1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 1 · A Kartell Csoport Vendégváró A szellemi tulajdonjog aktuális kérdései Vissza a múltba Grófi egyezség a XVII. század végérõl Statisztikák

1

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 1

Fõszerkesztõi beköszöntõ

2

Van, aki szeret tükörbe nézni, van,aki nem, mert a tükör mindig a va-lóságot mutatja. A Kedves Olvasómost egy tükröt tart a kezében. AVersenytükörbe érdemes lesz be-lepillantani mindenkinek, akárszereti a versenyt, akár tart tõle.

A Gazdasági Versenyhivatal évszakon-ként megjelenõ magazinja, hasonlatosana GVH tevékenységéhez, lendületesen, fi-atalosan, de egyben megbízhatóan sze-retne tájékoztatni minden versenypoliti-ka, versenyjog iránt érdeklõdõt. Függetle-nül attól, hogy a Kedves Olvasó vevõként,eladóként, fogyasztóként, vagy éppen azállami hatalom valamely ágában dolgo-zóként érintett a piaci versenyben. Füg-getlenül attól, hogy szeretivagy tart a versenytõl. A sok-szor hangsúlyozott függet-lenség a 15. születésnapjá-hoz közeledõ GVH, s egybena magyar gazdasági életegyik legfõbb, megõrzendõkincse. E szemlélet óhatatla-nul kisugárzik e lapra, annakhangvételére is. A szer-zõk többségeugyan versenyhi-vatali munka-társ, de tuda-tában va-gyunk an-nak,hogy aVer-seny-tükörcsakakkorérdemlimajd ki aKedves Ol-vasó figyel-mét, ha a ver-senypolitikaieseményekrõlobjektíven,torzulásmen-tesen tudósí-

tunk. Célunk e lappal elsõsorban az, hogyaz erõsítésre mindig rászoruló verseny-kultúrát támogassuk. A versenyszabályokérvényesüléséhez nem csak jól alkalmaz-ható törvény, elkötelezett, független ver-senyhatóság, hivatása magaslatán álló bí-rói kar szükséges, hanem a verseny ügyé-ben érzékeny közvélemény, a versenysza-bályok szükségességét megértõ gazdasá-gi szereplõk is.

A Versenytükör a magyar versenypoliti-ka legszélesebb területét kívánja lefedni.A GVH jogalkalmazási munkáját kitevõ te-rületek, mint a fogyasztók versenyben tör-ténõ megtévesztése, a versenykorlátozómegállapodások, gazdasági erõfölénnyelszembeni fellépés és a fúziók, felvásárlá-sok ellenõrzése meghatározó témák lesz-nek. Emellett fontosnak tartom bemutat-ni a versenyhivatal kevesebb nyilvánossá-got kapó, a verseny érvényesülése érde-

kében folytatott szakmai-politikailobbi tevékenységét. A tükörbenláthatóvá válnak a versenypolitikaegyéb területei is, mint az államitámogatások versenyjogi ellen-õrzése és a bírói jogalkalmazás

tárgyát képezõ tisztességtelenversenycselekmények. Tekin-

tettel leszünk arra is,hogy a modern

versenypolitikanem mûvelhe-tõ zárt ajtókmögött: nyi-tottsággalkell kezel-nünk anemzet-közi fejle-ménye-ket, külö-nös tekin-tettel az

EU ver-seny-politi-kájá-ra,

amely most már közvetlenül érint szinteminden magyar üzletembert is. Talánnem véletlen az sem, hogy a Versenytükörelsõ számának megjelenése egybeesik azOECD-vel közösen létrehozott VersenyKözpont ünnepélyes megnyitójával.

A Versenytükör elsõ száma az elmúltnéhány hónap legfontosabb versenyta-nácsi és bírósági döntéseirõl, a GVH-t érin-tõ hazai és külföldi eseményekrõl számolbe. A lap jelentõs részét aktuális, mélyebbelemzések közlésének szenteljük, ame-lyek szerzõi között nem csak a versenyhi-vatal munkatársait üdvözölhetjük. A ver-senypolitika szélesebb megközelítéséttükrözi, hogy megismerkedhetnek az ipa-ri tulajdonjog és az állami támogatások el-lenõrzésének szakavatott képviselõinekgondolataival is. Az elsõ szám fontos té-máját adja az utóbbi idõben fókuszba ke-rült közbeszerzési kartellek kérdésköre. Afeltárt kartellezõk szigorú, elrettentõ ere-jû megbüntetése, a kartellbõl kiszállni kí-vánók feltárásra ösztönzése a hivatal ki-emelt célkitûzései közé tartozik. Nem vé-letlen, hogy a portré rovat elsõként a GVHKartell Csoportjának munkáját tárja elénk.

A Versenytükör második, téli száma,mely terveink szerint decemberben kerül-het a Kedves Olvasó kezébe, a GVH 15 évesjubileumához kötõdõ interjúk, tanulmá-nyok lesznek olvashatók. Reményeinkszerint beszámolhatunk a nagy várako-zással kísért, lakáshitelezést és a villamosenergia piacot érintõ ágazati vizsgálatokeredményeirõl is.

Elsõ fõszerkesztõi elõszómban örömtelikötelességem megköszönni mindazok-nak, akik az elsõ szám létrehozásában résztvettek, akár szerzõi, szerkesztõi, kiadóimunkájukkal, akár tanácsaikkal segítettek.Remélem, hogy a jövõben a Kedves Olva-só is hozzájárul észrevételeivel, témajavas-lataival ahhoz, hogy a Versenytükröt mindtöbben érezzük magunkénak.

Bízom abban, hogy az újságot szerkesz-tõk, írók lelkes munkája nyomán olyantükröt tudtunk csiszolni, amelyet minden-ki szívesen vesz kézbe, függetlenül attól,hogy szereti, vagy éppen tart a verseny-tõl.

TÓTH TIHAMÉR

FÕSZERKESZTÕ

Beköszöntõ: igaz tükörre szükség van

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 2

Tartalom

3

Fõszerkesztõi beköszöntõ

A Versenytanácshatározatai

Az elmúlt három hónap döntései

Felvásárlások: szalámi-politika

Hihetünk-e a reklámoknak?

Ki lehet bejelentõ?

Fókuszban:

Vadász kartellek

Kartellt feldobó vállalkozások

Grafikus kartell

Tévés társaság erõfölénnyel valóvisszaélés vádja alatt

Versenypártolás

Patikai árverseny a nemtámogatott gyógyszerekpiacain?

Taxi árszabályozás Budapesten

A tárgyalóterembentörtént

Mozikartell – a Csillagokháborúja folytatódik?

Közvilágítás korszerûsítése

A Legfelsõbb Bíróságítéletének ismertetése

Mikor függeszthetõ fel a bírság befizetése?

Uniós hírek

A Tetra Laval ítélet

EU-hírek dióhéjban

Antitrösztreform az EU-ban: egy év a ta-pasztalatok tükrében

Új irányelv a tisztesség-telen kereskedelemrõl

Nemzetközi színtér

ICN kartell konferenciaBonnban

OECD központ Budapesten

GVH hírek

Debreceni konferencia a szabadfoglalkozásúakversenyjogi megítélésérõl

GVH konferencia a beszerzés alatti árkérdéseirõl

Megújult a versenytörvény

Megalakult a Jogi Iroda,bemutatkozik az új irodavezetõ

Államfõi kitüntetés a tá-vozó irodavezetõnek

Riport

A GVH 15 éve bírói szemmel

Elemzések

Közbeszerzés vagy közbe szerzés?

Milyen fogyasztót kell védenie a versenyjognak?

A szellemi szabadfoglalkozásúak és a versenyjog

Az EU versenypolitika újdonságai: állami támo-gatások ellenõrzése Magyarországon

Portré

A Kartell Csoport

Vendégváró

A szellemi tulajdonjogaktuális kérdései

Vissza a múltba

Grófi egyezség a XVII. század végérõl

Statisztikák

A GVH mûködése számokban4444 7777

4444 5555

4444 2222

4444 1111

3333 7777

3333 5555

3333 11112222 5555

2222 3333

2222 2222

2222 22222222 2222

2222 2222

2222 1111

2222 0000

1111 9999

1111 8888

1111 8888

1111 7777

1111 7777

1111 66661111 5555

1111 4444

1111 3333

1111 1111

1111 0000

8888

88887777

7777

77776666

55554444

2222

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 3

A Versenytanács határozatai

4

Az elmúlt három hónapdöntései

A Versenytanács 2005 júniusában,júliusában és augusztusában 35határozatot hozott, két eljárás ese-tében gazdasági erõfölénnyel valóvisszaélés és kartell tárgyában isdöntést hozva.

Gazdasági erõfölénnyel való visszaélésVj-49/2004. Magyar RTL Televízió Rt. megszüntetés (részben szünetelés után, részben jogsértés

hiányában)Vj-91/2004. Comix System Termelõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. megszüntetés

Vj-120/2004. Nógrádi Béke Mezõgazdasági Ipari és Szolgáltató Szövetkezet Berkenye Faluszövetkezet jogsértés megállapítása

Vj-141/2004. Dow AgroSciences Hungary Növényvédõszer Kereskedelmi Kft. megszüntetés

Vj-24/2005. Nyírségi-Szárnyas Mezõgazdasági és Kereskedelmi Kft., Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt., MerianOrosháza Finom Szárnyas Különlegességek Rt.

megszüntetés

Versenyt korlátozó megállapodásVj-98/2004. Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete, Magyar Tervezõgrafikusok Egyesülete, Magyar Képzõ- és Iparmû-

vészek Szövetségjogsértés megállapítása, magatartás folytatásának megtil-tása, bírság kiszabása

Vj-101/2004. Kemira GrowHow Oy és a Kemira GrowHow Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Tessenderlo Chemie NV ésTessenderlo Chemie Hungária Kft.

jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-120/2004. Nógrádi Béke Mezõgazdasági Ipari és Szolgáltató Szövetkezet Berkenye Faluszövetkezet jogsértés megállapítása

Vj-23/2005. Rába-csoport, Integris-Rendszerház Informatikai Szolgáltató Kft. megszüntetés

Vj-24/2005. Nyírségi-Szárnyas Mezõgazdasági és Kereskedelmi Kft., Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt., MerianOrosháza Finom Szárnyas Különlegességek Rt.

megszüntetés

MentesítésVj-207/2004. Rába-csoport, Integris-Rendszerház Informatikai Szolgáltató Kft. mentesítés

ÖsszefonódásVj-53/2005. Dél-magyarországi Húsipari Rt., Pick Szeged Rt. engedélyezés

Vj-56/2005. Villas Austria GmbH, Heraklith Consulting & Engineering GmbH engedélyezési kötelezettség hiányának megállapítása

Vj-67/2005. Colas-Hungária Építõipari Kft., Hoffmann Építõipari Rt., Hoffmann-Gép Javító és Szolgáltató Kft. engedélyezés

Vj-81/2005. Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt., HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. engedélyezés

Vj-86/2005. Erdészeti és Faipari Termékeket Értékesítõ és Feldolgozó Rt., Ligniwood Kft. engedélyezés

Vj-88/2005. AVE Magyarország Kft., Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Rt. engedélyezési kötelezettség hiányának megállapítása

Vj-91/2005. Schneider Electric SA., Invensys Messner GmbH, Satchwell SAS, Satchwell Control Systems Ltd., Atmostech OY,Invensys Bygnings Systemer A/S, Eliwell & Controlli Srl, Invensys Middle East FZE

engedélyezés

Vj-96/2005. Ségécé Societé En Commandite Simple, Plaza Centers Magyarország Menedzselési és Ellenõrzési Kft. engedélyezés

Vj-103/2005. Österreichische Post AG, Feibra Magyarországi Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. engedélyezési kötelezettség hiányának megállapítása

Vj-112/2005. DB Real Estate Investment GMBH, AIAS Ingatlanbefektetési Kft. engedélyezés

Vj-113/2005. General Electric Company, Everest VIT, Incorporated engedélyezés

Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásaVj-177/2004. Üstöki Kereskedelmi, Szolgáltató és Ügynöki Kft. jogsértés megállapítása, magatartás folytatásának megtil-

tása, bírság kiszabása

Vj-199/2004. Szole-Meat Húsipari Kft. megszüntetés (szünetelés után)

Vj-8/2005. Avalon Team Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogsértés megállapítása, magatartás folytatásának megtil-tása, bírság kiszabása

Vj-10/2005. Walmark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-11/2005. Linka és Társa Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-15/2005. Magyar RTL Televízió Rt. megszüntetés

Vj-18/2005. Ford Motor Hungary Kft. megszüntetés

Vj-32/2005. Magyar Telekom Rt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-33/2005. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. jogsértés megállapítása, magatartás folytatásának megtil-tása, bírság kiszabása

Vj-41/2005. Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-49/2005. Electro World Magyarország Kft. jogsértés megállapítása, magatartás folytatásának megtil-tása, bírság kiszabása

Vj-50/2005. VIP-REX Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása

Vj-58/2005. CBA Kereskedelmi Kft. megszüntetés

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 4


5

Szalámi-politikaA GVH engedélyezte, hogy a Dél-Magyarországi Húsipari Rt. irányí-tást szerezzen a Pick Szeged Rt. fe-lett.

A Dél-Magyarországi Húsipari Rt. (Dél-hús Rt.) 32,16 százalék szavazati jogot biz-tosító részesedést szerzett a Pick SzegedRt. részvényeibõl. A Délhús Rt. a Bonitas2002. Kft. által közvetlenül vagy közvetveirányított vállalkozások alkotta vállalko-záscsoport tagja (pl. az Új-Mizo Tejtermé-keket Gyártó, Forgalmazó és SzolgáltatóRt.-vel együtt).

A Pick Szeged Rt. közgyûlésén a társa-ság igazgatóságának tagjait visszahívtákés új igazgatóságot választottak, ennektagjai közé választva a Délhús Rt. vezér-igazgatóját is. A közgyûlést követõen aPick Szeged Rt. igazgatósági ülésén azigazgatóság tagjai az igazgatóság elnöké-nek a Délhús Rt. vezérigazgatóját válasz-tották meg. A Versenytanács szerint ez ön-magában nem jelenti azt, hogy a DélhúsRt. a Pick Szeged Rt. versenytörvény sze-rinti (tényleges) irányítója lenne. Szinténnem hozott létre összefonódást eredmé-nyezõ (szerzõdésen alapuló) irányítási vi-szonyt a két vállalkozás között létrejöttEgyüttmûködési Keretmegállapodás,amely szerint a bel- és külkereskedelem, amarketing, az alap- segéd- és csomagoló-anyagok beszerzése együttes fellépésseltörténik.

A Versenytanács szerint ugyanakkorösszefonódás engedélyezési eljárás kere-tében értékelendõ, hogy a Délhús Rt. aPénzügyi Szervezetek Állami Felügye-

letének benyújtotta nyilvános vételi aján-latát a Pick Szeged Rt. valamennyi, névreszóló szavazati jogot biztosító törzsrész-vényére, amelytõl elállhat, ha az ajánlatátelfogadó nyilatkozatok alapján szavazatijogai a Pick Szeged Rt.-ben nem emelked-nének 50% fölé.

Megállapítást nyert, hogy a két vállal-kozáscsoport tevékenységi körébõl adó-dóan vertikális versenyhatásokkal nemkell számolni. Versenyaggályokra alapotadó portfólio- és konglomerátum hatásoksem voltak azonosíthatók, figyelembe vé-ve a Bonitas-csoport húsfeldolgozásán kí-vüli tevékenységeinek piaci részesedé-seit, továbbá azt, hogy a magas piaci ré-szesedésû szalámit gyártó Pick-csoport isaz irányítást felette megszerzõ Bonitas-c-soporttal azonos nagyságrendû vállalko-záscsoport.

Gyógyító élelmiszerA Versenytanács évente több alka-lommal hoz határozatot élelmi-szerként forgalomba hozható ter-méknek gyógyhatást tulajdonítóreklámokkal, tájékoztatásokkalkapcsolatban.

A Vj-8/2005. számú ügyben a Verseny-tanács megállapította, hogy az AvalonTeam Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. afogyasztók megtévesztésére alkalmasmagatartást tanúsított azzal, hogy a Vivax,Metabol, Oxitarm és Életkristály termékekforgalmazása, valamint az azokkal kap-csolatos tájékoztatás során a termékek-nek gyógyhatást tulajdonított. A vállalko-

zást a jogsértõ magatartás további folyta-tásától eltiltotta és helyreigazító nyilatko-zat közzétételére, valamint 30 millió forintbírság megfizetésére kötelezte.

A határozat aláhúzta, a gyógyhatású, azemberi szervezetre ható készítményeketkeresõ vásárlók a fogyasztók speciális cso-portját jelentik, akik a gyógyulás vagygyógyító hatás, illetve a fogyás, a várt ha-tás reményében lényegesen érzékenyeb-ben reagálnak az ezt ígérõ tájékoztatásraés anyagi erejüket meghaladó kiadásokrais hajlandóak. E piac fogyasztóit egészség-ügyi problémáik, testi és egyéb adottsá-gokból adódó fogyatékosságaik fokozot-tan kiszolgáltatottakká teszik.

A Versenytanács szerint gyógyhatásrautaló tájékoztatást csak az arra hivatotthatóság igazolásának (engedélyének)megszerzése után lehet adni. A Magyaror-szágon forgalomba kerülõ, emberi fo-gyasztásra szánt termékek esetében kizá-rólag a jogszabályi felhatalmazással ren-delkezõ intézmény jogosult annak elbírá-lására, hogy egy adott termék milyen tí-pusú, milyen hatásmechanizmusú áruka-tegóriába (gyógyszer, gyógyszernek nemminõsülõ gyógyhatású termék, vagy kü-lönleges táplálkozási igényeket kielégítõélelmiszer stb.) sorolható be. Gyógyhatástakkor lehet egy készítménynek tulajdoní-tani, ha azt gyógyszerként, vagy gyógy-szernek nem minõsülõ gyógyhatású ter-mékként engedélyezték, s ehhez a hatá-sokat vizsgálatokkal igazolták, melyekeredményeit a szakhatóság (az OrszágosGyógyszerészeti Intézet) elfogadta. Az en-gedélyezési szabályrendszer által kialakí-tott besorolási rendszer egyben kijelöli azegyes kategóriákba tartozó készítmé-nyek, termékek elõállítási, forgalmazási,reklámozási feltételeit, illetve népszerûsí-tésük korlátjait, s így a vállalkozások nemtulajdoníthatnak gyógyhatást élelmisze-reknek.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 5


6

A reklámok versenyjogi értékeléseA fogyasztói döntések tisztesség-telen befolyásolása tárgyában in-dított versenyfelügyeleti eljárásoktöbbsége a vállalkozások által köz-zétett reklámokkal kapcsolatosak:a kereskedõnek nem szabad lódí-tania

A Versenytanács Vj-32/2005. számúügyben hozott határozata összefoglaljaaz e téren alkalmazott alapelveket. Általá-nos követelményként fogalmazódik meg,hogy a nyereség és vagyonszerzés céljá-ból gazdasági tevékenységet folytató vál-lalkozásnak a magáról vagy termékeineklényeges tulajdonságáról adott, fogyasz-tóknak szóló tájékoztatása igaz és pontoslegyen.

A fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolását tiltó rendelkezésekneknem tényállási eleme sem a fogyasztók-nak okozott sérelem megvalósítása, sema fogyasztói panaszok rendelkezésre állá-sa. A jogsértõ magatartás megvalósításá-hoz tehát nincs szükség a megtévesztésbekövetkezését megállapító konkrét fo-gyasztói panaszra. A jogsértés megálla-píthatósága kapcsán a fogyasztói pana-szok léte vagy hiánya nem bír jelentõség-gel, mivel fogyasztói panaszok hiányábanis tanúsítható a fogyasztók megtéveszté-sére alkalmas magatartás.

A jogsértõ tájékoztatás akkor is megva-lósul, ha utóbb mód van a teljes körû valósinformáció megismerésére, a versenytör-vény ugyanis a fogyasztók tisztességtelenbefolyásolására alkalmas tájékoztatást ti-lalmazza, e sérelem pedig a jogsértõ infor-mációk közreadásával befejezõdik.

A Versenytanács szerint a reklámokmegfogalmazása nem alapulhat azon azelven, hogy az ésszerûen eljáró fogyasz-tónak eleve ellenõriznie kell, az adott rek-lám állítása megfelel-e a valóságnak, illet-ve az más módon esetleg megtévesztõ-e.Egy reklám nem alapozhat arra, hogy tar-talma szabadon meghatározható, bármitállíthat, mivel a fogyasztónak ésszerûenkell eljárnia, s õ ellenõrizze, hogy a reklámállítása megfelel-e a valóságnak. Ennekmegfelelõen nem szolgálhat a vállalkozá-sok versenyjogi mentesülésére az arra tör-ténõ hivatkozás, hogy a fogyasztó kellõtávolságtartással kezelje a reklámokat, afogyasztó járjon el ésszerûen, a fogyasztótegyen meg mindent annak érdekében,hogy a reklámok állításait - további tájé-kozódással - ellenõrizze. Ez a szemléletmagában hordozza a tisztességes versenyegyik alapelemének, a bizalomnak, a piaciszereplõk állításaiba vetett hitnek az in-tézményesített megkérdõjelezését.

A reklám fogyasztóknak szóló üzeneté-nek megállapítása kapcsán a Versenyta-nács figyelemmel van arra, hogy a külön-bözõ marketingkommunikációs eszkö-zök, illetve csatornák eltérõ módon képe-sek az információk fogyasztók részére tör-ténõ átadására. A reklámok általában igenkevés információ közlésére alkalmasak, sa velük való találkozás során a fogyasztónem végzi el a reklámok részletes elemzé-sét.

A Versenytanács a Vj-170/2004. és Vj-191/2004. számú ügyben az eljárás alávont, mobiltelefon szolgáltatást nyújtóvállalkozás által elõadottakat elfogadvaállapította meg, a marketingkommuniká-ciós eszközök, illetve csatornák között kü-lönbség mutatkozik abban, hogy azokcsak néhány vagy részletesebb informáci-ók közlésére alkalmasak-e. Általánosság-ban elmondható, hogy a legszûkebb in-formációátbocsátó kapacitással a tömeg-kommunikációs médiumok (sajtó, tévé,rádió, óriásposzter) rendelkeznek.

A Versenytanács szerint a nyomtatás-ban megjelent reklámok esetén jelentõ-séggel bír az abban foglalt egyes infor-mációk elhelyezése, egyes képek, infor-mációk kiemelése, illetve ,,elrejtése", azalkalmazott betûnagyság, s minden másolyan reklámmegoldás, amely kihatás-sal van a reklámban közvetített informá-ciók összhatására. A nyomtatott sajtó-ban megjelent reklámok és a szórólapáltal a fogyasztóknak közvetített üzenetkapcsán a címsoroknak, kiemelésekneksokkal nagyobb a szerepük, mint az apróbetûs közléseknek. A címsorokkal, ki-emelt szövegrészekkel találkozó fo-gyasztó esetében nem szükségszerû,hogy a reklám más (adott esetben jóvalkisebb betûvel szereplõ) közléseit ismegismerje. A nyomtatott sajtóbanmegjelenõ reklám általában csak a fõsor,az illusztráció, egy limitált terjedelmûszövegtest és a reklámozó emblémá-ja/logotípiája közlésére alkalmas.

A televíziós reklámban az idõkorlátokmiatt a sajtóhirdetésnél jóval kevesebb in-formáció fér el. A vetítés rövid idõtartama,illetve a gyorsan pergõ képek miatt a rek-lám üzenete nem azonosítható a reklámforgatókönyvében egymás után megfo-galmazott állítások összességével, s különkiemelendõ, hogy a reklámban nemhangsúlyosan megjelenõ, kis betûméret-tel elhelyezett írásbeli információ tényle-gesen nem nyújt tájékoztatást a fogyasz-tók számára.

Az óriásplakát befogadására egy autós-nak maximum 1 másodperce, egy nem si-etõ járókelõnek maximum 2-3 másodper-ce van. Ebbõl következõen az óriásposztermaximum 3 motívummal dolgozhat,amennyiben hatásos kíván maradni (fõ-sor, kép és embléma). A kiemelkedõen ha-tásos óriásposzterek két (kép, embléma)vagy csak egy motívummal mûködnek. Areklám fõüzenetének tehát kiemelkedõszerepe van, s az apró betûs információktájékoztatásban betöltött szerepe gya-korlatilag elhanyagolható.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 6


7

Ki lehet bejelentõ?A Gazdasági Versenyhivatalhozbenyújtott bejelentések eseténvizsgálatra kerül a bejelentõiminõség is

A Gazdasági Versenyhivatalhoz gyakor-ta érkeznek olyan bejelentések, amelye-ket egy érdekképviseleti szervezet nyújtbe, sérelmezve, hogy valamely vállalko-zás (jellemzõen: tagjainak a versenytársa)versenytörvénybe ütközõ magatartást ta-núsít. A jogszabály értelmében verseny-törvénybe ütközõ magatartás észleléseesetén a Gazdasági Versenyhivatalhoz in-tézett bejelentéssel élhet az, akinek jogátvagy jogos érdekét az ügy érinti. Ha a vizs-gáló úgy dönt, hogy az adott bejelentésalapján nem indít versenyfelügyeleti eljá-rást, a bejelentõ e határozattal szemben aVersenytanácshoz fordulhat jogorvoslat-tal. A jogorvoslati kérelmek elbírálása so-rán a Versenytanács vizsgálja, hogy fenn-áll-e az érintettség, azaz a bejelentõ jogátvagy jogos érdekét az ügy sérti-e, az ügy-gyel a bejelentõ közvetlenül érintett-e.

A Versenytanács az elmúlt idõszakbantöbb határozatában leszögezte, érdekvé-delmi szervezeteknek nincs önálló beje-lentési jogosultságuk, mivel nem a szer-vezetet, hanem annak tagjait érinti köz-vetlenül a piaci magatartás. Ez az állás-pont összhangban van egyrészt aversenyfelügyeleti eljárásokat követõ bí-rósági eljárásokban kialakult gyakorlattal,mely szerint a bíróság csak abban az eset-ben fogadja be a bejelentõ jogorvoslatikeresetét, ha a felperes perindításhoz fû-zõdõ érdeke nyilvánvaló és közvetlen,

másrészt a bejelentések kapcsán hozottversenytanácsi határozatok felülvizsgála-ta során követett bírói gyakorlattal. Ezutóbbi körben megemlítendõ a FõvárosiBíróság B-504/2004. számú ügyben ho-zott végzése, amely szerint a bejelentõistátusz és az azt megilletõ jogok akkor il-lethetnek meg érdekvédelmi szervezetet,ha kifejezett törvényi felhatalmazása vanaz adott ügyben való fellépésre. Mivel aversenytörvény ilyen felhatalmazást nemad, ezért általános érvénnyel mondható,hogy bejelentõi státusz versenytársatmegillethet, de érdekvédelmi szervezetetnem. Ennek megfelelõen a Versenytanácsérintettség hiánya miatt elutasítja a vala-mely érdekképviseleti szervezet által be-nyújtott jogorvoslati kérelmet.

A versenytörvény 2005. november 1-jén hatályba lépõ módosítása jelentõs vál-tozást hoz a bejelentések, panaszok sza-bályozásában, egyebek között kimondva,hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatás-körébe tartozó, a törvény és az EK-Szerzõdés adott rendelkezéseibe ütközõmagatartás észlelése esetén bárki beje-lentéssel vagy panasszal élhet a hatóság-hoz.

Vadászidény

A Versenytanács az elmúlt idõ-szakban két esetben is fellépettvadgazdálkodással kapcsolatosversenyt korlátozó megállapodá-sokkal szemben. Az eljárás alá von-tak bíróság elõtt keresik igazukat

A 34 eljárás alá vonttal, köztük a Vad-gazdasági Termékek és SzolgáltatásokTerméktanácsával (Terméktanács) és aBudapesti Agrárkamarával (Agrárkamara)szemben lefolytatott Vj-89/2003. számúügyben feltárásra került, hogy a Termék-tanács 2002–2003-ra szóló vadászati ár-jegyzékjavaslata vadászatszervezõ vállal-kozásokhoz került, amelyet azok annakmegvitatása után 2001. november 5-i kel-tezéssel véglegesítettek. 2001. november28-i keltezéssel a Terméktanács is,,Minimálárak 2002–2003. évre" címmelárjegyzéket állapított meg. A 2003. és a2004. évre szólóan a Terméktanács és azAgrárkamara által egyeztetett, bérvadá-szati ajánlott minimálárakat tartalmazóárjegyzék került elfogadásra 2002 végén.

A Versenytanács megállapította, hogyaz eljárás alá vontak magatartása alkalmasvolt a gazdasági verseny korlátozására. AVersenytanács a Terméktanácsot 150 mil-lió, az Agrárkamarát 15 millió, további 15bérvadásztató és vadászatszervezõ vállal-kozást összesen 17 millió forint bírságmegfizetésére kötelezte. A bírság kisza-básánál a Versenytanács figyelembe vet-te, hogy a Terméktanács kezdeményezteaz egész piac befolyásolására alkalmas, a2002–2003. és a 2003–2004. évre vonat-kozó minimálárak meghatározását, azzal,hogy a 2003–2004. évi minimálárak a Ter-méktanács és az Agrárkamara közös elha-tározásaként jelentek meg a piacon, nemkívánatos kölcsönhatásban orientálva abérvadásztató jogosultakat és a vadászat-szervezõket az általuk alkalmazott árakmeghatározásakor.

A Versenytanács következetes gyakor-lata szerint az ajánlott vagy kötelezõ mi-nimálárakban való megállapodás, azezekre vonatkozó szervezeti döntés til-tott. Az ilyen egyezség megakadályozza,hogy az árak a kereslet-kínálat szerint ala-kuljanak. Az áregyeztetésben részt vevõvállalkozások nem érdekeltek az innová-cióban és a költséghatékony termelés-ben. Az egyeztetett ár megvédi a kevésséhatékony versenytársat, s nem ösztönzi aszolgáltatás minõségének javítására ésárának kedvezõbbé tételére.

A Terméktanáccsal és 12 vállalkozássalszemben indított, Vj-132/2003. számú el-járásban megállapítást nyert, hogy a Ter-méktanács 2000. augusztus 28. és 2004.április 8. között a tagságára nézve kötele-zõ, de az egész vadhús felvásárlási piacrais továbbgyûrûzõ nagyvadfelvásárlásiárakat határozott meg 11 alkalommal. Azegész vadhúsfelvásárlási piacot érintõmagatartás alkalmas volt arra, hogy a vad-húsfelvásárlók egymás közötti, a terme-lõk egymás közötti versenyét korlátozza,

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 7


8

valamint a vadhúsfelvásárlók és termelõkközötti alku szerepét gyengítse és a piacegységesedését eredményezze. A Ver-senytanács a verseny korlátozására alkal-mas döntéseket hozó Terméktanáccsalszemben 80 millió forint bírságot szabottki. Mivel a versenyjogi felelõsséget a Ter-méktanács viseli ármeghatározó dönté-séért, az eljárás alá vont tagok vonatkozá-sában az eljárás megszüntetésre került.

A bírságoló határozatokat, így ezeket isáltalában megtámadják az érintettek a Fõ-városi Bíróság elõtt, így az ügy véglegeslezárására még több évet kell várni.

Gra-fifikaA mûvészi tartalmat hordozó szol-gáltatás sem mentesül a verseny-szabályok alól

A hazai tervezõgrafikusi tevékenységetvégzõk egy része három egyesületi for-mában mûködõ társadalmi szervezetbenrendelkezik tagsággal. A Vj-98/2004. szá-mú ügyben bizonyítást nyert, hogy a Ma-gyar Tervezõgrafikusok Egyesülete évekóta ad ki részletes tervezõ grafikusi árjegy-zéket, amely nemcsak tagsága, de a meg-rendelõk és a piac többi szereplõje számá-ra is hozzáférhetõ. Az árjegyzékek kiadá-sához 2000 áprilisától a Magyar Alkotó-mûvészek Országos Egyesülete és a Ma-gyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövetségeis csatlakozott, legalábbis oly módon,hogy nem kifogásolta az árjegyzék kiadó-jaként történõ feltüntetését. Az árjegyzé-kek meghatározták az egyes tervezõgrafi-kai szolgáltatások minimumárait, vala-mint egyéb ártényezõket is (pl. vázlatdíj,sürgõsségi felár).

A Versenytanács megítélése szerint azeljárás alá vontak magatartása alkalmas averseny korlátozására. Kiemelésre került,a jogsértés megállapíthatósága szem-pontjából közömbös, hogy az egyesüle-tek csak tájékoztatónak szánták az árakat,mert önmagában a díjtételek közzététel-ét is tiltja a versenytörvény. Mindháromeljárás alá vont egyesületi formában mû-ködõ társadalmi szervezet, egyiküket semilleti meg jogszabályi felhatalmazásonalapulóan piaci árak meghatározása, mégajánlati formában sem. Megjegyezte aVersenytanács, önmagában még egy ka-marai minõsítés (amellyel a Magyar Ter-vezõgrafikusok Egyesülete egyébkéntsem rendelkezett) sem lenne elegendõ

ajánlott árak versenyjogilag nem kifogá-solható meghatározására erre vonatkozókifejezett törvényi felhatalmazás hiányá-ban.

A Versenytanács a Magyar Alkotómû-vészek Országos Egyesületével szemben18 000 000, a Magyar TervezõgrafikusokEgyesületével szemben 6 000 000, míg aMagyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövet-ségével szemben 2 500 000 Ft bírságotszabott ki. A bírságok összegének megál-lapításakor a Versenytanács egyebek kö-zött figyelemmel volt az egyesületek tag-sága közötti átfedésekre. A határozatot bí-róság elõtt megtámadták.

Az idõ pénzA GVH az ÁSZF módosítását köve-tõen megszüntette az RTL Klubbalszemben indított eljárást

A médiatörvény korlátozza a televízióscsatornák által reklámra fordítható idõt.Az nem haladhatja meg óránként a 12 per-cet és a mûsorok megszakíthatóságáranézve is vannak korlátozó szabályok. Így agyakorlatban általában 8-9 perc reklám-idõ értékesíthetõ jogszerûen óránként,aminél lényegesen nagyobb reklámigényjelentkezik a magas nézettségû televízió-csatornáknál. Az RTL Klub ezért 2004. évreváltoztatott a reklámidõ ellenértékénekmegállapítási módján. 2003. évig elõremeghatározta a reklámidõ (pontosabban:adott konkrét reklámidõ nézettségének)ellenértékét és addig fogadott el megren-deléseket, amíg azok az elõzõek szerintiidõkereten nem terjedtek túl. Az új rend-szerben az RTL-Klub adott idõszakra (egy

hónap) nézve az összes megrendelést el-fogadja. A megrendelésben azonban areklámozónak azt kell vállalnia, hogyadott összeget (költségvetést) az RTL-Klub részére az igényelt reklámok ellenér-tékeként megfizet. Ezen összegért azegyes reklámozók olyan mennyiségû rek-lámidõt (nézettséget) kapnak, amennyitaz idõkeret - a többi megrendelõi igényt isfigyelembe véve - lehetõvé tesz. Ily mó-don egységnyi nézettség ellenértékét (azún. csatornaátlagárat) csak az adott hóna-pot követõen ismerhetik meg a reklámo-zók. Az új rendszer következtében 2004.elsõ félévben a csatorna-átlagárak jelen-tõsen (közel 25 százalékkal) emelkedtek.

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indí-tott annak vizsgálatára, hogy a csatorna-átlagárak utólagos és egyoldalú megálla-pításával az RTL-Klub megsértette-e aTpvt. gazdasági erõfölénnyel való vissza-élést tiltó rendelkezéseit.

Az eljárás során a GVH megállapította,hogy a csatornaátlagár ,,utólagos" megál-lapítása önmagában nem jogszerûtlen,mert következetesen érvényesített gya-korlata (pl. Vj-126/2000.) szerint az áratmeghatározottnak kell tekinteni akkor is,ha a szerzõdés nem tartalmazza a szolgál-tatásért fizetendõ pénzbeli ellenszolgál-tatás összegét, de az árat a teljesítéskor aszerzõdés alapján ki lehet számítani. Az ár,,utólagos" megállapításának egyértel-mûsége azonban csak szükséges, de nemelégséges feltétele a jogszerûségnek. Ma-ga a számítási módszer is tartalmazhatolyan elemeket, amelyek tisztességtele-nül megállapított (túlzottan magas) árhozvezet(het)nek. Az ármegállapítási mód-szer vizsgálatakor a GVH abból indult ki,hogy a túlzottan magas ár fogalmilag ki-zárt olyan esetben, ha az adott áru (szol-gáltatás) objektíve korlátozottan állítható

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 8


9

elõ, és az alkalmazott áron a teljes meny-nyiség gazdára talál. Ilyen feltételek mel-lett ugyanis nincs jóléti veszteség, mertnem juthattak volna a fogyasztók többáruhoz, ha az eladó alacsonyabb árat ér-vényesít. Ilyen árat nem is lenne célszerûversenyjogi eszközökkel kikényszeríteni,mert az szinte szükségszerûen az elosztásnem piackonform módszereihez (ismert-ségen alapuló árhoz jutás, sorbanállás,üzérkedés) vezet. A vizsgált idõszakban(2004. I. félévben) az RTL Klub által fel-használt reklámidõ megegyezett a régirendszer érvényesülésének idõszakábanfelhasznált reklámidõvel. Ezért nem voltkétségbe vonható, hogy az RTL Klub 2004.I. félévében kihasználta a reklámidõ kapa-citását, ami az elõzõek alapján azt jelen-tette, hogy díjai ezen idõszakban nemvoltak tisztességtelenül megállapítottak.

Az RTL Klub által alkalmazott új rend-szert életbe léptetõ ÁSZF ugyanakkornem tartalmazott rendelkezést arra néz-ve, hogy közölnie kell üzletfeleivel a kö-vetkezõ évre vonatkozó reklámidõt; illet-ve vannak-e és milyen következményeiannak, ha az RTL Klub az ,,ígért" reklám-idõnél kevesebbet használ fel. A GVH Ver-senytanács RTL-Klubbal közölt elõzetesálláspontja szerint az, hogy ezen kérdése-ket az új rendszer nem szabályozta, indo-kolatlan elõny kikötésének minõsül. Ezekhiányában ugyanis, ha az RTL Klub sajátdöntése alapján nem használja ki (vagynem tudja kihasználni) reklámidejét, ak-kor annak számára nincs semmiféle hátrá-nyos következménye, az teljes egészébena reklámozót terheli. A reklámozó tehátnem csak akkor fizetne magasabb csator-na-átlagárat (nem csak akkor kapna keve-sebb nézettséget adott összegért), ha akereslet megnõtt, hanem akkor is, ha az

RTL Klub (bármilyen okból) nem használjaki a lehetséges (ígért) reklámidõt.

Az RTL-Klub az elõzetes álláspont isme-retében kérte az eljárás szünetelését. Aszünetelés esetére vállalta, hogy az ÁSZF-et kiegészíti oly módon, hogy adott évrevállalt reklámidõt havi bontásban a meg-elõzõ év október 15. napjáig közzéteszi,azt nem csökkentve önkényesen az elõzõévi reklámidõhöz képest. Ha pedig a sajátérdekkörében felmerülõ okból kevesebbreklámidõt sugároz, akkor azt egyezõtöbblet-reklámidõ automatikus biztosítá-sával kompenzálja legkésõbb a sugárzástkövetõ második hónap végéig. Az RTL-Klub az eljárás szünetelésének idõtarta-ma alatt az ÁSZF-et az elõzõeknek megfe-lelõen módosította, ezért a GVH veleszemben az eljárást megszüntette.

Nemzetközikartell a takarmány-foszfát piacon

,,Súgás’’ után lebukott az eddigismert leghosszabb ideig tartókartell

A Gazdasági Versenyhivatal eljáró ver-senytanácsa június 29-én kelt, azóta jog-erõre emelkedett határozatában megál-lapította, hogy a finn Kemira csoport és abelga Tessanderlo csoport vállalkozásaiMagyarországot érintõen piacfelosztó ésáregyeztetõ megállapodásban vettekrészt. A nemzetközi kartell részeként meg-valósult, 2003-ig tartó jogsértés 1991. ótaellentétes a magyar versenyszabályokkal.

A kartell, melyre a párhuzamos ármoz-gás miatt több forgalmazó is gyanako-dott, a takarmányfoszfát gyártását, forgal-mazását érintette. A takarmányfoszfátlegfontosabb vevõi állati takarmánygyár-tók és nagy hústermelõk, akik maguk ke-verik a takarmányt.

A kilencvenes éveket megelõzõen in-dult együttmûködésben, melynek a ma-gyar piac csak csekély részét jelentette, aziparág legjelentõsebb résztvevõi piaci ré-szesedésük megõrzését kívánták biztosí-tani. Az évek során a megállapodás szá-mos feltétele, a résztvevõk köre és földraj-

zi lefedettsége is módosult, 1991 után ter-jesztették ki többek között Magyarországterületére is. Az együttmûködés idõtarta-ma alatt a résztvevõk információt cserél-tek - többek között - az eladott mennyisé-gekrõl és az árakról, mennyiségileg érté-kelték a piaci keresletet, elosztották a kvó-tákat, amikor pedig túlhaladták az "enge-délyezett" kvótát, kompenzációs mecha-nizmusban állapodtak meg. A magyar le-ányvállalatok nem a kartell szervezésé-ben, hanem annak végrehajtásában vet-tek részt.

Az eljárás megindítására a GVH enge-dékenységi politikája alapján került sor: aKemira elsõként jelentkezett a GVH KartellCsoportjánál, bizonyítékokat szolgáltatvaaz európai kartell magyar hatásairól. Eztkövetõen a Tessanderlo is elismerte a jog-sértést, további fontos írásos bizonyíté-kokkal szolgálva. A GVH engedékenységipolitikája a titkos kartellek feltárása, a mégmûködõ összejátszások destabilizálásaérdekében a versenyfelügyeleti bírság tel-jes vagy részleges elengedését helyezi ki-látásba az együttmûködõ vállalkozásokrészére. Ennek köszönhetõen az eljárásmegindulását segítõ Kemira a bírság tel-jes összege alól mentesült, míg a máso-dikként jelentkezõ Tessanderlo 131 millióFt bírságot köteles befizetni. A címzett vál-lalkozások a rendelkezésre álló határidõnbelül nem támadták meg a határozatot bí-róság elõtt.

A GVH elnökének és a Versenytanácselnökének 3/2003. sz. közleményeszerint az egyébként kiszabható bír-ság teljes mértékben annak az egyvállalkozásnak engedhetõ el, amely– (i) a GVH számára még nem ismert

kartellrõl elsõként szolgáltat olyaninformációkat és bizonyítékokat,amelyek alapján a vizsgálat meg-indítható, vagy(ii) a GVH által már megindított el-járásban elsõként szolgáltat olyanúj bizonyítékokat és információ-kat, amelyek alapján a jogsértésmegállapítható, feltéve, hogy abenyújtás idõpontjában a GVHmég nem rendelkezett elegendõbizonyítékkal ahhoz, hogy a jog-sértést megállapítsa;

– az eljárás során teljes mértékbenegyüttmûködik, mindenre kiterje-dõ feltáró magatartást folytat;

– a kartellben való részvételét meg-szünteti

– a kartell létrehozásakor egyetlenvállalkozást sem kényszerített ajogsértõ együttmûködésre

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 9

Versenypártolás

10

Patikai árversenya nem támogatottgyógyszerek piacain?

A GVH csak részsikert ért el az újgyógyszertörvény megalkotásasorán: kevés tér nyílt a fogyasztókérdekeit szolgáló verseny elõtt

Az Európai Unió gyógyszerpiaci szabá-lyozásaiban egyszerre lehet kitapintani atagállamok közötti kereskedelmet akadá-lyozó szabályozási korlátok leépítésének(lásd központi forgalomba hozatal enge-délyezés intézményeinek megteremté-se), az innováció ösztönzésének (szaba-dalmi védelem további kiterjesztése), averseny fokozásának (generikus gyógy-

szerpiacokon), a fogyasztóvédelem erõ-sítésének (pl. fogyasztói információadásminimumainak standardizálása), s agyógyszerbiztonság fokozásának, atámogatások piactorzító hatásai csök-kentésének (átláthatósági direktíva) szán-dékait. Ezeknek a folyamatoknak a je-gyében a 2001-ben egységesített gyógy-szerpiaci szabályok 2004-ben módosítás-ra kerültek, aminek következtében a ma-gyar gyógyszertörvény is korrekciókraszorult.

Az új gyógyszertörvény tervezetében -mely lényegében a korábbi termékbiz-tonsági, forgalomba hozatal-engedélye-zési eljárásokat, fogyasztóvédelmi elõírá-sokat igazította az új európai elõírásokhoz- megjelent azonban néhány érdekes ki-egészítõ elem is. Ezek a hazai gyógyszerkiskereskedelem tíz éve élõ, erõsen ver-senykorlátozó konstrukciójában kisebbderegulációt, némileg intenzívebb ver-senyt nyitottak volna meg: az eredeti elõ-terjesztés szerint a nem támogatottgyógyszerek piacán megszûnt volna azárrésszabályozás, és a - sajátos szabályo-zási technikával: negyedévenkénti kama-rai árkihirdetéssel, és árengedmény-tila-lommal kialakított - fix árak. Nem érintettevolna azonban a dereguláció a leglénye-gesebb piacralépési korlátokat, s a nemvényköteles gyógyszereknek a 2003-asEurópai Bírósági ,,DocMorris" döntés nyo-mán felszabadításra ,,ítélt" - határokon át-lépõ internetes kereskedelmének - euró-pai jogba ütközõ korlátait sem.

A nem támogatott gyógyszerek piaca-in a szabad árverseny lehetõségénekmegteremtése élénk patikusi ellenállástváltott ki, mely nem nélkülözte ,,az árver-seny áremelést hoz" mondással való rio-gatást, vagy a ,,társadalom közös érdekeaz egyforma gyógyszerár, mert ez bizto-sítja a hozzáférési esélyegyenlõséget" jel-legû szólamok hangoztatását.

A törvény parlamenti tárgyalása soránmegkereste tehát a GVH a tervezetet tár-gyaló Egészségügyi Bizottságot, hogymeggyõzze: szükség van a verseny struk-turális korlátainak legalább részleges le-bontására (a patikaalapítási korlátoknak aszolgáltatási versenyt erõsítõ feloldására)ahhoz, hogy az árverseny lehetõségénekmegteremtésétõl várt pozitív hatások be-következzenek.

Ezzel párhuzamosan a gyógyszertárilobbisták is erõteljes nyomást gyakorol-tak (aláírásgyûjtés a lakossági tiltakozásigazolására, magyar kisvállalkozói érde-kekre történõ hivatkozások stb.), hogy nelehessen a patikák között árverseny, fenn-maradjanak a gyógyszer-kiskereskedõkversenytõl védett pozíciói.

A küzdelem végeredménye fontos, decsupán részleges elõrelépés a verseny-piac irányába:

– A támogatott gyógyszerek körébenmegmarad az árrésszabályozás, s a gyógy-szertárak kizárólag térítési díjon szolgál-hatnak ki gyógyszert a betegeknek (ez ga-ranciát jelent a biztosítottak és a társada-lombiztosítás számára is, mert egyértel-mûen törvénysértõvé tesz minden olyanpatikusi fenyegetést, amely a teljes árasgyógyszer expediálásra – például leg-utóbb 2003. nyarán – felbukkanhat).

– Fennmarad a miniszteri árrésszabá-lyozás a nem támogatott gyógyszerek kö-rében is, s ezzel együtt termékszinten leszkötelezõ érvényesíteni maximumként aszabályozott árrést. Más-más árak lehet-nek a patikákban attól függõen, hogy azadott vállalkozás mennyiért szerzett beegy adott készítményt, illetve ennél is ala-csonyabb ár formájában ad-e saját magatovábbi kedvezményt a vásárlóinak. Ez va-lójában érdeke a vásárlóknak, de nem any-nyira érdeke a patikusoknak, s a gyártók,illetve nagy- és kiskereskedõk versenyé-nek függvényében eredményezhet árkü-

A Gazdasági Versenyhivataltól a ver-senytörvény alapján véleményt kell kér-ni minden olyan elõterjesztés esetén,amikor a készülõ szabályozás vagy be-avatkozás a verseny viszonyait - így a vál-lalatok piacralépését, piacon maradását,a verseny intenzitását stb. - érinti. Azt,hogy a készülõ döntésnek van-e a ver-seny viszonyaira kiható jellege, az elõ-terjesztõnek kellene meghatároznia. Eza szelekció azonban nem mindig sikeres.A GVH több olyan szabályozási terveze-tet kap, amelyben ilyen elem nincsen, el-lenben számos olyan esetre is van példa,amikor az elõterjesztõ nem veszi észre aversenykorlátozó elemeket a készülõszabályozásban. A véleményeztetés kö-telezettsége nem terjed ki az önkor-mányzati kompetenciába tartozó szabá-lyozásokra, de a helyi önkormányzatok-nak joga van kérdést intézni a GVH-hoz.Ugyancsak ritkán van példa arra, hogy atörvényalkotási parlamenti fázisábankerüljön sor véleménykérésre. Nincsenannak sem akadálya, hogy amennyibensajtóból, vagy más úton jut a GVH tudo-mására a versenykorlátozó szabályozástervezete, akkor megkíséreljen befo-lyást gyakorolni a döntéshozatalra.2005 tavaszán két olyan eset is történt,ahol a nyomásgyakorlás, a verseny érde-kében való közbenjárás más-más útjátkíséreltük meg alkalmazni több-keve-sebb sikerrel. A két eset közös vonása,hogy a fix árak felszabadítása, vagy be-vezetése volt a vita tárgya.

A Gazdasági Versenyhivatal 2003-ban részletes elemzést készített agyógyszerpiacról, melyben a gyógy-szer-kiskereskedelem területén erõ-teljes deregulációt (pl. patikaalapítá-si korlátok feloldása, nem vényköte-les piacokon az árverseny lehetõvététele), emellett pedig néhány kiegé-szítõ - a hozzáférési garanciákat javí-tó - állami beavatkozások megte-remtését (területi és készenléti pót-lék), illetve a fogyasztói információsaszimmetria csökkentését sürgette.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 10

Versenypártolás

11

lönbségeket, esetleg árcsökkenést egyesgyógyszertárakban.

– Megmarad a fogyasztói árak tájékoz-tató jellegû közzétételének lehetõsége akamara számára, de az állami szabályozáse tekintetben megszûnik, így a kamaránmúlik, hogy él-e és hogyan a felhatalma-zással. A versenyjog alkalmazása szem-pontjából a jövõben a közzététel részlete-iben, módjában való megegyezés márvállalatok közötti megegyezésnek minõ-sül.

– A gyógyszertár-alapítás és a gyógy-szer kiskereskedelmi forgalmazás korlátaifennmaradtak, nem lett nagyobb piaciösztönzés sem a folyamatos nyitva tartás-ra, sem az egyéb, egészségügyi vagy ké-nyelmi többletszolgáltatások (gondozás,elkülönült tanácsadás, házhoz szállítás,internetes árusítás stb.) nyújtására, bárkétségtelen, hogy a miniszter felhatalma-zást kapott az utóbbiak szabályozására.

A változás a GVH prognózisa szerintnem fog intenzív árversenyt elindítani. En-nek egyrészt az az oka, hogy a jelenlegimaximált árrések szintje eléggé megkö-zelíti a kiskereskedelem (jellemzõen mik-ro- és kisvállalkozások) indokolt költsége-inek szintjét, s kevés tartaléka van a pati-káknak az árversenyre. Emellett, mivel abelépés továbbra is szinte lehetetlen a pa-tikapiacra, a verseny kényszerébõl fakadóösztönzöttség foka is alacsony.

A másik ok, hogy európai összehasonlí-tásban a nagykereskedelmi árrés is lecsök-kent, emellett az utóbbi években a nagy-kereskedelem erõsen koncentrálódott,ami a nagykereskedelmi vállalatok közöt-ti ár- és rabatt verseny intenzitását csök-kentette. Ezzel a beszerzésnél megszerez-hetõ ,,árkedvezmények’’ között is relatívekicsik a különbségek.

Ezzel együtt is fontos változást jelent,hogy a gyógyszertárak között a nem tá-mogatott gyógyszerek körében árkü-lönbségek alakulhatnak ki, amelynekmegjelenése a vásárlói viselkedés meg-változását eredményezheti. A saját áraklistáinak patikában való kifüggesztése,más típusú közlése is új elem lesz a gyógy-szertári gyakorlatban. A hazai fogyasztóiárérzékenység minden piacon elég ma-gas. Várható tehát, hogy az árkülönbsé-gek megjelenése hatni fog a vásárlók pati-kák közötti választására, ami visszahathata patikák közötti ár- és szolgáltatási ver-senyre is.

Megváltozik a hatóságok jogalkalma-zási terhe is. Az árhatóságnak (minisztéri-um) ellenõrzést kell folytatnia legalább anagyobb forgalmú, vagy láncként mûkö-

dõ, s közösen beszerzõ gyógyszertárak-ban azért, hogy a termékszintû árazásiszabály (hatósági árrés) betartását ellen-õrizze. Mivel megszûnt a patikák közöttiárversenyt korlátozó törvényi elõírás,megnyílik a lehetõség a versenyjog alkal-mazására, nagyobb odafigyelést igényela versenyhatóság részérõl is a gyógyszer-tárak árazási gyakorlata.

Szemben az árral:fix ár a taxipiaciversenyérdekében?Vannak, akik úgy gondolják, hogya romboló árversenynek gátat kellszabni – avagy hogyan küzd a taxislobbi a fogyasztók érdekeiért

2004 nyarán a Parlament ellenszavazatnélkül hagyta jóvá a Gazdasági Versenyhi-vatal elnökének szokásos évi beszámoló-ját. Nemsokra rá elsöprõ többség – és csu-pán két ellenszavazat – fogadta azt a kor-mánypárti képviselõk által jegyzett egyé-ni képviselõi indítványt, amely megágya-zott a taxisok egy része által követelt fixtarifát lehetõvé tevõ árszabályozásnak. Azelsõ esetben a fogyasztók versenyhez fû-zõdõ érdekeit védõ versenyhivatal mun-káját ismerték el, a második alkalommalviszont egyes érdekcsoportok üzleti érde-keit szolgáló versenyellenes döntést hoz-tak.

A két egyéni képviselõ indítványa azárak meghatározásáról szóló törvény mó-dosítását célozta. A javaslat részletes szak-mai vitára nem került, a kormányzat két-soros álláspontja Budapest idegenforgal-mi jelentõségére utalt az ügyben. Vajontényleg igaz, hogy a városba érkezõ ide-gent a fix tarifa védi meg a hiénák ellen, haa maximált tarifa sem képes erre?

Az ártörvény mellékletében hosszúévek óta csak maximált hatósági áras ter-mékek és szolgáltatások szerepeltek. Azérintett piacok jellemzõen klasszikus köz-szolgáltatások. A döntés óta ismét lehetpélda az árversenyt teljesen kizáró rögzí-tett árra, ráadásul egy közérdekûnek nemfeltétlenül mondható területen.

A törvénymódosítást kezdeményezõképviselõi indítvány szerint a taxisok indo-

kolatlanul alacsony árakkal próbálnak ver-senyelõnyhöz jutni, ami rontja a szolgálta-tási verseny esélyét. Ezt hívják a verseny-jogban árversenynek, amit ezidáig a fo-gyasztói érdekeket szolgáló, bár a piaci sze-replõk számára kétségtelenül kényelmet-len jelenségként ítélt meg a Gazdasági Ver-senyhivatal. A képviselõi indítvánnyal egy-becsengõ vállalati védekezéseket árkartellügyekben ezidáig következetesen elutasí-totta a Versenytanács. Ennek legékesebbpéldája a budapesti taxikartell ügy, amikora versenyhatóság nyolc taxis társaságrarótt ki áraik egyeztetése miatt több milliósbírságot (az ügy bírósági felülvizsgálata fo-lyamatban van). Az ügyben a Versenyta-nács elutasította azt a védekezést, mely atarifaszabályozás irányába tett lépéskéntpróbálta jobb fényben feltüntetni a kartellt.Látni kell, hogy érdemben nem sok különb-ség van egy privát árkartell és az állami ár-rögzítés között, különösen, ha az államilag,vagy önkormányzat által rögzített ár a piaciszereplõk által reálisnak tartott áron alapul.Mindkét formáció kiiktatja a piacok haté-kony mûködéséhez szükséges – és a fo-gyasztók versenyhez fûzõdõ érdekévelegybeesõ – árversenyt.

Nem kellett sokáig várni és 2005 tava-szán a fõvárosi önkormányzat számáraelõterjesztés készült, amely már konkrétformába öntötte az ártörvényi felhatalma-záson alapuló fix tarifát. Nem mellékes azsem, hogy hogyan, hiszen nem csupánazokra a fogyasztói döntési szituációkrakorlátozta a fix árat, ahol egyértelmûek apotenciális utas választási lehetõségénekkorlátai (utcai leintés, vagy droszton tör-ténõ indulás, ahol a szakmai szokások sze-rint az érkezési sorrend határozza meg azindulási sorrendet is), hanem azokra a to-vábbi szolgáltatásfajtákra is (szerzõdésesfuvar megállapodások, elõrendelés), aholaz elõzetes tájékozódás és választás lehe-tõsége létezõ valóság. Az elõterjesztés-ben szereplõ tarifa mértékére is érdemesnéhány szót áldozni, hiszen a jelenlegimaximált tarifa szintjén javasolta rögzíte-ni az árakat, megfejelve még egy kiállásidíjjal is, amit akkor kellett volna fizetni, harendelésre megy a taxi. Megjegyzendõ,hogy éppen az utóbb említett szolgálta-tási területeken a tavasz folyamán mé-lyen, akár 30-40%-kal is a hatósági ármaxi-mum alatt voltak a piaci verseny hatásárakialakult árak, miközben a fuvarszervezõcégek még így is alacsony, 30% körüli ka-pacitáskihasználásról panaszkodnak. Be-bizonyosodni látszott az a félelem, hogy atörvényi felhatalmazás alapján az ár-szabályozás mellett döntõ önkormányzat

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 11

Versenypártolás

12

olyan díjakat rögzít, amelyek nem az uta-sok, hanem a taxisok vélt érdekeit szol-gálják.

A javaslat szerint azért lett volna jobbez az ár a fogyasztónak, mert a rögzített árkiszámítható, ellenõrizhetõ. A taxisokrólkialakult rossz vélemény is javulhat.Ugyancsak érdekes az az indok, amelyszerint az árverseny elõnyei csupán lát-szólagosak. Ezek szerint az az utas jár majdjól, aki jóval többet fizet, mint amennyibea fuvar jelenleg kerülne. Figyelemre mél-tóak voltak azok az érvek is, amelyek a ta-xisok megélhetési problémáiról, vagyadót nem fizetõ mulasztásairól szóltak.Ezek szerint a taxisok érdekei, vagy az ál-lam adóbevétel növeléséhez fûzõdõszempontjai elõbbre valók az utasok ér-dekeinél? Vagy tényleg hihetõen hangzik,hogy a taxisok egy része által szorgalma-zott fix tarifa egybeesik a fogyasztói érde-kekkel? Tényleg igaz, hogy ha magas len-ne a tarifa, ettõl egy csapásra befizetnék ahelyi iparûzési adót a taxisok, vagy javul-na a megélhetésük? Vajon tényleg nemmûködnek a kereslet-kínálat törvényeiezen a piacon? Egy nagymértékû áreme-lés nem váltana ki kínálatnövekedést ésegyúttal keresletcsökkenést? Tényleg ja-vulna a taxisok megélhetése, adófizetésihajlandósága, ha még több lenne az esz-kimó és még kevesebb a fóka?

Mindezzel nem azt szeretnénk monda-ni, hogy az árkérdés közömbös, vagy hogyaz állam ne is vegye magának a bátorsá-got megálljt parancsolni a gyanútlan uta-sokat kihasználó "taxisoknak", ne végezzeel adóbeszedési feladatait. Ennek azon-ban nem az árak rögzítése a módja. Nagyhiba egy komplex szabályozási kérdéskör-bõl egyetlen elemet kiragadni és a többi,ezzel szervesen összefüggõ egyéb szem-pontot – mint például a taxisengedély-fel-tételei, a drosztrendszer, fogyasztói tájé-koztatás mikéntje, ellenõrzések gyakori-sága – teljesen érintetlenül hagyni. Tet-szik vagy sem, ha az állam szabályoz, akkora szabályok betartását ellenõrizni kell,akár taxaméterekrõl, akár adófizetésrõl,akár hatósági ármaximálásról van szó.Költeni kell emellett a fogyasztói tájékoz-tatásra is. Nem elég drosztokat kijelölni,ott nem haszontalan az adott városbanérvényes sajátos szabályokról is tájékoz-tatni, ideértve az ármaximumokat is, külö-nösen a repülõtereken, és a pályaud-varokon. És ha már vannak drosztok, nemárt olyan táblákat is kitenni, amik iránytmutatnak a tájékozatlan utazni vágyók-nak arról, hogy merre kell menni, ha taxi-ba akar szállni.

A jelenlegi körülmények mellett a taxistársadalom rendkívül összetett: a taxis,,hiénák" keverednek a több éve becsület-tel dolgozó taxisokkal, az autópark össze-tételét nem is említve. Eltérõ költségek-kel, eltérõ színvonalon dolgozó taxisok-nak egységes árat szabni nem lehet. Többiparágban szerzett tapasztalatok alapjánlátjuk, hogy nagyon nehéz, ha nem lehe-tetlen a hatósági árakat ,,jól’’ meghatároz-ni. Még ha feltételezzük is az ármegállapí-tók jószándékúságát és pártatlanságát,hozzáértését, nehéz ledolgozni az árak-hoz költségadatokat szolgáltatók infor-mációs elõnyét is.

Az indoklás természetesen nem nélkü-lözte az utalásokat az európaiságra sem.Hiszen 2004. május 1. óta EU-tagok va-gyunk. Az európai kitekintés azonban ki-merül egy tényekkel alá nem támasztottröpke mondattal, mely szerint a fix árkép-zés megfelel az Európai Unió tagországaigyakorlatának. Az európaiság kapcsáneszébe jut viszont a versenyért aggódóembernek, hogy a csatlakozás óta nemcsak a vállalkozások, hanem az állam szá-mára is kötelezõek az uniós versenysza-bályok. Egy példát említve, a tagállamnem hozhat olyan jogszabályt, amely ha-tástalanná tenné a vállalatokra vonatkozóversenyszabályokat. Ha a vállalkozások-nak tilos az árkartell - márpedig tilos -, ak-kor az állam nem biztathatja, vagy nemkötelezheti a piaci szereplõket kartelle-zésre.

Mind a parlamenti képviselõi indítvány-ban, mind az önkormányzati rendelet elõ-készítési fázisában hangsúlyozásra került,hogy az árrögzítés még nem jelenti a tör-ténet végét. A következõ megoldandó,,probléma’’ abban rejlik, hogy túl sok a ta-xis. Egyetlen példaként Bécs városát szo-kás emlegetni. Nem tudjuk, hogy ilyen ér-

zés felmerül-e azokban, aki nem a sógo-roktól, hanem például New Yorkból tér ha-za Budapestre, vagy esetleg turistakéntérkezik hazánkba - ha már az idegenfor-galomra olyan gyakran hivatkoztunk atörvény- és rendeletmódosítás érdeké-ben. De ne legyenek kétségeink! Ha kép-viselõink egyhangúan fogyasztóvédõrendelkezésként ünnepelték az árversenykizárását, úgy a taxis kvóta bevezetéséreis lenne meggyõzõ magyarázat. És abbanis bizonyosak lehetünk, hogy ha lesz majdkvóta, ahhoz nem árveréssel lehet majdhozzájutni, hanem érdemekért cserébe,ahogyan az az orvosi praxisjog esetén ismegtörtént.

Érdemes azért megjegyezni, hogy aGVH más példákat (brit, svéd, holland,ausztrál) talált a taxipiaci szabályozásokátalakítására. Nagy-Britanniában az otta-ni versenyhatóság (OFT) 2003-ban vég-zett részletes elemzést a taxipiaci szabá-lyozásokról és javaslatot tett a dereguláci-óra (különösen az engedélyek számánakkorlátozását kívánják megszüntetni). AzOFT tanulmánya részletes áttekintést admás országok akkori szabályozási beavat-kozásairól és a szabályozások tervezett át-alakítási irányairól is, amelyekbõl világo-san kirajzolódik egy deregulációs iránymind a létszám, mind pedig az árszabá-lyozást tekintve, ellenben a fogyasztóvé-delmi jellegû elemek fenntartása, vagyszigorítása több helyen is napirendenvolt. Érdemes azt is tudni, hogy mindazok-ban az országokban, ahol a létszámszabá-lyozás effektív korlátot jelent a belépésre,azzal küzdenek, hogy a licenc megvásár-lásakor felmerült többletráfordításokat(holtteher veszteség) hogyan lehetne úgymegszüntetni, hogy azok a taxiengedély-tulajdonosok, akik emiatt hiteleket felvé-ve eladósodtak, ne menjenek tönkre a pi-ac felszabadításakor. (Ilyen probléma me-rülne fel nálunk is, ha például az orvosipraxisjog megszûnne.)

Az idei év tavaszán a Gazdasági Ver-senyhivatal is sziszifuszi munkát (polgár-mester és jegyzõ megkeresése, sajtóköz-lemény, tárgyalások az elõterjesztés ké-szítõivel) végzett azért, hogy megakadá-lyozza a budapesti tarifák fixálását. Eddigsikerült elérni, hogy ne kerüljön az önkor-mányzat elé az elõterjesztés. Sajnos nin-csenek kétségeink abban, hogy egyes lob-bistáknak több erõforrásuk van, hogy is-mételt erõfeszítéseket tegyenek a fix árakbevezetésére, miközben a fogyasztói ér-deknek nincsenek hasonlóan erõs lob-biszervezetei. A küzdelmet azonban nemadjuk fel.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 12

A tárgyalóteremben történt

13

A Fõvárosi Bíróság 2005. február 28-énkelt ítéletében elutasította a felperesekkereseteit. A Versenytanács 2003 novem-berében hozott határozatában megálla-pította, hogy a Mammut, az Eurocenter, aLurdy-Ház, a Duna Plaza, a Campona, aWestend, a MOM-Park bevásárlóközpon-tokban mozikat üzemeltetõk 2002. április25-i áremelésüket ver-senykorlátozó módon,összehangoltan való-sították meg. A GVHezért az alábbi bírsá-got szabta ki:

– Intercom Nem-zetközi Kulturális Szol-gáltató Rt. 83 millió Ft.

– Palace CinemasMagyarország Szóra-koztató Kft. és a UCICEMagyarország Szóra-koztató Kft. IV. r. egye-temlegesen 83 millióFt.

– Budapest FilmKulturális SzolgáltatóKft. 37 millió Ft.

A Versenytanács aközvetett és a közvet-len bizonyítékokegyüttes értékelésé-vel, valamint a bizonyítási teher jogkövet-kezményeinek levonásával maga is meg-gyõzõdött az eljárás során, hogy az eljárásalá vont vállalkozások 2002. április 25-i ár-emelésüket tiltott összehangolt magatar-tással valósították meg, mert az áremeléslényeges elemeinek (tárgy, mérték, idõ-

pont) azonosságát, illetve nagyfokú har-móniáját mutató árjelenség nem az érin-tett piac törvényszerûségeibõl kizárólagadódó következmény, azaz kifogásolha-tatlan magatartás volt.

A Versenytanács emlékeztetett arra,hogy összehangolt magatartásnak minõ-sül, ha két vagy több vállalkozás egymás-

sal tudatosan együttmûködik – anélkül,hogy egymással megállapodást kötnének– annak érdekében vagy azzal a hatással,hogy a verseny kényszerítõ nyomásátólszabaduljanak, illetve azt enyhítsék. Azösszehangolt magatartásnak nem felté-tele közös cselekvési terv részletes kidol-gozása, mert elégséges a versenytársakközötti olyan kapcsolatfelvétel, amelynekcélja vagy hatása a versenytársak jövõbelimagatartását képes befolyásolni. Ezzel amagatartással a megállapodáshoz hason-lóan kizárják vagy legalábbis jelentõsencsökkentik a versenyfolyamatban rejlõ bi-zonytalansági tényezõt, mint a hatásosverseny mozgatórugóját. Minden olyankapcsolatfelvétel – mint amilyen tettenérhetõ volt a jelen eljárásban –, amely cél-ja vagy hatása a versenytárs tudomásárahozni a tervezett saját magatartást, miál-tal befolyásolható a másik magatartása,kizárja az egymástól függetlenül kialakultnem tudatos, de a tudatos párhuzamosmagatartás megállapíthatóságát is.

Az ítélet szerint annak bizonyításához,hogy az egy idõben megjelenõ közel egy-séges áremelés versenytörvénybe ütkö-zik-e vagy éppen ésszerû párhuzamos pi-aci magatartásról van csupán szó, a konk-rét egyeztetésekre utaló bizonyítékokmérlegelése mellett az érintett piac szer-kezetének, mûködésének vizsgálata is

szükséges. A bíróságegyetértett a versenyhi-vatallal abban, hogy apiaci folyamatok nemvoltak annyira átlátha-tók, hogy a versenytár-sak legális módon bizto-san tudhatták volna amásik tervezett áreme-lésének mértékét. Mégha az áremelés idõpont-ja a két sikerfilm, a Skor-piókirály és a Star Warsmegjelenése miatt vár-ható is volt, arra nem ta-lált ésszerû magyaráza-tot, hogy miért pont1090 forintos csúcs jegy-ár került alkalmazásra amultiplex mozikban.

A Fõvárosi Bíróság aGVH által kiszabott bír-ságok összegén sem vál-

toztatott. Mint emlékezetes, e határozat-ban a versenyhivatal a GVH elnöke és aVersenytanács elnöke által jegyzett közle-mény szerint állapította meg a bírság ösz-szegét.

Az ítéletet a felperes vállalkozások a Fõ-városi Ítélõtábla elõtt megfellebbezték.

Mozikartell – a Csillagok háborúja folytatódik?

Fontosabb felperesi érvek:– túl szûk a piacmeghatározás– az árak az emelést követõen sem

voltak teljesen egyezõek– az áremelés idõpontja a sikerfilmek

megjelenése miatt adott volt– a 100 Ft-os emelés ésszerû, szoká-

sos a piacon– elsõsorban a filmforgalmazók hatá-

rozzák meg a jegyár alakulását– a GVH félreértelmezte a vállalkozá-

sok közötti telefonbeszélgetést ése-mail levél váltást

– a bírság mértéke a jogsértés rövididõtartama miatt túlzott.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 13


14

A Versenytanács a Vj-176/2001. sz. ügy-ben hozott határozata kimondta, hogy aDél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt.(DÉMÁSZ) gazdasági erõfölényes hely-zetével több esetben is visszaélt és emiatta jogsértések súlyát tükrözõ, több tízmil-liós bírságot szabott ki. A Versenytanácsmegállapította, hogy a DÉMÁSZ gazda-sági erõfölényes helyzetben van azáramszolgáltatás piacán - ideértve a közvi-lágítási célzatú villamos energia szolgálta-tását is. Szintén erõsek a pozíciói a kapcso-lódó közvilágítás korszerûsítési, valamintüzemeltetési és karbantartási piacokon. AVersenytanács bizonyítottnak látta, hogya DÉMÁSZ arra használta fel az áramszol-

gáltatás terén fennálló kizárólagos jogát,hogy a liberalizált közvilágításkorszerûsí-tési piacon megnehezítse versenytársai, apiacra újonnan belépõk helyzetét.

Hasonló ügyben a TITÁSZ-t is elmarasz-talta a Versenytanács.

A Fõvárosi Bíróság 2005. március 30-ánmeghozott ítéletében – az eljárás soránbeszerzett szakértõi véleményre alapoz-va – alperes határozatát részben megvál-toztatta, a kiszabott bírságot jelentõsencsökkentette. A Fõvárosi Bíróság alperesgazdasági erõfölényre vonatkozó megál-lapítását helyénvalónak találta. Hiányosindoklás miatt a bíróság az elsõ, a harma-dik és a negyedik tényállás szerinti jogsér-

tések tekintetében ,,nem volt abban ahelyzetben, hogy az elmarasztalások jog-szerûségét megnyugtatóan megállapít-sa’’. A szakértõi vélemény megállapításai-ra támaszkodva kimondta a bíróság, hogya második és részben az ötödik tényállás-ban említett jogellenes magatartás ,,nemvolt a felperes terhére róható’’. Szintén aszakértõi jelentésre hivatkozva a kötbérmértékének túlzott mértéke kapcsán aGVH-nak adott igazat, így az ötödik tény-állásban említett elmarasztalással egyet-értett, a bírság összegét ehhez igazítottanleszállította.

Az elsõfokú ítélet ellen mind a GVH,mind az áramszolgáltatók fellebbeztek.

Még mindig nem került pont a közvilágítás-korszerûsítési ügyek végére

A Versenytanács nem jogerõsDÉMÁSZ határozatában visszaélés-nek minõsített magatartások:

1. a közvilágítás korszerûsítéséhezkapcsolódó kivitelezési terv jóváhagyá-sát mûszaki-biztonsági szempontokontúl tulajdonosi, üzemeltetési kérdések-ben való megegyezéshez is kötötte;

2. a közvilágítás korszerûsítés kivi-telezéséhez csak akkor járult hozzá,ha a Közvil Rt. megvásárolja tõle a le-szerelésre kerülõ lámpatesteket;

3. a korszerûsített közvilágításszolgáltatás nyújtásához szükségesszerzõdések megkötését, indokolat-lanul hátráltatta;

4. azokkal az önkormányzatokkal,ahol a DÉMÁSZ végzi a közvilágításkorszerûsítését, az általánostól elté-rõ, olyan kedvezõ feltételekkel vál-lalta villamos energia szolgáltatásátés hibaelhárítást, amelyeket nem kí-nált azoknak a településeknek, ame-lyek más vállalkozást bíztak meg akorszerûsítéssel;

5. egyes önkormányzatokkal olyanhosszú távú teljes körû közvilágításszolgáltatási szerzõdéseket kötött,amelyekben kötbér kikötésével meg-akadályozza, de legalábbis korlátoz-za az önkormányzatokat abban,hogy feljogosított fogyasztókéntmástól is vásárolhassanak közvilágí-tási célra villamos energiát.

A TITÁSZ-szal szemben az 1., 2. és5. pontok szerinti jogsértések kerül-tek megállapításra.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 14


15

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hi-vatalból indított versenyfelügyeleti eljá-rást három vállalkozás ellen annak megál-lapítására, hogy azok irányítást szereztek-e a Hejõcsabai Cement és Mészipari Rt.(HCM) felett. A GVH az eljárást megszün-tette, mivel álláspontja szerint az irányításmegszerzésének ténye nem volt bizonyít-ható.

A határozat felülvizsgálata iránt a HCMkorábbi tulajdonosai nyújtottak be kere-setet. A perindítási jogosultságukat arraalapították, hogy a jogellenes összefonó-dás fosztotta meg õket az eredetileg bir-tokolt HCM részvénymennyiségtõl, illetvehivatkoztak arra is, hogy tevékenységi kö-rükbe tartozik a cementgyári hulladék-égetés, ezért versenyjogi szempontból acementgyárak piacán is megjelennének,azonban a sérelmezett irányításszerzés apiacra lépésüket akadályozza, és így nem-csak tulajdonosi, hanem versenytársi mi-nõségben is sérelmet szenvedtek.

Az elsõfokú bíróság a keresetet arra va-ló hivatkozással utasította el, hogy a fel-peresek sem a Tpvt., sem az Áe. szerintiügyfélnek nem minõsülnek, így ügyfélijogállásuk hiánya miatt a keresetindításijoguk hiányzik. A Pp. 327. § (1) bekezdésealapján szintén nem állapítható meg per-indítási joguk, mivel más piacon tevé-kenykednek, mint a vizsgált vállalkozások,és az összefonódásból eredõ polgári jogijégsérelmük nem tekinthetõ olyan jog-nak, vagy törvényes érdeknek, mely per-indítási jogosultságukat megteremtené.

Az ítélet ellen e felperesek fellebbezéstnyújtottak be, és kezdeményezték egy-ben az Európai Bíróság elõzetes döntés-hozatali eljárását abban a kérdésben,hogy a keresetindítási jogukat az EurópaiBíróság – Pp.-hez képest – tágabb értel-mezést adó gyakorlata szerit kell-e meg-ítélni.

A másodfokú bíróság keresetet elutasí-tó ítélete szerint a GVH-nak nem kellett al-kalmaznia a közösségi jogot a határozatameghozatala során, így a közösségi jog ésa közösségi bíróságok gyakorlatának vizs-gálatára nem is kerülhetett sor. Közösségijog alkalmazására csak a 2004. május 1-eután hozott határozatok esetében kerül-het sor, mivel az elõzetes döntéshozatalieljárás kezdeményezésére vonatkozó el-járási szabályokat 2004. május 1-i hatály-lyal iktatták be a Pp.-be.

A felperes felülvizsgálati kérelmébenarra hivatkozott, hogy a folyamatban lévõügyekben is alkalmazni kell az elõzetesdöntéshozatali eljárásra vonatkozó sza-bályokat. Álláspontja szerint a kérelem ke-resetindítási jogra (eljárási kérdésre) vo-natkozott - arra, hogy milyen esetben te-kinthetõ a felperes közvetlenül és szemé-lyében érintettnek, ha a határozat a vállal-kozások összefonódásának engedélyezé-se iránti olyan eljárásban született, amelyeljárásban a felperes sem kérelmezõként,sem eljárás alá vont vállalkozásként nemszerepelt. Ezért a közösségi jognak a kere-setindítási jogosultságra vonatkozó sza-bályait alkalmazni kell a perben, függetle-nül attól, hogy mikor hozta meg a határo-zatát az alperes.

A Legfelsõbb Bíróság (LB) ítélete szerintalaptalan volt a felperes felülvizsgálati ké-relme a keresetindítási jog megállapításá-ra, és a közösségi jog alkalmazására irá-nyuló részében.

Az ítélet szerint a kérdés eldöntéséneklényege, hogy egy adott idõintervallum-ban, azaz a Tpvt. 83. § (1) bekezdése sze-rinti keresetindítási határidõben a kere-setindítási jogra vonatkozó szabályok sze-rint a felpereseket a keresetindítási jogmegillette-e. Az LB szerint a határozat2002. február 19-i kézbesítését figyelem-be véve, arról kellett dönteni, hogy 2002.február 20. és március 31.-e között volt-eolyan szabályozás, amely a felperesek ke-resetindítását megengedte, illetve ezen

idõtartam alatti európai bírósági gyakor-lat irányadó-e, tekintettel arra, hogy a ke-resetindítási jog adott intervallumbanfennálló jogosultság, az utóbb visszahatóhatállyal nem teremthetõ meg, nem hoz-ható létre.

Az LB szerint a közösségi jog nem alkal-mazható olyan kérdésre, amely a csatla-kozás idõpontja elõtt merült fel és adottidõtartamra, konkrétan a közigazgatásiperekben a harmincnapos határidõre vo-natkozott. A keresetindítási jog így nemprolongálódik, a keresetindítás feltételei-nek a per indításakor kell fennállniuk, nemutóbb kell azok feltételeit megteremteni.Mindezek alapján arra jutott az LB, hogyaz elõzetes döntéshozatali eljárás irántikezdeményezésnek nem volt helye, hi-szen 2002. II–II. hónapokra az Európai Bí-róság jogértelmezése, gyakorlata irrele-váns – figyelemmel a 2004. május 1. nap-jától történõ csatlakozására.

A fentieken túlmenõen megvizsgáltaLB azt is, hogy felperesnek jogát, vagy tör-vényes érdekét érinti-e az eljárás tárgyátképezõ határozat, vagyis van-e a felperes-nek a nemzeti jog alapján perindítási jo-gosultsága. Az ítélet szerint a felperes ál-tal vélt azon lehetõség mely szerint a perremélt kimenetelétõl függõen valamelyreparációval kedvezõbb helyzetbe kerül-het, mint részvényes, nem eredményez-heti annak megállapítását, hogy aversenyfelügyeleti ügy érinti a felperes jo-gát.

A Legfelsõbb Bíróság elõzetes döntéshozatalügyében hozott ítéletének ismertetése

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 15


16

Az elmúlt évben - feltehetõleg a ki-szabott bírságok robbanásszerûösszegének növekedése folytán -megszaporodott a Gazdasági Ver-senyhivatal bírságot kiszabó hatá-rozatai végrehajtásának fel-függesztésére irányuló keresetekszáma.

A Tpvt. 2001. február 1-jétõl hatályos83. §-ának (1) bekezdése szerint az ügy ér-demében hozott határozat ellen elõter-jesztett keresetnek nincs halasztó hatályaa határozat végrehajtására (azonnali vég-rehajthatóság).

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény 332. § (3) bekezdése szerinta bíróság a közigazgatási határozat végre-hajtásának felfüggesztését, az eljárás so-rán bármikor – már a tárgyalás kitûzéseelõtt is –, akár hivatalból, akár kérelemreelrendelheti. A 330. § (3) bekezdése sze-rint a bíróság a keresetlevél beérkezésétõlszámított nyolc napon belül határoz avégrehajtás felfüggesztésének kérdésé-ben, amennyiben végrehajtás felfüggesz-tését a fél kéri.

A fentieken túlmenõen további irány-adó rendelkezéseket tartalmaz a KK. 14.sz. állásfoglalás II. pontja, mely szerint a bí-róság a közigazgatási határozat végrehaj-tásának felfüggesztését különösen akkorrendelheti el, ha

a) a határozat azonnal végrehajthatóványilvánítása jogszabályt sért, illetõleg

b) ha a felfüggesztést különös méltány-lást érdemlõ vagy egyéb jelentõs körül-mények indokolják vagy

c) ha a végrehajtás a fél számára súlyoshátrányt elõidézõ következményekkeljárhat.

Az alábbiakban be kívánunk mutatninéhány alapelvet, melyek az elmúlt év íté-leteiben jelentek meg:

– Általános szabályként elmondható,hogy a végrehajtás felfüggesztése esetébenis alkalmazandó a Pp. 164. §-ának (1) bekez-dése, mely szerint a per eldöntéséhez szük-séges tényeket általában annak a félnek kellbizonyítania, akinek érdekében áll, hogyazokat a bíróság valónak fogadja el.

– Önmagában az eljárási jogszabálysér-tésre, illetve eltérõ jogi álláspontra hivat-

kozás, vagy a bírság összegszerûsége, an-nak nagysága nem alapozhatja meg avégrehajtás felfüggesztését.1

– Nem foglalhat állást a bíróság a hatá-rozat felfüggesztése körében az ügy érde-mére kiható, a határozat jogszerûségétérintõ kérdésekben, azokról az elsõfokú el-járást befejezõ határozatban kell dönteni.2

– A felfüggesztésrõl szóló döntés felté-tele, hogy az azt kérelmezõ meghatáro-zott - a vagyoni helyzete igazoló- iratokrendelkezésére bocsátásán túlmenõenindokolja is meg kérelmét, illetve ennekbizonyítékait tárja a bíróság elé.3

– Az iratok hiányos csatolása önmagá-ban a felfüggesztésre irányuló kérelem el-utasításának indoka lehet.4

– A KK. 14. számú állásfoglalás II./a pont-jára való hivatkozás alaptalan, hiszen ma-ga a Tpvt. rendeli el az azonnali végrehajt-hatóságot és nem a GVH.5

– Nem alapozható a végrehajtás felfüg-gesztése arra a tényre, hogy az adott jog-

kérdésben még nincsen kialakult bíróigyakorlat.6

– Nem vehetõ figyelembe különösméltánylást érdemlõ, vagy jelentõs kö-rülményként, illetve súlyos hátránytelõidézõ következményként az, hogy azeltiltott tevékenységgel azonos tevé-kenységet folytatnak a felperes verseny-társai.7

– Nem alapozhatja meg a végrehajtásfelfüggesztését a fél által befizetett bírságesetleges visszafizetése miatt a közigaz-gatási szervnél utóbb felmerülõ járulékok,költségek.8

– Felfüggeszthetõ a végrehajtás,amennyiben a határozatok azonnalivégrehajthatóságához fûzõdõ közérdek,vagyis a piaci versenyre gyakorolt hatáskiküszöbölése az átlagosnál kisebb sú-lyú, mint a felperes gazdálkodásában adöntés következtében bekövetkezõ hát-rány.9

6 Ld. pl. Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.28.902/2004/3. számú vég-zése.7 Ld. pl. Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kpkf.52.044/2005/3. számú vég-zése.8 Ld. pl. Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.28.902/2004/3. számú vég-zése. 9 Ld. pl. Fõvárosi Bíróság 7.K.30482./2005/3. számú végzése10 Az FB nem volt megfelelõen megalakítva: egyesbíró járt elhárom bíró helyett.

ÜgyszámFõvárosi Bíróság végzése

a végrehajtás felfüggesztésérõlFõvárosi Ítélõtábla végzése

a végrehajtás felfüggesztésérõl Vj-70/2002 MozikartellBudapest Film 37 000 000 Ft. Intercom Rt. 83 000 000 Ft.Palace Cinemas Kft. ésUCICE Kft. 83 000 000 Ft. egyetemlegesen

Felfüggeszti a végrehajtást. –

Vj-138/2002. Bartók Béla útStrabag: 137 000 000 Ft.Ring: 52 000 000 Ft.EGUT: 56 000 000 Ft.

Elutasítja a felperesek keresetét. Helybenhagyja az FB végzéséét.

Vj-154/2002 NYUFI SzékházBaucont Kft. 149 000 000 Ft.Közép.építõ Rt. 149 000 000 Ft.

Elutasítja a felperes (BAUCONT) kere-setét.Elutasítja a felperes keresetét az új el-járásban is.

Hatályon kívül helyezi az FB végzésétés új eljárásra utasítja.

Vj-27/2003 Autópálya kartellStrabag Rt. 2 468 000 000 Ft.Betonút Rt. 2 212 000 000 Ft.Hídépítõ Rt. 1 371 000 000 Ft.Debmut Rt. 496 000 000 Ft.Egút Rt. 496 000 000 Ft.

Elutasítja a felperesek keresetét.A megismételt eljárás még folyamat-ban van.

Hatályon kívül helyezi az FB végzésétés új eljárásra utasítja.

Vj-28/2003 NYUFI SzékházÉpker Kft. 227 000 000 Ft.Baucont Kft. 227 000 000 Ft.KÉSZ Kft. 136 000 000 Ft.

Elutasítja a felperesek keresetét. Hatályon kívül helyezi az FB végzésételjárásjogi hiba okán10.

A végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos bírói gyakorlat

Néhány fontosabb ügyben kiszabott bírság végrehajtásának alakulása

1 Ld. pl. Fõvárosi Bíróság 7.K.33.782./2004/2-II. sz. , és Fõváro-si Ítélõtábla 2. Kpkf.52.044./2005/3. számú végzései.2 Ld. pl. Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.28.676/2004/3. számú vég-zése.3 Ld. pl. Fõvárosi Bíróság 7.K.32.439./2004/6. számú végzése.4 Ld. pl. Fõvárosi Bíróság 7.K.31315./2004/16. számú vég-zése.5 Ld. pl. Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.28.902/2004/3. számú vég-zése.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 16

Az Unióban történt

17

Az Európai Bíróság (EKB) 2005 feb-ruárjában meghozta ítéletét aTetra Laval ügyben, melyben el-utasította az Európai Bizottság fel-lebbezését. Az ügy elõzménye,hogy a Bizottság 2001-ben több til-tóhatározatot hozott, amelyek el-len az érintett cégek jogorvoslat-tal éltek. 2002-ben az Elsõfokú Bí-róság három bizottsági fúziós ha-tározatot is megsemmisített féléven belül, ezek egyike volt a TetraLaval/Sidel ügyben hozott határo-zat, amely ellen a Bizottság az EKB-hoz fordult jogorvoslatért.

Az alapeljárás résztvevõi a Tetra LavalBV és a Sidel SA voltak. Elõbbi erõfölényespozícióval rendelkezik a különbözõ italokkartoncsomagolásának piacán, míg utób-bi az italok polietilén-tereftalát csomago-lását gyártó berendezések gyártásábanvezetõ vállalkozás. A Bizottság szerint afúzió révén a Tetra Laval erõfölényévelvisszaélve a Sidel vezetõ piaci pozícióját iserõfölényessé változtatná, ráadásul azTetra Laval csoport erõfölényes pozíciójais tovább erõsödne. 2002 októberi ítéleté-ben az Elsõfokú Bíróság megállapította,hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hi-bákat követett el határozatában, s erre te-kintettel megsemmisítette a határozatot.

Jelen ügyben az EKB elutasította a Bi-zottság keresetét. Az EKB szerint az Elsõ-fokú Bíróság megfelelõen gyakorolta fe-lülvizsgálati jogköreit, amikor megállapí-totta, hogy a Bizottság tiltást alátámasztóérvei, illetve azok bizonyítékai elégtele-nek, hiányosak, semmitmondóak, követ-kezetlenek, éppen ezért pontatlanok. Bára Bizottság közgazdasági kérdésekbennagy mozgásteret élvez, ez nem jelentiazt, hogy a közösségi bíróságok a felül-vizsgálat során nem értékelhetik a Bizott-ság közgazdasági kérdésekben adott ér-telmezését.

Az EKB megállapítása szerint bár az El-sõfokú Bíróság jogi tévedést követett el,amikor elutasította a Bizottság érveit aTetra Laval Sidel jövõbeni esetleges jog-sértõ magatartása kapcsán, ez mégsemeredményezheti ítélete hatályon kívül he-lyezését, hiszen a bizottsági határozatmegsemmisítését nem ez, hanem a TetraLaval vállalásainak elmulasztott értékelé-se eredményezte. A jogorvoslatban elõ-adott egyéb érvek alaptalannak bizonyul-tak, vagy azokkal az EKB nem foglalkozott,mert nem bizonyultak jogkérdésnek.

Az EKB ítélete tehát megerõsítette az El-sõfokú Bíróság korábbi ítéletét. Ez azértnagy jelentõségû, mivel a Bizottság ko-rábbi sorozatos bírósági kudarcai után je-lentõs változások történtek a Bizottságonbelül a fúziós eljárások kapcsán. Az ítéle-tek nyomán a jövõben lényegesen alapo-sabb és jobban alátámasztott közgazda-ságtani érvelés szükséges egy fúzió meg-tiltásához.

EU-hírek dióhéjbanErõfölényes reformA közösségi versenyjog reformjának elsõ, túl-nyomóan a 81. cikk alkalmazását átalakító sza-kaszát követõen sor kerül a 82. cikkre is. Az Euró-pai Bizottság tervei szerint 2006 folyamán köz-lemény formájában kerül sor az erõfölénnyelvaló visszaélések vizsgálatainak újrastrukturá-lására. A közlemény tervezetérõl a Bizottságszeptembertõl folytat megbeszéléseket a nem-zeti versenyhatóságokkal, majd az év végétõlaz üzleti szféra számára is lehetõség nyílik ész-revételek megtételére. A tervezet bizottságihonlapon való elérhetõségének pontos idõ-pontja egyelõre nem ismert.

Több versenyjogi pertA versenyjogi jogsértések feltárásában a Bizott-ság szándékai szerint a jövõben fokozott szere-pet játszana a magánjogi jogérvényesítés. Ajogsértések miatt kárt szenvedett felek bíróságelõtti jogérvényesítése növeli a felfedezett jog-sértések számát, fokozza az elrettentõ hatást éslehetõvé teszi a hatósági eljárásban el nem ér-hetõ kártérítést. Az Európában megdöbbentõ-en alacsony szinten lévõ magánjogi jogérvé-nyesítési aktivitás növelése lehetõségeinekvizsgálatára a Bizottság egy Zöld Könyv kibo-csátásának lehetõségét tárgyalja a tagállamiversenyhatóságokkal.

Energia ágazati vizsgálat az EU-ban isAz Európai Bizottság vizsgálatot indított a gáz-és árampiaci verseny feltérképezésére. A jólmûködõ energiapiacok döntõ fontosságúak azeurópai ipar versenyképessége szempontjábólés hogy a fogyasztók megkapják a liberalizáció-tól elvárt elõnyöket, mint például a szállítók vá-lasztéka és az alacsonyabb árak. A vizsgálat vá-laszt ad a fogyasztóknak és az új piaci belépõk-nek a nagykereskedelmi piacok alakulásáról ésa fogyasztók korlátozott választási lehetõségei-vel kapcsolatos aggályaira. Vizsgálni fogják töb-bek között a jelenlegi energiaárak emelkedésé-nek okát is. A vizsgálat kiegészíti az EU energia-ügyi jogszabályok végrehajtásának most folyóbizottsági ellenõrzését, és a részletes energiapi-aci jelentés 2005 végére várható.

Ágazati vizsgálat a pénzügyi szektorbanEurópai Bizottság elhatározta, hogy vizsgálatotindít a pénzügyi szolgáltatások közül a lakossá-gi bankszolgáltatás és az üzleti biztosítás terü-letén az Európai Unióban. Azt vizsgálják, hogymûködik-e verseny ezeken a piacokon, és elég-gé versenyképesek-e a piacok ahhoz, hogy a fo-gyasztók is élvezzék minden elõnyét. A vizsgá-lat kiegészíti a Bizottság párhuzamosan zajlókezdeményezését a pénzügyi szolgáltatásokegységes piacán a szabályozási korlátok eltávo-lítására. Az ágazati vizsgálat lefolytatásához aBizottság szorosan együttmûködik a piaci sze-replõkkel és a tagállamok hatóságaival. A Bi-zottság a vizsgálatot a lakossági bankszolgálta-tás, különösen a bankkártyák áttekintésévelkezdi. A lakossági bankszolgáltatások és az üz-leti biztosítás egyéb szempontú vizsgálatára azév során késõbb kerül sor.

Az Európai Bíróság ítéletea Tetra Laval ügyben[C-12/03 és C-13/03 ügyek,Európai Bizottság kontra Tetra Laval BV]

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 17

Az Unióban történt

18

Az Európai Bizottság és az Interna-tional Bar Association közös ren-dezésében 2005 márciusában ke-rült sor egy nagyszabású konfe-renciára Brüsszelben, mely a csak-nem egy éve hatályba lépett új kö-zösségi antitrösztszabályok alkal-mazásában eddig felhalmozódotttapasztalatok feltérképezését tûz-te ki célul.

A konferenciát az Európai BizottságVerseny Fõigazgatóságának két vezetõjé-nek beszéde foglalta keretbe. NeelieKroes, az Európai Bizottság versenyügye-kért felelõs tagja a konferenciát megnyitóelõadásában bejelentette, hogy a közeljö-võtõl kezdõdõen a Verseny Fõigazgatósá-gon belül új, önálló igazgatóságot alakíta-nak ki, amelynek kizárólagos feladata akartellek elleni küzdelem lesz. Ezenkívül aversenyhatóságok nemzetközi együtt-mûködésének szükséges erõsítése és aNemzetközi Verseny Hálózat (Internation-al Competition Network - ICN) idén júniu-si, Budapesten megrendezendõ konfe-renciája kapcsán a Gazdasági Versenyhi-vatalt külön megemlítette.

A csatlakozásunktól hatályos verseny-szabályok alkalmazásának versenyhatósá-gi tapasztalataival foglalkozó elsõkerekasztal vendége volt Tóth Tihamér, aVersenytanács elnöke is. A további kerek-asztal-beszélgetések olyan kérdéseket tár-

gyaltak, mint például az együttmûködésés a közösségi jog egységes alkalmazásaaz Európai Verseny Hálózaton (EuropeanCompetition Network - ECN) belül, a köz-gazdaságtan szerepe az antitrösztszabá-lyok érvényre juttatása során, a közösségiversenyszabályok és a közgazdaságtannemzeti bíróságok általi alkalmazása, atisztességes eljárás az eltérõ nemzeti eljá-

rások és szankciók mezejében, valamint aközösségi versenyszabályok magánjogi ér-vényesítésének erõsítése.

A konferenciát Philip Lowe, a VersenyFõigazgatóság vezetõjének elõadása zár-ta. A Bizottság idõszerûnek tartja az erõfö-lénnyel visszaélés tilalmába ütközõ gya-korlat felülvizsgálatát, továbbá bejelen-tette, hogy az év végéig nyilvános vitárakívánják bocsátani az ezzel kapcsolatosiránymutatások tervezetét.

A konferencián elhangzott elõadásokés további anyagok az IBA honlapján ér-hetõk el: http://www.ibanet.org

Antitrösztreform az Európai Unióban– egy év a tapasztalatok tükrében –

2005 májusában született meg atisztességtelen kereskedelmi gya-korlatokról szóló közösségi irány-elv (Irányelv a tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlatokról), mely-nek értelmében immár uniós szin-ten szabályozzák a tisztességte-len kereskedelmi gyakorlatok ti-lalmát.

Az ún. ,,b2c (business to consumers)kapcsolatok’’ szabályozásával a jogalkotócélja egyrészt a fogyasztók jogainak tisz-tázása, másrészt pedig a határokon át-nyúló kereskedelem fellendítése volt. Azirányelv új megközelítést tükröz, hiszenteljes harmonizációt vezet be, s általáno-san tilalmaz minden tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlatot. Ily módon azirányelv alkalmazása nem termékspeci-fikus és nem korlátozódik egy adott piac-ra vagy cselekménytípusra sem. A megté-vesztõ piaci magatartás tilalma egyéb-ként a közösségi jogban már korábban isismert volt, hiszen azt a megtévesztõ ésösszehasonlító reklámról szóló közösségiirányelv (84/450/EGK számú tanácsiirányelv) is tartalmazta. Ez utóbbi irányelvalapján az Európai Bíróság a Pall corp. vDahlausen; a Verband Sozialer Wettbe-werb e.V. v. Clinique Laboratories SNCand Estée Lauder Cosmetics GmbH; aMars; a Bizottság v. Németország ,,SauceHollandaise’’; a Gut Springenheide; az

Estée Lauder v Lancaster ügyekben dol-gozta ki az ,,európai fogyasztó modelljét’’,mely olyan átlagos fogyasztót jelöl, akikellõképpen tájékozott és kellõen figyel-mes – tekintetbe véve egyes kulturális,szociális és nyelvi jellegzetességeket is –,és akit ezentúl az új irányelv hatálya alátartozó ügyek eldöntésénél viszonyításialapként kell majd kezelni. Fontos mégmegemlíteni, hogy külön szakasz védi azún. különösen kiszolgáltatott fogyasztó-kat, illetve hogy az átlagfogyasztóra vo-natkozó vizsgálat során az irányelv sze-rint a jogalkalmazónak saját mérlegelésijogkörén belül kell döntést hoznia – azEurópai Bíróság gyakorlata ugyanis csakkivételes esetekben engedi meg, hogystatisztikai adatokra támaszkodjon.

Az irányelv a megtévesztést – amelybeegyébként beleértendõ a megtévesztõmulasztás is –, valamint az agresszív gya-korlatot külön is nevesíti, mellékletébenpedig felsorolásra kerültek azok a magatar-tásformák, melyek minden körülményekközött tisztességtelennek minõsülnek.

Összességében elmondható, hogy ajogalkotói szándék szerint a jövõben a fo-gyasztók azonos szintû védelemben ré-szesülnek majd az agresszív illetve félre-vezetõ marketingfogásokkal szemben,függetlenül attól, hogy lakóhelyük köze-lében vagy egy másik tagállamban vásá-rolnak. A vállalkozások életét pedig min-den valószínûség szerint megkönnyíti azúj, átlátható szabályozás, így nem fognaka számtalan nemzeti jogszabály és bíróidöntés útvesztõjében elveszni.

Új közösségi irányelv az üzleti vállalkozások fogyasztókkalszemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 18

Nemzetközi színtéren

19

ICN éves konferenciaBonnbanA világ versenyhatóságait és nem-zetközi szakértõket tömörítõ szer-vezet konferenciája a kartellek elle-ni erõteljes fellépést szorgalmazta.

A 2001 októberében létrehozott, a világvalamennyi versenyhatóságának együtt-mûködését célzó hálózat június 6–8-án tar-totta idei éves konferenciáját. A rendez-vényre ezúttal a német versenyhatóságszervezésében került sor, Bonnban. A kon-ferencia, amely immáron a negyedik volt azICN történetében, több mint 400 résztve-võjével a legnagyobb nemzetközi verseny-jogi rendezvénynek bizonyult. Több mint80 versenyhatóság képviseltette magát azüléseken és az üzleti világ szakemberei, va-lamint a versenyjoggal foglalkozó ügyvédiirodák munkatársai is nagy számban vettekrészt a tanácskozásokon.

A két és félnapos rendezvényen az ICNvalamennyi munkacsoportja bemutattaaz elmúlt egy év során folytatott munká-ját és vázolták a következõ feladatokat is.Különösen két munkacsoport teljesítmé-nye érdemel említést.

Nagy érdeklõdés kísérte a 2004 májusá-ban alakult Kartell Munkacsoport beszá-molóját. Az EU Bizottság és a magyar ver-senyhatóság társelnökségével létrejöttmunkacsoport tevékenységének elsõévében a kartellek elleni harc legalapve-tõbb kérdéseivel foglalkozott. Ennek kap-csán a kartellek elleni hatékony fellépésérdekében három koncepcionális téma-kör áttekintésére került sor, melynek kere-tében a munkacsoport a hard-core kartel-lek definíciós, valamint a kartellüldözésszervezeti és a hatékony szankcionáláskérdéseirõl készített háttéranyagokat.Másrészrõl a gyakorlati, jogalkalmazásivonalat illetõen a vizsgálati eszközök és azengedékenységi politikák elemzését vé-gezték el a munkacsoportban részt vevõversenyhatóságok, illetve sor került egyolyan kérdõív kidolgozására is, amely a2005/06-os majdani kitöltést követõenazon túl, hogy elõsegíti majd az egyes ver-senyhatóságok együttmûködését a többjogrendszert érintõ kartellek elleni fellé-pésben, tájékoztatást nyújt majd az üzletivilág szereplõi számára is az egyes ver-

senyjogok részletes kartell-, illetve enge-dékenységi szabályairól.

A fúziókkal foglalkozó munkacsoport afúziós vizsgálat hatékonyságával, átlátha-tóságával és kiszámíthatóságával kapcso-latos eljárásról, az eljárás tisztességességé-vel, az információ bizalmas jellegével és aversenyhatóságok közötti együttmûködéskérdéseivel stb. foglalkozó korábbi ajánlá-sok mellé további két ajánlást készített el,ezúttal a fúziókkal kapcsolatos versenyha-tósági aggályok orvoslása, illetve a ver-senyhatóságok vizsgálati jogosultságaikapcsán. Ezzel az ajánlások száma 13-raemelkedett és egy erre vonatkozó áttekin-tés alapján kiderült, hogy az elmúlt éveksorán ezek az ajánlások a különbözõ ver-senyjogi rendszerek közelítését eredmé-nyezték. Ez nemcsak a különbözõ verseny-hatóságok együttmûködését segíti haté-konyan, de elõnyös a vállalkozások számá-ra is: az ajánlásoknak betudhatóan egyreinkább hasonló fúziós szabályokkal szem-besülnek világszerte. A Fúziós Munkacso-port másik említésre érdemes felméréseáttekinti a fúziós engedélyezéshez kötöttversenyhatósági feltételek alkalmazásá-nak alapelveit, és elemzi az egyes alkalmaz-ható feltételek elõnyeit és hátrányait.

A Bonni Konferencia anyagai megtalál-hatóak az ICN honlapján a következõ cí-men: www.internationalcompetitionnet-work.org, az alábbi útvonalon: AnnualConferences - Materials from the FourthAnnual Conference, Bonn, Germany (5–8June, 2005)

Az OECD versenyügyi tevékenysége

Az OECD Versenyügyi Bizottsága(OECD Competition Committee) a világlegnagyobb és legtöbbet hivatkozott el-méleti versenypolitikai elemzéseket ké-szítõ szervezete, mely számos esetben se-gíti mind a versenyhatóságok és más füg-getlen hatóságok, mind a kormányok és ajogalkotók munkáját. A Versenyügyi Bi-zottság tagjai az OECD 30 tagországátképviselõ versenyhatóságok vezetõi.

A Versenyügyi Bizottság munkájából atagállamok közvetlenül profitálnak, hi-szen a tagállamok hatóságinak ritkán vanlehetõségük egy-egy jogalkalmazási te-rület vagy iparág olyan alapos és mélyre-

ható vizsgálatára, mint azt az OECD teszi.Mivel a kutatások eredményei a Verseny-ügyi Bizottság munkáján keresztül köz-vetlenül a tagországok rendelkezésére áll-nak, azok ily módon jelentõs erõforráso-kat takaríthatnak meg.

A Versenyügyi Bizottság munkája bizo-nyos speciális kérdések tekintetében két fõmunkacsoportban zajlik. A 2. számú munka-csoport a szabályozás és a verseny összefüg-géseit vizsgálja (Working Party 2 on compe-tition and economic regulation). Egy közel-múltban készült felmérés alapján ennek amunkacsoportnak a munkája felbecsülhe-tetlen mértékben segítette a tagállamoktörvényhozási, versenyfelügyeleti és ver-senypártolási tevékenységét. A telekommu-nikációról, és a villamos energiáról szólóanyagok számos konkrét esetben szolgáltaka tagállami jogalkotás és jogalkalmazásalapjául. Emellett nagy hatása volt a struktu-rális szétválasztásról szóló, valamint a sza-bályozóhatóságok és versenyhatóságokkapcsolatáról szóló jelentéseknek is.

A 3. számú munkacsoport a versenyfel-ügyelet és a nemzetközi együttmûködéskérdéseire fókuszál (Working Party 3 onlaw enforcement and cooperation). En-nek a munkacsoportnak az anyagaibóllegnagyobb mértékben a versenyhatósá-gok profitálnak. A kartellekrõl szóló, évekóta zajló következetes és kitartó munkaeredményeként számos versenyhatóságalakította úgy jogszabályait, eljárási rend-jét melynek következtében nõtt a versenylegsúlyosabb korlátozásait leleplezõ eljá-rások száma és hatékonysága.

A Bizottság munkájának egy részétegyik munkacsoport alá sem rendeli (ez aszûkebb értelemben vett CompetitionCommittee munka). A közelmúltban fel-dolgozott témák, mint például a szellemitulajdonnal kapcsolatos versenykérdések,a felfaló magatartások, vagy a fúziókkalkapcsolatban alkalmazott feltételszabásokelemzése már több konkrét esetben segí-tette a tagállami jogalkalmazók munkáját.(Jó példa erre a GVH jelenleg is zajló pro-jektje a fúziós feltételszabások kutatásávalkapcsolatban, melynek célja, egy a jogal-kalmazás egységességét és kiszámítható-ságát elõsegítõ közlemény kibocsátása.)

A Bizottság mûködésének egyik speci-ális területét adja az úgynevezett közösmunkacsoport a kereskedelem és versenyösszefüggéseinek vizsgálatára (JointGroup on Trade and Competition).

A Bizottság tevékenységei formájukattekintve lehetnek:

– Kerekasztalok (Roundtables): melyeksorán az OECD Titkársága által egy adott

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 19

Nemzetközi színtéren

20

témában elvégzett kutatás eredményét atagállamok azonos témában elkészítettbeszámolójával együtt vitatnak meg a Bi-zottság elõtt a tagállamok.

– Jelentések (Reports): melyek éventekét-három alkalommal, egy speciális té-makört részletesen megvizsgáló, az OECDTitkársága által - gyakran külsõ szakértõkbevonásával készített - elemzések.

– Ajánlások (Recommendations): melye-ket az OECD Tanácsa egyes kiemelt té-mákban, a tagországok kormányainak il-letve versenyhatóságainak címez.

– Országjelentések (Country reviews):melyek országonként elemzik a versenyreés az állami szabályozásra jellemzõ in-tézményi felépítést, eljárási jellegzetes-ségeket, és a versenypolitika kialakításá-nak jellemzõit. Az országjelentések emel-lett ajánlásokat tesznek egy-egy konkrétország kormányának és versenyhatósá-gának a versenyre esetlegesen kedve-zõbb helyzetet létrehozó megoldásokra.A Magyarországgal kapcsolatos jelentés1999-ben készült el és került megvitatás-ra a Bizottság elõtt. Az országjelentések-nek és a bennük foglalt ajánlásoknak na-gyon erõs alakító ereje van egy-egy or-szág versenypolitikájának kialakításáranézve.

A Bizottság munkájának hátterét azOECD Titkárságának részét képezõ Ver-senyügyi Divízió (Competition Division)adja. A Divízió központi tevékenysége aBizottság munkájának szakmai segítése.Ennek során a Divízió felelõs a Bizottságikerekasztal háttéranyagok, jelentések, or-szágjelentések elkészítéséért. Ezeket azigen nagy jelentõségû és sokak által hasz-nált elemzéseket a Divízió alkalmazásá-ban álló, magasan képzett és nagy tapasz-talattal rendelkezõ közgazdászok és jogá-szok a tagállamok versenyhatóságaivalkonzultálva készítik el.

Jelentõs források irányulnak továbbá anem OECD tagországok versenyhatósá-gainak nyújtott úgynevezett technikai se-gítségnyújtására (OECD CompetitionOutreach). A technikai segítségnyújtáskoordinálására és az ilyen jellegû tevé-kenységek számának növelésére az OECDDél-Koreával és Magyarországgal együtt-mûködve létrehozott egy-egy verseny-ügyi regionális központot Szöulban és Bu-dapesten. Ez utóbbi tevékenysége a kö-zép- és kelet-európai versenyhatóságokmunkáját hivatott segíteni.

Az OECD Versenyügyi Bizottságának mû-ködésérõl, a korábbi anyagokról és a terve-zett programokról a www.oecd.org/com-petition oldalon lehet bõvebben olvasni.

Nemzetköziversenyjogiközpont Budapesten

Az OECD és a GVH által közösen alapí-tott OECD Budapesti Versenyügyi Regio-nális Oktatási Központ ez év februárjábana magyar Kormány anyagi támogatásávaljött létre. A Regionális Oktatási Központaz OECD Versenyügyi Részlege és a GVHszakmai hátterére építve oktatási és szak-mai programok szervezésén keresztülnyújt segítséget elsõsorban a közép-, ke-let- és délkelet-európai országok verseny-hatóságai számára. A Regionális OktatásiKözpont létrehozásának elsõdleges céljaa versenypolitika, versenyjog és a ver-senykultúra fejlesztése, valamint a ver-senyhatóságok munkájának elõsegítésehozzájárulva a verseny javításához és ez-zel a gazdasági növekedéshez, melyet kü-lönbözõ szakmai programokon keresztülvalósítanak meg a Központ munkatársai.A GVH fontosnak tartja a saját gyakorlatitapasztalatainak továbbadását a hasonlófejlõdési stádiumokat bejáró kelet- és dél-kelet-európai államok számára, hiszen ahivatal munkatársainak saját tapasztalatais van arról, hogy milyen is ezeken a „kép-zéseken” való részvétel. A 90-es évek elsõfelében hasonló szemináriumokon éskonferenciákon ismerkedhettek meg a hi-vatal munkatársai a fejlettebb jogrend-szerek versenyjogi, versenypolitikai ta-pasztalataival és ezzel szerezhettek elsõkézbõl nélkülözhetetlen ismereteket.

Ugyan a Regionális Oktatási Központmár 2005 februárjában megkezdte mûkö-dését és az azóta eltelt fél év alatt többszínvonalas és a részt vevõ országok kép-viselõi számára hasznos programot szer-vezett, a Központ „szülõatyjai” méltó nyi-tóprogramról kívántak gondoskodni. Akonferenciát a miniszterelnök nyitja meg,ezután pedig Richard Hecklinger (OECDfõtitkár helyettese) tart bevezetõ elõ-adást. A színvonalas szakmai program ke-retében ezeken túl elõadásokat tartanakaz OECD (Frederic Jenny, aki a francia Courde Cassation tagja, valamint az OECD Ver-senyügyi Bizottság elnöke), az EU (Lars-Hendrik Röller, az EU Bizottság VersenyFõigazgatóság vezetõ közgazdásza) és je-les hazai szakemberek (Chikán Attila pro-fesszor). A téma (versenypolitika, verseny-képesség, növekedés kapcsolata) kivá-lasztása mindenképpen aktuális és hasz-nosítható hazai környezetben is és acélországokból érkezõk számára is. Ter-mészetesen azonban ez az egyetlen napcsak az alapvetésre elégséges, a részletek-kel további szemináriumok, konferenciákkell hogy foglalkozzanak.

A mostani konferencia nem elõzménynélküli. A tavalyi évben is szervezett a GVHegy hasonló nemzetközi konferenciát,melyet egyrészt Magyarország EU-csatla-kozása, másrészt a tagállamokban a csat-lakozás idõpontjában hatályba lépett me-rõben új eljárási és együttmûködési rendtett aktuálissá. Az érdekes és eszmecseré-re alkalmas téma mellett a konferencia„fényét” az is emelte, hogy a GVH elnöké-nek sikerült megnyernie a konferenciánvaló részvételre és egy elõadás megtartá-sára Mario Monti urat, aki az EU Bizottságversenyügyekért felelõs biztosa volt ak-koriban. Ennek a ténynek azért van nagy

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 20

GVH hírek

21

VersenyjogikonferenciaDebrecenben

A Gazdasági Versenyhivatal a Debrece-ni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kará-val együttmûködésben 2005. április 22-én Versenyjogi konferenciát tartott a szel-lemi szabadfoglalkozásúak és önszabá-lyozó szervezeteik tevékenységének ver-senyjogi aspektusairól. A rendezvényen aszakmai kamarák tevékenységével kap-csolatos álláspontjaikat oszthatták meg aversenyjogi és az érintett kamarai, minisz-tériumi szakértõk.

A konferenciát Várnay Ernõ, a Debrece-ni Egyetem Állam- és Jogtudományi KaraEurópa-jogi Tanszékének vezetõje nyitot-ta köszöntõjével, majd az egyetem képvi-seletében Papp Mónika egyetemi adjunk-tus tartott elõadást a versenypolitika és aversenyjog célkitûzéseirõl, eszközrend-szerérõl, valamint a magyar és az európaiközösségi versenyhatóságok intézményifelépítésérõl. A nyitó elõadásokat követõ-en a szakmai szabályozások egyes eleme-ivel kapcsolatos versenypolitikai állás-pontot a Gazdasági Versenyhivatal képvi-seletében Nagy Krisztina, a SzolgáltatásiIroda vizsgálója mutatta be (lásd ehhez akapcsolódó tanulmányt az elemzés rovat-ban). A szakmai kamarák önszabályozógyakorlatának megítélését, valamint aGazdasági Versenyhivatal jelentõsebb el-járásait a Versenytanács képviseletébendr. Kállai Mária versenytanácstag ismer-tette. Kiemelte, hogy a szellemi szabad-foglalkozásúak, s így a szakmai kamaráktevékenysége is a versenyjog hatálya alávonható, a jogsértõnek ítélt kamarai sza-bályzatokat, elõírásokat pedig a Hivatal ajövõben szigorú bírsággal sújtja, tükrözvea versenykorlátozó rendelkezések piaciszerepét, s visszatartva a szervezeteketezek késõbbi alkalmazásától.

Az Európai Bizottság Versenyügyi Fõ-igazgatóságáról Bottka Viktor vizsgálóképviselte az Európai Bizottság vélemé-nyét a szakmai szolgáltatások piacán ta-pasztalható versenyrõl, bemutatva a Bi-zottság és a nemzeti hatóságok együtt-mûködését, a Bizottság egyes tagál-lamokban végzett átfogó tényfeltárómunkáját, s az ezek alapján kiadott Közle-ményét. Hangsúlyozta, hogy a szakmaiszolgáltatások fontos szerepet játszanakaz európai gazdaság versenyképességé-

nek javításában, és elõrehaladásuk része afejlõdéssel és foglalkoztatással kapcsola-tos Lisszaboni Stratégiának. Ennek meg-felelõen a Bizottság felkérte az egyesnemzeti hatóságokat és szabályozókat ahatáskörükbe tartozó szakmák esetébenfennálló lehetséges versenykorlátozórendelkezések körének, valamint az el-érendõ közérdek indokoltságának, s az ez-zel való arányosságának meghatározásá-ra, ennek tapasztalatait pedig jelentései-ben értékelte.

Végül a szakmai szolgáltatásokkal kap-csolatos egyes versenyjogi kérdésekrõlMiskolczi Bodnár Péter, a Miskolci Egye-tem Állam- és Jogtudományi Kara Civi-lisztikai Intézetének egyetemi tanára tar-tott elõadást. Elismerve a Bizottság, vala-mint a nemzeti hatóságok e téren végzettversenyfelügyeleti és versenypártolásimunkájának jelentõségét, felhívta a fi-gyelmet arra, hogy a szakmai szolgáltatá-sok egységes kezelése háttérbe szoríthat-ja az egyes szakmák egyedi sajátosságai-nak figyelembevételét. Hangsúlyozta,hogy a versenykorlátozónak ítélt rendel-kezések csak megfontolt eljárás kereté-ben számolhatók fel, olyan szakmák ese-tében pedig, melyek elsõsorban nem pia-ci tevékenységet végeznek, így különö-sen a közjegyzõknél ezek indokoltságaalapvetõen megkérdõjelezhetõ.

Az elõadásokat követõen élénkkerekasztalvita alakult ki a résztvevõk kö-zött, így az egyes kamarák és minisztériu-mok képviselõi fejtették ki álláspontjaikatsaját szakmáik versenyjogi megítélésérõl,a Fõvárosi Ítélõtábla képviselõi aversenyfelügyeleti eljárások jogorvoslatitanulságairól, valamint a szlovák verseny-hatóság munkatársai az e területen vég-zett tevékenységükrõl. A kötetlen beszél-getésen elhangzott érvek, véleményekhasznos visszacsatolást jelentettek a terü-lettel foglalkozó versenyjogi szakértõk-nek és szakmai képviselõknek.

jelentõsége, mert a Monti úr a csatlakozáselõtti idõszakban a csatlakozó államok kö-zül egyedül Magyarországra tett „szak-mai” kirándulást és tartott méltató elõ-adást a magyar versenyjogról, a verseny-hivatal mûködésérõl. A konferencia témá-ja a közösségi versenypolitika és verseny-jog magyarországi alkalmazása volt és abrüsszeli biztoson kívül más nemzetköziés hazai elõadók osztották meg ismerete-iket a résztvevõkkel. A délelõtti programelõadásokat tartalmazott vállalati ver-senyjog, illetve állami támogatások témá-ban. A délutáni szekcióüléseken pedig ahallgatóságnak is lehetõsége nyílt arra,hogy kérdéseikkel gondolkodóba ejtsék aszakma elismert elõadóit. A hallgatóságsoraiban üdvözölhettük a szakmai elmé-leti és gyakorlati, valamint a közigazgatásés a vállalati szféra képviselõit, valamint atéma iránt érdeklõdõ szakújságírókat.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 21

GVH hírek

22

A beszerzési áralatti értékesítésés a vevõi erõkérdései

A Gazdasági Versenyhivatal 2005.április 21-én és 22-én konferenciátrendezett, amelynek aktualitásátaz új kereskedelmi törvényhezkapcsolódó jogalkotási folyamatadta.

A konferencia elsõ napjának fõ elõadó-ja Paul Dobson, a Loughborough Univer-sity egyetemi tanára volt. Dobson pro-fesszor elõadásában hangsúlyozta, hogya szupermarketek közötti erõs verseny afogyasztók számára az alacsonyabb árak,a szélesebb áruválaszték és a jobb minõ-ségû termékek elõnyével jár. Ezenkívül ar-ra is felhívta a figyelmet, hogy a verseny-jog következetes alkalmazásával, így aszupermarketek közötti esetleges fúziókszigorú felülvizsgálatával és a tisztesség-telen verseny tilalmának eszközével lehetkezelhetõ a beszerzési ár alatti értékesítésés a vevõi erõ problémaköre.

A konferencia második napját az OECDBudapesti Versenyügyi Regionális Okta-tási Központ szervezte a magyar közigaz-gatásban dolgozó munkatársak és a par-lamenti pártok frakciói szakértõinek ré-szére a Gazdasági Versenyhivatalban.

A második nap kiemelkedõ eladását azOECD Versenyügyi Részlegének vezetõjetartotta. Bernard Joe Phillips elõadásábanbeszámolt az OECD által készített nagy-

szabású tanulmányról, amelyben a szer-zõk rámutattak arra, hogy azok az orszá-gok, amelyek jogszabályban bevezették abeszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, vi-szonylag rövid idõ alatt számottevõ inflá-cióval, növekvõ munkanélküliséggel ésromló makrogazdasági mutatókkal talál-ták szemben magukat. Azokban az orszá-gokban azonban, amelyekben erõs ver-seny tapasztalható a termékek piacán,statisztikai adatok bizonyítják ennek pozi-tív hatását a GDP növekedésére és a mun-kaerõpiacra.

Megújulta versenytörvény

Az Országgyûlés a 2005. évi LXVIII. tör-vénnyel módosította a tisztességtelen pi-aci magatartás és a versenykorlátozás ti-lalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt ésegy ponton a közbeszerzésekrõl szóló2003. évi CXXIX. törvényt.

A legfontosabb új rendelkezések azalábbi területeket érintik:

– a bejelentési rendszer módosítása, – az ehhez kapcsolódó magánjogi jog-

érvényesítés lehetõségének világossá té-tele,

– versenykorlátozó megállapodásokegyedi mentesítésének megszûnése,

– a vállalkozás-csoport fogalmának ko-difikálása,

– a fúziós szabályok és eljárás korszerû-sítése (lásd a kapcsolódó tanulmányt azelemzés rovatban),

– a védekezéshez való jog kiteljesítésé-hez kapcsolódó szabályozás,

– a bírságra vonatkozó szabályozás fi-nomítása.

A törvény legtöbb rendelkezése a Ket.hatálybalépésével egyidejûleg, 2005. no-vember 1-jén lép hatályba. Az új szabályo-kat fõszabályként a hatálybalépése utánindult ügyekben, illetve a bírósági ítéletetkövetõen megismételt eljárásokban kellalkalmazni.

Megalakult a Jogi Iroda

Az elmúlt években többször is megfo-galmazódott annak igénye, hogy létrejöj-jön a hivatalban egy önálló szervezeti egy-ség, mely a vizsgálók munkájának jogi

szempontú segítését koncentráltan való-sítja meg. Ennek következtében, valaminthosszas elõkészítõ munka eredménye-ként alakult meg 2005. július 15-én a JogiIroda, melynek jövõbeni szerepe a hivatalversenyfelügyeleti eljárásainak vizsgálatiszakának jogi szempontú egységesítése,kimerítõbb jogi megalapozása. Az irodavezetésével a GVH elnöke dr. WallacherLajost bízta meg, aki ezt megelõzõen azIgazságügyi Minisztérium Európai Közös-ségi Jogi Fõosztály általános fõosztályve-zetõ-helyettese volt. Szakterületei közétartozott az európai uniós jog általánoskérdései, versenyjog, fogyasztóvédelemmagánjogi szabályai, polgári jogi igazság-ügyi együttmûködés az Európai Unióban,polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog,szerzõdési jog, a szellemi tulajdonjogegyes kérdései mellett természetesen aversenyjog is, így nem a hivatalba kerülé-sével került kezébe elõször a versenytör-vény. Jó munkát kívánunk neki és kollé-gáinak!

Magas államikitüntetés

2005. augusztus 20-a alkalmából a GVHegyik, nyugdíjba vonuló munkatársa álla-mi kitüntetésben részesült. A GVH elnöké-nek javaslatára a köztársasági elnök a Ma-gyar Köztársasági Érdemrend Lovagke-resztje kitüntetésben részesítette dr.Nyeste András urat, aki a hivatal Szolgál-tatási Irodáját vezette hosszú évekig.Nyeste András a versenyjog területénvégzett másfél évtizedes, magas színvo-nalú szakmai és vezetõi tevékenysége el-ismeréséül kapta a kitüntetést. Ezúton isnagy örömmel gratulálunk neki!

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 22

Riport

23

Dr. Öcsödi Ágnes a Fõvárosi Bíró-ság akkoriban megalakult Köz-igazgatási Kollégiumának bírója-ként 1992-tõl tárgyalja a ,,verseny-ügyekben hozott közigazgatásihatározat felülvizsgálata’’ iránt in-dított pereket – mondhatjuk, elsõ-ként találkozott a bíróság elé kerü-lõ ügyeinkkel. Korábban polgárijoggal, családjoggal foglalkozott.

Vt.: – Hogyan, miért történt a váltás? Elis-mert, rutinos polgári bíróként miért vállal-kozott egy új jogterület megismerésére?

Ö. Á.: – A bírói munka varázsa éppen ab-ban áll, hogy még azonos ügycsoportonbelül is igen színes, változatos feladat azegyes esetek megismerése, a tényállás ki-derítése, a bizonyítékok mérlegelése, ajogvita eldöntése. Mondják, ahhoz, hogyegy bíró változatlan érdeklõdéssel, kellõlelkesedéssel, kíváncsisággal, friss szem-mel fogadja az ügyeket, 5–8 évente cél-szerû ügycsoportot váltani - ezt tettem énis, és nem bántam meg.

Amikor a kollégiumvezetõ felajánlottaezt a lehetõséget, elõször is elolvastam aVersenytörvényt. Érdekesnek találtam. Atörvény szövegébõl kitûnt újszerû szem-lélete, a fogalmak, lehet gondolkodni,megoldásokat keresni. Az is vonzott, hogymiután ezen a területen nincs kialakult bí-rói gyakorlat, részt vehetek ennek kialakí-tásában, minden döntés elsõ lesz a maganemében - így igent mondtam.

Az elsõ perek érkezése után folyamatosügyeimnek kb. 1/5-ét adták a verseny-ügyek. Ez azt jelentette, hogy kb. 50 ügy-gyel folyamatosan dolgoztam. Megjegy-zem, néhány kivételtõl eltekintve elvilegcsak én tárgyaltam versenyügyeket.

Vt.: – A ,,versenyügyeken" belül milyenmegoszlást mutattak az egyes jogsértések-hez kapcsolódó perek?

Ö. Á.: – Az indulásnál a fogyasztók meg-tévesztésével kapcsolatos perek érkeztek.Az akkoriban induló piacgazdaság gyer-mekbetegségeihez tartozott a fogyasz-tókra rázúduló számtalan, korábban isme-

retlen értékesítési forma – gondolok pl. acsomagküldõ szolgálatokra –, a hiányostájékoztatások, a hangzatos, de félreért-hetõ reklámok stb. Igen sok ügy indult agazdasági erõfölénnyel való visszaélésmiatt is, majd a késõbbiekben a súlypontáttevõdött a kartellügyekre. Legkeve-sebb, alig néhány ügy érkezett az összefo-nódásokkal kapcsolatban.

Vt.: – Lehet-e különbséget tenni az ügyekközött azok nehézsége szerint, és van-e,,kedvenc’’ ügycsoportja a Bírónõnek?

Ö. Á.: – Az ügyek ,,nehézségét’’ nem le-het ügycsoporthoz kötni. A fogyasztókmegtévesztésével kapcsolatos perek álta-lában egyszerûbbek, de felmerült itt is né-hány érdekes kérdés, melyekre a választugyancsak a bírói gyakorlat adta meg, ígypl. a ,,speciális’’ fogyasztók fogalma -gyógyszer, gyógyhatású szer tájékoztató-ja, reklám esetén.

A bíróság nem volt elnézõ a jogsértéstelkövetõkkel, mielõbb rendre, tisztesség-re kellett tanítani azokat, akik a naiv fo-gyasztók bizalmával visszaéltek. A Ver-senytanács szigorú bírságait a Bíróságsem igen enyhítette, nem fogadta el a jog-

sértõk kimentéseit. Az évek során a fo-gyasztókkal szemben nõtt az elvárás, az,,ésszerûen’’ viselkedõ fogyasztó köteles-sége lett gondosan eljárni vásárlásainál,választásánál.

A gazdasági erõfölénnyel való vissza-élés nagyon sokszínû lehet, míg a kartell-ügyekben a bizonyítási nehézségek, az el-lentétes állítások mérlegelése teszi izgal-massá a tárgyalást. Különösen kell figyelniarra például, hogy a vizsgálat során betar-tották-e a garanciális jellegû eljárási sza-bályokat.

Minden ügycsoportban vannak szép,jogilag érdekes ügyek.

Vt.: – Melyik volt a legemlékezetesebbügy?

Ö. Á.: – Azért említem most az ún. Kávé-kartellt, mert ez jó tíz évvel ezelõtt indult,rendkívül érdekes volt a bizonyítási eljá-rás, a bizonyítékok mérlegelése és példaarra is, hogy a mérlegelés milyen sajátos,speciális megnyilvánulása az, hogyugyanazon tényeket eltérõ módon érté-kelhetünk. Így adódott, hogy hat bíró el-térõen dönt és közel 10 évvel a per indulá-sa után került végleg lezárásra.

Öcsödi Ágnes bírónõa GVH elmúlt 15 évérõl

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 23

Riport

24

Vt.: – Miután Ön szinte a kezdetektõl nap-jainkig folyamatosan tárgyalt verseny-ügyeket, így követhette a Versenytörvénytöbb módosítását is. Ezek zavarták vagy ép-pen segítették a bírói munkát?

Ö. Á.: – Az 1990. évi LXXXVI. törvény el-járásjoga meglehetõsen szûkszavú, héza-gos volt. Ezen az egymásra épülõ törvény-módosítások sokat segítettek.

Hasznos volt a Tpvt. módosítása, ami-kor az eljárási kényszer helyébe a hivatal-

ból történõ ügyindítás lépett és az egyénisérelmet felváltotta a ,,közérdek’’ sérelme,mint a versenyfelügyeleti eljárás megin-dításának egyik feltétele. Úgy érzem azegyes módosítások a gyakorlat során fel-merülõ kérdések figyelembevételéveltörténtek. Talán lett volna még hasznosít-ható észrevételem, ha elõzetesen, kellõidõben megismerhettem volna a javasla-tok szövegét.

Vt.: – Van-e valami a törvényben, amit kü-lönösen jónak vagy rossznak tart, Bírónõ?

Ö. Á.: – Nagyon jónak tartom a GVH el-nöke által elrendelhetõ ágazati vizsgála-tokat. Hasznos információkhoz juthat ígya Hivatal, amelyek akár lehetõvé is tehetikbizonyos jogsértések feltárását.

Nem tartom szerencsésnek azt, hogynem a Tpvt.-ben, hanem közleményi for-mában szerepel a bírság összegénekmeghatározásánál alkalmazandó tájékoz-tató - ez sok vitára ad okot.

Vt.: – Bár korábban egyesbíróként járt elversenyügyekben a Bíróság, most a bírságösszegétõl függõen 3 tagú tanácsbantárgyalnak. Önhöz melyik forma áll köze-lebb?

Ö. Á.: – Az ügyek nehézségét nem a bír-ság összege, hanem a jogkérdés nehézsé-ge határozza meg. Amikor egyesbírókéntjárok el, a döntés felelõssége kizárólag en-gem terhel - ez adja a bírói munka nehéz-ségét, de szépségét is.

Vt.: – Mondhatjuk-e, hogy Ön a verseny-jogra szakosodott?

Ö. Á.: – A közigazgatási perek közül ter-mészetesen más típusú ügyeket is tár-gyaltam, ezek között is megtaláltam az

összefüggéseket – pl. a közbeszerzési el-járás és a versenyügyek ismerete sokszoregymásra épül. Ez a dolgok megértéséhezsegítséget adhat.

Vt.: – Tudjuk, Ön még tárgyal verseny-ügyeket és már tárgyal polgári pereket is.Most miért váltott?

Ö. Á.: – Az elmúlt hosszú idõszak szépvolt, érdekes volt, örülök, hogy részt ve-hettem benne. A versenyjognak, de a Ver-senyhivatalnak is van presztízse, a bírókollegák szeretik a versenyjogot, szívesentárgyalják, megvannak az utódok is. Rámúj feladatok várnak.

Vt.: – Sok sikert, köszönjük a beszélgetést!

AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE:LÁSZLÓ ILDIKÓ

A GVHa bíróságon

A hatályos versenytörvény lehe-tõvé teszi, hogy az ügyfél a GVH ér-demi határozatának felülvizsgála-tát keresetben kérje a bíróságon. Akereset nyomán indult közigazga-tási perben - melyet I. fokon a Fõvá-rosi Bíróság, II. fokon pedig a Legfel-sõbb Bíróság, illetve 2003 közepé-tõl a Fõvárosi Ítélõtábla folytat le - abíróság a GVH határozatát megvál-toztathatja, illetve a határozatot ha-tályon kívül helyezheti, valamint ezutóbbi esetben új eljárás lefolytatá-sára is kötelezheti a GVH-t.

A hivatalból indított eljárások kö-rében a határozatok megtámadásatekintetében 2004-ben is folytató-dott az a korábbi éveket jellemzõtendencia, hogy a marasztaló hatá-rozatok közel felét támadják meg,míg a megszüntetõ határozatokesetében gyakorlatilag minden ötö-dik határozat felülvizsgálatát kéri– szinte kivétel nélkül – a verseny-felügyeleti eljárást kezdeményezõbejelentõ.

A jelenlegi versenytörvény alap-ján eddig megtámadott 282 határo-zat több mint kétharmada (195 ha-tározat) jogerõsen elbírálásra ke-rült. Ezek közül a Fõvárosi Bíróságés a Legfelsõbb Bíróság (illetve azÍtélõtábla) 15 esetben változtattameg a jogalap tekintetében a Ver-senytanács határozatát, további14 esetben pedig kisebb-nagyobbmértékben csökkentették a bírósá-gok a kiszabott bírságot. Az elõzõekegyértelmûen jelzik, hogy a korábbiversenytörvény alkalmazásában abíróságok és a GVH között kialakultjogalkalmazási harmónia, a hatá-lyos versenytörvény alkalmazásasorán is fennmaradt.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 24

Elemzések

25

Bevezetõ

Könnyen elképzelhetõ, hogy miközben azolvasó e cikket olvassa komoly üzletemberekelmélkednek arról, hogy a közeljövõben ki-írandó közbeszerzési eljárások valamelyikénmilyen módon fogják versenytársaik közre-mûködésével kiiktatni a számukra kényel-metlen versenyt. Rosszabb esetben éppen azisztambuli bazár eladóit megszégyenítõ al-kudozás folyik egy konkrét pályázattal meg-hirdetett ,,munka’’ elõzetes (f)elosztásáról.

E magatartások elleni fellépés fontossá-gát felismerve a Gazdasági Versenyhivatal(GVH) 2001-ben tûzte zászlajára a titkosversenykorlátozó megállapodások elleniharcot. A cél világos és mindenki számáraérthetõ: a verseny tisztasága felett õrködõhivatalnak azon jogsértések feltárására kellösszpontosítania erõforrásait, amelyek afogyasztók (valamennyi állampolgár) szá-mára a legnagyobb károkat okozzák.

A GVH gyakorlatában a feltárt titkos ver-senykorlátozó megállapodások nagy ré-sze valamely közbeszerzési eljárással voltkapcsolatos.

E cikk be kívánja mutatni a közbeszer-zésekkel kapcsolatos titkos versenykorlá-tozó megállapodásokra vonatkozó szabá-lyok lényegét, e megállapodások fajtáit, aGVH legfontosabb ügyeit, és egyes jogal-kalmazási kérdéseket.

A közbeszerzési eljárások és azok jelentõsége

A közbeszerzési eljárás során az ajánlat-kérõként meghatározott szervezetek atörvény1 által meghatározott áruk és szol-gáltatások – a törvényben meghatározottértéket elérõ mértékben –, ellenszolgálta-tás fejében szereznek be.

A közbeszerzések célja a közpénzek ésa köztulajdon törvényes és ésszerû mó-

don történõ felhasználásának, mûködé-sének és ellenõrzésének biztosítása, másszóval a hatékonyság növelése - megha-tározott áruk és szolgáltatások legalacso-nyabb költségen történõ beszerzése.

A jelen cikk témájául szolgáló kartellektilalma arra vezethetõ vissza, hogy a ma-gasabb árak és a csökkentett kibocsátásrévén korlátozzák a hatékonyságot, illet-ve csökkentik a fogyasztói jólétet. A köz-beszerzési és a versenyjogi szabályozás etekintetben hasonló célokat követ. A köz-beszerzésekkel kapcsolatos összejátszá-sok nemcsak a versenyjogi szabályokat,hanem a közbeszerzések általános alapel-veit2 is sértik. Ezen alapelvek gyakran sé-rülnek, ezt tükrözi többek között e cikkmegszületése is.

A közbeszerzések összértéke 2002-ben804,6 milliárd forint volt, mely a hazai GDP5%-át tette ki. A 2003-as évben a közbe-szerzések értéke 600 milliárd forintracsökkent, azonban 2004-ben elérte az1200 milliárd forintot. 2003-ban háromépítõipari vállalkozás vezette a közbeszer-zési nyertesek listáját: Strabag Rt. (112projekt 163,3 milliárd forint értékben), Be-tonút Rt. (26 projekt 86,1 milliárd forint ér-tékben) és a Hídépítõ Rt. (14 projekt 70,8

milliárd forint értékben). A tendereket ki-író szervezetek közül a Nemzeti Autópá-lya Rt. állt az elsõ helyen 31 pályázat kiírá-sával 433 milliárd forint értékben.

A közbeszerzések értékének emelkedé-sével, a versenyjogi szabályok szigorú ér-vényesítésének jelentõsége egyre inkábbnövekszik. Ezt mutatja a GVH tavalyi sta-tisztikája: 2004-ben öt, az építõipari köz-beszerzéssel kapcsolatos kartellügybenhozott döntést a Versenytanács. Több to-vábbi közbeszerzéses kartelldöntés a kö-zeljövõben születik meg. Ezek szintemindegyike építõipari beruházással kap-csolatos.

Az eljárások viszonylagosan nagy szá-ma részben annak köszönhetõ, hogy aGVH fokozott figyelmet szentel ezen ma-gatartásoknak. A Gazdasági Versenyhiva-tal 2001-ben hozta létre a Kartell Csopor-tot annak érdekében, hogy hatékonyab-ban tudja felvenni a harcot a kartellek el-len, és az elindított kartelleljárások nagyszáma (kb. 30) mutatja, hogy ez a törekvésnem maradt eredménytelen.

A közbeszerzési kartellekkel kapcsolatoseljárások számának növekedése a ,,domi-nó-hatás’’ érvényesülésére vezethetõ visz-sza másrészrõl, értve ezalatt azt az esetet,amikor egy adott eljárásban másik kartellrevonatkozó bizonyítékokat lel fel a GVH.

Az építõipari közbeszerzési kartelleknagy száma nem magyar sajátosság. Szá-

Hargita Árpád:

Közbeszerzés vagy közbe szerzés?

2Például a verseny tisztaságának, és nyilvánosságánaktiszteletben tartása (A közbeszerzésekrõl szóló 2003. éviCXXIX. törvény 1. §-a).

1 Jelenleg a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX.törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat. A cikkbenemlített közbeszerzési eljárások idején ugyanakkor az 1995.évi XL. törvény volt hatályban.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 25

Elemzések

26

mos versenyhatóság találkozik ilyen ma-gatartásokkal.

A versenyjogi szabályozás

A versenyjogi kapcsolatos rendelkezé-seket a tisztességtelen piaci magatartásés versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. törvény tartalmazza. E tör-vény 11. §-a rendelkezik3 a versenykorlá-tozó megállapodások tilalmáról. A máso-dik bekezdés példálózva sorolja fel a ver-senykorlátozó magatartások, megállapo-dások egyes fajtáit: így pl. az a) pont tiltjaaz árakra vonatkozó megállapodásokat, ad) pont a piacfelosztást, míg az e) pont aversenyeztetéssel kapcsolatos összeját-szásokat. A 13. § rendelkezik a csekély je-lentõségû megállapodásokról: a megálla-podás abban az esetben mentesül a 11. §-ban meghatározott tilalom alól, amennyi-ben a megállapodást kötõ felek piaci ré-szesedése nem haladja meg a 10%-ot. Haazonban a versenytársak közötti megálla-podás az árak rögzítésére, vagy a piac fel-osztására vonatkozik, úgy a tilalom a piacirészesedéstõl függetlenül érvényesül.

A GVH által feltárt építõipari kartellek rövid ismertetése

Az esetek rövid ismertetése elõtt rögzí-tendõ, hogy valamennyi határozat bírósá-gi felülvizsgálata folyamatban van. Ítélet aFiumei úti székház ügy kivételével mégnem született, azonban ezen ítéletet ellena GVH nyújtott be jogorvoslati kérelmet aFõvárosi Ítélõtáblához.

A jogorvoslati kérelmek kapcsán meg-állapítható, hogy az eljárás alá vontak ál-talában nem értettek egyet a határozat-ban foglalt érintett piac meghatározásá-val, vitatták a bizonyítékok beszerzésénekjogosságát, állították, hogy a GVH a jog-szerû alvállalkozóval folytatott tárgyalá-sokat/alvállalkozói minõségben kötöttszerzõdéseket minõsítette versenykorlá-tozó megállapodásnak, és végül úgy vél-ték, hogy a GVH megsértette a bírságolás-ra vonatkozó közleményét.

Fiumei úti székház4

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigaz-gatóság 2001-ben nyílt elõminõsítéses el-járást hirdetett meg a fiumei úti székházateljes körû átalakítására, felújítására, akapcsolódó kivitelezõi, szakipari munká-latok elvégzésére, felhívását megjelentet-ve a Közbeszerzési Értesítõben. Ezen aBaucont Rt., továbbá a KÉSZ Kft. és azÉPKER Kft., végül a Középületépítõ Rt. isindult. A kiíró az eljárást érvénytelenneknyilvánította.

2002-ben a Fõigazgatóság az eljárást is-mét kiírta, de most már tárgyalásos köz-beszerzési eljárást hirdetett. Erre a koráb-ban említett négy vállalkozás ismét jelent-kezett. A kiíró a részvételi felhívásbanmegadott értékelési szempontok alapjánaz ajánlattevõket rangsorolta; ajánlatté-telre a három legmagasabb pontszámotelért jelentkezõt, a Középületépítõ Rt.-t, aBaucont Rt.-t és az ÉPKER Kft.-t kérte fel. Edöntés ellen a KÉSZ Kft. jogorvoslattal élta Közbeszerzési Döntõbizottságnál.

A Versenytanács (Vt.) megállapította,hogy a Baucont Rt. és a ÉPKER Kft. a végsõajánlattételt megelõzõen olyan megálla-podást kötött, amely bármelyikük nyer-tessé válása esetére a vesztes félnek - al-vállalkozási megbízás, illetve pénzbelikárpótlás formájában - ellentételezési kö-telezettséget írt elõ. A Vt. szerint ez a ma-gatartás nem csupán felosztotta a piacotaz érintett felek között, de jelentõs mér-tékben csökkentette a gazdasági versenyegyik fontos elemét, a vesztes kockázatát.Az eljárás alá vontak magatartása megva-lósította a versenyeztetéssel kapcsolatosösszejátszás tényállását.

A Baucont Rt. és az ÉPKER Kft. késõbbbevonta a megállapodásba a KÉSZ Kft.-tis, amely ennek ellentételezéséül késõbbvisszavonta jogorvoslati kérelmét, ígyszintén részesévé vált a tiltott összeját-szásnak. A Baucont Rt. és ÉPKER Kft. kísér-letet tettek a Középületépítõ Rt. bevoná-sára is, ez azonban – a rendelkezésre állóbizonyítékok alapján – nem volt sikeres, aKözépületépítõ Rt. nem követett el ver-senyjogsértést.

A pályázatot végül a Baucont Rt. nyertemeg, a megvalósítási munkálatokba be-vonta a KÉSZ Kft.-t és az ÉPKER Kft.-t is.

A Vt. a versenyeztetés, ezen belül külö-nösen a közbeszerzési eljárások során tör-ténõ összejátszást, piacfelosztó magatar-tást a gazdasági verseny tisztaságát súlyo-san sértõ cselekménynek minõsítette, sezért a Baucont Rt.-t 227 millió forint, azÉPKER Kft.-t ugyancsak 227 millió forint,végül a KÉSZ Kft.-t 136 millió forint bírságmegfizetésére kötelezte.

Kaposvári egyetem5

Az Oktatási Minisztérium 2002. április3-án közbeszerzési eljárást írt ki a Kapos-vári Egyetem részére épülõ hallgatói mul-tifunkcionális központ, oktatási és szolgál-tatói férõhelyek, valamint informatikaiközpont megvalósítására, amelyen - másvállalkozások mellett - a KözépületépítõRt. és a Baucont Rt. is elindult, az utóbbi aKlíma-Vill Kft.-vel alkotott konzorcium ke-retében. A pályázatok elõzetes elbírálásátkövetõen csak e két vállalkozást kérték felajánlattételre.

A versenyfelügyeleti eljárás során meg-állapítást nyert, hogy a Baucont Rt. és a

3Tpvt. 11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás ésösszehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadal-mi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és máshasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt:megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadá-lyozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyenhatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minõsül ilyennek a megál-lapodás, ha egymástól nem független vállalkozások közöttjön létre. 4 Vj-28/2003. 5 Vj-154/2003.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 26

Elemzések

27

Középületépítõ Rt. a végsõ ajánlattételtmegelõzõen olyan megállapodást kötöt-tek, amely bármelyikük nyerése esetére avesztes félnek - alvállalkozói megbízás, il-letve pénzbeli kárpótlás formájában - el-lentételezési kötelezettséget írt elõ. A GVHbirtokába került ún. alvállalkozói tükör-szerzõdések minden elemükben azonostartalmúak voltak, csak a megbízó és meg-bízott cserélt helyet. A közbeszerzési tör-vény a vizsgált idõszakban nem tilalmaztaazt, hogy az ugyanazon közbeszerzési el-járásban versenytársként induló vállalko-zások a megbízás elnyerését követõen –mûszaki és/vagy kapacitás kihasználtságiokok miatt – egymást bevonják a munkamegvalósításába, és ez a magatartás ön-magában véve a versenyjogot sem sérte-né. A Vt. álláspontja szerint ugyanakkor azajánlattétel során, az eredményhirdetéselõtt titokban megkötött tükörszerzõdé-sek a fenti okokkal nem magyarázhatóak,ezért céljuk a gazdasági verseny egyik fon-tos hajtóerejének, a vesztés kockázatánaka csökkentése volt. Ez a magatartás a ver-senytörvény 11. §-ának e) pontjába ütkö-zõen megvalósította a versenytársak kö-zötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos ösz-szejátszás tényállását.

A Vt. a Baucont Rt.-t és a KözépületépítõRt.-t egyaránt 149-149 millió forint bírság-gal sújtotta.

A Fõvárosi Bíróság hatályon kívül he-lyezte6 a GVH ezen határozatát, mivel azérintett piac tekintetében nem értettegyet az abban foglaltakkal, ugyanakkor ajogsértés bizonyítottságát megállapítha-tónak tartotta. Az eljárás jelenleg a Fõvá-rosi Ítélõtábla elõtt van folyamatban aGVH jogorvoslati kérelme folytán.

Bartók Béla út felújítása7

A BKV Rt. Metró Projekt Igazgatóság2002 elsõ negyedévében több közbeszer-zési eljárást írt ki a 4-es metró elõkészíté-sével kapcsolatban.

A Vt. álláspontja szerint a belsõ BartókBéla útra vonatkozó közbeszerzési eljárásajánlati szakaszában induló Strabag Rt. ésEGUT Rt. a verseny korlátozását célzó, il-letve arra alkalmas összehangolt maga-tartást tanúsítottak. Ugyancsak jogelle-nes – a versenytársak közötti versenyezte-téssel kapcsolatos –, összehangolt maga-tartást állapított meg a Vt. a Bocskai cso-

mópont átépítésére kiírt közbeszerzési el-járással összefüggõen a Strabag Rt. és aRING Kkt. terhére.

A határozat indokolása szerint a pályá-zati ajánlatok beadása elõtt fenti vállalko-zások – a versenyhelyzetbõl következõésszerû magatartással szemben – közvet-len kapcsolatot vettek fel a Strabag Rt. ál-tal küldött faxüzenetek formájában, me-lyek alkalmasak voltak a pályázaton indultversenytársak piaci magatartásának befo-lyásolására.

A Versenytanács álláspontja szerint aversenyt megalapozó és meghatározó üz-leti érdek – jogszerû magatartás mellett –azt tételezi fel, hogy a pályázatok egyesszereplõi (a versenytársak) önállóan hatá-rozzák meg piaci magatartásukat. Ez kizárminden olyan – közvetlen vagy közvetett– kapcsolatot, amelynek akár célja, akárhatása folytán befolyásolni kívánja, befo-lyásolja, vagy befolyásolhatja a verseny-társ piaci viselkedését. Mindezen szem-pontokra figyelemmel a Versenytanács aStrabag Rt., valamint az EGUT Rt. és a RINGKkt. fenti magatartását a gazdaságiversenyt korlátozónak és így a verseny-törvénybe ütközõen jogsértõnek találta.Ezért a Versenytanács a Strabag Rt.-velszemben együttesen 137 millió forint, azEGUT Rt.-vel szemben 56 millió forint, aRING Kkt.-vel szemben pedig 52 millióforint versenyfelügyeleti bírságot sza-bott ki.

Autópálya-kartell8

A GVH 2003 februárjában indítottversenyfelügyeleti eljárást annak megál-lapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.által 2002 augusztusában (az M7 balaton-szárszói, az M7-M70 Becsehely–Letenye,és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt,elõminõsítéses közbeszerzés során az in-duló vállalkozások összejátszottak-eajánlataik beadása során. A GVH az eljá-rást késõbb kiterjesztette a 2002. július-ban kiírt, majd eredménytelennek nyilvá-nított ugyanezen szakaszokra vonatkozómeghívásos pályázatra is. A Vt. a felderí-tett tényállás alapján megállapította, acégek elõzetesen felosztották egymásközött melyik pályázó melyik autópályaszakasz kivitelezését szerzi meg, illetve afõvállalkozó melyik vállalkozást fogja al-vállalkozóként bevonni az összesen 59,91kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos

építkezés során. A Vt. szerint az áregyez-tetésben és a piacfelosztásban megnyil-vánuló akarategyezség, az eredményte-lenné nyilvánítás után, a megismételt pá-lyázat során is fennmaradt. A bírság kisza-bása során a Vt. azt mérlegelte, hogy azösszejátszás piactorzító hatása számotte-võ volt, mert abban valamennyi, a kiírófeltételei alapján szóba jöhetõ, jelentõsvállalkozás részt vett, illetve a nem ver-senykörülmények között kialakult áraktöbb évre kiterjedõen befolyásolták amagyarországi autópálya-építéseket. AVt. a korábban ismertetett ügyekhez ha-sonlóan tekintettel volt arra is, hogy a jog-sértés közpénzek felhasználását érin-tette, így annak hatása fokozottan sértet-te a társadalmi érdekeket. A kiszabott bír-ságok az alábbiak szerint alakultak:Strabag Rt. 2 468 000 000 Ft., Betonút Rt.2 212 000 000 Ft., Hídépítõ Rt.1 371 000 000 Ft., Debmut Rt. 496 000 000Ft., Egút 496 000 Ft.

A versenyeztetéssel kapcsolatoskartellek fajtái

A versenyeztetéssel kapcsolatos kartel-lek a legsúlyosabb versenyjogi jogsérté-sek körébe tartoznak. E jogsértések általá-ban a piac felosztására, illetve az árakmeghatározására vonatkoznak és számosországban büntetõjogi szankciók kisza-bását vonják maguk után.

Általában az alábbi típusú versenyezte-téssel kapcsolatos kartelleket különböz-teti meg a nemzetközi szakirodalom:9

Színlelt ajánlat (Cover bidding): A meg-állapodásban részt vevõ vállalkozásokmagasabb ajánlati árat adnak be, mint anyerésre kiválasztott vállalkozás, vagyolyan ajánlatot adnak, mely a kiíró számá-ra elfogadhatatlan (pl. Autópálya ügy)

Ajánlat visszatartás (Bid suppression): Avállalkozások abban állapodnak meg,hogy nem tesznek ajánlatot, vagy vissza-vonják azt annak érdekében, hogy a kivá-lasztott vállalkozás nyerjen.

Ajánlatok körforgása (Bid rotation): Ez aváltozat egy több pályázatra kiterjedõ, ki-finomult rendszert takar, melyben a vál-lalkozások abban egyeznek meg, hogymelyik alkalommal ki lesz a legjobb aján-latot beadó.

Piacfelosztó megállapodások: A verse-nyeztetéssel kapcsolatos piacfelosztó

6 2.K.32084/2004/2-I sz. ítélet7 Vj-138/2002. 8 Vj-27/2003.

9 Ld. pl. http://competition.ic.gc.ca/epic/internet/incb-bc.nsf/en/ct01076e.html

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 27

Elemzések

28

megállapodások során a vállalkozások ab-ban állapodnak meg, hogy meghatáro-zott területeken vagy meghatározott ki-írók esetében nem adnak be ajánlatot.

Megemlítendõ továbbá az ún. kocká-zatcsökkentõ megállapodás, melyben a fe-lek abban állapodnak meg, hogy a nyer-tes meghatározott arányban alvállalkozó-ként alkalmazza a vesztes vállalkozást. Azelvégzendõ munka általában nincsenkonkrétan megjelölve a szerzõdésben,hanem csak a fizetendõ pénzösszeg.

E kockázatcsökkentõ megállapodásokcélja és hatása, hogy csökkentik a verseny-társakra kifejtett versenynyomást. Nyil-vánvaló ugyanis, hogy más ajánlatot teszegy vállalkozás abban az esetben, ha,,vesztés’’ esetén mindent elveszt, minthaa vesztés esetén is részesedik a kiírt mun-ka elvégzésébõl. A versenynyomás csök-kenése egyben az árak emelkedésével jár,hiszen a pályázaton részt vevõk nincsenekarra kényszerítve, hogy a lehetõ legala-csonyabb ajánlatot adják be.

E megállapodás-típussal a Versenyta-nács többek között a Kaposvári egyetemügyben szembesült. A GVH több megálla-podástervezetet talált, melyek ugyan-azon rendelkezéseket tartalmazták, csak afelek neve cserélõdött az egyes pozíciók-ban. A GVH arra a következtetésre jutott,hogy e megállapodások gazdaságilagnem ésszerûek, és egyetlen céljuk a vesz-tés kockázatának csökkentése.

Konzorciális megállapodásokés a közös vállalatok

A kockázatcsökkentõ megállapodásoksok hasonlóságot mutatnak a közös válla-latokkal és a konzorciális megállapodá-sokkal.

Az elõbbi megállapodások titkosak, akiíró számára nem ismertek, és céljuk az,hogy minden félnek jusson egy szelet a,,tortából’’. Ennek megfelelõen e megálla-podások közvetett hatással vannak az ár-ra is, magasabb pályázati árat, vagy a tár-gyalásos eljárásban kisebb árenged-ményt eredményeznek.

Konzorciális megállapodások

A konzorciális megállapodások nyilváno-sak, a kiíró számára is ismertek, és elõsegíthe-tik a verseny fejlõdését azáltal, hogy növelik apályázó vállalkozások számát és hatékony-ság-alapon csökkentik az árakat. A konzor-ciális megállapodások lehetnek versenyelle-nesek, de a csekély jelentõségükre10 tekintet-tel egyedi mentesítésükre lehetõség van.

A vállalkozások mindeddig azonbanjellemzõen nem fordultak a GVH-hozmentesítési kérelemmel - e lehetõségük aTpvt. novemberben hatályba lépõ módo-sítását követõen meg is szûnik. Ennek fel-tehetõleg több oka is volt:

Egyrészrõl a közbeszerzési törvény le-hetõséget ad a közös ajánlat adására. Erendelkezésre való hivatkozás Tpvt.-velvaló összeegyeztethetõségének megmé-rettetésére még csak egy alkalommal11

került sor, és a Vt. nem tartotta elfogadha-tónak azt, azonban e határozat nem ka-pott nagy nyilvánosságot. Megjegyzendõaz is, hogy a közösségi dimenziójú esetek-nél a nemzeti jog adta esetleges ,,véde-lem’’ is hiábavaló lesz a közösségi verseny-jog alkalmazása következtében.

Másrészrõl a vállalkozások lehetnekazon az állásponton, hogy egy ilyen jelle-gû megállapodás nem versenykorlátozó:ez igaz is lehet abban az esetben, ha a fe-lek önállóan nem lennének képesek azadott munka kivitelezésére12.

Harmadrészt, ha a megállapodás ver-senykorlátozó is lenne, hivatkozhatnánaka vállalkozások a csekély jelentõségûmegállapodásokra vonatkozó kivételre.(A csekély jelentõség kapcsán ugyanak-kor figyelemmel kell lenni arra, hogy azérintett piac meghatározása függ attól,hogy a közbeszerzési eljárás mely szaka-szára vonatkozik a megállapodás.)

Könnyen elõfordulhat, hogy a konzor-ciális megállapodások a versenyjogi sza-bályokba ütköznek: pl. amennyibenugyanazon vállalkozások vesznek résztrendszeresen különbözõ konzorciumok-ban, úgy csökkenhet a verseny azáltal,hogy a konzorciumtagok megismerikegymás értékes üzleti titkait. Vegyük pél-dául azt a helyzetet, amikor X, Y, Z, W vál-lalkozások három konzorciumban nyújta-nak be ajánlatot egy pályázatra: XY, YW, ésWZ. Ilyen esetben nyilvánvaló, hogy meg-valósul egy versenykorlátozó hatású in-formációáramlás. E helyzetek könnyen el-kerülhetõek azáltal, hogy kiíró megtiltja ajelentkezõk számára, hogy több konzorci-umban vegyenek részt.

Közös vállalatok

A GVH-nak lehetõsége volt, hogy egyépítõiparral kapcsolatos eljárás során vé-leményt nyilvánítson a közös vállalatok-ról.13 Az elsõ kartellvizsgálatok idejébennyújtottak be a GHV-hoz egy összefonó-dási kérelmet, melynek értelmében négyépítõipari vállalkozás létre kívánt hozniegy közös vállalatot. Mindegyik alapítóvállalkozásnak 25%-os részesedése lettvolna, és a közös vállalat az alapítókévalazonos tevékenységét végzett volna.A Versenytanács arra a következtetésrejutott, hogy e tranzakció nem összefonó-dás, mivel a felek célja nem az alapítóktevékenységeinek és eszközeinek össze-olvasztása volt, hanem a korábbanfüggetlen piaci tevékenységük koordi-nálása. Megjegyezte a Versenytanács,hogy a közös vállalat valószínûsíthetõenolyan megállapodásnak minõsül, mely al-kalmas a verseny korlátozására, vagy aka-dályozására. Ezt támasztották alá az aláb-bi tények:

– a közös vállalat célja a felek piaci ma-gatartásának koordinálása volt,

– a tulajdonosok ugyanazon piacon te-vékenykedtek, mint a közös vállalat,

10 Tpvt. 13. § (1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, hacsekély jelentõségû.(2) Csekély jelentõségû a megállapodás, ha a megállapodástkötõ feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknakaz együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékotnem haladja meg, kivéve, ha aza) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közöttiközvetlen vagy közvetett meghatározására, vagyb) a piac versenytársak által történõ felosztására vonatkozik.11 ,,Gyakori, hogy a közbeszerzési eljárásban több vállalkozáskonzorciumot alkotva közös ajánlattal vesz részt. Erre a Kbt.36.§-a (2) bekezdésének elsõ mondata (több ajánlattevõközösen is tehet ajánlatot) lehetõséget ad a közbeszerzésieljárások során, azonban a Kbt. e rendelkezése önmagábannem eredményezi a Tpvt. hatályának hiányát…. A kartellti-lalom a vállalkozások más jogszabály által megengedettmagatartás-koordinációjától függetlenül érvényesül (vö. aLegfelsõbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Vj-49/1991. számú ügyben hozott Kfv. X. 25.428/1993/10.számú ítéletével). Ennek megfelelõen a Tpvt. 11. §-ának ren-delkezései csak abban az esetben nem alkalmazandók, haegy világos, egyértelmû törvényi rendelkezés a vállalkozá-sok számára egy olyan körülírt, konkrét magatartástanúsítását teszi lehetõvé, amely egyébként a Tpvt. elõírá-saiba ütközne.’’ (Vj-149/2003.)12 Az erre vonatkozó versenytanácsi álláspontvonatkozásában ld. Vj-149/2003.: ,,A Versenytanács szerinta versenyjogi tilalomba ütközhet, ha olyan vállalkozásokhoznak létre objektív gazdasági indokok nélkül konzorciu-mot (a jelen esetben konzorciumnak is minõsülõ együttbiz-tosítási csoportot), amelyek önállóan is képesek lennének asiker esélyével indulni a közbeszerzési eljárásban.’’. Ld.továbbá a Bizottság 88/568/EEC számú döntését(Commission Decision IV.32.437/8-Eurotunnel) 13 Vj-80/2003.

A versenyeztetéssel kapcsolatoskartellek fajtái

– Ajánlat-visszatartás– Színlelt ajánlat– Ajánlatok körforgása– Piacfelosztó megállapodások– Kockázatcsökkentõ megálla-

podás

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 28

Elemzések

29

– a közös vállalat alaptõkéje alacsonyvolt, mely nem zárta ki, hogy a közös válla-lat fõ célja a közös ajánlatok beadásánaklehetõvé tétele volt,

– a közös vállalat irányítói az alapítóvállalkozások vezetõi voltak.

Az érintett piac meghatározása

A GVH szerint az érintett piac meghatá-rozásának célja a közbeszerzési eljárásokesetében azon potenciális és aktuális vál-lalkozások beazonosítása, amelyek a pá-lyázat eredményének befolyásolására ké-pesek. Megjegyzendõ ugyanakkor, hogyamennyiben a megállapodás kõkeménykartellnek14 minõsül, úgy a releváns piac,és a felek piaci részesedése pusztán a bír-ságszámítás szempontjából fontos, hi-szen a ,,csekély jelentõség’’ ezen ügyek-ben nem alkalmazható.

A releváns piac meghatározása számoskörülménytõl függ:

– a közbeszerzés típusa: nyílt, meghí-vásos, vagy tárgyalásos,

– a közbeszerzés érintett szakasza:részvételi vagy ajánlattételi szakasz,

– a pályázati kiírásban szereplõ feltéte-lek.

Néhány alapelv kikristályosodott azérintett piac meghatározása kapcsán aGVH gyakorlatában:

A nyílt15, vagy tárgyalásos pályázat ese-tében elméletileg számtalan vállalkozásnyújthat be ajánlatot, így piaci részesedé-sük alacsony. Ez ugyanakkor csak a rész-vételi szakaszban igaz, mivel az ajánlatté-teli szakaszban a GVH tapasztalata szerintáltalában már csak négy-öt vállalkozásmarad. A meghívásos eljárásban a részt-vevõk száma már az elejétõl kezdve korlá-tozott, miután többnyire csak néhány vál-lalkozás kerül meghívásra. Ez volt a hely-zet pl. a elsõ autópálya tender esetében,ahol négy vállalkozást hívott fel a kiíróajánlattételre.

A pályázat feltételei szintén nagymér-tékben korlátozhatják az ajánlatot beadóvállalkozások számát. A második autópá-lya pályázat esetében kizárólag olyan ma-gyar vállalkozások tehettek ajánlatot,amelyek az elmúlt öt évben az autópályakivitelezésére kiírt közbeszerzés tárgyá-nak megfelelõ, vagy azonos súlyú referen-ciával rendelkeztek. E feltételek eredmé-nyeként az érintett piac szûk volt, pusztánnégy vállalkozás tehetett ajánlatot. Ezentúlmenõen az egyik vállalkozás ,,kettõs’’ajánlatot tett, egyet önállóan, egyet pe-dig egy konzorcium tagjaként, mivel tar-tott attól, hogy nem felel meg a referen-ciakövetelményeknek.

Az érintett piac meghatározása függattól is, hogy az eljárás mely fázisában ke-rült sor a megállapodás megkötésére. Hapl. X és Y vállalkozások közötti megálla-podás, mely szerint a vesztes megkapja amunka 50 %-át, a tender kiírása elõtt köt-tetik meg, úgy az érintett piac fõszabályszerint rendkívül széles, hiszen a pályá-zatra jelentkezni képes vállalkozásokszáma nagy, akár Magyarország terüle-tén kívüli vállalkozások is szóba jöhet-nek. Szûkebb lesz ugyanakkor a piac, haa megállapodást a részvételi jelentkezéshatáridejének lejártát, vagy a részvételiszakasz lezárását követõen az ajánlatiszakaszban kötik meg, ahova csak né-hány vállalkozás jut tovább. Az ajánlatiszakaszban ugyanis már csak azok a vál-lalkozások vannak jelen, melyek megfe-leltek a kiíró által meghatározott köve-telményeknek. A kiíró szempontjábólcsak ezek a vállalkozások vannak az adottpiacon, hiszen az eljárásban nem indult,illetve tovább nem jutott vállalkozásoknem képesek a ,,bentmaradók’’ magatar-tásának befolyásolására. Összegzéskép-pen elmondható tehát, hogy a pályázatiszakasztól függõen alakul a pályázatontörténõ összejátszás versenyre gyako-rolt hatása.

Az érintett piacon aktív vállalkozásokpiaci részesedésének kiszámítása során aGVH az alábbiak szerint járt el: ha a vállal-kozások lényegében azonos erõt képvi-seltek az ajánlatok beadása szempontjá-ból, akkor azonos piaci részesedéssel ren-delkezõnek tekinthetõek. Valamennyivállalkozás piaci részesedése így 1/N , aholN az ajánlatot adók száma.16

A megállapodás vagy az össze-hangolt magatartás bizonyítása

Bár a GVH Kartell csoportja egyre fejlet-tebb eszközökkel kutatja fel a bizonyíté-kokat, általában csak közvetett bizonyíté-kok (e-mailek, naptárbejegyzések, alánem írt megállapodások és tanúvallo-mások) állnak a hatóság rendelkezésére.

A bíróságokra marad annak eldöntése,hogy a GVH megfelelõ mértékben bizo-nyította-e az egyes összejátszásokat. A Fi-umei úti székház ügyében hozott bíróságiítélet alapján elmondható ugyanakkor,hogy a bíróságok megfelelõnek tartják aközvetett bizonyítékokon alapuló bizo-nyítást. A Fõvárosi Bíróság arra az állás-pontra jutott, hogy közvetlen bizonyíté-

14 Kõkemény kartellnek a hazai szakirodalom azonversenykorlátozó megállapodásokat érti, amelyek nyilván-valóan arra a célra irányulnak, hogy a verseny jogellenes kor-látozása révén tisztességtelen haszonhoz jussanak a részesfelek. Tipikusan ebbe a körbe tartozik az árverseny egymásközötti kizárása, a piac egymás közötti felosztása, vagy apályázatokon, közbeszerzéseken való olyan összejátszás,melynek célja a verseny látszatának fenntartása mellett azellenértékként kért díj magasan tartása.15 Megjegyzendõ, hogy az elõminõsítéses nyílt eljárás soránaz elõminõsítés már nagymértékben szûkíti a potenciálisajánlatot tevõk körét.

16 Ld. The World Bank, Washington, D.C. and OECD, Paris, "AFramework for the Design and Implementation ofCompetition Law and Policy", (1998), 17. oldal

Az érintett piac meghatározásakulcskérdéssé vált a Fiumei útiszékház bírósági felülvizsgálatasorán. Ezen ügyben a GVH ellent-mondásosan indokolta, hogy azügyben szereplõ kockázatcsök-kentõ megállapodás piacfelosz-tásra vonatkozik-e vagy nem, ésígy lehetõség van-e a csekély je-lentõségû megállapodásokra vo-natkozó kivétel alkalmazására.

A felek álláspontja szerint azérintett piac a meghatározott vo-lumen (érték) feletti építkezésekmagyarországi piaca, ahol a felekpiaci részesedése jóval 10% alatti,és így a csekély jelentõség miatt amagatartásuk jogszerû.

A Fõvárosi Bíróság lényegébena felek álláspontjával értett egyet.A GVH az Ítélõtáblához fordult azelsõfokú ítélet megváltoztatásaérdekében, arra hivatkozva, hogya kockázatcsökkentõ megállapo-dás a piacfelosztó megállapodá-sok egy fajtája, így nem kerülhetsor a csekély jelentõségû megálla-podásokra vonatkozó kivétel al-kalmazására. Fenntartotta továb-bá a GVH azon álláspontját melyszerint az érintett piac az adottmeghirdetett építési-kivitelezésimunka, így ha a megállapodásnem is kõkemény versenykorláto-zásnak lenne, abban az esetbensem minõsülne csekély jelentõsé-ge folytán kivétel alá esõnek, te-kintettel a felek majd 100%-os pia-ci részesedésre.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 29

Elemzések

30

kok hiányában, a rendelkezésre álló köz-vetett bizonyítékok, így a megállapo-dástervezetek, a beadott ajánlatok, a jog-orvoslat visszavonása, és a felek megálla-podás tervezetben foglaltakkal nagymér-tékben megegyezõ magatartása elegen-dõek voltak a jogsértés megállapításához.A Bíróság vélekedése szerint egy korábbiakarategyezség hiányában nincs ésszerûés indokolható magyarázat arra, hogy apályázatot megnyerõ vállalkozás miértadja fel a jövedelmezõ fõvállalkozói pozí-cióját, és miért vonja be a vesztes feletegyenrangú partnerként a kivitelezésbe,amikor ugyanezen feladat elvégzéséreegyszerû alvállalkozóként is bevonhatná.

A kartellben részt vevõkre kiszabható ,,szankciók’’

Versenyjogi bírság

A Versenytörvény rendelkezései szerinta GVH megállapíthatja a jogsértést, eltilt-hatja a vállalkozást a magatartás továbbifolytatásától, és bírságot szabhat ki, mely-nek legmagasabb összege a határozatmeghozatalát megelõzõ üzleti évben el-ért nettó árbevétel 10%-a lehet.

A büntetõjogi szankciók

A versenytörvény 2005 elsõ félévébenaktuális módosítása kapcsán felmerült an-nak lehetõsége, hogy természetes szemé-lyekkel szemben sor kerülhessen bünte-tõjogi szankció kiszabására a közbeszer-zésekkel kapcsolatos kartellek esetében.Végül a Tpvt. keretein kívül, a Büntetõ tör-vénykönyv módosításával került sor bizo-nyos kartellek ,,kriminalizációjára’’.17

A Büntetõ törvénykönyv új 296/B §-ának szövege

,,Versenyt korlátozó megállapodás köz-beszerzési és koncessziós eljárásban’’

296/B. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás,illetve a koncesszióköteles tevékenységrevonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörû pá-lyázat eredményének befolyásolása érde-kében az árak (díjak), illetõleg egyéb szer-zõdési feltételek rögzítésére, illetve a piacfelosztására irányuló megállapodást köt,vagy más összehangolt magatartást tanú-sít, és ezzel a versenyt korlátozza, bûntet-tet követ el, és öt évig terjedõ szabadság-vesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõaz is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve akoncesszióköteles tevékenységre vonat-kozóan kiírt nyílt vagy zártkörû pályázateredményének befolyásolása érdekébena vállalkozások társadalmi szervezete, aköztestület, az egyesülés és más hasonlószervezet olyan döntésének a meghoza-talában vesz részt, amely a versenyt korlá-tozza.

(3) A büntetés vétség miatt két évig ter-jedõ szabadságvesztés, közérdekû mun-ka vagy pénzbüntetés, ha az (1) és (2) be-kezdésben meghatározott cselekménytjelentõs értéket meg nem haladó közbe-szerzési értékre követik el.

(4) Nem büntethetõ az (1)-(3) bekezdés-ben meghatározott bûncselekmény elkö-vetõje, ha a cselekményt, mielõtt az a ha-tóság tudomására jutott volna, a hatóság-nak bejelenti, és az elkövetés körülménye-it feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagypénzügyi felügyeletet ellátó szerveket ésa közbeszerzésekkel kapcsolatos jogor-voslati eljárást lefolytató szervet is értenikell."

A GVH álláspontja a ,,kriminalizáció’’kapcsán mindvégig egyértelmû volt: abüntetõjogi szankciók növelhetik a kar-tellek elleni harc hatékonyságát, azonbana jogalkotónak biztosítania kell, hogy abüntetõeljárások ne akadályozzák aversenyfelügyeleti eljárást, és ne tegyékmûködésképtelenné az engedékenységipolitikát.18

Közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogkövetkezmények

A közbeszerzési kartellekben résztvevõvállalkozások a büntetõjogi és versenyjo-gi következményeken túlmenõen másjogkövetkezményekkel is szembesülhet-nek.. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. éviCXXIX. törvény 61. §-a szerint az ajánlat-kérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja,hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevõvagy a közbeszerzés értékének tíz százalé-kát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozó, aki a Versenytörvény11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kap-csolatban - öt évnél nem régebben meg-hozott - jogerõs és végrehajthatóversenyfelügyeleti határozatban vagy aversenyfelügyeleti határozat bírósági fe-lülvizsgálata esetén a bíróság jogerõs ésvégrehajtható határozatában megállapí-tott jogszabálysértést követett el; illetõ-leg ha az ajánlattevõ ilyen jogszabálysér-tését más versenyhatóság vagy bíróság -öt évnél nem régebben - jogerõsen meg-állapította.

Az ajánlattevõ kizárása pusztán lehetõ-ség, és nem kötelezettség, ugyanakkor agyakorlat azt mutatja, hogy e rendelkezésaz egyik legnagyobb akadálya az engedé-kenységi kérelmek elõterjesztésének, mi-vel az esetleges 5 évre történõ eltiltás aközbeszerzésektõl jóval nagyobb vissza-tartó erõvel bír, mint a versenyfelügyeletibírság.

Kiegészítette a közbeszerzési törvénye rendelkezését a versenytörvény módo-sításáról szóló 2005. LXVIII. törvény19. Emódosításnak megfelelõen a Tpvt. 11. §-ába, vagy az Európai Közösségeket létre-hozó szerzõdés 81. cikkébe ütközõ ma-gatartás is a potenciális kizárás indoka le-het. Szûkítõ feltétel lett ugyanakkor,hogy csak azon vállalkozások esetébenérvényesül e rendelkezés, melyekre bír-ságot is kiszabtak.

19 2005. évi LXVIII. törvény 63. § (1) 2005. november 1-jén aközbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. §-a(1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:[Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy azeljárásban nem lehet ajánlattevõ vagy a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozó, illetõleg a d)-e) pont tekintetében alvál-lalkozó, aki],,b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozástilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy azEurópai Közösséget létrehozó szerzõdés 81. cikke szerinti -öt évnél nem régebben meghozott - jogerõs és végreha-jtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelü-gyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróságjogerõs és végrehajtható határozatában megállapított ésbírsággal sújtott jogszabálysértést

17 Ld. a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényés más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény14. §-át. A hatálybalépés idõpontja 2005. szeptember 1-je.

18 Ezen politika lényege, hogy a jogsértõ megállapodásbanrészes vállalkozás, ha felhagy a jogsértéssel és azt a hatóságelõtt feltárja, mentesül a kifizetendõ bírság alól, mellyelszembesülnie kellene, ha megállapodását egy másik részesfél jelentené be a hatóságnak, vagy ha az magától jönne ráarra, hogy az adott piacon ilyen jogsértõ magatartás zajlik.Ld. a GVH elnökének és a GVH Versenytanácsa elnökének3/2003. számú együttes közleménye a kartellek feltárásátsegítõ engedékenységi politika alkalmazásáról.

A kartellben részt vevõkre ki-szabható ,,szankció’’

– versenyjogi bírság, – büntetõjogi szankció: sza-

badságvesztés, közérdekûmunka, vagy pénzbírság,

– közbeszerzési szankció: kizá-rás,

– kártérítés.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 30

Elemzések

31

A 2005. évi LXVIII. törvény (a to-vábbiakban: Mtv.) 2005. novem-ber 1-jei hatállyal több új rendel-kezést iktatott be a tisztességtelenpiaci magatartás és a versenykor-látozás tilalmáról szóló 1996. éviLVII. törvénybe (a továbbiakban:Tpvt.). A változások érintették azeljárási jogi rendelkezéseket, azösszefonódások ellenõrzéséhezkapcsolódó rendelkezéseket, azengedélykérési kötelezettség aláesõ tranzakciók körét és az össze-fonódás elbírálásának szempont-rendszerét is. Bevezetésre kerültegy új fogalom, a vállalkozás-cso-port is.

A vállalkozás-csoport fogalma

A bevezetés indokoltsága

A mai gazdaságot világszerte rendkívülösszetett tulajdonosi-irányítási struktúrákjellemzik. A végsõ tulajdonos(ok) üzem-gazdasági, adózási megfontolások, illetvea tulajdonukban levõ vállalkozásbirodal-mak országhatárokon átnyúló jellege kö-vetkeztében általában többlépcsõs irá-nyítási struktúrákat alakítanak ki. A lehet-séges irányítási struktúrák alapvetõen ab-ban térnek el egymástól, hogy az irányításazonos vállalkozáson belül (gyáregysé-gek között), vagy egymást irányító, de kü-lönbözõ vállalkozások (leányvállalatokközött) történik. A piaci verseny szem-pontjából ugyanakkor gyakorlatilag kö-zömbös, hogy a tulajdonos az általa irá-nyított vállalkozás valamely tevékenysé-gét gyáregységi vagy leányvállalati for-mában végezteti.

Az elõzõekre tekintettel az Európai Bi-zottság versenyjogi gyakorlatában többolyan döntés is született, mely szerint a,,vállalkozás’’ fogalma alatt egy olyan gaz-dasági egységet kell érteni, amely többtermészetes és jogi személybõl tevõdhetössze. Azt is rögzítette az Európai Bizott-ság, hogy az EGK-t létrehozó Szerzõdés81. cikke nem alkalmazható, ha a megálla-podás, döntés vagy összehangolt maga-tartás egy anya- és leányvállalkozásból ál-ló csoporthoz tartozó vállalkozások kö-zött valósul meg, és e vállalkozások gaz-dasági egységet alkotnak, amelyen belüla leányvállalkozás nem rendelkezik valódiszabadsággal piaci magatartásának meg-határozására, azonban ezen egység piaciviselkedése a Szerzõdés 82. cikke alatt ér-tékelhetõ lehet.

A Tpvt. a vállalkozás fogalma alatt az1. § alapján egyetlen jogi vagy természe-tes személyt ért. Ez azonban nem jelentiazt, hogy a konkrét helyzeteket a magyarversenyjogi gyakorlat ne az elõzõekbenfoglalt elvek mentén vizsgálta volna ed-dig. A különbség ,,csak’’ annyi, hogy -szemben az EK versenyjogával - a Tpvt.meghatározza ezen értékelés törvényi ke-reteit a 15. § szerinti nem független vállal-kozás fogalom bevezetésével, és annakrögzítésével, hogy az ilyen vállalkozásokközötti megállapodás nem esik a (Szerzõ-dés 81. cikkének megfelelõ) 11. § alá. Aversenyfelügyeleti gyakorlat (elsõként: aVj-63/1997. sz. ügyben hozott határozat-ban) azt is egyértelmûvé tette, hogy a nemfüggetlen vállalkozások közösen megva-lósított egyoldalú piaci magatartása -mint esetleges közös erõfölénnyel valóvisszaélés - a Tpvt. 21. § alá vonható, melytörvényhely megfelel a Szerzõdés 82. cik-kének. Az összefonódások esetében pe-dig a Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerinti köz-vetlen résztvevõ és az ahhoz a (3) bekez-dés szerint kapcsolódó közvetett résztve-võk által alkotott vállalkozáskör tartalmi-lag megegyezik azzal, amit egyébként a,,gazdasági egység’’ fogalma takar.

A Tpvt. szerinti független – nem függet-len vállalkozáson alapuló magyar ver-senyjogi gyakorlat teljesen azonos ered-

ményre vezet, mint az EK-gyakorlat. Elté-rés csak akkor lehet, ha két egymással irá-nyítási (anya-leány) kapcsolatban álló (aTpvt. szerinti egymástól nem független)vállalkozást a nem egyértelmûen szabá-lyozott EK-gyakorlat nem tekint egy gaz-dasági egységnek azért, mert a leányvál-lalkozás valódi szabadsággal rendelkezik(más megközelítésben: az anyavállalko-zás nem él irányítási jogával). Ez az eltérésazonban inkább megõrzendõ elõnyénektekinthetõ a magyar szabályozásnak,semmint hátrányának, figyelembe véveazt is, hogy az utóbbi évek EK-gyakorlatá-ban nem tapasztalható a gazdasági egy-ség elõzõek szerinti leszûkítõ értelmezé-se. Ezért nem volt indokolt a független –nem független vállalkozás terminológiafelváltása a gazdasági egység fogalmával.A Tpvt. szerinti vállalkozás kifejezés semlett volna helyettesíthetõ a gazdaságiegység fogalommal, mert a Tpvt.-nektöbb olyan rendelkezése is van, ahol kife-jezetten a jelenlegi tartalommal indokoltfenntartani a vállalkozás kifejezést.

Célszerû volt ugyanakkor egy, a ,,gaz-dasági egység’’-nek megfelelõ fogalmatbevezetni a (független-nem független)vállalkozás mellett, mert annak révén aTpvt-ben szereplõ egyes szabályokat - ajelenlegi nehezen értelmezhetõ formahelyett - az EK-rendelethez hasonló, egy-szerûbb módon lehetett megfogalmazni.Az új terminológia kialakításakor arra is te-kintettel kellett lenni, hogy az a lehetõségszerinti legkisebb mértékben térjen el aTpvt-ben jelenleg használt fogalomrend-szertõl, illetve a lehetõ legkisebb változta-tásokat igényelje a Tpvt. jelenlegi szerke-zetében. A tapasztalatok szerint ugyanisaz mindig zavart okoz a jogalkalmazás-ban, ha ugyanazon fogalom mellé utóbbmás tartalom társul. Ennek a követel-ménynek is megfelelõ fogalom volt a Gaz-dasági Versenyhivatal elnöke és a Ver-senytanács elnöke által kiadott 1/2003.számú Közleményben is használt ,,vállal-kozás-csoport’’, ami valamely vállalkozásés az ahhoz, a közvetett résztvevõkre vo-natkozó szabályok szerint kapcsolódó vál-lalkozások együttesét jelenti.

Bodócsi András:

Változások az összefonódásokellenõrzésének szabályozásában

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 31

Elemzések

32

Az új szabályozás

Az elõzõekkel összhangban az Mtv. 1. §által beiktatott új 15. § (2) bekezdés – gya-korlatilag azonosan a Tpvt. korábbi, a köz-vetett résztvevõk körét meghatározó 26. §(3) bekezdésével – az alábbiak szerint hatá-rozza meg a vállalkozás-csoport fogalmát:

,,15. § (2) Egy vállalkozás-csoportba tarto-zik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal

a) amelyeket a 23. § (2) vagy (3) be-kezdésében foglaltak szerint önállóan irá-nyít;

b) amelyek az a) pont szerint irányítják;c) amelyeket a b) pont szerinti vállalko-

zás az a) pont szerint irányít;d) amelyeket az a)–c) pont szerinti vál-

lalkozások és a vállalkozás közül kettõvagy több közösen irányít.’’

A meghatározással kapcsolatosan lé-nyeges, hogy az a) pont [és azon keresztüla b) és a c) pont is] a Tpvt. 23. § (2) bekez-dés szerinti közvetlen irányítás mellett a(3) bekezdés szerinti közvetett irányításrais hivatkozik. Ez azt jelenti, hogy az irányí-tási lánc valamely pontján elhelyezkedõvállalkozás valamennyi, a lánc alatta lévõpontján elhelyezkedõ vállalkozást irányít-ja (az eggyel alatta levõt közvetlenül, atöbbit közvetve), vagyis azok vele egy vál-lalkozás-csoportba tartoznak.

A meghatározás szükségszerû sajátos-sága, hogy nem egy irányban (felülrõl-le-felé vagy alulról-felfelé) építi fel a vállalko-zás-csoportot, hanem két irányban, abbóla vállalkozásból kiindulva, amely aversenyfelügyeleti eljárás látókörébe ke-rült (pl. irányítást megszerzõ vállalkozás,irányítás alá kerülõ vállalkozás).

A vállalkozás-csoport tagjainak elõzõekszerinti meghatározását az 1. ábra szem-lélteti. Az ábrán a közvetlen egyedüli irá-nyítást az ,,50%’’-nál nagyobb szavazatijog [Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pont] jelzi,azonban értelemszerûen a Tpvt. 23. §(2) bekezdés b)–d) pontjai szerinti irányí-tási módok is a vállalkozás-csoport tagjá-vá teszik a vállalkozás(oka)t.

A 15.§ (2) bekezdése alapján az 1. ábránfeltüntetett további vállalkozások az aláb-biak szerint minõsülnek a ,,V’’ vállalkozás-hoz kapcsolódó vállalkozás-csoport tag-jainak.

– az a) pont alapján a ,,V’’ által közvetle-nül (L1) és közvetetten (L11, L111, L112)irányított vállalkozások;

– a b) pont alapján a ,,V’’-t közvetlenül(A) és közvetetten (B és C) irányító vállal-kozások;

– a c) pont alapján= a ,,V’’-t közvetlenül irányító ,,A’’ által

közvetlenül (A1) és közvetetten(A11) irányított vállalkozások;

= a ,,V’’-t közvetetten irányító ,,C’’ ál-tal közvetlenül (C1) és közvetetten(C11) irányított vállalkozások;

– a d) pont alapján a ,,V’’ és L1 által közö-sen irányított L2 és az L111 és L112 általközösen irányított M.

A d) pont szerinti (egy vállalkozás-csoporthoz tartozó) vállalkozások általmegvalósított közös irányítás sajátossá-ga, hogy ahhoz elegendõ ezen vállalkozá-sok együttesen 50% + 1 szavazatot bizto-sító részesedése. Az egy vállalkozás-cso-portba tartozó vállalkozások esetébenugyanis az azonos végsõ irányítóra tekin-tettel biztosított az együttszavazás lehe-tõsége.

Az új szabályozás lényeges – és a Tpvt.eddigi 23. § (3) bekezdése szerinti közve-tett résztvevõ meghatározáshoz képestegyetlen tartalmi eltérést jelentõ – eleme,hogy egy vállalkozás-csoport tagja(i) ésegy másik vállalkozás-csoport tagjai általközösen irányított vállalkozás (ami fõsza-bályként a két vállalkozás-csoport 50-50százalékos szavazati jogát feltételezi) nemtartozik egyik vállalkozás-csoportba sem.Az ily módon közösen irányított vállalko-zás és az általa közvetlenül vagy közvetveirányított vállalkozások külön vállalkozás-csoportot alkotnak. Abban a speciálisesetben, ha ugyanaz a két vállalkozás (cso-port) két vagy több vállalkozást irányít kö-zösen, akkor a Tpvt. új 15. § (2) bekezdésealapján ezek is külön-külön vállalkozás-csoportot alkotnak. Mindezt a 2. ábraszemlélteti.

A ,,V’’ vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozás-csoport

1. ábra

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 32

Elemzések

33

A vállalkozás-csoport és a függetlenség

Az Mtv. 1. § által beiktatott új 15. § (1)bekezdés az alábbiakat rögzíti:

,,15. § (1) Nem függetlenek az egy vál-lalkozás-csoportba tartozó vállalkozások,valamint azok a vállalkozások, amelyeketugyanazok a vállalkozások közösen irányí-tanak."

Az új 15. § (1) bekezdés azon rendelke-zése, mely szerint az egy vállalkozás-cso-portba tartozó vállalkozások nem függet-lennek minõsülnek, csak formálisan tér ela korábbi szabályozástól, mely közvetle-nül (a vállalkozás-csoport fogalom közbe-iktatása nélkül) az irányítási kapcsolatraalapította a függetlenségét.

A közös irányítás esetében az új szabá-lyozás szintén nem tér el az eddigi szabá-lyozás versenyfelügyeleti gyakorlatbankialakított értelmezésétõl (Vj-158/2002.).Egyértelmûvé teszi azonban, hogy:

– az ugyanazon közös irányítók által irá-nyított vállalkozások egymástól nem füg-getlenek (és így a köztük létrejött ,,ver-senyt korlátozó megállapodások’’ nem til-tottak; illetve a köztük létrejött ,,összefo-nódás jellegû’’ tranzakciók nem minõsül-nek összefonódásnak);

– a közös irányítók az általuk irányítottvállalkozásoktól függetlennek minõsül-nek (és így a közös irányítók számánakcsökkenése összefonódásnak minõsül).

Az engedélykérésikötelezettséghez kapcsolódó

szabályváltozások

Az engedélykérési kötelezettségetérintõ szabályváltozások közös tartalma,hogy - csökkentve a vállalkozások admi-nisztratív terheit - szûkítik az engedélye-zés alá esõ tranzakciók körét.

Egyértelmûen ilyen hatása van annak,hogy az engedélykérés feltételét megje-lenítõ egyik küszöbszám (az összefonó-dásban részt vevõ vállalkozások együttesnettó árbevétele) az eddig 10 milliárd fo-rintról 15 milliárd forintra emelkedik.Ugyanebbe az irányba mutat az is, hogy ahitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokesetében a jövõben a kamat- és egyéb be-vételek összegét kell figyelembe venni, azugyanis a tapasztalatok szerint jellemzõ-en alacsonyabb, mint a nettó árbevételhelyett eddig figyelembe veendõ mutató,a mérlegfõösszeg 10 százaléka. Ez utóbbiváltoztatás egyben megteremtette azösszhangot az EK összefonódási rendelet*(a továbbiakban: EK rendelet) 5. cikk (3)bekezdés a) pontjában a hitelintézetekreés más pénzintézetekre elõírt mutató-számmal.

*139/2004/EK rendelet.

Szintén az EK versenyjoggal való har-monizációt szolgálják

– az 500 milliós szabály;– a kétéves összevásárlási szabály; vala-

mint– a közösen irányított vállalkozások for-

galmának megosztásatekintetében történt változások.

Az 500 millió forintos szabály

Az eddigi szabályozás szerint a 10 (a jö-võben 15) milliárd forintos küszöbértéktúllépése esetén sem kellett engedélytkérni, ha az irányítás alá kerülõ, illetve abeolvadó vállalkozás-csoport (vállalko-zásrész) nettó árbevétele nem érte el az500 millió forintot. A szabály azon a meg-fontoláson alapult, hogy a piaci méretegy viszonylag csekély mértékû növe-kedése nem valószínû, hogy alapot ad-hat versenyaggályokra. Ez a megközelí-tés azonban arra (az eddigi szabályo-zással nem lefedett) esetre is igaz, ha azirányítást megszerzõ, illetve befogadóvállalkozás-csoport nettó árbevétele ma-rad 500 millió forint alatt. Ezért az Mtv.6. §-ával beiktatott új 24. § (1) bekezdésszerint csak akkor kell engedélyt kérni, haaz összefonódásban részt vevõ vállalko-zás-csoportok közül (függetlenül attól,hogy azok milyen szerepet töltenek be azösszefonódásban) legalább kettõnek500 millió forint felett van a nettó árbevé-tele.

Az új szabályozás (mely egyébkéntösszhangban van az EK rendelettel) érte-lemszerûen szintén szûkíti az engedély-kérési kötelezettség alá esõ összefonódá-sok körét. Igy például a jövõben nem kellmár engedélyt kérni az olyan összefonó-dáshoz, amikor egy, a magyar piacon nemjelenlévõ (így értelemszerûen 500 millióforint alatti magyarországi nettó árbevé-tellel rendelkezõ) vállalkozás szerez irá-nyítást egy 15 milliárd forint feletti magyarvállalkozás-csoport felett.

A kétéves összevásárlás

Az 500 millió forintos szabály esetébenaz eddigi rendelkezések szerint - kivételalóli kivételként - engedélyt kellett kérni,ha a vállalkozás-csoport ugyan 500 millióforint alatti vállalkozással valósított megösszefonódást, de azzal együtt az adottösszefonódást megelõzõ kétéves idõ-

A közösen irányított vállalkozás-csoportok

2. ábra

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 33

Elemzések

34

szakban 500 millió forintot meghaladóösszefonódást hajtott végre. Ez a szabályszélesebb körben teremt engedélykérésikötelezettséget, mint az EK-rendelet. An-nak 5. cikk (2) bekezdése szerint ugyaniskizárólag az azonos vállalkozás-csoportokközötti két éven belüli, még nem engedé-lyezett ügyleteket kell összevonni. A Bi-zottság által kiadott 98/C66/04. számúközlemény 32. pontja egyértelmûen rög-zíti azt is, hogy az EK-rendeletben a ,,két-éves összevásárlás’’ szabályozásánakfunkciója annak megakadályozása, hogya vállalkozások a megcélzott tranzakcióktöbb lépésben történõ végrehajtásával el-kerüljék az összefonódás-ellenõrzést. Eh-hez nyilvánvalóan elégséges a szabálynakaz azonos eladó és vevõ közötti ügyletek-re történõ kiterjesztése.

Már a 2001. évi törvénymódosításkor isfelmerült az EK-szabály átvételének lehe-tõsége, de (alapvetõen az akkor még fo-lyó kábeltelevíziós hálózat felvásárláskontrollálási lehetõségének fenntartásaérdekében) arra nem került sor. A kábelte-levíziós hálózatok felvásárlása mára gya-korlatilag befejezõdött, így az már nem in-dokolja a jelenlegi szabályozás fenntartá-sát. Természetesen nem zárható ki, hogya jövõben más területeken is kialakulhat akábeltelevíziós hálózatokhoz hasonlóhelyzet. Nem látszott azonban célszerû-nek egy-egy szakma esetleges sajátos ver-senyproblémájának kezelhetõsége érde-kében egy, a gazdaság egészét tekintveszükségtelen (és így felesleges eljárásokateredményezõ) és az EK-rendelettel is el-lentétes szabályt fenntartani. Abban azesetben ugyanis, ha egyes piacokon azszükséges, mód van ágazati jogsza-bályokkal (mint például jelenleg a média-törvényben) speciális összevásárlási sza-bályokat elõírni.

Mindezek alapján az Mtv. 6. § az EK-ren-deletnek megfelelõ szabályt iktatta be aTpvt. 24. § (2) bekezdéseként. Az új ren-delkezés az ,,engedélyezési kötelezettségalá nem esett’’ szövegrész beiktatásávalegyben megszüntette a korábbi szabályo-zásnak azt a – nem szándékolt – elemét is,hogy a két éven belüli engedélykérési kö-telezettség alá esett (és így egyszer márelbírált) összefonódásokat is figyelembekellett venni.

A 24. § (2) bekezdés szerinti rendelke-zés gyakorlati alkalmazását az alábbi pél-da szemlélteti.

,,A’’ vállalkozás-csoport, amelynek net-tó árbevétele 15 milliárd forint, az alábbitáblázat szerinti összefonódásokat terve-zi végrehajtani.

– A 2006. február 1-jei összefonódáshozengedélyt kell kérni, mert a két vállalko-zás-csoport együttes nettó árbevételemeghaladja a 15 milliárd forintot és mind-kettõé az 500 millió forintot.

– A 2007. április 1-jei összefonódáshoznem kell engedélyt kérni, mert a ,,B’’ vál-lalkozás-csoporttól megszerzett vállalko-zás-csoport nettó árbevétele 500 millióforint alatt van, és a szintén ,,B’’ vállalko-zás-csoportba tartozó vállalkozás-cso-porttal két éven belül (2006. február 1-jén)megvalósított összefonódáshoz enge-délyt kellett kérni.

– A 2007. április 31-i összefonódáshoznem kell engedélyt kérni, mert a ,,C’’ vál-lalkozás-csoporttól megszerzett vállalko-zás-csoport nettó árbevétele 500 millióforint alatt van, és ,,C’’ vállalkozás-csoport-ba tartozó vállalkozás-csoporttal az ,,A’’vállalkozás-csoport a megelõzõ két évbennem valósított meg összefonódást.

– A 2008. március 1-jei összefonódás-hoz engedélyt kell kérni, mert azzal együtta 2008. március 1-jét megelõzõ két évesidõszakban (2006. március 1. után) az ,,A’’vállalkozás-csoport a ,,B’’ vállalkozás-cso-portba tartozó vállalkozás-csoporttal 250+ 350 = 600 millió forint nettó árbevételösszegû nem engedélyköteles összefonó-dást valósított meg.

– A 2008. június 15-i összefonódáshozengedélyt kell kérni, mert a ,,B’’ vállalko-zás-csoporthoz tartozó vállalkozás-cso-porttal a megelõzõ két éves idõszakban(2007. április 1-jén) megvalósított nemengedélyköteles összefonódás nettó ár-bevételével együtt az adott összefonódásnettó árbevétele több mint 500 millió fo-rint (250+350=550).

– A 2010. július 1-jei összefonódáshoznem kell engedélyt kérni, mert az aztmegelõzõ kétéves idõszakban (2008. jú-lius 1-jét követõen) ,,A’’ vállalkozás-cso-port nem hajtott végre összefonódást.

Közösen irányított vállalkozásnettó árbevétele

Miként arról az elõzõekben már szóvolt, az új szabályozás élesen elkülönítiegymástól az azonos vállalkozás-csoport-ba tartozó vállalkozások által közösen irá-nyított vállalkozásokat [Tpvt. 15. § (2) be-kezdés d) pont] azoktól a vállalkozásoktól,amelyeket különbözõ vállalkozás-cso-portba tartozó vállalkozások irányítanakközösen.

Ez a különbségtétel érvényesül az ösz-szefonódással érintett vállalkozás-cso-portok nettó árbevételének meghatáro-zásakor is: az összefonódással érintett vál-lalkozás-csoport tagjai és más vállalkozá-sok által közösen irányított vállalkozásnettó árbevételét ugyan figyelembe kellvenni a küszöbszámok szempontjából[Mtv. 6. §-ával beiktatott 24. § (1) bekez-dés], azonban csak olyan arányban, ami-lyenben az adott vállalkozás-csoport a kö-zös irányításban részt vesz. Ezt rögzíti azMtv. 8. §-ával beiktatott 27. § (5) bekezdés,mely szerint:

,,A közösen irányított vállalkozás nettóárbevételét egyenlõ arányban kell meg-osztani az azt irányító vállalkozások közöttoly módon, hogy az azonos vállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozásokat az irá-nyítási arány számítása szempontjábólegynek kell tekinteni.’’

,,A’’ vállalkozás-csoport összefonódási lépései

* Beolvadó, és irányítás alá kerülõ, összeolvadásban részt vevõ vállalkozás-csoport, vállalkozásrész.

Az irányítását elvesztõ vállalkozás-csoport

A megszerzésidõpontja

A megszerzett vállalkozás (-csoport)* nettó árbevétele

a megszerzést megelõzõ évben(millió Ft)

B 2006. február 1. 700

B 2007. április 1. 250

C 2007. április 31. 400

B 2008. március 1. 350

B 2008. június 15. 300

B 2010. július 1. 300

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 34

Elemzések

35

Magyarország versenyképessége,felzárkózása szempontjából nagyjelentõsége van annak, hogy azegyre jelentõsebb részarányt kép-viselõ szakmai szolgáltatási piacokmilyen szabályok alapján mûköd-nek, illetve az állam milyen haté-konyságot ösztönzõ szabályozásimegoldásokat alkalmaz.

Bevezetés

Az ún. szellemi szabadfoglalkozásokbölcsészeti vagy tudományos szakképesí-téshez kötött szakmák. A szabadfoglalko-zású (jogi, egészségügyi, mûszaki, szám-viteli) szolgáltatók fontos szerepet tölte-nek be a gazdasági versenyképességben,a társadalom számára értékes közjavakatállítanak elõ, s közvetlen hatást gyakorol-nak a fogyasztókra.

Ezt az ágazatot az állam széles körû sza-bályozás alanyává teszi, közvetlen, államistátusz szabályok megállapításával, vagya szabályozási hatáskörök átruházásával,a szakmai szervezetek önszabályozásánkeresztül. E szabályok határozzák meg afoglalkozásgyakorlók számára az általukkizárólagosan végezhetõ tevékenységiköröket, az alkalmazható szolgáltatási dí-jakat, a szolgáltató vállalkozások szerve-zeti formáját, vagy a szolgáltatók maga-tartási szabályait.

A szakmai szabályozásokáltal biztosított alapértékek

Mivel az említett szakmai szolgáltatá-sok a társadalom szempontjából speciálisértéket képzõ közjavakat állítanak elõ, ígytársadalmi elvárás, közérdek indokolja,hogy az állam megfelelõ szabályozásokonkeresztül biztosítsa azok magas színvona-lát, s védje a fogyasztókat a szakmai hibák-kal szemben. Ezek közé tartozik például afüggetlen jogi tanácsadás az igazságszol-gáltatásban, a mindenki számára biztosí-

tott jogbiztonság a közjegyzõi szolgálta-tások kapcsán, a jó minõségû városi kör-nyezet kialakítása vagy az elérhetõ árúegészségügyi szolgáltatások.

A szakmai szabályozások alapvetõ fel-adata a közjavakhoz kapcsolódó közérdekleghatékonyabb védelme, így a magasminõségû, megfelelõ szakmai hozzáérté-sû, elérhetõ árú szolgáltatás, valamint afogyasztók bizalmának biztosítása. Aszakmai szabályozások azonban csak ak-kor képesek és alkalmasak ezek hatékonyvédelmére, ha a hozzájuk kapcsolódó köz-érdek pontosan meghatározható.

Szabályozásuk emellett a szakmai szol-gáltatások piacán fennálló versenybõleredõ problémák, ún. piaci kudarcok ke-zelése, kiküszöbölése miatt is szükséges.

Az egyes szakmai szolgáltatások bizalmijellegébõl eredõen figyelhetõ meg a szol-gáltató és a fogyasztó között fennálló ma-gas információs aszimmetria problémája.

Az önszabályozásversenyjogilag elismert elõnyei

Az önszabályozás állami szabályozás-hoz viszonyított elõnye, hogy a tagok szá-mára konkrét, közérthetõ szakmaspeci-fikus viselkedési szabályokat tartalmaz,szélesebb körû, jogi normákon túlmutató,társadalmi elvárásokat is leképezõ maga-tartási szabályokkal, a tagok piaci tevé-kenységének olcsóbb, hatékonyabb ellen-õrzését lehetõvé téve. Ezek a szabályok ru-galmasabbak, gyorsabb korrekcióra képe-sek a jogszabályokhoz képest, hiszen azadott piaci igényeket a szakma gyakorlóihamarabb felismerik, s alkalmazkodnakhozzá. A jól mûködõ önszabályozás végüla fogyasztók számára megbízható infor-mációkat ad, elõsegítve a fogyasztói dön-tések megalapozottságát, javítva és átlát-hatóbbá téve a verseny körülményeit.

Az önszabályozáslehetséges veszélyei

Az önszabályozás ugyanakkor termé-szeténél fogva magában hordozza a ver-

senykorlátozás lehetõségét, amikor az ön-szabályozó szervezet léte, valamint a rávonatkozó státusz szabályok tartalma ne-hezítik meg a piacralépést, vagy az önsza-bályozásba versenykorlátozó célú vagyhatású elemek épülnek be, illetve a szabá-lyok eseti alkalmazásának módja (egyedidöntések) korlátozza vagy torzítja a ver-senyt, esetleg az önszabályozó szervezetmûködése teremt alkalmat versenykorlá-tozó megállapodások szervezésére.

Versenykorlátozó önszabályozások

A szakmai szervezetek ugyanakkorgyakran meghaladva az állami felhatal-mazás kereteit, olyan önszabályozásokatalkotnak, amelyekben a vállalt önkorláto-zások különbözõ mértékben versenykor-látozó hatásúak lehetnek, így pl.:

– az etikai szabályzat alapján vállalt ár-verseny-korlátozást eredményezõ ren-delkezések, pl. ár-aláajánlás megtiltása;

– az árrögzítés különbözõ fokozatai:irányárak, minimálárak kamarai szabályo-zása; az ajánlott áraktól való eltérés szank-cionálása, a tranzakciós árakról való tájé-koztatási kötelezettség elõírása stb.

– magatartási szabályként az aktív ve-võtoborzástól való tartózkodás elõírásaáltalában, vagy bizonyos területeken;

– ,,mûködési’’ terület meghatározása,a területen kívüli vevõkre vonatkozó aktívajánlkozási, vagy kiszolgálási tilalmak;

– különbözõ mélységû reklámtilal-mak;

– az alkalmazottak versenytárssá válá-sát nehezítõ szabályok;

– sajátos továbbképzési, vizsgázásielõírások;

– tevékenységi forma meghatározása,szakmák közötti együttmûködés korláto-zása, összeférhetetlenség.

A Gazdasági Versenyhivataltevékenysége

A szakmai szabályozások fentiekbenbemutatott sajátosságai miatt a Gazdasá-gi Versenyhivatal, 2004-2005-ös célkitû-

Nagy Krisztina:

A szellemi szabadfoglalkozásúakés a versenyjog

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 35

Elemzések

36

zéseivel összhangban, kétoldalú megbe-széléseket folytatott az egyes kamaraiképviselõkkel a szabályozások versenyjo-gi elvekkel való összeegyeztetésérõl, va-lamint az esetleges versenykorlátozásokkiiktatásának lehetõségérõl, azokban azesetekben pedig, ahol ez indokoltnak mu-tatkozott, versenyfelügyeleti eljárásokatindított.

Mind az Európai Bizottság, mind a nem-zeti versenyhatóságok célkitûzéseugyanis az, hogy az esetleges versenykor-látozások alkalmazását felszámolják, illet-ve megvizsgálják azt, hogy ezek alkalma-zása nélkülözhetetlen-e a közérdek érvé-nyesítéséhez. Ennek megfelelõen, a ko-rábban már sikeresen lefolytatott eljárá-sokhoz hasonlóan, 2004–2005 soránújabb versenyfelügyeleti eljárásokat indí-tott a Hivatal számos szakmai kamara (ígypl. ügyvédi, könyvvizsgáló, orvosi, gyógy-szerészi, grafikus kamara) etikai kódexei-nek vizsgálatára. A szakmai kamarák általalkalmazott, potenciálisan versenykorlá-tozónak minõsülõ szabályozások ugyanismind a tisztességtelen piaci magatartás-ról és a versenykorlátozás tilalmáról szó-ló, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11.§-a,mind az Európai Közösséget létrehozószerzõdés 81. Cikke alapján vállalkozásoktársadalmi szervezetének versenykor-látozó megállapodásaként értékelhetõkés versenyfelügyeleti eljárás tárgyávátehetõk.

Ezen túl, az állami felhatalmazás útjánmegalkotott, státusz szabályokban meg-állapított versenykorlátozások felülvizs-gálata az egyes nemzeti szabályozók ha-táskörébe tartozik. Ennek érdekében aGazdasági Versenyhivatal átfogó ver-senyszempontú szabályozási reformmegindítását javasolta a szakmai szolgál-tatások törvényességi felügyeletét ellátóvalamennyi ágazati minisztériumnak.

A Gazdasági Versenyhivatal javaslatottett a közjegyzõi tevékenységre vonatko-zó szabályozások felülvizsgálatára, vala-mint az aggályosnak ítélt rendelkezésekújraszabályozására (lásd www.gvh.hu).

Az Európai Bizottság álláspontja

Az Európai Bizottság az Unió Lisszabon-ban meghirdetett 2010-ig terjedõ gazda-sági reform programja keretében megál-lapította, hogy a szakmai szolgáltatásokfontos szerepet játszanak az európai gaz-daság versenyképességének javításában,és elõrehaladásuk része a fejlõdéssel ésfoglalkoztatással kapcsolatos Lisszaboni

Stratégiának, melynek célja, hogy az Eu-rópai Unió 2010-re a világ legversenyké-pesebb és legdinamikusabb tudásalapúgazdaságává váljon.

Ennek megfelelõen, az Európai Bizott-ság 2002-ben kiadta a szolgáltatások bel-sõ piacáról szóló jelentését1, majd ennekfolytatásaként 2003 januárjában a Bizott-ság Versenyügyi Fõigazgatósága által,egy független intézettel készíttetett átfo-gó elemzést a szabadfoglalkozásokra vo-natkozó tagállami szabályozásokról2. Azelemzés az Európai Unió 15 tagállamánakszakmai szervezetei körében 2002–2003során végzett empirikus kutatására ala-pozva külön-külön értékeli az egyes korlá-tozási típusokat, valamint azok mértékéta kiemelt szellemi szabadfoglalkozásúak(ügyvédek, közjegyzõk, könyvelõk, építé-szek, mérnökök és gyógyszerészek) ese-tében, összehasonlítva a jellemzõ szabá-lyozási megoldásokat, figyelemmel a sza-bályozások indokaira, valamint a regulá-ció okozta piacralépési és versenykorláto-zások mennyiségére, mértékére.

A tanulmány nyomán a Bizottság 2004.február 9-én adta ki a szakmai szolgáltatá-sok versenyjogi megítélésérõl szóló Köz-leményét3. A Közlemény a szakmai kama-rák szabályozási jogosultságait és gyakor-latát értékeli versenyjogi szempontból, shatározza meg a lehetséges versenykor-látozó rendelkezések körét és azok meg-ítélését. Egyrészt azonosította azokat atagállamok által leggyakrabban alkalma-zott, s a versenyt potenciálisan akadályo-zó szabályozási korlátokat, amelyek mö-gött tárgyszerûen igazolható, valós köz-érdekek nem fedezhetõk fel, illetve meg-határozta a következõ idõszak feladatai-nak irányát is.

A Közlemény elsõsorban az alábbi le-hetséges versenykorlátozó szabályozá-sok körét határozza meg:

– kötelezõ vagy ajánlott díjtételekmegállapítása,

– reklámkorlátozások (a reklámozás he-lyének vagy tartalmának meghatározása),

– belépési korlátok és kizárólagos szol-gáltatási jogosultságok (képesítési köve-telmények, szakmai vizsgák, gyakorlatidejének meghatározása, exkluzív szol-gáltatási körök),

– tevékenységi struktúra meghatáro-zása (együttmûködés lehetõsége másszolgáltatókkal, társasági forma megha-tározása, tulajdonosi korlátozások),

– illetve az ezekhez kapcsolódó fegyel-mi eljárási gyakorlatok.

A Bizottság álláspontja szerint biztosí-tani kell a szolgáltatók közötti versenytkevésbé akadályozó, a valós szabályozásicélokat és indokokat jobban szolgálómegoldások kialakítását. A Bizottság el-sõsorban a nemzeti versenyhatóságok ésszabályozó hatóságok feladataként ha-tározta meg a szakmai kamarák által al-kalmazott esetleges versenykorlátozórendelkezések feltárását, áttekintését,ezek megváltoztatását, vagy, a megfele-lõ versenyfelügyeleti eljárások lefolyta-tását.

Következõ lépésként az Európai Bizott-ság az említett 15 tagállam körében vég-zett felmérését 2004 során kiterjesztette acsatlakozó országok szakmai szervezeteijogalkotási, önszabályozási és etikai gya-korlatának vizsgálatára, melynek eredmé-nyét 2004 novemberében tették közzé4. Atanulmány átfogó képet ad a 10 új tagál-lam szakmai szervezetei által alkalmazottszabályozások típusairól és mértékérõl.

A leginkább szabályozott szakmák va-lamennyi új tagállamban, a régi tagál-lamokhoz hasonlóan a közjegyzõk, vala-mint a gyógyszerészek, míg a jogi szolgál-tatók (jogászok, ügyvédek) esetenkéntközepesen, a technikai szakmák (építé-szek, mérnökök) pedig kevésbé szabályo-zottak. A könyvelõi szakmák (könyvelõk,könyvvizsgálók, adótanácsadók) ugyan-akkor sokkal liberálisabb szabályozási kör-nyezetben folytathatják tevékenységüketa csatlakozó országokban.

Összességében a kamarák válaszai és akutatás eredményei alapján Csehország,a Balti-államok, valamint Szlovákia tûnik aleginkább szabályozott országnak, mígMagyarország és Lengyelország esetébena szakmai szabályok csak szûk körben ha-tároznak meg versenykorlátozásnak te-kinthetõ rendelkezéseket.

1 COM(2002) 441 final of 30.7.2002 ,,Report from theCommission to the Council and the European Parliament onthe State of the Internal Market for Services presented underthe first stage of the Internal Market Strategy for Services"2 ,,Economic impact of regulation in the field of liberal pro-fessions in different Member States - Regulation of profes-sional services" Institute for Advences Studies, Vienna, 2003(Iain Paterson, Marcel Fink, Antony Ogus et al.)http://europa.eu.int/comm/competition/publications/prof_services/executive_en.pdf 3 Communication from the Commission; Report onCompetition in Professional Services (Brussels, 9 February2004, COM (2004) 83); http://europa.eu.int/comm/compe-tition/liberal_professions/final_communication_en.pdfMagyarul: http://www.gvh.hu/index.php?id=3805&l=h

Lapzárta után érkezett: Az EU Bizottság2005. szeptember 5-i közleményébenegyebek mellett felhívja a tagállamokat,hogy a szakmai szabályok modernizálá-sát vonják be a lisszaboni menetrendetvégrehajtó, 2005 õszén elõterjesztendõnemzeti reformprogramjukba.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 36

Elemzések

37

A Versenytükör a versenypolitikalegszélesebb területérõl próbálképet adni az olvasóinak. Nemcsak a GVH hatáskörébe tartozóversenyjogi kérdéseket megvitatótanulmányoknak adunk helyt, ha-nem célunk egy-egy „vendégcikk”megjelentetése is. Elõször – és vél-hetõen nem utoljára – a közösségiversenypolitika azon kiemelke-dõen fontos területét mutatjuk be,amely sok szempontból újszerûMagyarországon, s egyben az EUcsatlakozási tárgyalások egyik leg-kényesebb témájának mutatko-zott.

A támogatások ellenõrzése az EU-ban és Magyarországon

A tíz új tagállam 2004. május 1-jei EUcsatlakozása számos okból mérföldkõ voltaz európai történelemben. A német újra-egyesítéssel megvalósuló tulajdonkép-peni EU-bõvítés bizonyosan példát muta-tott egy szocialista gazdaságpolitika kö-zös piacba történõ integrálása tekinteté-ben, ám a német példa két ponton is eltéra közelmúlt bõvítési folyamatától: a voltNDK, az NSZK-val történt egyesülése foly-tán lett az EU tagja, így hatalmas mértékûhumán és pénzügyi erõforrás, többek kö-

zött jelentõs mértékû állami támogatás isjutott a volt NDK-ba. Ennek ellenére a re-mények nem teljesen váltak valóra, aziparban foglalkoztatottak száma még masem megfelelõ, míg a munkanélküliekaránya jóval nagyobb, mint Nyugat-Né-metországban.

Az EU-hoz nemrégiben csatlakozott,volt szocialista államok külsõ forrásbólsokkal kevesebb pénzügyi támogatásraszámíthatnak, mint Kelet-Németország.Másfelõl, ezek az államok nem hirtelen ésváratlanul vesztették el versenyképessé-güket hagyományos piacaikon, mintahogy ez a nyugatnémet márka beveze-tése következtében Kelet-Németország-gal történt. A most csatlakozott államok-

nak több mint egy évtized állt rendelkezé-sükre a tervgazdaságról a mûködõ piac-gazdaságra való áttérésre. Az 1993-banmeghatározott koppenhágai kritériumokegyikét, a piacgazdaságra való áttérést, acsatlakozási tárgyalások tanúsága szerintvalamennyi csatlakozó állam teljesítette.2002 végére – az Unió álláspontja sze-rint – az intézményi stabilitás, mint politi-kai feltétel és a csatlakozás gazdasági fel-tétele, az Unióban folyó versenyben valóhelytállás képessége is teljesült. Ezek a kö-vetkeztetések azokon a tényeken alapul-tak, hogy valamennyi csatlakozni szándé-kozó állam közelítette nemzeti jogszabá-lyait a közösségi acquis-hoz.

Az állami támogatások területén ez afolyamat eddig egyedülálló mértékbenzajlott le. A folyamatot nehezítette, hogyaz állami támogatások közösségi szabá-lyozása nem tartalmaz konkrét definíciótsem az állami támogatás fogalmára, semaz összeegyeztethetõ támogatások köré-re. Ez arra vezethetõ vissza, hogy a támo-gatások közös piaccal való összeegyeztet-hetõségérõl való döntés – tagállami tá-mogatások esetében – az Európai Bizott-ság kizárólagos hatásköre, amely az Unióegyéb céljait is szem elõtt tartva folyama-tosan alakítja politikáját.

Az Európai Megállapodások sem pon-tosították az új tagállamok kötelezettsé-geit kellõ részletezettséggel a közösségiállami támogatási szabályok végrehajtásatekintetében. Ugyanakkor az Unió részé-rõl a csatlakozó országokkal szemben ha-tározott elvárás volt, hogy olyan rendszertépítsenek ki az állami támogatások ver-senyszempontú ellenõrzésére, amely aKözösségéhez hasonló, azaz hozzanak lét-re egy központi szervet, amely a támoga-tások elõzetes engedélyezéséért felelõs.Ehhez az országok többségében – így Ma-gyarországon is – szükség volt arra, hogyaz eljárási szabályok mellett a közösségianyagi jogi szabályokat is kihirdessék, mi-vel a nemzeti jogrend nem tette lehetõvé

Remetei Filep Zsuzsa1:

Az állami támogatások versenyszempontú ellenõrzéseaz új EU tagállamokban a bõvítést követõen

1 A szerzõ a Pénzügyminisztérium Támogatásokat VizsgálóIrodájának munkatársa; a cikkben foglaltak nem tekinthe-tõk a minisztérium álláspontjának.

EK Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdése„Ha a jelen Szerzõdés másként nem

rendelkezik, összeegyeztethetetleneka közös piaccal azok a bármilyen formá-jú állami vagy állami forrásból biztosí-tott támogatások, amelyek bizonyosvállalatoknak vagy egyes áruk termelé-séhez nyújtott kedvezményekkel a ver-senyt torzítják, vagy azzal fenyegetnek,feltéve, hogy a tagállamok közötti ke-reskedelmet befolyásolják.”

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 37

Elemzések

38

a közvetlen hivatkozást az uniós szabá-lyokra.

Ebben a kissé zavaros, a követelménye-ket nem pontosan definiáló környezetbenaz újonnan csatlakozott országok külön-bözõ, az állami támogatásokra vonatkozószabályokat (törvény, végrehajtási rende-letek, tájékoztatók stb.) fogadtak el, ame-lyeket az uniós szabályok változásáhozvaló igazodás, illetve az alkalmazás soránkialakult gyakorlat alapján számos eset-ben módosítottak, így azok végül csakcsekély mértékben tértek el egymástól.

Magyarországon elõször eljárási szabá-lyok kerültek elfogadásra2, kötelezõvé té-ve a támogatási tervezetek pénzügymi-niszter felé történõ elõzetes bejelentésétés engedélyeztetését. Két évvel késõbb, atranszparencia növelése érdekében,újabb kormányrendelet3 léptett hatályba,amely már anyagi jogi szabályokat is tar-talmazott, tulajdonképpen az uniósacqius összefoglalásaként.

Az ellenõrzésirendszer „közép-pontjában” anemzeti, támo-gatásokat vizs-gáló hatóságokálltak, amelyek aBizottság fel-adatkörét bizto-sították nemzetiszinten. Ezek anemzeti hatósá-gok és vélemé-nyezési gyakorla-tuk kulcsfontos-ságúak voltak a

jogközelítés folyamatában. Szerepük acsatlakozás után átalakult, általában az ál-lami támogatási ügyek nemzeti koordiná-torai lettek. Jól képzett, tapasztalt szak-embereik igen jelentõs szerepet töltenekbe az Európai Bizottság és a nemzeti tá-mogatást nyújtó szervek közötti kapcso-lattartásban, kooperációban.

Magyarországon a Pénzügyminiszté-rium szervezeti keretein belül került 1999tavaszán felállításra a TámogatásokatVizsgáló Iroda (TVI). Az Iroda jelentõs sze-repet tölt/ött be a hazai támogatási rend-szer ellenõrzésének kialakításában, a ver-senyszabályok tudatosításában, a csatla-

kozási szerzõdés tárgyalásában, illetve an-nak végrehajtásában. Csatlakozás óta sze-repe változott, ám jelentõsége korántsemcsökkent.

Természetüknél fogva, az állami támo-gatási eszközök az állami szférától a ma-gánszféra felé elõnyt közvetítenek. A Bi-zottság bizonyos indokolt, és a közösségipolitikákkal összhangban lévõ esetekben,az általa szabott szabályok betartása ese-tén engedélyezi a támogatás nyújtását. Atámogatás nyújtása során azonban szá-mos probléma fordulhat elõ, mint példáulegy projekt elszámolható költségeinek té-ves számolása, vagy a kumulációs szabályfigyelmen kívül hagyása, amely végül a tá-mogatás visszafizettetéséhez vezethet. ABizottság minden bizonnyal nincs/nemlesz abban a helyzetben, hogy valóban va-lamennyi nemzeti támogatási programotés egyedi támogatást ellenõrizzen, ezértaz Unió által kitûzött célok sikere tekinte-tében sok múlhat a nemzeti támogatáso-kat ellenõrzõ hatóságok hatékony közre-mûködésén és szigorán a nemzeti támo-gatási szabályok következetes érvényesí-tése által.

Az új tagállamok új problémái

Magyarország EU-tagsága a hatályosközösségi rendeletek közvetlen alkalma-zandóságával jár. Az eljárásról szóló659/1999 EK tanácsi rendelet4, valamint acsoportmentességi rendeletek (de min-imis5, KKV6, képzés7, foglalkoztatás8, vidék-fejlesztés) közvetlenül alkalmazhatóak acsatlakozás napjától. A relatív kis összegûtámogatást biztosító támogatási progra-moknak komoly jelentõsége van a szûkösköltségvetéssel rendelkezõ új tagál-lamokban, annak ellenére, hogy a túl sokalacsony költségvetésû támogatási prog-ram átláthatóságának biztosítása nehe-zebb mind a támogatást nyújtók, mind akedvezményezettek részére, beleértve azigencsak remélt új befektetõket is. Figye-lembe véve az EU Strukturális Alapjaibólbiztosított forrásokat is, az elõbbi célokranyújtott támogatások szintén kulcsszere-pet játszhatnak. Amennyiben azonbanegy ilyen támogatási program nem minõ-sül a Bizottsághoz történt bejelentés alap-ján létezõ támogatásnak, az új tagál-lamoknak lehetõsége van rövid idõn belül– többek között – a csoportmentességirendeletek valamelyikének hatálya alátartozó támogatási programokat kiírniuk.

A csoportmentességi rendeletekbenmeghatározott feltételeknek mindenbenmegfelelõ támogatási intézkedések ese-tében ugyanis nincs szükség az EurópaiBizottság elõzetes engedélyére. A tagál-lam az adott támogatási programot an-nak hatályba lépése után, a csoportmen-tességi rendeletben meghatározott ha-táridõn belül köteles az Európai Bizottságfelé, tájékoztatás céljából megküldeni. AzEurópai Bizottság természetesen ezekbenaz esetekben is vizsgálhatja a bejelentetttámogatás közösségi szabályokkal valóösszeegyeztethetõségét, és felhívhatja a

A TVI által kiadott vélemények száma

1999 46

2000 197

2001 360

2002 211

2003 272

2004 224 (csatlakozás óta 81)

2005 104

2 A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások elõzetesbejelentési kötelezettségérõl és annak Európai Megállapo-dással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999.(V. 26.) Korm. rendelet3 A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalmaalóli mentességek egységes rendjérõl szóló163/2001.(IX. 14.) Korm. rendelet

4 A Tanács 1999. március 22-ei 659/1999/EK rendelete az EK-Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletesszabályok megállapításáról5 A Bizottság 69/2001. számú rendelete a Római Szerzõdés87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkal-mazásáról a csekély összegû támogatások vonatkozásában(HL L sorozat 10. szám; 2001.01.13.)6 A Bizottság 70/2001. számú rendelete a Római Szerzõdés87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkal-mazásáról a kis- és középvállalkozások vonatkozásában (HLL sorozat 10. szám; 2001.01.13.)7 A Bizottság 68/2001. számú rendelete a Római Szerzõdés87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkal-mazásáról a képzési célú támogatások vonatkozásában (HLL sorozat 10. szám; 2001.01.13.)8 A Bizottság 2204/2002. számú rendelete a Római Szerzõ-dés 87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályokalkalmazásáról a foglalkoztatási célú támogatások vonatko-zásában (2002.12.12.)

A 2004. május 1-jén hatályba lépett újhazai eljárási rend a TVI feladataként ha-tározza meg – többek között – a hazaitámogatási intézkedések engedélyezé-sével összefüggõ feladatokat, azaz – az Európai Bizottság felé történõ be-

jelentések koordinálását,– az elõzetes bizottsági engedélyt nem

igénylõ,– a csoportmentességi rendeletek ha-

tálya alá tartozó támogatások ellen-õrzését,

– a támogatást nyújtó szervek tájékoz-tatását,

– a Csatlakozási Szerzõdés végrehajtá-sából eredõ feladatok teljesítését, va-lamint

– a Verseny Fõigazgatósággal valókapcsolattartást, együttmûködést.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 38

Elemzések

39

tagállamot annak módosítására is, ennekellenére az eljárás egyszerûbb és így gyor-sabb is.

Ha egy új, létezõ támogatási listán nemszereplõ támogatási intézkedés nem cso-portmentességi rendelet alapján kerülmeghirdetésre, akkor azt a Bizottsággalelõzetesen engedélyeztetni kell. E folya-mat legkevesebb 2-6 hónapot vesz igény-be, amely idõ alatt a támogatás nemnyújtható (standstill clause). A támogatá-sokat ellenõrzõ tagállami hatóságoknak acsoportmentességi rendeletek alapjántörténõ támogatási programok kialakítá-sában való közremûködése lehet tehát azegyik olyan terület, ahol mind a tagállamitámogatást nyújtó szervek, mind az Euró-pai Bizottság munkáját nagymértékbenmegkönnyíthetik.

Az újonnan csatlakozott országokbangondot okoz, hogy a teljes acquis – külö-nösen a bírósági ítéletek és egyéb szöve-gek, mintegy 90 ezer oldal – még nem ér-hetõ el valamennyi új hivatalos nyelven. Aszabályok hatályos szövegét a HivatalosLap különkiadásában kell közzétenni. Azúj tagállamok, valamint a Bizottság közö-sen készítik a fordítást. Míg a csatlakozásidõpontja elõtt a nemzeti szabályozásbantalálhattak értelmezõ rendelkezéseket atámogatást nyújtók és a kedvezménye-zett vállalatok, addig csatlakozás után – afordítások elkészültéig – mind az új tagál-lamok adminisztrációja, mind a bírói tes-tületek a sajátjuktól eltérõ hivatalos nyel-ven készült anyagokat kell alkalmazzanak,tekintettel arra, hogy a nemzeti állami tá-mogatási joganyag jelentõs része a közös-ségi jog elsõbbsége folytán hatályát kel-lett veszítse a csatlakozás idõpontjában.

Magyar nyelvre a hatályos állami támo-gatási rendelkezések jelentõs része, ámnem a teljes joganyag, a Bizottság által éstöbbségében a TVI szakmai lektorálásávalmár a csatlakozás idõpontja elõtt lefordí-tásra került.9

Újszerû megközelítést igényelt a létezõállami támogatások kezelése. A Csatlako-zási Okmány által meghatározott eljárásszerint – amely eltér az eddigi bõvítéseksorán alkalmazott gyakorlattól – a csatla-kozás elõtt hatályba lépett támogatásokún. létezõ támogatásnak minõsülhetnek,ha a nemzeti jogszabályok alapján, a nem-zeti támogatásokat ellenõrzõ hatóság ál-tal összeegyeztethetõnek minõsített tá-mogatási intézkedést az Európai Bizott-ság részére a tagállam csatlakozásig beje-lentette, és a Bizottságnak nem merült felkomoly kétsége az intézkedés acquis-valvaló összeegyeztethetõségét illetõen.

Amennyiben a Bizottságnak komolykétsége merült fel, mint ahogy ez eddigtöbb esetben is [lengyel villamosenergia-ipart illetõen, az átállási költségekkel kap-csolatban, a cseh Agrobanka, valamint amagyar Postabank] történt, igen részleteshivatalos vizsgálati eljárást kezdeményez.A hivatalos vizsgálati eljárásról szóló dön-tés 2004. május 1-jével hatályosul, és azügyet az állami támogatási acquis alapjánítéli meg.

A létezõ támogatási kategória mind atámogatási programokra, mind az egyeditámogatásokra alkalmazható. A létezõ tá-mogatások igen nagy elõnye, hogy eze-ket a támogatási programokat, illetveegyedi támogatásokat az Unióhoz történtcsatlakozás ténye tulajdonképpen nemérinti, azokat változatlan formában és fel-tételekkel lehet lejáratukig – általában2006. december 31-ig – mûködtetni. A lé-tezõ támogatások Bizottság általi esetle-ges vizsgálata nem vonhatja maga után avizsgálat elõtt már kifizetett támogatásokvisszafizettetésének kötelezettségét mégakkor sem, ha az adott támogatási intéz-kedést a jövõre nézve esetleg meg kell vál-toztatni, vagy meg kell szüntetni.

Magyarországnak a Csatlakozási Ok-mány mellékletében felsorolt 21 létezõ tá-mogatási program10 mellett a csatlakozá-sig tartó idõszakban az ún. interim eljáráskeretében volt lehetõsége újabb támoga-tások létezõ támogatásként történõ beje-lentésére. Magyarország 2003-ban 11 tá-mogatási intézkedést jelentett be. 2004-ben további 24 bejelentés történt. A beje-lentett támogatási programok között jel-lemzõen célelõirányzatok, adórendelke-zések, tõke- és hitelprogramok szerepel-nek11. A 2004-ben bejelentett esetek vizs-gálata néhány esetben még folyamatbanvan. A Bizottsági eljárás alapvetõ kérdése,hogy egy-egy bejelentett intézkedésnekvalóban van-e csatlakozáson túlnyúló ha-tása, és ha igen, akkor az intézkedés ösz-szeegyeztethetõ-e az állami támogatásiacquis-val. Hivatalos vizsgálati eljárás– mint ahogy arra az elõbbiekben a len-gyel, a cseh és a magyar eseteket említvemár utaltam – csupán az összeegyeztet-hetõséget illetõ komoly kétség esetén in-dulhat.

A szállítási és a mezõgazdasági ága-zatban nyújtott támogatások esetében, aCsatlakozási Okmány alapján az elõbbitõleltérõ – enyhébb – szabályozás érvénye-sült, nevezetesen a csatlakozást követõnégy hónapon belül bejelentett esetek12

automatikusan létezõ támogatásnak mi-nõsülnek. Az összeegyeztethetõség e tá-mogatások esetében nem feltétele a léte-zõ támogatássá nyilvánításnak13.

A Csatlakozási Okmány szerint az államitámogatási acquis teljes alkalmazása alólimentességek limitáltak (Szlovénia és abalti államok nem is rendelkeznek ilyenkedvezménnyel) és a hazai vonat-kozásúak14 legkésõbb 2011-ben meg-szûnnek. A megállapodások minden

9 A nem hivatalos fordítás a Pénzügyminisztérium honlapján(www.p-m.hu) belül a Támogatásokat Vizsgáló Iroda olda-lairól letölthetõk (TVI információs füzetek 13–18. számok)

10 A Csatlakozási Okmány mellékletében szereplõ 223 darablétezõ támogatási intézkedés megoszlása az országok kö-zött: Csehország 170, Ciprus 31, Magyarország 21, Szlovénia15, Szlovákia 9, Lengyelország 8, Málta 7, Litvánia 6, Lettor-szág és Észtország 3-3. Az eltérés a támogatási rendszerekkülönbözõségébõl is adódik, a Cseh listán lévõ támogatá-sok jelentõs része egyedi támogatás. 11 A bejelentett és a Bizottság által létezõ támogatásnak mi-nõsített támogatási intézkedések listája a Pénzügyminiszté-rium honlapján (www.p-m.hu) belül, a TVI-oldalán megta-lálható.12 Szállítási ágazatban: 55 intézkedésMezõgazdasági ágazatban: 108 intézkedés

13 A Csatlakozási Okmány értelmében az új tagállamok a szál-lítási ágazatban létezõnek minõsülõ támogatások mind-egyikét módosítják annak érdekében, hogy azok legkésõbba csatlakozást követõ harmadik év végére megfeleljenek aBizottság által alkalmazott iránymutatásoknak.14 A Csatlakozási Szerzõdés Magyarország vonatkozásábanaz ún. nagyberuházói adókedvezmények, az off-shore vál-lalkozások, valamint a helyi iparûzési adó tekintetében tar-talmaz átmeneti mentességet (X. melléklet 4. Versenypoliti-ka pont).

Új tagállamok nehézségei:– csatlakozás elõtt is már létezett tá-

mogatások kezelése– nagy mennyiségû szabályozás, mely

csak részben hozzáférhetõ magyarul– szigorú, elõzetes brüsszeli engedé-

lyezési eljárásrend– hiányzó regionális támogatási térkép

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 39

Elemzések

40

egyes elemét teljes mértékben figyelem-be kell venni, a Bizottság semmilyen köny-nyítést sem enged, azaz ezeken a terüle-teken az állami támogatási szabályok be-tartatásában a nemzeti ellenõrzõ hatósá-goknak nagyobb lehet a szerepe, ameny-nyiben nem kívánatos az átmeneti men-tesség által biztosított kedvezmény koc-káztatása.

A regionális támogatási térképek elen-gedhetetlenek ahhoz, hogy az új tagál-lamok regionális beruházási támogatástnyújthassanak. Ez a térkép határozza megugyanis, hogy adott beruházáshoz az ál-lam maximálisan mennyi támogatást ad-hat. A Bizottság nem tudta elkészíteni acsatlakozás idõpontjáig a regionális tá-mogatási térképekrõl szóló határozatait,a regionális támogatások leállítása vi-szont elképzelhetetlen lett volna az új tag-államok tekintetében, hiszen ez az egyikalapja az Unió strukturális alapjaiból fi-nanszírozott támogatásoknak is. Ennekmegfelelõen az új tagállamok azt a taná-csot kapták, hogy a csatlakozás elõtt hatá-lyos, általában a Társulási Tanács által el-fogadott regionális térképeik15 meg-hosszabbítását kérjék a Bizottságtól a lé-tezõ támogatásokra vonatkozó eljárás ke-retében a strukturális alapok jelenlegiprogramozási idõszaka végéig tartó lejá-rattal, azaz 2006. december 31-ei hatály-lyal. Hasonló a helyzet azokkal a nemzetitámogatási programokkal is, amelyek aStrukturális Alapokból történõ támogatá-sok társfinanszírozásának biztosítására hi-vatottak.

A jelenleg hatályos magyar támogatásitérkép16 szerint beruházásokhoz adható

maximális támogatási intenzitás a követ-kezõ:

Az adók és egyéb közterhek elengedé-se, mérséklése a támogatáspolitika külö-nösen fontos területét jelenti. A vesztesé-ges vagy kritikus helyzetben lévõ vállalko-zások adóterheinek és egyéb köztartozá-sainak elengedése, ha nem is valamennyi,ám számos új tagállamban gyakorlat.Amennyiben ezt a kedvezményt, azaz azilletékes hatóság, állami szerv egyedi ha-tározata alapján hozott döntést a közter-hek optimalizálásának lehet tekinteni, iga-zolni lehet azt az álláspontot, hogy azadott kedvezmény, állami forrása ellenéresem minõsül állami támogatásnak, tekin-tettel arra, hogy bármely piaci magánbe-fektetõ hasonlóan cselekedett volna.Amennyiben az ilyen intézkedéseket ne-héz helyzetben lévõ vállalkozásoknak jut-tatott támogatásként ítéljük meg, a Bizott-ság megmentési és szerkezetátalakítási tá-mogatásokra vonatkozó iránymutatása20

szerint szükséges eljárni. Az iránymutatásnem csak azt határozza meg, hogy tíz-évente egyszer lehet ilyen jellegû támoga-tásban részesíteni egy-egy vállalatot, ha-

nem egy olyan szerkezetátalakítási terv ki-dolgozása és pontos végrehajtása is a tá-mogatás elengedhetetlen feltétele, amelyeredménye egy elfogadható idõn belültalpraálló, életképes vállalkozás.

A csatlakozás következményei

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásaz állami támogatások tekintetében az újtagállamokban, így természetesen Ma-gyarországon is, elsõsorban eljárási új-donságokat eredményezett – az engedé-lyezési eljárás fóruma és idõtartama jelen-tõsen változott, a TVI „átállt a hazai oldal-ra”, a kizárólagos hatáskörrel rendelkezõEurópai Bizottság eljárásának hosszatöbbszöröse a korábbi hazai gyakorlat-nak. Ennek megfelelõen, a támogatástnyújtók új kihívások elõtt állnak, elsõsor-ban a Bizottság elõzetes jóváhagyásátigénylõ támogatási intézkedéseiket jóelõre meg kell tervezzék, amennyibenazok nem tartozhatnak valamely csoport-mentességi rendelet hatálya alá.

Másodsorban, komoly figyelmet kellszentelni egy-egy létezõ támogatásnakminõsített intézkedés módosításának, el-kerülendõ a módosított támogatási prog-ram új támogatásként való bejelentését.A hazai gyakorlat ugyanis azt mutatja,hogy a támogatást nyújtókban még nemtudatosult kellõképpen, hogy egy létezõtámogatási program megváltoztatása újtámogatásnak minõsül, amelyet a Bizott-sággal – az általános eljárási szabályokszerint21 – engedélyeztetni kell. A kedvez-ményezett vállalkozások feladata tovább-ra is az arról való meggyõzõdés, hogy azigénybe vett támogatást a Bizottság való-ban engedélyezte-e (ehhez segítségetnyújthatnak, többek között a nemzeti el-lenõrzõ hatóságok is).

Végül, valamennyi tagállam számára ki-hívás, hogy a 25-ök Európájában hogyanlehet a hatályos állami támogatási szabá-lyok betartása mellett a befektetõk „ke-gyeit elnyerni”, illetve – már a jövõbe te-kintve – hogyan lehet a meghirdetett sza-bályozási reform22 végrehajtása során azigencsak eltérõ tagállami érdekeket ér-vényre juttatni.

TérségMaximális támogatási

intenzitás17

Észak-Magyarország,Észak-Alföld, Dél-Alföld,Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl, valamint Nyu-gat-Dunántúl egyeskistérségeiben18

50%

Nyugat-Dunántúl19 né-hány kistérség kivételé-vel fõszabályként

45%

Pest megye 40%

Budapest 35%

15 A magyar regionális támogatási térkép 2001. szeptembe-rében került kihirdetésre, az akkor hatályos közösségi acquisszabályai alapján adható maximális mértékekhez képestkedvezõbb mértékekkel. A csatlakozási tárgyalások elõre-haladtának megfelelõen a térkép többször is módosult, mígaz Európai Bizottság a 2003. évrõl szóló országjelentésébennyugtázta a 2003. január 1-jétõl hatályba lépett módosításmegfelelõségét.16 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1)–(2) bekezdése.

17 A kis- és középvállalkozások esetében a fenti értékek mind-egyike 15 százalékponttal növekszik.18 Celldömölki, Letenyei, Õriszentpéteri, Téti, Vasvári,Zalaszentgróti19 Ld. a fenti kistérségek kivételével20 A nehéz helyzetben lévõ vállalkozásoknak nyújtott meg-mentési és szerkezetátalakítási támogatásokról szóló kö-zösségi iránymutatás (2004/C 244/02), 2004. október 10.

21 A Tanács 1999. március 22-ei 659/1999/EK rendelete az EKSzerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletesszabályok megállapításáról22 A jelenlegi szabályok jelentõs része 2006 végén hatályátveszti, a módosításról való egyeztetések az Európai Bizott-ság és a tagállamok szakértõibõl álló állami támogatási ta-nácsadó bizottság között több rendelkezés tekintetébenmár folyamatban vannak.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 40

Portré

41

A 2001. februárjában hatályba lépettversenytörvény-módosítással lettek olyanjogosítványai a versenyhivatalnak, me-lyek segítségével lehetõvé vált a "kõke-mény" kartellekkel szembeni hatéko-nyabb hatósági fellépés. Ezek az új rendel-kezések mérföldkõként jelentek meg a hi-vatal kartelleket feltáró tevékenységé-ben, hiszen ezzel megtettük az elsõ nagylépést a közvetett bizonyítékok használa-ta kiindulóponttól a közvetlen bizonyíté-kok beszerzésének lehetõsége felé. Mind-ez persze azt is jelentette, hogy a GVH mégnagyobb hangsúlyt kíván fektetni ezenügyek felderítésére. Ennek gyakorlatimegvalósulása azt is jelentette, hogy eze-ket a versenyt súlyosan korlátozó maga-tartásokat szervezetileg is elkülönültenkell kezelni, melynek leghatékonyabb for-mája, ha egy erre a célra létrehozott, el-különült szervezeti egység foglakozikezekkel, kizárólag ezekkel az ügyekkelágazati besorolástól függetlenül. Ezértalakította meg a hivatal vezetése a KartellCsoportot.

A Kartell Csoport élére irodavezetõ-ként 2001 derekán Szolnoky Péter kapott

kinevezést, aki egységessé és mûködõké-pessé tette a hivatal adott ügytípusra spe-cializálódott egységét. A csoport tagjaijogászok és közgazdászok, valamint egynyomozói tapasztalattal is rendelkezõmunkatárs. Az eltérõ végzettségû mun-katársak szorosan együttmûködve, egy-más ismereteit kiegészítve dolgoznak.Szükség is van erre, hiszen ezen munka-társak hajtják végre az úgynevezett elõ-zetes értesítés nélküli hajnali rajtaütése-ket, melyhez az idõigényes elõkészítés (ésbírósági engedély) mellett megfelelõkoordináció, informatikai ismeret és ter-mészetesen alapos gyanú szükséges. A,,kõkekmény’’ kartellek feltárását nagy-ban nehezíti, hogy az errõl szóló megálla-podások túlnyomó többségben titokbanszületnek, mely nagyban megnehezíti ahatósági bizonyítást. A Kartell Csoportmunkatársai – hasonlóan a hivatal másszervezeti egységén dolgozókhoz – tö-rekszenek arra, hogy a korábbi eljárásaiksorán felmerült problémákat a késõbbi el-járásaikban elkerüljék, valamint ezen ta-pasztalataikat feldolgozva tekintenek jö-võbeni feladataikra.

Az utóbbi években, a Kartell Csoport ak-tivitásának köszönhetõen, több, nagy je-lentõségû kartellmegállapodás felderíté-sére került sor. Ezek közül nagy sajtónyil-vánosságnak és -érdeklõdésnek örvend-tek azok az építési (épület, illetve autóút,autópálya) kartellek, melyek közbeszerzé-si tenderkiírásokra történõ pályázások so-rán voltak tetten érhetõek. Az ilyen típusúügyek szûk csoportját jelentik a kartellek-nek, azonban annál súlyosabb verseny-korlátozást jelentenek. Valójában ilyenesetben nem tud érvényesülni a közbe-szerzési eljárás egyik fontos természete,mégpedig a valódi versengés az adotttender elnyeréséért. Ilyen esetekbenadott kiírás tekintetében egymás verseny-társainak tekinthetõ vállalkozások megál-lapodnak egymással a kockázat kikü-szöbölése reményében és érdekében.

Természetesen nemcsak egy közbe-szerzéses kiírás adhat arra alkalmat, hogya konkurens vállalkozások titokban meg-állapodjanak az árakban vagy piacfelosz-tásban. Erre is számos példa akad a KartellCsoport elmúlt több, mint négy éves gya-korlatában.

Bemutatjuk a GVH Kartell Csoportját

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 41

Vendégváró

42

A GVH Jogászklubot azzal a céllalhoztuk létre, hogy a versenyjog-hoz közvetve kapcsolódó jogterü-letek kiemelkedõ szakértõitõl ta-nulhassunk. Elsõ vendégünkFicsor Mihály, a Szabadalmi Hiva-tal elnökhelyettese volt, aki a sza-badalmi szabályozás napos ésárnyoldalairól számolt be.

A szabadalmi paradoxon

Az elõadó egy paradoxonnal kezd: ,,Aszabadalmi rendszer látszólag világszertesikeres. Mégis a szabadalmi hivatás gya-korlói, legyenek azok szabadalmi hivataliszakemberek vagy hivatásos képviselõk,szabadalmi ügyvivõk, furcsa pszichózis-ban élnek. Úgy érzik, hogy ostromlott vár-ban védekeznek, és próbálják az omlado-zó bástyák mögül megvédeni a legalap-vetõbb értékeket, a féltve õrzött kincse-ket.’’ Vajon mi magyarázza ezt a parado-xont? Hogy ezt világosan lássuk, elõször amérleg két serpenyõjét kellene alaposanszemügyre vennünk.

A szabadalmi rendszer sikerei

Miért lehet azt mondani, hogy a szaba-dalmi rendszer világszerte sikeres, vagylegalábbis látszólag sikeres? Miért lehetezt mondani Európára? Európában kétszinten zajlanak az események: egyrésztaz Európai Szabadalmi Szervezetben,másrészt az Európai Unióban. Az EurópaiSzabadalmi Szervezet önálló nemzetköziszervezet, annak nemcsak az Európai Uniótagállamai a szerzõdõ felei, és nem is min-den EU-tagállam részese ennek a szerve-zetnek. Ez a szervezet sikeresnek mond-ható, ha mást nem nézünk, pusztán a föld-rajzi kiterjedése okán. Jelenleg 30 szerzõ-dõ tagállamot számlál, az EU tagállamait,Lettország kivételével, és 6 EU-n kívüli or-szágot, köztük Svájccal, Törökországgal,Romániával, Bulgáriával. 6 ország fogadtael ezenkívül tagság nélkül az európai sza-badalmak hatályának a területükre valókiterjesztését. A szabadalmi bejelentésekszámát vizsgálva is sikerrõl adhatunk szá-mot. Az elmúlt évtizedben ezeknek a

mennyisége exponenciálisan növeke-dett: 2000-ben 140 ezer bejelentést foga-dott az Európai Szabadalmi Hivatal, 2001-ben ez a szám elérte a 160 ezres plafont, ésazóta ezen a szinten mozog. A megadotteurópai szabadalmak száma is merede-ken emelkedik: 2000-ben 28 ezer európaiszabadalmat adtak meg. Ez a szám 2001-ben 35 ezer volt, 2002-ben 47 ezer, 2003-ban 60 ezer. Ez azt jelenti, hogy 1980 óta650 ezer európai szabadalmat adtak meg,ami mintegy 4,7 millió nemzeti szabada-lomnak felel meg. Már ezek a számok is so-kat sejtetnek arról a dilemmáról, amirõlszó van: irdatlan mennyiségû kizárólagoshasznosítási joggal nézünk szembe az eu-rópai piacon.

Az Európai Szabadalmi Szervezetbensikernek számít továbbá néhány olyan po-litikai, illetve szabályozási kezdeménye-zés, amelyet az 1990-es évek második feleóta indítottak útjára.

Mi történt az Európai Unióban, ami aszabadalmi rendszer sikerének számít-hat? Mindenekelõtt a szabadalmi szakmaszámára az számított áttörésnek, hogy azeurópai innováció és versenyképességügyét összekötötték a szellemi tulajdonkérdésével. Ez a felismerés és politikai át-törés a 90-es évek elejére tehetõ. A Bizott-ság javaslatot tett a közösségi szabada-lomról szóló rendelet elfogadására, és en-nek a tervezetét 2000 augusztusában vi-tára is bocsátották. Ez annyiban eltérõ jog-intézmény, mint az európai szabadalom,hogy miközben a közösségi szabadalma-kat, ugyanúgy, mint az európai szabadal-makat, az Európai Szabadalmi Hivatal en-gedélyezné, a közösségi szabadalom nemválna szét a megadást követõen nemzetiszabadalmakra, hanem meghaladva a je-lenlegi territoriális rendszert, az Unió bel-sõ piacán egységesen érvényesülõ oltal-mat eredményezne. Úgy ,,viselkedne’’,mintha a Közösség valóban egységes piacvolna, mint valamely nemzeti piac, és arraegyetlen szabadalmat adnának meg. Eznem példátlan vagy szokatlan a szellemitulajdon területén az Unión belül, hiszenlétezik közösségi védjegy- és ,,design’’-ol-talom, valamint a földrajzi árujelzõk egyesfajtáira és a növényfajtákra is szerezhetõközösségi oltalom.

A közösségi szabadalomról szóló ren-deletet azonban azóta sem fogadták el.Ennek két fõ vitakérdés az oka: egyrésztnem sikerült egyezségre jutni abban,

hogy a közösségi szabadalmat milyen bí-rósági rendszer mûködtesse. A közösségivédjegyekkel kapcsolatos bíráskodásbanaz a modell érvényesül, hogy minden tag-állam erre a célra kijelölt nemzeti bíróságaközösségi jogi bíróságként mûködik, és azilyenként eljáró közösségi védjegybírósá-gok határozatai a Közösség egész terüle-tén hatályosulnak. A szabadalmi szakmaszámára ez nyugtalanító távlat volt; hi-szen ebben a rendszerben – horribiledictu – pl. egy lett vagy egy máltai bíróságdöntené el, hogy egy nagy német cégnekmegadott szabadalom érvényes-e, és rá-adásul ez az egész Közösség területénegységesen érvényesülõ hatályú döntésvolna. A rendelettervezet kudarcának okaaz is, hogy a fordítási követelményekrõlnem sikerült megegyezni. Az ideális esetnyilván az volna, ha a szabadalom a Kö-zösség valamennyi hivatalos nyelvén ren-delkezésre állna. Ha ezt - a nyilvánvalóanmagas költségek miatt - nem sikerült is el-érni, a kicsikart kompromisszum szerintlegalább a legfontosabb szövegnek - azigénypontok szövegének - ilyen módon isrendelkezésre kellene állnia. A vita abbanáll, hogy ezt mennyi idõ alatt kell elkészí-tenie a szabadalmasnak.

Vitás volt az is, hogy a fordításokhoz mi-lyen jogkövetkezmények fûzõdjenek. Amediterrán és a közép-európai államokfelfogása szerint a fordítás minõsége éspontossága is fontos: ha az eltér az erede-ti szövegtõl, akkor annak legyen valami-lyen jogkövetkezménye. Nem mindegy,hogy a fordítás hitelességében bízva jár-hatok-e el, vagy a fordítás nem rendelke-zik semmilyen jogi jelentõséggel.

A Bizottság a már említett ,,zöld könyv’’folyományaként a szabadalmi ügyvivõkjogi helyzetét megvilágító bizottsági köz-leményt is kilátásba helyezett. Ez a közle-mény – amelyet késõbb ki is adtak –, azt

A jóból is megárt a sok

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 42

Vendégváró

43

vizsgálja, hogy a szabadalmi ügyvivõk hi-vatása területén hogyan érvényesülnek ahatárokon átnyúló szolgáltatás, illetõleg aletelepedés alapszabadságai. Ez egy ér-telmezõ jellegû bizottsági közlemény,amelyet egyébként figyelembe vettünkakkor, amikor elõkészítettük a szabadalmiügyvivõkrõl szóló törvény 2003. évi mó-dosítását. A Bizottság tervbe vette a szá-mítógéppel megvalósított találmányokszabadalmazhatóságáról szóló irányelv-javaslat megalkotását is. E javaslat elké-szült 2002 februárjában, és azt jelenlegmásodik olvasatban tárgyalja az EurópaiParlament. Elfogadták idõközben 1998-ban a biotechnológiai találmányok szaba-dalmazhatóságáról szóló irányelvet, ame-lyet a legtöbb tagállam, köztük Magyaror-szág, át is ültetett nemzeti jogrendszeré-be. Az ún. Lisszaboni Stratégia központikérdéseként jelölték meg a közösségi sza-badalomról, illetve a számítógéppel meg-valósított találmányok szabadalmazható-ságáról szóló tervezetek elfogadását. Eztörtént tehát európai szinten, ami miatt si-kerrõl beszélhetünk.

A szabadalmi rendszerárnyoldalai

Miért érezzük, hogy ostromlott vár aszabadalmi rendszer? Elõször is vannak bi-zonyos kudarcok, amelyekrõl számot kelladnunk. Sok kezdeményezés nem hozotteredményt: a fordítási követelményekenyhítését célzó Londoni Megállapodásmég nem lépett hatályba, a közösségi sza-badalmi rendeletet nem fogadták el, aszámítógéppel megvalósított találmá-nyok szabadalmazhatóságáról szólóirányelvjavaslatot sem sikerült még ke-resztül vinni. Még csak tervezeti formábanlétezik az európai szabadalmi bíráskodás-ról szóló egyezmény. A második dolog az– ami már sajátos európai életérzés –,hogy Európa lemarad. Kitûnik ez a szá-mokból is. A harmadik jelenség az, hogy a

szabadalmi hivatalok nem bírnak a mun-kateherrel. Ezzel összefüggésben panasz-kodnak az átfutási idõre az ügyfelek, és mi-nõségi kifogások is érik a szabadalmi ha-tóságok munkáját.

Az Európai Szabadalmi Szervezetbenválságjelenségnek számít az is, hogy mélytörésvonalak mutatkoznak a szerzõdõ ál-lamok között egy olyan vitában, amelyúgy foglalható össze, hogy vajon az euró-pai szabadalmi rendszernek a továbbicentralizáció irányában kellene-e elmoz-dulnia, vagy valamilyen hálózatos modelltkell-e megcélozni. Az Európai SzabadalmiHivatal ennek a rendszernek a középpont-jában helyezkedik el 6000 fõs személyzet-tel, az Európára vonatkozó szabadalmaktöbbsége ezen a hivatalon keresztül szü-letik meg. A nemzeti hivatalok számárakevesebb érdemi feladat jut, ami viszontgyengíti a nemzeti innovációt és iparjog-védelmi infrastruktúrát. Ez hosszú távonakár az európai szabadalmi rendszer legi-timációs válságát is elõidézheti, mivel aszerzõdõ államokban már nem lesznekolyan szakemberek, akik érdemben tud-nák felügyelni az Európai Szabadalmi Hi-vatal mûködését. Ráadásul az Európai Sza-badalmi Hivatal nem szükségképpen állaz európai ipar szolgálatában. Ugyanis alegtöbb ügyfele japán, amerikai, dél-ko-reai. Ha az európai iparnak nem megyolyan jól, attól még az Európai Szabadal-mi Hivatalnak nagyon jól mehet. A nem-zeti hivatalok viszont a saját országuk kor-mányzatán belül mûködnek, amely kor-mányzatnak nemcsak szellemi tulajdonimegfontolásai vannak. Lehetnek verseny-politikai, fogyasztóvédelmi, közegészség-ügyi megfontolásai is.

Minden rendben van-e a szellemi tu-lajdon körébe és a közkincs körébe tarto-zó alkotások, szellemi teljesítmények el-határolásában? Ez egy nagyon fontos kér-dés.

A szabadalomnak hasznos közgazdasá-gi rendeltetése van, merthogy ez az idõle-ges monopólium hozzájárul a kutatási ésfejlesztési ráfordítások megtérüléséhez, elõ-mozdítja a találmány nyilvánosságra ho-zatalát és megvalósítását, továbbá ösztön-zi az alkotó tevékenységet. Mindezt ho-gyan éri el? Az utánzás idõleges tiltásával,jogilag védett hasznosítási pozíció meg-teremtésével. A társadalom remélt vagyvalós eredmények fejében kész arra az ál-dozatra, hogy elfogadja a találmányraadott idõleges hasznosítási monopóliu-mot és a gazdasági alapszabadságok ez-zel együtt járó korlátozását. Ez egy na-gyon kényes egyensúly, és csak akkor nemborul fel, ha a szabadalmi rendszer való-ban produkálja az említett elõnyöket, va-lóban hasznot hajt a társadalom számára,és összeegyeztethetõk maradnak az inno-váció ösztönzéséhez fûzõdõ szempontokés a versenypolitikai, társadalompolitikaimegfontolások. Hogy ezt az egyensúlytmiként látjuk, az nagymértékben attólfügg, hogy a szellemi tulajdont gazdaság-politikai eszközként fogjuk-e fel vagyalapjogként.

A szellemi tulajdon mint alapjog: a gaz-dasági, szociális és kulturális jogokrólszóló ENSZ-egyezségokmány megköve-teli a szerzõdõ államoktól, hogy védelem-ben részesítsék az irodalmi, tudományosés mûvészeti alkotások szerzõinek erköl-csi és anyagi érdekeit. Az Emberi Jogok Eu-rópai Egyezményéhez fûzött elsõ kiegé-szítõ jegyzõkönyv szerint minden termé-szetes vagy jogi személynek joga van ja-vai tiszteletben tartásához.

A magyar Alkotmánybíróság hogyangondolkodik errõl? A magyar Alkotmány-bíróság osztja azt a nemzetközi felfogást,amely az alkotmányos tulajdonvédelmetminden magánjogi, vagyoni jogosultság-ra kiterjeszti. 1992-ben egy konkrét ügy-ben ezt az elvet a magyar Alkotmánybíró-ság a szabadalmak tekintetében megerõ-sítette, világossá tette, hogy a szabadalmijogosultságok is részesednek az alkotmá-nyos tulajdonvédelemben.

Az alkotmányos tulajdonvédelemnekaz Alkotmánybíróság milyen funkciót tu-lajdonít? Az 1990-es években azt mondtaki az Alkotmánybíróság, hogy az Alkot-mány a tulajdonjogot mint az egyéni cse-lekvési autonómia hagyományos anyagialapját részesíti alapjogi védelemben. Aszakirodalom kritizálta az Alkotmánybíró-ságnak ezt a korai döntését. Ma már az al-kotmányos tulajdonvédelem jórészt azértérvényesül, hogy eredetétõl és funkciójá-tól függetlenül a tulajdon vagy a tulajdoni

A szabadalom nem más, mint atalálmány hasznosítására állami-lag engedélyezett monopólium. Aszabadalmi rendszer azon a ké-nyes egyensúlyon alapul, amelyegyfelõl az innováció ösztönzésé-nek szempontjait, másfelõl a ver-senypolitikai megfontolások kö-zött alakulhat ki. És persze nem-csak versenypolitikai megfontolá-sok, hanem egyéb megfontolásokis bekerülhetnek a mérleg serpe-nyõjébe.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 43

Vendégváró

44

védelemben részesülõ más vagyoni jogo-sultság a tulajdonosnak hasznára legyen,az õ javát szolgálja. Hangsúlyozza azt is azAlkotmánybíróság, hogy a tulajdonszer-zéshez való jog nem alapjog. 1995-benmár arra jutott az Alkotmánybíróság,hogy a tulajdonvédelem a saját vagyon-nal vagy az értékteremtõ munkával állösszefüggésben; a tulajdon védelme köz-érdekbõl - arányosan - korlátozható; a tu-lajdon megszerzésére pedig nem áll fennalapjog.

Mit jelent ez a szellemi tulajdon terüle-tén? Teljes mértékben elfogadható, és agazdaságpolitikai megközelítéssel is ösz-szecseng, hogy csak az értékteremtõ tel-jesítmény részesülhet védelemben. Ha atulajdonszerzés nem alapjog, joggal tá-maszthatunk feltételeket a szellemi tulaj-don megszerzése elõtt, és elfogadhatók aszellemi tulajdonnak a közérdek védel-mében felállított korlátjai is.

Milyen zavarok támadtak az említettegyensúlyi helyzetben? Elõször is a szaba-dalmazhatóság követelményeit illetõentapasztalunk ilyen zavarokat. Kétfajta mó-don devalválódnak a szabadalmak: verti-kálisan és horizontálisan. A vertikális de-valválódás az oltalmazhatóság feltételeitilletõen, a feltalálói tevékenység követel-ménye tekintetében tapasztalható. Miértköveteljük meg a szabadalmazhatóság-hoz azt, hogy a találmány új legyen és fel-találói tevékenységen alapuljon? Azért,hogy ami már egyszer szabadon megis-merhetõvé és felhasználhatóvá vált, ne le-gyen újból monopolizálható. Másrésztpedig a kettõs szabadalmazást is el kell ke-rülni, tehát, hogy ugyanarra a találmányratöbbeknek legyen egymástól függetlenülszabadalma. Ezt az egyensúlyt bontjákmeg az úgynevezett triviális szabadal-mak. Arról van szó, hogy a szabadalmi hi-vatalok az oltalmazhatósághoz megkívántfeltalálói tevékenység küszöbét egyre ala-csonyabbra teszik. Ez úgy jelentkezik az el-bíráló munkájában, hogy a bejelentett ta-lálmányt megvizsgálja abból a szempont-ból, hogy talál-e olyan korábbi megoldást,amely részben vagy egészben megegye-zik a bejelentett találmánnyal. Általábannincs olyan, ami ,,egy az egyben’’ ugyan-olyan. Megnézi, hogy az eltérés, az elõre-lépés a szakember tudásához tartozik-e,vagy ennél többrõl, tehát feltalálói tevé-kenységrõl van-e szó. Ez a ,,feltalálói lé-pés’’ egyre kisebb. Tehát már régen nembeszélhetünk Edison-féle úttörõ szaba-dalmakról. Ugyanakkor a valóban úttörõmegoldások számára túl széles oltalmikörrel adják meg az oltalmat. Különösen a

biotechnológia területén figyelték eztmeg. Az elsõ géntechnikai találmányokraolyan széles oltalmat szereztek, hogy a,,ráfejlesztések’’, a továbbfejlesztések semvoltak szabadalmazhatók, sõt, beleütköz-tek a megadott szabadalom oltalmi köré-be. Egy-egy találmány és az arra megadottszabadalom így az egész terület technikaifejlõdését blokkolta.

Egy másik szabadalmazhatósági köve-telménnyel is bajok mutatkoznak: ez azipari alkalmazhatóság vagy hasznosságkövetelménye. Ez alapvetõen egy Ameri-kából kiinduló tendencia, és a szabadal-mak horizontális devalválódásának te-kinthetõ. Az amerikai felfogás szerint bár-mi, amit ezen a világon ember alkotott,szabadalmazható. Az USA-ban ismertékel elõször a biotechnológiai találmányokszabadalmazhatóságát, és ezzel egyegész technikai terület szabadalmazható-sága elõtt nyitották meg az utat. 1998-banpedig az üzleti módszerek szabadalmaz-hatóságát ismerték el.

Az Európai Szabadalmi Hivatal mintegy30 000 olyan szabadalmat adott meg,amely számítógéppel megvalósított talál-mányra vonatkozik, noha az egyezményszerint a számítógépi program mint olyannem szabadalmazható. Ezzel a horizontá-lis devalválódással az a probléma, hogy a,,hagyományos’’ mûszaki újdonságok tes-tére szabott szabadalmi rendszer ruhájanehezen húzható rá egyes új technikai te-rületek megoldásaira. Ezért született pl. abiotechnológiai találmányok szabadal-mazhatóságára külön irányelv az EU-ban,amely elég sok speciális normát tartalma-zott - fõleg morális indíttatásból.

A zavarok második zónája a szabadalmijogosultságok nem rendeltetésszerû gya-korlása. Itt kétféle - egybefonódott - ten-denciát lehet megfigyelni. Egyrészt mamár a szabadalmakat nemcsak arra hasz-nálják, hogy a ténylegesen megvalósítottmegoldásoknál a ráfordítások megtérülé-sét biztosítsák, és a versenytársakat kiszo-rítsák a piacról, hanem arra is, hogy ,,pa-pírtigriseket’’ tenyésszenek belõlük, amitportfólióépítésként is számon tartanak.Különösen a nagyobb cégek hatalmasszabadalmi portfóliókat építenek ki, ésezeket alapvetõen az üzleti nyomásgya-korlás eszközeként használják. A szaba-dalmi rendszer egyes kritikusai szerint aszabadalom ma már inkább ,,ráerõsít’’ ameglévõ monopolhelyzetekre. Tehát havalakinek monopóliuma van, akkor õ aszabadalmat is inkább arra használja,hogy a monopolhelyzetét még jobbanmegerõsítse vagy azzal akár vissza is éljen.

Azt szokták mondani, hogy a kis- és kö-zépvállalkozások számára, ha igénybe ve-szik, hasznos lehet a szabadalmi rendszer.De azt is el kell ismerni, hogy a belépésakadályai nemegyszer távol tartják ezeketa vállalkozásokat a szabadalmi rendszer-tõl. Kétféle akadály van: egyik a pénzügyiakadály. (Nem olcsó szabadalmaztatni, deMagyarországon lényegesen olcsóbb,mint Európában). Egy európai szabada-lom teljes átlagos összköltségét közel30 000 euróra becsülik. Magyarországon,ha semmilyen kedvezményt nem vesznekigénybe, 100-120 ezer forintból szabadal-mat lehet szerezni. A másik akadály, hogya vállalkozók nem tudják: mi a szabada-lom. Súlyos szabadalmi információs defi-cittel küzdenek. A szabadalmi hivataloksokat tesznek ennek a deficitnek a csök-kentése érdekében - de talán nem elegetés nem elég jól.

Egyéb kérdések

Az elõadást követõ kérdések egyikeaz volt, hogy a bejelentések hány száza-lékát utasítja el a hivatal? Magyarorszá-gon az ,,elhullott’’ bejelentések aránya60-70 % között van. De ezeket is inkábbhagyják ,,meghalni’’, mintsem, hogyazokat a Magyar Szabadalmi Hivatal (atovábbiakban: MSZH) utasítaná el. Te-hát azokat visszavonják, vagy olyan mu-lasztás történik az eljárásban, ami miattvisszavontnak kell tekinteni a bejelen-tést. Nem a formális elutasítás a legtöbb,de az is elõfordul. A Párizsi Konferenciánazt a célt tûzték ki az Európai Szabadal-mi Hivatal elé, hogy 3 év alatt fejezzék beaz ügyeket, de jelenleg még mindig át-lagosan 5 év az átfutási idõ. Ez nálunkazért rövidebb.

Az Európai Szabadalmi Egyezményhezvaló csatlakozás - a várakozásnak megfe-lelõen - azzal járt, hogy a külföldiek elsõ-sorban nem az MSZH-nál közvetlenül, ha-nem az Európai Szabadalmi Hivatalon ke-resztül igényelnek Magyarország terüle-tére szabadalmi oltalmat. Az Európai Uni-óba való belépésünk pedig fõként a de-sign- és a védjegyhatósági tevékenységregyakorolt - részben kedvezõ, részben ked-vezõtlen - hatást. Összességében koraivolna még megvonnunk az iparjogvédel-münk európai integrációjából származóhatások egyenlegét.

FICSOR MIHÁLY JOGÁSZKLUBBAN TARTOTT

ELÕADÁSÁT ÍRÁSBAN ÖSSZEFOGLALTÁK:A GVH MUNKATÁRSAI

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 44

Visszapillantó

45

A Versenytükör segítségével visz-szatekinthetünk régebbi korokverseny szempontból különleges,a harmadik évezred emberének istanulságul szolgáló eseményeireis. Az alábbi, eredeti levéltári gyûj-tésbõl származó példa is mutatja,hogy a malomiparban a potenciá-lis versenytársak gyakran õröltekegy malomban.*

Érdekes üzleti megállapodás született1698. április 24-én a rohonci kastélyban. Aházigazda Gróf Battyhany Ádám horvátbán, országbíró tárgyalóasztalhoz ültettea térség legnagyobb birtokosait - unoka-testvéreit -, hogy a malmok ügyében ér-vényt szerezzenek a közös érdekeiknek. Avendégek, Gróf Battyhany Ferenc fõpo-hárnok, Gróf Battyhany Zsigmond valósá-gos belsõ titkos tanácsos és Gróf ErdõdySándor valamennyien egyetértettek akastély urával abban, hogy az idõ sürget.Szent György napján persze nem csak ajónak ígérkezõ új gabonatermésre gon-doltak, hanem arra is, hogy a török kiszorí-tása után nem árt sietni a piaci pozíciókmegszerzésével. Buda visszafoglalása ótasenki sem lehetett elég ügyes a vagyon-szerzésben. Ezen a téren a lemaradás, akéslekedés különben sem illett a már her-cegi és grófi ágra vált Battyhanyok és a né-hai nagybácsi, Bakócz Tamás érsek révénvagyonhoz jutott monyorókeréki Erdõdycsalád tradícióihoz. A történelmi viharokközött mindig gondosan õrizték és erõsí-tették szerzett jogaikat, a királyi kegybõlszerzett monopóliumaikat és a saját ere-jükkel megszerzett gazdasági befolyásu-kat. Ha kellett, latba vetették családi kap-csolataikat is. Ádám úr az apósa,Strattmann kancellár révén megbízható

értesülésekkel rendelkezett arról, hogy abécsi udvar újabb megszorító intézkedé-seket tervez. Számítani lehetett rá, hogyaz országra újabb adót vetnek ki és Eszter-házy nádor tiltakozása ellenére azt be ishajtják, akkor pedig erõsen megcsappan-nak az országlakosok jövedelmei a törökuralmat követõ ,,Habsburg-rendszervál-tás" terheit nyögõ országban. Különösenazok után, hogy elõzõ esztendõben aTokaj-Hegyalján kitört zavargások nagykárokat okoztak egész Felsõ-Magyaror-szágon, ahol kárba veszett a termés, visz-szaesett a borkereskedelem, hiába men-nek az adószedõk. (Ezek a körülményeknéhány évvel késõbb elõsegítették a bánés országbíró tisztelõje, ifjú Rákóczi Fe-renc felkelésének elindítását.)

Gróf Battyhany Ádám 36. évében jártekkor, fiatal kora ellenére fényes katonaisikereket ért el a török elleni csatákban,különösen kitüntette magát Kanizsa 1690.évi visszafoglalásakor. Országos tisztsé-geket töltött be, de nem hanyagolta el acsaládi birtok igazgatását sem. A gazdál-kodásban nagy segítséget jelentett szá-mára az a jól mûködõ gazdasági admi-nisztráció és üzemszervezés, amelyetmég nagyapja alakított ki nyugat-európaiminták alapján. Mivel a török a család õsifészkét, Németújvárt soha sem tudta el-foglalni, a gazdag levéltár évszázadokravisszamenõen pontos képet adott a gaz-dasági folyamatokról, különösen a határmenti piaci helyzetrõl. Az információkmellett a gazdasági jellegû döntés meg-

Horváth László:

Grófi egyezség a XVII. század végén

*Forrás: MOL. Batthyany család levéltára. P.1313. 123. rakt.sz., Fasc. 27. 46–50. p.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 45

Visszapillantó

46

hozatalához a megfelelõ készség sem hi-ányzott Ádám úrnál, hiszen a BattyhanyokMohács óta mindig jelentõs katonai fel-adatok megoldására kényszerültek, szin-te állandóan sok pénzt kellett elõteremte-ni hadicélokra és a hatalmi törekvéseik fi-nanszírozására. Ha nem tudtak volnapénzt csinálni, elégséges jövedelmek hí-ján régen elvesztek volna. Ezért a rohoncikastélyban megjelent fõurak inkább ru-tinfeladatnak tekintették a malmokrólszóló egyezség kialakítását.

Gróf Battyhany Ádám és vendégei sza-bályos szerzõdést kötöttek a birtokukbanlévõ több tucat malom mûködtetésévelkapcsolatban, nyolc pontba szedve amegállapodásban érintett kérdéseket. Aszerzõdés bevezetõ szakaszában azzal in-dokolják közös fellépésüket, hogy ,,a mos-tani szûk és nehéz idõkben" fölöttébbmegnövekedtek a malmok fenntartásá-nak terhei, egyre emelkednek a költségek,amelyben szerepet játszik a vármegyemalmaiban kialakított ,,dicséretes rend-tartás’’ is. Nem szólva arról, ami ugyan ke-vésbé ismert, hogy a molnárok a maguk-nak engedett részeken kívül – a céhek szí-ne alatt –, a cselédjeik részét is kiveszik aközbül. A hatósági díjak és a munkaerõ

költsége tehát egyaránt apasztja a hasz-not, és ,,ez okáért egyeztünk meg közön-séges végzésbõl, ezen contractusban fog-lalt punctumok inviolabiliter (sérthetet-len) megtartására’’ - indokolják a felek azegyezséget.

Az elsõ és második pontban rögzítik,hogy a vármegyei gyakorlathoz igazodva,az egyezséget követõen a malmaikban,,tizedet vesznek mércéül’’ az eddigi tizen-hatod helyett, mivel ,,nekünk sem tellikkevesebb költségbe a malmok conser-vatiója, mint másoknak’’ – írják. A molná-roknak pedig nem engednek többet, csaknegyed részt, mivel a tizenhatod rész he-lyett szedett tizedrész úgyis automatiku-san emeli a járandóságukat.

A harmadik és negyedik pontban szi-gorúan megtiltják a molnároknak, hogyaz ,,õrlendõ gabonát ne merészeljék agaratra felönteni, minek elõtte megnem mérik’’ és kiveszik a részt. Ezen túlpedig szigorúan büntetik a ,,közbül valóélést’’.

A szerzõdés további pontjaiban kitér-nek arra is, hogy a jobbágyaik és bérlõikáltal közvetetten mûködtetett malmaikrais kiterjesztik az egyezséget, ha kell, fel-mondás árán is. Az egyezség végrehajtása

során pedig esküt tetetnek a molnárokkal,a legényekkel és az inasokkal, és,,hitöztetés nélkül’’ nem szerzõdnek ve-lük. A gondosan szerkesztett megállapo-dásban nem feledkeznek meg arról sem,hogy egyes õrletõk külön pénzt is fizetnekazért, hogy kétszer vagy háromszor fel-öntsék a garatra gabonájukat, természe-tesen ezeket a pénzeket is beszedik. Vé-gezetül megállapítják, hogy helyenkénteddig a molnároké volt a malompor, desertést általában nem hizlaltak. Ezen vál-toztatnak, a malompor fejében sertésekethizlaltatnak a molnárokkal, máskülönbena malomporból is csak azt a részt kapjákmeg, mint a gabonából.

A záradékában a felek a szerzõdés meg-tartására kötelezik magukat. Ugyanakkorha valamilyen okból az egyik fél megsér-tené azt, vita vagy per támadna, száz tal-lért köteles fizetni, amelyet a többi szerzõ-dõ fél között arányosan felosztanak.

A grófi egyezség utóéletérõl nincs pon-tos információnk, de sokat elárul a szerzõ-dés komolyságáról, hogy a szövege Ádámúr fia, Gróf Batthany Lajos, az utolsó ma-gyar nádor fél évszázaddal késõbb, az1750-es években keletkezett egyik gazda-sági iratcsomójában lelhetõ fel.

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 46

A GVH tevékenysége számokban

47

Statisztikai adatok a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti tevékenységérõl(A 2004-rõl áthúzódott és a 2005-ben kezdõdött bejelentésekrõl és a versenyfelügyeleti eljárásokról)

Az összeállítás idõpontja: 2005. augusztus 25.

MegnevezésTörvény-

sértésBírság

1000 Ft-banMeg-

szüntetésEngedé-

lyezésElutasítás

Nem engedély-

köteles

Egyéblezárás

Összesen

Fogyasztók megtévesztése 21 167 000 11 32

Erõfölény 5 4 000 9 14

Kartellmegállapodás 2 211 000 5 5 0 0 0 12

Fúziókontroll (2)* 4 305 2 35 0 5 1 43

Összesen 28 386 305 27 40 0 5 1 101

I. Bejelentések Elbírált jogorvoslati kérelmek száma

Megnevezés száma

2004-rõl áthúzódott 180

2005-ben érkezett 591

együtt 771

Ebbõl: jogerõsen elutasított 333

Versenyfelügyeleti eljárás indult 171

Elbírálás alatt, folyamatban lévõ 333

MegnevezésA jogorvoslati kérelmet

elfogadta elutasította

Versenytanács 16 84

Fõvárosi Bíróság 2 15

Összesen 18 99

II. Versenyfelügyeleti eljárások Az eljárások megoszlása

Megnevezés száma

2004-rõl áthúzódott 88

2005-ben indult 138

Együtt 226

Ebbõl: versenyhivatali határozattal lezárt 101

Folyamatban lévõ 125

Megnevezés száma

Fogyasztók megtévesztése 81

Erõfölény 46

Kartellmegállapodás 38

Fúziókontroll 61

Összesen 226

III. Versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok megoszlása

* ügyben hozott további határozat, összesítésben nem szerepel

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 47

Documents

1.qxd 2007.07.04. 10:45 Page 1 · A Kartell Csoport Vendégváró A szellemi tulajdonjog aktuális kérdései Vissza a múltba Grófi egyezség a XVII. század végérõl Statisztikák