6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése...Mealy - modell 𝑓𝑄𝑛+1=𝐴,𝑄 𝑄𝑛+1 Kombinációs hálózat Memória Bemenetek Kimenetek Szekunder változók

6. hét: A sorrendi hálózatok

elemei és tervezése

Sorrendi hálózat

YA

Sorrendi hálózat

Sorrendi hálózat

YA

Sorrendi hálózat

Belső állapot

Sorrendi hálózat

YA

Sorrendi hálózat Y

ASorrendi hálózat

Szekunder változó

Primer változó

Mealy - modell𝑓𝑄𝑛+1 = 𝐴,𝑄 𝑄𝑛+1

Kombinációs hálózat

Memória

Bemenetek Kimenetek

Szekunder változók

A Y

Q Qn+1

𝑓𝑦 = 𝐴,𝑄 𝑌

Szinkron hálózatok

Két fő eleme

Tárolóegység (Memória)

A korábbi bemeneti kombinációkra vonatkozó információ tárolására

Bemeneti kombinációs hálózat

A kimeneti jel előállítása

A tárolandó információ előállítása

A bemeneti kombinációkból és az előzőleg eltárolt információk együtt határozzák meg a

következő ciklusban eltárolandó információt

Fontos különbség az aszinkron sorrendi hálózatokhoz képest

A jelváltozások nem futnak rögtön végig a hálózaton, csak a következő ciklusban

hatnak 6

Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel

Szinkronizáció

Minden változás az órajellel időzítve, azzal szinkronizálva megy végbe, előre pontosan

definiált időpillanatban, az órajel fel- vagy lefutó élének megérkezését követően

7

„1”

„0”

1 Ciklusidőidő

Felfutó él Lefutó él

Szinkron hálózatok

8

Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel

A tároló egység – flip - flop

A tárolóegység, memóriaegység tároló elemekből

épül fel

Feladata: információ tárolás

Egy tároló elem 1 bit információt tárol

Kétállapotú (bistabil) billenő elemek (Flip-Flopok)

Mindaddig megtartják előző állapotukat míg külső

jel ennek megváltoztatására nem kényszeríti

A tároló típusai

SR (Set-Reset) flip-flop

D (Data) flip-flop

T (toggle) flip-flop

JK flip-flop

R-S tároló

.Qn+1

Qn

S

R Qn+1 = FQ(S,R,Qn)

Yn = Qn

R-S tároló

.Qn+1

Qn

S

R Qn+1 = FQ(S,R,Qn)

Yn = Qn

R S Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 XTiltott

1 1 1 X

A R- S Tároló

Készítsünk Set-Reset tárolót

Az S(Set) bemenetre adott „1”-es a kimenetet „1”-

be állítja

Az R(Reset) bemenetre adott „1”-es a kimenetet

„0”-ba állítja

13

.Qn+1

Qn

S

R Qn+1 = FQ(S,R,Qn)

Yn = Qn

R S Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 XTiltott

1 1 1 X

R- S tároló

Állapot gráf

14

0 1

01/1X0/0

10/0

0X/1

R S Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 XTiltott

1 1 1 X

R- S tároló

Vezérlő tábla

Nincs versenyfutás vagy oszcilláció -

aszinkron működés is stabil

Vannak érdektelen (Don’t care állapotok)

Qn+1-re elvégezve az összevonásokat az

egyszerűsített logikai függvény:

Qn

R

S

1

10

0 0

X X

1

R S Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 XTiltott

1 1 1 X

Qn+1

RS tárolóMűködést leíró táblázat

Az aktuális órajel előtti kimenet Qn

Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1

Állapottábla

Felírható a kimenet logikai függvénye

A következő órajel megérkezésekor

Állapot gráf

16

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott

R S Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 XTiltott

1 1 1 X

0 1

10/1X0/0

01/0

0X/1

Qn

R

S

1

10

0 0

X X

1

RS tároló megvalósítása

A Qn+1-et és Qn+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai

függvénye

NAND kapus megvalósítása

Külön jelképi jelölés

_



függvénye



_

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott



függvénye



Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

_

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott



függvénye



Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

_

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott

RS tároló megvalósításaAz R és S bemenetek hatása a szinkronjel (órajel)

megérkezésekor érvényesüljön

(Órajel)

C


Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

(Órajel)

C



A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű

(Órajel)

C




Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére – „átlátszó”

(Órajel)

C





Az órajel „1” értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a

kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon

keresztül

(Órajel)

C







keresztül

Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon

viselkedne

(Órajel)

C







keresztül

Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon

viselkedne

Ez szinkron hálózatban nem megengedhető – egy szinkron jel, egy változás

(Órajel)

C

RS tároló megvalósításaÉlvezérlés (Dinamikus vezérlés)

28

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y


Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a

bemeneteket

29

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y



bemeneteket

Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a

beíró (óra) jelet

30

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y



bemeneteket



Lerövidítjük az órajel „1” értékét

31

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y



bemeneteket




Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot „csinálunk”

32

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y



bemeneteket





33

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y



bemeneteket





34

C

tpd

tpd

A

BY

A

B

Y

RS tároló megvalósításaMaster – Slave megoldás

35C

RS tároló megvalósításaMaster – Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás

36

Master Slave

C


37

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C


38

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C


Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave

letiltva

39

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C


Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva

Az órajel „0” értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master

letiltva

40

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C




letiltva

A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en

41

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C




letiltva

A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en

Bár aszinkron működésű, de nem átlátszó

42

Beíró

kapuk

Átíró

kapukMaster Slave

C

RS tároló megvalósításaKétfokozatú tároló (Master-Slave flip-flop)

A Master-be írás alatt lehet tranziens

De az átírás előtt már lecseng

Átírás alatt Master kimenete állandó

Beíró kapuk

nyitnak

Átíró kapuk

zárnak

Átíró kapuk

nyitnak

Beíró kapuk

zárnak

Beírás Master-

ba

Átírás Slave-be

Master kimenete

már nem

változhat

„1”

„0”

A tárolóelemek Tároló elemek

Szinkron hálózatokban csak nem átlátszó tároló elemek használhatók

Dinamikus vezérlésű (élvezérelt)

Kétfokozatú (Master-Slave)

Nincsenek instabil állapotok

A legfontosabb alap tároló elemek a bemenetek számában és a bemeneti jel

hatására történő kimeneti jelváltozásban térnek el

RS tároló

JK tároló

T tároló

D tároló

JK Tároló

JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát

Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

_


Nincs tiltott bemeneti kombináció

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

K J Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 1Billentés

1 1 1 0

_



Működést leíró táblázat



Állapottábla


K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

K J Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 1Billentés

1 1 1 0_






Állapottábla


Állapot gráf

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

K J Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 1Billentés

1 1 1 0

0 1

01/1

00/0

10/0

00/1

_

11/1

11/0

10/0 01/1






Állapottábla


Állapot gráf

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

K J Qn Qn+1

0 0 0 0Változatlan

0 0 1 1

0 1 0 1Beírás

0 1 1 1

1 0 0 0Törlés

1 0 1 0

1 1 0 1Billentés

1 1 1 0

0 1

01/1

00/0

10/0

00/1

Qn

KJ

1

10

0 0

1 0

1

_

11/1

11/0

10/0 01/1

JK tároló megvalósítás

Kétfokozatú (Master-Slave) megvalósítás

RS tárolóból külön visszacsatolásokkal

A Master-ba írást az előző állapot is vezérli

A visszacsatoláson keresztül

51

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

C

J

K

Q

Q_

_

T tároló

T tároló Csak egy bemenet

T Qn+1

0 Qn

1 Qn

_


T Qn+1

0 Qn

1 Qn

T Qn Qn+1

0 0 0Változatlan

0 1 1

1 0 1Billentés

1 1 0

_





Állapottábla


Állapot gráf

T Qn+1

0 Qn

1 Qn

T Qn Qn+1

0 0 0Változatlan

0 1 1

1 0 1Billentés

1 1 0

0 1

1/1

0/0

1/0

0/1

_





Állapottábla


Állapot gráf

T Qn+1

0 Qn

1 Qn

T Qn Qn+1

0 0 0Változatlan

0 1 1

1 0 1Billentés

1 1 0

0 1

1/1

0/0

1/0

0/1

Qn

T

0

10

0 0

1 0

1

_

T tároló megvalósítása T tároló megvalósítása

JK tárolóval

T Qn+1

0 Qn

1 Qn

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

D tároló

D tároló Csak egy bemenet

Átmeneti információtárolásra

D Qn+1

0 0

1 1






Állapottábla


D Qn+1

0 0

1 1

D Qn Qn+1

0 0 0Törlés

0 1 0

1 0 1Beírás

1 1 1

0 0

1 0






Állapottábla


D Qn+1

0 0

1 1

D Qn Qn+1

0 0 0Törlés

0 1 0

1 0 1Beírás

1 1 1

0 1

1/1

0/0

0/0 1/1






Állapottábla


D Qn+1

0 0

1 1

D Qn Qn+1

0 0 0Törlés

0 1 0

1 0 1Beírás

1 1 1

0 1

1/1

0/0

Qn

D

1

00

0 0

1 0

1

0/0 1/1

D tároló megvalósítása

JK tárolóval

D Qn+1

0 0

1 1

K J Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 Qn

Alapállapotba állításA berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil,

ismert alapállapot

64C

J

K

Q

Q_

Preset

Clear


ismert alapállapot

Általában aszinkron bemenetek

A tároló kiindulási állapota lehet „0” vagy „1”

65C

J

K

Q

Q_

Preset

Clear


ismert alapállapot

Általában aszinkron bemenetek

A tároló kiindulási állapota lehet „0” vagy „1”

1) Clear (Reset) bemenet - A tároló törlése, „0”-ába állítása

2) Preset (Set) bemenet - A tároló beállítása, „1”-be állítása

66C

J

K

Q

Q_

Preset

Clear

Szinkron sorrendi hálózat működése

A szinkron sorrendi hálózat állapotai

Minden tároló elem két állapotot vehet fel: „0” vagy „1”

Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2n állapota lehet

Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik

(tiltott állapotok)

Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a

rendszer

A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák

meg a következő (Qn+1) állapotot

A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Qn) állapotot

tárolják

Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel




Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel







Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel







Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a

rendszer

A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák

meg a következő (Qn+1) állapotot

A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Qn) állapotot

tárolják

Kombinációs

hálózat

Tárolóegység

Bemenet Kimenet

Órajel

A hálózat működése – kapcsolási rajz

Két tároló elem (T tárolók)

Bemeneti és kimeneti kombinációs hálózat

Sorrendi hálózatoknál a tároló elemek és visszacsatolások nehezítik a

megértést

Még ennél a viszonylag egyszerű hálózatnál is

Bonyolultabb esetben átláthatatlanná válhat a kapcsolási rajz

Az összeköttetéseket gyakran összekötő vonalak helyett azonos

elnevezéssel helyettesítik

Q1

Q1

A hálózat működése – Állapotgráf

Szemléletes, könnyen áttekinthető

Két (belső) szekunder változó

Négy lehetséges állapot

A lehetséges állapotokat a

tároló elemek kimeneti jelével

kódoljuk

Q2Q1 = 00, 01, 10, 11

Egyik sem tiltott

Ha X = 1 állapotváltozás

következik be

00 010/0 0/0

Q2

Q1

Q2 Q1

10 0/0110/1

1/0

1/1

1/0 1/0

X Y

Az állapot gráfból könnyen felírható

Q2n Q1

n X Q2n+1 Q1

n+1 Y

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 1 0

0 1 0 0 1 0

0 1 1 1 0 0

1 0 0 1 0 0

1 0 1 1 1 0

1 1 0 1 1 1

1 1 1 0 0 1

00 010/0 0/0

10 0/0110/1

1/0

1/1

1/0 1/0

A hálózat működése – Állapottáblázat

Egy sorrendi hálózat elvi működése két logikai függvénnyel írható le

Állapotegyenlet (szekunder változók függvénye)

Kimeneti függvény (függő változók függvénye)

Annyi állapotegyenlet ahány szekunder változó (ahány tároló elem)

Annyi kimeneti egyenlet, ahány kimenet

A hálózat tényleges felépítésére nem ad információt

JK, T vagy D tárolóval, NAND, NOR … ?

Q2n Q1

n X Q2n+1 Q1

n+1 Y

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 1 0

0 1 0 0 1 0

0 1 1 1 0 0

1 0 0 1 0 0

1 0 1 1 1 0

1 1 0 1 1 1

1 1 1 0 0 1

XQ2

nQ1n

1

00

1 1

1 0

0

Q2n+1

XQ2

nQ1n

0

10

0 1

1 0

1

Q1n+1

A hálózat működése – Állapotegyenletek

Qn+1 = FQ(Xn,Qn)

Yn = FY(Xn,Qn)

A hálózat működése – VHDL VHDL (VHSIC Hardware Description Language)

VHSIC : very-high-speed integrated circuits

Hardver leíró nyelv

Logikai áramkörök egyszerű szöveges leírására fejlesztették ki (USA

1987)

A logikai áramkörökre jellemző párhuzamosság kezelésére, leírására

Konkurens

Szekvenciális utasítások

Logikai hálózatok

Modellezésére

Szimulációjára (testbench)

Szintetizálására (hardver megvalósítás)

IEEE szabvány

IEEE Std 1076-1987

IEEE Std 1076-1993

A programozási nyelvekhez hasonló felépítés

Automatizálható feldolgozás (text)

Integrált áramkörök gyártásánál

Programozható logikai áramkörök (CPLD, FPGA) fejlsztéséhez

A hálózat működése – VHDL Szinkron sorrendi hálózat működése

VHDLHasznált könyvtárak

(hasonló: #include)Be- kimenetek

definíciója

(portok)

Belső jelek,

konstansok stb..

definíciója,

inicializálása

Működést leíró

utasítások

in0

in1

inBus outBu

s

out0

out1

clk

logic

A hálózat működése – VHDLsignal a : STD_LOGIC;

signal b : STD_LOGIC;

signal c : STD_LOGIC;

signal d : STD_LOGIC;

…

…

begin

a <= ’0’;

b <= ’1’;

c <= a and b;

d <= c or b when a = ’1’ else

a nor b when a = ’0’;

…

…

end Behavioral

• Konkurens utasítások

– Az utasítások egyszerre hajtódnak végre, a leírás sorrendjétől

függetlenül

– Általában kombinációs hálózatot ír le

b

a c

d

A hálózat működése – VHDL• Értékadás

signal d : STD_LOGIC;

signal q : STD_LOGIC;

signal qn : STD_LOGIC;

signal reset : STD_LOGIC;

signal clk : STD_LOGIC;

…

begin

…

qn <= not q;

process

begin

if (reset = ’1’) then

q <= ’0’;

elsif (clk`event and clk = ’1’) then

q <= d;

end if;

end process;

…

end Behavioral;

• Szekvenciális utasítások

– A leírás sorrendjében hajtódnak végre

– Szekvenciális hálózatot lehet leírni

Példa

T tárolók és ÉS –VAGY kombinációs hálózat

segítségével tervezze meg és rajzolja fel

egy 3 bites szinkron számláló MEALY -

MODELL szerinti logikai kapcsolási rajzát,

amely a következő sorrendben számlál: 0, 1,

2, 3, 5 . Ezután ismétlődik. A belső

állapotokat Q0, Q1, Q2, a tároló bemeneteket

pedig T0, T1, T2 szimbólumokkal jelölje.

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0

1

2

3

4

5

6

7

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0

1 0 0 1

2 0 1 0

3 0 1 1

4 1 0 0

5 1 0 1

6 1 1 0

7 1 1 1

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0

1 0 0 1

2 0 1 0

3 0 1 1

4 1 0 0 x x x

5 1 0 1

6 1 1 0 x x x

7 1 1 1 x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0

2 0 1 0 0 1 1

3 0 1 1 1 0 1

4 1 0 0 x x x

5 1 0 1 0 0 0

6 1 1 0 x x x

7 1 1 1 x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0

2 0 1 0 0 1 1

3 0 1 1 1 0 1

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0

1 0 0 1 0 1 0 0

2 0 1 0 0 1 1 0

3 0 1 1 1 0 1 1

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

T0

Q1

1 1 1

Q2 x 1 x x

Q0

T0

Q1

1 1 1

Q2 x 1 x x

Q0

𝑇0 = 𝑄0 + 𝑄1

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

T1

Q1

1 1

Q2 x x x

Q0

T1

Q1

1 1

Q2 x x x

Q0

𝑇1 = 𝑄2𝑄0

Állapottábla

i n n+1 T Tárolók

Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T0 T1 T0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 1

1 0 0 1 0 1 0 0 1 1

2 0 1 0 0 1 1 0 0 1

3 0 1 1 1 0 1 1 1 0

4 1 0 0 x x x x x x

5 1 0 1 0 0 0 1 0 1

6 1 1 0 x x x x x x

7 1 1 1 x x x x x x

0,1,2,3,5

T2

Q1

1

Q2 x 1 x x

Q0

T2

Q1

1

Q2 x 1 x x

Q0

𝑇2 = 𝑄2 + 𝑄1𝑄0

Documents

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése...Mealy - modell 𝑓𝑄𝑛+1=𝐴,𝑄 𝑄𝑛+1 Kombinációs hálózat Memória Bemenetek Kimenetek Szekunder változók