AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-

KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT

Sebestyénné Szép Tekla

Egyetemi tanársegéd

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar,

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Győr2012. október 23.

Tartalom

• A kutatás logikai felépítése

• Hipotézisek megfogalmazása

• Módszertanok bemutatása

• Következtetések

• Vizsgált időtartam: 1990-2009

• Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia)

• Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata – Odyssee adatbázis

A kutatás logikai felépítése

Energiahatékonyság

Gazdasági növekedés

Energiafelhasználás

Gazdasági szerkezetváltás

Energiagazdaságtan

Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan

Biofizikai közgazdaságtan

Forrás: saját szerkesztés

Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései

Energiahatékonyság

Gazdasági szerkezetváltás

VAR-modellGranger-féle okság

vizsgálataVECM, VAR-modellGranger-féle okság

vizsgálata

H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé.

H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát.

Energiafelhasználás Gazdasági növekedés

Forrás: saját szerkesztés

A Granger-féle okság számításának módszertana

Forrás: saját szerkesztés

Granger-féle okság - eredmények

Energiafelhasználás Gazdasági növekedés

Magyarország, Szlovákia, Csehország

Lengyelország, Szlovénia

Gazdasági növekedés

Energiafelhasználás

Miért???

A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok)

0

5

10

15

20

25

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

HU

CZ

SK

SLO

PL

Forrás: saját számítás

Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában

HU CZ, SK

SLO PL

ENC

GDPα

ENC

GDPα

ENC

GDPα

ENC

GDPα

Ahol: ENC – energiafelhasználás; GDP – gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége

Forrás: saját szerkesztés

Következtetések I.

• Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni.

• Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti.

• Lengyelországban és Szlovéniában 1990 és 2009 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás.

• A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.

A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata

Energiahatékonyság

Gazdasági növekedés

Energiafelhasználás

Gazdasági szerkezetváltás

Index dekompozíciós

vizsgálat

H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 1990 és 2009 között.

H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten.

Forrás: saját szerkesztés

Az index dekompozíciós eljárás

A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja:

1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása intenzitási hatás

2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés strukturális hatás

A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza.

Dtot = Dint * Dstr * Dres = It/I0

Ahol:

Dtot: A gazdaság energiaintenzitásának változása

Dint: Intenzitási hatás

Dstr: Strukturális hatás

Dres: Reziduum

I0: Energiaintenzitás a bázisidőszakban.

It: Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.

Az index dekompozíciós módszerek

Laspeyres 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐿=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗𝑥2𝑖0 …𝑥𝑛𝑖0𝑖σ 𝑥1𝑖0 ∗𝑥2𝑖0 …𝑥𝑛𝑖0𝑖

Paasche 𝐷𝑥1 = 𝐼𝑃=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗𝑥2𝑖𝑇…𝑥𝑛𝑖𝑇𝑖σ 𝑥1𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇…𝑥𝑛𝑖𝑇𝑖

Marshall Edgeworth

𝐷𝑥1 = 𝐼𝑀𝐸= σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗(𝑥2𝑖0𝑖 +𝑥2𝑖𝑇) ∗ሺ𝑥3𝑖0 +𝑥3𝑖𝑇ሻ…(𝑥𝑛𝑖0 +𝑥𝑛𝑖𝑇)σ 𝑥1𝑖0 ∗(𝑥2𝑖0𝑖 +𝑥2𝑖𝑇) ∗൫𝑥3𝑖0 +𝑥3𝑖𝑇൯…(𝑥𝑛𝑖0 +𝑥𝑛𝑖𝑇) Walsh 𝐷𝑥1 = 𝐼𝑊=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗ට𝑥2𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇𝑖 ∗ට𝑥3𝑖0 ∗𝑥3𝑖𝑇…ට𝑥𝑛𝑖0 ∗𝑥𝑛𝑖𝑇

σ 𝑥1𝑖0 ∗ට𝑥2𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇𝑖 ∗ට𝑥3𝑖0 ∗𝑥3𝑖𝑇…ට𝑥𝑛𝑖0 ∗𝑥𝑛𝑖𝑇

Fisher 1(Fisher Ideal) 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐹=ඥ𝐼𝐿∗𝐼𝑃

Drobish 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐷= 𝐼𝐿+𝐼𝑃2

LMDI 1 (Log Mean Divisia

Index 1)

𝐷𝑥1 = exp( 𝐿(𝑉𝑖0,𝑉𝑖𝑇)𝐿(𝑉0,𝑉𝑇) ∗ln(𝑥1𝑖𝑇𝑥1𝑖0 ))𝑖

𝐿ሺ𝑎,𝑏ሻ= 𝑎−𝑏lnሺ𝑎ሻ−lnሺ𝑏ሻ , a≠b

AMDI (Arithmetic

Mean Divisia Index)

𝐷𝑥1 = exp( 𝑉𝑖0𝑉0+𝑉𝑖𝑇𝑉𝑇2 ∗ln(𝑥1𝑖𝑇𝑥1𝑖0 ))𝑖

𝐿ሺ𝑎,𝑏ሻ= 𝑎−𝑏lnሺ𝑎ሻ−lnሺ𝑏ሻ , a≠b

Megjegyzésekahol: t=0 a bázisidőszak; t=T a

tárgyidőszak; i az adott gazdasági szektor

Forrás: Granel F. 2003. pp. 35. alapján saját szerkesztés

A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata

Dint, 1990-2009 Dstr, 1990-2009

Dres, 1990-2009

00,10,20,30,40,50,60,7Laspeyres

Paasche

Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDI

HU

CZ

SK

SLO

PL

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2Laspeyres

Paasche

Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDI

HU

CZ

SK

SLO

PL

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2Laspeyres

Paasche

Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDI

HU

CZ

SK

SLO

PL

Forrás: saját számítás

Dint, 1995-2009 Dstr, 1995-2009

Dres, 1995-2009Forrás: saját számítás

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDI

HU

CZ

SK

SLO

PL

Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDIHU

CZ

SK

SLO

PL

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7Marshall-Edgeworth

Walsh

Fisher 1

Drobish

LMDI 1

AMDI

HU

CZ

SK

SLO

PL

A Fisher I index – teljes gazdaság

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2Dtot

Dint

Dstr

Dres

HU

CZ

SK

SLO

PL

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2Dtot

Dint

Dstr

Dres

HU

CZ

SK

SLO

PLA Fisher I index – ipari szektor

Forrás: saját szerkesztés

Következtetések II.

• Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 1990 és 2009 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás.

• A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé.

• Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb.

• Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető.

• A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.

A visszapattanó hatás

Energiahatékonyság

Gazdasági növekedés

Energiafelhasználás

Gazdasági szerkezetváltás

H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 1990 és 2009 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne.

H6: Bármilyen energiahatékonyság-javulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között.

OLS-modellDiszkriminancia-elemzés

Forrás: saját szerkesztés

Az OLS-modellek feltételrendszere

Változó Feltétel Feltétel sérüléseAlkalmazott

vizsgálatFüggő és független

változóStacionaritás Nem stacionárius

ADF, ADF-GLS, KPSS-teszt

Függő és független változó

Linearitás Nem lineáris kapcsolat Pontdiagram

Független és független változó

Függetlenség egymástól

Multikollinearitás VIF-mutató

Reziduumok Normális eloszlás Nem normális eloszlás Chi2-próba

Reziduum és reziduum

Nem korreláltak AutokorrelációBreusch-Godfrey –

tesztReziduumok szórása a független változó

függvényében

Nem korreláltak (homoszkedaszticitás)

HeteroszkedaszticitásWhite-teszt és

Breusch-Pagan-teszt

Forrás: Sajtos L. et al. 2007. pp.217. alapján saját szerkesztésTovábbi tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt2. F-próba3. Korrigált R2-próba

𝑌𝑡 = 𝛽1+𝛽2𝑋𝑡2+⋯+𝛽𝑘𝑋𝑡𝑘 +𝑢𝑡

Felhasznált adatokA háztartások fűtési, klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)*

A fűtéshez használt egy m2-re eső, klímával korrigált hasznos energia (koe/m2)*A háztartások vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (Mtoe)*

Az egy háztartásra eső vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (toe/háztartás)*

A háztartások klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)*Egy háztartásra eső, klímával korrigált energiafelhasználás (toe/háztartás)*

A lakások átlagos alapterülete (m2)*Fűtési/hűtési napok száma (db)*

Háztartások száma összesen (db)*A háztartások egy főre eső végső kiadásai (konstans 2000-es árakon, US$)**

A kőolaj inflációval korrigált átlagos világpiaci ára (US$/hordó)***

Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás – Világbank; ***: http://inflationdata.com/

A háztartások által egy év alatt felhasznált földgáz mennyisége (m3)1 m2-re eső éves földgázköltség (Ft/m2)

A háztartások által az egy éves számlázási időszakban felhasznált áram (kWh)1 m2-re eső éves áramköltség (Ft/m2)

Háztartás taglétszáma (fő)Dummy változók

Forrás: KSH

A visszapattanó hatás nagysága

Teljes minta

Legalsó jövedelemcsoport

(1. kvintilis)

Legfelső jövedelemcsoport

(5. kvintilis)Fűtés (földgázzal fűtő háztartások

földgázfelhasználása)2,6% 7,9% 0%

Villamosenergia-felhasználás 32,6% 29,8% 34,9%

A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 2008-ban

Fűtés VízfelmelegítésTeljes

energiafelhasználásCsehország 18,3% 4,2% 14,1%

Magyarország 4% 2,2% 11,1%Szlovákia 0% - 0%Szlovénia - - 75,1%

Lengyelország 37,7% - 17,9%

A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, 1990-2009 között

Forrás: saját számítás

Forrás: saját számítás

Következtetések III.

•  A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző.

• A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá.

• Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni.

• Magyarországon 2008-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.

Köszönöm a figyelmet!

„A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az

Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”