Helyi tanterv

„Ahhoz, hogy jobb teljesítményt lehessen elérni, jövőképet kell alkotni,

majd ezt az elképzelést valóra váltani.”

(W.D.Hitt: A mestervezető)

2

Tartalomjegyzék

1. Választott kerettanterv .......................................................................................................... 5

1.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai ............................................................................................. 5

1.2. Az1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai ........................................................... 5

1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai .......................................................... 7

1.4. Intézményi órakeret ........................................................................................................... 8

1.5. Egyéb foglalkozások időkerete ......................................................................................... 9

1.6. A jelenleg hatályos tantárgyi struktúra ............................................................................ 10

1.7. Az előírt tanagyag és követelmények .............................................................................. 12

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elve ............................................................................................................... 13

3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai .................................................................................................................. 14

3.1.A NAT és a kerettantervi szabályozás ............................................................................. 14

3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok .............................................................................. 15

3.3. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk ...................... 22

3.3.1.A hit- és erkölcstan oktatása .......................................................................................... 22

3.3.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése ................................................. 22

3.3.3. A mindennapos művészeti nevelés ............................................................................. 22

3.3.4. Idegen-nyelv oktatás ................................................................................................... 23

3.3.5. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás ............................................................................ 23

3.3.6. Nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatás .......................................................... 25

3.3.7.A nemzetiségi kultúra megismertetése a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére . 25

3.3.8. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ...................................................... 28

3.3.9. Egész napos iskola ....................................................................................................... 29

3.3.10. Napközi, tanulószoba ................................................................................................. 31

3.4. Választható tantárgyak, a pedagógusválasztás szabályai ................................................ 33

3.5. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ................................. 34

3.5.1. Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése .................................................................. 34

3.5.2. Magatartás, szorgalom értékelése, minősítése ............................................................. 39

3

3.6. Csoportbontások egyéb foglalkozások elvei ................................................................... 43

3.7.A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... 44

3.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatok ................................................................................................................................. 50

3.8.1.A környezet-és egészségvédelem tanórai tematikája .................................................... 58

3.8.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 58

3.9. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 61

3.10. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai ............................................................ 66

3.11. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................ 69

3.12. Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók részére………………………….71

1.sz.melléklet

2.sz.melléklet

3.sz.melléklet

4

A Gvadányi József Általános Iskola nevelőtestülete a helyi tantervét a pedagógiai

program részeként készítette el.

Törvényi háttér:

- 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról1

- 10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

- 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

- 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a

nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

5

1. Választott kerettanterv

A Gvadányi József Általános Iskola helyi tanterve az Apáczai Kiadó, a Nemzedékek Tudása

Tankönyvkiadó és a Műszaki tankönyvkiadó helyi tanterv javaslata alapján készült.

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelete alapján.

1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai

2013.szeptember 1-től felmenő rendszerben

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendele alapján

1.2. Az 1-4.évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai

székhely intézmény

2016/17

2015/16

2014/15

2013/14

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

szabadon tervezhető órakeretből 1 1 1,5 1,5

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

szabadon tervezhető órakeretből 1 0,5 0,5 0,5

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

szabadon tervezhető órakeretből 0,5 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

nemzetiségi német nyelv 5* *5 *5 *5

német/cigány népismeret 1** **1 **1 **1

összesen 31 31 31 33

Szabadon tervezhető órakeretből 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

*közn.tv. 6.mell D alapján 2 óra a finanszírozott időkeretből, 3 óra a heti időkeretből

** a heti időkeretből

6

1–4. évfolyam

Telekes Béla Tagiskola

2016/17

2015/16

2014/15

2013/14

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

szabadon tervezhető

órakeretből 1,5 1 1,5 1,5

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

szabadon tervezhető

órakeretből 0,5 0,5 0,5 0,5

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

szabadon tervezhető

órakeretből 0,5 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

cigány népismeret 1** **1 **1 **1

összesen 26 26 26 28

Szabadon tervezhető

órakeretből 2 2 3 3

Rendelkezésre álló

órakeret 25 25 25 27

** a heti időkeretből

7

1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai

székhely intézmény

2016/17

2015/16

2014/15

2013/14

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

szabadon tervezhető órakeretből 0,5 1

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

szabadon tervezhető órakeretből 0,5 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

szabadon tervezhető órakeretből 0,5 0,5

Biológia-egészségtan 2 1

szabadon tervezhető órakeretből 1

Fizika 2 1

szabadon tervezhető órakeretből 1

Kémia 1 2

szabadon tervezhető órakeretből 1

Földrajz 1 2

szabadon tervezhető órakeretből 1

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1

Informatika 1 1 1

szabadon tervezhető órakeretből 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

cigány népismeret 1** **1 **1 **1

összesen 29 27,5 33,5 32

Szabadon tervezhető órakeretből 2 1,5# 4,5# 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

nemzetiségi német nyelv 5 5 5 5

2017/18 2018/19 2019/20 2020/21

# a kerettanterv 3 órát ad, 1,5 óra átcsoportosítva a 6.évfolyamról a 7.évfolyamra

** a heti időkeretből

8

1.4. Intézményi órakeret

Intézményi órakeret 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. össz.

osztályok heti időkerete 52 52 52 55 51 51 56 56

kötelező óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31

választható óra (10%) 2 2 2 2 3 3 4 4

egyéb foglalkozás,

csoportbontás,

tehetséggondozás,

felzárkóztatás, BTM

fejlesztés,

egyéni fejlesztés (1-4)

25 25 25 26 20 20 21 21

183X

2=36

6

tehetséggondozás,

felzárkóztatás 2 2 2 2 2 2 2 2

16X2

=32

nemzetiségi nevelés-oktatás 2 2 2 2 2 2 2 2 16

habilitáció, rehabilitáció 10 12 6 3 6 37

magántanuló (BTM ,SNI) 10 10

intézmény heti órakerete 461

Az órakeret 8 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos osztályra, 1 sni-s magántanulóra, 1 látássérült,

2 közép és 7 enyhe értelmi fogyatékos készült (ebből 2 fő integrált)

9

1.5. Egyéb foglalkozások időkerete

1 2 3 4 5 6 7 8 sni összes

időkeret 29 29 29 30 24 24 25 25 37

német

nemzetiségi

nyelvoktatás

3 3 3 3 3 3 3 3 24

nemzetiségi

népismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 16X1=16

tehetséggondozás

felzárkóztatás 2 2 2 2 2 2 2 2 16X2=32

egyéni fejlesztés 2 2 2 2 8X2=16

BTM fejlesztés 2 2 2 2 2 2 2 2 16X2=32

habilitáció 37 37

magántanuló 10 10

iskolaotthon 22,5 22,5 22,5 22,5 90

napközi 22,5 22,5 45

tanulószoba 15 15 30

diáksportkör 1 1 1 1 1 1 1 1 8X2=16

szakkörök 133

10

1.6. A jelenleg hatályos tantárgyi struktúra

A 2013/14-2016/17 tanévvel bezárólag kifutó rendszerben a következőkben meghatározottak

alapján alakítjuk ki tantárgyi struktúránkat:

H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált

kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás.

Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5.

évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást

kifutó rendszerben kell alkalmazni. Bevezettük a német nemzetiségi nyelvoktatást 1.

évfolyamon.

ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő

kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon

felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2012-

2013.

Köznev.

törvény H2004 H2004 H2004

Köznev.

törvény H2004 H2004 H2004

2013-

2014. ÚJ NAT

Köznev.

törvény H2004 H2004 ÚJ NAT

Köznev.

törvény H2004 H2004

2014-

2015. ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev.

törvény H2004 ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev.

törvény H2004

2015-

2016. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev.

törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev.

törvény

2016-

2017. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

11

Gvadányi József Általános Iskola 2012/13. tanév

TANTÁRGY ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMONKÉNT

Kötelező órák Német

nemz.cs

1.o

isk.

otth.

2.o.

isk.

otth.

3.o.

isk.

otth.

4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Össz.:

Magyar ny. ir. 8,5 8,5 8 7,5 4 4 4 4 48,5

Történelem 2 2 2 2 8

Idegen nyelv 5 3 3 3 3 3 20

Matematika 4,5 4,5 4,5 4,5 3 3 3 3 30

Informatika 0.5 1 1 2,5

Környezetismeret 1 1 1.5 2 5,5

Természetismeret 2 2 4

Fizika 1.5 1.5 3

Biológia 1.5 1.5 3

Egészségtan 0,5 0,5

Kémia 1.5 1.5 3

Földrajz 1.5 1.5 3

Ének-zene, 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Tánc és dráma 0,5 0,5 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Testnevelés 5 5 5 3 5 2.5 2 ,5 2 ,5 30,5

Oszt. főnöki 1 1 0.5 0.5 3

Etika 0.5 0.5

Hon és népismeret 0.5 0.5 1

Mozgókép és média 0.5 0.5

Összesen: 5 22 22 22 23 24 22.5 25,5 25,5 191,5

Összes osztályra 27 22 22 23 48 45 45 51 283

Nem kötelező órák

Környezetvédelem 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4

Informatika 1 1 0.5 2,5

Játékos matematika 1 1 1 1 4

Osztályfőnöki 0.5 0.5

Tömegsport 1 1 1 1 1 5

Közlekedési ismeretek 1 1 2

összesen: 0,5 0,5 0,5 2,5 3,5 3 3,5 4 18

Összes osztályra 0,5 0,5 0,5 2,5 7 6 7 8 32

Csoportbontások

Idegen nyelv 3 6 6 6 6 27

összesen 3 6 6 6 6 27

Fejlesztő foglalkozások, szakkörök

Egyéni felzárkóztatás

tehetséggondozás 1,5 1,5 1,5 2 6,5

Matematika előkészítő 1 1 2

Német második nyelv 1 1 2

Angol második nyelv 1 1 2

Adminisztráció 1 1 1 1 1 1 1 1 8

összesen 2,5 2,5 2,5 3 1 1 4 4 20,5

összes osztályra 2,5 2,5 2,5 3 2 2 8 8 30,5

ÉVES ÓRÁSZÁM MINDÖSSZESEN 257 Összes osztályra 372,5

12

Telekes Béla Tagiskola

Kötelező órák 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. Össz.:

Magyar ny. ir. 9-8 8-9 8-8 8-7 33-32

Idegen nyelv 3-3 3-3

Matematika 4-5 5-4 4-5 4-5 17-19

Környezetismeret 1-1 1-1 2-1 2-1 6-4

Ének-zene 1-1 1-1 1-1 1-1 4-4

Rajz 1-1 1-1 1-1 1-1 4-4

Technika 1-1 1-1 1-1 1-1 4-4

Testnevelés 5-5 3-3 3-3 3-3 14-14

Kötelező órák összesen: 22-22 20-20 20-20 23-22 85-84

nem kötelező órák

Sport-játék 1-1 1-1

Informatika 1 -1 1-1

Környezetvédelem 0-1 0-1 0-1 0-1 0-4

Nem kötelező órák

összesen: 2-6

Egyéni felzárkóztatás,

tehetséggondozás 2-1 2-1 2-1 2-1 8-4

Mindösszesen: 24-24 23-23 23-23 27-26 95-94

Adminisztráció 1-1 1-1 1-1 1-1 4-4

1.7. Az előírt tanagyag és követelmények

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert az 1. sz. melléklet

tartalmazza.

13

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközözök

kiválasztásának elve

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön

túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai

taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a

szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatók.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre

több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket

a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a

hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. Az iskolai

tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók

egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez.

A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz:

NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.

Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.

Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok

megoldására.

14

A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható”

legyen.

Kivitele esztétikus és tartós legyen.

Az ára a szülők számára megfizethető legyen.

- Szükség esetén több éven keresztül használható legyen.

- Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.

3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai

3.1.A NAT és a kerettantervi szabályozás

A több változatban készült kerettantervek a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési

feladatok és műveltségtartalmak feldolgozását építik be a tantervi feldolgozásba a képzési

szakasz sajátosságai szerint iskolatípusokra vonatkozóan.

A kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes

tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, új feladatként

a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a rendelkezésre álló,

illetve ajánlott időkerete. A szakmai önállóság jegyében egyedi tantervek készíthetők az

intézményekben (akkreditáltatás).

A Nat alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó

fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét és alapul szolgálhatnak

a kimeneti követelmények meghatározásához.

A kerettantervek köre segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal

való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését.

A műveltségterületek anyagai az 1-4. évfolyam, az 5-8. évfolyam kerettanterveiben kerültek

feldolgozásra.

A helyi tanterveink megfelelnek a választott kerettantervnek.

A helyi tantervet az iskola arculatára jellemző tanítási-tanulási tevékenységekkel töltöttük

meg a rendelkezésre álló, átlagosan tíz százalékos időkeretben.

15

3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló erkölcsi

gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak

megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a

gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a

szabályok újraértelmezésére.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló erkölcsi

gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy

teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell

tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel

kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása

posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és

alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és

hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés

fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam:

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő

szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes

elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket,

műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását

segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések

készítése).

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló ismeri lakóhelye és

környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar

hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti

hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében,

hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok

legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány,

lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti

16

ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja.

Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye.

Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen

nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség,

kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-

egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer

ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Ennek erősítéseként

kirándulásokat a Határtalanul pályázat keretében, amelynek során 7.évfolyamosaink

megismerkedhetnek a külhonban élő magyarok életével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló el tudja magát

helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati

hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi

szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi

hagyományokat

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló törekszik a

konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá

válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a

közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét.

Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel

és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az

erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt

vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes az

együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös

tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját

és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten

ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő

kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget

és a feladatok megosztásának fontosságát

17

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megfelelő

szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több

tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok

természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a

személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések

egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.

Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos

előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A testi és lelki egészségre nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes önállóan, az

évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a

rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az

egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be

személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot

közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy

a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes

feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légző

gyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A

tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a

testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes

megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló fel tudja sorolni az

egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos

alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan

ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység

hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A

tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely

hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud

nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével.

18

Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer

és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás

következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok

használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a

civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

A családi életre nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló megismeri és

elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a

társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi

ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa,

gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel

elvégezze.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló képes felismerni és

megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló

feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival.

Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és

ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti

a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a

párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és

negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség-megszakítás lelki és

fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető

lépését.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (közszolgálati tevékenység)

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri és betartja a

kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási

formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból

fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a

vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező

feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban fokozatosan

tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben

19

kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és

vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes

helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló

tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a

segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is

Fenntarthatóság, környezettudatosság (környezetvédelem)

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló érzékennyé válik

környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a

környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e

változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak

minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát,

harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban kifejlődnek a

környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a

környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás,

fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték.

Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten

értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a

környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben

tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső

környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a

környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve

újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és

ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri az általa

mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a

mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes

mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az

energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy

hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

20

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló történelmi

ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és

fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő

mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és

kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és

hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza

pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző

országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az

életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tisztában van a

korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és

a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint

hasznosíthatóságukat a tanulásban.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló hatékonyan tud

keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát

végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább

tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges

veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő

kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen

be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak

hitelességét illetően.

A tanulás tanítása

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tapasztalatot szerez

arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok

elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról,

hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is

léteznek.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megismer olyan

alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló

felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv,

21

jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a

könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer

tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,

nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb

információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő

önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt

nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer

olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák - (a konkrét tevékenységek, amelyek a tantárgyi helyi tantervekben

jelennek meg)

- Anyanyelvi kommunikáció

- Idegen-nyelvi kommunikáció

- Matematikai kompetencia

- Természettudományos és technikai kompetencia

- Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- A hatékony, önálló tanulás

A nevelési területek kidolgozásánál az alábbi ajánlásokat vesszük figyelembe:

- A médiatudatosságra nevelés (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság);

- A fenntarthatóságra nevelés (az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága);

- A pályaorientáció kiemelt fejlesztési-nevelési feladatként való megjelentetése (a Nemzeti

Pályaorientációs Tanács);

- Az egészséges életmódra nevelés, teljes körű iskolai egészségvédelem (EMMI,

Egészségügyi Államtitkárság);

- A családi életre nevelés (Népesedési Kerekasztal);

- Fogyasztóvédelmi szempontok (Fogyasztóvédők Országos Egyesülete);

- Biztonságos közlekedés, a KRESZ oktatása (ORFK)).

22

3.3. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk 3.3.1. A hit- és erkölcstan oktatása

Intézményünkben a hit –és erkölcstan oktatása a 2013-2014. tanévtől kerül bevezetésre

felmenő rendszerben.

Az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának

meghatározását és felügyeletének ellátását az egyházak nevében eljáró jogi személy

hatáskörébe utalta a köznevelési törvény. Intézményünkben ennek megfelelően folyik a hittan

oktatása. Iskolánkban a római katolikus és református hitoktatásra jelentkezhetnek a tanulók.

A korábbiakban is szervezett keretek közt a hitoktatás intézményünkben. Látogatottságuk

tekintetében a római katolikus hittanon vettek részt többségében tanulóink. Aki nem

jelentkezik egyik egyház által szervezett hitoktatásra sem, annak erkölcstan oktatást

szervezünk. Mind az alsó, mind a felső tagozat vonatkozásában 1-1 pedagógus rendelkezik a

megfelelő végzettséggel.

3.3.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése

A 2012-2013. tanévben az 1. 5. évfolyamon a mindennapos testnevelést (5 óra/hét) felmenő

rendszerben bevezettük, az iskolaotthonos osztályoknál már az ezt megelőző évben.

A heti öt testnevelési órából kettő órát a következő lehetőségekkel váltunk ki megfelelő

létszámok mellett:

- Minden évfolyamon lehetséges az iskolai sportkörben való sportolás. - Az iskola

kötelezően biztosítja a sportkör működését (Knt.27.§ (13)).

- Versenyszerű sportolás (kérelem alapján és versenyeredménnyel, valamint sportszervezeti

igazolással)

- Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés

megszervezéséről.

- Gyógytestnevelésen való részvétel.

3.3.3. A mindennapos művészeti nevelés

Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata. A szabadon választható tárgyak

közül a tánc és dráma tantárgy választásakor ezt tartottuk szem előtt. A megemelt óraszámú

ének-zene és vizuális kultúra is ezt a célt szolgálja. Az iskola délutáni foglalkozási keretében

kiegészíthető különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére.

23

Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli

feltételeit, lehetőségeit. Ezt a műveltségterületet a művészeti tantárgyak (ének, rajz, technika,

tánc és mozgás) keretében valósítjuk meg.

3.3.4. Idegen-nyelv oktatás

Az első idegen-nyelv oktatása a negyedik évfolyamtól kezdődik. Választható nyelvek az angol,

vagy a német.

A német nemzetiségi nyelvoktatást a 2012-2013. tanévben vezettük be, felmenő rendszerben.

3.3.5. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

A nemzetiségi nevelés-oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek,

tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben.

A Pedagógiai Programban rögzített alapelvek természetesen vonatkoznak a nemzetiségi

oktatásra-nevelésre is. Azokkal a helyi sajátosságokkal bővítjük, melyek az iskola roma

tanulóinak társadalmi, szociális és kulturális helyzetéből adódnak.

Életkörülményeit tekintve a község átlaglakosságánál is lényegesen rosszabb helyzetben van a

roma etnikumhoz tartozó népesség. Többségében rossz lakáskörülmények között élnek,

jövedelmük jórészt családi pótlékból és járadékból áll, gyermekeik jelentős szociális

hátrányban vannak a többi tanulóval szemben.

A roma származásúak felemelkedéséhez, társadalomba való beilleszkedéséhez nyilvánvalóan

az egyik legfontosabb lépés, hogy iskolai végzettségüket tekintve kerüljenek ki jelenlegi

hátrányos helyzetükből, melyért az oktatási intézmények tehetnek a legtöbbet, így a mi

iskolánk is felvállalta ezt a feladatot.

Iskolánkban eddig is fontos feladatnak tekintettük a szociális és tanulmányi hátrányban lévő

tanulók felzárkóztatását, fejlesztését. A tanulmányi nehézségekkel küszködő tanulóinknak,

köztük a roma etnikumhoz tartozó gyerekeknek, szükségük van fejlesztő foglalkozásokra.

Azért kívánjuk a magyar nyelvű roma/cigány nevelési-oktatási programot megvalósítani,

hogy tanulóinknak reális esélyt biztosítsunk a továbbhaladásra, a középiskolába való

eredményes felkészülésre.

Természetesen a programnak fel kell vállalnia a komplex nevelést, beleértve a másság

elfogadását, a toleranciára való képesség kialakítását, a pozitív értékrendek elfogadtatását, az

előítéletek megszüntetését. El kell érnünk, hogy tanulóinkkal nyíltan és őszintén tudjunk

beszélni e témákról, rá tudjunk világítani a romákkal szembeni negatív előítéletek

24

helytelenségére, reálisan, pozitív szemlélettel tudjanak e tekintetben gondolkodni. A cigány

kulturális és művészeti értékek megismertetésével, a hagyományos cigány mesterségek

értékteremtő funkciójának bemutatásával hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az értékteremtés

nem egyes népcsoportok privilégiuma. Juttassuk el tanulóinkat odáig, hogy értsék, minden

ember annyit ér, amennyit a társadalom felemelkedéséért tesz. Településünkön a roma

lakosság nagy része beilleszkedett a helyi társadalomba, megtartják az együttélés általános

szabályait, elfogadtatták magukat a falu lakosságával. Az iskolában évfolyamonként két

osztály van. A program elindításával nem terveztünk csak roma etnikumhoz tartozó

tanulókból álló osztályokat kialakítani, mert véleményünk szerint ez negatívan befolyásolná

az eddig kialakult jónak mondható gyakorlatot, nem kívánt feszültségeket idézne elő. Vegyes

összetételű osztályban több a nevelési lehetőség a fentebb említett pozitív értékek

kialakítására. Ugyanígy nem változtatunk a korrepetálási, tanulószobai, szakköri

foglalkozások eddigi rendjén, ahol képességei alapján együtt tanulhat a roma etnikumhoz

tartozó tanuló a többi gyerekkel.

A roma etnikumhoz tartozó tanulók kétharmadának komoly tanulmányi nehézségei vannak,

és többségében a szülők otthon nem tudnak segítséget nyújtani a felkészülésben.

Továbbhaladási esélyeiket úgy tudjuk növelni, ha a cigány/roma nemzetiségi nevelés-oktatás

keretében biztosítjuk számukra a szakszerű segítséget. A tehetséges roma fiatalok fejlesztése

kiemelt feladat, hiszen a pozitív példa nevelőereje jelentős. Iskolánkban az osztályok és

csoportok kialakításánál eddig sem szerveztünk csak roma tanulókból álló osztályokat,

csoportokat, korrepetálási és szakköri foglalkozásokat. Évfolyamonként kiscsoportos, vagy

szükség szerint egyéni felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a szabadon

választható órakeret terhére az esélyegyenlőtlenség megszüntetése érdekében. Ezt a

tevékenységet egészíti ki a középiskolai előkészítő foglalkozás, amely lehetőséget ad a

tanulmányi elmaradások pótlására. A diákönkormányzat rendezvényein és a diáksportköri

foglalkozásokon a résztvevő roma tanulók aránya magas, jó lehetőség adódik a nevelési célok

megvalósítására, tehetségük gondozására.

A cigány/roma nemzetiségi program konkrét megvalósításának színterei és témái:

A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája népművészet, tánc és játék valamint

hagyományok.

A heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább

két tanórának megfelelő időkeretben roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosítunk az

egyéb foglalkozások keretében: kézműves foglalkozások, színházi előadások, képző –és

25

iparművészeti kiállítások, roma művészeti-kulturális programokon való részvétel. A roma

felzárkóztató oktatás biztosítja a kulturális értékek megismerését, történelmi, irodalmi,

képzőművészeti, zene- és tánckultúra, valamint a hagyományokról szóló ismeretek oktatását.

Elősegíti a tanulók iskolai sikerességét, felzárkóztatását, a tehetségek kifejlesztését.

A program legfőbb célja, hogy ismerve a roma etnikumhoz tartozó tanulóink és családjaik

helyzetét, problémáit, esélyt tudjunk adni a minél magasabb iskolai végzettség

megszerzéséhez, mert ez lehet a gazdasági felemelkedés, a társadalomba való beilleszkedés

egyik kulcsa.

3.3.6. Nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatás

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó

gyermekek, tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben. A német

nyelv tanulása, annak használata a magyarországi németek továbblépésének fontos feltétele.

A nyelv a kultúra egy része. Az iskola feladata, hogy ehhez az alapokat biztosítsa. A nyelvi-

pedagógiai munka ma már sajnos nem számíthat a családok nyelvi támogatására, nem tudják

biztosítani a tanulók számára a nyelvi környezetet. Ezért az iskolának olyan ismereteket kell

nyújtania, mely lehetővé teszi a nyelv elsajátítását, használatát. Az iskolában a nyelvet őseink

anyanyelveként oktatjuk. Célunk a kétnyelvűségre törekvés, a kisebbségi identitástudat

erősítése. Fő feladatunk az anyanyelvű, anyanyelvi nevelés, oktatás biztosítása, továbbá a

nemzeti és etnikai kisebbségi önazonosság erősítése, az anyanyelvi kultúra átörökítése és

fejlesztése.

3.3.7. A nemzetiségi kultúra megismertetése a nemzetiséghez nem tartozó tanulók

részére

A kisebbségi népismeret a tantárgyi órák keretében is lehetőséget nyújt arra, hogy a nem adott

nemzetiséghez tartozó tanulók is ismereteket szerezzenek .

Cigány/roma kultúra

Osztályfőnöki óra: kisebbségi lét, másság, tolerancia. Gazdasági- társadalmi érvényesülés és a

szakképzettség viszonya. Kisebbségek jogai, önszerveződés formái. Életvitel. Negatív

előítéletek és a valóság. Történelem és kultúra, szokások, hagyományok.

Magyar nyelv és irodalom: Roma szólások, mondák. Roma mesék. Roma versek.

Rajz: Roma naiv festészet. Roma kultúra szín és motívum világa, megjelenési formái. Roma

kézművesség. Illusztráció roma irodalmi művekben.

26

Történelem: Az északnyugat-indiai őshaza elmélete. A közvetlen történeti bizonyítékok

hiánya és okai. Az átvonulás területei Európán. A romaság jogait segítő és korlátozó

intézkedések, rendeletek. Fajelmélet a történelem során hangsúlyozva ennek helytelenségét és

ellentétben állását az Emberi Jogokban foglaltakkal.

Ének-zene: A cigányzene és a magyar népzene kapcsolata. Néhány cigánymű megismerése.

Világhírű cigányzenészek munkássága, hazánk jó hírnevét szolgáló tevékenysége.

Technika: Cigány kismesterségek értékteremtő funkciója. A tevékenységfajták ismertetése,

hasznossága, technikai szempontból történő elemzése. Egyszerű tárgy készítése. (cigányfúró)

Testnevelés, sport: A testi-lelki egészség kialakításával, megőrzésével kapcsolatos feladatok.

Helyes higiénés szokások kialakítása. A diáksportköri tevékenységbe minél több roma fiatal

bevonása.

Biológia: Az ember származásával kapcsolatos ismeretek elsajátítása során a fajelmélet

tarthatatlanságára való rámutatás.

Földrajz: A társadalmi-természeti adottságok és a kisebbségek helyzetének összefüggései.

Élet a különböző fejlettségű társadalmakban.

Német/buléner kultúra

A XIX. század második felében Rudabányán - hosszú évek után - ismét beindult a nagyüzemi

vasérckitermelés. Ehhez helyben nem állt rendelkezésre elegendő szakember, ezért

máshonnan kellett a szakképzett munkaerőt pótolni. A bányatársulat német érdekeltségű volt,

a könyvvitele is német nyelvű, ezért szívesebben alkalmaztak német nyelvterületről érkező,

illetve kétnyelvű munkásokat, akik a Monarchia különböző részeiből érkeztek, elsősorban a

felvidéki Szepességből. Mivel többségük Dobsináról jött, ezért a helyi németség ehhez a

városhoz kötődik leginkább.

A bulénerek története a XII. századra nyúlik vissza. A Felvidék területére (Szepes megye)

ebben az időben kerülnek az első német telepesek. A szomszédos Torna megyében már

jelentős számban éltek németek. A szepesi németeknél két nagy csoportot lehet

megkülönböztetni: a dél-szepességi, vagy gründler és a felső-szepességi németséget. A

dobsinai német beszélt nyelv a délszepesi nyelvjárással rokon. A dobsinai német nép nyugati

német (a Rajna középső folyásának vidékéről), keleti-középnémet (az Érchegység nyugati

vidékéről) és bajor (Stájerország vidékéről) származó népcsoportok keveredésével keletkezett,

amit nyelvészeti, néprajzi és kultúrtörténeti adatokkal lehet igazolni.

27

A buléner németek történetét, a településhez való kötődését, a hagyományaik megismertetését

fontosnak tarjuk azon tanulók számára is akik nem vesznek részt a német nemzetiségi

nyelvoktatásban.

A helyi németek története elsősorban a történelem és német tantárgy keretein belül kerül

feldolgozásra.

Történelem:

6. osztály Magyarország népei a XV. Században.

A reformáció és a katolikus egyház megújulása hazánkban.

7. osztály Magyarország a Habsburg birodalomban.

A polgárosodó magyar társadalom

8. osztály Nemzeti és etnikai kisebbségek

A népi kultúra hagyományai határon túl.

Német nyelv:

Témakör: Ünnepek és hagyományok

4. osztály dalok, játékok

5. osztály mondókák, dalok

6. osztály buléner szavak

7. osztály buléner versek

8. osztály buléner németek története

28

3.3.8. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi

tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít.

A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-

egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik

29

különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a

pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan. A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a

sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt

(integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére,

oktatására. Intézményünkben több mint 25 éve folyik nagy hatékonysággal sni-s tanulók

oktatása-nevelése külön erre a célra létrehozott csoportokban. Az integrált oktatásra is

felkészültek vagyunk.

3.3.9. Egész napos iskola

A Nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 4.§ 4. pontja rendelkezik az egész napos

iskoláról:

- Az egész napos iskolába a tanuló választásának megfelelően, kiskorú esetén a szülő

egyetértésével jár a gyermek.

- Olyan szervezési forma, ahol a kötelező és egyéb foglalkozásokat délelőtti és délutáni

időszakra egyenletesen elosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe

véve kell megszervezni.

- Biztosítja: a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,

- Többlet pedagógiai támogatást a tananyag megértéséhez és elsajátításához azon tanulók

számára, akik bármely okból egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési

problémájával küzdenek.

Az intézményben az alsó tagozaton évfolyamonként működtetünk iskolaotthonos osztályokat

is.

Iskolaotthonos (egész napos nevelés-oktatás) rendszer:

Az iskolaotthon, mint munkaforma biztosítja az óvodából az iskolába történő átmenet

zökkenőmentes megvalósítását. Jól segíti az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes

tanulási szokások kialakítását. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító

irányítja. A tanulók naponta 8 órától 16 óráig tartózkodnak az iskolában, részt vesznek a

tanítási órákon és a szabadidős tevékenységeken. Az iskolaotthonos munkaforma és a

30

pedagógiai programunk összhangja biztosítja a tananyag elsajátítása és a tanulók

személyiségének teljes körű fejlesztése mellett a gyermekek együttműködő és tolerancia

képességének kialakítását, fejlesztését valamint egymás elfogadásának, segítésének

természetes napi gyakorlatának igény szinten történő kialakítását, az eredményes

felzárkóztatás és a színvonalas tehetséggondozás lehetőségét egyaránt. A tantárgycsoportos

oktatás garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok

átadásához, a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. Ez a munkaforma jó

lehetőséget biztosít a tanítók számára, hogy professzionális szinten képesek legyenek saját

tantárgyaik tanítására megőrizve és kiteljesítve saját pedagógiai arculatukat is. A délelőtti és a

délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló

tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók. Az iskolaotthon napi időbeosztása jobban

megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és egyenletesebb terhelést biztosít számukra.

Több lehetőség nyílik a beszélgetésre, megfigyelésre, nevelési helyzetek elemzésére és

kihasználásra. A reggeli beszélgető körben a gyermekek élményei, problémái, gondjai,

kérdései kerülnek felszínre, meghallgatást, megértést tapasztalnak és segítséget kapnak.

Fejlődik empatikus, tolerancia- és tűrőképességük. Nyugodtabban, feszültség mentesebben

kezdik meg a tanulást.

A tanítási óra és az önálló tanulás órarendi egység biztosítja a napi tananyag elsajátítása

mellett az ahhoz kapcsolódó házi feladat elkészítését, gyakorlást, felzárkóztatást,

tehetséggondozást, a tananyag megértésének, esetleges hiányosságainak, bizonytalanságainak

azonnali visszajelzését.

Célunk az iskolaotthonos munkaforma keretein belül:

- személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és

a szabadidős tevékenységek során,

- a kommunikációs készség fejlesztése,

- a differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása,

- higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása,

- helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, a közösségi normák kialakítása, betartása,

betartatása,

- egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés,

- a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,

- önálló tanulásra, önművelésre nevelés

- konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,

31

- színvonalas tanítási órán és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása a

tanulók bevonásával, igényeik figyelembevételével,

- info-kommunikációs képességek fejlesztése,

- népszokások, hagyományok megismerése és ápolása.

(Az egész napos iskolai központi program megjelenése után a helyi programot mellékeljük.)

3.3.10. Napközi, tanulószoba

A szülők igénye, hogy az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi

otthonos foglalkozást alsós korcsoportban. Így megvalósul a gyerekek színvonalas ellátása,

felkészülésük hatékonysága.

A különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a

tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülését, ezek

programjaival igyekszünk elérni.

A napközi

A szabadidős programok szervezésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

- A tanulók iskolai közérzetét, ami a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja.

- Az életkori sajátosságoknak megfelelő programok álljanak a gyerekek rendelkezésére.

- A programok legyenek egyszerre tantárgysegítők és szabadidős jellegűek.

- Belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyerekek számára.

- A tanulók legyenek részesei a programok megszervezésének.

- A szabadidő tartalmas eltöltése váljon a tanulók igényére!

A szabadidős programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk.

A szabadidős programok formái:

Manuális foglalkozás

A tanulók kézügyességét, kreativitását, alkotó képességeit fejlesztő foglalkozási formák

(festés, papírmunkák, agyagozás, gyöngyfűzés, stb.)

32

Kulturális foglalkozás

A különböző tantárgyi területeken elsajátított ismereteket mélyíti el, bővíti azokat

(zene, ünnepek, mesék, filmek, stb.).

Fejleszti a gyermekek játékkultúráját. Sokféle játékkal, azok szabályaival ismerteti meg őket

(pl. népi, - társas, - táblás, - sport, - csapatjátékok).

Könyvtárlátogatás, mely az olvasást, a gyűjtőmunkát, az ismeretek bővítését szolgálja.

Séta, sportfoglalkozás

Szorosan összekapcsolható a játékokkal. Amennyiben az időjárási feltételek megengedik a

lehető legtöbb időt töltsünk a szabadban. Az egészséges testmozgást szolgálja az udvari és

tornatermi játékok sokasága. A foglalkozás a közösségfejlesztés, az ügyesség, figyelem,

kitartás, tolerancia, együttműködés készségfejlesztésének színtere.

A felkészülési idő, tanulás

A szabadidős sávot követően valósul meg. A tanulók, ha jól érzik magukat a napköziben,

szívesen végzik el ezt a feladatukat is. Tanári segítség mellett oldják meg házi feladatukat,

segítséget kapnak, ha szükséges. Az önálló tanulás, tervezés, feladatvégzés, szabályok,

kitartás, segítségnyújtás eszközével kompetenciafejlesztés valósul meg a tanulási időben.

Nevelői beszélgetés és értékelés:

Jelentősebben a hét elején és végén jelentkezik. A tanulók elmesélik élményeiket számukra

fontos személyeket. A tanító ennek tükrében hatékonyabban tervezheti fejlesztő munkáját. A

programok, a heti munka közös értékkelése javítja a csoport munkájának hatékonyságát, a

tanulók közérzetét.

A tanulószoba

Felső tagozatos tanulóknak szervezzük, a másnapi tanórákra való felkészülés

eredményességét kívánjuk biztosítani.

Órakerete 3 óra/nap, a tanórák után csatlakoztatva.

Megszervezésében fontos szempont a „TANULÁS-TANÍTÁSA”.

A tanulószoba megszervezésénél figyelünk a szakkorrepetálás lehetőségeinek

megteremtésére.

33

3.4. Választható tantárgyak, a pedagógusválasztás szabályai

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a nemzetiségi német nyelvet, a

magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi népismeretet és a hit- és erkölcstant.

Az idegen nyelv esetében két nyelv közül (német, angol) választhatnak tanulóink ez alapján

kerül sor a csoportok kialakítására.

A német nemzetiségi nyelvoktató és a cigány/roma nemzetiségi csoportok szülők írásbeli

nyilatkozata alapján kerülnek megszervezésre első évfolyamtól, felmenő rendszerben.

A hit-és erkölcstan csoportjait is az igények függvényében szervezzük meg.

Az egyéb foglalkozások a választható tantárgyak köréből kerülnek ki. Ezen a téren

igyekszünk bővülő kínálatot nyújtani. Felmérjük a szülői, tanulói igényeket, számba vesszük

lehetőségeinket és ezen tényezők figyelembe vételével készítjük el a kínálatot. Az egész

napos iskola megléte és a pedagógusok kötelező óraszámának emelkedése lehetőséget teremt

arra, és késztet is bennünket arra, hogy minél színesebb legyen a választék. Tervezünk Tánc

és mozgás, elsősegélynyújtó, közlekedési, katasztrófavédelmi, sport, nyelvi, informatika,

életviteli (sütés-főzés, kézimunka, kertápolás) foglalkozásokat.

Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti a tájékoztatót a választható

tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus

fogja oktatni.

Az iskola minden év május 20-ig felméri hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási

órán, melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán kíván részt venni.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanórai

foglalkoztatás szabályai érvényesek.

A pedagógus választás tekintetében a kis tanulói és pedagógus létszámot figyelembe véve

nincs lehetőségünk választást kínálni a szülők számára.

34

3.5. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja

3.5.1.Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

A tanulók teljesítményének értékelésében megjelennek a szummatív értékelés mellett a

diagnosztikus, és a formatív értékelés elemei.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján

ellenőrzik, értékelik. Az ellenőrzés, értékelés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz

kapcsolódó követelményekre is.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8.

évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia

biológia, földrajz ellenőrzésénél:

- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó

témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy

esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

- az ének-zene, a vizuális kultúra, az informatika, a technika tantárgyból félévente,

valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül,

- a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén

ellenőrizzük.

A nevelők célja a tanulók teljesítményének értékelésekor a tanulók meglévő képességeinek,

előzetes tudásának feltárása. Az értékelésben kiemelkedő szempont a tanuló önmagához

viszonyított fejlődésének kimutatása. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és

előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói

teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett

azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e

vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

35

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

- A hagyományos érdemjegyre való áttérés szabályai a következők:

Az első és második évfolyamon félévkor, és az első évfolyam év végén a tanulók

teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló

teljesítményétől függően a következő lehet:

- KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

- JÓL TELJESÍTETT

- MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

- FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A második - nyolcadik évfolyam a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden

tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

A második évfolyam év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év

végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A kötelezően

választható tárgyak közül az erkölcstan, tánc és dráma, valamint a szabadon válaszható

tárgyak közül a tánc és dráma, a cigány népismeret és tánc és mozgás értékelése szövegesen

történik: részt vett –szöveggel.

A második évfolyam év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon a félévi és az év

végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi

munkája alapján kell meghatározni. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az

egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Az a tanuló, aki az adott tantárgyból dicséretet érdemel, a jeles helyett kitűnő minősítést kap.

A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal:

- Kitűnő a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei,

tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította

tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik.

- Jeles a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget

tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan

fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév

közben kapott érdemjegyeinek átlaga is ezt tükrözi.

36

- Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és

jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok

átlaga nem éri el a 4,5-öt.

- Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget,

ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel

képes.

- Elégséges, ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de

a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik.

Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan.

- Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a

minimumot nem tudja.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból

egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a

témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy

érdemjeggyel kell értékelni. A heti egy órás tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegyre

van szükség.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

szaktárgyat tanító pedagógusok, melytől indokolt esetben eltérhetnek a felmérők nehézségi

fokát figyelembe véve:

0-33% -elégtelen(1) 34-50%-elégséges(2) 51-75%-közepes(3)

76-90%-jó(4) 91-100%-jeles(5)

A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni.

37

Az iskolai beszámoltatások formái

Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás

Írásbeli beszámoltatás

Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái:

- írásbeli felelet

- röpdolgozat

- dolgozat

- év eleji, félévi és év végi felmérés

- a tanár által készített mérőeszközök

- standardizált mérőeszközök

Az írásbeli beszámoltatás rendje:

Az írásbeli felelet az óra számon kérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek

keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes

értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma.

A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet

szintén érdemjeggyel értékelünk.

A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük,

megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a

félévi és év végi osztályzatokban.

Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük.

Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket

tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban

megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral

igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is.

Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a

félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően.

38

Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk

gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási

formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait.

A legelterjedtebb a pontozással vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget

indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk.

A tanulási folyamatban fontos, hogy a végző/összegző minősítésnek megfelelő, - a különböző

tantárgyak sajátosságaihoz igazított – további árnyalt kifejezéseket alkalmazzunk.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

- A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon.

- A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező

órán, órákon készítjük fel.

- A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat.

- Egy nap legfeljebb egy témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.

Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele az ellenőrzés és az

értékelés, amelyet legtöbbször együtt emlegetünk. Az értékelés és az osztályozás is azonos

fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok

(követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az

értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés.

A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb

egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és

érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző

képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás

eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit.

39

Az értékelés típusai:

A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai:

- szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés

- rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel

(összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.)

rögzített válaszadás feladatlapon.

Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók

valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel.

A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel.

Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A

formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti.

Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb tanulási

szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus

tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Az értékelésnek

erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem

számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

3.5.2.Magatartás, szorgalom értékelése, minősítése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. Iskolánkban a magatartás

értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja,

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

- kötelességtudó, feladatait teljesíti,

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

- tisztelettudó,

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik,

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

40

Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja,

- a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

- nincs írásbeli intője vagy megrovása;

Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

- feladatait nem minden esetben teljesíti,

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

- igazolatlanul mulasztott,

- szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van;

Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül

legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

41

A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése:

A szorgalom értékelésekor és minősítésekor az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó

(4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt.

A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

- munkavégzése pontos, megbízható,

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza;

Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

- a tanórákon többnyire aktív,

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként

nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,

- taneszközei tiszták, rendezettek;

Változó (3) az a tanuló, aki:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

42

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel

dolgozik;

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

- feladatait többnyire nem végzi el,

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül

legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesítheti.

Jutalmazási formák szóban és írásban: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói

dicséret, nevelőtestületi dicséret, díjak odaítélése.

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

43

Az elmarasztalás formái szóban és írásban: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás,

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás,

fegyelmi tárgyalás során: nevelőtestületi megrovás, szigorú megrovás, meghatározott

kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, másik tanulócsoportba, osztályba való

áthelyezés, kizárás.

A dicséretet és az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

3.6. Csoportbontások egyéb foglalkozások elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a nemzetiségi német nyelvet, a

magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi népismeretet és a hit- és erkölcstant.

Az idegen nyelv esetében két nyelv közül (német, angol) választhatnak tanulóink, ez alapján

kerül sor a csoportok kialakítására.

A német nemzetiségi nyelvoktató és a cigány/roma nemzetiségi csoportok a szülők írásbeli

nyilatkozata alapján kerülnek megszervezésre első évfolyamtól, felmenő rendszerben.

A hit-és erkölcstan csoportjait is az igények függvényében szervezzük meg.

Az egyéb foglalkozások a választható tantárgyak köréből kerülnek ki.

Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti a tájékoztatót a választható

tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus

fogja oktatni.

Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási

órán, melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán kíván részt venni.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanórai

foglalkoztatás szabályai érvényesek.

44

3.7.A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:

- egyszerűek

- kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók

- megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét

- A teszteket évente április-májusban végezzük 1-8. évfolyamban.

- Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást

végezzük.

- A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.

- A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.

- Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):

- tavalyi eredményhez képest

- vagy év elejéhez képest

- vagy az osztályátlaghoz képest

- Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket

fizikai fittségük fejlesztésére.

- Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.

Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából

leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert

alkalmazzuk.

Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés.

Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez:

1. Dinamikus ugróerő:

- melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások

után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó

nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal

2. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése:

- hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés

- hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan

- Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük.

45

- A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot

tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a

kezdést és a max. időt (4 perc).

3. Alap-állóképesség mérése:

- Képességmérés (gyorsaság) korcsolya 120 m

- 1-4. évfolyamon és 6-8. évfolyamon

- Lényege: Előzetesen lemért 120 m-es pálya, melyet 4 szélén bója jelöl ki. A tanulók

gyorsaságát mérjük. Párokban történik a mérés.

Kiegészítő mérések:

- Testmagasság

- Testsúly

Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-

es beosztással.

A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos

információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához,

formálásához.

A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését,

a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell

elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és

egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat:

0 - 20,5 p → igen gyenge

21 - 40,5 p → gyenge

41 - 60,5 p → kifogásolható

61 - 80,5 p → közepes

81 - 100,5 p → jó

101 - 120,5 p → kiváló

120,5 - 140,0 p → extra

A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés!

A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni.

46

- Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.

- Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai –

adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota

között is igen lényeges az eltérés.

- El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb

fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel,

akaraterővel felzárkózhat.

- Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja

számolni a hiányosságait.

- Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot

végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.

- A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített

minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai

állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.

1. osztály (7 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 0,97 1,00 20 25 16 20

2 1,00 1,03 25 30 20 24

3 1,03 1,06 30 35 24 28

4 1,06 1,09 35 40 28 32

5 1,09 1,12 40 45 32 36

6 1,12 1,15 45 50 36 40

7 1,15 1,18 50 55 40 44

8 1,18 1,21 55 60 44 48

9 1,21 1,24 60 65 48 52

10 1,24 1,27 65 70 52 56

11 1,27 1,30 70 75 56 60

12 1,30 1,33 75 80 60 64

13 1,33 1,36 80 85 64 68

14 1,36 1,39 85 90 68 72

15 1,39 1,42

16 1,42 1,45

17 1,45 1,48

47

2. osztály (8 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,08 1,10 23 28 54 50 19 22

2 1,11 1,13 28 33 52 18 23 26

3 1,14 1,16 33 38 50 46 27 30

4 1,17 1,19 38 43 48 44 31 34

5 1,20 1,22 43 48 46 42 35 38

6 1,23 1,25 48 53 44 40 39 42

7 1,26 1,28 53 58 42 38 43 46

8 1,29 1,31 58 63 40 36 47 50

9 1,32 1,34 63 68 38 34 51 54

10 1,35 1,37 68 73 36 32 55 58

11 1,38 1,40 73 78 59 62

12 1,41 1,43 78 83 63 66

13 1,44 1,46 83 88 67 70

14 1,47 1,49 88 93 71 74

15 1,50 1,52

16 1,53 1,55

17 1,56 1,58

3. osztály (9éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,17 1,23 26 31 46 42 21 24

2 1,20 1,26 31 36 44 40 25 28

3 1,23 1,29 36 41 42 38 29 32

4 1,26 1,32 41 46 40 36 33 36

5 1,29 1,35 46 51 38 34 37 40

6 1,32 1,38 51 56 36 32 41 44

7 1,35 1,41 56 61 34 30 45 48

8 1,38 1,44 61 66 32 28 49 52

9 1,41 1,47 66 71 30 26 53 56

10 1,44 1,50 71 76 28 24 57 60

11 1,47 1,53 76 81 61 64

12 1,50 1,56 81 86 65 68

13 1,53 1,59 86 91 69 72

14 1,56 1,62 91 96 73 76

15 1,59 1,65

16 1,62 1,68

17 1,65 1,71

48

Pontérték 4. osztály (10 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,24 1,34 29 33 46 42 22 26

2 1,27 1,37 34 38 44 40 26 30

3 1,30 1,40 39 43 42 38 30 34

4 1,33 1,43 44 48 40 36 34 38

5 1,36 1,46 49 53 38 34 38 42

6 1,39 1,49 54 58 36 32 42 46

7 1,42 1,52 59 63 34 30 46 50

8 1,45 1,55 64 68 32 28 50 54

9 1,48 1,58 69 73 30 26 54 58

10 1,51 1,61 74 78 28 24 58 62

11 1,54 1,64 79 83 62 66

12 1,57 1,67 84 88 66 70

13 1,60 1,70 89 93 70 74

14 1,63 1,73 94 98 74 78

15 1,66 1,76

16 1,69 1,79

17 1,72 1,82

5. osztály (11 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Cooper-teszt

(12 percig futás)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,31 1,45 31 35 1300 1530 24 28

2 1,34 1,48 36 40 1320 1550 28 32

3 1,37 1,51 41 45 1340 1570 32 36

4 1,40 1,54 46 50 1360 1590 36 40

5 1,43 1,57 51 55 1390 1620 40 44

6 1,45 1,60 56 60 1410 1660 44 48

7 1,48 1,63 61 65 1430 1680 48 52

8 1,51 1,66 66 70 1450 1700 52 56

9 1,54 1,69 71 75 1470 1720 56 60

10 1,57 1,72 76 80 1490 1740 60 64

11 1,60 1,75 81 85 1510 1760 64 68

12 1,63 1,78 86 90 1540 1790 68 72

13 1,66 1,81 91 95 1560 1810 72 76

14 1,69 1,84 96 100 1580 1830 76 80

15 1,72 1,87 1600 1850

16 1,76 1,90 1620

17 1,80 1,93

49

6. osztály (12 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,38 1,55 33 37 46 42 28 30

2 1,41 1,58 38 42 44 40 32 34

3 1,44 1,61 43 47 42 38 36 38

4 1,47 1,64 48 52 40 36 40 42

5 1,50 1,67 53 57 38 34 44 46

6 1,53 1,70 58 62 36 32 48 50

7 1,56 1,73 63 67 34 30 52 54

8 1,59 1,76 68 72 32 28 56 58

9 1,62 1,79 73 77 30 26 60 62

10 1,65 1,82 78 82 28 24 64 66

11 1,68 1,85 83 87 68 70

12 1,71 1,88 88 92 72 74

13 1,74 1,91 93 97 76 78

14 1,77 1,94 98 102 80 82

15 1,80 1,97

16 1,83 2,00

17 1,86 2,03

7. osztály (13 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,43 1,64 35 39 46 42 30 32

2 1,45 1,67 40 44 44 40 34 36

3 1,48 1,70 45 49 42 38 38 40

4 1,51 1,73 50 54 40 36 42 44

5 1,54 1,76 55 59 38 34 46 48

6 1,57 1,79 60 64 36 32 50 52

7 1,60 1,82 65 69 34 30 54 56

8 1,63 1,85 70 74 32 28 58 60

9 1,66 1,88 75 79 30 26 62 64

10 1,69 1,91 80 84 28 24 66 68

11 1,72 1,94 85 89 70 72

12 1,75 1,97 90 94 74 76

13 1,78 2,00 95 99 78 80

14 1,81 2,03 100 104 82 84

15 1,84 2,06

16 1,87 2,09

17 1,91 2,12

50

8. osztály (14 éves korúak)

Pont-

érték

Helyből távolugrás

páros lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből

felülés (db)

Korcsolya 120 m

gyorsaság

(másodperc)

Hason fekvésből

törzsemelés és

leengedés (db)

lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,47 1,72 37 41 44 40 32 34

2 1,50 1,75 42 46 42 38 36 38

3 1,53 1,78 47 51 40 36 40 42

4 1,56 1,81 52 56 38 34 44 46

5 1,59 1,84 57 61 36 32 48 50

6 1,62 1,87 62 66 34 30 50 54

7 1,65 1,90 67 71 32 28 54 58

8 1,68 1,93 72 76 30 26 58 62

9 1,71 1,96 77 81 28 24 64 66

10 1,74 1,99 82 86 26 22 68 70

11 1,77 2,02 87 91

12 1,80 2,05 92 96

13 1,83 2,08 97 101

14 1,86 2,11 102 106

15 1,89 2,14

16 1,92 2,17

17 1,95 2,20

18 2,11 2,36

Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség merőzéshez „szükséges”, illetve „kell”

értéket jelezni!

3.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatok

Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk alapján (1)” Minden gyermeknek joga van a

megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a pedagógusok kötelessége különösen, hogy

egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,

együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a

gyermekeket, tanulókat.

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet

kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a

NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. Az iskolai

egészségnevelés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy

személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és

51

felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel

összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak

legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg.

Általános célok, értékek a környezeti- és egészségügyi nevelésben

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és

megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével,

kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a

bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a testi – lelki egészség megőrzése.

Az iskola hitvallása

„A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a

természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak

vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott

gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és

egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Felhívjuk a tanulók figyelmét a

„fenntartható fogyasztás” jelentőségére és szerepére.

Hosszú távú pedagógiai célok:

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és

- erkölcsi megalapozása

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

- rendszerszemléletre nevelés

- holisztikus szemléletmód kialakítása

- fenntarthatóságra nevelés

- a környezetetika hatékony fejlesztése

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

- tolerancia kialakítása

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése

- az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

52

- helyes fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztói kultúra fejlesztése

- az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni,

- az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát

- helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

- globális összefüggések megértése

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő

aktivizálás

- a családi életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Konkrét célok és feladatok:

- az iskolai DÖK környezetvédelmi felelőst választ tagjai közül, akinek irányításával és

felügyelete alatt a diákság fokozott figyelemmel van a környezete iránt. Legfontosabb

célok és feladatok az egészség-és környezetvédelem terén:

- természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

- helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális)

- helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem,

hulladékgyűjtés, egészségesebb táplálékok fogyasztása, energiatakarékosság)

- lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai)

- az épített környezet védelme

- hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken)

- a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

- a család és az iskola közelítése

- legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok

- és felvilágosító alkalmak támogatása

- fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása

- az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek

megismertetése

- a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök)

- a napköziben, az egész napos iskolában, a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő

testmozgás biztosítása

53

- DÖK túrák, osztálykirándulások, uszodai programok, korcsolyázás szervezése

- erdei iskola szervezése a 6. évfolyam számára

- takarékoskodás vízzel és energiával (energiaőrök)

- az iskola zöldebbé tétele – virágültetés és gondozás (virágfelelősök)

- szelektív hulladékgyűjtés (papír, PET palack, szárazelem)

- lehetőség szerint részvétel környezetvédelmi vetélkedőkön, rendezvényeken

- a tantárgyi koncentrációs lehetőségek folyamatos felülvizsgálata és alkalmazása

- részt veszünk az Európai Közösség pénzügyi támogatásával finanszírozott Európai

Iskolagyümölcs Programban és Iskolatej Programban

Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához:

- alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz

- vonjanak be minél több tanulót

- az iskola keretein túl is legyenek hatással

- a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen

- alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek

- a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez

- az érzelmeken keresztül hassanak

- a személyes megtapasztaláson alapuljanak

- együttműködésen is alapuljanak

- változatosak legyenek: egyéni, páros, kooperatív és kiscsoportos munkák

- tanévenként egy iskolai projekt

- legyen bennük több játékos elem

Játékok:

Szituációs, kombinációs, érzékelést fejlesztő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő,

drámapedagógia

Modellezés: hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelzések, működő modellek

készítése, elemzése

Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések,

célzott megfigyelések, mérések, rajzok készítése, élménybeszámolók készítése, erdei iskola

Aktív, kreatív munka: rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív

hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, egészségnevelési versenyek, interjú készítése az

iskola tanulói körében, adatgyűjtés, feldolgozás

54

Művészi kifejezés:

Vizuális művészet a környezeti és az egészségnevelésben, irodalmi alkotások, esztétikai

érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése

Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tantárgyi keretek

között

A testnevelés tantárgy keretei között

Iskolánk tantestülete fontos célkitűzésének tartja tanulóink egészségének védelmét, az

egészséges életmód, életszemlélet kialakítását és a betegségek megelőzését a testnevelés és a

sport által. Nem kérdés, hogy a civilizációs ártalmak ellensúlyozására a rendszeres testmozgás

jótékony hatással van. Ezért biztosítani kell a tanulóknak a mindennapi testmozgás

lehetőségét. A mindennapos testmozgás alappillérei a testnevelés órák.

A testnevelés órákat testnevelés szakos tanáraink és az alsó tagozatban tanítók irányítják.

Mivel nincs lehetősége minden osztálynak minden testnevelés órát tornateremben tartani,

ezért időjárástól függően szabadtéren (sport- és teniszpálya), valamint a városi konditerem

igénybe vételével kell az órákat tervezni és megtartani.

A gyógytestnevelés foglalkozásokon helyben vehetnek részt tanulóink heti két alkalommal,

képzett gyógytestnevelők vezetik a foglalkozásokat.

Diáksportköri foglalkozásokat labdarúgás (fiú) kézilabda (lány) és floorball sportágakban

indítunk. Az alsó tagozatban a labda ügyességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt.

Egyéb foglalkozások: tömegsport órák, napközis foglalkozások, egyéb sportolási lehetőségek.

Akiket nem az előbbi sportágak érdekelnek, azok más játékokkal. életmód-sportágakkal

elégíthetik ki mozgásigényüket és a tömegsport órákon, házibajnokságokban is részt

vehetnek.

A napközis és az egész napos iskolai csoportokban a délelőtti tanulási idő után adódik

lehetőség elsősorban a szabadban (sportpálya, iskola körüli tér) végzett mozgásra. Ezeket az

alsó tagozatos és felsős napközis nevelők irányítják. Esetenként a mozgáslehetőségeket tánc

és néptánc is kiegészítheti. Célunk, hogy azokon a napokon, amikor nincs testnevelés órája

tanulóinknak, akkor is legyen lehetősége legalább harminc perces mozgásra. Igyekszünk a

tanulóink órarendjének, napirendjének összeállításakor figyelembe venni, hogy meglegyen a

naponkénti mozgásmennyiség.

A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és

gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési

foglalkoztatása. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a gyógytestnevelési ellátás biztosítása,

55

amelyet Kazincbarcika városban működő Pedagógiai Szakszolgálat felügyel és segít,

Rendelkezünk saját gyógytestnevelővel is, aki terveink szerint majd besegít a foglalkozások

megtartásához.

A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E

besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon:

Az I. könnyített testnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik

részére a testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni

gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmónikus testi adottságok, ill.

mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt.

A II. gyógytestnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek

nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés

mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek.

Ezek közül: II./A kategóriába sorolandók azok, akik az orvos útmutatása szerint – a

kontraindikált gyakorlatok kivételével - testnevelési órán is részt vehetnek.

II./B kategóriába sorolandók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésen

vehetnek részt.

A III. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az

egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak, így

az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők.

A kategorizálás időtartama általában ½-1 év. Év közben csoportváltozás azokban az esetekben

történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz

szükségessé.

A gyógytestnevelési csoportok kialakítását a gyógytestnevelő tanár végzi elsősorban az

életkor, a diagnózis, a létszám, stb. figyelembevételével.

A gyógytestnevelés megszervezéséhez csoportonként heti három óra áll rendelkezésre.

A tanulók fizikai állapotának mérése:

A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente egyszer (április-

május) gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai

teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó

hiányosságok. A hiányosságok feltárása alapul szolgál az egyéni és közösségi fejlesztő

programok elkészítéséhez.

56

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés

A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a

különbözőszintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök szaktárgyi

hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános

tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a

sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira

használni, alkalmazni tudja.

- Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája.

- Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak

teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés.

Szerencsés esetben ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt,

tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása

életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a

környezetkultúra fejlesztésének eszköze.

- A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a

közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

- Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak

idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve

lehetőségeit. Például: óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái:

táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és

energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők,

különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.

- Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák

témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de

inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban

tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári

együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli.

Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít.

57

Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tanórán kívül

Egészségnevelés hetet tartunk minden év novemberében. Ennek keretén belül a következő

programokat valósítjuk meg:

- Vitamindélután alsó tagozatban osztálykeretek között, felső tagozatban vetélkedő

formájában.

o Meghívott előadók a rendőrségtől, iskolaorvos, védőnő, fogorvos, kozmetikus

Témakörök: Egészséges táplálkozás, fogápolás, dohányzás és az alkohol

egészségkárosító hatásai a szervezetre, drogprevenció, bőr és szépségápolás

- Túrák, kirándulások szervezése:

o Télapó túra alsó tagozaton.

o Őszi túra, akadályverseny szeptemberben a 8.-os tanulók és osztályfőnökök

szervezésében.

- Múzeumlátogatások alsó- és felső tagozatban szakkör és osztálykeretek között:

o Szakirodalom, video, DVD- és CD lemezek a biológia teremben és a

könyvtárban állnak a gyerekek rendelkezésére, segítve a tanórákra és a

versenyekre való felkészülést.

- Erdei Iskola és táborok szervezése:

o A tél folyamán 4-8. évfolyamon sítáborban vehetnek részt diákjaink.

o 6. évfolyamosaink 3-4 napos Erdei Iskolában vesznek részt.

- Sport rendezvények az egészség jegyében:

o Úszásoktatás kisiskolásoknak.

- Egészségi szűrővizsgálatok az iskolában:

o fogászati ellenőrzés,

o látásvizsgálat, vérnyomásmérés,

o rendszeres tisztasági szűrővizsgálatok

- NUTRIKID és ALWAYS program beépítése az egészségtan és az osztályfőnöki órák

menetébe.

A Pro Natura díjas Természet-és Környezetvédő tanárok egyesületével való kapcsolatunknak

köszönhetően minden évben neves szakemberek tartanak előadásokat iskolánkban az

egészségmegőrzés, a környezeti nevelés, és – védelem fontosságáról. A találkozónak fontos

része a közös túra, kirándulás.

58

3.8.1.A környezet-és egészségvédelem tanórai megvalósításának tematikáját a 2. melléklet

tartalmazza.

3.8.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy

megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton

alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott

kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít.

Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása

a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az

elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon,

szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok

nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet

nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés

során) alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb

alapismeretekkel.

59

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében:

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre

való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

60

- az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-

nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a

mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az

iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az

ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

- minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az

Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági

Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával.

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő segítségével

szakköri formában valósítjuk meg.

A szakköri tematika 18 foglalkozásra tervezett.

A szakkör célja:

- a tanulók ismerjék meg:

o a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges

életmentő értékét,

o az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,

o az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai

áttekintését,

o az alapvető életműködések legfőbb zavarait,

o az újraélesztés ABC-jének értelmét,

o az elsősegélynyújtás általános szabályait.

- sajátítsák el:

o az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,

o az alapvető életműködések zavarainak felismerését.

o az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,

o a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,

61

o a segélyhívás helyes módját.

- legyenek képesek:

o a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil

oldalfekvés önálló létesítését,

o a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,

o a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,

o egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,

o ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,

o balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

3.9. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az Esélyegyenlőségi program fő tartalmi elemei:

- A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók intézményi

oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.

- Az intézményt, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek

bemutatása.

- A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak

meghatározása.

Helyzetelemzés

A Rudabányai Gvadányi József Általános fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó

Központ.

Tárgyi vonatkozásban az intézmény rudabányai és felsőtelekesi iskolaépülete teljes mértékben

megfelel az esélyegyenlőségi követelményeknek az épületek infrastrukturális fejlesztése és

korszerűsítése következtében.

Az intézményben a 2012/2013-as tanévben 18 tanulócsoportban folyik az oktatás,

A tanulók létszáma (2012.októberi statisztika alapján): 293 fő, közülük:

- hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő): 255fő,

- halmozottan hátrányos helyzetű: 170fő,

- beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarral küzdő (BTM): 26 fő.

Közülük mindegyik gyermek integrált oktatásban vesz részt. Iskolánkban kiegyenlített a

hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a különböző évfolyamok egyes

62

tanulócsoportjaiban, osztályaiban. Ebben a tanévben már az első három évfolyamon folyik

egész napos iskolai oktatás, ami nagymértékben hozzájárul a hátrányok leküzdéséhez.

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő tevékenységek,

programok

A tanórán kívüli programokon és kisebbségi programokon részt vevő tanulók száma nőtt,

ezeken biztosítjuk a részvételt a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

számára is.

A napközit, a Telekes Béla tagintézményben 25 tanuló veszi igénybe.

A Gvadányi József Általános Iskolában a 2013-2014. tanévtől az 5-8. osztály számára

tanulószoba megszervezése, eredményes működtetése a tantestület célja és egyik kiemelt

feladata.

A 2012/2013-as tanévben a délutáni foglalkozásokat 95 gyerek veszi igénybe, ami arra utal,

hogy továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanórán kívüli foglalkozásnak.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a BTM-es tanulóinkat a

sportban is igyekszünk fejleszteni, így rendszeresen részt vesznek az iskolai

sportfoglalkozásokon. Számos tanórán kívüli programot szervezünk, lehetőség van arra is,

hogy alapítványunk anyagilag támogassa a rászorult tanulókat, így pld. az iskolai

kiránduláson való részvételüket.

Rendszeres kapcsolatunk a társintézményekkel lehetővé teszi, hogy az általuk indított segítő

programokat a gyerekek igénybe vegyék. Így a Gvadányi József Művelődési Ház

foglalkozásaira vagy a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokra külön felhívjuk a

szülők figyelmét.

A 26 BTM-es gyermek közül valamennyi gyermek a szakvélemény alapján a többi tanulóval

közösen vesz részt az iskolai nevelésben-oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül

valósul meg, tehát egyenlő bánásmódban részesülnek. E tanulók szüleit írásban értesítjük a

különböző korrepetálási lehetőségekről, így mindegyikük részére biztosított az egyéni, illetve

kiscsoportos fejlesztés. Az intézmény biztosítja logopédus és fejlesztő pedagógus segítségével

a szakszerű fejlődést számukra.

Mindezek alapján elmondható, hogy a részképesség zavarral, magatartási és beilleszkedési

problémával küzdő gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei

adottak.

A hátrányos helyzetű tanulók szüleivel rendszeres kapcsolatban állunk.

63

A tanulók zöme középiskolában kíván továbbtanulni. Iskolánk törekszik növelni az érettségit

nyújtó középiskolákba való jelentkezéseket.

Tanulóinkat felkészítjük a következő iskolatípusba való lépésre, ugyanakkor törekednünk kell

arra, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulása

ne kizárólag a szakiskolák felé irányuljon. Az osztályfőnökökön kívül a továbbtanulásért

felelős kolléga is nagy hangsúlyt fektet erre.

Az Esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok végrehajtása

Iskolánk nagy hangsúlyt helyez az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű, halmozottan

hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében

kiemelt figyelmet fordítanunk a beiratkozásnál, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek

egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés,

büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a

továbbtanulásban, pályaorientációban, a humán erőforrás fejlesztésben, pedagógusok szakmai

továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel,

segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézmény vezetője felel a közoktatási

intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program

végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges

panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az

egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a

diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon

minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb

programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a

programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; valamint az

esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

Tantestületünk tagjai módszertani, szakmai tudásának fenntartása, fejlesztése céljából

fontosnak tartják a különböző továbbképzéseken való részvételt. (Akadályozó tényező, hogy a

pedagógus továbbképzések ára egyre magasabb, míg a költségvetésünkből erre fordítható

összeg egyre alacsonyabb. Emiatt többek között minden ingyenes továbbképzési lehetőséget

kihasználunk.) A továbbképzések nagy része az egyéni haladást elősegítő differenciált

foglalkozásokkal, képességek fejlesztésével kapcsolatos.

Iskolánk rendszeres kapcsolatot ápol a Gyermekjóléti Szolgálattal, a védőnőkkel, a Nevelési

Tanácsadóval, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint számos települési civil

szervezettel,s tanulóink egyre többször vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban

64

is. A továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottam

hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett tanulókra. Számukra – amennyiben szükség van rá –

külön korrepetálást tartunk, felhívjuk figyelmüket az ingyenes programokra, iskolán kívüli

tevékenységekre, szüleikkel az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart.

Az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panaszok

Intézményünk lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai

esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre.

Az elmúlt tanévben ilyen jellegű panasz nem érkezett.

A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak

meghatározása

Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai és iskolán kívüli segítő programokban való

részvételre. Ennek érdekében további lehetőség felkutatására van szükség. Ez különösen a

hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a BTM-es tanulók

számára fontos.

Felelősök: az osztályfőnökök

Igyekszünk a lehetőségekről időben tájékoztatni a pedagógusokat, a gyerekeket és szüleiket.

Még fokozottabban ösztönözzük a programokon való részvételt.

Felelős: igazgató

Jó az együttműködés, de még szorosabbá kell tenni az osztályfőnökök és a szaktanárok

között. Ezért fontos a mindennapos információ csere.

Felelősök: osztályfőnökök

Természetesen folyamatosan követjük a továbbképzési programokat, és a lehetőségekhez

képest minél több pedagógus számára biztosítjuk a részvételt.

Felelős: igazgató

Megvalósítás

Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá

vonatkozó intézkedések megvalósítását. Iskolánk különös figyelemmel kíséri a hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart,

együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és

hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer

működtetésében. Évente megvizsgáljuk, hogy minden, az intézmény működésére, pedagógiai

65

munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai

programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések.

Monitoring és nyilvánosság

Iskolánk folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű és a BTM-es tanulók helyzetét érintő főbb változásokat,

melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított

intézményi programok hatását, eredményeit a fent jelzett tanulók vonatkozásában, valamint

dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók

képviselői, szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények

részéről kerülnek előterjesztésre.

Az Esélyegyenlőségi program monitorozásához szükséges adatok és információk

szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője

saját felelősségi körében gondoskodik.

A nyilvánosság biztosítása:

Az intézmény az éves monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt,

őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában is elérhetővé teszi. A

monitoring hozzáférhetőségéről valamint a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi

partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel.

Konzultáció és visszacsatolás

A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője

felel. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az

általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a

következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.

66

3.10. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az

utóbbi időben komoly gondot okoz, hogy a helybéli tanköteles gyerekek egy jelentős részét

Kazincbarcikára íratják be. Hozzánk nem érkeznek beiskolázási körzeten kívül.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy legkésőbb az azt követő évben. Az

iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben

a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői

és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli

meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási

intézményben, akár a szülő akarata ellenére is.

Az első osztályban történő beiratkozáson be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát

- lakcímkártyát

- TAJ kártyát

- ha a gyermek tartós beteg, az ezt igazoló orvosi szakvéleményt

- ha Gyermekvédelmi támogatásban részesül, az erről szóló érvényes határozatot

- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)

- a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó

vizsgálatát javasolta)

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,

Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása

céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti:

a) ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással, vagy ha e kérdésben a szakértői

bizottság korábban nem hozott döntést,

b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni

és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság

korábban nem hozott döntést.

67

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát, a lakcímkártyát

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

Más iskolából történő átiratkozás esetén az esetleges hiányosságokat pótolni kell.

Amennyiben elegendő az átiratkozott tanuló egy hónap türelmi időt kap, egyéni segítséget a

hiányosságok pótlására.

Idegen nyelv esetén ez a türelmi idő két hónap.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek.

Átvétel feltételei, eljárási rendje:

- A szülő kérvényt nyújt be, mellyel indokolja iskola változtatási szándékát.

- A tanuló bemutatja a bizonyítványát, a tanév megkezdése után érkezők a tájékoztató

füzetüket is, annak hiányában az előző iskola igazolását a tanév során szerzett

érdemjegyeiről, illetve szöveges értékeléséről.

- Az igazgatóhelyettes az osztályfőnökökkel való egyeztetés után, szükséges esetben

szaktanári véleményezéssel megvizsgálják, hogy korábbi tanulmányai alapján

beilleszthető-e a tanuló az iskolában működő tanulócsoportok valamelyikébe.

- A felvételről a konzultációt követően az igazgató dönt.

- A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja, melyet a kibocsátó

intézmény részére szóbeli tájékoztatása után eljuttat.

Elutasításra körzeten kívüli tanuló kerülhet.

68

A jelentkezést követően megvizsgáljuk:

- az átjelentkezés okát

- a tanuló magatartás és tantárgyi osztályzatait

- az adott évfolyam és ezen belül az osztályok létszámát

- az osztályok összetételét ( SNI-s, BTM –s szakértői véleménnyel rendelkezők száma)

- az osztályban tanított nyelvet és annak óraszámát

- a jelentkező tanuló meglévő tanulócsoportjainkba illeszthetőségét

Ezek után szóbeli egyeztetés történik a szülővel. Átvétel esetén az osztályba sorolásról az

igazgató dönt, az érintett osztályfőnökök véleménye alapján.

A szükséges feltételek meglétének hiányában a gondviselőt szóban tájékoztatjuk a felvétel

elutasításáról.

Az alapító okiratunk tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is.

Az intézmény el tudja látni azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nevelését,

oktatását is, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatóak együtt.

A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában

az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről.

Iskolaotthonba, napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel

Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és

tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük.

Igényfelmérés

- minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban,

- a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket.

Felvétel

- lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

Elutasítás esetén figyelembe kell venni:

- mindkét szülő dolgozik,

- a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított,

- a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt,

- nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját,

Gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatát figyelembe kell

venni. Halmozottan hátrányos tanuló előnyt élvez.

69

3.11. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az

iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos

esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál

figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a

tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A

tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai

teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható. A

házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják;

ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás

képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle

szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat:

- erősíteni kívánják az órákon tanultakat,

- fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,

- új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

A szülők a házi feladatok, azok gyakorisága, típusa, stb. alapján is kialakítanak maguknak

véleményt gyermekük iskolájáról. Háromcsatornás partnerség kialakítása révén lehetőséget

adunk a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. A tanároknak

személyesen is segítséget adnak a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai – az ő

diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő – pedagógiai gyakorlatot,

megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb

módszereit. A házi feladat időigénye és a tanulók szabadidő, illetve a szabadidős programok

iránti vágyainak összeegyeztethetetlensége miatt nagyon gyakran előfordul, hogy a házi

feladat konfliktusba kerül a különféle tevékenységi formákkal.

A tanárok alulértékelhetik a házi feladat időigényét, ezzel a tanulókat túlterhelhetik és

elvonhatják a közös családi vagy társasági tevékenységektől.

Ennek elkerülése érdekében:

- A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok, illetve iskolai

szintek függvénye; vagyis kevesebbszer és rövidebb idejű otthoni munkát, feladatokat

kapnak a kisebbek, mint a nagyobbak.

70

- Első - negyedik évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem írásbeli, sem

szóbeli házi feladatot nem adunk, de ebben csoportonként kivételt lehet tenni.

- Az ötödik - nyolcadik évfolyamon pedig csak a következő tanórára esedékes feladatok

adhatóak fel.

- A tanulók egyenletes terhelése okán egy tanítási napon egy osztállyal maximum csak két

dolgozatot, felmérőt íratunk.

- A házi feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges faktorokat a szaktanárok minden

esetben figyelembe veszik.

Ezek:

- külső tényezők (a szociokulturális háttér, a tantárgy, illetve az osztályfokozat);

- ún. „osztálytermi” faktorok (szemléletmód, szemléltetőanyaggal való ellátottság);

- otthoni-közösségi faktorok (szótárak, számítógép és külön tanulóasztal birtoklása).

A tanulóknál tapasztalható tanulási nehézségek és az otthoni felkészülés problémái közötti

összefüggéseket egymástól jól elkülöníthető tanulói kategóriákat alakítanak ki:

- tanulási nehézség a házi feladat terén jelentkező problémák nélkül;

- átlagos teljesítmény, a házi feladatok azonban problémát jelentenek;

- átlagos teljesítmény, a házi feladat körül nincsenek gondok.

Ez a csoportosítás azért fontos, mert ennek alapján minden csoporthoz keressük azt a

megfelelő stratégiát is, amely jobb teljesítményhez segítheti a tanulókat.

Az első csoportba tartozók számára a megoldást a valós életből vett feladatok kijelölése és a

jó megoldások jutalommal való megerősítése jelentheti. A második kategória esetében a

tanárok által összeállított speciális programok alkalmazása ajánlott. A harmadik csoport

képviselői, pedig leginkább azzal motiválhatók, ha a gyerekek saját maguk tervezik meg házi

feladataikat, annak témáit és mennyiségét is. A rosszul megválasztott házi feladat tovább

szélesítheti az amúgy már meglévő szakadékot az alulteljesítő és a jól teljesítő tanulók között.

71

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei:

1. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését

szolgálja, és legyen fejlesztő hatású.

2. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya.

3. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat megoldására fordított ideje ne

haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb

hiányzás miatti lemaradás pótlása)

4. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az

egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét.

5. Napközis, tanulószobai tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza.

Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői:

- az órarend összeállításának szempontjai

- az egyes tantárgyak tananyaga

- az egyes tantárgyak heti óraszáma

- témazáró írásbeli számonkérések elosztása

- az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén

belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, stb.)

- differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten

- helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás

osztályfőnöki órákon, önismereti, tanulószobai és napközis foglalkozásokon.

3.12. Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók részére

A részletes, minden sérülési fokozatra kidolgozott programot a 3. melléklet tartalmazza

72

Záró rendelkezések

Jelen pedagógiai programot, melynek részét képezi a helyi tanterv, csak a nevelőtestület

módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a

német nemzetiségi önkormányzat egyetértésével.

Csehné Kovács Judit

igazgató

Rudabánya, 2013. március 27.

Nyilatkozat

A Gvadányi József Általános Iskola és a Telekes Béla Tagiskola nevelőtestülete képviseletében

és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és helyi tanterv

elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület a

2013. március 25. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.

____________________________________

nevelőtestületi tag

Rudabánya, 2013. március 27.

73

Nyilatkozat

A rudabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján

aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és helyi tanterv elfogadásához előírt

egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Az önkormányzat a módosításokat 2013. április 3. ülésén

megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.

____________________________________

RNNÖ elnöke

Rudabánya, 2013. április 3. P.H.

74

Nyilatkozat

A Gvadányi József Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és

felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és a helyi tanterv

elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége

a 2013.március 28. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.

____________________________________

Szülői Munkaközösség elnöke

Rudabánya, 2013. március 27.

Nyilatkozat

A Gvadányi József Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása

alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és a helyi tanterv elfogadásához

előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a módosítást a 2013. március

27. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.

____________________________________

Diákönkormányzat munkáját segítő tanár

Rudabánya, 2013. március 27.

75

igényű tanulók részére

mellékletetben található

3.13. A tanulmányok alatti vizsga követelményei(helyi tt melléklet

76

77