Alkotmany Jog-I-II Kidolgozott Tétetelek 2009-2010

Alapvizsga tételek M AGYAR ALKOTMÁNYJOG I-II. BCE-KIK

2009/2010

MAGYAR ALKOTMÁNYJOG I-II.

I. FÉLÉV 1. JOG, KÖZJOG , ALKOTMÁNYJOG . AZ ALKOTMÁNYJOG FORRÁSAI

Ahhoz, hogy eljussunk a joghoz, abból kell kiindulni, hogy mi a norma. Az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer, ami egy közös érdek megvalósítását szolgálja egy társadalmon vagy annak csoportjain belül. Az állam létrejöttét megelőző ősközösségi társadalomban önkéntesen követték, létüket, biztonságukat szolgálta, szokások formájában éltek, s nem volt ok a szabályok megsértésére. Az állam kialakulása után a normák közül azokat, amelyek a hatalom gyakorlói számára legfontosabbak voltak ahhoz, hogy hatalmukat megőrizzék, szokásból szokásjoggá alakították ki. Volt már erőszakszervezet, amellyel ki tudták kényszeríteni, volt szankciórendszere. (Nem volt szankciórendszere, vagy legalábbis nem állami az erkölcsi normáknak, illemnek, de adott közösségben ugyanolyan erősek voltak.) Jog: állam (közhatalom) által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok, amelyek érvényesülését végső soron az állam kényszerítő ereje is biztosítja. Erkölcs: társadalom egészének vagy annak egy szűkebb csoportjának véleménye jóról és rosszról, illetve ezek normái. Elemi erkölcsi normák: pl. ne ölj, ne lopj. Ezek egy része jogszabállyá vált. A jogi norma a legerősebb társadalmi norma, mert mögötte a legerősebb kikényszerítő eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot. Tehát a jog az állam által alkotott (ez a jogszabály) vagy elismert (ez a szokásjog) olyan általános magatartási szabály, amelynek érvényesülését az állam kikényszerítő ereje biztosítja. A jogrendszer egy adott államban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége. Csoportosításuk egyik módja lehet: 1. Kibocsátó szervek szerint. Ez egyben megadja a jogi normák hierarchiáját is, mert a kibocsátó

szerveknek az állami szervek rendszerében elfoglalt helye határozza meg az általuk kibocsátott jogszabályok helyét a jogforrások rendszerében. A hierarchia azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten megjelenő jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szinten lévővel.

2. A szabályozás tárgya és címzettje szerinti csoportosítás azt jelenti, hogy mire és kire vonatkozik a jogi szabály, kifejezi a szabályozás módszere közti eltéréseket is, vagyis azt, hogy a különböző jogalanyok között fölérendelt vagy mellérendelt a viszony. Ez a fajta csoportosítás a jogrendszeren belül a jogágakra bontás, a közjog és a magánjog szerinti megkülönböztetés. Mindkettő további csoportosítással tovább tagolható. Közjog: államban élő személyek és a közhatalom viszonyát szabályozzák: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjog és büntető eljárási jog; Magánjog: vagyoni viszonyokat szabályozó tulajdonjog, kötelmi jog, családjog, öröklési jog (=polgári vagy civiljog), munkajog stb.

Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák:

• az adott állam általános társadalmi (politikai + gazdasági) berendezkedését • az állam + polgárainak viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket • a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, működését, hatáskörét és egymáshoz

való viszonyát. Egyes tárgykörökben csak az alapvető szabályokat sorolhatjuk ide, ilyen esetben vegyes vagy „áttételes” alkotmányjogi szabályokról beszélünk.


2009/2010 Más szabályozási tárgykörökben viszonyt a jogi szabályozás egész komplexuma, minden részlete alkotmányjog. Ilyenkor „tiszta” alkotmányjogi szabályokról beszélünk. Az alkotmányjog kiemelkedő szerepét erősíti, hogy ide tartozik a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő jogszabály, az Alkotmány is. Az alkotmányjog tartalma:

1. Állampolgárok és közhatalom viszonyát meghatározó jogi normák: alapvető emberi jogok és kötelezettségek.

2. Társadalmi-gazdasági + politikai berendezkedés: szuverenitás, államforma, kormányforma, pártok és érdekképviseleti szervek beilleszkedése, tulajdon, nemzetközi kapcsolatok.

3. Közhatalmat gyakorló szervek létrejöttére, szervezetére, hatáskörére, működésére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó alapvető normák köre. Ezen szervek: parlamentek, kormányok, államfő, bíróság és ügyészség valamint alkotmánybíróság, önkormányzatok.

Vannak: tiszta alkotmányjogi normák és vegyes vagy áttételes alkotmányjogi normák. Tiszta alkotmányjogi normák: az adott életviszonyt teljes egészében szabályozzák. Pl.: választójogra, országgyűlés működésére vonatkozó szabályok. Vegyes vagy áttételes alkotmányjogi normák: legfontosabb kérdései az alkotmányjog keretein belül, de a részletszabályozás átnyúlik más jogág területére. Pl.: tulajdon. Az alkotmányjog eltérései más jogágakhoz képest:

Magánjog: jogalanyok egyenrangúak. alkotmányjog: alá-fölérendeltség. Nem alkotmányjogi jogviszony: a felek szabad elhatározásából jön létre. Pl.: adás-vétel. alkotmányjogi: jogszabály kötelező előírása alapján jön létre. Pl.: állampolgársági jogviszony. Magánjog: jogviszony tartalma a felek egyezkedésétől függ. Alk.jog: a jogviszony tartalmát is jogszabály állapítja meg. Magánjog: a jogviszony alanyai helyettesíthetők. alkotmányjog: személyhez kötött. Pl.: választójog, képviselők jogai. Magánjog: az alanyok a jogaikról lemondhatnak. alkotmányjog: nem mondhat le jogairól. Pl.: képviselő a mentelmi jogával éljen. Magánjog: elfogadott a bírói útalkotmányjog: csak kivételesen. Európán belül a közjog kialakulásának három jellegzetes létrejöttével találkozunk:

* Angolszász fejlődési út: polgári közjognak nincs a feudális államokban előzménye. Angliában nem alakult ki a feudális közjog, mert amikor a polgárság már kezd megerősödni, akkorra az abszolutizmus nem elég erős, a polgárság politikai hatalomba való bevétele kompromisszum eredménye, a jogi szabályozás is megmarad rendi keret közt, nem válik el közjogra/magánjogra.

* Franciaországban azért marad el a feudális közjog kialakulása, mert 200 éven keresztül erős abszolutisztikus hatalom volt, a király kezében összpontosult a teljes állami funkciórendszer, s csak Montesquieau "Törvények szelleméről" című művében jelenik meg először, hogy a jogszabályokat közjogra és magánjogra kell bontani, s ez a tulajdon védelme érdekében fogalmazódik meg.

* A porosz utas fejlődés jellemzője, hogy itt a birodalom központi szervei és a birodalmat alkotó tagállamok közti ellentmondás következtében kialakul a feudális közjog. Szerződések szabályozzák a tagállamok és a birodalom központjának kapcsolatát, a birodalom és az egyház kapcsolatát, megteremtik az Aranybullában a rendek ellenállási jogát, s ezek a későbbi polgári állam közjogának az alapjai

. A közjog szűkebb értelemben az államjog, az alkotmányjog szinonimája. Magyarországon pl. 1945-ig a közjog, 1945 után az államjog, újabban pedig az alkotmányjog használata terjedt el. Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák


2009/2010 1. Adott állam politikai és gazdasági (=társadalmi) berendezkedését (államforma,

kormányforma, szuverenitásra vonatkozó szabályok, pártokra vonatkozó szabályok, tulajdon és a gazdaság működtetésére vonatkozó alapvető szabályok),

2. Az állam és az állampolgárok viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, 3. A közhatalmi szervezetrendszert (állami és önkormányzati), azok megalakulását, felépítését,

hatáskörét, működését és egymáshoz való viszonyát. Ezekben a tárgykörökben csak az alapvető szabályok sorolhatók az alkotmányjogba, a részletező szabályok más jogágakba tartoznak. Ilyen esetekben vegyes vagy áttételes alkotmányjogi szabályokról beszélünk, pl. az 1-2-3. pontban felsoroltakat a polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jog részletezi. Más tárgykörökben a teljes szabályozás alkotmányjogi körbe tartozik, ezek a tiszta alkotmányjogi szabályok, pl. állampolgárság, választás, országgyűlés hatásköre, működése. Az alkotmányjog sajátosságai:

1. Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a törvény erejénél fogva: pl. állampolgárság a megszületés tényével.

2. Amíg egyéb jogágak esetében a jogviszony lehet szabad egyezkedés tárgya, az alkotmányjogi jogi jogviszony kötelező.

3. Képviselet nem megengedett, személyhez kötött jogosultságok/kötelezettségek vannak, pl. választójog.

4. A jogviszony alanyai az őket megillető jogosultságról nem mondhatnak le: pl. képviselő a mentelmi jogáról.

5. Egyes jogosultságok 3. személlyel szemben büntetőjogi védelemben részesülnek (szavazás titkossága), más jogviszonyoknál általában a jogviszony alanyai között mellérendelt a kapcsolat, itt alá-fölérendeltségi.

6. Alkotmányjogi jogviszony esetében bírói úton nem érvényesíthető a jogosultság, pl. állampolgárság: ha Belügyminisztérium úgy találja, hogy nem felel meg minden feltételnek, nem kapja meg.

Az alkotmányjog forrásai:

1. Legalapvetőbb forrása az Alkotmány. 2. Alkotmánymódosító törvények, ugyanúgy minősített 2/3-os többséggel fogadták el. 3. Egyéb törvények, alacsonyabb szintű jogszabályok, pl. a választójog szabályozására

vonatkozó minden jogszabály forrása az alkotmányjognak, a BM-rendelet is. 4. Állami irányítás egyéb eszközei közül a normatív határozatok (országgyűlés házszabályai. 5. Állami irányítás egyéb eszközei: pl. jogi iránymutatások. 6. Alkotmánybíróság alkotmányértelmező határozatai (negatív=utólagos normakontroll). 7. Legfelsőbb Bíróság precedens értékű döntései.

Az alkotmányjog kiemelkedő szerepét erősíti, hogy ide tartozik a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő jogszabály, az Alkotmány is.


2009/2010 2. ALKOTMÁNY

Az alkotmányjog kódexe. Az Alkotmány egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény, amely az ún. alkotmányos garanciák által az ország rendes törvényei fölé helyezkedik. Elnevezése nem új keletű, először Arisztotelésznél találkozhatunk vele, államformaként kormányzati formaként írja le az alkotmány. Mai értelemben a közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi (= politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása. Az alapvető közjogi szabályok egy egységes kódexbe, alkotmánykódexbe vagy Alkotmányba foglalására az angol polgári átalakulás menetében, illetve Észak-Amerikában történtek az első nagy hatású kísérletek. Ezek között megemlítjük:

• az 1647-49. évi Agreement of the People (A nép szerződése) c. okmányt, amelyet első ízben a levellerek dolgoztak ki, de formálisan – mint törvény – később sem lépett hatályba.

• az 1653. évi Instrument of. Government (Kormányzati okirat) c. okmányt, az úgynevezett Cromwell-„alkotmányt”, amely 1657-ig volt hatályban (ekkor – egy évvel Cromwell halála előtt – új okmányt adtak ki).

• majd az alaptörvényként kezelt királyi alapító karták, illetve alapító szerződések helyett az 1776-ban függetlenné váló, Rhode Island és Connecticut kivételével tizenegy észak-amerikai gyarmaton született alkotmánylevelet.

Az alkotmány osztályozásánál beszélhetünk:

1. Írott vagy kartális alkotmányról és beszélhetünk történeti vagy íratlan alkotmánytól. 2. Jellemezhető úgy is, hogy merev (=írott) vagy rugalmas (=íratlan) alkotmány, illetve ezek

szembeállításával. 3. Beszélhetünk fiktív alkotmányról és formai vagy tartalmi értelemben vett alkotmányról.

A kartális alkotmány formai jellemzői:

1. Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv. 2. Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el. 3. A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye. 4. Alapvető funkciója, hogy legmagasabb szinten rögzítse a változásokat, serkentse a társadalmi

viszonyok fejlődését, korlátozza az államhatalmat. 5. Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges tv-ekétől. Ha a módosítás

feltételei szigorúak, merev, ha enyhénk, rugalmas alkotmányról beszélünk. 6. Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek (általában eltér a közönséges

törvények elfogadásának és módosításának feltételeitől): alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el (1976. évi portugál alkotmány), alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el (1978. évi spanyol Alkotmány), Részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek: a megváltoztatás teljes tilalma (1814. évi francia Alkotmány), a módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelező referendum), (osztrák Alkotmány) a részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív), módosításához minősített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány módosítását a

tagállamok hozzájárulásához köthetik). Szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetből áll)

1. Preambulum: bevezető (Általános rendelkezések), amelynek az élén társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek,

2. Állami szervek felépítése, működése (II-XI. fejezet) 3. Alapvető jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)


2009/2010 4. Választások alapelvei (XIII. fejezet) 5. Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és 6. Záró rendelkezések.

Az alkotmány szabályainak terjedelme különböző. Egyes alkotmányokban kevésbé találhatók konkrét szabályok, inkább általános alapelvek. Ezekhez a közvetve hatályosuló végrehajtási jogszabályok kellenek. Más esetekben az alkotmány rendelkezéseire nem kell külön végrehajtási rendelet, hanem azok közvetlenül hatályosulnak. Az alkotmány tartalmában és formájában jogi-politikai okmány. Szabályai az azokat végrehajtó jogszabályok, jogkövetés és jogalkalmazás révén valósulnak meg. Ilyenkor beszélünk formai értelemben vett alkotmányosságról. (Ez nem jelenti azt, hogy az az állam, amely így működik, egyúttal alkotmányos állam is, pl. az 1933. évi hitleri Németország rendelkezett alkotmánnyal, nem helyezték hatályon kívül az 1919. évi weimari alkotmányt, mégsem volt alkotmányosnak tekinthető. Vagy pl. a Szovjetunióban l936-ban létrehozott buharini alkotmány, illetve a II. világháború után a szocialista országok sem.) Nem alkotmányos az az állam, amelynek nincs alkotmánya, ahol van, de nem érvényesül a hatalommegosztás elve, és ahol nincsenek megteremtve az emberi jogok érvényesülésének a garanciái. Amikor az alkotmány szabályai nem érvényesülnek, fiktív alkotmányról van szó. Ha egy országnak nincs kartális vagy írott alkotmánya, van történelmi vagy íratlan alkotmánya, ahol szokásjogi szabály alkotja a hatályos (rugalmas) alkotmányt. Alkotmányossági alapelvek: a 18. század végére, 19. sz. elejére alakultak ki, minden állam alkotmányában jelen vannak:

1. Népfelség v. népszuverenitás elve 2. Népképviselet elve 3. Hatalommegosztás elve 4. Törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete 5. Jogegyenlőség elve 6. Törvények elsődlegességének elve 7. Emberi jogok érvényesülésének elve

Az íratlan alkotmány jellemzői (Nagy Britannia, Magyarországon 1919. évi Tanácsköztársaság idejét kivéve 1949-ig)

1. Különböző időszakokban keletkezett, különböző dokumentumokból áll (tv., jogi nyilatkozat, szerződés stb.)

2. Azokra az államokra jellemző, ahol a polgári átalakulás vagy korai (Anglia) vagy megkésett volt (KKEu) - mindegyik helyen úgy ment végbe a polgári átalakulás, hogy elhúzódott és kompromisszumok útján történt a polgárság politikai hatalomba való bevétele,

3. Könnyen változtatható, módosítható, 4. Nem alaptörvény, amelyhez nehéz hozzányúlni, 5. Ezért rugalmas vagy hajlékony alkotmánynak nevezzük (nem kötött ahhoz, hogy 2/3-os

minősített többség fogadja el). Az alkotmány megváltoztatásának két módja lehet:

1. Új alkotmány elfogadása: Akkor kerül rá sor, ha megszakad az alkotmányos kontinuiutás, pl. győztes forradalom, államcsíny esetén. A hatalomátvétel a korábbi hatalom tagadását jelenti, vagyis a korábbi hatalomnak az alkotmányát is tagadják. Akkor is új alkotmány elfogadására kerül sor, ha új állam alakul ki (régiből kiválnak bizonyos részek, vagy megszűnik a föderáció és önálló államok alakulnak), vagy ha változik az államforma - monarchiából köztársaság -, változik a kormányforma - parlamentáris köztársaságból prezidenciális köztársaság lesz.

2. Az alkotmány módosításának alapvetően két formája létezik: a totális alkotmánymódosítás és a részleges vagy karbantartó alkotmánymódosítás. Totális alkotmánymódosítás történt


2009/2010 hazánkban 1989-ben. Megmaradt az elnevezése, a száma, továbbra is 1949. évi XX. törvény, valójában azonban teljesen új alkotmány jött létre, amely a megváltozott hatalomgyakorlást (hatalom egysége helyett a hatalom megosztása), a megváltozott kormányformát (népköztársaság-köztársaság), a pártok szerepét (egy párt-több párt), megváltozott gazdasági körülményeket (tervgazdaság-piacgazdaság) tartalmazta. A részleges/karbantartó alkotmánymódosítás a lényegi tartalmi elemeket nem érinti.


2009/2010 3. ALKOTMÁNYJOG -TUDOMÁNY ÉS ALKOTMÁNYJOGI FELS ŐOKTATÁS

A XVII. század elejétől foglalkoztak kutatók az államhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó joganyagok rendszerezett leírásával, összefoglalásával - rendszerint az uralkodó "megrendelésére", a királyi udvar használatára. Ezek jelentős mértékben járultak hozzá az alkotmányjog-tudomány fejlődéséhez.

1. Első ilyen összefoglaló mű Johannes Limnaeus nevéhez fűződik (1629-1633) és a német-római birodalom közjogát tárgyalta. Később Angliában is Franciaországban is megjelentek hasonló munkák.

2. Később nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi összehasonlítás, a gyakorlat és a fejlesztés követelményeinek felvázolása.

3. Az első magyar közjogot leíró tanulmány külföldön jelent meg, Artner Guilielmus (Vilmos) munkája nyomán, Tübingben (1624).

4. Magyarországon - de még nem magyar nyelven - Pancratz Mihály közjoggal foglalkozó munkája 1668-ban került kiadásra.

5. A latin és német nyelvű kiadványok után 1846-ban került sor magyar nyelvű közjogi művek publikálására: Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog, Miskolczy Károly: Magyarország közjoga c. tanulmányok.

A szabadságharc idején a feudális magyar közjog intézményrendszere átalakult. Addig a központosított kormányzás a rendi, megyei közigazgatással kötődött össze, a megyei önkormányzat, mint végrehajtó szervezet engedelmesen teljesítette Bécs rendelkezéseit, hogy ezzel megőrizze előjogait. Az első felelős minisztérium felállásáig magyar központi kormányhatóságok nem működtek, a megyék felett nem volt országos közigazgatás, de alatta sem volt meg a községi közigazgatás. A szabadságharc bukása miatt a polgári szellemű közjog fejlődése a kiegyezés után indulhatott meg. Ezt követően több tanulmány, tankönyv jelent meg. Jelentősebbek:

1. Récsi Emil, Korbuly Imre, Nagy Ernő munkái a 19. században. 2. 2.1918-1945 között: Tomcsányi Móric, Kmety Károly, Egyed István. 3. 1945 után:

Beér János, Kovács István, Szamel Lajos: Magyar Alkotmányjog Kovács István: Magyar államjog I-II. Kukorelli István és Schmidt Péter szerkesztésében: Az alkotmányosság alapjai Mezei Barna szerkesztésében: Magyar alkotmánytörténet - 1996. Osiris Kiadó Kukorelli István szerkesztésében: Alkotmánytan, amely 1997-ben az Osiris Kiadó gondozásában a

negyedik kiadását érte meg Európában a XVII. sz. óta a közjog-államjog-alkotmányjog oktatása a jogi-közigazgatási oktatás szerves része volt. Az angolszász országokban később önállósodott.

• A németországi Ingolstadtban került sor az első önálló közjogi tanszék felállítására 1636-ban. • Alkotmányjogi tanszék elnevezéssel Párizsban 1834-ben alakult meg az első tanszék. • Magyarországon a közjogi kutatás és oktatás bázisai az egyetemek és a jogakadémiák volt.

Az első egyetemi jogi fakultást 1667-ben Nagyszombaton alapították. 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre helyezték át. 1844-től az oktatás magyar nyelven folyt. 1868-ban megalakult az első magyar közjogi és közigazgatási jogi tanszék. 1872-től más városokban is létrejöttek jogi fakultások. 1945 után az államjog a közigazgatási felsőoktatás szerves részét alkotja.


2009/2010

4. A KÜLFÖLDI POLGÁRI ALKOTMÁNYFEJL ŐDÉS FŐ IRÁNYAI A rendi alkotmány: Az alkotmányos állam gyökereit általában attól az időtől kezdődően keresik, amikor a XIII. századtól Európa több országában (pl.: Angliában, Franciaországban, Magyarországon) megjelent az ún. korlátozott monarchia rendszere. Az államhatalom továbbra is az istentől adományozott joga folytán szuverén uralkodó kezében összpontosul, de uralma nem korlátlan, illetve abszolút jellegű, ennek gyakorlását más, többnyire tőle függő, mindamellett többé-kevésbé ellensúlyt jelentő intézmények korlátozzák. A rendi „alkotmány” előremutató elemei között tartják számon azt is, hogy az uralkodó több országban elismerte a szabad emberek különböző szabadságjogait. A korlátozott monarchiának alkotmányos állammá való átalakulásához vezető folyamatban döntő jelentőségű volt Anglia alkotmányfejlődése. * Az angol polgári forradalmat megelőzően fontos a Petition of Right (1620), amely rögzíti, hogy

adót csak a parlament hozzájárulásával lehet kivetni, valamint az igazságszolgáltatásban törvényi biztosítékokat vezetnek be.

* Másik fontos lépés az 1647-ben rögzített Agreement of People (A nép szerződése). Ezt a levellerek terjesztik a Cromwell-féle haditanács elé, tehát nem a parlament tárgyalja. Ez egy írott alkotmány igényét fogalmazta meg, s tartalmazta az általános és egyenlő választójogot, a királyság megszüntetését, a köztársaság bevezetését, a Lordok Házának megszüntetését, a törvény előtti egyenlőséget, a szabad vallásgyakorlást, a tulajdon védelmét.

* A Habeas Corpus törvény 1679-ben a személyes szabadság védelméről rendelkezett. * 1689-ben a Bill of Rights (Jogok törvénye) kimondta, hogy az uralkodóval szemben a

parlamentnek van elsőbbsége. A parlament nélkül a király nem rendelkezhet a hadseregről, nem vethet ki adókat, köteles gondoskodni a választás szabadságáról, köteles a törvényeket betartani. A bírói függetlenség biztosítására bevezették az esküdtszéket.

* A bírák függetlenségét az 1701. évi Act of Settlement (Trónöröklési törvény) intézményesítette. * Az 1700-as évek közepétől az uralkodó személyesen nem vett részt a kormányzati munkában, az a

kabinet feladata, s ezért felelősséggel tartozott a parlament előtt. A parlament megvonhatta a bizalmat a kormánytól. Ezzel Angliában kiépült a parlamentarizmusrendszere.

* 1931. Westminsteri statutuum. Az USA alkotmányfejlődése: * A XVII. században a gyarmatokon függetlenségi háborúk zajlottak. * 1776-ban 13 gyarmat felhívta a tagállamokat, hogy jognyilatkozatot tegyenek közzé. Az első, a

Virginia által kiadott Declaration of Right minta lett a többieknek. * 1776 júliusában fogalmazták meg az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot, amely

kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét, elszakadást az anyaországtól, államszövetséget hozott létre és az emberi jogokat mindenkire kiterjesztették.

* 1787-ben fogadták el az USA alkotmányát, amely 2 év múlva lépett hatályba, s a következőket tartalmazta:

* a hatalom gyakorlását a nép által választott szervek hatalomgyakorlásának elvére építette: ez a köztársasági államformát intézményesítette,

* valódi szövetségi (föderális) államot épített ki, * a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói) egyensúlyának biztosítására törekedett, * a prezidenciális kormányzás rendszerét vezette be, * széles körben biztosította az emberi jogokat az alkotmányhoz 1791-ben csatolt 10

alkotmánymódosítás, * fékek és ellensúlyok rendszerét építette ki (a törvények csak úgy lépnek hatályba, ha azokat a

végrehajtó hatalmat gyakorló elnök kihirdeti, ha gyakorolja a vétójogát, akkor a megvétózott


2009/2010 törvényt a törvényhozó hatalom 2/3-os többséggel fogadhatja el, vagyis a végrehajtó hatalom részéről egy olyan fék lép be, ami adott esetben korlátozni tudja a törvényhozás tevékenységét. Ami pedig a másik oldalt illeti, az elnök dönt a fegyveres erőknek az alkalmazásáról, kinevezi a minisztereket, a szövetségi bíróság bíráit, nagyköveteket, azonban ezek a döntések csak akkor hatályosulnak, ha a szenátus utólag jóváhagyja a döntést),

* törvényhozó szerve a 2 kamarás kongresszus, amely a szenátusból és a képviselőházból áll. Francia alkotmányfejlődés: Az európai kontinensen a döntő fordulatot a francia polgári forradalom menetében született Ember és polgár jogairól szóló 1789. évi Deklaráció, valamint az 1791. évi Alkotmány jelentette. Ezekben * kinyilvánították az emberek egyenjogúságát, a tulajdonhoz, a személyi és a politikai szabadsághoz

való jogait, * kimondták a nemzet szuverenitását, * a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szigorú elválasztását vezették be Montesquieu

elmélete nyomán, * deklarálták, hogy mindenkinek joga van részt venni a törvényhozásban személyesen vagy

választott képviselői útján, * az államforma monarchikus, a végrehajtó hatalmat átruházott hatáskörben a király, illetve

nevében a miniszterek gyakorolják, * rögzítették a törvényesség elvét (semmi nem tiltható, amit törvény nem tilt és senki sem

kényszeríthető olyanra, amit törvény nem rendel el). * Az 1795-ben elfogadott termidori alkotmány szerint a szuverenitás nem a népet, hanem a

polgárok összességét illeti meg. Polgár pedig az volt, aki megfelelő vagyonnal rendelkezett, a többiek politikai jogaikban korlátozva voltak.

* Az 1848-as forradalmak hatására született alkotmányok már gazdasági és szociális jogok biztosítását is rögzítették. A korabeli polgári alkotmányos állam kiépítése csak a császárság bukása után (1870) következett be Franciaországban.

Az 1848-ban kiadott svájci alkotmány a kantonok szövetségéből nemzeti államot hozott létre. Az 1812. évi spanyol cartizi alkotmánynak azért van nagy jelentősége, mert a napóleoni vereség után alkotott alkotmány. Ez lesz a dél-amerikai államok alkotmányának az alapja. Belga alkotmányfejlődés: A polgári alkotmányozás menetében időrendben a belga alkotmány következik, amely 1831-ben született - módosításokkal - ma is hatályos. Érződik rajta a francia hatás. Ez széles körben biztosította az emberi jogokat, deklarálta a népszuverenitást, összeegyeztetve a monarchikus államformával. A polgári alkotmányos rendszert "mintaalkotmánynak" tartották. Az alkotmány szerint: * a nemzet szuverén, a király a nemzettől kapott jogok alapján uralkodik, * érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának, megosztásának elve, * a kétkamarás törvényhozó testületet népképviseleti alapon választják, * a végrehajtó hatalom feje formálisan a király, de csak miniszterein keresztül cselekedhet, * biztosítja a bírák függetlenségét, * helyi önkormányzatok biztosítása. Német alkotmányfejlődés: * 1806-ban a birodalom felbomlását követően az ún. rajnai szövetség 16 tagállama átvette a francia

alkotmányfejlődés számos gondolatát. * 1815-ben létrejött a Deutsche Bund, alkotmánya az egyenjogúságot és a népképviseletet

deklarálta, de a régi rendi tagozódás és a rendek kedvezményes részvétele a képviseletben megmaradt.


2009/2010 * 1849-ben elfogadott Pál templomi alkotmányt 29 kisebb tagállam elfogadja, de Poroszország

nem, ezért nem lép hatályba, viszont hatályba lép egy Poroszországban elfogadott oktrojált alkotmány, amelyet 1851-ben módosítanak.

* 1867-ben alakul meg az Észak-német Szövetség alkotmánya, 4 évvel később a dél-német államok is csatlakoznak ehhez a szövetséghez, s ez az alkotmány válik a német birodalom alkotmányává. A kormányfő és a miniszterek a császárnak tartoznak felelősséggel, a képviselőház szerepe formális.

* 1919. weimari alkotmány ún. szociális alkotmány, ahol a gazdasági, szociális, kulturális jogoknak a rögzítése alapvető volt. Rendkívüli jogosultságokat biztosított a köztársasági elnöknek, ami diktatúrához vezethetett.

A múlt század 70-es éveire megszilárdult a polgári alkotmányosság alapelveiben egységes rendszere Nyugat- és Közép-Európában. Ezek a következőket rögzítették: * a népfelség elvét, a népszuverenitást, * a hatalmi ágak elválasztását, * népképviseletet, törvényhozó hatalmat, * felelős végrehajtó hatalmat (kormány, politikai felelőssége), * bírák függetlenségét, * a közhatalom gyakorlásának törvényességét, * az emberek egyenjogúságát, * a tulajdon sérthetetlenségét, * a személyi és politikai szabadságjogok biztosítását. A XIX. században a három hatalmi ág mellett további hatalmi ágak is megjelentek. Benjamin Constant francia tudós beszél egy külön államfőhatalomról, egy semleges, a törvényhozás és a végrehajtás között mintegy kiegyensúlyozó szerepet betöltő államfői hatalomról (a jelenlegi magyar valóságot figyelembe véve a köztársasági elnök éppen ezt a hatalmi tevékenységet látja el, nem tartozik egyik hatalmi ághoz sem). Benjamin Constantnál jelenik meg az a gondolat is, hogy kell lennie egy olyan szervezetnek, amely az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat védi, létre kell hozni az alkotmánybíróságok rendszerét. Végül Benjamin Constant külön hatalmi ágként fogalmazza meg az ún. "minicipális" hatalmat, vagyis a helyi hatalmat, az önkormányzati hatalmat, amely bár egy országon belül a központi szervek törvényeit hajtja végre, de helyi vonatkozásban - helyi kérdésekben - rendkívül jelentős szerepe van. Az I. világháború után az alkotmányok kinyilvánítják a népszuverenitás elvét, ezzel együtt a köztársasági államformát. Több alkotmányban a parlamentarizmus lényegi elemeként rögzítik a miniszterek felelősségét a parlament előtt. Követelmény lesz a bírói függetlenség rögzítése és különböző gazdasági-szociális-kulturális jogok biztosítása is. A II. világháború után megerősödtek a polgári alkotmányosság biztosítására irányuló törekvések, így követelmény lesz az emberi jogok, helyi önkormányzati jogok biztosítása, s az alkotmány védelmére szolgáló alkotmánybíróságok létrehozása. A II. világháborút követően néhány jellegzetes alkotmány:

1. Francia: 1946-ban fogadták el, lényege, hogy visszatértek egy demokratikus, parlamentáris köztársasági kormányformájú alkotmányhoz, majd 1958-ban egy újabb alkotmányt fogadtak el, amelynek oka a gyakori kormányválság, ezért szükséges volt erősíteni a végrehajtó hatalmat, kialakult tehát a parlamentáris köztársaságból egy félprezidenciális rendszer, ahol a végrehajtó hatalom két kézben van, az elnök és a kormány kezében, de a kormánynak élveznie kell a nemzetgyűlés bizalmát is.

2. Másik jellegzetes alkotmány Olaszország alkotmánya. Korábban királyság volt, új államforma alakult, köztársaság. A legálisan működő és kormányon lévő kommunista párt


2009/2010 erős prezidenciális rendszert akart, ezzel szemben végül egy parlamentáris kormányforma jött létre 1947-ben.

3. Jellegzetes alkotmány az 1949. évi bonni alaptörvény, az NSZK alkotmánya. Abból indult ki, hogy a weimari alkotmány rendkívüli jogosultságokat biztosított a köztársasági elnöknek, ami diktatúrához vezethetett, ezért olyan köztársasági elnöki posztot alakítottak ki, ami politikailag súlytalan, mintegy reprezentációs szerepel. Itt vezették be az ún. konstruktív bizalmatlanság intézményét, ami azt jelenti, hogy úgy lehet csak a kormányt megbuktatni, hogy egyben az új miniszterelnök személyére is javaslatot tesznek a bizalmatlansági indítványban.

4. Még 3 alkotmány mutat közös vonásokat ebből a korszakból: 1976. Portugália, 1977. Görögország, 1978. Spanyolország. Mindhárom ország jellemzője, hogy korábban diktatúra volt, s a demokratizmus vonásait erősítő alkotmányt hoztak létre, ahol az alkotmányokban megteremtették a parlamentarizmus, a hatalommegosztás, a jogállam biztosítékait.


2009/2010 5. A SZOCIALISTA ALKOTMÁNYFEJL ŐDÉS FŐ SZAKASZAI

A szocialista alkotmányozás elmélete visszanyúlik Marx, Engels műveihez, akik nem gondoltak arra, hogy egy sajátos kormányforma jön létre, egy sajátos alkotmányt kell majd megalkotni. Úgy képzelték, hogy valamiféle parlamentáris köztársasági keretek között valósítják meg a szocializmust. Az első gyakorlati példa a Párizsi Kommün állama volt, ahol a kommün, a tanács egységes hatalmat testesített meg. Kezében összpontosult a jogszabály alkotásától a végrehajtáson keresztül az igazságszolgáltatásig minden hatalom, vagyis az egységes hatalom elve jelent meg. Ezt erősítette az 1905/1907-es orosz polgári forradalmak idején a szovjetek létrejötte, amelyek egyrészt forradalmi szervek, másrészt az állam alapvető szervei voltak. Már akkor felmerült egy alkotmányterv készítése, azonban csak az 1917-es októberi forradalmat követően realizálódik, s végül 1918. július 18-án fogadja el az Összoroszországi Kongresszus. Jellemzői: * jogegyenlőséget teremtett, kollektív jogokat csak a dolgozók számára biztosított, * kimondta az alapvető termelési eszközök államosítását a kizsákmányolás megszüntetése

érdekében, * kinyilvánította a proletariátus diktatúráját , ahol minden hatalom a dolgozó népet illeti, * megtiltotta a vallásos világnézet hirdetését, * közvetett választási rendszert vezetett be (szovjetek alsó szintjein közvetlen, magasabb szinten

közvetett - választójog csak a dolgozóknak), * a hatalom egysége alapján hozta létre az államszervezetet: nem ismerte el a törvényhozó és a

végrehajtó hatalom elválasztását, * az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaságot föderatív alapokra helyezte, * a dolgozóknak biztosított néhány klasszikus szabadságjogot (vélemény, gyülekezési, egyesülési), * mivel a Kongresszus ritkán ülésezett, a Központi VB azonban folyamatosan, a hatalom tényleges

birtokosa a Népbiztosok Tanácsa és a KB elnöksége volt. Az 1924. évi szövetségi alkotmány szabályozta a Szovjetunió állami szervezeti rendszerét, a szövetségi és köztársasági szervek viszonyát, azonban az emberi jogok felfogásán nem változtatott. Az 1936. évi Buharin nevéhez fűződő sztálini alkotmány több változtatást vezetett be: * a szovjeteket általános választójog alapján minden szinten közvetlenül, területi alapon választják, * külön fejezetet szentelt az ügyészségnek, a bíróságnak, formailag a bírói függetlenség elvét is

leszögezte, * Az alkotmány propagandisztikus célokból tartalmazta az alapvető jogok akkoriban szokásos

jóformán teljes katalógusát (de ebből a valóságban nagyon kevés valósult meg). Nem változott az államhatalom egysége, de már kirajzolódtak a különböző állami szervek közötti munkamegosztás elvei. Sztálin halálát követően különböző alkotmánymódosítások igyekeztek valamiféle garanciákat teremteni az emberi jogok, a szabadságjogok vonatkozásában. A következő szovjet alkotmány elfogadására 1977-ben került sor = brezsnyevi alkotmány. Annak ellenére, hogy az országban erőteljes gazdasági hanyatlás figyelhető meg, szélesítik az emberi jogok körét a szociális jogok vonatkozásában: pl. minden ember jogaként jelenik meg a lakáshoz való jog, tehát alanyi jog, de nincs semmilyen gazdasági alapja, hogy ezek érvényesülhessenek. A 80-as évek végén a gorbacsovi peresztrojkával indul meg egy demokratizálódási folyamat. Prezidenciális jellegű államformát teremtett, választási rendszert változtatott, létrejött az alkotmánybíróság, tehát olyan garanciális szervek, amelyek a polgári államokban már korábban megvoltak. A tagköztársaságok élni kívántak önrendelkezési jogukkal és kiváltak a Szovjetunióból. Létrejött a FÁK. Minden tagállamban önálló alkotmányozási folyamat indult el, amelynek eredményeként erős,


2009/2010 egyszemélyi hatalom alakult ki. Az elnök hatalma dominál, prezidenciális jellegű kormányzás jön létre. A közép- és kelet-európai országokban a II. világháború után elfogadott alkotmányok még a polgári demokratikus alkotmányokra emlékeztettek. A szocialista alkotmányozás akkor kezdődött meg, amikor erősödött a kommunista pártok vezető szerepe, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, az állami szervezet és az alapvető állampolgári jogok szabályozása az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára történt, figyelmen kívül hagyva minden nemzeti sajátosságot. Létrehozták mindenütt a legfelsőbb képviseleti szerveket helyettesítő szerveket (elnökségek, prezídiumok, államtanács, Elnöki Tanács formájában). Ezek kettős hatalmi funkciót láttak el, egyfelől a törvényhozó hatalom ülései közötti időszakban a parlamentet helyettesítették, az államfői jogokat pedig kollektív testületként gyakorolták. A 60-as évektől kezdődően az alkotmányokat már szocialista államok alkotmányaként fogadták el. Ezekben az alapvető állampolgári jogokat formálisan már mindenki számára biztosították, és előtérbe került a törvényességi garanciák fejlesztése. A 80-as évek végétől - a peresztrojka hatására - alapvető átalakulás, rendszerváltás ment végbe a népi demokratikus államokban is, amelyek jelentős változásokat hoztak: * a tervgazdaságot piacgazdaság váltotta fel, * pluralista politikai berendezkedés épült ki, * a szövetségi államokban tagállamok önállóságát biztosították, * az államhatalom egységének elvét felváltotta a hatalommegosztás elve, * kialakultak a helyi önkormányzatok, * megerősödött a parlament szerepe, * kollektív államfő helyett kialakult a Benjamin Constant által megfogalmazott egyensúlyi szerepet

betöltő köztársasági elnök intézménye, * a kormány a parlamentnek felelős, * létrejött az alkotmánybíróságok intézménye, * az emberi jogokat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően biztosítják.


2009/2010

6. A MAGYAR ALKOTMÁNYFEJL ŐDÉS AZ 1949. ÉVI ALKOTMÁNY ELFOGADÁSÁIG A XIII. századtól kezdődően Magyarországon az abszolút jellegű királyi hatalom korlátozott monarchiává alakult. Főbb mozzanatai: * Az Aranybulla (1222.) biztosította a nemesek egyéni személyi szabadságjogait, s a fegyveres

ellenállás jogát. * A rendi gyűlés egyre inkább szerepet kapott a törvényhozásban, s a XV. századra a törvényeket

már a király és az országgyűlés együtt alkotja. (Werbőczy: Tripartitum/1514 (Hármaskönyv): hangsúlyozta a köznemesség jogegyenlőségét). Szent Korona-tan: a korona már nem az egyháztól származtatott királyi hatalmat jelképezte, hanem a magyar államot: az államhatalom (a „Szent Korona egész teste”) a királyt és a rendeket együtt illeti meg. A király hatalma pedig a nemzettől származik, s hatalmát akkor gyakorolhatja, ha a nemzet az országgyűlés által megkoronázta. A Korona a szuverenitás jelképe volt. A rendi alkotmányosságért folytatott harc egyben a nemzeti függetlenségért folytatott harc is volt. Az alkotmány és az ország törvényei voltak azok, amelyek megakadályozták a Habsburg-házat abban, hogy tartományává tegye Magyarországot is. A XVII. század elejétől általánossá vált az a követelmény is, hogy a király a trónra lépésekor tegye le a koronázási esküt és szentesítse a legfontosabb közjogi biztosítékokat rögzítő koronázási hitlevelet. A koronázási eskü az ország alkotmányának és jó szokásainak megtartására szolgált.

* A vármegyei nemesi önkormányzatok évszázadokon keresztül nemzeti ellensúlyt képeztek, az alkotmány védőbástyái voltak az abszolutizáló törekvésekkel szemben.

* 1741. – Mária Terézia uralkodása. Sarkalatos jogok és mentességek: nemesi kiváltságok, melyeket a király rendelkezési köréből kivonnak � királyi önkény megakadályozása, a nemzeti függetlenség védelme.

* A rendi alkotmányosság korszaka 1790-től kezdődik, az akkori törvényekben a francia forradalom hatása jelenik meg, s akkor jelenik meg a mai értelemben vett alkotmány fogalma. Ekkor törvényekben kimondják, hogy

Magyarország önálló, független állam, amelynek saját alkotmánya van, rendelkeztek a törvényhozó/végrehajtó hatalom gyakorlásáról, rendi keretek között

megteremtették a hatalommegosztás elvét, rögzítették, hogy a király pátensekkel nem kormányozhat, hadiadót, hadisegélyt csak a törvényhozó szerv hozzájárulásával vethet ki, kimondták, hogy az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján történhet.

* A polgári alkotmányfejlődés korszaka 1848-ban történt azzal, hogy megszűnt a rendi képviselet, az alsóház általános választójogon alapuló népképviseletté alakult (cenzusok!) (V.tc.). A király a végrehajtó hatalmat a független magyar felelős minisztérium útján gyakorolta (III.tc.). Megszűnt a hűbéri függőség, megteremtődött a honpolgári jogegyenlőség, kiemelkedő volt az ősiség eltörlése, a jobbágyfelszabadítás, a sajtószabadság, vallásszabadság, a közteherviselésről szóló törvények.

* Az 1849. április14-ei trónfosztást követően felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása is. * A kiegyezés után, a dualista államszövetségi rendszerben visszatértek az 1848-as alkotmányos

monarchiát intézményesítő történeti alkotmányhoz. Kiépítették a polgári alkotmányosság garanciáit: bírói hatalom, bírói függetlenség, önkormányzatok.

* 1868. nemzetiségi törvény * 1869. közigazgatás és igazságszolgáltatás kettéválasztása * 1870. Legfőbb Állami számvevőszék * 1873. Ügyészségi törvény * 1878. Büntető törvénykönyv * 1879. első állampolgársági törvény * 1886. községi törvény, megyei törvény, lakóhely szabad megválasztása * 1895. szabad vallásgyakorlás * 1896. közigazgatási bíróság


2009/2010 * 1914. sajtótörvény.

* Az I. világháború után IV. Károly Eckartsaui nyilatkozatában 1918. november 13-án lemondott

az államügyek vitelében való részvételéről. * A Nemzeti Tanács 1918. november 16-i néphatározatában kimondta, hogy Magyarország

független népköztársaság. * 1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács proklamálta a Tanácsköztársaság létrejöttét.

A szovjet típusú államrendszer alapelemeit a június 23-án elfogadott alkotmány szabályozta. * A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a polgári történeti alkotmányhoz, Ausztriával

megszakadt az államjogi kapcsolat. Az államforma monarchikus (1921:47.tc.), de az államfői jogokat a kormányzó gyakorolta. Magyarország államformája 1945-ig király nélküli királyság volt.

* 1944 decemberében Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az állami szuverenitás letétményesének nyilvánította magát, Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott, s az államfői jogokat a Nemzetgyűlés Elnökségére ruházta. 1945 januárjától az államfői jogokat a Nemzeti Főtanács látta el.

* Az 1945. évi választások után megszűnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelős magyar minisztérium működött tovább.

* Döntő változást jelentett, amikor a Nemzetgyűlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmány, a csonka alkotmány. Eszerint:

* az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép, * Magyarország köztársaság, * államhatalmi ágak elválasztása, * végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján

gyakorolja, * a bíróságok a köztársaság nevében gyakorolják a bírói hatalmat, * biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait.

* A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejeződött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban is, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. Tartalma:

* Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama, * termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek,

szövetkezetek, * a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg, * államhatalom egységének elve: országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes

jogot, * az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyűlés

jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,

* az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, amely működéséért az országgyűlésnek felelős.


2009/2010

7. AZ 1949. ÉVI ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNY KÉS ŐBBI MÓDOSÍTÁSAI Az 1945. évi választások után megszűnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelős magyar minisztérium működött tovább. A Nemzetgyűlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmányt. A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejeződött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. (Ez az első átfogó alkotmányreform). A következőket rögzítette:

* Magyarország népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama, * termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek,

szövetkezetek, * a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg, * államhatalom egységének elvét rögzíti, (csak munkamegosztás van) * az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból adódó összes jogot, * az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyűlés

jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,

* az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, amely működéséért az országgyűlésnek felelős,

* a tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi szerveinek tekintették,

* a bírák - formálisan - függetlenek, * centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre, * alapvető jogok széles körét biztosította - a dolgozók számára, * utalt a dolgozók párjának vezető szerepére.

1949 után az Alkotmányt többször módosították Jelentősebb állomásai: * 1950/IV: a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság közötti szintet, az ítélőszéket megszüntette * 1953: bővült a kormány létszáma (+elnökhelyettes és 1. elnökhelyettes, ill. OT elnöke) * 1954/VIII: átalakul a tanácsrendszer, önkormányzati jelleget kap * 1957/II.: legalizálja a Kádár-kormányt Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezéssel,

megváltozik a címer, illetve kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról külön tv-nek kell rendelkeznie.

* 1972/I.: átfogó módosítás (második alkotmányreform): Magyar Köztársaság szocialista állam, bővíti és biztosítja a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat, az állami tulajdonon kívül elismeri a szövetkezeti, magán- és személyi tulajdont.

* 1983/II.: megszünteti a járásokat, létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot az országgyűlés bizottságaként, ami tulajdonképpen az Alkotmánybíróság elődjének tekinthető, de nem rendelkezett ugyanazokkal a jogosítványokkal: csak kormányrendeletet és annál alacsonyabb szintű törvényeket vizsgálhatott (az AT létrehozásának oka egy "szalonképesebb" demokratikus arculat mutatása a külföldnek, akkor kerültek haza a koronaékszerek).

* 1987/X.: Elnöki Tanács nem alkothat törvényrendeletet az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben

* 1989-ben több alkotmánymódosító törvény is született: tovább csökkent az Elnöki Tanács és nőtt az országgyűlés hatásköre, felmerült az Alkotmánybíróság felállításának lehetősége, törvény született az egyesülési és gyülekezési jogról az európai standardnak megfelelően, az emberi jogok érvényesülését az állam köteles garantálni, sztrájkjog, miniszteri felelősség, kormány felelőssége, népi kezdeményezés és népszavazás.


2009/2010 Végül:

* 1989. október 23-án hatályba lépett egy teljesen új Alkotmány (harmadik alkotmányreform) a politikai kerekasztal-tárgyalások eredményeként. A következő főbb kérdéseket szabályozta: * az államforma jellege: köztársaság.

(Eddig négy köztársaság volt: 1. 1848. 2. 1918. 3. 1946.02.01. I. tc-kel 4. 1989.10.23.) Politológiai fogalom, az állami berendezkedésnek az a formája, amelyben az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre választás eredményeként bízzák meg tisztségük ellátásával. Sajátosságai: * közvetlen választás, állampolgárok választójogának gyakorlása * demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amelyet választott képviselői útján

gyakorol, * megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve, * jellemzője a tiszta választási rendszer, ami a vezető szervek közvetlen választását jelenti, * érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság), * elutasítja az erőszakos cselekményeket, * az egypárt-rendszerrel szemben a pluralizmus, a többpárt-rendszer kinyilvánítása, ennek

alkotmányos szabályozása: a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek nem tölthetők be semmilyen párt tagjával (bíró, ügyész, Alkotmánybíróság, fegyveres testület hivatásos tagja), a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, közreműködhetnek a népakarat kialakításában,

* piacgazdaság bevezetése, * tulajdonformák egyenjogúsága: köztulajdon elsődlegessége megszűnik, a köz- és a

magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással,

* érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása, * a törvényhozó szerv az országgyűlés, funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat

gyakorló kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie,

* létrejön a köztársasági elnök intézménye, akinek mindkét hatalmi ág irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át,

* a nemzetközi és a belső jog kapcsolatában a nemzetközi jog elsődleges, * ténylegesen létrejön az Alkotmánybíróság, * létrejön az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az intézménye

* 1990-ben több részleges módosítás is történt: * kormány összetétele, * tagjait a kormány elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, * megszűnt a Miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztség, * létrejött a tárca nélküli miniszteri tisztség, * a köztársasági elnököt az országgyűlés választja 5 évre, * bekerült a miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványok, * változások történtek az országgyűlés szavazási módjában, * megszűntek az alkotmányerejű törvények, * címer (1990. évi XLIV. tv.), * képviselők mentelmi joga (1990. évi LIV. tv.) , * képviselők jogállása, * önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

(1990. évi LXIII. tv.). Az 1989. évi alkotmánymódosítás túl gyorsan zajlott, a 90-es részleges módosítások sem oldották fel a helyenként megtalálható ellenmondásokat. Ezért mindegyik párt a 94-es választásokat megelőzően


2009/2010 a választási kampányában ígéretet tett az új alkotmány megalkotására, amelynek legfontosabb tartalmi követelményei a következők voltak: * jogállamiság és az alapvető jogok garanciáinak a megerősítése, * a kialakult közjogi struktúra lényeges vonásainak megtartása, * bírói függetlenség erősítése, Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, * a gazdaság és a közpénz kezelésének alkotmányos szabályozása. A kormány az igazságügy-minisztert bízta meg az új alkotmány kidolgozásával, aki létrehozott egy Alkotmány-előkészítő Titkárságot, hogy szakértők bevonásával készítse el a koncepciót. Emellett felkérték az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetét a szakmai tevékenység koordinálására. Az országgyűlésben is létrejött egy Alkotmány-előkészítő Bizottság, élén az országgyűlés elnökével és frakciónként 4-4 taggal. A folyamatot kétszakaszosra tervezték:

- előbb a koncepció kidolgozását, a szabályozás elveinek kidolgozását, - majd ennek elfogadása után javaslattételt a normaszövegre.

A bizottságon belül a határozat elfogadása 5/6-os többséggel történhetett. Egyúttal ettől az időponttól kezdve alkotmányozási moratóriumot hirdettek, tehát addig, amíg az új alkotmány el nem készült, alkotmánymódosítások végrehajtására sem kerülhetett sor. A neves szakemberek forrásanyagaiból (Kukorelli István, Kulcsár Kálmán, Sajó András - Független Jogász Fórum, Jogtudományi Intézet) elkészített koncepció több helyen is alternatív megoldásokat tartalmazatott. A vitákat követő záró szavazáson végül is a szükséges 257 szavazat helyett csak 252-en szavazták meg a koncepciót. Némi szünet után elkészült egy módosított koncepció, majd annak alapján egy alkotmánytervezet is, de a beterjesztésére abban a kormányzati ciklusban már nem került sor. Vitás kérdések, amelyek megakadályozták a koncepció, a szöveg, a normaszöveg elfogadását:

1. Állam jellege: szociális állam, szociális jogállam, illetve független demokratikus jogállam elnevezést alkalmazzanak-e.

2. A gazdasági, szociális, kulturális jogok alanyi jogként, tehát bíróság előtt érvényesíthető jogként kerüljenek-e szabályozásra, vagy pedig úgy, hogy ezeknek a megvalósítására csak az állam anyagi erejének megfelelően kerüljön sor. Ha ugyanis alanyi jogként deklarálja az alkotmány, akkor ez bíróság előtt érvényesíthető, az állam ezt köteles biztosítani.

3. Fontosnak tartották, hogy az Alkotmányba kerüljenek és ne külön törvény szabályozza a demokrácia eszközeit, a népszavazást és a népi kezdeményezést.

4. Egy- vagy több kamarás országgyűlés legyen-e? A kétkamarás országgyűlés hívei azzal érveltek, hogy jobb törvények születhetnek, megvalósulhat olyan társadalmi csoportok, rétegek érdekképviselete a második kamarában, amelyek az első kamarában nem jutnak érdekképviselethez (vita tárgyát képezte az is, hogy egyáltalán melyek ezek a csoportok, kisebbségek képviselete, gazdasági kamarák stb. képviselete - heterogén, homogén?). Az ellentábor hívei arra hivatkoztak, hogy ott is meg akarják szüntetni a két kamarát, ahol van, mert lassítja a törvényhozást.

5. Képviselők létszáma: többségi álláspont volt, hogy kevesebb képviselőre van szükség. FIDESZ, FKGP álláspont. FIDESZ, SZDSZ az arányosítást preferálta, hogy többen kerüljenek be listáról a parlamentbe, mint egyéni választó kerületekből.

6. Köztársasági elnök választása, köztársasági elnök jogállása: közvetlenül a nép válassza, rendelkezzék nagyobb hatáskörrel a végrehajtó hatalomban. MSZP álláspontja: ezzel elvész a köztársasági elnök kiegyensúlyozó szerepe.

7. Nemzetközi jog és belső jog viszonya: nemzetközi jog hogyan érvényesülhet a belső jogban. Monista vagy dualista rendszer alakuljon-e ki, a nemzetközi szerződések megkötésével automatikusan a belső jogrendszer részévé váljék-e a nemzetközi jog, vagy a belső jogrendszer részévé tegyék-e azzal, hogy hazai jogszabályokban kihirdetik. A nemzetközi. jog elsődlegessége egyértelmű volt, ha egyszer csatlakoztunk valamely nemzetközi szerződéshez.


2009/2010 8. Igazságszolgáltatás szervezetrendszerében egyrészt vitapont volt az Országos

Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, amely az IM-től átvenné a bírák pályáztatását, kinevezésre szóló javaslattételt stb., vagyis a bírói függetlenség garanciáját jelentené, másrészt a bírói szervezet négyszintűvé tétele a táblabíróságok létrehozásával annak érdekében, hogy az Legfelsőbb Bíróságot tehermentesítsék az ítélkező tevékenységtől, s feladata az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás kialakítása legyen.

9. Az ügyészség az országgyűlésnek közvetlenül alárendelten működő szervezet maradjon-e, vagy a kormánynak, IM-nek alárendelten működjék, s feladatait a bűnüldözés, nyomozás, vádemelés, büntetés-végrehajtás, ezek törvényessége képezzék-e.

10. Alkotmánybírák választása: maradjon-e a 9 év és egyszer újra választhatók, vagy legyen 12 év, de ne legyenek újra választva.

11. Az állam területi beosztása is kérdés volt. Maradjanak-e a megyék vagy nagyobb szerepet kapjanak a régiók.

12. Végül az Alkotmány stabilitása érdekében garanciák beépítése, hogy nehezebbé váljék a megváltoztatás. Variációk: 2 cikluson át tilos változtatni, népszavazáshoz köti az elfogadását, népszavazással lépjen hatályba.

1997 második felében feloldották az alkotmányozási moratóriumot, mert néhány módosítás szükségessé vált: * állami vezetők felelőssége, * népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó alapvető szabályok, * több szintű igazságszolgáltatási rendszer (4), Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása.


2009/2010

8. SZUVERENITÁS ÉS NÉPSZUVERENITÁS . KÖZVETLEN ÉS KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA Politika : a hatalom (államhatalom) megszerzésével, megtartásával, gyakorlásával, befolyásolásával kapcsolatos tevékenység. Politikai rendszer: a politikai tevékenység szférájában kialakult nézetek, szervezetek, normák és az ezeket megvalósító emberi magatartások összessége. A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat. Két formája alakult ki:

1. Külső szuverenitás, állami szuverenitás: az állam független, az államhatalom gyakorlása külső befolyástól mentesen történik. Nem abszolút értelemben, mert az államok legtöbbjét nemzetközi szerződések, egyezmények kötik.

2. Belső szuverenitás: egy adott államon belül melyik szerv gyakorolja az állami főhatalmat, melyik szerv szuverén.

A szuverenitás mai formájában egy történeti fejlődés eredményeként alakult ki: * A középkori keresztény Európában a világmindenség ura az Isten, tehát az uralkodó hatalma is

tőle származik. * A rendi államban elismerték a hatalom isteni eredetét, de nem látták akadályát, hogy azt

korlátozzák. * A reneszánsz és a reformáció azt a felfogást képviselte, hogy a nép a szuverén, az uralkodó

hatalma a néptől származik. * Thobas Hobbes egy személy szuverenitása mellett érvelt, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi

szerződésből" eredeztette. * John Locke szerint az eredetileg természetes állapotban élő emberek társadalmi szerződést

kötöttek természetes javaik védelmére, a kormányzás tehát a kormányzottak megegyezésén alapul. * Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerződés c. művében a szuverenitás elméleti alapját, az ún.

népszuverenitást rakta le. Ez azt jelenti, hogy a nép részese a hatalomnak, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban, s a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg.

Ez a folyamat vezetett a polgári átalakulás keretében a népfelség, népszuverenitás elismeréséhez. A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Magyarországon és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az országgyűlésbe és az

önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a törvények megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormányzatok képviselőtestületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.)

A közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom

gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb.

A közvetlen demokrácia különböző technikai elemeken keresztül valósul meg: • népgyűlés: Svájc - a községek nagy részében népgyűlés dönt fontos kérdésekben,


2009/2010

• népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejű jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri,

• népi kezdeményezés, népi iniciativa: fontos elvi kérdés eldöntésére, • referendum/népszavazás:

• Következményét tekintve lehet • ügydöntő (eredménye kötelező mindenkire), vagy • konzultatív (irányadó jellegű), • mindkettő lehet kötelező v. fakultatív.

• Elrendelés szempontjából: • Kötelezően (obligatórius) • Fakultatív

• Területi hatály szerint: • Országos • Területi vagy helyi

• a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetően eltérőek a felfogások: Svájc: a területek hovatartozásáról döntő népszavazás megjelölésére használják; Magyarország: a törvényt megerősítő népszavazást referendumnak, a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések esetében tartott népszavazást plebiszcitumnak nevezik.

A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelően szabályozása is országos és helyi szintű. Országos szinten a szabályozást három törvény biztosítja:

1. az 1997/59. és 98. törvényekkel módosított Alkotmány , 2. a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló 1998:III. tv. és a 3. választási eljárásról szóló 1997:C. tv. 4. önkormányzat esetében a többször módosított 1990:LXV. tv.

A népszavazásnak két formája lehet: Ügydöntő/döntéshozatali, vagy Vélemény-nyilvánító/konzultatív Tárgya az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet, Kezdeményezheti: köztársasági elnök, kormány, országgyűlési képviselők 1/3-a, 200.000 választópolgár. Nem lehet népszavazást tartani: 1. Költségvetés; költségvetés végrehajtása; adók, illetékek, vámok kivetése. 2. Nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségekről 3. Az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló passzusairól 4. Az országgyűlés hatáskörébe tartozó személy-, szervezet-átalakítási kérdésekről 5. Az országgyűlés feloszlatásáról 6. A kormány programjáról 7. Hadi-, szükség-, rendkívüli állapot kihirdetéséről, kinyilvánításáról 8. Fegyveres erők belföldi, külföldi alkalmazásáról 9. Helyi önkormányzat képviselő testületének feloszlatásáról 10. Közkegyelem, amnesztia gyakorlásáról. Az ügydöntő népszavazás eredményes, ha:

• az összes választópolgár több mint egynegyede • az érvényesen szavazók több mint fele egyforma választ adott.


2009/2010 Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. A kezdeményezést az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújtják be. Az OVB dönt a felmerült kérdésről, illetve az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről. Döntése arra vonatkozik, hogy a kérdésben lehet-e népszavazást tartani, milyen a kérdés megfogalmazása, az ív megfelel-e a törvényes követelményeknek. (Megtagadhatja a hitelesítést: a témakör nem az országgyűlés hatásköre, a témakörben nem lehet népszavazást tartani, a kérdés megfogalmazása nem a törvényeknek megfelelő, illetve az aláírást gyűjtő ív nem megfelelő.) Ha igen, 4 hónapig lehet aláírást gyűjteni, az OVB ellenőrzi az aláírásokat. A kérdés hitelesítéséről, állampolgári kezdeményezés esetén a határidőben benyújtott megfelelő számú aláírásról az OVB elnöke tájékoztatja az országgyűlés elnökét, ezt követően az országgyűlés a kezdeményezést köteles napirendre tűzni. A népszavazás elrendeléséről az országgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt, kötelező elrendelni, ha 200.000 választópolgár kezdeményezte. Az országgyűlés dönti el, hogy a népszavazás ügydöntő vagy konzultatív. Kötelező népszavazás, ill. országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítése csak ügydöntő lehet. Időpontot a köztársasági elnök tűzi ki. Országos népi kezdeményezés: 50.000 választópolgár nyújthatja be azért, hogy az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az országgyűlés tűzze napirendre. Helyi népszavazás: Önkormányzati képviselőtestület köteles kiírni: községegyesítés, megszűnése, közös képviselőtestület alakítása, abból kiválás ügyében. Nem rendelhető el:

• költségvetés, • adónem és annak mértéke, • szervezeti, működési személyi kérdésekben, • képviselőtestület feloszlatásáról.

Polgármesternél kezdeményezheti • a települési képviselők 1/4-e, • képviselőtestület bizottsága, • önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár.

Helyi jellegű népi kezdeményezés: Minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Állampolgári kezdeményezés: az aláírásgyűjtő ív 1 példányát aláírásgyűjtés előtt a helyi választási iroda vezetőjéhez; megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani. 1 hónapig lehet aláírást gyűjteni. Népszavazás érvényes: ha a választók több mint fele szavazott Népszavazás eredményes: ha a szavazók több mint fele azonos választ adott. Jogorvoslati lehetőség: Alkotmánybírósághoz lehet fordulni az OVB (jóváhagyó/elutasító) döntése ellen, ill. az országgyűlés (elrendelő/elutasító) határozata ellen. A keresetet 3 napon belül kell benyújtani. Alkotmánybíróság jóváhagyhatja az OVB / országgyűlés döntését, ha nem hagyja helyben, akkor megsemmisíti a döntést és az eljáró szervet új eljárásra utasítja


2009/2010

9. A PÁRTOK ÉS MÁS TÁRSADALMI TÉNYEZ ŐK SZEREPE AZ ÁLLAMI AKARAT KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN

A népszuverenitásra épülő államban az állami akarat kinyilvánítása elvileg a nép képviselőin, illetve a közvetlen demokrácia intézményein keresztül történik. A törvényhozásban formalizált állami akarat kialakítására és megvalósítására azonban – intézményesen vagy anélkül – befolyást gyakorolnak a társadalomban szerveződő különböző csoportosulások és egyéb tényezők is. Ezek közül mindenekelőtt a politikai pártok szerepe érdemel figyelmet. A társadalmi szervezetek egy gyűjtőfogalom, amelybe a politikai pártok (kb. 160), a szakszervezetek = érdekvédelmi szervezetek (kb. 35), az érdekképviseleti szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek (56 -meghatározott társadalmi érdekeket képviselnek: ifjúság, öregek stb.) és az egyesületek (tűzoltó, sport stb.) tartoznak. A pártok jellemzői, amiben különböznek a társadalmi szervezetek egyéb típusaitól:

1. Egyesülési jog szerint jönnek létre, ehhez 10 alapító tag kell + szándéknyilatkozat + alapszabály. Meg kell választani a vezető szerveket, testületeket, általános bíróságnál be kell jegyeztetni magukat.

2. A pártok szervezeti keretet adnak a népakarat kinyilvánításához, a nép részt vehet a párt munkájában, a politikai életben való részvétel egyik formája párton keresztül történik.

3. A pártok a közhatalmi szervezetektől elkülönülten működnek, tevékenységükkel az állami szervek döntését nem befolyásolhatják.

4. Állami szerveknél pártszervezetek nem működhetnek. 5. Egyes párttagok állami tisztséget nem tölthetnek be, pl. nem lehet Alkotmánybíróság tagja,

köztársasági elnök, bíró stb. A valódi politikai párt: Célja az államhatalom megszerzése és gyakorlása, illetve részvétel az államhatalom gyakorlásában bizonyos közös ideológiai-politikai felfogás, gazdasági- és szociális érdekegyeztetés (program) alapján. Ennek érdekében programot állít fel, propagandát fejt ki, jelöltet állít, kampányt folytat. Az így parlamenti képviselethez jutó pártok közvetítő funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között, részt vesznek a népakarat szervezet közvetítésében és az állami akarat formálásában. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. A forradalmi pártok: A hatalomra kerülést erőszakkal is lehetségesnek tartják, míg más pártok erre a választások jogi keretein belül törekednek. Ennek során propagandát fejtenek ki, jelölteket állítanak, kampányt folytatnak. A parlamenti képviselethez jutó pártok általában:

• közvetítő funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között, • részt vesznek a népakarat szervezett közvetítésében és az állami akarat formálásában.

A pártok közhatalmat, államhatalmat közvetlenül általában nem gyakorolhatnak. Az államhatalmat a képviselőkből álló parlament, a parlamenti többség bizalmát élvező egypárti vagy koalíciós kormány és más állami, önkormányzati szervek gyakorolják. Az 1989/XXXI. módosított Alkotmány fogalmazta meg ezeket az elveket, amikor külön választotta a pártot és az államot, ezzel megszüntette a korábbi pártállam fogalmát. A pártok a többi társadalmi szervezethez képest többletjogosítvánnyal is rendelkeznek: költségvetési támogatásban részesülnek abban az esetben, ha a választásokon megszerezték a szavazatok 1 %-át, illetve alapvető szerepük van az országgyűlési képviselő választásban, hiszen ők állíthatnak jelölteket.


2009/2010 A modern politikai pártok eredete a XVIII. századi angliai királypártiakra és parlamenti pártiakra vezethető vissza. 1832. után a választójog kiterjesztése szükségessé tette, hogy a parlament tagjai a választópolgárok körében keressék a támogatást, vagyis politikai pártokat szervezzenek. A konzervatív (thory) és a liberális (whig) pártok mellett a századfordulón megjelent a munkáspárt is. Általában káderpártról és tömegpártról beszélhetünk. A káderpárt ún. elit párt, választási párt, befolyásos egyéniségek köré tömörül, laza szervezető, kevés közvetlen támogatója van. Tevékenysége a választásokkal, a parlamenti munkával függ össze. A tömegpárt lehetőleg minden állampolgárt igyekszik megnyerni magának, merev struktúrájú, nyilvántartott tagsága, apparátusa van, kiépült, koordinált szervezettel rendelkezik, pártfegyelem érvényesül. Az 1989. októberi átfogó alkotmánymódosítás jelentős változásokat hozott Magyarországon a pártok működése tekintetében. Az egypártrendszert megszüntetve kimondta:

• a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek,

• közreműködhetnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, • közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat

semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja, vagy tisztségviselője nem tölthet be. Ezek alapján, pl. párt tagja nem lehet az Alkotmánybíróság tagja, bíró, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, stb.

Az Alkotmány figyelembe vételével az 1989. évi XXXIII. tv. rendelkezett a pártok működéséről és gazdálkodásáról. A párt állami költségvetési támogatásra jogosult. Magyarországon az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egy későbbi tv-módosítás szerint – egyenlő arányban az Országgyűlésben az országos listákon mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A támogatás 75%-a az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg. Az állami akarat formálását befolyásoló más tényezők: A politikai pártokon kívül az állami akarat kialakítására és megvalósítására befolyást gyakorolhatnak a különböző esetileg szerveződő, vagy állandósult cél- illetve érdekcsoportok is, közöttük elsősorban a „pressure-group”-ok (= befolyást érvényesítő csoportok). Ezek tevékenységükkel befolyásolni igyekeznek a kormányzati munkát, mégsem tekintendők pártoknak, mert nem törekednek az államhatalom megszerzésére vagy gyakorlására. A pressure-group-ok arra törekednek, hogy befolyást gyakoroljanak arra a szervre, amely a döntéshozatalban a legbefolyásosabb és számukra is hozzáférhető. Erre széles körben felhasználnak jogilag intézményesített, jogilag megengedett és sokszor jogellenes eszközöket is. Amikor pl. a parlament törvényhozó tevékenységének befolyásolásáról van szó, jogilag intézményesített vagy megengedett eszköz általában a törvény-előkészítés során véleményük, érdekeik feltárása, tagjaik és támogatóik megválasztásának segítése (nálunk is a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. szerint a jogszabálytervezeteket véleményezésre meg kell küldeni az érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek). Pressure-group-ok mindig voltak nálunk is, napjainkban pedig szélesebb körben elterjedtek. Az a legfontosabb, hogy az ilyen tevékenység semmiképpen sem ütközhet a büntető törvénybe. A pressure-group-ok nagy figyelmet fordítanak a közvélemény befolyásolására is, ami sokszor alig mellőzhető szempont a döntéshozatali mechanizmusban. Az erre felhasználható leghatékonyabb eszköz a sajtó, amit ezért „negyedik hatalomnak” is szokás nevezni.


2009/2010 A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 4§-a rögzíti, hogy a műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. Ez azért fontos, hogy a különböző pártok részére biztosítani lehessen az audiovizuális sajtóhoz való egyenlő hozzáférhetőséget, anélkül, hogy közülük egyesek számára akár az államhatalom, akár a sajtó felett pénzügyi ellenőrzést gyakorló csoportosulások privilegizált helyzetet teremtenének.


2009/2010

10. A GAZDASÁGI RENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJAI . A kartális alkotmányok megjelenése óta maguk az alkotmányok is tartalmaztak a gazdasági berendezkedés alapjait érintő szabályokat, s ez az I. világháborút követő alkotmányozásban mind inkább jellemzővé vált. Az alkotmányok először az alapvető jogok körében biztosították pl. a magántulajdonhoz való jogot és annak védelmét az állam részéről történő tulajdonelvonással (kisajátítással) szemben. Így már az 1789-es francia Deklaráció és az 1791. évi amerikai Bill of Rights is kimondta, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, azt senkitől sem szabad elvonni, kivéve, ha a törvényben megállapított közérdek megköveteli, de ez esetben is kártalanítás ellenében. A liberálkapitalista államok alkotmánya abból indult ki, hogy az állam nem avatkozik be a gazdaságba. E tekintetben a döntő változást a „szociális”, vagy „jóléti” állam koncepciójának előtérbe kerülése hozta, amely abból indult ki, hogy az államnak, akár a magángazdaságba való beavatkozással is, biztosítania kell a polgárai részére bizonyos életnívót. Pl.: 1919. évi weimari Alkotmány arról beszél, hogy a gazdasági életet szervezni kell. A II. világháború után hangsúlyt kapott, hogy a munkahelyi demokrácia intézményeit ki kell építeni. Az 1947. évi Alkotmány 46. cikkelye pl. kimondta, hogy a munka gazdasági, társadalmi felemelése érdekében és a termelés igényeinek megfelelően a Köztársaság elismeri a dolgozóknak azt a jogát, hogy a törvény által meghatározott módokon és keretek között részt vegyenek a vállalatok vezetésében. A szocialista fejlődés során különösen a tulajdonnal, az állami gazdaságirányítással és az elosztási (szociális) viszonyok rendezésével kapcsolatos alapvető szabályokat sorolták a gazdasági rendszerre vonatkozó alkotmányjogi jelentőségű szabályok közé. A szocialista államfelfogás eleve abból indult ki, hogy az állam alapvető feladata az egész gazdaság irányítása. A gazdasági viszonyok, azaz a tulajdonviszonyok alkotmányos szabályozását az 1990/XL. törvény tartalmazza. Alapja : a magyar gazdaság piacgazdaság, annak is sajátos formája, a szociális piac. Ez azt jelenti, hogy a piac bizonyos negatív hatásait az állam szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozza, mert a piacgazdaság áruforgalmat, munkaerőt, tőkemozgást valósít meg. 1989-ben ezek a feltételek még nem voltak meg, ezért csak kezdetlege formája került szabályozásra. A törvény a gazdasági viszonyokat vegyes gazdaság formájában szabályozta, ennek alapján határozta meg az alkotmány a tulajdonviszony típusait. A tulajdonformák változása: * 1949/XX: a tulajdonviszony alapja a társadalmi tulajdon: állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon

(elismeri a magántulajdont is) * Az 1972. évi alkotmányreform a szabályozás alapjait meghagyta, de módosítással: a bérből,

fizetésből élők tulajdonformájaként elismeri a személyi tulajdont - korlátozással: egy lakás stb. * Az 1990/XL. alkotmánymódosítás gyökeres változást jelentett: eltörölte a régit és két

tulajdonformát, a köztulajdont és a magántulajdont határozta meg. Sajátos vonásuk, hogy egyenrangúak, egyenlő védelem illeti meg mindkét tulajdonformát, mindkettőt megilleti a vállalkozás joga, a gazdasági verseny szabadsága, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek bármilyen vállalkozási formában, polgári jogi tevékenységben. Szabadon szerződhetnek, vállalkozhatnak.

Különbség csak a tulajdonviszony alanyait tekintve van. A magántulajdon alanya a tulajdonos, a köztulajdon alanyai lehetnek:


2009/2010 * Állam : tulajdonosi minőségben kezeli a nemzeti vagyont. Hogy mi az állami vagyon, azt az

alkotmány fogalmazza meg. Az alkotmány utal arra, hogy a tulajdon tárgyainak körét egy külön törvény fogja taxative meghatározni (vita alapját képezi az állami és önkormányzati tulajdon meghatározásában!). Az állam, mint tulajdonos, a közhatalom gyakorlója, egyes vagyontárgyakra kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik: bankjegykibocsátás monopóliuma, fegyvergyártás joga stb.

* Állami vállalat az állam tulajdonában álló vállalatokat jelenti, mivel vállalat nem csak állami tulajdonban lehet. A vállalatok gazdasági társaságokban részt vehetnek, működésüket a gazdasági társasági tv. szabályozza, az állam gazdasági társulásokat alapíthat, képviselheti a magántulajdon mellett az állami tulajdont. Ha az állam tulajdonosi hányada 50%-nál nagyobb, akkor állami vállalatról beszélünk. Ebben az esetben együtt jelentkezik a köztulajdon és a magántulajdon.

* Szövetkezet: az alkotmány a szövetkezetnél hangsúlyozza: önkéntes alapon jön létre, gazdasági tevékenységet folytató, szövetkezeti forma. Az állam az ilyen szövetkezeteket elismeri, támogatja. Vagyonrész = üzleti tulajdon, szövetkezeti tv. tartalmazza a vagyonrészeket.

* Önkormányzati tulajdon : az alkotmány tiszteletben tartja, általános elv: működéséhez megfelelő támogatással, vagyonnal rendelkezik, de nem teljesen elhatároltak az állami és az önkormányzati tulajdon vagyontárgyai.

A gazdasági viszonyok alkotmányos szabályozásánál új elemként jelentkezik, hogy nemcsak a tulajdonformát határozza meg, hanem a garanciákat is, azaz biztosítja a tulajdon védelmét. Garanciák:

1. Biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Korlát csak két vonatkozásban jelentkezik: külföldi személyek tulajdona tekintetében (külterületi ingatlanokat=termőföld nem szerezhetnek - ez a dolgok jelenlegi állása szerint zsebszerződéseket jelenthet, 10 évi birtoklás után elbirtoklás - Ptk. kategória), illetve magyar állampolgár tulajdona termőföldre vonatkozóan: max. 300 ha vagy 6000 aranykorona földet szerezhet.

2. Másik garancia: konkrétan körülírja a magántulajdon kisajátításának szabályait: csak kivételesen, közérdekből, tv. alapján, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében lehet kisajátítani.

3. Elismeri az örökléshez való jogot, nem korlátozza. Magántulajdon: Jellemzője, hogy a köztulajdonnal egyenrangú, a tulajdon védelme is egyenlő, a jogosítványa is. Megilleti a vállalkozás joga, működésének kérdéseit a gazdasági társulásról szóló törvény szabályozza vagy az egyéni vállalkozásról szóló tv.: lehet Kft., Betéti Társaság, Rt (Zrt-Nyrt), Közkereseti Társasági forma stb. Az alkotmány módosítása után nőtt a magántulajdon köre, a 90-es években több jogszabály (kárpótlásról, privatizációról szóló) foglalkozott vele. A privatizációról szóló törvény (1995. évi XXXIX. tv.) az állami tulajdon magántulajdonba adását segítette elő. A hatályos Alkotmány szerint:

• a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. • Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát, amely ily módon külön

tulajdonformaként került elismerésre. • Az alkotmány külön szól az állami tulajdonról, ami a köztulajdon egyik formája, de

köztulajdon az önkormányzati tulajdon is. • Az alkotmány biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

A nemzetgazdaság állami irányításának alkotmányos szabályozása hazánkban: A nemzetgazdaság állami irányítása a modern államban mindenütt differenciált eszközrendszerrel történik. Különösen így volt ez a szocialista államban, amely elsőrangú feladatának tekintette az egész nemzetgazdaság irányítását.


2009/2010 Az eszközök a következők szerint csoportosíthatók:

• hatósági úton történő irányításról, vagy az államot mint az állami vállalatok tulajdonosát megillető irányítási jogosítványokról, illetve

• direkt, vagy indirekt irányítási jogosítványokról van-e szó. Az 1949. évi Alkotmány szerint:

• a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét népgazdasági terv határozza meg.

• Az Országgyűlés meghatározza az állami költségvetést, megállapítja a népgazdasági tervet. • A Minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását. • A helyi tanács vezeti a (helyi) gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, előkészíti a

helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját.

Az 1972-ben átfogóan módosított Alkotmány: Még mindig azt tartalmazta, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg, az állam irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot. Azonban 1968-tól, a gazdasági irányítási rendszer reformjának bevezetésétől kezdődően a konkrét tervutasításos, direkt irányítási rendszert olyan irányítási rendszerrel kívánták felváltani, ahol a tervcélok megvalósítását indirekt irányítási módszerekkel érik el. A népgazdasági terv kötelező ereje csak a gazdasági irányító szervekre és bankokra terjed ki. Az Alkotmány 1989. októberi átfogó módosítása kimondta, hogy Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság. Az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény ebből a megfogalmazásból elhagyta a tervezésre való utalást is. A hatályos Alkotmány alapján:

• az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.

• Az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami vagyon kezelését.

Az elosztási viszonyok és a magyar Alkotmány: A modern államban az állam beavatkozik a társadalmi termelésből származó jövedelmek elosztásába is. Különböző szempontokból szabályozza a jövedelmek elsődleges elosztását (bérszabályozás, adóztatás, stb.) Másrészt az állam, a közhatalom által beszedett adók, illetékek már nem csak arra szolgálnak, hogy az állam működéséhez szükséges kiadásokat fedezzék, hanem arra is, hogy a társadalmi termelésből származó jövedelmet vagy egy részét az állam által preferált célok megvalósítása érdekében, illetve a szociális szempontokat figyelembe véve újra elosztják (redisztribúció). Ez jellemző a mai szociális államra. Az 1949. évi Alkotmány alapelvként rögzítette:

• a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. • A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenki képessége

szerint, mindenkinek munkája szerint”. • különböző szociális, egészségügyi és kulturális jogok állami fedezetét részben vagy egészben

biztosította. Az 1989-ben módosított Alkotmány és a hatályos alkotmányszöveg: - a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam kiépítését tűzi ki célul. - Kimondja, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel munkája

mennyiségének és minőségének.


2009/2010 - A szociális, egészségügyi és kulturális jogok érvényesüléséhez biztosítja az állam anyagi

hozzájárulását. - Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel

gondoskodik.


2009/2010

11. AZ ÁLLAMI FELADATOK ÉS ÁLLAMI SZERVTÍPUSOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE (ELVÁLASZTÁSA ) Régi felismerés, hogy az államhatalom gyakorlása jól megkülönböztethető feladatok megvalósítását jelenti. Az i.e. IV. sz.-ban Arisztotelész a Politika c. munkájában már utalt arra, hogy az állam alkotmányát három tényező: a közügyekről tanácskozó szerv, az állami akarat megvalósítását végző magisztrátusok, valamint az igazságszolgáltatási testület jellemzői határozzák meg. Mégsem mondhatjuk, hogy Arisztotelész általános érvénnyel felvetette volna a törvényhozó, végrehajtó és a bírói funkciók elválasztását. A középkori Európában, főleg a rendi gyűlés megjelenését követően is jól megkülönböztethetők a törvényhozással, végrehajtással és bíráskodással foglalkozó szervek, de ezek hatáskörét nem választják el. Ennek oka, hogy a középkori feudális államfelfogásban a szuverén uralkodó egy személyben testesítette meg az államhatalmat, döntő szerepe volt a törvényhozásban, személyesen dönthetett és bíráskodhatott. Különösen így volt ez a polgári forradalmakat megelőző feudális abszolutizmus idején, amikor az uralkodó többször a rendi gyűléseket sem hívta össze. Az abszolút királyi hatalom és a hatalomkoncentráció megszüntetésének, a polgárság hatalomban való részesedésének biztosítása érdekében került előtérbe az államhatalmak konzekvens (= következetes) megosztásának, elválasztásának igénye. Ez az uralkodó hatalmát csak a törvények végrehajtása tekintetében ismerte el. Elméleti szinten határozott formában először John Locke A polgári kormányzásról. Két értekezés c. munkájában fejtette ki az államhatalom megosztásának követelményét. Két hatalom, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között tett különbséget. Kifejtette, hogy a törvényhozás joga a választott képviseleti szervet illeti meg, amely nem adhatja át hatalmát más kezekbe, hiszen saját hatalma is csak a nép által delegált, átruházott hatalom. A végrehajtó hatalom a törvények végrehajtását végzi, tevékenysége a törvényektől függ. A végrehajtó hatalom csak az ún. „föderatív hatalom” (háború és béke, a szövetségek, a külföldi személyekkel és közösségekkel kötött ügyletek kérdése) körében intézkedhet az ország érdekében. Ezt azért teheti, mert a külföldiek magatartása törvényekkel nem irányítható, előre nem látható. Az állami szervek az alkotmányban meghatározott feladataikat látják el. A polgári állam sajátossága, hogy alkotmányában leírja a fő elveket, meghatározza a feladatokat, illetve azt, hogy a feladatokat milyen típusú, szintű szerv látja el. Megosztja az állami szervek között a feladatokat, vagyis a hatalommegosztás elvét határozza meg. A középkor végétől beszélhetünk három hatalmi ágról: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Akkor még sajátos módon jelentkezett, nem különültek el egymástól élesen, de az uralkodó tevékenysége során megkülönböztetett jelleggel bírtak. A polgári forradalom idején a demokratikus jelleg vált meghatározóvá, a cél az volt, hogy ne egy kézben összpontosuljon a három hatalmi ág, hanem megosztás legyen. A zavartalan működéshez szükséges, hogy egy-egy hatalmi ág ne kerüljön túlsúlyba, ehhez fékek rendszere, egyensúlyi helyzet megteremtése szükséges. Montesquieu elve alapján: 1. 1791. francia alkotmány. Sajátossága: mereven elválasztotta a három hatalmi ágat. Későbbi,

további típusai alkalmazták Montesquieau elméletét, fékeket építette be: ha a végrehajtó túlzottan megerősödött, a parlament megvonta a bizalmat, így alakult ki a kormány felelőssége, illetve kiépült a bírói ellensúly-rendszer is.

2. 1787. USA alkotmánya már elve tartalmazta Monstesquieu elméletét: nem vált merevvé a hatalmi ágak működése, fékek és egyensúlyok rendszere kidolgozott, az egyensúly miatt egyik hatalmi ág beavatkozhat a másik tevékenységébe (elnöki vétő törvényhozással kapcsolatban, elnök hatáskörét illetően a szenátus jóváhagyási joga stb.).


2009/2010 A XIX. századtól a történeti fejlődés eredményeként a három hatalmi ágon túl: 1. Államf ői hatalom: a végrehajtó hatalomból kivált az államfő, önálló hatalmi ágként jelent meg,

megteremtve a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti egyensúlyt. 2. Önkormányzati hatalom: a 2. világháború után alakult ki a helyi területi igazgatás önálló hatalmi

ágaként. 3. Alkotmánybíróság: az alkotmányvédelem eszköze, önálló hatalmi ág. A XIX. századtól kezdődően felmerült, hogy nem is három, hanem több államhatalmi ág különböztethető meg. Franciaországban Benjamin Constant a Bourbon-restauráció idején hat különböző hatalmi ág létét és egyensúlyát fogalmazta meg. Ű Így: királyi hatalom

• végrehajtó hatalom • legfelsőbb képviseleti szerv • képviselőház • bírói hatalom • municipális vagy községi hatalom.

Azonban ma is a klasszikus hármas felosztás él. Ez határozza meg a polgári állam működését, az Magyar Köztársaságét is. A szocialista országok és a Szovjetunió más szervezeti rendet teremtett meg, az államhatalom egységének elve érvényesült, ami nem zárta ki a hatalommegosztást: államhatalmi képviseleti szervek irányítottak, országgyűléshez hasonló típusú szervek. A volt szocialista országokban a kormányzati szervek működésének alapja a Párizsi Kommün és az 1918. Orosz Föderáció alkotmányában megfogalmazott államhatalmi egység valósult meg. Az államhatalom központi szervei a legfelsőbb államhatalmi szervek, magyar országgyűlés típusúak (Legfelsőbb Tanács, Állai Tanács, országgyűlés stb.). Működésük sajátosságai:

1. korlátlan hatalom, a feladatok köre az Alkotmányban nem volt megosztva, 2. nagy létszámú testület 200-1200 fő (Magyarország: 260, Szovjetunió 1200), 3. üléseket nem rendszeresen tartottak, 2-4 alkalommal évenként, nem folyamatosan. Ezért

kialakult a helyettesítő szervek rendszere, a prezídiumok, amelyek feladata: 4. az államhatalmi képviseleti szervek helyettesítése, 5. az államfői feladatok ellátása (Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács), 6. törvényrendeletek alkotása (3-400 hatályos!).

Más államokban, más névvel, de működésüket tekintve azonos formában: Legfelsőbb Tanács Elnöksége, Államtanács stb. A végrehajtó hatalmat a kormány, mint igazgatási egység látta el. A 3. alkotmánytörvény, az 1989/XXXI. ezen változtatott. Magyarország polgári állami jellegűvé vált, a Monstesquieu-i elméletet megvalósító állami szervezeti modellel.

1. törvényhozó hatalom: országgyűlés gyakorolja. Ellensúly: AB - törvényeket alkotmányellenesnek minősíthet, hatályon kívül helyezhet.

2. végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, az államfőnek (köztársasági elnök) kiegyensúlyozó szerepe van. Ellensúly: a miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés intézménye, ami felelősségvállalást jelent.

3. a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány általános hatáskörű szerv. Eljárhat jogalkotói tevékenységben, ellensúly az Alkotmánybíróság Jogalkalmazói, államigazgatási feladatokat lát el, ellensúly: országgyűlés bizalmi viszonyának beiktatásával államigazgatási döntéseknél az általános bíróság.

4. a végrehajtó hatalom központi szervei:


2009/2010

• minisztériumok: a minisztereket rendeletalkotási jog illeti meg, ellensúly: Alkotmánybíróság, államigazgatási döntés esetén ellensúly: kormányfelügyelet, +bíróság.

• országos hatáskörű szervek: államigazgatási ügyben járnak el, ellensúly: törvényességi felügyelet, +bíróság.

5. Igazgatási szervezet: dekoncentrált állami szervek (földhivatalok, közigazgatási hivatalok). Döntésnél: törvényességi felügyelet, +bírósági út.

6. Helyi önkormányzatok: (1) képviselőtestület rendeletei - Alkotmánybíróság, (2) igazgatási jellegű döntésnél - bírói út, (3) szakigazgatási ügyben döntés - törvényességi felügyelet, +bírói út.

7. Igazságszolgáltatás: • a bíróság tevékenységében ellensúlyként jelentkezik: Legfelsőbb Bíróság jogegységi

határozata, Alkotmánybíróság (egyedi ügyben nem dönt, általános érvényű határozatot hoz, hogyan kell alkalmazni a jogot)

• ügyészség: országgyűlésen képviseleti interpelláció + kérdés • Alkotmánybíróság: alkotmánybírák jelölése (Az Alkotmánybíróság működése nem

korlátozható!) A magyar alkotmány az állami feladatokat, szervtípusokat a Monstesquieu-i elmélet alapján szabályozta, alapkoncepciója figyelembevételével. Az állami feladatok ellátása a szervtípusok között meg van osztva. A különböző szervtípusokba tartozó szervek tevékenységét ellensúlyozzák, ellenőrizhetik t őlük független, más szervtípusba tartozó szervek. Például:

• az Országgyűlés törvényhozó tevékenységének alkotmányosságát az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja

• a köztársasági elnök aktusaihoz általában a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges

• a Kormánynak rendelkeznie kell az Országgyűlés bizalmával • a helyi-területi önkormányzatok tevékenységének törvényességét önkormányzati ügyekben az

államigazgatási szervek ellenőrzik, törvénysértő döntéseiket az Alkotmánybíróság, illetve a bíróságok felülvizsgálhatják.

• A bíróságok által kiadott jogértelmező normák, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai (bár ezt vitatják), továbbá az alkotmányellenes jogszabályok alapján hozott, alkotmányos jogokat sértő bírói ítéletek az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.

• Az Országgyűlés tagjai a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörébe tartozó minden ügyben.

• Ha az Alkotmánybíróság egy törvényt alkotmánysértés miatt megsemmisít, az Országgyűlésnek módja van arra, hogy az Alkotmányt módosítsa és azzal összhangban a korábban megsemmisített törvényt újból elfogadja.


2009/2010

12. AZ ÁLLAMSZERVEZET , ÁLLAMI -TERÜLETI BEOSZTÁS ÉS ÁLLAMSZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSE A közhatalom területi szervezete szorosan összefügg az állami-területi beosztással. Az államok általában általános állami-területi egységeknek ismerik el a kisebb-nagyobb településeket (községeknek, városoknak), illetve kialakítanak nagyobb, esetleg különböző szintű településközi általános állami-területi egységeket is (pl. járásokat, megyéket, régiókat), főleg azért, hogy ezekhez igazodva építsék ki a közhatalom helyi-területi szervezetét. Az általános állami-területi egységek kialakítása számos tényezőtől függ:

• történelmi, földrajzi és gazdasági adottságoktól, • az ország nagyságától és népsűrűségétől, • a központi állami irányítás operativitásának igényeitől, • a nemzetiségi lakosság területi elhelyezkedésétől.

Ma Magyarországon a következő általános állami-területi egységek különböztethetők meg:

• községek, városok, a fővárosban és esetleg más városokban városi kerületek, főváros (települési szint),

• megyék (19), illetve a főváros (településközi vagy területi szint). a. Önkormányzatokat a községekben, városokban, fővárosi kerületekben, a fővárosban és a

megyékben alakítottak. b. Az államigazgatás dekoncentrált szervei elvileg minden általános állami-területi egységben

működhetnek. A dekoncentrált államigazgatási szervek kiépítése a hatékony munkaszervezés érdekében nem feltétlenül követi az általános állami-területi beosztást, hanem az ún. speciális államigazgatási-területi egységek szerint szerveződnek.

c. Speciális államigazgatási-területi egységeknek tekintendők a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. alapján a tervezési-statisztikai régiók, illetve fejlesztési régiók is. Ezek szerint bizonyos közigazgatási szervek is szervezhetők.

d. A területi bíróságok és ügyészségek, valamint a munkaügyi bíróságok a fővárosban és a megyékben, a helyi bíróságok és ügyészségek pedig általában egy vagy több városra és községekre, fővárosi kerületre kiterjedő működési körzetek szerint épültek ki.

A szerv azt jelenti, hogy több ember egy cél érdekében meghatározott tevékenységet végez, pl. egy önkormányzati csoport, osztály. Egy egységen belül több szerv szervezetet alkot. Az előbbi példánál maradva egy önkormányzatnál a különböző osztályok alkotják a polgármesteri hivatalt. A közhatalom is szervezet, különbözőek a feladatok, de differenciált területileg is. Tagozódását, a közhatalmi szervek rendszerét az Alkotmány rögzíti.

1. Általános jellegű: községek, városok, fővárosi kerületek = települési szint, települési szervek. Területi szervek: megyék, főváros. Itt működnek az önkormányzatok, jellegzetesek, sajátságokkal rendelkeznek. Az állam nagyságától függően más szervezeti kategóriák is jelentkezhetnek, pl. régiók.

2. Speciális jellegű: a közhatalmi szervek az államigazgatási területi egységével jelennek meg: * dekoncentrált szervek: önkormányzattól elkülönülve, központi irányítás alatt

végzik tevékenységüket (megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok, földhivatalok, TÁTISZ)

* területközi szervek: tevékenységi körük több megyét, települést érint (vízügyi igazgatóságok 3-4 megyét fognak át, postaigazgatóságok stb.).

Az államszerkezet az állam területi szervezete. Két típusa: egységes = unitárius állam (Magyarország.) és összetett: föderatív állam.


2009/2010 1. Az egységes, unitárius államban egy-egy közhatalmi tevékenységet egy típusú szerv lát el (egy

kormány, egy típusú minisztérium). (Az unitárius és a föderatív államtípus között van az ún. konföderációs állam. Az unitárius

konföderáció azt jelenti, hogy ezek az államok laza államszövetséget alkotnak, szuverének, önkéntes alapon két- vagy többoldalú - bilaterális v. multilaterális - szerződéssel jönnek létre, az együttműködés nem sérti az állam szuverenitását: SzU, FÁK, régebben USA (13 gyarmat egyesülése), Svájc államszövetsége.)

2. Föderatív állam: olyan államalakulat jön létre, amelyben több önálló állam szövetséget alkot:

USA/50 tagállam, Svájc/7 kanton, Németország/16 tartományt egyesít. Ezek a föderáció mintapéldányai. Közös jellemzőjük a kétszintű államszerkezeti modell: van szövetségi alkotmány, szövetségi kormány, szövetségi minisztériumok, de működnek a tagállamok hasonló szervei is: önálló alkotmány stb. jellemzi őket. Átfedés lehet, feladatokat nem tagállam, hanem szövetség lát el, pl. Ausztriában szövetségi bíróság, bár vannak tartományok - USA-ban a bírói szervezet önálló, kb. 20 államban van még halálbüntetés.

Az államszervezeti tagozódások az USA-ban, Svájcban, Németországban a legfejlettebbek. Kezdetlegesebb formái: * perszonálunió = két vagy több állam között közös államfő (Magyarországon 1849 előtt) * reálunió = különbség: közös az államfő, de/és vannak közös állami szervek egyes

tevékenységekre: hadügy, külügy, belügy, pénzügy (1860-ig OMM). Európai Unió: keverék. A föderáció jegyei megfigyelhetők � többségi elv alapján kötelező döntések vannak. Konföderáció jegyei � egyeztető diéta van. Autonóm területek: egységes és szövetségi államokban találhatók. Tendenciák az átalakulásra: egységes � szövetségi: Németország. Szövetségi � konföderatív: FÁK (Független Államok Közössége).


2009/2010

13. KORMÁNYFORMÁK A kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevők szervek egymáshoz való viszonyát jelenti. A kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani. (költségvetési törvényben + adótörvényben meghatározzák a pénzügyi eszközöket, személyi kérdésekben döntenek: választás vagy kinevezés, meghatározó elem a más államokkal való kapcsolatrendszer is.) A demokratikus berendezkedésű államokban általában a parlament és a végrehajtó hatalom csúcsszervei végzik a kormányzati tevékenységet. Egymáshoz való viszonya alapján, aszerint, hogy a parlament elsőbbsége érvényesül-e a végrehajtó hatalommal szemben, beszélhetünk parlamentáris vagy prezidenciális kormányformákról.

• Parlamentáris: a törvényhozó hatalom elsőbbsége figyelhető meg a végrehajtó hatalommal szemben a politikai felelősség intézményén keresztül.

• Prezidenciális: van a törvényhozó hatalomnak elsőbbsége a végrehajtó hatalommal szemben, de a végrehajtó hatalomnak nincs politikai felelőssége a törvényhozó hatalommal szemben.

Az alkotmányos monarchiában a végrehajtó hatalomban a király szerepe volt a meghatározó. Örökölte tisztségét, a törvényhozó szerv és a király együtt hozták a törvényeket. A király a törvények keretei között korlátlan hatalommal rendelkezett. Az általa kinevezett kormányon keresztül gyakorolta a végrehajtó tevékenységet. A miniszterelnök vagy szakminiszter ellenjegyezte a király döntéseit, ezzel levéve a felelősséget. A politikai felelősség a királyé, a jogi felelősség a parlamentnek felelős minisztereké volt. Manapság 4 kormányforma között tehetünk különbséget: 1. Parlamentáris monarchia (Anglia): A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet, ami nem azonos a kormánnyal. Ez egy szűkebb testület a miniszterelnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelős is érte a parlament előtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania hivataláról. király � az államfői jogosítványokkal rendelkezik, nincs felelőssége, tisztségét örökléssel nyeri el. kabinet � tényleges csúcsszerv, politikai és jogi felelőssége van. 2. Prezidenciális köztársaság (USA): A végrehajtó hatalom csúcsszerve a köztársasági elnök. A kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tőle a bizalmat. A törvényhozó hatalom elsőbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani. Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik. Az elnök jogosítványai: a hadsereg főparancsnoka, ő nevezi ki az Legfelsőbb Bíróság bíráit, nemzetközi szerződéseket köt, vétójog illeti meg, törvényt kezdeményezhet. Alkotmánysértésért felelősségre vonható, ez esetben az Legfelsőbb Bíróság jár el. Az Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként is működik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát. 3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország):


2009/2010 Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a köztársasági elnök és a kormány. A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik. Államf ő: nép választja, a kormány üléseit ő vezeti. Kormány: politikai, jogi felelőssége van. 4.Parlamentáris köztársaság (Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország): A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelős. A köztársasági elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem. A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki általában a többségi párt vezetőjét vagy a koalíció által megjelölt személyt. Államf ő: köztársasági elnök � formálisan vagy úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Jogi felelőssége van. Kormány: tényleges csúcsszerv � politikai, célszerűségi felelőssége van. A kormány és a parlament fúziós egységet képez: a kormány a javaslatait csak parlamenti többséggel tudja keresztül vinni. Kollegiális képviseleti vagy direktoriális kormányforma van Svájcban. Itt a törvényhozó szerv a Szövetségi gyűlés. Ez választja a Szövetségi Tanácsot, amely egy 7 tagú testület. A tanácsosok miniszterek, 4 évre választják őket, az idő letelte előtt nem lehet őket elmozdítani. Vezetőjük egyben az államfő is, évente más-más személy, maguk közül választják. A volt szocialista kormányzati rendszerek a hatalom egységének elvét vallották. A legfelsőbb népképviseleti szerv és az igazgatás központi szervei, valamint a kollektív államfő (Elnöki Tanács) között igazából csak munkamegosztás volt.


2009/2010

14. AZ ÁLLAMHATALOM GYAKORLÁSÁNAK ALAPVET Ő MŰKÖDÉSI ELVE : AZ ÁLLAMHATALOM GYAKORLÁSÁNAK ALKOTMÁNYOSSÁGA ÉS TÖRVÉNYESSÉGE

Az államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggő fogalmak és összefüggő követelményeket jelentenek. Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is. Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhető fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minden jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. Mindkettőről beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

1. Alkotmányosságról tartalmi értelemben akkor van szó, ha az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség vagy népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlőség elve, törvények elsődlegessége, emberi jogok érvényesülése.

2. Formai értelemben pedig azt jelenti az alkotmányosság, ha az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.

3. A törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a törvények „jók” legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.

4. A törvényességnek formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie: * A közhatalom önkényesen, jogi szabályozásban megjelenő alap nélkül ne

cselekedhessék. Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetőségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tőlük. Ez a követelmény 1789-ben az Ember és polgár jogainak deklarációjában került általános megfogalmazásra, ez lett az alapja a jogállam elterjedésének a polgári alkotmányfejlődésben. Azt jelentette, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabály i alapja van. Bírósági ítéletekben, igazgatási határozatokban hivatkozni kell a jogszabályokra.

* Klasszikus követelmény, hogy a társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom-gyakorlás elsődleges garanciája. A kizárólagos parlamenti törvényhozás követelménye később enyhült, s túlsúlyba kerültek a végrehajtó hatalom által alkotott jogszabályok.

* A legnyilvánvalóbb követelmény, hogy mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sőt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.

* Elengedhetetlen követelmény a törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetőséget teremtenek a törvénysértések megelőzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jogszabályba ütköző cselekvésének megelőzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési előírások, döntés-előkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenőrizhetősége, közhatalom és dolgozóinak felelőssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a végrehajtó szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenőrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.

A közhatalom jogszabályba ütköző cselekvésének megelőzését és kiküszöbölését (orvoslását) szolgáló garanciák körében igen lényeges pl.:

• a jogi szakértelem biztosítását szolgáló köztisztviselői képesítési és jogi konzultációs előírások kiépítése,

• a döntés-előkészítés (eljárás) formális jogi szabályozása, • a jogszabályok megtartásának különböző szervek részéről (hivatalból illetve jogorvoslati

kérelem alapján történő) ellenőrizhetősége,


2009/2010

• a közhatalom és dolgozóinak (politikai, fegyelmi, büntető és kártérítése) felelőssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái között elsősorban azok a garanciák igen fontosak, amelyek biztosítják pl.:

• a végrehajtás szervezeti, személyi és anyagi feltételeit, • a képviseleti, „felettes” igazgatási és esetleg más állami szervek jogszabály-végrehajtás feletti

ellenőrzését, • felfedett mulasztások orvoslását.


2009/2010

15. A JOGFORRÁSOK FOGALMA , FŐ TÍPUSAI . A TÖRVÉNYI SZINT Ű JOGSZABÁLYOK A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítő ereje biztosítja. A jogrendszer egy adott országban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok rendezett összessége.

• Tamandao-t követő (angolszász) • Római jogon alapuló (kontinentális).

Európában kétféle jogrendszerrel találkozunk: * Az ún. angolszász jogrendszer jellemzője, hogy az írott jog szerepe inkább csak a 19. század

végén nőtt meg, előtte a szokásjog, illetve a precedensek szerepe volt a meghatározó. Ez azt jelentette, hogy a magasabb szintű bíróság ítéletét, határozatát alacsonyabb szinten is alkalmazni kellett. Hátránya, hogy nehezen megismerhető és emiatt nehezen követhető a jogrendszer, előnye viszonyt, hogy könnyebben alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz, rugalmas. Alkotott jog.

* A másik jogrendszer a római jogot követő kontinentális jogrendszer. Írott jog, kialakult a jogforrások differenciált rendszere, szintek szerint egymásra épül. Előnye, hogy jobban elvárható az önkéntes jogkövetés, viszont kevésbé rugalmas, lassabban alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz. A rugalmatlanság következtében joghézagok is megjelennek, amelyek kitöltése a bírói jogalkalmazás során történik, vagy jogegységesítéssel, amelyet az Legfelsőbb Bíróság végez el.

A két jogrendszer egyre inkább közeledik egymáshoz. A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is. Jogforrások típusai:

1. Jogszabályok 2. Nemzetközi szerződések 3. Áljogszabályok, vagy pszeudó jogszabályok, 4. Lappangó, vagy látens jogforrások.

Foglalkozik vele:

• jogelmélet � általánosnak az adott jogrendszerre való alkalmazása • alkotmányjog-tudomány � adott állam jogrendszerén belül • minden jogág a saját jogforrásrendszerével foglalkozik.

Jogforrás: nincs elfogadott definíció. Jogalkotó autoritás: tekintély, ami az államot létrehozza. Jogforrás-fogalom: materiális, formális.

• Materiális jogforrás: jelenségek + tényezők, melyek a jog tartalmának eredetére utalnak. • Formális jogforrás: jelenségek + tényezők, melyekből a jog ereje, érvényessége származik.

Jogalkalmazói oldalról: alanyi jogok forrásai, ami a tárgyi jogban van. Jogalkotói oldalról: a tárgyi jog forrásait keresik. Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető.


2009/2010 Csoportosításuk:

• Országos vagy központi jogszabályok • Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek

Az országos vagy központi jogszabályok lehetnek:

törvényi szintű jogszabályok:

• alkotmány és alkotmányt módosító törvények: alkotmányban vagy azt módosító törvényben bármely kérdést bármilyen tartalommal és mélységben lehet szabályozni, az összes képviselő 2/3-os többsége szükséges az elfogadásához, az 1989/XVII. tv. szerint az új alkotmány majd kötelező referendummal is meg kell erősíteni

• rendes vagy közönséges törvények: az életviszonyokat csak törvényben lehet

szabályozni. Törvényeket mindenütt csak a törvényhozó szerv alkothat. Magyarországon ez a jog az országgyűlést illeti meg. Az országgyűlés univerzális, azaz általános törvényalkotó hatáskörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jogosult bármely kérdést, bármely tartalommal, bármely részletességgel törvényben szabályozni. Ez azonban nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal és az alapvető jog lényegét, tartalmát nem korlátozhatja. Az országgyűlésben a törvények elfogadása különböző szavazati arányokkal történhet:

• Alkotmány + Alkotmánymódosító törvények: összes képviselő 2/3-os

többsége • alapjogokra, közhatalmat gyakorló szervekre vonatkozó törvények a

jelenlévő képviselők 2/3-os többsége • egyszerű többséggel elfogadott törvények, vagyis a határozatképes

országgyűlés (=képviselők fele jelen van) jelenlévő tagjainak többségi szavazata.

Az országgyűlés kizárólagos törvényalkotó hatásköre azt jelenti, hogy az adott életviszony minden kérdésének a szabályozása (részletkérdése is) csak törvénnyel történhet, tehát abban az ügyben végrehajtási rendelet nem bocsátható ki (bűncselekmények statuálása, alapvető jogok és kötelességek).

Az országgyűlés rendelkezik kifejezett, azaz fenntartott törvényalkotó hatáskörrel is. A

kizárólagos hatáskörtől abban különbözik, hogy legalább felsőbb szinten az adott életviszonyt törvényben kell szabályozni, de a részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra (társadalmi rendje, berendezkedése, alapintézmények, állami szervezetek, működésük, hatáskörük, gazdasági rend, alapvető jogok érvényesülése, korlátai, garanciái).

• törvényerejű rendeletek: az Elnöki Tanács adta ki az országgyűlést helyettesítő

jogkörében. Törvényeket módosíthatott, helyezhetett hatályon kívül, egyetlen korlátja volt, az Alkotmányt nem módosíthatta. Formailag 1989. október 23. óta megszűnt, természetesen néhány még hatályos, de tartalmi értelemben felfogott törvényerejű rendeletek továbbra is léteznek. Ezek olyan jogszabályok, amelyeket nem a törvényhozó szerv alkot, de velük törvényt lehet módosítani, pótolni, hatályon kívül helyezni. Ma Magyarországon ilyen tartalmi értelemben vett törvényerejű rendelet kibocsátására rendkívüli körülmények fennállása esetén két szervnek van lehetősége:

* Az egyik a hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején létrehozott Honvédelmi Tanács (hadiállapot: ha az országot külső támadás éri; rendkívüli állapot: ennek a támadásnak a közvetlen veszélye fennáll), amely kiadhat olyan rendeletet, ami törvényt módosít, pótol, hatályon kívül helyez. Ez a törvényerejű rendelet addig marad hatályban, amíg a rendkívüli állapot fennáll. A Honvédelmi Tanács vezetője a köztársasági


2009/2010 elnök, tagjai a miniszterek, az országgyűlés elnöke, az országgyűlés pártfrakcióinak a vezetői és az Magyar Honvédség Parancsnoka.

* A másik ilyen eset, amikor vészhelyzetben a kormány jogosult törvényt

pótló, módosító, hatályon kívül helyező vagy végrehajtásban felfüggesztő rendelet kibocsátására - törvényi felhatalmazás alapján.

• Az országgyűlés kizárólagos törvényalkotási hatásköre: ezeket a kérdéseket kizárólag

törvényileg lehet szabályozni. Pl.: bűncselekmények • Atipikus törvények: Történelmi évfordulókról vagy személye tiszteletéről szóló

törvény. Pl.: 1946. évi IV. tv. Károlyi Mihály érdemeiről. b) rendeletek: kormányrendelet, miniszteri rendelet


2009/2010

16. A KÖZPONTI ÉS HELYI RENDELETALKOTÁS . A NEMZETKÖZI SZERZ ŐDÉSEK TRANSZFORMÁLÁSA A BELS Ő JOGBA

A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítő ereje biztosítja. A jogrendszer egy adott országban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok rendezett összessége. A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is. Jogforrások:

1. Jogszabályok 2. Nemzetközi szerződések 3. Áljogszabályok, vagy pszeudó jogszabályok, 4. Lappangó, vagy látens jogforrások.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető. Csoportosításuk:

• Országos vagy központi jogszabályok: törvényi szintű vagy rendeleti szintű jogszabályok • Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek

A rendeleteket nem a törvényhozó szerv alkotja, de mindenkire kötelező jogszabályok. A rendeleti szintű jogszabály alkotására a kormány és a kormány tagjai jogosultak, illetve a köztársasági elnök szükségállapot idején. A helyi szintű jogszabályt az önkormányzat adja ki. ez lehet: települési típusú önkormányzati rendelet és területi típusú önkormányzati rendelet. Fővárosi szintűre a főpolgármester + a megyei önkormányzat elnöke jogosult. Az életviszonyok gyors változása szükségessé tette a gyorsabb szabályozást is. A végrehajtó hatalom szervei főként végrehajtási rendeletek kibocsátására kaptak lehetőséget a múltban, de a század végétől a törvényekről a rendeleti jogalkotásra tevődött át a fő hangsúly. A rendeleti jogalkotás nem sérti a törvényhozás elsődlegességét, de vannak korlátai. Ilyen korlát a jogszabályi hierarchia. A törvények a hierarchiában magasabb szinten helyezkednek el, mint a rendeletek, ezért a rendelet - éppen a hierarchiában elfoglalt helyénél fogva- nem tartalmazhat a törvénnyel ellentétes rendelkezést. Az autonóm rendeletalkotást korlátozni lehet Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben. Rendeletek: Központi országos szervek közül rendeletet bocsáthat ki a kormány, a kormány elnöke és tagjai (� miniszteri rendelet). A jogbiztonság érdekében kell a szabályozás. � Megengedett lett a rendeleti úton történő szabályozás, de mindennek törvényre visszavezethetőnek kell lennie � csak végrehajtási rendelet lehet. Később: nem kell mindennek törvényi útra visszavezethetőnek lenni. Ezek az autonóm rendeletek. A rendeleti szintű jogszabályok két nagy csoportja a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek. A kormányrendelet kiadására kétféle módon van lehetőség: autonóm rendelet kibocsátása és végrehajtási rendeletek kiadása.


2009/2010 Autonóm rendeletalkotás: azt jelenti, hogy az adott életviszonyt elsődlegesen rendelet szabályozza, nincs törvényi előzménye. Ezeknek a köre azonban korlátozható. A rendeletek elsősorban a törvények végrehajtását szolgálják A törvény felhatalmazást ad a végrehajtási rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:

• Blanketta felhatalmazás: az Alkotmány vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetővé, hogy törvények végrehajtására ki lehet adni rendeletet.

• Általános felhatalmazás: konkrét törvény végrehajtására teszi lehetővé a végrehajtási rendelet kibocsátását.

• Konkrét felhatalmazás: egy törvény a saját végrehajtására meghatározza, hogy ki jogosult a végrehajtási rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a végrehajtást elvégezni, mi a végrehajtás tárgya. Tehát meghatározza a jogosultat, a tárgyat, a kereteket. Lényege, hogy az az adott törvény, mely rendelkezéseinek a részletezésére milyen körben, mely szerv adhat ki végrehajtási rendeletet. Ez a felhatalmazás nem ruházható át más szervre.

• Magyarországon rendeletet adhat ki:

• köztársasági elnök, • a megyei közgyűlés elnöke és • a főpolgármester, illetve • a kormány és • a kormány tagjai.

Rendkívüli rendeletalkotó jogköre van:

• köztársasági elnök: csak szükségállapotban (a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök rendelettel vezeti be)

• megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester rendkívüli állapot, szükségállapot, külföldi fegyveres csapatok váratlan betörése esetén a területi alkalmazás feltételeit rendeletben állapítják meg.

Rendes rendeletalkotási jogkör illeti meg a kormányt és a kormány tagjait.

• A miniszterelnök és a miniszteri rendelet a jogforrási hierarchiában azonos szinten helyezkednek el, minden esetben csak végrehajtási rendeletek lehetnek, vagyis a miniszter nem jogosult autonóm rendelet kiadására. Távollétében, akadályoztatása esetén a politikai államtitkár jogosult a miniszteri rendelet kiadására.

• Ha olyan életviszony kerül szabályozásra, amelyben több tárca, több miniszter is érdekelt, kétféle megoldás létezik: vagy együttes rendeletet adnak ki, s ezt a bevezető rendelkezésben jelzik, és mindannyian aláírják, vagy az ún. egyetértésben kibocsátott rendeletet adják ki. A szabályozásban leginkább érdekelt miniszter adja ki a rendeletet, a többivel egyetértésben. A bevezető rendelkezés ezt is tartalmazza, illetve az érdekeltek ezt is aláírják.

A helyi - önkormányzati - rendeletek az önkormányzat illetékességi területén mindenkire kötelezőek. Két szinten adhatók ki:

• Települési szinten: a települési képviselő testületek kiadhatnak autonóm és végrehajtási részletező rendeleteket is. Az autonóm rendeletek a helyi viszonyok rendezését szabályozzák. Korlátja: nem lehet szabályozni kizárólagos törvényhozási tárgykörben, illetve amit már korábban tv. vagy kormány szabályozott, nem lehet. (emlékeztetőül: országgyűlés autonóm rendeletalkotása: minden kérdést, minden tartalommal, minden szinten; kizárólagos törvényalkotása: a részletkérdéseket is; kifejezett törvény alkotása: a részletkérdéseket végrehajtási rendeletek szabályozzák). Végrehajtási rendeletet csak törvény vagy kormányrendelet végrehajtása céljából adhatnak ki az önkormányzatok.


2009/2010

• Megyei közgyűlés: csak a feladatkörében adhat ki rendeletet, pl.: SZMSZ, megyei önkormányzat tulajdonnal kapcsolatos kérdések, megyei címer + jelképek, megyei szervek működése.

Sajátos helyzet alakult ki a fővárosban. A kerület és a fővárosi közgyűlés is a települési szintet jelenti. Mivel a kerületek és a főváros között nincs alá-fölérendelt viszony, ha a főváros egészére vonatkozó életviszonyt kell szabályozni, akkor a főváros adja ki a rendeletet, a kerületi szintűt pedig a kerületi képviselőtestület szabályozza helyi rendeletben. (Ugyanez vonatkozik a megyék és a települések közti viszonyra is.)

Nemzetközi szerződések: Nemzetközi szerződés: a nemzetközi jogalanyok között létrejövő megállapodás, mely a felek akarat-megegyezését tételezi fel, írásban jön létre, nemzetközi jogok és kötelességek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. Nemzetközi jog alanyai: * Államok * Nemzetközi szervezetek. Szerződések: * bilaterális (kétoldalú) * multilaterális (sokoldalú) Akkor érvényesek, ha érvényesen megkötötték és a magyar jogrendszerbe integrálták. Az 1982/XXVII. tvr. szerint a nemzetközi szerződés megkötése a következő módokon történhet: * országgyűlés vagy köztársasági elnök ratifikálásával, * kormány jóváhagyásával, * csatlakozással, elfogadó nyilatkozattal, aláírással, elhárító nyilatkozat mellőzésével. Ratifikálni kell az Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú szerződéseket, amelyekkel kapcsolatban belső törvények kiadása, módosítása, hatályon kívül helyezése válik szükségessé, mert ütközik felük. A kiemelkedően fontos szerződéseket az országgyűlés ratifikálja (=jóváhagyás, megerősítés, törvénybe iktatás), más szerződéseket a köztársasági elnök is ratifikálhat. Ez esetben a törvénybe tartozóknál az országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, egyébként a köztársasági elnöknél miniszteri ellenjegyzés is kell! A nemzetközi szerződés a magyar államra kötelezővé válik, de nem válik mindenkire kötelező belső jogforrássá, csak akkor, ha a nemzetközi szerződést magyar jogszabállyal a jogrendszerbe becikkelyezték. A nemzetközi szerződést törvénnyel vagy kormányrendelettel kell kihirdetni, ezzel a magyar jog részévé válik. A jogszabályok hierarchiájában egy szinttel magasabban helyezkedik el, mint az adott jogszabályi forma általában. A szerződés fázisai: A felek tárgyalás kezdenek a szerződés kidolgozása céljából. Lehet kötetlen vagy nemzetközi konferenciákon. Ezeken a nemzetközi jogalanyokat meghatalmazottak képviselik. A szerződés szövege elkészülte után a meghatalmazottak parafálják a szerződést (= aláírják). Ezt az érintett államok aláírják. Megerősítés vagy ratifikálás: a jogosult szervek körét az Alkotmány határozza meg. Az országgyűlés vagy a kormány meglévő nemzetközi szerződéseihez kapcsolódik. Ez a hatálybalépés előfeltétele. A ratifikálási záradék következik, majd egymással kicserélik (2 oldalúnál), meghatározzák azt az országot, ahol ezt letétbe kell helyezni (sokoldalúnál). Belső jog integrális részévé teszik, azaz jogszabályban kihirdetik. Fenntartások: Sokoldalú nemzetközi szerződéskötés esetén a szerződő államoknak lehetősége van, hogy meghatározzák, hogy a szerződést elfogadják, de vannak olyan pontok, amelyekre nézve


2009/2010 fenntartó nyilatkozatot tesznek. Külkapcsolataink szempontjából fontos szerződéseket az országgyűlés, másokat a köztársasági elnök erősíti meg. A nemzetközi szerződéssel kapcsolatban: A jogszabályi hierarchiában eggyel magasabb szintű, mint a belső viszonyokat szabályozó törvények. Ezt az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy nem ellentétesek-e. Ha igen, a belső jogszabályok tartalmát igazítani kell. Az EU-val kapcsolatban: Az Európai Bíróság szerint a közösségi jog és a belső jogszabályok, ha egymással ellentétesek, a közösségi jogot kell alkalmazni. Érvényesül az „előfoglalás” elve, ami azt jelenti, hogy valamit a közösségi jog kimerítően szabályoz, későbbiekben erre már belső jogot alkotni nem lehet.


2009/2010

17. A JOGSZABÁLYOK HIERARCHIÁJA , KIHIRDETÉSE , UTÁNKÖZLÉSE , ÉRVÉNYESSÉGE ÉS IDŐBELI HATÁLYA

Az alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987/XI. tv. szerint a jogszabályok hierarchikus rendszerben helyezkednek el.

• Az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel, nem tartalmazhat azzal ellentétes rendelkezést, nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül.

• A jogszabály hierarchiáját a jogszabályalkotóknak a közhatalmi szervezetrendszerben elfoglalt helye határozza meg.

• Ennek megfelelően a jogszabályi hierarchia élén az Alkotmány áll, majd a kormányhatározatok, és az országgyűlés által alkotott törvények állnak.

o Ezek között is hierarchikus rend uralkodik: a minősített 2/3-os többséggel, 2/3-os többséggel, az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket követik a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek, amelyek esetében a települési és megyei szintű rendeletek azonos szinten helyezkednek el.

• A jogszabályok hierarchikus rendje egyrészt a demokrácia érvényesítését, az egységes állami irányítást és az irányítási jogosultság, felelősség terjedelmének a meghatározását szolgálja.

• Fontos a hierarchia abból a szempontból is, hogy az Alkotmánybíróság erre alapozva vizsgálja, hogy megfelelnek-e az Alkotmánynak, illetve a hozzájuk képest magasabb szintű jogszabálynak, vagyis erre alapozva semmisít meg jogszabályokat.

Hierarchia lényege: demokratizmus érvényesülését szolgálja, az egységes társadalmi irányítást valósítja meg. Rá alapítható az ellentétektől mentes jogrendszer kiépülése. Az Alkotmánybíróság is a hierarchiára építi döntéseit.

A jogszabályok kihirdetése Célja: az érintettek megtudják, milyen magatartást vár el a jogalkotó és így jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani. Országos szintű jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Miniszteri rendelet melléklete: ha nincs a Magyar Közlönyben, utalni kell arra, hol található. Önkormányzati rendelet: az önkormányzat szervezeti, működési szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon kell kihirdetni. 1881. – A törvényeket az országgyűlésben hirdették ki, azért, hogy az országgyűlés ellenőrizhesse, hogy a király azt a törvényt írta-e elő, amit elfogadtak. Utána publikáció. Ma: kihirdetés � jogszabály nyilvánosságra hozatala. 1999. évi LXXIV. (74.) törvény � halasztást nem tűrő esetben a kormány rendeletei a közszolgálati műsorszóró útján kihirdethetők, a nap bármely órájában hatályba lép. � a Magyar Közlöny következő számában és a napilapokban közzé kell tenni. Hiteles: Magyar Közlöny. Ahhoz, hogy a jogalanyok jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani, ismerniük kell a jogszabályokat. A központi jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A miniszteri rendelet melléklete tárcalapban is kihirdethető, ha ez közvetlenül nem érinti az állampolgárokat és a Magyar Közlönyben ezt közzétették. Csak jogszabályokat kell kihirdetni, minden más normát csak közzétesznek:

• Határozatok Tárában (kormány lapja), • tárcalapokban, • helyileg közzétehetnek nem jogszabálynak minősülő normákat az önkormányzat lapjában.


2009/2010 A kihirdetett szöveg a hiteles szöveg! Minden más közlés csak utánközlés, még akkor is, ha hivatalos jogszabálygyűjteményben jelent meg. Hivatalos jogszabály gyűjtemények:

• törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye (évente jelenik meg) • Hatályos jogszabályok gyűjteménye (1958 óta 5 évente adták ki, 1991-től

folyamatosan) Nem hivatalos jogszabály gyűjtemények:

• Magyar Törvénytár • számítógépes nyilvántartások.

A jogszabály akkor érvényes:

1. ha jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv bocsátotta ki: országgyűlés, kormány, miniszterek, önkormányzat (Honvédelmi Tanács, Köztársasági elnök); azonban nem elég, hogy a szervnek jogalkotó hatásköre legyen, szükséges az is, hogy a konkrét ügy szabályozására vonatkozóan rendelkezzék vele

2. ha beilleszkedik a jogszabályok hierarchiájába, 3. ha betartották a jogalkotásnál előírt eljárási szabályokat: a törvényt úgy kell megtárgyalni,

hogy az általános és részletes vita elkülönüljön, 4. ha kihirdették . A kihirdetéssel érvényessé válik, ettől kezdve érvényessége vélelmezett

mindaddig, amíg vissza nem vonják visszamenőlegesen vagy az Alkotmánybíróság a kihirdetés napjával meg nem semmisíti. (Vélelem= bizonytalan tény valóságosnak tekintése mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik).

Érvényessége fennáll, míg azt erre jogosult szerv vissza nem vonta vagy meg nem semmisítette a kihirdetésre visszamenőleg. Visszavonás: jogalkotó szerv teheti. Megsemmisítés: Alkotmánybíróság teheti. A jogszabály érvényességének a következménye: Elvárható, hogy ne adjanak ki a jogszabálynak ellentmondó alacsonyabb szintű jogszabályt akkor sem, ha még nincs hatályban, a kihirdetéstől számítva már kiadható a végrehajtó vagy a végrehajtást részletező jogszabály, sőt a végrehajtásra felhatalmazottnak ki is kell adni, hogy az alapjogszabállyal egy időben léphessen hatályba. Hatály: Lehet időbeli, területi és személyi hatály. Ez azt jelenti, hogy jogszabály meghatározott időtartamban, meghatározott területen szervekre vagy személyekre nézve jogviszony keletkezését, módosulását, megszűnését teszi lehetővé. Időbeli hatály: A jogszabály a hatályba lépés napjától kezdődően a hatály megszűntéig kötelező érvényű. Az időbeli hatály elkülönül az érvényességtől, ugyanis a kihirdetés és a hatályba lépés között bizonyos idő eltelik, ezt az időt törvényi szünetnek (Vacatio Legis) nevezzük. Lehet: a kihirdetés napján lépjen hatályba � rendkívül fontos társadalmi ok kell hozzá. A jogszabályban kell megjelölni a hatályba lépés napját. Úgy kell megállapítani, hogy kellő idő maradjon a megismerésre, a jogalkalmazó szerveknek a felkészülésre. Általában a hónap első napján lép hatályba, de előfordulhat, hogy a kihirdetése napján. Átfogó jogszabályok esetében hosszabb időt jelenthet. Hatály megszűnése: * megszűnhet kifejezett módon úgy, hogy később kiadott más jogszabály bizonyos időponttól

hatályon kívül helyezi (pl. a határidő lejárt, költségvetési törvény hatálya,) * Alkotmánybíróság - alkotmánysértés miatt - a jogszabályt bizonyos időponttól kezdődően

hatályon kívül helyezi: ezt háromféle időponttal teheti: * a jogszabály keletkezésére visszamenő időponttal = ex tunc,


2009/2010 * Alkotmánybíróság határozata alapján, mostantól = ex nunc, * későbbi időponttól = pro futuro ,

* megszűnhet más esemény bekövetkezésével: ha a kibocsátó szerv megszűnik, jogalkotó és az általa hozott jogszabály elválik egymástól (Elnöki Tanács megszűnt, de még több törvényerejű rendelet hatályos),

* hallgatólagosan: végrehajtási jogszabály hatálya megszűnik, ha az alapjogszabályt hatályon kívül helyezik, (Ha az új jogszabály a régivel ellentétes volt, a régi automatikusan hatályát vesztette (a Tripartitum alatt): lex posterior derogat legi priori. Most: nem így van, nem lehet elfogadni. A jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni.

* okafogyottá válik. A főszabály az, hogy a jogszabályt a kihirdetésétől kezdve, illetve a hatályba lépésétől kezdve alkalmazni kell. Ehhez képest vannak kivételek:

1. Hatályban van, de mégsem alkalmazható: ha jogszabály előírja, hogy hozzá végrehajtási jogszabályt kell kiadni, de azt még nem adták ki, akkor a jogszabály nem alkalmazható. Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányos mulasztást, határidő kitűzésével felhívja a mulasztót a pótlásra.

2. Ha a jogszabály hatályban van, de nincsenek meg az alkalmazhatóság feltételei: 1989/XXXI. létrehozta az ombudsman intézményét. Választására, hatáskörére, vele kapcsolatos eljárási szabályok meghozatalára 1993-ban került sor, hatályba is lépett. Mégsem lehetett alkalmazni, mert nem volt kire, 1995 augusztusában választottak ombudsmant.

3. Ha a jogszabály már nincs hatályban, mégis ezt a jogszabályt kell alkalmazni: bűncselekményt az elkövetéskor hatályban lévő jogszabály szerint kell elbírálni.

4. A jogszabályt alkalmazni kell a hatályba lépése előtt bekövetkezett jogviszonyokra. Ez az ex tunc hatály. Főszabály Magyarországon: jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen jogosíthat a jogszabály, de visszamenőlegesen kötelezettséget nem állapíthat meg

A jogszabálynak visszaható hatálya nem lehet. � Jogalkotásról szóló törvény. Kötelezettséget megállapító visszamenő hatálya nem lehet ugyan, de jogosultságot vagy jogot adó lehet.


2009/2010

18. AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS (NEM JOGSZABÁLYI FORMÁBAN KIADOTT ) NORMATÍV JOGI ESZKÖZEI A jogforrások egyik csoportját alkotják az ún. pszeudo- (ál) jogszabályok, ennek egyik fajtáját képezik az állami irányítás normatív jogi eszközei. A jogszabályok azzal a céllal jöttek létre, hogy mindenkire nézve kötelezőek. A pszeudo jogszabályok formálisan mindenkire vagy senkire nem kötelezőek, azonban mindenkivel szemben alkalmazhatók. Két csoportja van: 1. Belső normák: A pszeudo jogszabályok egyik csoportja bizonyos szervezetek belső szabályait

alkotják: SZMSZ, alapszabály. Ezek csak a szervezetre nézve kötelezőek, belső normák, de állami kényszerítő eszközzel érvényesíthetők, pl. kollektív szerződések, szövetkezeti, önkormányzati, egyesületi alapszabályok. Ezek is szabályozás céljából jönnek létre, mégsem mindenkire vagy senkire nézve kötelező.

2. Állami irányítás normatív jogi eszközei:

* Normatív határozatok: (határozatot hozó szerv neve + határozat száma + meghozatal ideje + névrövidítés + határozat megnevezése és címe) azzal a céllal jönnek létre, hogy szabályozzák az adott szervezet belső életét, vagy az irányítása alá tartozó szerveket. Kibocsátására jogosult az országgyűlés, a kormány, a kormánybizottságok és az önkormányzatok képviselőtestületei. Jellemzőjük, hogy mindig szervtől származik.

* Az országgyűlés pl. normatív határozatban rögzíti az országgyűlés házszabályait: ülésre, ülésszakokra, napirendre stb. vonatkozóan.

* Kormány normatív határozatai lehetnek az * 1001-gyel kezdődő normatív határozatok, amelyek vonatkozhatnak az irányított

szerveken túl másokra is. A Magyar Közlönyben kerülnek kihirdetésre, * 2001-gyel kezdődőek, amelyek csak a belső szervezetre és alárendelt szerveire

vonatkozó kérdésköröket szabályoznak. A Határozatok Tárában kerülnek kihirdetésre, és

* 3001-gyel kezdődő határozatok, titkos kormányhatározatok, amelyek egy-egy állami szervre vonatkozó feladatot állapítanak meg, pl. nagykövetek kinevezése, felmentése. Ezeket nem teszik közzé a hivatalos módon, ezekről a miniszterek külön értesítést kapnak.

* Normatív utasítás kiadására miniszter, Országház vezetője jogosult, * Az utasítások speciális fajtája a statisztikai közlemények, illetve a jegybanki rendelkezések. * Jogi iránymutatások (jogértelmező normák): országgyűlés és a kormány irányelvet bocsát ki,

amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetve állást foglal az állami és társadalmi élet fontos kérdéseiben.

Ha az új jogszabály a régivel ellentétes volt, a régi automatikusan hatályát vesztette (a Tripartitum alatt): lex posterior derogat legi priori. Most: nem így van, nem lehet elfogadni. A jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni. Jogi iránymutatások Jogértelmező normák:

* országgyűlés * kormány * miniszterek * országos hatáskörű szervek vezetői * legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsai

adják ki. Az országgyűlés és a kormány irányelveket adhat ki. Ezek általános érvényű célok és programok meghatározásai.


2009/2010 Elvi állásfoglalásokat a jogszabályok értelmezése tartalmazhat. Az országgyűlés és a kormány által kiadott ezen dolgok a Magyar Közlönyben lehetnek közzétéve. Irányelvet miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője is kiadhat. Miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői Tájékoztatókat adhatnak ki: tények vagy adatok, melyeket a jogszabályok végrehajtására rendelt szervnek ismernie kell a jogszabály végrehajtásához. Ezeket a tárca lapjában kell kiadni. Szervezetek belső normái: csak az adott szervezetre kötelező, de állami elismerésben részesül és állami kényszerintézkedéssel kikényszeríthető. Pl.: kollektív szerződés, egyesületi alapszabály, szövetkezeti alapszabály.


2009/2010 19. SZOKÁSJOG . A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG JOGEGYSÉGI HATÁROZATAI ÉS A JOGALKALMAZÓI

ESETJOG (PRECEDENSJOG) A lappangó vagy látens jogszabályok nem jogi szabályozás céljából jönnek létre, hanem a gyakorlatban alakultak ki, olyan íratlan magatartási szabályok, amelyeknek a meg nem tartását az állam jogszabályban vagy jogalkalmazásban szankcionálja. Főleg az angolszász jogrendszerű államokra jellemző. Megtalálható a nemzetközi jogban is, valamint a kontinentális jogfejlődésben főleg a feudális jogban 1. Szokásjog:

nem írott jog, államilag szankcionált, kikényszeríthető szokás. Amíg az állam nem létezett, nem volt állami hatalommal kikényszeríthető magatartás, ez volt az alapvető. (Ma: önkormányzati tv. kimondja, hogy a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni, vagy a ptk. szerint szerződés semmis, ha jogszabályba ütközik, de semmis akkor is, ha a jó erkölcsbe ütközik, ha feltűnő aránytalanság van a szerződés adok-kapok oldala között.) A történelmi fejlődés menetében kétféle módon jön létre:

• szokások szankcionálása révén és • bíróságok konkrét jogeseteket oldó tevékenységeiben, döntéseiben.

2. A látens v. lappangó jogforrások között kell beszélni az ún. jogalkalmazói, bírói esetjogról, a precedensjogról. Elsősorban az angolszász jogterületen kerül még ma is alkalmazásra. A precedens az egyedi jogalkalmazói döntésben vagy joggyakorlatban megnyilvánuló jogelv. A precedens a bíróságokra kötelező, azaz ha egy konkrét ügyben egy bíróság hozott határozatot, akkor a precedenst más bíróságoknak is alkalmazni kell, vagy az adott határozat szerint kell eljárni minden olyan ügyben, amelyben ez a precedens megtalálható. A kontinentális Európában - így Magyarországon sem - formálisan sem kötelező a precedens.

3. Jogegységi határozat: Legfelsőbb Bíróság adhat ki annak érdekében, hogy a jogszabályokat a bíróságok egységesen értelmezzék és alkalmazzák. 5-5 tagból álló jogegységi tanácsok működnek a büntető, a polgári, a gazdasági, a munkaügyi és a közigazgatási szakágazatban. Jogegységi eljárást indítványozhat:

• a Legfelsőbb Bíróság elnöke, • a Legfelsőbb Bíróság kollégium vezetője és • a Legfőbb Ügyészség.

4. A bírói esetjog speciális formája az Alkotmánybíróság döntése. Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerből, vagy absztrakt módon értelmezheti az alkotmányt. Az alkotmányértelmezésnek az értelmező szabályai szintén mindenkire nézve kötelezőek.

5. Az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezései: Valamely alkotmányi rendelkezést többféleképp értelmeznek, az Alkotmánybíróság ezt egyféleképp értelmezi, ez mindenkire kötelező. Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerből, vagy absztrakt módon értelmezheti az Alkotmányt.


2009/2010

20. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG FEJL ŐDÉSE. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGVISZONY TARTALMA

Az állam főhatalma kiterjed a területre és a népességre, azaz a lakosságra. Az államterület az államhatárok által határolt szárazföld és belvizi terület, továbbá az ezek fölött elhelyezkedő légtér (kb. 80-90 km-es magasság - a világűr nem) és az ezek alatti földrész (ami technikai mélységben elérhető). Amely országoknak tengerpartja is van, ott 12 tengeri mérföldben határozták meg a határt (korábban 2 ágyúlövésnyire a parttól - jelentősége van, mert számos gazdasági lehetőség rejlik benne). Határfolyó esetén az államterülethez tartozik a "sodorvonal" által meghatározott rész, tehát nem a folyó középvonala. Föld alatti államterület: amilyen mélységig az adott technikai színvonalon elérhető mélység található. Úszó államterület: az állam lobogóját + felségjelét viselő hajó. Hadihajó: idegen területen is. Kereskedelmi hajó: nyílt tengeren. Repülő államterület: adott országban lajstromozott, felségjellel ellátott. Katonai: mindenhol. Polgári: csak a levegőben. Az állam területe, mivel más államokkal érintkezik csak nemzetközi összefüggésben vizsgálható, szuverenitását is csak a nemzetközi jogban elismert területén gyakorolhatja. 1961. – Bécsi egyezmény: a diplomáciai testületek épületei, közlekedési eszközei nem tartozhatnak a fogadó államhoz. Magyarország felségjoga az 1947. évi Párizsi Békeszerződésben meghatározott területre terjed ki, megváltoztatása is csak nemzetközi szerződéssel történhet. Az állampolgárság fogalma a polgári átalakulás idején merült fel, a jogegyenlőség, az egyenjogúság gondolatával. A feudális államszervezetben más volt a kapcsolata a közhatalmi szerveknek az állam területén élő egyes csoportokkal, más volt a jobbágy/közhatalom között, a földesúr/közhatalom között, városi polgár/közhatalom között. A Rousseau-féle Társadalmi szerződés, amely a szuverenitást a néptől származtatta, vezetett el ahhoz a gondolathoz, hogy szükség van arra, hogy az állam és a területén élő lakosság megkülönböztethető legyen olyan szempontból, hogy kik az állampolgárok, hogyan keletkezhet, illetőleg szűnhet meg az állampolgárság, mi a tartalma az állampolgársági jogviszonynak. Az állam lakossága a nemzetközi jog értelmében az állam területén élő valamennyi személy. Alkotmányjogi értelemben azonban a lakosság több csoportra oszlik:

• állampolgárok, • külföldiek és • hontalanok.


2009/2010 Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fűz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik. Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élő más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet, bármikor elutazhat, megilletik az alapvető jogok, a választójog, a közhivatal viselésének joga, a konzuli védelem joga, ugyanakkor a köteles eleget tenni pl. a honvédelmi kötelezettségének, ami a hontalanokra, külföldi állampolgárokra nem vonatkozik. (Az adózás kötelezettsége mindenkit érint.) (Az állampolgárság olyan jogi viszony, amely egy fizikai személynek egy konkrét államhoz való tartozását fejezi ki. Ebben a jogviszonyban az állampolgári jogot nyert a politikai-állami hatalomban való részvételre, az állam jogi védelmére, illetve köteles az állam törvényeit tiszteletben tartani.) Állampolgárság-fogalom megjelenése:

• Ahol nincs jogegyenlőség, nem lehet állampolgárságról beszélni (pl.: földesúr-rabszolga). • Lényeges az ott lévők államhoz való kötődése. Nemzetállamok létrejötténél beszélhetünk

róla. • Természetjogi iskola szerint: az egyének természetes állapotából vezethető le. Társadalmi

szerződés. • Státuszelmélet: az állampolgárság állapot, ami a születéssel kezdődik, és a halállal szűnik

meg. • Közjogi-dogmatikai megközelítés: az állam és polgára között alá-fölérendeltségi jogviszony

van. • Mai definíció az állampolgárságra: államjogi vagy alkotmányjogi jogviszony, mely egy

nevesített fizikai személy és konkrét állam között jön létre. Alapján az állampolgárokat különleges jogok illetik meg, ezeket külföldön is élvezik; az állampolgárokat különös kötelezettségek terhelik.

A magyar állampolgársági jog története

* Már a reformkor előtt, az 1700-as években felmerült az állampolgársági jog kérdése. Hajnóczy

József készített elsőként törvénytervezetet, de nem került elfogadásra. * 1844-ben Szemere Bertalan közreműködésével készült egy honosítási törvény-tervezet, ez sem

került elfogadásra. * 1848-ban átfogó törvénytervezet készült, ezt sem fogadták el. * Az első állampolgársági törvény az 1879. évi L. tc. Korszerű volt, tükrözte a kor általános

politikai és jogi viszonyait is, vagyis nem teremtett egyenjogúságot férfi-nő között. Ha magyar nő külföldi férfival kötött házasságot, állampolgárságát automatikusan elvesztette. Ha 10 évig külföldön élt, szintén automatikusan elvesztette az állampolgárságot. Házasságon kívül született gyerek apa állampolgárságát kapta, csak akkor az anyáét, ha apa

ismeretlen. * Ezt a törvényt az 1922. évi XVII. tv. módosította. Ennek a törvénynek a rendelkezése az I.

világháborút követően Magyarországtól elszakad területekkel kapcsolatban rendelkezett. Az ott élő magyar állampolgár kedvezményesen szerezhette vissza magyar állampolgárságát.

* A következő módosításra 1939-ben került sor (XIII.), amely az előbbivel szemben hátrányos, negatív tartalmú törvény volt. Bevezette az állampolgárságtól való megfosztás intézményét. Egyfelől bűncselekmény elbírálásakor a bíróság szabhatta ki az állampolgárságtól való megfosztást, másrészt pedig bevezettek egy olyan rendelkezést, hogy az a magyar állampolgár, aki külföldön állampolgárságot szerzett, automatikusan elveszti állampolgárságát. Ez a rendelkezés a háborút megelőző időszak azon törvényei közé tartozik, amelyeket zsidó törvénynek szoktunk nevezni. Tehát a faji okokból üldözöttek, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot, máshol állampolgárságot szereztek, ennek következtében automatikusan elvesztették állampolgárságukat.

* 1945-ben a II. világháború után született 9590. Kormányrendelet alapján mindazok visszakapták az állampolgárságukat, akik az 1939. évi miatt elveszítették, illetve nem tette lehetővé az


2009/2010 állampolgársás visszaszerzését mindazoknak, akik a II. világháború idején részt vettek az embertelen cselekedetekben.

* Az 1948. évi XI. tv. a második állampolgársági törvény. A honosításnak nem volt vagyoni feltételhez kötve, 10 éves távollét sem járt az állampolgárság elvesztésével, nem volt ugyan jogegyenlőség férfi/nő között, de külföldivel kötött házasság nem járt automatikusan az állampolgárság elvesztésével.

* 1948. évi LX. tv. cikk: 1949. 02. 01-jével hatályos. Az 1879-eshez képest lényeges változást vezetett be:

* Meghatározta az eljárni jogosult szervek körét: kormány és a belügyminiszter. * Az a magyar nő, aki külföldivel házasodik, csak akkor veszíti el a magyar

állampolgárságát, ha az adott államban állampolgárságot szerez. * Egy helyben lakás 5 év helyett 3 év lett.

* A harmadik állampolgársági törvény az 1957. évi V. tv. volt. Politikai okok miatt még tartalmazta az állampolgárságtól való megfoszthatóság intézményét, de bármely szülő után lehetett születéssel állampolgárságot szerezni, 3 évi Magyarországi tartózkodás után honosítással már állampolgárságot lehetett szerezni. Kettős vagy többes állampolgárság lehetőség szerinti kizárása

* 1995-ben született meg a jelenleg hatályos negyedik (LV.) állampolgársági törvény Szigorodtak az állampolgárság-szerzés feltételei, honosítás esetében 8 évre emelték a Magyarországi tartózkodás időtartamát, megszűnt az állampolgárságtól való megfosztás jogintézménye.

Állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezmények, szerződések * 1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: senkit nem állampolgárságától, illetve

állampolgársága megváltoztatásának jogától megfosztani. * 1957. Genfi Egyezmény: menekültek jogi helyzetét rendezi: kedvezményes úton lehet

megszerezni Magyarországon az állampolgárságot. * 1957. New York-i Egyezmény: férjezett nők állampolgárságával kapcsolatos kérdések. * 1961. Bécsi Egyezmény: diplomáciai testület tagjaival kapcsolatos kérdések * Gyermekek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény. Az 1993. évi LV. tv. alapelvei: 1. Nem lehet különbséget tenni magyar állampolgárok közt aszerint, hogy milyen módon keletkezett

az állampolgársága. 2. Megvalósítja a család állampolgári egységének elvét, ami azt jelenti, hogy az egy családhoz

tartozók azonos állampolgárságot szerezzenek. 3. Könnyítéseket tesz a családtagok számára az állampolgárság megszerzéséhez. 4. Megteremti a férfiak/nők egyenjogúságát: azt mondja ki, ha a megszületett gyermek bármely

szülője magyar, a gyermek is magyar állampolgár lesz. 5. Azért, hogy lehetőleg ne legyen senki hontalan, bevezeti a területi alapon (ius soli) történő

állampolgárság-szerzést (nálunk a vérségi elv - ius sanguinis - a meghatározó). 6. Megfogalmazza a visszaható hatály tilalmát: állampolgársági ügyeket mindig aszerint a törvény

szerint kell elbírálni, amely az állampolgársági esemény megtörténtekor volt hatályban. 7. Magyar állampolgár az, aki a törvény hatályba lépésekor magyar állampolgár volt. Uniós állampolgárság: 1992-es Maastrichti szerződés óta létezik. Csak kiegészíti a nemzeti állampolgárságot, nem helyettesíti. Jogai:

• EU-ban szabad mozgás, tartózkodás, letelepedés, • Ha állandó lakóhelye nem a nemzetisége szerinti országban van, akkor ugyanúgy joga van

a helyhatósági választásokon aktív, illetve passzív választójogot gyakorolni, mint a saját hazájában,

• Nem állampolgársága szerinti országokban diplomáciai védelem illeti meg olyan feltételek mellett, mint a többi uniós állampolgárságút,

• Joga van a munkavállaláshoz, • Joga van a tanuláshoz ( nem érheti hátrány amiatt, mert nem nemzeti állampolgár),


2009/2010

• Információhoz való jog, • Petíciós jog, panaszjog, indítvány vagy kérelem benyújtásának joga megilleti az Unió

bármely hivatalos nyelvén (így magyarul is), és ezen a nyelven is kell, hogy választ kapjon.


2009/2010

21. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE 1. A törvény erejénél fogva, születéssel:

* Születésénél fogva magyar állampolgár az, akinek valamelyik szülője magyar állampolgár. Ez a „ius sanguinis”, a vérségi elv, ami nálunk meghatározó, de Európa több országában ez a gyakorlat.

* „ Ius soli” - területi elv - alapján mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők gyermekét,

* illetve az ismeretlen szülőtől származó, Magyarországon talált gyermeket, amíg a külföldi állampolgársága be nem bizonyosodik.

2. Családjogi ténnyel: A nem magyar állampolgár házasságon kívül született gyermeke visszamenőleges hatállyal magyar állampolgár lesz, ha magyar állampolgár. * teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, * az apaságot/anyaságot bíróság állapítja meg, * utólagos házasságkötéssel. Ennek további feltételei:

* a leendő férj és a gyermek között legalább 16 év korkülönbségnek kell lennie, * a leendő férjnek a házasságkötés előtt tudnia kell a gyermekről és magáénak kell elismernie.

3. Honosítással (kérelemre): Konjunktív feltételei (együttesen kell fennállniuk): 1. 8 éve Magyarországon lakik, bejelentett címe van, bevándorlását engedélyezték v. menekültként

elismerték 2. magyar jog szerint büntetlen előéletű, és ne folyjék ellene büntetőbíróság előtt eljárás

Magyarországon 3. megélhetése és lakhelye Magyarországon biztosítva legyen 4. a honosítás ne sértse az Magyar Köztársaság érdekeit 5. alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tegyen.

Kedvezményes esetek: 1. magyar állampolgárral min. 3 éve érvényes házasságban él, 2. ha kiskorú gyermeke magyar állampolgár 3. ha magyar állampolgár örökbe fogadta 4. ha menekültként elismerték (Genfi Egyezmény alapján annak minősül, nem elég, ha annak

mondja magát. Az 1-3. eset a család állampolgársági egységét szolgálja. A többi feltételnek meg kell lennie! Különös kedvezmény:

ha magyar nemzetiségűnek vallja magát, ha felmenője magyar állampolgár volt 1 év Magyarországi tartózkodás után kérheti honosítását, a többi feltételnek meg kell felelnie.

Kivételesen kedvezményes eset: Egyetlen feltételnek kell megfelelnie: büntetlen előéletű legyen, és ne folyjék ellene büntető eljárás magyar bíróság előtt honosításához az Magyar Köztársaságnak különösen fontos érdeke fűződik, pl. élsportoló.

Nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie: • cselekvőképtelen • korlátozottan cselekvőképes

8 év helyett 5 év helyben lakás elegendő, ha:

• 3 éve legalább magyar állampolgárral házasságot kötött, • magyar házas fél meghal 3 éven belül, • gyermeke magyar állampolgárságot szerzett, • magyar állampolgárok fogadták örökbe (kiskorú esetében),


2009/2010

• menekültként tartózkodik Magyarországon, de nem menedékesként. Visszahonosítással (kérelemre): A honosítástól annyiban tér el, hogy valaha volt magyar állampolgár, csak valamilyen oknál fogva elveszítette. Alkotmányos alapismeretekből nem kell vizsgát tennie, egyébként a többi alapfeltételnek meg kell felelnie. A honosítási kérelmet a lakóhely szerint anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, okmányokkal igazolva az összes feltétel meglétét. Az előterjesztő a belügyminiszter, és a köztársasági elnök dönt. Döntéséről honosítási okiratot állít ki. Az állampolgárnak 2 hónapon belül a polgármester előtt esküt, fogadalmat kell tennie. Ha 1 éven belül nem teszi le, hatályát veszti. Az állampolgárságot a fogadalom letétele napján szerzi meg. Ha előtte meghal, az okirat kiállításától kell állampolgárnak tekinteni. A honosítás a köztársasági elnöknek olyan diszkrecionális joga, amit indoklás nélkül elutasíthat. A köztársasági elnökhöz címzett személyes írásbeli nyilatkozattal visszaszerezhetik állampolgárságukat annak napjától, akiket:

* 1947. X. tv. alapján vagy ezt követően fosztottak meg tőle, * 1945-47. között kiadott Kormányrendelet alapján veszítették el, * 1947-1990. május 2. között kérelmükre elbocsátással szüntették meg. *

Magyar állampolgársági jogviszony Speciális kötődés az állam és az egyén között. Tartalma: az állampolgárt megillető jogok és a rá terhelődő kötelezettségek. Az állampolgár kötelessége:

- Betartani a jogszabályokat, - Közterhekhez való hozzájárulás, - Tankötelezettség (kiskorú gyermek taníttatásáról szóló kötelezettség) - A haza védelme:

� személyes szolgálaton alapuló kötelezettség o honvédelmi kötelezettség: megelőző védelmi helyzet, minden olyan lakóhellyel

rendelkező magyar állampolgárt érint, 18-40 év közötti férfi. o polgári védelmi kötelezettség: békeidőben is, minden olyan lakóhellyel rendelkező

magyar állampolgárt érint, 18-55 év közötti férfi, illetve 18-50 év közötti nő, o honvédelmi munkakötelezettség: kizárólag rendkívüli állapotban (szellemi és fizikai

munka) minden olyan lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt érint, 18-60 év közötti férfi, illetve 18-55 év közötti nő.

� vagyoni szolgálaton alapuló kötelezettség: bármikor igényelheti az állam: állampolgároktól, jogi személyektől, társaságoktól

Az állampolgár joga: - Államalkotó tényező, - Részt vehet országgyűlési, önkormányzati, EU parlamenti választásokon (aktív-passzív

választójoggal rendelkezik), - Közügyek gyakorlás (meghatározott feltételek mellett), - A Magyar Köztársaság területéről nem lehet kiutasítani, bármikor hazatérhet, - Nem lehet megfosztani magyar állampolgárságától, - Konzuli védelem illeti meg: alanyi jog, a konzul minden segítséget köteles megadni külső

ország-beli eljárás során, információ, jogi segítség, - Diplomáciai védelem illeti meg: ha egy idegen országban a hatóságok egy magyar

állampolgárral szemben nem megfelelően bánnak, a magyar állam felléphet (nem alanyi jog!!!)


2009/2010

22. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGVISZONY MEGSZ ŰNÉSE Az állampolgárság tartós jogviszony, fő szabály szerint a születéstől a haláláig általában egy-egy állampolgársági jogviszonyban él mindenki, azonban lehet, hogy időközben bizonyos esetekben mégis változás következik be. A magyar állampolgársági jog fejlődése során az állampolgárság megszűnésének a módjai többször változtak. * 1789/L. elbocsátással, 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nő). Nem vizsgálták azt, hogy

megszerzi-e ezzel egyidejűleg máshol. * 1939/XIII. megfosztással, büntetőjogi szankcióként, illetve elvesztette, aki más állampolgársággal

rendelkezett. * 1947/X. megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem

reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek - teljes vagyonelkobzás! * 1948/LX. magyar nő külföldivel kötött házasság esetén csak akkor veszthette el állampolgárságát,

ha megszerezte a férj államában * 1957/V. maradt az elbocsátás kérelemre és maradt a megfosztás intézménye is. Azt foszthatták

meg, aki külföldön tartózkodik, súlyos bűncselekmény miatt hazai/külföldi bíróság jogerősen elítélte, vagy azt, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hűség ellen - politikai döntés alapján.

* 1993/LV. nemzetközi egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szűnhet meg a magyar állampolgárság:

1. Lemondással: köztársasági elnököz intézett nyilatkozattal, ha 4 feltétel együttesen fennáll:

külföldön lakik külföldi állampolgár, vagy annak megszerzésének valószínűségét ígérvénnyel igazolja, magyar bíróság előtt bűntető eljárás nincs ellene folyamatban, ill. büntetésének végrehajtása

elévült, adó vagy köztartozása nincs.

Belügyminiszter határozatban állapítja meg, hogy ezek a feltételek fennállnak. Ha hiányoznak, a határozat felülvizsgálata kérhető a Fővárosi Bíróságon. Ha fennállnak, BM javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A köztársasági elnök a lemondás elfogadásáról okiratot állít ki, ezen a napon megszűnik a magyar

állampolgárság.

2. Visszavonással (nem kérelemre!). Magyar állampolgárság akkor vonható vissza, ha: az illető külföldön lakik, magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, valótlan adatok szolgáltatásával, tények

elhallgatásával, hatóságot félrevezetve szerezte meg, DE: csak a megszerzéstől számított 10 éven belül vonható vissza!

Belügyminiszter határozattal állapítja meg. A megállapítással szemben a Fővárosi Bíróságnál keresettel lehet élni. A visszavonásról a BM előterjesztésére a köztársasági elnök dönt. A köztársasági elnök döntését a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, állampolgársága

közzététel napján szűnik meg. Szervek: Honosítási, visszahonosítási, lemondó nyilatkozatot a lakóhely szerint anyakönyvvezetőnél kell előterjeszteni � belügyminiszter � köztársasági elnök. A köztársasági elnök a honosításnál mérlegelési joggal rendelkezik. Feltételek megléte esetén is megtagadhatja. Ha nem tagadja meg: a honosítási okiratot a lakóhely szerinti polgármesternek küldi meg. Ezután állampolgársági esküt tesz. Ekkor lesz állampolgár, kivéve, ha meghal.


2009/2010 Ha külföldön nyújtja be ezeket, a Magyar konzuli szerveknél nyújtja be � belügyminiszter � köztársasági elnök.


2009/2010

23. A KETTŐS (TÖBBES ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A HONTALANSÁG . ELJÁRÁS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÜGYEKBEN

Kettős (többes) állampolgárság: Az országok nem összehangolt szabályozása miatt előfordulhat, hogy valaki kettős (többes) állampolgár lesz. Ez létrejöhet (úgy, hogy pl. a szülők eltérő állampolgárságú személyek, mindegyik államban a „ius sanguinis” van érvényben, ilyenkor a gyermek kettős állampolgár lesz, sőt többszöröződhet úgy, hogy az egyik szülő országában a „ius soli” van érvényben.)

• a szülők különböző állampolgárságúak, és a vérségi elvet vallják. • szülők különböző állampolgárságúak, és a gyermek területi elvet valló országban születik (3-

as) • valaki lemond az egyik állampolgárságáról, a másik országban állampolgárságot szerez, de

még a lemondást nem fogadták el. Ez több problémát okozhat:

melyik ország jogszabályai vonatkoznak rá? hol köteles alkotmányos kötelezettségének eleget tenni? (katonáskodás) diplomáciai védelem esetén államközi konfliktusok keletkezhetnek, harmadik ország esetén melyik állam részesíti védelemben?

Mindezek miatt törekedtek a többes állampolgárság megszüntetésére. Nemzetközi szerződések születtek erre vonatkozóan. * 1868. USA - Észak-német Szövetség (bilaterális) * 1869. USA - Dél-német Szövetség (bilaterális) Ezek voltak a Bancroft-féle szerződések - USA berlini nagykövete. * 1906. USA - dél- és közép-amerikai államok (multilaterális szerződés) Univerzális szerződések: * 1930. Hága: kettős állampolgárság elkerülésére * 1957. New York: férjezett nőkre vonatkozóan * 1961. Bécs: diplomatákra vonatkozóan * 1957-től a szocialista országok egymással kétoldalú nemzetközi szerződéseket kötöttek. Általános

szabály volt, hogy kettős állampolgárok 1 éven belül választhattak, hogy melyik ország állampolgárságát kérik. Ha nem választottak, azt "kapták", amely országban laktak. A születendő gyermek is azt az állampolgárságot kapta, amelyben laktak, ha a szülők egy éven belül nem nyilatkoztak. Ez 1989. után problémát jelentett, több 10 ezer szovjet állampolgárságú szeretett volna maradni magyar állampolgárként.

Az állampolgársági jogviszony tartalma

Magyar állampolgár köteles a magyar jogszabályok tiszteletben tartására külföldön is. Magyarországon minden alapvető jog megilleti, önkényesen nem fosztható meg állampolgárságától, a magyar állam területéről kiutasítani nem lehet, a hazatérés joga alanyi jog, külföldön diplomáciai és konzuli védelemben részesül.

o Diplomáciai védelem: nem alanyi jog, az állam lép fel az állampolgár érdekében, ha kell.

o Konzuli védelem: alanyi jog.


2009/2010 Hontalanság: külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezik . Eszerint a következő csoportokba lehet sorolni azokat a külföldieket, akik az Magyar Köztársaság területén tartózkodnak:

1. Vízummentességről kötött nemzetközi szerződések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók

2. Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy maximum 90 napig tartózkodhatnak itt.

3. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, maximum 1 évig 4. Bevándorlási engedéllyel itt-tartózkodók: bizonytalan időtartamra tartózkodnak itt,

letelepedés szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló személyi igazolványt kapnak

5. Genfi Nemzetközi Egyezmény alapján menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy attól való félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani. Nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint más, Magyarországon tartózkodó külföldi személy, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magyar állampolgárok: alapfokú oktatás, szerzői jogvédelem, állami segélyezés - közügyekben való részvétel joga nem illeti meg őket, közhivatalt nem viselhetnek, nem terheli őket a haza védelmének a kötelezettsége - személyi és úti okmányokat kapnak, más államnak menekültként itt-tartózkodót kiadni nem lehet, állambiztonsági és közrendvédelmi okból harmadik országba kiutasítható.

6. Diplomáciai mentességet élvezők: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, végrehajtást nem lehet foganatosítani, nem köteles tanúvallomást tenni.

7. Hontalanok. A Magyarországon tartózkodó személyek kötelesek:

1. a magyar jogszabályokat tiszteletben tartani, 2. a magyar hatóságoknak engedelmeskedni, 3. külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar

jogba, 4. egyes jogokkal külföldiek és hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság,

közhivatalt nem viselhetnek, 5. gazdasági-szociális-kulturális jogokat illetően egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek,

egyesekkel, pl. munkavállalással, csak engedéllyel. Honnan tudhatjuk, hogy valaki magyar állampolgár-e? Felmenők állampolgárságának vizsgálata. (Az állampolgárság megszerzésének idején hatályos állampolgársági törvényt kell figyelembe venni.) Nagyapa-édesapa állampolgárságát ilyen módon meg kell vizsgálni, és ha bizonyítható, ha az apa vér szerinti fia, akkor ő is magyar állampolgár. Az állampolgársági törvény tipikus példája annak, amikor egy jogszabály már nincs hatályban, de még alkalmazható. A magyar állampolgárságot lehet igazolni: személyi igazolvánnyal, útlevéllel, vagy speciális állampolgársági igazolvánnyal, amit a belügyminiszter állít ki kérelemre, amelyben

tanúsítja, hogy a kérelmező magyar állampolgár, vagy a kérelmezőnek megszűnt a magyar állampolgársága, illetőleg kiadhat ún. nemleges magyar állampolgársági bizonyítvány is, amiben azt tanúsítja, hogy az illető nem magyar állampolgár. Az ilyen állampolgársági bizonyítványoknak az érvényességi ideje 1 év.


2009/2010 Ha valaki az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításaival nem ért egyet, vagy kiskorú, vagy cselekvőképtelen, akkor helyette a gyámja vagy az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításainak a kiigazítása érdekében. o fokon a Fővárosi Bíróság jár el az ország egész területére kiterjedő illetékességgel, o fokon pedig az Legfelsőbb Bíróság. Eljárás állampolgársági ügyekben Állampolgársági törvény: 1993. évi LV. tv. Állampolgársági ügyekben történő eljárásról a Közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezik. Nincs visszamenőleges hatálya (a jogszabály a kihirdetés napját megelőző időszakra kötelezettséget és visszamenőlegesen jogokat nem állapíthat meg.) Korábban bekövetkezett jogi tényekre nézve nem lehet visszamenőleges hatálya. Állampolgársági ügyekben eljáró szervek: * anyakönyvvezető: nála kell benyújtani a kérelmet honosításra, visszahonosításra (esetleg

állampolgárságról lemondó nyilatkozatot is) * anyakönyvvezető adja ki a születési anyakönyvi kivonatot, amit csatolni kell a kérelemhez * polgármester: előtte kell esküt, fogadalmat tenni * adóhatóság: ha valaki lemond a magyar állampolgárságról, az adóhatóságnak kell igazolnia, hogy

nincs tartozása * belügyminiszter, ill. BM szervei az anyakönyvvezetőtől érkezett állampolgársági kérelmeket

véleményezik, továbbítják a köztársasági elnökhöz honosítás, visszahonosítás, állampolgárságról való lemondás ügyében,

* BM tesz javaslatot arra, hogy kitől vonják vissza a magyar állampolgárságot, * BM vizsgálja, hogy az alapfeltételeknek megfelelnek-e, * BM állítja ki az állampolgársági bizonyítványt * köztársasági elnökhöz továbbítja a kérést * köztársasági elnök: dönt a honosításról, visszahonosításról, állampolgárságról, elfogadja a

lemondó nyilatkozatot. * köztársasági elnököt mérlegelési jogkör illeti meg, honosítás, visszahonosítás, visszavonás nem

alanyi jog, csak a lemondás az. Ha a feltételek fennállnak, azt el kell fogadni. * A köztársasági elnök valamennyi döntéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges. A magyar állampolgárságról történő lemondás esetén bizonyítani kell, hogy fog, vagy szerzett más állampolgárságot – hontalanság kiküszöbölése. Kérelmet lehet benyújtani:

- honosítás, - visszahonosítás, - állampolgárságról való lemondás ügyében.

A kérelmező (cselekvőképes személy személyesen, cselekvőképtelen törvényes képviselője által) a lakóhelyileg illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön pedig az illetékes magyar konzulnál teheti meg kérelmét. Kiskorú személy magyar állampolgárságáról történő lemondásához, ha elháríthatatlan akadály nincs, mindkét szülő hozzájárulása szükséges. A kérelmekre az Anyakönyvvezetőnek 8 napon belül, Konzul esetében az első futárposta-fordultával kell választ adnia. A kérelem nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a kérelmező nem csatolt be minden szükséges dokumentumot, meg kell adni a hiánypótlás lehetőségét.


2009/2010 A belügyminisztérium előkészítő és javaslattételi joggal rendelkezik, a belügyminiszter megteszi javaslatát az államfőnek, aki egyedül jogosult dönteni állampolgársági kérdésekben. De önállóan nem dönthet, minden döntéséhez belügyminiszteri ellenjegyzés szükséges. Az ellenjegyzés az államfő döntésének érvényességi kelléke. Ha nincs ellenjegyzés, nincs jogkövetkezmény. Az államfő a magyar államszervezetben elfoglalt pozíciója miatt nem vállalhat túl nagy részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában. Döntéseiért nem tartozik felelősséggel. A politikai felelősség a belügyminisztert illeti meg, amelyet az ellenjegyzésével vállalt át a köztársasági elnöktől. A köztársasági elnök politikailag felelőtlen (nem felelős a döntéseinek a célszerűségéért) csupán közjogi felelősség terheli. A köztársasági elnök döntése ellen nincs fellebbviteli lehetőség. 1954. évi New Yorki egyezmény a hontalanok jogairól 1948. évi ENSZ nyilatkozat: minden embert megillet a megszerzett állampolgárság.


2009/2010

24. ALAPVET Ő JOGOK BIZTOSÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI Elméleti alapok: Az államilag szervezett társadalomban az embert megillető jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése. A megközelítés általában mindig egységes volt abban, hogy az államnak el kell ismerni és biztosítani kell az állampolgár alapvető jogainak érvényesülését. A korai társadalomelméletek általában abból indultak ki, hogy az alapvető jogok az „isteni jogból” erednek, amely felette áll az államnak, így azok érvényesülését az államnak el kell ismerni. Jellemző volt a görög társadalomelméletekben és a keresztény középkor jogfilozófiai gondolkodásában is. Aquinói Szent Tamás, a középkor nagy filozófusa az isteni törvényből vezette le az élet, a szabadság és a tulajdon védelméhez fűződő jogokat, amelyeket az uralkodónak tiszteletben kell tartani. Az újabb felfogás az égtől elválasztva, a „földre helyezve” alapozta meg az emberi jogok biztosításának szükségét. Az emberi jogok világias természetjogi felfogásának megalapozói között különösen az angol John Locke (1632-1704) és a svájci-francia Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) munkásságának volt nagy szerepe. Lényege: az emberek társadalmi szerződéssel államot hoztak létre. Megőrizték azonban az ember természetéből eredő jogaikat. Ezek mindenekelőtt a szabadság és a tulajdon. Az államnak ezen jogokat el kell ismerni és védeni kell. Ez a felfogás elméletileg megalapozta a polgári átalakulás menetében született első polgári alkotmányokban az emberi jogok elismerésének szükségét. A XIX. szd. második felétől került előtérbe a pozitivista jogi felfogás. Eszerint a jogok a bíróság előtt is érvényesíthető jogszabályokból erednek. Vagy a jogok nem mások, mint az államhatalom által önmaga számára jogszabályban állított korlátok. Az államhatalommal szemben nincs szó alanyi jogokról, de a tárgyi jogot érvényesíteni kell (amely pl. az állami szervek hatáskörére vonatkozik). Ennek reflexhatásaként következik be, hogy az állampolgár is védelemhez jut (Reflexjogi elmélet: egyik fő képviselője a német Paul Laband (1838-1918). Ezek és a hasonló pozitivista jogi felfogások szerint az állam mindenható, államon kívüli normák ebben nem korlátozzák. A szocialista jogelmélet is elvetette az állampolgári jogok természetjogi megalapozását. A jogok nem az egyedülálló, önmagában vett, természetes ember állapotát fejezik ki az államhoz való viszonyában, hanem a társadalmi emberét, az embernek, mint társadalmi, politikai lénynek a viszonyát a politikai államban szervezett társadalomhoz. Az állam nem döntheti el, hogy biztosítja-e az állampolgári jogokat. Az állami jogalkotást determinálják (determinál = kijelöl, meghatároz, megszab), illetve befolyásolják az alábbi körülmények:

• a korábbi, vulgarizáló marxista felfogások szerint a gazdasági vagy termelési viszonyok határozzák meg a felépítményt, közte a jogot és az állampolgári jogok biztosítását.

• A 60-as, 70-es évektől kezdődően tért nyert az értékközpontú megközelítés. Eszerint az állampolgári jogok biztosításával elő kell segíteni az általános szocialista értékek, a demokrácia, a szabadság, a törvényesség és a személyiség szabad fejlődését.

• Legutóbbi felfogás: a jogrendszerben biztosítani kell a nemzetközi standardnak megfelelő jogok gyakorlását.

Az emberi jogok nemzetközi jogi szabályozása és belső állami elismerése a jelenkori társadalmak egyre általánosabban érvényre jutó jelensége lett. Az emberi jogok biztosítása internacionalizálódott. Meghatározó lett a „természetjogias” felfogás olyan értelemben, hogy egy államon kívüli külső


2009/2010 tényező, a nemzetközi jog feltétlenül érvényesítendő követelményeket támaszt a belső jogalkotással és jogalkalmazással szemben. Történeti alapok: Az államok pozitív jogában az alapvető jogokat elismerő vagy biztosító alkotmányos dokumentumok között kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az angol jognyilatkozatoknak, közjogi paktumoknak, szerződéseknek (végül is törvényeknek), amelyekben a királyok a XIII. századtól kezdődően elismerték bizonyos alapvető jogok biztosítását. - A Magna Carta Libertatum (1215. – Nagy Szabadságlevél) János király és a Magna Cartát

fegyverrel kikényszerítő bárók megállapodása 63 cikkelyben sorolta fel a hűbéri jogokat és kötelezettségeket, rögzítette a király és a „szabad emberek” közötti viszonyt. Pl.: király és tisztségviselőinek önkénye, a jogtalan letartóztatás, száműzetés elleni védelem. Ide sorolható még pl.: II. András 1222. évi Aranybullája.

- A Petition of Rights (1628. – Jogok Kérvénye) az I. Károly által elismert, Parlamentben

összegyűlt lordok és közrendűek által megfogalmazott követeléseket tartalmazta, melyeket már a Magna Carta is tartalmazott.

- A Habeas Corpus Act (1679) biztosította, hogy kérelemre, ill. bírói parancsra a fogságban lévő személyt a bíróság elé állítsák, hogy az döntsön a fogvatartás törvényességéről.

- Az Orániai Vilmos által kiadott 1689. évi szabadságlevél, a Bill of Right ugyancsak az ősi jogok

megerősítésével kívánt gátat vetni a törvénysértéseknek, valamint annak, hogy a vallás, a törvények és a szabadságok veszélybe kerüljenek.

Ezeknek az angol dokumentumoknak nagy hatása volt az 1776-ban függetlenné váló amerikai gyarmatokon, majd az USA-ban kiadott alkotmányos dokumentumok elfogadására: - Declaration of Rights (1774 - Jogok Deklarációja) - Bill of Rights (1776 – Virgíniai Jognyilatkozat) - 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat - 1791. Bill of Rights-al kiegészített szövetségi alkotmány, az 1787. évi USA Alkotmány. Az 1789. augusztus 26-án elfogadott Az ember és a polgár jogainak Deklarációja (Déclaration des Droits de l’Homme et du Citoyen) elismeri és kinyilatkoztatja az emberek természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, azt, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlőnek születnek és azok is maradnak. Ilyen jogok pl.: tulajdon, szabadság, biztonság. Megkülönbözteti az állampolgári jogokat, ami főleg a törvényhozásban való részvétel joga és az egyenlő hivatalviselési jog. Ez a deklaráció később szerves részét alkotta az 1791. évi francia Alkotmánynak. Az alapvető jogok katalógusában a „jóléti” vagy „szociális” állam koncepciójának előtérbe kerülésével történt jelentős változás. Ez abból indult ki, hogy az államnak beavatkozással is kötelessége az állampolgárok számára bizonyos életnívót biztosítani. Az állampolgároknak intézményesen biztosítani kell a gazdasági-szociális-kulturális jogokat (= második generációs jogok). Ezt tükrözi az 1919. évi weimari alkotmány. Ez kimondta: - a munka állami védelmét, - a munkához való jogot, - a szakszervezeti szervezkedés jogát, - az állam részvételét a társadalombiztosításban,


2009/2010 - a szociális ellátáshoz való jogot stb. Az oroszországi forradalom első napjaiban elfogadott, „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól” szóló Deklaráció előtérbe állította: - az ember, ember által való kizsákmányolásának megszüntetését, - a társadalom osztályokra tagozódásának kiküszöbölését, - a termelési eszközök társadalmasítását. pl.: a véleménynyilvánítási szabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Ezeket általában csak a dolgozók jogaiként fogalmazta meg. Az 1918. évi orosz Alkotmány már megfogalmazott néhány klasszikus szabadságjogot, az 1936. évi szovjet Alkotmány propagandisztikus okokból már az alapvető jogok jóformán teljes katalógusát felvette rendelkezései közé, de egyes jogokat még mindig csak a dolgozók számára biztosított (pl.: sajtószabadság, gyülekezési jog). Ezek voltak a jellemzői a II. világháború után szovjet mintára elfogadott számos európai szocialista alkotmánynak. A 60-as, 70-es évektől kezdődően jelentős szemléleti változás jelentkezett az alkotmányozásban: - az alkotmányok egyre inkább már mindenki jogaként fogalmazták meg az alapvető jogokat, - előtérbe került a jogi garanciák kiszélesítésének igénye, - az alkotmányi szabályozás egyre inkább internacionalizálódott (� elismerték a nemzetközi

szerződésekben rögzített emberi jogokat is). A 80-as évek végétől, a rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai országokban előtérbe került az alapvető jogok nemzetközi standardnak megfelelő teljes körű biztosítása. Az alapvető jogok Magyarországi szabályozása: 1222. évi Aranybulla: - kodifikálta a szokásjog korlátait - kodifikálta a király törvénysértő aktusaival szembeni garanciákat - rögzítette az ellenállás jogát (ezt az 1688. évi országgyűlés hatályon kívül helyezte, de mint élő

jogra hivatkoztak Rákóczi és mások). 1608. évi törvények (a Bocskai felkelés eredményeként): pl. a vallásszabadságról szóló. Az

abszolutizmusra törekvő királyi udvar elleni nemzeti küzdelmek bázisává váltak � a király köteles volt magát megkoronáztatni, letenni a koronázási esküt, szentesíteni a koronázási hitlevelet.

Az 1848. évi törvények főleg az úriszék megszüntetésével megteremtették a jogegyenlőséget. Magyarország első kartális alkotmánya, a Tanácsköztársaság 1919. június 23-i Alkotmánya külön

rögzítette a dolgozók jogait. 1945. után az ún. „kisalkotmány”, a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc.

preambuluma biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ezek különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes élethez, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog stb.

Az 1949. évi Alkotmány az 1936. évi szovjet Alkotmány példájára tartalmazta az állampolgári jogok széles katalógusát, számos jog gyakorlását mégis csak a dolgozók számára biztosított.

Az 1972. évi átfogó alkotmánymódosítással a jogokat már a korábbinál szélesebb körben mindenki számára biztosították és elismerték a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat.

Az 1989. évi átfogó alkotmánymódosítással az alkotmányos jogok körét kiszélesítették, számos jogi garanciát is alkotmányba iktattak az alapvető jogok biztosítására.


2009/2010 25. AZ ALAPVET Ő JOGOK SZABÁLYOZÁSÁNAK , CSOPORTOSÍTÁSÁNAK ÉS GARANCIÁINAK

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI Alapvető jogoknak az állam belső jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából. Ezekről a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik. Az alkotmány az állampolgárok egyes jogait alapvető vagy alkotmányos jogként is deklarálja, kötelezettséget vállalva ezzel arra, hogy ezen jogokat különös súllyal érvényesíti és biztosítja. A hatályos magyar Alkotmány is deklarálja az állampolgárok alapvető jogait. Deklaratív jellegű � nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és lehetséges korlátairól, az érvényesülésük jogi garanciáiról. Az alkotmányos jogok tényleges magvalósulása ezért feltételezi az alsóbb szintű részletes jogi szabályozást. Azért, hogy az alsóbb szintű végrehajtási szabályok ne tartalmazzanak indokolatlan korlátozásokat, az alkotmány általános feltételeket is megállapít. Ezek közül a legfontosabb:

• az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az Alkotmányon kívül törvény állapítja meg, alapvető jog „lényeges” tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja.

• Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint viszont nem tekinthető lényeges tartalom korlátozásának az olyan korlátozás, amelyet egy másik alapvető jog érvényesülése, védelme tesz szükségessé.

• Egyes alapvető jogok gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idejére törvény alapján sem függeszthető fel, és nem korlátozható. (Pl.: az élethez és emberi méltósághoz való jog.)

• Az Alkotmányban biztosított valamennyi alapvető jog érvényesülésének végrehajtási

szabályait a legmagasabb szinten törvényben kell megállapítani. • Rendeleti jogalkotásban a végrehajtási szabályokat csak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.

korlátai között lehet kiadni. Az alapvető jogok szabályozása tekintetében a nemzetközi eredetű normák és a belső jogszabályok viszonya:

• A szabályszerűen megkötött nemzetközi szerződések arra kötelezik az államot, hogy a belső jogalkotást a nemzetközi szerződéseknek megfelelően alakítsa.

• Az azonos formában kiadott szabályok között a nemzetközi eredetű megelőzi a belső eredetű jogszabályt.

• A nemzetközi szerződés szabálya nem mondhat ellent az Alkotmánynak, de más belső jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés ellentmondhat az azonos vagy alacsonyabb szintű belső jogszabálynak.

• A belső jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés a belső jog integrális része lesz. Az alapvető jogok többféleképpen csoportosíthatók: 1. Beszélhetünk emberi és állampolgári jogokról.

• Emberi jog: az ember természetéből eredő, örök és elidegeníthetetlen jog. • Állampolgári jog : a pozitív jog által biztosított jog. Az emberi jogok az ország területén

mindenkit, az állampolgári jogok csak az állampolgárokat illetik meg.

2. Beszélhetünk egyéni és kollektív jogokról. • Az egyéni jogok egyénileg, • a kollektív jogok együttesen gyakorolhatók (kollektív jog pl.: egyesülési jog, gyülekezési

jog).


2009/2010 3. A jogok tárgya szerint az alábbi csoportok különböztethetők meg:

• egyenjogúság vagy jogegyenlőség • alapvető személyi jogok és szabadságok • alapvető politikai jogos és szabadságok • gazdasági – szociális – és kulturális jogok • státusjogok és harmadik generációs jogok.

4. A joggyakorlás feltételei szerint:

• Jogoknak nevezik az állam által jogszabályban biztosított, de konkrét jogalkalmazó eljárás következtében realizálható jogokat. Pl.: a szociális ellátáshoz való jog keretében a szociális segély biztosítása.

• Szabadság alatt az értendő, hogy minden megtehető, amit a jogszabály nem tilt, vagy jogszabály alapján hatósági aktus konkrétan nem korlátoz.

A jogok érvényesüléséhez szükséges politikai, anyagi és jogi garanciák: - Politikai garancia különösen az alkotmányosság és törvényesség mellett elkötelezett

demokratikus politikai rendszer. - Anyagi garancia különösen a megvalósulás anyagi előfeltételeit biztosító társadalmi és gazdasági

rendszer. - Jogi garanciák pedig azok a garanciák, amelyek a jog kötelező erejénél fogva intézményesen

teremtenek kedvező lehetőséget az alapvető jogok érvényesüléséhez. A jogi garanciák csoportjai: 1. Alkotmányban vagy más jogszabályokban biztosított jogi garanciák. 2. Anyagi jogi, eljárási jogi és szervezeti jogi garanciák.

• Anyagi jogi garancia az olyan jogi szabályozás, amely az egyes alapvető jogok minél teljesebb körű érvényesítését teszi lehetővé. Ezen jogok sérelme esetén biztosítja a jogsértés megszüntetését, illetve kiküszöbölését. A felelősségi szabályok megállapításával lehetőséget nyit a jogsértések következményeinek kiküszöbölésére, illetve a jogsértés megelőzésére.

• Eljárási jogi garancia az olyan eljárási jogi szabályozás, amely biztosítja az alapvető jogokat érintő hatósági eljárásokban az indokolatlan korlátozásokat, biztosítja az elfogulatlan döntés meghozatalát.

• Szervezeti jogi garancia az olyan szabályozás, amely tekintettel van arra, hogy a jogosítással, korlátozással, jogsértés kiküszöbölésével kapcsolatos hatósági eljárásokban olyan szerv kapjon hatáskört, ahol a törvényesség fokozott garanciái állnak rendelkezésre (pl.: bíróság).

3. A jogérvényesülés általános jogi garanciái, amelyek az alapvető jogok védelmét is szolgálják,

illetve az alapvető jogok védelmét szolgáló speciális jogi garanciák. Az 1989. évi XXXI. törvénnyel átfogóan módosított Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény ilyen garanciái: • az előbbi kilátásba helyezte az állampolgári jogok általános hatáskörű országgyűlési

biztosa intézményének életre hívását. o Feladata: az alkotmányos jogok védelme.

• az utóbbi intézményesítette az Alkotmánybíróság előtt benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét az Alkotmányban biztosított jogok érelme esetén.

Az alapvető kötelességek: Az alapvető kötelességekről szóló deklarációt már az 1795. évi francia Alkotmány is tartalmazott. Ugyan ez csak másodlagos fontosságú maradt, de a polgári alkotmányokban és a szocialista alkotmányokban is jelentkezett.


2009/2010

26. EGYENJOGÚSÁG, STÁTUSJOGOK Egyenjogúság 1.) A jogképesség elismerése A jogok, így az alapvető jogok érvényesülésének is általában feltétele a jogképesség elismerése, az, hogy az embereknek jogai és kötelességei lehetnek. Elismeri minden ember jogképességét a magyar Alkotmány 56. §-a is. A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény és későbbi módosításai) részletesebben rendelkezik a jogképességről. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tarozásra tekintet nélkül egyenlő. Ez átvezet az egyenjogúság kérdéséhez. 2.) Egyenjogúság Már az ókori görögöknél Platón szerint az emberek természettől fogva egyenlők. Az 1789. évi francia Deklaráció 1. cikkelyében kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlőnek születnek és azok is maradnak. Társadalmi megkülönböztetés csak közhasznon alapulhat. Ez a következőket jelentette:

• mindenki ugyanolyan jogalany és a jogalanyok egészével szemben a törvény egyformán intézkedik,

• érvényesül az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség, • érvényre jut a közhivatalokhoz és közalkalmazáshoz való egyenlő hozzáférhetőség, • az adózás szempontjából mindenki egyenlő.

Az egyenjogúság kérdése bekerült kisebb-nagyobb eltérésekkel a később elfogadott alkotmányokba is. Ezt rögzíti hatályos Alkotmányunk is. Így:

• Az alapvető jogokat általában mindenki jogaként fogalmazza meg (kivétel � egyes jogok csak az állampolgárokat illetik meg).

• A hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. • Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az

esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésével segíti. • Külön rögzíti a férfiak és a nők egyenjogúságát. • Kimondja a bíróság előtti egyenlőséget.

Státusjogok Státusjogok: a személyek állampolgári, nemzeti-etnikai kisebbségi, menekült, külföldi, illetve a határon kívül élők magyar nemzetiségi státusával (= helyzetével) összefüggő jogokat értjük. 1.) Az állampolgársággal összefüggő alapvető jogok Egyrészt azt jelentik, hogy bizonyos alapvető jogok csak az állampolgárokat illetik meg. Ilyenek:

• a választójog és választhatóság, • a közhivatal viselésének joga, • az Alkotmány szerint a szociális biztonsághoz, ellátáshoz, valamint a művelődéshez való jog.

(Ez nem teljesen így van, mert � a tanuláshoz való jogot a közoktatásról szóló törvény – 1993. évi LXXIX. tv. – általános elvként mindenki számára biztosítja.)

Másrészt azt jelentik, hogy az állampolgárt a magyar állammal szemben külön garanciák illetik meg. Ezek a következők:

• senkit sem lehet a magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, • magyar állampolgárt nem lehet a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani, • a magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet,


2009/2010

• minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

2.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Magyarország fogadta el az egyik legrégebbi törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, az 1868. évi XLIV. (44.) törvényt, amely az egyenjogúság elvére és a nyelvhasználat biztosítására épített. Ezt kiegészítették:

• a trianoni békeszerződés (1921. évi XXXIII. tv.) határozmányai, • 1945. után az 1949. évi Alkotmány, • 1972-ben átfogóan módosított Alkotmány biztosította:

o a nemzetiségei egyenjogúságot o az anyanyelv használatát o az anyanyelven való oktatást o a nemzetiség számára saját kultúrája megőrzését és ápolását.

Tért nyert az a felfogás, hogy a nemzetiségi lakosság kollektív joga egyesületeket, érdekvédelmi szervezeteket kíván, és indokolt valamilyen intézményes formában biztosítani a nemzetiségek képviseleti szervekben való részvételét. Az 1989-ben átfogóan, majd később az 1990. évi LXIII. törvénnyel módosított Alkotmány leszögezte, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok egyenjogúak, megkülönböztetés a személyek között nem tehető. A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, és biztosítja kollektív részvételüket:

• a közéletben, • biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, • a Magyar Köztársaság törvényei biztosítják az ország területén élő nemzeti és etnikai

kisebbségek képviseletét. Ezek végrehajtásáról és a kisebbségek jogairól átfogó jelleggel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. intézkedett. A törvény szerint a nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet. A törvény alapján a kisebbségekhez tartozó személyeket megillető egyéni kisebbségi jogok pl.:

• a kisebbségekhez tartozó személyek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, • valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tarozás vállalása és kinyilvánítása az

egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, • a kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad

megválasztásához, • joga van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, • joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, • joga van anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez,

ápolásához, • joga van más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra, • közéletben való részvétele nem korlátozható.

A kisebbségek közösségi jogai:

• Mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos. • A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. • A közszolgálati rádió és televízió biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok

rendszeres készítését és sugárzását. • A kisebbségi közösségeknek joguk van anyanyelvű óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú

oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni.


2009/2010

• Azokon a településeken, ahol nem kisebbségi települési önkormányzat működik, a kisebbséghez tartozó gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhet.

• A Magyar Köztársaság biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik megtartásához, kulturális emlékeik megőrzéséhez fűződő jogait.

• A kisebbségeknek joguk van az országgyűlési képviseletre. • A kisebbségek társadalmi szervezeteket, továbbá helyi és országos önkormányzatokat

hozhatnak létre. A kisebbségek önkormányzatai: o kisebbségi települési önkormányzatok, o helyi kisebbségi önkormányzatok, o országos kisebbségi önkormányzatok.

Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint a felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg. Ha a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzat képviselőtestületének legalább 30%-át egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők közvetett módon legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak. A helyi kisebbségi önkormányzatok általában rendeletalkotási és hatósági jogkörrel nem rendelkeznek. Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló látja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik. Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve több nemzeti vagy etnikai kisebbség közös országos önkormányzatot hozhat létre. Nincs hatósági jogköre, de széles körben véleményezési és egyetértési, sőt döntési jogkörrel is rendelkezik. Legfontosabb, hogy intézményeket (színházat, közgyűjteményt) hozhat létre és összehangolja ezek működését. A kisebbségeket és szervezetiket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának joga. A Kormány az igazságügy-miniszter felügyelete alatt működő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének elősegítése érdekében az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. 3.) A menedékjog A menedékjog a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárok közül a menekültek részére biztosított alapvető alkotmányos jog. A menedékjogról jelenleg az 1997. évi CXXXIX. (139.) törvény és későbbi módosításai rendelkeznek:

• Menekültként való elismerésre kérelem alapján az a személy jogosult, akinek azt a tvr-el kihirdetett nemzetközi Egyezmény az Alkotmányban is említett okokból biztosítja.

A menekültek jogállását főleg a következők határozzák meg:

• a menekültként elismert személyt a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, pl. azzal az eltéréssel, hogy a menekültet:

o nem illeti meg választójog, o nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, melynek ellátását jogszabály magyar

állampolgársághoz köti, o nem hadköteles, o jogosult személyazonosító igazolványra és kétnyelvű úti okmányra,


2009/2010 o tv-ben és korm. rendeletben maghatározott körben és feltételek szerinti ellátásra,

támogatásra, o nem illetik meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, o a menekült magyar állampolgárság honosítással történő megszerzése iránti érelmét

kedvezményes szabályok szerint bírálják el. Menedékes: a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás miatt menekülni kényszerültek. 4.) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldi külön alkotmányos joga Az Alkotmány szerint a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani. � Ha a közrend érdekében szükséges, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják. 5.) a határon kívül élő magyarok jogai Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A Magyarországon illetve a szomszédos államokban igénybe vehető kedvezményekre, támogatásra jogosultak.


2009/2010

27. ALAPVETŐ SZEMÉLYI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK Olyan alapvető jogok, melyek a személyek „magán” vagy személyi integritását védelmezik. 1. Az élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog Az Alkotmány szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Így a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint (PPE):

• ha a halálbüntetést nem törölték el, ezt csak az elkövetés idején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bűncselekmények miatt lehet kiszabni, az illetékes bíróság ítéletével. A halálra ítéltnek joga van kegyelmet vagy a büntetés megváltoztatását kérni. Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bűncselekmények miatt és azt terhes nőkön nem lehet végrehajtani. A halálbüntetést a háború vagy háború közvetlen veszélyének idejét kivéve el kell törölni. � Mo.: 1995. évi II. tv.

• a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény is rögzíti, hogy senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, kényszer- vagy kötelező munka végzésére kötelezni. Megengedett azonban pl.: bűncselekmény miatt büntetésként kényszermunkával járó szabadságvesztés kiszabása, törvényes bírói határozattal az előzetes letartóztatásban lévőtől vagy feltételesen szabadlábra helyezett személytől munka vagy szolgálat követelése.

• Az 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezményt Magyarországon az 1995. évi III. törvénnyel hirdették ki.

Belső eredetű jogunk megfelel ezeknek a követelményeknek. Magyarországon a halálbüntetés az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31.) AB határozatának következtében szűnt meg. 2. A gyermek, az ifjúság, a család és a házasság védelme Az Alkotmány az általános elvek között rögzíti, hogy az állam:

• különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi érdekeit, • védi a házasság és a család intézményét, • minden gyermeknek joga van családra, az állam részéről arra a gondoskodásra, amely a

megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez kell, • a szülőket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, • az anyáknak a gyermek születése előtt és után támogatást és védelmet kell biztosítani, • a munkavégzés során a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

Az elvek körét a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya az alábbiakkal egészíti ki:

• minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell és nevet kell neki adni, • minden gyermeknek joga van arra, hogy születésével állampolgárságot szerezzen, • a házasságkötésre alkalmas korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát

el kell ismerni, • házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése alapján lehet kötni, • a házasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt és felbontása után egyenlők, • a házasság felbontása esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelméről.

3. Személyes szabadság és mozgásszabadság A személyes szabadság: A személyes szabadsághoz való jog az egyik legrégebben elismert alapvető szabadságjog. Azt jelenti, hogy senkit sem lehet a szabadságától önkényesen megfosztani.


2009/2010 Szabadság megfosztására csak jogszabályban kivételesen meghatározott okokból és esetekben, garanciák biztosítása mellett kerülhet sor. A személyes szabadsághoz való jog nem abszolút szabadságjog, lehetnek törvényekben meghatározott korlátai. Az Alkotmánnyal, a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmányával és az Európai Egyezménnyel összhangban megengedett pl.:

• a Btk-ban meghatározott bűncselekmények miatt bírói ítélettel szabadságvesztés büntetés kiszabása,

• a szabálysértési kódex (1999. évi LXIX. tv.) szerint szabálysértés miatt törvényben meghatározott esetekben 60 (90) napig terjedő elzárás kiszabása, illetve a kiszabott pénzbírság – meg nem fizetési esetén – maximum 60 (90) napig terjedő elzárásra átváltoztatása,

• bizonyos feltételek fennállta esetén a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. szerint a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy előzetes letartóztatásba helyezése,

• bizonyos feltételek mellett a 3 napos őrizetbe vétel, • az egészségügyi jogszabályok szerint a veszélyeztető állapotú pszichés- ill. szenvedélybetegek

pszichiátriai intézetben tartása. Az Alkotmány szerint az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. A mozgásszabadság: Magában foglalja a szabadság megfosztásának tilalmát, de jelenti azt is, hogy a személyek szabad mozgása önkényesen nem korlátozható. A hatályos jog szerint a mozgásszabadság korlátai:

• a jogszabályban erre felhatalmazott hatóság rendeletére a rendőrség a határozatban megjelölt személyt meghatározott helyre kíséri (� elővezeti),

• népegészségügyi okokból a fertőző betegségek elterjedésének megelőzése érdekében az ÁNTSZ szervei személyeket, pl. járványügyi zárlat alá helyezhetnek. A zárlat helyét nem szabad elhagyni.

• Mások jogainak védelme érdekében nem lehet másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére bemenni, vagy ott bennmaradni, stb.

4. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes

adatok védelméhez való jog Alkotmányunk szerint e jogok a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya kimondja, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. Ezen jogokat az Európai Egyezmény is védi.

• A jó hírnév sérelmét különösen az jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

• A magánlakás sérthetetlenségének sérelmét jelenti, ha valaki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az azokhoz tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, bennmarad, vagy mást akadályoz abban, hogy oda bemenjen. (Nyilvánvaló kivétel a házkutatás.)

• A magántitok védelméhez való jog azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve tilos a levéltitkot megsérteni, a magántitokhoz jogosulatlanul hozzáférni, valakinek a birtokába jutott magántitkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, vagy azzal egyéb módon visszaélni. A magántitok védelme esetleg átfogja a személyes adatok védelmét is, de ezt az Alkotmány külön is kiemeli.


2009/2010 Magyarországon az Alkotmánnyal összhangban, az Országgyűlés 1992-ben fogadta el a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. (63) tv-t. A személyes adatok védelmének biztosítása szempontjából kiemelést érdemel:

• személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet,

• az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező, • az adatkezelés során az egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos, • az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze,

ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy tv. megengedi, • az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről.

A személyes adatok védelme érdekében az országgyűlés adatvédelmi biztost választ. 5. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Az Alkotmány szerint ez a jog magában foglalja:

• a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés (tulajdonképpen világnézet) szabad megválasztását vagy elfogadását,

• vallását és meggyőződését mindenki szabadon kinyilváníthatja. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény kimondja továbbá, hogy:

• a vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek,

• tiszteletben kell tartani a szülők és a törvényes gyámok szabadságát abban, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák.

6. A „megfelelő” vagy tisztességes eljáráshoz való jog Alkotmányunk szerint ezen jogok:

• A szabadságtól senkit sem lehet másként, mint törvényben maghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

• A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy bíró elé kell állítani.

• Biztosítva van az ártatlanság vélelme (� senki sem tekinthető valamely bűncselekmény elkövetésében bűnösnek addig, amíg büntetőjogi felelősségét jogerős bírói határozat nem állapította meg).

• Független és pártatlan bíróság döntéséhez való jog. • Büntető eljárásban a védelemhez való jog. • A nyilvános bírósági tárgyaláshoz való jog. • A „ nullum crimen sine lege” követelménye (� senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és

büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.

• Jogorvoslathoz való jog. • Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelességekkel kapcsolatban

hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.


2009/2010

28. ALAPVETŐ POLITIKAI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK A politikai jogok és szabadságok csoportjába azok az alapvető jogok és szabadságok sorolhatók, amelyek az emberek közéletben való részvételét érintik. Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága Alkotmányunk csupán deklarálja ezt a szabadságot, indokolása szerint olyan értelemben, hogy bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt nyilváníthat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény már valamivel konkrétabb rendelkezéseket is tartalmaz. Így pl.:

• a szabad véleménynyilvánítás magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát is. E jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár.

Ezért bizonyos korlátozásoknak vethető alá. Pl.:

• mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, nemzetbiztonság vagy a közrend, a közegészség védelme érdekében szükségesek.

Sajtószabadság Az Alkotmány biztosítja a sajtószabadságot, azzal az indokolással, hogy a sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek kiemelkedő szerepe van a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul. A sajtószabadság érvényesülését is korlátozhatják a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmányában és az Európai Egyezményben a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó általános tilalmak. Magyarországon a nyolcvanas években már viszonylag liberális sajtógyakorlat érvényesült, ennek ellenére még a sajtóról szóló 1986. évi II. tv. és ennek végrehajtó rendelete (12/1986./IV.22./MT. sz. rendelet) is széles körű előzetes állami engedélyeztetési kötelességet írt elő. Nagy változás történt ebben az utóbbit módosító 58/1989. (VI. 15.) MT. sz. rendelettel, amely pl.:

• 1947 óta először megszüntette az időszaki lap alapításának és nyilvános közlésének engedélyeztetését,

• az előzetes engedélyezés körét szűkítette. A sajtótörvény 1990. évi módosításával (1990. évi XI. tv.) további oldások is előtérbe kerültek, így pl. nemcsak jogi személy, hanem, természetes személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai is alapíthattak rendszeresen megjelenő időszaki lapot, helyi rádió- vagy TV stúdiót. Az utóbbihoz engedély volt szükséges. A sajtószabadság gyakorlása:

• nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, • nem sértheti a közerkölcsöt, és • nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

Közérdekű információhoz való jog Ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot jelenti. A sajtótörvény rögzíti, hogy Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata – a hírközlés más eszközeivel összhangban – a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.


2009/2010 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szerint:

• a törvény biztosítja, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse, • az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb

közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa ellenőrzi a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog érvényesülését. Egyesüléshez való jog Az egyesüléshez való jog az egyének különböző, de meghatározott célok érdekében állandó szervezetben való tömörülését jelenti. Az Alkotmány kimondja, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, ill. azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint: mindenkinek joga van másokkal szabad társulásra, ideértve azt a jogot is, hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alapítson, ill. azokhoz csatlakozzon. E jog gyakorlását csak olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az

• állambiztonság, • közbiztonság, • közrend, • közegészség, • közerkölcs, vagy • mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása:

• nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására,

• nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, • nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Gyülekezési jog Alkotmányunk elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény ugyancsak biztosítja, kimondva, hogy e jog gyakorlását csak a törvényben magállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban

• az állam biztonsága, • a közbiztonság és közrend, ill. • a közegészség, közerkölcs, vagy • mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.


2009/2010 Magyarországon hosszú ideig a gyülekezéssel kapcsolatos jogi szabályozás alacsony szintű, esetleges volt. Ezt a problémát oldotta meg a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. A törvény szerint:

• békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvények) tarthatók, melyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.

• A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.

• A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy annak elkövetésére való felhívást.

• A gyülekezési jog nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A közterületen tartandó rendezvényt az illetékes rendőrkapitányságnak 3 nappal előtte be kell jelenteni. Erre a szervező köteles, aki magyar állampolgár, vagy itt tartózkodási, ill. letelepedési engedéllyel rendelkező személy lehet. A résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen vagy felfegyverkezve a rendezvényen. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. Panaszjog Az Alkotmány szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ez a panaszjog nem a jogalkalmazói eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőséget, hanem az ezen túl biztosított panaszjogot jelenti. Pl.:

• az Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezése, • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa eljárásának kezdeményezése, • az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelem.

A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. tv. szerint:

• a közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, ill. megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja;

• a közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés; • a szoros értelemben vett panasz a tv. szerint olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy

érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más jogilag szabályozott államigazgatási eljárásra.

Ha a panasz valamely szerv tevékenysége (mulasztása) ellen irányul, azt a szerv vezetője intézi el, a vezető vagy dolgozó magatartása ellen irányuló panaszt a felettes intézi. A közügyek vitelében való részvételhez és a közhivatal viseléséhez való jog Az állampolgárok közügyekben való részvételének biztosítása: Az Alkotmány szerint: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében. � Mindenekelőtt a jogalkotásban és a képviseleti szervek munkájában való közvetett (választójogon keresztül realizálódó), valamint a népszavazásban és népi kezdeményezésben való közvetlen részvétel jogát jelenti. A közhivatal viseléséhez való jog: A mai nemzetközi standardot a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya úgy fogalmazza meg, hogy az egyenlőség általános feltételei alapján minden állampolgár a hazájában közhivatali tisztséget viselhet. Az Alkotmány szerint: minden állampolgár rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viselhet. Választójog. Népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga


2009/2010 Az 1994. évi LXI. törvénnyel módosított Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Nincs választójoga annak:

• akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek, • aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, • aki jogerős szabadságvesztés büntetését, • aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.


2009/2010

29. GAZDASÁGI – SZOCIÁLIS – KULTURÁLIS JOGOK , 3. GENERÁCIÓS JOGOK . ALAPVET Ő KÖTELESSÉGEK

Gazdasági – szociális - kulturális jogok:

Az emberek gazdasági, szociális és kulturális létfeltételeivel összefüggő alkotmányos jogai. 1. A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemhez, a pihenéshez, az érdekvédelemhez és a sztrájkhoz való jog. E jogokat deklarálja az Alkotmány; a részletes szabályokat pedig a Munka Törvénykönyve; a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények és ezek végrehajtási szabályai tartalmazzák.

• A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadott munka útján való megélhetésre.

• Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog azt jelenti, hogy biztosítják különösen: o a méltányos munkabért és egyenlő díjazást o a tisztességes megélhetést o a biztonságos és egészséges munkakörülményeket o magasabb kategóriába lépés lehetőségét o a pihenést, szabad időt.

• A szakszervezeti érdekvédelemhez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy

gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme érdekében másokkal szakszervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.

• Az állam elismeri a sztrájkjogot, amelynek azonban a GSZKE (� Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya) szerint a fegyveres erők, a rendőrség és az államigazgatás tagjai általi gyakorlása korlátozás alá eshet.

2. A magántulajdon védelméhez és a vállalkozáshoz való jog A magántulajdon védelméhez való jog elismerésre talált már az 1789. évi francia Deklarációban, majd a polgári alkotmányokban is. A szocialista alkotmányok a magántulajdont jelentősen korlátozták, azonban ezek a korlátozások fokozatosan szűkültek, sőt a rendszerváltás során megszűntek. Az Alkotmány az alábbiakat rögzítette: - Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon

egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. - Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét

törvény határozza meg. - A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny

szabadságát. - A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. - Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 3. Szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. 4. Egészségvédelemhez való jog


2009/2010 Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Eszerint:

• intézkedéseket kell tenni a halvaszületés, a csecsemőhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlődése érdekében,

• a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történő megjavítása érdekében,

• járványos, foglalkozási és más megbetegedések megelőzése, gyógyítása és ellenőrzése érdekében,

• feltételek megteremtése, melyek megbetegedés esetén mindenkinek biztosítják az orvosi ellátást és kezelést.

5. Művelődéshez való jog. A tanítás szabadsága és a tanszabadság A tanulással összefüggő jogok és szabadságok legalább 3 elemet foglaltak magukban:

• a tanuláshoz való jogot, • a tanítás szabadságát, és • a tanulás szabadságát.

Tanuláshoz való jog:

• Az általános iskolai oktatás kötelező és általános • A középfokú oktatás képességei alapján mindenki számára hozzáférhető. • A felsőfokú oktatás képességei alapján mindenkinek hozzáférhető. • Az általános (és középfokú) oktatás az állami – önkormányzati iskolákban ingyenes. • A tanuláshoz való jogot az állami (önkormányzati) iskolák egységes rendszere biztosítja. • A rossz anyagi helyzetben lévők anyagi segítséget kapnak tanulmányaikhoz. • A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak az állami

(önkormányzati) iskolákban. A tanítás szabadságának elve:

• Az iskolák a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve meghatározzák saját szakmai, nevelési, ill. pedagógiai programjukat.

• A tanítás szabadságának fontos garanciája az iskolák széles körű autonómiája. A tanulás szabadsága (tanszabadság) főleg a következőkből tevődik össze:

• Az általános iskolai oktatás kötelező, de a tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthető.

• A szülőt megilleti az oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. • Az állami, ill. önkormányzati általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót,

akinek a lakóhelye a körzetében van. • A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt a nemzeti vagy etnikai kisebbség

nyelvén, ill. a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító állami, ill. önkormányzati általános iskolába fel, ill. át kell venni.

• Az állam, ill. az önkormányzatok által fenntartott iskolákban tiszteletben kell tartani a szülőknek azt a jogát, hogy a gyermek az egyházak által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek.

• Szabadon választható a felsőfokú oktatási intézmény is. Művelődéshez való jog Ide értjük a művelődés terjesztésével kapcsolatos valamennyi formát: TV, rádió, színház, könyvtár, múzeumok útján történő művelődés. Az Alkotmány kimondja, hogy biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. 6. A tudományos és művészeti élet szabadsága


2009/2010 Ennek nyilvánvaló korlátja, hogy gyakorlása nem ütközhet büntető törvényi tényállásba. A tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

II. 3. generációs jogok A 3. generációs (vagy szolidaritási) jogok fogalma és biztosítása a 70-es években nemzetközi szinten merült fel, az államban élő egyének és közösségek, továbbá a nemzetközi közösség szolidaritására hivatkozva. Ide sorolták pl.

• a békéhez való jogot, • a fejlődéshez való jogot (mindenekelőtt a „harmadik világ” országaira tekintettel), • az emberiség közös örökségének hasznosításához való jogot, • a környezetvédelemhez való jogot, stb.

Ezek igen fontosak, mert elősegíthetik a mindenoldalú emberi fejlődést, és nélkülözhetetlen előfeltételei lehetnek valamennyi jog hatékony gyakorlásának is. A magyar Alkotmány elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethet.

III. Alapvet ő kötelességek Az alapvető kötelességek között Alkotmányunk

• a haza védelmének kötelességét, • a közterhekhez való hozzájárulás kötelességét és • a kiskorú gyermek taníttatásának kötelességét említi.

1. A haza védelme Alkotmányunk szerint minden állampolgárnak kötelessége (� fegyveres vagy

fegyver nélküli katonai szolgálat, polgári szolgálat). Az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeiről, a honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény, végrehajtási szabályai és későbbi módosításaik rendelkeznek.

2. Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyon viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez elsősorban az adójogi szabályok szerint realizálódik.

3. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesen kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. E kötelezettség a szülői felügyeletet gyakorló szülőt, a gyámot, a nevelőszülőt (hivatásos nevelőszülőt), helyettes szülőt terhelik.


2009/2010 II. FÉLÉV

30. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÓJOG ALAPELVEI ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER Választójog A korai társadalmakban is megjelent a választás, mint módszer, de itt egyes tisztségeket töltöttek be. A görög – római társadalmakban politikai eszközzé váltak. ⇓ Nem képviseleti, hanem végrehajtó szervek tisztségviselőit választották meg. A középpontban nem a politika állt. Csak a szabadok egy szűk rétege volt érdekelt. � nem kellett bonyolult eljárás. Sokszor sorsolással döntötték el az eredményt. Ny-Európai hűbéri államok: Kezdeti időszak � a föld-magántulajdonos parasztok faluközösségeiben volt választás. A rendi képviselet intézménye legkorábban Angliában jelent meg. ⇓ Az angol alsóház képviselőit előbb grófságokban választották. A föld-magántulajdonos parasztok is részt vettek a választásban. Ekkor alakult ki a relatív többségi elv: ki kap legtöbb szavazatot. A modern választójogi rendszer a polgári átalakulás időszakában alakult ki. Az Ember és polgár jogairól szóló Deklaráció lehetőséget biztosított arra, hogy a törvényhozó hatalomba a nép képviselői kerüljenek. De: a rendi képviselet (� népképviselet) nem jelentett általános választójogot, mivel 200 font vagyonhoz kötötték. Később: 600 fonthoz kötötték városban és 300 fonthoz vidéken a passzív választójogot. Az 1791-es francia Alkotmány szerint a 25 évet betöltött férfinek van választójoga. A jakobinus Alkotmány közvetlen, általános választójogról rendelkezett. Ez az alkotmány azonban nem lett bevezetve. 1795-ös Thermidori Alkotmány: visszalépést jelentett. A polgáros összessége szuverenitását mondja ki. A vagyoni cenzus megjelenését mutatja. A választójog a XX. század közepére vált általánossá. XIX. század: a választójogot törvény határozta meg, és azoknak volt, akiknek a pozitív jog alapján az állam biztosította. A választójog funkciói A modern demokráciákban meghatározó a szerepe. Képviseleti szervek megválasztása � konstitutív funkció � legitimálja a politikai hatalmat. Fontos szerepet játszanak a békés kormányzati hatalom-választásban. 1. Konstitutív funkció : a választójogosult polgár szavazataival dönt a tv-hozó és a kormányzati

hatalom letéteményeseiről. Személyek és pártok közül választva hozza létre a hatalmat. 2. Legitimációs funkció: a hatalom társadalmi elfogadottságát legitimálja a választás, a többségi

akaratot törvényesíti.


2009/2010 A legitimációs funkció kritériumai:

• biztosítani kell lényeges korlátozás nélkül a felnőtt lakosság választásban való részvételét (aktív-ez a választójogosultak köre – passzív- ez a választhatóság feltétele),

• rendszeres időközönként választásokat kell tartani, • szabad párt- és jelöltállítás, • a képviselőhelyekért szabad verseny alakuljon ki, • tiszta választási kampányt kell biztosítani, • biztosítani kell a választás szabadságát és tisztaságát, • a választás eredményeinek tisztességes megállapítása, • a törvényesen megválasztott képviselő mandátumát a ciklus elejétől a végéig biztosítani kell.

3. Békés kormányzati hatalomváltás: a többséget szerzett pártok alakítanak kormányt. Választójog 1. Politikai alapjog, melyet az Alkotmány biztosít minden állampolgár számára, és abból

következik, hogy nemzetközi alapjogok kötelezővé teszik az alapjogok védelmét. 2. Alkotmányjogi értelemben: mindazon anyagi és eljárási szabályok összessége, melyek a

képviseleti hatalmi szervek megválasztásának módját és feltételeit határozzák meg. 2 normacsoport van:

• anyagi • eljárási.

Anyagi normák: szűk terület, arra ad választ, mi az aktív és passzív választójog.

XIX. század vége – XX. század eleje: a passzív választójogot (� választhatóság) magasabb életkorhoz kötötték. XX. század második harmada: akinek aktív választójoga van (� választhat), az választható is. Összeférhetetlenségi szabályok: pl. polgármester nem lehetett képviselő, de ma már ez nem így van. 1989. évi XXXIV. tv. � az Országos Egészségbiztosítás és a Nyugdíjbiztosítás képviselői még jelölhetők sem voltak. Ma már ez nincs. Fegyveres erők tagjai, rendészeti szervek tagjai: jelöltsége napjától fel kell függeszteni e tevékenységét.

Eljárási normák : ezek a szabályok nagy részét teszik ki. A választások kitűzésétől átfogják a teljes szabályozást. Korábban: amíg nem a szabad mandátum elve érvényesült, a kötött vagy félig kötött mandátum időszakában a képviselők a választók által felelősségre vonhatók, beszámoltathatók, visszahívhatók voltak (� visszahívási normák: megszűnt, mert megszűnt a kötött mandátum is). A választási rendszerek szoros kapcsolatban vannak azzal a politikai kurzussal, ami azt létrehozta. A választójog szabályai I. Mandátumszerzés szempontjából van:

� többségi � arányos rendszer. � vegyes

Többségi:


2009/2010

• relatív � aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja a jelöltek közül (Anglia) • abszolút � az érvényes szavatok több, mint felét megkapja 2 fordulós. A második

fordulóban csak az első fordulóban a legtöbb szavazatott kapott indulhat és a koaliciós pártok az esélyesebb javára lemondanak.

Arányos: a rájuk adott szavazatok arányában részesüljenek (ez volt a követelésük). Listás rendszerrel valósítható meg. Listás rendszer formái (olyan álasztókerületekből, ahol több mandátum szerezhető): kötött vagy zárt szabadlistás forma v. preferenciális megoldás ⇓ ⇓ A párt által állított (speciális forma, megjelölheti a lista sorrendje a választópolgár a meghatározó. preferált jelöltet. A választópolgár jogosult a listán is változtatni, kihúzhat, beírhat neveket. Vegyes: az előző kettő kombinációja. Pl.: Németország. Ennek egy változata: Magyarország � a töredékszavazatok alapján az országos listáról további mandátumokat osztanak ki. II. Választókerületi struktúra alapján:

• egymandátumos (1 mandátumot lehet szerezni) • többmandátumos (2 vagy több mandátumot lehet szerezni). • Többségi: általában 1 mandátumos választókerületeknél van. • Többmandátumos: általában az arányos rendszerben van.

III. Szavazati struktúra szerint:

• egyszavazatos (vagy csak többségi vagy csak arányos) • két vagy több szavazatos (kettő kombinációja).

Magyar választási rendszer szabályai Alkotmány rendelkezései szerint:

• az országgyűlésre vonatkozó fejezet • a köztársasági elnökre vonatkozó fejezet • az alapjogokra vonatkozó fejezet • a választójogi alapelvekre vonatkozó fejezet.

1989. évi XXXIV. tv. 1997. évi C. tv. az országos választási eljárásról. Önkormányzati választás: külön tv. Választási alapelvek Az állam demokratizmusát meghatározza, hogy érvényesülnek-e:

• általánosság • választójog egyenlősége • a szavazás közvetlensége és titkossága • választójog szabadsága (egyes szerzők szerint nem általánosan elfogadott).

Általánosság elve: az ország lakosságának 60-70%-a választójogosult.


2009/2010 Kivéve: természetes kizáró okok fennállása esetén. Ezek a következők:

• bűncselekmény elkövetése által megvalósuló • elmeállapottal összefüggő.

Ezen okok törvényben maghatározottak és csak emiatt lehet kizárni nagykorút. Ha a 60-70%-nál lényegesen kisebb a választójog, diszkriminációk, cenzusok vannak. Cenzusok kombinációjának eredménye: 5 – 10% rendelkezik választójoggal. Leggyakoribb cenzusok:

• korcenzus � nagykorúságnál magasabb életkor kell. • nemek közötti megkülönböztetés cenzusa � Ny-Európa jelentős államaiban (Olaszország,

Franciaország 1948.) a nők számára általános választójogot biztosítottak. Svájc: 1958. � népszavazás a nők választójogáról. Választójogot 1976-tól kaptak.

• vagyoni cenzus � vagyon meglétéhez, az egyenes adóhoz kötötte a választójog megadását. USA � politax választási adó. Aki nem fizette be, kizárták. 1848. évi V. tvcikk � Magyarországon azoknak volt választójoga, akik legalább ¼ jobbágytelekkel rendelkeztek, városokban 3 lakrészt birtokoltak. Egy időben: adóhátralékosok sem voltak választójogosultak.

• műveltségi cenzus � iskolai végzettséghez kötött, az értelmi szintet vizsgálták. 1930-as évek Magyarország � 6 elemivel nem rendelkezőknek a hatodikos olvasókönyvből kellett olvasni és ezt értelmezni.

• egy helyben lakás cenzusa � egy helyben lakáshoz és adófizetéshez kötött. • faji cenzus.

Hatályos magyar szabályozás

Választójogosult: minden nagykorú magyar állampolgár. Akadályozott: az élhet a választójoggal, akinek Magyarországon lakóhelye van, a választás napján Magyarországon tartózkodik. Kizárt: szabadságvesztés büntetését tölti, közügyektől el van tiltva, intézeti kényszergyógykezelését tölti, büntetőeljárás alapján, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. Mindez csak jogerős bírósági határozat alapján lehetséges. Választójog egyenlősége: Mindenkinek azonos számú szavazata van és minden szavazat egyenértékű. Megsértés esetei:

• plurális (= többes) szavazati jog • nem azonos nagyságú választókerületek (Spontán és tudatosan is alakulhat így. Tudatos:

Magyarország 1920-as évek: az Egyesült Párt a szavazatok 40%-ával a mandátumok 70%-át szerezte meg.).

Hatályos szabályozás: Úgy alakították ki a 176 egyéni választókerületet, hogy figyelembe vették nagyjából a népességszámot, és a megyehatáron belül vannak. Figyelembe vesznek egyéb feltételeket is (pl. történelmi, földrajzi). Listás választókerületek: 20 van, ez a megyék + a főváros. Időnként felül kell vizsgálni a választókerületek területét. Szavazás titkossága: A választójogi törvény, az eljárási törvény, büntető és anyagi jogi törvény rendelkezései alapján teljes mértékben megvalósulhat.


2009/2010 Sérülhet: az ajánlás rendszere ezt lehetővé teszi. 750 ajánlóra van szükség a jelöltnek. Az ajánlócédulán név, cím, személyi igazolvány szám kell, hogy szerepeljen. Szavazás közvetlensége: A választópolgár közvetlenül 1 jelöltre, listára szavaz. USA � elektori rendszer van: a polgárok elnökválasztó elektorokat választanak (600 főt) � így kicsit törik ez az elv. A képviselő testület választhat tagot: Ez a kooptálás. Erről a következő törvények születtek: Az 1945. évi VIII. tv. kimondta, hogy a nemzetgyűlés 10 tagot kooptálhat a magyar tudományos élet emberei közül. Így került be Kodály Zoltán, Szentgyörgyi Albert. 1990. évi XVIII. tv.: feljogosítja a megválasztott országgyűlést, hogy a törvényben foglalt 13 nemzetiség tagjaiból 13 képviselőt kooptáljon. De ez nem valósult meg, mert az 1990. évi XL. törvénnyel bekövetkezett Alkotmánymódosítás az előző törvényt hatályon kívül helyezte. Ma sem megoldott a direkt módon történő etnikai képviselők megválasztása.


2009/2010

32. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS : A VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA , JELÖLÉS, VÁLASZTÁSI KAMPÁNY , VÁLASZTÁSI SZERVEK

Magyar választási rendszer

Vegyes: többségi � egyéni választókerületek arányos � listák bevezetésével jelenik meg. ⇓ 176 egyéni választókerület van. Területi lista: 152 mandátumot lehet szerezni. Országos lista: 58 mandátum szerezhető. Nem minden listát indító párt szerezhet mandátumot, csak ha a szavazatok 5%-át megszerezte. Az első demokratikus választási kísérlet nagy figyelmet váltott ki más országok részéről. A választók nyilvántartása: A választási iroda vezetőjeként a jegyző állítja össze, és folyamatosan gondoskodik a karbantartásáról (a választási névjegyzékről). Kit vesznek fel a választói névjegyzékbe? Az 1997. évi C. tv. szerint: választójoggal rendelkező személyeket, akik lakóhelye vagy tartózkodási helye a szavazókörben van. Betűrend szerint és körzetek szerint tartják nyilván. A választás napja előtt 60 nappal a Polgármesteri Hivatalban ki kell függeszteni. Kell egy másik nyilvántartás is: nagykorú magyar polgárok vannak rajta, akik kizártak a választójog alól. Ezt a listát nem szabad nyilvánosságra hozni. Amennyiben valaki nincs rajta a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztett listán, kifogással élhet, illetve, ha lát valakit, aki nem lehetne ott. A jegyző bírálja el. Ha helyt ad a kifogásnak, a jegyzéket ki kell javítani. Ha elutasítja, az illetékes városi bírósághoz, vagy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet fordulni. A bíróság egyes bíróként eljárva 3 napos határidővel dönt. A választópolgárok értesítést kapnak a szavazásról, valamint megkapják az ajánlószelvényt, mellyel egyéni választókerületi jelöltet ajánlhatnak. A névjegyzéken aláírással kell átvenni a két szavazólapot. A választójogosultság névjegyzék általi rögzítése nem jelenti azt, hogy mindenki tud élni jogával. Az 1989. évi XXXIV. tv. szerint akadályozott, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon, vagy nem tartózkodik a választás napján Magyarországon.

A jelölés 1. Egyéni választókerületekben 2. területi listákon történik. 3. országos listán Egyéni választókerületekben:


2009/2010

• jelölt az lesz, aki 750 ajánlószelvényt összegyűjtött • tartalmazza az ajánlott személy nevét és azt, hogy függetlenként vagy pártjelöltként indul • az ajánló nevét, lakóhelyét, személyazonosító jelét, aláírását.

Enélkül érvénytelen az ajánlószelvény. A jelölés vissza nem vonható. Ezután a Választási Bizottsághoz viszik be az ajánlószelvényeket, ez dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről. Területi lista: 20 területi választókerület van � a 19 megye + a főváros. Az állíthat listát, aki az adott megye választókerületének ¼-ében, de legalább kettőben jelöltet tud állítani. Országos lista: Országos listát az a párt állíthat, aki legalább 7 választókerületben képes volt képviselőt állítani. Közös listát is állíthatnak a pártok. A területi és az országos listára háromszor annyi jelöltet lehet állítani, mint amennyi a megszerezhető mandátumok száma. Az első 20 kerül a listára, mert zárt listáról van szó. Egy személy 1 választáson lehet:

• párt jelöltjeként egyéni választókerületben, • párt jelöltjenként területi listán, • párt jelöltjenként országos listán.

Az elfogadott jelölt nyilatkozik, hogy:

• vállalja-e a jelöltséget, • választójogosult-e, nincs összeférhetetlenségi ok a képviselőséggel, vagy azt megszünteti.

A jelölteket legkésőbb a választást megelőző 23 nappal kell bejelenteni a megfelelő választási Bizottságnál:

• Egyéni Választókerületi Választási Bizottság, • Területi Választási Bizottság, • Országos Választási Bizottság.

VÁLASZTÁSI SZERVEK

2 csoport van:

• választási irodák • választási bizottságok.

Választási irodák: Élén a jegyző, megyei főjegyző, belügyminiszter által kinevezett köztisztviselő áll. Feladata:

• a választások adminisztratív teendőiben való közreműködés, • nyilvántartások vezetése, • adatszolgáltatás, • hirdetmények közzététele, • szavazóhelyiségek előkészítésének biztosítása, • választási bizottságok tevékenységének szakmai segítése.

Választási Bizottságok:


2009/2010

• Szavazatszámláló Bizottságok • Egyéni választókerületi Választási Bizottságok • Területi Választási Bizottságok • Országos Választási Bizottság.

A választópolgárok független szervei. Kizárólag a törvénynek vannak alárendelve. Gondoskodik:

• a választások tisztaságáról, • pártatlanságáról, • törvényességéről, szükség esetén • a törvényes rend helyreállításáról.

Fontos összeférhetetlenségi szabályok:

• helyi vagy országgyűlési képviselő • állami vezető • megyei közigazgatási hivatal vezetője nem lehet tag. • főjegyző, jegyző

Együttalkalmazási tilalom: nem lehet rokoni kapcsolatban álló személy, ahol a másik kifogásait elbírálják. Az OVB (� Országos Választási Bizottság) tagjait a belügyminiszter javaslatára az országgyűlés választja meg. Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság és a Területi Választási Bizottság tagjait a főjegyző javaslatára a megyei, fővárosi közgyűlés választja meg. A Szavazatszámláló Bizottság tagjait az önkormányzat képviselő testülete választja meg. A Bizottságot az elnök vezeti. Maga a Bizottság hatóság, tagja hivatalos személy. Döntéseit szótöbbséggel hozza, tartózkodás nincs. Szavazatszámláló Bizottság Feladata:

• a szavazás lebonyolítása, • a szavazók azonosítása, • a szavazólap átadása, • annak biztosítása, hogy minden a törvény szerint folyjék, • a szavazás eredményének megállapítása.

Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Feladata:

• a jelöltek nyilvántartásba vétele, • döntés a szavazólapok adattartalmáról, • döntés a Szavazatszámláló Bizottságok ellen benyújtott jogorvoslatokról, • a választás eredményének megállapítása, • a megbízólevél átadása.

Területi és Országos Választási Bizottság Feladatában az előzőekhez képest különbség mutatkozik. Ez a következő:

• a Területi Választási Bizottságban nem 1 mandátum kerül kiosztásra. • az Országos Választási Bizottság plusz feladata: az országgyűlés alakuló ülésén beszámol a

választás eredményéről, lefolyásáról, tapasztalatairól.


2009/2010

A választási kampány

A törvény mind a választópolgárok, mind a pártok számára széles körű mozgásteret biztosít a választási kampányhoz. A kampány a jelöltek, a pártok programjának, politikai nézeteiknek megismertetését, népszerűsítését szolgálja. A kampány meghatározott ideig tarthat: a választás napjának kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig. Ettől az időponttól a választói akarat befolyásolása elkerülése érdekében választási kampány folytatását törvény tiltja – kampánycsend. Kampány része: Plakátok készíttetése és elhelyezése Választási gyűlések szervezése A műsorszolgáltatók azonos feltételekkel biztosítják a politikai hirdetések közzétételét A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a törvényben meghatározott feltételekkel díjfizetés ellenében a pártok számára adatszolgáltatást végez A választásokon jelöltet állító pártok a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosultak A támogatás felhasználásáról a választást követően el kell számolni A választásra fordított költségvetési és más forrásból származó pénzeszközök felhasználását az ÁSZ végzi. A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfőbb garanciája. A választási szervek működése és tevékenysége, valamint a rendelkezésükre álló adatok – a törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A rendelkezésükre álló adatok nem titkosíthatók. Minden választópolgárt érintő tényről, határidőről, választással összefüggő közérdekű információról (pl. szavazás helye, ideje, jelöltek, névjegyzék kifüggesztése, szavazás módja, választás eredménye) tájékoztatni kell a lakosságot. A sajtó képviselőinek külön engedélyre nincsen szüksége a választási szervek munkájának figyelemmel kísérésére, de azok tevékenységét nem zavarhatják. A nyilvánosság törvényi korlátja, hogy a szavazást megelőző 8. naptól nem hozható nyilvánosságra a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredménye. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.


2009/2010

33. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS : SZAVAZÓKÖRÖK , SZAVAZÁS, A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA , IDŐKÖZI VÁLASZTÁS , JOGORVOSLATOK (VÁLASZTÁSI

„ BÍRÁSKODÁS”)

Választókerületek Kialakítására törvény alapelveket állapít meg:

• Fővárosban és a megyékben az egyéni választókerületek számát, • hány egyéni választókerület van.

Területi választókerületben a törvény melléklete meghatározza, hogy hány mandátum szerezhető listánként. Az egyéni választókerületek létrehozásának alapelvei:

• A megye illetve a főváros határain belül kell kialakítani. • A települési önkormányzat egész területe azonos választókerületbe kell, hogy essen. • A város és a közvetlen városi körzet is azonos választókerületbe kell, hogy essen. • A választás kitűzése után 10 napon belül a jegyző kialakítja a szavazóköröket, számát és

területi beosztását. • 620 – 1200 választópolgárra alakítanak ki 1 – 1 szavazókört. • Létre kell hozni 620 főnél kisebb településen is a szavazókört. • Ahol több szavazókör van, a jegyző megállapítja, melyik az a szavazókör, ahol azok a

választópolgárok adhatják le szavazataikat, akik személyi igazolványában csak település vagy fővárosi kerület van megjelölve. Ők a hajléktalanok.

A választás időpontja Alkotmány 20. szakasza (1) bekezdés:

• Az országgyűlési képviselők általános választását (kivéve a feloszlás) az előző választást követő 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani.

• Ezt a köztársasági elnök állapítja meg. Választási eljárásról szóló tv. szerint:

• A választást legkésőbb a szavazás napja előtt 72 nappal kell kitűzni. • A választás 2. fordulójának időpontját az első fordulót követő 14. napon kell tartani. • Ha a szavazást a Választási Bizottság vagy a Bíróság megismételteti, a Választási Bizottság a

megismételt szavazást a megismételtetett szavazástól számított 7. napon tűzi ki. Az 1989. évi XXXIV. (34) tv. a választásokról:

• A választás napját úgy kell kitűzni, hogy a két forduló ne essen ünnepre, munkaszüneti napra, közvetlenül megelőző vagy követő napra (� nem szombatot és vasárnapot jelent!!).

Szavazás

Kizárólag személyesen lehet szavazni, a lakóhely szerinti szavazóhelyiségben. Mozgáskorlátozott személyt mozgóurnával a Szavazatszámláló Bizottság legalább 2 tagja keresi fel. A szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart a választás napján. A reggeli időpont 1 órával korábbra hozható, az esti időpont nem hosszabbítható meg.


2009/2010 A szavazóhelyiséget olyan helyiségben nem lehet létrehozni, ami valamely párt kizárólagos tulajdonában van. A szavazóhelyiség nem zárható be a szavazás időtartama alatt. Ha a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak száma 3 alá csökken, fel kell függeszteni a szavazást. Fel kell függeszteni a szavazást bombariadó esetén is. Minden szavazóhelyiségben legalább 2 szavazófülkét és benne tollat kell elhelyezni, valamint legalább 2 urnát. A nap első választópolgára megérkezésekor a következő a teendő:

• megállapítják személyazonosságát, • átadják neki a szavazólapokat + a borítékot, • bedobja az urnába, ami nyitott, • ezután következik az urna lezárása, pecsétet tesznek rá, belehelyezik az ellenőrző lapot,

melyet minden akkor jelenlévő aláírt.

⇓

Ahol ez nincs, az ott lévő összes szavazat érvénytelen. A Szavazatszámláló Bizottság a szavazólapot lepecsételi. Egyéni Választókerületi szavazólap: ABC sorrendben tartalmazza a jelölteket, feltüntetve, hogy egyéni-e vagy párté. Listás: Területi Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben a listák megnevezését, a párt által megjelölt sorrendben az első 20 jelöltet tartalmazza. A pártok neve felett illetve a jelöltek neve mellett lévő körben tollal 2 egymást metsző vonallal (� + vagy X) kell elhelyezni a szavazatot. Csak 1 párt vagy jelölt neve mellé lehet tenni a jelet. A szavazólapra bármit írhatnak pluszban, a szavazólap érvényes!! Ha valaki elrontja a szavazólapot, lehet kérni a szavazólap kicserélését. A régit átadják, újat kap, jegyzőkönyvet vesznek fel. Csak 1x lehet cserélni. A szavazás lezárása után: akik 19 órakor még a szavazóhelyiségben vannak, szavazhatnak. Utána: a Szavazatszámláló Bizottságtól elveszik a tollat. A fel nem használt lapokat egybe kötik és lepecsételik. Külön válogatják az érvényes – érvénytelen és az egyéni – listás szavazatokat. ⇓

Az egészről jegyzőkönyvet vesznek fel. Beviszik az összes dokumentumot az Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz és a Területi Választási Bizottsághoz. Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság az összes dokumentum alapján megállapítja az egyéni választókerületben a választás eredményét. Érvényes az első választási forduló: ha a választók több mint fele leadta a szavazatát. Eredményes: ha valamelyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét – abszolút többség.


2009/2010 Ha érvénytelen vagy eredménytelen az első választási forduló, második forduló kell. Érvénytelenség esetén mindenki indul, aki az elsőben indult. Eredménytelenség esetén csökken az indulók száma, csak az indul, aki az első fordulóban legalább a 15%-ot megszerezte, ha ilyen nincs, akkor az első 3. Második forduló: Érvényes: ha a választók több mint ¼-e szavazott. Eredményes: aki a legtöbbet kapta, az lesz képviselő. Ha a 3 közül 2 visszalép: ha a megmaradt 1-nél az ¼ legalább részt vesz, ő lesz a képviselő. Ha ketten ugyanannyi szavazatot kaptak, időközi választás kell.

Listás mandátumok elosztása Megyei listák: először országos összesítést kell végezni. Ezt összeadni, megállapítani, hogy milyen pártok szavazata éri el a legalább 5%-ot. Ha nincs meg az 5%, olyan, mintha nem lennének ezen szavazatok, így nincs mandátum sem. Ezután következik a mandátumok szétosztása megyénként a Hagenbach-Bishoff formula alapján. A Hagenbach-Bishoff formula lényege: Tegyük fel, hogy maradt 4 párt: A B C D Meg kell határozni, hogy 1 mandátum hány szavazattal szerezhető meg. ⇓ A + B + C + D szavazatok száma = X N + 1 N = a területi listán megszerezhető összes szavazatszám. X = 1 mandátumra jutó szavazatszám. Ezután kiszámítják a következőket: A B azután stb. X X Megkapják, hogy melyik párt hány mandátumot kapott. Szétosztották a mandátumot. Ha marad valamennyi betöltetlen mandátum: 2/3-os szabály következik. Megnézik, melyek azok a pártok, ahol az 1 mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok 2/3-a megvan, és az nyeri el. Ha 2 ilyen párt van, akkor az nyeri el, aki a sorsolásnál alacsonyabb sorszámot kapott. Ha így is marad, azok csúsznak fel az országos listára.

Országos lista


2009/2010 A töredékszavazatokat összesítik az országos listán. Töredékszavazat:

• a választás első érvényes fordulójában leadott olyan szavazat, mellyel nem szerzetek mandátumot.

• olyan szavazat, mely 1 mandátum megszerzéséhez nem bizonyult elégségesnek a területi listáról.

Ezt növeli az Egyéni Választókerületben pártjelöltként indulókra adott szavazatszám az 1. fordulóból, amellyel a jelölt egyik fordulóban sem szerzett mandátumot. Ezután következik a D’hondt (� dont) módszer. X Y Z Q 600 000 400 000 200 000 100 000 Minden párt töredékszavazatok szerint megkapott szavazatszámát elosztják: 600 000 : 2 = 300 000 600 000 : 3 = 200 000 600 000 : 4 = 150 000 600 000 : 5 = 120 000 600 000 : 6 = 100 000 600 000 : 7 = 85 714 Szerezhető minimum 58 mandátum, maximum 152 mandátum. A pártok között csökkenő arányban kezdik leosztani. Ez a legnagyobb átlag módszere.

Időközi választás Csak egyéni országgyűlési választókerületben tartják. Akkor tartják, ha:

• az egyéni választókerületben a 2. forduló érvénytelen (a rendes választások évében nem lehet tartani)

• valamelyik képviselőnek megszűnik a megbízatása, ha egyéni választókerületben szerezte mandátumát.

(Delegálás: ha nem egyéni választókerületi listás képviselő megbízatása szűnik meg.) Időpontját az Országos Választási Bizottság tűzi ki.

Választási bíráskodás, jogorvoslatok Célja: a választás törvényességével kapcsolatos viták elbírálása. 1848-tól a képviselőház döntött 1874-től a képviselőház + a kúria döntött 1913-tól a képviselőház döntött 1925-től a közigazgatási bíróság döntött 1849-től erre feljogosított külön szervek döntött. Ma 2 forma létezik a C. tv. szerint: 1. Panasz: a választási törvények megsértése miatt; élhet vele jelölt, párt, választópolgár.


2009/2010 2. Kifogás: a Választási Bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntései ellen lehet benyújtani, jelölt,

párt, választópolgár nyújthatja be. A Szavazatszámláló Bizottság döntéseivel szemben I. fokon az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság vagy a Területi Választási Bizottság jár el, másodfokon a Fővárosi, Megyei Bíróság. Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság döntéseivel szemben első fokon a Területi Választási Bizottság, másodfokon a Megyei, Fővárosi Bíróság jár el. Területi Választási Bizottság döntéseivel szemben első fokon az OVB, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság jár el. OVB-nál csak első fok van: Legfelsőbb Bíróság. Sérelmezett tevékenység esetén: 3 napon belül kell benyújtani, és 3 napon belül bírálják el. Döntés lehet:

• elsőfokú döntést helybenhagyó, • elsőfokú döntést megváltoztató, • új eljárásra utasító.


2009/2010

34. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI , HATÁSKÖRE , MEGALAKULÁSA ÉS MEGBÍZATÁSÁNAK IDŐTARTAMA

Az Alkotmány az Országgyűlés jogállását úgy határozza meg, hogy a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója:

• az Alkotmány alapján az állampolgárok képviseletében a törvényhozó hatalom gyakorlása, • a végrehajtó hatalom ellenőrzése.

Az Országgyűlés feladatainak ellátása során az Alkotmány által korlátozott. Csak az Alkotmányban meghatározott hatásköröket gyakorolhatja. Eszerint:

• Megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, amelynek elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-os többsége szükséges. Ez magában foglalja az Alkotmány módosításának jogosultságát is.

• Törvényeket alkot. • Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét (1989 óta gazdasági terv elfogadására

nem került sor). • Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak

végrehajtását. • Dönt a Kormány programjáról, ami összekötődik a miniszterelnök megválasztásának

aktusával. • Megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú

nemzetközi szerződéseket. • Dönt:

o a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről, o a hadiállapot, rendkívüli állapot bevezetéséről és a Honvédelmi Tanács létrehozásáról, o szükséghelyzet esetén a szükségállapot kihirdetéséről. A szükségállapot

kihirdetésének alapjául szolgálnak az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények; az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények; az elemi csapás; az ipari katasztrófa.

Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályozott, a köztársasági elnök jogosult mindezekre. Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait, dönt:

• a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint • rendkívüli intézkedések bevezetéséről, • rendeletet alkothat, amelyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, • szükségállapot idején a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéséket rendeleti

úton a köztársasági elnök vezeti be. Továbbá:

• Dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról. • Dönt közhatalmi tisztségek betöltéséről. E jogkörében megválasztja a köztársasági elnököt, az

Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét.

• Feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.


2009/2010

• Területszervezésekkel kapcsolatos hatáskörében dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, megyei jogú várossá nyilvánításról és fővárosi kerületek kialakításáról.

• Közkegyelmet gyakorol. • Országos népszavazást rendelhet el, amelynek elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés

alapján kerülhet sor.

Az Országgyűlés megalakulása és megbízatásának időtartama

Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze az országgyűlési választást követő 30 napon belüli időpontra. Az alakuló ülésen történik:

• a képviselői mandátumok igazolása, • az Országgyűlés belső szervezetének kialakítása.

Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd a megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából átadja az Országgyűlés korelnökének. A tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök és a korjegyzők végzik. A korelnök a korban legidősebb képviselő. A korjegyzői feladatokat a négy legfiatalabb képviselő látja el. Ezután az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság elnöke, a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter beszámol az Országgyűlésnek. A korelnök és korjegyzők, mint mandátumvizsgáló biztosság a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. A mandátumvizsgálat eredményéről szóló jelentés beterjesztése után az Országgyűlés határoz a mandátumokról. Ezzel megteremtődik a parlament közjogi legitimitása. A mandátumigazolás után a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A képviselőcsoportok (frakciók) bejelentik megalakulásukat. Ezt követi az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, jegyzők) titkos szavazással történő megválasztása a korelnök javaslata alapján. Az alelnökök és a jegyzők számát az Országgyűlés határozza meg. Jelenleg 3 alelnök és 8 jegyző működik. A Házszabály rendelkezik a tisztségviselők megbízatásának megszűnéséről is. A tisztségviselők megbízatása fő szabály szerint a mandátum megszűnéséig tart. Megszűnik még:

• a képviselőcsoportból való kilépéssel vagy kizárással, • független képviselőnek frakcióhoz való csatlakozásával, • képviselőcsoportjának megszűnésével, • felmentéssel, • tisztségről való lemondással.

A tisztségviselők megválasztásával és a frakcióvezetők nevének bejelentésével létrejön a Házbizottság. Az alakuló ülésen létrehozzák az Országgyűlés állandó bizottságait is, melyek a parlamenti munkaszervezet meghatározó elemei. Kötelező létrehozni:

• alkotmányossággal • költségvetéssel foglalkozó • külügyekkel állandó • honvédelemmel bizottságot.


2009/2010

• mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel Egyéb bizottságok is létrehozhatók. Paritásos bizottság: valamennyi bizottságba mind a koalíciót alkotó, mind az ellenzéki pártok együttesen ugyanannyi képviselőt küldenek. Az Országgyűlés megbízatása négy évig, az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés megbízatása a megbízatási idő lejárta előtti id őpontban is megszűnhet, kétféle módon:

• az Országgyűlés kimondhatja feloszlását, • az Országgyűlést a köztárssági elnök feloszlathatja. � A köztársasági elnök feloszlathatja az

Országgyűlést, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatása megszűnt és a miniszterelnöknek jelölt személyt 40 napon belül nem választják meg.

A feloszlatás előtt a köztársasági elnöknek ki kell kérnie a Házelnök, a miniszterelnök és a parlamenti pártfrakciók vezetőinek véleményét. A vélemények nem kötik döntése kialakításában a köztársasági elnököt. Az Országgyűlés népszavazással nem kényszeríthető feloszlásának kimondására, sem a köztársasági elnök általi feloszlatásra. Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel.


2009/2010

35. AZ ORSZÁGGYŰLÉS BELSŐ SZERVEZETE, APPARÁTUSA. A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

Az Országgyűlés tisztségviselői

• elnök • alelnökök • jegyzők.

Az Országgyűlés elnöke: Megbízatása kiemelkedő fontosságú közjogi tisztség, amelyet jeleznek az Alkotmányban meghatározott jogosítványai is. Alkotmányos szokás, hogy a legtöbb szavazatot szerzett parlamenti pártbók kerül az elnöki tisztségbe. Feladatai:

• képviseli az Országgyűlést más állami és egyéb szervekkel való kapcsolatban, • összehangolja a bizottságok tevékenységét, • átveszi az Országgyűléshez érkezett javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket,

beadványokat, • összehívja az Országgyűlés ülésszakait, üléseit, vezeti a tanácskozásokat, kihirdeti a szavazás

eredményét, • az Országgyűlés hivatali tevékenységével kapcsolatban gyakorolja a Házszabályban

meghatározott kinevezési jogköröket. Az alelnökök: Az Országgyűlés elnökét akadályoztatás esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök helyettesítik. Az ülések vezetését az elnök és az alelnökök egymást váltva végzik. Az elnöki és az alelnöki tisztséggel összeférhetetlen bármely más kereső foglalkozás vagy egyéb tevékenység, kivéve a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység. A jegyzők: Legfontosabb feladata az elnök segítése az ülések vezetésében. Ezt a feladatot a soros jegyzők végzik. A jegyzők

• vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, • jelzik a beszédidő lejártát, • felolvassák az országgyűlési iratokat, • eskütételnél előolvassák az eskü szövegét, • kézfelemeléssel történő szavazásnál összeszámolják a szavazatokat, • névszerinti szavazásnál olvassák a képviselők nevét és a név mellé bejegyzik a szavazatot, • titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként működnek, • hitelesítik az Országgyűlés üléséről készült szószerinti jegyzőkönyvet.

Az alelnöki és a jegyzői tisztségekre történő jelölésnél figyelembe veszik a parlamenti párterőviszonyokat.

A Házbizottság


2009/2010 A magyar parlamenti gyakorlatban a II. világháborút követő rövid átmeneti időszakot kivéve – amikor működött a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága – ismeretlen volt a Házbizottság. A Házbizottságot az 1990-es választásokat követően hozták létre. Elnöke: az Országgyűlés elnöke. Tagjai: az alelnökök és a képviselőcsoportok vezetői. Állásfoglalásait általában egyhangúlag hozza. Működési rendjét maga határozza meg. A Házszabály széles körben javaslattételi, véleményezési, egyetértése, döntési és állásfoglalási hatáskört biztosít a Házbizottság számára.

Az Országgyűlés bizottságai

A bizottságoknak – a Házbizottságon túl – három típusát különböztetjük meg:

• állandó bizottságok, • ideiglenes bizottságok, • eseti (ad hoc) bizottságok.

Az állandó bizottságok: Az állandó bizottságok szakterületek, ágazatok szerint különülnek el. Ez a képviselőktől specializálódott szakismereteket követel. Az Országgyűlés bármikor létrehozhat, átalakíthat, megszüntethet bizottságot. Lehetőség van albizottságok létrehozására. Kötelező a bizottság hatáskörébe tartozó tv-ek végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság létrehozása. Tagjai: csak országgyűlési képviselők lehetnek. A bizottság elnöke szakértőt hívhat meg tárgyalásaikra. A bizottság üléseit rendszeresen tartja. Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze, azok a sajtó számára nyilvánosak. A bizottság tanácskozóképességéhez a tagok több mint egyharmadának, határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének a jelenléte kell. Az állandó bizottság jogállása:

• kezdeményező, • javaslattevő, • véleményező, • ügydöntő, • a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv.

Az állandó bizottságot törvénykezdeményezési jog illeti meg. Az Országgyűlés elnöke döntési javaslat, vagy bizottsági ajánlás készítésére két vagy több bizottságot is kijelölhet. A bizottság a törvényjavaslat általános vitájához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas-e, és milyen várható társadalmi és becsült gazdasági hatások várhatók. A részletes vitához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány:

• összhangban áll-e az Alkotmánnyal, • beilleszkedik-e a jogrendszerbe, • rendelkezései egymással nem ellentétesek-e, • megfelel-e a jogszabályszerkesztés követelményeinek.

E kérdéseket az Alkotmányügyi Bizottság akkor is vizsgálhatja, ha nem kijelölt bizottságként jár el.


2009/2010 A Költségvetési Bizottság ajánlást nyújthat be minden törvény- vagy határozat javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van. Az állandó bizottságok között sajátos szerepe van: a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak. Hatásköre csak vizsgálatra és javaslattételre terjed ki. Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat és abban állást foglalhat. Állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. Az állandó bizottságok folyamatosan segítik az Országgyűlést ellenőrző tevékenysége gyakorlásában. Eseti bizottság: Az Országgyűlés meghatározott ügynek meghatározott ideig történő intézésére hozza létre. Tagjainak legfeljebb a fele nem országgyűlési képviselő is lehet, akiket nem illet meg szavazati jog. Elnök és alelnök csak országgyűlési képviselő lehet. Vizsgáló bizottság: Az Országgyűlés meghatározott ügy vizsgálatára hozza létre, a képviselők legalább 1/5-ének indítványára. Tagja csak országgyűlési képviselő lehet. Kormány, kormányzati szerv és minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke csak ellenzéki képviselő lehet.

A parlamenti képviselőcsoportok (frakciók) Ugyanazon párthoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolására hoznak létre képviselőcsoportot. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Nem köteles azonban egyetlen képviselő sem arra, hogy tagja legyen képviselőcsoportnak. A frakciótagság kilépéssel vagy kizárással szűnik meg, az így függetlenné vált képviselő azonban 6 hónapig nem csatlakozhat más frakcióhoz. A képviselőcsoport akkor szűnik meg, ha ezt határozatban kimondja. Ezt köteles a frakcióvezető az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. A képviselőcsoportok kiemelkedő közjogi helyzetét alátámasztó garanciális szabályok:

• A frakcióvezetők tagjai a Házbizottságnak. • Ajánlást tesznek a bizottságok elnökeire, alelnökeire és tagjaira. • Megilleti őket a napirend előtti felszólalás joga.

A képviselőcsoportok működése költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül elkülönítve gondoskodnak.

Az Országgyűlés hivatali szervezete Az Országgyűlés Hivatala:

• előkészíti az ülésszakokat, üléseket, bizottsági üléseket, • gazdasági, műszaki és általános ügyeket intéz, • ellátja az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatait, • az Országgyűlés nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenységet lát el, • végzi az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenységet, • gondoskodik a könyvtári dokumentumok bibliográfiai feldolgozásáról, információs és

könyvtári szolgáltatásokat biztosít.


2009/2010 A képviselők jogállása

1. Mandátumtípusok a parlamenti képviseletben: Két képviseleti típust különböztethetünk meg:

• kötött mandátum • szabad mandátum.

A kötött (= imperatív) mandátum azt jelenti, hogy a megválasztott küldötteket kötik a választók utasításai. A mindenben kötött prohibitív imperatív mandátum mellett megjelent a limitatív imperatív mandátum elmélete is, amely szerint a képviselők a választóktól kapott általános politikai irányelvek által megszabott keretek között szabadon mozoghatnak. A szabad mandátum (a korábbi elnevezés szerint: abszorptív mandátum) szerint a képviselő az egész nemzetet képviseli, nem köti sem a választói utasítás, sem a képviselőjelöltként tett ígéret, saját belátása szerint dönt és szavaz. A választókerület nem vonhatja felelősségre. A képviselő mandátuma jogilag a választás tényével keletkezik. A képviselő megbízatása megszűnik:

• az Országgyűlés működésének befejezésével, • a képviselő halálával, • az összeférhetetlenség kimondásával, amelyre akkor kerül sor, ha a képviselő a

megbízatásával összeférhetetlen helyzetet (összeférhetetlenségi okot) önkéntesen nem szünteti meg. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés bármely képviselő indítványára a jelen lévő képviselők 2/3-os többségével dönt.

• lemondással, amelynek érvényességéhez nem kell az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata. 2. A mentelmi jog. A képviselők munkájának támogatása A mentelmi jog történelmi előzményei a középkorra nyúlnak vissza. Az uralkodók egyes személyeknek salvus conductus-t (= királyi menlevelet) adtak, amely jogot adott az ország területén való szabad mozgásra és véleménynyilvánításra. Ezek nem mindig biztosítottak sérthetetlenséget. A polgári parlamentekben a mentelmi jog kialakulásának oka a hatalmi ágak elválasztásában keresendő. A törvényhozó hatalomnak a függetlenségét kívánja biztosítani a végrehajtó hatalommal szemben. 1867 után jogban is élő a mentelmi jog. A mentelmi joga a hatályos szabályozás (1990. évi LV. tv.) szerint kettős tartalmú:

• felelőtlenséget (immunitás), • sérthetetlenséget (inviolabilitás) jelent.

Felelőtlenség: a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata és képviselői minőségében tett nyilatkozata miatt. A mentesség nem terjed ki:

• államtitoksértésre, • rágalmazásra, • becsületsértésre, • képviselők polgári jogi felelősségére.

Sérthetetlenség: a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, illetve büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedéseket alkalmazni.


2009/2010 Az országgyűlési képviselő a mentelmi jogáról nem mondhat le, mentelmi joga megsértését köteles haladéktalanul bejelenteni az Országgyűlés elnökének. A képviselő tiszteletdíjra jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Pótdíjban az országgyűlési képviselő legfeljebb két országgyűlési bizottság tagjaként részesülhet. Az országgyűlési képviselők havonta jogosultak költségtérítési általányra, szállásköltségre, irodai ellátásra, gépírói és hivatali személyzetre, ingyenes postai és távközlési szolgáltatásra stb. 3. A képviselői összeférhetetlenség Az összeférhetetlenségre vonatkozó jogi normák biztosítják a parlament és képviselő függetlenségét, a nem kívánatos befolyásoktól való mentességét. Az összeférhetetlenség hatályos törvényi szabályozása: az Alkotmány 20. § (5) bekezdésén, valamint az 1990. évi LV. tv. módosításáról szóló 1997. évi V. tv. rendelkezésein alapul. Fajtái:

• Hivatali – politikai összeférhetetlenség. A hatalmi ágak elválasztásának elvéből kiindulva kizárt, hogy más hatalmi ághoz tartozók legyenek.

• Érdekeltségi összeférhetetlenség. Ez jelenti egyrészt a média vezetői tisztségeinek összeférhetetlenségét a képviselői mandátummal, másrészt a gazdasági összeférhetetlenség különböző formáit.

• Közbenjárói – érdekkijárói összeférhetetlenség. Az országgyűlési képviselő nem járhat el az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban álló szervezet jogi képviselőjeként.

• Méltatlansági összeférhetetlenség. Részben büntetőjoggal összefüggő alakzatai léteznek, de azokból kell megszüntetni annak a képviselőnek a mandátumát is, aki az állammal szembeni köztartozását nem rendezi.

A képviselőt az összeférhetetlenséggel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli. Köteles a képviselő a mandátum megszerzését, majd annak megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.


2009/2010

36. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKAI , ÜLÉSEI, TANÁCSKOZÁSI RENDJE Az Országgyűlés működésének szabályait az Alkotmány és a Házszabály állapítja meg.

1. Ülésszakok, ülések Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit az Országgyűlés elnöke hívja össze. Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart, február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15-ig. Rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása:

• a köztársasági elnök, • a Kormány vagy • a képviselők 1/5-ének írásbeli kérelmére történik.

Az elnök köteles összehívni a rendkívüli ülésszakot a javasolt időpontra, de legkésőbb azt követő nyolc napon belülre. Az összehívásra vonatkozó írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell az összehívás indokát és a napirendet. Egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. ülésszak ⇓ ülés ⇓ ülésnap. Az ülésnapok várható számát az ülés összehívásakor jelezni kell. A jogállamiságból fakadó alkotmányos követelmény az Országgyűlés működésének folyamatossága.


2009/2010 A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb 30 napra – elnapolhatja, azonban az Országgyűlés elnöke az elnapolt Országgyűlést a képviselők 1/5-ének kérelmére nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni. A határozathozataloknál minden alkalommal vizsgálni kell a határozatképességet. Az Országgyűlés határozatképes, ha:

• a képviselők több mint fele jelen van, • az Alkotmány vagy más tv. által meghatározott esetekben ettől eltérő számú képviselő jelen

van.

Az Országgyűlés a határozatait általában a következő szavazatarányokkal hozza meg: • a határozatképes Országgyűlés jelenlévő tagjai

o több mint a felének, o kétharmadának, o négyötödének szavazatával,

• az összes képviselő több mint felének a szavazatával, • az összes képviselő

o kétharmadának, illetve o négyötödének szavazatával.

A szavazásokon a képviselő köteles jelen lenni vagy távolmaradását előzetesen kimenteni. Az Országgyűlés ülésén a képviselőkön kívül részt vehet és felszólalhat:

• a köztársasági elnök, • a Kormány tagja, • az Alkotmánybíróság elnöke, • a Legfelsőbb Bíróság elnöke, • a legfőbb ügyész, • az országgyűlési biztos, • az ÁSZ (� Állami Számvevőszék) elnöke.

A felsoroltak a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kivételével, kötelezhetők a részvételre. Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás magyar nyelven folyik. A nem magyar anyanyelvű képviselő anyanyelvén is felszólalhat (e szándékát az ülésnapot egy nappal megelőzően kell jelezze). A tolmácsról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak.

⇓ ⇓ ⇓ média folyamatos az Országgyűlés üléséről a karzaton lévő részvétele készült jegyzőkönyvet az férőhelyek erejéig Országgyűlés könyvtárában más is részt vehet. helyezik el mindenki számára hozzáfér- hetően.


2009/2010 A köztársasági elnök, a Kormány, illetve bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés zárt ülés tartását határozhatja el, ahol a képviselőkön kívül csak a főtitkár, az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők lehetnek jelen.

2. Az Országgyűlés tanácskozási rendje Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat és sürgősségi javaslatokat, majd a Házbizottság ajánlása alapján javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyben fel kell tüntetni a szavazások várható időpontját. A napirendi javaslat módosítását a Kormány vagy legalább 15 képviselő javasolhatja. Felszólalások:

• Napirendhez kapcsolódó felszólalás: erre a soros jegyzőknél kell jelentkezni, vita közben további felszólalásra az elnök ad engedélyt. A felszólalások sorrendjét az elnök határozza meg úgy, hogy lehetőleg az ellenzéki és a kormánypárti képviselők felváltva kapjanak szót.

• Napirenden kívüli felszólalások: o A napirendi pontos tárgyalása előtt az ülés első napján a képviselőcsoport nevében a

frakcióvezető felszólalhat (5 perc) a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben.

o A köztársasági elnök, a miniszterelnök (időkeretet a Házszabály határozza meg) és a Kormány tagjai (legfeljebb 5 perces felszólalás) rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak.

o Az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után rendkívüli ügyben bármely képviselő felszólalhat.

� A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor ügyrendi javaslatot tehet.

A tanácskozások időkerete A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. A határozatban külön időkeretet kell megállapítani az általános, a részletes és a záróvitára. A kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll rendelkezésére. Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai

• A tárgyra térésre való figyelmeztetés, • a képviselő rendreutasítása.

Ha az elnök valakit harmadszor szólít fel a tárgyra térésre vagy másodszor utasít rendre, attól megvonja a szót.

• A tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

• Az elnök a Kormány vagy bármelyik frakcióvezető kérésére a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során, egy-egy alkalommal legfeljebb két órai időtartamú szünetet rendelhet el.

Határozathozatal

• általános szabály szerint nyílt szavazással, • névszerinti szavazással (� a nyílt szavazás sajátos formája), • titkos szavazással (� szavazni csak „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet).

Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szószerinti jegyzőkönyv készül, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek.


2009/2010 Az ülés berekesztése előtt az elnök a Házbizottság javaslata vagy az Országgyűlés határozata alapján összehívja a következő ülést.

3. Az indítványok

• önálló indítványok: törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés.

• nem önálló indítványok: sürgősségi javaslat, kivételességi javaslat, módosító javaslat és bizottsági ajánlás.

4. A törvényjavaslat

A törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottság vagy képviselő nyújthat be az Országgyűlés elnökénél. A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot csak akkor lehet a tárgysorozatba felvenni, ha azt a kijelölt bizottság támogatta. Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős, ill. kivételes eljárásban történő tárgyalását. Ha az Országgyűlés a sürgősséget elrendelte, a törvényjavaslatot legkorábban az elrendelést követő legközelebbi ülésen lehet, legkésőbb pedig az elrendeléstől számított 30 napon belül kell napirendre tűzni. A kivételes eljárásban történő tárgyalás azt jelenti, hogy a törvényjavaslat vitája a kijelölt bizottságban történik, a döntéshozatalra az Országgyűlés ülésén kerül sor. A jelentős törvényjavaslatot az Országgyűlés két fordulóban tárgyalhatja: előbb a tervezett tv. elveit, majd a törvényjavaslat szövegét. A törvényjavaslat tárgyalása az általános vitával kezdődik. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, kapcsolódó módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. Az előterjesztő a törvényjavaslatot a zárószavazás megkezdéséig visszavonhatja, vagy átdolgozásra visszakérheti. Az általános vita lezárása után dönt az Országgyűlés a részletes vitára bocsátásról. Részletes vita: a törvényjavaslat módosítással érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatása. A részletes vita lezárása után az Országgyűlés a módosító javaslatokról szavaz. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 15 napon belül aláírja és haladéktalanul megküldi – kihirdetés céljából – a köztársasági elnöknek.

5. Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége elsősorban a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenőrzését jelenti. A kormányprogram és a politikai vitanap az ellenőrzés szolgálatában áll. Az Országgyűlés az ellenőrző tevékenységet gyakorolhatja:

• közvetlenül, • az ÁSZ útján, • az állampolgári jogok országgyűlési biztosai (� ombudsmanok) útján.


2009/2010 Az ellenőrzés eszközei:

• Jelentés: valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. Jelentéstételre kötelezettek: Kormány, országgyűlési bizottság, ÁSZ elnöke, ombudsman, legfőbb ügyész, miniszterek, MNB elnöke, és mindazok, akiket erre tv. kötelez.

• Interpelláció és kérdés. o Interpelláció: a parlamenti ellenőrzés egyik legmarkánsabb eszköze. Az

interpellációra adott válaszra viszontválaszt lehet adni, melyben a képviselő nyilatkozik arról is, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ.

o Kérdés: az ellenőrzés kevésbé hatékony eszköze, képviselő nyújthatja be. Kérdés esetén nincs lehetőség viszontválaszra.


2009/2010

37. ÁLLAMI SZÁMVEV ŐSZÉK. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGY ŰLÉSI BIZTOSAI

Az Állami Számvevőszék (�� ÁSZ) Igény jelentkezett, hogy legyen egy ellenőrző szerv, ami a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrzi. Magyarország: 1870. évi XVIII: tv cikk hozta létre az ÁSZ-t. 1949-ben tvr-tel megszüntették. Olyan anomália keletkezett, hogy a költségvetés ellenőrzésére a KNEB-et (Központi Népi Ellenőrző Bizottság) hozták létre, mely a kormány alá tartozott. Rendszerváltás: újra létrehozták az ÁSZ-t. 1989. évi XXXVIII. tv. – az ÁSZ részletes szabályait tartalmazza. A z ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelten működik. Ellenőrzést végez mindenütt, ahol Állami Költségvetési pénzt használnak. 1. Ellenőrzi a költségvetéssel kapcsolatos ügyeket. Ezen belül:

• az Államháztartás gazdálkodását, • az Állami költségvetés magalapozottságát, • átcsoportosítás csak országgyűlési felhatalmazással, • a Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos zárszámadást.

2. Ellenőrzi az állami vagyon megérzését és gyarapítását. Ezen belül: • az állami vagyon kezelését ellenőrzi, • véleményezi az Országgyűlés elé kerülő kormányprogramok indokoltságát, célszerűségét, • ellenőrzi az MNB bankjegy- + érmekibocsátását, • ellenőrzi az MNB Államháztartással való hitelkapcsolatait, • ellenőrzi a TB alapok kezelését, felhasználását.

3. Ellenőrzi az APEH, VPOP, Önkormányzati adóhatóság, Pénzintézeti Központ, Illetékhivatal tevékenységét.

4. Ellenőrzi a pártok gazdálkodó tevékenységét. Elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételre vonatkozó szerződéseit. Az ÁSZ szervezete:

• elnök • alelnök • számvevők • vezetők • kisegítő alkalmazottak.

Az elnököt és az alelnököt 12 évre, újraválaszthatóan az Országgyűlés választja. Összeférhetetlenségi szabályok és együttalkalmazási tilalmak vonatkoznak rájuk. Tisztségükre jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyet a Képviselő Bizottság véleményez. Összeférhetetlenségi szabályok:

• Az elnöknek, a vezetőknek, a számvevőknek nem lehet tisztsége olyan szervnél, amely költségvetési támogatást kap.

• nem lehet képviselő, nem lehet érdekképviseleti szervnek tisztségviselője, • a megelőző 4 évben nem lehet kormánytag vagy párt vezető tisztségviselője,


2009/2010

• sem egymással, sem a kormánytagokkal közeli hozzátartozói kapcsolatban nem állhat (Ptk rendelkezése).

Az elnöknek és a helyettesnek mentelmi joga van. Az elnök és a helyettes megbízásának megszűnése:

• letelik az idő, • 70. életév betöltése, • lemondással (� az Országgyűlés fogadja el), • összeférhetetlenség megállapításával, ha nem szünteti meg az összeférhetetlenséget. Az

Országgyűlés mondja ki, • halállal, • felmentéssel (� ha neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni a feladatának), • kizárással (� felróható okból vagy jogerős ítélettel megállapított bűncselekményt követett el

vagy méltatlanságból). Ellenőrző tevékenység:

• célszerűségi • eredményességi • törvényességi okból.

Lehet:

• évente, • rendszeresen, • esetenként.

Elnök: éves ellenőrzésről köteles az Országgyűlésnek írásban beszámolni, ezrt nyilvánosságra hozzák.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (= ombudsman)

Jogvédelmi szervek:

• állampolgári jogok országgyűlési biztosa • ügyészség • bíróság • Alkotmánybíróság.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az Alkotmánybíróság új, a rendszerváltozás után az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvénnyel jött létre. Feladatuk: az alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítása. Erre jogi garancia a hatalommegosztás elve. Az ombudsman vizsgálja:

- a végrehajtó hatalmat, - a közszolgáltató szerveket, - a bíróságokat, - a közigazgatási eljárás megfelelőségét a jogoknak, - hanyagság, mulasztás, - mérlegelési jogköre van.

Az ombudsman vizsgálódását kezdeményezhetik:

- állampolgárok, - gyenge jogkörű szervek.


2009/2010 Az országgyűlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. tv. tipikus esete annak, hogy a törvény hatályos, de nem lehet alkalmazni, mert nem volt kire: 1994. január 1-jétől lépett hatályba, de csak 1995-től voltak ombudsmanok. 1994-től 4 ombudsman létezik:

- általános, - általános helyettese, - adatvédelmi biztos, - kisebbségi és etnikai jogok biztosa.

(Az „oktatási ombudsman” nem ombudsman, hanem az oktatási minisztérium szervezeti egységéhez tartozó miniszteri biztos.) Állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Már az Ókorban megjelentek elődei. Az állam kialakulásával az uralkodó kötelezettséget rótt az alattvalóira, de felmerült az az igény, hogy az uralkodói utasítást számonkérő szervek ne lépjék túl hatalmukat. I.e. 2155. – Piramisépítő munkások már nyújtottak be panaszt a vizsgálóbiztoshoz. Köztársasági Róma: 2 cenzor vizsgálta az igazgatási szervek elleni panaszokat. Az ókori Kínában is van jogelőd. Középkor: az egyházakhoz + a királyi udvarokhoz csatlakoztak a panaszokat vizsgáló biztosok. Polgári állam: A panaszvizsgáló biztosok intézményét a Parlamenthez tették át. Az ombudsman kifejezés a középkori germán törzsektől ered. Feladata volt a bűncselekményt elkövetőtől behajtani a sérelmezett fél javára a kártérítést. Maga az intézmény előzménye: 1713. – Svédország � A király a törökországi emigrációból hozta létre ezt az intézményt, amíg ő vissza nem jött. A közigazgatás elleni panaszokat vizsgálta. 1730-as évek: a svéd Parlament beszámolásra kötelezte. 1809. – Svédország � Mai ombudsmannak megfelelő intézmény létrehozása. Az Országgyűlés választotta, feladata a közigazgatási panaszok elbírálása volt. 1915 – 1968. – Katonai ombudsman is volt Svédországban. Csak a parlamentnek felelős jogvégzett, kiemelkedően becsületes ember lehet. Nincs közvetlen döntési joga. Kivizsgál, kivizsgáltat, ezzel szerveket késztet intézkedésre. A nyilvánosságot hívja segítségül. Finnország: 1919-ben jött létre, de itt katonai ombudsmani intézmény volt. Az 1950-es évektől kezd kialakulni Norvégiában, Dániában, az NSZK-ban, Angliában, Franciaországban [� itt közvetítő (= mediátor) a neve]. Majd: az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága felhívja az államokat ennek létrehozására. A Maastrichti szerződés hatályba lépése után jön létre az EU ombudsmana. Az Európai Parlament választja. Vizsgálja az EU szerveit, kivéve az Európai Bíróság mint elsőfokú bíróság intézkedéseit. Van:

• önkormányzati ombudsman, • üzleti, • versenyszféra ombudsman, • egyes minisztériumokban is van (� nem azonos az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

intézményével). USA: nincs szövetségi ombudsman.


2009/2010 Funkciói:

• Pótlólagos garancia a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzésére. • Pótlólagos garancia az állampolgári alapjogok biztosítására.

Jellemzője:

• Általában a Parlament hozza létre és menti fel. • Külön jogok ombudsmanja (pl.: adatvédelmi) is van. • Vannak országok, ahol az államfő mellett hozzák létre (� fejlődő országok) • Hivatal segíti tevékenységében. • Elsődleges feladata a közigazgatás ellenőrzése, de a közszolgáltatást ellátó szerveket is

vizsgálja. • A törvényesség megvalósulását vizsgálja, de vizsgálja azt is, hogy a közfeladatot ellátó

szervek mulasztást nem követtek-e el, valamint, hogy milyen módon bánnak az ügyféllel, milyen döntést hoztak mérlegelési jogkörben.

Ellenőrző jogkörét csak a rendes jogorvoslat után gyakorolhatja. Vizsgálatot kezdeményezhet:

• általában bárki, • van, ahol szűrőket építenek be, pl.: csak az Országgyűlés szervei, • hivatalból történő eljárás.

Gyenge jogvédelmi szerv, mert nincs intézkedési jogosítványa, csak:

• javaslatot tehet, • vizsgálhat, • jogorvoslatot lehet, • intézkedést kezdeményezhet. De: maga nem intézkedhet!

Magyarország: az 1989. évi XXXI. átfogó Alkotmánymódosító törvény létesített. Az 1990. évi LX. tv. változtatott: létrehozták a nemzeti és etnikai kisebbségi ombudsman intézményét. 1992. évi LXIII. tv .: az adatvédelmi biztos intézményéről rendelkezik. Az Alkotmányban még ma sem szerepel. 1993. évi LIX. tv.: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hatásköréről, eljárásáról, jogállásáról rendelkezik. 1993. évi LXXVII. tv.: a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól rendelkezik. Ettől kezdve ez nem kollektív, hanem egyéni ombudsman. 1995: először ekkor választottak ombudsmant Magyarországon. Az Alkotmány szerint: az ombudsman feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatosan tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása és orvoslásuk érdekében intézkedés kezdeményezése. Kezdeményezheti: Bárki, ha szerint valamely hatóság vagy közszolgálati szerv eljárása során hozott határozat vagy az intézkedés elmaradása miatt alkotmányos jogaival kapcsolatban sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, ha már közigazgatási jogorvoslati jogait kimerítette (� ide nem értve a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát), vagy a jogorvoslat lehetősége nem áll fenn. Bárki :

• természetes személy, • jogi személy, • jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.


2009/2010 A beadvány illetékmentes. Ha a panaszbenyújtó kéri, a nevét nem hozzák nyilvánosságra. A vizsgálat törvényi korlátai:

• jogerős határozat meghozatalából számított 1 éven belül, • az 1989. okt. 23-a után keletkezett ügyekre nézve lehet kérni.

Mely szervek eljárásával kapcsolatosan lehet kérni?

• közigazgatási feladatot ellátó szerv, • közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek, • fegyveres erők és rendvédelmi szervek, • nemzetbiztonsági szolgálatok, • nyomozóhatóságok (+ ügyészségi nyomozószervek), • helyi és kisebbségi önkormányzatok, • kötelező tagság alapján működő köztestület (pl.: kamarák), • közjegyző, • bírósági végrehajtó.

Nem terjedhet ki:

• Országgyűlésre, • bíróságra, • Alkotmánybíróságra, • ÁSZ-ra, • Ügyészségre, kivéve az ügyészségi nyomozószervek.

Az ombudsman jogosítványai: Jogerősen befejezett ügyre vonatkozóan bármely hatóságot ellenőrizhet. Ennek keretében:

• helyiségbe beléphet, • felvilágosítást kérhet, • iratokba betekinthet (államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokba is), • ügyintézőt vagy érintett szerv bármely munkatársát meghallgathatja, • bármely szervtől írásbeli nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.

Ha visszásságot észlel, ajánlatot tehet az érintett szerv felügyeleti szervének a megszüntetésre, vagy az érintett szervet keresi meg ezért. A bejelentéseket köteles vizsgálni, kivéve, ha alaptalan volt, vagy ugyanabban az ügyben tettek bejelentést új bizonyíték nélkül. Nem kell vizsgálni a kisebb súlyúakat, erről csak tájékoztat. Az alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra, jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütközésének elbírálására indítványt tehet, az Alkotmánybírósági panasz elbírálására az Alkotmány rendelkezésének értelmezését kezdeményezheti.

• Óvás benyújtását kezdeményezheti. • Szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményezhet. • Bűncselekmény gyanúja esetén köteles kezdeményezni. • Jogszabály kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti. • Évente jelentést készít az Országgyűlés számára, és ezt nyilvánosságra kell hozni. • Ha a visszásság kihívóan súlyos, vagy sok embert érint, kérheti az ügy napirendre tűzését az

Országgyűlésnél. Létrejön:


2009/2010 Az Országgyűlés kizárólag neki felelős megbízottjaként országgyűlési biztost és annak helyettesét választja. Egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára 6 évre, 2/3-os többséggel választja az Országgyűlés, 1x újraválasztható. Előtte véleményezi az Alkotmányügyi Bizottság, Kisebbségi Bizottság. Feltétel:

• büntetlen előélet, • magyar állampolgárság, • jogi egyetem, • kiemelkedő elméleti tudás vagy legalább 10 év joggyakorlat alkotmányos jogokkal

kapcsolatban. Kizáró felsorolás: A választást megelőző 4 évvel

• országgyűlési vagy helyi képviselő, köztársasági elnök, alkotmánybíró vagy ügyész, • a kormány tagja, • államtitkár, • helyettes államtitkár, • jegyző, főjegyző, • fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, • párt tagja volt.

Jogállása:

• függetlennek minősül, működését az alkotmánynak és a jogszabályoknak rendeli alá, • Összeférhetetlenség (ha fennáll, 10 napon belül meg kell szüntetni), • Mentelmi jog:

o Felelősségmentesség: az ombudsman, a biztos és a volt biztos bíróság és más hatóság előtt nem vonható felelősségre hivatala gyakorlása közben elmondott tény vagy véleménye miatt.

o Sérthetetlenség: az ombudsman tettenérés esetét kivéve kizárólag az országgyűlés előzetes döntése alapján lehet letartóztatni. Hivatali megbízatása végéig illeti meg.

Összeférhetetlenségi szabályok: Összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztséggel. Nem kizárt, hogy valamely párt tagja legyen, de nem folytathat politikai tevékenységet, politikai nyilatkozatot sem tehet. Más kereső foglalkozást nem folytathat. Kivéve: tudományos, művészeti, oktatási, szerzői jogvédelem alá eső tevékenységet. Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja. Ha fennáll összeférhetetlenségi ok és azt 10 napon belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenséget az Országgyűlés mondja ki, megbízatása megszűnik. Mentelmi jog:

• felelőtlenség, • sérthetetlenség, • tettenérést kivéve büntetőeljárási kényszerintézkedés.

Megbízása megszűnik:

• megbízási idő leteltével, • halálával, • lemondással � az Országgyűlési elnökéhez nyújtja be, aki köteles elfogadni. • összeférhetetlenség megállapításával,


2009/2010

• felmentéssel, ha neki fel nem róható okból 90 napon túl nem tudja feladatát ellátni (2/3-os többség),

• megfosztással � neki felróható okból, • jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekményt követett el, • egyéb módon válik méltatlanná.

Korlátai: Időbeli: 1989. október 23-át megelőző időben nem járhat el. Szervi: országgyűlést, bíróságot, köztársasági elnököt, kormányt, Alkotmánybíróságot, Állami Számvevőszéket nem vizsgálhatja. Az ombudsman csak akkor járhat el, ha a kezdeményező a rendelkezésre álló összes jogorvoslati elemet kimerítette. Nem járhat el, ha az ügyben már jogerős határozat született, és azóta egy év már eltelt. Az ombudsman eljárásának lényegét tekintve puha intézkedési jogkörrel rendelkezik. Amennyiben alkotmányos visszásságot tapasztal, magát a visszásságot nem orvosolhatja, de az orvoslás elősegítésére intézkedéseket kezdeményezhet.

- kezdeményezési jogkör, - intézkedést javasolhat, - ajánlással fordulhat, - az országgyűlés ülésének rendkívüli összehívására javaslatot tehet.

Az adatvédelmi biztosnak vannak egyedül erősebb jogosítványai: saját területén alkotmányos visszásság esetén megsemmisíteni, zárolni, stb. jogosult, ezek már érdemi intézkedések.


2009/2010

38. AZ ÁLLAMF Ő. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG MAGYARORSZÁGON 1) Az államfő az állami szervek rendszerében: Az államfő a történelem során meghatározó szerepet játszott a közhatalom gyakorlásában. Hűbéri állam: abszolút uralkodó korlátlan vagy alig korlátozott hatalma. Polgári államok: enyhébb formák. Montesquieu-i hatalom-elválasztás elmélete alapján az államfő a végrehajtó hatalom gyakorlója lett, majd Benjamin Constant szerint önálló hatalmi ággá vált. Az államfői hatalom gyakorlásának meghatározó formája az egyszemélyi államfői intézmény. Az államfő lehet

• uralkodó, aki hatalmát az elsőszülöttség jogán nyeri el és életre szólóan gyakorolja, vagy • határozott időtartamra a nép, a parlament, esetleg más választó testület által választott

köztársasági elnök. • Az államfő alkotmányos helyzete, jogállása a kormányforma függvénye. • Prezidenciális köztársaságokban: a végrehajtó hatalom gyakorlója az államfő. • Félprezidenciális államokban: dualista végrehajtó hatalom van, amely az államfő és a

kormány között oszlik meg, de az államfő meghatározó szereppel bír. • Parlamentáris államokban: az államfő vagy csak formálisan, vagy még úgy sem része a

végrehajtó hatalomnak. • Polgári államokban: előfordult a kollektív államfői intézmény is. Pl.: 1795-99 között

Franciaországban a direktórium, ahol az elnöki funkciót többtagú elnökség töltötte be; általában a szocialista államokban, ahol államtanácsok jöttek létre.

2) A magyar kormányzati rendszerek és az államfő: Magyarország a XI. század elejétől királyság volt. Az 1791. évi XII. tvcikk. alkotmányos monarchiát hozott létre. A törvényhozás joga az Országgyűlést és a királyt együttesen illette meg, a végrehajtó hatalmat a törvények keretei között a király gyakorolta. 1848. évi III. és V. tvcikk: megteremtette a parlamentarizmus alapjait. A király gyakorolta a végrehajtó hatalmat. A Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását követően megvalósult az „első magyar köztársaság”. A kiegyezéstől az I. világháború utáni forradalmakig Magyarországon parlamentáris monarchia volt. Második köztársaság: 1918. november 16. 1919. március 21.: Tanácsköztársaság. Az 1920. évi I. tvcikkel megszületett a „király nélküli királyság ” rendszere. Az államfői jogokat a kormányzó gyakorolta. 1946. évi I. tvcikk: parlamentáris köztársaságot hozott létre. Az 1949. évi XX. tv. elfogadásától 1989. októberéig a parlamentarizmus nem működött, a köztársasági elnök helyébe az Elnöki Tanács lépett, majd 1989. október 23-án ismét kikiáltották a parlamentáris köztársaságot. A köztársasági elnök jogállása Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki:


2009/2010

• kifejezi a nemzet egységét és • őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának elhárítását szolgálhatják az elnök önálló politikai döntései. Ezek véglegesek és felülbírálhatatlanok, amelyért sem az elnök, sem más szerv nem visel politikai felelősséget. Ilyen jogköre pl. az elnöknek:

• az Országgyűlés feloszlatása, • a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés összehívása rendkívüli állapot vagy szükségállapot

estén. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A fegyveres erőknek nem vezetője, hanem irányítója . Béke idején legfeljebb a személyügyi és reprezentatív hatásköröket gyakorolhatja. A köztársasági elnök hatáskörei

• Az államfő és az Országgyűlés kapcsolata • A hatályos szabályozás szerint Magyarországon: • Az elnököt az Országgyűlés választja meg. • Az Országgyűlés dönt az elnökkel szembeni összeférhetetlenség megállapításáról, az elnök

lemondásának elfogadásáról, feladatainak ellátásában való átmeneti akadályoztatás megállapításáról, az elnökkel szembeni jogi felelősségre vonási eljárás kezdeményezéséről, illetve megindításáról.

• A köztárssági elnök tűzi ki az országgyűlési képviselők választásának időpontját. A választás eredményének megállapítása után átveszi a képviselők megbízóleveleit, majd összehívja az Országgyűlés alakuló ülését és megnyitja azt. Összehívhatja a feloszlott, vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén.

• Az elnök írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre kell összehívnia az Országgyűlés elnökének.

• A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb 30 napra – elnapolhatja.

• Behatárolt döntési joga a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatásának joga. • Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésein, javaslatot tehet

intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet, zárt ülés tartását javasolhatja, törvényt kezdeményezhet.

• Köteles a tv. kihirdetéséről gondoskodni. Ide tartozik az egyszeri halasztó hatályú (relatív) vétó és az előzetes normakontroll kezdeményezése is.

• A rendkívüli jogrend bevezetésére okot adó körülmények bekövetkezése esetén az Országgyűlés nem ülésezik. A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli- és szükségállapot kihirdetésére.

3) Az elnök és a Kormány kapcsolata A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A köztársasági elnök nevezi ki a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára, a minisztereket is a miniszterelnök javaslatára menti fel. 4) A miniszteri ellenjegyzés intézménye, különös tekintettel az elnök kinevezési jogkörére A magyar alkotmányos szabályozás szerint: Megállapítható az elnök politikai felelősségének hiánya, amiből következik, hogy aktusainak döntő többsége a végrehajtó hatalom ellenjegyzéséhez (� miniszterelnök vagy az illetékes miniszter) kötött. A köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörei: • a magyar állam képviselete, • az országgyűlési, a helyi önkormányzati választások kitűzése és az országos népszavazás

időpontjának megállapítása,


2009/2010

• népszavazás kezdeményezése, • a bírói függetlenség alapelvének érvényesülésével összhangban a bírák és a Legfelsőbb Bíróság

elnökhelyetteseinek kinevezése. A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei:

• a nemzetközi szerződések kötése a Magyar Köztársaság nevében, • aktív és passzív követségi jog gyakorlása, • törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása és viselésük

engedélyezése, • egyéni kegyelmezési jog gyakorlása, • állampolgársági ügyekben való döntés, • a köztársasági elnök:

o kinevezi és felmenti az államtitkárokat, o kinevezi és felmenti az MNB elnökét, alelnökeit o kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, o kinevezi és felmenti beosztásából a honvédség parancsnokát, vezérkari főnökét és a

határőrség országos parancsnokát; kinevezi, előlépteti, elbocsátja, felmenti beosztásából, lefokozza, rendfokozatban visszaveti, nyugállományba helyezi a tábornokokat,

o kinevezi a legfőbb ügyész helyetteseit, o megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, o az MTA elnökét megerősíti tisztségében.

A köztársasági elnök választása, a tisztség megszűnése. Az elnök sérthetetlensége és jogi felelőssége

A parlamentáris köztársaságokban az elnökválasztásnak különböző formáival találkozunk. Pl.:

• Ausztriában közvetlen választással, • Németországban választótestület, • Magyarországon, Görögországban a parlament által történő választással.

A hatályos magyar szabályozás szerint a köztársasági elnököt 5 évre választják, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Köztársasági elnökké megválasztható:

• minden választójogosult magyar állampolgár, aki a • választás napjáig a 35. életévét betöltötte.

Az elnököt az Országgyűlés választja, a választást az országgyűlés elnöke tűzi ki. A választás: • a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, • az elnöki magbízatás idő előtti megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül

történik. A választást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez legalább 50 országgyűlési képviselő ajánlása szükséges, de mindenki csak egy jelöltet ajánlhat. A választás titkos szavazással történik, és 2/3-os többség kell hozzá. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, vagy a megbízás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Előtte az Országgyűlés előtt esküt tesz.


2009/2010 A köztársasági elnöki tisztség megszűnése • a megbízatás idejének lejártával, • halálával, • a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, • az összeférhetetlenség kimondásával, • lemondással, • az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az elnök nem folytathat más kereső foglalkozást, és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz a képviselők 2/3-ának szavazatával, titkos szavazással. Az összeférhetetlenségi eljárást bármely képviselő indítványozhatja. A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Közjogi provizórium keletkezik a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása, vagy az elnök megbízatásának a megbízatási idő lejárta előtti megszűnése esetén. Ilyenkor a köztársasági elnöki jogkört az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja, a következő korlátozásokkal: • törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetve az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás

céljából nem küldhet meg, • az Országgyűlést nem oszlathatja fel, • a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. A köztársasági elnök sérthetetlensége és jogi felelőssége Az Alkotmány 31/A §-ának (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A hatályos magyar szabályozás szerint: jogi felelőssége csak akkor áll fenn, ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti. Vele szemben felelősségre vonást csak az országgyűlési képviselők 1/5-e indítványozhatja. Az eljárás megindításához a képviselők 2/3-ának szavazata kell. A szavazás titkos. Az elnök a felelősségre vonási eljárás befejezéséig hatáskörét nem gyakorolhatja. Ha az Alkotmánybíróság (csak az AB jogosult) a törvénysértés tényét megállapítja, megfoszthatja tisztségétől a köztársasági elnököt. Ha szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találja, vele szemben a tisztségétől való megfosztás mellett a Btk-ban az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést kiszabhat, és intézkedést alkalmazhat.


2009/2010

39. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Jogállása: alkotmányos szerv � az Alkotmány hozza létre + a rá vonatkozó legfontosabb rendelkezések. Önálló hatalmi ágként funkcionál a hatalmi ágak megosztásánál. Testületi szerv � működése kizárólag testületi formában létezhet. Tevékenysége: • Kormányzati tevékenységet lát el. Az állam tevékenységének legfontosabb irányát, céljait és az

ezeket megvalósító eszközöket határozza meg. • A végrehajtó rendelkező tevékenységet végez. Vezeti és irányítja a törvények rendelkezésére,

végrehajtásra létrejött államigazgatás tevékenységét. Parlamentáris kormányforma: A parlament + a kormány fúziós egységet alkot. A kormány életben maradásához parlamenti többség kell. Kormánymodellek: • Kabinetkormány: Magyarország: a kormány belső szerve. Angolok: a kormány több mint 100 fős testület. A miniszterelnök hozza létre a kabinetet, ami a legfontosabb tárcákat vezető miniszterekből áll. Franciaország: a kabinet maga a kormány, ha az államfő vezeti a kormánymodellt. • Minisztertanácsi típusú kormány: Minden miniszter azonos jogú, a miniszterelnök is. • Kancellária típusú kormány: Ma Magyarországon ez valósul meg. A miniszterek egyenlő jogúak. De.: a miniszterelnök az első az egyenlők között. Számos plusz hatásköre van:

• kormányülés létrehozása, • felelősség, • kormány elmozdítása. • Prezidenciális kormányzás:

Az államfő kormányfő is egyben. Jogi felelőssége van.

A kormány helye a magyar államszervezetben A végrehajtó hatalom letéteményese, az Országgyűlésnek felelős. Önálló hatáskörei vannak. Tevékenységéről beszámolni köteles a parlamentnek. A parlamenti munka meghatározó szerve a kormány. A kormány és a közigazgatás az Országgyűlés döntéseinek végrehajtását végzi. Beszámolásra kötelezett:

• plenáris ülés • kérdés • előterjesztés.

Nyilvánosság jellemző rá.

A kormány tevékenysége:


2009/2010 A 2002. decemberi alkotmánymódosítás óta a kormány beszámolásra kötelezett az Unió döntéshozatali szerveiben napirendre kerülő tárgykörökben Az Országgyűlésnek maghatározó szerepe van a kormány megalakulásában és megszűnésében. Az Országgyűlés és a kormány közötti viszonyt a bizalmi viszony határozza meg � bizalmi szavazás ezért van. Plenáris ülés Bizottság Külön szervek (� ombudsman, ÁSZ) ⇒ itt is ellenőrizhet.

Megalakulása: Alkotmányos szokás alapján: • A köztársasági elnök a 4 évenkénti parlamenti választást követően a legtöbb mandátumot szerzett

párt vezetőjét vagy a második fordulónál a koalícióban megjelölt személyt jelöli ki. • A miniszterelnök megválasztása az Országgyűlés által a kormányprogrammal együtt abszolút

többséggel történik. • A miniszterek kinevezése a miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki. • Eskü: innét alakul meg a kormány.

Felelősség

Kétféle felelősség van:

• jogi • politikai.

Jogi felelősség: 1848. évi III. tv. � a kormány tagjai megbízatás során hivatalos minőségükben alkotmány- és törvénysértés esetén speciális eljárás alapján felelősségre vonhatók az alsóház indítványára a felsőház 12 tagú testülete által. Ez az alkotmányjogi vagy államjogi felelősség. Speciális szerv speciális eljárásban speciális bűncselekményekért vonja felelősségre a kormányt. Magyarországon ez a törvény nem tudjuk, meddig volt hatályban, mert nem helyezték hatályon kívül, csak nem alkalmazták. A jelenleg hatályos helyzet: a miniszterek felelőssége csak abban különbözik a köztisztviselő jogi felelősségétől, hogy szándékos károkozás esetén 6 havi illetménnyel felel (nem 3 havival, mint a köztisztviselő). Politikai felelősség: A kormány a parlament bizalmával kell rendelkezzen, enélkül a kormány nem működik. Bizalomvesztés � nincs többsége � nem tudja javaslatait keresztülvinni. 1848: Angol mintára vettük át. Bizalmi szavazások és válságok követték egymást. 1849: a politikai felelősség nem létezett. 1989. évi VIII. tv. – bevezette a bizalmatlanság intézményét a miniszterrel szemben az Országgyűlés által. 1990. évi XL. (40) alkotmánymódosító tv.: bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. A bizalmatlansági szavazás 3 formája ismeretes:


2009/2010 1) Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a képviselők 1/5-e kezdeményezheti írásban a

miniszterelnökkel szemben. De ha a parlament elfogadja, az egész kormány bukását vonja maga után. Meg kell jelölni az indítványban az új miniszterelnök személyét � ezért konstruktív, mert így épít egy új kormányt. 3 és 8 napon belül kell dönteni a képviselőknek. Ha nem ülésezik az Országgyűlés, rendkívüli ülést kell összehívni. Módosító indítványt nem lehet benyújtani. Abszolút többség kell az elfogadáshoz. A másik két eset a kormányból indul ki.

2) A kormány a miniszterelnök útján saját maga ellen kérhet bizalmi szavazást, ha úgy érzi, hogy vele szemben megrendült a bizalom.

3) A miniszterelnök javasolja az Országgyűlésnek, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. pl.: Költségvetési tv. esetén.

A politikai felel ősség kollektív, az egyes miniszterrel szemben nem alkalmazható, pozíciójából nem távolítható el. Politikai felelőssége az Országgyűlés és a kormány irányában van. A kormányfő kezdeményezheti a felmentését az államfőnél. Felelőssége: • reszortelv (� saját területéért való felelősség) • kollegialitás elve (� kormány döntéseiért való felelősség)

A kormány megbízatásának megszűnése

• Ha a miniszterelnők meghal • Ha lemond • ha vele szemben összeférhetetlenséget állapítanak meg • A miniszterelnök lemondásával (egész kormány lemondása). Az Országgyűlés elnökéhez írásban,

30 napos határidő megjelölésével történik. Az Országgyűlés jóváhagyása nem kell. ⇓

Addig a kormány „Ügyvivő Kormány” és „Ügyvivő Miniszterelnök”: • új miniszter kinevezésére, felmentésére nem tehet javaslatot, • rendeletet csak törvény kifejezett alkalmazása esetén bocsáthat ki, vagy kormányrendeletet. • nem köthet nemzetközi szerződést

A kormány feladat- és hatásköre Kormányzással kapcsolatos:

• Alkotmány végrehajtásának biztosítása, • alkotmányos jogok és alkotmányos rend védelme, • közreműködik a külpolitika meghatározásában, • képviseli a Magyar Köztársaságot az EU kormányzati kérdésekben részt vevő

intézményekben, • autonóm rendeletet adhat ki (tárgykört legfelsőbb szinten szabályozzák).

Végrehajtó hatáskör:

• a kormány a közigazgatás általános hatáskörű, központi szerve, • a kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek

hatáskörébe, határozatot megváltoztathat, illetve megsemmisíthet, • biztosítja a törvények végrehajtását a közigazgatás szervezetrendszerén keresztül, • irányítja, összehangolja az alárendelt szervek működését, • a minisztérium közreműködésével végzi az önkormányzatok törvényes ellenőrzését, • irányítja a fegyveres erők és a rendőrség tevékenységét, • minősített helyzetben (veszélyhelyzet) törvény erejű rendeleteket alkothat.


2009/2010

A kormány összetétele (???)

Tárcavezető miniszter Minisztériumot vezető miniszter (4) Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Tárca nélküli miniszter � 2 funkciója van:

• kiemelt fontosságú ügyek kezelése, ami sehova sem vonható, • koalíciós kormányon belül a kormányzó párti többséget lehet biztosítani.

Nincs státuszbeli különbség köztük.

A kormány munkáját segítő szervek Ezeket a kormány ügyrendje határozza meg. Döntés-előkészítő szervek jórészt. Kabinet: döntés-előkészítő szerv, konzultatív funkciót is ellát, véleményt állásfoglalásként nyújt be az ülés előtt. Kabinetek (2006. évi 57 tv.): • Nemzetbiztonsági ügyekben, • Gazdaságpolitikai, • Társadalompolitikai Kormánybizottságok (2006. évi 57 tv.): A kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolására hoz létre. Tagjai: a feladatkörükben érintett miniszterek, az állandó jelleggel meghívottak körét a miniszterelnök határozza meg. Döntés-előkészítő szervek. Önálló döntési jogkörük van. Eredménye lehet a kormánybizottsági határozat (normatív határozat). Kollégiumok, tanácsadó testületek: döntés-előkészítő szerep. Szakértői bizottságok: a kormány előterjesztéseinek vizsgálata. Kormánybiztos (2006. évi 57 tv.): A kormány egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe NEM tartozó, vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevez ki. A kormánybiztos a kormánynak felelős a tevékenységéért. A miniszterelnök rendelet kiadásával a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel. Kormánymegbízott és kormánymeghatalmazott: önálló döntési jogköre van. (2006. évi 57 tv. megszüntette a Miniszterelnöki Hivatalt) - helyette Kormányhivatal az országgyűlés által törvényben létrehozott, a kormány irányítása alatt működő központi szerv vagy Központi Hivatal (kormányrendeletben lehet létrehozni): a miniszterelnök munkaszervezete, de nem csak ez ilyen szerv. Miniszteri vezetésű szervezet. 10 államtitkár van a hivatalban. Feladatai: • Össz-kormányzati érdek érvényesítése, • érdekegyeztetésben közreműködés a társadalmi szervekkel, • a kormány testületi működési feladatainak ellátása, • a miniszterelnök részére döntés-előkészítés, • menedzseli a kormány parlamenti előterjesztéseit a parlamentnél, • jogszabály előkészítésben, kiadásban részt vesz, • szerkeszti a Magyar Közlönyt, • szakterületi munkát végez 10 államtitkáron keresztül, • bizonyos szervek működésének irányítása. A 2006. évi 57. tv megszüntette: Politikai államtitkár, Közig.államtitkár, Helyettes államtitkári tisztségeket, helyette: Államtitkár és szakállamtitkár lett. Szakállamtitkárnak az nevezhető ki aki jogi, közgazdasági, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik (nem kell egyetemi végzettség)


2009/2010

A kormány működése Általában csütörtökön ülésezik hetente. Állandó résztvevői a kormánytagok. Határozatképes, ha a kormánytagok több mint fele részt vesz. Az üléseken előterjesztéseket vizsgálnak. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Döntés lehet: kormányrendelet, kormányhatározat. Véleményezhet is.


2009/2010

10. A KÖZPONTI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A MINISZTERI FELEL ŐSSÉG Központi szakigazgatási szervek:

• Minisztériumok • országos hatáskörű államigazgatási szervek.

Minisztériumok

A minisztériumok alkotmányos helyzete: A minisztérium az államigazgatás egy-egy ágazatának központi szerve az Alkotmány szerint. Jelenleg az alábbi minisztériumok működnek: - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - Egészségügyi Minisztérium - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Honvédelmi Minisztérium - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Külügyminisztérium - Oktatási és Kulturális Minisztérium - Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium - Pénzügyminisztérium - Szociális és Munkaügyi Minisztérium A minisztériumok irányítása és vezetése A miniszter: A klasszikus értelemben vett minisztériumi modell szerint a minisztérium élén a miniszter áll, aki egyszemélyi felelős vezetőként vezeti és irányítja a minisztérium tevékenységét. A minisztérium a miniszternek alárendelten működik. A miniszter szakmai és politikai felelősséggel tartozik a minisztérium tevékenységéért.

⇓ Hazánkban is eszerint működnek a minisztériumok.

A minisztériumokon belül munkamegosztás alakul ki. A miniszter helyettesei – az államtitkárok : 1990 előtt kétféle államtitkári funkciót különböztettek meg: - az országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetésével megbízott államtitkárt, - a minisztériumi államtitkárt. Az 1990. évi XXXIII. tv . újra szabályozta az államtitkári funkciót. Megszüntette az országos hatáskörű szervet vezető államtitkári funkciót. Majd a (2006. évi 57 tv.) újra szabályozta és államtikár tisztséget és szakállamtitkári tisztséget hozott létre, ezzel megszűnt a korábbi – politikai, közig.,-és a helyettes államtitkári poszt. A politikai államtitkár: Feladata:

• rendszerint a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, • kapcsolattartás a pártok képviselőcsoportjaival és a képviselőkkel, • együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, • a miniszterelnök és a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása,


2009/2010

• akadályoztatása esetén a minisztert helyettesíti (� Országgyűlés ülésein teljes jogkörrel, a kormány ülésein szavazati joggal),

• meghatározott feladatkör elvégzésére is kinevezhető. A politikai államtitkári beosztás politikai funkció, ezért a megbízatás a kormány megbízatásának megszűnéséig tart, de az új kormány megalakulásáig a hivatalában marad. Tehát megszűnhet:

• a kormány megbízatásának megszűnésével, • lemondással, • felmentéssel, • halállal, • a választójog elvesztésével, • összeférhetetlenség megállapításával.

A közigazgatási államtitkár: A minisztérium első igazgatási szakembere, felelőssége döntően a szakapparátus irányítására terjed ki. Legfőbb feladata: a minisztérium hivatali apparátusának jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő irányítása. � Ez a munkakör képesítéshez kötött. Megbízatása határozatlan időre szól. A címzetes államtitkár: Ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. Az államtitkárokat a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A javaslatot a miniszterelnök terjeszti elő. Az államtitkárokat a helyettes államtitkárok követik a minisztérium vezetési struktúrájában. Feladatuk a miniszter által hatáskörükbe utalt szervezeti egységek munkájának jogszabályok és szakmai követelmények alapján történő irányítása és a hatáskörükbe tartozó ügyekben való döntés. Megbízatásuk határozatlan időre szól.

A minisztériumok főbb feladatai

Feladataikat és hatáskörüket általában a Kormány (rendeletben) állapítja meg. Legjellemzőbb feladatai:

• A Kormány kormányzati tevékenységének segítése. Ennek során előkészítik az egyes kormányzati döntéseket, feladataiknak megfelelően fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, részt vesznek a törvények és kormányzati döntések végrehajtásában.

• A szakigazgatási tevékenység tekintetében ellátják az egyes szakigazgatási ágak központi irányítását.

• Gazdasági ágazati irányítási feladatok ellátásában a gazdasági ágazati minisztériumok vesznek részt.

• Felügyeleti tevékenységük keretében felügyelik a Kormány irányítása alatt, de a kijelölt miniszter felügyelete alá tartozó országos hatáskörű államigazgatási szerveket.

• Hatósági ügyintézés során ellátják a hatáskörükbe tartozó tennivalókat.

A miniszterek (és más állami vezetők) jogállása, felelőssége A miniszteri felelősség intézményének megjelenése a polgári államokkal egyidős. Magyarországon a miniszteri felelősség intézményét az 1848. évi III. tvcikk vezette be. Az Alkotmány alapján jelenleg az 1997. évi LXXIX. tv. és későbbi módosításai rendezik a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét. Az állami vezető választásának (miniszterelnök választásának) és kinevezésének feltétele a büntetlen előélet és a választójog, a közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár és helyettes államtitkár


2009/2010 esetében ezen kívül a felsőfokú iskolai végzettség, a közigazgatási szakvizsga, vagy azzal egyenértékű képesítés. Működésüket az eskütételt követően kezdik meg. Az állami vezetők tevékenységével összeférhetetlen:

• az Alkotmány vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése (� kivéve: tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység),

• a munkaköri feladataival kapcsolatos nyilvános szereplésért való díjazás, • hivatalához méltatlan tevékenység folytatása, • a Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdekképviseleti szervezet

tisztségviselője, • a közigazgatási, címzetes és helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi,

kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

Ha az összeférhetetlenségi okot megválasztásától, kinevezésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a választásra, ill. kinevezésre jogosult dönt az összeférhetetlenségről. A Kormány tagjai a tevékenységükért politikai felelősséggel tartoznak. A felelősség érvényestésének eszköze a beszámolási kötelezettség, valamint az interpellációkra és a kérdésekre adott válaszadási kötelezettség. Tisztségük betöltéséhez csak a miniszterelnök bizalmával kell rendelkezniük. A miniszterek és a politikai államtitkárok „alkotmányjogi felelőssége”: anyagi (kártérítési) felelősségükre több szempontból a köztisztviselőkre vonatkozó általános szabályoktól eltérő (erősebben szankcionáló) rendelkezések alkalmazandók. A miniszter megbízatása megszűnik:

• a kormány megbízatásának megszűnésével, • lemondással, • felmentéssel, • összeférhetetlenség megállapításával, • halálával,

Országos hatáskörű államigazgatási szervek Az országos hatáskörű szervek létrehozása Az országos hatáskörű szakigazgatási szervek csoportosítása:

• a Minisztertanács, a miniszter, esetleg más országos hatáskörű szakigazgatási szerv irányítása alatt működők,

• önálló vagy nem önálló költségvetési fejezetet alkotók (1981-től), • államtitkár, vagy nem államtitkár vezetése alatt állók.

Az országos hatáskörű szervek rendszerének átalakulása az utóbbi években Az 1987-91 közötti időszakban az országos hatáskörű szervek rendszere átrendeződött, számuk a harmadára csökkent. Ennek okai voltak pl.:

• a politikai változások miatt bizonyos állami funkciók és szervek megszűntek, • nem minősültek országos hatáskörű államigazgatási szervnek azok a szervek, amelyek

korábban sem gyakoroltak államigazgatási jogkört, • az államszervezet átalakulásával egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek

megszűntek, helyettük jogutódként a kormányzati struktúrán kívül álló szervek jöttek létre. Az országos hatáskörű államigazgatási szervek napjainkban

• A Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szervek: E szervek törvény vagy a Kormány rendelete alapján jönnek létre, feladataikat és hatáskörüket önállóan gyakorolják. Vezetőik felelősek a jogszabályok és a kormánydöntések végrehajtásáért, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási területek és az alárendelt szervek irányításáért.


2009/2010 Vezetőiket a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Tevékenységüket a miniszterelnök, vagy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, ill. a Kormány kijelölt tagja felügyelheti.

• Központi hivatalok (= miniszteri irányítású országos hatáskörű államigazgatási szervek): a jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel tevékenykednek.

• A tárca szervezetén belül elhelyezkedő minisztériumi hivatalok (pl.: Természetvédelmi Hivatal). Többnyire a minisztériumi szervezet részeként működnek és a jogszabályok által meghatározott önálló feladatot látnak el.


2009/2010

40. ÁLLAMI – TERÜLETI BEOSZTÁS . A DEKONCENTRÁLT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK . A HELYI – TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK .

Meghatározza:

• gazdaság, • terület, • etnikai csoportok stb.

Cél: mindenhol működjön igazgatási szerv. Alkotmány 41. szakasza szerint: Magyarország területe:

• a Fővárosra, • megyékre (19), • városokra, • községekre

tagozódik. A Főváros kerületekre tagozódik, a városokban kerületek alakultak ki. Nagyközség: 5000 fő feletti település. Megyei jogú város: 50 000 főnél nagyobb állandó lakosú városok (pl.: Dunaújváros). Területszervezési kérdések:

• az Országgyűlés • a köztársasági elnök döntési hatáskörébe tartoznak.

A köztársasági elnök: új községet alapíthat, ha

• elkülönült település, • minimum 300 fő lakik helyben, • képes gyakorolni az önkormányzati jogokat, • a kötelező önkormányzati feladatok végrehajthatók sérelem nélkül.

Új község alapítása helyi népszavazással kezdeményezhető, az alapításról az államfő dönt. Településegyesítés és megszüntetés:

• népszavazással, • államfő dönt.

Lehetséges még területrész átadása, átvétele települési önkormányzatok között. Várossá nyilvánítás: nagyközség kezdeményezheti. Erről az államfő dönt. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik:

• település átcsatolása más megyébe (� helyi népszavazással, érintett megyék jóváhagyásával, az Országgyűlés dönt),

• megyei jogú várossá nyilvánítás, • megyei beosztás, elnevezés, székhely megállapítása, megváltoztatása, • fővárost és a kerületeket érintő ügyek (� kerületek tevékenységének megváltoztatása, a

kerület fővárosból kiválása, a kerület fővárosba integrálása).


2009/2010

Helyi típusú államigazgatási szervek:

• dekoncentrált szervek, • decentralizált szervek.

Dekoncentrált szervek:

• általános hatáskörű szervek, • különös típusú szervek.

Általános hatáskörű szervek: Közigazgatási Hivatalok. Jelenleg 20 van. Jogelődje: köztársasági megbízott 7 régióban. 1997. december: átalakult Közigazgatási Hivatallá. Feladata: Az önkormányzat törvényességi ellenőrzése. A Közigazgatási Hivatal vezetője megvizsgálja, hogy eljárása, szervei megfelelnek-e a jogszabálynak. Törvénysértés esetén, ha a kiküszöbölésre fennálló határidő eredménytelenül telik el, akkor:

• kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál az utólagos normakontrollt, • önkormányzatik határozattal szemben bírói felülvizsgálatot kérhet 30 napon belül, • képviselőtestület összehívását kezdeményezheti, • gazdálkodást illetően vizsgálatot kezdeményezhet az ÁSZ-nál.

Információ: jegyzőtől. � a képviselőtestületi ülést követően a jegyzőkönyvet a Hivatalnak megküldi 15 napon belül. Egyéb feladatok:

• szakmai segítség az önkormányzatnak, koordinálja több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtását,

• törvény által megállapított, kormány által hatáskörébe utalt hatáskörök gyakorlása, • dekoncentrált szervek működtetése, • közigazgatási szakemberek képzésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Irányítása: 1990-től a belügyminiszter általános hatáskörrel, szakmai irányítás: illetékes miniszter is. A kormány középszintű államigazgatási szerve. A kormány a belügyminiszter közreműködésével irányítja. A munkáltatói jogköröket a belügyminiszter gyakorolja. A Hivatal tagozódása:

• a hivatalvezető közvetlen alárendeltségében lévő szervezeti egységek, • dekoncentrált szervek: pl.: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség.

Különös hatáskörű dekoncentrált szervek: Szakigazgatás 1–1 területét a központi szakigazgatási szervek irányítása alatt végzik. Ide tartozik:

• Gyámhivatal, • Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, • ÁNTSZ, • Földhivatalok, • Egyéb szervek, pl.: rendőrség dekoncentrált szervei.

Önkormányzatok

Az 1990 évi LXV. tv. rendelkezik róluk. Vannak: települési és területi önkormányzatok.


2009/2010 Települési: község, város, főváros, fővárosi kerületek. Területi: megyei. A kettő között nincs hierarchikus viszony!!! Feladata: Helyi közügyek ellátása, ezen belül:

• lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátása, • helyi közhatalmi tevékenységek ellátása, • előbbi kettő működéséhez szükséges személyi, anyagi feltételek biztosítása.

Alapvető jogai: az Alkotmány 44. szakasz a) pontja szerint az önkormányzati alapjogok. Önkormányzati alapjog: azon jogok, melyek minden önkormányzatot megilletnek. Ezeket tv. sem csorbíthatja. Ezek a következők:

• Önkormányzat önkormányzati ügyben önállóan szabályoz, igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül.

• Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, a bevételekkel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat.

• Törvényben meghatározott feladat ellátására megfelelő saját bevételre jogosult, a feladatokkal arányban álló állami támogatásban is részesül.

• A vonatkozó törvényi szabályozás keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és működése rendjét.

• Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetést, elismerő címet adhat. • A helyi közösséget érintő ügyben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez. • Szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekszövetséget hozhat létre,

együttműködhet más önkormányzattal. Az önkormányzati jogok védelme: Bírói védelemben részesülnek. Ide tartozik az Alkotmánybírósági védelem is. Érdekvédelem:

• petíciós jog, • felterjesztési jog.

Feladatok: Feladatkör (szerv tevékenységének a részletezése)

• történhet kívülről ráruházással, • történhet belülről önként vállalt feladattal.

Hatáskör = eljárási jogosultság és kötelezettség. Feladatai:

• kötelező (= obligatórius), • szabadon választott (= fakultatív).

Kötelező feladatok a települési önkormányzatoknál:

• ivóvíz, • oktatás, • egészségügyi ellenőrzés, • közvilágítás.

Kötelező feladatok a területi önkormányzatoknál:

• idegenforgalom,


2009/2010

• művelődés, • középfokú oktatás.

Szabadon vállalható feladatok települési önkormányzatoknál: Más szerv feladatköre nem vállalható át és a szabadon vállalt feladat nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladat teljesítését. Szabadon vállalható feladatok területi önkormányzatoknál: Nem sértheti a megyében lévő városok érdekeit, más szerv feladatköre nem vállalható át. Az önkormányzat gazdasági alapjai:

• Elismeri a törvény az önkormányzati tulajdont. • Megilleti a tulajdonhoz való jog. • A joggyakorlásról a képviselő testület gondoskodik.

Vagyona:

• Törzsvagyon: közvetlenül az önkormányzati feladatkörök ellátását szolgálja. Egy részre forgalomképtelen, másik része korlátozottan forgalomképes.

• Vállalkozói vagyon: forgalomképes. csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége a vagyoni hozzájárulás mértékét nem haladja meg.

Az önkormányzat bevételei:

• saját forrású, • átengedett központi adók, • normatív hozzájárulás, • költségvetési támogatás.

Saját forrás: illeték, vállalkozási tevékenység, birság stb. Átengedett központi adók: SZJA meghatározott része, gépjármű súlyadó. Normatív költségvetési hozzájárulás: kb. a bevételek 40%-át teszi ki, szabadon felhasználható. Költségvetési támogatás: nem állami, állami � céltámogatás, címzett támogatás, kiegészítő állami támogatás. Pénzügyi ellenőrzést a költségvetési és pénzügyi bizottság végzi. A gazdálkodás szakszerűségéért a polgármester felel. A gazdálkodás jogszerűségéért a jegyző felel. Ellenőrzést gyakorolhat: ÁSZ. Társulások: vannak feladatok, melyeket az önkormányzatok együtt jobban tudnak ellátni. Formái:

• hatósági igazgatási társulás, • intézményirányító társulás, • közös képviselőtestület, • agglomerációs társulás (Főváros esetén).

Szervezete:


2009/2010

• Képviselő testület: tagjai az önkormányzati képviselők. Döntéseit általában nyílt ülésen hozza. Minimum 6 ülés kell. A határozatképességhez a tagok több mint 50%-a kell. Döntéseit minősített többséggel hozza �� az összes képviselő több mint fele igen szavazata kell!!!

• Képviselő testület bizottsága: (2000-nél több fős településen pénzügyi bizottság kell) előkészítő, ellenőrző, átruházó döntési jogköre van.

Települési önkormányzat: Sajátos arculatú, önálló részek a településen. Polgármester: 1994 óta közvetlenül választják, tagja a képviselőtestületnek. 3000 fős lakosság felett csak főállású lehet. Alpolgármester: Nem közvetlenül, hanem az önkormányzat testülete titkos szavazással választja meg. Feladata az önkormányzati ügyek segítése, előkészítése. Önálló jegyzőség: 1 település – 1 jegyző. 2000-es lakosságszám felett van. Egymással határos települések esetében 1 megyén belül, 2000 fő alatt létrehozható a körjegyzőség. Területi önkormányzat szervezete: Közgyűlés. Elnökét közvetett módon a közgyűlés választja meg titkos szavazással.


2009/2010

41. A FEGYVERES ERŐK ÉS A RENDŐRSÉG ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOZÁSA . ÜGYÉSZI SZERVEZET

A fegyveres erők és a rendőrség A fegyveres erők és a rendőrség a végrehajtó hatalom intézményei, és „működésüket” nagyrészt a végrehajtó hatalom szervei irányítják. Az Alkotmány VIII. fejezete szerint: Az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvénnyel módosított Alkotmány új fejezete (VIII. fejezet) két szervezeti egységet szabályoz a fegyveres erőkön belül:

• a Magyar Honvédséget és a • Határőrséget.

Az Alkotmány szerint a fegyveres erők alapvető feladat a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határőrség ellátja:

• az államhatár őrzését, • a határforgalom ellenőrzését, • a határrend fenntartását.

A hatályos szabályozás különbséget tesz a fegyveres erők külföldön, valamint belföldön történő alkalmazását illetően:

• Határozatképesség esetén a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával hozott döntés szükséges a fegyveres erők külföldi alkalmazásához, békefenntartásban való részvételéhez, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéhez, valamint külföldi állomásoztatásához. Más esetekben a fegyveres erők határátlépéséről való döntési jogosultság a Kormány hatáskörébe tartozik.

• A fegyveres erők belföldön történő alkalmazására ugyancsak az Országgyűlés minősített többséggel hozott döntése alapján kerülhet sor.

• Hadiállapot vagy háborús veszély esetén az Alkotmány szerint kihirdetett rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy belföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásoztatásáról a Honvédelmi Tanács dönt.

A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A fegyveres erők irányítása A fegyveres erők irányítására kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. Különbséget kell tenni a békés és rendkívüli helyzet esetén történő irányítás között. A békés állapot azt jelenti, hogy nem áll fenn hadiállapot, rendkívüli állapot vagy szükségállapot. A fegyveres erők irányítása és vezetése a szervek eredményes működésére irányul.

• az Országgyűlés a hatáskörének keretei között az irányítás közvetlen és közvetett eszközeit alkalmazza. Közvetlen pl.: a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról döntés. Közvetett pl.: hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot kihirdetése, Honvédelmi Tanács létrehozása.

• Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát a Honvédelmi tv. szerint ellenőrzési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jog illeti meg. A Honvédelmi Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésükre bocsátott anyagi szerközök felhasználását.


2009/2010

• A köztársasági elnök a fegyveres erők irányítása tekintetében kettős hatáskört gyakorol. Egyrészt rendkívüli körülmények között átmenetileg helyettesítheti az Országgyűlést, másrészt gyakorolja a „főparancsnoki” funkcióból adódó jogosítványokat.

• Az Országgyűlés átmeneti akadályoztatása esetén a köztársasági elnök jogosult kinyilvánítani a hadiállapotot, kihirdetni a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot, valamint létrehozni a Honvédelmi Tanácsot (Alkotmány: 19/A§ - 19/C §).

• A köztársasági elnök a fegyveres erők „főparancsnoka” (Alkotmány: 29. § (2) bekezdés. � ⇓

� Az Országgyűlésről szóló fejezetben található szabályok szerint pl. a köztársasági elnök jóváhagyja az ország védelmének tervét,

� a köztársasági elnökről szóló III. fejezet rögzíti, hogy a köztársasági elnök kinevezi és előlépteti a tábornokokat,

� a Honvédelmi tv. kimondja, hogy az elnök nevezi ki és menti fel a honvédelmi miniszter javaslatára a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát.

A fentiekből kitűnik, hogy a fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül helyezkedik el, azoknak irányítója és nem vezetője. A Kormány hatásköre A fegyveres erők és a rendőrség „működésének” irányítása a Kormány vonatkozásában hatásköri szabály. A Kormány alkotmányos irányítási joga a „működés” tekintetében minden olyan általános irányítási hatáskört felölel, amely a hatályos jog szerint nem tartozik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. A Kormány hatáskörei a Htv. 8. §-a szerint:

• az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, • dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja

azok kormányzati megvalósítását, • gondoskodik a szövetségi kötelezettségekből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről, • dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari

kapacitását, a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait,

• meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait stb. A fegyveres erők működésének irányítása körében pl.:

• meghatározza a fegyveres erők kormányzati irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat,

• meghatározza az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat. A határőrségek a belügyminiszter irányítja.

Ügyészi szervezet Kialakulása a vádjog fejlődésével függ össze. Kezdetben a tiszta magánvád intézménye volt. Később: egyes bűncselekmények közérdeket sértő jellegének felismerésével megjelent a közvád intézménye (Római jog). Polgári államok: vádemelés + vádképviselet � államügyészség létrehozása. Vádemelésben sok államban részt vesznek más szervek is. Pl.: USA: vádzsűri.


2009/2010 Vizsgálóbíró és vádtanács vizsgálja, hogy indokolt-e a vádemelés. Modern államügyészség kialakulása Franciaországra vezethető vissza.

⇓ Az állam érdeke volt a pénzbüntetés végrehajtása. Királyi biztos intézménye volt az Ügyészség elődje. Az ügyészi funkció a büntetőhatalom gyakorlásához kapcsolódik. Az államszervezetben elfoglalt helyével kapcsolatban különböző álláspontok vannak. Ennek okai:

- a magyar ügyészségi rendszer Lenin által kitalált alapelveken nyugszik. Megfelelősségére hozták létre 1922-ben.

- 1949. évi magyar alkotmány: szocialista típusú ügyészség (1953-tól működött) - 1972. évi ügyészségi törvény - 1989-90.: mai magyar ügyészség

Szocialista ügyészség vezérgondolata: az ügyészségnek legyen egy olyan funkciója, amely megtestesíti azt, hogy az ügyészség kontrollt gyakorol az állam végrehajtó hatalma felett, törvényességi felügyeletet gyakorol a közigazgatás, tanácsok, állami vállalatok felett. Ma szervezetileg független, minden más hatalmi ággal mellérendelt viszonyban áll. SUI GENERIS szerv. Funkciói:

- vádemelés, - polgári ügyekben eljárás, - általános felügyelet.

Polgári típusú ügyészség: nem önálló közhatalmi szerv, valamelyik hatalmi ág (általában a végrehajtó hatalom) alá van rendelve. Hatásköri különbség: itt nincs meg a törvényességi felügyeleti jogkör. Magyarország: XIX. század végén 1971. évi XXXIII. tv: Kontinentális ügyészség:

- bírósági részvétel (büntető – polgári) - büntetés végrehajtás ellenőrzése, - nyomozásban részvétel.

1972. évi V. tv. – Ügyészségi törvény 1997. évi LXXX. tv. – Ügyészségi szolgálati viszony Az 1990. óta fennálló, ügyészség és a kormány közötti ellentét a szocialista típusú mintára vezethető vissza. Az ügyészség Magyarországon önálló, független szerv. Az ügyészség munkájába a végrehajtó hatalom semmilyen eszközzel nem avatkozhat bele. Magyarországon a végrehajtó hatalom büntető eljárásba való beavatkozása korlátozott, a jogszabályok kezdeményezésében merül ki. 1990. óta minden végrehajtó hatalom szeretné ezt felszámolni. Az ügyészségi törvényt csak 2/3-os törvénnyel lehet módosítani, az ügyészség szervezetének átalakításához alkotmányt kell módosítani, amihez abszolút minősített többség szükséges. Az EU országok 90%-ban kontinentális ügyészség működik, ami a kormány alá van rendelve. Magyarországon is elkerülhetetlenné válik a mostani szocialista típusú ügyészség kontinentálissá történő átalakítása.


2009/2010 Magyarországon az ügyészség 4 szintű szervezet. 1997-ben történt ügyészségi reform: 3-ból 4 szintű ügyészség.

1. Általános ügyészség: Legfőbb Ügyészség – élén: legfőbb ügyész, ő felelős az egész Legfőbb Ügyészség munkájáért, évente egy alkalommal beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé. A Legfőbb Ügyészt egyszerű többséggel az országgyűlés választja 6 évre, egy alkalommal újraválasztható. Személyét a köztársasági elnök jelöli.

2. Fellebbviteli Főügyészség: 2003. július 1-jétől 3 db fellebbviteli főügyészség működött (Budapest, Szeges, Pécs), majd további kettő (Győr, Szeged).

3. Területi ügyészség: (nyomozati ügyészségek létrehozására van lehetőség – eddig hozták létre: Központi Nyomozati főügyészség)

4. Helyi ügyészség Speciális ügyészség: Katonai ügyészség (2003. július 1-je óta 3 szintű):

1. Katonai Főügyészség – Katonai Főügyész 2. Katonai Fellebbviteli Ügyészség – Budapest 3. Regionális katonai Ügyészség – Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Kaposvár)

Az Ügyészség szervezete:

• Szigorúan centralizált és hierarchikus, • Szintek szerint tagolt, • Az ügyészeket a Legfőbb Ügyész nevezi ki, • Nem érvényesül a hatáskör-elvonás tilalma, a felettes módosíthat, átírhat, • Az ügyészi utasíthatóság él (az ügyésznek az utasítást bizonyos esetben meg kell tagadnia,

vagy megtagadhatja, az utasítást írásban kérheti), Az ügyészi szervezet függetlenségét az ombudsmanokhoz hasonlóak garantálják:

• összeférhetetlenség, • más tevékenységet nem folytathatnak, • a mentelmi jog: csak a sérthetetlenség jog illeti meg, • korlátozott elmozdíthatóság (csak a törvényben meghatározott esetekben lehet

elmozdítani). Funkciói:

• Állampolgári jogok védelme, Egyes jogsértő cselekedetek következetes üldözése. Tevékenysége:

• Nyomozás (országgyűlési képviselők, bírók, ügyészek, közjegyzők által és sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, hivatali vesztegetés ügyében)

• Törvényességi felügyelet gyakorlása a nyomozati szervek (Rendőrség, VPOP) tevékenysége felett, tevékenységét ellenőrizheti, felügyelheti, célja elkerülni a jogellenes felelősségre vonást a nyomozás folyamatában.

• 1993. évi Büntető eljárásról szóló törvény: az ügyészség a nyomozás ura a magyar nyomozási rendszerben.

• A büntetés-végrehajtásban közreműködő szervek tevékenysége feletti felügyelet, az ügyészség bemehet a büntetés-végrehajtási intézményekhez, vizsgálatot folytathat, hogy a fogva tartottak körülményei megfelelnek-e, ne tartsák fogva tovább, mint az ítéletben kiszabott idő.

• Klasszikus bírósági eljárásban történő részvétel: o büntető-eljárásban való részvétel: vádat emel és képviseli a vádat o polgári eljárásban: akik nem képesek érdekeik érvényesítésére, érdekükben felléphet

• Törvényességi felügyelet: a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által megalkotott normatív döntések (jogszabályok) és egyedi döntései felett, bíróságokon kívüli szervezetek egyedi döntései felett.


2009/2010 Intézkedési lehetőségek:

• Óvást nyújthatnak be o jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az azt kibocsátó

szerv irányába, o jogerős, végrehajtható egyedi döntéssel, határozattal szemben

� döntést meghozó szervhez, � döntést meghozó szerv feletteséhez

• Felszólalással élhet törvénysértő gyakorlatban vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén,

• Figyelmeztetéssel élhet jövőbeli törvénysértés lehetősége esetén, • Büntető, kártérítési eljárást kezdeményezhet, szignalizációval élhet, • Utólagos normakontroll, alkotmány-értelmezést kezdeményezhet az Alkotmánybíróság

felé. Az ügyész fő feladata:

• bűnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete, • a felelősségre vonás érdekében bíróság előtti eljárás kezdeményezése, • vád képviselete, • büntetés-végrehajtás felügyelete.

Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntető politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg. Van, ahol

• a kormánynak, • az igazságügy-miniszternek, • a belügyminiszternek, • a tágabb értelemben vett végrehajtó hatalomnak, • a királynak, • a köztársasági elnöknek

alárendelt. Főmagánvád intézménye. Konkurens magánvád intézménye � a sértett is vádat emel. Szubszidiárius magánvád � ha az ügyész nem, a sértett emel vádat. Ismert még:

• Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni. • Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat. • Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz. • A bírósági határozatok végrehajtásában közreműködik. • Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet. • Közreműködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás). • Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett. •

Jellemző:

• hierarchikus centralizáltság, • a felettes ügyész(ség) konkrét ügyben utasíthatja az ügyészt, • nincs függetlenség.


2009/2010 Szocialista országok: Szervezetileg a törvényhozó hatalomnak alárendelt önálló szervtípus, de nem önálló hatalmi ág. Kiemelkedő feladata volt a közigazgatási szervek ellenőrzése. Jellemző: centralizáltság, hierarchikus felépítés. Általános törvényességi jogkört kapott. Ez kiterjedt különböző gazdasági, társadalmi szervek törvényes működésének vizsgálatára.


2009/2010

42. AZ ÜGYÉSZSÉG TEVÉKENYSÉGI KÖRE Az ügyészi funkció a büntetőhatalom gyakorlásához kapcsolódik. Az ügyész fő feladata:

• bűnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete, • a felelősségre vonás érdekében bíróság előtti eljárás kezdeményezése, • vád képviselete, • büntetés-végrehajtás felügyelete.

Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntető politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg. Az Ügyészség funkciói:

• vádemelés, • büntetőeljárás tollbamondása a bíróság előtt • vádmonopólium nem teljes, de az ügyek többségére kiterjed. • Főmagánvád intézménye. • Konkurens magánvád intézménye � a sértett is vádat emel. • Szubszidiárius magánvád � ha az ügyész nem, a sértett emel vádat.

Ismert még:

• Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni. • Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat. • Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz. • A bírósági határozatok végrehajtásában közreműködik. • Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet. • Közreműködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás). • Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett.

Magyarország:

Előzmények: A XV. századig magánvádlóként a sértett lépett fel. XVI. századtól a hűtlenségi és felségsértési perekkel kapcsolatosan jött létre az ügyészség intézménye. XVIII. század eleje: bizonyos bűncselekmények ügyében más ügyekben is közreműködnek ügyészek (megyei, városi ügyészségek). 1843. – törvényjavaslat � nem hoz változást. Osztrák abszolutizmus � korábbi intézmények visszaállnak. 1871. évi XXXIII. tv. � polgári ügyészség intézménye az igazságügyminiszternek alárendelt lesz. Szintek:

• koronaügyész, • királyi főügyész, • királyi ügyész, • ügyészségi megbízott.

A feladatok itt is a büntetőeljárással voltak kapcsolatosak. Század vége:

• sajtóperek, • státuszperek, • törvényhatóságok közigazgatási munkája,


2009/2010

• ügyvédek fegyelmi ügyei is ide tartoztak. Így működött az Ügyészség 1949-ig. De: 81/1945. miniszterelnöki rendelettel létrehozták a Népügyészség, Népfőügyészség és a Népbíróság intézményét. 1949-ben a Magyar Alkotmány a tv-hozó szervnek rendelte alá az ügyészi szervezetet. A részletes szabályokat később törvény állapította meg. 1953. – tvr. 1954. – kiegészíti egy tvr. a katonai ügyészséggel kapcsolatosan. 1959. – újabb tvr. � bővíti hatáskörét. 1972-es Alkotmánymódosítás után 1972. évi V. tv. – az ügyészségről. Ez az első törvény erről!!! 1989-ben átfogó Alkotmánymódosítás: ügyészség szervezeti elhelyezésével kapcsolatban nem történt változás. 1997. – Szervezeti változás ⇓ Legfőbb Ügyészség, Fellebbviteli Ügyészség, Megyei Fellebbviteli Ügyészség létrehozása. ’90-es választások után igény: az ügyészség államszervezeti helyét változtassák meg, legyen a végrehajtó hatalomnak alárendelve. Közigazgatási bíráskodás általánossá válásával + az ombudsman-i intézmény megjelenésével a közigazgatási bíráskodás létének fontossága, indoka megszűnt.

Az Országgyűlésnek alárendelt Ügyészség szervezete, hatáskörei, tevékenysége Az Ügyészség szervezete élén a legfőbb ügyész áll. Szigorú centralizáltság, alá- és fölérendeltségi viszonyok jellemzik. A legfőbb ügyész:

• a Legfőbb Ügyészséget vezeti, • az Országgyűlés választja 6 évre, • egyszerű szótöbbséggel választja meg, • a képviselők interpellálhatják, • helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, • köteles beszámolni az Országgyűlésnek.

Magyarországon az ügyészség 4 szintű szervezet. 1997-ben történt ügyészségi reform: 3-ból 4 szintű ügyészség.

� Általános ügyészség: Legfőbb Ügyészség – élén: legfőbb ügyész, ő felelős az egész Legfőbb Ügyészség munkájáért, évente egy alkalommal beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé. A Legfőbb Ügyészt egyszerű többséggel az országgyűlés választja 6 évre, egy alkalommal újraválasztható. Személyét a köztársasági elnök jelöli.

� Fellebbviteli Főügyészség: 2003. július 1-jétől 3 db fellebbviteli főügyészség működött (Budapest, Szeges, Pécs), majd további kettő (Győr, Szeged).

� Területi ügyészség: (nyomozati ügyészségek létrehozására van lehetőség – eddig hozták létre: Központi Nyomozati főügyészség)

� Helyi ügyészség Speciális ügyészség: Katonai ügyészség (2003. július 1-je óta 3 szintű):

o Katonai Főügyészség – Katonai Főügyész


2009/2010 o Katonai Fellebbviteli Ügyészség – Budapest o Regionális katonai Ügyészség – Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Kaposvár)

1997. – Ítélőtábla mellett Fellebbviteli Főügyészség megjelenése. 2003. – Katonai Főügyészség megjelenése. Centralizáltság jellemzői:

• a legfőbb ügyész irányítja, vezeti az ügyészi szervezetet, • a helyetteseit ő nevezi ki és menti fel, első ízben 3 évre, majd határozatlan időre.

Ügyész lehet:

• magyar állampolgár, • büntetlen előítéletű, • választójogosult, • jogi egyetemi végzettségű, • jogi szakvizsgával rendelkező, • vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállalt, • 1 éves bírói titkári gyakorlattal rendelkezik.

A munkáltatói jogokat a legfőbb ügyész gyakorolja, egy részét átruházhatja. Legfőbb Ügyészség: konkrét ügyben utasítást adhat. Korlátai :

• írásban kell, ha az utasított kéri, • az ügyész köteles megtagadni, ha ezzel bűncselekményt követ el, • megtagadhatja, ha életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, • kérheti mentesítését, ha családtagját érinti az ügy.

Felettes ügyész: felülvizsgálhatja az alsóbb ügyész döntéseit. Összeférhetetlenségi szabályok: a függetlenség biztosítékai. Ügyész:

• nem lehet politikai párt tagja, • nem folytathat politikai tevékenységet, • nem tehet politikai nyilatkozatot, • nem folytathat más kereső foglalkozást (kivéve szerzői jogvédelem alá tartozó stb…), • egyéb tevékenységéért nem fogadhat el díjazást, • gazdasági társaság tagja nem lehet.

Az ügyészt mentelmi jog illeti meg: sérthetetlen. � Tettenérés esetét kivéve a legfőbb ügyészt csak az Országgyűlés, a többi ügyészt csak a legfőbb ügyész javaslatára lehet őrizetbe venni. Büntetőügyben nem mondhat le mentelmi jogáról, szabálysértési ügyében igen. Legfőbb ügyész jogosult:

• részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén, tv-ben meghatározott esetben a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásában,

• jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti, • törvény tervezeteit véleményezheti, • normatív utasítási joga van.

Ügyészi tevékenységek: • nyomozás, • nyomozás felügyelete, • bírósági eljárásban részvétel,


2009/2010

• büntetés-végrehajtás felügyelete, • törvényességi felügyelet.

Nyomozás: • Személyi kör, akikre kiterjed. • Meghatározott bűncselekmények, amikre kiterjed.

Ilyenek: • országgyűlési képviselőnek és az Alkotmányban felsorolt intézmények Országgyűlés által

megválasztott vezetőinek büntetőügyeiben, akár ellene, akár ő (hamis vád, hamis tanúzás, zugírászat),

• hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények. Nyomozás felügyelet:

• Biztosítja a bűncselekmények terjedésének megfékezését, • megakadályozza, hogy bárkit felelősségre vonjanak ártatlanul.

Elrendelhet: nyomozást, pótnyomozást, nyomozás-kiegészítést. Utasíthatja a nyomozati szerveket cselekményre � kötelesek végrehajtani. Magához vonhatja a nyomozást. Bírósági eljárásban való részvétel Ha a nyomozati szerv vádindítványt terjeszt elő, és az ügyész egyetért, a bíróság előtt ő képviseli a vádat. Az ügyész jogosult az ügy összes iratait megvizsgálni, és a vádlott terhére vagy javára jogorvoslattal élni. A bíróság előtt:

• polgári eljárást indíthat, • polgári peres és polgári nem peres eljárásba beléphet, ha a jogosult nem képes jogai

érvényesítésére. Nem illeti meg a jog, hogy a jogosult nevében a jogosult jogairól lemondjon, ill. nevében kötelezettséget vállaljon, egyezséget kössön. Az Ügyészség tevékenysége:

- Nyomozás (országgyűlési képviselők, bírók, ügyészek, közjegyzők által és sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, hivatali vesztegetés ügyében)

- Törvényességi felügyelet gyakorlása a nyomozati szervek (Rendőrség, VPOP) tevékenysége felett, tevékenységét ellenőrizheti, felügyelheti, célja elkerülni a jogellenes felelősségre vonást a nyomozás folyamatában.

- 1993. évi Büntető eljárásról szóló törvény: az ügyészség a nyomozás ura a magyar nyomozási rendszerben.

- A büntetés-végrehajtásban közreműködő szervek tevékenysége feletti felügyelet, az ügyészség bemehet a büntetés-végrehajtási intézményekhez, vizsgálatot folytathat, hogy a fogva tartottak körülményei megfelelnek-e, ne tartsák fogva tovább, mint az ítéletben kiszabott idő.

- Klasszikus bírósági eljárásban történő részvétel: o büntető-eljárásban való részvétel: vádat emel és képviseli a vádat o polgári eljárásban: akik nem képesek érdekeik érvényesítésére, érdekükben felléphet

- Törvényességi felügyelet: a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által megalkotott normatív döntések (jogszabályok) és egyedi döntései felett, bíróságokon kívüli szervezetek egyedi döntései felett.

Hogyan szerez tudomást ezekről?

• kérhetik az érintettek a vizsgálatot,


2009/2010

• közérdekű bejelentés alapján, • maga is észlelheti.

Intézkedési lehetőségek:

• Óvást nyújthatnak be o jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az azt kibocsátó

szerv irányába, nem ért egyet a szerv az ügy az Alkotmánybírósághoz kerül. o jogerős, végrehajtható egyedi döntéssel, határozattal szemben

� döntést meghozó szervhez, � döntést meghozó szerv feletteséhez

Ha a vezető nem ért egyet, 30 napon belül a felettes szervhez terjeszti fel. • Felszólalással élhet törvénysértő gyakorlatban vagy mulasztásban megnyilvánuló

törvénysértés esetén, • Figyelmeztetéssel élhet jövőbeli törvénysértés lehetősége esetén, • Büntető, kártérítési eljárást kezdeményezhet, szignalizációval élhet, • Utólagos normakontroll, alkotmány-értelmezést kezdeményezhet az Alkotmánybíróság felé.


2009/2010

43. A BÍRÓI HATÁSKÖRÖK ÉS A BÍRÓI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALKOTMÁNY OS ALAPELVE . (A BÍRÓSÁGOK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI „ MONOPÓLIUMA ”). A BÍRÁK FÜGGETLENSÉGE .

Bíróságok, igazságszolgáltatás

Feudalizmus: bíra � király. igazságszolgáltatás � király által kinevezett hivatalnokok.

• földesúri bíróság, • egyházi bíróságok, • városi bíróságok városi statutumok alapján, • nemesi bíróságok, • szakmai bíróságok.

A feudális bírósági rendszer jellemzői: Az abszolutizmusban személyesen az uralkodó, vagy a nevében eljáró hivatalnokok bíráskodtak. (Az abszolutista bíróságok mellett megjelentek: földesúri, nemesi, városi, szakmai bíróságok). Nincs egységes állami bírósági rendszer – széttagolt.

• Az igazságszolgáltatás alá vontak társadalmi státuszától függően, az azonos természetű polgári és büntető ügyekben különböző származási és más előjogokat (privilégiumokat) elismerő, diszkriminatív bíróságok jártak el.

• Nincs bíróság előtti egyenlőség. • A bírói szervezeten belül a demokratikus elemek (pl. bírák választása, vagy a lakosság

részvétele az igazságszolgáltatásban) általában nem érvényesül. • Ha személyesen nem az uralkodó szolgáltatott igazságot, hanem a hivatalnokai, akkor az

uralkodó direkt módon, közvetlenül az ügy érdemére nézve utasításokat adott, így nincs garancia az utasíthatóság kizárására, nem érvényesül a bírói függetlenség.

• A bírói tisztség pénzért megvásárolható volt (ha megvette a tisztséget, már nem volt utasítható!)

Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a törvény előtti egyenlőség sem. Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok. Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem. A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak. Polgári átalakulás: Kell � igazságszolgáltatás megváltoztatása.

• ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert, • meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát, • meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat, • előtérbe került a demokrácia, • fontos cél még: a bírák függetlensége � a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása,

valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése. ⇓

Magyarországra is eljutnak. A polgári átalakulás bírósági rendszerének jellemzői:

• Törekedtek arra, hogy megszüntessék a közigazgatási hivatalnokok bíró hatáskörét. • El kívánták választani az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól.


2009/2010

• Egységes állami bírósági rendszert akartak létrehozni, amelyben nem ismerték el a rendkívüli bíróságok létjogosultságát.

• Korlátozták a külön bíróságok működését. (Külön bíróság: az ügyek egy-egy csoportjára létrejött bíróság.)

• Az igazságszolgáltatási ügyek elbírálását a rendes bíróságokra koncentrálják. • Demokratikus intézmények bevezetése az igazságszolgáltatásban (esküdtbíráskodás). • Intézményesíti a bírák függetlenítését, ennek garanciáit hozzák létre (bírák

elmozdíthatatlansága). Magyarország a XIX. század második felében a bírói rendszerét angol-francia, porosz-osztrák közvetlen hatásra alakítja ki. 1848. március 15.:

• Úriszéki bíróság megszüntetése, • Esküdtbíráskodás csak sajtóbűncselekmény esetén.

1868. évi IV. tv.:

• A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény • Önálló hatalmi ággá alakította a bíróságot, igazságszolgáltatást, elválasztotta a

közigazgatástól, megteremtette az intézményi garanciáit. 1870-től: Egységes, 4 szintű bíróság kialakulása:

• Curia – Legfelső Bíróság • Ítélőtáblák • Törvényszékek • Járásbíróságok

A függetlenség garanciáinak kiépítése: külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság. Új bíróság: közigazgatási bíróság. Létrehozzák: a főudvarnagyi bíróságot. 1883-tól: Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata. 1896-tól: esküdtbíráskodást kibővítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el. I. Világháború után: esküdtszéki bíráskodást megszüntették. Törekvés: a privilégiumokat elismerő bíróságokat törölje a rendszer. Ennek ellenére a főudvarnagyi bíróságok továbbra is működnek. Korlátozzák a különbíróságok működését is, ekkor jön létre a közigazgatási bíróság. XIX. század végétől: Kiterjesztik az esküdtbíróságok intézményét, már nem csak a sajtóbűncselekmények esetében, hanem 5 évi fegyháznál súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetében alkalmazzák. A szovjet-orosz bíróság fejlődése A XIX. század eleji forradalom felszámolta a korábbi cári bírósági rendszert, új, egységes bírósági rendszer kiépítésére törekedtek. Rendes-, rendkívüli- és különbíróságok párhuzamos működése. 1922.: Rendes- és rendkívüli bíróságok összeszorítása. 1930-as években:

• A trojkák tömegével ítéltek el embereket. • A bírói tisztség választás útján történő betöltése. • A lakosság részvétele (népi ülnökök rendszere) valósuljon meg.


2009/2010 1936.: Sztálini alkotmány. A bírói függetlenség elismerése, de nem támasztotta alá garanciákkal, a gyakorlatban ez nem érvényesült, közvetlen, direkt utasításos rendszer továbbra is fennállt. Magyarország Magyarország 1949-ben ezt a rendszert honosította meg, e szerint alakult ki a hazai bírósági rendszer. Négy alkotmányos elv:

• az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges, • egységes bírósági rendszer kiépítése, • igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása, • bíróságok függetlensége.

Bírói függetlensége: • a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyűlésnek, • a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálható.

1954.: A bírói szervezetről szóló tv. 1972. évi V., az ügyészségről szóló tv.

• Nem hoz lényeges változást. De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. 1989-ben sor került e rendszer átfogó korszerűsítésére.

• az új Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát.

1991.:

• Katonai különbíróságok megszüntetése. • Kiszélesítik a bírói függetlenség garanciáit. • Bírók utasíthatóságának kizárása.

1997.: LXVI. tv.: A bíróság szervezetéről és igazgatásáról megerősíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben.

• LXVI. tv.: A bíróság szervezetéről és igazgatásáról megerősíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben.

• LXVII. tv.: A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 1997.: 4 szintű bírósági rendszer előirányzata:

• Megszüntették az Igazságügyi Minisztérium bíróságokkal szembeni igazgatási jogkörét, • Bíróságok önigazgatása, bírói rendszer autonómiája.

Bíróságok jogforrásai: 1949. évi Alkotmány az azóta történt módosításokkal, 1997. évi LXVI. tv. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, 1997. évi LXVII. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról.

A bíróságok hatáskörének, szervezetének alkotmányos alapjai (az igazságszolgáltatás monopóliuma)

A polgári átalakulásból következik, hogy az igazságszolgáltatás ellátását külön szervre, a bíróságokra bízzák. Az igazságszolgáltatás jogsértések ill. jogviták jogszabályok alapján történő elbírálása. A célszerűségi okok miatt a különböző országokban a bíróságok mellett más szervek is végeznek igazságszolgáltatási tevékenységet. Tehát az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma sehol sem érvényesül maradéktalanul.


2009/2010 Elterjedt, hogy kvázi bírói szerveket hoznak létre bizonyos viták elbírálására, ezek a paritásos bíróságok (pl.: egyenlő százalékban vesz részt a munkaadó és a munkavállaló). Ma Magyarország: Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Eljárnak:

• büntetőügyekben, • polgári jogi, • családjogi, • munkaügyi, és • más jogvitákban.

Ténylegesen ilyen ügyekben más szervek is eljárhatnak, bár 1989. óta a kvázi bírói szervek működése lehetősége leszűkült. Bíróságszerű szervek pl.: közbeszerzési döntőbizottság. Az igazgatási szervek is végeznek bírói tevékenységet, pl. szabálysértések, birtokvita, családjogi viták első fokon. Követelmény: nem bírói szervek döntéseivel szemben a bírósághoz jogorvoslattal lehessen fordulni. A bíróságok végezhetnek nem kifejezett igazságszolgáltatási jellegű tevékenységet.

A bírói függetlenség elve

• Kiterjed a bíróra és a nemzetre (Act of Settlement, Weimari alkotmány), • A bíró ítélkező tevékenysége során független, csak az Alkotmány, a törvény, jogszabály és a

bíróságra vonatkozó jogi norma alapján dönt, konkrét ügyben nem utasíthat, nyomást nem gyakorolhat.

A bírói függetlenség elve úgy valósul meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének nincs politikai felelőssége, nem interpellálható. Polgári átalakulás: 1740. évi trónöröklési törvény: a bírókat, ha akaratukon kívül akarják elmozdítani, azt csak akkor tehetik meg, ha a parlament mindkét háza ehhez hozzájárult => bírói kimozdíthatatlanság. A bírói függetlenséget az Alkotmányban deklarálják, csak a törvényeknek vannak alárendelve. Tartalma:

• Ítélkezési tevékenységük során az Alkotmánynak, a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és egyéb más jogi normáknak (jogegységi határozatok) vannak alárendelve,

• Az ítélkező bírót az ügy érdemére nézve az ügyész és a fél kezdeményezési jogán kívül más befolyás nem érheti,

• Egyes bíró személyre nézve is független. Garanciái:

• Társadalmi garancia: meghatározhatatlan, függ attól, hogy milyen az állampolgárok jogi tudata.

• Jogi garancia: o Szervezeti jogi garancia: célja, hogy kizárja a bíróságok befolyásolhatóságát.

� Bírói önkormányzatok: legmagasabb szintű az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai: Igazságügy miniszter, Legfőbb Ügyész, Országos Ügyvédi Kamara Elnöke, az országgyűlés által delegált 2 fő, 9 választott bíró = 15 fő. Ez a szervezet végzi a bírók legmagasabb szintű igazgatását, felügyeletet gyakorol.

� Alsó szintű bírói önkormányzatok, összbírói értekezletek. � A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése


2009/2010 � A Legfelsőbb Bíróság, Ítélő Tábla és a Megyei Bírók Ítélkező Tanácsa � Magasabb szintű bíróságok kollégiumai.

• 1989-90 óta a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem interpellálható, neme kérdezhető, nem citálható országgyűlés elé.

• Személyi jogi garancia: célja, hogy az ítélkező bírónak ne kelljen sérelmes jogkövetkezményektől tartania, ha nem honorálja a külső beavatkozásokat. A bíró ne legyen kitéve alaptalan zaklatásnak. Ne kerüljön olyan összeférhetetlenségi helyzetbe, ami negatívan befolyásolja a munkáját.

� Ítélő bíró akarata ellenére elmozdítható, ha: • Nem teszi le az esküt, • Betöltötte 70. életévét, • Elveszti magyar állampolgárságát, • Elveszti választójogát, • Bíróval szemben jogerős szabadságvesztést, közérdekű munkát,

kényszergyógykezelést szabnak ki, • A fegyelmi bizottság felmentését szabta ki, • A 3 éves kinevezés után nem tesznek javaslatot újra kinevezésére, • Fennálló összeférhetetlenségét nem szünteti meg, • Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget, • Egészségügyileg vagy szakmailag alkalmatlanná válik.

� A bírót kizárólag kérelmére és beleegyezésével lehet áthelyezni. � Hozzájárulása nélkül 3 évenként 1 év időtartamra lehet a bíróság illetékességi

területén belül más szolgálati helyre kirendelni. � Fegyelmi eljárás során is saját bírói szervezetből megalakított fegyelmi

tanácsok járnak el. (Megyei, fővárosi: első fokú, Legfelsőbb Bíróság: első-másod fokú fegyelmi tanács).

� Megilleti őket a mentelmi jog sérthetetlenségi eleme. � Összeférhetetlenség: nem lehet tagja politikai pártnak, politikai tevékenységet

nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság tagja, személyes közreműködésre köteles vagy korlátlanul felelős tagja.

� Folyó ügyből történő kizárás akkor, ha az ügy elfogulatlan elbírálása valamilyen okból kifolyólag nem várható el.


2009/2010

44. A BÍRÓSÁGI RENDSZER EGYSÉGÉNEK ALAPELVE ÉS A BÍRÓSÁGOK RENDSZ ERE

Bíróságok, igazságszolgáltatás Feudalizmus: bíra � király. igazságszolgáltatás � király által kinevezett hivatalnokok.

• földesúri bíróság, • egyházi bíróságok, • városi bíróságok városi statutumok alapján, • nemesi bíróságok, • szakmai bíróságok.

Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a törvény előtti egyenlőség sem. Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok. Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem. A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak. Polgári átalakulás: Kell � igazságszolgáltatás megváltoztatása.

• ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert, • meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát, • meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat, • előtérbe került a demokrácia, • fontos cél még: a bírák függetlensége � a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása,

valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése. ⇓

Magyarországra is eljutnak. 1848. – Úriszék megszüntetése. 1848. – Sajtócenzúra ügyekben esküdtszéki bíróság létrehozása. 1869. évi IV. tvcikk � az igazságszolgáltatás közigazgatástól való különválasztása. 4 szinten működik bírósági szerv: 1) királyi kúria, 2) ítélőtáblák, 3) megyei törvényszékek, 4) járásbíróságok. Függetlenség garanciáinak kiépítése: külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság. Új bíróság: közigazgatási bíróság. Létrehozzák: a főudvarnagyi bíróságot. 1883-tól: Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata. 1896-tól: esküdtbíráskodást kibővítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el. I. Világháború után: esküdtszéki bíráskodást megszüntették. Szocialista országok: Orosz forradalom után � létrehozták a népbíróságokat, forradalmi bíróságokat, ahol a bírák a nép által választott laikusok voltak, forradalmi meggyőződéssel. 1922. � rendes bíróságok visszaállítása. De: pártirányítás valósult meg.


2009/2010 Magyarország: ’49. évi XX. tv. � szovjet megoldás. Négy alkotmányos elv:

• az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges, • egységes bírósági rendszer kiépítése, • igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása, • bíróságok függetlensége.

Bírói függetlensége:

• a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyűlésnek, • a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálható.

1972. évi IV. tv.: Nem hoz lényeges változást. De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. 1989.: nem változtak alapjában a rendelkezések. De: az új Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát. 1997-től az Igazságügy-minisztériumnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenysége megszűnik. 1997. évi LXVI. tv. – megerősíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben. Alapelvek:

• a Bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumáról a Magyar Alkotmány rendelkezik az alapvető jogok között is,

• Magyarországon az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, Ítélőtáblák, megyei, városi munkaügyi bíróságok látják el, törvény külön bíróságok létrehozását is elrendelheti.

Más szervek is megbízhatók kvázi igazságszolgáltatási tevékenységgel:

• döntőbizottság, • igazgatási szervek, pl.: szabálysértési ügyekben, • paritási döntőbizottságok, pl.: munkaügyi vitákban.

⇓ Követelmény: döntései ellen jogorvoslattal a bírósághoz lehessen fordulni. A bíróság ellenőrizheti a közigazgatási határozatok törvényességét is. A bíróság eljárhat nem igazságszolgáltatási ügyekben is. Külön jogszabályok alapján pl.:

• egyházak, egyesületek, cégek bejegyzése, • döntenek az előzetes letartóztatás elrendeléséről.

Bíróságok rendszere

Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma: A polgári átalakulástól kezdve az a tendencia érvényesül, hogy az igazságszolgáltatást egy külön, minden más állami közhatalmi szervtől elkülönülő szervre ruháznak. Az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket kizárólag a bíróságok lássák el. Ez garanciális lehetőségű, tekintettel arra, hogy pártatlan, a törvényeknek megfelelő igazságszolgáltatást csak egy ilyen független, minden más szervtől elkülönült szervezet képes ellátni. Igazságszolgáltatás: jogsértések és jogviták jogszabályok alapján történő elbírálása. Ez nem érvényesül. Okai: hogy pl. nem az állam bírói szervezet részei járnak el.


2009/2010

• Választott bíróságok (szakszerűség, gazdaságosság). • Igazgatási szervek szabálysértési hatóságként járnak el (gyorsaság, költségkímélő eljárás). • Választási Bizottságok. • Kvázi bizottságok: bíróság-szerű szervek speciális igazságszolgáltatási jellegű feladatok

ellátására (gazdasági-, munkaügyi-, társadalmi döntőbizottságok). Minden esetben ezen különálló igazságszolgáltatási szervek döntésével szemben van lehetőség bírósághoz fordulni jogorvoslatért.

A bíróság feladata

• Fő profil az igazságszolgáltatás. • 1991. óta a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata, ezáltal kontrollt gyakorol az

igazgatás törvényessége felett. • Cégbíróság (társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok bejegyzése). • Előzetes letartóztatásban a bíróság is jogosult dönteni.

Törvény előtti egyenlőség = Igazságszolgáltatás előtti egyenlőség: az állampolgárok ugyanolyan típusú ügyeiben ugyanazok a bíróságok ugyanazokat a jogszabályokat értelmezve járjanak el. Létrejöttének feltétele az egységes állami bírósági szervezet kiépítése. 1) Rendes bíróságok, 2) Külön bíróságok, 3) Rendkívüli bíróságok. Rendes bíróság: Az igazságszolgáltatási feladatok állandó ellátására létrejövő, általános hatáskörrel rendelkező szervek. Minden igazságszolgáltatási ügyben eljárhatnak, kivéve, amit a törvény kivesz alóluk. Ilyen bíróságok a Magyar Köztársaság területi egységeiben (megyei, városi, kerületi, fővárosi) működő bíróságok egységes rendszert alkotnak. Élén: Legfelsőbb Bíróság, szervezete szintek szerint tagolt, de nem hierarchikus!!! Külön bíróság: Az állandó bíróságok mellett, velük párhuzamosan működő bíróságok, amelyek az ügyek egy-egy csoportjára lettek létrehozva. Ilyen pl. a katonai, munkaügyi bíróság. Ügycsoportokra nézve működik, speciális szakértelmet igényelnek az itt tárgyalt ügyek, az állandó bíróságokon belüli szakosítással nem oldható meg ezen ügyek megfelelő szintű megoldása. Rendkívüli bíróságok: Az ügyek meghatározott csoportjában hatáskörrel rendelkező rendes vagy külön bíróság helyett ideiglenes jelleggel, speciális jogállással, szervezettel és eljárással rendelkező bíróság. Ezeknél a bíróságokat védő garancia rendszer nem érvényesül, a demokratikus rendszerek a rendkívüli bíróságok létjogosultságát nem ismerik el. Bizonyos időszakokban azonban mégis életre kell hívni, rendkívüli körülmények között, ideiglenes jelleggel, pl. az államhatalmat fenyegető súlyos bűncselekményekkel szemben merülhet föl a szigorú és gyors igazságszolgáltatás igénye. (Ezért is szokták Forradalmi törvényszéknek is nevezni). Az állandó- és a külön bíróság működése állandó jellegű, a rendkívüli bíróságok létrehozását a 2004. évi honvédelmi törvény lehetőségként biztosítja bizonyos rendkívüli jogrend esetében. Magyarországon a rendes bíróság 4 szintű:

• Helyi bíróság: (Elnök vezeti) városokban, a főváros kerületeiben működik, általános hatáskörrel rendelkezik, kizárólag első fokú hatóságként működik.


2009/2010

• Területi szintű bíróság: (Elnök vezeti) megyékben és a fővárosban működik (20 db.) első fokú bíróságként, a törvény által kiemelt ügyekben jár el (pl. emberölés, 10 millió forint feletti értékhatárt meghaladó polgári peres ügyekben. Másodfokúként: első fokon a helyi bíróságok, vagy a munkaügyi bíróságok által elbírált ügyekben, abban az esetben, ha a döntéssel szemben az arra jogosultak a rendelkezésre álló határidőn belül fellebbezést nyújtottak be. Büntető, polgári, gazdasági, közigazgatási ügyekben szakosítás, bírósági kollégiumok működnek. (= ugyanazon ügyszakban eljáró bíróságok testületei, melyek egyfelől igazgatási tevékenységet látnak el, másfelől elemzik a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, jogegységi eljárást kezdeményezhetnek.

• Ítélőtáblák: (Elnök vezeti). 1997-ben irányozták elő, ekkor 3 működött. 2005. januárjában alakul meg a 4. és az 5. (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, Győr). Feladata: kizárólag olyan másodfokú ügyet tárgyal, amelyben első fokon területi bíróság már döntött, rendes jogorvoslat esetén. Speciális eset, amikor a Budapesti Ítélőtábla eljár másod fokon különös bíróságok katonai tanácsai által elbírált ügyekben, közigazgatási perekben. Hatásköri bíróságként is működnek, bíróságok hatásköri vitáit rendezi. Szakosítás: büntető, polgári, közigazgatási kollégium működik.

• Legfelsőbb Bíróság: két tevékenységet végez: ítélkezik (ellátja a hatáskörébe utalt rendes és rendkívüli jogorvoslatokat is), 1997-től a törvény lehetőséget ad jogegységi tevékenység gyakorlására is.

Ítélőtáblák létrehozásának okai:

• 1997. évi törvény alapján alkották meg az ítélőtáblákat. • Korábban évekig elhúzódó ügyek lerövidítése. • A korábban kizárólag másod fokú jogkört gyakorló Legfelsőbb Bíróságtól szétosztja az

ügyeket az 5 ítélőtáblára, ennek következtében az ügyek menete időben rövidebb lesz, a Legfelsőbb Bíróság időben, energiában és kapacitásban fölszabadul, így a Legfelsőbb Bíróságnak lehetőséget biztosít arra, hogy minél több jogegységi döntést képes legyen megalkotni, ami az ítélkezés egységesebbé válását próbálja elősegíteni.

Magyarország 1945. – Népbíróságok: 1. szint: Népbíróságok: a koalíciós pártok hozták létre. 2. szint: Országos Népbíróságok Tanácsa: a koalíciós pártok jogi végzettségű bírákat jelöltek. Az Igazságügy-miniszter nevezett ki elnököt jogi végzettséggel. 1956. – Népbírósági tanácsokat hoztak létre. Városi Bíróság: általános hatáskörű első fokú bíróság. A fővárosi kerületi bíróság: városi bíróságnak felel meg. Összevontan is létrehozható, pl.: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budai Központi Kerületi Bíróság. A Fővárosban a választással összefüggő ügyekben egész Fővárosra kiterjedő illetékességgel a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A Munkaügyi Bíróság és a Városi Bíróság nem jogi személy. Élén a bíróság elnöke áll. Hivatásos bírák és ülnökök működnek benne. Jogegységi határozatok: Pszeudó (ál) jogszabályok Jogi iránymutatások Ezek a természeti jogi normák a jog értelmezését segítik elő, így a jog nem egy egzakt dolog. A XIX. századi jogállamiság eszméje => jogbizonytalanság. Biztosítani kell a jogalkalmazás egységességét, az állami bírák ugyanolyan ügyekben ugyanazt az ítéletet hozzák.


2009/2010 A jogalkalmazás egységességének biztosítása:

• Ha a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges. • Ha az ítélet egységessége érdemben, elvi kérdésekben szükséges. • 1997. évi LXVI. tv. 26. szakasza: Ha a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsael kíván térni, ezt

csak akkor teheti meg, ha az általa kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozott jogegységi határozat erre lehetőséget biztosít. (Precedensjog magyarországi első ízben történt elismerése).

Jogegységi eljárást kezdeményezhet:

• Legfelsőbb Bíróság elnöke, • Kollégium vezetői, • Legfőbb Ügyészség, • Ítélőtáblák kollégiumának vezetői, • Legfelsőbb Bíróság Ítélő tanácsa

5 tagú jogegységi tanácsok:

• Polgári, • Büntető, • Gazdasági, • Közigazgatási, • Munkaügyi.

(Lehet együttes ülést is tartani). Jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, és ez a bírókra nézve Kötelező. Legfelsőbb Bíróság Elnökét az országgyűlés választja meg 6 évre, egyszer újraválasztható. Abszolút függetlenséget élvez, nem számoltatható be az országgyűlés által a bírósági rendszer működését tekintve. Különbíróság Ma Magyarországon kizárólag a Munkaügyi Bíróság van különbíróságként megszervezve. A Munkaügyi Bíróság területi szinten működik (megyék, főváros). Kizárólag első fokon jár el, munkaviszonyból és társadalombiztosítási jogviszonyból származó peres ügyekben, döntésével szemben a rendes bíróság területi szintjén lehet jogorvoslattal élni. 1991-ig működött a Katonai Bíróság szervezete, ma bíróság katonai tanácsa (5 db.) látja el ezen feladatokat. Első fokon hivatásos katona bírókból álló tanács. Jogorvoslat: kizárólag az Ítélőtáblánál. Rendkívüli bíróság Békeidőben Magyarországon nem létezik. Csak rendkívüli állapot idején. A törvény biztosítja a lehetőséget a jogalkotó számára, hogy a bíróságok és az ügyészségek összevonhatók és szétválaszthatók. Katonai bíróságokat lehet szervezni. Rendeleti úton módosítható a büntető-, anyagjogi és eljárásjogi szabályok köre, de új büntetési nemet nem lehet létrehozni. Bevezethető a rögtönbíráskodás, pl. nemzetbiztonságot fenyegető, állampolgárok életét veszélyeztető, vagy háborús bűncselekmény esetén (10-15 évig terjedő szabadságvesztés, életfogytiglan).

Bírói tisztség Általános követelmény, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó személyek szakmailag felkészült, hivatásos bírák lássák el. Bíró kizárólag egyetemi jogi végzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet.


2009/2010 A bíró tisztségét betöltheti

• választás, • kooptálás, • kinevezés útján.

Választás: Általában forradalmi mozgalmak után, határozott időre történik, így biztosítják a forradalmi gondolatok átvitelét a bíróságba. Néhány országban í(USA, Svájc) még tagállami szinten alkalmazzák. Szocialista országokban népszerű volt a testületek és a lakosság által történt választás. Kooptálás: A bíráknak saját soraiból történő meghívása. Kinevezés: Általában határozatlan időre, a bírói függetlenség elvéből adódóan más hatalmi ág képviselője teszi. 1949. évi alkotmány a választást irányozta elő, a bírókat a tanács, országgyűlés választotta meg. A bírókat a gyakorlatban az igazságügy miniszter nevezte ki 1972-ig. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választotta 4 évre. A többi hivatásos bírót az Elnöki Tanács választja meg. 1989. óta él a kinevezés. A köztársasági elnök gyenge hatáskörrel felruházott személy: döntéseihez miniszteri ellenjegyzés szükséges. Ellenjegyzés: a köztársasági elnök ne legyen részese a végrehajtó hatalomnak. A köztársasági elnök ellenjegyzés nélküli jogköre gyenge jogkör. Ide tartozik a bírák kinevezése, mert ha kellene hozzá miniszteri ellenjegyzés, akkor az igazságügy miniszter jegyezné ellen, és akkor beavatkozna az Igazságügyi Minisztérium, így nem lenne meg a függetlenségi garancia. Bíró lehet:

• büntetlen előéletű, • magyar állampolgárságú, • választójoggal rendelkező, • egyetemi jogi végzettségű, szakvizsgával, • egy év bírói gyakorlattal rendelkező, • vagyonnyilatkozatot tett személy.

Katonai bíró esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. Bírói kinevezés: Pályázat benyújtása. Pályaalkalmassági vizsgálat. A bíróság elnöke, önkormányzat véleményezi, ha rendben van, átkerül az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, aki javaslatot tesz a köztársasági elnök részére a bíróvá történő kinevezésre. A köztársasági elnök először 3 év határozott időtartamra nevezi ki, majd ennek leteltével megint megvizsgálják, újra véleményt tesz az OIT a köztársasági elnök részére, majd, ha megfelelt, akkor már határozatlan időre szóló kinevezést kap. Csak a Legfelsőbb Bíróság elnökét választják meg!!! Az országgyűlés választja minősített többséggel 6 év időtartamra, egyszer újraválasztható.


2009/2010


2009/2010

45. A HIVATÁSOS BÍRÓI TISZTSÉG BETÖLTÉSE ÉS A LAIKUSOK RÉSZVÉTELE A BÍRÓ SÁGOK MUNKÁJÁBAN - A TÁRSAS BÍRÁSKODÁS ALAPELVE . A BÜNTETŐ ÉS A POLGÁRI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

ALKOTMÁNYOS ALAPELVEI

A hivatásos bírói tisztség betöltése

Általános követelmény, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó személyek szakmailag felkészült, hivatásos bírák lássák el. Bíró kizárólag egyetemi jogi végzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet. A bíró tisztségét betöltheti

• választás, • kooptálás, • kinevezés útján.

Választás: Általában forradalmi mozgalmak után, határozott időre történik, így biztosítják a forradalmi gondolatok átvitelét a bíróságba. Néhány országban (USA, Svájc) még tagállami szinten alkalmazzák. Szocialista országokban népszerű volt a testületek és a lakosság által történt választás. Kooptálás: A bíráknak saját soraiból történő meghívása. Kinevezés: Általában határozatlan időre, a bírói függetlenség elvéből adódóan más hatalmi ág képviselője teszi. 1949. évi alkotmány a választást irányozta elő, a bírókat a tanács, országgyűlés választotta meg. A bírókat a gyakorlatban az igazságügy miniszter nevezte ki 1972-ig. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választotta 4 évre. A többi hivatásos bírót az Elnöki Tanács választja meg. 1989. óta él a kinevezés. A köztársasági elnök gyenge hatáskörrel felruházott személy: döntéseihez miniszteri ellenjegyzés szükséges. Ellenjegyzés: a köztársasági elnök ne legyen részese a végrehajtó hatalomnak. A köztársasági elnök ellenjegyzés nélküli jogköre gyenge jogkör. Ide tartozik a bírák kinevezése, mert ha kellene hozzá miniszteri ellenjegyzés, akkor az igazságügy miniszter jegyezné ellen, és akkor beavatkozna az Igazságügyi Minisztérium, így nem lenne meg a függetlenségi garancia. Bíró lehet:

• büntetlen előéletű, • magyar állampolgárságú, • választójoggal rendelkező, • egyetemi jogi végzettségű, szakvizsgával, • egy év bírói gyakorlattal rendelkező, • vagyonnyilatkozatot tett személy.

Katonai bíró esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. Bírói kinevezés: Pályázat benyújtása. Pályaalkalmassági vizsgálat. A bíróság elnöke, önkormányzat véleményezi, ha rendben van, átkerül az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, aki javaslatot tesz a köztársasági elnök részére a bíróvá történő kinevezésre.


2009/2010 A köztársasági elnök először 3 év határozott időtartamra nevezi ki, majd ennek leteltével megint megvizsgálják, újra véleményt tesz az OIT a köztársasági elnök részére, majd, ha megfelelt, akkor már határozatlan időre szóló kinevezést kap. Csak a Legfelsőbb Bíróság elnökét választják meg!!! Az országgyűlés választja minősített többséggel 6 év időtartamra, egyszer újraválasztható. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettese: csak olyan lehet, aki egyébként bíróvá kinevezhető, tehát:

• büntetlen előélet, • választójogosult magyar állampolgár, • egyetemi jogi végzettség, • jogi szakvizsga, • legalább 1 éves bírósági vagy ügyészségi titkári gyakorlat.

o Kivétel, ha: o bíró, o ügyész, o alkotmánybíró, o közjegyző volt korábban.

• vagyonnyilatkozatot tesznek, • katonai bírák � hivatásos katonatiszt kell, hogy legyen.

Első alkalom: pályázat alapján 3 évre nevezik ki. A pályázatot az elnök írja ki, a bírói tanácsok nyilvánítanak véleményt, az elnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki őket. 3 év után: a munka értékelése, ezután határozatlan időtartamra való kinevezés következik. Még 4 alkalommal 6 évente értékelik őket. Koruk maximum 75 életév lehet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettese esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is meghallgatják. Bírósági elnökök:

• 6 évre kinevezik, • akaratuk ellenére is fel lehet menteni, ha a tevékenysége alapján alkalmatlannak találják. Ez

esetben azonnali hatállyal kell felmenteni. De: 15 napon belül jogorvoslatért a Bírósághoz fordulhat.

Bírói tisztség megszűnése:

• lemondás, • 3 év letelte után ha alkalmatlan, • egészségügyi vagy szakmai okból alkalmatlan, • fegyelmi büntetést hozott a Fegyelmi Tanács, • nem tesz vagy hamis vagyonnyilatkozatot tesz, • jogerős szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy kényszergyógykezelést szabnak ki, • nyugdíjazás.

Magyarország: 1949. évi Alkotmány: a bírákat választották. 1954. évi II. tv.: a megfelelő szintű tanácsok választják a bírákat. 1989 óta: kinevezése a köztársasági elnök hatásköre, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A laikusok részvétele az igazságszolgáltatási eljárásban Elvétve elfordul, hogy egy bíróságon csak laikusok legyenek (pl. Békebíró). Roussoe: „Miénk a hatalom”.


2009/2010 Hatalom: döntés – irányítás – igazságszolgáltatás. Döntés: törvényhozás, népszavazás. Irányítás: közigazgatás. Ítélkezésben való néprészvétel:

• növeli a demokratizmust az igazságszolgáltatásban, • uralkodó hatalmának ellensúlyozása, • a különböző szakterületekről érkező nem jogászok más szempontból színesítik az ügyet, • jogászi szemlélet ellensúlyozása

Miért van szükség a laikusok részvételére?

• bírói önkény kizárása, • demokratizmus érvényesülése, • szakszerű bíráskodás, • bírói rutin eszköze lehet.

2 alapvető formája:

• esküdtbíróság, • ülnökbíróság.

Esküdtbíráskodás: Esküdtek (12 fő): kizárólag ténykérdésekben való döntés, hogy az eljárás alá vont személy bűnös-e, vagy ártatlan. Ha kimondja, hogy bűnös, akkor a bíró szabja ki az ítéletet. (Esküdtek: ténykérdés, bíró: jogkérdés kizárólagos jogkörben.) Ülnöki rendszer: A népi ülnökök és a hivatásos bíró együtt, azonos jogokkal és kötelezettséggel döntenek egy tanácsban. A tanács elnöke mindig csak hivatásos bíró lehet. A szocialista országokban az ítélkezés ezen formáját első fokon, büntető ügyekben használták. Ezt visszaszorították. Magyarországon 1990. óta kizárólag ülnökbíróság érvényesül, csak első fokon, 1997. óta csak kivételként. Ülnök csak akkor járhat el, ha ezt a lehetőséget a törvény biztosítja. Munkaügyekben mindig van, büntető és polgári ügyekben csupán 10%-ban. Ülnök lehet:

- büntetlen előéletű, - választójoggal rendelkező, - magyar állampolgár, - aki a 30. életévét betöltötte.

Katonai ülnökök esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség szervezetének hivatásos tagja legyen. Az ülnököket választják, ezt jelölés előzi meg. Jelölheti:

- bíró, - helyi önkormányzat, - fiatalkorúak ügyében eljáró ülnököket: alsó és középfokú oktatási intézmény tantestületei, - munkaügyekben: munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek, - katonai ügyekben: fegyveres erők, rendvédelmi szervek, illetékes parancsnokai.

Az ülnököket 4 évre választják.


2009/2010 Választók:

- Helyi bíróságra: a bíróság székhely szerinti önkormányzat testületi szerve, - Területi bíróságra, Munkaügyi bíróságra fővárosi, megyei önkormányzati testület, - Katonai ülnököket: rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlések.

Munkája:

- Ahová megválasztották, a bíróság elnöke hívja be, osztja be valamelyik ítélkező tanácshoz.

- Megbízatása ellátásának időtartama alatt átlagkereset és tiszteletdíj illeti meg. Egyes helyeken alsó szinten csak laikusok vehetnek részt. Pl.: USA � békebírák.

Társasbíráskodás elve Gondos ítélkezés követelménye. Fő szabály. Magyarország: a törvény kivételt nem tesz, a társasbíráskodás elve érvényesül. Elsőfokú Bíróságnál: 1 bíró és 2 ülnök a tagja. Ha megyei Bíróság jár el első fokon: 2 bíró és 3 ülnök kiemelkedő ügyben. Másodfokú Bíróságnál: 3 bíró. ⇓ Törvény rendelkezhet ettől eltérően is. Legfelsőbb Bíróság, ha az általa első fokon hozott határozat ellen jogorvoslatot kérnek, 5 tagú tanácsban határoz.

A büntető és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei

I. Tisztességes eljáráshoz való jog. A nyilvános tárgyaláshoz való jog kizárólagos az Alkotmány szerint. Kivétel: a Büntetőeljárás és a Polgári Perrendtartás szerint: államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz a vallomás vagy erkölcsi okból indokolt, zárt tárgyalás kell. A banktitok és biztosítási titok esetén az ügyfél kérelmére kell zárt tárgyalás.

• Ártatlanság vélelmének elve: Jogerős bírói ítélet nélkül senki sem tekinthető bűnösnek.

• Védelemhez való jog: Büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog � saját maga; védő; kirendelt védő, ha kötelező a védelem.

• Jogorvoslathoz való jog: Mindenkit megillet, ha az ítélet jogát vagy jogos érdekét sérti. 2/3-os törvényben korlátozható. Rendes jogorvoslat: fellebbezés. � Ma Magyarországon egy fokú. Rendkívüli jogorvoslat:

• perújítás � jogerős befejezés után, ha új tények merülnek fel, melyek nem voltak ismertek és pozitív elbírálásra van lehetőség. A Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

• felülvizsgálati indítvány � büntető eljárásban. • felülvizsgálati érv � polgári eljárásban.

Ezek jogerős bírósági határozat ellen nyújthatók be. A Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ennek eredménye lehet: kasszáció, reformáció.


2009/2010 Indítvány irányának megfelelően bírálja el (� súlyosbító is lehet). A jogorvoslat a törvényesség érdekében: a Bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen a terhelt javára lehet benyújtani. A legfőbb ügyész nyújthatja be, a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

• Anyanyelv használatának joga: A Bíróság köteles tolmácsról gondoskodni, ha nem beszéli jól a magyar nyelvet az ügyfél.


2009/2010

46. ALKOTMÁNYVÉDELEM ÉS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az alkotmányvédelem a jogszabályalkotásban nyilvánul meg. ⇓ Garanciák:

• Társadalmi közfelfogást követel, hogy az Alkotmányt mindenki tartsa be � társadalmi-politikai garancia.

• Jogi garancia � hatósági jogalkalmazás: a jogalkalmazó szervek jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, döntenek jogvitás ügyekben, jogsértés esetén alkalmazzák a jogágakra jellemző felelősségi szabályokat. Jogorvoslati rendszer: törvény és Alkotmánysértő határozatok felülvizsgálata. Felettes vagy irányító szervek alkotmányos, felügyeleti, törvényességi ellenőrző tevékenysége.

• Utólagos normakontroll érvényesül � jogszabályokat vizsgáló szervek jönnek létre. Azt vizsgálják, hogy a jogszabályok nem ellentétesek-e az Alkotmánnyal, magasabb szintű jogszabályokkal.

Alkotmánybíráskodás: Polgári állam terméke, de visszavezethető előzménye Spártára és Krétára is. Spárta: Eforátusz, Kréta: Kozmosz intézménye. Franciaország: Abszolút monarchia idején a Bíróságoknak jogszabály-regisztrálási joga volt. Anglia: 1610. – Edward Cook nevű bíró tiltakozott egy Parlament által kibocsátott tv. ellen. Modern Alkotmánybíráskodás: USA-ban alakult ki. � A bírók az Alkotmányra esküsznek � kötelesek az Alkotmány védelméről gondoskodni, beleértve a normakontrollt is. USA: 1803. – Konkrét ügy kapcsán egy szövetségi törvényt az Alkotmányhoz mértek. Az amerikai alkotmánybíráskodás jellemzői: A Bíróság vizsgálja, nem ellentétes-e a jogszabály magasabb szintű jogszabályokkal és az Alkotmánnyal. Ha ellentétes, olyannak tekinti, mintha nem volna. � Nem alkalmazzák gyakran, mert jogbizonytalanságot eredményezne. Akkor szűnik meg a jogbizonytalanság, ha a Legfelsőbb Bíróság is Alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi Bíróság nem alkalmazhatja. Európai alkotmánybíráskodás: XX. szd. második évtizede: Ausztria � első Alkotmánybíróság. Két világháború között: sorra alakulnak az alkotmánybíróságok. Az Alkotmánybíróság jellemzői:

• Külön szervezetben jön létre. • Nem a konkrét normakontrollt alkalmazzák, hanem absztrakt módon előzetesen vizsgálhatnak,

utólagos normakontrollal is vizsgálhatja az ellentétességet. • Függetlenség még szigorúbb. • Egzisztenciális biztonságot kell teremteni az alkotmánybíráknak. • Az alkotmánybírák magasan kvalifikált jogászok. • 6 – 12 év közötti időszak a kinevezés időtartama. • Általában a két kamarás Parlamentű államokban 1/3 (első ház) – 1/3 (második ház) – 1/3

(köztársasági elnök) arányban nevezik ki az alkotmánybírákat. Magyarországon az alkotmányvédelem szervezetrendszere: 1949-es Alkotmány – az Országgyűlés megsemmisíthet minden olyan jogszabályt, amely ellentétes az Alkotmánnyal. 1972-es Alkotmány módosítás: plusz az Elnöki Tanács megsemmisíthet és megváltoztathat minden olyan jogszabályt, mely magasabb szintű jogszabállyal vagy az Alkotmánnyal ellentétes.


2009/2010

• Az államigazgatás szervezetrendszere által kibocsátott minden jogszabályt megváltoztathat ill. megsemmisíthet a Kormány.

• A Legfőbb Ügyészség kormányrendelet és magasabb szintű jogszabályok tervezeteit vizsgálhatja.

1983. évi II. tv. által létrehozott Alkotmányjogi Tanács:

• az Országgyűlésnek alárendelt, • tagjai fele képviselő kell, hogy legyen, • a másik felében lehetett külső szakértő, • nincs megsemmisítési joga, • törvényt, tvr-t nem vizsgálhat, • alacsonyabb rendű jogszabályt vizsgálhat, de csak figyelmet hívhat fel.

1989. dec. 31-ig működött. 9 ügyet vizsgált, 1 esetben talált Alkotmány-ellenességet. Tehát: nem töltötte be feladatát igazán. 1989. évi I. Alkotmánymódosító törvény: az Alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság létrehozását. 1989. évi XXXII. tv. rendelkezett csak az Alkotmánybíróság szervezetéről, működéséről, hatásköreiről. 1990. jan. 01. – az Alkotmánybíróság megkezdte működését. Az alkotmánybírák létszáma 11 fő. Törvény kimondja, hogy Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye. De: Budapesten működik , csak az alakuló ülése volt Esztergomban. Az Alkotmánybíróság bíráit:

• az Országgyűlés választja • 2/3-os többséggel • 9 évre, • 1x újraválaszthatóan, de eddig nem került rá sor, hogy újraválasszák őket.

A függetlenség biztosításának érdekében a tisztségviselőket, az elnököt, az alelnököt 3 évre maga választja az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybírák jelölését parlamenti jelölőbizottság végzi. Javaslatba hozható:

• büntetlen előéletű, • magyar állampolgár, • 45. életévét betöltötte, • jogi egyetemi végzettsége van vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tudományos életben

vagy legalább 20 éves gyakorlata van a jogi eljárásban. Összeférhetetlenségi szabályok:

• kormány tagja, • magas rangú tisztviselő, • párt tagja volt a megelőző 4 éven belül, • más kereső foglalkozást nem folytathat, • gazdasági társaság tagja nem lehet, • politikai párt tagja nem lehet, nem folytathat politikai tevékenységet, • kereső tevékenysége csak kutatói, szerzői jogvédelmi, oktatói tevékenység lehet.

Mentelmi jog: ugyanaz, mint az országgyűlési képviselőknél. A leadott szavazataival kapcsolatban nem lehet felelősségre vonni. Az alkotmánybírák megbízatása megszűnik:


2009/2010

• ha az összeférhetetlenségi okot 10 nap alatt nem szünteti meg, az Alkotmánybíróság teljes ülésén kimondja a megszűnést,

• 70. életévét betöltötte, • halálával, • megbízási idő leteltével, • lemondással � az Alkotmánybíróság elnöke köteles elfogadni, • felmentéssel � ha neki fel nem róható okból feladatát nem tudja ellátni, • kizárással � ha neki felróható okból nem látja el feladatát vagy jogerős büntetőbírói ítéletben

megállapított bűncselekményt követett el, szándékosan megszegte vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, vagy hamis adatokat közölt vagyonnyilatkozatában,

• 1 éven át nem látta el tisztségét, • egyéb okból vált méltatlanná.

Az alkotmánybírósági eljárás: • Hivatalból: ex officio. • Külső kezdeményezésre: többség ez. • Zárt ülésen történik. Nem jellemző a kontradiktórius (� a tárgyaláson mindkét felet

meghallgató) eljárás. • Az ügyek törvényben meghatározott részében teljes ülésben, más esetben 3 tagú tanács

határoz. A teljes ülés határozatképes, ha 8 tag jelen van. A 3 tagú tanács határozatképes, ha mindhárom tag ott van.

• Teljes ülés: o előzetes normakontroll, o utólagos normakontroll � törvényt vizsgálnak, o Alkotmány értelmezése esetén.

Az Alkotmánybíróság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, mindenkire nézve kötelező a döntése. Az Alkotmánybíróság hatásköre: Kiterjedt hatásköre van, + amit törvény a hatáskörébe utalt. 1) Előzetes normakontroll: Szűk körre terjed ki: az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem

hirdetett törvényre, a Kormány által még meg nem erősített nemzetközi szerződésre, az Országgyűlés és a Kormány még el nem fogadott házszabályára. Ezekben az esetekben az Országgyűlés kezdeményezi a kontrollt. � Ha Alkotmány-ellenes, nem lehet kihirdetni, megerősíteni, elfogadni, amíg meg nem szüntették az Alkotmány-ellenességet.

2) Utólagos normakontroll: jogszabály + az állami irányítás egyéb jogi eszközei esetében lehet, melyek hatályosak. � Ha Alkotmány-ellenes, az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

A bírók a bírósági eljárás felfüggesztése mellett is kezdeményezhetik az utólagos normakontrollt, ha az alkalmazandó jogszabály Alkotmány-ellenes, és kérheti, hogy az Alkotmánybíróság ne csak a jövőre nézve, hanem az adott eljárásban is mondja ki a jogszabály alkalmazhatatlanságát. 3) Annak vizsgálata, hogy jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem ütközik-e

jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésbe. • Ha azonos vagy alacsonyabb szintű jogszabályról van szó és ellentétes, azt az

Alkotmánybíróság megsemmisíti. • Ha magasabb szintű jogszabályról van szó és ellentétes, az Alkotmánybíróság felkéri az

Országgyűlést, hogy a törvényt változtassa meg. • Ha a nemzetközi szerződés előírja, végrehajtási jogszabály kiadását és a szerv ennek nem tett

eleget, az Alkotmánybíróság felhívja határidő mellett a hiány pótlására. 4) Alkotmányossági panaszok elbírálása. Élhet vele, akinek az ügyében Bíróság határozatot hozott és nincs helye jogorvoslatnak. A sérelmet szenvedett fél alapíthatja arra a panaszát, hogy azért sérelmes a döntés, mert az Alkotmány-ellenes jogszabály alapján született. 60 nap áll az érintett rendelkezésére. A sérelmet szenvedett félnek lehetőséget kell adni, hogy a Bíróság úgy bírálja el a panaszt, hogy nem alkalmazhatja az Alkotmány-sértő jogszabályt.


2009/2010 5) Mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés elbírálása. A jogalkotó szerv elmulasztotta a jogszabályi felhatalmazásban foglalt kötelezettségét, és ezzel Alkotmány-sértést követett el. � Felhívja az érintett szervet az Alkotmánybíróság a megszüntetésre határidő mellett. Baj: nincs szankció. 6) Hatásköri bíráskodás. Állami szerv és állami szerv, állami szerv és önkormányzat, önkormányzat és önkormányzat között hatásköri összeütközés esetén, ha nincs megegyezés, az Alkotmánybíróság állapítja meg, ki rendelkezik hatáskörrel. 7) Absztrakt Alkotmány-értelmezés. A szervek különbözőképpen értelmezik az Alkotmány rendelkezéseit. 8) Amelyet hatáskörébe utalnak.

FOGALMAK

Norma. Az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer. Jogi norma a legerősebb társadalmi norma, mert mögötte a legerősebb kikényszerítő eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot. Tehát a jog az állam által alkotott (ez a jogszabály) vagy elismert (ez a szokásjog) olyan általános magatartási szabály, amelynek érvényesülését az állam kikényszerítő ereje biztosítja. Jogrendszer egy adott államban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége. Alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák

o adott állam politikai és gazdasági (=tsd-i) berendezkedését (államforma, kormányforma, szuverenitásra vonatkozó szabályok, pártokra vonatkozó szabályok, tulajdon és a gazdaság működtetésére vonatkozó alapvető szabályok),

o az állam és az állampolgárok viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, o a közhatalmi szervezetrendszert (állami és önkormányzati), azok

megalakulását, felépítését, hatáskörét, működését és egymáshoz való viszonyát.


2009/2010 Az alkotmányjog sajátosságai: 1.Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a törvény erejénél fogva: pl.

állampolgárság a megszületés tényével. 2.Amíg egyéb jogágak esetében a jogviszony lehet szabad egyezkedés tárgya, az alkotmányjogi

jogi jogviszony kötelező. 3.Képviselet nem megengedett, személyhez kötött jogosultságok/kötelezettségek vannak, pl.

választójog. 4.A jogviszony alanyai az őket megillető jogosultságról nem mondhatnak le: pl. képviselő a

mentelmi jogáról. 5.Egyes jogosultságok 3. személlyel szemben büntetőjogi védelemben részesülnek (szavazás

titkossága), más jogviszonyoknál általában a jogviszony alanyai között mellérendelt a kapcsolat, itt alá-fölérendeltségi.

6.Alkotmányjogi jogviszony esetében bírói úton nem érvényesíthető a jogosultság, pl. állampolgárság: ha BM úgy találja, hogy nem felel meg minden feltételnek, nem kapja meg.

Az alkotmányjog forrásai: 1. Legalapvetőbb forrása az Alkotmány. 2. Alkotmánymódosító törvények, ugyanúgy minősített 2/3-os többséggel fogadták el. 3. Egyéb törvények, alacsonyabb szintű jogszabályok, pl. a választójog szabályozására

vonatkozó minden jogszabály forrása az alkotmányjognak, a bm-rendelet is. 4.Állami irányítás egyéb eszközei közül a normatív határozatok (országgyűlés házszabályai. 5.Állami irányítás egyéb eszközei: pl. jogi iránymutatások. 6.AB alkotmányértelmező határozatai (negatív=utólagos normakontroll). 7.LB precedens értékű döntései. Alkotmány : egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény. A közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi (=politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása. Negatív jogalkotás: a bírói esetjog speciális formája az AB döntése, ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt az AB egy jogszabályt kiiktat a rendszerből. (Hans Kelsentől ered a megfogalmazás) Oktrojált alkotmány : ha az alkotmány nem demokratikus úton, hanem az uralkodó, a diktátor, vagy a diktátortól szorosan függő állami vezető testület rákényszerített adományaként születik. A jogállam alapvető elve: semmi nem tiltható meg, amit a törvény nem tilt és senki sem kényszeríthető arra, h. azt tegye, amit a törvény nem rendel el. (1791. évi Fr. Alkotm.) Politika : a hatalom, szorosabb értelemben véve az államhatalom megszerzésével, megtartásával, a hatalom gyakorlásával, illetve annak befolyásával kapcsolatos tevékenység. Konstitucionalizmus „atyja” : Aquinói Szent Tamás Jean-Jacques Roussoe: a népszuverenitás „atyja”, kifejezetten a népet, az emberek összességét tartotta szuverénnek, ami hivatott a közakarat kifejezésére (Társadalmi Szerződés c. Munkája) Alkotmány formai jellemzői: 1.Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv. 2.Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el. 3.A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.


2009/2010 4.Alapvető funkciója, hogy legmagasabb szinten rögzítse a változásokat, serkentse a tsd-i

viszonyok fejlődését. 5.Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges tv-ekétől. Ha a módosítás

feltételei szigorúak, merev, ha enyhénk, rugalmas alkotmányról beszélünk. 6.Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek:

• alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el, • alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el, • részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek: • a megváltoztatás teljes tilalma, • a módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelező referendum), • a részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív), • módosításához minősített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány

módosítását a tagállamok hozzájárulásához köthetik). Alkotmány szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetből áll) 1.Preambulum: bevezető (Általános rendelkezések), amelynek az élén 2.a társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek, 3.állami szervek felépítése, működése (II-XI. fejezet) 4.alapvető jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet) 5.választások alapelvei (XIII. fejezet) 6.MK fővárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és 7.a záró rendelkezések. Alkotmányossági alapelvek: 1.népfelség v. népszuverenitás elve 2.népképviselet elve 3.hatalommegosztás elve 4.törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete 5.jogegyenlőség elve 6.törvények elsődlegességének elve 7.emberi jogok érvényesülésének elve Köztársaság, szuverenitás: A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat. Külső szuverenitás: ha az állam saját államisággal, függetlenséggel rendelkezik, az államhatalom gyakorlása külső befolyás, kontroll nélkül történik. Belső szuverenitás: az állami döntéshozatali mechanizmusban az a szuverén, akit megillet a főhatalom, ő a hatalom végső letéteményese. Népfelség, népszuverenitás: A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Mo-n és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia. Közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az országgyűlésbe és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a törvények megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormáynzatok képviseltőtestületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.) -Montesquieu


2009/2010 Közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb. - Rousseau Kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevő szervek egymáshoz való viszonyát jelenti. Kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani. Költségvetési tv-ben + adótv-ben meghatározzák a pénzügyi eszközöket, személyi kérdésekben döntenek: választás vagy kinevezés, meghatározó elem a más államokkal való kapcsolatrendszer is.) Államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggő fogalmak és összefüggő követelményeket jelentenek. Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is. Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhető fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minen jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. Mindkettőről beszélhetünk tartalmi és formai értelemben. 1.Alkotmányosságról tartalmi értelemben: az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek

bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség v. népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlőség elve, törvények elsődlegessége, emberi jogok érvényesülése.

2.Alkotmányosság formai értelemben: az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.

3.Törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a törvények jók legyenek,

bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek. 4.Törvényesség formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie: - Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetőségeit, ezek a közhatalmi

szerveket kötik, nem térhetnek el tőlük. Azt jelenteti, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabályi alapja van.

- Társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom-gyakorlás elsődleges garanciája. A kizárólagos parlamenti törvényhozás követelménye később enyhült, s túlsúlyba kerültek a végrehajtó hatalom által alkotott jogszabályok.

- Mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sőt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.

- Törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetőséget teremtenek a törvénysértések megelőzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jogszabályba ütköző cselekvésének megelőzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési előírások, döntés-előkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenőrizhetősége, közhatalom és dolgozóinak felelőssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a végrehajtás szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenőrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.

Jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is. Jogforrások: Jogszabályok Nemzetközi szerződések Áljogszabályok = pszeudó jogszabályok, Lappangó = látens jogforrások.


2009/2010 Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető. Országgyűlés univerzális rendeletalkotó hatásköre: bármit bármilyen mélységben szabályozhat. Országgyűlés kifejezett rendeletalkotó hatásköre: adott életviszony teljes mértékben, részleteiben is szabályozza. Országgyűlés kizárólagos rendeletalkotó hatásköre: adott életviszonyra általános elveket fogalmaz meg, a részletezés más, alacsonyabb jogszabályban történik. Autonóm rendeletalkotás: azt jelenti, hogy az adott életviszonyt elsődlegesen rendelet

szabályozza, nincs törvényi előzménye. Ezeknek a köre azonban korlátozható. A rendeletek elsősorban a törvények végrehajtását szolgálják A törvény felhatalmazást ad a törvény rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:

1.Blanketta felhatalmazás: az Alkotmány vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetővé, hogy törvények végrehajtására ki lehet adni rendeletet.

2.Általános felhatalmazás: konkrét törvény végrehajtására teszi lehetővé a végrehajtási rendelet kibocsátását.

3.Konkrét felhatalmazás: egy törvény a saját végrehajtására meghatározza, hogy ki jogosult a végrehajtási rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a végrehajtást elvégezni, mi a végrehajtás tárgya. Tehát meghatározza a jogosultat, a tárgyat, a kereteket. Lényege, hogy az az adott törvény, mely rendelkezéseinek a részletezésére milyen körben, mely szerv adhat ki végrehajtási rendeletet. Ez a felhatalmazás nem ruházható át más szervre.

Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fűz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik. Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élő más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet, választhat, választható, közhivatalt betölthet stb. Köztársaság Magyarországon: Eddig négy köztársaság volt: 1.) 1848. - 2.) 1918. - 3.) 1946.02.01. I. tc-kel - 4.) 1989.10.23.) Állampolgársági törvények: 1.) 1879:L. 2.) 1948:XI. 3.) 1957:V. 4.) 1995:LV. Magyar Alkotmány : 1.1946:I.tc. (kisalkotmány) 2.1949:XX. 3.1972:I. (2. átfogó alkotmányreform) 4.1989.X.23. (3. átfogó alkotmányreform) Referendum: a törvényt megerősítő népszavazás Plebiszcitum: a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában tartott népszavazás Társadalmi szervezetek: -politikai pártok -társadalmi-érdekképviseleti szervek, mozgalmak, pressure groupok (befolyást érvényesítő csoportok, jellemzőjük hogy tevékenységük részeként, vagy egészeként befolyásolni igyekeznek a kormányzati munkát, de nem tekintendők pártoknak, mert nem kívánnak


2009/2010 államhatalomra törni. Arra törekednek, hogy befolyást gyakoroljanak arra a szervre, amely a döntéshozásban a legbefolyásosabb, és számukra is hozzáférhető.) Fékek és ellensúlyok (checks and balances): az egyes hatalmi ágazatok közreműködnek a többi hat. Ágazat működésének ellensúlyozásában. OGY-AB; KE-min, ME ellenjegyzése; Korm-OGY; önkorm.-AB; LB-AB; Kormányformák:

• Parlamentáris monarchia: (Nagy-Britannia) a vágrehajtásnak formálisan 2 csúcsszerve van: uralkodó, kabinet. Uralkodó politikailag, jogilag nem felel a tevékenységéért, de a végrehajtó hatalom ellátására nem is rendelkezik tényleges jogosítványokkal.

• Prezidenciális köztársaság: (USA) végrehajtó hatalom csúcsszerve a KE, ő a végrehajtó hatalom egyedüli letéteményese, a minisztereket a szenátus jóváhagyásával nevezi ki, nem köti a kabinet állásfoglalása, csak tanácsadó szerv, a kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartozik, az nem vonhatja meg a KE-től és miniszterektől a bizalmat.

• Félprezidenciális köztársaság: (Fro.) végrehajtó hatalom 2 csúcsszerve: KE saját hatásköre gyakorlása mellett elnökölhet a kormány ülésein – Minisztertanács) + kormány (ha a ME elnököl: kabinet). A KE nem, a kormány viszont politikai felelősséggel tartozik.

• Parlamentáris közt.: (No., Mo.) KE formálisan (sem) csúcsszerve, a kormány igen, ami parlament előtt felelősséggel tartozik.

Alapvető jogok: azok a jogok, amelyeknek a biztosítása szükséges ahhoz, hogy egy adott tsd-ban az egyének érdekei érvényesülhessenek. 1.generációs jogok: élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz való jogok

= személyi jogok, közhatalom gyakorlásában, tv-hozásban való részvétel, közhivatal viseléséhez való jog = politikai jogok.

2.generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Klasszikus szabadságjogok: véleménynyilvánítás, gyülekezési jog, egyesülési jog.

Documents

Alkotmany Jog-I-II Kidolgozott Tétetelek 2009-2010