Upload
others
View
7
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci EgyetemGazdaságtudományi KarÜzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
A Richter Gedeon Nyrt technikai és fundamentálisrészvényelemzése
Fedor Milán
2015
Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................................................................3
1.Elméleti összefoglaló........................................................................................................…...............6
1.2 Technikai elemzés..............................................................................................................................13
1.21 A technikai elemzés fő területei......................................................................................................13
1.31 A technikai elemzés előnye és hátránya...........................................................................................14
1.33. A technikai és a fundamentális elemzés kapcsolata........................................................................15
1.4 A fundamentális elemzés....................................................................................................................22
1.41 A fundamentális elemzés elmélete...................................................................................................17
1.42 A fundamentális elemzés módszertana.............................................................................................22
1.43 A két elemzési módszertan különbsége............................................................................................23
2. A Richter Gedeon Nyrt tevékenységének bemutatása.........................................................................42
2.1 A Társaság tulajdonosi struktúrája.....................................................................................................24
2.2 A Richter pénzügyi mutatói...............................................................................................................31
2.3 A Richter stratégiája..........................................................................................................................42
2.31 Terápiás fókusz................................................................................................................................33
2.32 A Társaság versenyképessége..........................................................................................................42
3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján.................................................................44
4. A Richter technikai elemzése...............................................................................................................49
5. A Richter befektetésértékelése.............................................................................................................57
5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok.....................................................................................50
5.2 A Richter társaságirányítása...............................................................................................................51
5.3 Stratégiai döntéstámogatás módszerei...............................................................................................57
5.31 SWOT elemzés.................................................................................................................................52
5.32 BCG mátrix......................................................................................................................................53
5.33 Porter modell....................................................................................................................................54
5.34 PEST elemzés...................................................................................................................................57
Összegzés.................................................................................................................................................59
Irodalomjegyzék.......................................................................................................................................60
Angol nyelvű összefoglaló.......................................................................................................................62
Bevezetés, elméleti összefoglaló
Jómagam a szakmai gyakorlatomat egy vállalkozásfejlesztéssel, üzleti és számviteli tan
tanácsadással foglalkozó társaságnál töltöttem, szakdolgozati témaként pedig egy konkrét
részvény, a Richter Gedeon Nyrt vállalat és befektetésértékelését választottam. A
dolgozatot 5 fejezetre osztottam fel. Az 1. fejezetben a tőkepiacok jelentőségéről és
szerepéről, a technikai és fundamentális elemzés elméleti hátteréről, szemléletmódbeli
filozófiájáról lesz szó, melynek keretében bemutatom és összehasonlítom a két elemzési
módszertant, amelyek segítségével megállapíthatók hogy a részvények diszkonton vagy
prémiumon forognak, felismerhetőek a buborékok. Ezt követően a 2. fejezetben
bemutatom a Richtert, mint hazai gyógyszeripari vállalatot elemezve annak pénzügyi
mutatóit, tevékenységét, szerepét és termékeit, működési környezetét, exportpiacait ezen
felül az iparági sajátosságokat, tendenciákat és trendeket ismertetem. A 3. fejezetben a
Richter és egy szektorbeli társa fundamentálisát értékelési modelljét mutatom be Excelből,
ennek alapján pedig egy modell alapján megállapíthatóvá válik annak kérdése, vajon a
tőkepiaci értékeltsége szerint alul vagy felülértékelt. A 4. fejezetben a Richter technikai
elemzéséről lesz szó, konkrét és a gyakorlatban alkalmazott elemzési eljárásokat mutatok
be, amelyeket manapság is használnak. Az utolsó, 5. fejezetben pedig értékelem a
társaságot vezetése, stratégiája alapján továbbá a részvényt, mint befektetési alternatívát.
Éppen ezért, mivel exportorientált vállalatról van szó, ezért ezzel összefüggésben
részletesen elemzem azon tényezőket, amelyek a jövőben jelentősen meg fogják határozni
a Társaság teljesítményét. Ezt követően ajánlást fogalmazok meg a Richterre vonatkozóan,
amelyet követően összehasonlítom a befektetést és a spekulációt, amelyek teljesen eltérő
műfajok.
A szakdolgozat céljai közé tartozik az is, hogy bemutassa hogy össze lehet hangolni a
technikai és a fundamentális elemzést annak érdekében, hogy felismerjük és értékeljük a
részvények értékeltségi szintjét, megállapítsuk hogy reálisan van-e árazva a mögötte álló
vállalat teljesítményéhez képest tehát összhangban van-e a valós gazdálkodási
teljesítményt mérő adatokkal. Így tehát a buborékok felismerhetőek, hiszen a múltban
mindig azért voltak óriási tőzsdei zuhanások, mert a buborékok kipukkadtak, amelyek a
piaci hangulat és irracionális pénzügyi döntések miatt nőttek nagyra, ez történt a
17.században a holland tulipánhagymákkal is, a piaci szereplők tehát feltételezésem szerint
gyakran nem hoznak racionális döntéseket, ezzel is szeretnék foglalkoznia a tanulmányban.
A döntéstámogató, döntéselőkészítő módszerek alkalmazásával és a piaci hangulat
figyelembe vételével, reálisan kell értékelni az aktuális piaci helyzetet, így a kockázat
kezelhetővé válik, ezáltal pedig lehetséges racionális döntéseket hozni.
Éppen ezért a technikai és a fundaelemzés együttes használatával még inkább
felfedezhetőek a buborékok, amelyek gyakorlati célja az, hogy megállapítsuk egy adott
gazdasági szektorban működő vállalatról hogy reális szinten van-e árazva a tőkepiacon a
részvénye. A részvényre pedig tulajdonrészként kell tekinteni, amely jövedelmet biztosít a
tulajdonosa számára, ezáltal a részvény belső értéke megegyezik a vállalat
jövedelemtermelő képességével, a vállalat jövőjét vesszük meg egy részvénnyel. Így
elemezni kell a termékek piacképességét, a vállalat alkalmazkodó képességét és reagáló
képességét a piaci igényekre, nemzetközi, globális folyamatokon belül a szektorok
aktuális trendjei.
1. Elméleti összefoglaló; a tőkepiaci instrumentumok elemzésének
módszertanai
Tényként megállapítható, hogy a világgazdaságban a vállalatok termelik meg a globális
GDP legnagyobb hányadát, a gazdasági növekedés is a vállalati szektor stratégiájának
megvalósulásának köszönhető.
Szakdolgozatom témájául éppen ezért választottam egy általam szabadon választott
értékteremtő vállalat részvényének, a Richter Gedeon Nyrt-nek a technikai és
fundamentális elemzését, amelynek keretében a vállalat értékelése előtt mellett bemutatom
a két elemzési módszer jellemzőit, sajátosságait, emellett részletezem a befektetés és a
spekuláció közti különbségeket hangsúlyozva az értékalapú befektetések melletti érveket,
hiszen a pénz és tőkepiaci válságokért elsősorban a buborékok, másnéven légvárak
kialakulása a felelős. Ezek általában azonban előbb-utóbb összeomlanak, hiszen a
túlárazottság mögött nincs valós érték, és az ár és az érték tartósan nem térhet el
szignifikánsan. A buborék fogalma egész pontosan abból a tőkepiaci folyamatból,
mechanizmusból adódik, hogy a nemzetgazdaságokban lévő likvid pénz nem ugyanolyan
mértékben növeli a GDP növekedési ütemét, így tehát a reálgazdaság, ipari teljesítmény
növekedését, mint a tőkepiaci eszközök árazását, így tehát a tőkepiaci műveletek
következtében a részvénypiacokra beáramló tőke következtében a részvényárak
növekedése jóval gyorsabb ütemben emelkedik, mint a valós megtermelt reálgazdasági
teljesítmény. Tehát a magas értékeltségi(P/E,P/Bvalapján), árazási szinten forgó részvények
mögött nincs olyan mértékű vállalati gazdálkodási teljesítmény, amely ezt a szintet
indokolna, hiszen számos vállalat teljesítménye jóval szerényebb mértékű tőkepiaci árazást
indokolna a részvénypiacokon, ezen megállapításokra számos példa volt az utóbbi 9
évtized során(1929,1973,1989,1998,2001,2008). A buborékok kialakulásában fontos
szerepe van az irracionális befektetői magatartásnak, döntéshozatalnak, nem megfelelő
kockázatkezelésnek is. Számos közgazdasági modell azzal a feltételezéssel él, hogy a piaci
szereplők racionálisak, minden információ a rendelkezésükre áll, valójában viszont ez a
gyakorlatban nem érvényesülő alapelv, soha nem is érvényesült. Továbbá lényeges még
egy fontos közgazdasági tankönyvpélda megemlítése, amely szerint a piacok az egyensúlyi
állapot, egyensúlyi árak szintje felé tartanak. Ennek azonban ellentmond a reflexivitás
elmélete, amelyet Soros György alkalmazott, aki a gyakorlatban felfigyelt erre a
tényre(forrás:Soros György a pénz alkímiája 1987). Ezen globális tőkepiacok működését
meghatározó mechanizmusok komoly befolyást gyakorolnak a vállalatok gazdálkodásának
teljesítményére, működésük eredményeire, így ezen keresztül technológiájuk
hatékonyságára is. A tőkepiacok globális szerepe nemzetközi szinten valójában az kellene
hogy legyen, hogy a reálgazdasági teljesítmény volumenét erősítse, az értékalapú
befektetéseket finanszírozza, így tehát azon valódi ipari és fogyasztási termékek
kibocsátási szintjét fokozatosan növelje, amelyek iránt a piacnak így a társadalomnak
szüksége van és használatából eredő hasznosságot realizál a gazdaság működése és a
társadalom ezen kibocsátott termékek használatából hasznosságot realizál a gazdasági
körforgás működése során. Az értékalapú szemlélet szerint tehát a tőkepiacoknak a szerepe
az, hogy azokat a K+F innovációs folyamatokat támogassa tőkebefektetésekkel, amelyek
olyan piacképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyre a világgazdaság
részét képező piacokon kereslet lesz és ezen termékek valóban technológiai fejlődést
alapoznak meg, hiszen a technológiai fejlődés az alapja a GDP növekedésnek és a piac
szerepének létjogosultságának, végső soron pedig a társadalom javára kell hogy történjen
mindez. Így tehát ha a tőkepiacok támogatják a K+F innovációs tevékenységet, a
folyamatos technológiai fejlődés következtében a gazdasági növekedés tartós lehet. Ezen
piac legfőbb szereplői a kockázati tőketársaságok, a jövőben pedig a gazdaság számára a
legjobb az lenne, ha szinte minden alapkezelő finanszírozna K+F tevékenységet, hiszen
ezen folyamatok eredménye a piacképes termékek létrejötte lesz.
Jómagam fontosnak tartom, hogy a befektetési portfóliókat olyan szemléletmód által
vezérelt megközelítéssel érdemes megérteni, mint mikroökonómiából a fogyasztói kosár
összeállítását, amikor maximális hasznossági szintre törekedtünk adott pénzösszeg
ráfordításával. A közgazdaságtanban fontos szerepe van tehát az optimalizálásnak, amely
vállalatok tevékenységének elemzésekor abból indul ki, hogy fontos cél adott
pénzösszegből a lehető legmagasabb kibocsátási szintet elérni, vagy ennek az állításnak az
inverze, adott kibocsátási szint elérése a lehető legalacsonyabb költségráfodítással.(Szilágyi
Dezsőné: Bevezetés a közgazdaságtanba 1. 2009)
A befektetési portfóliókat pedig azon szemléletmód mentén érdemes megközelíteni, hogy a
lehető legalacsonyabb kockázati szintet képviselő instrumentumokat érdemes kiválogatni,
amely diszkonton forognak lehetőleg nem a vállalat és tevékenysége, hanem gyakran a
működési környezet kockázata miatt. A kockázatkezeléssel kapcsolatban az egyik
legfontosabb megállapítás az, hogy minél alacsonyabb egy tőkepiaci eszköz értékeltségi
szintje, tehát árfolyama, annál alacsonyabb a kockázata az értékalapú szemléletmód
alapján. Ez könnyen belátható, hiszen egy részvény megvétele révén egy vállalat
tulajdonosává lehet válni, egy társaság jövőjét vesszük meg ezáltal, amelynek aktuális
árfolyamváltozása a piaci hangulat függvénye. Ezt jómagam olyan alkudozásként
értelmezem, mely során egységnyi tulajdonrész áráról folyik a vita, azonban fontos tudnunk
hogy az árfolyam sosem egyenlő a valós értékkel, hiszen az ár az amit fizetünk, az érték
pedig amit kapunk, ez esetben pedig belső értékről beszélünk, amely a társaság
jövedelemteremtő képességét jelenti, amely a gazdálkodási tevékenység teljesítményétől
függ. Ezért a hozamérték alapú szemléletmód a legfontosabb a befektetők számára, amely a
részvényesi érték, a shareholder value.
Alapvetően tehát a pénz és tőkepiaci instrumentumok jövőbeli árfolyammozgásának
előrejelzését, múltbeli árfolyamalakulásának ismeretében kétféle módszertan segítségével
lehet elvégezni, az egyik a technikai elemzés, amely a piaci áron alapuló megközelítés, míg a
másik a fundamentális, másnéven értékalapú elemzés, amely az értékalapú szemléletmód
alapján végez minősítést.
Az elemzési módszereket általában döntés előkészítési, döntéstámogatási céllal
alkalmazzák, az egyes módszerek megközelítésbeli szemléletmódjának célja a jövőbeli
árfolyammozgások előrejelzése, trendek felismerése. Valójában akár a technikai, akár a
fundamentális, más néven értékalapú elemzést szemléljük, magának az elemzésnek a célja
minden esetben a kockázat kezelése és portfólió hozamának a növelése, amelyben a lényeg
hogy információk révén a dolgokat megfelelően kézben kell tartani. Ezen célt különböző
jövőre vonatkozó előrejelzésekkel lehet elérni, melynek során azonban mindig figyelembe
kell venni a legfontosabb tényezőt: a hozam és a kockázat összefüggését, egymáshoz való
viszonyulását. Általában véve a tőkepiaci, gazdasági elemzési módszerek alkalmazásával,
legyen az technikai vagy fundamentális elemzési szemlélet, nem lehetséges mindig 100%-
os bizonyossággal minden esetben jó befektetési döntést hozni, aki ezt szeretné elérni, az
vegye figyelembe, hogy a kockázatnak számos forrása lehet.(André Kostolany:A pénz és a tőzsde
csodavilága)
Az elemzések segítségével és azok helyes gyakorlati alkalmazásával azonban optimális
esetben nagyobb eséllyel lehet jó döntést hozni, mintha a véletlenre bíznánk magunkat
figyelmen kívül hagyva a fejleményeket és vonatkozó információkat, ezáltal az analízist
figyelemmel kísérő piaci szereplők képesek lesznek feltárni a befektetési célponttal
kapcsolatos kockázatokat is. A kockázat azonosítása azért kiemelkedően fontos minden
befektetési döntés meghozatala során, mert az elérhető hozam mértékét határozza meg,
továbbá a bizonytalansági tényezők, a kedvezőtlen események bekövetkezésének
lehetőségét is foglalkozik, figyelembe veszi azokat. Fontos tehát kijelenteni hogy a
kockázattól nem félni kell, hanem meg kell tanulni azt kezelni, releváns információkkal
minimálisra csökkenteni, hiszen rendelkezésre álló információk által lehetővé válik a
kockázat kezelése. A kockázatra leginkább úgy érdemes tekinteni, mint a jövőre vonatkozó
ismeretlen tényezőre, amelyet előre nem lehet látni.
1.2 A technikai elemzés
A technikai elemzés az árfolyamok jövőbeli alakulását próbálja meg előre jelezni azok
múltbeli mozgásainak megfigyelése, a grafikonokon megfigyelhető alakzatai és más
szemmel jól észrevehető dolgok alapján. Alapmottója egyszerűen fogalmazva akár az is
lehetne, hogy egy kép tízezer szóval is felér. Két alapvető feltételezésből indul ki. Egyrészt
abból, hogy már minden nyilvános információ beépült az árakba, ezért a jövőbeli
árfolyamváltozások az előre nem jelezhető váratlan eseményektől és a befektetői hangulat
változásától függnek. Másrészt feltételezi, hogy a befektetők tömegei hasonló
szituációkban hasonló módon cselekszenek, alapelvei közé tartozik, hogy a történelem a
piacokon is megismétli önmagát. A technikai elemzés része a tőzsde pszichológia is,
amelynek része, hogy bizonyos árfolyamszinteknek lélektani hatása van a piaci szereplőkre
nézve, döntéseket, reakciókat váltanak ki a befektetők bizonyos részéből. Ennek
jelentősége gyakran abban nyilvánul meg, hogy egy adott eszköz piacán egy pozitív
fejleményt követő jelentősebb emelkedés után a befektetők egy része már eladja a
részvényt, megelégedve a realizált nyereséggel, ezáltal short pozíciót vesznek fel, hisz az
eladás az short ügylet.
A technikai elemzés megközelítésének, szemléletmódjának alapelvei közé tartozik, hogy
egy adott eszköz árfolyamában minden környezeti hatás tükröződik, hiszen a chartizmus
alapján az aktuális árfolyam pontosan tükrözi a piac által ismert információkat, mint
például a kereslet és kínálat viszonyát, az eszköz jövőjére vonatkozó piaci várakozásokat,
továbbá akár a bennfentességet is. Fontos alapelv az is, hogy a piacok gyengén
hatékonyak, az árak ragadósak, tehát a piacnak van emlékezete, tisztában vannak a piaci
szereplők a múltbeli árfolyamváltozások alakulásaival, a kilengésekkel és a forgalmi
adatokkal. Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és
megismerésének következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere. (Kecskeméti
István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)
A fő alapelvek közé tartozik, hogy az árfolyamok trendszerűen, ciklikusan mozognak, ez
pedig az a dolog, aminek a felismerése és megjátszása a legjobb eredményeket szolgáltatja,
ezek közé tartozik a január hatás, amelynek során sokak szerint jelentős emelkedés szokott
bekövetkezni. A másik hasonló megközelítés, már-már közmondássá vált sell in may and
go away, amely abból indul ki, hogy májust követően oldalazgatás bontakozhat ki a
piacokon, tehát nyáron nem érdemes foglalkozni a tőzsdével, hiszen a jelentősebb piaci
szereplők szabadságukat töltik. Ezek közé tartozik a szeptemberi hatás is, amikor a
forgalom, a tőzsde likviditása jelentősen növekszik a nyári hónapokhoz képest.
A technikai elemzés során fontos szempont az indikátorok, trendek és alakzatok elemzése
mellett továbbá a forgalmi, likviditási adatok figyelembe vétele is, hisz ezen adatokból is
lehet következtetéseket levonni a jövőre nézve, beazonosítani a már meglévő folyamatokat.
A forgalom, valamint a kereslet-kínálat alakulásának (vételi és eladási mennyiségek az
ajánlati könyvben) elemzése valójában az egyik leghatékonyabb segítség az
árfolyammozgás előrejelzésében rövid távon. A technikai elemzés alapján kereskedő piaci
szereplőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az árfolyammozgások mögött
mindig valamilyen piaci hangulatváltozás, befektetői reakció áll amely az adott eszközbe
vetett bizalmon alapul. Emellett lényeges szempont észben tartani azt az örök igazságot,
hogy ahogy a fák sem, úgy az árfolyamok sem nőnek az égig.
1.21 A technikai elemzés fő területei csoportosítás szerint (elméleti kategória
szerint alakzat, indikátor, trend - Dow elmélet)
- elméletek, amelyek alapvető szemléletmódot biztosítanak az elemzésekhez
- indikátorok, amelyek matematikai és statisztikai összefüggések alkalmazásával segítséget
nyújtanak vételi és eladási döntések meghozatalához. Fontos jelentősége van annak, hogy
egy adott trendet milyen indikátorokkal lehet modellezni, leghatékonyabban azonosítani,
felismerni. A gyakorlatban általában közép és hosszú távon alkalmazzák az indikátorokat,
azonban a megfelelő időperiódus kiválasztásával bármilyen befektetési időhorizontra
alkalmazhatóak.
- alakzatok, gyertyaformációk, amelyek jellemzően rövid távú árfolyammozgások
meghatározásában nyújtanak segítséget.
Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és megismerésének
következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere.
(Kecskeméti István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)
A technikai elemzés eszköztárának legösszetettebb elemei azonban az indikátorok,
amelyek a múltbeli adatok alapján bizonyos matematikai és statisztikai formulák
segítségével szerkesztett számsorokból álló diagram, amely múltbeli mozgások alapján
következtet a jövőbeli árfolyamok irányára. A legegyszerűbb indikátorok közé a
vonaldiagramok, mozgóátlagok tartoznak, amelyeknek vannak komplexebb is, mint pl az
EMA, az exponenciális mozgóátlag és az MACD, emellett vannak volatilitást mérő
indikátorok is, mint pl a Bollinger. Ezek mellett fontos még kiemelni a japán gyertyák
jelentőségét, hiszen a technikai elemzésben ezen formációkkal találkozhatunk a
leggyakrabban, ugyanis ez a legtöbb információt szolgáltató grafikontípus, hiszen a
különféle árfolyamadatok elég szemléletesen vannak ábrázolva.
1.211Alakzatok, a japán gyertya mint grafikus eszköz
Japán gyertyák – napjainkban a japán gyertyák képezik a technikai elemzés alapját, hiszen
minden fontos információt tartalmaznak az árfolyam múltbeli alakulásával kapcsolatban,
jól szemléltetik azt grafikonon. A japán gyertyák komoly előnye, hogy egyetlen gyertya
alakzata szemlélteti a tőkepiaci instrumentum árfolyamának egész napi mozgását.
1.ábra:Japán gyertyák Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011 11.o
A gyertya teste a nyitó és a záróárat mutatja, a kanóca pedig a minimum és a maximum
árfolyamszintet szemlélteti. A gyertya testének komoly szerepe van, hisz ennek hossza az
ármozgás, árfolyamváltozás mértékét fejezi ki.
2.ábra: Japán gyertyák formációi Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011 12.o
1. A hosszú fehér gyertya azt reprezentálja, hogy az adott kereskedési napon a bikák
uralták piacot, amit tehát úgy értelmezünk hogy a vevők, a keresleti oldalon álló befektetők
volt túlsúlyban. 2. A hosszú fekete gyertya azt szemlélteti, hogy az előzővel ellentétesen az
eladók voltak túlsúlyban, így aznap a trend iránya lefelé mutatott adott az instrumentum
piacán. 3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságként értelmezhetők, azt jelzik hogy a
vevők és az eladók száma megegyezik, ezért jelentősebb árelmozdulás nem történik, a
piacot az oldalazó mozgás jellemzi. 4. A hosszú alsó árnyék azt jelzi, hogy a kereskedés
első szakaszában az eladók, vagyis a kínálati oldal határozta meg az irányt, de ezt követően
napon belül megfordult a trend és a nap végére visszatértek a bikák, ennek megfelelően a
kereskedési napon pluszban zárt az eszköz. 5. A hosszú felső árnyék ez utóbbinak
fordítottját jelenti, így tehát a nap eleji emelkedést követően eladói nyomás jelent meg a
piacon, majd a túlkínálat következtében estek az árak és napi minimumon zártak azon a
kereskedési napon. 6. A hosszú alsó és felső árnyék úgy értelmezhető, hogy a bikák és a
medvék ugyanannyira voltak meghatározóak aznap a piacon, nem volt egyértelmű iránya a
trendnek, aznap oldalazó mozgás volt megfigyelhető az adott eszköz piacán.
3.ábra Forrás: KBC Equitas webinárium, belső anyag
4.ábra: Japán gyertyák grafikonon Forrás: Stockcharts 2013
1.1212 Indikátorok Bollinger-szalag; Ez az indikátor napjainkban a technikai elemzők által az egyik leginkább
alkalmazott elemzési eszközei közé tartozik. Használatával az árfolyam kitöréseket lehet
meghatározni. Ez az indikátor figyelembe veszi a relatív támaszokat és ellenállásokat.
Képlete a mozgóátlagon és a szóráson alapul.
1.képlet:Bollinger-szalag képlete, Forrás: Portfólió füzetek technikai elemzés 2, 5.fejezet 26.o
Fontos megjegyezni a grafikon értelmezésével kapcsolatban, hogy minél nagyobb a
volatilitás, annál szélesebb a sáv.
A Bollinger szalag az egyik legjobban használható trendkövető indikátor. A középső szalag
egy mozgóátlag, az alsó szalag a mozgóátlag-az árfolyam szórásának a kétszere, felső
szalag pedig a mozgóátlag+az árfolyam szórásának a duplája.
5.ábra:Bollinger-szalag, Forrás:http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html
Gyakorlati alkalmazása céljából fontos tudni, hogy a szalag beszűkülésekor erősen volatilis
árfolyam elmozdulás valószínűsíthető. Amennyiben a grafikonon észrevehető, hogy az
árfolyam eléri valamelyik szegélyt, abban az esetben a tendencia tovább folytatódik. Ha az
indikátor elmozdul az egyik határszalagtól, azonban a másikat nem közelíti meg, abban az
esetben valószínűsíthető hogy a jelenlegi trend folytatódik. Amennyiben az árfolyam
szintje meghaladja a mozgóátlagot, akkor megközelíti a másik határszalagot, ennek a
szalagnak az áttörése pedig a kitörés kezdeteként értelmezhető. Tehát amennyiben a
mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam eladási jelzést kapunk, amennyiben felülről
metszi vételi jelzést ad az indikátor. (Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011)
1.1213A Dow elmélet – Charles Dow elmélete
A Dow elmélet lényege a trendelméleten alapszik. Az elmélet feltételezései a következők:- az indexben minden tükröződik- az indexeknek igazolniuk kell egymást- a piacon egyszerre 3 trend uralkodik- az elsődleges trend 3 szakaszból áll- a forgalom megerősíti a trendet- a trend sértetlen az első határozott fordulópontig, tehát trendfordulóig
(KBC Equitas webinárium:Haladó technikai elemzés 2014)
A piacon egyszerre 3 trend uralkodik:6.ábra: Dow elmélete Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag
Az ábrán jól látszik, hogy az árfolyamgörbe hosszú távon fokozatosan emelkedik,
azonban rövidebb időszakokra korrekciós fázisba, trendbe megy át. Az
árfolyamgrafikon mellett mindenképp érdemes a forgalom adatait is figyelembe
venni, elsősorban darabszám alapján.
Az elsődleges trend 3 szakaszból áll:
7.ábra: Trendelmélet, Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag
A trendet általában a vállalat jövőjére vonatkozó fejlemény, hír indítja el, amelyre a
befektetők reagálnak. Így ennek alapján elsőként a tudatos, komoly gyakorlattal rendelkező
rutinos befektetők reagálnak leggyorsabban, akik elindítják a trendet, majd ezt követően a
középhaladók, majd végül a háziasszonyok.
A forgalom megerősíti a trendet
8.ábra: A forgalom megerősíti a trendet Forrás:KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag
A forgalom és a trend között szoros összefüggés van, leginkább a trend iránya és a
forgalom közti korrelációt fontos figyelembe venni, ezt a gyakorlatban lehetséges úgy is
elemezni, hogy a kereskedési könyvet érdemes figyelemmel kísérni, hiszen itt láthatjuk a
10 legjobb vételi és eladási ajánlatok adatait, amely alapján megállapítható hogy túlkereslet
vagy túlkínálat van-e a piacon, a rövid távra vonatkozóan ez is meghatározza a trend
irányát. A múltbeli forgalomból is sokat lehet következtetni, főleg arra vonatkozóan, hogy
melyek azok a szintek, amelyeknél magasabb és melyek amelyeknél alacsonyabb a
forgalom volumene.
Az ajánlati könyben, amely tehát mutatja a kereslet-kínálat aktuális helyzetét, arra érdemes
figyelni az adott árakat tartalmazó ajánlatoknál a mennyiségnél hogy az hány ajánlatból áll,
hiszen amennyiben több ajánlat tartozik adott darabszámhoz akkor valószínűleg
kisbefektetőkről van szó, azonban ha egy, az azt jelenti hogy egy nagyobb piaci szereplő
szándéka venni vagy eladni az adott értékpapírból. Jellemzően intézményi befektetők
szoktak nagyobb tételű megbízásokat adni.
A trend sértetlen az első határozott fordulópontig
9.ábra: A trend sértetlen Forrás: KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag
Az ábrán látszik, hogy megtörni látszik a csökkenő mélypontok és csúcsok sora.
1.31 A technikai elemzés előnye
A technikai elemzés nagy előnyének számít, hogy megfelelő grafikonrajzoló program
segítségével könnyen elkészíthető, és összefüggései is viszonylag könnyen értelmezhetőek.
Az elemzések alkalmazásának sikerességét számos indikátor, valamint egyéb eszköz segíti,
és minél több releváns technikával vizsgálunk egy adott instrumentumot, annál nagyobb
eséllyel hozhatunk megfelelő kereskedési döntéseket. A technikai elemzés további
előnyeként említhető, hogy segítségével rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzügyi
terméket tudunk figyelemmel kísérni. Különböző idősorok alkalmazása pedig lehetővé
teszi mind a napon belüli, mind a hosszú távú árfolyam mozgások vizsgálatát. Tehát
módszertanából kifolyólag alapvetően a mikorra ad választ, ezáltal olyan stratégiai
döntéstámogató eszközrendszert biztosít, amely képes adott instrumentum piacán precíz be
és kilépési pontokat meghatározni, amelynek segítségével olyan döntést lehet meghozni,
amely trendkövető kereskedési gyakorlatot tesz lehetővé. Ez azért fontos, mert
szemléletmódom szerint a rövid távú kereskedések, a spekuláció műfajának
alkalmazásakor trendeket és azok irányait kell felismerni, továbbá érteni mi folyik a
piacon, milyen hangulat van a befektetők körében, és az adott instrumentum árfolyamára,
jövőjének megítélésre milyen hírek, fejlemények gyakorolnak hatást, amelyre az összes
befektető hasonlóképp reagál.
1.32 A technikai elemzés hátránya összegzésszerűen
A technikai elemzés egyik nagy hátrányaként az róható fel, hogy nem feltétlen igaz az a
feltevés, hogy a múltból teljes bizonyossággal meghatározhatjuk a jövőt. Az elemzés során
a szubjektív, egyéni értelmezések kiemelt szerepet kapnak, így könnyen előfordulhat, hogy
két technikai elemző egymással szöges ellentétben lévő dolgot állít. Bár ez utóbbi a
fundamentális elemzésnél is bizonyosan megfigyelhető. A technicista megközelítésről
kijelenthető tehát, hogy bizonyos fokig szubjektív, és lehetőséget teremt az egyéni
értelmezésre. Megközelítési módszertanából kifolyólag a mikor kérdésre válaszol, ezért az
árfolyamkilengések okaira, magyarázatára értelemszerűen nem ad választ, hiszen a
technicista szemléletmód matematikai, statisztikai képleteken, grafikus ábrázoláson
alapszik, emellett fő mottója hogy a történelem megismétli önmagát.
1.33.A Fundamentális elemzés kapcsolata a technikai megközelítéssel
Fontos azonban átgondolni és észben tartani azt, hogy gyakran a valós trend mögött vajon
mindig biztos fundamentumok állnak? Lényeges tehát figyelembe venni, hogy a két
elemzési módszer együttes alkalmazásával lehet a legjobb eredményeket elérni. A piaci
szereplőknek a döntések előkészítése során fontos tisztában lenni egy társaság
eredményeivel, hiszen egy értékalapon nem magyarázható emelkedés gyakran vezethet
buborékok, légvárak kialakulásához, aminek általában jelentős zuhanás a vége, erre
számos példa volt a 2002-es internetbuborék idején, amelynek során a '90-es évek végétől
olyan frissen alapított vállalatok részvényárfolyamai kezdtek el hihetetlen mértékben
emelkedni, amelyeknek számottevő eredményeik még nem is voltak, mindössze a piaci
szereplők túl pozitív jövőképet áraztak be nekik. Azt a megállapítást tehát mindenképpen
figyelembe kell venni, miszerint a trendek a befektetők részvény iránt megnyilvánuló
bizalmát, hangulatát testesíti meg, azonban minél tovább tart egy túlzottan emelkedő trend,
annál nagyobb lehet a későbbi korrekció mértéke is.
A vállalati életciklus (alapítás – növekedés – stagnálás – csökkenés) szakaszaihoz
hasonlóan az árfolyamok mozgását is ciklusok (felhalmozás – emelkedés – szétterülés –
korrekció) jellemzik. A technikai és fundamentális elemzés közös használatával még
könnyebben meg lehet határozni egy részvény árfolyamának jövőbeli alakulását azáltal,
hogy megállapítjuk, azonosítjuk a jelenlegi piaci hangulatot, továbbá azt, hogy adott
vállalat részvénye reálisan van-e árazva, az árfolyama összhangban van-e a társaság valós
értékével, vagyis jövedelemtermelő képességével. Épp ezért a fundamentális elemzést
érdemes a szentiment, azaz piaci hangulat elemzésével együtt használni, saját
szemléletmódom szerint a szentiment elemzés a technikai elemzés kategóriájába tartozik,
hiszen a befektetői reakciókkal, a piaci hangulattal foglalkozik, amely a befektetői
magatartással, döntéshozatallal áll összefüggésben. Érdekes továbbá belegondolni abba is,
hogy egy vállalati fundamentumokat meghatározó híráram, fejlemény milyen reakciókat
vált ki a piaci szereplőkből, tehát a kérdés hogy a befektetők ezt hogy értékelik, milyen
jövőképet vízionálnak a hír ismeretének tudatában a társasággal kapcsolatban. Manapság
tehát egyre inkább elterjedt az a nézőpont, miszerint a technikai és a fundamentális
elemzés mellett van egy harmadik kategóriájú elemzés, a szentiment, vagyis hangulati,
bizalmi tényezőkre vonatkozó elemzés, amely adott instrumentumban vetett hitet vizsgálja,
tehát ez az új elemzés középpontjának mottójában a hit-hangulat-bizalom elvének
triumvirátusa áll.
1.4 A Fundamentális elemzés„Az ár az amit fizetsz, az érték az, amit kapsz; akár részvényekről, akár zokniról van szó, a
minőségi árut szeretem, amikor le van árazva”. - Warren Buffett portfólió 2001
„A cinikus az, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem az értékét” - Oscar Wilde
1.41 A fundamentális elemzés elmélete
A hosszabb távú befektetési döntéseinket elsősorban a gazdasági és pénzügyi helyzet
vizsgálatára alapozva kell meghoznunk. Prognózisokat, üzleti előrejelzéseket érdemes
figyelembe venni a jövőre nézve, majd a releváns tényezőket figyelembe véve
információhoz lehet hozzáférni a vállalat vagyoni és pénzügyi, jövőre vonatkozó
eredménytermelő képességére vonatkozóan. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat mutatóit,
gazdálkodási folyamatait, az iparágra ható gazdaságpolitikai, makrogazdasági tényezőket,
hisz a vállalat működési környezetének is komoly szerepe van. Amennyiben hosszútávon
kívánunk befektetni egy vállalat részvényeibe, a fundamentális elemzés eszköztárából kell
hogy kiválasszuk a megfelelő módszereket a döntés előkészítési folyamat, döntéstámogatás
hatékonnyá tétele érdekében.
„Alapvetően a részvények árfolyammozgását a vállalat jövőbeli pénzárama határozza meg,
vagyis a kérdés mindig az, hogy a jövőben milyen fundamentuma lesz a vállalatnak és ez
milyen mértékben növeli a részvényesek értékét. Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk azt
kell figyelembe venni, hogy a ciklikusságot leszámítva, a világ folyamatosan növekvő
pályán halad a technológiai fejlődésnek köszönhetően, amit a részvények árfolyamai
értelemszerűen lekövetnek. A világűr folyamatos tágulásával, lehetne képletesen jellemezni
a világgazdaság változását is. Ez a folyamatos növekedés azonban vállalati szinten
kezdődik, vagyis azokból a mikro szintű fundamentumokból, ami a jövőbeli
várakozásokból táplálkozik. A növekedés potenciális feltételeit alapvetően a piacgazdaság
alapjai biztosítják, ami már évszázadok óta uralja a főbb gazdasági szektorokat. Pontosan
ezért ez egy pozitív spirál, vagyis a piaci szereplők pozitív egyéni várakozásai kereslet
támasztóak, ami végsősoron növeli a vállalati profitot és eképpen a vállalat árfolyamát.
Hogy hol van ennek a vége? Talán ott, ahol a világ vége, de ami még fontosabb, hogy a
növekedési kényszer alapvetően állandó. Ebből nem következik más, mint ami közel 100
éve történik a részvénypiacokon, amely a hosszútávú hihetetlen
emelkedés”.Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014
Ezen állítások bizonyítékát a következő grafikon szemlélteti az S&P500 index alakulásáról1928 óta:
10.ábra: S&P500 index 1928-tól 2015-ig
Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014
Az ábra jól mutatja, hogy 2014 második felében az S&P500 index meghaladta a 2000
pontot.
Tehát a fundamentális elemzés a részvény értékének a meghatározására törekszik a
gazdasági folyamatok hatásainak értékelésével, számszerűsítésével. A vállalat
teljesítményének, profitjának növekedési üteméből határozza meg a részvény értékét. A
fundamentális elemzés a külső/működési környezetnek a vállalatokra és azok termékeire
gyakorolt társadalmi, technológiai, gazdasági, szociológiai hatásait vizsgálja, és ezen
keresztül következtet a társaságok nyereségére, gazdasági, piaci lehetőségeire és a
részvények árfolyamára is.
1.42 A fundamentális elemzés módszertanaA fundamentális elemzés szemléletmódjából kifolyólag vizsgálja egy vállalat
számszakilag, számszerűen mérhető pénzügyi adatait, emellett természetesen a működési
környezetét is elemzi, a makrogazdasági adatokat, továbbá minden olyan tényezőt
figyelembe vesz, amely hosszú távon meghatározza egy vállalat versenyképességét és
teljesítményét.
Ezen belül a vállalatértékelés tehát közvetlenül a részvény mögött álló vállalatot
gazdálkodását, belső folyamatait értékeli, ezt nevezhetjük mikroelemzésnek, hiszen szinte
kizárólag a társaság pénzügyi jelentésében szereplő számviteli információkat elemzi.
Elsősorban azokat a fontosabb mutatószámokat érdemes figyelembe venni, amelyek
segítségével jellemezhető egy társaság gazdálkodása, ezek közé tartozik a mérlegfőösszeg
mértéke és annak változásai az évek során. Emellett lényeges az eszköz és forrásoldal
alapos vizsgálata is, pl a saját tőke és a kötelezettségek változása, tételesen pedig
figyelembe venni hogy milyen gazdasági események eredményezik a gazdálkodás
trendjének bizonyos irányba történő elmozdulását. Ezen tényezők mellett fontos
megemlíteni a hányadoselemzés lényegesebb mutatóit is. Ezek bemutatását érdemes a
vállalat tőkeáttételi mutatójával kezdeni, amely a vállalat adósságállományát fejezi ki.
Emellett komoly szerepe van az értékelésben a likviditási mutatóknak, ezek a vállalat
működésének gördülékenységét jelzik, a tevékenységi körének ellátásához szükséges napi
feladatok végrehajtását. A jövedelmezőségi mutatók közül a ROA, ROE, valamint a ROI
tartoznak a legfontosabbak közé. Ezen felül, a befektetésértékelés kapcsán pedig fontos
megemlíteni az értékeltségi mutatókat is, amely alapján adott vállalat részvényének
árazását lehet a reális, vállalati teljesítmény szintjéhez viszonyítani. A legelterjedtebb
értékeltségi mutatók közé az EPS, P/E, EBITDA, EV/EBITDA. Fontos tehát ezen
mutatókat figyelembe venni az értékeltségi szint megállapítása során, amely során
eldöntjük hogy diszkonton v prémiumon forog a tőkepiacon az instrumentum, továbbá
hogy a vállalat eredménytermelő képessége hogyan alakul, mennyire piacképesek a
termékei, a vállalat versenyképességénél ezeket érdemes megvizsgálni. Az ár és érték
egymáshoz való viszonyításánál tehát a legfontosabb hogy a vállalat tevékenységéből
származó eredmények alátámasszák-e a jelenlegi árazást, így tehát fontos különbséget
tenni a reálgazdasági teljesítmény mint érték és a tőkepiaci árazás között, ez utóbbi a
befektetői hangulattól, a piaci szereplők előrejelzéseitől és a vállalatról alkotott jövőképtől
függ. A fundamentális elemzés egyik fontos területe annak megvizsgálása, hogy a
gazdaság jelenleg milyen ciklusban van annak érdekében, hogy döntés meghozatalához
szükséges információhoz jussunk afelől hogy mely üzletágakba és iparágakba való
befektetés a megfelelő döntés. Mivel ebben a tanulmányban egy gyógyszeripari vállalat
által kibocsátott által kibocsátott részvényekről van szó, így fontos megemlíteni a
működési környezet elemzését is, gondolok elsősorban a termékei iránt való piaci
keresletre, a demográfiai helyzetre, piaci igényeknek való megfelelésre, reagálásra. Ennek
során érdemes figyelembe, hogy az adott eszközök milyen árazásúak, továbbá a várható
gazdasági folyamatok ismeretében.
A fundamentális elemzésen belül érdemes kategóriákat képezni, hiszen külön kell
választani azokat a tényezőket, amely a vállalaton belüli folyamatokkal foglalkoznak, tehát
elsősorban a társaság gazdálkodási tevékenységével, és emellett figyelembe kell venni a
vállalat működési környezetét is, azokat a tényezőket amelyek a vállalati gazdálkodási
döntéseitől függetlenek, a döntéshozók nincsenek rá közvetlen hatással, azonban mégis
hatást gyakorolnak a társaság jövőjére. Ennek megfelelően az egyik kategória a
vállalatértékelés területe, amely a társaság számviteli beszámolójában szereplő adatokra,
információkra alapozva értékeli annak teljesítményét. A másik kategória a külső, működési
környezet elemzése, azoknak a tényezőknek a vizsgálata, körülményeknek a feltárása,
amelyek hatást gyakorolnak a társaság gazdálkodásának eredményességére,
teljesítményére. Előbbi kategóriára jellemző mutatókat néhány sorral korábban említettem,
a következőkben a külső környezet elemzésének szempontjaival foglalkozom.
Amennyiben termelési gazdálkodási folyamatot folytat a társaság, fontos szerepe van
annak hogy a nyersanyagokat milyen árfolyamon tudja beszerezni, ez leginkább az adott
árupiaci eszköz világpiaci árfolyamának függvényéből adódó tényező. Emellett fontos az
adott ország, mint működési környezet GDP növekedésének üteme, gazdasági helyzete,
annak nemzetközi megítélése, ebbe beletartozik az államadósság mértéke, államháztartási
deficitje, központi bankjának alapkamata, inflációs rátája, belső fogyasztása, devizájának
árfolyamalakulása, külkereskedelmi mérlege, befektetői szempontból pedig a
hitelminősítői besorolása, az állam adórendszere, a kormányzat befektetőkhöz való
hozzáállása, befektetőbarát gazdaságpolitikája. Emellett amennyiben az adott társaság
exporttevékenységet is folytat, fontos az exportpiacok gazdasági helyzete, kereslete az
exportált termékre, a társaság exportteljesítményből származó eredményére azonban a
devizakeresztárfolyamok gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az exportáló vállalat
számára a leginkább előnyös a gyenge hazai és a minél erősebb exportpiacon használatos
fizetőeszköz árfolyama. A külső környezetben álláspontom szerint komoly szerepe van a
társadalmi folyamatok alakulásának is, hiszen a demográfia meghatározó szerepet tölt be
bizonyos iparágakban működő vállalatokra, az azok termékei iránt támasztott keresletet
meghatározzák, a demográfián belül a korfa jelentősége tehát meghatározó, hogy mely
korosztályok milyen számban vannak jelen egy adott társadalomban, hisz ez a fogyasztói
döntésekre befolyást gyakorol.
A legfontosabb alapelv tehát a fundamentális, értékalapú befektetéselemzés során, hogy az
ár az amit fizetsz, az érték pedig az amit kapsz a kifizetett árért cserébe. Az érték alatt a
vállalatok bevétel és eredménytermelő képességét kell érteni, a likvid rendelkezésre álló
pénzből tehát tőkét érdemes vásárolni, amely értéket teremt a reálgazdaságban, ezáltal
hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a GDP előállításához, amelynek révén a
tulajdonosok számára is rendszeres jövedelmet biztosít. Ez tehát az alapelve, valóságalapot
tartalmazó megközelítése a gazdasági értékteremtésnek, amely a fogyasztási javak
előállítására fókuszál.
1.421 A legfontosabb vállalat és befektetésértékelési mutatók közül a
leggyakrabban a relatív értékelési mutatókat alkalmazzák a befektetési
döntések döntéstámogatása, döntéselőkészítése céljából
Az összehasonlító, értékeltség, árazás mutatói:
1. EPS – earnings pers share – a vállalat részvényenkénti profitja, egységnyi tulajdonrészre
jutó nyeresége
2. P/E – Price per earnings – az aktuális részvényárfolyam osztva az EPS-el, ez tehát a
vállalat részvényárfolyamának értékeltségi szintjét mutatja, értelmezését tekintve úgy kell
megközelíteni, hogy az éves nyereség hányszorosát fizetjük ki a részvényért, vagyis hány
évnyi nyereségét teszi ki a vállalatnak az aktuális részvényárfolyam. Jómagam a
megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy minél magasabb a P/E ráta,
annál magasabb kockázatú adott részvények vétele, minél olcsóbb annál kisebb kockázatú,
ez az értékalapú befektetések egyik alaptétele Benjamin Graham és Warren Buffett
szakmai szemléletmódja szerint. Erre kiváló példa a 2002-es internetbuborék, mely egy
kiváló tőzsdei értékeltséggel kapcsolatos eset, amikor is a túlárazott részvények értékük
törekedékére estek vissza a technológiai vállalatok papírjai, ennek következtében a
NASDAQ index történelmi mélypontja esett, 5400-as szintekről 1200-asra. Érdemes tehát
belegondolni abba, hogy ugyanazt a részvényt negyedakkora árfolyamon mennyivel
érdemes megvenni mint annak a csúcsán, továbbá meg kell jegyezni, hogy nem a
vállalatok működésével volt a baj, hanem azzal hogy a részvényárfolyam szintjét nem
indokolta a társaság teljesítménye. Manapság már egyre gyakrabban alkalmazzák az
előretekintő P/E rátát, amellyel a jövőbeli teljesítményt próbálják meghatározni (Ben
Graham: Az intelligens befektető 2013)
3. P/BV – Piaci kapitalizáció/könyv szerinti érték, saját tőke; ez a mutató a mérlegben lévő
saját tőkét és a társaság tőkepiaci kapitalizációját méri össze, ezáltal meg tudjuk állapítani
hogy a részvény diszkonton v prémiumon forog a piacon, tehát alul v felülértékelt szinten
van az árfolyama. Az alapelve az, hogy első lépésként meg kell határozni mennyi az egy
részvényre jutó saját tőke, amely a szakzsargonban a BVPS, így tehát a Saját Tőke értékét
osztjuk a részvények darabszámával. Így tehát megtudhatjuk hogy a saját tőke értékéhez
képest mennyi prémiumot kell kifizetni pénzegységben kifejezve részvényenként
egységnyi tulajdonosi részesedésért, hisz a részvények a saját tőkében vannak.
4. EV/EBITDA
- EV – Enterprise Value: vállatérték (kapitalizáció és nettó hitel)
- EBITDA: Kamat, adózás és amortizáció előtti eredmény
A mutató a várt EBITDA növekedést mutatja, előretekintő EV/EBITDA, a vállalat
teljesítményének jövőjét meghatározó mutató.
A relatív értékelési mutatókkal tehát arra keressük a választ, hogy minősítést kapjunk
afelől, hogy a tőkepiaci eszköz aktuális árfolyama mennyire reális, mennyire indokolja a
vállalat teljesítménye a jelenlegi értékeltségi szintet, ennek megfelelően fair, diszkonton és
prémiumon forgó minősítésekkel jellemezhetünk egy vállalatot. (elemzés módszertana)
Alul/felülértékeltség megállapítása
Nagyobb növekedés=Magasabb P/E
11.ábra: P/E ráta gyakorlati alkalmazása;Forrás:KBC Equitas webinárium belső anyag
1.43 A két elemzési módszertan szerepének megkülönböztetése
Amíg az értékalapú (a fundamentális elemzést így is definiálhatjuk) elemzési szemlélet
tehát a gazdasági folyamatok hatásain keresztül vizsgálja az árfolyamokat, addig a
technikai elemzés abból indul ki, hogy a befektetők azonos eseményekre, általában hasonló
válaszokat adnak, és ezek a válaszok tükröződnek az árfolyamokban. Az információkat és
azok feldolgozásainak eredményeit a fundamentális elemzés szolgáltatja, míg az erre
várható piaci reakciókat az azonos helyzetekben mutatkozó viselkedésformákat vizsgáló
technikai analízis adja meg. A nagy tőzsdéken bizonyított, hogy a fundamentális és
technikai elemzés együttes használata a tőkebefektetés egyik legsikeresebb stratégiája.
Fontos azonban kijelenteni, hogy nem helyes olyat állítani hogy ez vagy az az elemzés
jobb, hiszen mindkét elemzési módszertannak más a szerepe, más a funkciója, más a
szerepe, hiszen a technikai elemzés a grafikon elemzését teszi lehetővé, amely mindenképp
rövid távra jelez előre.
Tőkepiaci elemzési módszerek 1.táblázat: Az elemzési módszerek összehasonlítása
Elemzési módszerek
Technikai elemzés Fundamentális elemzés
Szemléletmód Árfolyamközpontú,múltorientált
Értékközpontú a hozamértékelmélet szerint
Cél Előrejelzés, trendfelismerés Belső érték megállapítása
Eszköz Grafikon,matematikai,statisztikai eszközök,
Vállalatértékelés számvitellel,külső környezet elemzése
Elvek A történelem megismétliönmagát
A vállalat értéke ajövedelmezőségen
Időtáv Rövid táv Közép és hosszútáv
Mire ad választ? Mikor Miért Forrás:Saját munka
Az elemzésekkel kapcsolatban érdemes megtenni azt a gyakorlatban is létező tényt, hogymanapság már a 2 alapvető elemzési műfaj mellett létezik egy 3. is, amely a hangulatielemzés, ami a piaci hangulattal, szentimenttel foglalkozik, ennek egyaránt van köze afundamentális elemzéshez és a befektetői viselkedéshez, reakciókhoz is.
2. A Richter Gedeon Nyrt bemutatása
A Richter Gedeon Nyrt hazánk egyik meghatározó jelentőségű vállalata, a legdominánsabb
képviselő a magyar gyógyszergyártásnak, a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszeripari
vállalatcsoport. A Társaság 1997 óta a legnagyobb hazai gyógyszergyártó társaság, jelentős
szerepet tölt be a közép-európai piacokon, kijelenthető tehát hogy regionális
multinacionális vállalattá nőtte ki magát. A közép-európai térségben mindenképpen
egyedülálló, figyelemre méltó annak tekintetében, hogy a régióban öt kontinensre kiterjedő
piachálózattal rendelkezik, termékei így a világ csaknem száz államába eljutnak. A magyar
vállalatok közül széleskörűen kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkezik, termékeit ennek
köszönhetően exportálja az Európai Unió országaiba, a FÁK államokba, az ázsiai és a latin
amerikai térségbe is. A Richter komoly hangsúlyt fektet a K+F tevékenységre, magas
összegeket fektet innovációba, amelyekkel új termékeket fejleszt ki.
2.1 A Richter Gedeon Nyrt tulajdonosi struktúrája:
12.ábra Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent
%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf A Társaság tulajdonosi struktúrája 2.táblázat
Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci
A Richter 2013 július 11 óta áll 186 374 860db törzsrészvényből, hiszen ekkor történt meg
a felaprózása, a splitje annak érdekében, hogy a tőzsdei forgalom megnövekedjen.
Főrészvényese az MNV 25,25%-al, a legnagyobb külföldi intézményi befektetője pedig az
Aberdeen Asset Management befektetési alapkezelő.
2.2 A Richter pénzügyi mutatói a 2014-es üzleti év soránFőbb fejlemények- forintban 0,5%-al magasabb árbevételt realizált a Richter, €-ban azonban 3,4%-al
alacsonyabbat, mindemellett az adózott eredmény 42,4%-al csökkenti forintban, €-ban
pedig 44,6%-al
- jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban
- komoly fejlemény a dél-amerikai terjeszkedés, továbbá a Cariprazine és Esmya
készítmények bevezetése a külföldi piacokon
2.211 Vezetői összefoglaló Főbb pénzügyi mutatók 3.táblázat
Forrás:Saját munka excelben
2.212 A konszolidált árbevétel földrajzi megoszlása
13.ábraForrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf
A Richter számára fontos, hogy az árbevétel egyre alacsonyabb hányada származzon a
FÁK országokból, hiszen ezáltal csökken a kelet-európai régió működési környezetének
kockázati hatása a Társaság eredményeire. Ez része a Richter stratégiájának és ezt
fokozatosan lehet megvalósítani, ennek céljából új piacokra való penetráció szükséges és
sikeres K+F innovációs tevékenység, amelynek eredményeként versenyképes termékek
kerülnek bevezetésre. A Vállalat éppen ezen folyamatokból kifolyólag egyre inkább az új
piacokra fókuszál, hiszen arra törekszik, hogy árbevételének egyre jelentősebb része az új
piacokról származzon, amelyek kevésbé problémás külső környezetként értékelhetők.
14.ábra: Árbevétel Forrás:http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf Az ábrán jól látszik hogy arányát tekintve egyre inkább a nemzetközi piacokról származik a
Richter árbevétele, tehát leginkább az exportpiacok működési környezete gyakorol hatást a
társaság eredményeire.
2.213 A Társaság beszámolójaA mérlegből jól látszik, hogy az immateriális javak értéke tovább nőtt az előző évi értékhez
képest, jól mutatva azt, hogy a Vállalat a 2014-es üzleti év során is jelentős összeget
fektetett be innovatív termékfejlesztési tevékenységbe, kutatásokba. Az eredménytartalék a
rendkívül nehéz működési környezet miatti üzleti időszak ellenére is 1,92%-al növekedett,
a hosszú lejáratú kötelezettségek mértéke pedig közel 28%-al csökkent, a rövid lejáratúaké
pedig közel ugyanennyivel nőtt. A forrás oldalon ugyancsak észrevehető, hogy a saját
részvények értéke 321millióról 4,881mrd-ra növekedett, míg az átértékelési tartalék 50%-al
emelkedett. Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési tartaléka több mint 61%-al
csökkent.
Konszolidált mérleg 4.táblázat
Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok-
2014.pdf
Eredménykimutatás 5.táblázat
Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok-2014.pdf
A Vállalat árbevétele minimálisan növekedett, K+F ráfordításai jelentősen emelkedtek,
üzleti tevékenységének eredménye jelentősen csökkent, pénzügyi tevékenységének
ráfordításai a geopolitikai feszültségek miatt növekedtek, adózott eredménye ezen hatások
miatt csökkent.
Árbevétel piaconként 6.táblázat
http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf
2014-ben a Gyógyszergyártási szegmens árbevétele 305.149mrd Ft volt.
15.ábra Árbevétel régiónként Forrás:KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11
2.214 Üzleti szegmens információkA Vállalat tevékenységi körét tekintve három üzleti szegmensre bontható. A
gyógyszergyártási üzletágba sorolhatók azok a tagvállalatok, amelyek a Csoport fő
tevékenységi körét, a gyógyszeripari termékek kutatás-fejlesztését, előállítását és
értékesítési feladatait látják el. A nagy és kiskereskedelmi szegmensbe tartozik a
disztribúciós és patikai tagvállalatok teljesítménye, amelyek az egyes piacokon a
gyógyszeripari értékesítési hálózat szereplőiként közreműködnek annak érdekében hogy a
termékek eljussanak a fogyasztókhoz. A harmadik, egyéb működési szegmensbe továbbá a
konszolidációba bevont összes többi tagvállalat sorolható, amelyek mint szolgáltatók
támogatják a gyógyszergyártó tagvállalatok működését.
Üzletágak bevételei 7.táblázat
Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf
2.22 Főbb releváns mutatók Egy részvényre jutó eredmény, EPS (earnings pers share)
16.ábra:EPS Forrás: http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf
Egy részvényre jutó osztalék
17.ábra:osztalék Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf A Társaság az Igazgatóság javaslata alapján a 2014-es üzleti év után részvényenként 33Ftosztalékot fog fizetni a befektetők részére.
Csökkenő bruttó fedezet és fedezeti hányad- jelentős forgalom visszaesés Oroszországban és Ukrajnában- €/RUB árfolyam gyengülése- Nagy és kiskereskedelmi üzletág növekvő aránya
- Árbevétel növekedés az EU15 piacokon, az egyéb FÁK államokban, Kínában és az USA-ban- € felértékelődése a HUF-al szemben
18.ábra: Fedezeti hányad Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf
Csökkenő üzleti eredményhányad- csökkenő fedezeti hányad jellemezte a gazdálkodást- K+F költségek mértékének növekedése
19.ábra:Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt
%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf
2.3 A Richter stratégiája, mely meghatározza a társaság jövőjét,perspektíváját A Richter Gedeon Nyrt hazai gyökerekkel rendelkező, tevékenységét tekintve K+F
innovációs folyamatokra alapozó specializált gyógyszeripari vállalat. Tevékenységét
tekintve kijelenthető, hogy az vertikálisan integrált, hiszen foglalkozik kutatás-
fejlesztéssel, gyógyszergyártással, kereskedelemmel és marketinggel. Ami ez elmúlt
évtizedet illeti, elmondható az, hogy a Társaság valamennyi tevékenysége egyetlen
kulcsszóhoz kapcsolódik: innováció.
A Vállalat fókuszában elsősorban a nőgyógyászati, a központi idegrendszeri valamint a
szív és érrendszeri kezelésekre fókuszáló termékek állnak.
2.31 Terápiás fókuszNőgyógyászat – világszintű elismertség A Richter számára a nőgyógyászati szegmens azon kiemelten fontos üzletágai közé
tartozik, ahol a piaci rések fejlesztésében talál lehetőségeket. A Társaság kiemelkedő, több
évtizedet felölelő tapasztalattal rendelkezik ezen a területen, hiszen Richter Gedeon
gyógyszerészként világszerte elsőként végzett szteroid kísérleteket. A Vállalat tudatos
fejlesztések révén úgy alakította ki gyárait, hogy átfogó és összetett eljárásokkal képes
legyen elvégezni a kiváló minőségű nőgyógyászati termékek kifejlesztését és előállítását.
Azok a vállalatok vállalatok közül, amelyek nőgyógyászati termékekkel foglalkoznak, a
Richter rendelkezik az egyik legszélesebb termékválasztékkal, miközben folyamatosan
szélesíti termékportfólióját. Ezen termékek közül a legjelentősebb az Esmya és a Gravida.
A Vállalat a méhmióma kezelésére kifejlesztett eredeti termék, az Esmya mellett
fogamzásgátló készítmény széles skáláját, továbbá fertőzések és menopauzás tünetek
kezelésében segítséget nyújtó termékeket állít elő.
Központi idegrendszerA Társaság kutatási tevékenységét tekintve a nőgyógyászat mellett a központi idegrendszer
terápiás területeire komoly hangsúlyt fektet. Ilyen kezelendő területek a bipoláris
depresszió, a skizofrénia, ezen a téren pedig a Vállalat legígéretesebb terméke a
Cariprazine.
Onkológia, immunológia – Stratégiaváltás jelentőségeA globális gyógyszeripari trendek elmozdultak a generikus és originális készítmények felől
a bioszimilerek felé, a Richter pedig már rálépett erre az útra, megkezdte a fejlesztéseket
ebbe az irányba.
Pozitív fejleményekA Társaság offenzív terjeszkedési stratégiájának köszönhetően még több európai országba
jut el és szerez támogatást a Richter zászlós terméke, az Esmya.
További sikerstory
A Vállalat évi több százmillió $-os aranytojása, a Cariprazine értékesítése már 2016-tól
megindulhat, amennyiben az idei évi bejegyzése sikeres lesz.
Javuló diverzifikációLatin-Amerika és Kína, mint egyedülálló értékesítési régiók előző évben 27millió€,
valamint 44m€ bevételt jelentett a Társaságnak. A régiók dinamikus árbevétel növekedését
az Esmya idén 80millió €-ra növelheti.
2.32 A Társaság versenyképessége
20.ábra Az utóbbi időszak fejleményei Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag
A tanulmány során lesz még szó a Richter 2013-as splitjéről és az MSCI index
jelentőségéről, ez kettő szorosan összefügg egymással, emellett továbbá ugyanebben az
évben sor került az Egis kivezetésére, amely szintén hatást gyakorolt a Társaság tőzsdei
árfolyamának alakulására.
2.321 A magyar gyógyszergyártás eredete
21.ábra: A magyar gyógyszergyártás eredete Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013
A magyar gyógyszergyártás eredete a KGST-n belüli államonkénti ágazati felosztásból
kifolyólagos gyógyszergyártásra orientált magyar szerepre vezethető vissza. A KGST-n
belül, amely egy tervgazdálkodási rendszer volt, a gyógyszeriparon belül kiemelt szerepe
volt a magyar gazdaságnak.
2.322 A Magyar gyógyszergyártás eredete
22.ábra:Magyar gyógyszergyártás a KGST-n belül Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013,belső anyag
2.323 A Richter gyógyszergyártási tevékenysége
23.ábra:Tevékenység Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013, belső anyag
Az árbevétel egy jelentős része még a generikus termékek értékesítéséből származik,
amelyek jellemzően a piac olcsóbb termékei közé tartoznak, cél azonban hogy az originális
és biosszimiler termékek aránya növekedjen.
2.324 A Társaság bevételeinek alakulása termékcsoportonként
24.ábra: Árbevétel termékenként Forrás: Random Capital belső anyag 2013
A termékportfólióval kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Társaságnak érdemes
tovább diverzifikálnia, és új területeket megcéloznia, figyelembe véve a piaci igényeket,
nemzetközi gyógyszeripari trendeket. Emellett a Vállalatnak fontos figyelembe vennie az
egészségüggyel kapcsolatos statisztikai adatokat is, amelybe legfőképp a demográfiai
tényezők, folyamatok tendenciái tartoznak bele.
2.325 A jelen gyógyszergyártási folyamatai
25.ábra:Gyógyszergyártási eljárások Forrás:Random Capital belső anyag
2.3251 Originális fejlesztés 1
26.ábra:Originális fejlesztés Forrás:Random Capital befektetői klub,belső prezentációs anyag
2.3252Originális fejlesztés 2
27.ábra:Az originális gyógyszer kifejlesztése Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag
Richter az originális úton 1* Kutatás-fejlesztés – 1000 laboratóriumi alkalmazott* Árbevétel 13%-a – K+F – originális K+F 50%* Partnerségek (Forest, Watson, Mitsubishi)* Legalább 20 ígéretes origináli projekt
Richter az originális úton 2
28.ábra:Richter az originális úton Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag
A Richter két legígéretesebb készítménye az originális termékek közül a Cariprazine és az
Esmya. Hosszabb távon várhatóan ezek lesznek a legfontosabb exporttermékei a társaság
új piacain.
2.3253 A generikus piac
29.ábra:A generikus piac Forrás: Random Capital prezentáció,belső anyag
A generikus piac alapja a lejárt szabadalmú originális termékek átvételére épül,ebben kulcsszerepe van a nyilvánosságra hozott molekuláris ismereteknek, amelymellett némi fejlesztést is hajtanak végre rajta, az eredmény pedig az olcsó piaciáron értékesíthető készítmény lesz.
2.3254 A szektor aktuális piaci problémái
30.ábra:A gyógyszerpiac gondjai Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag
Globális szinten jelenleg a gyógyszerpiac egyik legnagyobb problémája a régóta a piacon
lévő gyártók számára az ázsiai piaci szereplők megjelenése, amelyek olcsó termékeikkel
elárasztják a világpiacot, ezzel elsősorban azoknak a vállalatoknak jelentenek problémát,
amelyek fejlődő piacokon is működnek, ahol a fizetőképes kereslet jóval alacsonyabb mint
a magasabb jövedelmi viszonyokkal rendelkező régiókban, térségekben, így tehát ezek a
távol-keleti gyártók az ezeken a piacokon régóta működő vállalatoknak jelentenek
konkurenciát.
2.3255 A Stratégiaváltás jelentősége
31.ábra: A Richter a stratégiaváltás útján Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag
A Richter a nemzetközi szektorbeli trendek, piaci elvárások, keresleti igények miatt
megkezdte a kutatási folyamatokat annak érdekében, hogy bioszimiláris gyártóvá váljon,
ezen a piacon is megjelenjen, szerepet vállaljon exportpiacain.
2.3256 A 21.század gyógyszergyártása
32.ábra: A 21.század gyógyszergyártása Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag
A 21.század gyógyszergyártására leginkább az jellemző, hogy míg a múltban az originális,
a jelenben pedig a generikus, a technológiai fejlődés és szemléletmódváltás következtében
a jövőben a biológiai gyártás tendenciáinak iránya felé haladnak a gyártók.
Aktív/inaktív paradoxon
* Elöregedő populáció (Európa, USA, Japán)
* Nyugdíjasok között több a krónikus betegség: jellemző a szívbetegség és tumor
* Egyre kevesebb aktív dolgozó keresi meg egyre több inaktív nyugdíját és
egészségbiztosítását
* A gazdasági válság miatt a kormányok megnyirbálták egészségügyi kiadásaikat
* Árrobbanás az onkológiai gyógyszerek piacán, hiszen a célzott terápiák költsége
exponenciálisan nő Forrás: Random Capital prezentáció tartalma, belső anyag
Mi a gyógyszer?
„Olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése,
felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy
módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.” Forrás:
1998. évi XXV.törvény Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről 4.§.a
1. Kémiai eredetű hatóanyag
2. Biológiai eredetű hatóanyag
Mi a biológiai eredetű gyógyszer?
Túlnyomóan fehérje/polipeptid alapú termék, melynek hatóanyaga vagy élő
szervezetből származik, vagy élő szervezet állítja elő.
Kémiai készítmény és biosimilar gyógyszer összehasonlítása
33.ábra:Kémiai és biológiai gyógyszer Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag
A technológiai fejlődés következtében a szektor egyre inkább a biológiai eredetű
gyógyszerek kutatásának és gyártásának iránya felé halad.
Bioszimilaritás: Hasonló, de nem ugyanaz
34.ábra: A biológiai és bioszimiler gyógyszerek nem ugyanazok Forrás: Random prezentáció, belső anyag
Miért vonzó célpont a biosimilar gyártás? 8.táblázat
Biológiai gyógyszerek Biosimilarek
A biológiai gyógyszerek drágák Az eredeti árának 50-70%-a
A biosimilarek fejlesztése nagyfokútechnikai felkészültséget igényel
Kevés versenytárs van a piacon
Az USA-ban nem alkották meg a biosimilarforgalmazás törvényi hátterét
A jövedelmező USA piac érintetlen, az Euforgalmazás jó referencia lehet
Forrás: Random Capital prezentáció tartalma,belső anyag
Vezető 15 gyógyszer brand közül 7 biológiai terápia
Gyógyszer Hatóanyag Gyártó Eladások 2014-ben
35.ábra: Vezető biológiai gyógyszermárkák Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag
Az ábrán jól látszik hogy már a szektor legjelentősebb nemzetközi márkái közé tartoznak a
bioszimiler gyártók, amelyek ezen szegmensbeli eladásai hamarosan meghaladhatják az
évenkénti 10mrd $-os forgalmat készítményenként.
Biológiai alapú gyógyszergyártás
36.ábra: A biológiai alapú gyógyszergyártás Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag
A Richter stratégiájával kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy 2015-től kezdve kutatás-
fejlesztési tevékenysége révén évente 4-5 bioszimiler terméket fog tudni kifejleszteni.
3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján
A Richter értékeltségi szintjének megállapítása, a részvény belső értékének
meghatározása
Ebben a fejezetben a Richter belső értékét fogom meghatározni, amelynek során a vállalat
pénzügyi mutatóit összehasonlítom egy hasonló méretű régiós versenytársával, a szlovén
KRKA vállalatcsoporttal.
A belső értéket, a társaság eredménytermelő képességét meghatározását lehetővé tevő
képlet az összehasonlító hányadoselemzésen alapul, ebben az esetben tehát a Richter és a
KRKA, mint benchmark vállalat gazdálkodási teljesítményének mutatóit hasonlítottam
össze.
Az összehasonlító árazáson alapuló belső érték képlet:
P(richter)= EPS(richter)*(P/E)(krka)*(1+/-d)=134*11,76*0,7=1102Ft adódik.
Ezen eredmény alapján azt gondolhatjuk, hogy jelentősen túlárazott a Richter a jelenlegi
4600-as szinteken, azonban ez a modell jelentősen a benchmark társaság P/E rátájára
alapoz, így tehát figyelembe kell vennünk azt, hogy a Richter számára a 2014-es év az
orosz-ukrán válság miatt rendkívül nehéz volt, aminek következtében adózott eredménye
41%-al csökkent. Saját véleményként úgy gondolom, a D mutató olyan tételeket is
figyelembe vesz, amelyek nem annyira relevánsak a részvény belső értékének
meghatározásakor, ezek közé tartozik a szállítók forgási sebessége, az eszközök forgási
sebessége, az eszközarányos eredmény. Habár a két társaság árbevétele éves szinten
nagyon közel áll egymáshoz, a KRKA jóval nyereségesebb évet zárt az előző év során,
amely miatt magasabb EPS értékkel bír.
Jövedelmezőségi mutatók 9.táblázat
Forrás: Saját munka excelben
Likviditási mutatók 10.táblázat
Forrás: Saját munka excelben
Piaci ráták 11.táblázat
Forrás: Saját munka excelben
A d mutató értékére -30,6%-os ráta jött ki, amely azt jelenti hogy a Richter 2014-es
gazdálkodási tevékenysége ennyivel gyengébb mint régiós versenytársa, a KRKA. Ez
alapján 1102Ft-os belső érték jött ki, amely irreálisan alacsonyabb mint az utóbbi évek
árfolyamsávja, amelyek 3300Ft és 4800Ft között volt. Amennyiben d mutató nélkül
számítjuk ki a vállalat részvényének belső értékét, úgy 1575Ft adódik, amely szintén jóval
elmarad a jelenlegi szintektől. Lényeges megemlíteni, hogy a BVPS, tehát az egy
részvényre jutó saját tőke értéke a 2014-es beszámoló alapján 3014Ft. Így ezen
információk ismeretében, mivel jelenleg 4500-as szinteken forog a részvény, a 1,49-es
P/BV értékeltségi mutató alapján prémiumon forog a részvény, a KRKA is hasonló
értékeltségi szinteken van jelenleg annak tudatában, hogy 60,5€ árfolyamszinteken
kereskednek papírjával. Tehát kijelenthető, hogy ez a modell alapján nem kaphatunk
valósághű belső értéket a részvény valós értékére vonatkozóan. Abból a szemléletmódbeli
megközelítésből érdemes kiindulni, hogy a részvényesek számára az értéket a vállalat
jövedelemtermelő képessége jelenti/adja, amely számukra a rendszeres bevétel, az osztalék
a hozamérték elve alapján. A Richter 2014-es üzleti éve után 33Ft osztalékot fizet
részvényenként, amely elég alacsony az előző évi 57Ft-os szinthez képest. Az osztalék
mértékéből kiindulva az alkalmazható képlet: P=Div/(r-g)=33Ft/(3%-2%)=33Ft/(0,03-
0,02)=3300Ft
r-elvárt hozam, g-növekedési ráta
Tehát a részvény belső értéke a 2014-es év után fizetendő osztalék, továbbá az elvárt
hozam és növekedési ütem alapján 3300Ft. Ehhez képest jelenleg erősen túlértékelt
szinteken forog a részvény árfolyama. Ez a kijelentés, mint értékelés különösen igaz annak
tudatában, hogy a vállalatértékelés során a hozamértéktan a meghatározó, hiszen egy
vállalat stratégiai befektetői évekre, évtizedekre fektetnek be adott szektorok szereplőibe,
ez idő alatt pedig nem tesznek szert árfolyamnyereségre, hiszen nem adják el
részesedésüket, befektetésük hozadéka kizárólag az osztalék. Tehát kijelenthető, hogy
kizárólag a pénzügyi beszámolók alapján nem lehet meghatározni azt, hogy a piac miként
fog értékelni egy részvényt, hiszen a vállalat működésére ható fejlemények azok,
amelyeket igazán beáraz a piac, hiszen a befektetők a vállalat jövőjét veszik meg a
tőkepiacon.
4. A Richter technikai elemzése
4.1 Japán gyertyaalakzat
Az alábbi grafikonon a Richter árfolyamgörbéjének ábrázolása látható japán gyertyákkal
2014 utolsó negyedévétől, október 1-től 2015 április 20-al bezárólag.
A grafikonon jól látszik hogy ősztől egy folyamatos korrekciós szakasz volt megfigyelhető,
ezt a trendet az orosz-ukrán konfliktus indította el, hiszen mindkét ország a Richter komoly
exportpiacának számít. A zuhanás október 10-től a 4000-es szintektől egészen január 20-ig,
a 3300-as szintekig tartott, ezt követően a működési környezet is javult, emellett pedig
pozitív hírek érkeztek az Esmyaval kapcsolatban. Jól látszik az ábrán hogy a 3400 körüli
szinteken meglehetősen magas a kereskedési forgalma a papírnak db-ban kifejezve.
37.Ábra Japán gyertyák Forrás:Saját munka excel ábrázolás
4.2 Bollinger-szalag
E V
38.ábra Bollinger-szalag Forrás: Saját munka excel ábrázolás A Bollinger szalag alapján megállapítható, hogy 2014 utolsó negyedévétől kezdve egészen
2015 januárjáig folyamatosan eladási jelzést mutatott az indikátor, majd a 3300-as
mélypontot követően folyamatosan emelkedik az árfolyam. (Az ábrán azért nem látszik
hogy elérte a 3300-as szintet, hiszen az ábra záróárfolyamok alapján van megrajzolva, idén
január 2. felében azonban elérte ezt a szintet, ezt mint minimumárat megtekinthetik a Bét
honlapján a Richter kereskedési adatainál).
4.3 MACD
MACD
E
VV E V
39.ábra:MACD Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter
Az MACD (Moving Average Convergence Divergence) indikátorral kapcsolatban érdemes
megjegyezni, hogy habár exponenciális mozgóátlagok kombinációjából áll, amely miatt
jóval hatékonyabb mint az egyszerű mozgóátlag, azonban még így is viszonylag későn ad
eladási vagy vételi jelzést, ezen a grafikonon is jól látszik, hogy általában 1-2 hét késéssel
ad jelzést ez az indikátor, azonban előnye hogy megbízható jelzéseket ad, szinte sosem ad
fals jelzéseket. Ezen a grafikonon 2012 júliusától 2015 április első feléig láthatóak a
MACD jelzései, látszik hogy 2012 őszén eladási jeltést adott az indikátor, amely mögött az
állt, hogy a Richter kiesett az MSCI indexből, ennek következtében a piaci hangulat nem
volt kedvező a társaság jövőképébe vetett hit miatt. Ezt követően 2013 tavaszától
fokozatosan erősödött a papír, júliustól különösen, amikor a split, az 1:10 arányú
felaprózás következtében látványosan nőtt a részvény forgalma. Ez is mutatja, hogy a
trendeket a vállalat jövőjére vonatkozó hírek határozzák meg, a technikai indikátorok
ezeket képezik le, valójában azonban a befektetői hangulaton van a hangsúly. Fontos
észrevenni, hogy 2014 januárjától március közepéig a 4800-as szintekről egészen 3400-ig
esett a papír kurzusa, közben a MACD és az RSI is folyamatosan eladási jelzést adott.
4.4 RSI (Relatív piacerősség index)
40.ábra: RSI Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter
Az ábra azt mutatja, hogy 2014 őszétől az újrakezdődő orosz-ukrán válság miatt a júliusi
esést követően ismét lejtőre került az árfolyam, az RSI eladási jelzést is adott, tavaly ősztől
egészen január közepéig fokozatosan esett a Richter kurzusa, az RSI azonban már
E V
december 2. felétől jelezte a túladottságot. Ezáltal tehát a papír közelített a vételi zónához,
amely fordulatot jelzett előre, ez akkor meg is történt, hiszen január 2. felétől egyre inkább
a vevők kerültek fölénybe, így február végére a papír árfolyama már el is érte a 4000-es
szinteket, amelyet egy visszafelé korrigáló teszt követett, de ezután tavasz közepére
elsősorban a pozitív vállalati fejleményekre vonatkozó hírek, fejlemények miatt
megközelítette a 4300 szinteket.
Tehát a technikai elemzésről megállapítható, hogy alapvetően értékalapú befektetők
számára is hasznos lehet, hiszen tud megerősítő jelzéseket adni a trendek irányairól a
közeljövőt illetően, így a pontos be és kilépő szintek meghatározására alkalmas eszköz
lehet. Az egyik legfontosabb azonban mindig felismerni azt, hogy a piaci hangulatot mi
határozza meg, ennek következtében pedig az egyes árfolyamszintek milyen lélektani
hatást gyakorolnak a szereplőkre. A piaci hangulat jelentősen meghatározza a befektetők
döntéshozatalát, a szereplők általában a jövőről alkotott képe alapján döntenek, továbbá a
rendelkezésre álló információk megítélése alapján.
RSI ábrázolása látványosan
41.ábra: RSI Forrás: Saját munka excelben ábrázolva
A relatív piacerősség index a részvény piacán az adott kereskedési napokra vonatkozó
nyitó és záró adatokra épül, meghatározásához elsőként a relatív erősség értékét kell
kiszámítani a 14 napi felső és 14 napi alsó zárás hányadosából, ezt követően pedig a relatív
piacerősség indexet 1-(1/(1+relatív erősség) képletből adódik. Ezáltal megkapjuk hogy a
részvény piacán mennyire áll a vételi és eladási szintekhez közel. Általában a 0,8-0,2-es
arányt alkalmazzák, azonban a fenti esetben ezen az előre meghatározott szinten nem lett
volna semmilyen jelzés, így ez alapján a 0,3-as szintet jelöltem ki vételi, a 0,7-t eladási
szintnek. Így tehát mint a grafikonon látszik jóval több vételi mint eladási jelzést láthatunk.
Ha 0,6-0,4-es felosztást alkalmaztam volna, jól látszik hogy sokkal több jelzést lehetne
ezáltal kapni, de ez közül számos fals, tehát nem helyes döntéstámogató jelet
eredményezne
5. A Richter befektetésértékelése
5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok
Egy részvény befektetésértékelésekor figyelembe kell venni a számszerű információk
mellett olyan számszakilag nem mérhető tényezőket is, amelyek a vállalat
gazdálkodásának jövőjét meghatározzák, hosszú távon jelentős hatást gyakorolnak a
társaság adott szektoron és piacon belül betöltött szerepére. Az egyik ilyen szempont a
személyi kérdések témaköre, amelyeket a tőkepiaci elemzők kevésbé szoktak górcső alá
venni. Úgy gondolom, fontos szempont az, hogy milyen személyek vannak jelen a társaság
döntéshozó szerveiben, hiszen a vállalat stratégiáját és annak megvalósítását ők viszik
véghez, ők gazdálkodnak a vállalat vagyonával, amely a közgyűlésen részt vevő
részvényesek tulajdonát képezi. A befektetők érdekeit figyelembe véve tehát
megvizsgálandó szempont az, hogy vajon a vállalat javát szolgálják-e a felsővezetők
döntései, azok összhangban vannak-e a főrészvényesek, a stratégiai befektetők hosszú távú
céljaival. Lényeges kérdés annak megítélése, hogy a felsővezetés elkötelezett-e az
átlátható, transzparens, korrekt működés iránt. A gyakorlatban annak van komoly
jelentősége, hogy a közgyűlés olyan igazgatóságot válasszon, amely a részvényesek
érdekét képviseli, továbbá a felügyelőbizottsággal együtt rendszeresen ellenőrzi a
menedzsment munkáját. Az igazgatóság legfőbb szerepe a hosszú távú stratégiai célok
kijelölése, amelyet a menedzsment hajt végre az operatív munka megvalósításával. Az
aktivista befektetők, akik szerint lényeges szempont még az is, hogy az igazgatóság és a
menedzsment ne játszon össze. Az aktivista befektetők azzal a céllal vásárolnak
részesedést egy vállalatból, hogy annak irányításába beleszóljanak, nagyon gyakran
igazgatósági tagot is delegálnak, igyekeznek tulajdonostársaikat meggyőzni terveikkel, így
azonos érdekből szavaznak a közgyűléseken, céljaikat igyekeznek véghez vinni. Fontos
szempont számukra az is, hogy a igazgatóság elnöke, aki egyben a társaság elnöke is, ne
legyen egy személy a vezérigazgatóval, lehetőleg túl jó barátok se legyenek, hiszen így
rövidtávú céljaikat előbbre tarthatják mint a társaság egészének céljait. Ezért fontos lehet
egy befektető számára akár a társaság javadalmazási politikájának, gyakorlatának elemzése
is, amely alapján jó döntést hozhat annak érdekében, hogy vajon megfelelő személyek
állnak-e a vállalat élén. A másik fontos szempont pedig, amit fontos figyelembe venni az,
hogy a társaság tulajdonosai körét kik alkotják, milyen befektetőkból tevődik össze. Ha
több jó hírnevű alapkezelő, intézményi befektető köztük van, akkor az bizalmunknak
joggal adhat alapot. Fontos szempont tehát megvizsgálni a tulajdonosi struktúrát, a legjobb
ha egy befektetői kézben sem összpontosul teljes irányítási hatalom, a világ legnagyobb
vállalatai, mint az Apple, Exxon Mobile, Coca-Cola esetén előfordul hogy a legnagyobb
befektető 3-5%-nyi részesedéssel, szavazati hányaddal rendelkezik. A hazai és nemzetközi
tőzsdéken is előfordulnak olyan vállalatok, amelyek esetén jellemző hogy kevés az állandó
tulajdonos, vagy túl magas a közkézhányad, és az jellemzően kisbefektetőkből tevődik
össze. A társaság felsővezetése ebben az esetben gyakran visszaél pozíciójával, hiszen a
kisbefektetők miatt elaprózott a befektetői kör, akik nem állnak ki egységesen érdekeikért.
Az intézményi befektetőkkel kapcsolatban érdemes figyelni azok tőkepiaci műveleteit, és
felfigyelni azokra, hiszen gyakran alapos indokkal tesznek lépéseket, például adják el
részesedésüket egy adott vállalatban, és ha több stratégiai befektető így tesz, akkor
feltételezhető hogy adott társasággal komoly problémák vannak. Az Enron botrány egy jó
gyakorlati és valósághű példa a személyi kérdések, vállalatvezetés és a bizalom
összefüggésének kapcsolatára nézve, tanulságos eset az üzleti élet, vállalati gazdálkodás,
befektetői kapcsolatos témakörben. Legfőbb üzenete a jelenkorra nézve az, hogy akik a
múlt hibáiból nem tanulnak, arra ítéltetnek hogy ismét átéljék azt. (ez utóbbi Ben Graham:
Az intellingens befektető 2013, 4.oldal Santayana idézete)
5.2 A Richter társaságirányítása
A Richter, mint a hazai tőzsdén jegyzett vállalat esetén elkülönül egymástól az elnök és a
vezérigazgató személye, amely a hazai gyakorlat alapján egy személy a MOL és OTP
esetén, amelyek ettől függetlenül transzparens, jól átlátható működéssel jellemezhető
társaságok. A Richter elnöke William de Gelsey, vezérigazgatója Bogsch Erik, előbbi
szereplő korábban több jelentős befektetési társaság igazgatóságában is jelen volt, Bogsch
úr pedig kutató vegyészmérnökként még a rendszerváltás előtt, a '70-es években is a
társaságnál dolgozott. Az igazgatóságnak emellett tagja Prof.Dr.Vizi E. Szilveszter
akadémikus, Christopher William Long diplomata, Lantos Csaba. A Társaság
Felügyelőbizottságának elnöke pedig Dr. Chikán Attila, aki egyben az Audit bizottság
elnöke is, aki mellett Méhész Tamásné, az S&M Economix Kft ügyvezetője okleveles
könyvvizsgálóként is tagja a Felügyelő és Audit bizottságnak, aki több gazdasági társaság
bejegyzett könyvvizsgálója. A társaság 2/3 részben külföldi intézményi, 1/3-adban pedig
belföldi tulajdonosok kezében van, legfőbb részvényese a nyugdíjpénztári rendszer
átalakítását követően magyar állam 25,25%-al, legjelentősebb külföldi befektetője pedig
az Aberdeen Asset Management, amely egy elég jó hírnevű befektési alapkezelő.
5.3 A Stratégiai döntéstámogatás eszközrendszere
A vállalat, mint befektetési alternatíva értékelésekor fontos figyelembe venni a működés
milyenségét meghatározó tényezőket, a teljesítményre hatást gyakorló körülményeket,
hiszen ezek szerepe rendkívül szignifikáns a gazdálkodás teljesítményét illetően. A külső
környezet jelentősége különösen fontos egy olyan exportorientált vállalat esetén, mint a
Richter Gedeon. Megfigyelésem szerint általánosságban igaz ezen Társaság esetén is a
kijelentés, miszerint hiába kiváló egy vállalat stratégiája és termékportfóliója, ha a
működési környezetével problémák vannak, így a piaci kockázat rendkívül magas. A
Richter számára a FÁK országok nagyon fontos exportpiacot jelentenek, különösen
Oroszország, így a tavalyi év során a romló orosz gazdasági teljesítmény és a gyengülő
rubel rendkívül negatív fejleményként volt értékelhető a vállalat számára. Emellett
természetesen a nemzetközi pénzügyi folyamatokat is figyelembe kell venni, főleg a
gazdasági-tőkepiaci ciklusokat, amelyek a központi bankok monetáris politikájához
kapcsolódnak, hiszen ezek a devizaárfolyamokra és azon keresztül a világgazdaság
teljesítményére is kihatnak. Egy olyan exportorientált vállalat teljesítményére, mint a
Richter, komoly hatást gyakorol a devizaárfolyamok változása, éppen ezért arra kell
törekednie, hogy ne legyen túlságosan kitéve az orosz piacnak, így tehát a stratégiájában
fontos szerepe van az új piacokra való penetrációnak.
A vállalat teljesítményére ható tényezőinek még részletesebb elemzéséhez érdemes
elvégezni olyan döntéstámogató elemzéseket, mint a BCG mátrix, SWOT elemzés, PEST
elemzés.
5.31 A Richter SWOT elemzése
Belső befolyásolható Külső nem befolyásolható
Erősség: a stratégia részét képezi az innováció,a piaci, társadalmi igényekre alapozó K+Ftevékenység, kiterjedt értékesítői hálózat, jószakmai partneri kapcsolatok, komoly éshatékony kutatóbázis, kiváló szakembergárda, jóhírnév; komoly előnye a társaságnak, hogy aCariprazine-t szabadalom védi 2027-ig, amelyetígy a generikus gyártók nem másolhatnak mégjó ideig nem másolhatnak
Lehetőség: új piacokra való behatolás, mástermékszegmensek, készítmények fejlesztése,befektetői kapcsolatok bővítése, a Cariprazinebevezetése az USA-ban komoly lehetőség, melymár folyamatban van, hiszen a Richter partnere,az Actavis több milliárd $-os lehetőséget lát atermékben, ezekből azonban még évek múlvalesz jelentős bevétel. Emellett az Esmya továbbifelfutása is várható a nyugati piacokon, de abővüléshez még idő kell, jelenleg közel 40m €az árbevétel a termék nyugat-európai piacain.
Gyengeség: a vállalatnak jobban kellenereagálnia a társadalmi, demográfiaitrendekre,hiszen legfőbb piacainak korfája aztmutatja, hogy egyre inkább emelkedik atársadalom átlagéletkora, így különösen fontosezen korosztályok számára készítményeketfejleszteni; mivel az orosz-ukrán krízis 2014eleje óta várható volt, ezen piacok miatt fedezetiügyleteket kellett volna alkalmaznia, azonbankijelentette a társaság hogy egyetlen piacon semalkalmaz fedezeti ügyleteket, pedig bizonyosesetekben ez kifejezetten előnyös lehetexportorientált vállalatok számára.
Veszély: kelet-európai exportpiacok negatívteljesítményű gazdaságai miatt kedvezőtlenkülső működési környezet, hiszen továbbra is azárbevétel magas, 30% körüli hányada ezentérségből származik; emellett minden piacon kivan téve az esetleges kedvezőtlendevizaárfolyamok alakulásának, adevizaárfolyam kilengés, mint tőkepiaci külsőveszélyt csak fokozhatja hogy fedezetiügyleteket nem alkalmaz a társaság, amelybizonyos esetekben előnyös, főleg instabilexportpiacok esetén, stabil piacoknál azonbannem szükséges alkalmaznia; ezen felül veszélytjelenthet még a vaklicit bevezetése
A Cariprazine USA-ba történő bevezetésével a Richter egy több mint 20mrd $-os piacra
kerülne be, ehhez pedig partnerével, az Actavissal együtt minden esélye megvan erre.
Jelenleg a készítmény még tesztelés alatt áll, azonban várhatóan a pozitív eredményeket
követően az FDA (az USA élelmiszer és gyógyszerügyi hivatala) engedélyezni fogja a
termék forgalomba hozatalát.
A Richter ezen termékét természetesen nemcsak az USA piacán szeretné forgalmazni,
tervben vannak más piacok is, az ideggyógyászati készítményeknek komoly felvevőpiacai
vannak nemzetközi szinten.
Mekkora árbevétel növekedést eredményezhet a Cariprazine a Richter 2014-es
értékesítéséhez képest?
42.ábra:A Cariprazine jövője Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-
csodagyogyszere
A Cariprazine tehát jelentősen hozzájárulhat a Richter részvényesi értékének növeléséhez.
5.32A Richter mint befektetési cél BCG mátrixa
A következő BCG mátrix 2 paramétert vizsgál egy részvény befektetés esetén: a részvény
befektetéssel elérhető hozamát, továbbá annak hosszabb távú tartásából származó
jövedelmét, az osztalékot.
43.ábra:BCG Forrás:http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/
A Richter ezen modell alapján a kérdőjel kategóriába tartozik, hiszen rendkívül alacsony
osztalékot fizet előző üzleti éve után.
5.33 Porter modell
Richter
44.ábra:Porter modell Forrás:www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/
A Richter mivel olyan piaci szegmensekben tevékenykedik, amelyen kevés piaci szereplő
van, ezért a világ legnagyobb gyógyszergyártói, mint a Bayern, Sanofi, Roche nem
tartoznak a konkurensei közé, hiszen a vállalat résszegmenseket jelentő termékek piacán
van jelen. A helyettesítő termékek jelenthetnek veszélyt a társaságra nézve, ezek közé
gyógyterápiák, alternatív gyógymódok tartoznak.
5.34 PEST elemzés
A Pest elemzés a Társaság külső működési környezetének az elemzése, ezek jelentősen
meghatározzák a vállalat gazdálkodásának teljesítményét, eredményességét. Ezek közé a
politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők tartoznak.
Politikai tényezők
A politikai tényezők közé a kormányzat működésének stabilitása, kiszámíthatósága
tartozik. Hazánkban elég stabilak a politikai viszonyok, Richter külpiacai közül azonban a
kelet-európai meglehetősen problémás, ennek következtében magas az országkockázata is
a térségnek, a politikai tényezők kihatnak a gazdasági problémákra is. A Richter számára
egyelőre ez a térség miatt vannak jelentős működési kockázatok, azonban a társaság
törekszik arra, hogy a többi stabil piacáról minél magasabb árbevétel származzon, ezáltal
az orosz és ukrán piac súlya csökkenjen.
Gazdasági tényezők
A gazdasági tényezők közé az exportpiacok gazdasági növekedése, makroökonómiai
tényezői tartoznak. Fontos szempont a fenntartható GDP bővülés, továbbá a
gazdasápolitika szerepel. A Richter számára ezen tényezők közül meghatározóak a
devizaárfolyamok, ezek közül érdemes a Rubel árfolyamát górcső alá venni:
45.ábra:USD/RUB árfolyam Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter
Kijelenthető, hogy a Richter profitja a Rubel és a Hrivnya miatt esett annyira vissza a
tavalyi év során.
Érdemes figyelemmel kísérni a RUB/HUF árfolyamának alakulását is:
46.ábra:RUB/HUF Forrás: http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y
Társadalmi tényezők
A társadalmi tényezők közé a Richter szempontjából a leginkább fontos szempont a
demográfiai viszonyok, változások alakulása tartozik. A Társaságnak figyelembe kell
vennie az egészségügyi tényezők alakulását, az előforduló betegségekről információkkal
kell rendelkeznie, emellett tisztában kell lennie azzal is, hogy az állami kézben lévő
egészségügy milyen készítményeket támogat, az orvosok milyen összetevőket tartalmazó
gyógyszereket ajánlanak pánienseiknek. Fontos szempont emellett még a demográfia
részét képező korfa alakulása is, amely a Richter valamennyi működési környezetében
hasonló, hiszen Európából származik a bevétel döntő hányada, így mindenképpen annak
tudatában kell stratégiáját kialakítania, hogy tudatosul a döntéshozókban a fokozatosan
növekvő átlagéletkor, amely az egészségügyi folyamatokra is hatással van.
A következő ábrán szemléltetem Magyarország 2015. január 1-i viszonyait jellemző
korfáját:
47.ábra: Magyarország korfája Forrás:https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
Hazánk lakossága 2015.január 1-jén KSH adatok alapján 9 821 245 fő volt. A honlapon az
interaktív korfa bemutatja, hogy a lakosság számának lassú és fokozatos csökkenésével a
társadalom átlagéletkora egyre inkább növekszik.
Technológiai tényezők
A Vállalat korszerű kutatólaboratóriummal rendelkezik, amely modern eszközökkel van
ellátva, továbbá emellett ami még fontos tényező, az a jövőbeni rendelkezésre álló
szakembergárda, ehhez pedig adottak a jó oktatási színvonalú egyetemek, amelyek
biztosítják a szakemberutánpótlást a társaság számára, ez utóbbi azonban már részben
társadalmi, demográfiai tényező.
A Richter mint befektetési alternatíva értékelése
Jómagam úgy vélem, hogy a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy a Richter
számára a 2014-es üzleti év a kedvezőtlen működési környezet miatt volt rendkívül nehéz,
a tudatos befektetők tisztában vannak azzal, hogy a Richter stratégiája kiváló,
termékportfóliója piacképes, ezért jómagam úgy gondolom, hogy a 2014-es év kedvezőtlen
eredményeinek hatása már kiárazódott a papírból, így jelenleg az utóbbi időszak
fejleményeinek ismeretében a jövőre vonatkozó várakozások, az ígéretes jövőkép
határozzák meg a Társaság árfolyamának alakulását. Azonban a jelenlegi 4600-as szinteket
kissé magasnak tartom, hiszen ez P/BV alapon már 1,5-es mutatót jelent, a jelenlegi
helyzetben úgy gondolom, hogy a negyedéves jelentés a még jelentős kelet-európai
kitettség miatt nem lesz túl kedvező, bár a társaság már túl van a profitwarning nehezén,
így amennyiben a 4000-es szintek alá beesne az árfolyam, abban az esetben érdemes
vételekkel próbálkozni. Tehát a 4000 körüli szinteken tartom igazán vonzó befektetési
alternatívának a Richter Gedeon Nyrt papírjait. Összegzésül pedig úgy gondolom, ha most
kellene címet választani a szakdolgozatnak, a Richter befektetésértékelése lenne, hiszen a
technikai és a fundamentális elemzés mellett van egy 3. elemzési műfaj, a piaci, befektetői
hangulat elemzés.
Tehát az AJÁNLÁS: VÉTEL 4000 körüli szinteken, a jelenlegi árfolyamszint
túlárazott.
Összegzés
A részvénypiacon a befektetés és a spekuláció műfajának megkülönböztetése
A tőkepiacokon a tranzakciók mögött döntési mechanizmusok, stratégiák állnak, amelyeket
a kockázatvállalási kedv mellett a jártasság, rátermettség és kereskedési kedv határozzák
meg. A spekuláns kategóriába tartozó tőkepiaci szereplők jellemzően aktívan kereskednek,
piaci hangulat és várható fejlemények, hírek alapján hoznak döntéseket, a kereskedést
gyakran játéknak fogják fel, nem kizárólag anyagi motivációból hajtanak végre
tranzakciókat, komoly hangsúlyt fektetnek az időzítésre. A jelenlétük fontos a piac egésze
számára, hiszen a spekulánsok műveleteikkel biztosítják a piacokon az állandó likviditást,
hatalmas forgalmat generálva nap mint nap. A spekulánsok célja rövid időtávon minél
nagyobb nyereség elérése, természetesen megfelelően kezelve a kockázatot, hisz gyakran
arra törekszenek, hogy adott hozamszintet a lehető legalacsonyabb kockázati faktor mellett
érjenek el, vagy adott kockázati szinten a lehető legígéretesebb hozamlehetőségekre
igyekszenek szert tenni. A spekulánsok árközpontúak, természetesen figyelembe veszik a
fundamentumokat, makrogazdasági folyamatokat, azonban mivel gyakran napi szinten,
akár csak pár órára vesznek fel pozíciókat, ezért elsősorban az árfolyamokból indulnak ki.
Hozzá kell tenni, hogy ezen piaci szereplők jelentős része igyekszik érzékelni, felismerni a
globális tőkepiaci és világgazdasági folyamatokat és azok irányait, a fejleményeket
értelmezni mint pl a jegybanki bejelentések, GDP-vel kapcsolatos információk és más
gazdasági adatok, azonban az ezen adatok, fejlemények által indukált, gerjesztett piaci
hangulat helyes értelmezését igyekeznek profitszerzési célra felhasználni. A tőkepiacon
jelenlévő másik kategóriát képező szereplők a befektetők, akik elsősorban nem az aktuális
piaci árfolyamból és hangulatból és gyakran csak ideig-óráig tartó trendek irányaiból,
hanem a valós, mögöttes értékből indulnak ki, hiszen értékalapú szemlélet, megközelítés
jellemzi őket. Az értékalapú szemlélet az alapján hoz döntést, hogy megvizsgálja milyen
értéket kap a kifizetett árért, árfolyamért cserébe. Ez a befektető egy tőkepiaci
instrumentumra úgy tekint, mint egy üzletrészre egy társaságban, amelynek ő is
tulajdonosa, olyan szemléletből közelíti meg a vállalatot, amely hosszú időn keresztül
folyamatosan jövedelmet termel. Warren Buffett, a Berkshire Hathaway elnöke ezen
szemléletmód alapján tekint a tőkepiacokra, csakúgy mint Benjamin Graham, akit
mesterének tekint. Graham állításai beigazolódtak, hiszen számos tőkepiaccal kapcsolatos
bölcs meglátást foglalt bele könyvébe, akik pedig ezt figyelembe vették és e szerint hozták
meg döntéseiket, azok nem bukták el pénzüket a 2002-es internetbuborék esetén, továbbá
nem fektettek olyan vállalatokba, amelyek ingoványos lábakon álltak. A történelem
Grahamet és Buffettet igazolta, amely egy járható út, egy kitaposott ösvény amelyen
számos sikeres befektető már évek óta menetel. A két stílusnak, mint műfajnak tehát
alapvetően más a szerepe, mindkettőre szüksége van tőkepiacoknak, mindenki döntse el a
saját maga stílusának, attidűdjének azonosításával, melyikbe tartozik, természetesen akár
mindkettőbe is lehet egyszerre, hiszen alapvetően befektetői beállítódású, alapértékeket
valló piaci szereplők is gyakran spekulációra szánhatják el magukat, elsősorban a
sikerélmény és a játék izgalmának átélése céljából. Ebbe a kategóriába tartozik a hazai
tőzsdén jegyzett Plotinus Holding elnökének szemléletmódja is, aki ez alapján hoz
döntéseket és fektet nemzetközi tőkepiaci instrumentumokba. Mindkét műfajt tudatos
hozzáállással lehet sikeresen alkalmazni a gyakorlatban, elmondható tehát hogy ez
valójában a döntések tudománya, amely kifejezés, jelző természetesen még sok más
területre igaz az életben.
Az egyik legfontosabb alapelv mindenképp az, hogy minél olcsóbb egy részvény
árfolyama, annál kevésbé kockázatos venni belőle, és minél drágább, annál kockázatosabb,
feltéve természetesen, hogy nem a társaság hibás döntései, hanem az aktuális gazdasági
ciklus miatt van alulárazva a részvény a piac által. A piaci folyamatok működésének
megértéséhez a gazdaság és a tőkepiac ciklusok szerinti működésének helyes értelmezése
szükséges. A lényeges alapelv azonban az, hogy az értékalapú befektető a vállalat értékét,
annak jövedelemtermelő képességét, gazdálkodási tevékenységét veszi figyelembe, így
nem az ideig óráig tartó árfolyammozgásokra alapoz, hiszen tisztában van azzal, hogy az
aktuális piaci árfolyam a hangulat függvénye, egész pontosan annak hogy a vevők és az
eladók alkudozása alapján éppen milyen árszinteken köttetnek ügyletek, hiszen az ajánlati
könyvben minden piaci szereplő láthatja hogy adott árfolyamszinteken hány db-t akarnak
venni vagy eladni. Végezetül, a buborékokkal kapcsolatban, amely összefügg a
tőkepiacokra jellemző tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatban azt szeretném kifejteni, hogy
a piaci hangulattal együtt ezek is felelősek a tőkepiaci légvárak (a buborék más
kifejezéssel) kialakulásáért, amelynek alapja, hogy adott instrumentumok tőkepiaci árazási
szintjét nem indokolja a mögöttes gazdasági teljesítmény, így ezek előbb-utóbb
kidurrannak. Benjamin Graham szerint „a befektetési művelet mélyreható elemzés alapján
a befektetett tőke biztonságát és megfelelő hozamát ígéri. Az ezeknek a követelményeknek
nem megfelelő műveleteket spekulációnak tekintjük.” (Ben Graham:Az intelligens
befektető 2013) Ha valaki mindössze technikai elemzés alapján vesz Richter részvényt, az
spekulál. Ha valaki pusztán azért vesz Richtert, mert szerinte az jó cég, az szintén spekulál.
Ha valaki azért vesz Richter papírt, mert ő a Richter alkalmazottja és ennek tudatában úgy
látja, hogy a vállalat komoly jövő előtt áll, de a számviteli adatokat már nem elemzi, ő
szintén spekulál. Ha azonban valaki azért vesz Richtert, mert elemezte az elmúlt évek
jelentéseit, tisztában van a tőkepiac működésével, ismeri a befektetésértékelési
módszereket, konkrét stratégia alapján fektet be, továbbá a vállalat tulajdonosának tekinti
magát és nincs időbeli korlátja a papír tartásának, ő minden bizonnyal befektető!
Gondolataimat azzal zárnám, hogy a tőzsde nem zéró összegű játék, hiszen nem azt
nyerjük meg, amit valaki más elveszít. Fontos észrevenni, hogy hosszútávon és közvetve a
vállalatok gazdálkodásából származó nyereséget nyerjük meg. Habár a piaci árfolyam
rövidtávon volatilis lehet, azonban hosszútávon tükrözi a társaságok gazdálkodásának
teljesítményét. A piac végül mindenképp az érték irányába halad.
Irodalomjegyzék
Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011
Soros György: A pénz alkímiája 1991
André Kostolany: A pénz és a tőzsde csodavilága 1984
Kecskeméti István: Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006
Robert Hagstrom: Warren Buffett portfólió 2001
Benjamin Graham: Az intelligens befektető 2013
http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html
KBC Equitas webinárium: Haladó technikai elemzés 2014 – belső anyag
http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html
Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter
%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf
http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon
%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf
http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf
http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-
Konszolidalt-beszamolok-2014.pdf
http://www.richter.hu/huHU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01
H.pdf
KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag
https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-csodagyogyszere
https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richterwww.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/
http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/
http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
Angol nyelvű összefoglaló
The fundamental and technical analysis of the Richter Gedeon stockIn this short study, in the first part of the paper I mentioned the most important features and
theses of the technical and fundamental analysis, so what are the basic approaches of them,
what are the determining principals of them, and the potential application metods of them,
and to summarize it, I wrote about the use them together in a framework. In the second part
of the study I showed some concrete technical indicators in the example case of the Richter
Gedeon stock. In the third part of the study I mentioned the key figures of the corporation
and I compared with the rival companies. In the fourth part of the paper I wrote about the
strategy of the corporation, about the production and products of the company and
mentioned the research and development activity, also the export markets and in some
chart I showed the investment possibilities. In my opinion if someone buy a share so by
this transaction the person also buy a part of property of a corporation and buy the future of
the company and the sector. We need to analyse the market demand for the products of the
company, and the processes of the macro factors and indicators which determine the
results, such as the exchange rates of foreign currency if the company is exporter, so the
operation environment is very important, which can be influenced by the economic policy
and another source of the risk is the geopolitical mechanism, for example the russian and
ukrainien crisis, so these factors prove that the macro environment of the company can
determine the future of the corporation. The main important purpose of this study is to
determine the two different market participant, the investor and the speculator. These
participants are absolutely different from each other, because their aspect and approach are
based on other things. So the speculator generally consider the prices on the market, and
try to make an optimal decision in order to make profit based on the market moody. The
speculators consider the financial and economic policy news, the current market trends,
and the direct of the capital instruments prices and try to make profit from their positions.
The segment of the investors is another type of market participants because this category
contains another aspects and principles. They analyse the real value of the instruments, and
the potentials of the items. The most important approach of the investors is the determining
of the internal value of the financial instruments and they concentrate for the future, they
look for cheap undervalued shares by the market. They password is the value based
approaching. To summarise it, both of them are needed in the market, so the speculators
provide the constant liquidity in the market, the investors provide the long term capital and
liquid money for the corporations.