1. A közigazgatás fogalma és alkotmányos megfogalmazása

A közigazgatási jog és az alkotmányjog a közjog 2 alapvető pillére. Az Alaptörvény a közigazgatás fogalmát önállóan nem szabályozza, csak az irányításával és feladataival kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz: è A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, államigazgatási szerveket hozhat létre. è A miniszter önállóan irányítja a feladatkörébe tartozó ágazati és alárendelt szerveket, ellátja a Kormány/miniszterelnök által meghatározott feladatokat. è A Kormány területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. è Önálló szabályzó szervek: A személyes adatok védelmét, a közérdekű adatok nyilvánosságát, független hatóság ellenőrzi. è Mindenkinek joga van, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon, és ésszerű hatásidőn belül rendezzék. è A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében önállóan igazgat è A polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, a jegyző önkormányzati feladatain kívül törvény, kormányrendelet alapján államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. è A bíróság dönt a közigazgatási határozatok érvényességéről. è A közigazgatási hatósági döntések ellen mindenkit megillet a jogorvoslati jog. Ezekből következik: A közigazgatás alkotmányos jelentőségű tevékenység. A közigazgatás alkotmányos meghatározottságú. Az igazgatás A közigazgatás fogalmi alapja. Waldó megfogalmazása: Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz. => Az igazgatás olyan tevékenység, amelynek alanya, tárgya tartalma van. Az igazgatás tartalma: Az igazgatás, tervezés, szervezés, parancsolás, koordinálás, és ellenőrzés egymást követő cselekményeiből tevődik össze. Gulick megfogalmazása: Igazgatás az, amikor a cselekménysorból felismerhető a tervezés, a tevékenységet végző szervezet, az irányítást segítő személyzet, az irányítás, a tevékenység összehangolása, a beszámoltatás az elvégzett tevékenységről, önálló anyagi forrás és finanszírozás. Az igazgatás hatalmi helyzetet feltételez, lényege a működés. A legfontosabb mozzanata a kinyilvánított akarat hatalom birtokában történő érvényesítése, az akaratnak megfelelő tényleges cselekvés. Az igazgatás hatalmi helyzet alapján elért működés. A „köz” igazgatása A közigazgatás is igazgatás, hatalmi helyzet alapján elért működés. Közigazgatás sajátossága: differentia sepcifica: a közigazgatás sajátos alanya, szabályozottsága, célja. Alanya a hatalmát az állami szuverenitásból nyeri. A közigazgatás alanyai a közhatalom birtokában járnak el. Szabályozottsága a közigazgatási cselekvéssor szoros jogszabályi kötöttségekre utal. A közigazgatási hatáskört, eljárásrendet, döntési lehetőségeket és a döntés kikényszerítésének eszközeit jogszabály határozza meg. Célja a közügyekre vonatkozó kívánatos állapot elérése. A közigazgatás a hatalom, egy kiemelt megkülönböztetett hatalom, az állami szuverenitás birtokában végzett működés.

A közügy Közügy: Köznapi értelemben: A közösségre kiható általános érdekű ügy. Jogi szempontból: Aminek állapota túlmutat az egyéni érdekeken, és azokkal szemben is megérdemli a közhatalom birtokában végzett érvényesítést. A közügyek körét az Alaptörvény rögzíti. A legfontosabb közügy az alkotmányos rend fenntartása. Egyfelől az Alaptörvényen alapuló jogrendet, a jogalkotás alkotmányos rendjét, másfelől az alkotmányos intézményrendszert és annak jogszerű működését jelenti. Az AB szerint ide tartozik az alapvető jogok biztosítása és védelme is. A közigazgatás közreműködik a közügyek körére és a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonatkozó szabályok megalkotásában. A közigazgatás tevékenységéhez tartozik a közreműködés a jogalkotásban. A jogalkalmazás, mint működés a jogszabályoknak megfelelő döntések előkészítését, a döntések meghozatalát, és a döntések végrehajtását, a döntéseknek való érvényszerzést foglalja magában. A közigazgatást nem végezheti bárki, főszabályként: az erre rendszeresített állami alkalmazottak, kivételesen: más erre felhatalmazott személyek vagy intézmények végzik. A közigazgatás negatív fogalma A közigazgatás az, az állami tevékenység, amely kívül esik a törvényhozáson, az igazságszolgáltatáson és a végrehajtó hatalom kormányzati tevékenységén is. A törvényhozás és a közigazgatás A törvényhozás az Ogy számára fenntartott kizárólagos tevékenység. A közhatalom birtokában végzett akaratnyilvánítás. Eredménye – Alaptörvény és törvények – betartása kötelező, de nem szükségszerű. Az akaratnyilvánítás nem jár szükségszerűen észlelhető eredménnyel. Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Mindkettőnek jellemzője a döntés, amely a jogalanyok magatartására vonatkozik és állami kényszerrel érvényt tud szerezni. Különbség a működés céljában és módjában van. A közigazgatás a közügyekre vonatkozó kívánatos állapot elérése érdekében működik, az eredményt tekintve aktív, alakítja a jogalanyok jogviszonyait, működése a jövőre vonatkozik, új jogviszonyt hoz létre. Az igazságszolgáltatás már megtörtént magatartásokat bírál el, jogalanyok viselkedését méri az őket kötelező magatartási szabályokhoz. Az ítélet kiterjed az elbírált magatartás jogkövetkezményeire, így a jövőre nézve is tartalmaz rendelkezést, de ez a múltbeli magatartás eredménye. A kormányzat és a közigazgatás A kormányzati tevékenység tágan az állami tevékenység, szűken az állami tevékenység fő irányának meghatározása. Az Ogy és a helyi önkormányzatok megosztva gyakorolják. A kormányzásnak és a közigazgatásnak ugyanazok a szereplői, így csak a működés tartalma alatt lehet köztük különbséget tenni. A kormányzás absztrakt döntései befolyásolják a fenti szereplők egymással szembeni jogait és kötelezettségeit, de az egyes jogalanyokat személyesen nem érintik. A közigazgatás változást idéz elő az egyes jogalanyok konkrét jogait és kötelezettségeit illetően. „A közigazgatás ügyintéző állami tevékenységet takar.”

Jellemző/Jogalkalmazás Igazságszolgáltatás Közigazgatási jogalkalmazás Célja jogvita feloldása közfeladat ellátása Döntési alapja múltban létrejött jogviszony jövőre vonatkozó kívánatos cél Hatálya ex tunc (általában) ex nunc Eljárás megindítása mindig kérelemre jellemzően hivatalból (de

kérelemre is megindulhat) Közigazgatás: A végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, melynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, az állami közhatalom (impérium) birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezet által végzett jogalkalmazás, szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által. A közigazgatás: a végrehajtó hatalom részeként, de a kormányzástól megkülönböztetetten, az állam magjaként megjelenő komplex igazgatási tevékenység, amely a törvényeknek alávetetten, elkülönült szervezet által, közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi. A közigazgatás, mint működés és a közigazgatást végző szervezetek nem köthetőek egyetlen alkotmányos intézményhez. A közigazgatás kereteit meghatározó legfőbb döntéshozó szerv az Ogy. A közigazgatási feladatok egy részét közvetve a Kormány, közvetlenül a miniszterek irányítása, a felügyelete alatt álló szervek más részét a helyi önkormányzatok képviselő-testülete által létrehozott polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek látják el. A közigazgatás működése az egész államszervezetet átszövi, ide értve a független alkotmányos intézményeket is.

II/ 2. A közigazgatás külső kontrolljának fogalmi sajátosságai, jelentősége, rendszerezésének elvei, alapvető típusai. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében. A közigazgatás politikai kontrollja: Ogy, Köztársasági Elnök Közigazgatás: állami közhatalom birtokában végzett működés, ami a társadalom tagjainak és szervezeteinek befolyásolására irányul, alapjait az Alaptörvény határozza meg. Közigazgatás kontrollja: Azok az eljárások, amelyek során egy közigazgatási szerv tevékenységét egy közigazgatási vagy más szerv megvizsgálja, értékeli és az esetek egy részében befolyásolja. => Intézményes kontrol: legalább egyik vonással rendelkezik:

- rendeltetésszerű a kontroll - kontroll gyakorlásának rögzített eljárási szabályai vannak

Intézményes kontrolon belül különbözőek a kontroll szempontjai. A kontrol történhet politikai vagy jogalkalmazói szempontból. KÜLSŐ KONTROLL A közigazgatás politikai kontrollja: azok az eljárások, amelyek során, vagy eredményeként a kormányzás szereplői meghozzák a közigazgatás működésének fő irányaival, intézményrendszerével, és módszereivel kapcsolatos döntéseket. Sajátosságai és jelentősége:

• szükségszerű: A kormányzásnak a része. • alkotmányos: A kormányzás az Alaptörvényben szabályozott tevékenység. • Külső: A közigazgatás a kormányzáson kívüli tevékenység. • Nem jogalkalmazás: Mások szempontjai és döntési lehetőségek is eltérnek. • Ország és rendszerfüggő: Alanyait és eszközeit minden ország és politikai rendszer

maga alakítja ki. Típusai: A politikai kontroll kereteit az Alaptörvény határozza meg, 2 féle csoportosítás, az alanyok és módszerek alapján. A közigazgatás fölötti politikai kontroll elsődleges szereplője a NÉP. 3 alapvető formája van: - a közvetett hatalomgyakorlást biztosító választás - konkrét kérdésekben az akaratot kinyilvánító népszavazás - népi kezdeményezés Gyakorolhatóak országos és helyi szinten is. Tartalmazzák a közigazgatásról alkotott véleményt, a közigazgatás kívánatos szervezetére, működésére vonatkozó elvárást. A politikai kontroll közvetett formájában az alkotmányos intézmények útján valósul meg. 1.) ORSZÁGGYŰLÉS è Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Jogkörei: megalkotja, és módosítja Mo. alaptörvényét, törvényeket alkot, elfogadja a központi költségvetést, jóváhagyja a végrehajtását, közjogi tisztviselőket választ, feloszlatja az alaptörvény- ellenesen működő képviselő testületet. A politikai kontroll eszközei a parlamenti ellenőrzés eszközei. Pl.: beszámoltatás ( interpelláció, kérdés, vizsgálóbizottságok ) 2.) KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK è A politikai kontroll megkülönböztetett szereplője. Feladata az őrködés az államszervezet demokratikus működése felett. Javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, kezdeményezhet népszavazást, dönthet személyi kérdésekről és azokban

az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. Ezekhez ellenjegyzés szükséges, ezen jogkörét a Kormány tagjaival osztott jogkörben gyakorolja. 3.) KORMÁNY è kontroll szerepet lát el. Meghatározza az országgyűlés döntéseit is: maga készíti elő azokat törvényjavaslatok benyújtása által. Törvények módosítását a Kormány bármikor javasolhatja. Feladat – és hatásköre kiterjed arra, amit az Alaptörvény/jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A közigazgatás legfőbb szerve államigazgatási szerveket hozhat létre, irányíthatja azokat, rendeleteket bocsáthat ki. Kormány tagjaként a miniszterelnök és a miniszterek is ellátnak kontroll szerepet. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját, a miniszterek ennek keretén belül irányítják az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, az alárendelt szerveket, rendeleteket adhatnak ki. 4.) HELYI ÖNKORMÁNYZATOK è A közigazgatás egyik ága és kontrollja is. A lépviselő testülete a helyi közügyek körében rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat. Önállóan alakítja ki a szervezetét, működési rendjét, Jogosult a Kormány, az ogy., vagy más államigazgatási szerv döntését kezdeményezni. A közigazgatás politikai kontrolljának csoportosítása az eszközök tekintetében: - jogalkotás: nép ogy., Kormány, miniszterek, helyi önkormányzatok - szervezetalakítás: ogy., Kormány, miniszterek, helyi önkormányzatok - ellenőrzés: nép, ogy., Kormány, miniszterek, helyi önkormányzat - döntéskezdeményezés: nép, köztársasági elnök, Ogy., Kormány, miniszterek, helyi önkormányzatok - személyi döntés: nép, köztársasági elnök, ogy., kormány, miniszterek, helyi önkormányzatok

II/1. Változások a közigazgatási feladat- és funkciórendszerben; a mai magyar közigazgatás funkciói. A közigazgatási feladatok folyamatos változásban vannak. Ennek lényegi iránya a feladatok bővülése. Az állami feladatok tényleges végrehajtását a közigazgatás, vagy a közigazgatáshoz kapcsolódó közszolgálati rendszer végzi. Változások

1.) Az addigi feladat megszűnik és helyette egy másik lesz, vagy a feladat maga megváltozik.

2.) A feladatok bővülnek: A közigazgatás az adott funkciót, újabb és egyre több feladat megvalósításával látja el.

A közigazgatási feladatok a társadalmi szükségletekkel függenek össze, így az állami szerepvállalás megváltozásával a feladatok is változni fognak. De a feladatok változása mellett az, az elvi struktúra, ahogyan a közigazgatás a szükséglet kielégítésében szerepet vállal. 3 elvi fokozat van: 1.) A közigazgatás közvetlenül szerzi meg és végzi az adott szükségletek kielégítését. 2.) A közigazgatás munkaszervezeteket hoz létre a szükségletek kielégítésére. 3.) A közigazgatás a társadalomban létező szervezetekre bízza a szükséglet kielégítését. A közigazgatási feladatok A közigazgatás feladatait jogszabályok határozzák meg. Az egyes feladatokra hatással van a társadalmi- vagy azon belüli réteg szükségletei. Az ország természeti adottságai is

megalapozhatnak egyes feladatokat. Pl.: Magyarországon folyamatos feladata a folyókkal összefüggő árvíz védekezés szervezése és irányítása. Magyarország feladata, hogy felelősséget visel a határon kívül élő magyarokért. A közigazgatási feladatok visszavezethetőek az Alaptörvényre. Tehát a közigazgatás egyik alaprendeltetése az Alaptörvényben rendeltek végrehajtása. A közigazgatási feladatok meghatározása nem képezi az Országgyűlés kizárólagos hatáskörét. A Kormány is hozhat létre új feladatokat törvény felhatalmazása alapján, vagy azok végrehajtásra további részfeladatokat tételez. A helyi önkormányzatok is rendelkeznek alkotmányos felhatalmazással, hogy a választott helyi képviselő-testület által, vagy helyi népszavazás döntésével önként vállalhatják minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Közigazgatási funkciórendszer A mai magyar funkciórendszer: 1.) Társadalomvédelmi funkció:

• A társadalom tagjainak és csoportjaink a megvédése a természeti erők ellen. • Káros társadalmi hatások elleni védelem: Közbiztonsággal összefüggő feladatok,

polgárvédelmi feladatok, környezetvédelem, stb. 2.) Biztonsági funkciók:

• Az állampolgárok életének, testi épségének megóvására irányuló funkciók: munkavédelem, járványügyi funkciók, élelmiszer-biztonság, közlekedési veszélyek elleni védelem. 3.) Az állam védelmét megvalósító funkció:

• Honvédelmi, külügyi, és határvédelmi funkciók. 4.) Az állam anyagi alapját biztosító funkciók:

• Az állam bevételeinek biztosításával összefüggő funkciók. • Az állami vagyonnal való gazdálkodás funkciója.

5.) Az állam, mint szervezetrendszer működését biztosító funkció:

• Nyilvántartási funkciók: természetes és jogi személyekre egyaránt • Információs funkciók: Az államháztartási szervek megválasztásának

lebonyolításával összefüggő funkciók. 6.) Gazdaságigazgatási funkció:

• A gazdasági szereplők magatartásának befolyásolására irányuló funkciók 7.) Kulturális, egészségügyi, szociális szükségleteket kielégítő funkciók:

• Intézményfenntartó funkciók • Nem állami intézmények támogatása

Torma András felfogása: A funkciók állandóbban és lassabban változnak, mint a feladatok. A közigazgatási feladatok:

1.) A társadalom külső és belső védelme (társadalomvédelem) 2.) Külpolitika alakítása és részbeni megvalósítása

3.) Humánszolgáltató intézmények felügyelete és irányítása 4.) Gazdaságszervezés közhatalommal és tulajdonosi hatalommal 5.) Közigazgatási szervezetrendszeren belüli irányító, felügyeleti és ellenőrző

tevékenység.

III/1. A közigazgatás alternatív jogalkalmazói kontrollja (Ügyészség, Állami Számvevőszék, Ombudsman) A közigazgatásnak szüksége van alternatív, azaz jogalkalmazói kontrollra is. Ennek eszközei: - ombudsmani kontroll - alkotmánybíróság - ügyészség - bíróságok Ombudsmani kontroll Szükséges az ombudsman típusú jogvédelem a végrehajtó hatalom hibáinak gyors kiküszöbölésére és orvoslására. Ombudsman => szabadabban működő közszolgáltatók. Figyelmen kívül hagyhatja a végrehajtó hatalom döntéseit, és megállapításait a hatalmi helyzet tényleges gyakorlója és a közjogi/magánjogi viszonyokban kiszolgáltatott helyzetben lévő polgár közötti kapcsolatra korlátozhatja. Az alapvető jogok lényeges tartalmuk nem határozható meg, azok kötelező minimumát a nemzetközi közösség meggyőződése biztosítja. Ombudsman szerepe: A helyzetekben, amikor a polgár közvetlenül a végrehajtó hatalommal, avagy közvetve a végrehajtó hatalom gyakorlása/ ettől való tartózkodása folytán ténylegesen előálló, de nem közjogi jogviszonyban megnyilvánuló hatalmi helyzetben lévő közszolgáltatóval szemben, és ennek során alapvető jogai oly módon sérülnek, hogy a sérelmet bírói úton nem, vagy csak irreális költséggel/erőfeszítéssel lehetne érvényesíteni, az ombudsman jár el. è Nem szükségképpeni közjogi szereplő, de nélkülözhetetlen. Ügyészség Az ügyészség büntetőjogon kívüli hatásköre a közérdek védelmezése. Egyes esetekben a közérdek védelmezése a törvényesség szinonimája. Az ügyészségnek akkor kell beleavatkoznia egy közigazgatási jogi eljárásba, ha az ország törvényeit jelentős mértékben megsértették. (pl.: törvénysértő közigazgatási döntés születik) Más esetekben a közérdek védelmezése közelebb áll az emberi jogok védelmezéséhez. Ez magyarázza az ügyészek beavatkozását bizonyos elkülönült társadalmi csoportok esetében. Az ügyészeknek akkor biztosítanak beavatkozási lehetőséget, ha egy társadalmilag jól elhatárolható, hátrányos helyzetű csoport jogainak (emberi jogainak) megóvása érdekében szükség van. Az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az európai joggyakorlathoz igazodott. è A közigazgatási beavatkozás célja a közérdek védelme. Bíróságok, Alkotmánybíróság A bíróságok a közigazgatás alternatív kontrollját is jelentik. Nemzetközi nyilatkozatok alapján a hatékony jogorvoslathoz való jog 2 önálló jogosultságot takar. 1: Az egyes eljárásokon belüli jogorvoslathoz való jogot, és az ehhez szükséges jogorvoslati eljárást, 2: az alanyi jog kiterjed a közhatalmi eljárásokkal okozott jogsérelmek miatti, ezen eljáráson kívül eső, önálló jogorvoslati eljárásra, a jogvédelmi eljárásra. Jogvédelmi eljárás alternatív jogalkalmazói kontrollt valósít meg, mert a jogorvoslati eljárások miatt induló és azokra közvetlen hatás nem gyakorló eljárás. Alaptörvény az alternatív eszközt kártérítés lehetőségét alapjogként értelmezte. A polgári jogban a közhatalom által okozott sérelmek orvoslására 2 féle mód van. 1) személyhez fűződő jogoknak a megsértése révén Ezekben a perekben a felperesnek kedvező helyzete van, mert megfordul a bizonyítás, az alperesnek kell bizonyítania. Ez az alperesi pozícióba került közhatalmat gyakorló személy vagy intézmény védekezését nehezíti.

2) államigazgatási jogkörben okozott kár miatt Első sajátossága: A polgári jogi felelősség érvényesítése során az alperes elveszíti a közjogi jogalkotásból eredő hatalmi helyzetét, a per során egyenlő helyzetű, autonóm jogalanyként jelenik meg a felperessel. Második: Minden károkozás maga után vonja a felelősséget, a jogellenes korlátozások tilalma általános. E mellett a törvény nevesít speciális alakzatot: a munkavállalóért viselt felelősséget. De a speciális alakzatok nem törik át a kártérítési felelősség alapvető természetét, a szubjektív felróhatósági (vétkességi) alapját. A kártérítés általános és különös feltételeit vizsgálni kell: a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést, a vétkességet, annak megállapítását, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható annak ellenére, hogy a kárelhárító rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette. A jogellenesség a kártérítési felelősség objektív oldala. A kár immanens fogalmi eleme: csak a jogellenes magatartás vezet kárhoz. A jogszerű magatartás eredmény a jogos hátrányokozás. A jogellenesség és a kár megállapítása önmagukban nem elégséges a kártérítési felelősség objektív oldalának megállapításához, szükséges közöttük az okozati összefüggés. è a közhatalom gyakorlójának tevékenységére vonatkozó szabályok nem járnak feltétlenül a jogellenességgel, a kártérítő felelősség megállapításával. Legfelsőbb Bíróság Súlyos jogsértés doktrínája Csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés alapozza meg a jogalkalmazó szerv kártérítési felelősségét. A felróhatóság a kártérítési felelősség szubjektív oldala. A jogellenesség hiánya a felróhatóságot eleve kizárja. A jogellenesség megállapítása nem vonja feltétlenül maga után a felróhatóságot. A felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség elkerülhető a jogellenesség megállapítása mellett is. III/2 A fővárosi (megyei) kormányhivatalok sajátos jogállása, elhelyezése a közigazgatás szervezetrendszerében. A fővárosi (megyei) kormányhivatalok feladat- és hatáskörének típusai, jellemzői, szervezete. A közigazgatási hivatalok átalakítása az Alaptörvény előkészítésével kezdődött. A változásokat a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program foglalja össze. A szervezeti átalakítás legfontosabb elemei: - a minisztériumok szervezetének következetes kialakítása - területi szervek részleges koncentrálása a területi kormányhivatalokba - járási hivatalok létrehozása és a helyi államigazgatási feladatok elosztása a jegyző és a járási hivatal között. Megyei és fővárosi kormányhivatal: Az államigazgatás Kormány által irányított pillérének erőteljesebben koncentrált intézménye è A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Kétszintű a kormányhivatalok vezetése. Általános politikai vezetője a kormánymegbízott, akit a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter => KIM) javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel, kinevezését követően a köztársasági elnök előtt esküt tesz. Megbízatása a miniszterelnök megbízatásával megszűnik. A kormányhivatal a szervezeti jellege szerint is és a feladatokért viselt felelősség szerint is a Kormány hivatala. A munkáltatói jogokat a KIM gyakorolja. A kormánymegbízott

helyettese a kormányhivatal hivatali szervezetének a szakmai vezetője, a főigazgató. A kormánymegbízott javaslatára a KIM nevezi ki határozatlan időre. Munkáját általános helyettesként igazgató segíti, akit a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevez ki és ment fel. Kormányhivatal szervezete: Összetett.

1. Része a kormánymegbízott által vezetett törzshivatal. 2. Része a kormányhivatalba integrált ágazatai szakigazgatási szervek, amelyeket a

Kormány rendeletben határoz meg. 2013.01.01.-től hatályos területi kormányhivatalokba koncentrált szakigazgatási szervek: - szociális és gyámhivatal - építésügyi hivatal - igazságügyi szolgálat - növény- és tájvédelmi igazgatóság - erdészeti igazgatóság - földművelésügyi igazgatóság - élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság - földhivatal - egészségbiztosítási pénztár szakigazgatási szerve - nyugdíjbiztosítási igazgatóság - munkaügyi központ - munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv - fogyasztóvédelmi felügyelősség - kulturális örökségvédelmi iroda - népegészségügyi szakigazgatási szerv - mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság - közlekedési felügyelőség - rehabilitációs szakigazgatási szerv Az egyes szakigazgatási szervek vezetője kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. Felette a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. 3.Járási hivatalok: 2013.01.01-től részét képezik a kormányhivataloknak. Korábban a jegyzőkre bízott államigazgatási feladatok egy részét veszik át.

Fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköre Fő feladatuk: Összehangolják és elősegítsék a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

- A kormányhivatallal együttműködni kötelesek a központi államigazgatási szervek koncentráció alól mentes területi szervei és a rendvédelmi szervek is.

- A kormányhivatal illetékességi területén működő államigazgatási szervek fölött (Kiv.: NAV) a területi kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogokat gyakorol. Ezt a feladatkört segíti elő a fővárosi és megyei államigazgatási kollégium. Vezetője a kormánymegbízott.

- A kormányhivatalnak véleményezési joga van a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését és felmentését, a szervek létrehozását, átszervezését illetően.

- Általános feladatok mellett, ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. - Ellenőrzi a Ket. Végrehajtását és a hatósági tevékenység jogszerűségét. - Ügyfélszolgálatot működtet

- Jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el. => Első- és másodfokú hatósági tevékenység.

è A területi kormányhivatalok feladatának hármassága megmaradt: • Törvényességi felügyelet és ellenőrzés • Első- és másodfokú hatósági jogkör • Koordinációs szerep

Különös hatáskörű területi államigazgatási szerv A területi szervvel a kormányhivatalok akkor rendelkeznek, h a létrehozó törvény, a központi hivatalok pedig akkor, ha a létrehozó kormányrendelet ezt kifejezetten lehetővé teszi. Ha egy kormányhivatalnak/központi hivatalnak van területi szerve, az vagy különös hatáskörű (dekoncentrált), vagy a területi kormányhivatalba integrált szerv. Az autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályzó szervek területi szervvel nem rendelkeznek, a rendvédelmi szerveknek jellemzően van regionális vagy megyei parancsnokságuk. IV/1. A közigazgatás bírói kontrolljának alkotmányos alapjai, az alkotmánybíróság értelmezése - állandó gyakorlata. A bírósági felülvizsgálat tartam – érdemi jellege. A közigazgatás elsődleges tevékenysége: A közigazgatást meghatározó célok elérése érdekében a külső jogalanyokra irányul, azok tevékenységét befolyásolja. => A külső igazgatás. Annak érdekében, hogy ezt tevékenységét megfelelően ellássa, a közigazgatás maga is igazgatást igényel. Az elsődleges közigazgatási tevékenység megfelelő ellátása érdekében végzett belső igazgatás a közigazgatás másodlagos tevékenysége. A belső kontroll, mint jogorvoslat Nem kötelező, hogy a közigazgatás belső kontrollja kiterjedjen a jogorvoslatra is. A közigazgatás jogorvoslati kontrollja valamilyen eszközzel, minimálisan a bírói kontroll útján szükségszerű. A belső kontroll léte vagy hiánya határozza meg a közigazgatás önállóságát és a bíróságok munkaterhelését is. Magyarország régi Alkotmánya: A Kormánynak felhatalmazást adott, hogy megsemmisítsen olyan határozatokat vagy intézkedéseket, amelyek törvénnyel ellentétesek. è Alkotményos követelmény volt a belső jogorvoslat. Ilyen szabály az új Alaptörvényben nincs, de a belső jogorvoslat a hazai közigazgatási hatósági eljárásban jelentős jogorvoslati eszköz maradt. A közigazgatás bíró kontrollja és modelljei A közigazgatás bírói kontrollja a jogállam létének meghatározó ismérve. - Francia modell: A közigazgatást védte a rendes bíróságoktól, és kontrollját a végrehajtó hatalom szervezetén belül alakított ki. - Angolszász modell: A common law alapján eljáró bíróságok állami eljárásokra is kiterjedő iurisdictiojában látta a jogállam biztosítékát. - XXI. Sz.-ra a két modell erősen közelít egymáshoz => Patyi András: Az elkülönült közigazgatási bíróságok modelljét tekinti meghatározónak. Alkotmányos jelentősége van annak, hogy legyen a közigazgatás egyedi döntéseinek független bíróság általi érdemi felülvizsgálata. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon A magyar közigazgatási bíráskodás eredetileg német-osztrák mintájú.

1883: Pénzügyi Közigazgatási Bíróság létrehozása 1897: Megkezdi működését az egyfokú, de rendes bíróságoktól elkülönült Királyi Közigazgatási Bíróság. Jellemzője: meghatározott hatáskör és elkülönült perrend, azaz a közigazgatás sajátosságainak megfelelően működött. 1949.ben megszűnt a Közigazgatási Bíróság. Államszocializmus idején: A közigazgatási bírói út nem volt általános, csak kivételes lehetőség volt. => Az államszocializmus nem tekinthető jogállamnak. 1991. MT rendelet: megsemmisítette a korábbi szabályzást és kimondta, hogy az országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő. Alkotmány 50 § = > A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. 1997. AB határozat: A bírói felülvizsgálat lehetőségének általánossága és a felülvizsgálat érdemi jellege is alkotmányos követelmény lett. Ezredfordulóra a közigazgatási bíráskodás kontrollja általánossá vált, önálló közigazgatási bíráskodás azonban nincs. 2013.01.01.-től a felülvizsgálatot első fokon már nem rendes bíróságok végzik, hanem a munkaügyi- és közigazgatási bíróságok, másodfokon az törvényszékek vagy az ítélőtáblák, végül a Kúria. A közigazgatás és közigazgatási bíráskodás Ha a bíróság jogosult a közigazgatási hatóság döntéseinek megváltoztatására, akkor átveszi a közigazgatási szervtől az elsődleges tevékenységet, azaz maga valósítja meg a közigazgatás célját. Ha viszont csak a közigazgatás döntéseinek megsemmisítésére terjed ki a felhatalmazása, akkor a közigazgatási hatóságnak újra el kell járnia. A magyar közigazgatási bíráskodásjellemzői: 1.) Rá csak a hatósági döntés jogszabálysértő volta ad okot. A főszabály az, hogy a közigazgatási hatóság határozata a bíróság előtt megtámadható, de csak jogszabálysértésre hivatkozással. 2.)Eljárásjogi értelemben a bírói felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati eszköz. A rendes jogorvoslat szerepét a belső út, a közigazgatási döntést hozó szerv felügyeleti szervéhez fordulás, a fellebbezés tölti be, amely bármely okra való hivatkozással történhet. 3.) Viszonylag rövid – a megtámadandó határozat közlésétől számított 30 napos határidőn belül lehet kérni. 4.) A bíróságnak mindenek előtt abban kell állást foglalnia, hogy a felülvizsgálat feltételei fennállnak-e. Majd azt kell vizsgálni, hogy a megtámadott döntéssel összefüggésben megállapítható-e a jogszabálysértés. Csak ezt követően hozható a megtámadott döntés hatályát érintő határozat. Ha nincs jogszabálysértés, akkor a keresetet el kell utasítani és a megtámadott döntés véglegesen érvényben marad. 5.) Hazai szabályzás főszabályként nem ruházza át a bíróságra a végleges közigazgatási döntés meghozatalának a jogát. Csak a döntés megsemmisítéséről vagy a Ket. Szóhasználata szerinti hatályon kívül helyezésről dönthet. Kivételesen a bíróságnak lehetősége van jogszabálysértő határozat megváltoztatására. Ilyenkor a bírósági döntés lép a közigazgatási hatóság döntésének a helyébe. 6.) A bírósági felülvizsgálatnak érdeminek kell lennie, az eljárási jog szabályossága mellett ki kel terjednie az anyagi jogi kérdésekre is. A bíróság a döntést ténylegesen felülvizsgálja.

7.) Ha a közigazgatási hatóság döntését a bíróság felülvizsgálta és érdemben döntött, akkor a döntést többé semmilyen más Ket-szerinti jogorvoslati eszközzel nem támadható. A bíróság döntése csak alkotmányjogi panasszal támadható, de ha az AB is határozott, akkor a döntés végérvényesen vitathatatlan.

IV/2. A közigazgatási jog forrása és a közigazgatási jogalkotás Jogforrás: Keletkezési értelemben azt a személyt vagy szervezetet jelenti, amely egy meghatározott formát öltő jogi természetű magatartási szabályt jogosult kiadni. A keletkezési jogforrást anyaginak vagy belsőnek is nevezik. Magyarországon a jog keletkezésének a forrása az Országgyűlés, a Kormány, miniszterek, helyi önkormányzatok, bizonyos országos hatáskörű szervek, vagy az AB és a bíróságok. Megismerési értelemben a jog forrása az a tárgyiasult forma, amely érzékelhetővé, ezáltal elfogadhatóvá teszi a magatartási szabályokat. A megismerési jogforrást alakinak vagy külsőnek is nevezik. Magyarországon megismerési jogforrások az Alaptörvény, a jogszabályok (törvény, kormányrendelet, Kormány tagjainak rendelete, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, stb.) AB határozata, Kúria jogegységi határozata. A jogrend fogalma és a jogforrások elméleti rendszere A jog a személyek viselkedésére vonatkozó, az állam által elismert, és az állam által végső soron kikényszerített, kötelező magatartási szabályok összessége. A jog alapegysége a norma. A norma az állam által alkotott általános magatartási szabályok. Jogrendszer: Az egy időben létező vagy alkalmazandó normák (az állam által alkotott magatartási szabályok) összessége. A jogrendszer belsőleg hierarchikusan tagozódik. Az egyes önálló normacsoportokat nevezzük jogrendnek. A pozitív jogi normahierarchia => A jogrendszer egészét alkotó magatartási szabályok egymás között viszonyát írja le. Merkl-Kelsen-féle joglépcső-elmélet Minden jogi norma érvényességét egy másik jogi norma érvényességéből meríti, ennek a folyamatnak a végén van egy alapvető norma, az a pozitív jogi értelemben vett alkotmány. Az alkotmány hipotetikus alapnorma. Magyarországon a normahierarchia jogszabályi alapokon nyugszik. Egyrészt az Alaptörvényen: Saját magát kiemeli a jogszabályok közül, elvárja, hogy a jogszabályok összhangban legyenek vele, és megalapozza a jogszabályok közötti hierarchikus rendet. Formális értelemben az alkotmány a legmagasabb szintű jogforrást jelöli. Materiális értelemben az államjogi, jogrendi és alapvető jogi szabályokat tartalmazó jogszabályok jelentik az alkotmányt. A belső magyar jogrend és jogforrási rendszer Magyarország jogának alapköve az Alaptörvény magja, az R cikke. (kiemeli magát a jogszabályok közül Eszerint az Alaptörvény és a jogszabályok kötelezőek mindenkire nézve.

Jogszabályokon belül megkülönböztetünk: • Rendes jogszabályok: Alkalmazásuk általános jelleggel történik. => Törvény,

kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, önálló szabályzó szerv elnökének rendelete, Kormány tagjának rendelete, önkormányzati rendeletek.

• Még hatályos de már nem alkotható jogszabályok: A törvényerejű rendeletek. (a rendszerváltás előtt az Elnöki Tanács rendeletei) pl.: államtitkári rendelkezések

• Rendkívüli jogszabályok: Minősített időszakokban lehet alkotni, a rendes jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat. Honvédelmi Tanács rendelete, Szükségállapotban köztársasági elnök rendelete, megelőzési helyzet esetén Kormány megelőző védelmi helyzeti rendelete, váratlan támadás esetén Kormány rendkívüli rendelete, veszélyhelyzetben Kormány veszélyhelyzeti rendelete. Közjogi szervezetszabályzó eszközök: Az állami szervek eljárását segítik, általában meghatározott címzetthez szólnak és nem állami szervi jogalanyokra vonatkozó rendelkezést nem tartalmazhat. => Normatív határozat és normatív utasítás. AB határozatok: Alkotmányellenesség esetén, az ilyen jogforrás szövegét mindenkire kötelező erővel törli a jogrendből. Kúria önkormányzati határozata: Önkormányzati rendelet törvényességét vizsgálja. Kúria jogegységi határozata: Bíróságokra nézve kötelező. A nemzetközi jogforrások és a jogrendi helyük A nemzetközi jogrendhez a nemzetközi jogalanyok és a jogalanyisággal rendelkező nemzetközi szervezetek közös akaratából származó általános magatartási szabályok tartoznak. Magyarországon az Alaptörvény elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Dualista elv érvényesül: A nemzetközi jogforrásokat transzformálni kell a magyar jogba, jogforrásban ki kell hirdetni. A transzformációt követően a nemzetközi jogforrás a hazai jog forrásaként jelenik meg és akként is viselkedik. Elkülönülését a jogforrási hierarchiában elfoglalt helye tekintetében őrzi meg. è Fölötte áll a hazai jogforrásoknak KIVÉVE az Alaptörvényt. Európai Unió jogforrási rendszere EU jogrendje 3 pillérből áll. 1: Közösségek, 2: közös kül- bizotnság- és véleménypolitika, 3: igazságügyi és rendőri együttműködés. 2/3. pillér: Kormányközi megállapodások. 1. pillér két csoportra oszlik: a.) belső jogforrások: alapító szerződések, általános jogelvek, stb. A szuverén tagállamok alkotják. B.) Külső jogforrások: Az Unió saját szervei alkotják, a tagállamok csak kötelezettként jelennek meg. Pl.: rendelet, irányelv, döntés, ajánlás, állásfoglalás. Nem igényelnek transzformációt.

V/1. A közigazgatási funkciók és feladatok, ezek összefüggése a közigazgatás fogalmi elemeivel. Funkciók a hatalmi és a modern államban. A közigazgatási funkciók és feladatok összefüggése a közigazgatás fogalmával Az igazgatás olyan együttes emberi tevékenység, melyben nagyfokú racionalitás van. Ez abban nyilvánul meg, hogy az igazgatásban megjelenik a szervezet és az irányítás. A közigazgatási funkció: A közigazgatás feladatait tartalmuk felől közelíti meg. A közigazgatási tevékenységfajta: Az igazgatási tevékenység és annak jogi szabályozottsága felől közelíti meg. A közigazgatás a feladatait a magyar társadalom körében végzi è Fő feladata: a társadalom szervezése és irányítása, a társadalom viszonyaira való hatásgyakorlás. Mindig valamilyen eredmény létrehozása. A létrehozandó eredményeket határozzák meg a törvények, más jogszabályok a közigazgatás számára feladatokként és ezek elérése, megvalósítása történik a tevékenységfajták keretében. A hatalmi állam 5 alapvető funkciója A funkciók jelentik az igazgatáspolitikai célokat, az általános állami érdekeket. A közigazgatás öt alapvető területe az állam állami mivoltából fakad. - külügyi - rendészeti - hadügyi - igazságügyi - pénzügyi közigazgatás èEreky István: A hatalmi állam közigazgatásának nevezte. Funkciók és feladatok a modern államban

• Közigazgatási feladatok és funkciók igazságtudományi megközelítésben: - célkitűző - információs - tervező - döntés-előkészítő - ellenőrző - döntéshozó feladatok. => további feladatokra bonthatóak

• Szokásos megközelítés szerint: 2 nagy területre bonthatóak

- döntést hozó - más döntését előkészítő

• Másik felfogás szerint a közigazgatás 4 alapvető funkciót teljesít:

- jogalkotás - jogalkalmazás - végrehajtó funkció - szervezési funkció

• Komplex megközelítés: Magyary Zoltán

- községi szervezet biztosítása - utak, közlekedés biztosítása - mindenkinek legyen munkája és mindenre legyen munkaerő - munkaerő fenntartása, társadalombiztosítás - gazdasági élet állami irányítása - táplálkozás, lakás, ruházat biztosítása

- közegészségügy fejlesztése - tudomány, közoktatás és művészet fejlesztése - rendészet

• Németországi felosztás: 41 csoportba oszthatóak • Francia megközelítés: Az állami funkciók 3 szinten fejezhetőek ki:

- Alapvető funkciók: külpolitikai, igazságszolgáltatási, rendészeti, büntetés-végrehajtás

- Tradicionális funkciók: közlekedés, hírközlés, postai szolgáltatás, köznevelés, rádió, szociális jogvédelmi funkció

- Új funkciók: magángazdaság védelme és fejlesztése, irodalom, művészet, tudomány támogatása

• Másik francia megközelítés: 4 alapvető csoport van

- állami szuverenitás megvalósításával összefüggő funkciók: nemzetvédelem, külügyek vitele, rendészet, büntetés-végrehajtás, stb.

- gazdasági funkciók: pénzjegy kibocsátás, egyes ágazatokon belüli intézkedések, gazdasági és pénzügyi koordináció, beruházási, hitelrendszer, adórendszer szabályzása

- társadalmi funkciók: egészségügy, lakás és városépítés, társadalom rétegeinek védelme

- kulturális és nevelési funkciók: tudományos oktatás, oktatás, tájékoztatás, műemlékvédelem

V/2. A köztestületek Köztestület: Törvényben maghatározott közfeladatokat ellátó szervek. Nem mindenki sorolja a közigazgatási szervek közé. A köztestületek önkormányzattal és közjogi jogi személyiséggel rendelkező, közigazgatási hatásköröket gyakorló apatikus közigazgatási szervek, melyek esetén közhatalom gyakorlásához ugyanúgy demokratikus legitimációt kíván meg az Alaptörvény, mint az államigazgatási vagy helyi önkormányzati szervek esetén. Alkotmányos alapok és az általános szabályok A köztestületeket az Alaptörvény csak elvétve szabályozza. Köztestület a MTA, a Magyar Művészeti Akadémia. AB határozatok: Az ügyvédi kamara köztestület, melynek létrehozását a törvény rendelte el. AB: A törvény közjogi feladatok ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületekre vonatkozó szabályokat a Ptk. tartalmazza: - önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet - létrehozását törvény rendeli el - tagsághoz, tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el - jogi személy - közfeladat ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik - jogosítványait önigazgatás útján érvényesíti - alapvetően közfunkciót valósítanak meg, ami kiegészülhet a tagok védelmével Eltér az egyesülettől:

• nem a tagok elhatározásából jön létre • célját, feladatait nem a tagok döntik el • tagjaival szemben közhatalmi jogokat gyakorolhat, amire törvény

hatalmazza fel Köztestület típusok

• Alaptörvény: MTA, MMA, • Ptk: gazdasági és szakmai kamarák • Berényi Sándor: - szakmai kamarák - gazdasági kamarák - MTA - Államigazgatás gazdasági feladatait átvevő köztestületek - hegyközösség - kisebbségi önkormányzatok - sport-köztestületek - önkéntes tűzoltóságok • Fazekas Mariann: - Kamarai köztestületek: szakmai kamarák/gazdasági kamarák - MTA. MMA - Gazdasági élet köztestületei - Hegyközösségek, hegyközösségi tanácsok - Magyar Szabványügyi Testület - Nemzeti Akkreditáló Testület - Önkéntes tűzoltó egyesületek

- Sport-köztestületek - MOB - Magyar Paraolimpiai Bizottság - Nemzeti Sportszövetség - Nemzeti Szabadidősport Szövetség - Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

Közfeladat Deduktív módszerrel (különösből általánosító) módszerrel lehet meghatározni a közfeladatok alapjellemzőjét. Szakmai kamarák fő feladatai:

1.) Közellenőrzés: adott szakmai szabályok megállapításával, azok betartása ellenőrzésével és a szabályok megszegése esetére irányadó felelősség megállapításával történik.

2.) Valamilyen tevékenység engedélyezése vagy közreműködés az tevékenység államigazgatási hatósági engedélyezésében.

3.) Szervezetek igazgatása és a közvagyon kezelése. Önigazgatás Az önkormányzatisággal összefüggő alapvető alkotmányos követelmény. A köztestületi önkormányzatok legfőbb döntéshozó szervei: lehetnek választással vagy delegálással létrejövő szervek. Önkormányzati jogok: - önálló szabályzás joga saját ügyekben - szervezetalakítás joga - önálló igazgatás és döntéshozatali jog saját ügyekben - tulajdonhoz való jog és gazdálkodási önállóság - szövetkezési jog - petíciós jog

VI./1. A KÖZIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGFAJTÁK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA A közigazgatási tevékenységfajták nagyon sokféle feladat megoldását jelentik és e feladatmegoldás a társadalom széles értelemben vett viszonyaira való hatalomgyakorlás, a közigazgatás számára előírt valamilyen eredmény létrehozása, egymástól különböző igazgatási tevékenységekben valósul meg. Ezek a tevékenységek sok szempontból eltérnek egymástól, így pl.

• jellemző tevékenységek összetételében • a jogi szabályozottság mértékében és módjában • a jogi hatásukban • a feladatmegoldás módjában • a cselekvő alany személyében • a hatalomgyakorlás áll-e bírósági ellenőrzés alatt.

Madarász Tibornak e tevékenységfajták jelentőségét először kiemelő korai munkája is a komplex osztályozás elvét követte, s négy alapvető és azon belül több tevékenységfajtát különböztetett meg:

• elvi-politikai tevékenység • hatósági tevékenység • szervezetirányítási tevékenység • szervező-operatív tevékenység

A csoportosítások során közigazgatási tevékenységfajtának a hasonló jogi sajátosságokkal rendelkező és hasonló igazgatási tevékenységet igénylő feladatok megvalósítását tekintjük. Jogi sajátosságokon azt értjük, hogy

• milyen típusú igazgatottal kerül kapcsolatba a közigazgatás szerve • rájuk milyen hatást gyakorol • az igazgatás alanya és tárgya között milyen kapcsolat áll fenn • az igazgatás cselekvési lehetőségét a jog milyen mértékben és módon

szabályozza. Igazgatási szempontok alatt azt értjük, hogy

• mi a cselekvés célja, rendeltetése, • milyen a cselekvés módja • milyen a feladat megvalósításához szükséges munka neme

A közigazgatás egy szervekből álló rendszer, szervezet = szervrendszer. A tevékenységfajták alanyi (szervi) osztályozása Az tevékenységfajták egyik lehetséges osztályozása az alanyi vagy másképpen szervi szempontú osztályozása. Ennél a tevékenységet végző szerv alapjellemzőjét, jellegadó főtevékenységét vesszük alapul. Az alanyi osztályozás hagyományos (1990 előtti) kategóriái:

• ágazati • funkcionális igazgatást végző szervek • alapítószervi igazgatás (állami vállalatokkal összefügg).

A mai tevékenységi rendszerben az alábbi osztályozásokat érdemes figyelembe venni:

• A szervek működési és befolyásolási területére épülő megkülönböztetés: meg kell különböztetni a központi és nem központi szervek általi tevékenységet, illetve az államigazgatási és helyi önkormányzati, köztestületi szervek igazgatási tevékenysége között.

• Testület formában szervezik-e meg, vagy hivatali formában: eszerint testületi jellegű vagy hivatali jellegű tevékenység

• Fenntartói igazgatást végző szervek pedig több intézmény fenntartását végzik (több „ágazati” kódex szabályozásának is tárgyát képezi). VI/2. A közszolgálati felelősségi rendszer Közszolgálati jogviszony: A központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők, szakmai állami vezetők, az egyéb közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügyvezetők (a köztisztviselők) jogállása. Fokozott felelősséggel tartoznak a rendes munkaviszonyhoz képest. Fegyelmi felelősség Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el, amit formális eljárásban kell megállapítani. Jogkövetkezményei: - megrovás

- az előmeneteli rendszerben visszavetés fizetési vagy besorolási fokozattal - előmeneteli rendszerben várakozási idő meghosszabbítása - egyéb juttatás megvonása - címtől való megfosztás - vezetői megbízatás visszavonása - hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel

A hivatalvesztés különösen súlyos büntetés, mert a köztisztviselő elveszíti a munkahelyét és 3 évig közigazgatási szervnél nem alkalmazható, továbbá nem lehet bíró, ügyész és nem létesíthet hivatásos szolgálati viszonyt. Büntetőjogi felelősség A köztisztviselő alanya lehet olyan bűncselekménynek, amelyeket csak hivatalos személy követhet el. Pl.: hivatali visszaélés, bántalmazás hivatali eljárásban, stb.) Más bűncselekmények esetén a hivatalos személy általi elkövetés súlyosabb büntetéssel fenyegetett. Kártérítési felelősség

Ø A dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetményének erejéig felel, amennyiben:

Ø gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével Ø az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével Ø hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott. Ø A köztisztviselő kátérítési felelősségének megállapítására a köztisztviselők

jogállásáról szóló törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ø Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. A

dolgozó vétkességére tekintet nélkül (tehát szándékosság vagy gondatlanság néélkül is) teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket

kizárólagosan használ vagy kezel. A munkáltató jogosult a kártérítést a jogszabály szerint kiszabható mértéknél alacsonyabb összegben is megállapítani vagy mellőzni.

Ø A közigazgatási dolgozó anyagi felelősségének körében kell foglalkozni azzal a kárral is, amit a dolgozó nem a munkáltatójának, hanem külső személynek, szerveknek okoz. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a Ptk. tartalmazza.

Ø A Polgári Törvénykönyv az államigazgatási dolgozó által 'külső' személyeknek, szerveknek okozott kár megtérítésének kötelezettségét eltérően szabályozza attól függően, hogy az államigazgatási dolgozó milyen minőségben okozta a kárt.

Ø Kárt okozhat a közigazgatási dolgozó: Ø munkaviszonyától független Ø munkaviszonyával összefüggésben alkalmazottként Ø hatósági jogkört gyakorolva államigazgatási jogkörben. Ø A nem munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt az általános szabályok

szerint kell megtéríteni. Ø A munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért nem a dolgozó, hanem az

államigazgatási szerv a felelős. (Az alkalmazottakért való felelősség) Ø Pl: hatósági ellenőrzés során valamit összetör, véletlenül államigazgatási

jogkörben okozott kár (határozat vagy intézkedés ill. ezek elmulasztása) Ø Az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet

megállapítani, ha a kár rendes jogorvaslattal nem volt elhárítható. Ø Ha az államigazgatási szerv a közigazgatási dolgozó által okozott kárt

megtéríti, követelheti a kár megtérítését a kárt okozó dolgozójától. Ø Az államigazgatási szerv kártérítési felelőssége abból a nagyon is gyakorlati

okból intézményesült, hogy a károsult akkor is kártérítésre jusson, ha a jogellenességet elkövető államigazgatási alkalmazott nem 'fizetőképes'.

VII/1. A helyi önkormányzat szervezete II: A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A szervek: a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, képviselő-testület bizottsága, részönkormányzat testülete, polgármesteri hivatal, jegyző és társulás. Az önkormányzat központi szerve a képviselő-testület, mely választott tagokból áll, a demokratikus legitimációja közvetlen. Önkormányzati döntést a képviselő-testület, polgármester és jegyző hozhat. A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a részönkormányzati testületre, jegyzőre átruházhatja. Ebben utasítást adhat, és a hatáskört vissza is vonhatja. Társult képviselő testület: Ha a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Képviselő-testület bizottsága: Kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit. Döntéseket hozhat azokban a kérdésekben, amelyeket a képviselő-testület átruházott rá. Ezeket a kérdéseket a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályban rögzíti. Részönkormányzat: A képviselő-testület valamely településrész sajátos érdekeinek a képviseletére településrészi önkormányzatot hozhat létre. Polgármester a képviselő-testület elnöke, összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, képviseli a képviselő testületet. Legfontosabb jogköre: A képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. Pályázat alapján, határozatlan időre kinevezi a jegyzőt, jegyző javaslatára az aljegyzőt. A polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Polgármesteri hivatal: Közreműködik az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együtt működés összehangolásában. A képviselő-testület az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátására hozhatja létre. Fővárosi önkormányzatok Képviselő-testületét közgyűlésnek nevezik. A közgyűlést a főpolgármester képviseli. Minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. A fővárosban főpolgármesteri hivatal a kerületekben polgármesteri hivatal működik. Az előbbit a főjegyző, az utóbbit a jegyző vezeti. Alattuk további aljegyzők működhetnek. Megyei önkormányzat A megyei képviselő-testület (közgyűlés) megyei önkormányzati hivatalt hozhat létre. A megyei közgyűlés elnöke nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt.

VII/2. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás fogalma, elhatárolási szempontjai. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás összefüggése a jogállamiság elvével, a bírósági felülvizsgálat jogintézményével, a tevékenységfajták igazgatási módja és a hatalom erőssége szerinti osztályzásával, a jogérvényesítéssel, a szabályzási módszerekkel és i igazgatottak körével. Szervezetrendszeren kívüli igazgatás: A szervezeti alá-fölé rendeltség, azaz a hierarchia nélküli tevékenység fajta. Centrumában a tevékenységgel érintett közigazgatási jogi alany állammal szembeni jogainak és kötelezettségeinek megállapítása áll. A tevékenységet végző szerv oldaláról nézve a érintett által folytatott tevékenység áll a középpontban. Szervezetrendszeren kívüli tevékenységgel érintett jogalany is lehet közigazgatási jogalany, de ilyenkor nem a feladat-ellátás jogszabályokkal rögzített és állandósult formája a tevékenység fő tárgya. è A szervezetrendszeren kívüli tevékenység is megvalósulhat két olyan jogalany között, akik mindketten tagjai a közigazgatási szervezetrendszernek. Ilyenkor az igazgatási tevékenység nem szervi jellegű. Jogállami közigazgatás tevékenységi formája Madarász Tibor: A jogállamra a hierarchián kívüli igazgatás, mint jogilag korlátozott igazgatás jellemző. Korlátozás fő jegyei:

- Az igazgatottnak csak egyes életviszonyaira és nem mindre terjed ki. - Törvényi felhatalmazás kell a beavatkozásra - Az ilyen igazgatás korlátját képzik a állampolgári (alkotmányos) jogok - A jogrendszer egésze szavatolja az állampolgárok védelmét. è A szervezetrendszeren kívüli igazgatásban sosincs hierarchia.

Akkor van jogállami igazgatás, ha a közigazgatás normatív aktusai és egyedi aktusai jogrendszerbeli megengedettségéről az AB vagy a rendes bíróság dönt. A szervezetrendszeren kívüli igazgatásban alkalmazott közigazgatási eszközök a bíróság ellenőrzése alatt állnak. Ez a bírósági ellenőrzés csak az alkotmány megváltoztatásával szüntethető meg. è A bíróság általi kontroll az alkotmány jogállami jellegéből kényszerítően következik. Amíg az állam az egyes közigazgatási szerveknek autonómiát ad, a bírósági felülvizsgálatnak érvényesülnie kell. A szervezetrendszeren kívülre ható igazgatási tevékenység során a közigazgatás számára beavatkozási lehetőséget kell teremteni, úgy, hogy az érdemi közigazgatási aktus a bíróság előtt felülvizsgálható legyen. AB álláspontja: A közigazgatási határozatok törvényességének bírói ellenőrzése alkotmányosan nem korlátozódhat a formális jogszerűségi vizsgálatra. A közigazgatási perben a bíróság nincs a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz kötve, és a jogszerűség szempontjából felülvizsgálhatja a közigazgatási szerv döntését. ABè Nem csak az a jogszabály lehet alkotmányellenes, amely kizárja a jogkérdésen túlmenő felülvizsgálatot, de az is, amelyik a közigazgatás számára megteremtett beavatkozási jog szabályozásakor a közigazgatási szervek részére széles körű döntési szabadságot ad és semmilyen jogszerűségi mércét nem tartalmaz a bírói döntés számára. Ennek célja, hogy a közigazgatás törvénysértő határozatainak hatályosulását a bírói hatalom megakadályozhassa.

Igazgatottak és igazgatási típusok A szervezetrendszeren kívüli igazgatás címzettje lehet magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezetek és közigazgatási jogalanyok is. A szervezetrendszeren kívül ható igazgatási tevékenység legnagyobb területe a hatósági tevékenységek. Hatósági tevékenységnek, mint szervezetrendszeren kívüli tevékenységnek a címzettje lehet jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet. Hatósági tevékenységen kívül a szervezetrendszeren kívüli tevékenységhez soroljuk a közigazgatási szolgáltatásnyújtás során végzett tevékenységeket, melyeket ritkábban közigazgatási szervek, gyakrabban intézetek vagy üzemek végeznek. Szervezetrendszeren kívüli tevékenység, amikor a jogszabályok megengedik, hogy a közigazgatási feladat címzettje megállapodást kössön a feladatellátás átruházására. Legismertebb formája a közoktatási megállapodás, a közigazgatási szervhez rendelt vagyonra kötött vagyonkezelési megállapodások, egészségügyi és szociális feladatok teljesítésére kötött szolgáltatás-vásárlást tartalmazó megállapodások.

VIII/1. A közigazgatási tevékenységfajták igazgatás módja szerinti osztályzása; a jogérvényesítés – jogérvényesülés Az igazgatás módja szerinti osztályzás Ez a közigazgatási tevékenységfajták legfontosabb osztályzási módja. Az osztályzás alapja, hogy milyen cselekményekkel végzi a közigazgatási szerv az igazgatást. Ezek alapvetően két félék lehetnek: 1.) jogi hatású cselekmények, 2.) nem jogi hatású cselekmények. Jogi hatás: A jogalany jogi helyzetében bekövetkezett változás. A jogi helyzet: A jogalany jogainak és kötelezettségeinek az aktuális állománya. A közigazgatási szervek egyik nagy funkciója, hogy a végrehajtás keretén belül nagyszámú jogszabály megalkotásában vesznek részt. Az erre irányuló tevékenység a közreműködés a jogalkotásban. Ez csak a jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervekre vonatkozik (Kormány, minisztere, önálló szabályzó szervek, helyi önkormányzatok). A közigazgatási tárgyú jogszabályok egy része közigazgatási szervezetre irányul, más része az azon kívüli jogalanyokra. A tevékenység módja szerinti másik nagy kategória a jogérvényesítés. è A közigazgatási szerveknek az a tevékenysége, amellyel elősegítik, hogy a jogszabályok a valóságban gyakorolják a társadalomra azt a hatást, amiért kibocsátották őket. Fő módja a jogalkalmazás. Madarász Tibor: Igazgatás módja szerinti osztályzás kategóriái

• Közreműködés a jogszabályok megalkotásában • Jogalkalmazás

A jogérvényesítés fogalma Szociológiai értelemben: A jogpolitikai cél társadalmi megvalósulását jelenti. Jogdogmatikai értelemben: Az, ha a címzettek a jogi normákban előírt magatartást ténylegesen teljesítik, tanúsítják. Teljesülhet anélkül is, hogy a jogi szabályzás a társadalmi gyakorlatban elérné a jogpolitikai cél megvalósulását. Ezek az absztrakt előírások egyedileg meghatározott személyekre nézve ténylegesen és jog szerint is érvényesülhessenek, konkréttá kell tenni őket. A jogérvényesítés és a címzettek érdekei – a jogérvényesülés típusai Az előírt magatartások a címzettek érdekei alapján lehetnek a jogalanyokra nézve kedvezőek, vagy számukra hátrányosak. A két normatípus között különbség van a jogérvényesítés, a jogérvényesülés módja tekintetében. A jogérvényesülés folyamat a jogi norma címzettjeik és a közigazgatási szervek cselekményei egymásba kapcsolódó láncolata. De ez a norma szabályzási módjain múlik. A jogérvényesülés több módját különböztetjük meg:

• Önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés: Ex lege szabályzási módnak nevezzük. A jog norma címzettjeinek a cselekményei annak a magatartásnak a tanúsítását eredményezik, amelyet a jogi normák a jogkövetkezményeikben megengednek, előírnak vagy tiltanak. – Megengedő szabályzás esetén: A szervek a címzettek számára a jogszerzés feltételéül szolgáló feladatokat hajtanak végre. – Előíró, tiltó vagy korlátozó szabályzás esetében: A jogi normák érvényesítésére akkor van szükség, ha a közigazgatási szervek részéről más fajtájú cselekményeket kell végezni. => Ellenőrzési cselekményeket, szankcionáló cselekményeket, más közigazgatási szervnél szankciók kezdeményezése, egyéb érvényesítő cselekmények.

• Végrehajtás után megvalósuló jogérvényesülés: Feladat-meghatározó szabályzás érvényesülésére kerül sor. Ha a közigazgatási szervek feladatairól rendelkezik a feladat-meghatározó szabályzás, akkor a szervek igazgatási cselekményeket végeznek. Ezek lehetnek jogi hatású és nem jogi hatású cselekmények. Ha a szabályzás címzettje munkaszervezet, akkor a feladat végrehajtása munkatevékenységgel valósul meg. A közigazgatási szervek cselekményei lehetnek ellenőrző cselekmények és szankcionáló cselekmények.

• Jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés: A jogalkalmazó szerv a norma általános szabályait a címzett jogalany konkrét viszonyaira alkalmazza. Akkor beszélhetünk róla, ha a jogalkalmazó közigazgatási szervek a címzettek számára konkrét aktusokat bocsátanak ki. Különbözik a jogalkalmazói aktus, hogy a címzett számára előnyös vagy hátrányos. èHa kedvező: jogszabály kihirdetése, jogi aktus kiadása, jogalany él a jogával => jogérvényesülés befejeződik. è Ha hátrányos: jogalkotás, jogi aktus kibocsátása, a.) jogalany eleget tesz neki és befejeződik a jogérvényesülés. Vagy b.) jogalany nem tesz neki eleget, ellenőrzés megállapítja a jogellenességet, szankció alkalmazása következik. Jogalkalmazás az alábbi feltételek esetén valósul meg:

- Hatásköri norma felhatalmazást ad közigazgatási szervnek, hogy jogalkalmazói egyedi aktust adhasson ki.

- Szükséges egy jogalkalmazói hatáskörrel felruházott közigazgatási szervtípus. - A jogalkalmazás jogi műveletének eredményeként létrejöhet a jogalkalmazói aktus.

Jogalkalmazás:A közigazgatási jogalkalmazás jogérvényesítő művelet, amelynek során a közigazgatási szerv konkrét jogalany számára a jogszabály általános rendelkezései alapján, konkrét aktusában jogot vagy kötelezettséget alapít, vagy szüntet meg, illetőleg módosít.

• Jogérvényesítés jogilag kötetlen egyedi aktussal: Feltétele, hogy a jogszabály felhatalmaz egy szervet arra, hogy egyedi aktust bocsásson ki, de ennek jogi tartalmát, feltételeit a létrehozó jogi norma nem határozza meg. Szamel Lajos háromféle közigazgatási tevékenységet különböztet meg:

- Egyszerű végrehajtás: A közigazgatási jogszabályok érvényesülése nem igényel jogalkalmazást.

- A végrehajtás összekapcsolódik a jogalkalmazással - A norma érvényesüléséhez csak jogalkalmazói tevékenység kell.

Ellenőrzés és szankció a jogérvényesülésben A jogérvényesülés folyamatában nagy szerepe van a szervek ellenőrző szerepének. Ellenőrzés típusai:

o szervezetrendszerre irányuló igazgatás keretében végzett ellenőrzés => törvényességi és célszerűségi ellenőrzés

o hatósági ellenőrzés => általános hatósági ellenőrzés, törvényességi felügyelet keretében végzett ellenőrzés és speciális felügyeleti szervek által végzett ellenőrzés

A jogérvényesítés elengedhetetlen eszköze a szankcióalkalmazás. Jogellenes magatartásra reagáló hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának a lehetősége. A szankcióalkalmazás a hatalom erősségén nyugvó osztályzás alapjául szolgál.

• Közhatalom jelenlétének erősebb megnyilvánulása: Az állam megtorolja a jogellenes magatartást, de ki is kényszeríti a jogszerűt.

• Igazgatási hatalom megnyilvánulása: Az ellenszegülő személy eltávolítják a szervezetből, jogi státuszt sértő jogkövetkezményt alkalmaznak.

• Hatalom nélküli igazgatás: A jogkövetkezmény alkalmazása mellérendeltségi helyzetben lévő jogalanyok esetén polgári jogkövetkezményeket alkalmaznak.

VIII/2. A Kttv hatálya. A közszolgálati jogviszony keletkezése, megszűnése. A közszolgálati jogviszony tartalmának főbb szabályai. Magyarországon a közigazgatási személyzet biztosításának két modellje alakult ki. A nyílt modell: a versenyszférával azonos, szélsőséges esetben zsákmány rendszer. Előnyei: reakció készség, a rövid távú előnyök kilátásba helyezése, kormányzati akarattal azonosulás gyorsabb, egy-egy feladat teljesítése hatékonyabb. Zárt modell: (elkülönült, karrier modell) Az elkülönült szabályzást a közszolgálati jogviszony sajátosságai indokolják.

- Szervezeti oldalról nézve: a zárt munkajogi rendben működő közszolgálati személyzet növeli a közigazgatás autonómiáját. A személyzet állandósága, a kiválasztása kötöttsége, az előmenetel feltételeinek állandósága, a fegyelmi szabályzások csökkentik a politikai vagy egyéb érdekeknek való megfelelési kényszert és professzionális működést tesznek lehetővé. További előnyök: A speciális ismeretek felhasználása, az állandó csapatszellemből származó előnyök biztosítása, titokvédelem könnyebb érvényesülése, szervezet egységessége.

- Közszolgálatban állók szempontjából: Kiszámíthatóságot és a munkaerő-piaci folyamatokkal szembeni biztonságot jelent a zárt modell.

Hátránya is van: Képes rá, hogy korlátozza, lassítsa, vagy szélsőséges esetben akadályozza a kormányzati döntések végrehajtását, motivációhiányhoz vezethet. Közszolgálati jogviszony főbb jellemzői:

1. Elkülönült jogi szabályzás: 2011.éviCXCIX. tv. Kttv. A közszolgálati tisztviselőkről szólót törvény: A központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők, szakmai állami vezetők, egyéb közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők jogállását tisztázza.

2. Kötött tartalmú jogviszony: A jogviszony fontosabb összetevőit (létesítés, munkavégzés, bérezés, előmenetel, a felek jogai, megszűnés, megszűntetés, felelősség) a Kttv. Tartalmazza.

3. Aktus-szerű jogviszony keletkezés: A közszolgálati jogviszony kinevezéssel jön létre. A létrejövő jogviszony alanyai speciálisak, a munkáltató főszabályként közigazgatási szerv, de más állami intézmény is lehet.

4. Szabályozott kiválasztás: Gyakran pályázat, vagy meghívása alapján, büntetlen előéletű cselekvőképes legalább középiskolai végzettséggel ügykezelői feladatkörre, legalább középszint szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgár létesíthető és tartható fenn. Előírás lehet a közigazgatási alapvizsga vagy szakvizsga megszerzése. De további feltételek is előírhatóak.

5. A hűség, lojalitás megkövetelése: A köztisztviselő a jogviszony jellegéből adódóan köteles azonosulnia a közszolgálati jogviszonyban rögzített elveivel. Köteles esküt tenni, amiben vállalja a hűséget a hazájához, a népéhez. Köteles titkok megőrzésére, hivatali kötelességeinek a részrehajlás nélküli, lelkiismeretes, becsületes és jogszabályoknak megfelelő teljesítésre a legjobb tudása szerint.

6. Összeférhetetlenség: Korlátozott a további munkavállalás gazdasági vagy politikai tevékenység. Köztisztviselő nem lehet semmilyen önkormányzati képviselő, annál az önkormányzatnál, amely alkalmazza. További jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján köthet. Nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan. Közszereplést nem vállalhat.

7. Vagyonnyilatkozat: Az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését, a közélet átláthatóságát és tisztaságát hívatott biztosítani.

8. Fokozott felelősség: Fegyelmi, büntetőjogi és kártérítései. 9. Fokozott munkajogi védelem: A határozatlan idejű közszolgálati jogviszony

megszüntetésére csak a Kttv-ben taxatíve felsorolt okokból kerülhet sor. Objektív alapú okok: közigazgatási szerv megszűnése, átszervezés, létszámcsökkentés, nyugdíjasnak minősítés. Szubjektív okok: méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi alkalmatlanság, köztisztviselő kérelmezi, vezetői bizalomvesztés. Munkáltató köteles megindokolni. Az indoknak világosnak, okszerűnek és valósnak kell lennie.

10. Kiszámítható előmenetel: Felsőfokú végzettségű köztisztviselő szolgálati jogviszonya időtartamától függően gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos, vezető-főtanácsos. Középfokú végzettségű pedig, gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs besorolást kap.

11. Utasítás: Fokozottan kötött munkavégzés biztosítéka. A köztisztviselőnek a jogszabály utasításait és a felettese utasításait is köteles betartani. Kivéve: ha életet, testi épséget közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, jogszabályba ütközik, bűncselekményt valósítana meg, szabálysértést valósít meg.

IX/1. A szervezetrendszeri és a szervezetrendszeren kívüli igazgatás alapvető fogalmi elemei. A hierarchikus és a hierarchián kívüli igazgatás megkülönböztetése a jogállamban A közigazgatási szervek alapvetően hierarchikus viszony részesei. Tevékenységüket mindig érinti a hierarchikus igazgatása, de emellett működésük egy részére befolyással van a hierarchián kívüli igazgatás is. A közigazgatási szervekhez nem tartozó jogalanyokat csak a hierarchián kívüli igazgatás eszközeivel és módszereivel lehet igazgatni. Az alkotmányos rend megváltozásával létrejöttek az újfajta közigazgatási szervek, melyek nem állnak hierarchiában; emellett megnőtt az államigazgatási szerveknek a köre, melyek fellett a jogszabályok nem tételeznek irányítási viszonyt. è Helyi önkormányzatok, államigazgatási és az önálló szabályzó szervek valamint a köztestületek. <= olyan szervek, melyek csak a hierarchián kívüli igazgatásnak a címzettjei. De ezeknek a szerveknek is van a közigazgatás meghatározott szerveivel fennálló szervezeti viszonya. A közigazgatás központi eleme a közigazgatási szervezetrendszerhez való tartozás. Szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás Elhatárolás A szervezetrendszeri igazgatás minden olyan tevékenységet lefed, amely a közigazgatási szervezetrendszer valamely elemének, mint a szervezetrendszer részesére, alkotóelemére hat és ezen a szervezetrendszeri kapcsolaton keresztül irányul az igazgatott közigazgatási feladatainak ellátására. Funkcionális igazgatás eredeti jelentése: Magyary Zoltán: Az állami szerv működését 2 csoportra bontotta: 1.)primer vagy funkcionális és 2.) institucionális tevékenységre. 1 = Az a tevékenység, amelyet egy szer végez, azért, hogy megvalósítsa azt a célt, amiért létrejött. 2 = Az a tevékenység, melyet a szervnek végeznie kell, hogy mint szer működni tudjon. Szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás közti legfontosabb különbség: Az igazgatottak személyében rejlik. Szervezetrendszerinél a célkeresztben a közigazgatási jogalany és a feladatellátás szervezeti keretei állnak. Szervezetrendszerin kívüli igazgatás mindig nélkülözi a hierarchiát. Középpontjában a közigazgatási jogi jogalany állammal szembeni jogainak és kötelezettségeinek megállapítása áll. Az érintett által folytatott tevékenység álla központban. Ha a szervezetrendszeren kívüli igazgatási tevékenységgel érintett jogalany közigazgatási jogalany, a szervezetrendszeren kívüli igazgatás is kapcsolatban van az általa ellátott közigazgatási feladatokkal, de nem feladat-ellátás jogszabályokkal rögzített és állandósult formája a tevékenységnek a fő tárgya. è Nem áll semmilyen szervezeti kapcsolatban egymással a tevékenységet kifejtő és az igazgatott közigazgatási szerv. OKA: Szervezetrendszeren kívüli igazgatás során az igazgatási tevékenység címzettje nem azért kerül az igazgatási viszonyba, mert ő része a közigazgatási szervrendszernek. è A szervezetrendszeren kívüli tevékenység is megvalósulhat két olyan jogalany között, akik mindketten tagjai a közigazgatási szervezetrendszernek. Ilyenkor az igazgatási tevékenység nem szervi jellegű. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás 2 elkülöníthető területre osztható

Ø Mellérendeltségben végzett szervezetrendszeren kívüli igazgatás

Ø Egyoldalú akaratnyilatkozatok útján történő igazgatás Az igazgatási hatalom A szervezetrendszeri igazgatást jellemzi az igazgatási hatalom. Jellemzője: Miközben az igazgatási hatalom alapján az igazgató szervnek parancsolási joga van, a közben ennek kikényszeríthetésére közvetlen állami közhatalmat nem veheti igénybe. A hatalommal való szembeszegülés szervezeti következményekkel járhat. Ez lehet a szervezetből való eltávolítás, jogalanyiságot és azon belül az önállóságot érintő változások, stb. Normatív formát ölthetnek, azaz közhatalmi aktusok formájában jelenhetnek meg. Az igazgatási hatalom tágabb, minta szervezeti igazgatás, mert a szervezetrendszer valamennyi elemére kiterjed.

IX/2. A közigazgatási alaki jog és a szervezeti jog Közigazgatási alaki jog: A jogalanyok magatartásának kikényszerítésének a módja és a közigazgatás működési rendjét meghatározó szabályok. Célja az anyagi jog érvényesítése, ami közigazgatási jogi jogviszonyok útján történik. Jogviszonyok alanyainak fő típusai: az ügyfelek és a közigazgatási szervek. Ügyfelek lehetnek természetes személyek és jogi személyek, közigazgatási szervek kizárólag magánjogi jogalanyok és állami szervek lehetnek. èAz alaki joga a jogalanyoknak azokat a jogait és kötelezettségeit szabályozza, amelyet az anyagi jog érvényre juttatása céljából jelentőséggel bírnak. A közigazgatási alaki jog szabályai a közigazgatás működésére vonatkoznak, alanyuk közigazgatási szerv. Tárgyuk szerinti csoportosításuk:

Ø Eljárási szabályok: Részben eljárásjogi kódexekben, részben jogszabályokban találhatóak. Legfontosabb: Ket: Közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.tv.

Ø Belő eljárási szabályok: A közigazgatás szervezetei közötti és a szervezeten belüli működési szabályokat tartalmazzák. Külső jogalanyokra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaznak.

Ø Ügyviteli szabályok: Jogszabálynál alacsonyabb szintű normák tartalmazzák. A közigazgatási szervek ügykezelését, ügyintézését, a belső szervek, illetve a munkatársak közötti érintkezés rendjét szabályozzák.

Ø Ügyrendi szabályok: A testületi döntéshozatalt rendezik. A testület ülésének összehívásának a rendjét, a döntéshozatal előkészítését, a szavazást.

Közigazgatási szervezeti jog: Az egyes közigazgatási szervek létrehozatalát, belső felépítését, (szervezeti egységeit), vezetési struktúráját és a szervezeten belüli munkamegosztást szabályozza. Statikus: A közigazgatás szervezetét, mint struktúrát határozza meg. Jelentősége: A szervezet kapja a határkört és a feladatot, a szervezet fogja a külső jogalanyokat befolyásolni. A közigazgatási szervezeti jogot az Alaptörvény és Kormány rendeletek tartalmazzák. X/1. Szervezetrendszeri tevékenység fajták; Az irányítás (fogalma, hatóköre-viszonyai, eszközrendszere, szabályzási módja, alanyai – típusai, megosztott irányítás). A vezetés Az irányításhoz kapcsolódik. Mindig egy konkrét szervezeten belül megvalósuló igazgatási tevékenység. A vezetést végző és a vezetés tárgya mindig egy szerven belül találhatóak. è Egy szerven belül az igazgatás igazgatása. A vezetés alanya önállósággal rendelkezik, a többi szervhez képest hierarchikus viszonyban van. A jog rendezi a vezető és a vezetettek közötti viszonyt. A vezető feladata: kitűzze az igazgatott szerv számára az elérendő célokat, meghozza az ezekhez szükséges döntéseket, támogatja a végrehajtásukat, ellenőri a végrehajtást, majd arról visszajelzést ad. Ezek végrehajtásához jogi eszközökkel rendelkezik: feladat-meghatározás, utasítás, jutalmazás, szankcionálás. Az irányítás Mindig két különálló szerv között valósul meg. Az irányítási tevékenységet végző és az irányítás tárgya mindig elkülönült jogalany, az irányítótevékenység kívülről hat az irányítottra.

Tartalma: Az irányított szerv lényeges viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. (szinte mindig az irányított szerv vezetésére hat) è A vezetés igazgatása. Uralmi viszonyt feltételez. Az irányító szerv rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel akaratát érvényesíteni tudja az irányított szervnél. Az irányítási tevékenység alanya mindig másik szerv. A szervek viszonya két területre bontható: => szervi viszonyok => szakmai viszonyok A z irányítás eszközei is kétfélék lehetnek: szervi irányítási eszközök és szakmai irányítási eszközök. 1.) Szervi viszonyok: - szerv létesítésével, megszűnésével összefüggő viszonyok - átszervezéssel, fejlesztéssel, - személyi feltételek biztosításával - tárgyi feltételek biztosításával - anyagi feltételek biztosításával - belső szervezeti rend meghatározásával - vezetés kialakításával összefüggő viszonyok 2.) Szakmai viszonyok – szakmai irányítás. Szervtípusonként változóak. Összegezve: Az irányítás szervi és szakmai tevékenységgel összefüggő, hatalmi viszony, ebből következően alá-fölé rendeltségen nyugvó, az irányított önállóságát jelentős mértékben korlátozó közigazgatási tevékenység fajta. Közigazgatási jogviszony is => azon belül anyagi jogviszony: A felek között a jogok és kötelezettségek elosztása nem egyenlő: az irányítónak több jogköre van Nem teljes értékű jogviszony, mert hiányzik a jogok bírói úton történő védelmének lehetősége. Az irányítás jogi eszközei

1. Teljes irányítási jogkör: Az irányító szerv egymaga rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, amelyek az irányított szerv teljes szervi és alapvető szakmai irányításához szükségesek.

Ø A szerv konstituálásával összefüggő jogkörök: A szerv alapítása, a szerv megszüntetése, a szerv átszervezése. Alapvetően a létesítendő szerv feladatainak és hatásköreinek a meghatározása.

Ø Személyzeti jogkör: A szerv vezetőjének kinevezése, felmentése. Alapesetben a munkáltatói jogok gyakorlása, és az egyéb munkáltatói jogok (a vezető, mint munkavállaló meghatározott feladat teljesítésére való utasítására kiterjedő jogköre)

Ø Ellenőrzési jogok: Az irányított szerv törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése.

Ø Szabályzási jogok: Az irányítási jogkör részre, amikor a szerv szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyja az irányító.

Ø Aktus-felülvizsgálati jogkör: A szerv döntéseinek megsemmisítésére, új eljárás lefolytatására való utasítás. Reformatio: Az irányító meg is változtatja a felülvizsgált aktust. Cassatio: Csak megsemmisíti az aktust.

Ø Egyedi döntési jogkör: A szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása.

Ø Egyedi utasítás kiadása: Feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. Ø A szerv költségvetési előirányzatának meghatározása. Ø Jelentéstételre, beszámolásra kötelezhet.

2. Megosztott irányítási jogkör: A teljes irányítási jogkör nem egy szerv kezében van, hanem megosztva két szervet illet meg.

Valamely központi államigazgatási szerv gyakorolja: - államigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzését - döntések megsemmisítésének a jogát - a döntések előzetes vagy utólag jóváhagyásának a jogát - egyedi utasítás kiadását - beszámolóra való kötelezést.

A szervezeti irányítási jogokat más szerv gyakorolja. A megosztott irányítási jogkör az önkormányzatoknál ismert: Képviselő testület:

- Létrehozza az egységes hivatalt az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra.

- Meghatározza a hivatal munkarendjét, de csak a polgármester előterjesztésére - Meghatározza a hivatal költségvetési irányzatait.

Polgármester irányítási jogköre: a képviselő-testület döntéseihez igazodik, de azt saját jogkörben végzi.

- Kinevezi a hivatal vezetőjét, helyettesét - Jegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait, belső szervezeti tagozódását és a

munkarendjére előterjesztést nyújt be. - Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

Egyes irányítás típusok

1. Egyes alárendelt államigazgatási szervek irányítása Létezik: - teljes irányítási jogkör - megosztott irányítási jogkör - államigazgatási szervi felügyelet: részirányítási jogkört jelent. Ezek a jogkörök tartoznak ide: alapítás, átszervezés, megszüntetés, vezetőnek a kinevezése, tevékenységének ellenőrzése, szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, döntések megsemmisítése, beszámolóra való kötelezés.

2. Honvédség irányítása: A honvédség nem államigazgatási szerv. 3. Közintézetek irányítása: A szervi irányítást fenntartói irányításnak nevezzük

itt. A szakmai irányításra a fenntartón kívüli más szerv jogosult általában. Létezhet hatósági felügyelet, hatósági ellenőrzés vagy szakmai befolyású ellenőrzés. Helyi önkormányzatok által fenntartott intézetek irányításánál, az irányítási aktusokat az önkormányzatok határozzák meg. A bíróság felülvizsgálhatja az irányítási aktusokat is.

4. Közszolgáltatást nyújtó üzemek (közüzemek) feletti irányítás: Ezek egy része már nem állami tulajdonban van, hanem magántulajdonban, így az állami tulajdonosi irányítás az üzem állami tulajdonú hányadára terjed ki.

X/2. A helyi önkormányzatok feladat-hatásköreinek rendszere, típusai, tartalma

1. Fajtái: Az Alaptörvény nem rögzíti a helyi önkormányzatok fajtáit, csak egyet nevesít: megyei önkormányzat. Az Mötv: A helyi önkormányzás a település, megye választópolgárai közösségének a joga, mely során érvényre jut az állampolgári felelősség érzés, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. Helyi önkormányzáshoz való jog: felelősségi és kötelezettségi szabályokat is tartalmaz. A közösség tagjai kötelesek ön gondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket és hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, valamint betartani a közösségi együttélés szabályait.

2. Önkormányzat működésének a lényege: Alaptörvény szerint: a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása. A helyi népszavazás a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek eldöntésének a módja. Helyi közügyek: Az önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreit jelenti.

3. Törvényi szabályzási szint a helyi közügyekről: A helyi közügyek intézése során az önkormányzat a törvényi keretek között járhat el. Ezt a keretet csak törvény állapíthatja meg. Alaptörvény: 2 mód van a helyi közügyek intézésére: 1. önkormányzat rendeletet alkot, 2. önkormányzat határozatot hoz. Bármelyiket alkalmazza, önállóan igazgat. Az önállóságról az Alaptörvény rendelkezik, csak az Alaptörvényben lehet korlátozni.

4. Alaptörvény rögzíti a legfontosabb közügyeket: - Szervezeti és működési rend meghatározása - Helyi adók fajtáinak és mértékének a maghatározása, az önálló adóztatás. - Önálló gazdálkodás az önkormányzati tulajdonnal és a pénzügyi forrásokkal. Korlátja,

hogy annak alapja a saját költségvetés. - Választás útján jönnek létre az önkormányzati szervek. A választópolgárok általános

és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók szabad akaratát biztosító választásokon, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják meg 5 évre a képviselőket és polgármestereket.

- Jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. - Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, jogosult érdekképviseleti szövetséget

létrehozni, együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

Rendeletalkotás és annak elmulasztása

1. Önkormányzási autonómia alapvető feltétele: általánosan kötelező helyi magatartási szabályok megalkotása. Önkormányzat 2 féle rendeletet alkothat. A rendelet vagy eredeti jogkörben születhet: törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. Ilyenkor a rendeletalkotás közvetlenül az Alaptörvényen nyugszik. De rendelet alkotható származékos jelleggel is: törvényben kapott felhatalmazás alapján. Mindenkori feltétele: más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

2. A helyi önkormányzatok a közigazgatás integráns része, de nem részei a Kormány által irányított államigazgatási szerveknek. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha azt, vagy egy rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál a felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot a bíróságok bírálják el.

3. Önkormányzati jogalkotási mulasztás: Ha eredeti módon történik a rendeletalkotás, akkor a mulasztás fogalmilag kizárt. Ha a helyi rendeletek törvényi felhatalmazáson nyugszik, akkor az önkormányzatnak nemcsak joga, de kötelezettsége is a rendeletalkotás. Ha ennek nem tesz eleget, kormányhivatal bírósághoz fordulhat. A

bíróság határidőt szab a rendelet megalkotására. Ha ezután sem történik semmi, a kormányhivatal maga hozhat rendeletet. A nemperes eljárások szabályait kell alkalmazni.

XI/1. A szervezetrendszeri tevékenységfajták II; A szervezetrendszerben érvényesülő felügyelet és ellenőrzés fogalma, típusai, eszközei. Az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés elhatárolása, összefüggései. Felügyelet

1.) A felügyeleti szerv önállósága felől nézve: A felügyelet mindig önállóságot, szélesebb döntési, működési szabadságot jelent az illető szervnél. A felügyeleti jogkörök is feltételeznek egy uralmi helyzetet, de ez mindig kevesebb, mint az irányítás. Felügyeleti jogviszony: a felügyelt szerv tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésén alapuló, jogszabályban rögzített beavatkozási lehetőség. A felügyelet csak a szervezetre irányuló normáktól való eltérés esetén a beavatkozási lehetőséget.

Korábbi szabályzás: egy szerv feletti felügyeletet gyakorló miniszterjogkörökkel bír: - képviselte a felügyeleti szervet az Országgyűlés és a Kormány ülésein - segítséget és útmutatást nyújtott a feladat ellátásához - utasíthatta a szerv vezetőjét a Kormány döntésének végrehajtásában - ellenőrizte a szerv működését - gyakorolta a munkáltatói jogokat A valódi felügyeleti jogviszony bírósági ellenőrzés vagy felülvizsgálat hatása alatt áll, ami védelmet nyújt a felügyelt szerv számára. A felügyeleti tevékenység a jog által ellenőrzött tevékenység. A bírósági felülvizsgálat ad választ arról, hogy a felügyelő szervnek a felügyelt szervet érintő döntését a felügyelt szerv támadhatja meg a bíróság előtt. => Közigazgatási felügyelet, ha a felügyelő szerv beavatkozhat a felügyelt viszonyaiba és ez a határozat bírálható felül a bíróság által. A felügyelet a felügyelt szerv függőségének csak lényeges pontját határozza meg, a felügyelt belső szféráját, önálló mozgásterét nem érinti. A felügyelt szervek kisebb vagy nagyobb autonómiával rendelkeznek.

Felügyeletet hierarchián kívüli irányításnak is nevezik. Felügyelet formái

1.) Államigazgatási szervek feletti felügyelet (közelebb áll az irányításhoz) 2.) Központi államigazgatási szervek és köztestületek kapcsolatai: Szervezeti értelemben

vett felügyelet. A köztestületek feletti felügyelet oka az átruházott állami feladat, ez alapozza meg a köztestületet és felügyelő szervet összekapcsoló viszonyrendszert, ez ad célt a felügyelő szerv tevékenységének. A két szerv között valódi közjogi jogviszony van. Az itt megjelenő hatalom korrigáló hatalom és gyakorlása a bíróság által korlátozott.

3.) Helyi önkormányzatok fölötti fővárosi vagy megyei kormányhivatali felügyelet: Törvényességi felügyelet. Az Alaptörvény hatalmazza fel a Kormányt, hogy kijelölt miniszter útján, a megyei vagy fővárosi kormányhivatal vezetői közbejöttével végezze. A kormánymegbízott vizsgálja a helyi önkormányzat szervezetét, működését, döntéseit, hogy az önkormányzati határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére, amire megad egy határidőt. Ha ezután sem történik semmi a kormánymegbízott kezdeményezheti:

- képviselő-testület összehívását - Kormánynál, hogy kezdeményezze az AB-nál a rendelet felülvizsgálatát - Törvényszéknél a rendelet bírósági felülvizsgálatát - ÁSZ-nél támogatás visszatartását - Bíróságnál polgármesteri tisztség megfosztását - Maga szabhat ki törvényességi felügyeleti bírságot - Stb.

A felügyelet legfontosabb eszköze: Ogy. Kormány javaslatára feloszlathatja a helyi képviselő-testületet. 3 hónapon belül időközi választást tartanak. A bíróság kvázi közigazgatási funkciót gyakorol: megsemmisíti az önkormányzat aktusát vagy felfüggeszti annak végrehajtását. 4.) Területfejlesztési tanácsokkal összefüggő területi kormányhivatali hatáskör: Terület

fejlesztési tanács: A helyi önkormányzatok és a központi közigazgatási szervek részvételével működő, jogi személyiséggel rendelkező sajátos állami szervek. Létezik: Kistérségi fejlesztési tanács, megyei fejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács. A kormányhivatal ellenőrzi a fejlesztési tanács: - szervezeti és működési szabályzata megfelel-e jogszabálynak - szervezet, működése nem sért-e jogszabályt. Jogszabálysértés észlelésénél: felhívja fejlesztési tanácsot, annak megszüntetésére és határidőt ad neki. Ha a határidő változatlanul telik el: a kormányhivatal felügyeleti eszközökkel élhet:

- Keresettel bírósághoz fordulhat a határozat megsemmisítése iránt, annak végrehajtásának felfüggesztése iránt

- Súlyos jogszabálysértésnél: a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggesztheti és felügyelő biztost rendel a helyreállításra.

- Felügyelő biztost rendel, ha a fejlesztési tanács adóságállománya eléri az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket.

Ellenőrzés A szervezetrendszeri tevékenység 3. típusa. Az irányítás és a felügyelet mindig magába foglalja az ellenőrzési jogot is. Az ellenőrzés mindig kevesebb, mint a felügyelet vagy az irányítás. Általában van egy jelzője, ami megmutatja az alapvető szempontjait. Fokozatok állíthatóak fel az ellenőrzésen belül. A felügyelethez kapcsolódó ellenőrzés terjedelme a felügyelethez igazodik. Az ellenőrzés, mint önálló tevékenység mindig folyamat vagy eseményt-követő. Az ellenőrzés olyan tevékenység, melynek célja a ténymegállapítás, információ szerzése, abból következtetések levonása az okokra és a jövőbeni teendőkre nézve. Felügyelettől független ellenőrzés Konkrét formája: A helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés volt. Ma a törvényességi ellenőrzés legfontosabb szereplője az ügyész, aki a közigazgatási szervezeten kívüli szereplőként vizsgálhatja a közigazgatási aktusok törvényességét.

XII/1. Szervezetrendszeri tevékenységi formák sajátos típusai: hatósági tevékenység „irányítás” , a belső igazgatás, a mellérendeltségi kapcsolatrendszer Hatósági tevékenység irányítása A szervezetrendszeren belülre irányuló igazgatási tevékenység sajátos formája. Gyűjtőfogalom: A szervezetrendszeri tevékenységi eszközök elnevezése, melyek alapján a Kormány, az egyes miniszterek befolyásolják az alsóbb fokú hatósági tevékenységet vagy annak egy-egy ágát. Központi szerepet játszanak benne azok a jogkörök, melyek az úgynevezett felügyeleti szerveket illetik meg. E szervek a fellebbezések elbírálására jogosult másodfokú szerek és ezen túl további jogköreik is vannak. Pl.: Ellenőrizhetik az alsóbb fokú szerv tevékenységét, döntéseit. Itt az irányítás nem jelent teljes szervezeti alá-fölé rendeltséget. è Sajátos tevékenységi irányításnak számít, mégis a közigazgatási szervezetrendszeren belülre hat. Belső igazgatás A szervezetrendszeri igazgatás elkülönült formája. Ezt a jog nem szabályozza, emiatt nem is lehet része a közigazgatási jognak. A szervek hivatali vagy munkaszervezetének, vagy éppen a vezetést körülvevő igazgatási szervezetnek az igazgatási is jog, döntően közszolgálati munkajogi eszközökkel történik. Ezek a jogi eszközök a személyzeti joghoz tartoznak. A belső igazgatás fő mozzanatai: 1.) A vezetés: jogi szabályozottsága alacsonyabb szintű. 2.) Személyzeti tevékenység: A munkáltatói jog gyakorlása, melynél több fontos jogi aktus is van. Belső igazgatás történhet normatív eszközökkel: Belső szabályzatok kiadásával, vagy történhet egyedi eszközökkel: jogiak vagy jogon kívüliek. Mellérendeltségi kapcsolaton alapuló tevékenység a szervezetrendszerben Vannak olyan szervezetrendszeren belüli alanyokra ható tevékenységek, melyek közt sem igazgatási, sem közhatalom nem nyilvánul meg. è A közigazgatásban (atipikusan) mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. Nagyjából azonos jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. A mellérendelt kapcsolatot az érintettek szerződése hozza létre. A mellérendeltségi kapcsolaton alapuló tevékenység főbb formái: helyi önkormányzatok közötti társulások vagy táruláson kívüli megállapodások. Két alapvető területe van:

- valódi szerződéses kapcsolatok - pszeudo szerződések: Megállapodásnak nevezik, de hiányzik belőle a mellérendeltség.

Ha a felek a szerződésben foglaltakat nem kényszeríthetik ki bírósági úton, ilyen szerződésről van szó.

XII/2. A helyi önkormányzati rendszer eredete, története, általános jellemzői. A helyi önkormányzatok típusai. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályzási rendszer alapvető elvei, struktúrája, jellemzői, összefüggései. Az önkormányzati rendszer szabályainak hatálybalépése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Tv. (Mötv.) szakaszosan lép hatályba. A szabályok zöme 2013. január 1-én lép hatályba. A több ütemből álló hatálybalépés első szakasza már 2012. január 1 óta megkezdődött. A teljes hatályba lépésre csak 2014. évi általános helyi önkormányzati választások napján kerül sor. 2011. december 31.ig hatályos szabályzás

1. A helyi önkormányzatok az alkotmányban kiemelt jelentőséggel bírtak. Önkormányzatok: Külön 2/3-os törvénnyel létrehozott decentralizált állami szervek. Az Alkotmányban meghatározott törvény által védett önállósággal rendelkeznek. A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjog alapján intézik a helyi közügyeket.

2. Az Alkotmányban meghatározott tényleges alapjogok szerepelnek. Ezek gyakorlására képviselő-testületet választanak meg, és az e jogok alapján működik. Ez a kollektív jog a választópolgárokat megillető alapjog, mely egyúttal az önkormányzati jogok anyajoga.

3. Önkormányzati alapjogok alanyai: a képviselő-testület. A jogaik egyenlők, de a kötelezettségeik eltérnek. Ezeket csak törvény határozhatja meg. Az önkormányzati rendszer működésének alapelve az önkormányzatok igazságszolgáltatás általi jogvédelme. A bírói eljárás alkotmányos garanciát jelentette az önkormányzatoknak. AB: az alapjogok a képviselő-testület számára biztosított olyan hatáskör-csoportok, amelyek a helyi önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezi.

4. Alkotmány és régi Mötv: önkormányzati szabályzás 3 alapkérdése: Az önkormányzás alanya, tárgy és módja. è Önkormányzat demokratikusan választott és működő köztestület, mely a törvényi keretek között, állami felügyelet és segítség mellett saját felelősségre és a lakosság érdekében önállóan szabályozza és igazgatja az átfogó feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

5. Szabályzási piramis: alkotmányos szabályzás = általános szabályzás. Különös szabályzás = törvényben tételezett hatáskör csoportok. Egyedi szabályzás = Egyes feladatokat, hatásköröket külön törvény szabályoz.

Alaptörvény, mint az önkormányzati rendszer kerete

1. A helyi önkormányzatok új szabályzásában számos rendelkezést teljesen vagy majdnem teljesen átvett a régi Alkotmányból. Csak az szabályok mögötti koncepció különböző teljesen.

2. Sok rendelkezés az Alkotmányhoz képest hiányzik az Alaptörvényből. Az Alkotmány a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjogra építette a helyi önkormányzati rendszer szabályzását. Ezek a rendelkezések az új alaptörvényből hiányoznak. Az Alaptörvény a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlására helyezi a hangsúlyt, de változatlanul érvényesül benne az önkormányzati igazgatás és az államigazgatás elválasztása. Ezt maga az alaptörvény tartalmazza, mutatja az önkormányzatoknak a Kormánytól való erős elválasztottságát. Emiatt Alaptörvényi felhatalmazás kell ahhoz, hogy a polgármesterre államigazgatási jogkörök telepíthetőek legyenek. Alaptörvény külön rögzíti: A helyi önkormányzatok és az

állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. Ez a szabályzás a működés-orientált jelleget erősíti. Az Alaptörvény meghatározza az autonómia alapvető területét, így tartalmazza a szervezeti és működési rendet is. Leírja, hogy az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorolhat, önállóan gazdálkodik, vállalkozást folytathat, dönt a helyi adókról, jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket hozhat létre, tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, szabadon társulhat, együttműködhet más önkormányzatokkal.

3. Az Alaptörvény nem határozza meg, hogy mely területi szinten működjön az önkormányzat, ezt az Mötv tartalmazza.

4. Az Alaptörvény az önkormányzatok kapcsán már törvényességi ellenőrzésről tesz említést. Ez rendszeresebb és erősebb beavatkozást jelent a Kormány részéről. Változatlanul megmaradt viszont, hogy az Ogy rendelkezik a felosztás jogával.

5. Az önkormányzati rendelet is jogszabálynak minősül, melyben általánosan kötelező magatartási szabályokat lehet megállapítani.

6. Az önkormányzatok önálló igazgatási hatáskörükben a helyi közügyeket intézve közhatalmat gyakorolnak, ezért hatóságoknak kell őket tekinteni.

Önkormányzati feladatok és önkormányzat típusok Mötv az önkormányzati feladatok alapvető típusait határozza meg. (keretjellegű)

1. Általa önként vállalt feladat- és hatáskörök: Ezeket a helyi önkormányzat, képviselő-testület, helyi népszavazás dönti el. Vállalás önként történik, tárgy lehet minden olyan helyi közügy önálló megoldása, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

2. Átvállalt állami feladatok: A helyi önkormányzat állammal kötött külön megállapodás alapján állami feladatokat vesz át és lát el.

3. Átvállalt önkormányzati feladatok: egyes települések közötti gazdasági teljesítőképességbeli eltérésekre vezethetőek vissza. Kötelező feladat és hatáskör ellátását más települési önkormányzat vagy önkormányzati társulás is önként átvállalhatja.

4. Kötelező önkormányzati feladatok: Mötv 20 pontban rögzíti: Pl.: településfejlesztés, településrendezés, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi infrastruktúra, egészségügyi alapellátás, stb.

5. Államigazgatási feladat- és hatáskörök: Kormányrendelet, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző számára államigazgatási feladat – és hatáskört állapíthat meg.

6. Kötelező feladatok telepítése az egyes önkormányzattípusok figyelembevételével történik. Települési önkormányzatok: községekben, városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben vannak. Fővárosi önkormányzat: egyszerre területi és települési önkormányzat is. Megyei önkormányzat: Területi önkormányzat. Mind egymástól elérő feladat – és hatáskörrel rendelkeznek. Feladatkiosztás bázisa a községi önkormányzat: Köteles ellátni a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások igénybevételét biztosítják. Járásszék városi és városi önkormányzat: Közszolgáltatásokat látnak el, melyeket a saját területén és vonzáskörében vagy a járás egész területén képes biztosítani. Megyei jogú város önkormányzata: olyan közszolgáltatások teljesít, amely a megye egész területére kiterjed. (minden megyeszékhelyváros ilyen)

XIII/2. A közigazgatási jog fogalma és szabályzási területei Jogrendszer: Egy időben létező vagy alkalmazott normák összessége. Ide tartoznak az adott időben érvényesnek tekintendő és hatályos normák, valamint az érvényesnek tekintendő, de már nem hatályos normák. Ulpianus: A közjog Róma ügyeivel foglalkozik, a magánjog az egyének érdekeivel. è Közjog: Az állam, mint közhatalom birtokosának ügyeivel kapcsolatos normákat tartalmazza. (Magánjog: A jogalanyok egymás közötti vagyoni jellegű viszonyait szabályozza.) Közjoghoz tartozik: alkotmányjog, közigazgatási jog, büntető jog, pénzügyi jog Közigazgatási jog: A közjog része. Elsősorban a magánjogtól kell elhatárolni: A közigazgatási jog az állam és az egyén jogviszonyait szabályozza. => Ezért el kell határolni a büntetőjogtól is. A közjogon belül el kell határolni az alkotmányjogtól. => A közigazgatási jog az alkotmányjog által meghatározott keretek között az állami akarat megjelenítését, hordozóját, és érvényesítését szabályozza. Az alkotmányjog körülöleli a közigazgatási jogot. A közigazgatási jogviszonyok más jogágak által szabályozott jogviszonyokkal együtt jelennek meg. Madarász è Közigazgatási jog: Azoknak a szabályoknak, jogi normáknak az összessége, amelyek az alkotmányjogi szabályzás keretei között a természetes személyek és szervezetek valamint az állam közötti jogviszonyokat szabályozzák, és amelyek megalkotásában és érvényesítésében a közigazgatási szerveknek szerepük van. A közigazgatási jog egyes normáit a törvényhozás alkotja, másokat a közigazgatási szervek. Közigazgatási jog szabályozási területei Közigazgatási jog: Azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek az alkotmányjogi szabályzás keretei között a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására állami közhatalom birtokában nagyrészt jogalkalmazás útján végzett szervezést, döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák, és amelyek érvényesítésében a közigazgatási szerveknek szerepe van. Közigazgatási jog jellemző szabályozási területe: Három területet érint. Olyan normákból áll, amelyek szabályozzák a társadalom tagjainak magatartását, a magatartás befolyásolásának a módját és a befolyásolás gyakorlóit. A közigazgatási jog normái szabályozzák a közigazgatási szervezetrendszert, az általa követendő eljárást, és az alkalmazandó magatartási szabályokat.=>

- A jogalanyok magatartásának befolyásolására vonatkozó szabályok => Anyagi jog - Magatartást előíró vagy kikényszerítő szervezetekre vonatkozó szabályok =>

Szervezeti jog - A magatartás kikényszerítésének módját és a közigazgatás működésének rendjét

meghatározó szabályok => alaki vagy eljárási jog A közigazgatási joghoz mint jogághoz, tehát a közigazgatási anyagi, közigazgatási alaki, és közigazgatási szervezeti jogszabályok tartoznak. XIV/1. Az aktusok, az aktustan általános fogalmi elemei, elméleti alapja, jelentősége, és jogszabályi megjelenése, használata az AB gyakorlatában. Az aktusok általában, az aktusfogalom jogszabályi megjelenése

A Közigazgatás szerveinek jogi hatás kiváltására irányuló cselekvéseit közigazgatási aktusoknak nevezzük. A közigazgatás működésének a kérdéseire az aktusok osztályzásával lehet választ kapni. Három osztályba soroljuk őket. - Különböző célok, eredmények elérését célzó, önmagában jogi jelentőséggel nem bíró szakirányú aktusok - A szakirány megvalósítását lehetővé tévő, irányt szabó, célkitűző jellegű szervezeti aktusok - Közigazgatási jogi aktusok, lényege az akaratnyilvánítás Jogi aktusokon belül kiemelkedik az egyoldalú közigazgatási aktusok, melyek a közhatalom gyakorlásából erednek és ez okozza a jogi hatásukat. Magyar jogtudományban általánosan elfogadott nézet: A közigazgatási aktus a közigazgatási szervek jogi jelentőségi cselekménye, amely vagy kötelező magatartási szabályok előírásában áll, vagy konkrét közigazgatási jogviszonyok keletkezését, megszűnését, módosulását eredményezi. Azok a cselekmények alkotják, amelyekkel a címzettek részére általánosan vagy egyedileg meghatározott magatartást állapítanak meg. Az aktus segít az érvényes közigazgatási jogról és annak működéséről világos és könnyen kezelhető leírást adni. Az aktustan elemzési eszköz a közigazgatási jogviszonyban. Korábbi alkotmánybírósági törvény: Az aktusok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei. Az aktusokat kibocsátják. Aktus-fogalom másik értelmezése: európai uniós jogrend: Az aktus az Unió vagy a közösségek arra feljogosított szervének a tagállamok jogalanyaira nézve kötelező erejű jogi aktusok. Pl.: irányelvek, Európai Tanács rendeletei Aktusfogalom használata az AB gyakorlatában Az AB az általános aktus fogalmát nem definiálja, mindig valamilyen jelzővel használja csak (normatív aktus, közhatalmi aktus, egyedi államigazgatási aktus, stb.) Az aktusokat hatáskör-kijelölő szerepben használja. Valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsát ki, amelyet a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ. Az AB a hatáskör megjelölésénél az aktusban foglalt rendelkezések jogi jellegét tekinti irányadónak. Általánosan levonható tételek:

- az aktusok elnevezése többféle lehet - aktusnak van formája és tartalma - az aktusok jogi megítélésénél az aktusban foglalt rendelkezés jogi jellege dönt - vannak normatív és egyedi aktusok - a jogszabályok normatív aktusok - állami irányítás egyéb jogi eszközei is normatív aktusok - aktusokba rendelkezéseket foglalnak - a közigazgatás szervein kívüli jogalanyokra magatartási szabályt alkotni csak

közigazgatási aktusba lehet Legfelsőbb bíróság értelmezése: A közigazgatási hatóságok határozatai és végzései aktusnak minősülnek, mert a hatóság döntését tartalmazzák. Megítélésükre az aktusban foglalt rendelkezése az irányadó. A közigazgatási aktus fogalma és használhatósága A közigazgatási aktus cselekvés, természetes személy cselekménye. A közigazgatási döntéshozatal láncolatának az elemei, vagyis döntések, azaz a törvények által megengedett lehetőségek közti választást tartalmazó akarati jelenségek, melyeknek jogi hatásuk van. Az

aktusnak mindig van hatása, jogi hatás elérését célozza. Aktus elnevezés alatt különböző jogi formákat értünk (határozat, végzés, rendelet, stb.) Közigazgatási aktus: (1) valamely közigazgatási jogalany (2) a számára jogszabályban megállapított feladatai ellátása érdekében kibocsátott (3) akaratnyilatkozatát, illetőleg cselekvését, amelynek jellemzője, hogy (4) hatására az aktus címzettjének jogi helyzetében változás következik be, továbbá (5) az aktus és a jogi hatás között okozati összefüggés van. Cselekmények csoportosítása Alanyi oldalról nézve két félék lehetnek:

- A közigazgatási szerv testület formában kerül megszervezésre, a szervet megillető hatásköröket egy testület gyakorolja, a szerv csak kollektívan tud cselekedni. (helyi önkormányzat képviselő-testülete, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság)

- Ha a szerv egyszemélyi vezetés alatt álló szerv, akkor a szerv cselekményei a vezetők, a cselekvésre jogosult tisztségviselők szerv nevében végzett cselekményei.

Szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg két féle módon: - Egy meghatározott személy lesz a hatáskör alanya - A hatáskör a szervet magát illeti meg. A szerv vezetője gyakorolja a hatáskör, ő dönt a

gyakorlásáról. èA központi államigazgatási szervek egyszemélyi vezetés alatt állnak, feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket a szerv vezetőjének kell címezni. Ha a vezető a hatáskörét írásbeli cselekmény útján gyakorolja, akkor kiadományozási jogkörrel rendelkezik. Jogi hatás szempontjából a cselekmények:

- Jogi hatásúak => Amikor a címzett jogalany jog helyzetében az aktus hatására változás következik be. Változás lehet: - új jogosultság keletkezése

- meglévő jogosultság kiterjesztése, leszűkítése - meglévő jogosultság megszüntetése - új kötelezettség keletkezése - meglévő kötelezettség kiterjesztése,

megszüntetése, leszűkítése - Nem jogi hatásúak

Normatív és egyedi aktusok Különbség a címzettekben és a bennük rejlő jogi hatásban van.

1. Normatív aktusok címzettjei vagy meghatározatlan számúak vagy nagyszámúak. (valamilyen tulajdonság alapján) Egyedi aktusoknál a címzettek midig konkrétan meg vannak határozva. (egyediesítve vannak) Az aktusban foglalt címzettek meghatározása zárt, ha a rendelkezés egyediesítő tulajdonságai alapján meghatározza a konkrét címzetteket és ebben változás csak rendelkezés megváltoztatásával lehetséges. Nyílt, ha a címzetti kör meghatározása nem szükséges a rendelkezés megváltoztatásához.

2. Normatív aktusban előírt magatartást a címzettek folyamatosan jogosultak/kötelezette teljesíteni, és nem okoz közvetlen változást a címzett jogi helyzetében. Az egyedi aktusa címzett viszonyaiban, jogi helyzetében maga okoz konkrét változást.

XIV/2. A helyi önkormányzatok szabályzásának alkotmányos alapjai. A helyi önkormányzás és a helyi közügyek és a helyi önkormányzat fogalma. A közvetlen önkormányzás. Az önkormányzati alapjogok. 5. Fajtái: Az Alaptörvény nem rögzíti a helyi önkormányzatok fajtáit, csak egyet

nevesít: megyei önkormányzat. Az Mötv: A helyi önkormányzás a település, megye választópolgárai közösségének a joga, mely során érvényre jut az állampolgári felelősség érzés, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. Helyi önkormányzáshoz való jog: felelősségi és kötelezettségi szabályokat is tartalmaz. A közösség tagjai kötelesek ön gondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket és hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, valamint betartani a közösségi együttélés szabályait.

6. Önkormányzat működésének a lényege: Alaptörvény szerint: a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása. A helyi népszavazás a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek eldöntésének a módja. Helyi közügyek: Az önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreit jelenti.

7. Törvényi szabályzási szint a helyi közügyekről: A helyi közügyek intézése során az önkormányzat a törvényi keretek között járhat el. Ezt a keretet csak törvény állapíthatja meg. Alaptörvény: 2 mód van a helyi közügyek intézésére: 1. önkormányzat rendeletet alkot, 2. önkormányzat határozatot hoz. Bármelyiket alkalmazza, önállóan igazgat. Az önállóságról az Alaptörvény rendelkezik, csak az Alaptörvényben lehet korlátozni.

8. Alaptörvény rögzíti a legfontosabb közügyeket: - Szervezeti és működési rend meghatározása - Helyi adók fajtáinak és mértékének a maghatározása, az önálló adóztatás. - Önálló gazdálkodás az önkormányzati tulajdonnal és a pénzügyi forrásokkal. Korlátja,

hogy annak alapja a saját költségvetés. - Választás útján jönnek létre az önkormányzati szervek. A választópolgárok általános

és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók szabad akaratát biztosító választásokon, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják meg 5 évre a képviselőket és polgármestereket.

- Jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. - Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, jogosult érdekképviseleti szövetséget

létrehozni, együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

Rendeletalkotás és annak elmulasztása

4. Önkormányzási autonómia alapvető feltétele: általánosan kötelező helyi magatartási szabályok megalkotása. Önkormányzat 2 féle rendeletet alkothat. A rendelet vagy eredeti jogkörben születhet: törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. Ilyenkor a rendeletalkotás közvetlenül az Alaptörvényen nyugszik. De rendelet alkotható származékos jelleggel is: törvényben kapott felhatalmazás alapján. Mindenkori feltétele: más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

5. A helyi önkormányzatok a közigazgatás integráns része, de nem részei a Kormány által irányított államigazgatási szerveknek. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően meg kell küldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha azt, vagy egy rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál a felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot a bíróságok bírálják el.

6. Önkormányzati jogalkotási mulasztás: Ha eredeti módon történik a rendeletalkotás, akkor a mulasztás fogalmilag kizárt. Ha a helyi rendeletek törvényi felhatalmazáson

7. nyugszik, akkor az önkormányzatnak nemcsak joga, de kötelezettsége is a rendeletalkotás. Ha ennek nem tesz eleget, kormányhivatal bírósághoz fordulhat. A bíróság határidőt szab a rendelet megalkotására. Ha ezután sem történik semmi, a kormányhivatal maga hozhat rendeletet. A nemperes eljárások szabályait kell alkalmazni.

Alaptörvény, mint az önkormányzati rendszer kerete

7. A helyi önkormányzatok új szabályzásában számos rendelkezést teljesen vagy majdnem teljesen átvett a régi Alkotmányból. Csak az szabályok mögötti koncepció különböző teljesen.

8. Sok rendelkezés az Alkotmányhoz képest hiányzik az Alaptörvényből. Az Alkotmány a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjogra építette a helyi önkormányzati rendszer szabályzását. Ezek a rendelkezések az új alaptörvényből hiányoznak. Az Alaptörvény a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlására helyezi a hangsúlyt, de változatlanul érvényesül benne az önkormányzati igazgatás és az államigazgatás elválasztása. Ezt maga az alaptörvény tartalmazza, mutatja az önkormányzatoknak a Kormánytól való erős elválasztottságát. Emiatt Alaptörvényi felhatalmazás kell ahhoz, hogy a polgármesterre államigazgatási jogkörök telepíthetőek legyenek. Alaptörvény külön rögzíti: A helyi önkormányzatok és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. Ez a szabályzás a működés-orientált jelleget erősíti. Az Alaptörvény meghatározza az autonómia alapvető területét, így tartalmazza a szervezeti és működési rendet is. Leírja, hogy az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorolhat, önállóan gazdálkodik, vállalkozást folytathat, dönt a helyi adókról, jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket hozhat létre, tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, szabadon társulhat, együttműködhet más önkormányzatokkal.

9. Az Alaptörvény nem határozza meg, hogy mely területi szinten működjön az önkormányzat, ezt az Mötv tartalmazza.

10. Az Alaptörvény az önkormányzatok kapcsán már törvényességi ellenőrzésről tesz említést. Ez rendszeresebb és erősebb beavatkozást jelent a Kormány részéről. Változatlanul megmaradt viszont, hogy az Ogy rendelkezik a felosztás jogával.

11. Az önkormányzati rendelet is jogszabálynak minősül, melyben általánosan kötelező magatartási szabályokat lehet megállapítani.

12. Az önkormányzatok önálló igazgatási hatáskörükben a helyi közügyeket intézve közhatalmat gyakorolnak, ezért hatóságoknak kell őket tekinteni.

Önkormányzati feladatok és önkormányzat típusok Mötv az önkormányzati feladatok alapvető típusait határozza meg. (keretjellegű)

7. Általa önként vállalt feladat- és hatáskörök: Ezeket a helyi önkormányzat, képviselő-testület, helyi népszavazás dönti el. Vállalás önként történik, tárgy lehet minden olyan helyi közügy önálló megoldása, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

8. Átvállalt állami feladatok: A helyi önkormányzat állammal kötött külön megállapodás alapján állami feladatokat vesz át és lát el.

9. Átvállalt önkormányzati feladatok: egyes települések közötti gazdasági teljesítőképességbeli eltérésekre vezethetőek vissza. Kötelező feladat és hatáskör ellátását más települési önkormányzat vagy önkormányzati társulás is önként átvállalhatja.

10. Kötelező önkormányzati feladatok: Mötv 20 pontban rögzíti: Pl.: településfejlesztés, településrendezés, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi infrastruktúra, egészségügyi alapellátás, stb.

11. Államigazgatási feladat- és hatáskörök: Kormányrendelet, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző számára államigazgatási feladat – és hatáskört állapíthat meg.

12. Kötelező feladatok telepítése az egyes önkormányzattípusok figyelembevételével történik. Települési önkormányzatok: községekben, városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben vannak. Fővárosi önkormányzat: egyszerre területi és települési önkormányzat is. Megyei önkormányzat: Területi önkormányzat. Mind egymástól elérő feladat – és hatáskörrel rendelkeznek. Feladatkiosztás bázisa a községi önkormányzat: Köteles ellátni a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások igénybevételét biztosítják. Járásszék városi és városi önkormányzat: Közszolgáltatásokat látnak el, melyeket a saját területén és vonzáskörében vagy a járás egész területén képes biztosítani. Megyei jogú város önkormányzata: olyan közszolgáltatások teljesít, amely a megye egész területére kiterjed. (minden megyeszékhelyváros ilyen)

XV/1. A közigazgatási jogi norma fogalmának elemei, szerkezete, rendszerezésének szempontjai, fő csoportjai és egyes típusai. A közigazgatási jogi norma - Közigazgatási jogi norma is norma. - Közigazgatási jogi norma is közjog része, érvényesítése az állami közhatalom birtokában történik. - A közigazgatási jog 3 elkülöníthető szabályozási területre bontható. A közigazgatási jogi norma is norma => Az állam által alkotott általános magatartási szabályt nevezzük normának. A norma tényállából és jogkövetkezményből áll. => Nem létezik tipikusan közigazgatási norma. => A közigazgatási jog normák konkrét megjelenési formáiban általában nem látszik a tényállás-jogkövetkezmény szerkezet, de ilyennel minden norma rendelkezik. A normaszerkezet első eleme: Tényállás A kondicionális vagy a hipotetikus norma rendelkezik tényállással. A kategorikus norma folyamatosan érvényesítendő magatartási szabályt tartalmaz. DE minden norma rendelkezik tényállással, még ha a konkrét megjelenési formájában ez nem is látszik. è Minden normának van szükségszerűen tényállása. A különbség az, az, hogy a tényállás kifejezetten látszik-e vagy sem. A normák között különbség van aszerint is: Egyetlen tényállási elemet tartalmaznak (egyszerű tényállás) vagy többet (összetett tényállás). Összetett tényállás elemei lehetnek egymás mellett érvényesülők (konjuktív) vagylagos (alternatív) vagy egymást kizáróak (diszjunktív). A normaszerkezet második eleme: Jogkövetkezmény Jogkövetkezmény lehet szankció jellegű, vagy nem szankció jellegű. Jogkövetkezménnyel minden közigazgatási jogi norma rendelkezik. Közigazgatási jogi norma jellemzően kógens, így a jogkövetkezmények lehetnek:

Ø Előíró: Magatartás kötelező tanúsítását írja elő. Ø Megengedő: Magatartás tanúsításához járul hozzá. Ø Tiltó: Magatartás tanúsítását nem engedi meg. Ø Szankcionáló: Magatartás tanúsítását joghátránnyal fenyegeti.

Közigazgatási jogban gyakori a nem szankció jellegű jogkövetkezményű norma. A normák, amelyek külső szereplők magatartására irányulnak, mindig szankció jellegű jogkövetkezményt tartalmaznak. Közigazgatási jogi normák osztályzása:

1. Nem szankció jellegű jogkövetkezményű normák: A szervezeti normák, alaki normák közül az egyes eljárási szabályok (belső eljárás, ügyvitel), anyagi normák közül hatáskört megállapító és feladatkört kijelölő normák.

2. Normák, melyek jogcselekmény érvénytelenségét vonják maguk után: Szankció jellegű normák. Jellemzően az alaki jogi normák közé tartozó külső eljárási szabályok és ügyrendi szabályok.

3. Normák, ahol a szankció önálló normában jelenik meg: Kötelezettséget megállapító, szankcionáló normák. Anyagi jogi szabályzási forma.

4. Kifejezett szankciót tartalmazó norma: anyagi jogi tiltó szabályok ilyenek. Szabályzási módok a közigazgatási jogban: Kétféle szabályzási mód van:

1. Egyes normák önmaguktól érvényesülnek: Közvetlenül vagy ex lege érvényesülnek.

2. A normákat jogalkalmazás útján konkretizálni, érvényesíteni kell. 1. Ex lege szabályzási mód: A jogszabálynak közvetlenül, jogalkalmazói közreműködés nélkül kell kiváltania joghatást, befolyásolnia a jogalanyok magatartását. Pl.: közúti közlekedés szabályai. A normák az önkéntes jogkövetés eredményeként érvényesülnek. Ilyenek a szervezeti és az alaki szabályzási normák. Akkor hatékony, ha az önkéntes jogkövetés elmulasztására a jogalkotó szankciót ír elő. Ex lege szabályzás csoportosítása:

A) Megengedő szabályzás: Alanyi jogot biztosító anyagi jogi szabályok, nem jellemző a szankció.

B) Tiltó szabályzás: A jogalany nem tevére – cselekvéstől való tartózkodásra köteles. Szükségszer a szankció.

C) Előíró szabályzás: Tevésre vonatkozik, de a cselekvés meghatározott formáját a végrehajtásnál követni kell.

D) Korlátozó szabályzás: A megengedőnek és a tiltónak a kombinációja. A jogalany tevékenységét feltételekhez köti, azaz korlátozza.

E) Kivételt meghatározó szabályzás: Egy feltételt határoz meg, fennállása esetén a tilalom vagy az előírás nem érvényesül.

2. Jogalkalmazás útján biztosító mód: A norma önkéntes jogkövetés útján való érvényesülése kizárt, szükség van egy közigazgatási szerv cselekvésére. Három fő típusa: megengedő, tiltó, korlátozó. Közigazgatási jogi szankció A közigazgatási jogi norma egyik jogkövetkezmény. A közigazgatási jog feltételezi a szankciót.

Ø A közigazgatási jogban a szankció mindig joghátrány jellegű. Ø Léte a norma alanyától, címzettjétől függ. Ø A közigazgatási jog egyes szabályozási területei nem igényelnek szankciót:

Anyagi jogi normák közül a hatásköri és feladatkijelelő normák. Ø Szankció alkalmazásának a feltétele a jogellenesség. Ø Az alaki szabályok közül az eljárási normák szankciója az érvénytelenség. Ø Anyagi jogi jogosító szabályok esetén a szankció expressis verbis nem

értelmezhető. Ø Anyagi jogi kötelező és tiltó szabályok igénylik a szankció létét. Ø A szankció tartalma szerint lehet: önmagától beálló (jogvesztő), vagy

alkalmazott joghátrány. Ø Szankció lehet: büntetés, (bírság) vagy kikényszerítő tevékenységre irányuló. Ø A közigazgatási jogban a szankció kikényszerítés útján is érvényesíthető. Ø A kényszerítés, a szankció lehet vagyoni vagy naturális (fizikai) jellegű.

XVI/1. A nem jogi hatású cselekményekés az egyéb jogi eszközök fogalma és fajtái. Nem jogi hatású cselekmények: A közvetlenül nem jogi hatás kiváltására irányuló cselekmények önmagukban nem hoznak változást a címzett jogi helyzetében. Reálcselekmények Szűkebb értelemben a közigazgatási szervezethez az államigazgatás szervei, helyi önkormányzati igazgatási szervek és a köztestületi igazgatási szervek tartoznak. Tágabb értelemben azok a szervek is ide tartoznak, melyek a közigazgatási feladatok ellátásában részt vesznek; közintézetek, közalapítványok, közüzemek, közvállalatok. A közüzemek, közintézetek, közvállalatok humán- vagy reál közszolgáltatásokat nyújtanak. (oktatnak, gyógyítanak, szociális gondoskodást végeznek, távhőt, áramot, vizet szolgáltatnak) Az ilyen szolgáltatásnyújtó tevékenység a reálcselekmény. Döntés előkészítési cselekmények Az igazgatási feladatokat ellátó közigazgatási testületnél lehet erről szó. A döntés előkészítés egyrészt a közigazgatás egyik kiemelt funkciója (az állami döntések előkészítése). Másrészt jelen van a közigazgatás saját döntéseinél is. Ilyen cselekmények lényege a döntés alapjául szolgáló javaslatok, tervezetek elkészítése, tervező és javaslat-előkészítő cselekmények végzése. E cselekmények nem gyakorolnak az igazgatottakra közvetlen jogi hatást. Ügyviteli cselekmények (belső működés) Az igazgatottakra közvetlenül hatást nem gyakorol, így jogi hatása sincsen. Ez a tevékenység az ügyvitel. Minden köztisztviselő végez ilyen tevékenységet. Ügyvitel: Olyan nem aktus jellegű államigazgatási cselekményből áll, melyeket egy-egy államigazgatási szervezeten belül végeznek az aktusok létrehozásában és az államigazgatási szerv egyéb cselekményi rendjének biztosításában. Sajátos elkülöníthető része az iratkezelés. Az ügyviteli cselekményeket az aktusok kibocsátása után kell végezni. Az igazgatottakra hatást, de nem jogi hatást gyakorló cselekmények

1. Ellenőrzési cselekmények: Nem gyakorolnak jogi hatást a címzettekre. Az ellenőrzést követő aktus kibocsátása már nem az ellenőrzési cselekmény része. Több fajtája van, kiemelkedi a hatósági ellenőrzés. A közigazgatási szervezetrendszeren belül érvényesülő ellenőrzésnek is több formája van: szabályszerűségi ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés, rendszerellenőrzés, teljesítmény-ellenőrzés, megbízhatósági ellenőrzés, informatikai rendszerek ellenőrzése.

2. Instruális cselekmények: Az irányító vagy a vezető nem jogi eszközzel segíti elő a hatékonyabb, eredményesebb tevékenységet, főként a pszichikai ráhatás eszközeivel.

3. Szervezési cselekmények: Az elérendő célokhoz szükséges feltételek megteremtése, összehangolása, a cselekvés célra irányultságának biztosítása.

4. Tájékoztatási vagy felvilágosítási cselekmények: Célja lehet egyes ügyfelek felvilágosítása jogairól, kötelezettségeiről, vagy tájékoztatás döntésekről.

XVI/2. A központi államigazgatási szervek I: A Kormány és a szervei jogállása, hatásköre, működése és a kormánybizottságok. A központi államigazgatási szervek egyszemélyi vezetés alatt állnak, így hatáskörét a szerv vezetőjének kell címezni. Kormány és szervei A Kormányt az Alaptörvény hozza létre, alkotmányos alapintézmény. A végrehajtó hatalom központi és a kormányzati tevékenység meghatározó intézménye. A Kormány a központi államigazgatás és a közigazgatás egészének legfőbb, általános hatáskörű központi szerve, hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe. Politikáját a miniszterelnök határozza meg, irányítja a miniszterek tevékenységét, a miniszterek irányítása lá nem tartozó kormányhivatalokat, rendvédelmi szerveket és a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Kormány testületi szerv, tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. Működését Kormány határozat szabályozza. Heti üléseit a miniszterelnök vezeti. A miniszterelnököt a miniszterelnök helyettes helyettesíti. A Kormány irányítja saját szervein kívül a minisztériumokat, kormányhivatalokat, rendvédelmi szerveket, más államigazgatási szerveket hozhat létre. Kormány saját szervei: Kormánykabinetek, kormánybizottságok, Kormány által létrehozott javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó testületek, és a kormánybiztosok. A Kormány gazdaságpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekben az ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabinetet hozhat létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, miniszterelnök által kijelölt személyek. Javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó testületek nem rendelkeznek ügydöntő jogkörrel, nem államigazgatási szervek. Kormánybiztos a Kormány határozatával miniszter, két évre kinevezett miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes, illetve más személy, akinek a tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A Kormány rendelettel felruházhatja a Kormány irányítása alá tartozó szervek tevékenységének az irányításával. Saját titkársága van. Kormánybizottságok A Kormány a hatáskörébe tartozó, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. A Kormány szerve, központi államigazgatási szerv. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, üléseire állandó jelleggel meghívott személyek köre, és a tagok helyettesítésére jogosult állami vezetők. XVIII/1. A közigazgatási aktusok és a bírósági felülvizsgálat. A közigazgatási aktusok jog alá rendeltsége (materiális és formális értelemben vett közigazgatási jogi aktusok, administratio pura – administratio contentiosa Kizárólagosság és törvényes megengedettség Mikor és milyen tartalommal vizsgálhatóak felül az aktusok a bíróságok által? Közigazgatási aktusok bírósági befolyásolására két szó van: ellenőrzés és felülvizsgálat. Mindkét bírósági beavatkozás lényege: A bíróság dönthet az aktus megvizsgálása után annak törvényes megengedettségéről és a törvénysértő aktus érvényesülését megakadályozza. Törvényes megengedettség: A helyzet, amikor az aktus alapjául szolgáló felhatalmazások megengedik-e az adott tartalmú aktusnak, az adott eljárásban, formában, módon való kibocsátást. Törvénysértő az aktus, ha azt:

- nem azzal a tartalommal - nem abban a formában bocsátották ki, melyet a tv előír. - A kettő együtt érvényesül (tartalom+forma) Ilyenkor az aktus hibás.

Törvényesen meg nem engedett aktus érvényesülésének megakadályozása: A bíróság olyan döntést hoz, mely megakadályozza, kizárja, hogy az aktus kifejtse a rendelkezésébe foglalt jogi hatásokat. è A bíróság döntése kizárja, hogy a törvénysértő aktus vagy formailag törvényes, de törvénysértő tartalommal bíró aktus érvényesüljön. Két módon történhet: 1.) az érvényesülés megakadályozásával. 2.) a már bekövetkezett érvényesülés további hatásának a kizárásával. Bírósági ellenőrzés kikötése: A bíróságok ne vegyék át a közigazgatási szervek szerepét és feladatát. (alkotmányossági alapelv is) Az aktusok érvényesülésébe, a célzott jogi hatásuk bekövetkezésébe a bíróságok és közigazgatási szervek is beavatkozhatnak. Ezek általában felettes, irányító vagy vezető szervek. E szerint az aktusok csoportosítása:

1. Vannak olyan aktusok, amelynek kizárólag közigazgatási szerv határozza meg a tartalmát és a döntés formai érvényességét. (A bíróság nem dönthet az érvényességről) Ennek két fajtája: - egyetlen szerv határozza meg az aktus

- Aktus kibocsátó szerven kívüli másik szerv határozza meg. Ezekben az esetekben az aktusba foglalt rendelkezést és magát az aktust a közigazgatás szerve a kizárólagosság lehetőségével határozza meg. 2. Bíróság által felülvizsgálható aktusok: - vegyes aktusok => bíróság és közigazgatási szerv is felülvizsgálhatja - A bíróság megsemmisítheti az aktust => A tiltott tartalmat kiveszi a jogrendből. - A bíróságot megilleti a megváltoztatási jogkör is az aktust illetően => A bíróság saját

akaratát helyezi a közigazgatási szerv akarata helyébe. Közigazgatási aktusok bírósági/közigazgatási szerv általi felülvizsgálata: Az aktusok tényleges megfeleljenek azoknak a törvényi rendelkezéseknek, melyek alapján kibocsájtják őket. A különbség, csak az, hogy a bírósági ellenőrzés független, pártatlan. Administratio pura – administratio contentiosa A közigazgatási aktusoknak, melyeket a bíróság felülvizsgálhat a jogi jellege minőségileg erősebb.=> Materiális jogi aktusok. A bíróság által felül nem vizsgálható aktusokat is szabályozzák, de csak jogszabályok, ezért a jogi jellegük minőségileg gyengébb. => formális jogi aktusok. A materiális értelemben vett aktusok valósítják meg az administratio contentiosa-t, a jogvitás közigazgatást. Érvényesülésüket az igazgatás minden szintjén jellemző hatalom garantálja, és a bíróságok döntésének az ereje is. Törvényességüket a megsemmisítés szavatolja. Közvetlen jogi garanciájuk van. A formális értelemben vett aktusok valósítják meg az administratio pura-t, a puszta igazgatást. Ez csak olyan igazgatás, melyet hatalomnak nevezünk. Érvényesülésüket az igazgatásra jellemző hatalom jelenléte garantálja. Törvényességük a kibocsátó garantálja és a benne vetett bizalom. Nincs közvetlen jogi garancia, csak közvetett, áttételes garancia a parlament, az ombudsman és az ügyész törvényességi ellenőrzése. Materiális értelem vett aktusok nem csak a közigazgatási szerven kívülre ható aktusok között vannak, tehát nem egyenlők a hatósági aktusokkal. Jelen vannak a szervezetrendszerhez tartozó aktusok között is. Ezek a kibocsátó közigazgatási szerven kívülre hatnak, de szervezetrendszeren belül maradnak.

Vannak szervezetrendszeri aktusok, melyek konkrét szerven belül irányulnak mégis materiális aktusok, ilyenek a hivatalbetöltéssel összefüggő aktusok, a személyzeti aktusok.

XVIII/2. Az autonóm államigazgatási szervek sajátos jogállása, jellemzői, típusai. Az egyes autonóm államigazgatási szervek jogállása, feladat-és hatásköre, szervezete. Az autonóm államigazgatási szervek az Ogy által létrehozott, a Kormány áltan nem irányított és nem felülvizsgált különös jogállású központi államigazgatási szervek. Az össze államigazgatási szervtől különbözik:

- Ogy törvényben hozza létre, de nem az Alaptörvény előírása folytán. => Nem alkotmányos jogállásúak, nem szükségképpenik. KIVÉTEL: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, mert ennek létrehozását az Alaptörvény rendeli el.

- A Kormány sem irányítási, sem felügyeleti jogot nem gyakorol felettük. Szervezetüket és működésüket az Ogy szabályozza és tevékenységüket is közvetlenül figyeli. => Autonóm minőségük a Kormánytól való függetlenséget jelenti.

- Magas fokú pénzügyi önállósággal rendelkezik Az autonóm államigazgatási szervek az államigazgatás kiemelt jogállású és különös hatáskörű szervei. Jogállásuk szerint: decentralizáltak (funkcionális értelemben) Négy autonóm államigazgatási szerv van:

• Közbeszerzési Hivatal • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

XIX./1. A közigazgatási aktusok jogi kötöttsége általában; a mérlegelés Jogi kötöttség hiánya és a diszkréció kérdése Az aktusok jog általi meghatározottsága szűkebb értelembe a direkt aktusszabályozás. Az aktusok joghoz kötöttsége egyrészt az egész jogrendszerhez, másrészt az Alaptörvény szabályaihoz, az alkotmányos jogokhoz való kötöttséget jelenti. Ilyen értelemben a közigazgatás döntéseinek általános jogi határát jelenti az általános joghoz kötöttség. Tágabb értelemben a közigazgatási joghoz kötöttség a közigazgatás hatalmi jogkörének korlátozottságát jelenti. Az aktus joghoz kötöttségét a szerv döntési szabadságával szokták mérni. A döntési mozgásteret mérlegelésnek nevezik. A mérlegelést, mint műveletet, a mérlegeléses döntést diszkréciónak vagy diszkrecionális döntésnek hívják. A mérlegelési jog az aktus jogi kötöttségének egy sajátos fokozatát jeleníti meg. A joghoz kötöttség fokozatai A jogszabályi kötöttség szempontjából fokozatok állíthatóak fel. A közigazgatás alkotmányos államban a jog szabályai alá rendelten működik: A fokozatok mindig a jogi szabályzás mikéntjeként alakul.

• Kötött aktusok: A jogilag teljesen kötött aktusok szabályzása nem teszi lehetővé, hogy a jogalkalmazó többféle törvényes alternatíva közül válasszon. Klasszikus döntési autonómia nélküli jogalkalmazásról van szó. A jogi kérdésekben nincs döntési szabadság, a közigazgatási aktus teljesen kötött. A normahipotézis egyértelmű jogi kifejezésekből tevődik össze. A jogkövetkezmény, ha jogot kíván adni, azt alanyi jogként szabályozza.

• Döntési autonómiát hordozó aktusok: Kétféle jogalkotói megoldásra vezethetőek vissza: 1.) az absztrakció szintjének normaszövegben való megemelése által a jogszabály által használt fogalmak határozatlanabbá válnak. 2.) A közigazgatási döntési tér megnövelését eredményezi a norma diszpozíciójában. Ez a két megoldás kombinálható. Egyedi közigazgatási aktus kiadására feljogosító jogszabályi rendelkezés mérlegelési jogot ad a szervnek. Egyedi döntések főként a hatósági tevékenységben mérlegeléses aktus. MÉRLEGELÉS = jogi művelet, amellyel a jogalkalmazó szerv a jogszabályban biztosított többféle, egyaránt törvényes döntési alternatíva közül választ, e választás révén bizonyos mértékű döntési szabadságot élvezve adja ki az egyedi aktust. Két fő fajtája van: => érdemi mérlegelés

=> bizonyítási mérlegelés Érdemi mérlegelés A tulajdonképpeni mérlegelés, amely a jogszabály hipotézisében, jogkövetkezményében biztosított alternatívák közti választást jelenti. Eredményeként többféle egyaránt jogszerű, de célszerűségi fokban eltérő döntés születhet. Akkor van rá lehetőség, ha a jogszabályi tényállás egy vagy több elemében mód van többféle értelmezésre. Esetei: felhatalmazásos mérlegelések:

Ø Ha a jogi tényt jogszabályi megfogalmazása alapján többféleképpen is lehet értelmezni => a jogi norma mérlegelési jogot ad

Ø A jogi norma hipotézise egyetlen határozatlan jogi fogalomból áll. Jogkövetkezményi normaelméletben is biztosított a mérlegelési jog:

Ø A jogkövetkezmény mértékrendelkezést tartalmaz: Egy alsó és egy felső határt szab meg.

Ø Ha megengedő a szabályozás, ami felismerhető a –hat, -het képzőről és a lehet segédigéről.

Ø Keretszabály tartalmazása esetén: a cselekvésnek csak a keretét adja meg. Ø Jogalkotó megnevezi az egymással egyenrangú döntési alternatívákat.

(diszjunktív normák) Ø A jogszabály felhatalmazza a jogalkalmazót, hogy meghatározott feltételek

mellett a felelőségre vonásra irányuló eljárások esetében célszerűségi szempontok alapján eldöntse indít- e eljárást.

A mérlegelés szoros összefüggésben áll az aktus bírói felülvizsgálatával. A szabad mérlegelés nem jelent teljes kötetlenséget, mert ez is bizonyos mértékben jogilag kötött. Kizárt, hogy a közigazgatási bíráskodást végző fórum az alanyi jog vagy annak megsértése felől ítéletet hozzon. Az eljárási természetű mérlegelés és a kényszerű mérlegelés A mérlegelés törvényes döntési lehetőségek közüli választás. E választások az eljárásokban is jelen vannak. Az eljárási természetű mérlegelés egyike a bizonyítási mérlegelés, másika a végrehajtás során érvényesülő mérlegelés, harmadik a eljárás megindításával összefüggő opportunitás. Az opportunitás minden jogsértésre reagáló, felelősségre vonásra irányuló eljárást érint, ahol a jogsértés üldözése, a szankcionálása célszerűségi szempontoknak mond ellent. A közigazgatási eljárások egy része hivatalból is megindulhat. A bizonyítási mérlegelés egy eljárásban a bizonyítékok mérlegelését jelenti. A jogalkalmazó valamely bizonyíték alapján a konkrét tényállás valamely elemét valósnak találja-e vagy sem. A jogalkalmazási folyamat egyik részében, a tényállás tisztázásának, a bizonyításnak a szakaszában érvényesülő művelet. A közigazgatási jogalkalmazás során is a tényállást a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítják meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékelik és a meggyőződésük szerint bírálják el. Kiterjed a bizonyíték bizonyító erejének a megállapítására és a bizonyítékok egybevetésére. El szokták határolni az érdemi mérlegeléstől.

XIX/2. Központi államigazgatási szervek II: A minisztérium jogállása, szervezete, feladat- és hatásköreinek rendszere, a miniszterek jogállása, sajátos funkciója. A miniszterelnökség. A tárca nélküli miniszter. A minisztérium és a miniszterek A minisztériumot az Alaptörvény hozza létre, azaz szükségképpeni alkotmányos intézmény. (így van ez a miniszternél is) Az egyes minisztériumokat az Ogy egyszerű törvénnyel hozza létre. Jelenleg 8 minisztérium van: - Belügyminisztérium

- Honvédelmi Minisztérium - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Külügyminisztérium - Nemzetgazdasági Minisztérium - Emberi Erőforrások Minisztériuma - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Vidékfejlesztési Minisztérium

A minisztérium egyrészt a miniszter munkaszervezete, másrészt a Kormány irányítása és a miniszter vezetése alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. A minisztériumok egyszemélyes vezetés alatt állnak, a szükséges hatáskörök címzettje a szerv vezetője, a miniszter. A minisztérium a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv, melyet a miniszter vezet. A vezetési és irányítási hatásköröknek megfelelően a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát a miniszter utasításban adja ki, miután azt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a közigazgatási és igazságügyi miniszter) jóváhagyta. Miniszter: Alaptörvény alapján felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek. A minisztérium felső vezetését ellátó személyek az állami vezetők, akik közül a miniszter és az államtitkár politikai, a közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár szakmai vezetők. Államtitkár: akit a miniszterelnök a miniszter véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, a miniszter teljes jogkörű helyettese, tevékenységét a miniszter irányítja. Több államtitkár működik, az egyik a parlamenti államtitkár, aki a miniszter országgyűlési helyettese. Az államtitkár a miniszterelnöknek is felelősséggel tartozik. Közigazgatási államtitkár: Vezeti a minisztérium hivatali szervét, minden minisztériumban működik. Helyettes államtitkár: A miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki. Irányítja a miniszter feladat-és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, helyettesítheti az államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt. A minisztériumban miniszteri biztos működik. A miniszter nevezi ki az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok vagy a helyettes államtitkárok közül. Meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra nevezhető ki. A miniszter irányítja. Tárca nélküli miniszter Az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki. Feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. Jelenleg 2 tárca nélküli miniszter van:

- Miniszterelnök helyettes - Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon

képviseli Magyarországot

Miniszterelnökség Önálló jogállású központi igazgatási szerv. Nem alkotmányos jogállású központi államigazgatási intézmény. Sajátosságai

- A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszervezete, tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

- Benne a vezető államtitkár mellett további államtitkárok is működnek, akiknek működését a miniszterelnök irányítja. Őket a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki.

- Működnek benne helyettes államtitkárok - Része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelyet a miniszterelnök közvetlenül

irányít és az államtitkár vezet. - A benne működő titkárság vezeti a társa nélküli miniszter munkáját és a

kormánybiztosok tevékenységét. - A Miniszterelnökség vezetője az államtitkár.

XX/1. A méltányosság; az aktusokkal szembeni követelmények és a hibás aktusok. Méltányosság A jogi kötöttségnél merül fel a méltányosság kérdése. Fogalmáról nincs közmegegyezés. - Egy felfogás szerint:A jogalkalmazó szervnek az aktus címzettje számára az általánostól eltérő, kedvező elbánást biztosító, jó szándékú szemlélete. - szűkebb értelemben: Olyan jogalkalmazói döntés, melynek során a jogalkalmazó az ügyfél érdekében nem a főszabályt, hanem az ugyanabban a jogszabályban tételezett kivételes szabályt alkalmazza. => a mérlegelés a jogalkalmazás egyik változata A mérlegeléstől meg kell különböztetni a méltányosságot A méltányosság, amolyan pozitív diszkrimináció. A jogszabály megmondja, hogy milyen esetkörben, kinek a javára, milyen feltételek mellett hozható ilyen tartalmú döntés. Akkor méltányosság, ha a mérlegelés kizárólag a címzett javára szolgál és az általánostól a címzett számára kedvezőbb jogalkalmazási döntést eredményez. Madarász Tibor: a Méltányosság fő fajtái:

- A főszabálytól eltérő a címzettet a méltányosságból hozott döntés mentesíti egy kötelezettség alól

- Általános szabályhoz képest mérsékeltebb kötelezettségek megállapítása - Általános szabály jogot megvon, akkor a méltányos döntés a jog meghagyása - Általános szabály a jogot a címzett hátrányára módosítja, a méltányos döntés ettől

eltekint. A méltányosságnak két fajtája van:

• Jogalkalmazói méltányosság: A jogalkalmazó szervnek nincs jogszabályi felhatalmazása a méltányos döntésre, mégis így dönt. A jogalkalmazói szervre van bízva annak eldöntése, hogy milyen esetekben és milyen címzettek javára gyakorolja a méltányosságot.

• Jogalkotói méltányosság: A jogszabály maga ad felhatalmazást valamely rendelkezése alóli felmentére, valamely jogszabály rendelkezésének kedvezőbb alkalmazására. Az aktusokkal szembeni általános törvényességi követelmények Az aktusok a közigazgatási feladatok megoldását, a közigazgatási funkciók. A közigazgatás jogi eszközeinek ténylegesen a jogi előírások szerint kell megszületniük és érvényesülniük. Az aktusoknak hibátlannak kell lenniük. Csak a hibátlan aktus alkalmas, hogy kiváltsa a címzett jogi helyzetében a változást, amiért az aktust megalkották. Az aktusokkal szembeni követelményeket két csoportra lehet bontani:

- A követelményrendszer jogi/törvényességi követelményei - A követelményrendszer alkalmassági/célszerűségi követelményei

Az aktus akkor hibátlan, ha a törvényességi és az alkalmassági követelményeknek is megfelel. Ha valamelyik követelménynek nem felel meg, akkor hibás az aktus. A joghoz kötöttség tényének a hangsúlyozása a lényeg. Minden aktussal szemben vannak alapvető követelmények: megfeleljen minden jogi szabálynak, amely az aktus megalkotására vonatkozik. Az általános követelmények: Azok a követelmények, amelyek egy aktustípus esetében és az aktusok nagy csoportjánál, illetőleg valamennyi aktussal szemben érvényesíteni kell. Speciális jogi követelmények felsorolása lehetetlen.

Madarász Tibor: Az általános törvényességi követelmények: - Az alapvető törvényességi követelmény, hogy az államigazgatási szervnek legyen

jogképessége az aktus kiadására. - Az államigazgatási szervnek meg kell, hogy legyen a hatásköre az adott aktus

kiadására - Jogalkalmazói aktusnál: A hatáskör mellett szükséges, hogy az államigazgatási szerv

illetékes is legyen az aktus kiadására - Az aktus feleljen meg a kiadásának alapjául szolgáló anyagi jogszabályi

rendelkezéseknek. - Jogalkalmazói aktusnál: Az aktust a rávonatkozó eljárási szabályok megtartásával

adják ki. - Az aktus kiadása testületi szerv hatáskörébe tartozik: az aktus kiadásakor a testület

legyen határozatképes. - Az aktust kiadó személye legyen akarat-elhatározás birtokában. - Az aktus legyen megalapozott.

Az AB a vizsgálat alá vont aktus TARTALMI elemzés után, megvizsgálja, hogy az adott tartalmú aktus kibocsátására az azt kibocsátó állami szerv rendelkezett-e megfelelő hatáskörrel és az az előírt formában történt-e meg.

XXI/1. A közigazgatási jogviszony fogalma, sajátos fogalmi elemei, alanyainak a köre, tartalma, időtartama. A jogi tények. Aktus versus jogviszony A közigazgatási aktus az első számú magyarázó fogalom, a közigazgatási jogviszony a kiegészítő fogalom. A közigazgatási aktusok nem minden esetben hoznak létre a kibocsátó és a címzett között közigazgatási jogviszonyt is. Számos aktus kibocsátására egy tartós közigazgatási jogviszony két oldalán álló jogalany között kerül sor. Jogviszonyok esetén az aktusok kibocsátói és címzettjei közötti, jogilag releváns kapcsolat van. Legfelsőbb Bíróság: A közigazgatási jogviszony, olyan kapcsolat a jogalanyok között, amelyre a hatályos jog alapján jogosultságok és kötelezettségek épülnek. A jogviszony tagadása kizárja a jogok és kötelezettségek fennállásának vizsgálatát. Kiterjesztően használja a jogviszony fogalmát. Jogviszony:

• Egyrészt: absztrakt jogviszony: Jogilag szabályozott társadalmi viszony. Lényege: Társadalmi viszonyban, az emberek tevékenységének valamely szférájában létezik jogi szabályozás, van hatályos jogszabály, amely ebben a szférában rendezi az emberek magatartását.

• Másrészt: Konkrét jogalanyok közötti jogilag szabályozott kapcsolat. A jogviszony konkrét jogviszony, nevesített jogalanyok, természetes személyek vagy szervezetek közötti jogilag szabályozott kapcsolat. A közigazgatási jogviszony legfontosabb sajátossága: A jogviszony alanyai között legalább az egyik mindig közigazgatási szerv, állami közhatalom gyakorlására feljogosított szerv, mely ezt a hatalmi helyzetet a jogviszony másik alanya felett érvényesítheti. A közigazgatási szerv a közigazgatási jogviszonyban az állam nevében jár el, ezért az állami kényszer-alkalmazási jog birtokosa. Ilyen tipikus közigazgatás jogviszonyt SZUPERMATÍV jogviszonynak nevezik. A közjogi jogviszonyok kategóriájába tartoznak. Ellentéte a magánjogviszonyok. Ebben a jogalanyok mellérendeltsége, az impérium hiánya a jellemző. Vannak közigazgatási szerződéseken, megállapodásokon alapuló mellérendelt jogviszonyok, együttműködési jogviszonyok. Ezekben a felek között nem jelenik meg a szupremáció. Jogképesség, jogalanyok tartalom A tipikus közigazgatási jogviszonyok egyik alany mindig közigazgatási szerv. Ez a jogviszony a feladatkör ellátására, a hatáskör gyakorlására, azaz a közigazgatási tevékenység elvégzése során jön létre, e tevékenység érdekében. Ez a jogviszony a közigazgatási szerv jogalanyisága nélkül nem képzelhető el. Vizsgálni kell a jogképességet is: Valamely személy vagy szervezet közigazgatási jogok és kötelezettségek címzettje, közigazgatási jogviszonyok alanya lehet. A közigazgatási szerv jogképességét a hatásköri és az illetékességi szabályok állapítják meg. A másik jogalany pozíciójában lévő személy/szervezet jogképességét a jogszabályok a szervi és a személyi hatályukra vonatkozó rendelkezésekkel határozzák meg. A közigazgatási jogi szabályozási körében vannak az atipikus közigazgatási jogviszonyok: egymással mellérendeltségi helyzetben vannak a jogalanyok. A jogviszony tartama a jogalanyok jogainak és kötelezettségeinek az összessége. A jogviszonyok többségénél jogszabályokból erednek, de eredhetnek egyedi közigazgatási aktusokból is.

Jogi tény: A jogviszonyt módosító, megszüntetető, keletkezető tény, melyet ezzel a hatással a közigazgatási jogban mindig jogszabály ruház fel. Közigazgatási jog tény csak emberi magatartás lehet. Ezek közül is jelentősek az állami szervezetek aktusai, kisebb jelentőségűek a másik pozícióban lévő alany cselekményei. Közigazgatási jogviszony a szervezetrendszeri igazgatásban fennálló szervezeti viszonyok is. Jogi tény lehet: Ogy vagy helyi képviselő-testület aktusa, bírósági aktusok. Az állami szervek konkrét és normatív aktusa elméletileg lehetnek jogi tények. Önmagukban nem lehetnek jogi tények: - események, történések - jogellenes magatartás

XXII/1. A közigazgatási jogviszonyok A közigazgatási jogviszonyok csoportosítása:

1. Szupermatív és mellérendeltségi jogviszonyok • Szupermatív: A jogviszonynak az egyik alanya mindig közigazgatási szerv, amely

jogviszonyban impérium birtokában léphet fel a másik jogalannyal szemben. Fajtái: => A szervezetrendszeren belüli hierarchikus jogviszonyok => A szervezetrendszeri igazgatás során létrejövő, de hierarchiát nélkülöző jogviszonyok.

• Mellérendeltségi: Közigazgatási szerződéses jogviszonyok. A közigazgatási szerződések és a megállapodások alapján a közigazgatási szervek között vagy közigazgatási és egyéb szervek közötti jogviszonyok. Egyik fél sem gyakorol állami impériumot. Fajtái: => Kooperációs jogviszonyok => jogviszonyok, melyekben a közigazgatási szerv nem szerepel jogalanyként Mellérendeltségi jogviszonyok – közigazgatási szerződések Mellérendeltségi kapcsolaton tételezett közigazgatási jogviszonyok. Sokfélék lehetnek. A közigazgatási szerződés keretében a közigazgatás általában sem közhatalommal, sem más jellegű igazgatási hatalommal nem léphet fel, a szerződés keretében létrejött közigazgatási jogviszonyban szereplő másik jogalannyal szemben. Az érdekek kölcsönösek, speciális mellérendeltségi, együttműködési viszonyrendszert képeznek. A megállapodás alapja a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás viszonylagos egyensúlya. Általában A közigazgatási szerződésekre nincs általánosan elfogadott definíció. Teljesen hiányzik egy átfogó tételes jogi szabályozás. Egyre szélesebb körben jelennek meg az együttműködés elvére épülő mellérendeltségi szerződések a közigazgatási jogban. Ezek hasonlítanak a pszeudo szerződésekhez. Önkormányzatoknál Az önkormányzati rendszer is bővelkedik szerződéses, megállapodásos jogintézményekben a kötelező önkormányzati feladatok ellátása kapcsán. Legfelsőbb Bíróság: Az önkormányzatok együttműködésre irányuló szerződései a Ptk. hatálya alá tartoznak, a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései szerint ítélendőek meg. Hatósági szerződések A közigazgatási szerződés sajátos típusa, mert a közigazgatási szerződés nem tartozik a közigazgatási hatóságok tevékenységének a körébe, de a hatósági szerződések a hatósági eljárási jogviszony keretében szabályozott, hatósági tevékenységnek minősíthető. Érvényesen akkor köthető, ha a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, a megkötésére a szerv hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, az ügyfél egyetért a szerződés tartamával, formai szempontból írásban köti meg. Alanyai a hatósági ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv és a hatósági ügyben résztvevő ügyfél. A közhatalom és a mellérendeltségi viszony sajátos elemi keverednek benne, a hatóság egyfajta speciális közhatalmi pozícióval rendelkezik, ha az ügyfél nem fogadja el a szerződés tartamát, határozatot hozhat. Emellett a felek helyzetét azonban mellérendeltségi, együttműködési elv jellemzi.

2. Anyagi és eljárásjogi jogviszonyok

• Anyagi: A jogviszony elemeit, alanyainak a jogképességét, a jogi normák tartalmát, a jogviszony keletkezését, megszűnését, módosulását anyagi jogi szabályok, vagy anyagi jogi normákból álló szabályzási egység rendezik.

• Eljárásjogi: Ha jogviszony előbb felsorolt elemeit eljárásjogi normákból álló szabályozási rendszer rendezi.

Mit szabályoz a jogi norma a jogviszonyban? - A jogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit - A jogalanyok jogképességét - A jogviszony keletkezésének, megszűnésének, módosulásának a módját => a jogi

tényeket.

3. A hatósági jogviszonyok. Hatósági ügylete: Érdemi aktus jogot vagy kötelezettséget keletkezet, módosít vagy szűntet meg, de jogviszonyt nem hoz létre. Jogviszonyok időbeli tartóssága

• Állandó, tartós, folyamatos jogviszonyok: A jogalanyok között olyan kapcsolat áll fenn, amely viszonylag hosszabb idejű, a tartósság igényével hozták létre. Pl.: A hierarchikus jogviszonyok, irányítási jogviszony, törvényességi felügyeleténél a felügyelő szerv és a felügyelt szerv közti viszony, szervezeteken belüli igazgatási kapcsolatok tévén kialakult viszonyok, közigazgatási szerződések jogi keretéül szolgáló viszonyok.

• Eseti, időleges jogviszonyok: Ha az egyik jogalany esetében megvalósulnak azok a feltételek, amelyekhez a jogszabály, valamely közigazgatási szerv cselekvését írja elő, vagy teszi lehetővé. Rendszerint rövid időn belül megszűnnek. Pl.: hatósági eljárási viszonyok.

XXII/2. A központi államigazgatási szervek III: A kormányhivatalok, a központi hivatalok, a kormányhivatal és a központi hivatal jogállásának összehasonlítása, irányítása, felügyelete. A rendvédelmi szervek. Kormányhivatal A törvény által létrehozott, a Kormány irányítása, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt működő, különös hatáskörű központi államigazgatási szervek, melyek rendvédelmi feladatokat is elláthatnak, és a törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak. Nem azonosak az általános hatáskörű fővárosi és megyei kormányhivatallal!! Különös hatáskörű államigazgatási szervek, melyek létrehozására az Országgyűlés jogosult, és ebben a feladatkörében az Ogy nem utasítható. Nem alkotmányos jogállású intézmények. A kormányhivatalokat a Kormány irányítja, de közvetlen felügyeletüket a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki jogosult: - Javaslatot tenni a kormányhivatal vezetőjének kinevezésére, de a vezetőt a miniszterelnök nevezi ki. - Kormányhivatal vezetőjének a javaslatára kinevezi a vezető helyettesét. - Törvény vagy kormányrendelet alapján jogszabályt alkothat, feladatkörébe tartozó kérdésekben. - Képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Ogy előtt. A kormányhivatalok jogállását az Országgyűlés határozza meg a létrehozó törvényben. Általában jelentős költségvetési önállósággal rendelkezik és feladatkörében nem utasítható. A Kormánynak kevés rá nézve az irányítási jogosultsága: - joga lehet a kormányhivatal döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására. - beszámoltatja a kormányhivatalt a tevékenységéről A kormányhivatalt létrehozó törvény rendelkezik a vezetőjéről és ennek jogállásáról is. Ha ez elmarad, a kormányhivatal vezetője államtitkári, helyettese helyettes államtitkári juttatásokra jogosult. A kormányhivatal szervezetét meghatározó szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal vezetője készíti el, a kormányhivatalt felügyelő miniszter adja ki, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyása után. A kormányhivatal területi szervekkel csak akkor rendelkezik, ha a létrehozó törvény erre kifejezett engedélyt ad. A kormány irányítása nem terjed ki a területi szervek létrehozására. Ha nincsenek területi szervei, akkor illetékessége az egész ország területére kiterjed. Jelenlegi kormányhivatalok: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Nemzeti Adó és Vámhivatal. Központi hivatalok Kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő, különös hatáskörű központi államigazgatási szervek. A központi hivatalok jogállása a legalacsonyabb jogforráson, a kormányrendeleten alapul. Nem alkotmányos jogállásúak. Az alacsony szintű költségvetési önállósággal rendelkező központi hivatal fölött a miniszter az irányítási hatáskörök teljességét gyakorolja. A szervezeti és működési szabályzatot is a miniszter adja ki normatív utasításban. A központi hivatal vezetőjét, aki a központi hivatal hatásköreinek a címzettje, az irányító miniszter nevezi ki és menti fel. Kormány bármikor dönthet egy központi hivatal megszűnéséről, új központi hivatal létrehozásáról, központi hivatalok összevonásáról. A központi hivatal területi szervekkel csak

akkor rendelkezik, ha erre a létrehozó kormányrendelet kifejezetten engedélyt ad. A Kormány irányítása kiterjed a területi szervek létrehozására is. Ha nincsenek területi szervei, akkor illetékessége az egész ország területére kiterjed. Jelenleg működő központi hivatalok: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Oktatási Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Magyar Államkincstár, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat A rendvédelmi szervek központi államigazgatású szervek. Rendvédelmi szervek: a rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a rendvédelmi szervekkel azonos típusú szerv. Rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos jogállású intézmények. Rendvédelmi szerv: Amit a jogszabály annak nevez, jellemzően fegyveresek vagy felfegyverezhetőek, de van olyan, amely nem fegyverezhető fel (katasztrófavédelem). Szervezetüket a Kormány törvényben kijelölt miniszter útján irányítja. A felügyeletet ellátó minisztert a törvény jelöli ki. A hatáskörükben eljárók hivatásos szolgálati viszonyban állnak, akik hatáskörükben közvetlen fizikai erőszak alkalmazására is felhatalmazást kaptak. Általában rendelkeznek területi szervekkel – parancsnokságokkal. A Magyar Honvédség és parancsnoksága NEM államigazgatási szerv. A Magyar Honvédség kötelékébe tartozó egyes intézmények, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat központi államigazgatási szerv, jogállása hasonló a rendvédelmi szervekhez.

XXIII/1. A közigazgatási anyagi jog A közigazgatási anyagi jog: a jogalanyok magatartási szabályait és a közigazgatási szervek befolyásolási felhatalmazottságát tartalmazó szabályok összessége. A közigazgatási jogviszonyokban érvényesülnek. Közigazgatási anyagi jog a társadalom tagjainak és szervezeteinek a magatartására vonatkozó, vagyis a magatartást befolyásoló, valamint a befolyásra vonatkozó konkrét felhatalmazást tartalmazó szabályokat foglalja magába. è Két elkülöníthető alanyi körre vonatkozik: a jogalanyokra (a társadalom tagjai és szervezetei) és a közigazgatási szervezetekre (a szabályok címzettjei). è Befolyásolt magatartás szerint is csoportosíthatóak: tevésre irányuló szabályok és nem tevésre irányuló szabályok. A nem tevésre irányuló szabályok még kétfelé bonthatóak: tevéstől való tartózkodást előíró vagy tevés abbahagyását előíró szabályokra. è Jogi hatás szempontja szerinti csoportosítása: jogosító vagy kötelező. Szűk értelemben vett hatásköri szabályok: Lehetővé teszik a hatóság számára, hogy bizonyos jogviszonyokba beavatkozzanak. Feladatkijelölő szabályok: A beavatkozás meghatározott feltételek melletti konkrét formáját határozzák meg.

ð Mindkét kategória cselekvésre vonatkozik és jogosítóak, illetve kötelezőek. A jogosítóak szűk értelemben vett hatáskört biztosítóak, a kötelezőek feladatkijelölő szabályok.

ð A közigazgatási anyai jog szabályai a jogosító, a kötelező és a tiltó szabályok. ð Az anyagi jog szabályai tartalmazzák az állami impérium birtokában előírt

magatartást, és biztosítják a felhatalmazást a jogalanyok magatartásának befolyásolására.

ð A közigazgatás törvényességét a közigazgatás anyagi jogi szabályai biztosítják.

XXIII/2. A központi szervek és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének főbb jellemzői, a központi szervek önkormányzatokat érintő hatáskörei. A felterjesztési jog.

Az államigazgatás területi szervei Magyarország területe – a fővároson kívül - megyékre, városokra, és községekre tagolódik. Ez az egyetlen alkotmány, alkotmányos megalapozottságú területi szerveződés. Az önkormányzati igazgatás szervezetrendszere az alkotmányos területszervezési renden alapul. Alaptörvény: Helyi önkormányzás a településeket és a megyéket illeti meg è Az önkormányzás joga már nem alkotmányos alapjog, hanem csak államszervezeti rendezkedés. 1996-tól bevezetik a régió fogalmát: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló, egy vagy több megyére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával elhatárolt, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. 2004: Megjelentek a régióbeosztások, amelyek a megyehatárokhoz igazodtak. 7 régió lett:

• Dél-Alföld (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye) • Dél-Dunántúl (Baranya m, Somogy m, Tolna m.) • Észak-Alföld (Hajdú-Bihar m, Jász-Nagykun-Szolnok m, Szabolcs-Szatmár-Bereg) • Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén m, Heves m, Nógrád m.) • Közép-Dunántúl (Fejér m, Komárom-Esztergom m, Veszprém m.) • Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) • Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron m, Vas m, Zala m.)

Ehhez a régióbeosztáshoz igazította a Kormány a központi államigazgatási szervek székhelyét, illetékességét, azzal, hogy egyes szervek továbbra is megyei szinten szerveződnek, mások megyei kirendeltségekkel rendelkeznek. Hatáskör szempontjából kétféle területi államigazgatási szerv létezett: Az általános hatáskörű és a különös hatáskörű. 2010-es kormányalakítást követően a területi szervek újra megyei szinten szerveződtek, a regionális illetékességet csak kivételesen, indokolt esetben maradt meg.