56
A nőnevelés A nőnevelés története 3. története 3. A középkori nőkép és a A középkori nőkép és a lánynevelés színterei lánynevelés színterei

A nőnevelés története 3

  • Upload
    syshe

  • View
    18

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A nőnevelés története 3. A középkori nőkép és a lánynevelés színterei. 1. Középkori filozófusok, teológusok, írók véleménye a női nemről. Aquinói Szent Tamás (kb. 1225-1274) filozófiai rendszere évszázadokra meghatározó elemévé vált a keresztény gondolkodásmódnak. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A nőnevelés története 3

A nőnevelés története 3.A nőnevelés története 3.A középkori nőkép és a A középkori nőkép és a lánynevelés színtereilánynevelés színterei

Page 2: A nőnevelés története 3

1. Középkori filozófusok, 1. Középkori filozófusok, teológusok, írók teológusok, írók

véleménye a női nemrőlvéleménye a női nemről

Page 3: A nőnevelés története 3

Aquinói Szent Tamás (kb. 1225-1274)Aquinói Szent Tamás (kb. 1225-1274) filozófiai filozófiai rendszere évszázadokra meghatározó rendszere évszázadokra meghatározó elemévé vált a keresztény elemévé vált a keresztény gondolkodásmódnak. gondolkodásmódnak.

Ennek következtében nőkről alkotott képe is Ennek következtében nőkről alkotott képe is sokáig befolyásolta a középkor mentalitását. sokáig befolyásolta a középkor mentalitását.

Alapjában véve a férfi és nő Isten előtti Alapjában véve a férfi és nő Isten előtti egyenlőségéből indul ki, de számos esetben egyenlőségéből indul ki, de számos esetben utal a két nem különböző adottságaira, utal a két nem különböző adottságaira, különböző társadalmi helyzetére is. különböző társadalmi helyzetére is.

Szerinte a nő nemcsak azért alárendelt Szerinte a nő nemcsak azért alárendelt urának, mert annak bordájából teremtetett, urának, mert annak bordájából teremtetett, hanem azért is, mert az isteni parancs hanem azért is, mert az isteni parancs megszegésére, a Teremtő elleni bűnre megszegésére, a Teremtő elleni bűnre csábította a férfit (Arisztotelész hatása).csábította a férfit (Arisztotelész hatása).

Page 4: A nőnevelés története 3

AegidiusAegidius RomanusRomanus (megh. 1315): A nő életcélja, (megh. 1315): A nő életcélja, hogy méltó társa legyen urának. A lányok oktatása hogy méltó társa legyen urának. A lányok oktatása kiterjedhet a tudományok bizonyos fajtáira is, de kiterjedhet a tudományok bizonyos fajtáira is, de csak azért, hogy megóvjanak a tétlenség csak azért, hogy megóvjanak a tétlenség veszélyeitől. veszélyeitől.

KonradKonrad BitschinBitschin (kb. 1400-kb. 1464): A Biblia (kb. 1400-kb. 1464): A Biblia olvasása a legjobb eszköz a visszahúzódóan olvasása a legjobb eszköz a visszahúzódóan szerény, szófogadóan engedelmes és erényes szerény, szófogadóan engedelmes és erényes életvezetés kialakításához. A természet életvezetés kialakításához. A természet jelenségeit (pl. az asztronómiát) csak a jelenségeit (pl. az asztronómiát) csak a semmittevés veszélyeinek elkerülése érdekében semmittevés veszélyeinek elkerülése érdekében vizsgálgassa a leány. vizsgálgassa a leány.

FrancescoFrancesco dada BarberinoBarberino (kb. 1264-kb. 1348): Az (kb. 1264-kb. 1348): Az édesanya feladata, hogy gyermekei korai édesanya feladata, hogy gyermekei korai tanításával azok erkölcsi nevelését megalapozza.tanításával azok erkölcsi nevelését megalapozza.

Page 5: A nőnevelés története 3

ChristineChristine de Pisande Pisan (1364-1429): (1364-1429):

A nők képességei A nők képességei megegyeznek a megegyeznek a férfiakéval. férfiakéval.

Sérelmezi, hogy Sérelmezi, hogy gyermekkorában gyermekkorában semmire sem semmire sem tanították. tanították.

Christione de Pisan fiát tanítja

Page 6: A nőnevelés története 3

A nők rendelkeznek az ismeretek A nők rendelkeznek az ismeretek elsajátításának képességével, és joguk is elsajátításának képességével, és joguk is van a tanuláshoz. Ha tanítanák őket, van a tanuláshoz. Ha tanítanák őket, bármit meg tudnának tenni, amit a férfiak, bármit meg tudnának tenni, amit a férfiak, akár jobban is. akár jobban is.

Ennek ellenére tudomásul vette azokat a Ennek ellenére tudomásul vette azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a női társadalmi korlátokat, amelyek a női nemre hárultak. Nem küzdött a nők nemre hárultak. Nem küzdött a nők jogainak kiterjesztéséért.jogainak kiterjesztéséért.

Page 7: A nőnevelés története 3

2. A középkori 2. A középkori keresztény nőképkeresztény nőkép

Page 8: A nőnevelés története 3

A középkori keresztény felfogást nőkkel A középkori keresztény felfogást nőkkel szembeni szembeni ambivalensambivalens attitűdattitűd jellemezte. jellemezte.

Ez a kettősség a Ez a kettősség a SzűzSzűz MáriaMária- és - és MáriaMária MagdolnaMagdolna-kultusz növekedésével a 12. -kultusz növekedésével a 12. századtól kezdve egyre fokozódott. századtól kezdve egyre fokozódott.

Éva, a vétkes csábító asszony, a Éva, a vétkes csábító asszony, a nemiségét megélő nő archetipikus alakja nemiségét megélő nő archetipikus alakja fordult szembe az apáca, Jézus fordult szembe az apáca, Jézus menyasszonya – azaz Mária képmásával. menyasszonya – azaz Mária képmásával.

Page 9: A nőnevelés története 3

A hétköznapi életben a dolgok A hétköznapi életben a dolgok egyértelműbbek voltak: a nő általában a egyértelműbbek voltak: a nő általában a férfi alárendeltjeként élt a vallási férfi alárendeltjeként élt a vallási közösségekben és a társadalomban. közösségekben és a társadalomban.

A nemek ugyan egyenlők voltak a A nemek ugyan egyenlők voltak a kegyelem és üdvözülés síkján, az evilági kegyelem és üdvözülés síkján, az evilági egyházban azonban ez nem egyházban azonban ez nem eredményezett a férfiakkal egyenlő eredményezett a férfiakkal egyenlő megítélést számukra. megítélést számukra.

Page 10: A nőnevelés története 3

Fiorentino: Mária a kis Jézussal. 1460 körül

Page 11: A nőnevelés története 3

3. Nőnevelés a 3. Nőnevelés a zárdákbanzárdákban

Page 12: A nőnevelés története 3

Az apácák feladata volt kolostorokban a Az apácák feladata volt kolostorokban a kódexek másolása és díszítése. Ehhez bizonyos kódexek másolása és díszítése. Ehhez bizonyos készségekre volt szükségük.készségekre volt szükségük.

A kolostorokban elsajátított tudás minősége és A kolostorokban elsajátított tudás minősége és mennyisége rendenként változatos képet mennyisége rendenként változatos képet mutatott. Ciszterek: külön „iskolamesternő”.mutatott. Ciszterek: külön „iskolamesternő”.

A legtöbb apáca nem rendelkezett magas szintű A legtöbb apáca nem rendelkezett magas szintű latin nyelvtudással. Az imákat és a vallásos latin nyelvtudással. Az imákat és a vallásos irodalom egyes részeit hallás után memorizálták. irodalom egyes részeit hallás után memorizálták. Tanulási módszer: ismételgetés.Tanulási módszer: ismételgetés.

Page 13: A nőnevelés története 3

Apácák a kórusban. 1430 körül

Page 14: A nőnevelés története 3

A latin nyelvű imákon és himnuszokon A latin nyelvű imákon és himnuszokon kívül a legtöbb zárdában az apácák a kívül a legtöbb zárdában az apácák a Szentírás bizonyos fejezeteit, az Szentírás bizonyos fejezeteit, az egyházatyák írásait, a szentek és a egyházatyák írásait, a szentek és a szerzetesrendek alapítóinak az életrajzát, szerzetesrendek alapítóinak az életrajzát, valamint rendjük lefordított reguláját valamint rendjük lefordított reguláját olvasgatták és tanulmányozták. olvasgatták és tanulmányozták.

A fiatal novíciák az étkezések alatt A fiatal novíciák az étkezések alatt általában a lélek épülését szolgáló latin általában a lélek épülését szolgáló latin nyelvű művekből olvastak fel részleteket nyelvű művekből olvastak fel részleteket társaiknak. társaiknak.

Page 15: A nőnevelés története 3

Az elemi oktatással párhuzamosan Az elemi oktatással párhuzamosan folyt az apácajelöltek nevelése. folyt az apácajelöltek nevelése.

A lélek formálását fontosabbnak A lélek formálását fontosabbnak tartották a tudás átadásánál. tartották a tudás átadásánál.

A kolostori nevelés legfőbb célja az A kolostori nevelés legfőbb célja az alázat, az engedelmesség alázat, az engedelmesség kialakítása, a szűzies szemérmesség kialakítása, a szűzies szemérmesség megőrzése volt. megőrzése volt.

Page 16: A nőnevelés története 3

A vallásos hitélet keretei között való A vallásos hitélet keretei között való önmegvalósítást aszkézis, meditatív önmegvalósítást aszkézis, meditatív gyakorlatok révén segítették. gyakorlatok révén segítették.

A világi élet forgatagából visszavonulva a A világi élet forgatagából visszavonulva a befelé forduló, lelki önvizsgálaton alapuló befelé forduló, lelki önvizsgálaton alapuló belső megújulást választották.belső megújulást választották.

Az aktív életen („vita activa”) így lett úrrá Az aktív életen („vita activa”) így lett úrrá az ő esetükben a lelki értékeket előnyben az ő esetükben a lelki értékeket előnyben részesítő szemlélődő életmód („vita részesítő szemlélődő életmód („vita contemplativa”).contemplativa”).

Page 17: A nőnevelés története 3

A szerzetesnők nevelésében fontos A szerzetesnők nevelésében fontos szerepet játszott kétkezi munka. Erre szerepet játszott kétkezi munka. Erre számos utalás található a szentek életével számos utalás található a szentek életével foglalkozó életrajzokban, a hagiográfiai foglalkozó életrajzokban, a hagiográfiai irodalomban. irodalomban.

A szövés, fonás és varrás éppúgy része A szövés, fonás és varrás éppúgy része volt az „opus manuale”-nak, mint a volt az „opus manuale”-nak, mint a számadáskönyvek vezetése vagy a már számadáskönyvek vezetése vagy a már említett kódexmásolás. említett kódexmásolás.

Page 18: A nőnevelés története 3

Mária szövőszékkel

Page 19: A nőnevelés története 3

Az apácák bizonyos fokú oktatásának Az apácák bizonyos fokú oktatásának szükségességét a didaktikus és moralizáló szükségességét a didaktikus és moralizáló irodalomnak még azok a nőellenes szerzői irodalomnak még azok a nőellenes szerzői vitatták, akik egyébként ellenezték a nők vitatták, akik egyébként ellenezték a nők képzését a világi társadalomban. képzését a világi társadalomban.

A szerzetesnői életmódhoz bizonyos fokú A szerzetesnői életmódhoz bizonyos fokú olvasástudásra is szükség volt. Az imádságos olvasástudásra is szükség volt. Az imádságos könyvek és a lelki épülést szolgáló vallásos könyvek és a lelki épülést szolgáló vallásos irodalom egész tömege látott napvilágot. irodalom egész tömege látott napvilágot. Hamarosan megjelentek a kolostorokban az Hamarosan megjelentek a kolostorokban az anyanyelven vallásos tárgyú művek is, anyanyelven vallásos tárgyú művek is, amelyeket a korábbi közös felolvasásokkal amelyeket a korábbi közös felolvasásokkal szemben már egyre inkább kamrácskájuk szemben már egyre inkább kamrácskájuk magányában olvasgattak a szerzetesnők. magányában olvasgattak a szerzetesnők.

Page 20: A nőnevelés története 3

A 13. századig a női kolostorok lakói A 13. századig a női kolostorok lakói között több tudós nőt találunk, akik az között több tudós nőt találunk, akik az átlagosnál jóval magasabb műveltségre átlagosnál jóval magasabb műveltségre tettek szert. Némelyikük tehetsége olyan tettek szert. Némelyikük tehetsége olyan irodalmi művekben és tudományos irodalmi művekben és tudományos traktátusokban öltött testet, amelyeknek traktátusokban öltött testet, amelyeknek színvonala vetekedett a férfiak által írt színvonala vetekedett a férfiak által írt munkák értékeivel. (Pl. munkák értékeivel. (Pl. HelftaiHelftai GertrúdGertrúd HackeborniHackeborni Mechthild,Mechthild, MagdeburgiMagdeburgi Mechthild,Mechthild, BingeniBingeni Hildegard.)Hildegard.)

Page 21: A nőnevelés története 3

Az apácák számára az egyetemjárás Az apácák számára az egyetemjárás sohasem volt megengedett.sohasem volt megengedett.

A női kolostorok fennmaradt A női kolostorok fennmaradt könyvtárainak katalógusai szerint egy könyvtárainak katalógusai szerint egy idő után megszaporodott az idő után megszaporodott az imakönyvek, misszálék, breviáriumok, imakönyvek, misszálék, breviáriumok, szentek életrajzai és egyéb liturgikus szentek életrajzai és egyéb liturgikus művek száma a magasabb szintű művek száma a magasabb szintű teológiai szakkönyvek rovására. teológiai szakkönyvek rovására.

Page 22: A nőnevelés története 3

Ez a változás arra utal, hogy apácák a Ez a változás arra utal, hogy apácák a késői középkorra már egyre kevésbé késői középkorra már egyre kevésbé részesültek magasabb szintű tudományos részesültek magasabb szintű tudományos képzésben, és így egyre kevesebben képzésben, és így egyre kevesebben foglalkoztak közülük rendszeres foglalkoztak közülük rendszeres intellektuális tevékenységgel. Életükben intellektuális tevékenységgel. Életükben ekkor már jóval nagyobb szerepet játszott ekkor már jóval nagyobb szerepet játszott a lelkigyakorlat, a meditáció és a lelkigyakorlat, a meditáció és kontempláció, mint korábban a teológia kontempláció, mint korábban a teológia tanulmányozása. tanulmányozása.

Page 23: A nőnevelés története 3

Új jelenség volt a szerzetesnők életében az Új jelenség volt a szerzetesnők életében az anyanyelven írt művek olvasása és másolása. anyanyelven írt művek olvasása és másolása.

RáskaiRáskai LeaLea 1510-ben a Nyulak szigetén – a 1510-ben a Nyulak szigetén – a mai Margit szigeten – álló apácakolostorban mai Margit szigeten – álló apácakolostorban másolta le a Margit-legenda szövegét: „Ezen másolta le a Margit-legenda szövegét: „Ezen időben kezde Szent Margit tanólni abcét, Ave időben kezde Szent Margit tanólni abcét, Ave Mariat és kevés időnek utánna igen jól kezde Mariat és kevés időnek utánna igen jól kezde tanólni és énekelni az egyéb kisded tanólni és énekelni az egyéb kisded lejányokkal…” (Árpádházi Szent Margit (1242-lejányokkal…” (Árpádházi Szent Margit (1242-1270) a Nyulak szigetén álló kolostorban élt.)1270) a Nyulak szigetén álló kolostorban élt.)

Page 24: A nőnevelés története 3

Német daloskönyv. 1310

Page 25: A nőnevelés története 3

4. Nemesi lányok nevelése4. Nemesi lányok nevelése

Page 26: A nőnevelés története 3

A nemesi származású nőket azért taníttatták, A nemesi származású nőket azért taníttatták, hogy felkészülhessenek a rájuk váró szerepek hogy felkészülhessenek a rájuk váró szerepek betöltésére. betöltésére.

Az írás-olvasás készségének elsajátítása Az írás-olvasás készségének elsajátítása elsősorban azért lehetett később hasznos, mert elsősorban azért lehetett később hasznos, mert így megfelelően tudják intézni az irányításuk alá így megfelelően tudják intézni az irányításuk alá kerülő hűbérbirtok ügyeit. kerülő hűbérbirtok ügyeit.

Az élet megkövetelte, hogy az előkelő Az élet megkövetelte, hogy az előkelő származású leánykák tanulmányai ne származású leánykák tanulmányai ne korlátozódjanak az írás-olvasásra: egy sor korlátozódjanak az írás-olvasásra: egy sor gyakorlati készségre is szert kellett tenniük. gyakorlati készségre is szert kellett tenniük.

Page 27: A nőnevelés története 3

Rájuk várt a Rájuk várt a feudális udvarház,feudális udvarház, a gazdaság a gazdaság vezetésének feladata. vezetésének feladata.

A nem ritkán már 12 esztendős korukban férjhez A nem ritkán már 12 esztendős korukban férjhez adott nemesi leányoknak erre is fel kellett adott nemesi leányoknak erre is fel kellett készülniük. készülniük.

A gazdaság vezetése a középkorban a A gazdaság vezetése a középkorban a nemesasszony feladata volt, míg férje a nemesasszony feladata volt, míg férje a katonáival, fegyvereivel és lovaival bíbelődött. katonáival, fegyvereivel és lovaival bíbelődött.

A vár úrnőjének munkája nem volt könnyű, a A vár úrnőjének munkája nem volt könnyű, a tipikus középkori háztartásba többnyire több tipikus középkori háztartásba többnyire több tucat, gyakran akár száz ember is tucat, gyakran akár száz ember is beletartozhatott. beletartozhatott.

Page 28: A nőnevelés története 3

A nemesi udvarház vagy a lovagvár A nemesi udvarház vagy a lovagvár önellátó gazdaságönellátó gazdaság volt. volt.

A nemesasszonynak tehát a gazdálkodással, a A nemesasszonynak tehát a gazdálkodással, a pénzügyekkel kapcsolatos praktikus ismeretekre kellett pénzügyekkel kapcsolatos praktikus ismeretekre kellett szert tennie. szert tennie.

Megfontoltnak, bölcsnek, törvénytudónak kellett lennie, Megfontoltnak, bölcsnek, törvénytudónak kellett lennie, de valamelyest a harcászathoz is értenie kellett, hogy de valamelyest a harcászathoz is értenie kellett, hogy egy váratlan támadás esetén irányítani tudja a vár egy váratlan támadás esetén irányítani tudja a vár védelmét. védelmét.

A betegápolás, az orvoslás is a feladatai közé tartozott.A betegápolás, az orvoslás is a feladatai közé tartozott. Mindezeken túl énekelni, táncolni, franciául beszélgetni Mindezeken túl énekelni, táncolni, franciául beszélgetni

tanultak a leánykák, hogy majdani ezzel is fényt tanultak a leánykák, hogy majdani ezzel is fényt vigyenek a hétköznapok egyhangúságába, s vigyenek a hétköznapok egyhangúságába, s vendégjáráskor, úgy tudjanak viselkedni, ahogyan azt vendégjáráskor, úgy tudjanak viselkedni, ahogyan azt illem szabályai megkövetelték tőlük. illem szabályai megkövetelték tőlük.

Page 29: A nőnevelés története 3

A 13. századig több nő, mint férfi szentelte idejét A 13. századig több nő, mint férfi szentelte idejét imádságoskönyvek és különféle lovagi imádságoskönyvek és különféle lovagi történetek olvasására. történetek olvasására.

Ugyanakkor a nők számára korábban nyitott Ugyanakkor a nők számára korábban nyitott magasabb szintű tudáshoz vezető művelődési magasabb szintű tudáshoz vezető művelődési lehetőségek a 13. századtól kezdve fokozatosan lehetőségek a 13. századtól kezdve fokozatosan beszűkültek. beszűkültek.

A helyzet romlása paradox módon az A helyzet romlása paradox módon az egyetemek megalakításával párhuzamosan egyetemek megalakításával párhuzamosan ment végbe. ment végbe.

A lányok oktatása a nem intézményesült nevelés A lányok oktatása a nem intézményesült nevelés keretei között maradt meg, és alapjában véve a keretei között maradt meg, és alapjában véve a házias erények kialakítására, a szövésre, házias erények kialakítására, a szövésre, fonásra és más, a „női nemhez illő” gyakorlati fonásra és más, a „női nemhez illő” gyakorlati tevékenységformák tanítására korlátozódott. tevékenységformák tanítására korlátozódott.

Page 30: A nőnevelés története 3

A lányok előtt A lányok előtt a középkori a középkori egyetemek egyetemek előadótermei előadótermei zárva zárva maradtak.maradtak.

Laurentius de Voltonila: Henricus de Allemannia előadást tart. 14. század második

fele.

Page 31: A nőnevelés története 3

Az egyetemeken oktatott szaktudományok Az egyetemeken oktatott szaktudományok helyett a szebbik nem számára a szépirodalom helyett a szebbik nem számára a szépirodalom nyújthatott bizonyos fokú kárpótlást. nyújthatott bizonyos fokú kárpótlást.

Például Dante olvasóinak körébe szép Például Dante olvasóinak körébe szép számmal tartoztak nemesi származású számmal tartoztak nemesi származású asszonyok. asszonyok.

A literatúra iránt fogékony nők a későbbi A literatúra iránt fogékony nők a későbbi korokban is gyakran pártfogoltak írókat és korokban is gyakran pártfogoltak írókat és költőket: trubadúrokat, Minnesängereket költőket: trubadúrokat, Minnesängereket éppúgy, mint a moralizáló, tanító célzatú éppúgy, mint a moralizáló, tanító célzatú művek vagy a lelki épülést szolgáló egyházi művek vagy a lelki épülést szolgáló egyházi kegyes irodalom művelőit. kegyes irodalom művelőit.

Page 32: A nőnevelés története 3

Az írókat, költőket patronáló nemes nők a Az írókat, költőket patronáló nemes nők a virágzó középkor évszázadaiban egy olyan virágzó középkor évszázadaiban egy olyan gyakorlatot alakítottak ki, amely majd a 18-19. gyakorlatot alakítottak ki, amely majd a 18-19. század nagyvilági hölgyeinek irodalmi század nagyvilági hölgyeinek irodalmi szalonjaiban teljesedik meg. szalonjaiban teljesedik meg.

A művelt felsőbb osztálybeli nők ilyen irányú A művelt felsőbb osztálybeli nők ilyen irányú kultúra-támogató tevékenysége egyfajta kultúra-támogató tevékenysége egyfajta kárpótlásként is értelmezhető, amelyet a kárpótlásként is értelmezhető, amelyet a szabadságuktól való megfosztottság egyfajta szabadságuktól való megfosztottság egyfajta „ellentételezéseként” engedhettek meg „ellentételezéseként” engedhettek meg maguknak cserébe.maguknak cserébe.

Page 33: A nőnevelés története 3

A gothai szerelmespár, 1480 körül.

(Philipp von Hanau-Münsterberg és polgári származású felesége.)

Page 34: A nőnevelés története 3

5. Leánynevelés a 5. Leánynevelés a városokbanvárosokban

Page 35: A nőnevelés története 3

5. 1. Nevelési szokások, 5. 1. Nevelési szokások, felkészítés a női szereprefelkészítés a női szerepre

Page 36: A nőnevelés története 3

A középkori A középkori nevelési nevelési tanácsadó tanácsadó könyvek szövege könyvek szövege a korabeli családi a korabeli családi szerepek szerinti szerepek szerinti nevelést tükrözi. nevelést tükrözi.

Bartholomeus Metlinger: Nevelési tanácsadó, 1497. „Wie man sy halten und erziehen sol…” csecsemőgondozás és gyermeknevelés hétéves korig.

Page 37: A nőnevelés története 3

5. 2. Leányok a középkori 5. 2. Leányok a középkori iskolákbaniskolákban

Page 38: A nőnevelés története 3

A 12-13. században kialakuló és megerősödő A 12-13. században kialakuló és megerősödő középkori középkori városokbanvárosokban már létrejöttek olyan világi már létrejöttek olyan világi iskolák, ahol a lányok is részesülhettek elemi iskolák, ahol a lányok is részesülhettek elemi képzésben. képzésben.

A flandriai városok kereskedői például már egyre A flandriai városok kereskedői például már egyre határozottabban igényelték, hogy gyermekeiket határozottabban igényelték, hogy gyermekeiket (közöttük a lányokat is) írni, olvasni, számolni (közöttük a lányokat is) írni, olvasni, számolni taníttassák. taníttassák.

Így szükségessé vált anyanyelven oktató, városi Így szükségessé vált anyanyelven oktató, városi fenntartású világi iskolák létesítése az egyházi fenntartású világi iskolák létesítése az egyházi fennhatóság alatt álló, s alapvetően latin nyelvű fennhatóság alatt álló, s alapvetően latin nyelvű képzést nyújtó plébániai iskolák mellett. képzést nyújtó plébániai iskolák mellett.

Page 39: A nőnevelés története 3

A lányok intézményes A lányok intézményes oktatása azonban oktatása azonban csupán a vagyonosabb csupán a vagyonosabb polgárok gyermekeire polgárok gyermekeire (esetleg a kézművesek (esetleg a kézművesek vagy kiskereskedők vagy kiskereskedők leányaira) korlátozódott. leányaira) korlátozódott.

Az iskolákban gyakran Az iskolákban gyakran előfordult, hogy együtt előfordult, hogy együtt tanították mindkét tanították mindkét nembeli gyermekeket. nembeli gyermekeket.

Hans Holbein d. J.: Címlap Luther egyik körleveléhez (An die Radthern aller stedte deutsches lands…)

Page 40: A nőnevelés története 3

„„Und denmnach in Und denmnach in ettlichen teutschen ettlichen teutschen Schulen, nit allein die Schulen, nit allein die Knaben, sondern auch Knaben, sondern auch Döchterlin zur Schul Döchterlin zur Schul geschickt (werden). geschickt (werden). Wöllen wir, das in Wöllen wir, das in solchen Schulen, die solchen Schulen, die Kinder abgesündert, Kinder abgesündert, die Knaben allein, und die Knaben allein, und die Döchterlin auch die Döchterlin auch besonder gesetzt und besonder gesetzt und geleert werden…”geleert werden…”

(Württembergische (Württembergische Schulordnung, 1559)Schulordnung, 1559)

Page 41: A nőnevelés története 3

Arra is volt példa, hogy a leányokkal az Arra is volt példa, hogy a leányokkal az iskolamester felesége foglalkozott, míg férje a iskolamester felesége foglalkozott, míg férje a fiúkat tanította. Ez nem pedagógiai célból fiúkat tanította. Ez nem pedagógiai célból szervezett „koedukáció” volt, hanem szükségből szervezett „koedukáció” volt, hanem szükségből adódó kényszer. adódó kényszer.

Párizsban „kisiskoláknak” nevezték a lányokat Párizsban „kisiskoláknak” nevezték a lányokat és fiúkat vegyesen tanító intézményeket. A és fiúkat vegyesen tanító intézményeket. A párizsi adófizetők 13. század végéről származó párizsi adófizetők 13. század végéről származó jegyzékei már tanítónőket is említenek, akiknek jegyzékei már tanítónőket is említenek, akiknek száma 20 körül mozgott. Ez már az elkülönített száma 20 körül mozgott. Ez már az elkülönített oktatás bevezetésére utal.oktatás bevezetésére utal.

Page 42: A nőnevelés története 3

A városi polgárcsaládokból származó leányok A városi polgárcsaládokból származó leányok férjhezmenetelük után már az alapvető férjhezmenetelük után már az alapvető ismereteknek, az írás-olvasás-számolás ismereteknek, az írás-olvasás-számolás készségének is jó hasznát vették. készségének is jó hasznát vették.

Ha például kereskedők vették el őket feleségül, Ha például kereskedők vették el őket feleségül, akkor gyakran kellett helyettesíteniük az akkor gyakran kellett helyettesíteniük az üzletben gyakran úton levő férjüket. üzletben gyakran úton levő férjüket.

Az is előfordult, hogy a hazaküldött árut nekik Az is előfordult, hogy a hazaküldött árut nekik kellett értékesíteniük vagy új rendelést feladniuk. kellett értékesíteniük vagy új rendelést feladniuk.

Sokszor jártak el férjük nevében különféle Sokszor jártak el férjük nevében különféle hivatalos ügyekben.hivatalos ügyekben.

Page 43: A nőnevelés története 3

Quentit Massys: A pénzváltónő. 1520 körül

Page 44: A nőnevelés története 3

A lányok oktatása nem minden városban A lányok oktatása nem minden városban fejeződött be az elemi szintű képzéssel. fejeződött be az elemi szintű képzéssel.

Brüsszelben például az 1320-ban kiadott Brüsszelben például az 1320-ban kiadott iskolaszabályzat lehetővé tette a szülőknek, iskolaszabályzat lehetővé tette a szülőknek, hogy fiaikkal együtt leányaikat is magasabb hogy fiaikkal együtt leányaikat is magasabb szintű, latin tannyelvű képzésben szintű, latin tannyelvű képzésben részesíthessék. részesíthessék.

A lányok oktatásával foglalkozó tanítónőkkel A lányok oktatásával foglalkozó tanítónőkkel szemben már a középkorban is szemben már a középkorban is megfogalmaztak bizonyos követelményeket. megfogalmaztak bizonyos követelményeket.

Az 1491-es bambergi iskolaszabályzat például Az 1491-es bambergi iskolaszabályzat például az alkalmazás előfeltételeként szabta meg az az alkalmazás előfeltételeként szabta meg az írás-olvasás-éneklés képességét, a vallási írás-olvasás-éneklés képességét, a vallási tanok ismeretét és az erkölcsös életmódot. tanok ismeretét és az erkölcsös életmódot.

Page 45: A nőnevelés története 3

A tehetős polgárok leányai olykor a zárdák A tehetős polgárok leányai olykor a zárdák iskoláiban tanultak, még akkor is, ha nem iskoláiban tanultak, még akkor is, ha nem akartak belépni a rendbe. akartak belépni a rendbe.

Az itáliai városokban széles körben elterjedtek Az itáliai városokban széles körben elterjedtek az ilyen zárdaiskolák. az ilyen zárdaiskolák.

A zárdákban folyó oktatás és a magánnevelő A zárdákban folyó oktatás és a magánnevelő által nyújtott képzés természetesen nem által nyújtott képzés természetesen nem szükségszerűen korlátozódott az elemi szintre. szükségszerűen korlátozódott az elemi szintre.

A leányok java része – mint például a tudós A leányok java része – mint például a tudós HeloïseHeloïse, , PeterPeter AbélardAbélard (1079-1142) híres francia (1079-1142) híres francia teológus tanítványa, majd titkolt felesége – csak teológus tanítványa, majd titkolt felesége – csak így tehetett szert magasabb színvonalú így tehetett szert magasabb színvonalú képzettségre. képzettségre.

Page 46: A nőnevelés története 3

Felsőbb polgári körökben a nők gyakran maguk is Felsőbb polgári körökben a nők gyakran maguk is birtokoltak könyveket. Ez azonban még nem jelenti birtokoltak könyveket. Ez azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy olvasták is azokat. A könyv feltétlenül azt, hogy olvasták is azokat. A könyv ugyanis értékes vagyontárgynak számított, ugyanis értékes vagyontárgynak számított, amelyeket a polgárok tételesen felsoroltak amelyeket a polgárok tételesen felsoroltak végrendeletükben. végrendeletükben.

A középkori egyetemek kapui zárva maradtak a nők A középkori egyetemek kapui zárva maradtak a nők előtt. A férfihallgatók jelentékeny hányada a városi előtt. A férfihallgatók jelentékeny hányada a városi polgárok és kisnemesek köréből verbuválódott, polgárok és kisnemesek köréből verbuválódott, ezért a férfiak és nők közötti iskolázottság ezért a férfiak és nők közötti iskolázottság szintkülönbsége rohamosan nőtt.szintkülönbsége rohamosan nőtt.

A leánygyermekek rendszeres iskolai oktatása a A leánygyermekek rendszeres iskolai oktatása a középkorban is a társadalomba való beillesztést középkorban is a társadalomba való beillesztést szolgálta. Ennek elsődleges célja a tradicionális szolgálta. Ennek elsődleges célja a tradicionális háziasszonyi és édesanyai szerepre való felkészítés háziasszonyi és édesanyai szerepre való felkészítés maradt évezredeken keresztül. maradt évezredeken keresztül.

Page 47: A nőnevelés története 3

5. 3. A begina-mozgalom5. 3. A begina-mozgalom

Page 48: A nőnevelés története 3

A városi nők között különleges A városi nők között különleges helyzetben voltak a helyzetben voltak a beginák. beginák. Az Az 1200-as évek elején bukkant fel 1200-as évek elején bukkant fel Belgiumban, de tagjai hamarosan Belgiumban, de tagjai hamarosan megjelentek a holland, francia és megjelentek a holland, francia és német városokban is. német városokban is.

Ez a női vallásos mozgalom azért Ez a női vallásos mozgalom azért keletkezett, mert a korabeli keletkezett, mert a korabeli szerzetesrendek nem vették fel szerzetesrendek nem vették fel tagjaik közé a nyomorúságos anyagi tagjaik közé a nyomorúságos anyagi körülmények között élő nőket. körülmények között élő nőket.

Page 49: A nőnevelés története 3

A beginák nem tettek szerzetes A beginák nem tettek szerzetes fogadalmat, többnyire városi fogadalmat, többnyire városi közösségekben (ún. „begina közösségekben (ún. „begina udvarokban” „begina házakban”) vagy udvarokban” „begina házakban”) vagy önállóan éltek. önállóan éltek.

A vallásos önvizsgálat mellett kemény A vallásos önvizsgálat mellett kemény munkát végeztek: többnyire munkát végeztek: többnyire varrásból, csipkeverésből és egyéb varrásból, csipkeverésből és egyéb kézimunkák készítéséből tartották el kézimunkák készítéséből tartották el magukat. magukat.

Page 50: A nőnevelés története 3

A beginák célja az egyszerű, vallásos A beginák célja az egyszerű, vallásos kegyesség alapjain nyugvó hétköznapi kegyesség alapjain nyugvó hétköznapi élet feltételeinek megteremtése volt. élet feltételeinek megteremtése volt.

Szívesen segítettek bajba került Szívesen segítettek bajba került nőtársaikon, jótékony cselekedeteik nőtársaikon, jótékony cselekedeteik közismertté váltak az idők folyamán. közismertté váltak az idők folyamán.

Betegápolással is foglakoztak. Betegápolással is foglakoztak. Segítőkészségük hamarosan Segítőkészségük hamarosan

rendszeressé váló leánynevelő rendszeressé váló leánynevelő tevékenységben is testet öltött: egyes tevékenységben is testet öltött: egyes városokban elemi oktatást is végeztek. városokban elemi oktatást is végeztek.

Ennek tartalma a vallásos ismeretekre, a Ennek tartalma a vallásos ismeretekre, a kézimunkára és az írás-olvasás tanítására kézimunkára és az írás-olvasás tanítására terjedt ki. terjedt ki.

Page 51: A nőnevelés története 3

A begina-mozgalom elterjedése jelentősen A begina-mozgalom elterjedése jelentősen változtatott a középkori nők megítélésén. változtatott a középkori nők megítélésén.

Az önfenntartásért vívott küzdelmük Az önfenntartásért vívott küzdelmük mellett vallásos jámborságukból fakadó mellett vallásos jámborságukból fakadó jótékonykodásuk hozzájárult ahhoz, hogy jótékonykodásuk hozzájárult ahhoz, hogy hamarosan kiérdemelték kortársaik hamarosan kiérdemelték kortársaik megbecsülését. megbecsülését.

Leánynevelő munkájukkal pedig az Leánynevelő munkájukkal pedig az évszázadokkal később kialakuló női évszázadokkal később kialakuló női tanítórendek tagjainak is példát mutattak.tanítórendek tagjainak is példát mutattak.

Page 52: A nőnevelés története 3

5. 4. Nők a céhekben5. 4. Nők a céhekben

Page 53: A nőnevelés története 3

Az alacsonyabb sorból származó nők a Az alacsonyabb sorból származó nők a középkortól kezdve a városi munkaerő igen középkortól kezdve a városi munkaerő igen jelentős részét képezték. jelentős részét képezték.

A kézműves céhek egy része nyitva állt a nők A kézműves céhek egy része nyitva állt a nők előtt is, de a céhtagok leányai előnyt élveztek. előtt is, de a céhtagok leányai előnyt élveztek.

A tradíciók szerint a céhes képzés menetének A tradíciók szerint a céhes képzés menetének elméletben a lányoknál is hasonlóan kellett elméletben a lányoknál is hasonlóan kellett volna alakulnia, mint a fiúknál. (A fiúk tanoncok volna alakulnia, mint a fiúknál. (A fiúk tanoncok lettek, majd vándorútra keltek, hazatérésük után lettek, majd vándorútra keltek, hazatérésük után letelepedtek és megnyitották saját üzletüket.) letelepedtek és megnyitották saját üzletüket.)

Ez a tanulási folyamat viszont feltételezte a Ez a tanulási folyamat viszont feltételezte a szabad vándorláshoz való jogot, amellyel a nők szabad vándorláshoz való jogot, amellyel a nők nem rendelkeztek.nem rendelkeztek.

Page 54: A nőnevelés története 3

A céhekben dolgozó kézművesnők A céhekben dolgozó kézművesnők szabadságát a házasság, a szabadságát a házasság, a gyermekszülés és -nevelés is korlátozta. gyermekszülés és -nevelés is korlátozta.

Az európai városokban egyes szakmáknál Az európai városokban egyes szakmáknál – mint például a gyapjú- és selyemszövők, – mint például a gyapjú- és selyemszövők, posztó-, fátyol és kendőkészítők esetében posztó-, fátyol és kendőkészítők esetében – nők is lehettek tanoncok.– nők is lehettek tanoncok.

Képzésük azonban nem követte a férfiak Képzésük azonban nem követte a férfiak céhes képzésének menetét, hanem céhes képzésének menetét, hanem városonként eltérő képet mutatott. városonként eltérő képet mutatott.

Page 55: A nőnevelés története 3

A gyakorlatban a kézművessé válás az A gyakorlatban a kézművessé válás az egyre bonyolultabb munkaműveletek egyre bonyolultabb munkaműveletek elvégzésének és a mesterfogások elvégzésének és a mesterfogások elsajátításának folyamatát jelentette. elsajátításának folyamatát jelentette.

Egyes városokban a nők önálló, díjat Egyes városokban a nők önálló, díjat fizető céhtagokká válhattak, másutt csak fizető céhtagokká válhattak, másutt csak bedolgozó családtagként kötődhettek a bedolgozó családtagként kötődhettek a céhhez. céhhez.

Ha a céhen kívül házasodtak, általában Ha a céhen kívül házasodtak, általában nem dolgozhattak ott tovább. nem dolgozhattak ott tovább.

Page 56: A nőnevelés története 3

Nehéz fizikai munkát végző asszony ábrázolása. Ércmosás.

Szt Anna templom, Annaberg, 1521.