A kora gyermekkori intervenció múltja, jelene és remélt jövője

A kora gyermekkori intervenció múltja, jelene és

remélt jövője

Mindengyerek Konferencia2011. március 21.

Czeizel Barbara és Dr. Bakonyi AnnaBudapesti Korai Fejlesztő Központ

Czeizel Barbara, Dr. Bakonyi Anna - BUDAPESTI KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONT

A kora gyermekkori intervenció definíciója

A kora gyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú rizikócsecsemők eltérő fejlődésű, gyermekek tervszerűen felépített programja; a család segítése, mely szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást különböző terápiás szolgáltatásokat a gyermek megfelelő közösségbe kerülésének

elősegítésefoglal magában a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe véve.


European Agency for Development in Special Needs Education (Legújabb

definíció 2010): A korai gyermekkori intervenció a nagyon fiatal életkorú gyermekeknek és családjaiknak nyújtott olyan szolgáltatás/ellátás csomag, melyet a család kérésére, gyermekük életének egy adott időszakában szükséges biztosítani. Magában foglal minden olyan tevékenységet, mely a gyermek sajátos szükségleteinek megtámogatását szolgálja: biztosítja és elősegíti személyes fejlődéséterősíti a család kompetenciáit támogatja a család és a gyermek társadalmi inklúzióját


Adatok összegzése a 2009-ös év alapján

Összes élve született gyermekek száma 96 442 fő (KSH adat)NIC-ben, PIC-ben ápoltak száma 6 275 (OGYEI-adat, egészségügy)2009/2010-es tanévben korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú(!) gyermekek száma 2 372 (OKM).A gyerekek átlagéletkora 3,5 év. (Forrás: Szakértői Bizottságok)2009/2010 évben SNI-s kategóriával első osztályba jelentkező gyermekek száma 4 805 (OKM)A kép teljessége érdekében: az SNI-s óvodáskorú gyermekek száma az óvodai feladatellátásban a 2009/2010-es tanévben 5 027 ( a 2008/2009-es hasonló adat 4 917 fő). Ezek a gyermekek többségében 4-7 éves korúak, tehát az adat minimum 3 évfolyam összesített adata. (OKM)


A kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzete Magyarországon

Részletesen: a TÁRKI-TUDOK Zrt. kutatásábanRöviden: Nem tisztázott fogalomhasználat Hovatartozás kérdésének tisztázatlansága

(egészség-, oktatás-, szociális ügy-e?) Oktatási törvény nehézkes alkalmazása Képzett korai intervenciós (fejlesztő)

szakemberek hiánya Korai intervenciós szolgáltatások hiánya Korai intervenciós szolgáltatások minőségének

megkérdőjelezhetősége


A kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások közös jellemzői

Európában

Elérhetőség KözelségKöltségfedezetInterdiszciplináris team munkaVáltozatos szolgáltatások


A korai intervenciós szolgáltatások közös jellemzői

Magyarországon

Elérhetőség: esetlegesKözelség: kiszámíthatatlanKöltségfedezet: nem megoldottInterdiszciplináris team munka: nehezen kivitelezhetőVáltozatos szolgáltatások: elszigetelten


A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés célja

A gyermek személyes fejlődésének biztosításaA családi kompetenciák erősítéseA család és a gyermek társadalmi inklúziójának elősegítése


A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés megvalósításának

alapigényei

Korai felismerés, diagnózisMegfelelő színvonalú tanácsadás, fejlesztés, terápia, gondozásA család segítése, támogatásaElérhetőség alanyi jogon


Kora gyermekkori intervencióban résztvevő szakemberek

Transzdiszciplináris team-munka, interdiszciplináris szemlélet

védőnő, házi gyermekorvosfejlődéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikuskülönböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógusmozgásterapeuta, mozgásfejlesztő szakember, konduktorpszichológusszociális munkásművészeti terapeutabölcsődei gondozónő, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus


Kora gyermekkori intervencióra, fejlesztésre

jogosultakSzűrést követően:Azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlődési területen:

mozgásfejlődésértelmi fejlődéshallás-, látásfejlődéskommunikáció-, beszédfejlődésszociális, érzelmi fejlődés, valamint viselkedésbeli eltérést mutatnak

Olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínűséggel fejlődési elmaradást eredményeznek


Kora gyermekkori intervenció szolgáltatásai

SzűrésKomplex vizsgálat, gyermek fejlődési szintjének felméréseGyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadásMozgásterápiaPszichoterápiaZeneterápiaSzülőcsoportokMegfelelő gyermekközösségbe kerülés elősegítéseUtazó tanári szolgáltatás (Portage modell)


A befogadás értelmezése a kora gyermekkori intervenció

folyamatábanKiindulás:

Mindenki más egymáshoz képest- a másság relativitásaAz átlag, a másságok összegződéséből alakul kiKik lehetnek „mások” az bölcsődei, óvodai élet folyamatában?

- gyerekek,- szülők, - pedagógusokInklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más,

egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét. Akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van „MÁS” gyerek, akkor is, ha éppen nincsKölcsönös alkalmazkodás mindkét „fél” részérőlEsélyegyenlőség és esélyteremtés két fogalom: nem egyenlősdi

Inklúzió = szemléletDifferenciálás = módszerIntegráció = helyzet


A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez

A csoporthoz tartozás összetevői:SzokásokMűveltségKultúraNyelvVallásAnyagi helyzetInfrastruktúraKülső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család)ÉrdekekMunkahelyi közösség szintjeEgyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)


Az inkluzív pedagógiai gyakorlatnak a pluralizmus, az együttélés, az integrált

társadalom adja a létjogosultságotA kisebbségi létezés okai, összetevői:

Társadalmi okokból fakadó kisebbségek:- etnikai kisebbségek- migrációból adódó kisebbségek

Szociális okokból fakadó kisebbségek:- szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH)- romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!!

Sérülésből fakadó kisebbségek:- sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések,

autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom

oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,)- TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok)

Tehetséges gyerek – keveredhet a többivel


Identitásegyszeres, többszörös / önkéntes,

kényszerű

Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok)Diszkrimináció (csak negatív változatok)Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített)Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában)

Gyakran a fogalmak keveredése vezet eredménytelenséghez


Az inkluzív megközelítés okaiEtikai okok:

-a befogadás az egyetlen elfogadható megoldás a humánum nézőpontjábólSzociológiai tényekből történő kiindulás:

- kb. 20% a szegény, leszakadó réteg- egyre több a sérüléssel élő gyerek (jobb és korai diagnózis,

környezeti ártalmak)- tehetséggondozás

Biológiai megközelítés:-az erős és gyenge szálak együttes jelenléte biztosítja a fajok

fennmaradását

A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága

A befogadást erősítő tényező: mindenki más


A megküzdési folyamat, krízishelyzet, trauma

Függ:Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények,

megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb….Szintek, folyamat:

Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata

Selfregulációs fázisok (önszabályozás) érzelmi és értelmi szinten egyszerre

A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség -sem a családban-sem az érintett gyerek viszonylatában

intervenció!!!


A társadalmi kisebbségek és a sérülésből fakadó kisebbségek helyzetének

összevetése 1.

Hasonlóságok:

Mindkettőnél van (elvi)lehetőség az integrációra és a szegregációra isMindkettőnél cél a sajátosságok figyelembevétele, azok megőrzése, (nem eltüntetése) és a fejlesztésMindkettőnél létezik a „megjelöltség” állapota (nem lehet letagadni)


A társadalmi kisebbségek és a sérülésből fakadó kisebbségek helyzetének

összevetése 2.Társadalmi okokból

kialakult kisebbségi létforma:Csoportot alkotva, homogén helyzetben jobban érvényesülnek a sajátosságok, a kultúraA többségi társadalomban az előítélet okozza a kirekesztéstA gyerek kirekesztődésének „okozója” a szülő, ők maguk is ki vannak rekesztveKi lehet - elvileg – törni a helyzetből (mobilizáció)Tehetséggondozáshoz hozzá jutás

Sérülésből fakadó kisebbségi létforma:A gyerek a szülő nélkül, önmagában is „más”A szülő tud bevonódni és/vagy hárítaniNem lehet belőle kitörniLehet fejlődniSajnálatot vált ki a többségi társadalombólA szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek Segítség kaphatóTehetséggondozáshoz hozzá jutás


Személyi feltételek

Résztvevő felek:Gyerekek együttese – kortárssegítő technikák!Pedagógus (gondozónő, óvodapedagógus, tanító, tanár)GyógypedagógusFejlesztőpedagógusAsszisztensTehetséggondozó mentorDajkaSzülők

Kompetencia határok és kompetencia harcok (kinek mi a feladat-és jogköre)

Az együttműködés szükségessége, elkerülhetetlensége (ki mit „leshet” el egymástól, kölcsönösség, partnerviszony)


A szelekció okai

Szülői elvárásokFenntartói elvárásokÓvoda-iskola átmeneti nehézségekPartner viszony félreértelmezése (minőségbiztosítás), gyerekmegtartó programok, szolgáltatásokA tudásalapú társadalom, élethosszig tartó tanulás félreértelmezése, mérési tévedések (minőségbiztosítás), korai szelekció, teljesítményorientáltság

Az önérvényesítés, alkotás, kreativitás, motiváltság, mint cél jó, a gyerek maga ilyen, nem kell ezt elrontani


Technikák az együttműködéshez

Szülőklubok, problémacentrikus, tematikus megbeszélések (a játék és a tanulás szerepéről, arányáról is, szemben a „szolgáltatások” tömegével, a „kisiskolásítással”)Szülőképzések, szakemberek bevonásávalJátszóház szülőkkel, szabadidőben, rendszeresen (mintaadás)Egyéb, szakkör-jellegű programok: tánc, zene kézművesség, kirándulások, közös főzés, közösen megtartott ünnepek stb.Együttlétek a mindennapok során, a szülők aktív, rendszeres jelenléte az óvodában, nyitott intézményi működés, nyitott óvodaFolyamatos visszacsatolás a szülők felé a gyermek pillanatnyi állapotáról, mérési eredményeiről (minden területről!) és kölcsönösség (a szülők megkérdezése a gyermekről)Érzékenyítési technikák: videotréning, szituációelemzések képekről, stb.

Az integrált gyermek szülei és a többségi szülők együttes jelenléte a fentiekben, azonos elvek, azonos gyakorlat (nincs szegregáció a szülők körében sem!)


Köszönöm figyelmüket!

www.koraifejleszto.hu

http://www.koraifejleszto.hu/

Documents

A kora gyermekkori intervenció múltja, jelene és remélt jövője