16
2011.08.02. 1 Az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programvégrehajtás gyakorlata Horváth Csilla / Matkó Márton / Tabajdi Márton Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóság 2011.05.25 A Strukturális Alapokból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programmegvalósítás gyakorlata Miről beszélünk – kontextus, előzmények, adatok Rendszer – jogszabályok, szereplők, feladatok Folyamat – a programozástól a nyomonkövetésig példával illusztrálva Tapasztalatok, tanulságok Kérdések, vita

A Strukturális Alapokból származó támogatások hazai ... · 2011.08.02. 1 Az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programvégrehajtás

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

2011.08.02.

1

Az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatások

hazai intézményrendszere és a programvégrehajtás gyakorlata

Horváth Csilla / Matkó Márton / Tabajdi Márton

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

ROP Irányító Hatóság

2011.05.25

A Strukturális Alapokból származó

támogatások hazai intézményrendszere és

a programmegvalósítás gyakorlata

• Miről beszélünk – kontextus, előzmények, adatok

• Rendszer – jogszabályok, szereplők, feladatok

• Folyamat – a programozástól a nyomonkövetésig

példával illusztrálva

• Tapasztalatok, tanulságok

• Kérdések, vita

2011.08.02.

2

Miről nem beszélünk?

• Hazai költségvetési forrásból nyújtott támogatásokról (jelenleg ez elhanyagolható nagyságrendű)

– De: a SA-nak is van hazai társfinanszírozása!

• EU Közös Agrárpolitika (CAP) keretében (EMVA) nyújtott támogatásokról (ÚMVP)

• A Strukturális Alapok 3. célkitűzése keretében (Európai Területi Együttműködés) nyújtott támogatásokról

• Közvetlenül az EU Bizottság által kezelt forrásokról

EU kohéziós forrásainak nagyságrendje

Magyarországon (2000-2013)

• 2000-2003 között

előcsatlakozási alapok

(PHARE,ISPA,SAPARD), hazai

fejlesztési források 10%-a

• 2004-2006 között Strukturális

és Kohéziós Alap + EMOGA,

hazai fejlesztési források 30%-a

– Kb. 700 mrd Ft

• 2007-2013 között SA és KA,

gyakorlatilag kizárólagos

fejlesztési források

– Kb. 8000 mrd Ft (!!!)

• 2014-2020 között mi lesz???

Mekkora ez az összeg?

• A 2011. évi magyar költségvetés 61%-a

• 4000 km autópálya ára

• 12-szer épülhetne meg a 4-es metró

• Minden ember kaphatna 800.000 forintot

• Megvehetnénk egy görög szigetet, amelynek

a nettó jelenértéke 22,4 mrd EUR

2011.08.02.

3

Az EU kohéziós politikája (2007-13)

• Cél: a regionális különbségek mérséklése

• Az EU Kohéziós Politikájának végrehajtását szolgáló

eszközök

– Strukturális Alapok (Structural Funds)

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA/ERDF)

• Európai Szociális Alap (ESZA/ESF)

– Kohéziós Alap (Cohesion Fund)

• Célkitűzések – jogosultsági feltételek (NUTS2 szint)

1. Konvergencia (GDP max. az EU átlag 75%-a)

–Phasing-out régiók (EU12 belépéssel statisztikailag estek ki)

2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

- Phasing-in régiók (gazd. növekedéssel elérik a határértéket )

3. Európai területi együttműködés (határmenti területek)

Alapelvek, jogszabályok

• Alapelvek:

– Több éves programozás (NSRK, Operatív Programok)

– Addicionalitás (hazai társfinanszírozás 15%)

– Koncentráció (komplexitás, célszerűség, eredményorientáltság)

– Partnerség

• megosztott felelősség (EB, tagállam)

• Helyi szereplők bevonása a tervezésbe

• Jogszabályok

– 1080/2006 (ERFA), 1081/2006 (ESZA), 1084/2006 (KA)

– 1083/2006 EK Általános rendelet

– 1828/2006 EK Végrehajtási rendelet

– 16/2006 MeHVM-PM, 255/2006 és 281/2006 Korm. Rend., ezt

felváltotta a 4/2011 Korm. Rend. 2011.02.09-től

2011.08.02.

4

Egyéb keretszabályok

• Horizontális elvek érvényesítése minden beavatkozásnál

– Esélyegyenlőség

– Környezeti fenntarthatóság,

– Területi kohézió

• Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása

• Fenntartási kötelezettség (3 vagy 5 év)

• N+2 / N+3 szabály

A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere

Irányító HatóságIgazoló Hatóság Ellenőrző Hatóság

Európai Bizottság

Közreműködő

Szervezet

Monitoring Bizottság

Végső kedvezményezett

Kifizető Hatóság

EUTAFNFÜMÁK NAO

Stakeholderek

MÁK

2011.08.02.

5

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Regionális Fejlesztési

Programok Irányító

Hatóság

Gazdaságfejlesztési

Programok Irányító

Hatóság

Humán Erőforrás

Programok Irányító

Hatóság

Közigazgatási Reform

Programok Irányító

Hatóság

Környezet és

Energia OP Irányító

Hatóság

Közlekedés OP Irányító

Hatóság

Központi Monitoring

Főosztály

Koordinációs

Irányító Hatóság

Fejezeti Főosztály

Back-office

egységek

Jogi Főosztály

Fejlesztéspolitikáért

felelős miniszter Jogállása: Központi hivatal

Közbesz Felügyeleti

Főosztály

Elnök, Kabinet

Elnökhelyettesek

Nemzetközi

Együttműködési

Programok Irányító

Hatóság

Belső Ellenőrzési

Főosztály

Kommunikációs Főo.

A Strukturális Alapokból származó források

programszerű felhasználásának folyamata

Programtervezés Programmegvalósítás

Nemzeti Stratégiai

Referenciakeret (NSRF)

Operatív Programok

Programkiegészítő

dokumentumok

Akciótervek

Pályázati felhívások

kidolgozása, meghirdetése

Projektkiválasztás

Támogatási

szerződéskötés

Nyomonkövetés

Ellenőrzés

Kifizetés

2011.08.02.

6

Programdokumentumok hierarchiája

Programtervezés

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

NFT / ÚMFT

Átfogó stratégiai dokumentum

Operatív Programok

(EU Bizottság jóváhagyás 2007 nyár)

7 éves időtáv

Stratégiai célok, beavatkozások,

források, indikátorok

Akciótervek

(csak magyar jell., Kormány hagyja jóvá)

2 éves időtáv

Támogatási területek, feltételek

forrásfelhasználás ütemezése

Programtervezés folyamata

Programtervezés

Ágazati minisztériumok és

háttérintézmények

koncepció

Regionális Fejlesztési

Tanács, Ügynökség

Regionális szempontok

Külső Értékelések

Külső szakértők

Társadalmi

vélemények

Operatív Programok

Akciótervek

Közigazgatási egyeztetés

Kormány jóváhagyás

EU Bizottság jóváhagyás

NFÜ

2011.08.02.

7

Operatív Programok rendszere (2007-2013)

Programtervezés

Elektronikus Közigazgatási

Operatív Program

Társadalmi Infrastruktúra

Operatív Program

Társadalmi Megújulás

Operatív Program

Közlekedés Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program

Gazdaságfejlesztés OP

Kohéziós Alap ERFA ESZA

Államreform Operatív

Program

Dél-Alföldi OP

Észak-Alföldi OP

Dél-Dunántúli OP

Észak-Magyarországi OP

Közép-Magyarországi OP

Közép-Dunántúli OP

Nyugat-Dunántúli OP

Reg

ion

áli

s p

rog

ram

ok

Regionális Operatív Programok felépítése

Programtervezés

Prioritások

Regionális gazdaság fejlesztése

Turizmusfejlesztés

Regionális közlekedési infrastruktúra

Humán infrastruktúra fejlesztése

Helyi környezetvédelmi fejlesztések

Város- és településfejlesztés

KÖZOP

TIOP

KEOP

GOP

2011.08.02.

8

Városrehabilitáció helye a regionális operatív programokban

Önálló prioritás Nem önálló prioritás

Dél-Dunántúl

4. Prioritás

Közép-Dunántúl

3. prioritás

Közép-Magyarország

5. Prioritás

Speciálsi megosztás:

Pest megye és Főváros

Főutca kézikönyv

Észak-Alföld

5. Prioritás

+Környezetfejlesztés

Észak-Magyarország

3. Prioritás

+Környezetfejlesztés

és Közlekedés

Nyugat-Dunántúl

3. Prioritás

+Közlekedés

Dél-Alföld

5. Prioritás

+Környezetfejlesztés

A városrehabilitációs felhívások tervezését megalapozó és

meghatározó dokumentumok

Adottságok:

• 4/2011 Korm.rendelet a „négyes”

• 16/2011 NFM rendelet az EMK

• 19/2007. MeHVM rendelet „jogcímrendelet”

• Elszámolhatósági útmutató

• Általános pályázati útmutató

• Eljárásrendi útmutatók (Projektkiválasztás,

Projektfejlesztés, Projekttartalom változás)

• Horizontális útmutatók (EE, FF, Ak.men.)

• Állásfoglalások

• Konzorcium útmutató

• Kiírás specifikus, módszertani útmutatók

(Városfejlesztési kézikönyv, ATT útmutató, VT útmutató,

Közvetett eljárásrend, Indikátor útmutató)

• Pályázati felhívás sablon

• Állásfoglalások

• Segédletek (Kerékpáros segédlet)

• COCOF iránymutatások

• EMIR

Adottságok:

• Athéni Charta (1933)

• Új Athéni Charta (1998)

• Bristoli Egyezmény (2005)

• Lipcsei Charta (2007)

• Marseilles-i Nyilatkozat (2008)

• Toledói Egyezmény (2010)

2011.08.02.

9

Szakmai feltételrendszer

… és amit az adottságokhoz illeszteni kell:

• Komoly módszertani elvárások:

•Integrált Városfejlesztési Stratégia

•Antiszegregációs Terv – jelentősége: szociális célú városrehabilitáció esetén

•Akcióterületi Terv útmutató

•Főutca kézikönyv

• Komplex és integrált projektek

• 24 hónapos megvalósítási időszak (néha már 36 hónap)

• Kétfordulós eljárásrend: előkészítés, majd projektfejlesztés

• Szerteágazó tématerület (más prioritások, OP-k beavatkozási területe – önkormányzati utak, kerékpárutak,

múzeumok, „ESZA” elemek) – ezeknél alkalmazott feltételek figyelembe vétele

• Városfejlesztő társaságok

• Közvetett támogatások (Programalap)

• Elvárások (települések és településrészek súlyozása, indikátorok)

• Regionális különbségek érvényesítése

• RFÜ – tervezői csoportok eltérő felkészültsége és vérmérséklete

• Szakminisztériummal való együttműködés

• Projektméretek és rendelkezésre álló források

Funkcióbővítő városrehabilitáció

• Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Akcióterületi beavatkozások

• Cél a gazdaságélénkítés

• Fejlesztési szemlélet

• Közösségépítés

• Több funkciótípusból több tevékenység kötelező

gazdasági elemmel

• Kiemelt projektek esetében magántőke bevonás és

kötelező jelleggel Városfejlesztő társaság

• Szinergia az elemek között

• Széles körű partnerség

• Megalapozott fejlesztések

• Vállalkozások letelepítése az akcióterületen

A városrehabilitációs konstrukciók típusai

Szociális célú városrehabilitáció:

• Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Akcióterületi beavatkozások

• Cél a leromlott vagy leromlással fenyegetett

lakóterületek megújítása

• Fejlesztési szemlélet

• Több funkciótípusból több tevékenység kötelező

lakhatási elemmel – amennyiben az akcióterület ezt

lehetővé tesz (Végrehajtási rendelet)

• A jogosultságot adó társadalmi mutatók javítása,

közösségépítés, foglalkoztatás javítása, reintegráció

• Szinergia

• Széles körű partnerség

• Komplex aktivitási mutató javítása

• Energiahatékonyság növelése (ez átkerült a

funkcióbővítőbe városrehabilitációs kiírásokba is)

2011.08.02.

10

A pályázati felhívások elkészítése

Pályázati felhívás sablon

0. verzió

Célok

Kedvezményezettek

Tevékenységek

Költségek

Értékelési szempontok

Csatolandó

dokumentumok

Mellékletek, segédletek

PEMCS:

• IH

• Érintett RFÜ

• Szaktárca

Társadalmasítás

Konszenzusos verzió

Végleges felhívás

• KMF, Kommunikációs

Főosztály, Elnöki kabinet,

• NFM

• ITF (Ügyfélszolgálat)

• Paraméterezés

A pályázati felhívások szerkezete

•Cél: gazdaságélénkítés / lakóterület rehabilitáció, szociális

kohézió

•Eszközök: a támogatható tevékenységek

•Magas támogatási intenzitás

•Magas megpályázható összegek (komplexitás)

•Kiválasztási kritériumok:

•Első forduló

•Tartalmi jogosultsági szempontok (pl. IVS 80%)

•Helyzetértékelés

•Indokoltság

•Célcsoportok

•Komplexitás

•Területi kohézió

•Ütemezés

•Kockázatok

•Műszaki megalapozottság

•Az önkormányzat pénzügyi alkalmassága

•Szakmai fenntartás

•Pénzügyi fenntartás

•Minimum 60 pont

•Második forduló

•Több korábbi pontozásos szempont

Tartalmi jogosultsági feltétel

•BB feltételek teljesítése

•Megvalósíthatóság

•Fenntarthatóság

•Szubjektív szempontok:

•Város és akcióterület függő kiinduló helyzet

•Különböző tevékenységek

•Nehéz az összehasonlítás

•Szubjektív szemponotk:

•VÁros és akcióterület függő fejlesztések

•Különböző tevékenységek

•Nehezen összemérhető projektek

Kétfordulós eljárásrend:

Első forduló – koncepció

Második forduló – kidolgozott projekt

Nem minden alakult ennek megfelelően

2011.08.02.

11

Városrehabilitációs kiírások tapasztalatai

Funkcióbővítő városrehabilitáció

• Az IVS-ek nagy része „rohamléptekben” készült, kevés az átgondolt és jó stratégia

• Akcióterületi beavatkozások – sok településen átfednek

• Célok: a gazdaságélénkítés nem igazán teljesül, a lakókörnyezet megújítása is elsősorban a közterületekre

szorítkozik, a városok sokszor nem a legleromlottabb területeket újítják meg

• Fejlesztési szemlélet – a legtöbb beruházás inkább karbantartás jellegű

• Közösségépítés – „soft” elemek, uniformizált elemek

• Rossz társadalmi mutatók javulása csak hosszú távon lesz mérhető (Sátoraljaújhely)

• Magántőke bevonása kevés sikerrel (több tényező következtében)

• Városfejlesztő társaságok – nem az elvárásoknak megfelelően

• Szinergia az elemek között – az akcióterületen belül a beavatkozási pontok sokszor egymástól teljesen függetlenül

kerülnek a projektekbe

• Széles körű partnerség – szinte egyáltalán nem teljesül

• Megalapozott fejlesztések – gyenge minőségű funkcióanalízisek, túlzó, sokszor az önkormányzatok anyagi

lehetőségeit messze meghaladó elképzelések

• Az ilyen utóbbi projektek pénzügyi fenntarthatósága megkérdőjelezhető

• Indikátorok – nem megfelelően megfogalmazott elvárások, így teljesülésük is nehezen feldolgozható

NEM MINDEN PROJEKTÜNK ILYEN!

Az eljárásrend

•A programvégrehajtás operatív kereteinek meghatározása

•A kormányváltás után átalakításra kerül(t)

•ÚMFT

•ÚSZT

•Párhuzamosság problémája

•Jelenlegi hazai szabályozók:

•(16/2006 MEH-VM-PM Rendelet)

•(281/2006 Korm. Rendelet)

•14/2011 Korm. Rendelet

•EMK

•(IMK)

•NFÜ szintű állásfoglalások

•IH szintű állásfoglalások

•Útmutatók

•Segédletek

2011.08.02.

12

Programvégrehajtás folyamata

Kiírás

készítése

Döntés

előkészítésDöntés

Szerződés

kötésMegvalósítás

Projekt

zárásFenntartás

Döntéselőkészítés, döntés

•Pályázat beérkezése

• Iktatás

•Befogadási kritériumok ellenőrzése (befogadás / elutasítás)

•Formai értékelés (jogosult / HP / elutasítás)

•Hiánypótlás

•Tartalmi értékelés (két független külső / belső értékelő)

•Értékelések összesítése

•DEB / BB felterjesztés

•DEB / BB ülés (tagok: IH, KSZ, civil, minisztérium)

•Döntési javaslat (elutasító / támogató / tartalék lista)

•NFÜ végső döntés

Könyített

max 60 nap

Standard

max 115 nap

Nagyprojekt

max 145 nap

2011.08.02.

13

Szerződéskötés

•Pályázó értesítése a támogatási döntésről

•Szerződéskötési feltételek megküldése

•Szerződéscsomag beérkezése

•Aláírás

•Elállás

•Hiánypótlás

•Szerződés hatályba lépése

•Normál

•Halasztott

Könyített

max 50 nap

Standard

max 120 nap

Nagyprojekt

max 120 nap

Megvalósítás

•Előleg kifizetés

• Időközi kifizetés

•Szakmai előrehaladási jelentés ellenőrzés (PEJ, IB)

•Helyszíni ellenőrzés

•Szerződésmódosítás, változásbejelentés

•Szabálytalanság

•Kifogás kezelés

•Panasz kezelés

•Követeléskezelés

•Közbeszerzési eljárás és ellenőrzése

Megvalósítás

1-3 év

KIFIZETÉS

Kedvezményezetti

max 75 nap

Szállítói

max 60 nap

2011.08.02.

14

Ki finanszírozza a projekteket valójában?

Pénzügyi terhelés a programmegvalósítás alatt

0

20

40

60

80

100

120

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26

hónap

összeg

Hazai költségvetés

Európai Unió

Projektzárás, fenntartási időszak

Projektzárás

•Záró kifizetési kérelem és ZPEJ / ZB

•Projekt pénzügyi zárása

Fenntartási időszak

•Projekt fenntartási jelentések

•Helyszíni ellenőrzések

•Fenntartási időszak zárása

Fenntartási

időszak

3 / 5 év

2011.08.02.

15

Monitoring rendszer, tájékoztatás és nyilvánosság

Informatikai háttér

• Intézményi honlapok

•Közreműködő Szervezetek honlapjai

•NFÜ honlapja – www.nfu.gov.hu

•Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR)

•Pálytáj

•Elektronikus számlakitöltő

•TÉRKÉPTÉR

•Térinformatikai adatbázis (google maps alapon EMIR adatok)

•www.terkepter.hu

Rendszerszintű problémák, tanulságok, kérdések

• Abszorpció-orientáltság (Mi lesz ha nem használjuk fel a forrásokat?)

• Kockázatkerülés: nincs lehetőség hosszabb kifutású, vagy kísérleti

programokra

• Programok közötti koordináció gyengesége (LHH program)

• Tervezés: Központi ágazati jellegű vagy területi alapú?

• Operatív Programok rendszere (ágazati vagy területi)

• Projektkiválasztási eljárások megfelelősége (verseny vagy terv alapú)

• Indikátorok rendszere (több mint 9000 indikátor)

2011.08.02.

16

Kitekintés 2014-2020

Milyen változások várhatók a következő pénzügyi perspektíva időszakában? A vita várhatóan 2011. II. félévben kezdődik, de vajon mikor zárul? Problémák (érdekek, képességek)

• Conditionality –feltételek (makrogazdasági mutatók) előzetes teljesítése, időszakos ellenőrzése a pénzfelhasználás feltétele

• Erősebb hozzájárulás kell majd az EU2020 céljaihoz:

– Fő cél: Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés (Smart, sustainable and inclusive growth)

– Alcélok pl. szegénység csökkentése

• Tematikus koncentráció – kevés támogatási célterület

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!