A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

Réti TamásMTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet

Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16.

Kérdések

1. Kelet-Európa – felzárkózás. Álom vagy valóság?

2. Milyen a kelet-európai gazdaság ? • Sajátos és a Nyugattól eltérő gazdasági

modell. Kelet-Európa mindig más lesz.• Lemaradó, de követő – nem más modell• Differenciálódó és felzárkózó –

egységesül

3

Kelet-Európa az Európai Uniós csatlakozás előtt és után

• Az Európai uni, mint külső horgony • Csatlakozás előtti boom – magas növekedési ütem

Erősödő kelet-európai valuták. Felértékelődő befektetési javak

• Növekvő hitelképesség + Export fellendülése. Külkereskedelem reorientációja + KMT beáramlása

• Csatlakozás utáni boom. Dezinfláció. • Külföldi hitelen és külföldi működő tőkén alapuló

fellendülés. Túlfütöttség – egyensúlytalanságok• Nem fenntartható növekedés• Reformfáradtság: piaci reformok elmaradnak

A kelet-európai fejlődés sajátossága 1

1. Nagyfokú gazdasági nyitottság a külkereskedelem és a tőkejavak áramlásában. Jóval meghaladja a kisebb, régi uniós tagországok nyitottságáét. Gyorsította a modernizációt, de sebezhetőséget is okoz. Az integráció megelőzte az uniós belépést. A kelet-európai felzárkózási modell legfontosabb elemét jelenti. Az utóbbi években nyilvánvalóvá váltak ezen modell korlátai.

2. A régióban a fejlettség szintje differenciálódik. Szlovénia hanyatlik, Csehország stagnál. De gyorsabban növekedett a lengyel, a szlovák és az észt gazdaság. A román gazdaság jelentős növekedési tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság relatív pozíciója romlott.

Gazdasági nyitottság (2012)Import/GDP Export/GDP

Ausztria 42,8 40,6

Németo. 37,7 44,4

Finno. 29,2 29,3

Portugália 32,7 27,5

Cseho. 63,3 67,1

Észto. 78,3 73,9

Magyaro. 73,4 77,5

Lengyelo. 40,0 38,6

Románia 38,2 32,8

Szlovákia 82,9 88,0

Szlovénia 61,4 60,4

KMT beáramlás állomány /

GDP

KMT kiáramlás állomány/

GDPAusztria 39,7 54,0

Németo. 21,1 45,6

Portugália 48,8 33,5

Cseho. 69,6 7,7

Észto. 86,2 26,5

Magyaro. 81,6 27,4

Lengyelo. 45,9 11,8

Románia 42,7 0,8

Szlovákia 53,4 4,8

Szlovénia 30,0 17,0

6

Differenciálódás : Egy főre jutó GDP (EUR)2006 2008 2009 2010 2011 2012B

Cseho. 11070(2)

14200 13100 14185 (2)

14746 14481(2)

Észto. 9840(3)

12000 10300 10871(4)

12311 13124(4)

Magyaro. 8920(4)

10600 9300 9696(5)

10045 9973(6)

Lengyelo. 7120 (6)

9500 8100 9283(6)

9709 9995(5)

Románia 4500(7)

6500 5500 5774(7)

6379 6349(7)

Szlovákia 8300(5)

11900 11600 12100(3)

12725 13205(3)

Szlovénia 15500 (1)

18400 17300 17381(1)

17628 17438(1)

7

Egy főre jutó GDP vásárlóerőben (EU28=100)

2001 2004 2008 2010 2012

Ausztria 126 128 125 128 131 ++

Cseho. 73 78 81 80 79-

Észto. 47 58 69 63 69++

Lengyelo. 48 51 57 63 66++

Magyaro. 58 63 64 65 66+

Románia 28 34 47 47 49++

Szlovákia 53 57 73 73 75++

Szlovénia 80 87 91 84 82--

Németo. 116 116 116 119 122 +

Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EU28=100)

Cseho.Észt

o.

Magya

ro.

Lengy

elo.

Románia

Szlová

kia

Szlové

nia

Németo.

Ausztria

0

20

40

60

80

100

120

140

2004200820102012

Hagyomány/megújulás/stabilitás/Bizonytalanság

Gazdasági fejlettség/növekedés

Fiskális politika

Árfolyampolitika Politika és gazdaság

Cseho. Erős hagyományokSzoros német kapcsolat

Konzervativiz-mus/óvatosság

lebegő Erős gazdaság, instabil politika

Észto. Gyors felzárkózás Alacsony hiány Euró Nyitott/Skandináv orientáció

Lengyelo Nagy piac, növekedés Növekvő hiány lebegő Polarizált, konfrontatív

Románia Elmaradott, felzárkózó Alacsony központi újraelosztás

Irányított lebegtetés

Polarizált, de erős nyugati orientáció

Szlovákia Növekedés, FelzárkózásEgyoldalú szerkezet

Növekvő államadósság

euró Központosítás, populizmus,regionális különbségek

Szlovénia Hanyatlás, recesszió Gyors eladósodás

euró Elhalasztott reformok

10

GDP éves növekedése (Európai Bizottság 2013 november, százalékban)

1995-00

2001-10

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013E

Ausztria 3,2 1,5 3,7 1,4 -3,8 1,8 2,8 0,9 0,4

Cseho. 2,4 3,4 5,7 3,1 -4,5 2,5 1,8 -1,0 -1,0

Magyar

2,9 2,0 0,1 0,9 -6,8 1,1 1,6 -1,7 0,7

Észto. 6,7 3,5 7,5 -4,2 -14,1

2,6 9,6 3,9 1,3

Lengyelo

5,4 3,9 6,8 5,1 1,6 3,9 4,5 1,9 1,3

Románia

…. 4,1 6,3 7,3 -6,6 -1,1 2,2 0,7 2,2

Szlovákia

3,4 4,8 10,5 5,8 -4,9 4,4 3,0 1,8 0,9

Szlovénia

5,1 2,7 7,0 3,4 -7,9 1,3 0,7 -2,5 -2,7

Államháztartás kiadásai a GDP százalékában (Eurostat)

2009 2010 2011 2012 2013/4-6 hó

Németo. 48,3 47,9 45,2 44,7 …

Ausztria 52,6 52,8 50,8 51,7 50,9

Cseho. 44,7 43,7 43,2 44,5 44,9

Magyaro. 51,4 50,0 50,0 48,7 49,2

Észto. 44,7 40,5 37,5 39,5 38,8

Lengyelo. 44,6 45,4 43,4 42,2 42,3

Románia 41,1 40,1 39,5 36,6 35,1

Szlovénia 48,7 49,4 49,9 48,1 49,4

Szlovákia 41,6 40,0 38,4 37,8 37,2

Egyensúlyi feszültségek – elszivárgási csatornák

A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai fejlődéshez viszonyítva 1

• A gazdasági válság hatására a régióban az államadósság drasztikusan emelkedett. Százalékpontban 2007-2013 között legnagyobb mértékben a szlovén, a szlovák és a román államadósság hányada nőtt a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Az észt, lengyel és a cseh helyzet ennél kedvezőbb. A magyar ráta a rossz növekedési adatokat is figyelembe véve kedvezőtlen.

• Különösen megterhelő a magyar kamatkiadások magas hányada a központi költségvetés kiadási tételei között: százalékpontban több mint kétszerese a többi országénak. Mindez nagy elődleges többletet tesz szükségessé.

• A magyar államkötvények hozamai magasak a régióban.• A magyar bruttó állótőke beruházás hányada az elmúlt években különösen

alacsonyan alakult. Különösen nagy volt a visszaesés az új ingatlanok építésében és az új gépkocsi eladásokban. Az adatokból látható, hogy a magyar válság súlyossága meghaladja a régió más országokéit.

14

Költségvetési hiány a GDP százalékában

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013ECseho. -0,7 -2,7 -5,9 -4,8 -3,3 -4,4 -2,9Észto. 2,6 -2,8 -1,7 -0,8 0,3 -0,3 -0,4Magyaro

-5,0 -3,7 -3,9 -4,3 4,3 -2,0 -2,9

Lengyelo.

-1,9 -3,7 -7,2 -7,9 -5,0 -3,9 -4,8

Románia -2,5 -5,4 -7,4 -6,8 -5,6 -3,0 -2,5Szlovákia -1,9 -2,3 -8,0 -7,7 -5,1 -4,5 -3,0Szlovénia

0,0 -1,8 -5,5 -5,9 -6,3 -3,8 -5,9

15

Államadósság / GDP (%)(Eurostat)

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013/Q2

Százalékpont

Cseho. 29,0 30,0 35,3 37,8 40,8 45,8 46,5 +17,5

Észto. 3,7 4,6 7,2 7,7 6,5 10,1 9,8 + 6,1

Magyaro

66,1 72,3 78,4 82,2 81,6 79,2 81,6 +15,5

Lengyelo

45,0 47,1 50,9 54,8 56,4 55,6 58,3 +13,3

Románia 12,6 13,4 23,6 30,5 33,3 37,8 38,6 +26,0

Szlovákia

29,6 27,8 35,4 41,1 43,3 52,1 58,0 +28,4

Szlovénia

23,1 21,9 35,2 38,6 46,9 54,1 62,6 +39,5

Államadósság/GDP (%)

Cseho. Észto. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia Szlovénia0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2007200820092010201120122013Q2

Központi költségvetés kamatkiadása a GDP százalékában (Eurostat)

Csehország

Lengy

elország

Magya

rország

Románia

Szlové

nia

Szlová

kia0

0.51

1.52

2.53

3.54

4.55

2004-200820092010201120122013

Tízéves államkötvények hozama százalékban (The Economist, 2013 december)

USA

Ausztria

Németország

Görögorsz

ág

Span

yolorsz

ág

Csehország

Magya

rország

Lengy

elország

Oroszorsz

ág0123456789

MNB árfolyamok (MNB)

Sebezhetőségi mutatók (2012 vége)(EBRD, Transition Report 2013)

Devizahitel a teljes hitel

%-ában

Külföldi adósság a

GDP %-ában 2011

Bruttó valutatartalék

a GDP %-ában 2011

Külföldi tulajdonú

bankok részesedése

a bankok eszközeiben

2009

Lejárt hitelek aránya az

összhitelben %

Bulgária 63.4 87.1 31.5 84.0 16.9

Észto. 2.4 98.5 ….. 98.3 3.3

Letto. 86.7 137.2 22.5 91.5 12.0

Litvánia 72.5 76.1 19.1 69.3 15.8

Magyaro. 54.3 123.5 38.3 81.3 15.6

Lengyelo. 31.6 64.8 19.0 72.3 8.8

Románia 63.3 68.4 20.5 84.3 17.3

Szlovénia 4.5 131.3 …… 29.5 17.0

Szlovákia 0.6 77.3 ……. 91.6 5.420

Bruttó állótőke beruházás a GDP százalékában

Csehország

Magya

rország

Ausztria

Lengy

elország

Románia

Szlové

nia

Szlová

kia0

5

10

15

20

25

30

35

200720082009201020112012

Lakóingatlanok építésének aránya a GDP százalékában (Eurostat)

Cseho.

Magya

ro.

Ausztria

Lengy

elo.

Románia

Szlové

nia

Szlová

kiaEU28

0

1

2

3

4

5

6

20082009201020112012

Új személygépjármű eladások (db)2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ausztria 308 594 298 182 293 697 319 403 328 563 356 145 336 010

Cseho. 156 686 174 456 182 554 167 708 169 580 173 595 173 997

Magyaro. 187 676 171 661 153 278 60 189 43 476 45 094 53 008

Lengyelo. 238 993 293 305 320 040 320 206 333 490 297 937 271 215

Románia 256 364 315 621 270 995 130 195 106 328 94 619 72 148

Szlovákia 59 084 59 700 70 040 74 717 64 033 68 254 69 195

Észt 25 363 30 912 24 579 9 946 10 295 17 070 19 424

Szlovénia 59 578 68 719 71575 57 967 61 142 60 193 50 091

Külföldi működő tőke a GDP százalékában

Beáramlás2008 2010 2011 2012

Ausztria 1,7 0,2 2,7 1,6

Cseho 2,9 3,1 1,1 5,4

Észt 7,3 8,4 1,2 6,7

Német 0,8 1,7 1,4 0,2

Magyar 4,1 1,7 4,2 10,8

Lengyel 2,8 3,0 3,7 0,7

Szlovák 5,0 0,6 2,2 3,5

Szlovén 3,6 0,8 2,0 0,3

EU 3,2 2,4 2,7 2,0

Kiáramlás2008 2010 2011 2012

Ausztria 7,1 2,6 5,9 4,2

Cseh 1,9 0,6 - 0,7

Észt 4,7 0,7 - 4,0

Német 2,0 3,7 1,4 2,0

Magyar 1,4 0,9 3,4 8,5

Lengyel 0,8 1,5 1,4 -

Szlovák 0,6 0,4 0,5 0,1

Szlovén 2,7 - 0,2 -

EU 5,8 2,6 3,4 2,5

A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai régióban 2

• A magyar foglalkoztatási ráta a munkaképes korú lakosság százalékában a legalacsonyabb a régióban

• A magyar adatok mintegy 10 százalékponttal maradnak el a cseh és osztrák adatoktól

• Ugyanakkor a magyar lakosságon belül nagyon magas a szegények és a szociálisan veszélyeztetettek aránya. A magyar adat mintegy kétszerese a nyugat-európainak , legrosszabb a közép-európai régióban. Hasonlóan rossz adatok a Balkánon és a Baltikum egyes országaiban találhatók

Foglalkoztatási ráta

2007 2008 2009 2010 2011 2012

EU28 69,8 70,3 68,9 68,5 68,5 68,4

Cseho. 72,0 72,4 70,9 70,4 70,9 71,5

Észto. 76,8 77,0 69,9 66,7 70,4 72,1

Magyaro. 62,6 61,9 60,5 60,4 60,7 62,1

Lengyelo. 62,7 65,0 64,9 64,3 64,5 64,7

Románia 64,4 64,4 63,5 63,3 62,8 63,8

Szlovákia 67,2 68,8 66,4 64,6 65,0 65,1

Szlovénia 72,4 73,0 71,9 70,3 68,4 68,3

Ausztria 74,4 75,1 74,7 74,9 75,2 75,6

Foglalkoztatási ráta (Eurostat)

EU28Cseho.

Észto.

Magya

ro.

Lengy

elo.

Románia

Szlová

kia

Szlové

nia

Ausztria

0

10

20

30

40

50

60

70

80

200720082009201020112012

Minimálbér az Európai Unióban (EUR)

Szegények vagy szociálisan veszélyeztetettek aránya a lakosság százalékában (Eurostat)

Cseho.

Németo.Eszt

o.Le

tto.

Magya

ro.

Ausztria

Lengy

elo.

Románia

Szlové

nia

Szlová

kia05

101520253035404550

20082009201020112012

A kelet-európai fejlődés sajátosságai 2

• Az Európai Unió új tagországai a nemzetközi versenyképességi mutatók és az üzleti környezet biztonságát értékelő indexek szerint továbbra is közepesen fejlettek, nincsenek benne az első 30 országban.

• A magyar helyezés nagymértékben romlott • Észtország és részben Szlovénia, Lengyelország

helyezése javult• A régió elmaradottsága tükröződik a korrupciós

indexben is

Versenyképességi rangsorok

Global Competitiveness Index 2010-2011 2013-2014

Németo. 5 4

Egyesült államok

4 5

Ausztria 18 16

Kína 27 29

Észtország 33 32

Lengyelország 39 42

Csehország 36 46

Litvánia 47 48

Szlovénia 45 62

Magyarország 52 63

Oroszo. 63 64

Szlovákia 60 78

Doing Business World Bank2010 2013

Németország 25 21

Ausztria 28 30

Szlovénia 53 33

Lengyelország 72 45

Szlovákia 42 49

Magyarország 47 54

Románia 55 73

Csehország 74 75

Horvátország 103 89

Oroszország 120 92

Szerbia 88 93

Közületi szektor korrupciós indexe (Helyezés, Transparency International)

2001 2005 2008 2010 2012 2013

Ausztria 15 10 12 15 25 26-

Németo. 20 16 14 15 13 12+

Egyesült Államok

16 17 18 22 19 19-

Észtország 28 27 27 26 32 28

Lengyelo. 44 70 58 41 41 38+

Szlovénia 34 31 26 27 37 43-

Magyaro. 31 40 47 50 46 47-

Cseho. 47 47 45 53 54 57-

Szlovákia 51 47 52 59 62 61-

Románia 69 85 70 69 66 69

Bulgária 47 55 72 73 75 77--

Saját egészségi állapot értékelés 2013. novemberEU

Euróövezeti csatlakozás

Kétségek, remények, ellenérdekek

35

Későn jövök: Nagyobb országok csatlakozása az euróövezethezCsehország: majdnem képes, de nem lelkes

• Lebegő árfolyam + inflációs célkövetés• Alacsony mértékú euró használat, árfolyam stabilitás• Költségvetési hiány miatt túlzott deficit eljárás folyamatban• Alacsony államadósság a válság hatására emelkedett• 2010. júliusban az új cseh kormány elhatározza, hogy nincs csatlakozási

céldátum• ERM2-höz csatlakozás sem aktuális• Szigorú fiskális politika költségvetés kiigazítására. Túlzott szigor, elhúzódó

recesszió. Alacsony infláció• Kormányváltás 2013. november – politikai bizonytalanság

36

Lengyel csatlakozás elhalasztva• Euróövezeti tagság, amint lehetséges, prioritás• Várható előnyök: árfolyamkockázat megszüntetése, piaci kamatlábak

csökkentése, finanszírozási források az EKB-tól• Költségek: szervezeti, átállási, technikai• Átmeneti atipikus ármozgások, független pénzpolitikai eszköztár elvesztése• Biztonságos ERM2 tagság szükséges• Túlzott költségvetési hiány csökkentése• Fenntartható közkiadások, szociális feszültségek csökkentése• Politikai és társadalmi konszenzus; erős parlamenti többség, alkotmány-

reform szükséges

Magyarország nem lelkes és nem képes

• Eurózónába belépés céldátuma többször elhalasztva

• Nominális konvegencia javul, de nem piaci eszközökkel

• A kormány a reálkonvergencia szükségességét hangsúlyozza

• Unorthodox, nem piaci, centralizált, állami beavatkozás

• Céldátum messzi jövőbe eltolva

Románia: lelkes, de még nem képes

• 2015-ös belépési céldátum elhalasztva• Elhúzódó válság után reálkonvergencia visszatér,

de lassú• Magas infláció, magas kamatláb - egyensúlyi

feszültség könnyen újra kialakulhat• Polarizált politikai struktúra, belépéshez politikai-

társadalmi konszenzus kell• Komoly politikai hangsúly a jó nyugati kapcsolat

fontosságán (IMF, EU, USA)

39

Kötött árfolyam, valutatábla:Bulgária, Lettország, Litvánia

• Litvánia csatlakozott 2004 júniusban ERM 2-höz. Eredeti belépési terv 2007 január 1., de átlagos infláció reference értéknél magasabb. Új dátum 2015. január

• Bulgária nem csatlakozhatott az ERM 2-höz 2010-ben a magas költségvetési hiány miatt. Reálkonvergencia – súlyos elmaradás

• Lettország belépett az ERM 2-be 2005. májusban és 2014.januárban csatlakozik az euróövezethez.

• ÚJ euróövezeti tagok közös jellemzői: kis országok, új nemzetállamok, nagyfokú nyitottság, politikai konszenzus, stabilitási igény, szuverenitás részbeni feladásának elfogadása

Vélemények a régió gazdaságáról: Kelet-Európa fejlődése megakadt?

Piac reformok stagnálnak a 2000-es évek elejétől (EBRD (London) Transition Report 2013)

Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (London)Indikátorok (1-5) 2013

Nagyvállalat privatizáció

Kisvállalat privatizáció

Vállalati átalakulás

Árliberalizáció Kereskedelem, valutarendszer

Verseny-politika

Horváto. 4-↑ 4+ 3+ 4 4+ 3

Észto. 4 4+ 4 4+ 4+ 4

Magyaro. 4 4+ 4- 4↓ 4↓ 3+↓

Letto. 4- 4+ 3+ 4+ 4+ 4-

Lengyelo. 4- 4+ 4- 4+ 4+ 4

Románia 4- 4- 3- 4+ 4+ 3+

Szerbia 3- 4- 2+ 4 4 2+

Szlovákia 4- 4+ 4- 4+ 4↓ 3+↓

Szlovénia 3 4+ 3 4 4+ 3-

Pozitív vélemény Kelet-EurópárólJörg Asmussen EKB Igazgató Tanácsának tagja

(ÖNB konferencia, Bécs, 2013. november)

• Életszínvonal jelentősen emelkedett.2000-2012 egy főre jutó reál GDP vásárlóerőben + 50%-kal nőtt• Európát átszövő termelési láncolatok kifejlődése: kivitel évi

10 százalékkal nőtt válság előtti 10 évben. Befektetések 2/3-a euróövezetből

• Német autóipar 1992-2011 hazai évi termelése 5,5 millió db; kelet-európai régióban évi 7,1 millió db

• Régióbeli bankok pénzügyi eszközeinek ¾-e külföldi tulajdonban, főleg Európai Unió tagországaiból

• Fő gond: reál konvergencia válság hatására lelassult, sőt megállt

Kelet-európai utak (ismétlés)Gazdasági fejlettség/növekedés

Fiskális politika Árfolyampolitika Politika és gazdaság

Cseh Erős hagyományokSzoros német kapcsolat

Konzervativiz-mus/óvatosság

lebegő Erős gazdaság, instabil politika

Észt Gyors felzárkózás Alacsony hiány Euró Nyitott/Skandináv orientáció

Lengyel Nagy piac, növekedés Növekvő hiány lebegő Polarizált, konfrontatív

Románia Elmaradott, felzárkózó Alacsony központi újraelosztás

Irányított lebegtetés

Polarizált, de erős nyugati orientáció

Szlovákia Növekedés, FelzárkózásEgyoldalúság

Növekvő államadósság

euró Központosítás, populizmus,regionális különbségek

Szlovénia Hanyatlás, recesszió Gyors eladósodás

euró Elhalasztott reformok

Magyar Lemaradó, lassú Nagy deficit/megszorítás

Lebegő/leértékelődő

Sajátos, egyedi, nempiaci, állami, központosított

Mi várhat Kelet-Európára?

Pozitív lehetőségek• Nominális- és reálkonvergencia

erősödik• Maastrichti és kopenhágai

kritériumok teljesülhetnek• Kelet-Európa jobban teljesítő

országainak pozitív hatása van a régióra: differenciálódás és konvergencia

• Kelet-Európa versenyképességi előnyei bővülnek – erős felzárkózási kapacitás

Negatív fejlemények• Európai Unió lassú növekedése• Eurózónába belépés

követelményei nehezednek• Globális versenyben az EU

leértékelődik, ezen belül Kelet-Európa versenyképessége romlik.

• Kelet-Európában erősödik a populizmus, a nacionalizmus, az állami centralizáció és a járadékvadászat – a konvergencia nem sikerül