Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi kimenetek

összefüggései

Az alapszakok KKK-inak elemzése

BÖLCSÉSZETUDOMÁNYOK

A bölcsészettudományi képzési terület sajátosságai:

1) a hagyományos német egyetem ideája által leginkább érintett terület, erőstradíciókkal, nehezen meghaladható akadémizmussal

2) Rendkívül tagolt terület, 14 alapszak benne eltérő jellegű szakirányok (régiszakok szakirányba bújva újrafogalmazzák önállóságukat)

50 te. szakirány110 te. szakirány

I. Alapszint és mesterszint különbsége:

A különbség nem érzékelhető, törekvés volt a korábbi öt éves képzés három éveskeretbe történő besűrítésére

Még fontosabb: az BA képzések lobbiérdekek mentén alakultak ki, ezért tipikusanmesterképzési, sőt doktori programok is BA szintre definiálódtak (specializációk,keleti nyelvek stb.) – A BA szakstruktúra nem alapképzés-adekvát

II. A mesterszintre átlépés tartalmi összehangolása

1) az ismeretek mennyisége bőven elegendő a mesterszak megalapozásához,hiányzik azonban az ellenőrzés módja, a konkrét lebontás elve

2) A KKK tartalmaz általános képességeket (például informatikai ismeretek) is,de ennek realizálásról nem szól

3) Kulcsprobléma lesz, hogy a tanári mesterszak kétszakossága esetén a másodikszak milyen státusú (pl. lesz-e onnan doktoriba lépési lehetőség, vagy zsákutca?)

III. Az alapszintű KKK és programok

1) A KKK lebontása nincs kitalálva, szabályozva (MAB szakindítási javaslat, konzorciumos megállapodás, helyi tanterv?)

2) Az oktatási programok a KKK- egyetlen részére, a tananyag arányok felsorolására épülnek és többnyire a régi tanterveket redukálják az új sémába

3) Ebből következően hiányzik a módszertani megújítás. A KKK-nak valószínűlegtartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlataránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése)

IV. Munkaerőpiac, kokrétság

A bölcsész terület ebből a szempontból a leginkább reménytelen

1) A munkaerőpiaci relevancia jellege, értelme – finishing school, prep-school (vajon abölcsészetben lehetséges-e jelentős méretű munaerőpiaci területet megjelölni? – rendkívül töredezett piac, erősen generális képességekre épít)

2) Teljesen hiányzik a bölcsészet legjelentősebb munkaerőpiaci hátterének, a pedagóguspályának szakterületekre lebontott képzési szerkezeteÉles, beláthatatlan eredményű vita a szakmai és pedagógiai részvétel jellegéről.

V. A programok módszertani koherenciája:

1) Alapvetően hiányzik a módszertani megújítás. 2) A KKK-nak ehhez valószínűleg tartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlat aránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése)

3) A KKK-ból hiányzik még az Ftv. által megjelölt konzultáció meghatározása is.

VI. Tantervek

A KKK (illetve egy esetleges bevezető) nem tartalmaz iránymutatást a KKK-klebontására vonatkozóan (csak a MAB szakindítási dokumentációja ad elveket, azok viszont teljesen eltérnek a korszerű, kimeneti irányú, képességek kialakítására épülő tervezés elveitől)

A szakmai konzorciumok az új keretbe a régi tanterv logikáját tették, minél konkrétabb szintű a tantervezés, annál inkább akadémiai szempontú tantárgy-lista. A szakterületek belső konfliktusai a konzorciumokban kerültek elő, ezért az ott kötött megállapodásokat az egyes intézmények követik, így a programok túlságosan homogének.

Kulcsfontosságú feladat: A kimeneti szempontú tervezés módszerei, stratégiájaa tantervezési folyamatban

VII. A KKK- tartalmi kidolgozottsága

A KKK-k a tudáselemek felsorolására koncentrálnak, a képességek, atitüdökcsal formálisan jelennek meg

A nem-hagyományos munkamódszereket,képességfejlesztési célokat meg-jelölő általános elvek a tantervezés közben elfelejtődnek

VIII. KKK-k és a hallgató értékelése

Az értékelés nem szerepel a KKK-ban még általános elvek szintjén sem.

Ebből az következik, hogy a KKK megfogalmazás szintjéről nem jön olyan elvárás,hogy szükséges lenne az értékelési formák megújítására.

A magyar felsőoktatásból ma még javarészt (még a szabályzás szintjén is) hiányzika korszerű felsőoktatás módszertan, a kreatív munkára sarkalló sokrétű ellenőrzési módszer