Embed Size (px)
Citation preview
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM TERÜLETEI
Kevés olyan nép van, amely annyira találékony lenne, mint a magyar. Ma talán kevesebb a
pénz és bonyolultabb az élet, de a mi nemzedékünk is gondolkodó, alkotó nemzedék. Nem
hagyhatjuk, hogy ötleteink és megoldásaink gyümölcseit – csupán tájékozatlanság híján – más
szüretelje le. (Pintz, 2005.)
A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének szabályait foglalja
rendszerbe. Noha az emberi önkifejezés, az egyedi ötletek, alkotások létrehozására irányuló
tevékenység egyidős az emberiséggel, a szellemi alkotások jogi védelmére irányuló
tevékenység legkorábban, a középkorban érhető tetten.
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI
o Monopóliumok:
Az uralkodók kizárólagos használati, hasznosítási jogokkal jutalmazták a megoldást
létrehozó személyt.
1449, Anglia: az első igazán találmányi jellegű monopóliumot a színes üveg feltalálója
kapta.
o Törvények: (nemzeti törvények, amelyek az adott országra terjedtek ki)
Védelmet nyújtottak a feltalálók/szerzők számára bizonyos előre meghatározott
feltételek teljesülése esetén.
1474, Velencei Dekrétum,
1623-1628, Anglia: „Statute of Monopolies” nevű törvény.
A műszaki-gazdasági fejlődés, az ipari forradalom megindulásával egyre több
országban született hasonló alapelveken nyugvó jogi szabályozás, hiszen a
könyvnyomtatás és az árutermelés uralkodóvá válásával lehetővé vált az alkotások
terjesztése az országok határain kívül is.
o Modern értelemben vett jogi kodifikáció:
XIX. század: a szabályrendszer megszületése,
XX. század: színesedés a nemzetközi és a regionális együttműködés különböző
formáival.
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM EGYES TERÜLETEI
A szellemitulajdon-védelem két fő oltalmi területet foglal magába: a szerzői jogot és az
iparjogvédelmet.
o SZERZŐI JOG
Az alapvetően nem műszaki jellegű (szépirodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti)
alkotások jogi védelme.
Az ilyen jellegű alkotások köre a technikai fejlődéssel folyamatosan bővül (adatbázis,
szoftver, előadó művészet egyes területei).
Legfontosabb kérdésévé az új technikai környezetben (internet) a jogok tartalmának
meghatározása, hatékony érvényesíthetősége, valamint a szerzői jogi védelem és az új
felhasználási módok közötti összhang biztosítása vált.
Ezek az alkotások létrejöttük pillanatától kezdve a „törvény erejénél fogva” védettek.
o IPARJOGVÉDELEM
Heterogén, „erősebb”, bejelentésen és regisztráción alapuló oltalmazási forma.
Általánosságban elmondható hogy ezek a szellemi alkotások hordoznak magukban
valamiféle műszaki jelleget és kapcsolatban állnak a piaci tevékenységekkel,
gazdasági folyamatokkal.
Szabadalom
Használati mintaoltalom
Formatervezési-minta oltalom
Növényfajta-oltalom
Biotechnológiai találmányok oltalma
Know-how
Védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma
Speciális oltalmi formák
Az egyes oltalmi formák nem zárják ki egymást, tehát ugyanarra az alkotásra, ötletre,
termékre többféle oltalom is szerezhető.
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM CÉLJA:
o Az innováció, kutatás-fejlesztés motiválása oltalommal védett, de nyilvánosságra
hozott megoldásokkal
o Az innovációs befektetések megtérülésének és tartós sikerének elősegítése
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM TERÜLETEI, FAJTÁI
A dőlt betűvel jelölt oltalmakat erősebb védelem védi, bejelentésen, regisztráción vagy lajstromozáson alapulnak.
SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELME
SZERZŐI JOG ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK
IPARJOGVÉDELEM
Szomszédos és
kapcsolódó jogok
előadó-művészet
hang, kép
előállítók
adatbázis-
oltalom
Szerzői alkotások
irodalmi,
művészeti,
Tudományos művek
építészeti,
műszaki tervek
szoftver
Árujelzők oltalma
Védjegy
Földrajzi árujelzők Eredet megjelölések
Kereskedelmi nevek
Műszaki alkotások
védelme
Szabadalom
Használati minta-oltalom
Formatervezési-minta
oltalom Növényfajta-oltalom
Know how
AZ IPARJOGVÉDELEM OLTALMI FORMÁI
SZABADALOM
Életünket alapvetően meghatározza a technikai, műszaki jellegű tárgyak használata.
Természetesnek tartjuk, hogy szinte napi gyorsasággal fejlődnek, változnak, megújulnak.
Használati tárgyak, melyek megkönnyítik, kényelmesebbé, egyszerűbbé teszik életünket vagy
olyan termékek, melyek egészségünk megőrzése, életünk megóvása szempontjából bírnak
óriási jelentőséggel.
Az ilyen forradalmi megoldások kidolgozása, valamint az ezt biztosító tudományos kutatás
kizárólag jelentős anyagi és szellemi ráfordítással valósítható meg.
Alapvető ösztönző eszköz az a jogi háttér, amely kizárólagos hasznosítási jogok biztosításával
jutalmazza a jogszabályi feltételeket kielégítő „újításokat” Ezek a kizárólagos jogok a
szabadalmi oltalomban testesülnek meg.
A szabadalmi rendszer alapvető gazdasági rendeltetése tehát, hogy biztosítsa a kutatási és
fejlesztési ráfordítások megtérülését, valamint ösztönzi az alkotótevékenységet.
A SZABADALMI OLTALOM TÁRGYA
Szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható
találmány a technika bármely területén. A jogszabályi hátteret a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. /XXXIII. Törvény adja.
SZABADALMAZTATHATÓSÁG TÖRVÉNYI FELTÉTELEI
o Újdonság kritériuma:
Csak korábban nem ismert megoldás szabadalmaztatható. Az „elsőbbségi nap” előtt az
adott találmány tárgyában más megoldás nem volt hozzáférhető, (írásbeli közlés,
szóbeli ismertetés, gyakorlatba-vétel útján vagy bármilyen más módon) a törvény
megfogalmazása szerint nem tartozott a technika állásához.
A szabadalmak esetében a törvény abszolút újdonságot követel.
o Feltalálói tevékenység kritériuma:
A technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló, azaz ne legyen
magától értetődő az új megoldás a korábban ismertekből. Nem nyilvánvaló, azaz nem
várt műszaki hatást nem hordozó megoldást nem lehet szabadalmaztatni.
A fiktív szakember tudásszintjének meghatározása: a szakterület átlagos művelője, de
hozzáfér az összes szakirodalomhoz, ismeri az összes addig ismert megoldást, és
kombinálni tudja a megoldások különböző elemeit.
Tehát, ha a korábbi szakirodalmi iratokban feltárt megoldások kombinálásával
létrehozható a megoldás, akkor nem alapul feltalálói megoldáson.
A találmánynak tehát valamilyen váratlan többlethatást, „isteni szikrát” kell hordoznia.
o Ipari alkalmazhatóság kritériuma:
A találmánynak az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállíthatónak, illetve
használhatónak kell lennie.
Itt érhető tetten a műszaki jelleg kritériuma, amely a szerzői jogi védelem alá tartozó
szellemi alkotásoktól megkülönbözteti az ilyen jellegű oltalmi formát.
o „műszaki jelleg” kritériuma:
Nem részesülhetnek oltalomban az olyan szellemi termékek, amelyeknél nem
érvényesül a „műszaki jelleg” kritériuma, többek között:
Felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer
Esztétikai alkotás
Szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy
eljárás, számítógépi program
Információk megjelenítése
o Kizáró okok:
Nem szabadalmaztathatóak olyan eljárások, amelyek gazdasági tevékenység
körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.
Pl.: az ember klónozására szolgáló eljárás, növények és állatok előállítására
szolgáló biológiai eljárások, emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai
eljárások)
A SZABADALMI OLTALOM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, hatálya azonban visszahat a
bejelentés napjára, véglegessé akkor válik, amikor a bejelentő szabadalmat kap a
találmányára.
Az oltalom alapján a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány
hasznosítására, ez azonban nem terjed ki a magánhasználat céljából végzett (nem üzleti célú)
megvalósításra és speciális szűk körű kísérletek és megvalósítások esetére.
A szabadalmi oltalom Magyarországon, illetve lényegében az egész világon a bejelentés
napjától számított 20 évig tart. Lehetőség van továbbá az engedélyezési idő elhúzódása esetén
ún. „kiegészítő oltalom” kérésére, az oltalmazási idő meghosszabbítására, ha a termék csak
hosszú idő elteltével kerül piacra, azaz versenyhátrányba kerül. Mértéke maximálisan 5 év
lehet.
A SZABADALMI OLTALOM JOGOSULTJA
o a feltaláló vagy jogutódja
o innovatív vállalkozás: ha alkalmazottja hozza létre a megoldást
szolgálati találmány: a megoldás az alkalmazott munkaköri kötelességének
eredménye. Ilyenkor a munkáltató a találmány jogosultja, de a feltalálót díjazás
illeti meg
alkalmazotti találmány: a megoldás a munkáltató tevékenységi körébe tartozik
ugyan, de az alkalmazottnak nem volt munkaköri kötelessége, annak
létrehozása. A találmány tulajdona ilyenkor a feltalálót illeti meg, a
munkáltatónak csupán korlátozott jogai vannak, nevezetesen hasznosíthatja a
találmányt saját tevékenységi körében, de további hasznosítási engedélyt nem
adhat.
A törvény szabályozza még ezekben az esetekben, hogy a feltaláló
(alkalmazott) köteles a létrejöttét követően ismertetni a találmányt a
munkáltatóval, a munkáltatónak pedig nyilatkoznia kell arról (90 napon belül),
hogy igényt tart-e a szolgálati találmányra, vagy hasznosítani kívánja-e az
alkalmazotti találmányt. Ha ezt elmulasztja a jogok, visszaszállnak a
feltalálóra.
A törvény kötelezi továbbá a munkáltatót, hogy szabadalmi bejelentést tegyen
vagy megfelelően, titkosítsa a tudomására jutott műszaki megoldást (ez az
intézkedés a feltaláló szellemi termékét védi).
BITORLÁS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Két esete lehet:
o Találmánybitorlás:
A szabadalmi bejelentés tárgyát jogosultatlanul másnak a találmányából vették át,
tehát úgy tesz valaki szabadalmi bejelentést, hogy a találmányt nem ő hozta létre
o Szabadalombitorlás:
A szabadalmas engedélye nélkül hasznosítja a szabadalommal védett megoldást
A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult felléphet az ellen is, aki engedélye nélkül a
találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos
dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából,
azaz nem tartja be titoktartási kötelezettségét.
Ha felmerül a bitorlás gyanúja a következő (jogi és nem jogi lépések) lehetősége áll a jogosult
előtt (jogérvényesítés):
o Felszólító levél küldése
Bizonyítékok alapján (pl. jogsértést megvalósító termék megvásárlására vonatkozó
számla) felszólítjuk a bitorló személyt a jogsértés abbahagyására.
o Jogi lépések:
Bitorlási per indítása a Fővárosi Bíróságon polgári jogi igények támasztására
(cselekmény abbahagyására, használattól való eltiltásra, adatszolgáltatásra a
kialakított üzleti kapcsolatokról, nyilvános elégtételadásra, kártérítésre, termék
lefoglalására, megsemmisítésére).
Vámhatósági intézkedés kérése a más országból behozott termék(ek)
lefoglalására, forgalomba kerülésének megakadályozására.
Büntetőjogi eljárás kezdeményezése a nyomozóhatóságnál (Rendőrség) ha a
jogok megsértése szándékos volt és vagyoni hátrány okozásával járt.
AZ OLTALOM MEGSZERZÉSE: SZABADALMAZTATÁSI ELJÁRÁS
Nemzeti rendszer:
A magyar jogszabályi rendelkezések szerint nemzeti úton a kizárólagos jog megszerzésére
irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt folyik, a megszerzett
jog pedig a Magyar Köztársaság területén hatályos és érvényesíthető.
Az eljárás folyamata:
o Bejelentés benyújtása: a szabadalom engedélyezésének kérelmezése. Űrlap kitöltése,
a szabadalmi leírás csatolása, amely alapján egy átlagos tudású szakember létre tudja
hozni a megoldást, továbbá reprodukálni tudja a példákat. A leírás végén meg kell
határozni az igénypontokat, amelyek tartalmazzák a találmány megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges műszaki jellemzőket, a találmány tárgyát, a technika
állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, valamint az ettől
megkülönböztető jellemzőket, az oltalmi körbe tartozó egyes (előnyös) megoldásokat.
Az igénypontok körültekintő megfogalmazása kimagasló jelentőségű, mivel csak az
áll oltalom alatt, amit az igénypontok meghatároznak.
o Alaki vizsgálat: a bejelentés formai követelményeinek ellenőrzése.
o Újdonságkutatás: a technika állásának szempontjából releváns újdonságrontó iratok
feltárása a hivatal által és kutatási jelentés készítése
o Közzététel: a bejelentés benyújtását (az elsőbbségi napot) követő 18 hónapon belül a
Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben.
o Érdemi vizsgálat: Annak áttekintése, hogy a találmány kielégíti-e a
szabadalmazhatóság feltételeit, továbbá, hogy a bejelentés tartalmilag megfelel-e a
törvényben megszabott feltételeknek.
o Oltalom megadása, elutasítása
Gyorsított eljárás:
Az oltalom megadását követő eljárások:
o Fenntartási díj megfizetése: évente növekszik
o Megváltoztatási kérelem: a hivatal által hozott érdemi döntések megtámadása a
következő esetekben:
Szabadalom megadására vonatkozó határozat megtámadása
Az oltalom megszűnésének megállapítása elleni kérelem
Az oltalom újra érvénybe helyezésére irányuló kérelem
Szabadalom megsemmisítésére irányuló kérés
Nemleges megállapítás kérése: a kérelemben részletezett megoldás nem esik a
nevezett szabadalom oltalmi körébe, szabadalombitorlási eljárás megelőzésére
alkalmazható
Az oltalom megszűnésének esetei:
o Oltalmi idő lejárta
o Fenntartási díj megfizetésének elmulasztása
o Oltalomról való lemondás
o Szabadalom megsemmisítése
Oltalomszerzés külföldön:
Az egyes országok szabadalmi törvényei csak az engedélyező állam területén biztosítanak
védelmet, így az egyéb országokban való oltalomszerzéshez a célországokban is be kell
nyújtani a bejelentést.
Az oltalomszerzést segítő nemzetközi és regionális együttműködések:
Párizsi Uniós Egyezmény (PUE):
o Egyenlő elbánás elve: a külföldi és belföldi bejelentők egyenlő oltalomban
részesülnek
o Uniós elsőbbség: az elsőbbségi jog alkalmazása az unió bármely országában megtett
bejelentésre
Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT):
o közös bejelentés a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) felé, az SZTNH az
átvevő hivatal
o a nemzetközi fázis végén (30-31 hónap után) „elágaztatás” a kijelölt országokba és
régiókba
o nemzeti vagy regionális eljárások megindítása (érdemi vizsgálattól folytatódik)
Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE):
o Regionális együttműködés, amely európai szabadalmat tesz lehetővé, legfőbb szerve
az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH, München)
o A szerződő államok közös, egységes, ugyanakkor nemzeti joguktól elkülönülő
jogrendjét valósítja meg
o Egyetlen bejelentésen alapul, de nem automatikus érvényű, a legtöbb országban
hatályosítani kell (a leírásnak és az igénypontoknak az adott állam hivatalos nyelvére
történő lefordításával, regisztrálással)
HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM
Feltételrendszere nagyon hasonlít a szabadaloméhoz, ezért „kis szabadalomnak” is szokták
nevezni.
A HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM TÁRGYA
A szabadalmaztatható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére
szolgáló oltalmi forma. A használati minták oltalmát az 1991. évi XXXVIII. Törvény
szabályozza.
AZ OLTALMAZTATHATÓSÁG TÖRVÉNYI FELTÉTELEI
Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy
részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, (minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és
iparilag alkalmazható.
Az oltalmazás kritériumai megegyeznek a szabadaloméval, de enyhébb feltételrendszert
definiálnak.
Az újdonság kritériuma például, nem vonatkozik a szóbeli ismertetésre és a külföldi
gyakorlatba vételre, tehát nem az abszolút újdonság a követelmény.
Feltalálói tevékenység helyett feltalálói lépés a kritérium, azaz kevésbé magas szintű alkotói
tevékenység is elegendő, csupán egy mesterségben járatos „személy” tudásából kell kiindulni.
Így alacsonyabb találmányi szintű megoldás is oltalmazható.
A mintának ismételten megvalósíthatónak, reprodukálásra, ipari felhasználásra alkalmasnak
kell lennie, az alkalmazásnak az ipar és/vagy a mezőgazdaság területére kell esnie, de a
megoldott feladatnak nem kell feltétlenül iparinak lennie. (sporteszközök, játékok stb.)
A további kritériumok: kizáró okok, műszaki jelleg kritériuma megegyezik a szabadalomnál
leírtakkal.
A HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM KELETKEZÉSE, TARTALMA, JOGOSULTJA ÉS IDŐTARTAMA
Csak az oltalmi idő tekintetében tér el a szabadalomtól, a használati minták esetében az
oltalmi idő a bejelentés napjától számított 10 év. Itt nincs lehetőség hosszabbításra.
Lejártát követően a minta közkinccsé válik, vagyis bárki szabadon hasznosíthatja.
BITORLÁS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Megegyezik a szabadalomnál leírtakkal.
AZ OLTALOM MEGSZERZÉSE
A nemzeti bejelentés folyamata hasonló a szabadalmaztatáséhoz, de az eljárás maga
lényegesen egyszerűbb. Fontos különbség a két eljárás között, hogy az SZTNH nem végez
újdonságkutatást, és csak a megadás után publikálja a megoldást, ekkor bejegyzi a
használatiminta-oltalmi lajstromba is.
Gyorsított eljárás:
Az oltalom megadását követő eljárások és a megszűnés esetei megegyeznek a szabadalomnál
leírtakkal.
Oltalomszerzés külföldön
Nemzeti oltalomszerzés nem minden országban lehetséges, mert ez az oltalmi forma nem
létezik a világ összes országában. Ettől függetlenül európai szabadalmi bejelentés és PCT
lehetséges, de az engedélyezés során a szabadalomszerzés kritériumait követelik meg.
NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM
Bár formailag a szabadalmi törvény szabályozza, mégsem tekinthető szabadalomnak.
AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS AZ OLTALMAZHATÓSÁG FELTÉTELEI
Oltalmazható az a legkisebb besorolású önálló növénycsoportosulás, amely adott genotípus
jellemzőivel meghatározható, bármely más (már oltalmazott vagy elismert)
növénycsoportosulástól legalább egy jellemzőben eltér (megkülönböztethetőség), egynemű
(egyedei a megkülönbözethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajleírásnál alkalmazott
jellemzőikben azonosak), állandó (egyedeinek az egyneműség vizsgálatánál figyelembe vett
jellemzői a szaporítás után változatlanok maradnak. Ezenkívül csak az a növényfajta
nemesíthető, amelynek szaporítóanyagát vagy terményét a nemesítő nem hasznosította
(újdonság).
A növényfajtát azonosításra, megkülönböztetésre alkalmas fajtanévvel kell megjelölni, amely
végigköveti a fajt és más célra nem használható.
A nemesítőt hasonló jogok illetik meg, mint a szabadalom feltalálóját.
Az oltalom időtartama a megadástól számított 25 év, (szőlők és fák esetében 30 év), ez idő
alatt a nemesítőnek fenn kell tartania a fajt.
BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK
Formailag szintén a szabadalmi törvény szabályozza a biológiai anyagból álló termékek,
biotechnológiai eljárások, alkalmazások és berendezések, valamint biológiai anyag előállítását
és feldolgozását célzó tevékenységek jogi védelmét.
A szabadalmi bejelentésnél figyelembe kell venni azonban, hogy a biotechnológiai
találmányok tárgya, illetve kelléke élő (biológiai) anyag, ennek reprodukálhatóságát
biztosítani kell, azaz a szabadalmaztatáshoz letétbe kell helyezni. A bejelentési napnak a
letétbe helyezés napját fogadja el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
KNOW-HOW
A know-how („tudni hogyan”) világszerte elterjedt szó, használjuk, értjük, mégsem tudjuk
igazán, mikor mit jelent.
Olyan ismeret, amelynek hiányában nem lehetne egy tevékenységet ugyanolyan hatásfokkal
elvégezni (műszaki, technológiai leírások, szakértői vélemények, tervrajzok, méretezések,
üzemeltetési tapasztalatok, betanítási útmutatások, áruházi pultok feltöltése stb.).
Lehet személyé, lehet cégé, lehet műszaki vagy nem műszaki jellegű, lehet írásban rögzített,
lehet le nem írt gyakorlati ismeret vagy tapasztalat. Vagyoni értéket képvisel, legáltalánosabb
jellemzője mégis a titkosság. Védelem csak a még nyilvánosságra nem került know-how-t
illeti meg.
Gyakran jelentkeznek más jogokkal például szabadalommal kombináltan. Például egy
találmánynak olyan kisebb részletei, amelyeknek elhallgatása ugyan nem veszélyezteti a
szabadalom jogi elnyerését és megtartását, mégis szükségesek ahhoz, hogy a találmányt
optimálisan valósítsuk meg, ezek a szabadalmi leírásba nem kerülnek bele.
A know-how-t általában külön díjazásért lehet átadni, például egy szabadalmi licencengedély
keretében.
FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM
A termék külső megjelenése a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan jelentőséggel
bír, mint a termék műszaki értéke, hasznossága, technikai színvonala. Életünket
meghatározzák a sajátos külsővel, egyedi megjelenéssel felruházott tárgyak: díszítési célú
berendezési tárgyak, ékszerek, egyedi külsejű használati tárgyak. A speciális külső, amellett
hogy gyönyörködtet, elősegíti a termékek fogyasztók általi azonosíthatóságát is.
A formatervezés ezért a gazdaság szinte valamennyi ágazatában fontos versenyképességi
kérdés, a formatervezési minta, azaz a dizájn értéket ad a terméknek, vonzóvá, tetszetőssé
teszi azt a felhasználók számára.
A FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM TÁRGYA
Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy
díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek.
A megjelenés nem korlátozódik a formára, a termék alakjára, egyéb külső jellegzetességek is
oltalomképesek lehetnek (felhasznált anyagok sajátosságai, színek).
A minta lehet síkbeli és térbeli, nem követelmény az esztétikai megjelenés sem.
A megfelelő szintet elérő formatervezési minták jogi oltalma, itt is az adott mintához
kapcsolódó kizárólagos hasznosítási jog biztosítására irányul, a 2001 /XLVIII. Törvény
rendelkezik róla.
AZ OLTALMAZHATÓSÁG TÖRVÉNYI FELTÉTELEI
o Újdonság kritériuma:
Oltalomban csak az a minta részesülhet, amely új, azaz az elsőbbség napját
megelőzően a mintával azonos vagy attól csak lényegtelen részletekben különböző
formai kialakítású termék nem jutott nyilvánosságra. Közzététellel, egyéb közlés útján,
kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon, bárki
számára hozzáférhetővé nem vált.
o Egyéni jelleg követelménye:
A mintának egyéni jellegűnek kell lennie, azaz az elsőbbség időpontja előtt
nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra (aki ismeri a
piacon található összes mintát az adott területen) eltérő összbenyomást kell tennie.
o Kizáró okok:
Nem részesülhet oltalomban olyan külső jellegzetesség, amely kizárólag a
termék műszaki rendeltetésének következménye, vagy csak a minta szerinti
termék kompatibilitását (más termékekkel való összekapcsolását) szolgálja.
Állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető
jelzést, kitüntetést, jelvényt, címert nem lehet mintaként oltalom ál helyezni,
ellenben az illetékes szerv hozzájárulásával a minta részét képezheti.
Nem részesülnek oltalomban közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző minták
Nem részesülhet oltalomban a minta, ha olyan megkülönböztetésre alkalmas
megjelölést használ, amely más, korábbi iparjogvédelmi jogába ütközik, vagy
más, korábbi szerzői jogát sérti.
A FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM JOGOSULTJA
A jogosultság mibenléte megegyezik a szabadalomnál leírtakkal.
A formatervezésnek azonban fontos aspektusa, hogy speciális szakmai tudást feltételező
szellemi alkotótevékenységről van szó.
Az alkotó szakembert, a formatervezőt tehát automatikusan szerzői jogok illetik meg. A
megbízó cégnek szerződést kell kötnie vele a megalkotandó mintán keletkező jogokat
illetően.
AZ OLTALOM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
A formatervezésiminta-oltalom lajstromozással keletkezik az oltalom megadásától
kezdődően. Tartalma megegyezik a korábbi oltalmakéval, az oltalom alapján a jogosultnak
kizárólagos joga van a minta hasznosítására, ez azonban nem terjed ki a magánhasználat
céljából végzett, gazdasági tevékenység körén kívül eső, kísérleti célú vagy az idézés és
iskolai oktatás céljából végzett cselekményekre.
Az oltalom az elismert bejelentés napjától számított 5 évig tart és legfeljebb négy alkalommal,
újabb 5 éves időtartamra meghosszabbítható, így tehát maximum 25 éven keresztül állhat
fenn.
BITORLÁS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Megegyezik a szabadalomnál leírtakkal, csak az oltalom tárgya más, találmánybitorlás helyett
mintabitorlás, szabadalombitorlás helyett mintaoltalom-bitorlás.
AZ OLTALOM MEGSZERZÉSE
Az eljárás folyamata megegyezik a már leírtakkal, de egyszerűbb, mint a szabadalomé.
Elegendő a védendő tárgy, kialakítás ábrázolását (fényképét) – három példányban –
mellékelni a bejelentéshez.
Oltalomszerzés külföldön
A Hágai megállapodás értelmében egyetlen bejelentéssel ugyanarra a mintára egyidejűleg
több ország, illetve régió területére igényelhető oltalom.
o Nemzetközi szakasz: a benyújtástól a nemzetközi lajstromozásig tart
o Nemzeti szakasz: az érintett államok hivatala lefolytatja a nemzeti jogszabályok
szerinti további vizsgálatokat és értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy az adott
államban nincs akadálya az oltalomszerzésnek.
Regionális oltalomszerzés:
Közösségi oltalom szerezhető egy eljárás keretében az egész Európai Unió területén.
Egyidejűleg keletkezik és szűnik meg. Megkönnyíti az áruk és szolgáltatások tagállamok
közötti áramlását. A nemzeti és közösségi mintaoltalom nem zárja ki egymást, hanem
egymással párhuzamosan működik. Az európai rendszerben azonban nincs érdemi vizsgálat,
az oltalom gyengébb, továbbá lehetővé tesz lajstromozás nélküli oltalmat is, amely minden
külön eljárás nélkül keletkezik, 3 évig él és csak a szándékosnak minősüli másolás ellen nyújt
védelmet. A gyors ütemben változó, illetve avuló termékek esetében jelenthet megoldást.
VÉDJEGYOLTALOM
AZ OLTALOM CÉLJA
A védjegy árujelző, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való
megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál. Legfontosabb
szerepe a megkülönbözetés. Jó minőségű terméken vagy szolgáltatáson használt megjelölésre
kizárólagos jogot szerezni érdemes a piaci szereplők számára, mivel így megakadályozhatják,
az árujelző mások általi használatát.
A védjegynek szerepe van a minőség jelzésében is, - az azonosító funkcióból eredően – mivel
a piaci szereplők számára alapvető érdekké válik a védjeggyel ellátott áruk minőségének
biztosítása.
Ebből eredően a vállalat arculatának, reklám- és marketingstratégiájának kialakításában is
kulcsszerepe van egy jól megjegyezhető, hatásos védjegynek.
A tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából tehát elengedhetetlen a
megfelelő kritériumokat teljesítő megjelölések védjegyként való lajstromozása, azaz
kizárólagos jogok biztosítása a megjelölés használatára. Ezt teremti meg a védjegyoltalom,
amelyről a 1997. évi XI. törvény rendelkezik
AZ OLTALOM TÁRGYA
A védjegy nem magát a terméket vagy a szolgáltatást védi, hanem az annak azonosítására
alkalmas megjelölést.
Védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, különösen:
o szó, szóösszetétel (Nokia),
o betű (CNN),
o szám (4711 parfüm),
o ábra (VIVA tv),
o kép,
o sík vagy térbeli alakzat, a csomagolás formája (az Unicum üvege),
o szín, színösszetétel,
o fényjel, hologram,
o hang (MÁV szignál),
o említettek összetételei (McDonald’s).
AZ OLTALMAZHATÓSÁG TÖRVÉNYI FELTÉTELEI
o grafikai ábrázolhatóság kritériuma:
A megjelölés - többek között - akkor tekinthető grafikailag ábrázolhatónak, ha az
ábrázolás, világos pontos, érthető, tartós és tárgyszerű. Erre azért van szükség, mert az
oltalom tárgyát a bejelentésben az ábrázolás határozza meg, ez alapján hasonlítható
össze két érintett megjelölés, továbbá a fogyasztók, a versenytársak és a hatóságok
számára is ez teszi egyértelművé a védjegyet.
o megkülönböztető képesség:
Ez alapján lehet azonosítani, hogy az adott termék vagy szolgáltatás, mely piaci
szereplőhöz kötődik. Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amely
kizárólag olyan jelekből, adatokból, formákból áll, amelyet az áru vagy szolgáltatás
fajtája, rendeltetése, minősége, mennyisége, értéke, földrajzi származása feltüntetésére
használnak.
A megjelölés nem lehet megtévesztő, és nem lehet olyan, amelyet állandóan vagy
szokásosan alkalmaznak az adott területen. (Pl. „Flóra” megnevezés a kertészeti
termékek területén)
o Kizáró okok:
Feltétlen kizáró ok a megjelölést illetően, ha
kizárólag az áru jellegéből következő, vagy a célzott műszaki hatás
eléréséhez szükséges formákból áll,
az áru értékének a lényegét hordozza,
közrendbe, közerkölcsbe ütközik,
a fogyasztók megtévesztésére alkalmas,
rosszhiszeműen jelentették be (a bejelentéskor tudták, hogy a
megjelölés más személyt illet meg),
kizárólag állami felségjelből, nemzetközi szervezetet megillető
jelzésből vagy vallási és egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező
jelképből áll,
használatához közérdek fűződik,
lajstromozott földrajzi árujelzőből áll vagy azt tartalmazza.
Viszonylagos kizáró ok lehet, ha az oltalmazni kívánt megjelölés, valakinek a
korábbi jogát, érdekét sérti, úgymint
korábbi védjeggyel azonos,
korábbi védjeggyel a fogyasztók számára összetéveszthető (vagy az
érintett áruk és szolgáltatások vagy maga az árujelző vagy
mindkettő tekintetében),
azonos vagy hasonló egy belföldön „jóhírnevet” élvező
(lajstromozott, az érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri)
védjegyhez, annak megkülönböztető képességét vagy hírnevét sérti,
illetve tisztességtelenül kihasználja.
Ezek az okok azért kizárólagosak, mert előfordulhat, hogy az oltalom
megszerzéséhez a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.
A VÉDJEGYOLTALOM JOGOSULTJA
Lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság.
Együttes (valamely társadalmi szervezet áruit vagy szolgáltatásait jelöli, annak minősége,
származása vagy egyéb tulajdonsága alapján) és tanúsító védjegy (a megjelölt áruk vagy
szolgáltatások minőségét tanúsítja) esetében a jogosultság a szervezetet illeti meg, amely
ellenőrzi a használatot. A használatra azonban csak a szervezet egyes tagjai (a bejelentéshez
csatolt szabályzatban - többek között fel kell tüntetni a használók körét) jogosultak.
AZ OLTALOM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
Az oltalom lajstromozással keletkezik, kizárólagos jogot ad a védjegy használatára az
árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve annak -
védjegylicencia-szerződés keretében történő – átruházására.
A használat esetei a korábban már részletezettek mellett a következők is lehetnek: megjelölés
elhelyezése az árun vagy csomagolásán, szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a
megjelölés alatt, használata az üzleti levelezésben vagy reklámozásban.
A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig tart, illetve további 10-10 éves időtartamra
korlátlan alkalommal megújítható.
A VÉDJEGYEK OSZTÁLYOZÁSA
Az oltalom tárgyát alapvetően meghatározza az igényelt áruosztályok köre.
Az árujegyzékben az árukat illetve a szolgáltatásokat a Nizzai Megállapodás szerinti
osztályok feltüntetésével kell felsorolni.
BITORLÁS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
A jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében
használja a védjegyet vagy a megjelölés megkülönböztető képességét, jóhírnevét, ismertségét,
fogyasztók általi elfogadottságát használja ki.
Ezek fennállása esetén az oltalom birtokosa hasonló lépéseket tehet mint más oltalmi formák
jogosultjai (polgári jogi lépések, vámhatósági, büntetőjogi intézkedések kérése)
AZ OLTALOM MEGSZERZÉSE
Nemzeti eljárás folyamata:
o Bejelentés (egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom),
o alaki vizsgálat,
o érdemi vizsgálat, kutatási jelentés készítése,
o közzététel, lehetőség a felszólalásra: korábbi, ütköző védjegy alapján elutasítás
kérésére,
o lajstromozás, védjegyokirat kiállítása.
Gyorsított eljárás:
Az oltalom megszűnésének okai:
o oltalmi idő lejárta,
o lemondás,
o a védjegy törlése,
o a védjegy használatának elmulasztása,
o a megkülönböztető képesség elvesztése,
o a jogosult jogutód nélküli megszűnése.
Oltalomszerzés külföldön
A nemzetközi és a regionális eljárás folyamata megegyezik a formatervezésiminta-oltalomnál
már részletezettel.
Különbség, hogy a védjegyeknél a nemzetközi eljárás a Madridi Megállapodás értelmében
történik. A közösségi védjegyek esetében pedig nem áll fenn a lajstromozás nélküli oltalmi
forma, valamint, ha csak egy államban is kizáró ok lép fel, elutasítják az összes tagállamban a
kérést.
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK ÉS EREDETMEGJELÖLÉSEK OLTALMA
AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA
A földrajzi árujelző az áru valamely földrajzi egységhez (ország, régió, város) való
kötődését jelzi és jelöli meg a megkülönböztethetőség szempontjából (gyulai kolbász).
Oltalomban részesülhet továbbá az áru földrajzi származására használt jelzés, így valamely
táj, helység neve, ha a termék különleges híre, minősége a földrajzi származásnak
tulajdonítható (gércei alginit).
Az eredet-megjelölések többletkritériumoknak is megfelelnek, a környezet természeti és
emberi tényezői (hagyomány, módszer) is befolyásolják az áru minőségét, jellemzőit. (tokaji
bor)
Eredet megjelölés Földrajzi árujelző, jelzés
A termék és annak kiváló minősége közötti
kapcsolat közvetlen és szükségszerű. Az
előállítás, feldolgozás földrajzilag pontosan
behatárolható és ugyanahhoz a helyhez
kötött.
A kapcsolat esetleges, a termék köszönheti
hírnevét, tulajdonságait a földrajzi
környezetnek függetlenül a természeti és
emberi tényezőktől, illetve a termelés és a
feldolgozás is elválhat egymástól
AZ OLTALOM CÉLJA ÉS FELTÉTELE
A földrajzi árujelzők oltalmának céljai a következőkben foglalhatók össze:
o alapvető szerepet játszanak az egyes terméktípusokon belüli sokszínűség
biztosításában,
o előmozdítják az egyes sajátos tulajdonságokkal rendelkező termékek minőségének
biztosítását és, ezáltal a fogyasztók védelmét,
o fontos gazdasági értéket képviselnek: elősegítik egy-egy régió gazdasági fejlődését,
szerepet játszhatnak akár a foglalkoztatás bővítésében, valamint kedvező hatással
lehetnek a turizmus fejlesztésére is,
o kulturális értéket teremtenek, egy-egy nemzet identitását meghatározó tényezők
lehetnek.
Feltétlen kizáró okok:
Nem részesülhet oltalomban olyan árujelző, amely a kereskedelemben az adott termék
szokásos elnevezésévé vált.
Relatív kizáró okok: A védjegyeknél részletezett okok ennél az oltalmi formánál is
fennállhatnak.
AZ OLTALOM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
Ennek az oltalmi formának az esetében jelentősége van az ún. termékleírásnak is, amely
tartalmazza a termék azon lényeges tulajdonságaira és előállítási módjára vonatkozó
kritériumokat, amelyeknek a földrajzi árujelzőt viselő termékeknek meg kell felelniük. A
dokumentumot az oltalom megszerzésére irányuló eljárás részeként Földművelési és
Vidékfejlesztési Minisztériumnak jóvá kell hagynia.
Az oltalmat az SZTNH vizsgálat után nyújtja, a bejelentés napjára visszamenőleg adja meg és
akár korlátlan ideig is érvényes.
Az eljárás hasonlít a védjegyekéhez csak nincs felszólalási lehetőség, az oltalmat a
védjegytörvény szabályozza.
Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára,
amire másnak nem adhatnak használati engedélyt.
AZ OLTALOM JOGOSULTJA
Oltalmat kaphat minden természetes és jogi személy, továbbá gazdasági társaság, amely az
árujelzővel feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő,
amelynek a megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.
Ebben az esetben a többi oltalmi formától eltérően kollektív jogosultság áll fenn, azaz a
jogosultság független annak a személyétől, aki az oltalomra irányuló bejelentést tette így a
jogosultak száma korlátlan.
BITORLÁS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Mivel a jogosultság ennél az oltalmi formánál a földrajzi helyhez kötődik, azzal szemben
lehet fellépni aki, az árujelzőt kereskedelmi forgalomban olyan termékre használja, amely
nem az adott területről származik vagy a termékjegyzékben nem szereplő, de ahhoz hasonló
termékeken használja, vagy utánozza a földrajzi árujelzőt. Bitorlás miatt bármelyik jogosult
önállóan is felléphet, de lehetőségük van erre a jogosultak érdekképviseleti szerveinek, illetve
a fogyasztóvédelmi szervezeteknek is.
A jogérvényesítés lehetőségei hasonlóak védjegyekéhez.
AZ OLTALOM MEGSZERZÉSE
Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követően a földrajzi árujelzők Magyarország
tekintetében vagy kizárólag közösségi oltalom alá esnek, és/vagy nemzeti oltalommal
védhetőek.
Az eljárás folyamata hasonló a védjegyekéhez.
Nemzeti eljárás:
o Kérelem benyújtása a termékjegyzék csatolásával
o Alaki vizsgálat
o Érdemi vizsgálat: kizáró okok feltárása
o Lajstromozás
Közösségi oltalmi rendszer: Az egész Európai Unió területére kiterjedő oltalom.
Nemzetközi eljárás: A Lisszaboni megállapodás keretében történik
SZERZŐI JOG
A szellemi alkotások védelmének másik területe a szerzői jog és a hozzá kapcsolódó jogok. A
szerzői jog nem igényli az alkotás lajstromozását, regisztrálását, létrejöttétől kezdve a
„törvény erejénél fogva” védett.
Alapvetően a szerzők és egyéb jogosultak személyhez fűződő és vagyoni jogait, valamint a
szerzői művek felhasználásának formáit, feltételeit szabályozza, jogforrása az 1999. évi
LXXVI. Törvény.
A SZERZŐI ALKOTÁSOK VÉDELME
A SZERZŐI ALKOTÁSOK VÉDELMÉNEK TÁRGYA
Szerzői jog esetén a szerzőnek bizonyos ideig kizárólagos joga van arra, hogy alkotását
felhasználja, illetve hogy jogdíj ellenében a felhasználásra engedélyt adjon. Szerzői jog védi
az irodalmi, tudományos, művészeti és egyéb műveket.
A jog nem az alkotás tartalmát védi, hanem a tartalom egyéni és eredeti bemutatását.
(Az építészeti és műszaki létesítmények körében például, a művészi alkotásokat védi a
törvény, kiterjed azok terveire és a létesítményekre is, vagy oltalom alatt állhatnak
származékos művek is, mint egy műfordítás)
A VÉDELEM FELTÉTELEI
o Eredetiség kritériuma:
A védelem legfontosabb feltétele, hogy az alkotás a szerző szellemi
tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleget öltsön. Az eredetiség nem függ
mennyiségi, minőségi jellemzőktől vagy esztétikai szinttől. Egy mű akkor
eredeti, ha nem szolgai másolása egy másik műnek.
o Kizáró okok:
Nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben többek között az ötletek, elvek,
működési módszerek, matematikai műveletek, tények, hírek, népi alkotások,
jogszabályok, határozatok, hivatalos közlemények, ügyiratok, szabványok.
A VÉDELEM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
A védelem az alkotás létrejöttétől kezdve létezik a „törvény erejénél fogva”
Mivel a szerzői alkotások annyira összekapcsolódnak az alkotó(k) személyével, hogy szinte
szétválaszthatatlanok, ezért az oltalom ideje is a szerző(k) illetve jogutódaik életéhez
kapcsolódik.
A szerzői alkotásokat a jog, létrehozásuktól fogva a szerző(k) életében és a szerző
(társszerzők esetén a legtovább élő szerző) halálát követő év első napjától számított 70 évig
oltalmazza.
A szerzői jog - személyhez fűződő és vagyoni jogok - összessége.
Személyhez fűződő jogok:
Az alkotónak kizárólagos joga van arra, hogy művét nyilvánosságra hozza, vagy visszavonja,
hogy művén a nevét feltüntessék, és szerzői minőségét elismerjék, (örök, személyhez fűződő
jog, nem csak az oltalom idejéig tart) valamint, hogy művét az eltorzítástól, a megcsonkítástól
vagy egyéb módon sérelmes megváltoztatástól megóvja (a mű integritásához való jog)
Vagyoni jogok:
Az szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható, felismerhető
részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden
egyes felhasználás engedélyezésére (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, átdolgozás,
kiállítás joga).
A vagyoni értékű jogok átruházása díjazás, felhasználási szerződés keretében kikötött szerzői
jogdíj ellenében történik. (Ez általában arányban áll a bevétellel.)
A szerzői jogdíjat minden felhasználónak külön-külön kell megfizetnie, hiszen valamennyien
hasznosítják a szerzői művet. Felhasználó, mindenki, aki a művek nagyközönséghez történő
eljuttatásának folyamatában bármilyen formában részt vesz.
Tömeges felhasználások esetén közös jogkezelő szervezetek gyakorolják az engedélyezést,
melyek általános szerződési feltételeken alapulnak.
Szabad felhasználás:
Közérdekből (pl. könyvtárak esetében) vagy fontos magánérdekből történő felhasználás
esetén nem kell engedélyt kérni vagy jogdíjat fizetni.
Ennek a felhasználási módnak az általános feltétele az, hogy csak a szükséges mértékben és
közvetve sem jövedelemszerzési célból történjék.
AZ OLTALOM JOGOSULTJA
A szerző, alkotó és jogutódja:
A szerzői jogok azt a természetes személyt vagy személyeket illetik meg, aki a művet
megalkotta. Később örököse (jogutódja) részesül a jogi védelemben.
SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSE ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
A szerzői jogi védelem, mint láttuk a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt,
ha ebben a minőségében bármilyen módon megsértik, akkor élhet a jogérvényesítés
lehetőségeivel.
Az iparjogvédelmi jogok jogosultjaihoz hasonlóan (lásd a szabadalomnál részletezve) polgári
jogi igényeket támaszthat a jogsértővel szemben vagy kezdeményezhet büntetőjogi eljárást
is.
SZOMSZÉDOS JOGOK OLTALMA
A szerzői alkotások létrehozói mellett a szerzői jog az előadóművészeket, a hangfelvételek
előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket és a filmek előállítóit is védi.
Itt is a tartalom egyéni és eredeti bemutatása áll védelem alatt, a sajátos interpretálás, ez
ugyanis önálló teljesítmény.
A VÉDELEM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
A védelem az alkotás létrejöttétől kezdve létezik a „törvény erejénél fogva”.
Időtartama az első előadást, közvetítést, illetve forgalomba hozatalt követő 50 év.
Kiterjed többek között táncjáték, némajáték, rádió- és televíziójáték, fotóművészeti alkotás,
filmalkotás vagy más audiovizuális mű, zenemű (szöveggel vagy anélkül) létrehozására.
A VÉDELEM JOGOSULTJA
Ezen művek létrehozói.
A szomszédos jogok védelme nem befolyásolja az eredeti szerzői jogok védelmét.
KAPCSOLÓDÓ JOGOK OLTALMA: ADATBÁZISOK OLTALMA
Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis is. (Kapcsolódó
jog)
A VÉDELEM KELETKEZÉSE, TARTALMA, IDŐTARTAMA
Ebben a megközelítésben az adatbázis önálló művek, adatok valamely rendszer szerint
elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez eredetileg egyedileg hozzá lehet férni.
A védelem tárgyára vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók, a védelmi idő az adatbázis első
nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 15 év.
A VÉDELEM JOGOSULTJA
A jogok az adatbázis előállítójaként azt a személyt (természetes vagy jogi) illetik meg, aki,
vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek
jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
SZOFTVEREK OLTALMA
A szoftver sajátos kategóriát képvisel az oltalmi formák között, állhat szerzői jogi védelem és
bizonyos esetekben iparjogvédelmi, szabadalmi védelem alatt is.
SZOFTVER SZERZŐI JOGI OLTALMA
A szerzői jogi törvény szerint szoftver alatt számítógép-algoritmust, programalkotást, illetve
az ahhoz kapcsolódó dokumentációt, programleírást értjük. Oltalom alatt azonban csak a
szoftver megjelenési formája áll.
Jogi védelemben csak a szerző egyéni alkotójegyeit magán viselő eredeti szoftvert részesül.
A törvényi rendelkezések megegyeznek a szerzői alkotásoknál leírtakkal (az oltalom tartalma,
időtartama, a jogérvényesítés)
Ennél az oltalmi formánál gyakran előfordulhat azonban, hogy az oltalom jogosultja olyan
vállalkozás, amelynek alkalmazottja hozta létre a szoftvert. (szolgálati, alkalmazotti szoftver)
Ezekre, az esetekre a szabadalomnál már részletezett rendelkezések vonatkoznak.
Korábbi oltalmi formáktól való eltérések:
Vagyoni jogokról ellenérték nélkül való lemondás: szabadszoftver
Hasznosítás korlátozottsága: tilos a magáncélú másolatkészítés, oktatás vagy tudományos
ismeretterjesztés.
Jogsértés megakadályozását célzó intézkedések: másolatvédelem, aktiváláshoz,
regisztrációhoz kötött felhasználási engedély beépítése a befektetett fejlesztési költségek,
szellemi értékek megtérülése érdekében.
A SZOFTVER MINT SZABADALOM
Szoftver-szabadalom mint jogi kategória nem létezik, létezik viszont „számítógéppel
megvalósított találmány”, erre azonban ugyanazok a szigorú törvényi feltételek vonatkoznak,
amelyre a szabadalom leírásánál már kitértünk.
Világszinten új, műszaki jellegű, feltalálói tevékenységen alapuló megoldásnak kell lennie, a
védelem csak a számítógéppel megvalósított műszaki jellegű megoldást védi, magát a
programot nem.
Ezek a találmányok sok esetben határmezsgyén mozognak, mivel a szabadalmaztatáshoz
szükséges leírást úgy kell megszerkeszteni, hogy megfeleljen ezeknek a kritériumoknak és ez
nem egyszerű feladat.
Emellett a szabadszoftver-készítők és felhasználók nem támogatják a szabadalmaztatást,
mivel az, szerintük gúzsba köt és gátolja a fejlődést, magas a költsége (kisvállalkozók
esetében) és az eljárás ideje is hosszú, ugyanakkor értékesítéskor előnyt élvez az a szoftver,
amelyet iparjogvédelmi oltalom is véd, ezért a multinacionális cégek a szabadalmaztatás
hívei.
A szoftverek védelmére sem a szabadalmak sem a szerzői jogi védelem nem ideális.
A jövőben egy olyan, új oltalmi forma létrehozására lesz szükség, amely figyelembe veszi a
szoftverek sajátosságait, a szoftverfejlesztők és a társadalom érdekeit (regisztráción alapul,
elbírálása gyors, néhány év oltalmat ad, védi a programot, a dokumentációt, az egyedi, eredeti
megoldást, amely a szoftver létrehozását indokolja).
DOMAINNÉV
A Domain, Domain-név mint azonosító sem tekinthető közvetlen szellemi alkotásnak, de
tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termékkel van dolgunk, amelyet a jognak védenie
kell. Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlenek a teljesen egyedi, műszakilag
azonosítható, alfanumerikus jelekből álló internetes címek (Domain-név) és a rendszer
gyökerét alkotó domainek.
A jól megjegyezhető, cégre jellemző domainnek fontos szerepe van abban is, hogy a céget a
piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben megtalálják.
A védelem elsősorban a felhasználó személy és annak azonosításra alkalmas neve közötti
kapcsolatot védi. E névhasználati jogosultság megszerzése azonban nem sértheti mások
iparjogvédelmi, szerzői jogát és nem eredményezhet tisztességtelen versenyt.
Magyarországon a domain szabályozás liberalizált. A használatbavétel regisztrációhoz
kötődik.
A domain használatba adását delegálásnak nevezzük, ez szerződéses kapcsolatot feltételez a
domain-igénylő és a domain delegálását végző regisztráló között. A használati jog át is
ruházható, ilyenkor új szerződést kell kötni.
Ez a polgári jogi szerződés az irányadó a felek közötti kapcsolat szabályozását illetően.
A SZELLEMI TULAJDON-VÉDELEM INFORMÁCIÓFORRÁSAI
A szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos eljárások során elengedhetetlen a tájékozódás és
az információszerzés. Fontos megismerni az adott területen keletkezett hasonló megoldásokat,
így elkerülhető az ismétlés, a bitorlás, de figyelemmel kísérhetők a legújabb fejlesztések,
fejlődési tendenciák, a versenytársak tevékenysége is.
A szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos információ jelenti, egyrészt magukra az
alkotásokra vonatkozó ismereteket, másrészt a szellemi alkotások jogvédelmével
kapcsolatban keletkezett és nyilvánossá vált adatok összességét.
Típusai:
o Az elsődleges információforrások az eredeti dokumentumok: bejelentési
nyilvántartások, lajstromok, iparjogvédelmi közlönyök, szabadalmi közzétételi
dokumentumok, leírások stb.
o A másodlagos információforrások ezek adatait dolgozzák fel: keresési lehetőséget
biztosító adatbázisok, szellemi tulajdonvédelmi dokumentumokat tartalmazó
adatbankok.
Formái:
o Nyomtatott: dokumentumok
o Elektronikus: ingyenes, illetve térítésköteles adatbázisok, nyilvántartások, specifikus
keresőeszközök
Az információk azokból a speciális dokumentumokból ismerhetőek meg, amelyek a világ
szellemi tulajdonvédelmi hatóságai, Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(SZTNH) által folytatott eljárások nyomán kerültek nyilvánosságra.
AZ SZTNH TEVÉKENYSÉGE
A szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, feladat- és hatáskörébe tartozik
többek között az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, különösen a
következő oltalmi formákkal kapcsolatos ügyek intézése, (szabadalom, védjegy, használati
minta, növényfajta-oltalom, formatervezési minta, földrajzi árujelző) valamint bizonyos, a
szerzői és a ezekhez kapcsolódó jogokkal összefüggő feladatok ellátása is. (pl. árvaművek
felhasználásának engedélyezése, a Szerzői Jogi Szakértői Testület ügyvitele)
AZ SZTNH INTÉZMÉNYEI
o Iktató: bejelentések, kérelmek, nyilatkozatok és egyéb beadványok átvétele
o Lajstromozási Osztály: tájékoztatás a befizetésekről, oltalmak érvényességéről
o Ügyfélszolgálat: (http://mszh.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) általános tájékoztatás
a szellemitulajdon-védelem körében, betekintés a lezárt iparjogvédelmi ügyek irataiba,
adatszolgáltatás, nyomtatott kiadványok szolgáltatása, információ az SZTNK
szolgáltatásairól, szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vétele
o Szabadalmi tár: papíralapú dokumentumok megtekintése, (közlönyök, magyar
szabadalmak teljes sorozata, technikatörténeti jelentőségű osztrák és svájci
szabadalmak a XIX. század végétől) keresés ingyenes internetes valamint az
állományban lévő optikai lemezes iparjogvédelmi adatbázisokban önállóan vagy
szakreferenssel
o Iparjogvédelmi szakkönyvtár: Magyarország egyetlen szellemitulajdon-védelmi
gyűjtőkörű nyilvános szakkönyvtára, állománya szakirodalmi dokumentumokból,
szakdolgozatokból, tudomány-, technika- és jogtörténeti művekből, értékes régi
kiadványokból áll
o Iparjogvédelmi Oktatási Osztály: a hivatal által rendszeresen indított alapfokú (20
óra), középfokú (60 óra) és felsőfokú (270 óra – 3 félév) tanfolyamok szervezése
AZ SZTNH INGYENES SZOLGÁLTATÁSAI:
o Tájékoztatást ad arról, hogy a szellemi tevékenység eredményeképpen létrejött
alkotások (műszaki megoldások, növényfajták, formatervezési minták, üzletvitelre
vonatkozó elgondolások, szerzői művek stb.) jogi védelme milyen módon biztosítható
o Információval szolgál az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló
megjelölések, a védjegyek és földrajzi árujelzők jogi oltalmáról valamint a szerzői
joghoz kapcsolódóan az árvaművek felhasználásának engedélyezéséről és a szerzői
művek önkéntes műnyilvántartásba vételéről
o Tájékoztatást ad az említett témakörökben a jogi védelemből eredő jogokról és
kötelezettségekről, a jogszerzés módjáról, feltételeiről, menetéről, a jogérvényesítés
lehetőségeiről valamint a kapcsolódó nemzetközi egyezményekről, a szellemitulajdon-
védelem eszközei igénybevételének módjáról (gazdasági előny növelésére vagy a
költséges bitorlási, szerzői jogi perek elkerülésére)
o Az érdeklődők tájékoztatása – a Szabadalmi Tár használatával – a technika állásáról,
az ismert védjegyekről
o Adatbázisokban való kutatás biztosítása
AZ SZTNH TÉRÍTÉSES KUTATÁSI SZOLGÁLTATÁSAI
A hivatal a szabadalmi, a védjegyjog és a szerzői jog területén az ingyenesen elérhető
személyes és virtuális szolgáltatások mellett emelt szintű, térítéses szolgáltatások széles
választékát kínálja, amelyek megbízható információkkal segítik az ügyfelet a
döntéshozatalban a bejelentés megtételét megelőzően, a jogérvényesítés vagy a hasznosítás
során.
o Szabadalmi kutatási szolgáltatások
Újdonságkutatás: Feltárja és rendelkezésre bocsátja azokat a szabadalmi és ún.
nem szabadalmi dokumentumokat, (folyóiratcikkek, könyvek, disszertációk,
internetes és egyéb médiainformációk) amelyek alapján megállapítható, hogy a
megrendelés tárgya szerinti megoldás új-e és/vagy feltalálói tevékenységen
alapul-e. A kutatás eredményéről kutatási jelentés készül.
Szabadalmazhatósági vélemény: Részletes indoklást tartalmazó előzetes
megállapítás arról, hogy a megrendelés tárgya szerinti megoldás kielégíti-e a
szabadalmaztathatóság három feltételét (újdonság, feltalálói tevékenység és
ipari alkalmazhatóság) a megrendelő által rendelkezésre bocsátott (megjelölt)
dokumentumok tükrében.
Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás:
Újdonságkutatás, kutatási jelentés és részletes indoklással alátámasztott
vélemény arról, hogy az ügyfél által feltárt adatok alapján szabadalmazható-e a
találmány.
Jogérvényességi (vitahatósági) kutatás: Azoknak a szabadalmi és nem
szabadalmi dokumentumoknak a feltárása és rendelkezésre bocsátása, amelyek
figyelembe vehetők a megrendelő által megjelölt szabadalom vitathatósága
szempontjából és részletes indoklással ellátott vélemény arról, hogy a
szabadalom tárgya az idézett publikációk tükrében kielégítheti-e a
szabadalmazhatóság elengedhetetlen követelményeit. A kutatás célja
bizonyíték szerzése egy esetleges szabadalom elleni megsemmisítési eljáráshoz
vagy meggyőződés licenc-szerződés megkötése (használatba adás) előtt arról,
hogy milyen erős a találmány oltalma.
Szabadalom-tisztasági kutatás: Feltárja az ügyfél által hasznosítani kívánt
termék vagy eljárás tárgykörével egyező tárgykörű olyan szabadalmakat,
amelyek a megrendelő által megjelölt országok bármelyikében érvényben
vannak és részletes indoklással ellátott véleményt ad arról, hogy az adott
termék vagy eljárás ütközhet-e érvényes oltalomba. A kutatás célja a bitorlás
kockázatának felmérése új termék vagy eljárás kifejlesztése előtt vagy
információ szerzése arról, hogy mely országban nem áll oltalom alatt az
értékesíteni kívánt termék.
o Védjegyszolgáltatások
Egyszerűsített védjegyszűrés: A bejelentés benyújtása előtt a megrendelő
tájékozódhat az övéhez hasonló lajstromozás alatt álló és oltalomban részesült
védjegyekről. Így eldöntheti, hogy érdemes-e benyújtania a megjelölést
lajstromozásra. A szűrés eredménye tájékoztató jellegű.
Védjegykutatás: Hasonló céllal jön létre, mint az előbbi, eredménye azonban
szélesebb körű és részletesebb információkat tartalmaz, ugyanis nemcsak az
azonos, hanem a hasonló megjelölésekre és védjegyekre is kiterjed, amelyek
befolyásolhatják a megrendelő által megadott megjelölés védjegykénti
lajstromozásának esélyeit. A vizsgálat kiterjed mind a hazai mind a
nemzetközi, illetve a közösségi oltalmak körére a lehető legpontosabb találati
halmaz meghatározásának érdekében. Az eredményről előzetes kutatási
véleményt küldenek a megrendelőnek.
Védjegyfigyelés: Engedélyezés alatt lévő vagy már lajstromozott megjelölés
vagy védjegy esetében kérhető, 1 éves időtartamokra. A megrendelő minden
olyan később keletkezett bejelentésről értesítést kap, amely az ő (korábbi)
védjegyével ütközik. Így gyorsan tud reagálni a jogi lépést igénylő helyzetekre.
Regionális védjegykutatás: A CETMOS együttműködés keretében Közép-
Európa kilenc államában folytatják le egyidejűleg a védjegykutatást, nemzeti
adatbázisokban és a közösségi védjegylajstromban, egyetlen megrendelésre,
kedvező díjszabás ellenében.
o Szerzői joggal kapcsolatos szolgáltatások
Önkéntes műnyilvántartás: A szerzői művekkel kapcsolatos jogviták eldöntését
segítheti. Bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe annak igazolására, hogy a
sajátjaként nyilvántartásba vetetett alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a
hozzá fűzött műpéldány szerint létezett.
Árva művek: A hivatal olyan alkotások és előadóművészi teljesítmények
tekintetében, amelyek szerzője ismeretlen helyen tartózkodik, a jogszabályi
feltételek fennállása esetén, kérelemre - hatósági tevékenységi körében eljárva
- a kérelmezőnek felhasználási engedélyt ad.
AZ SZTNH INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSAI
A hivatal a magyar és a magyar vonatkozású szellemitulajdon-védelmi információk
tekintetében a legfontosabb hivatalos forrás, alaptevékenysége körében nyújtja információs
szolgáltatásait:
o hivatalos közlönyt ad ki,
o lajstromot vezet az egyes oltalmi formákról,
o adatbázisain keresztül elérhetővé teszi a különböző oltalmi formák dokumentumait,
o szervezeti egységei révén információs és dokumentációs tevékenységet végez.
Az információk a következő forrásokból érhetőek el:
o SZTNH kiadványai:
Hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő: 1896 óta, az első szabadalmi
törvény hatálybalépése óta jelenik meg. 2006. január 1.-től elektronikus formában,
(PDF formátumban) díjmentes hozzáféréssel elérhető a hivatal honlapján. Feladata a
hatósági közlemények megjelentetése az oltalmi formákra vonatkozó jogszabályok
szerint előírt módon és adattartalommal. Rovatai az oltalmi formák szerint alakulnak,
külön-külön is letölthetők. Havonta jelenik meg (a nemzeti és nemzetközi
védjegyrovatok kéthetente).
A hivatal más kiadványokat is megjelentet:
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle: kéthavonta közreadott szakmai folyóirat, mely
a szellemi alkotások védelmének egyes kérdéseivel foglalkozó elemző értekezéseket,
tanulmányokat tesz közzé, jogeseteket tárgyal, valamint tartalmaz nemzetközi
kitekintést és aktuális híreket.
Különböző hírlevelek: tájékoztatnak a hírekről, hazai és nemzetközi eseményekről,
változásokról.
o SZTNH honlapja: (www.sztnh.hu)
Jelenleg ez a legfrissebb és autentikus forrás a magyar és a magyar vonatkozású
szellemitulajdon-védelmi információk tekintetében. A portál struktúrája közvetlenül a
főoldalon teszi elérhetővé a fontos, keresett információkat tartalmazó oldalakat és
adatbázisokat. Az oldal középső részén a hatósági közlemények, a legfrissebb,
legfontosabb hírek, a jobb oldali hasábban a különböző jogintézményekre utaló
menüpontok, baloldalon az egyes oltalmakra vonatkozó információk találhatóak
tematikus elrendezésben. A felső menüsor pedig az adatbázisokat és a kiemelt
szolgáltatásokat teszi elérhetővé.
Az e-nyilvántartás, az SZTNH nyilvános elektronikus lajstroma is a honlapon
keresztül érhető el, amely tartalmazza a már oltalomban részesült szellemi alkotások
adatait.
o Szakkönyvtár: A hivatal legrégebbi tájékoztatási egysége, a Frecskay János nevét
viselő könyvtár. Díjmentesen nyújtja alapszolgáltatásait, amely közé a könyvtár
látogatása, egyes, kijelölt állományrészek helyben történő olvasása, az adatbázisok és
az online katalógus használata, valamint a dokumentumgyűjteménnyel kapcsolatos
tájékoztatás tartozik. Beiratkozás után kölcsönzésre, a helyi, hálózati és egyéb
elektronikus tájékoztatási eszközök, adatbázisok használatára, valamint
szaktájékoztatás, irodalomkutatás igénybevételére is lehetőség van.
ONLINE KÖNYVTÁRI KATALÓGUS (http://hipo.asp.hunteka.hu)
Az elektronikus katalógusból a könyvtár teljes állománya - beleértve a szakfolyóiratok
cikkeinek feltárt információit is - és lelőhelyadatai visszakereshető.
A dokumentumok részletes tartalmi és formai feltárása a katalógust széleskörű
információszerzésre teszi alkalmassá. Könyv bibliográfiai leírása, rekordja:
Szerzők, tartalomra vonatkozó kifejezések részletezése
Állományadatok,
lelőhelyadatok
Folyóiratcikk rekordja:
LEGFONTOSABB ADATBÁZISOK
o minden oltalmi forma tekintetében:
e-nyilvántartás: az SzTNH napi frissítésű nyilvános, elektronikus lajstroma, amely az
oltalmi formák lajstromadatait valamint az eljárásukkal kapcsolatos kiegészítő
információkat tartalmazza. A hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerén alapul.
Keresni lehet benne az oltalmi formák azonosítói (lajstromszám, bejelentési,
közzétételi szám, ügyszám), címe és megjelölése, a bennük található nevek, a
bejelentés és lajstromozás napja, valamint a lajstromozás meghirdetése szerint, a
keresőmezők összekapcsolásával és időintervallum beállításával is.
e-kutatás: Az SzTNH hivatalos iparjogvédelmi és szerzői jogi információs
szolgáltatása, adatbázisa. Lehetővé teszi a hivatal által vezetett elektronikus
nyilvántartás, továbbá a Magyarország területén hatályos nemzetközi és
közösségi/uniós iparjogvédelmi oltalmi formák adataiban történő részletes keresést.
Az adatbázisban elérhető a szerzői jogi művek önkéntes műnyilvántartása, valamint az
árva művek adatbázisa is. Folyamatosan bővül tartalmilag az új és hiányzó adatokkal,
valamint visszamenőlegesen a régi szabadalmi leírások digitalizált, PDF-változatával.
Az egyszerű keresés felülete és keresőmezői megegyezik az e-nyilvántartáséval, az
összetett keresés pedig a baloldalon található menüpontok segítségével oltalmi formák
szerinti kutatást tesz lehetővé. A rendszer minden oltalmi formához külön űrlapot
generál, melyekben előre gyártott halmazok elemeinek kijelölésével, a bibliográfiai
adatok keresőmezőinek kitöltésével és logikai operátorokkal való összekapcsolásával
testreszabott keresés valósítható meg. Az adott mezőhöz tartozó beírási lehetőségeket,
érvényes operátorokat, csonkoló karaktereket súgóablak magyarázza meg. A dátumok
beírását naptárablak segíti.
A cikket tartalmazó folyóirat adatai
Az egyszerű keresés e-nyilvántartással megegyező felülete és keresési opciói:
Az összetett keresés szabadalmi oltalmi formákhoz generált űrlapja:
Súgó
Naptárablak a pontos dátumadatok beállítására
Keresés a védjegyek között:
A találati lista:
Normál, ábrás (csak az ábrás ügyek jelennek meg) vagy táblázatos forma választható.
A találatok több szempont szerinti rendezésére, oltalmi típusok szerinti szűkítésére
(„Találati lista statisztika” menüpont alatt) is lehetőség van.
A rekordok az eljárás szakaszának, illetve a feldolgozás szintjének megfelelően
különböző adattartalommal rendelkeznek, esetenként szöveges dokumentumok is
kapcsolódnak a tételekhez. Nyomtathatók, exportálhatók (HTML és PDF
formátumban is)
Választható rendezési szempontok
Részletes rekord megjelenítése
o szabadalmak és használati minták esetében:
Espacenet: Az Európai Szabadalmi Hivatal világméretű ingyenes adatbázisa, amely a
világ számos iparjogvédelmi hatóságának szabadalmi dokumentumaihoz biztosít
hozzáférést, továbbá megtalálható benne az európai és a PCT közzétett bejelentések
teljes gyűjteménye is. Keresni lehet egyszerre valamennyi feldolgozott adatmezőben
(Smart Search), cím vagy kivonat szavaiban, illetve személyek vagy szervezetek
nevére (Quich Search), a dokumentumok azonosítójára vagy hivatkozási számára
(Number Search), továbbá összetett kereséssel (Advanced Search) több adatmezőben
is. Az egyes rekordok a bibliográfiai adatokon kívül szöveges állományokat is
tartalmaznak a feldolgozás függvényében.
Global Patent Index (GPI): Az Európai Szabadalmi Hivatal professzionális kutatásra
ajánlott, előfizetéshez kötött, online bibliográfiai adatbázisa. Adattartalma megegyezik
az előző adatbáziséval. Sokféle kritérium alapján lehet benne keresni a „könnyű”,
„egyszerű” és „részletes” keresőfelületen. (Valamennyi bibliográfiai adatra, idézett
dokumentumra, hivatkozásra stb.)
Elektronikus nyilvántartás: European Patent Register
o Védjegyek területén:
CTM-ONLINE (Community Trade Mark Consultation Service): a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatal honlapjáról érhető el. Az adatbázis 1996-tól, az első ügytől
kezdve tartalmazza az engedélyezési eljárás alatt lévő, valamint a lajstromozott
védjegyek adatait. Két keresőfelülete egyszerű (Basic Search) és összetett keresésre
(Advanced Search) ad lehetőséget. A találati lista kivonatolt információt nyújt a
védjegyekről. A részletesebb adatok a lajstromszámra való kattintással érhetők el.
TM-View: Ingyenesen hozzáférhető adatbázis, amely lehetővé teszi a nemzetközi és
regionális oltalomban részesült védjegyek egy helyen történő és gyors kutatását. A
naponta frissülő adatbázis, tartalmazza számos nemzeti hivatal, a WIPO és a BPHH
által lajstromozott védjegyek adatait is, melyek közvetlenül a tagállamok hivatalainak
lajstromaiból származnak, a felület 22 nyelven használható. Gyors és összetett
keresésre ad lehetőséget hat keresőmező alkalmazásával: megjelölés, védjegy típusa,
bejelentő neve, osztályozás (nizzai, bécsi), időintervallum beállítása.
Részletes rekord megjelenítése
Szűkítés típusok szerint
Madrid Express: a nemzetközi lajstromozás előtt álló és lajstromozott védjegyek
adatait tartalmazza.
o földrajzi árujelzők területén:
Lisbon Express: A Lisszaboni megállapodás alapján benyújtott és lajstromozás előtt
álló bejelentések, valamint a már korábban lajstromozott árujelzők adatbázisa.
DOOR adatbázis: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Főigazgatósága által lajstromozott árujelzők tekintetében nyújt tájékoztatást. A keresés
státuszadatok (bejelentett, közzétett, regisztrált) és pontos név alapján történik.
E-Bacchus: Az adatbázis az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy
eredetmegjelöléssel ellátott borok keresésére szolgál. A részletes információk a
nagyító ikonnal jeleníthetőek meg és PDF formátumban is letölthetők.
o formatervezési minták tekintetében:
RCD-ONLINE (Community Design Consultation Service): A BPHH honlapján
keresztül elérhető adatbázis, 2003-tól tartalmazza a lajstromozott közösségi
formatervezési minták adatait. Két keresőfelülete egyszerű (Basic Search) és összetett
keresésre (Advanced Search) ad lehetőséget.
Hague Express: A külföldi formatervezési minták közötti keresést tesz lehetővé, a
WIPO honlapjáról érhető el. Az adatbázis a Hágai Megállapodás alapján letétbe
helyezett és a nemzetközi Ipari Minták közlönyében megjelent, lajstromozott minták
bibliográfiai adatait, valamint ábrázolását tartalmazza.
PATLIB KÖZPONTOK:
Az országos információs hálózat keretében Magyarország hat nagyobb városában (Debrecen,
Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged) az egyetemi könyvtárakon, illetve tudásközpontokon
belül információszerzésre és tanácsadásra van lehetőség.
http://www.uni-miskolc.hu/uni/res/patlib/
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM FOGALMAINAK ÉRTELMEZÉSE
FELTALÁLÓ/SZERZŐ: az a természetes személy, aki létrehozta az alkotást és így az oltalom
megszerzésére jogosult
BEJELENTŐ: az a természetes vagy jogi személy, aki az oltalom megszerzése érdekében az
eljárást megindítja (nem csak természetes személy, cég is)
BEJELENTÉS: az oltalom megszerzésre irányuló eljárás első lépése
ELSŐBBSÉG: a bejelentés elbírásakor van jelentősége, az egyes oltalmi kritériumok teljesülését
(újdonság) e napra tekintettel vizsgálják. Ha nincs korábbi elsőbbség (korábbi bejelentés
napja), az elsőbbségi nap a benyújtás napja
JOGOSULT: az a természetes vagy jogi személy, aki iparjogvédelmi oltalmat szerez és
gyakorolhatja az ebből eredő jogokat
JOGUTÓD: az a természetes vagy jogi személy, akire a jogosult a jogokat átruházza
OLTALOM: a lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom
tárgyának hasznosítására, használatára (eltiltás, kizárólagos engedélyezés)
BITORLÁS: az oltalom tárgyának engedély nélküli hasznosítása/használata
Használat/hasznosítás: az oltalom tárgyának előállítása, forgalomba hozása, e célból raktáron
tartása vagy az országba való behozása, kivitele továbbá forgalomba hozatalra ajánlása
(vonatkozik magára a találmányra és az alapját képező eljárásra is)
SZÁRMAZTATÁS: átjárhatóságot biztosít a szabadalmi oltalom és a használatiminta-oltalom
között.
KIEGÉSZÍTŐ OLTALOM (SPC): gyógyszerek és növényvédő szerek lejárt szabadalma után max.
5 évig érvényes, feltétekkel adott oltalom.
KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY, FORMATERVEZÉSI MINTA: (CTM-Community Trade Mark, Community
Design): Az Európai Gazdasági Közösségben egységes oltalmat élvező megjelölés, ipari
minta, amely egyetlen eljárással, az EU valamennyi tagállamára kiterjedően igényelhető.
LICENC, LICENCIA: Oltalom felhasználására szolgáló engedély
NIZZAI MEGÁLLAPODÁS: A védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások, valamint az
áruk földrajzi árujelzőként való lajstromozása során használt nemzetközi osztályozásra
vonatkozó megállapodás
NIZZAI OSZTÁLYOZÁS: Az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő
nemzetközi osztályozása. Az ez alapján szerkesztett árujegyzék határozza meg az oltalom
terjedelmét. 45 osztályból áll. Magyar nyelvű változata az SZTNH honlapján adatbázis-
formátumban hozzáférhető.
BÉCSI OSZTÁLYOZÁS: a védjegyek ábrás elemeinek keresésére szolgáló kódrendszer.
BÉCSI MEGÁLLAPODÁS: a védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozására vonatkozó
megállapodás. Magyarország nem részese, de az eljárások során alkalmazza az osztályozás
által biztosított lehetőségeket. Magyar nyelvű változata az SZTNH honlapján adatbázis-
formátumban hozzáférhető.
MADRIDI MEGÁLLAPODÁS: A védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó megállapodás
LOCARNÓI MEGÁLLAPODÁS: Az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére aláírt
megállapodás
LOCARNÓI OSZTÁLYOZÁS: A formatervezési minták nemzetközi osztályozása. Célja, hogy az
oltalmakra vonatkozó dokumentációk nyelvi korlátok nélkül kutathatóak legyenek.
BERNI UNIÓS EGYEZMÉNY: nemzetközi egyezmény a szerzői jog anyagi és eljárási
szabályainak egységesítésére
BUDAPESTI SZERZŐDÉS: mikroorganizmusok letétbe helyezéséről szóló nemzetközi
egyezmény
RÓMAI EGYEZMÉNY: A szerzői joghoz kapcsolódó szomszédos jogok védelméről szóló
nemzetközi egyezmény
TM: elbírálás alatt lévő termékvédjegy jelzése, főleg az USA-ban
UPOV: a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény. A növényfajták 2003. 01.
01. óta a növényfajta-oltalom hatálya alá tartoznak, azt megelőzően szabadalmi oltalommal
voltak védhetők
WIPO: A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az ENSZ szakosított szerzői és iparjogvédelmi
szervezete (World Intellectual Property Organization)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Alapfokú iparjogvédelmi tankönyv. Első kiadás. Budapest: Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala, 2011. ISBN 978 963 08 1293 1. 105 p.
Iparjogvédelem. Budapest: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012. 253 p. ISBN 978-963-
9157-68-2
Pintz György: Találd fel magad! Jó tanácsok szellemi alkotásunk védelméhez. Budapest:
Akadémiai Kiadó, 2005. 247 p.
Szerzői jogdíj. Budapest: Magyar Szabadalmi Hivatal, 2005.
Útmutató az iparjogvédelmi engedélyezési eljárásokhoz. [Budapest]: Magyar Szabadalmi
Hivatal, 2010.
