A vulkánosság folyamatainakés

működési típusainak osztályozása

-Működő (aktív) élő-Szunnyadó-Potenciálisan aktív-Kihunyt, kialudt (inaktív) halott

A vulkánok aktivitása szerint

I.

Mennyi ideig tart egy vulkán átlagos nyugalmi időszaka?Walker 220 év

Yellowstone-kalderautolsó kitörése75-150 000 éve

ma is nyugtalan(gejzírek, utóvulkáni működés)

Massif Central – Lac Pavin5860 éve

kialudt

Szent Anna-tó (100-50 000)

Potenciálisan aktív az vulkán, ha nincs bizonyítva, hogy végleg befejezte a működését.

Szakács Sándor 1994.

Élő, aktív-e a magmakamra

A kitörési központ elhelyezkedése ésjellege szerint

1. Központos vulkánosság

2. Hasadék - vulkánosság

3. Felületi vulkánosság

II.

1. Központos vulkánosság

A kitörések egy (központi) magmakamrához kapcsolódnak

monogenetikus

poligenetikus

Az Etna fejlődéstörténete

Az Etna fejlődéstörténete

Mellékközpontok kialakulhatnak

Etna

Etna

Etna 1669

Központos vulkánokon nyíló hasadékok

2. Hasadékvulkánosság

Magmával telt teleptelér (dájk vagy sill) metszi a felszínt

Lakagígar1783-84

Tolbacsik1975

Tarawera 1886

A hasadékvulkánok is gyakran egy magmakamrából erednek

Felületi vulkánosság

Kis méretű, szabálytalan elrendeződésű, rövid életű központos vulkánok halmaza

Auvergne

„Száraz” és hidrovulkáni működés

freatomagmás freatikus

Freato(görög) víztartalmú réteg, kút

Hidroklasztikus „víz törte”

,vagy

III.

Grímsvötn 1996

A kitörések mérete szerint

Magnitudó: a piroklasztitok teljes mennyisége (tömege) tömör kőzetre átszámítva – m3-ben

Tsuya-skála I – IX-ig

Szétszóró képesség:a kiszórt anyag által borított terület nagysága

Intenzitás vagy kitörési (erupciós) ráta:a kiáramló magma mennyisége másodpercenként – m3/sec –ban

többszázezer m3/sec akár egymillió m3/sec

IV.

Robbanásosság

VEIVolcanic Explosion Index

V.

VEI: 0-1Hawaii Nem robbanásos

VEI: 1Kicsi !STROMBO

LI

Galeras 1992

VEI: 2

Mérsékelt

Nevado del Ruíz 1985

VEI: 3 Mérsékelt/heves

VEI: 4 Heves

Galunggung 1982

Szent Helen 1980

VEI: 5 Nagyon heves

Krakatau 1883

VEI:6

Tambora 1815

VEI: 7

VEI: 8

Yellowstone Toba

A kitörések típusai

Egyes földi vulkánok jellegzetes kitöréseihez való hasonlóság alapján

Évszámhoz kötött Nincs évszámhoz kötve

Hawaii-típus Stromboli-típus

állandóan működnek

Vulcanói-típus 1888-90.

Pelée-típus 1902.

Pliniusi-típus (Vezúv) 79.

A viszkozitás és a robbanásosság alapján

Vulcano

Vulcano 1888 – 90

Sakurajima1991

Karimszkij

Pliniusi kitörés

A kitöréstermékek felszínre kerülése és mozgásai

A vulkánosság kísérőjelenségei

Gőzök, gázok, forróvizek megjelenése

földrengések

A földrengések gyakorisága növekszik

gázkitörések

A felszín megemelkedhet

Robbanás vagy robbanássorozat

fragmentált lávadarabok – gáztalanodáslávafolyás

kitörési felhő/oszlop megjelenése

A tényleges működés összetettebb

Mt. St. Helens 1980.

hegyomlás

oldalirányú (irányított) kitörés

magasra szökő kitörési oszlop

iszapár

iszapár

Piroklaszt szórás

Piroklaszt torlóár

Lávaömlés

Piroklaszt árak

(Sakurajima 1993)

Kitörési oszlop

Piroklaszt szórás

Kitörési oszlopbólPiroklaszt-ár felső

Részéből (vastagabb)

Piroklaszt szórás/hullás

Salakszórás

Bazalt, bazaltandezit

Hamu, lappiliméret(bombák is)

5 m-nél kisebb vastagságú üledék

0,1 – 0,01 km3

Hawaii és Stromboli típus

Horzsakőszórás

Andezit, riolit

Lappiliméret

néha20-25 m vastagságú

üledék is

Néhányszor 10 km3

SubpliniusiPliniusi

Ultrapliniusi

Hamuszórás

sokféle típusnál

Néhány méter vastag,de akár

100 km3 térfogatban

Piroklaszt-ár

Gázt és szilárd anyagot tartalmazó, részlegesen fluidizált, nagy sebességgel völgyekben és mélyedésekben nagy sebességgel

lezúduló – a gravitáció által irányított – vulkáni ár

Mt. Mayon

Mt. Mayon

blokk- és hamuár salakár horzsakő és hamuár

(ignimbrit)

Piroklaszt torlóár

3. Alapi torlóár

1. Felszíni torlóár

2. Hamufelhő torlóár