A 9.-es szakiskolai közismereti kísérleti tankönyvofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/10/MAYER_JOZSEF_HSZOB_vegleges.pdf · Most lehet választani! Hol lesz a helyem a felnőtt

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A 9.-es szakiskolai közismereti

kísérleti tankönyv

Hajdúszoboszló, 2013.10.09.

Kerberné Varga Anna –

Mayer József – Vígh Sára


A szakiskolai közismereti program szerkezete

és a közismereti tankönyv tartalma

Természetismeret

Társadalomismeret

Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció -

művészetek

Idegen nyelv

Matematika

Testnevelés

Osztályközösség-építő

program

Természetismeret Irodalom-nyelv/tan/

kommunikáció - művészetek

Matematika Társadalomismeret


program

Tanterv Tankönyv


Kedves Tanulók!

Célok:

• Eredményes szakmatanulás, műveltség bővülése, személyiségfejlesztés

• Az egyéni és közösségi tanulás örömeinek megélése

Kereszthivatkozások

• A komplex tantárgyakon belüli és a tantárgyak közötti kapcsolatok (integráció)

Partneri viszony:

• Tapasztalatok megosztása

• A tankönyv következő kiadásában ezek beépítése

Tisztelt Kollégák!

Előzmények, háttér:

• A képzés keretei átalakultak

• Tartalmi elemei megváltoztak

• Válasz az ebből eredő kihívásokra

Partneri kapcsolat:

• Bevonni az iskolákat, a pedagógusokat a tankönyv kipróbálásának folyamatába

• Elvárás: visszajelzések és tapasztalatok megfogalmazására

Partneri viszony:

• „Legyen partnerünk a közös fejlesztőmunkában!”

• Cél: kipróbált, gyakorlatorientált, fejlesztéscentrikus, tartós tankönyv

A tankönyv előszava


A kísérleti tankönyv

felépítése

• Osztályközösség-építő program – a közösségi

szellemiség megerősítése, egyéni tanulási motivációk

elősegítése.

• KOMA–program – kommunikációs képességek

fejlesztése, a magyar nyelv és irodalom, médiatudatosság

kialakítása.

• Matematika – számolási képességek továbbfejlesztése, a

szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen alapok elsajátítása.

• Természetismeret – a komplex és gyakorlatias szemléletű

természetismereti, egészségnevelési szokások kialakítása.

• Történelem–társadalomismeret–jelenismeret – nemzeti

azonosságtudat és az európaiság összekapcsolódása, az

állampolgári ismeretek feldolgozása.


Vígh Sára

Osztályközösség-építő program

A programnak kettős célja van:

• Az osztály- (tanulói) közösség kialakítása és erősítése

• A tanulók ráhangolása, érdeklődésük felkeltése a

közismereti tantárgyakban megjelenő tartalmak iránt

Fontos törekvés a tanulókhoz közelálló tartalmak feldolgozása,

megbeszélése (pl. tanulás tanulása, életpálya-tervezés,

szexualitás, viselkedéskultúra, környezetvédelem stb.).

Mit igényel a programot irányító pedagógustól?

• Nyitottságot és érdeklődést a tanulók és problémáik iránt

• A tanulói aktivitást elősegítő módszerek alkalmazását

• Szoros együttműködést/tervezést az osztályban

tanító pedagógusokkal



program tartalma Bevezetés az Osztályközösség-építő

programba Miért érdemes tanulni? Mit és miért tanultak nagyszüleink és szüleink? Miért (nem) szeretem az iskolát? Tudok-e tanulni? Érdemes-e jól tanulni? Gazdálkodj okosan! A családi költségvetés Végre van szabadidőm! A másik nem Gazdálkodj a közös tudással! Hálózatok világa Egyének és közösségek A barát, a haver és a span Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat)

egymástól Most lehet választani! Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban Jellemrajzok Lehetőségek és a kényszerek a döntésekben Az iskolába (is) vezető út Mit illik, mit nem illik? Természet- és környezetvédelem. „Én a

vízilovakkal vagyok” Egészséges táplálkozás A tudatos fogyasztó és a reklám A család szerepe A nemzet ünnepei Állam és polgára Érzelmek iskolája Záróra

• Tanulás

• Pénz/gazdálkodás/

családi költségvetés

• Szabadidő

• Közösségek/kapcsolatok

• Életút-tervezés

• Fogyasztás-reklámok

• Ünnepek


Az egyes fejezetek

felépítése:

a. Keretbe foglalt tartalom (két

figura)

• Témafelvetés

• Kérdések megfogalmazása

• Feladatok

b. A téma kifejtése

(szöveg+kép)

c. Kérdések-feladatok

d. Fejezetek közötti

kapcsolatok





Kerberné Varga Anna:

Kommunikáció-magyar Kommunikáció – művészet Én és az iskola, én és a

tanulás Mindenki más. A megértés nehézségei,

előítéletek. Valóság és médiavalóság.

Kommunikáció - irodalom Az élő világ kommunikál.

Nyilvános kommunikáció

Kommunikáció – nyelvtan Jelek erdejében. Szöveg és

reklám. Nyelv és beszéd. Nagy kincs a szókincs.

Kommunikáció Kommunikáló társadalom –

tömegkommunikáció. A Gutenberg-galaxistól az

információs szupersztrádáig. Internetes kommunikáció.

Nyelvtan A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok. Helyesírási

kiskáté. Néhány mondat a mondatokról.

Irodalom – művészet Irodalmi arcképcsarnok I.

Művészeti ágak, műnemek, műfajok. Kultúrák és

emberek, népköltészet, hagyomány. Történet – kép – tér –

idő. Beszélő képek – a képregények világa. Film és

irodalom.

Irodalom A nyelv másik élete – az irodalmi nyelv. A világ

mint történet – a történetmesélés hatalma. Irodalmi

arcképcsarnok II. (Próza). Így írtok ti – a Nyugat költői. Élő

írók – élő irodalom.

Irodalom – nyelvtan Ugyanaz, de mégsem – történetek

változatai.

Szöveggyűjtemény


Miért van szükség

szemléletváltásra?

Azért, mert…

• Az információs társadalomban való érvényesülés és

érdekérvényesítés másfajta képességeket igényel,

mint akár 10-20 évvel ezelőtt.

• A szakiskolában rendkívül kicsi a közismereti órák

száma: nem tanítható minden; a korszerű tudás

meghatározása döntő szempont.

• Ne ismételjenek a tanulási kudarcok.

• Az iskola célja, hogy a társadalomban jól boldoguló

embereket képezzen, ehhez elengedhetetlen a

kommunikációs készségek fejlesztése és a kulturális

identitás átadása.


KOMA-fejezet alapvető

céljai:

• A kommunikációs készségek és az érzelmi intelligencia

fejlesztése

• A kulturális identitás kialakítása (nemzet, nyelv, kultúra)

• A (tanórai) kudarcok csökkentése, a sikeresség növelése

• A digitalizáció, a vizuális kultúra és a média, illetve a kortárs

irodalom kiemelt szerepe

• Alapvető, de nem rendszerezett irodalmi, művészeti

tájékozottságot adása (nem klasszikusan felépített tananyag

segítségével!)

• Elsősorban szemlélet közvetítése élményt adása, s ehhez

kapcsolni az ismereteket (az ismeretátadás eszköz és nem

cél)

• Megtanítani a diákokat tanulni, feladatok elvégzését komolyan

venni, megtanítani őket az együttműködés különböző formáira


A diákok jellemzői, amelyeknek

a tananyag íródott

(Z-generáció)

• Mozaikos érettség

• Párhuzamos, több irányba való koncentrálás, de nem

hosszantartó figyelem

• Vizualitás szerepe elsődlegessé válik

• Internet, web2, okostelefonok, online és offline élet

• Média, reklám túlzott és kontrollálatlan hatása,

manipulációval szembeni védtelenség

• Példaképek, „ikonok” iránti vonzódás, hitelesség

kérdése

• Hagyományos társadalmi szerepekkel kapcsolatos

bizalmatlanság, tekintélyekkel szembeni teljes

közömbösség, fordított szocializációs folyamatok hatása


A program értékei

Miért ad használható tudást?

• A kommunikációs ismeretek és a kommunikációs készségek

fejlesztése elsődleges a programban

• Az érzelmi intelligencia és az empátia fejlesztése

• Interkulturalitás: a kultúrák sokféleségének elfogadása, türelem a

mássággal szemben, tolerancia

• Szolidaritás, erőszakmentesség

• Környezettudatosság

• Kulturális eszköz- és jelrendszer elsajátítása

• Az irodalom populáris rétegének bemutatása (populáris és

klasszikus kultúra közötti hatások)

• A vizuális kultúra hangsúlyos szerepe

• Kortárs irodalom hangsúlyos megjelenése

• Jó szövegértési, szövegalkotási képesség kialakítása

• Kulturált viselkedés, pl. kulturált nyelvi viselkedés kialakítása

(nyelvhelyesség, helyesírás)


Miben más ez a program?

• Nem a megszokott irodalmi kánon – a nemzeti

hagyomány és a kultúra kapcsolata, kulturális

identitás kialakítása (ikonikus szövegeink)

• Kortárs szerzők, digitális és vizuális kultúra

szerepeltetése

• Populáris műfajok is megjelennek: képregény,

krimi, dalszövegek

• Szöveggyűjtemény: alapvető tájékozódás,

további olvasáslehetőséget ad


Területei

Négy fő terület: kommunikáció; nyelvtan; szövegértés,

szövegalkotás; irodalom, művészet, média

Projektfeladatok:

• A közös produktum készítése jó alkalom a közös,

megtervezett munkára, az érdeklődés, a motiváció, az egyéni

képességek figyelembevételére, az értékelésre.

• A feladat felbontása részfeladatokká, a felelősök, a határidők

meghatározása, a közös felelősség olyan szociális

kompetenciákat fejleszt, melyek a közösségépítés,

munkafegyelem kialakítása szempontjából nagyon fontosak.

• A pedagógus csak koordináló szerepet tölt be.

• Cél a közös, sikeres eredmény, az elkészült produktum:

osztálykönyv, osztályújság, közös történet, képregény.


Tartalom

(Szerzők: dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán, Kerberné Varga Anna)

• Vigyázz, kész, rajt! (Projekt bevezető –

osztálykönyv készítése)

• Én és az iskola, én és a tanulás

• Az élővilág kommunikál

• Nyelv és beszéd

• Nagy kincs a szókincs

• Jelek erdejében

• Mindenki más. A megértés nehézségei,

előítéletek

• A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok

• Irodalmi arcképcsarnok I.

• Helyesírási kiskáté

• Projekt bevezető – osztályújság készítése

• Kommunikáló társadalom -

tömegkommunikáció

• Nyilvános kommunikáció

• A Gutenberg-galaxistól az információs

szupersztrádáig

• Internetes kommunikáció

• Valóság és médiavalóság

• Szöveg és reklám

• Művészeti ágak, műnemek, műfajok

• A nyelv másik élete – Az irodalmi nyelv

• Néhány mondat a mondatokról

• Projekt bevezető – egy történet írása

• A világ mint történet – a történetmesélés

hatalma

• Kultúrák és emberek, népművészet,

hagyomány

• Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza)

• Ugyanaz, de mégsem – történetek

változatai

• Így írtok ti – a Nyugat költői

• Történet – kép – tér – idő

• Beszélő képek – a képregények világa

• Film és irodalom

• Élő írók, élő irodalom


16. fejezet


27. fejezet


30. fejezet





Matematika

Jellemzői

Kortárs szereplők vetik fel a

problémákat, segítik a megoldást, motiválják a tanulókat, vezetik végig őket a tananyagon.

A célcsoportnak megfelelő nyelv használatával életszerű és érthető a tananyag.

A tanulók hétköznapi teendőin, és azok megoldásán át vezeti el a diákokat az elvont tudományos absztrakció felé.

Szorosan kapcsolódik a többi műveltségmodulhoz.

Duplaórás rendszerre épül. Egy oldalpár egy duplaórához kapcsolódik.

Hangsúlyos területei

A tanulói tevékenység, a tanulói kommunikáció (Beszéljétek meg! Vitassátok meg!) és a tanulók közötti kooperativitás fejlesztése.

A hétköznapok matematikai problémáinak megmutatása.

A problémamegoldáshoz szükséges analógiák, algoritmusok, a matematikai modell és alkalmazhatóság.

Az alapvető számolási és számítási készség fejlesztése.

Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése


Matematika Számtan, algebra

Matematika az életünkben

Természetes számok, alapműveletek

Racionális számok, alapműveletek

Hatvány, valós számhalmaz, Venn-

diagram

Halmaz, függvény, sorozat

Halmazok, függvények

Diagram, grafikon

Egyenlet, mérlegelv, algoritmus

Sorozatok (algoritmus)

Gondolkodási módszerek

Matematikai logika

Kombinatorika

Valószínűség

Statisztika

Geometria

Térelemek

Síkidomok, kerület, terület

Derékszögű háromszögek

Térbeli testek, felszín, térfogat

Geometriai transzformációk

Koordináta-geometria, szögfüggvények




Természetismeret (fizika, kémia,

biológia, természetföldrajz)

• Kapcsolat a NAT-tal: a fő témakörökön belül kb. 1/3-os

tartalmi szűkítés. A közös alapelvek után néhány minta a

lehetséges irányokra. Fejezetei a kerettanterv tartalmi

sorrendjében.

• Prioritások: integrált szemlélet (egymásra épülő ismeretek, pl.

légnyomás - időjárási frontok - légzés).

• Testi-lelki egészség (pl. függőség oka, kerülése).

• Fenntarthatóság, gyakorlati problémák (pl. a hazai

vízgazdálkodás múltja és lehetőségei).

• Történetiség (a „mit tudunk?” mellett a „honnan tudjuk?”

kérdése is).

• Kapcsolódás más műveltségi területekhez (pl. arányok:

vegyületek képlete - kémia; húrhosszok - fizika; harmónia -

zene)


Természetismeret Tudásunk forrásai

1. Tér és idő Miért (nem) egyértelmű, hogy valami áll-e vagy mozog? Éggömb és földgömb. Az égi óra Állandóság és változás Az erő. Távolhatás

2.Sokaság (halmazok) Gázok halmazállapota. Folyadékok.

Áramlás Arisztotelész Kozmosza Víz a talajban

3. „A gép forog” – mechanika Energiát adunk. Teljesítmény Mozduló élőlények. Vérkeringés

4. Formák és arányok Szépség és egészség Atomi kirakós játék: az atomcsoportok Egyre kisebb – mégis ugyanaz Néhány alapegységből sokféle építmény Felépítés és lebontás Anyagáramlás szervezetünkben Hullám. Optika. A fény mint hullám

5. A szervezet Gép és ember A reflex: válaszadás A fertőzések megelőzése Külvilág és „belvilág”



Történelem -

társadalomismeret

Célok:

• alapvető történelmi

ismeretek megerősítése

• új ismeretek biztosítása

Tartalmi elemek:

• Az európai és hazai

történelem kiemelkedő

állomásai

• Napjaink magyar

társadalmával összefüggő

állampolgári/társadalmi

ismeretek

Tevékenységközpontúság,

problémamegoldás

• A tanulói aktivitás

elősegítése a fejezetben

található különféle típusú

feladatok (térképek, források)

segítségével

• A tanulói érdeklődés

felkeltése a tanulók számára

(is) releváns problémák előtérbe

állításával


Történelem –

társadalomismeret Európa arcai Európa bölcsői, a sport és az olimpia eszméi A korai középkor Az átalakuló Európa A modern világ születése A szélsőségek évtizedei A megosztott világ

Magyarok Európában A honfoglaló magyarok, az államalapítás Virágzás és hanyatlás Birodalmak szorításában A Habsburg Birodalomban A Horthy-korszak A vasfüggöny mögött A hidegháború vége Magyarország szomszédjai és Európa A magyar társadalom a rendszerváltás után

Társadalomismeret Társadalmi kérdések: Szegénység,

Deviancia. Nemzetiségek. Felekezetek Magyarország képekben – A hungarikumok Az iskoláról és a tanulásról A tanuló társadalom





Köszönjük a figyelmet!

www.szaki.ofi.hu

[email protected]

[email protected]

[email protected]

www.ofi.hu

Documents

A 9.-es szakiskolai közismereti kísérleti tankönyvofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/10/MAYER_JOZSEF_HSZOB_vegleges.pdf · Most lehet választani! Hol lesz a helyem a felnőtt