Miért beteg a magyar gazdaság?

Farkas BeátaSzegedi Tudományegyetem

Gazdaságtudományi Kar

• Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre

FŐBB MAKROGAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK

Megnevezés   2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

GDP vol.index 104,1 104,1 104,2 104,8 104,0 104,11 101,07 100,5

Belföldi felhasználás vol.index 102,2 106,2 106,3 104,4 101,4 101,8 99,0 99,9

Termékek és szolg. exportja vol.index 108,1 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 115,9 104,6

Termékek és szolg. importja vol.index 105,3 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,1 103,97

Bruttó átlagkereset index 118,0 118,3 112,0 106,0 108,8 108,1 108,0 107,5

Nettó átlagkereset index 116,2 119,6 114,3 105,6 110,1 107,6 103,0 106,8

Egy keresőre jutó reálbér index 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,6 95,4 100,6

Fogyasztói árindex index 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 108 106,1

HUF/EUR árfolyam - 256,7 243,0 253,5 251,7 248,0 264,3 251,3 251,2

Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,97

Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0 -7,0 -7,9 -8,6 -7,5 -7,5 -6,4 -

Külső finanszírozási igény GDP %-ában 5,4 6,7 8,0 8,3 6,7 6,9 5,3 -

Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában -4,0 -9,0 -7,2 -6,4 -7,8 -9,3 -5,0 -3,3

Bruttó államadósság (ESA 95)* GDP %-ában 52,1 55,8 58,1 59,4 61,7 65,6 65,8 72,4

Letérés a fenntartható növekedési pályáról• Az államháztartás hiánya, az

államadósság 2002-től nő• A GDP növekedésével 2006-ig látszólag

nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások

A GDP alakulása

A GDP növekedése az elmúlt 15 évben

-1

0

1

2

3

4

5

619

93

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

előre-jelzés

Forrás: KSH IMF-PM

Alacsony gazdasági növekedés

• A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest.

• A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.

A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

A GDP növekedése a visegrádi országokban és az EU15-ben (előző év=100)

100

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

eu15

cz 

hu 

pl 

sk 

előre-jelzés

Forrás: Eurostat

Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt

0

5

10

15

20

25

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

CZ

PL

SK

HU

EU15

Az egyensúlyi problémák kiéleződése

• Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak

Az államadósság drámaian nő

Az államadósság a GDP százalékában

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

HU

SK

PL

CZ

%

Növekvő eladósodás devizában

Háztartások

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

BU CZ EE LT LV HU MT PL RO SK

2004

2006

Vállalatok

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

CZ EE LT LV HU MT PL SK

2004

2006

A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 00020

02Q

2

2002

Q3

2002

Q4

2003

Q1

2003

Q2

2003

Q3

2003

Q4

2004

Q1

2004

Q2

2004

Q3

2004

Q4

2005

Q1

2005

Q2

2005

Q3

2005

Q4

2006

Q1

2006

Q2

2006

Q3

2006

Q4

2007

Q1

2007

Q2

2007

Q3

2007

Q4

FX

HUF

md

Magas belföldi kamatszint,ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

Jegybank betéti kamatszint, éves

0

2

4

6

8

10

12

14

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

cz 

hu

pl 

ro 

si 

sk

ea

A hitelességi deficit

• Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt,

főként a kiadások rendszeres túllépése következtében.

• 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést

2002-2006 között rendszeres a tervezett hiány túllépése

A PEP-ben és a Konvergencia Programokban megjelölt államháztartási hiánycélok és a tényadatok

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Tény

PEP 2003.aug

KP 2004.május

KP 2004.dec

KP 2005 dec

KP 2006 máj. óta

Forrás: PEP és Konvergencia Programok

a GDP %-ában

Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a

tényadatok között a visegrádi országokban

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

6

HU SK PL CZ

2004

2005

2006

2007

a GDP % -ában

A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

Államháztartási kiadások a GDP százalékában

36

38

40

42

44

46

48

50

52

54

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

HU

PL

CZ

SK

Államháztartási bevételek a GDP százalékában

32

34

36

38

40

42

44

46

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

HU

PL

CZ

SK

A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

2007

-6

-4

-2

0

2

4

6

EU

27

FI

DM

SW EE

SP

SN

NE

IR BG LT

BE

GE

AT

CZ

LV IT SK

PL

RO

PT

FR

UK

GR

HU

…annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

20

25

30

35

40

45

50

SW BE FI

FR IT

AU

HU

NE

ES

LU PT

UK

CZ

GE

PL IR SK

2006

2007

Forrás: OECD

Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

A béreket terhelő adók és járulékok százalékban az átlagbér 67 és 100%-án

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

BE

DE FR HU

AU

SW IT NL FI PL CZ D GR ES

SK LU

PT UK IR

67%

100%

A béreket terhelő adók és járulékok százalékban az átlagbér 133 és 167%-án

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

BE

HU DE

SW FR AU FI IT DM GR

NL CZ

PL ES

LU SK PT UK IR

133%

167%

Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző

Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás

A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől

Szocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban

16

17

18

19

20

21

22

23

2000 2001 2002 2003 2004 2005

CZ

HU

PL

SK

Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak

aránya Az átlagos nyugdíj-ellátás a nettó bérek

százalékában

50

55

60

65

70

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás:www.ksh.hu és www.onyf.hu

A nyugdíjakon belül magas a rokkant nyugdíjak aránya

A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása

• A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van

• Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk

Innovációs teljesítmény

Innovációs növekedés

Az államháztartási megtakarítás lehetőségei

• Európai összehasonlításból látható:- Magasabb az állam működési költsége,

de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit

- Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak

Az államháztartási megtakarítás lehetőségei- Az oktatási kiadások kissé magasabbak,

a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne

- A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak

- Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben

A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség

Helyezés a versenyképességi rangsorban (134 ország között)

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Bulgária

Románia

Magyarország

Lengyelország

Szlovákia

Csehország

Ausztria

Kanada

Japán

Hollandia

Németország

Finnország

Szingapúr

Svédország

Dánia

Svájc

Egyesült Államok 2008

2007

Forrás: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképességi Jelentés 2008-2009

Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa

• A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62.

• A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)

A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Rank 2007 Rank 2006 Rank 2005 Denmark 1 1 1 Sweden 2 2 2 Austria 3 5 3 The Netherlands 4 3 5 Finland 5 6 6 Ireland 6 8 7 United Kingdom 7 4 4 Germany 8 9 10 France 9 11 8 Slovenia 10 12 11 Estonia 11 15 16 Luxembourg 12 7 9 Belgium 13 13 13 Czech Republic 14 10 12 Cyprus 15 14 14 Spain 16 17 21 Latvia 17 18 19 Lithuania 18 20 20 Greece 19 22 17 Slovakia 20 23 22 Portugal 21 16 18 Hungary 22 19 15 Italy 23 21 23 Romania 24 25 25 Bulgaria 25 24 24 Poland 26 27 26 Malta 27 26 27

Forrás: Centre for European Reform, London

A kitörést nehezíti:

• A világgazdasági válság• Az adósságcsökkentéshez már

(majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén

• A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%.

• A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg

Köszönöm a figyelmet!