Az Európai Unió oktatáspolitikája és a

Bolognai folyamat

Készítette: Kiss Éva

Az oktatáspolitika működése 1.

A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik

Szókratész program: feladata az oktatási területek támogatása

Leonardo program: feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése volt

Ifjúsági Európáért program: támogatta a fiatalok iskolarendszeren kívüli oktatását

Az oktatáspolitika működése 2.

nagyobb hangsúlyt kap: - a foglalkoztatási helyzet javítása - az információs társadalom kiépítésének

követelménye - egész életen át tartó tanulás - elektronikus tanulás liszaboni stratégia

Az Eu eszközei az oktatás terén

Az EU-nak több egymást kiegészítő eszköz áll rendelkezésére, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseit megvalósítsa, s a tagállamok oktatási gyakorlatait közös cél irányába lendítse.

 Formális kényszer Informális kényszer Közösségi programok Strukturális alapok Hálózatok

Oktatási programok 2007-2013 között

2006 november: ,,az egész életen át tartó tanulás” program

Négy ágazati alprogram: - Comenius - Erasmus - Leonardo da Vinci - Grundtvig + transzverzális programok: legalább két

ágazati alprogramot kell lefedniük

Kiutazó hallgatók száma Erasmus program keretében

Mobilitási egyensúlytalanság

Bolognai folyamat

Honnan ered a „bolognai folyamat” elnevezés?

felsőoktatási modellt, illetve képzési formát jelent( Bologna 1999. június 19.) Kik vesznek részt a folyamatban? - 47 aláíró ország kormányzata - Európai Bizottság - Európai Tanács - UNESCO CEPES - Felsőoktatási intézmények és szereplőik - Munkaadók - Minőségbiztosítási ügynökségek

Legfontosabb célkitűzései

  a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek

rendszerének bevezetése  az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer  a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése  a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése  a minőségbiztosítás területén összehasonlítható kritériumok és

módszerek kifejlesztése, amely az európai együttműködést támogatja

  az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban

Hogyan működik a Bolognai folyamat?

az aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei két évenként találkoznak értekezleteiken

- a beszámolók alapján minősítenek - a vitatott kérdésekben állást foglalnak - döntenek felvételi kérdésekben - súlypontozzák a tennivalókat - záró dokumentumot fogalmaznak meg a

soron következő feladatokról

A bolognai rendszer tíz parancsolata

1. Az esélyegyenlőség megteremtése, a még fennmaradt szociális, gazdasági és kulturális korlátok lebontása

2. A felsőoktatási célok meghatározása a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával

3. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása és munkaadókkal való szorosabb együttműködés segítése

4. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának elősegítése 5. A hallgató – centrikus oktatási struktúra megvalósítása 6. Az oktatás, kutatás és innováció céljainak összehangolása 7. Nemzetközi ügyek iránti nyitottság 8. A hallgatói mobilitás fejlesztése 9. A felsőoktatási rendszer transzparenciája 10. Költséghatékony oktatási módszerek és szerkezet megteremtése  

Mi az hogy többciklusú képzés?

A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll:

 - alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel

meg- mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet

jelenti- doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége

Bolognai rendszer Magyarországon

Előnyök: - Ebben a rendszerben a hallgatók,

oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat

- biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak

- munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket

A kreditrendszer legfontosabb hatásai a hallgatók tanulmányaira

tanulni egyéni tempóban. a hallgató megválaszthatja az előrehaladás

ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása.

nincs többé félévismétlés ha a hallgató nem teljesítette az előírt

kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat

külföldi tanulási lehetőség. 

Felhasznált irodalom

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról

Horváth Zoltán és Ódor Bálint: Magyar EU-elnökség

http://www.uzletibsc.hu/bologna-rendszer.php

http://www.nyf.hu/tanacsadas/node/6 

Köszönöm a figyelmet!