A gyermekkortörténeti A gyermekkortörténeti alapfogalmak lehetséges alapfogalmak lehetséges

rendszerezéserendszerezése

A gyermekkortörténet alapfogalmai A gyermekkortörténet alapfogalmai (1. változat)(1. változat)

• Gyermekszemlélet (conception of the childhood) Gyermekszemlélet (conception of the childhood) olyan gyűjtőfogalom, melynek részei:olyan gyűjtőfogalom, melynek részei:

– Gyermekkép (idea of the child):Gyermekkép (idea of the child): Eszmények, ideák, Eszmények, ideák, hiedelmek, koncepciók és elvont fogalmi konstrukciók hiedelmek, koncepciók és elvont fogalmi konstrukciók együttese. Többnyire eszményített, olykor mitizált együttese. Többnyire eszményített, olykor mitizált alakban jelenik meg. (Pl.: „Az isteni gyermek”, Das alakban jelenik meg. (Pl.: „Az isteni gyermek”, Das göttliche Kind” ) göttliche Kind” )

– Gyermekfelfogás (attittude to the child): Gyermekfelfogás (attittude to the child): A konkrét, A konkrét, valós gyermek megítélése. A köznapi tudat síkján valós gyermek megítélése. A köznapi tudat síkján megjelenő asszociációk, a cselekvést közvetlenül megjelenő asszociációk, a cselekvést közvetlenül motiváló attitűdök együttese. motiváló attitűdök együttese.

(Pl.: „Ebadta vásott kölyök, majd (Pl.: „Ebadta vásott kölyök, majd megmutatom én megmutatom én neked, ki az úr a háznál!”) neked, ki az úr a háznál!”)

• A különböző történeti korokban A különböző történeti korokban milyen domináns milyen domináns gyermekeszménygyermekeszmény (gyermekkép, gyermekimázs) (gyermekkép, gyermekimázs) alakította a felnőttek gyerekekkel alakította a felnőttek gyerekekkel kapcsolatos, hétköznapi életben kapcsolatos, hétköznapi életben megnyilvánuló attitűdjeit és konkrét megnyilvánuló attitűdjeit és konkrét viselkedését. viselkedését.

• Ez utóbbit nevezem Ez utóbbit nevezem gyermekfelfogásgyermekfelfogásnak.nak.

• Gyermekfelfogás (concept of Gyermekfelfogás (concept of childhood)childhood): befolyásolja a : befolyásolja a gyermekkel kapcsolatos bánásmódot gyermekkel kapcsolatos bánásmódot – a hétköznapi élet körülményei – a hétköznapi élet körülményei között.között.

• Nem feltétlenül harmonizál a Nem feltétlenül harmonizál a gyermekeszménnyel.gyermekeszménnyel.– Pl. A testi fenyíték alkalmazhatóságának Pl. A testi fenyíték alkalmazhatóságának

taglalása 19. századi neveléstani taglalása 19. századi neveléstani kézikönyvekben. kézikönyvekben.

Gyermekszemlélet:Gyermekszemlélet:

gyermekeszménygyermekeszmény + + gyermekfelfogásgyermekfelfogás

• Gyermekeszmény: elvont ideák, Gyermekeszmény: elvont ideák, gondolatok a gyermekről - gyakran gondolatok a gyermekről - gyakran mitizált alakban. mitizált alakban.

Például: „a gyermek mint kicsinyített Például: „a gyermek mint kicsinyített felnőtt”, „az ártatlan gyermek”, „a felnőtt”, „az ártatlan gyermek”, „a vásott gyerek”, vásott gyerek”,

IllusztrációkIllusztrációk1. Embereszmény, 1. Embereszmény, gyermekeszménygyermekeszmény

• „„A földi lények közül a legtökélyesebb az ember.” A földi lények közül a legtökélyesebb az ember.” „Ő szellemi életénél fogva, melynek az állatoknál „Ő szellemi életénél fogva, melynek az állatoknál nyomára sem akadunk, egészen kiválik ezek nyomára sem akadunk, egészen kiválik ezek sorából, és magasabb, enyészhetetlen, érzék sorából, és magasabb, enyészhetetlen, érzék fölötti világba is bele tartozik. Az ember szelleme fölötti világba is bele tartozik. Az ember szelleme életszerves testével egységgé levén egyesítve, ő életszerves testével egységgé levén egyesítve, ő az érzéki és szellemi világba van helyezve. az érzéki és szellemi világba van helyezve. Valamint a két világ nem egymástól különválva Valamint a két világ nem egymástól különválva létezik, hanem az, mit látunk, képe a létezik, hanem az, mit látunk, képe a láthatatlannak: úgy az ember is a test hordnoka láthatatlannak: úgy az ember is a test hordnoka és kifejezője a szellemnek.” és kifejezője a szellemnek.”

• (Mennyey József: Nevelés- és tanítástan, 1866/67)

2. Gyermekfelfogás:2. Gyermekfelfogás:

• „„Vannak gyerekek, akik irányában a fenyíték Vannak gyerekek, akik irányában a fenyíték szükségkövetelte büntetés. A kiszabott testi szükségkövetelte büntetés. A kiszabott testi büntetés úgy hajtassék végre, miszerént a büntetés úgy hajtassék végre, miszerént a gyermek érezze és lássa, hogy a tanító gyermek érezze és lássa, hogy a tanító csakis a mindnyájunkat kötelező erkölcsi csakis a mindnyájunkat kötelező erkölcsi törvény szellemében büntet.”törvény szellemében büntet.”

• (Mennyey József: Nevelés- és tanítástan, 1866/67)

Alapfogalmak Alapfogalmak (2. változat)(2. változat)

• A gyermekképA gyermekkép a fogalmak olyan a fogalmak olyan komplex szerveződése (sémája), komplex szerveződése (sémája), amely magában foglalja azamely magában foglalja az

– ideális ideális gyermekről és agyermekről és a

– valósvalós gyermekről alkotott képet. gyermekről alkotott képet.

•A két fogalmi rendszer A két fogalmi rendszer tartalmilag nagyrészt átfedi tartalmilag nagyrészt átfedi egymást, de a egymást, de a gyermekképgyermekkép fogalma fogalma

•az elsőben az elsőben szűkebbszűkebb, ,

•a másodikban a másodikban tágabbtágabb

értelmezést nyer.értelmezést nyer.

• A A gyermekképgyermekkép (gyermekeszmény, (gyermekeszmény, gyermek-imázs) nem csak a gyermek-imázs) nem csak a gyermekfelfogással állítható párba, gyermekfelfogással állítható párba,

hanem az adott korszakban és hanem az adott korszakban és kultúrában létező gyermekek kultúrában létező gyermekek helyzetével, életmódjávalhelyzetével, életmódjával is. is.

Ez utóbbit nevezzük Ez utóbbit nevezzük „gyermeklét-”„gyermeklét-”nek. nek.

• („Kindsein ist kein Kinderspiel!”)(„Kindsein ist kein Kinderspiel!”)

A gyermek, a gyermekkor A gyermek, a gyermekkor sajátosságai különböző mai sajátosságai különböző mai tudományos koncepciókbantudományos koncepciókban

• Biológiai antropológia: Biológiai antropológia: • Az embergyermek esendő, biológiai Az embergyermek esendő, biológiai

értelemben „koraszülött” a primátákhoz értelemben „koraszülött” a primátákhoz képest. képest.

• Megkülönböztető jegyek: egyenes testtartás, a Megkülönböztető jegyek: egyenes testtartás, a magasan fejlett intelligencia és a beszéd magasan fejlett intelligencia és a beszéd elsajátításának képessége. Ezek az elsajátításának képessége. Ezek az „enkulturáció” feltételei. „enkulturáció” feltételei.

• További sajátosságok: a kontaktus-szükséglet, További sajátosságok: a kontaktus-szükséglet, kötődés, kíváncsiság, játékigény, utánzás stb.kötődés, kíváncsiság, játékigény, utánzás stb.

• A A tradicionális fejlődéslélektantradicionális fejlődéslélektan elmélete a elmélete a szakaszos fejlődésről:szakaszos fejlődésről:

• E felfogás szerint többé-kevésbé előre E felfogás szerint többé-kevésbé előre „programozott” érési folyamtokról van szó.„programozott” érési folyamtokról van szó.

• Beszédtanulás:Beszédtanulás: gügyögés, gagyogás, gügyögés, gagyogás, individuális beszéd stb.individuális beszéd stb.

• JátékJáték: motorikus funkciógyakorlástól, : motorikus funkciógyakorlástól, szimbolikus fantázia- és szerepjátékon át, szimbolikus fantázia- és szerepjátékon át, a konstrukciós és szabályjátékig.a konstrukciós és szabályjátékig.

• ÁbrázolásÁbrázolás: a firkától az alakrajzig.: a firkától az alakrajzig.

• Piaget fejlődéselméleteiPiaget fejlődéselméletei: :

• A A gondolkodás gondolkodás fejlődésének fejlődésének szakaszai: szakaszai: – szenzomotorikus (születés - kb. 2. életév)szenzomotorikus (születés - kb. 2. életév)– műveletek előtti (2-6/7. év)műveletek előtti (2-6/7. év)– konkrét műveleti (6/7-12. év)konkrét műveleti (6/7-12. év)– formális műveleti (12-től)formális műveleti (12-től)

• A A moralitásmoralitás fejlődésének szakaszai: fejlődésének szakaszai:– Prekonvencionális, Prekonvencionális, – konvencionális éskonvencionális és– posztkonvencionális szakasz.posztkonvencionális szakasz.

Fejlődéslélektani szakaszok Piaget szerintFejlődéslélektani szakaszok Piaget szerint::

– A. A. „Csecsemőkor”:„Csecsemőkor”: a születéstől 18 hónapos-kétéves korig, a születéstől 18 hónapos-kétéves korig, – 1. Az első táplálkozási ösztöntörekvések és az első 1. Az első táplálkozási ösztöntörekvések és az első

érzelmek megjelenése. érzelmek megjelenése. – 2. az első motorikus szokások, az első irányított 2. az első motorikus szokások, az első irányított

észlelések és az első differenciált érzelmek észlelések és az első differenciált érzelmek korszaka; korszaka;

– 3. (a beszéd kialakulását megelőző) szenzo-motoros 3. (a beszéd kialakulását megelőző) szenzo-motoros intelligencia korszaka.intelligencia korszaka.

– B. B. „Kisgyermekkor”:„Kisgyermekkor”: 2-7 éves korig, 2-7 éves korig, – az intuitív intelligencia, a spontán interperszonális az intuitív intelligencia, a spontán interperszonális

érzések korszaka.érzések korszaka.– C. C. „A gyermekkor középső szakasza”:„A gyermekkor középső szakasza”: 7-től 11-12 éves 7-től 11-12 éves

korig, korig, – a konkrét intellektuális műveletek (a logikai a konkrét intellektuális műveletek (a logikai

gondolkodás kezdete), a morális és a társas gondolkodás kezdete), a morális és a társas együttműködés korszaka.együttműködés korszaka.

– D. D. „Serdülőkor”:„Serdülőkor”: – az elvont intellektuális műveletek, a személyiség az elvont intellektuális műveletek, a személyiség

kialakulásának a korszaka, affektív és intellektuális kialakulásának a korszaka, affektív és intellektuális belépés a felnőttek társadalmába belépés a felnőttek társadalmába

• Erik EriksonErik Erikson fejlődéselmélete: fejlődéselmélete:

• (a) (a) „csecsemőkor”„csecsemőkor” – a születéstől – a születéstől

15 hónapos korig; 15 hónapos korig;

• (b) (b) „kisgyermekkor”„kisgyermekkor” – 15 hónapos kortól – 15 hónapos kortól két és fél éves korig; két és fél éves korig;

• (c) (c) „a játék kora”„a játék kora” – két és fél éves kortól – két és fél éves kortól hatéves korig; hatéves korig;

• (d) (d) „iskoláskor”„iskoláskor” – hatéves kortól a nemi – hatéves kortól a nemi érésig; érésig;

• (e) (e) „ifjúkor”„ifjúkor” – húszéves korig. – húszéves korig.

• Középkori szerzőkKözépkori szerzők (pl. Sevillai Izidor, (pl. Sevillai Izidor, Bartholomeus Anglicus) Bartholomeus Anglicus) a gyermeki fejlődés szakaszairól:a gyermeki fejlődés szakaszairól:

• 1. 1. InfantiaInfantia – születéstől 7 éves korig, – születéstől 7 éves korig, kisgyermekkor; kisgyermekkor;

• 2. 2. PueritiaPueritia – 7-12 éves korig (a lányok – 7-12 éves korig (a lányok esetében), 14 éves korig (a fiúknál); esetében), 14 éves korig (a fiúknál);

• 3. 3. AdolescentiaAdolescentia – 12 vagy 14 éves kortól a – 12 vagy 14 éves kortól a felnőttkorig;felnőttkorig;

• 4. 4. JuventusJuventus – fiatal felnőttkor. – fiatal felnőttkor.

(Ld: Shahar: Gyermekek a középkorban)(Ld: Shahar: Gyermekek a középkorban)

• A mai tudományos és történeti A mai tudományos és történeti alapokon nyugvó fejlődéslélektani alapokon nyugvó fejlődéslélektani „fázis-elméletek” igen nagy hatást „fázis-elméletek” igen nagy hatást gyakoroltak a gyermekkorról való gyakoroltak a gyermekkorról való köznapi gondolkodásunkra.köznapi gondolkodásunkra.

• Van egy általános kép,arról, hogy Van egy általános kép,arról, hogy egy gyermeknek milyen fejlettségi egy gyermeknek milyen fejlettségi fokot kell elérnie pl. 2 vagy 3 éves fokot kell elérnie pl. 2 vagy 3 éves korában.korában.

• A gyermeki fejlődés kulturális-A gyermeki fejlődés kulturális-társadalmi beágyazottságát könnyen társadalmi beágyazottságát könnyen figyelme kívül hagyjuk. figyelme kívül hagyjuk.

• A gyermekkép voltaképpen a A gyermekkép voltaképpen a társadalmi tudat, a közgondolkodás társadalmi tudat, a közgondolkodás által – lélektani, filozófiai, által – lélektani, filozófiai, képzőművészeti stb. motívumokból képzőművészeti stb. motívumokból egybeszőtt – összetett elméleti egybeszőtt – összetett elméleti konstrukció. konstrukció.

• Annak a törekvésnek az eredménye, Annak a törekvésnek az eredménye, amely révén értelmet szeretnénk amely révén értelmet szeretnénk tulajdonítani az emberi élet egyes tulajdonítani az emberi élet egyes szakaszainak. szakaszainak.

A A gyermeklétgyermeklét néhány sajátossága a néhány sajátossága a mai fejlett társadalmakbanmai fejlett társadalmakban

• 1. Kirekesztettség a nyilvánosságból, elszigeteltség:1. Kirekesztettség a nyilvánosságból, elszigeteltség:

• A modern posztindusztriális társadalmakban – amelyek A modern posztindusztriális társadalmakban – amelyek már nem ismerik a gyermekmunka fogalmát a már nem ismerik a gyermekmunka fogalmát a gyermekmunka fogalmát –, gyermekmunka fogalmát –, aa gyermek gyermek kirekesztődik a kirekesztődik a valós élet tárdvalós élet tárdssaaddalmi-gazdasági cselalmi-gazdasági cseleekvési tereiről. kvési tereiről.

• Zavaró tényezővé válik a munka, a piac, a nagy Zavaró tényezővé válik a munka, a piac, a nagy társadalmi intézmények világában.társadalmi intézmények világában.

• A gyermekeket száműzik a gyermekszoba, az iskola művi A gyermekeket száműzik a gyermekszoba, az iskola művi és manipulált világába. Pedagógia szempontok szerint és manipulált világába. Pedagógia szempontok szerint szervezik életét: pl. az évfolyamosztályok és a fejlettségi szervezik életét: pl. az évfolyamosztályok és a fejlettségi csoportok létrehozása révén. csoportok létrehozása révén.

• „„AA gyermekkor gettója” (Mollenhau gyermekkor gettója” (Mollenhaueer). r).

• 2. A gyermek mint „marketing-célszemély”:2. A gyermek mint „marketing-célszemély”:

• A robbanásszerűen megnövekedett A robbanásszerűen megnövekedett fogyasztás időszakában a gyermek a fogyasztás időszakában a gyermek a reklámkampányok céltáblájává vált az reklámkampányok céltáblájává vált az elektronikus médiában. (A gyermek mint elektronikus médiában. (A gyermek mint reménybeli „vevő”.)reménybeli „vevő”.)

• A tömegkommunikáció kíméletlen A tömegkommunikáció kíméletlen benyomulása a magánszférába benyomulása a magánszférába a gyermekek tömegeiben ébrednek új a gyermekek tömegeiben ébrednek új igények, vágyak. „TV-gyermekkor”igények, vágyak. „TV-gyermekkor”

• A gyermeksport mint divatjelenség.A gyermeksport mint divatjelenség.

• 3. 3. „Szentimentális gyermekkor”:„Szentimentális gyermekkor”:

• A gyermek gazdasági leértékelődésével A gyermek gazdasági leértékelődésével párhuzamosan ment végbe párhuzamosan ment végbe történetileg történetileg példátlan emocionális felértékelődésepéldátlan emocionális felértékelődése a a modern középosztálybeli családokban. modern középosztálybeli családokban.

• Ok: a család elvesztette gazdasági Ok: a család elvesztette gazdasági egység szerepét, helyette egység szerepét, helyette érzelmi érzelmi stabilitást nyújtó „hátországgá”stabilitást nyújtó „hátországgá” vált. vált. („Az otthon melege”, „családi fészek” („Az otthon melege”, „családi fészek” stb.) stb.)

• A modern család funkciói a gyermek A modern család funkciói a gyermek szempontjából: szempontjából: – a fejlődéshez szükséges emocionális stabilitás a fejlődéshez szükséges emocionális stabilitás

biztosítása: „perszonalizálás”, biztosítása: „perszonalizálás”, – az intézményen kívüli nevelés-szocializálás az intézményen kívüli nevelés-szocializálás

színhelye.színhelye.

• A modern társadalmakban pusztán A modern társadalmakban pusztán racionális szempontból már „nem racionális szempontból már „nem kifizetődő” gyermeket nevelni, a gyermek kifizetődő” gyermeket nevelni, a gyermek „gazdasági teher”. Emocionálisan viszont „gazdasági teher”. Emocionálisan viszont szívesen vállalt befektetés!szívesen vállalt befektetés!

• „„Economically useless, but emotionally Economically useless, but emotionally priceless!”priceless!”

• Az Egyesült Nemzetek Egyezménye a Az Egyesült Nemzetek Egyezménye a Gyermeki Jogokról (1990. szeptember 2.):Gyermeki Jogokról (1990. szeptember 2.):

• Jog az élethez,Jog az élethez,• az emberhez méltó életkörülményekhez,az emberhez méltó életkörülményekhez,• az egészségügyi ellátáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, • a zavartalan fejlődéshez,a zavartalan fejlődéshez,• az iskoláztatáshoz,az iskoláztatáshoz,• az állampolgársághoz,az állampolgársághoz,• a szabad vélemény-nyilvánításhoz,a szabad vélemény-nyilvánításhoz,• az önrendelkezéshez,az önrendelkezéshez,• a diszkrimináció és a szexuális visszaélés a diszkrimináció és a szexuális visszaélés

elleni védelemhez. elleni védelemhez.

• A „gyermekkor szakralizálása” a „gyermek A „gyermekkor szakralizálása” a „gyermek évszázadában”.évszázadában”.

• Érzelmi viszony a gyermekhez Érzelmi viszony a gyermekhez örökbefogadási hajlandóság megnövekedése. örökbefogadási hajlandóság megnövekedése.

• A gyermek mint örömforrás, az emocionális A gyermek mint örömforrás, az emocionális igények kielégítője.igények kielégítője.

• A tradicionális szociális struktúrák A tradicionális szociális struktúrák átalakulásának, fellazulásának korában a átalakulásának, fellazulásának korában a gyermek lesz az egyik legfontosabb kötelék, gyermek lesz az egyik legfontosabb kötelék, amely a világhoz, a társadalomhoz fűz amely a világhoz, a társadalomhoz fűz bennünket. bennünket.

• A „varázsától megfosztott” világban a A „varázsától megfosztott” világban a gyermekek segítségével ismét megtörténhet gyermekek segítségével ismét megtörténhet a varázslat. a varázslat.

• (Die Wiederverzauberung der Welt.)(Die Wiederverzauberung der Welt.)

Mary Cassatt: Az anyai csók (1896)(Empatikus, szeretetteljes viszony)