V Á L O G A T O T T M U N K Á I M 1 9 0 7 -3 4 . S Z E R Z Ő I J O G F E N N T A R T V A . A U S W A H L M E I N E R A R B E I T E N 1 9 0 7 - 1 9 3 4 . A L L E R E C H T E V O R ­B E H A L T E N . C O P Y R I G H T B Y W I G A N D B U D A P E S T 1 9 3 6 .

NEMZETEMNEK MEINER NATION

RÉGIBEN AZ ÚJAT! IM ALTEN DAS NEUE!

N E M Z E T I stílus kezdeményezésében két egy­mástól eltérő úttörővel találkozunk: az egyik Lechner Ödön, aki úgyszólván a semmiből terem­tette meg egyéni értékű stílusát, míg a másik a hagyomány szilárd talajára épít. Vezérlő eszméje, hogy a nép nyelve azonos művészetével, csak­hogy az anyagon keresztül szól formanyelvében. Mint kezdő, 1902-ben indul az Alföldre, Göcsejbe, Somogyba, Mezőkövesdre, Kalotaszegre, Székely­földre, hol meg is telepedett. E vidékek rejtett

helyeit felkutatva, az ősi föld lelkét olvasta ki népi építésekből, faragott, fes­tett holmikból. Izmos gerendák együvérovásában a magyar erő ősi törvényét ismerte meg s a tanulságokat lefektette az utódoknak. Ez Wigand, a tanár, építőművész s író. Itt nem akarunk bírálatot kifejteni, melyiknek lesz igaza, arra tárgyilagosabb utódok hivatvák. Ellenben lelkiismeretbeli kötelesség a két mester egyazon célját, de ellentétes törekvései körül felmerült vélemé­nyeket szemelvényekben bemutatni. Egybehangzásuknál tanulságosak a közönség s az ifjú építésznemzedék irányítására. Kós „A nemzeti művészet" c tanulmányában - „Magyar Iparművészet" 1910. évfolyam - mondja: „Lechner abból indult ki, hogy olyan alkotásunk nem volt, amit építészetünk alapjául vehetnénk. Csak díszítésünk van. Ő tehát indus elemekből, barokk vonalakból s magyar hímekből alkotott a maga számára külön stílust. így született az Iparművészeti Múzeum - melyet Tóth Béla az Esti Levél­sorozatában „cigánycsászár palotája"-nak nevezett -, a Földtani Múzeum, a Postatakarékpénztár stb., amelyekre kimondották: magyar stílusuk van. Mindegyik egy zseniális művész alkotása, de egyúttal óriási tévedése i s " . . . Az „Ethnografia" - 1928. évf., 2. sz. - Czakó E, „A magyar népművészet válsága" címen írja: „Lechner a delhii indóház mintájára megépítette a magyar stílusnak nevezett Iparművészeti Múzeumot, akként díszítette „magyarosan", hogy egy müncheni szobafestőnek - Scholtz Róbert - kezébe adta Huszka könyvét, aki azután a német reneszánszindák közé behelyet­tesítette a magyar suba-hímeket". Padányi Gulyás az Egylet közlönyében rámutatott a Lechner és követői túlkapásaira, s bizonyította, hogy „az ő s követői stílusa „nem magyar, csak magyaros" s mint olyan, nem köszönhet sokat nekik. Egy a „Lechner művészete" címen az Egyletben -1928 február hó 19-én - tartott előadáshoz hozzászólva, vitatta, hogy: „ . . .nem lehet Lechnernek s követőinek a maguk részére kisajátítani a magyaros törekvé­seket, mert Lechner egyénisége nem tud folytatóra találni, ez mutatja, hogy ő s követői nem helyes úton keresik a megoldást. Nem a morfondírozásuktól várható a magyar stílus, hanem a hagyományokban való gyökerezésétől". A P. H.-ban „Újra védelmezik Lechnert" címen azt írja: . . .„Egészen természetes, hogy abban a korban kitörő lelkesedéssel fogadták Lechnert,

de korántsem azért, mert magyar stílust keresett. Ha az akkori kritika azért hevült volna, úgy nagy embereket csinált volna Thoroczkayból, Zru-meczky és Kosból, akik a magyar stílust a hagyományokban keresték. De az a destruktív kritika Lechnerben éppen a hagyományokkal való radikális szakítást ünnepelte s ezt állandóan hangsúlyozta is." Az ifjabb építész­generáció egyik széleslátókörű tagja, Fiala F., a „Híd" c folyóirat 1927 nov. számában írja: „A legtragikusabb bukás talán a legzseniálisabb magyar építészt, Lechnert érte, aki még életében belátta rettenetes tévedését. A legteljesebb jóhiszeműséggel hazudta nekünk az óindiai és perzsa építő -motívumokat s szerette volna elhitetni, hogy megtalálta a keresett kincset. Kecskeméten hatalmas épületet emelt a sárból vert viskókhoz szokott szikes talaj fölé. És ezzel elvégeztetett. Soha még magyar földön nem állt épület oly idegenül, magárahagyatott árván, mint e majolikadíszű tündér­vár. Ossiánra rá lehetett hazudni az angolszászok ősi eposzát, de Lechner alkotásaira azt, hogy az a magyar építőművészet, - soha!" A „Magyarság" 1931 jún. 11 . számában Bodor A. tanár írja, hogy „Lechner nem ismerte talajunkat s a magyar népi építészet tanúbizonyságait, úgy vélte még, hogy építészeti multunk nem maradt, így kerámiai, textil stb. ornamentikából s az akkori délibábos faj rokonitok nyomán indiai s perzsa motívumokból szer­kesztett magyaros külsőt, inkább építészeti ornamentikát. Érdekes, hogy egyetlen komoly utóda sem termett. Természetes, a tehetség nem utánoz­ható, csak a külsőségeit utánozták. Elsősorban azok, akik arra és ennek élelmes kiárusítására alkalmasak. Míg az őt követő generáció, elsősorban Thoroezkay Wigand, Kós, Zrumeczky, a magyar ősi talajt hallgatták ki, annak lelkét, igényeit, népi építésünkben elmondott vallomásait. A Lech­nert körülzsibongó zajos udvarlók - kiket leginkább ő maga is megmosoly-gott s mélységesen legőgölt - a Japán-kávéházi márványasztalra firkált rajzait távozta után lemásolgatták, szajkózgatták s e morzsákból élősködtek. Lechner egyénisége csak a neki engedelmeskedő eszközöket választhatta munkatársul, részint azért, mert az anyagiakat, a tőkét is inkább ezek hoz­hatták, de aztán ezek a keskeny vállúak és hajlott orrúak nem is voltak képesek hagyatékátörökölni... Lechner élete későbbi szakaszaiban elkedvetlenedett ezektől a leghangosabb utánzóitól, akik túlhajtották szánalmas, émelygős mézeskalács-stílusú építéseikkel még akkor is, mikor erről az útról maga is már lelépett, főleg azért, mert róluk meglátta, hogy milyen messze távo­lodik szándékaitól... A mai, immár saját medrébe talált magyar építészet se feledkezhet meg róla. Persze, akik őt legzsivajosabban idézik, látszólag ünneplik, ma is tőle és a magyarságtól egyaránt a legtávolabb állók, érde­meit azok méltatják, akik nem vallják magukat követőinek, akik a magyaros­ságtól a magyar stílusra tértek, hogy magyar talajon magyar törzsbe oltsák." E néhány egybehangzó idézettel befejezhetjük. Ha ezzel szemben azzal a nemzeti stílustörekvéssel akarunk foglalkozni, mely talajunkban

gyökeredzik s elvitathatatlan alapjául szolgálhat a fejlődésnek, akkor Tho-roczkay az, ki elsőnek készen érkezett stílusával, amelynek megállapítható irodalma is van. 1903 máj. 12-én a N. P. V.-ban írja F. S.: . . .kizárólag művészi szempontból nézve, Wigand szobái a legkiválóbbak... Még erő­sebben nyilatkozik egyéni iránya a „Fehér esték" fogadószalónjában. Ez a legművészibb alkotás, melyet valaha nálunk láttunk. 1903 dec. 6-án pedig a fenti lapban mondja: „Wigand ezúttal valami egészen újat hozott, s mint rendesen, ő lövi le a madarat. Ő az egyedüli igazi művész, aki nálunk igazi interiőröket tervez és valóban el is találja mindig a magyar jelleget." A „Pesti Napló"-ban 1903-ban, dec. 6-án már G-ő. megállapítja, hogy „Wigand az, ki megtalálta a magyar bútorkészítés törvényét. Szobái a ki­állítás eseményei. íme a megérett magyar stílus, a lehetővé vált lehetetlen­ség." 1907 ápr. 11-én u. o. írja: „Wigand romantikus társalgójában s áb­rándos leányszobájában mint fantasztikus kieszelő mutatkozott be. A régi aritmetikus mélységes és szeszélyes költőnek bizonyult." Mint építész elő­ször 1902-ben a „Művészet"-ben jelentkezik. „Lakóház és Otthon" címen kísérő szövege Petrovicstól ered. Már 1903-ban a „Művészet" családiház­pályázatán első díjat nyer, s már olvassuk, hogy: , , . . . a homlokzat kiképzése magas színvonalon áll, alakilag egyéni s részleteiben igen eredetien kezeli a magyar mustrákat..." „A Ház" 1908-ban külön számot ad ki Wigand-ról, szövegében Margitay mondja: „ . . .o lyan ez az ember, hogy a neve nélkül a magyar művészet el sem képzelhető, nem mert európai magasságon egyedül mozog, de számításba is csak ő jöhet . . . " A Magyar Iparművészet 1909. évfolyamában „Thoroczkay W. E. újabb munkái" címen Lyka írja: „ . . . o l y sokszor megbotránkoztam a budapesti házak, telepek borzalmas prózáján, hogy művészünk munkáján jól esett felüdülnöm. íme egy ember, aki a magyar építészet legfontosabb törvényét megérezte s életet önt alko­tásaiba. . . .ő az, aki egy talpalatnyi rögön megveti egy ház alapját. Bizo­nyára minden építészünk közt a legnagyobb tértágító stb. - Sokat tanult Erdélyben, de önmagát s nem a másnak művészetét fejlesztette". A „Mű­vészetiben 1912 ismét meg jelenik „Thoroczkay W. E. Erdélyben" címen. Ismertetése Petrovics avatott tollából ered, ki népházait emeli ki erősen s hogy egyénisége Erdély levegőjén pattant ki igazán. Magyarázatul kapcsolatban írja Koós Mihály, a székely kirendeltség vezetője, hogy: „ . . .a népház, mint a falusi ember otthona nem lehetett az álépítészet der­mesztő egyformasága, hanem külsejében is ki kellett fejeznie, hogy nem a sivár hivatalos szellem, hanem a nép gondolkozó, érző s élő lelke lakja". 1915-ben a „Művészet"-ben „Székelyföldi házak" címén Márkus az 1914-ben visszatért Thoroczkayt így fogadja: „ . . .jó,hogy megint itt van s meg­kocogtatja a bezárt ajtókat, hol korrekt hivatalnokok s veszekedő tanárok ölik az időt s jó, mert a magyar házépítők közül nagyon hiányzott. Wigand nem­csak a The Studió-ban, német szakfolyóiratokban érkezett be első magyarnak

stílusa is már készen volt régen olyanul, amit egyenlő értéknek szívesen elfo­gadtak. Ami eddig sejtés, keresgélés volt: a magyar kifejezési mód egyszerre eleven valóság lett, biztosan így helyes, mert a hagyománnyal igazolt s amint mondtuk, a magyar stílus akarói között ő a legteremtőbb erejű, aki feltárta a magyar hagyományokat". „Wigand Attila földjén megtalálta a régi tör­vényt s ezt hozza a magyar stílus építőinek biztos mértékéül..." így ír Wigandról éveken keresztül a kritika. A „Túrán" 1917. évf. 10. Márkus „Thoroczkay könyvei" c. tanulmányában mondván: - „A néplélek össze­foglalt művészi tehetsége egy művelt egyénben öntudatosítva: ez Wigand népiességének lényege s itt válik el mindazoktól, akik előtte az úgynevezett „magyar stílust* * szent akarattal, de hamis nyomon megteremteni akarták. Lechner kísérletei azért kallódnak el epigonjai reménytelen mézeskalács­házaiban, mert ő nem a különösképeni magyar élet formáiból indult s nem kereste az ősiségét s elégedett meg más idegen kultúrák, kész forrásaival. Lechner csak a magyar ornamentikát tanulta meg, Wigand a magyar mes­terségek logikáját nyomozta ki. Egyéni eredményekben nem akarjuk össze­vetni e két mestert; ám pedagógiai értékben a Wigand megállapításainak kell adnunk az elsőséget, mert amit Lechner kezdett, az a meglévő magyar díszítés volt - az sem eredeti forrásból, - hanem amint Czakó megállapí­totta Huszka nyomán másodkézből másolva, - Wigand pedig a jelen hamva alatt izzó turáni lélek örök szikráját fútta eleven lángolásra..." Könyveiről azt mondja, hogy: „ • • .a magyar írók külön megköszönhetik Wigandnak a komor szépségű ősi szavakat". Gárdonyi pedig egyik levelében írja: , , . . . mondataidnak ősies zamatát, tiszta magyarságát őszinte, bámuldozó szemmel becsülöm". Kós írja „A lakóház művészete" című tanulmányá­ban - Minerva, Kolozsvár, 1928 : - ,,Akiknek alkalmuk volt látni nagy magyar építőművészünk: Wigand által tervezett falusi népházakat, isko­lákat, az ma már tudni fogja, hogy egyszerű eszközökkel, falusi mester­emberekkel mit lehet csinálni. De megláthatja, milyen egészséges példa­adással szolgáltak a népnek a maga építkezésében." A „Pesti Napló"-ban 1930 márc 15-én a „Kövekbe írt magyar dráma" c cikkben írja Kós, hogy ,,A magyar polgári ház s bútorstílus kialakulásában óriásit alkotott és a leghatározottabb, legbiztosabb utat eddig Wigand tette meg; ezen már csak tovább kell menni." A „Tér és forma" 1927 nov. sz. írja Wigandról: „ A z építőművész, tanár, író működése ismeretes, újabb méltatásra nem szorul. E helyett pályafutását, stílusát ismertetjük. Festőnek indult, a vászon szűknek bizonyult s áttér az építésre. Schikedanznál a renaissance, Hubertnél a barokk és gótika - Bajmóc vára - s az országház építésénél tölti az álstílusok undorában utolsó hét szűk esztendejét. Bekopog nála az élet s feloldja nyomott béklyóiból. Egyénisége hirtelen bontakozik. -A magyarok közül elsőnek jelenik meg 1900-ban a „The Studio"-ban, a német lapokban. Hírét külföldön alapozza meg, nagy állami ösztöndíjat

kap, szerkeszti a „Mintalapok"-at. Előzőleg már Münchenben és Parisban végez tanulmányokat, megcsömörlik az eklektikától, s kárpótlásul el-elrán-dul saját formanyelvünk kincsesházába. Közben pályázatokat nyer Párizs­ban. Saint Louis-ban ezüstérmet stb., magyar és olasz állami nagy arany­érmeket, Milánóban „Diplome d'Honneur"-t stb. Az 1907. év pálfordu­lást jelent életében. A „Művészet" közli „Az én falum" tervei csudásan érett tudásának, magyar lelkének alkotásait. Népi lélekkel ihletett stílusa kész. Olyan új „görögöt" hirdet, amely a műegyetem elemi olvasókönyvé­ből máig is teljesen hiányzik. Az ifjúságra lenyűgöző a hatása, kezdemé­nyezését magukévá teszik. Hatása alatt készül az állatkert stb. Ötleteit azonban csak variálják, annyira, hogy rajzmodorát is utánozzák, bár lénye­gében nem tudják fejleszteni. Ugyanez évben mellőztetéseért Gödöllőről Marosvásárhelyre teszi működését s épít Iparkamarát, családi házakat, s pályázatokat nyer. A Székely kirendeltségnek megépíti a tordai korona­uradalom földmívesiskoláját. Darányi megbízásából megalkotja a népház alaptípusát vagy 25 községben. Ezek révén ugyanannyi iskolát épít, s meg­teremti az első jellegzetes magyar népiskola típusát. Feladataiba nemcsak lelkét önti, szociális alapon reformál is. Népházai, iskolái őszinte, sajátos pszihét testesítenek meg. Egyes községek, ahol az anyagiak nem engednek külön iskolát, templomot, létrejön egy összefoglaló rendszerben: az iskola­templom mélységes, szép gondolatának első megvalósulása. Szentélye elre­kesztve ajtószárnyakkal. Balra gyóntatófülke, egyben papi öltöző, hátul a kórus, kis harmóniummal. Aki a pénzkérdést megérti, - mondja Lyka -tisztában lehet, hogy itt Wigand nagy művészete betűszerinti kultuszt szol­gál. Ezek tanulmányozására a bécsi „Der Architekt" küldi Erdélybe a „The Studio" tudósítóját: A. Levetust s itt is 1911-ben első magyarnak jelenik meg e folyóirat III. füzetében, kollektív számban, melyből idézzük: „Wigand építőművészetét nemzeti alapon fejleszti... minden külföldről importált forma ellensége. Baillie Scott s más vezető építészekhez hasonlóan ő is ért ahhoz, hogy teljesen nemzeti alapon álló építészetet teremtsen magának stb." - Wigand 7 évi erdélyi tartózkodás után 1914-ben visszatért Budapestre. 1921-ben a Képzőműv. Társulat építészeti nagydíját első kiutalás alkalmával neki ítélik. Szorgos munkássága, művészetéért 1926-ban az építő- s iparművészet terén kifejtett magas művészi tevékenységeért a kormányfőtanácsosi címet adományozták, amivel erkölcsi sikerét építé­szeink közt a legméltóbban honorálva látjuk. „Padányi „A háború előtti évek magyar építőművészetének tanulságai" címen többek közt jól mon­dotta : „ . . . csak azok alkottak maradandót s tényleg magyar stílust, akik az erdélyi régi építészet tanulságait fogadták kútforrásnak". Ez helyes, csak az úttörőről feledkezett meg, Wigandról, a kezdeményezőről. Wälder tanár is az Építész-Egyletben tartott vita során megállapította, hogy a népies irány kezdeményezése, fejlesztése kizárólag Wigand nagy érdeme. A „Tér

és forma" 1932 Jan. sz. „A korszerű építészet" c. cikk szerzője írja: „, . ,Minálunk a nevezettekkel - úttörőkkel - egyidejűleg Wigand volt ez irány első harcosa. Míg a német Muthesius az angol cottageből indult, addig Wigand kitűnő ösztönnel a magyar parasztházhoz fordult s onnan merített okulást... Ez a legkitűnőbb iskola annak, aki az élet számára épít. Ennek tiszta felismerése Wigand eltagadhatatlan nagy érdeme marad." Kárpáti is mondja az „Erdélyi Helikon"-ban - 1933. évf„ dec. sz., 668. oldal - egy, az 1907. évi visszaemlékezésében:... „mikor Kós s Zrumeczky először robbantak be a Baross-kávéházba s emlegették a magyar építészetet, Kalotaszeget, Székelyföldet, erről eleddig csupán csak egyedül Wigand pompás grafikái adtak hírt Budapestnek". „A Magyar formatörekvések történeté"-ben is, mint zamatos egyéniséget, s a nép lelkéhez legközelebb állónak ismeri el Janszky építész, - ki különben a Néprajzi Múzeum, zala­egerszegi templom, tatabányai kaszinónál társ volt a tervezés kizárásával, miben Wigand senkivel se osztozkodik. - Wigandnak nincs szüksége idegen tollakra, de nem engedhető meg, hogy jogos érdemeit elpalástolják, hiszen a „Művészet" említett számában „Az én falum" címen lefektetett ered­ményei elvitathatatlanul igazolják, hogy stílusa már készen volt, amelyen előzőleg éveken át dolgozott. Ezt bizonyítják rajzai, valamint az idézett lap­szemlék egyaránt. Wigand alkotásai nemcsak a külső művészi megterem­tésében tetőződnek be, hanem sokkal mélyebb lélegzetűek, pszichéje -mint azt esztétikusaink megállapították - épületeinek, bútorainak arcula­tára kiül. Nézzük a legegyszerűbb bikaólt, melynek fedele alatt az ápoló lakása is meghúzódik. Szakasztott az, aminek lennie kell. Egy pillantás, s rögtön látjuk az építész ritka lélektani erejével hangsúlyozott rendeltetést, az ősapaállat tenyésztő helyét. Wigandnál nem is lehet semmi sem más, mint aminek lennie kell s ennek az érzése a művész kvalitásának legnagyobb elismerése. Népházai mindegye más, eltérő az arculata, s hivatottságuk mégis azonnal felismerhető, közös vonás bennük, ami nélkülözhetetlen, a genius loci, amely átlengi. Ugyanezt találjuk a marosvásárhelyi iparkama­rán, a terveknél maradt megyeházán, a székelyföldi pleinair s a pesti Nép­rajzi Múzeum tervén. Mindegyikben benne van a mester saját vezérmottó­jának tanúsága: „A rög élő szelleme a nép lelke." Ha ezt valamikor meg­értik, érdemes lesz művésznek és magyarnak lenni, így csak kálváriajárás. E mélyenjáró lélektani megfigyelést Tormay Cecil honorálta is egyik leve­lében: „Le a kalappal az előtt, aki ezt kimondta." Érdemei tovább érnek; teljesen új s ami fő, nemzeti szellemben gyökerező épület-típusokat terem­tett. Ilyenek: bikaól, iskolatemplom, népház, - gazdakör, tej- és fogyasztási szövetkezet. - „A szó szoros értelmében a falusi kultúrház. Az ikertantermes s egytantermes falusi iskolák, melyekben a tanító lakása jóformán ingyen került a felesleges padlástér kihasználásával." - Ezeket kellett volna figye­lembe venni a Klebelsberg rendeletére százával épült siralmas arculatú

tanyai iskoláknál. Ezeket ugyan Wigand nyomán, de tehetsége hiányán var-gálták össze a házi műhelyben. Újabban megteremtette Gödöllőn az áll. erdei nap-iskola típusát, kéttantermes és tanítólakásos épülete a padlástér kihasználásával ioo gyermek üdülésére szolgál a nyári szünidőben. Ötletes családi házairól külön tanulmányt lehetne írni. A hollandi Bouwkundig Weekblad 1930. 51. számában Otten műegyetemi tanár írja, hogy „az asszimetrikus alaprajzot a norvég, svéd és finn építészek is gyakran hasz­nálják, de leginkább Wigand, ő az az építész, aki a legszemrevalóbb épü­leteket alkotja, a legminimálisabb területtel s űrtartalommal, de a leg-maximálisabb használhatósággal". Ma az építőművészetben a hollandusok állnak az élen. ők állapították meg vezérelvül a nemzeti hagyomány meg­őrzését, amely megóv a kalandos eltévelyedésektől. Az 1930-ban rendezett nemzetközi építészeti kongresszusunkon, melyen leghivatottabb bírákként jelentek meg, ezt keresték, vagyis a különleges magyar nemzeti építő-stílust. Wigand építészetét ítélték ebben leggyökeresebbnek, s többi nem­zetek építészetét is leginkább érdeklőnek. Még teljesebbé teszi ez az elis­merés s méltánylás nemzetközi viszonylatban is. A fenti lap, mely a hol­landi építészek egyesülésének hivatalos lapja - 1932. évf. 34. sz. - külön számmal tüntette ki mesterünket; ezt még magyar építész eddig nem érte el. A tanulmányt Otten írta, elismerve a kezdeményezett nemzeti irány nagy jelentőségét s a külföld legelső építészeivel együtt említi. Ez egyben a hol­landusok hivatalos beszámolása a nemzetközi kongresszuson nálunk tapasz­taltakról, mi nemzeti szempontból is maradandó s legszebb emlékünk. Mindezek mélyen gyökerező pszichológiai vonások, amelyek a mestert, mint művészt megkülönböztetik és az építész fölé helyezik s így a céhbeli, professzionista mesterember kollégái fölött könnyen győzedelmeskedik. Részletesebb képet nyújt Wigandról a „Nemzeti stílustörekvések" c tanul­mány - Kőművesmesterek Lapja 1929. júl. 17., aug. 7-i sz. - valamint bibliográfiája, s a „Hímes udvar" című műve, melyet Lechner Ödön emlékének dedikált, jeléül tiszteletének, bár téves irányának nem volt követője. Gy. I.

professor E. Thoroczkay Wigand begann als Maler seine Lebensbahn. Der gehrenden, kämpfenden Seele waren die Grenzen zu eng. Malen im besten Sinne bleibt abmalen. Leinwand, Papier befriedigten ihn nicht. Nun widmete er sich der Architektur und Kunstgewerbe. Jung und reich an Erfolgen erschien er als erster Ungar im Jahre 1900 in der Innendekoration, Deutsche Kunst u. Dekoration, Dekorative Kunst, 1901 ebenso in The Studio und wurde überall ständiger Mitarbeiter. Ausland war das starke Fundament seiner Karriere. Minderwärtige, die schwach an Talent, aber stark an staatlicher Konjunktur, trium­

phierten über ihn. Jahre vergehen, bis er jene Handwerker der Architektur besiegt. Schliess­lich musste man ihn wahrnehmen und er bekam eines der grössten Staatsstipendien zur Weiterentwickelung seiner Studien. Er war in München, Paris, aber unlöschbarer Eckel von dem seelenlosen Epigonismus trieb ihn bald zurück, als Ersatz wanderte er zur Zeit fast an unbekannten Formenschatz reichen Dörfern Ungarns, wo noch jahrhundertalte Überreste der Volkskunst schlummerten. Hier saugte er den Geist auf, der ausschlaggebend wurde für seine spezifisch-nationale Stilrichtung. Im Jahre 1907 erschien in der ung. Zeit­schrift die „Kuns t " eine Aufsehen erregende Publikation, eine Idealprojektion „Mein Dorf". In den Entwürfen herrschte ein wunderbar reifes Können und Entwicklung einer sen­siblen Seele und sein von der nationale Volksseele begeisterter, urwüchsiger Stil war fertig und verkündete ein neues „Griechisch", welches leider bis heute noch aus dem A, B , C-Lesebuche des ung. Polytechnikums gänzlich fehlt. Diese unbekannte Formensprache wirkte suggestiv auf einen engen Kreis angehender talentierterer Architekten; unter seiner Anre­gung entsteht der Zoo, einige Landkirchen, Profanbauten. Leider wurden nur seine Ideen und neue Formen variiert, soweit, dass man sogar seine spezifische Zeichenart — in der Konturweglassung der überflüssigen Linien mitcopierte. Aber die Seele und der Geist, das Wichtige einer Weiterentwickelung,was das Wesentliche wäre, erreichten sie nicht. Mangel an Verständigkeit in den staatlichen Ämtern, Neid und Hass, beseitigten ihn gänzlich, deshalb übersiedelte er 1907 nach Marosvásárhely — in Siebenbürgen —, wo er, von der „Székler Expositur" beauftragt, in Torda eine Landwirtschaftschule und Internat baute, dies erweckte die Aufmerksamkeit des Agrarministers Darányi und liess von ihm einen Grundtypus schaffen für Bauernkonsumvereine — das ungarische „Volkshaus", vereinigt mit Kulturklub, Milch-und Spezereigenossenschaft. — Der Reiz des betonten Sozialcharakters und Billigkeit, dabei noch eine neue Form mit Bewahrung und Anschluss des Dorfcharakters — also keine Normalschablone. Jene Bauten gefielen dem Kultusminister, der ihn auch mit Entwürfen für Volksschultypen beauftragte. Diese waren die ersten in Ungarn von treffender Psycho­logie im Ausdruck eines wahren Schulheimes. Thoroczkay schuf viele Typen von Einzel-und mehreren Schulzimmern. Erstere mit Lehrerwohnung im Dachboden, zum halben Preis anderer Architekten. Dasselbe Prinzip von Zwillinglehrsaalschulen — mit Verbindung als Festsaal benutzbar. Jene regten einige Gemeinden an ohne Staatsunterstützung zu bauen. Geldmangel wurde in seiner Hand zur Tugend. Inspirierte ihn zur Idee einer Zusammenfassung der Schule, Lehrerwohnung und Kirchlein. So entstand 1907 die Grundidee des schönen und tiefen Gedankens, welchen er „Kirchenschule" taufte. Durch einen Vorraum oder Laube tritt man in den Schulsaal. Links die Längewand, förmlich ein hochliegendes Fenster. In der Mitte ein Ausgang, zum Sommerunterricht im Freien, unter Bäumen. An der Stirnseite Apsis mit Schiebetüre, dahinter der Altar, rechts Sitz des Patro-nats, links Sakristei mit Beichtstuhl. Schulbänke mit Einstellung für Erwachsene. Auf der Rückseite ein kleiner Chor, Harmonium. Auch ist Sorge getragen für eine Kanzel im Freien: zu grösserem Kirchenbesuch — Ostern, Pfingsten, Maipredigten — versammelt sich das Landvolk im Schulhofe zum Gottesdienst. Siehe S. 57. Betrachten wir die Aufgabe aus sozialem Standpunkt. Alles in einem Objekt vereinigt und sogar als Gemeinde-, Kultur-

vortragssaal benutzbar, je nach Bedürfniss praktisch brauchbar, für profanen, wie kirchlichen Dienst eingestellt, ist von grosser Bedeutung, nicht sonntäglich isoliert, sondern in lebender organischer Verbindung mit dem Strom des täglichen Lebens. Baulich bedeutet es eine erhebliche Vereinfachung, finanziell ein grosses Ersparnis. Für künstlerisch-ästhetische Wirkung stellen sich neue, eigenartige, dankbare Aufgaben dar. Sämtliche Typen wurden in der Hauskanzlei des Ministeriums 25 Jahre hindurch kopiert ohne einer Weiterent­wicklung. Man baute 5000 Land- und Gehöfsschulkirchen zwar nach Wigands Ideen, aber ohne seinem Talent. Das Resultat seiner Kunst erregte auch die Aufmerksamkeit der Wiener Architekten. Der Redakteur des „ D e r Architekt" entsendete den Kunstreferenten des „ T h e Studio", A . Lewetus, nach Siebenbürgen — leider heute von Rumänen besetzt und Wigand erscheint auch hier als erster Ungar und wie überall kollektiv, im Jahre 1911 — Heft 3. S. 17 — Textauszug: „ . . . Unter den modernen ungarischen Architekten von künstlerischem Rang steht Wigand voran. Er zog gleich zu Beginn seiner Tätigkeit die Auf­merksamkeit achtsamer ausländischer Kenner auf sich, denn er zeigte sogleich Eigenart, insoferne er beim Gestalten den Anschluss an die Überlieferung altungarischer Bau- und angewandter Kunst anstrebte, in Form zeitgemässer Abwandlung, nicht Imitation . . . Als genauer Kenner des Landlebens, empfänglich für alles Frische, Echtwüchsige in der Sprache, Gebräuchen, Hauskünste u. s. w., schuf er eine grosse Kunst seines Vaterlandes aus dem völkischen Bauernleben. Darnach selbstredend ist er aus Prinzip wie aus Tempe­rament ein Feind aller importierten Bauweise. Gleich Baillie Scott — ein grosser englischer Architekt — und anderen führenden Genies verstand es auch Wigand, eine rein nationale Bauweise hervorzurufen, basierend auf der spezifischen Architektur seines Landes, wie sie sich am Lande aus alter Zeit erhalten zeigt. Wigand baut das volkstümliche zur noblen Artistik aus. Das ungarische Heim ist sein Schönheitsideal, „wurzelecht und fest" ist sein Wahlspruch. Mag er auf dem freien Lande oder in der Stadt bauen, sein Bestreben ist, den nationalvolkstümlichen Charakter festhalten. Seine in Siebenbürgen an vielen Orten gebauten Wirtschafts- und Bauernkonsumhäuser, Handelskammer, Villen, Schulen u. s. w. tragen sämtlich die markanten Merkmale seiner echt ung. Architektur und sind in jeder Beziehung praktisch, ebenso logisch in der Konstruktion wie originell in der Gestaltung. Das Festhalten der ersten flüchtigen Idee der Entwürfe und so zu entwickeln, dass von ihrer ursprünglichen Kraft nichts verloren geht, ist des Künstlers ganz eigen­artige Begabung. Seine Schöpfungen sind keine unwillkürlichen Resultate, sondern fussen auf tiefer psychologischer Basis. Die Grundrisse entwickeln sich aus dem Terrain heraus, entstehen aus der Naturgegebenheit, lassen den Bau organisch aus ihr wachsen. Eine klare gebundene Folge der Räume, deren zwar jeder verschieden ist und sein eigenes Leben verkündet, dennoch sich dem allgemeinen Rhythmus einfügt. Alles einer vor­züglichen Kommunication-Analyse unterworfen. Sonne und Aussichtslage sind die Grund­motive der Baugliederung. Seine Bauten haben Charakter, Temperament des Erbauers, Lebensart seiner Bewohner im Rhythmus der Landschaft und aus dieser heraus eine Wesens­einheit. Alle diese Komponenten sind unlernbare Gefühlsanlage. Über das Zeichnerische schrieb die „Innendekoration" — Darmstadt, 1900 April-Heft — bei der ersten Publika­tion des jungen Künstlers: , , . . .hervorzuheben ist die vorzügliche Darstellungs-Technik, über welche Wigand verfügt. Seine Entwürfe, ob Bleistift, Feder-Manier oder Aquarell, klar und frisch, ja geradezu keck hingeworfen, haben alle immer Fesselndes, Anregendes, Individuelles! u. s. w . " Im Jahre 1914 kam er wieder zurück nach Budapest. Hier folgten weitere Auszeichnungen — nämlich vorher schon in Paris und St. Louis die silberne, in Torino, 1902, die Goldene Staatsmedaille, in Milano, 1906, Diploma D'onore, 1912 die ung. Grosse Goldene Staatsmedaille. 1921 erhielt er den zum erstenmal ausgefolgten grossen Architekturpreis der ung. Gesellschaft für bildende Kunst, mit der Motivierung einer auf altungarischer Baukunst fussenden nationalen Richtungsinauguration. Später wurde er den

bedeutendsten Institutionen Ehren- oder ordentliches Mitglied und als Schriftsteller sogar der Arany János und Kemény Zsigmond literarischen Gesellschaften. Im Jahre 1926 erhielt er den Oberregierungsrat-Titel als höchste Auszeichnung seiner künstlerischen Leistung. Thoroczkay's Verdienst ist nicht nur sein neuer Stil in der nationalen Bauformensprache, seine Schöpfungen leben sich nicht aus in der äusseren Kunstform, sondern wurzeln viel tiefer. Ob Möbel oder Bauwerk, haben immer die sicher treffende Psyche, sei es ein Land­oder Arbeiterhaus, Gemeinde-Stierstall, u. s. w. am ersten Anblick verrät es den Archi­tekten von einer äusserst seltenen psychologischen Kraft betonten Bestimmung des Objek­tes, — Siehe S. 93 — nämlich die Hausung des Urvaterzuchttieres. Das Symbol liegt in der Schwere der Majestätik, der Silhouette des Baues. Seine Bauernkonsumen, Land- und Acker­bauschulen u. s. w. tragen immer ein voneinander abweichendes Gepräge. Dennoch erkennt man sofort die Bestimmung. Zu betonen ist noch Wigands ausserordentliches Raumausnützungstalent, auch im Auslande bekannt. Der holländische Architekt Prof. A. Otten schreibt in „Bouwkundig Weekblad Architectura", 1930 No. 5 1 : „ . . . dass die Nor­weger, Schweden und Finnen benützen auch assymmetrische Grundrisse mit grosser Raum-ausnützung, aber Wigand ist es, der in der minimalsten Kleinheit die maximalste Brauchbar­keit erzielt. Häuser von 6 x6—8 x 8 m 2 bieten bei ihm ein staunend ausgenütztes Wohn­haus. Was bei den heutigen teuren Zeiten einen grossen Vorzug hat. Obengenannte hol­ländische Zeitschrift hatte im Jahre 1933, Heft 34, ein Sonderheft von Wigands Ent­würfen publiziert, bei der Gelegenheit des Internationalen Architekten-Kongresses in Budapest 1930, wo man nur seine Bauten in Bezug eines nationalen Charakters für reif und künstlerisch gehalten hat. Jener Erfolg bleibt für Wigand wie seiner Nation die schönste und bleibendste Erinnerung. Wigand war auch Professor in der ung. staat­lichen Gartenbauschule und schrieb manche Bücher, darunter erwähnen wir nur einige Quellenwerke wie „Alte Gärten und ihre Bearbeiter", „Der Garten", „Schornsteinlose Häuser", — Monographie des Széklerlandes, — „Alte Sterne" — Sammelwerk altungarischer Sternenamen und daranknüpfenden Sagen, Legenden und Märchen. Zum Schluss ist zu betonen, dass Wigands nationale Schöpfungen immer tiefwurzelnde psycholo­gische Merkmale charakterisieren. Jener Zug ist es, welcher den Meister als Künstler von den Professionsarchitekten unterscheidet und ihn über seine Kollegen hebt. Neben­sächlich zu erwähnen wäre noch, dass für einen ungarischen Stil zwei entgegenge­setzte Individualitäten kämpften. Edmund Lechner und Thoroczkay Wigand. Erstge­nannter hat auf einen Schlag fast aus Nichts für sich einen wohl interessanten, aber leider mehr auf persönlichen Charakter, als auf nationaler Basis fussenden Stil geschaffen ohne im Leben jemals ein ungarisches Dorf gesehen zu haben. Seine Versuche mach­ten Schule, aber ausschliesslich nur unter jüdischen Architekten. Nach Lechners Tod verschollen sofort die Schöpfungsquellen seiner Epigonen. Seine Versuche konnten Zu keiner ernsten und berechtigten Stilrichtung führen, da seine Grundprinzipien nicht im Heimatsboden wurzelten. Aus Indien — ungesehenerweise, also aus Büchern — holte er sich die Konstruktionselemente,'- verband sie mit lieblichen Barocklinien, aufge­putzt mit kunterbunter Majolika und Gipsstickereien. Alles frei nach Huszkas Sammelwerke — alles Heil immer aus den Büchern und nicht aus unmittelbarer Quelle — dadurch geistig unverdaut. Ein scharfsinniger Publizist — des Pesti Hirlap — nannte z. B . sehr treffend das ung. Kunstgewerbemuseum „Palais des Zigeunerkaisers". Wigand stu­dierte in verschiedenen Landteilen die jähr hundertalte Bauernweise und kam zu einen grund­legenden Resultat und setzte folgende Lehrsätze auf: „ D i e Sprache des Volkes ist immer identisch mit ihrer Kunst, nur spricht sie durch das Material". In seinen Schriften lesen wir : , , . . .das Bauernhaus ist das Volkslied in der Architektur. Seine ausgebildete Form ist älter als der Kunstbegriff. Wandel der Zeiten und Stile konnten es im Wesentlichen nicht verändern." „ D e r Scholle lebender Geist ist die Seele des Volkes." „Kunst heisst

nur der elementare Ausdruck von Persönlichkeit und der Nation." Mit diesen festen Prinzipien steht Wigand in Vorrecht über sämtliche, die einen ungarischen Stil mit heiligem Willen, aber auf falscher Spur ergründen wollten. Lechner verwendete nur das unga­rische Ornament — aus zweiter Hand — und begnügte sich mit importierter fremder fertigen Formenwelt. Er suchte nicht das Wesentliche, die Verbindung mit dem unga­rischen Seelenleben, weder in Geist, noch Konstruktion. Wigand als Pädagog erforschte die Logik des altungarischen Handwerkes. In pädagogischer Beziehung und Werte ist Wigands Grundlage in Vorrecht. Er hat die ewigen Funken der unter der Asche schlummernden turanischen Seele zu einer lebenden Flamme auflodern lassen. Als Urheber besteht sein grosser Verdienst. Leider verspätet erhielt er eine Professur, zwar mit beanspruchtem Kollegium das „Ungarische Heim", aber nur an der staatl. Kunstgewerbe- und nicht einer Meisterschule, was seine Ambition nicht befriedigte und sein künstlerisches Ehrgefühl kränkte. Dazu trugen noch bei Missverständnisse seiner Bestrebungen. Sein Direktor ersuchte ihn zu einer Elaboratverfassung, zur Nationalisierung der Schulrichtung und des Arbeitsprogrammes undsoweiter, — alldies jedoch veranlasste ihn — zum Verlust seiner Nation — von seiner Professur abzudanken.

I. STOCK MASZSTAB 1 i SOO

T H O R O C Z K A Y W I G A N D E D E , m. kir. kormányfőtanácsos, főisk. tanár, építész, a Magyar Vörös Kereszt megbízottja és érdemkeresztjének tulajdonosa, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács s a Műemlékek Országos Bizott­ságának tagja; a Műbarátok Köre tiszt, s választmányi; a Pátria Magyar írók és Művészek tiszteletbeli, a Nemzeti Szalon s a Néprajzi Társaság választmányi, a Turáni Társaság igazgatótanácsi, a Turáni Szövetség Képzőművészeti osztálya vezértanácsának, a Balatoni Társaság elnöki Tanácsának tagja, a Magyar képzőművészeti Társulat és Egyesület, s a Magyar Mérnöki Kamara, az erdélyi Kemény Zsigmond válaszmányi s a nagykőrösi Arany János irodalmi társaságok tagja, a Néprajzi Társaság barátai díszoklevelének tulajdonosa stb.

A magyar és olasz állami nagy aranyérem, valamint a milánói diploma d'Onore, a párizsi s saintlouisi világkiállítás ezüstérme, a Képzőművészeti Társulat építészeti nagy díjának stb. kitüntetettje. Valamint számos építészi, iparművészeti pályadíj nyertese.

T H O R O C Z K A Y W I G A N D E D E művei: Bútorok. A z Iparművészeti Társulat kiadása. - A Kert és Virágai Marosvásárhelyt. - Négyféle mívekről Marosvásárhelyt. -Cserényös házak. - Hajdanában régös-régön. . . - Hímes udvar. - ö reg csillagok. - Régi kertek s míesei. - Hogy építsünk a Balaton partján? Valamennyi a Táltos kiadása. - A kert. Pátria­nyomda kiadása. - Wigand Architektúra. K . M . Egyetemi Nyomda. - Előkészületben lévő új kiadások: A z én házam. - Virágaink a néplélekben. - Turáni nomád hagyományok népi építkezésünkben. - őskultúránk foszlányai. - A magyar művészet s iparművészet nemzetie-sítése. - Hajdanába, régös-régön. . . - színes képekkel. - ö reg csillagok - II . bőv. kiadás.

B I B L I O G R A P H I A .

Fontosabb közlések Wigandról és tőle. Magyar Iparművészet 1899. 246-247 1. Wigand E. : S. F. 1900. 188 1. 1901. 2-3,

163, 249-254 1. 1902. 109-112, 191-192, 224 1. 1903. 7-9, 117-120 1. 1904. 12-17 1. 1905-1906. 203-205 1. 1907. 127 1. Tavaszi kiállítás: Margitay E. - képek 132-136 1. - 1909. 148, 257-271 1. Thoroczkai W. E. újabb munkái: Lyka K . Coll. publ. 1910. 165-168, 171 , 317-321 1. 1911 . 23 1. Székelyföldi Népművészeti Múzeum: W. E. 97 1. A kert és virágai. W. E. 295-300 1. Hajdonában, régös- régön. . . : W. E. 310-312 1. Háztervek: W. E. 315 1. A Ház: W. E. 1912. 3 1. 1913. 1915. 278-279 1. 1916. 61 1. Thoroczkai W. E. öreg csillagok: Mar­gitay E. 1917. 144-145 1. Két új könyv: Margitay E. 1919. 80-82, 84-85 1. Munkásházak.

Mintalapok 1900. 136-142 1. Bútorok - interiőrök: Gaul K . 1902. 185-187 1. Bútorok 1903. Wigand szerkesztésében 4-5 1. Konyha. 1904. 2-3 1. Ebédlő, tálas, faliszek­rény. 14 1. Gyermekszoba 1905. 4 1 . Bárczy István a volt polgármester péceli kerti szobája.

The Studio 1900. 206-208 1. Bútorok: Lyka K . 1906. 304 1. Nappali szoba 1907. 240-241. Interiőrök Zala műterme, iskola sz. stb., entrée szalon stb.: Lyka K . Year-Book - The Studio kiad. - 1910. 253-254 1. 267 1. 1912. 246-247 1. 1913. 240-241 1. 1914. 229 1.

Innen - Dekoration 1900. 62-72 1. Ung. Kunstgewerbe - Coll. publ. - 1908. 85-92 1. E. Wigand Budapest: C . Lyka és 126-127 1. 1904. 284-286 1. Kandallók. - pályázat.

Deutsche Kunst u. Dekoration 1901. 487-489 1. Bútorok: W. E. - téves a Sandreiter név, helyesbítés a 12. szám Inseraten rovatában. - 1903. 92-97 1. Ung. Kunstgewerbe in Turin 1904. 642 1. Drei Ung. Künstler: Lyka. Tanulmány Wigand, Kriesch és Nagy-ról.

Dekorative Kunst 1901. 63 1. Bútorok 1902. 459-461 1. - A Turini kiállítás. Moderne Kunst 1906. Ungarische Möbelindustrie: M . v. Bieberstein-tanulmány. Der Architekt - Wien - 1911 . 17-25 1. E. Wigand: A . S. Levetus külön szám. Gallen-Kallelan Muisto 1932. - Porvoo - 110-128 1. Akseli Gallen-Kallelan muis-

tolle: E. Th . Wigand. - Finnül megjelent a mester halálának évfordulóján kiadott albumban. Bouwkundig Weekblad Architectura - Amsterdam - 1931. 417 1. De Raadhuisplan-

n e n . . . : Prof. Alb . Otten. 1932. 297, 304 1. Prof. T h . Wigand Ede, de hong. Architekt: Prof. Alb . Otten. - Külön sz. beszámolás az 1930-ban tartott nemzetk. építészeti kongresz-szusunkról. - Junior red Cross record. 1921. aug. 1. Ancient Hungarian Beliefs: Milki Way.

Művészet 1902. 22-29 Lakóház és Otthon: Petrovics E. 1903. 201-203 1. Kis családi ház. - Pályadíjas mű. - 1907. A z én falum: W. E. - melléklet. - 1912. 189-194 1. Thoroczkai W. E. Erdélyben: Petrovics E. 1915. 452-458 1. Székelyföldi házak: Márkus L .

A Ház 1908. 152-176 1. Wigand E. művei: Margitay E. - külön sz. - Házak, stb. Magyar Építőművészet 1910, 1922. évf. 8-9. 1. Tatabánya kaszinója - pályadíjas. -Vállalkozók Lapja 1912. 6 sz. A nép építőművészete: W. E. és 1929. albumában. A Magy. Nemz. Múz . Néprajzi Értesítője 1914. 270-285 1. A magyar csillagos ég. Tér és Forma 1927. 1-6 1. Wigand E. : Farkas Z . - kül. szám. - 1928. márc. 11 1.

Madártávlat: W. E. ápr. 1-2 1. Néprajzi M ú z . : W. E. 1929. 4-16 1. A magyar parasztház eredete s fejlődése: W. E. 1932. valamint ugyanott Korszerű építészet c. cikket.

Építőmunka 1933. 8-9 sz. 132-133 1. A magyar építőművészet útja: W. E. Magy. Kőmívesmesterek Lapja 1928. dec. 7. 7 1. Korszerűtlen álstílusok. W. E.

dec. 22. 3 1. Egyet-mást a kőmívesmesterek jövőbeli feladatairól W. E. 1929. júl. 1. 5 1. „Magy. Otthon" - Wigand prof. előadásai: G y . I. és T h . Wigand Ede Gy . I. 1929. júl. 1. 4 1. és aug. 7. 3 1. Nemzeti stílustörekvések: Gy . I. - A mester működése s érdemi mélta­tása. - 1930. febr. 22. 6 1. Iskola és Otthon: W. E. valamint a Hid 1928. 148-151. 1.

A magyar formatörekvések története építészetünkben 1929. 40-43-51 1.: Janszky B . Üj Idők 1901. 6 1. A z Iparművészet mesterei: Lyka K . 1902. 67-68 1. Magy. szoba

s konyha - pályadíjas - 1903. 70 1. Modern szobák: Dömötör: - I. képek 66-68 1. - 1904. 346 1. - Műbarátoknál: Lyka K . 1907. 406 1. Tizenhat szoba: Lyka K . 1917. 280 1. Hímes udvar. Lyka K . 1924. 111 1. Bécs új Művészete: W. E. 168 1. Új családi házak: W. E. 250 1. A z élő köntös: W. E. 450 1. Hogy építsem házamat: W. E. 538 1. Virágok a lakásban: W. E. 1925. 2781. Korszerű házak: W. E. 3 7 1 1 . A legkisebb családi ház: W. E. 1926. 3211. Magyar Házikók: Lyka K . - Tanítványaim munkái. - 1927. 654. 1 Házunk: W. E. 1929. 652 1. Wigand új házai: Kégl M . 1931. 548 1. Kis családi és hétvégi ház: W. E. 1933. 87 1. Tho­roczkai Wigand E. Űj házai: Lyka K . 1934. 538 1. T h . Wigand E. kis házai: Lyka K .

Élet 1915. szept. 26. A magy. ég csillagai M . E. 1916. 37-42 1. Th . W. E . : Margitay E. 252-255 1. A kétszobás lakás: Margitay E. 1917. 282-284 1. Magyar Munka: Margitay E . 1918. 674-678 1. Magyarság és modern kertművészet: Margitay E. 851-853 1. A székes­főváros női kertgazd. szabadiskola: Margitay E. 1924. 89 1. Lechner Jenő: W. E. 1924. 253-2551. Egy magyar Néprajzi Múzeum sorsa: Turchányi I. - Észrevételek egy pályázathoz.

Egyházi Közlöny 1912. 25 1. Egyházművészet: W. E. - Művésztelep-tanulmány. Gazdaszövetség 1912 .159-1611. Népházak a székelyföldön: Czettler I. - Tanulmány. Túrán 1917. 459-470 1. T h . W. E. könyvei: Márkus L . 1931. 30-40 1. Gallen. A Híd. 1928. 148-151 1. Iskola és Otthon: W. E. 209 1. T h . W. E. : Zakariás G . S. A . marosvásárhelyi: Kemény Zsigmond Társ. Évkönyve - 1914. Négyféle mívek. Balatoni Évkönyv 1921. 136-156 1. Hogyan építsünk a Balaton partján?: W. E. Mezőgazdasági szociálpolitika: Czettler I. könyve. Magyar Bazár 1903. 4 1. Iparm.

Népművészet az építészetben. W. E. Marosvásárhely 1912. jan. sz. 10 1. Faiparosok és Lakásberendezők szaklapja 1905. 4. sz. A műbarátok kiállítása - G-ő. Vasárnapi Újság 1917. 9. sz. Wigand E. munkái: Schöpflin A . - Könyvismert. A Hét 1905. A magyar csillagos ég : K . I . Egyetértés 1904. máj. Magyar formák. D r . B . Üj Igék 1912. jan. 7. Népművészet az építészetben: W. E. - Építkezési tanulmány. Alkotmány 1904. dec. 25. Iparművészek. 1915. szept. 30. A magyar csillagos ég. A Nép 1921. aug. 23. A szociális építőművészet mestere: Pérely I. 1921. nov. 4.

és 9. Vékonypénzű emberek gazdaságos építkezéséről: W. E. nov. 23. Háztűzhely W. E. 1922. ápr. 2. Ujabb botrányok a velencei kiállítás körül és Szegény emberek gazdaságos kertészkedése: W . E. A kert berendezése, a termelés módjáról, későbbi számban jelent meg. 1924. dec. 25. Magyar Művészek. 1925. máj. 28. A magy. építészet újabb botránya: W. E.

A z Újság 1904. dec. 9. Két kiállítás: Y . - Beszámolás a magy. iparművészetről. Budapesti Hirlap 1903. máj. 9. Iparművészeti Kiállítás: Malonyai Dezső dr. Magyar Hirlap 1903. dec. 5. Karácsonyi Kiállítás: Malonyai Dezső dr. cikke. Magyar Nemzet 1904. dec. 25. Iparművészeti kiállítás: L . B . - Iparm. tanúim. Magyarország 1917. ápr. 29. ö r eg csillagok: T h . W. E. Könyvei : Ábrahám E. Magyarság 1922. jún. 25. A z Iparművészeti Iskola kiállításán: W. E. 1923. jún. 17.

ő s Mezőkövesd: W. E. 1923. febr. 4. Hogyan öntsünk lelket otthonunkba: W. É. 1923. ápr. 22. Milyen legyen az új budapesti kertváros: W. E. 1923. aug. 19. Virágok: W. E. 1924. jún. 8. Nemzeti Művészet: W. E. dec. 21. Thoroczkay W. E . : Bodor A. 1926. márc. 7. Milyen legyen az új magyar bélyeg?: W. E. 1927. máj. 12. A háború előtti évek építőműv. P. Gulyás I. 1928. márc. 29. A Képzőművészeti Tanács elnöksége: W. E. 1929. ápr. 4. Eldőlt az új öt- és kétpengős pályázat: W . E. 1930. dec. 25. Ház és Otthon: W . E. 1931. ápr. 5. Hogyan építsünk a Balaton partján?: W. E. 1931. máj. 31. , jún. 7. Műemlékek fenntartása vagy restaurálása: W . E. 1931. aug. 2., 9., 15., 23., 30., okt. 31. , nov. 22., dec. 6. és 1932. jan. 17., febr. 21. A z elrontott Budapest: W. E. 1931. dec. 25., jan. 3. T h . Wigand házai és élő múzeuma: Bodor A . 1932. jún. 19. Thoroczkay W. E. múzeuma: Bodor A . 1933. aug. 14. Hol késik a magyar „Skansen" - a svéd pleinair-múzeum - : W. E. 1931. jún. I i . Lechner Ödön Emléke : Bodor A . 1932. okt. 2. T h . Wigand E. a hollandi sajtóban: Bodor A . 1933. júl. 2. Szent Gellért-orgonát a Gellérthegy sziklafalára: W. E. 1934. ápr. 22. Rudasfürdő-kert vagy fürdőváros: W. E. 1935. ápr. 12. Ulwing budai városbíró hajdani várában rendezik be a Thoroczkay-féle Székely Múzeumot : F. F. - Beszámolás.

Nemzeti Újság 1921. febr. 12. A nagy Getto. 1926. márc. 21. Magyar köntöst stb. Neues Pest. Journal 1903. máj. 9. Wohnungseinrichtungen: Diner Dénes cikke. Neues Pol. Volksblatt 1903. dec. 6. Ausstel. in Kunstgewerbemuseum: F. S. 1903.

máj. 12. Interieur-Ausst. im Kunstgewerbemuseum: F. S. 1907. Ápr. 1 1 . Kunstgew. Ausst. Pester Lloyd 1902. dec. 15. Die Weichnachtsausstel. der Ung. Kunstgew. Gesell­

schaft: Dr . G . Térey. 1917. máj. 24. Ung. Baustil, Siebenb. Dialekt: P. Návai. 1925. okt. 17. Gew.-u. Kunstgewerbeschau im Kunstgewerbemuseum: E. G . 1930. nov. 16. Die Jubil. Ausstel. in Kunstgewerbemuseum. 1932. szept. 18. Ehrung eines Künstlers: E. G .

Pesti Hirlap 1902. dec. 14. Karácsonyi Iparművészeti Kiállítás: Kézdi-Kovács László. 1903. máj. 5. Kiállítások az Iparművészeti Múzeumban. K . K . L . 1904. dec. 7. Négy interior L . B . az 1907. ápr. Iparművészek kiállítása. 1934. Jan. II. Korszerű házak.

Pesti Napló 1902. dec. 14. Iparműv. kiállítás: g-ő. 1903. máj. 10. Iparművészeti kiállítás: g-ő. 1903. dec. 6. Iparművészeti kiállítás: g-ő. 1904. dec. 9. Műbar. Körének kiállítása: g-ő. 1907. ápr. 1 1 . Milánó után. - A z iparművészeti kiállítás: g-ő. - Tanúim.

Szózat 1922. ápr. 23. A Nagy úr házatája: Fábián E. 1923. jún. 24. Kertváros: W. E. 1924. október 29-30. A sírkert művészete: W. E. 1924. dec. 21. Lakóház és Otthon: W. E. 1924. dec. 21 . T h . Wigand E. 25 éves jubileuma: 1925. nov. 12. A magyar Otthon: H. L . 1926. febr. 28. A z új iskola legyen a nemzeti öntudat bölcsője s temploma: Ipszilon.

Uj Nemzedék 1917. 367 1. Wigand E. Világ 1918. márc. 24. Egy kis könyvtár. Újság - Kolozsvár - 1911 . febr. 17. A ház: W. E. febr. 22. A kert és virágai: W. E. Székely Ellenzék - Marosvásárhely - 1908. jan. 16. Székelyföldi Iparművészet:

Pánczél I. 1909. okt. 14. Th . Wigand Ede: Pánczél I. 1911 . jan. 12., 16., 18. Egyházművé­szet. W. E. szept. 10. Levél, melyben építészeti kritika van: W . E. Somló B.-nak Íratott.

Ellenőr - Marosvásárhely - 1910. dec. 25. Székelyföldi Népműv. Tört. M ú z . : W. E. 1912. máj. 1 1 . Látogatás W. E.-nél. 1913. júl. 24. Wigand E. és a helyi építőművé­szek: Turnovszky S. 1914. máj. 26. Ünnepség Szovátán: Székely I. és egy későbbi számban. Szabadság - M.-Vásárhely - 1908. Kiállítás a múzeumban. 1908. jan. Wigand: Szász B .

Magyar Hirlap - Brassó - 1914. máj. 30. A kárpáti túraautóúton. - Beszámolás. Székely Nép - Marosvásárhely - 1914. máj. 19. A z ő s i Székely Világ. Egri Nép Újság 1923. júl. 17. In Memóriám: W. E. - Megeml. Gárdonyiról. Győr és Vidéke 1924. aug. 20. Hogy építsem házamat: W. E. - Tanulmányok. Zalamegyei Újság 1928. ápr. 6. „Csoda, hogy még nem hordták el Tihanyt is" . Temesvári Hirlap 1935. ápr. 31. A regényes régi ház új élete. Kondor L . Ország—Világ 1935. jún. 22. Egy igazi magyar ház ős Budavárában. — Nép­

művészetünk nagybecsű kincseit gyűjtötte össze s hagyományozza a nemzetre Thoroczkay Wigand Ede — : Gelléry Gerhard József.

CSABA A HA­DAK Ú T J Á N S Z Ő N Y E G

CSABA AUF DER HE ER-S T R A S S E

S T R O P H E VON E R Z H G . JOSEF FRANZ - AUS M E I N E M GASTBUCH -

A K O R O N A A L A T T A H Á R O M K I R Á L Y K E Z D Ő B E T Ű I . A SZAKÁLLAS CSILLAGOT KÖRÜLÁLLJÁK A SUBÁS B E T ­L E H E M I É NEKES FIÚK. — U N S E R E HAUSTÜR - OBEN D IE KRONE U. M O N O G R A M M DER HEIL . DREI KÖNIGE U N T E N DER C O M E T U. DIE B E T L E H E M S Ä N G E R J U N ­G E N . AN DER KLINKE DAS PENTAGRAMM, Z E I C H E N G E ­GEN E I N D R I N G E N BÖSER GEISTER. S I E H E : „ F A U S T "

KÉZITÜKÖR : „A B Ű N " — LUCIFER G Y Ő Z E L M E . - H A N D S P I E G E L : „ D I E S Ü N D E " LUCIFERS G LOR I Fl KATION. AUS B R O N Z E M I T NEAPOLITANISCHER PATINIE-

R U N G , O D E R IN S ILBER A U S G E F Ü H R T .

„HÍMES UDVAR" K E R Í T E T T HAJLÉK RÉGI MAGYAR PARASZT VIRÁGOS-UDVARRAL. M Ű T E R M E M M E N N Y E Z E T É R E A MAGYAR CSILLAGOS ÉG MEGSZEMÉLYESÍTVE LESZ FESTVE. - MEIN S O M M E R H A U S „ B U N T E R H O F " BEPFLANZUNG ALTUNG. B A U E R N B L U M E N , AM ATEL IER PLAFON |WIRD DER UNG. S T E R N E N H I M M E L P E R S O N I F I C I E R T IN FRESCO G E M A L T .

E B É D L Ő N K ÉS NAPPALINK FE­H É R FAL, ALUL K É K , A B Ú T O R F E K E T E FÁBÓL

U N S E R E S S - U. W O H N Z I M M E R , W E I S S E WA N D, U N T E N B L A U , MÖBELSCHWARZ

VIRÁG LAJTORJÁ-I N K „ J U H Á S Z " ÉS „ L I B A P Á S Z T O R " B Ó B I S K O L Ó M V Ö R Ö S F Á B Ó L

U N S E R E BLU-M E N S T Ö C K E „ S C H Ä F E R " U. „ G Ä N S E L I E S -C H E N " - S T U H L

ROZSAS K U T U D -VAROM, M Ű T E R ­M E M ZÚGA, TÁ­LAS ÉS TEAASZ­T A L U N K , , V Ó T ECCÖ EGYKIRÁL". É L É N K V Ö R Ö S J Á V O R F A A R A -N Y O Z Á S S A L . M E I N R O S E N -B R U N N E N H O F , ATEL IER U. MÄR­C H E N - T E E T I S C H „ES WAR EINMAL EIN KÖNIG"; HOLZ: A H O R N , R O T U N D V E R G O L D U NG.

M Ú T E R M E M . „ K A K A S Ü L Ő " A FELSŐ KERTEEN, T E A A S Z T A L U N K : „JUHÁSZ ÉSA KI ­RÁLYLÁNY", LAJ­TORJA A „CSÓK". MEIN A T E L I E R . „ H A H N E N S I T Z " I M G A R T E N MAR­CH E N - T E E T I S C H „HIRT U. KÖNIGS­TOCHTER". HOLZ: AHORN, ROT U N D V E R G O L D U N G .

BABÓHÁZ ÉS NAPPALI SZOBA. K I T Ü N T E T V E AZ OLASZ K U L T U S Z M I N I S Z T E R ÁLL. A R A N Y É R M É V E L A T O R I N Ó I VILÁGKIÁLLÍTÁSON 1902-BEN. K I N D E R - U. W O H N Z I M M E R . IN DER W E L T A U S S T E L L U N G Z U TORINO, 1902 D IE

STAATL. G O L D M E D A I L L E ERHALTEN.

L.

MÚBARÁTOK H A J L É K A I .

H E I M E FÜR ZWEI K U N S T F R E U N D E .

K E R T E S H Á Z . ÁTÉP ÍTÉS I. K. VÁR, O S T R O M ­UTCA 9—11. SZ.

U M B A U E I N E S GARTENHAUSES, B U D A P E S T I. BEZIRK, OST ROM­GASSE NO. 9—11.

I K E R H Á Z A Z O ­NOS LÉPCSŐ­VEL. ORSÓJA A K É M É N Y

ZWILLING HAUS M I T G E M E I N S A ­M E R T R E P P E . S P I N D E L A L S R A U C H F A N G .

D O H Á N Y Z Ó A T O R O N Y B A N . AZ I P A R M Ű V É S Z E T I TÁRSULAT DÍJÁVAL K I T Ű N T E T V E . R A U C H ­Z I M M E R IM T U R M . A U S G E Z E I C H N E T M I T D E M PREIS DES U N G . K U N S T G E W E R B E V E R E I N S .

E B É D L Ő - B Ú T O R O K „KÁKA T Ö V É N KÖLT A RUCA" S P E I S E Z I M ­M E R M Ö B E L N „ IM S C H I L F E B R Ü T E T DIE E N T E " I L L U S T R A T I O N E I N E S ALTUNG. V O L K S L I E D E S . P L A T T E N S E E - R E M I N I S C E N Z .

H A U S . PROF. B. SOMLÓ AM S T R A N D E DER SZAMOS IN KOLOZSVÁR. EINGANG VON LAUBENGANG DES B R U N ­N E N H O F E S IN DIE HALLE U. KÜCHE, D A N E B E N W I N T E R G A R T E N U. S P E I S E Z I M M E R M I T W A S S E R H O F LINKS BOUDOIR U. S T U D I O , BEIDE V E R B U N D E N M I T DEM KREUZGANG DES KLOS TE RHOFES. IN DER ECKE DAS

T E E H A U S VON DER PERGOLA. ABGANG Z U M K A H N S T E G .

,NOHPoLn, M U S E U M V Ö L K E R K U N D E ' BUDAPEST. IN DER FACADE V E R S C H M E L Z E N SICH A L T U N G A R I S C H E BAUTEILE IN C H R O N O L O G I S C H E R FOLGE. D IE O B E R L I C H T E DER K U P P E L Z E I G T D IE A L L E G O R I E N D E S UNGAR. S T E R N H I M M E L S . DIE ARKADEN K Ö N N E N

ALS T R I B U N E N BEI V O L K S F E S T E N D I E N E N . RECHTS S A N K T U A R I U M , V O R N E EIN K L E I N E R G O T T E S A C K E R .

DUHAJKODÓ SZOBA BÚTORAI . „SAVANYÚ A S Z Ő L Ő . " - KN E IPZ IMM ER-M Ö B E L N . „SAUER S I N D DIE T R A U B E N " J A G D R E M I N I S C E N Z AUS DER UNG.

T I E F E B E N E .

A S Z É P M Ű V É S Z E T I M Ú Z E U M GRAFIKAI ÉS OLVASÓTERME. - GRAPHISCHER U. LESE­SAAL IM M U S E U M FÜR B I L D E N D E K Ü N S T E IN BUDAPEST. P F E I L E R - U N D SCHRANK­T Ü R E N ALS B I L D E R R A H M E N . D A H I N T E R P U L T E FÜR FUTERALE, DIE AUF W A L Z E N R O L L E N . FREI S T E H E N D E S C H A U K Ä S T E N . OBERE R A H M E N H E R A B N E H M B A R . ALLE T Ü R E N R A H M E N MIT PATENTFALZ GEGEN STAUB. A U S F Ü H R U N G M A H A G O N I ­H O L Z POLIERT. - D IESER E N T W U R F W U R D E AUCH IM A U S L A N D E V E R W E N D E T .

B Ü R G E R M E I S T E R - Z I M M E R DER STADT KOLOZSVÁR. E I C H E N H O L Z S C H W A R Z G E B E I Z T U. POLYCH ROM IERT, POLSTERUNG R O S T B R A U N E S A N T I L O P L E D E R .

U N S E R E E S S Z I M M E R - M Ö B E L N . „ A B E N D BEI DE N S Z É K L E R N " REM INISCE NZ AUS DEM S Z É K L E R L A N D E . AUS E ICHE G E S C H N I T Z T , P O L Y C H R O M I E R U N G U. RE ICHE S C H M I E D ­

EISEN ARBEIT.

M I K E SÁRA TORJAI VÁRHÁZA. K E M E N A T E DER BURGFRAU SÁRA VON M I K E .

OVÁLIS NŐI SZALON. F É N Y E Z E T T F E H É R J Á V O R F A , K Á R P I T . G Y Ö N Q Y S Z Ü R K E B Ú T O R S E L Y E M .

OVALER D A M E N SALON. A H O R N . P O L I E R T . Ü B E R Z U G P E R L E N -GRAUE M Ö B E L S E I D E .

ALAPRAJZ-GRÜND RISS

CSALÁDI HÁZAK: AZ EGYIKNEK F Ü R D Ő M E D E N C É J É B E A VÍZ A KÉK C S E M P É K E N ALÁCSÖRGEDEZIK. FAMILIEN HÄUSER r IM BADEBASSIN RIESELT DAS WASSER AN DER BÖCKLIN-BLAU EN KACHELWAND HERAB.

OLCSÓ CSALÁDI HÁZAK ÖT, TIZENEGY, T I Z E N N Y O L C E Z E R P E N G Ő É R T . BILLIGE FAM ILI EN HÄUSER FÜR F Ü N F - , ELF- U N D A C H T Z E H N T A U S E N D PENGŐ.-

POLGÁRI ESKETŐ SZOBA MAROSVÁSÁRHELYT.

B Ü R G E R L I C H E S TRAUAMT IN MAROSVÁSÁRHELY.

OPOUR SZ ILÁM ÉR HÁZA BÁLVÁNYOS-VÁRÁBAN. G E M A C H DES S C H L O S S H E R R N S Z I L A M É R VON O P O U R IN DER BURG BÁLVÁNYOS

ÁLL. T E M P L O M ISKOLA. N É P H Á Z . STAATL. K I R C H E N S C H U L E MIT ABSIS. B E I C H T R A U M , CHOR. PLAN R E C H T S HAT K A N Z E L IM F R E I E N FÜR OSTERN MAI PREDIGTEN ETC. L INKS

K O N S U M H A U S .

„ Z E L T G A R T E N " D A N E B E N „ R O S E N K I R ­C H E " . V E R M E N G T M IT ALTEN BAUERN BLU­M E N , G E M Ü S E U N D OBST NACH ALT­UNGARISCHER ART DER G E G E N W A R T

E N T S P R E C H E N D GELÖST.

„ P F A U G A R T E N " D A N E B E N „LEVKOJEN S T R A H N G A R T E N " V E R M E N G T MIT A L T E N B A U E R N B L U M E N . G E M Ü S E U. OBST LAUT Ü B E R L I E F E R U N G DER G E G E N W A R T E N T ­

S P R E C H E N D GELÖST.

TERV. RAUSCHER M Ű E G Y E T E M I ÉPÍTÉSZ TANÁR HÁ­ZÁHOZ. E N T W U R F FÜR DAS LANDHAUS A R C H I T E C T PROF. RAUSCHER IN ZEBEGÉNY, N E B E N DER DONAU.

RAPSONNÉ ASSZONY TIBURCVÁRI HÁZA. SÖLLER DIELE DER SCHLOSSFRAU RAPSON IN DER BURG T I B U R C .

\

T A N U L M Á N Y O K A W I G A N D - F É L E S Z É K E L Y M Ú Z E U M ­HOZ, KAPU, FÜLCIMPASZÉK ÉS A HÁZ. S T U D I E N Z U M M U S E U M W I G A N D IN DER O F N E R F E S T U N G , T Ü R E U N D

OH RLÄPPCH E N S T U HL, FACADE.

6 4

AZ ALL. G Ö D Ö L L Ő I SZÖVÖISKOLA VIRÁGUDVARA ÉS T E R M E , A TÚLSÓ OLDALON ANNAK BELSEJE. TANULMÁNY. STAATL. W E B E S C H U L E FÜR GÖDÖLLŐ MIT B L U M E N H O F . LINKS

DER SAAL.. STUDIE .

i

N É P H Á Z A T Y H A N A K ; TATAI K A S Z I N Ó T E R V E , I I . DÍJ. K Ö Z S É G H Á Z M E Z Ő K Ö V E S D R É S Z É R E . — PÁLYATERV.

C O N S U M H A U S F Ü R ATYHA ; KASINO FÜR TATA. I I . P R E I S E R H A L T E N . G E M E I N D E ­H A U S FÜR M E Z Ő K Ö V E S D .

F E S T E T T ÜVEGABLAKOK A MAROSVÁSÁRHELYI K U L T Ú R H Á Z B A N „HAJDANÁBAN, REGÖS RÉGÖN . . .", ,,A NAGY ÚR KAPUJA, SÁ­T O R O S PALOTA". G L A S G E M Á L D E IM K U L T U R H A U S Z U MAROS­VASÁRHELY. „ E I N S T VOR L Ä N G E N - L A N G E N Z E I T E N . . . " , TOR DES G R O S Z H E R R N KÖNIG ÄTZEL — U. Ä T Z E L ' S Z E L T P A L A S T " . R E C O N S T R U C T I O N IN I D E A L E M R A H M E N A U F BASIS URALTER H O L Z B A U T E N U N D V O R H A N DEN EN MOTIVE IN S Z É K L E R L A N DE.

F E S T E T T ÜVEGABLAKOK A MAROSVÁSÁRHELYI K U L T Ú R H Á Z B A N . „RÉKA A S S Z O N SÁTOROS KERTJE" , „CSABA BÖLCSEJE", „HADAK ÚTJA ÁLMA", „RÉKA ASSZON KOPJAFÁJA" FEJFÁJA. GLASGE­MÄLDE IM K U L T U R H A U S Z U MAROSVÁSÁRHELY. „RÉKAS ÄT-Z E L ' S W E I B Z E L T G A R T E N " CSABAS W I E G E „ D I E H E E R S T R A S S E N VIS ION, RÉKAS H E I D E N G R A B H O L Z " . R E K O N S T R U K T I O N E N IN IDEALEM R A H M E N AUF BASIS DER V O R H A N D E N E N ALTEN H O L Z ­BAUTEN DER S Z É K L E R , D E R E N A H N E N DIE H U N N E N W A R E N .

7 0

T Á L A S - T A N U L M Á N Y . T Ú L S Ó OLDALON DR. M I N I C H K. TANÁR HÁZA P A S A R É T E N , ALATTA T Y P U S H Á Z . T E L L E R S C H R A N K . S T U D I E . L INKS H A U S DR. U N I V E R S . - P R O F . K. M I N I C H IN

PASARÉT. U N T E N T Y P U S H A U S .

A T U R Á N I TÁRSASÁG H Ó D O L Ó IRATA. POSTABÉLYEG T A N U L M Á ­NYOK H E L Y E S C Í M E R T A N I ALAPON. HULDIGUNGSSCHRIFT DER „ T Ú R Á N G E S E L L S C H A F T " AN E R Z H . JOSEF FRANZ. S T U D I E N Z U

UNG. B R I E F M A R K E N .

BIKAÓL MEZŐMADARASON. TORDAI ÁLL. F Ö L D M . ISKOLA SZÁLLÁS­HÁZA. EBÉDLŐ. AZ ÁLL. NAGY A R A N Y É R E M M E L K I T Ü N T E T V E 1912-BEN. CSISZÉR HÁZA MAGYARÓVÁR. ST IERSTALL. I N T E R N A T DER A C K E R B A U S C H U L E IN TORDA. S P E I S E Z I M M E R . GROSSE UNG. STAATL. G O L D M E D A I L L E 1912. HAUS C S I S Z É R IN MAGYARÓVÁR.

S E N N O. A MÁV. E L N Ö K É N E K HÁZA : RÓMAI FÜRDŐ. PESTHYÉK HÁZA Z A L A E G E R S Z E G E N . KÁRNÁSZ SZŐLŐHEGYI HÁZA M.-VÁSÁRHELYT. FELCSIKYÉK HÁZA MISKOLCON. HAUS O. SEN N PRÄS. DER U N G . S T A A T S E I S E N B A H N E N

HAUS PESTHY. W E I N B E R G H A U S KÁRNÁSZ U. HAUS FELCSIKY.

CSISZÉR B. HAZA M -VÁSARHELYT. VASZARY J. M Ű T E R M E TATÁN. ERDEI KÁPOLNA. HAUS CSISZÉR IN M.-VÁSÁRHELY. A T E L I E R H A U S DES MALERS J. VASZARY IN TATA. W A L D K I R C H L E I N .

NÉPHÁZAK ÉS GAZDAKÖRI MÉHES. DARÁNYI MEGBÍZÁSÁBÓL M E G A L K O T O T T T ÍPUSOK B A U E R N C O N S U M H Ä U S E R U N D G E M E I N D E B I E N E N Z U C H T H A U S , DER , .VOLKSHAUS"-TYPUS W U R D E VON MIR IM AUFTRAGE DES ACKERBAU MI N I S T E R S

DARÁNYI IM JAHRE 1907 KREIERT.

NÉPHÁZAK, GAZDAKÖR, T E J - ÉS FOGYASZTÁSI S Z Ö V E T K E Z E T . KON-S U M H Ä U S E R . INCLUS. L A N D W I R T V E R E I N , KRÄMER U. M ILCHVER­

A R B E I T U N G S R Ä U M E , ALLES E I G E N B E T R I E B .

GAZDAKÖRI ÉS KÖZSÉGI TANÁCSHÁZAK BÚTORAI . M Ö B E L FÜR „ V O L K S H Ä U S E R " U. G E M E I N D E R A T S T U B E N .

ALVÓ. A SZEKRÉNYAJTÓSZÁRNYAK OLDALT NYÍLVA EGYMÁSHOZ SÍ-MULNAK, SŐT M I N D K E T T Ő EGY­S Z E R R E IS L E N D Í T H E T Ő . A L U L „ T U L I P Á N K O N Y H A " I. DÍJ.

S C H L A F S T U B E . DIE K A S T E N T Ü ­REN Ö F F N E N S ICH S E I T W Ä R T S U. S C H M I E G E N S ICH ANEINANDER, K Ö N N E N AUCH BE IDE Z U G L E I C H G E Ö F F N E T W E R D E N . „ T U L P E N -K Ü C H E " . I. PREIS E R H A L T E N .

8 2

EGY MŰ BARÁT HÁZÁNAK BELSŐ K I K É P Z É S E . T Ú LSÓ OLDALON A HÁZ , ELŐL BENYÍLÓ ÉS H Á T U L PÁVAKERT. A L U L EGY KIS ÉS EGY S Z Ő L Ő H E G Y I HÁZ. I N N E R E DES N E B E N S T E ­H E N D E N HAUSES E I N E S K U N S T F R E U N D E S . M I T VOR- U. PFAUGARTEN H I N T E R DEM

HAUSE. U N T E N EIN K L E I N E S U. E IN W E I N B E R G H A U S .

NAPPALI , EGYBEN EBEDLO ES HALO. AZ EGYSZOBÁS LAKÁS M Ű ­VÉSZI MEGOLDÁSA, TÖRV. V É D E L M . W O H N - , S P E I S E - U. S C H L A F ­Z I M M E R , K Ü N S T L E R I S C H E L Ö S U N G DER E I N Z I M M E R - W O H N U N G . G E S E T Z L . G E S C H Ü T Z T . - SI E H E DIE KONSTRUCTION DES SECRETÄRS ALS BÜCHERSCHRANK. — T E E T I S C H E , Z U G L E I C H ALS S ITZGELE­

G E N H E I T , S I E H E PERSPECTIVE OBEN L INKS, R E C H T E ECKE.

M U N K Á S E M B E R E K ÉS KIS K Ö Z A L K A L M A Z O T T A K H Á Z A I . K Ö Z É P E N N É P H Á Z S Z É K E L Y B O O S O N . A R B E I T E R - U. W O H N H Ä U S E R FÜR K L E I N E B E A M T E N . O B E N IN DER M I T T E B A U E R N K O N S U M VER.

8 7

R E G G E L I Z Ő : „ H A J N A L H A S A D Á S " , F É N Y E Z E T T MAHAGÓNIFA, KÁRPIT F E H É R SZARVASBŐR. A T Ú L S Ó OLDALON FOGADÓ SZALON : „ F E H É R E S T É K " , M I N D E N F E H É R , CSAK A VÁZÁK ÉS AZ ABLAK ELŐTTI M E D E N C E F E N E K E B Ö C K L I N - K É K . F R Ü H S T Ü C K S R A U M : „ M O R G E N D Ä M M E R U N G " . L I N K S E N T R É E S A L O N „ W E I S S E N Ä C H T E " , A L L E S W E I S S , NUR D IE B L U M E N V A S E N U. BASSIN AN DER F E N S T E R S E I T E S I N D

B Ö C K L I N B L A U .

IPAR- ÉS K E R E S K . KAMARA M.-VASÁRH ELYT. I. DÍJAT N Y E R T . DR. NAGY PÁLMA HÁZA U. O. H A N D E L S - U. G E W E R B E K A M M ER DES S Z É K L E R L A N D E S IN MAROSVASÁRHELY. I. P R E I S . H A U S DR. NAGY PÁLMA, IN M A R O S ­

VÁSÁRHELY, S I E B E N B Ü R G E N .

Ö C S É M HÁ­ZA. R Ó Z S A ­E R K É L Y E S T E Á Z Ó ÉS T E R A S S Z A L .

HAUS M E I N E S B R U D E R S . M I T R O S E N ERKER T E E R A U M U. T E R R A S S E .

N É P H Á Z MŰKED­VELŐI S Z Í N P A D ­DAL. SÁRPATAK. BIKAÓL AZ ÁPO­LÓ LAKÁSÁVAL.

B A U E R N K O N S U M VER. M I T B Ü H N E . U N T E N G E M E I N D E S T I E R S T A L L M I T W Ä R T E R W O H N U N G IN S Z A B É D .

ELSŐ É P Í T É S Z E T I T E R V E M . NÉGYES I K E R H Á Z , A 10 .000 P E N G Ő . M E I N E R S T E R A R C H I T E C T U R E N T W U R F . V I E R - Z W I L L U N G H A U S , A 10 .000 U N G . G U L D E N .

A S E N N - H Á Z ELSŐ T E R V E . V. Ö. 75. O L D A L . IKER V. K E R T U D V A R O S S O R H Á Z A K . H A U S SENN O R I G . E N T W U R F . V E R G L . S E I T E 7B. Z W I L L I N G H A U SER

M I T G A R T E N H O F .

TERV EGY H Á Z A M H O Z ÉS BELSŐ N É Z E T E . A L U L LAKÓHÁZ. S T U D I E Z U E I N E M M E I N E R H Ä U S E R U. I N N E N A N S I C H T . U N T E N W O H N H A U S .

TÁLAS, EGYBEN K E R E V E T . EGYES B Ú T O R O K . Bú F F E T Z U G L E I C H S O P H A . E I N Z E L M Ö B E L N . V I T R I N E , M A P P E N S T Ä N D E R , T I S C H E , S T Ü H L E .

1 0 0

A M Ü BARÁTOK K Ö R É N E K TEÁZÓJA. ZALA GY. M Ű T E R M E . T E E S A L O N DES V E R E I N S DER K U N S T F R E U N D E IN BUDAPEST. U N T E N A T E L I E R ZALA. - V I T R I N E N Ö F F N E N SICH I N N E N A U F D R E H S C H E I B E N , D A D U R C H P L A T Z G E W I N N A U F DER A N R I C H T E DIE OVALE T I S C H P L A T T E

IST AUCH IN R U N D E R FORM F E R S T E L L B A R .

A R U D A S F Ü R D Ő É S Z S Z E R Ű ÉS L E G O L C S Ó B B M E G O L D Á S A A RÉGI J E L L E G M E G Ő R Z É S É V E L . ÚJ E M E L E T H E L Y E T T M A N S A R D SZOBÁK. USZODA ÉS T Ö L T Ő H E L Y I S É G F Ö L Ö T T E S E T L E G F Ü G G Ő K E R T , N E M ŐR- , PAGODA- , VAGY B E S E R I C A - T O R N Y O K K A L ÉS S T Í L U S N É L K Ü L I FATTYÚHAJTÁ-SOKKAL E L T O R Z Í T A N I EGY J E L L E G Z E T E S KOR T Ü K R É T . PLAN Z U M U M B A U DES A L T E N BLOCKSBADES V E R N U N F T G E M Ä S S U. B I L L I G S T E R W E I S E M I T B E W A H R U N G DES C H A R A K T E R S . AM O B E R E N Q U A I V E R B I N D U N G S - K O R R I D O R M I T D E M H O T E L U. BAD ST. G E R H A R D . B I E T E T

S C H Ö N E N AUSBLICK A U F D IE DONAU U. P E S T E R S E I T E . IM W I N T E R H E I T Z B A R . R E C H T S K A F F E E R E S T A U R A N T M I T H Ä N G E G A R T E N .

S E C R E T Ä R V I T R I N N E L . ALUL EGY KIS HÁZ. LÉT­M I N I M U M . ÁRA 7 0 0 0 P.

SECRETÄR M I T V I T R I N E . U N T E N HAUS. E X I S T E N Z ­M I N I M U M . PREIS 7 0 0 0 UNGARISCHE G U L D E N .

T E R E F E R É L Ő . ALUL CSA­BA FIASLÁDÁJA, T Ü Z E S V Ö R Ö S S Z Í N B E N , GAZ­DAG ARANYOZÁSSAL ÉS ÉLÉNK S Z Í N E Z É S S E L .

K L A T S C H R A U M . CSABA'S ETZEL'S S O H N , STOLLEN­SCHRANK, FARBE H O C H ­ROT M I T V E R G O L D U N G U. P O L Y C H R O M I E R U N G .

F Ö L D M Í V E S E K HÁZA ÉS KONYHÁS SZOBÁJUK. HÄUSER U. W O H N K Ü C H E FÜR KLEINE L A N D W I R T E IN MAROS­VÁSÁRHELY, IN S I E B E N B Ü R G E N -

K I S I P A R O S O K H Á Z A ÉS H Á L Ó S Z O B Á J U K . HÄUSER U. SCHLAFRAUM FÜR K L E I N I N D U ­S T R I E T R E I B E N D E IN MAROSVÁSÁRHELY.

MONOSTORI T E M P L O M O L T Á R ÉS FŐBEJÁRATÁNAK T E R V E , ZALA­EGERSZEG R É S Z É R E . A K E T T Ő S BEJÁRATNÁL FADRUSZ KRISZ­TUSA JELKÉPE, HOGY MEGHAJOLJON AZ E M B E R I S É G A M E G ­VÁLTÓ FÁJDALMAI SÚLYA ALATT. STÍLUSA Ó K E R E S Z T É N Y S RO­MÁN, A Z É R T B A P T I S T E R I U M A IS VAN. ANYAGA KŐ, TÉGLA ÉS S Z Í N E S MAJOLIKA. K L O S T E R K I R C H E FÜR ZALAEGERSZEG; ALTAR U. H A U P T E I N G A N G . DER BAU IM G E I S T E DES A L T K R I S T L I C H E N U R O M A N I S C H E N STILS. DESHALB AUCH EIN B A P T I S T E R I U M V O R H A N D E N . MATERIAL S T E I N , Z I E G E L U. MAJOLICA IN BYSANTU

NISCHER F A R B E N P R A C H T .

ALAPRAJZ. G R U N D R I S S .

MEGYEHÁZA MA ROSTOR DA R É S Z É R E . T Á R S KÓS K. I I . DÍJ. K O M I -TATSHAUS FÜR MAROSTORDA. M I T A R B . K. KÓS, P R E I S G E K R Ö N T .

ÁLL. ERDEI NAPISKOLA ÉS T A N ­T E R M E , G Ö D Ö L L Ő N . A L A T T A LEÁNYSZOBA IMAZSÁMOLLYAL, F É N Y E Z E T T F E H ÉR JÁVORFÁBÓL.

STAATL. WALD- U. S O N N E N S C H U L E IN G Ö D Ö L L Ő . D A R U N T E R EIN M Ä D C H E N Z I M M E R M I T B E T S C H E ­M E L L Ö S U N G . POLIERTER A H O R N .

B A R C Z Y I. K E R T I E B É D L Ő J E P É C E L E N . SZENTKIRÁLYI HÁZA BADACSONYON A BALATONNÁL

G A R T E N Z I M M E R S. BÁRCZY'S IN PÉCEL. HAUS SZENTKIRÁLYI FÜR B A D A C S O N Y A M P L A T T E N S E E .

B Í R Ó U R A M S Z O B Á J A Z I M M E R FÜR L A N D R I C H T E R

M Ű T E R E M É P Í T É S Z VAGY GRAFIKUSNAK. A T E L I E R FÜR ARCHITEKTEN O. GRAPHIKER.

J E G Y Z Ő U R A M SZOBÁJA.

Z I M M E R FÜR L A N D N O T Ä R E .

ÚRI D O L G O Z Ó SZOBA KAN­DALÓVAL. H E R R E N A R B E I T S ­Z I M M E R M I T F E U E R P L A T Z .

LYKA KÁROLYNÉ B O U -DOIRJA. F É N Y E Z E T T P I ­ROS JÁVORFA, S Z Ü R K E S Z Ö V E T K Á R P I T T A L

BOUDOIR DES K U N S T ­KRITIKER LYKA'S FRAU. KIRSCHROTER AHORN PO­LIERT. Ü B E R Z U G GRAU.

EBÉDLŐ. F É N Y E Z E T T JÁ­VORFA. MILANÓI VILÁG­KIÁLLÍTÁSON A DIPLOMA D ' O N O R E - T KAPTA. AZ OLASZ KIRÁLYNÉ TULAJ­DONA. ALUL EBÉDLŐ F E K E T E S Z Í N B E N .

S P E I S E Z I M M E R A H O R N POLIERT . AUF DER WELT­A U S S T E L L U N G IN MAI­LAND 1906 DIPLOMA D'O-N O R E ERHALTEN. IM BE­SITZ DER KÖNIGIN VON ITALIEN. U N T E N S P E I S E . Z I M M E R . E I C H E N H O L Z .

H E N G E R O R G O N A V I L L A N Y E R Ö R E A G E L L É R T H E G Y PESTI SZIKLAFALÁRA, M E L Y Ó R Á N K É N T S Z Ó L A L N A M E G . B E T É T J E I : ÖSI MÁRIA-S IRÁMOK, S Z E N T BERNÁT H I M N U S Z A , H O L VAGY ISTVÁN KIRÁLY, K U R U C KESERGŐK, H I M N U S Z , S Z Ó Z A T STB. D É L B E N : H I S Z E K EGY I S T E N B E N . E G Y E S E K E T ÉVEN K I N T CSAK EGYSZER JÁTSZANA, PL. KARÁCSONY, H Ú S V É T , P Ü N K Ö S D ­KOR, S Z T . ISTVÁN ÉS G E L L É R T NAPJÁN. W A L Z E N O R G E L ST. G E R H A R D AN DER F E L S E N ­W A N D DES BLOCKSBERGES IN B U D A P E S T FÜR E L E K T R . B E T R I E B , W E L C H E S T Ü N D L I C H E IN A N D E R E S L IED SPIELT , M A N C H E S N U R E I N M A L IM JAH RE, AN GROSSEN FEI ERTAG EN.

T H Ö R O C Z K A Y . W I G A N O é ; D ^ É T i T É S Z, T A N Á R MX) T É R M B

!PARMLJv HSZeTI 1 .ARG YAK . X E R V E & E S t . BUDAPEST, VÁR, SZFNTHÁROMSÁG-U. 3:

• 7000 PENGŐS KIS CSALÁDI HÁZ. • TERVEZTE: TOROCZKÓI WIGAND E D E .