Upload
tmpkkonf
View
90
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Előadó: K. Nagy EmeseSzerző bemutatkozása:Agrármérnök (DATE), mérnöktanár (GATE), angol nyelvtanár (ME), a neveléstudomány doktora – Ph.D (DE),.Kutatási területe: a hátrányos helyzetű tanulók státuszproblémájának kezelése.A Miskolci Egyetem docense és a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatója. Oktatási szakértőként szakterülete a tanügy-igazgatás.Munkája során szerepet vállal a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, tehetséggondozásban és a tanártovábbképzésben.Kutató tanárok Országos Szövetségének tagja. A Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) Projekt szakmai vezetője.Előadás absztrakt:Ma a szakiskolák többségében a tanulók alulteljesítése, alulmotiváltsága okozza a legtöbb gondot a pedagógusok számára, amelynek egyik jele, hogy a gyerekek többsége nem tud, vagy nem akar lépést tartani az elsajátítandó tartalommal. Kérdés, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e hatékony nevelési-oktatási módszerrel a fenti hiányosság mérsékléséhez. Munkánk célja annak bemutatása, hogy milyen lehetőség adódik a szakiskolai osztályokban a tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, egy speciális csoportmunka, a Complex Instruction tanítási módszer segítségével. Az eredetileg a Stanford Egyetem által kidolgozott módszer adaptált változatát több mint tíz éve sikeresen alkalmazzák hazánkban. A tavalyi évtől egy, főleg hátrányos helyzetű tanulókat nevelő miskolci gimnázium és szakiskola az első évfolyam szakiskolai osztályában a módszer kipróbálása mellett döntött.A felteleztük, hogy a módszer alkalmazásában való jártasság és e speciális csoportmunka módszertani megértése pozitívan hat a módszer alkalmazásának sikerességére, a tanulók ismeretelsajátítására. Kutatásunk célja annak megállapítása, hogy a csoportmunka alkalmazása során a tanár irányító szerepének csökkenésével a tanulók közötti együttműködés, kommunikáció hogyan változik, és ez a változás hogyan nyilvánul meg a tanulók beszédgyakoriságában és kommunikációjának minőségében. Feltételeztük, hogy az a tanuló, aki az órai munka során a tananyaggal kapcsolatban többet beszél, kommunikál, tevékenykedik, az többet is tanul.A módszer bevezetése előtt a pedagógusok tanfolyam keretében sajátították el azokat az ismereteket, amelyek birtokában órai munkájuk a fenti kívánalmak szerint alakítható, sikeressé tehető. A képzés során nagy hangsúlyt fektettünk az óravázlat-készítés technikájának az elsajátítására, mivel a sikeres csoportmunka záloga a jól összeállított feladat, amelynek fontos kritériuma a nyitott végűség mellett a tanulók többféle képességének az alkalmazása, a gyerekek egymásra utaltsága, de egyéni felelőssége, valamint a központi téma körültekintő megfogalmazása és feldolgozása. Kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy a tanár irányító szerepének átadásával, képes a tanulók közötti interakció elősegítésére, vagyis minél inkább háttérbe vonul, annál inkább együtt dolgoznak a gyerekek. Ugyanakkor, ha a tanári irányítás dominál, megmarad, akkor a gyerekek kevesebbet beszélnek, kommunikálnak, tevékenykednek és így kevesebbet is tanulnak. Megállapítjuk, hogy minél jobban megértik a tanárok a módszer lényegét, annál gyakoribbá válik a nem hagyományos órai tanári tevékenység, és annál kisebb mértékű a rutinszerű, hagyományos tanórai magatartás. A feltevés szerint, hogy a módszer alkalmazásában való jártasság és a csoportmunka módszertani megértése pozitívan hat a módszer alkalmazásának sikerességére, beigazolódott a nem hagyományos tanári magatartásnak a tanulók együttműködésére, tevékenységére, kommunikációjára történő hatásában. Bizonyított, hogy a módszer megfelelő hatékonysággal történő alkalmazása érdekében a tanároknak magas szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük.
Citation preview
II. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia
2012. november 20.
Pedagógiai kultúraváltás
A szakiskolai tanulók ismeretelsajátításának a segítése
speciális csoportmunkával
K. Nagy Emese
Mennyit tanulunk abból, hogy…
10% elolvasnak valamit, 20% meghallgatnak valamit, 30% megfigyelnek valamit, 50% megfigyelnek és
meghallgatják, 70% beszélgetnek róla másokkal, 80% a tapasztalataikból, 95% elmagyarázzák másoknak.
Tanári megfigyelő lap Kategória Esetek száma Össze- %
sen 1. A tanuló munkáját segíti
2. Tanuló vagy osztály fegyelmezését végzi
3. Tájékoztat, utasít, meghatároz
4. Tényszerű kérdéseket tesz fel
5. Magasabbrendű gondolkodásra
késztet
6. Visszajelzést ad az egyénnek vagy a csoportnak
7. Képességekről beszél
8. Szerepekről beszél
9. Együttműködésről és normákról beszél
Osztály
Csopotok : Beszélgetés, Anyag- Olvasás, Feladattal Tétlen Felnőttre N sor
tevékenység kezelés írás kapcsola-
tos
vár össz
ege
nézelődés
figyelem
1.
2.
3.
4.
5.
6.
N oszlop
összege
A pedagógus „tájékoztat”, „utasít”, „meghatároz” és
a „kérdéseket tesz fel” változók gyakoriságának alakulása
1,34
0,61
0,05
0,82
0,190,1
0
0,5
1
1,5
Október December Március
Hónapok
Ese
tszá
m Tájékoztat, utasít meghatároz
Kérdéseket tesz fel
A „tétlen” és a „felnőttre vár” változók gyakoriságának alakulása
0,32
0,06 0,04
0,67
0,3
0,16
0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
Október December Március
Hónapok
Ese
tszá
m
Tétlen
Felnőttre vár
A tanulók beszédgyakorisága
a különb osztálymunka-szervezési technikák alatt
0,33
2,862,36
0,9
4,95
3,8
0
1
2
3
4
5
6
Frontálisosztálytanítás
Complex InstructionProgram
Összes tanuló
Ese
tszá
m
Alacsony státusz
Magas státusz
Az alacsony és a magas státuszú tanulóktevékenységének
gyakorisága és százalékos megoszlása a csoportmunka alatt
1,73
2,32
Alacsony státusz (43%)
Magas státusz (57%)
A tanár órai viselkedésének hatása a diákok pozitív tevékenységére
Korrelációs Korrelációs kapcsolatokapcsolatokk
Beszélge-Beszélge-tés és tés és tevékeny-tevékeny-ségség
Anyag-Anyag-kezeléskezelés
OlvasáOlvasáss/írás/írás
Feladattal Feladattal kapcsolatos kapcsolatos nézelődés, nézelődés, figyelemfigyelem
DicséretDicséret r= 0,423r= 0,423 r= 0,455r= 0,455r= r=
0,4190,419 r= 0,305r= 0,305
pp= = 0,0000,000
pp= = 0,0000,000
pp= = 0,0000,000 pp= 0,001= 0,001
pp szignifikancia < szignifikancia < 0,010,01
Az alacsony státuszú tanulók tevékenységének
gyakorisága és százalékos megoszlása az osztályfoglalkozások alatt
1,73
0,08
Csoportmunka (96%)
Frontális osztálymunka (4%)
Az alacsony és a magas státuszú tanulók tevékenységének gyakorisága és százalékos megoszlása a frontális
osztálymunka alatt.
0,08
0,23
Alacsony státusz (26%)
Magas státusz (74%)
A tanulók helyes válaszainak aránya az alkalmazott osztálymunka-szervezés
függvényében
73
41 Csoportmunka (63%)
Frontális osztálymunka(37%)
A „kistanár” és az egyéb szerepet betöltő alacsony
státuszú tanulók szereplésének gyakorisága és százalékos megoszlása
1,13
0,58
Kistanár szerep (66%)
Egyéb szerep (34%)
A „kistanár” segítségadásának gyakorisága és százalékos
megoszlása a csoportmunka során
0,21
0,56
Alacsony státuszú tanuló(27%)
Magas státuszú tanuló(73%)
A tanár és a „kistanár” befolyása az ismeretelsajátításra
Tanár Kistanár
(negatív hatás) (pozitív hatás)↓
Tanulói munkavégzés
Ismeretelsajátítás
Az ismeretelsajátítás folyamata
Nyitott végű feladatok
A tanár irányítószerepének átruházása
Tanulók közötti együttműködés fokozódása
Eredményes ismeretelsajátítás a csoporton belül
Elvárt eredmények
Kommunikáció: magabiztosság az olvasási és a megértési feladatokban, magabiztosabb kommunikáció.
Tanulás tanulása: nő a kreativitás, jobban szeretnek iskolába járni.
Interperszonális, interkulturális, szociális kompetenciák: empatikusabbak, tudnak nézőpontot változtatni, toleránsabbak.
Vállalkozói kompetencia: innovatívabbak, elszántabbak.
Több idő töltése társas dimenzióban.