Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar

Tudományos Diákköri Konferencia

2010. november 10.

A digitális világ kommunikációja

Elektronikus és nyomtatott sajtó

Készítette: Kiss Viktor

ME-BTK, Szabad bölcsészet, III. évfolyam

Konzulens: Dr. Urbán Anna

egyetemi docens, ME-BTK, Szoc. Tsz..

Miskolc, 2010.

2

Tartalom

Bevezetés 3

1. Történelmi visszatekintés – Mi az internet? 5

2. Történelmi visszatekintés 6

2.1 Az újság 6

2.2. Magyar hírlapok – jelentősebb állomások 6

3. A kérdőívek elemzése 8

Összegzés 14

Források 15

Melléklet 16

3

BEVEZETÉS

A 20. század eleji művészek, gondolkodók egyrészt üdvözölték a gépek megjelenését a

mindennapokban, másrészt óva intették az emberiséget a gépek uralmától.

Napjainkban leginkább az a kérdés foglalkoztat bennünket, hogy milyen arányban nyerünk

vagy vesztünk azáltal, hogy egyre kevesebb tevékenységet végzünk személyesen és ebből

kifolyólag egyre több a készen kapott technikai és kulturális elem a hétköznapokban.

„Arra kérem a jövőt – bár elkéstem már ezzel is –, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és

az ablakoknak; hagyja meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az

ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgása – helyettünk

kimondja: alig győztelek várni.”

(Ancsel Éva Összes bekezdése, 1999)

Az egykori művészek jogos félelmei egyfelől beigazolódni látszanak, hiszen a XXI. század

egyik leggyorsabban fejlődő tudományága az informatika, azon belül pedig az internet és

hírközlés. Manapság a mindennapjaink részévé vált a net, ezzel kelünk, ezzel fekszünk és

valószínűleg a túlnyomó többség abban is egyetért, hogy hasznos és praktikus dolognak

találja a világhálón valón szörfölést a végtelen információs csatornák kereszttűzében. Noha,

abban a tekintetben, hogy ki és mire használja ezt a lehetőséget, illetve, hogy van-e még

esélye labdába rúgni a tradicionálisabb információs eszközöknek – erről már erősen

megoszlanak a vélemények.

A rohamosan fejlődő technikai világnak köszönhetően egyre nagyobb teret hódít a

számítástechnika, elektronika, internet – digitális sajtó / hírközlés, magyarán a való világ

információi - bináris számokká történő feldolgozása – azaz digitális módon. Ilyen például a

digitális hang(zás) és digitális fényképezés. Viszont érdemes már az elején leszögezni, hogy

az élet számos területén megmutatkoznak még a digitális kor vívmányai: oktatás,

egészségügy, hadügy, hírközlés, stb.

A modern kor innovációi közül az egyik legismertebb és legelterjedtebb az internet, melyet

a hivatalokon kívül, oktatási, hírközlési, és közintézményekben is egyaránt használnak, noha

eltérő felhasználási célokból, ami lehet: tanulás, munka, szórakozás, levelezés, kapcsolattartás

és egyéb.

4

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a hazai háztartásokról sem, hiszen egy 2007-es

felmérés szerint a háztartások 38%-ban van jelen a net. Ez az arány fokozatosan, évről-évre

növekvő tendenciákat mutat.

Ki gondolta volna, hogy az egykori katonai kutatások céljára használt ARPAnet így kinövi

magát, hogy képes minden más hírközlési eszközt maga mögé utasítani.

Ez egy valamit jelent, méghozzá azt, hogy egyenesen arányosan csökken az újságok iránti

kereslet, ami sokkalta nagyobb múltra tekint vissza, mint „trónkövetelője”.

Hiszen a hírlapok őse az ókori Rómához köthető, amikor is kiadták az első kéziratos

formában terjesztett lapot az Acta diurna Urbis-t, magyarán „A város napi közleményei”.

Ugyanakkor Európában az első újság csak 1566-ban jelent meg Velencében „Notizie scritte”

azaz Írott jegyzetek néven (Lengyel 1998).

A 19. században virágkorát élő újságok, mint például a Pesti Hírlap és a mai 1872-től a

mai napig létező Népszava se gondolta volna, hogy a 21. századra ennyire háttérbe szorul

majd a nyomtatott sajtó. De elképzelhető, hogy ez csak az én hipotézisem, ám megpróbálom

majd bebizonyítani egy empirikus kutatás alapján, hogy nem megalapozatlan az az állításom

és elképzelésem: hosszú távon, de veszélyben van a magyar újságírás / nyomtatott médiumok.

Van-e még jövője a nyomtatott sajtónak, mi az általános vélemény vagy meggyőződés a

gépesített világról, és egyáltalán szokott-e még valaki újságot olvasni? – Természetesen nem

csak egy korosztályt vizsgáltam kutatásom ideje alatt, így ebből kifolyólag az eredmények is

figyelemre méltóak..

Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ dolgozatomban, melynek

központi témája az internetet – azon belül is az elektronikus – és ezzel szemben a nyomtatott

sajtót járja körül nem reprezentatív módon.

5

1. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS – MI AZ INTERNET?

Az internet, mint világméretű számítógépes hálózatok összessége, amely számítógép-

hálózatok ezreit köti össze, megteremtve ezzel egy egységes „hálózati társalgási nyelv„ az

Internet Protocol segítségével a kommunikáció lehetőségét. A mai internet elődje a 60-as évek

Amerikájához köthető.

Mint, ahogy arról már a fentiekben szó esett, kezdetben katonai kutatások céljaira

használták az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszerét, melynek egy esetleges

nukleáris támadást is ki kellett volna, hogy bírjon, de úgy, hogy működőképes is maradjon.

Az ARPA vagy más néven az Advanced Research Project Agency kutatásának elsődleges

célja a nagy teljesítményű számítógépek összekapcsolása volt.

Ugyanakkor ezt a rendszert az emberek kommunikációs célokra is felhasználták, majd nem

sokkal később elkezdtek társalogni az élet különböző dolgairól. Ez lehetett időjárás, aktuális

sport vagy kulturális eseményekről, ötleteket cseréltek és gyakorta szakmai vitákat is

folytattak. Az ezáltal kialakult új médium: az elektronikus levelezés, amely mai napig a

legnépszerűbb kommunikációs forma, melynek angol megfelelője az e-mail.

Ezen privát vagy szakmai eszmecserék viszont egyszerre több személyt is érdekelhetnek, így

fokozatosan kialakulnak még az ún. levelezési listák, elektronikus konferenciák és vitakörök

(discussion group-ok).

Az eredeti cél, hogy távoli számítógépeket kössenek össze és adatokat érjenek el róluk

ugyancsak megvalósult a Telnet és az FTP (File Transfer Protocol) a ma legismertebb fájl

megosztó oldal segítségével.

A navigációs lehetőségeknek is kulcsfontosságú szerepük van, hiszen egyre nő a hálózat-

információ tartalma és a felhasználók száma. A lapozgatásban segítségünkre lehetnek a

hierarchikus vagy háló topológiájú eszközök, melynek segítik a lapozgatást a világnak eme

hatalmas könyvtárában s a különböző extrákkal felszerelt keresők – megfelelő kulcsszó

begépelésével a keresőbe – precíz találatokat kapunk, választ kapva ezzel aktuális

kérdésünkre.

Mindazonáltal az idő előrehaladtával nem csak tudomány és kultúra kincsei kerültek fel a

hálóra, hanem számtalan különböző játék is, az eddigi szöveges formátumtól eltérően mára a

multimédiás eszköztár alapos felhasználásával (Lengyel 1998).

6

2. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS

2.1. Az újság – nyomtatott sajtó

Mint, ahogyan arra korábban is kitértem a hírlapok őse az ókori Rómaiakhoz köthető, amikor

is kiadták az első kéziratos formában terjesztett lapot az Acta diurna Urbis-t (A város napi

közleményei) címmel. Majd nem sokkal később ezt követte a Julius Caesar által kiadott Acta

senatus, amely a római birodalom hivatalos közlönyeként élt a köztudatban.

A „nagy áttörés” azaz a nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában időszámításunk

után 732-ben jelent meg King Pao címmel, amely 1351-től rendszeresen is megjelent.

Európai vonatkozásban az első újság – Velencében 1566-ban Notizie scritte azaz Írott

jegyzetek címmel jelent meg.

Azonban a mai értelmezésbe vett hírlapok csak 1609-től Strassburgban – hetilapként vált

ismertté.

1830-tól az újságok virágkorukat élték, hiszen ekkora indult meg a lapok rohamos

fejlődése és szaporodása. Ez időtájt alakult meg a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a

Vossische Zeitug. Az forradalom és szabadságharc éve 1848-ban újabb lendületet adott,

hiszen ezt követően a vasutak és a postaforgalom meggyorsította a hírlapok közösséghez való

eljutását.

Úgy tűnt, hogy követendő példát mutattak a hírlapok, hiszen ez jó hatással volt a

folyóiratokra, ugyanis egymás után jelentek meg a különböző ismeretterjesztő folyóiratok,

tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok.

2.2. Magyar hírlapok – jelentősebb állomások

Az osztrák császári politikai önzősége miatt és mert nem szeretett volna konkurenciát a német

nyelvű lapjainak, ezért cenzúrával ahol csak lehetett megakadályozta a magyar hírlapirodalom

terjedését. Az 1705-1711 között Esterházy Antal által kiadott kuruc lap a Mercurius

Hungaricus ugyamcsak latin nyelven jelent meg. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti

Hírlap 1841-ben indult és mindössze négy évig volt a szerkesztője. Majd az 1848-as

forradalom és szabadságharcban kivívott sajtószabadság nagyot lendített a hírlapok életében,

ezt követően számos új lap látta meg a napvilágot, többek között a Budapesti Híradó, Pesti

Divatlap, Honderű, Életképek – az utóbbinak egy ideig Jókai Mór és Petőfi Sándor is

7

szerkesztője volt. A szabadságharc leverése után ismét szigorú cenzúra vette kezdetét,

melynek köszönhetően csak egyetlen lapot – a Pesti Naplót – engedélyezte. Újabb jeles

dátumnak tűnt 1852, hiszen új lapok indultak: Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti

Hírnők, az Idők Tanuja valamint a Hon, ami Jókai Mór nevéhez fűződik.

A kiegyezést követően számos máig emlegetett vagy létező lapról tudunk. Ilyen például az

1872-ben megjelent Népszava, ami a mai napig fennálló lap, kezdetben heti, majd napilappá

nőtte ki magát. A Pesti Hírlap viszonylag hamar elvérzett, de máig él a köztudatban.

Érdemes azonban még megemlíteni a Pesti Hírlapot is, melynek számos híres írója volt,

többek között Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, illetve Jókai

Mór. Ebben az időben terjedt el számos folyóirat is: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők,

Képes Krónika, és a Színházi Élet.

Az újságok típusait megjelenésük szerint a következő szempontok alapján különböztetjük

meg:

Napilapok

Hetilap

Havilap

Negyedévente

Alkalmilag megjelenő

8

3. A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE

Dolgozatomban egy felmérésen keresztül empirikus módon vizsgáltam az elektronikus és a

nyomtatott sajtó elterjedését, használatát, különböző korcsoport, lakhely és nem szerint.

A válaszok nem reprezentatívak, a megkérdezettek száma közel 50 főre tehető.

Az alábbi 18 kérdésre kerestem a válaszokat:

1. Van –e otthon internet elérhetősége?

2. Az alábbiak közül Ön mely médiumokból tájékozódik?

3. Milyen helyi médiumokat ismer? (többet is megjelölhet!)

4. Melyek az Ön által leginkább preferált médiumok?

5. Melyeket tartja a leghitelesebb hírforrásnak?

5. Szokott-e újságot olvasni, hírek és információk szerzése céljából?

6. Járat-e a család valamely sajtóterméket? (napilap, hetilap, bulvár, egyéb – példával)

8. Milyen gyakorisággal szörföl a neten - hírek és információk szerzése céljából?

7. Mit gondol, van még jövője a nyomtatott sajtónak?

9. A digitalizált világ rohamos fejlődésének köszönhetően fokozatosan csökken a

könyvek és újságok iránti kereslet. Ez a nyomtatott sajtó végét jelentheti. Ön szerint

van megoldás? Ha igen, mi lenne az? (2-3 mondatban)

10. Hol használja leginkább az internetet?

11. Milyen célokra használja a világhálót?

12. Manipulatívabb eszköz az elektronikus, mint a nyomtatott sajtó?

14. Mi a véleménye a gépesített világról?

15. A tradícióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot, mint az internet?

Tudna-e érvelni az újság mellett?

16. Mennyiben praktikusabb az internet, mint az újság? Mivel magyarázza?

17. Milyen típusú sajtót olvas?

18. Hogyan értékeli a következő sajtótermékeket? (1-től 5-ös skálán)

1-kritikán aluli, 2-gyenge, 3-elmegy, 4-jó, 5-kiváló

9

1. Az első kérdésemre, miszerint rendelkeznek-e otthon internet elérhetőséggel a

megkérdezettek 100%-a igennel válaszolt, kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül.

Ez is azt tükrözi, mint, ahogy azt korábban is említettem, hogy a hazai háztartások nagy

részében van internet elérhetőség. Ez köszönhető többek között annak is, hogy a különböző

szolgáltatók áraikkal próbálnak versenyben maradni a piacon, és olyan feltételek mellett

kínálni szolgáltatásaikat, hogy az-az átlag magyar családok számára is könnyedén

hozzáférhetőek legyenek.

Különös jelentőséggel bír, hogy nem csak a nagyvárosokban van internet elérhetőség, hanem

az ország számos kis településén sem okoz problémát eme szolgáltatás elérése.

2. Szinte adja magát a második kérdésre adott válasz, amely arra vonatkozik, hogy mely

médiumokból tájékozódik? A 15-30 éves korosztály 90%-a választotta az Online hírportált.

Ebből a korcsoportból a maradék 10% oszlik meg a rádió, tv és kisebb hányada az újság

között. Ha tovább vizsgáljuk a válaszadókat 40-65 év között, az arányok eltolódnak a tv, rádió

és az újság irányába. Ebben a korosztályban a megkérdezettek túlnyomó többsége

szívesebben informálódik az újságból és még többen néznek tv-t és hallgatnak rádiót

lakhelytől függetlenül.

3. A helyi médiumok ismeretét meghatározzák a lakhely szerinti elterjedésük. A Miskolci

lakosok körében a legismertebb az Észak-Magyarország és annak internetes portálja a Borsod

Online majd ezt követi az ingyenes hetilap a MiNap. Ugyanakkor már jóval kevesebben

tájékozódnak a MiNap elektronikus hírportáljáról. A legfiatalabb korcsoport a Borsod Online-

t részesíti előnyben, hiszen többek között fiatalos az oldal megjelenése, egyidejűleg informális

és szórakoztató tartalmakkal bír.

4. A 40-60 éves korosztály leginkább preferált médiumai a tv, rádió és az újság, míg a

fiatalabb korosztály itt is az online hírforrást részesíti előnybe. A 40-60 év közöttiek közel

50%-a még mindig szívesen vesz a kezébe újságot, és 100%-ban preferálja a tv-hírműsorait.

5. Ugyanezen korosztály a leghitelesebb hírforrásnak tartja a tv hírműsorát. Meglepő módon a

fiatal korosztály erre a kérdésre az „Egyiket se” választ adta meg. Ennek több oka is lehet,

10

kezdve a gazdasági, politikai valamint a fiatalok a közéletből való kiábrándulásával

magyarázható. Így a következő felsorolásból: tv, rádió, újság, online hírportál - egyiket sem

tartja hitelesnek.

6. Az újságolvasási szokásokra, amely a hírek és információszerzésre irányult, különböző

válaszok születtek. A 15-30 éves miskolci nők körében 50% válaszolta azt „igen, naponta

olvas újságot” és a másik 50% válaszolta, hogy „ritkán, havonta olvas újságot”.

Azonban más lett a kutatás eredménye a 40-65 éves korosztály között. Ebben a korcsoportban

a megkérdezettek közel 80%-a naponta vesz a kezébe újságot, a maradék 20%, legalább

hetente egyszer.

7. Az idősebb korosztály újságolvasási szokására jellemző, hogy rendszeresen járatnak

valamilyen sajtóterméket, ezek közül is leginkább helyi napilapokat, mint például az Észak-

Magyarország vagy olyan országos napilapot, mint a Magyar Nemzet. Itt is megmutatkoznak

a korosztályok közötti különbségek, ugyanis a 15-30 év közöttiek elenyésző része, mint egy

10%-a járat csupán valamilyen sajtóterméket. Ezek között a sajtóorgánumok között leginkább

helyi lapok és bulvársajtó található meg.

8. Ezen korcsoport nagy része, mint ami a következő kérdésre adott válaszban is kitűnik

leginkább a netről informálódik a hírek és egyéb információk szerzése céljából. A

megkérdezettek 60%-a naponta többször is használja az internetet, a 40%-a pedig csak

egyszer. Más ez az arány a 40-65 év közti korosztálynál. A válaszadók nagyobb százaléka

naponta egyszer internetezik, kisebb hányada viszont csak ritkán, ha az ideje megengedi.

9. Ezek után jogosan vetődik fel a következő kérdés, miszerint „Mit gondol, van még jövője a

nyomtatott sajtónak?”

A megkérdezettek köréből itt is kitűnik a különbség a legfiatalabb 15-30 év közötti és az

idősebb 40-65 év közötti korosztály véleménye között. A 40-65 éves korosztály válaszaiból

egyértelműen kiderül, hogy igen, van jövője a nyomtatott sajtónak, mert nem minden az

online.

Ha megnézzük ugyanerre a kérdésre a 15-30 év közötti korosztály válaszát itt túlsúlyban

vannak azok a válaszadók, akik azt vallják, hogy van jövője, de forradalmi újításokra lenne

szükség. Néhány pesszimista vélemény szerint még „pár évet jósolnak neki”.

11

10. Ebből kifolyólag arra a kérdésemre kerestem a választ, hogy mi lehet a megoldás, ha van

egyáltalán, hogy lehet megállítani a nyomtatott sajtó iránti kereslet csökkenését.

Erre a kérdésre mind a fiatalabb, mint pedig az idősebb korosztálytól igen változatos és építő

jellegű javaslatok érkeztek. A válaszadók egy része a lapoknál javítaná a marketing

tevékenységet, egyesek szerint újításokra lenne szükség tartalomban és formában, mások

szerint pedig szókimondóbb írásokra van szükség.

A 40-65 év közöttiek válaszaikban más szempontokat helyeztek előtérbe. A megkérdezettek

közel fele az olvasás felől közelíti meg a kérdést. Szerintük a fiatalok jelentős hányada nem

szeret olvasni, ez vonatkozik, mint az írott sajtóra, mind a könyvekre, többek között ezért sem

részesítik előnyben az újságokat. Az, hogy a fiatalok nem szeretnek olvasni több okra

vezethető vissza, kezdve az általános iskolánál, ahol a különböző olvasási módszerek miatt

nem tudták megszerettetni velük az olvasást, sőt pont erre visszavezethetően nagyon sokan

felnőtt korban is olvasási nehézségekkel küzdenek.

Ahhoz, hogy egy fiatalember kezébe vegyen egy újságot vagy egy könyvet már alsó

tagozatban kell vele megszerettetni az olvasást.

A kérdés másik része sok ember számára még mindig bizonyos sajtótermékek elérhetetlennek

bizonyulnak a magas áraik miatt. Ahhoz, hogy a napi illetve hetilapok szélesebb körben

tudjanak elterjedni szükség lenne az áraik bizonyos mértékű csökkenésére.

A megkérdezettek nem csekély hányada a minőségi újságírással is népszerűsítené az egyes

sajtótermékeket.

11. Arra a kérdésre, hogy a tradícióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot,

mint az internetet, szintén eltérő válaszok születtek. A megkérdezettek 15-30 éves korosztály

körülbelül 60%-a mondja azt, hogy nem találja jobbnak az újságot, 30%-a szerint az

újságolvasásnak hagyománya van, az ott leírt cikkek ellenőrizhetőek, sokáig olvashatóak,

szemben az internetes anyaggal, ami hirtelen eltűnik. Ugyanakkor az újság, napilap értéket

képvisel, és bármely korosztály számára elérhetőek.

A 40-65 közöttiek szintén az újságolvasás tradicionális szertartására utalnak, hasznos

időtöltésnek tartják utazás közben, sok embernél hagyománya van a reggeli újságolvasásnak

egy kávé mellett. A fiatal válaszadók néhány százaléka nem tartja jobbnak az újságot, mint az

internetet, így nem is érveltek mellette.

12. Arról, hogy mennyivel praktikusabb az internet, mint az újság, egyértelműen kiemelték a

gyorsaságot, sokrétűségét, az egyszerre elérhető információ mennyiségét, sok tekintetben

12

kényelmesebb, bármit megtalál az illető amire rákeres, továbbá mindenre választ és segítséget

kap, ami érdekli. De nem utolsó sorban bizonyos tekintetben olcsóbb is, mint nyomtatott

változata.

13. Arra a kérdésre, hogy hol használja leginkább az internetet viszonylag egyforma válaszok

érkeztek, korosztálytól függetlenül a válaszadók 80%-a otthon veszi igénybe az internetet,

míg 20%-a a munkahelyén használja a netet. Ez az adat is azt mutatja, amit a dolgozatom

bevezetőjében mér leírtam, hogy a háztartások nagy részében már van internet elérhetőség,

így az emberek kényelmesen otthonról is hódolhatnak szórakozásuknak és bármikor –

dinamikusan frissítve – nyomon követhetik a napi eseményeket.

14. Azt, hogy ki és mire használja a világhálót már jobban megoszlanak a válaszok. A 15-30

év közöttiek válaszaiból az tűnik ki, hogy körülbelül fele-fele arányban használják tanulásra

és szórakoztatásra. A 40-65 közötti korosztályban lehetett találni egyéb: információszerzés, e-

mailezés céljára.

15. A válaszadók arra a kérdésre, hogy manipulatívabb eszköz-e az elektronikus, mint a

nyomtatott sajtó szinte egyöntetűen azt a választ adták, hogy nem, mindkettő ugyanolyan

manipulatív. Tehát mindkét sajtóorgánumnak megvannak az eszközei és módszerei arra,

hogyha manipulálni akarják az olvasót vagy a felhasználót, hogy azt, hogyan tegyék meg.

Például: Szenzációhajhászás és hatásvadászat.

16. Egyértelmű válasz született a gépesített világról alkotott véleményről, hiszen 100%-ig

támogatják a modern kor vívmányait, ugyanakkor kétségeik támadnak arról, hogy a bevált és

tradicionális eszközök rovására mehet a túlzott modernizáció.

Például a hagyományos levelezést vagy képeslap küldést felváltja az e-mailezés, noha a

hagyományos értelemben vett kézzel írott levelezés sokkal személyesebb, és érzelmekben

gazdagabb, mint a mai elterjedt digitális formája.

17. Az újságolvasási szokásokat figyelembe véve a felmérés igencsak eltérő képet mutat,

amíg a fiatalok körében a legnépszerűbb a szórakoztató és bulvársajtó termékek, addig az

idősebb korosztály a közéleti és a tudományos lapokat részesíti előnyben. A megkérdezett

férfiak mindegyike a sportot is kiemelte. Annak ellenére, hogy a fiatalok információjuk nagy

részét az internetről szerzik be, ennek ellenére valószínűleg a reklámnak köszönhetően a

13

bulvársajtót is előszeretettel olvassák. Az újságokról is elmondható, mint minden más

reklámozott termékről, hogy milyen hatással van a fogyasztóra, illetve vásárlóra.

18. A különböző sajtótermékek értékelését befolyásolja azok ismeretsége és hitelessége. A

felsorolt számos médiumok közül kiderült, hogy egyes netes portálokat mennyien látogatják

és olvassák. Az a meggyőződésem, ami a felsorolt sajtótermékek értékelését illeti, hogy sok

elektronikus hírportál nem elég népszerű ahhoz, hogy széles körben ismert legyen. Az

emberek érdeklődési köre és igénye igen eltérő, hiszen a felsorolt 14 lap közül nagy átlagban

négyet, ötöt értékeltek elfogadhatóan.

Nem utolsó sorban bizonyos kiadványok egy-egy szűkebb csoportot, réteget céloznak meg

(ilyen például a Kurucinfo).

14

ÖSSZEGZÉS

Összességében elmondható, hogy a mai felgyorsult világunk az internet használata nélkül

szinte elképzelhetetlen. Egyformán igaz ez a munkahelyeket figyelembe véve, hogy az

emberek mindennapjaiban, magánéletében és az élet számos területén jelen van.

Amíg a mai ötvenes, hatvanas korosztály nem kis nehézségek árán sajátította el az internet és

a számítógépek használatát, addig a ma ifjúságának a legtermészetesebb dolog a számítógép

használata. Már az általános iskolákban a tanrendet és oktatást is ennek megfelelően alakítják

ki. (Informatika óra, digitális tábla stb.)

A digitalizált kommunikáció térhódítása – az empirikus kutatásom alapján – egyértelműen

kijelenthető, hogy van ok az aggodalomra, már ami a nyomtatott sajtó jövőjét illeti, hiszen a

számítástechnika, elektronika és hírközlés roham léptekben fejlődik. Ez a folyamat szinte

megállíthatatlan és egyszer csak azon kapjuk magukat, hogy a tradicionális, 20. század

eszközei mind a homályba vesznek és felváltja őket a mindent elsöprő technikai áradat.

Noha mindennek van jó és rossz oldala, így a digitalizált világnak is, elég ha a személyes

kapcsolatokra gondolunk, amit leginkább már a közösségi portálokon bonyolítunk..

Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy mit kéne annak érdekében tenni, hogy újra

reflektorfénybe kerüljenek a hagyományos hírközlési eszközök – legfőképpen a nyomtatott

sajtó. A forradalmi ötletek egyelőre még váratnak magukra, bár addig amíg a szüleink és

nagyszüleink generációja él, biztosított az újságok iránt van kereslet / igény.

Ám azt, hogy mi lesz húsz év múlva megjósolni sem érdemes, csak hipotéziseink és

utópiáink lehetnek róla, de bízzunk benne, hogy addigra a felszínre tör az a forradalmi újítás,

ami a nyomtatott sajtó számára – jelen állás szerint – elengedhetetlen.

Addig pedig próbáljuk felvenni a versenyt, és kövessük nyomon a 21. század – azaz a modern

kor vívmányait, hiszen akarva vagy akaratlanul is, de a mai kor szellemisége megköveteli a

technikai világhoz való kompetenciákat, legalább felhasználói szinten.

15

FORRÁSOK

Ancsel Éva 1999. Ancsel Éva összes bekezdése. Budapest: Kossuth Kiadó.

Lengyel Veronika 1998. Az internet világa. Budapest: ComputerBooks Kiadói Kft.

Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet:

http://mek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#2

Statitsztikák a magyarországi internethasználatról:

http://szelessav.blogter.hu/358118/rovid_attekintheto_erdekes_tenyek_a_magyar_internethas

znalatrol

16

MELLÉKLET

Az elektronikus és nyomtatott sajtó népszerűségének vizsgálata

Kedves Adatközlő!

A kérdőívvel a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) dolgozatom elkészítéséhez kérem

a segítségét, melyben több szempont alapján vizsgálom az elektronikus és nyomtatott sajtó

népszerűségét.

A kérdőív kitöltése maximum 5-10 percet vesz igénybe!

A segítségét előre is köszönöm: Kiss Viktor

Kor:

Nem:

Lakhely:

(település)

1. Van –e otthon internet elérhetősége?

A, Van B, Nincs

2. Hol használja leginkább az internetet?

A, Otthon B, Munkahelyen

C, Suliban D, Egyéb (példával)

3.. Milyen célokra használja a világhálót?

A, Munkára B, Tanulásra

C, Szórakoztatásra D, Egyéb (példával)

4. Az alábbiak közül Ön mely médiumokból tájékozódik?

A, TV B, Rádió

C, Újság D, Online hírportál

5. Milyen helyi médiumokat ismer? (többet is megjelölhet!)

A, Észak-Magyarország C, MiNap

B, Borsod Online D, MiNap Online

E, Egyéb (példával)

17

6. Melyek az Ön által leginkább preferált médiumok?

A, TV B, Rádió

C, Újság D, Online hírportál

E, Egyéb (példával)

7. Melyeket tartja a leghitelesebb hírforrásnak?

A, TV B, Rádió

C, Újság D, Online hírportál

E, Mindet F, Egyiket se

8. Szokott-e újságot olvasni, hírek és információk szerzése céljából?

A, Igen, naponta B, Igen, hetente

C, Ritkán, havonta D, Más hírforrást részesítek előnyben

9. Járat-e a család valamely sajtóterméket? (napilap, hetilap, bulvár, egyéb – példával)

10. Milyen gyakorisággal szörföl a neten - hírek és információk szerzése céljából?

A, Naponta többször is B, Naponta egyszer

C, Ritkán, csak ha időm engedi D, Egyéb hírforrásokból tájékozódom

E, Soha

11. Mit gondol, van még jövője a nyomtatott sajtónak?

A, Igen, mert nem minden az online B, Van, de forradalmi újításokra lenne szükség

C, Még pár évet jósolok neki D, Már nincs, halálra van ítélve

12. A digitalizált világ rohamos fejlődésének köszönhetően fokozatosan csökken a

könyvek és újságok iránti kereslet. Ez a nyomtatott sajtó végét jelentheti. Ön szerint van

megoldás? Ha igen, mi lenne az? (2-3 mondatban)

13. Manipulatívabb eszköz az elektronikus, mint a nyomtatott sajtó?

A, Igen, mivel nincs terjedelmi korlát B, Valamennyivel igen

C, Nem, mindkettő ugyanolyan manipulatív D, Egyik sem manipulál

E, Lehet

18

14. Mi a véleménye a gépesített világról?

A, Teljesen elítélem B, Támogatom, de ne menjen a bevált eszközök rovására

C, A konzervatívabb dolgokat jobban kedvelem D, Nem értek hozzá

15. A tradicióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot, mint az internet?

Tudna-e érvelni az újság mellett?

16. Ön szerint praktikusabb az internet, mint az újság? Mivel magyarázza?

17. Milyen típusú sajtót olvas?

A, Szórakoztató (bulvár) B, Sport

C, Szaksajtó D, Informatív

E, Tudományos F, Közéleti

18. Hogyan értékeli a következő sajtótermékeket? (1-től 5-ös skálán)

1-kritkán aluli, 2-gyenge, 3-elmegy, 4-jó, 5-kiváló

A, Index 1 2 3 4 5

B, Origo 1 2 3 4 5

C, MTI 1 2 3 4 5

D, FigyelőNet 1 2 3 4 5

E, Barikád 1 2 3 4 5

F, Hír24 1 2 3 4 5

G, Kurucinfo 1 2 3 4 5

H, Napi Online 1 2 3 4 5

I, RTL Hírek 1 2 3 4 5

J, TV2 Hírek 1 2 3 4 5

K, Népszabadság 1 2 3 4 5

L, Magyar Nemzet 1 2 3 4 5

M, Észak-Magyarország 1 2 3 4 5

N, Borsod Online 1 2 3 4 5

O, HVG 1 2 3 4 5