Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
6. VEZETŐI PROGRAM
Vedd komolyan, amit csinálsz és ha felelősséget érzel iránta, jól fogod csinálni." (Csíkszentmihályi Mihály)
6.1 VEZETŐI STÍLUS
Mielőtt megszületett bennem az elhatározás, hogy újabb öt évre megpályázom az
intézményvezetői megbízatást, átgondoltam, hogy mit jelent számomra vezetőnek lenni, melyek
azok a tulajdonságok, kompetenciák, amelyek saját értékrendem szerint alkalmassá tesznek az
intézményvezetői feladatok ellátására:
felelősséget vállalni más emberekért,
jó példával szolgálni munkatársaimnak,
célokat meghatározni és irányt mutatni,
helyes döntéseket hozni,
feladatot delegálni, és ellenőrizni,
motiválni, elismerni, szükség esetén szankcionálni,
konfliktushelyzeteket a résztvevő felek megelégedésével kezelni, és feloldani,
ésszerű kompromisszumokat elfogadni.
Természetesen mérlegeltem azt is, hogy milyen külső elvárások fogalmazódnak meg egy
vezetővel szemben:
szakmai felkészültség,
reális meggyőződés saját értékéről,
elkötelezettség és eredményorientáltság,
stratégiai szemlélet, szervezőkészség,
kommunikációs és együttműködési készség,
a folyamatos fejlődés képessége.
Az elmúlt években szerzett tapasztalatok, szakmai kihívások felvérteztek a fent említett
tulajdonságok többségével és megerősítettek abban, hogy soha nem lehet „hátra dőlni” azt
gondolva megvalósítottam céljaimat, hiszen a fejlődés és haladás kulcsa a még jobb, még
tökéletesebb irányába való törekvés.
Céljaim megvalósításához elengedhetetlen a nevelőtestület támogatása, a kollégákkal való
közös gondolkodás, a csapatmunka. Ezért arra törekszem, hogy olyan vezető legyek, aki képes
arra, hogy a csoport értékeit, tapasztalatait összefogja és így érje el a közös célokat.
6.2 PEDAGÓGIAI ARCULAT
Egy oktatási intézmény a tudás átadása mellett szokásokat, értékrendet, lehetőséget,
tanulságokat ad, önállóságra nevel. A szervezet által kitűzött hosszú távú célok elérésének
elengedhetetlen eszköze az egységes arculat kialakítása. Fontos azért, mert így egység,
biztonságérzet, bizalom és összetartozás érzete alakul ki a szervezeten belül és a külső
partnerekkel egyaránt.
A pedagógiai célok meghatározásában elsődleges, hogy mire van szüksége a mai kor
gyermekének.
Fenntartás nélküli szeretetre, amely érzelmi védettséget ad.
Világosan meghatározott értékekre, következetesen betartott és betartatott
szabályrendszerre.
Mintát, és példát adó felnőtt kapcsolatokra.
Közösségi élményekre.
Önmaga és társai iránti felelősségvállalásra
Pozitív visszajelzéseket közvetítő, biztató, elismerő nevelői attitűdre.
Az önkifejezés lehetőségére, a tudás megszerzésének élményére.
Elérhető célokra, perspektívákra.
A fent említett kritériumoknak való megfelelés pedagógiai hitvallásom alapja. A nevelőtestület
partner az ezen elvek mentén meghatározott célrendszer véghezvitelében.
A tantestület tagjaként tudom, hogy intézményünkben ezek az elvek érvényesülnek, ezért nem
szabad radikális változtatásokkal kockára tenni az iskola jó hírét. Úgy gondolom, felelőtlen és
átgondolatlan tervezés lenne nagyszabású és nagy anyagi ráfordítást igénylő vezetői program
megfogalmazása.
A vezető sikere a kollegák kooperatív munkájától függ, ezért mindenképpen átgondoltan és
ésszerűen érdemes változtatásokat tervezni. A jól bevált, bejáratott mechanizmusokat kell
tovább csiszolni, az új kihívásokhoz igazítani és átgondolt megalapozott döntésekkel fejleszteni.
A folyamatos fejlődés biztosítéka a gyerekek iránt érzett felelősség és szeretet, a
nevelőtestületben rejlő erő és kreativitás, az új módszerek iránti fogékonyság. Nézetem szerint
egy vezető erkölcsi kötelessége tiszteletben tartani az elért eredményeket, a már kialakult
működő hagyományokat, hiszen ezekre építve lehet kidolgozni egy hosszú távú vezetői
koncepciót.
A vezetői programom egymásra épülő lépésekből áll, mely a különböző területek között átfedést
is tartalmaz.
6.3 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATRENDSZERE
BELSŐ KAPCSOLATOK
6.3.1 A NEVELŐTESTÜLET
A tantestület tagjaként tudom, hogy iskolánk sikerei a kollegák magas színvonalú szakmai
munkájának és a kialakult jó munkahelyi légkörnek köszönhetőek. Mindkét tényező
elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez, hiszen csak kiegyensúlyozott felnőttek tudnak
kiegyensúlyozott gyermekeket nevelni. Fontos, hogy a felnőtt közösségek is magukban
hordozzák azokat az értékeket, közösségjegyeket, amelyeket a gyermekközösségek felé
közvetíteni kívánnak.
Az első két vezetői ciklus értékelése - elért eredmények
A 2009 és 2014 között eltelt időszak a nagy változások véghezvitelének 5 éve. A változásokat
a külső tényezők generálták, hiszen a közoktatás törvényi szabályozása, irányítása teljesen
megváltozott és ezek a változások nagy kihívások elé állították az intézményvezetőket és a
nevelőtestületeket. Az önkormányzati fenntartás megszűnt, az állam vette át a fenntartói
feladatokat, melyet KLIK koordinált. A 2012/13-as tanév ennek az átadás-átvételnek a
zökkenőmentes lebonyolításáról szólt. Kettévált a fenntartó és a működtető, ami még
bonyolultabbá tette a 2013/14-es tanév beindítását, szervezését. 2011-ben jelent meg a 2011.
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, melynek előkészítése sajnos nem volt elég alapos,
így sok bizonytalanságot eredményezett.
Nagyon nehéz volt ennek néhány elemét elfogadtatni a tantestülettel, sok konfliktus helyzetet
hoztak ezek a hónapok. A kollégák az intézményvezetőben látták az ellenséget még akkor is,
ha pontosan tudták, az iskolavezetés csak végrehajt, törvényesen próbálja működtetni az iskolát.
A kezdeti időszakban a legnagyobb ellenállást a 32 óra benntartózkodás váltotta ki a
kollégákból, nehéz volt elfogadtatni, kevesen látták be, hogy eddig is bent voltak ennyit az
iskolában, csak nem számolták.
Intézményvezetőként az autonómia korlátozását volt a legnehezebb megélni. A következő nagy
feladat a Nemzeti köznevelési törvénynek, a NAT-nak és Kerettantervnek megfelelően
átdolgozni a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és Házirendet.
Ezzel még nem zárult le az újdonságok sorozata, hiszen a pedagógus életpálya modell és az
ezzel járó minősítési, önértékelési és tanfelügyeleti rendszer újabb nagy feladatok elé állította a
nevelőtestületet és az intézmény vezetését. Az ezekkel kapcsolatos nagyon kevés információ, a
találgatások ismét csak a félelmet és a bizonytalanságot hozták.
Ez az első öt évem utolsó két tanítási éve volt, és nagyon jó érzéssel tölt el, hogy az
újraválasztásom kapcsán nem ezt a gondokkal és bizonytalansággal terhelt időszakot látták a
kollegáim, hanem azokat a pozitívumokat, amelyeket az öt év hozott.
Az elmúlt 10 évben a kitűzött célok, feladatok többségét megvalósítottam, kivétel ez alól, ami
rajtam kívül álló okok miatt nem sikerült.
Megvalósult célkitűzések
Vezetőként és pedagógusként is nagyon fontosnak tartom a tantestületen belüli tudásmegosztást
- melynek szokássá válása az egyik fő célkitűzésem volt -, amelyben sikert értem el. Kiváló
szakmai felkészültséggel, módszertani és óraszervezési változatossággal büszkélkedhetünk,
amit megismertem az óralátogatások kapcsán, ezért folyamatosan ösztönöztem kollégáimat,
osszák meg egymással tudásukat, tapasztalataikat. Hiszem azt, hogy az ilyenfajta együttműködés
erősíti az egymás iránti tiszteletet, és közelebb visz az egy cél irányába való munkálkodáshoz.
Mára mindennapossá vált a kollégák körében a szakmai kommunikáció. Rendszeresen
megosztják egymás közt a módszertani újdonságokat, egy-egy új és jól használható digitális
tananyag linkjét. Fontosnak tartom (tartottam) és szorgalmazom (szorgalmaztam) egymás
óráinak látogatását és megbeszélését. Ezen a területen is történt előrelépés, szívesen fogadják
hospitálásra egymást.
A hatékonyabb belső kommunikáció is a célkitűzéseim között szerepelt. A nevelőtestület döntései az egész iskola működésére meghatározó jellegűek, ezért
elengedhetetlen a tantestület aktív részvétele az egy-egy döntést megelőző folyamatban, így
kialakulhat egy egészséges demokrácia. A hatékony kommunikáció és döntéshozatal érdekében
bevezettem, hogy minden hónap utolsó keddjén gyűlés tartok mind az alsó, mind a felső
tagozaton. Az elmúlt hónap értékelése, a következő hónap aktualitásainak megbeszélése történik
ezeken az alkalmakon. Ezenkívül szorgalmaztam egy belső levelezőrendszer kialakítását,
amelyen keresztül email-ben értesítem az aktuális versenyekről, programokról, pályázatokról,
egyéb teendőkről a kollégákat, illetve ők is tudnak az iskolavezetéssel és egymással ily módon
is információkat megosztani.
Fejlesztési elképzeléseim
Az azonos tagozaton tanító kollégák együttműködésében már jelentős fejlődés tapasztalható, de
még mindig hiányát érzem a tagozatok közötti szakmai tapasztalatcserének. Nagyon hasznosnak
gondolom, hogy a két tagozat tagjai is látogassák egymás óráit, hiszen akkor jobban belelátnak
a korosztályok adta nehézségekbe, jobban tudják értékelni egymás munkáját és látják azt is, hogy
honnan indulva hova jutnak el a diákok 8 év alatt. A következő 5 évben szeretném elérni azt,
hogy az alsó és felső tagozatos kollegák között is folyamatos szakmai együttműködés alakuljon
ki nyílt és őszinte egymáshoz fordulással. Legyen meghatározó az a szemléletmód, mely szerint
diákjaink előmenetele és az iskola megbecsültsége közös célunk és felelősségünk.
Lényegesnek tartom, hogy a pedagógusoknak önmagukról és egymásról alkotott véleménye
tükrözze a valóságot, megismerve a korlátokat, fejlesztendő képességeket és természetesen az
erősségeket.
6.3.2 A TANULÓKÖZÖSSÉG
Amennyiben az előző pontban megfogalmazottak megvalósulnak, feltételezhetően vonzó iskolai
légkör alakul ki mind a diákok, mind a szülők számára, és nem változik az évek óta szerencsésen
alakuló tanulói létszám.
Intézményvezetőként nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok ne csak az igazgatót lássák
bennem, hanem a pedagógust is, akivel meg lehet állni a folyosón beszélgetni, akihez bátran
fordulhatnak örömeikkel, bánataikkal, akitől bátran mernek segítséget kérni, ha bajban vannak.
Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a gyermekek érezzék jól magukat az iskolában, szívesen
járjanak oda. Meggyőződésem, hogy ehhez feltétlenül szükségesek a tartalmas és hasznos
szabadidős tevékenységek, programok.
Pedagógiai koncepciómban kiemelt jelentőséggel bír a tanulók közösségi nevelése. Fontosnak
tartom az összetartozás, a „mi iskolánk” tudat mélyítését. Fő célnak azt tekintem, hogy alakuljon
ki diákjaikban a felelősségtudat az iskola, mint közösség iránt, érezzék azt, hogy nem csak
használói, hanem véleményükkel, cselekedeteikkel formálói is az iskolának. A közösségi
nevelés elsősorban iskolai rendezvényeink keretén belül valósul meg.
Megvalósult célkitűzések
Az összetartozást külsőleg is jelképező tárgyak /jelvények, pólók, nyakkendők stb./
kidolgozása, „meghonosítása” a közösségi érzés erősítésének jó eszköze. Célkitűzéseim közé
tartozott egy új iskolai logó létrehozása és az ezzel ellátott nyakkendők és sálak varratása,
melyek tanulóink ünnepi öltözékének elemei. Egyre több tanulónk vásárol –természetesen
önkéntes alapon - az iskolai logóval ellátott pólókból. Így ezt a célt is sikerült magvalósítanom.
Az iskolai és osztály közösség összekovácsolását segítik a tematikus kirándulások, melyek
egyben a hazaszeretetre nevelés célkitűzését is megvalósítják. Minden évfolyam - elsősorban
felső tagozatban - együtt megy kirándulni. Az 5., 6. évfolyam névadónkhoz kapcsolódó
helyszíneket (Karos, Ópusztaszer) látogat meg. A 7., 8. évfolyam a magyar történelemhez
kapcsolódó helyszínekre utazik (Zemplénben – Magyar nyelv Múzeuma, várak, Terror Háza
Múzeum Budapest). Az alsó tagozatosok Hortobágyra, illetve az Északi Középhegységbe
kirándulnak.
Az iskolai közösséghez tartozás első élményét a leendő elsősök leveli béka tábor kapcsán
tapasztalhatják meg. Célom volt, hogy az óvoda-iskola átmenetet könnyítsük meg leendő
elsőseink számára, ezért rendezzük már 10 éve ezt az iskolába szokató két napos tábort.
Önkéntes alapon vesznek részt benne a gyerekek, két délelőttöt töltenek az iskolában augusztus
végén. Így sikerült elérni azt, hogy nem sírva jönnek szeptember elsején, hanem már ismerősként
köszöntik egymást és tanítóikat az évnyitón.
A közösség formálás részét képezik az iskolai ünnepségek is. Az utóbbi három évben az én
kezdeményezésemre teljesen új formában szervezzük az 1848. március 15-ei események
megünneplését. Az 5.-7. évfolyamosok a 1.-3. évfolyamok számára készítenek osztályonként
megemlékező programot. Ez lehet műsor, vetélkedő, társasjáték, vagy amit a gyerekek fantáziája
enged. Mivel felvételi időszakra esik az ünnep, így a 8. évfolyam nem készül műsorral, hanem
számukra a negyedikesek készítenek programot. Nagyon élvezik diákjaink a megemlékezésnek
ezt a rendhagyó formáját, hiszen aktív részesei az ünnepségnek.
Nagyon régi tervem volt – már szabadidő szervezőként is próbáltam – a nyolcadikos évfolyam
számára tánciskola szervezése. A kulturált viselkedés, illemtan, szociális kompetencia, ízlés
formálás és közösség fejlesztés egyszerre megvalósulnak ennek a keretén belül. Öt évvel ezelőtt
sikerült megszervezni az első tánciskolát, azóta a nyolcadik évfolyamon hagyománnyá vált a
tanfolyam és az azt záró táncvizsga egyaránt, amely természetesen nyitott a szülők és
hozzátartozók számára.
Fejlesztési elképzeléseim
A diákönkormányzat nem formális, csak látszat szintű működésének kialakítása szintén céljaim
között szerepelt, hiszen ez az a fórum, mely a diákok érdekképviseletét hivatott ellátni, de be
kell vallanom, ezt nem sikerült elérnem, a diákok nem voltak partnerek ebben a törekvésben. Ezt
személyes kudarcként éltem meg. Végig gondolva, elemezve a problémát, rájöttem, hogy több
oka is van ennek. Az általános iskolás korosztály még nem elég érett. Nehezen tudják a
gondjaikat megfogalmazni, érdekeiket képviselni. Nem látják az értelmét a DÖK munkának. A
legnagyobb, és legfájóbb gondot abban látom, hogy nincs igénye a gyerekeknek a közösségi
együttlétekre.
A következő öt évben továbbra is fontos célkitűzésem marad egy hatékonyan és jól működő
DÖK kialakítása, megszervezése, melynek tagjai megértik a felelősséget, amelyet a DÖK jelent.
Tudnak és mernek élni azzal a joggal, amely megilleti őket. A diákönkormányzat véleményt
nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal
kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a kollektív joggyakorlás eszköze az
iskolában. Szeretném, ha az érdekképviseleten túl, a közösségi programok szervezésében is
aktívan részt vállalnának.
A március 15-ei megemlékezés sikerének kapcsán tervezek beindítani egy „testvérosztály”
programot. Minden tanévben minden felsős osztály választ magának egy alsós osztályt, akit
abban a tanévben segíteni fog. Tanévenként néhány közös program szervezése, esetleg a
gyengébben teljesítő, vagy valami miatt lemaradó alsós diák korrepetálása, és még számos
terület képezheti az együttműködést. Ezzel fejlődik a szociális kompetencia, a tolerancia, az
érzelmi intelligencia, valamint azt gondolom, otthonosabb, családiasabb légkört lehet
kialakítani, hiszen alsós és felsős diákjaink ismerni és segíteni fogják egymást.
6.3.3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG
A gyerekek mellett legfontosabb partnereink a szülők, ezért kapcsolatainkat a kölcsönös bizalom
és nyitottság kell, hogy jellemezze. Fontos, hogy mint szolgáltató, minél nagyobb kínálattal
forduljon az iskola a szülők és a tanulók felé. Rugalmasan és toleránsan kell viszonyulni a
megváltozott szülői elvárásokhoz, közös szempontként a gyerekek érdekeit figyelembe véve. A
szülői elvárás az iskola irányába, hogy olyan alapműveltséget-képzettséget nyújtson, amellyel
gyermeke érvényesülni tud a mindennapi életben, a továbbtanulásban, s az iskolában töltött idő
ne csak hasznosan, hanem érzelmi biztonságot, harmóniát és komfortérzetet biztosító módon
teljen el.
Véleményem szerint betekintést kell engedni a szülőknek az iskolában folyó munkába, hogy
lássák elvárásaik teljesülését, és ezáltal még zökkenő mentesebbé, és hatékonyabbá tudjuk tenni
az együttműködést.
A kommunikációnak folyamatosnak kell lennie a szülő és iskola között, így az elégedettségről
vagy elégedetlenségről állandó a visszajelzés. A szülői elégedettség legszembetűnőbb
visszajelzése számomra az, hogy minden tanévben legalább egy osztálynyi létszámot tesznek
ki az első osztályban nálunk kezdő „testvérgyerekek”.
Megvalósult célkitűzések
Intézményvezetőként nagyon fontosnak tartom a közvetlen kommunikáció lehetőségét a
szülőkkel. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy az intézményvezetővel személyesen
találkozzanak és beszélgethessenek a szülők, amikor a beiskolázás folyamata elkezdődik. Ezért
minden tanévben, novemberben iskolába hívogató programot szervezünk az iskolánk iránt
érdeklődő óvodás gyerekeknek és szüleiknek. A gyerekek különböző foglalkozásokon vesznek
részt, a szülőknek lehetőségük van az iskola vezetéssel történő kötetlen beszélgetés formájában
ismerkedni az intézménnyel.
Minden tanévben lehetőséget kapnak a szülők – 1.-6. évfolyamokon illetve 7. évfolyamon a
belépő tantárgyak esetében -, hogy nyílt napok keretén belül részt vehessenek tanítási órákon.
Ezeken az alkalmakon megismerhetik a tanítók által alkalmazott módszereket,
megtapasztalhatják, hogyan viselkednek gyermekeik a tanítási órákon. Minden évben nagy
létszámban vesznek részt a szülők ezeken a nyitott tanítási órákon, ami bizonyítja ezeknek a
szükségességét.
Szintén a szülők irányába nyitásként szervezzük minden évben az „Árpád csillaga” címet
viselő gyerekgálát, ahol minden osztályunk fellép valamilyen produkcióval. A szülők
nagyszámú jelenléte a rendezvényen mutatja, hogy igény van az ilyen típusú megmutatkozásra.
A családi nap a legújabb kezdeményezésünk, amely kapcsán lehetőséget biztosítunk arra, hogy
diákjaink családostul vegyenek részt különböző ügyességi versenyeken, érdekes bemutatókon.
A gyerekek, szülők és a pedagógus is kötetlenebb, hétköznapibb formában találkozhatnak,
ismerhetik meg egymást.
Fejlesztési elképzeléseim
A fent említett programok megtartása a jövőben is célom, természetesen rugalmasan
alkalmazkodva a szülői és pedagógusi ötletekhez, elvárásokhoz.
A szülői választmányi gyűléseken szülői részről felajánlás történt arra, hogy szívesen
segítenének az iskolai élet több területén is. Kérték gondoljam át, hol és milyen formában
tudnának részt vállalni az iskola fejlesztésében, szépítésében. Az elkövetkezendő években
célom élni a felkínált lehetőséggel és jobban bevonni a szülőket a mindennapjainkba.
6.3.4 KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZER
Cél a folyamatos kapcsolattartás a közvetett partnerekkel, együttműködésre és kölcsönösségre
törekvés, az iskola elismertségének és jó hírének érdekében.
A partnerkapcsolatok között kiemelkedő szerepet töltenek be az óvodák. Nagyon fontosnak
tartom, hogy az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit megkönnyítsük, ehhez minden
személyi feltétel adott, a szakmailag jól felkészült, gyermekszerető, tapasztalt tanítónők
személyében.
Az iskolába hívogató programok jól működnek, ezeken az alkalmakon még az iskolaválasztás
előtt megismerkedhetnek a szülők és a gyerekek az iskolával. Ezt a hagyományt mindenképpen
folytatni kívánom. Emellett lehetőséget kell teremteni arra, hogy közös programokon
vehessenek részt az óvodások alsó tagozatos gyerekekkel és tanítókkal játszóházak,
sportvetélkedők formájában. Segítség lenne mindkét fél számára visszacsatolásként egy régebbi
kezdeményezés újraindítása közös beszélgetések formájában az óvodapedagógusok és az alsó
tagozatos munkaközösségek között.
6.3.5 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL
A Debreceni Tankerületi Központ fenntartóként és működtetőként segíti munkánkat.
Megteremti az iskola színvonalas nevelő-oktató munkájához szükséges feltételeket. Megbízható
hátteret nyújt tanügyi, gazdasági, szakmai területen, figyelemmel kíséri pedagógiai
tevékenységünket. A tankerületi központtal együttműködve legfőbb cél a hatékonyság és az
eredményesség növelése. Ezt csak partnerséggel, folyamatos kommunikációval, közös
gondolkodással lehet megvalósítani. Az érdekek összehangolását, egyeztetését mindkét fél
részére hasznosnak ítélem. Célom az elkövetkezendő öt évben is megtartani azt a jó munka-
kapcsolatot, melyet az elmúlt évek során sikerült kialakítani a DTK munkatársaival.
Intézményvezetőként feladatom az intézmény érdekeinek képviselete a fenntartó irányába, az
azon való munkálkodás, hogy a fenntartó által biztosított lehetőségeket minél sokoldalúbban
tudja intézményem felhasználni.
6.4 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA
6.4.1. A TANÓRAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA
A következő öt évre szóló vezetői programomnak ez a legnehezebben tervezhető része. Ismerem
az új NAT tervezetét, ami nem hagy túl nagy mozgásteret az intézményeknek az óraszámok
tekintetében. Felelőtlenség lenne, egy olyan vezetői programot felvázolni, amely nem vesz
tudomást a várható változásokról. Ugyanakkor a bevezetés időpontja még bizonytalan. Így csak
azt tudom vállalni, hogy a vezetői programomat rugalmasan a mindenkori jogszabályi
lehetőségekhez mérten valósítom meg.
A pedagógusokkal szemben folyamatos elvárás a változásokhoz való alkalmazkodás. Az elmúlt
10 évben gyökeresen átalakult a pedagógiai kultúra, új óraszervezési formákat várnak el a szülők
és a gyerekek is a pedagógusoktól. Nem lehet az évtizedek óta használt és begyakorolt
módszereket alkalmazni csupán, hanem folyamatosan meg kell újulni, ki kell lépni a komfort
zónából és a gyerekek igényeihez alakítani a használt módszereket. Az a pedagógus, aki erre az
alkalmazkodásra képes, sikeres lesz.
Vezetői tevékenységem során igyekeztem kollégáimmal megértetni, és elfogadtatni a fent leírtak
szerinti változás szükségességét. Szorgalmaztam a korszerű oktatási módszerek, óraszervezési
eljárások - kooperatív módszer, projektek, csoportmunka - minél nagyobb arányban történő
alkalmazását. Lehetőséget teremtettem ezek megismerésére, elsajátítására továbbképzések,
óralátogatások szakmai konzultációk keretén belül. Nem volt könnyű feladatom, mindaddig,
amíg ki nem próbálták ezeket az újdonságokat a kollégák, de aki alkalmazta, rájött, hogy sokkal
hatékonyabb és sikeresebb órákat tudott tartani. Most ott tartunk, hogy a tanítási órák nagy részét
a gyermekek igényeihez igazodva, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásával szervezik a
kollégák, használva a digitális tananyag és az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket.
Ez az a terület, ahol nem lehet hátra dőlni, ahol nem lehet azt gondolni, hogy nincs tovább
fejlődési lehetőség, mert mindig lehet újabb és újabb ötleteket kigondolni, újabb és újabb
módszereket kitalálni. A digitális tananyagok területén pedig végtelenek a lehetőségek.
Az idegen nyelvoktatás iskolánk egyik kiemelt területe, és nagyon szép sikereket érünk el idegen
nyelvi versenyeken, tanulóink közül többen választják középiskolában a nyelvi tagozatokat.
Minden évben vannak tanítványaink, akik középfokú, sőt olyanok is vannak, akik felsőfokú
nyelvvizsgával zárják általános iskolai tanulmányaikat.
Szeretném az elkövetkezendőkben is megtartani a nyelvoktatás prioritását, amennyiben az új
NAT lehetővé teszi továbbra is első osztálytól kezdenénk az idegen nyelvek tanítását. Régi
tervem, hogy a legjobb képességű diákok számára lehetővé tegyük a két idegen nyelv tanórán
belüli tanulását. Az új szabályozók egyértelművé válása után keresem majd a lehetőséget ennek
a tervnek a megvalósításához.
Az idegen nyelv ismerete mellett az informatika a másik terület, amely a mai kor általános
műveltségéhez hozzátartozik. Az előző pályázatomban megfogalmazott célkitűzésemet, még
egy informatika terem kialakítását sikerült megvalósítanom. Egy 15 állomásos számítástechnika
termet rendeztünk be, melyet más tanítási órákon is igénybe lehet venni, nemcsak
informatikaoktatásra.
Tervem, hogy a következő tanévtől 7.-es diákjaink kezdjék meg a tanév elején az ECDL vizsgára
történő felkészülést, hogy úgy zárják általános iskolai tanulmányaikat, hogy rendelkezzenek
ECDL vizsgával.
A testnevelés az „ép testben ép lélek” gondolatra építetten olyan társadalmilag fontos értékeket
közvetít, amelyet semmilyen más tárgy nem tud helyettesíteni. Hozzájárul a személyiség
harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához.
A testnevelés és sport alkalmas a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a
tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb
szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad
lehetőséget.
Mai világunkban, amikor a gyerekek számára a mozgás és a sport nem tartozik az elsődleges
fontosságú tevékenységek sorába, egy iskola vezetőjének stratégiai célként kell kezelnie a
mozgás szeretetére nevelést, és ehhez minden eszközt és lehetőséget megragadni.
Az intézményben magas szakmai színvonalon folyik a testnevelés oktatása, a diáksport egyesület
és az iskolai sportszakkörök lehetőséget biztosítanak különböző sportágakban a mindennapos
testedzés gyakorlására. A felső tagozatos tanulókat, különösen a lányokat nagyon nehéz a
sportfoglalkozásokon való részvételre rávenni.
A testnevelés szakos kollegákkal együtt gondolkozva érdemes lenne olyan mozgásformák
lehetőségét kínálni, amelyek a modern követelményeknek megfelelőek, ha szükséges, külső
oktatók bevonásával is. Ilyenek lehetnek elképzelésem szerint táncos foglalkozások, aerobic
jellegű mozgások. Az alagsorban kialakított teremben lehetőséget szeretnék biztosítani TRX
foglakozásokra, valamint kialakítani egy kis konditermet, amit diákjaink és kollégáink egyaránt
használni tudnak.
Az új, korszerű oktatási módszerek sorában a projektoktatás jelenti a legnagyobb kihívást a több
évtizede pályán lévő pedagógusok számára. Teljesen új attitűdöt kíván meg a pedagógustól, új
szerepbe helyezi - az irányító szerepből facilitátori szerepbe kerül. Nagyon gondos előkészítő
munkát, szervezést igényel egy projektmunka előkészítése. Ennek eredményeként azonban egy
új élményt kap a pedagógus, más, új oldalukról ismerheti meg tanítványait és a közösen végzett
munka öröme megéri a pluszban befektetett energiát.
Az első két vezetői ciklusban célként tűztem ki, hogy minden tanévben szervezünk
projektnapokat. Ez a célkitűzésem megvalósult, igaz nem minden tanévben voltak projektnapok,
de több alkalommal sikerült megszervezni. Az európai kultúra projektet a Tempus
Közalapítvány közzétette, a Módszertani ötletgyűjtemény, digitális módszertár honlapon
(https://tka.hu/tudastar/dm/480/betekintes-az-europai-nepek-kulturajaba).
A projektoktatás az új NAT-ban is kiemelten jelen van. Az első tanítási hétre projekthét
szervezését javasolja. A következő tanévekben is támogatom projektnapok, projekthét
tervezését, mert a szociális kompetencia, az együttműködés, a csapatban dolgozás, a prezentáció
képességének a fejlesztését szolgálja, amelyek nélkülözhetetlen készségek a mai korban.
6.4.2 TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA
A tanórán kívüli nevelő-oktató munka palettája igen színes. Ide tartoznak a délutáni szabadidős
foglalkozások, a szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások.
Az alsó tagozatos gyerekek napjuk nagy részét az iskolában töltik, így fontos, hogy kialakítsunk
számukra egy olyan iskolai környezetet, amelyben jól érzik magukat, ahol értelmesen és
hasznosan tudják eltölteni a tanórákon kívüli időt.
Megvalósult célkitűzések
Sikerült pár évvel ezelőtt egy korszerű és minden igényt kielégítő játszóteret kialakítani az alsós
gyerekek számára. Szívesen használják a délutáni szabadidős tevékenységek során. Ezáltal
fejlődik mozgáskultúrájuk, együttműködő-képességük, toleranciájuk. A két épület között a
„kisudvaron” kialakításra került egy pihenősziget, ahol azok a gyerekek érzik jól magukat, akik
szeretnek leülni, beszélgetni.
Fejlesztési elképzelések
Szeretnék a kisudvar, illetve a nagyudvar aszfaltjára különböző társasjáték táblákat felfestetni,
amelyeket szabadidőben használhatnak akár az alsós, akár a felsős diákok. Terveim között
szerepel nagyméretű udvari játékok készíttetése is. Mivel ez az ötlet a szülők részéről már
felvetődött, a megvalósításban számítok a segítségükre.
Az utóbbi néhány hétben a pingpong bajnokság miatt kitettünk két pingpongasztalt az aulába,
hogy tudjanak gyakorolni a gyerekek. Olyan nagy sikere volt, olyan sokan használták, hogy
elhatároztam, állandósítani fogjuk a két asztalt. A közösségi tevékenység, a közös játék a
mindennapok szokásává vált ezáltal az apró újítás által.
Tehetségfejlesztés, gondozás
Az oktatásnak számolnia kell az egyre több „más” vagy „másképp tanuló” gyermekkel. Új és
más képességek váltak hangsúlyossá napjainkban. Felértékelődött az információk gyors
feldolgozásának a képessége. Kiváló vizuális képességekkel nagyon sok információhoz
juthatnak azok is, akik számára az olvasás nehézséget jelent. A helyzetek gyors felfogása,
értékelése, a hatékony szervezési képességek, társas készségek sokkal nagyobb esélyt jelentenek
a sikerre, mint a hagyományos képességek. Így az ismeretek, olvasottság, elmélyült tanulás
képessége nem az egyedül üdvözítő út a kiemelkedő teljesítmények felé. A tehetségekkel való
intenzívebb foglalkozás igénye napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik, ezért a
tehetséggondozás kiemelt fontosságú kérdés. Elkerülhetetlen a tehetséggondozásnak a
mindennapi oktatásba történő beépítése, különben a sok tehetséges gyerek, de különösen az
alulteljesítő tehetség eleve kimarad a fejlesztésből.
Az iskola feladata a tehetséggondozásban:
felfedezés,
fejlesztés,
esélyegyenlőség teremtés: a tehetségeknek is az adottságaiknak megfelelő oktatásban kell
részesülniük,
megfelelő képzettségű pedagógusok biztosítása.
A Debreceni Tankerületi Központ tehetséggondozó programja a fent leírt feladatoknak
megfelelően dolgozta ki a tehetséggondozás rendszerét, melyben a 4. évfolyamon kiválasztott
gyerekek vehetnek részt. Ebben a programban természetesen a továbbiakban is részt veszünk.
Ezzel a programmal párhuzamosan folytatni kell a hagyományos tehetséggondozó munkát több
területen. Az iskola sikereinek egyik kulcsa, hogy nem csak a kiválasztott gyerekek
tehetséggondozása folyik, hanem a „mindenki tehetséges valamiben” elv alapján minden diák
lehetőséget kap kipróbálni önmagát.
A különböző versenyeken elért eredmények, a diákjaink felvételi vizsgákon nyújtott
teljesítményei azt igazolják, hogy hatékony tehetséggondozó munka folyt eddig is, amit
feltétlenül támogatni kell a továbbiakban. Nagy hangsúly kell fektetni a tanórai differenciálásra,
a szakköri és továbbtanulási felkészítő foglalkozásokra, a szaktárgyi tanulmányi versenyekre,
illetve az ezekre való felkészítésekre, szem előtt tartva a továbbtanulási orientációt. A
tehetséggondozó munkánk eredményeként célom, hogy egyre több országos versenyen
vegyenek részt diákjaink.
6.5 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS
Alapvető elvárás, hogy az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen,
tervezett módon, hatékonyan és alapvetően a tanulók érdekében működjön. Legyen
összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Objektív, konkrét és
könnyen adminisztrálható kell, hogy legyen. A mérés – értékelés képezi alapját a
visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A mindennapok gyakorlatában alkalmazott mérés – értékelés
szempontjait és mikéntjét az alapdokumentumok tartalmazzák.
Országos Kompetenciamérés
A helyzetelemzésben részletesen kitértem a kompetenciamérések eredményeire, itt ezt nem
kívánom újra kifejteni. Diákjaink minden területen az országos és a megyeszékhelyi átlagok
fölött teljesítenek, de ez nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk. Célunk az országos ranglista
még előkelőbb helyére kerülni, ezért folyamatos a fejlesztés.
Fő feladataink:
A gyengébb teljesítményt nyújtó diákok felzárkóztatása, hiszen eredményeinket jelentősen
befolyásolja az esetleges gyenge egyéni teljesítmény.
Több időt, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a logikai és a szöveges feladatok
megoldására (a gyakorlati életből merített példák alkalmazása).
Továbbra is kiemelt feladatunknak kell lennie a matematika órákon az értő olvasás
gyakoroltatásának, hiszen a gyerekek egy része a feladatok értelmezésének hiánya miatt
sikertelen a feladatmegoldásban.
Több időt, és nagyobb figyelmet kell fordítani az érvelés indoklás gyakoroltatására és az
ok okozati összefüggések keresésére.
Országos idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyamon
Az eredményeket részletesen ismertettem a helyzetelemzésben.
Célunk, hogy a nyelvi mérésen ne legyenek alul teljesítő tanulóink. Ennek érdekében feladatunk
a 6. évfolyamos tanulók további tervszerű és rendszeres fejlesztése és felkészítése a következő
nyelvi mérésre. Kiemelt feladataink a következő két tanévben a meghatározott területen.
A fejlesztést az alábbiak szerint tervezzük megvalósítani:
figyelem, koncentráció fejlesztése, mely az eredményes szövegértés egyik fontos
alapfeltétele,
az alapszókincs folyamatos fejlesztése, bővítése,
egyéni differenciálás tanórán és tanórán kívül az érintett tanulókra vonatkozóan a 60%
alatti területen (pl.: differenciált házi feladat formájában),
a mérés típusfeladatainak begyakoroltatása,
a korábbi mérések feladatlapjainak megoldása,
a hallott és olvasott szövegértést mérő feladatok beépítése a témazáró dolgozatokba,
melyek segítségével folyamatos visszajelzést kap a pedagógus és a tanuló is. éves szinten
ez négy témazáró dolgozatot jelent,
az olvasási és hallott szövegértési stratégiák alkalmazásának begyakoroltatása,
automatizálása, a tudatosság fokozása,
online feladatok ajánlása otthoni gyakorlás céljából,
május első felében próbamérés.
6.6 RENDEZVÉNYEINK
A tanításnak több olyan területe is van, ahol figyelembe kell venni az érzelmek szerepét. Érzelmi
intelligencia elsősorban az átélt tapasztalatok útján fejleszthető, személyiségünk saját erőinek és
szükségleteinek kibontásával. Meg kell jelenjen az iskolában az az igény, hogy emberi
kapcsolataink a nyíltságra, a bizalomra és az emberi törődésre épüljenek. Az érzelmi
intelligencia fejlesztésének legjelentősebb területei a közösségi rendezvények. Az előző
fejezetekben már említettem néhány rendezvényt, amelyek újításként jelentek meg az elmúlt két
vezetői ciklusom alatt. A már hagyománnyá vált rendezvényeinket mindenképpen tovább kell
vinni az elkövetkezendő tanévekben is. Ezek a következők:
Magyar Dal Napja
A Magyar Népmese Napja
Árpád Kupa
Ölelés világ napja
Aranycsengő hét
Diák bál
DÖK napi iskolai kirándulás, akadályverseny
6.7 SZAKMAI INNOVÁCIÓ
Az intézményvezetői beosztás nagyobb lehetőséget nyújt az innovációra, az újdonságok
bevezetésének elfogadtatására a nevelőtestülettel. Fontos megismerni a partnerek elvárásait,
igényeit és ez alapján bevezetni az újításokat. Intézményvezetői ciklusaim alatt a legfontosabb
innovációk: szülői nyílt napok, a leendő elsős szülők és gyerekek számára nyílt napok, levelibéka
tábor a leendő elsősöknek, a „tanulás tanulása” beillesztése a tanmenetekbe, évente legalább két
projektnap szervezése, boldog iskola program bevezetése, zene jelzi a tanítási óra végét és
kezdetét a hagyományos csengőszó helyett. Igyekszem a szülőket is minél jobban bevonni az
iskolai életbe, így két olyan tudásmegosztó programot is bevezettem, amely a szülők aktív
közreműködésére épít. A „Szülők akadémiája”, amely szakemberek bevonásával - igény
felmérés után - a gyermeknevelés problémás területeit érintő előadássorozat. A másik a
„Szüleink nyomában” projekt, melynek során a szülők mutatják be foglalkozásukat, lehetőség
szerint munkahelyeiket egy-egy osztálynak, évfolyamnak.
Többször említettem már, hogy kiemelt fontosságúnak tartom a gyerekek érzelmi
intelligenciájának a fejlesztését, amelynek nagyon fontos eszköze a Boldog iskola program.
Három évvel ezelőtt pályáztunk először a boldog iskola címre, amelyet elsőként nyertünk el a
megyében, azóta örökös boldog iskola lettünk.
Pályázatokban való részvétel is az innovációs tevékenység részét képezi. Jelenleg 3 európai
uniós pályázatban veszünk részt. Az EFOP 3.2.5–ös pályaorientációs tevékenység MTMI
fókusszal. Az EFOP 3.3.5 Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai
Közösségi Program kísérleti megvalósítása, mely napközis és bentlakásos táborok szervezését
tűzte ki célul. A harmadik az Erasmus+ program, melyben öt országgal működünk együtt, fő
célja diákjaink idegen nyelvi tudásának mélyítése.
6.8 PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYAMODELL
Önértékelés-tanfelügyelet-minősítés
Az önértékelés az intézményi folyamatokra irányuló szabályozás eszköze. Követelményei pedig
a közoktatási intézmények működési folyamatainak rendszeres karbantartására vonatkozóan
adnak támpontokat, fogalmaznak meg hatékonyságot és eredményességet garantáló elvárásokat.
Azt az egyedi programot hivatottak előcsalogatni, amely szerint egy iskola valóban úgy
működik, ahogyan a köznevelési törvény, saját pedagógiai programja, a szülők és a gyerekek –
s legfőképpen az aktuális működést biztosító dolgozói kör definiálja.
Az iskolahasználók mindegyikének fűződik érdeke ahhoz, hogy az intézményrendszer
kiszámíthatóbb, megbízhatóbb, hatékonyabb és eredményesebb legyen.
Vezetőként ösztönzöm kollégáimat a minősítésre történő jelentkezésre. Hiszem, hogy ez jó
alkalom mindenki számára, hogy átgondolja eddigi pályájának eredményeit, új célokat tűzzön
ki maga elé, és megmutassa külső szakértőknek is szakmai módszertani felkészültségét. Nagyon
jó tapasztalataink vannak az eddigi minősítések kapcsán. Minden kolléga sikeresen teljesített,
és megnövekedett önbizalommal folytatta munkáját, hiszen bebizonyíthatta elsősorban saját
magának, hogy magas színvonalon végzi napi feladatait.
A pedagógus életpálya modell kapcsán ránk váró feladatok áttekintése és szervezése, a törvényi
szabályozásnak való megfelelés az elsődleges cél.
6.8 KÖRNYEZETI KULTÚRA
Az iskolai környezet is információhordozó a szülők, az iskolába érkezők számára. Nem
mindegy hogyan hat, milyen benyomást tesz az ott tanuló diákokra illetve az iskolába érkező
felnőttekre. A kulturált szép környezet nem csak anyagiak kérdése, hanem szemléletmód, amely
a kreativitáson és ízlésformáláson túl nevelő hatású is. A jelzések, amiket az első alkalommal
odalátogató kap az intézménytől meghatározó fontossággal bírnak. Különösen, ha az iskola
környékét, a vendégvárót, az irodai és osztálytermi berendezést vesszük alapul. Jelzésértékkel
bír az is, megjelennek-e a gyermekek munkái a folyosókon, gyerekbarát-e a dekoráció.
Iskolánk újabb épületszárnya viszonylag új építésű (30 éves), de annak ellenére, hogy
odafigyelünk a folyamatos karbantartásra - és a szándékos rongálás sem jellemző diákjainkra -
, mégis romlik az épület állaga. Két szinten kerültek felújításra a mosdók, az aulában megtörtént
a nyílászárók műanyagra történő cseréje, de ezenkívül az utóbbi 10 évben sajnos nem történt
jelentős mértékű beruházás, felújítás az épületben.
Az előzőekben leírtak ellenére az intézmény szakmai anyag- és eszközellátása, valamint az
informatikai infrastruktúrája (informatikai eszközök, internethálózat kiépítettsége, kapacitása)
jelentős mértékben javult a fenntartói források és pályázati lehetőségeknek köszönhetően.
Ezeknek a lehetőségeknek a maximális kihasználására törekszem a jövőben is, és bízom abban
is, hogy az iskola épületének felújítására, korszerűsítésére lehetőség lesz hasonló módon
pályázatok, és egyéb a fenntartó által biztosított források kapcsán.
6.9 MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ
A közoktatási intézmények között kialakult versenyhelyzet alapot ad a marketingszemléletű
intézményirányításhoz. A partneri elégedettség biztosítja az iskola számára a „piacképességet”,
ennek érdekében az intézményhez tartozás pozitív megerősítése a nevelőtestület egyik
legfontosabb feladata mind a szülők, mind a diákok irányába. Az elért eredmények, az iskola
erősségeinek, pozitívumainak a megfelelő kommunikálása elengedhetetlen az iskola hírnevének
megalapozásához. A külső partnerek irányába történő kommunikáció legfőbb csatornája
napjainkban az internet. Ezért nagyon fontos egy jól működő, könnyen áttekinthető, az iskola
arculatát tükröző honlap működtetése. Iskolánk honlapját ezeknek a kritériumnak megfelelően
néhány évvel ezelőtt alakítottuk át. Fontos, hogy rendezvényeinkről, versenyeredményeinkről
folyamatosan tájékoztassuk a partnereinket, ezért ki kell használni a média megjelenés minél
több lehetőségét.
ÖSSZEGZÉS
„ A jó tanár egész életen át ható példát ad, egy olyan új világot nyit meg emberségben és
tudásban, amelyet a diák soha el nem felejt. A jó tanár már elfogadta saját magát. Személyes,
egész életével tanít és nevel. A jó tanár nem elzártan él a tanítványaitól, élete egy nyitott könyv.
A jó tanár szemléletet ad, az ismeretek összefüggéseit, az ismerethálózat felépítését mutatja meg.
A jó tanár koherens, integráns és hiteles értékmintát jelent. Érzéke van a különlegesre,
mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás
egysége. E kettősség egyidejű betöltésével válik olyan kulturálisan domináns személyiséggé, aki
formálja a köré szerveződők közösségét A jó tanár kifejezetten keresi és teremti azokat az
alkalmakat, amelyekben a tanulási folyamat domináns eleme a diák lehet, aki új ismereteket, új
szempontokat hozhat a megért és kölcsönös fejlődésében. A jó tanár ezzel ad mintát a diákjainak
arra, hogy az élet legnehezebb pillanataiban hogyan kell megőrizniük az Emberségüket.”
A fenti idézet, mely talán a mai világban kissé idealistának tűnhet, Csermely Pétertől származik.
Azért idézem ezeket a gondolatokat, mert pedagógiai szemléletmódomat nagyon jól tükrözik.
Igaz, az én szótáramban, aki így éli meg ezt a hivatást, az nem tanár, hanem pedagógus.
Pedagógiai pályámat a fenti értékek szem előtt tartásával, folyamatos és tudatos szakmai
fejlődéssel igyekeztem úgy alakítani, hogy „jó tanár” legyek. Meggyőződésem, hogy egy iskola
jó vezetőjévé csak az válhat, aki „jó tanár”.
A pedagógus pályán eltöltött 28 év alatt ennek a hivatásnak igen sok szegmensében
kipróbálhattam magam. Az évek során a tapasztalatoknak köszönhetően sokat változott -
érzésem szerint pozitív irányban - a pedagógusi és vezetői attitűdöm, melyet a diákjaim, a szülők
és a kollégáim visszajelzései is igazolnak. A következetes, okos szeretettel és humorral végzett
nevelő-oktató munka a gyermekek irányába, a jó és oldott munkahelyi légkör, a demokratikus
vezetési stílus a kollégáim irányába, a hiteles szakmaiság minden partner irányába motiváltak
arra, hogy újra megpályázzam a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola intézményvezetői
megbízatását.
Mindenképpen hasznos, és fontos egy vezető számára, hogy időnként számvetést készítsen,
értékelje a sikereket és tűzzön ki új célokat. Vezetői pályázatomban mindkettőt megtettem.
Remélem, a jövőre vonatkozó elképzeléseim megvalósításában partnerek lesznek kollégáim,
hiszen csak az ő szakmai elhivatottságukkal, támogató együttműködésükkel valósítható meg az
a cél, hogy iskolánk megőrizze jó hírnevét. Egy jól meghatározott, és következetesen képviselt
értékrend mentén továbbra is megbízható szereplője legyen a tankerület és a város
közoktatásának.