A szellemi szabadfoglalkozású

üzlet átadásának jogi kérdései

2014. február 13.

Dr. Kun Péter

www.kunadvocate.hu

A szellemi szabadfoglalkozású üzlet elemei

• az üzlet értékkel bíró elemei: olyan jogi értelemben azonosítható „egységek”, melyek újonnan, előzmények nélkül történő létrehozása idő és pénzbeli ráfordítást jelentene

• az üzlet átvételekor az átvevő az üzlet „vételárának” ellenében jut hozzájuk

A szellemi szabadfoglalkozású üzlet elemei

• ügyfélkör

• a tevékenység folytatásához szükséges ingatlan („bejáratott” üzlethelyiség, „üzemazonosság”)

• a tevékenység folytatásához szükséges ingóságok (pl.: orvosi műszerek, irodai berendezés, számítástechnikai eszközök)

• társasági részesedés

• „brand” (az üzlet „vizualizációja”: logó, honlap stb.)

A szellemi szabadfoglalkozású üzlet elemei

• tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyek

• szellemi alkotáshoz fűződő jogok: szabadalom, know-how

• szerzői jogok

• stabil alvállalkozói és munkavállalói állomány

• Praxisjog – Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény -ben szabályozott vagyoni jog, de: a területi ellátási kötelezettség a működtetési jog tartalmi eleme [BDT 2013.2876.I] => praxisjog ≠szellemi szabadfoglalkozású üzlet

• Praxisengedély – a Magyar Állatorvosi Kamaráról és az állatorvosi szolgáltató tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény alapján kamara adja ki az állat-egészségügyi szolgáltatónak

A szellemi szabadfoglalkozású üzlet elemei

• átruházásuk általában az irányadó jogszabályok formai és tartalmi követelményeinek megfelelően rendezett

• szabályozatlan terület: ügyfélkör átruházása

Az ügyfélkör átruházása

• Van-e létjogosultsága az ügyfélkör „átruházásáról” beszélni – érvek és ellenérvek

• Contra:

A szellemi szolgáltató és az ügyfél közti kapcsolat bizalmi jellege nem átadható, ennek oka: - a szellemi szabadfoglalkozás intuitus personae jellege: az adott szellemi szolgáltató személyébe vetett bizalom okán létrejött jogi kapcsolat

- szabad szellemi szolgáltató választás elve

Az ügyfélkör kereskedelmen kívülisége - nem lehet érvényes adásvételi szerződés tárgya

• Pro:

ügyfélkör vagyontermelő képessége, „cash-flow” =› vagyoni érték

nem ismeretlen a gazdaság és a jogrendszer számára: goodwill = cég vételár és nettó eszközérték különbözete

Az ügyfélkör átruházása

• Ügyfélkör = a szellemi szabadfoglalkozású üzlet haszonszerző képességének alapja =› létező gazdasági igény, hogy átadása egyértelmű jogszabályai keretek között történhessen

• Meglévő kógens szabályok beépítése az átadás folyamatába: (pl:

orvosi-, állatorvosi-, ügyvédi szabályok)

Az ügyfélkör átruházása

Ha az adásvétel tárgya az „ügyfélkör” ..

• érvényes ügylet jön-e létre?

„Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.” [Új Ptk 6:215 § (1) bekezdés] - „a dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, melyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad” [Új Ptk 6:215 § (3) bekezdése]- „A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.” [Új Ptk. 5:14§ [A dolog] (1) bekezdés]

• birtokba vehető testi tárgy-e az ügyfélkör?

• egyéb rendelkezés hiányában érvénytelen ügylet =› érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása

Az ügyfélkör átruházása

Ha ügyfélkör = ügyféllel kötött szerződések összessége -szerződésátuházás …

• jellemzően megbízási vagy vállalkozási szerződések

• ügyfélkör átruházása ügyfél-szerződések átruházásával – „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél

megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” [Új Ptk. 6:208.§ [A szerződésátruházás joghatásai] (1) bekezdés]

– „a szerződésátruházásra egyebekben a követelések és jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.” [Új Ptk 6:208 §]

• De: - miként biztosítható az ügyfél „beleegyezése”?- szerződés-átruházás nem az első, hanem az utolsó lépések egyike az ügyfélkör-átruházás során

Az ügyfélkör átruházása

Ha az ügyfélkör átadása = eladói és vevői kötelmek összessége…

• Nincs „klasszikus” értelemben vett „eladó” és „vevő”;

• Cél: az ügyfélkör (és az üzlet többi elemének) átadását követően az üzlet haszonszerzési képessége megmaradjon =› garanciális elemek beépítése a szerződésbe;

• Ügyfélkör és üzlet átruházása együttesen, egy folyamat részeként történik

• A szerződés lényegi elemeinek rögzítése:

Az átadás tárgyi oldala: az átruházás tárgyát képező „üzlet meghatározása;- „mazsolázás” az üzlet elemei közül; - hangsúly az üzlet változatlan formában történő folytatását biztosító elemeken (ügyfélkör, ingatlan, eszközök);

az átadás alanyi oldala:- általános jog- és cselekvőképességi szabályok;- speciális személyi korlát átvevői oldalon: szakma gyakorlásához szükséges végzettség/képesítés megléte;

Az ügyfélkör átruházása

Átadó és átvevő jogai és kötelezettségei

• általános együttműködési kötelezettség

• cselekvési és tartózkodási kötelmek

cselekvési kötelmek Pl: - vevő „bemutatása” az ügyfeleknek; „bizalmi tőke átadása”)

- ügyfelek előzetes írásbeli szándéknyilatkozatának beszerzése tartózkodási kötelmek

Pl: - versenytilalom - üzleti jóhírnév védelme

• a tranzakció sikerének feltétele az átadó és az átvevő folyamatos és tevőleges részvétele, a bizalmi elem továbbadása nem lehetséges az átadó aktív közreműködése nélkül;

• speciális szakmai szabályok figyelembevétele: pl: orvosi titok, ügyvédi titok

Az ügyfélkör átruházása

• Lényeges: a felek szerződéses akarata kizárólag az „üzlet” egészének, és nem egyes elemeinek átruházására és átvételére irányul

• Ezen elv figyelembevételével kialakítandó- jog- és kellékszavatossági és- biztosítéki szabályrendszer

• vételár - javasolt lehet szakaszos vételárfizetés- köthető árbevételhez/profithoz

• Jogviták rendezése: javasolt választottbírósági kikötés

Összefoglalás

• az üzlet elemei külön-külön többségében probléma nélkül átruházhatóak;

• az ügyfélkör átruházása rendelkezésre álló jogi eszköztárral megvalósítható;

• javasolt az üzlet átruházásának alapos előkészítése pl: - az egyes elemek jogi helyzetének rendezése

- az átruházási folyamat átgondolása titokvédelmi szempontból;

• nincs két egyforma üzlet – kihívás a jogalkalmazók számára

• nincs kialakult hazai üzleti- és joggyakorlat – támaszkodni lehet a nemzetközi joggyakorlat analógia útján alkalmazható megoldásaira

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Kun Péterügyvéd

www.kunadvocate.hu