alap- és *mesterszakok indítása [„akkreditáció”] – - újabb expanziós hullám indult,

- *„1 oktató – 1 intézmény” új törvény érvényesítése;

*egyetemi tanári pályázatok *új értékelési rendszert vezetünk be (pontozással);

*doktori szabályzatok (két fordulóban); közös képzések (joint degree-k); karlétesítés [„előakkreditáció”]; külföldi FOI hazai működése; jogszabályok (a doktori és a kutatóegyetemi

rendeleteknél a MAB egyetértése szükséges);

+ javaslattétel hatósági eljárásra (Ftv. 105.§).

4444

Szempontok: sokfélék, nehezen áttekinthetők.

Szaklétesítésben és szakindításban is:

~ elsődleges lenne a társadalmi (gazdaság, tudomány, kultúra) igény, konkrétan a munkaerőpiaci előrejelzés.

~ ma meghatározó (az előbbit csak másodlagosan figyelembevevő) intézményi (lét)érdek: mit tudunk képezni, mire van érdeklődés (jelentkező), mire kapunk felvételi keretet?

Ebben a MAB nem nyilvánít véleményt, csak a minőségben („bálnatenyésztő szak”)

4545

Helyzetkép: alapszakoknál: Szaklétesítések lezárultak (egyfajta mennyiségi limit érvényesült). Szakindításnál a minőségi kritériumok mellett az intézményi (lét)érdekek, lobbik is erősen érvényesültek, érvényesülnek. Ma a képzési folyamat minőségi kritériumai

döntőek, e mellett fontos lenne értékelni és döntő szerephez juttatni a kimenet (learning output) minőségét. [A piac a ter- mék (autó, bor) és nem a termelési folyamat minősé- gét értékeli, bár ez utóbbi a jó minőség alapja.]

4646

mesterszakoknál: - szaklétesítési erőpróba (több, mint verseny) érzékelhető – E vs. F viszonylatban

- társadalmi, azaz munkaerőpiaci igénynél itt is erősebb az intézményi (lét)érdek - számos kérdés még rendezendő. Pl.

a képzési és kimeneti követelmények (kkk) a felvételi eljárási rend,

a keretszámelosztási algoritmus.

Itt a minőséget kell és lehet meghatározóvá tenni, a 35% behatárolja a mennyiség szerepét.

4747

doktori iskoláknál:

Új kormányrendelet – 7 törzstagos szabályozás A „sikertörténet” folytatásában komoly gondok jelentkeztek:

• nagyon heterogén a színvonal;• miként az eredményesség is (megszerzett fokozatok relatív száma),• a kimeneti minőség értékelése ma hiányos.

felsőfokú szakképzésben: - a kormány preferálja (nagy keretszámokkal, viszonylag jó normatívával), - nehezen mozdul rá a FO, lassan integrálja, - nem népszerű a jelentkezők körében,

4848

A magyar felsőoktatás mostanra elérte mennyiségi fejlődésének társadalmilag indokolt és lehetsé-ges maximumát. Ugyanakkor a minőség több tekintetben ezzel ellentétes irányban változott, a képzés színvonala csökkent. Ezért:

Ami csak egyszerűen mennyiségi többletet hoz a magyar felsőoktatásba, azt ma már nem kell támogatni.

Támogatni csak azt lehet és csak azt szabad, • ami korszerűségben újat, • választékban mást, • színvonalban többet és • minőségben jobbat jelent.

4949

Következtetések:

A minőségügy nem önmagáért, hanem a felső-oktatás jobb minőségéért van!

A jelenlegi többnyire mennyiség-orientált szabá-lyozást alapjában minőségelvűvé kell alakítani (lásd pl. a kutatási pályázatokat)!

Ennek feltétele • a minőségügy elfogadottsága, • a minőségfejlesztés támogatása,• a minőség értékelésének világos rendje,• ösztönzésének és elismerésének rendszere.

5050

Merre halad Európa és a világ?• EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás;

• a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen;• esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is;• szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb

képzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak”magasabb képzés, végül szakmai elitképzés;

• társadalmi és korkihívások: globalizáció,informatika, készség-erősség, változtatás-képesség (tanulás egy életen át), kommuni-káció/marketing (eladni nehéz,nem termelni)

5151

JÖVŐKÉPA magyar felsőoktatás célja: a felsőoktatás minőségének javítása, az oktatás, kutatás, társadalmi szolgáltatások egysége, korszerű működési, menedzselési formák, alkalmazkodás a változó körülményekhezátjárható intézmények – MK és EU szinten, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, eredményes csatlakozás az EFT-hez, ne költségvetési kiadás, hanem jó társadalmi befektetés legyünk!

5252

Köszönöm a figyelmet!