3.M. 3. L. 1, Bevezetés

3.M. 3. L. 1.1, Az alapszerelések értelmezése

Részben a fentiekben leírtakból következően már behatárolt a téma, illetve az alapszerelések

értelmezése. Tehát a leggyakrabban előforduló villanyszerelések tartoznak ide, az ezekhez szükséges

elktrotechnikai, szakmai ismereti, érintésvédelmi és villamos biztonságtechnikai vonatkozásaikkal

együtt. Középpontban a lakások villanyszerelése, az itt kialakítandó csatlakozás(fővezeték) valamint a

világítási áramkörök szerelése áll. A szerelvények, szerszámok, a szerelés technológiai műveletei

alkotják ezeket a témákat. Mindegyik szerelési fajtának számos más villanyszerelési területhez van

kapcsolódása, ezért is választottunk ki néhányat közülük, továbbá a gazdag installációs eszközök

közül is cask néhány cég termékeit tudjuk bemutatni.

3.M. 3. L. 1.2, Fontosabb szabványok, előírások

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek

megelőzése céljából.

Az ú.n. installációs szerelésekre vonatkozó legfontosabb szabványok:

Érintérvédelmi szabvány MSZ/EN

Érintésvédelmi módok:

Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetős érintésvédelmi módok olyan érintésvédelmi módok, amelyek működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés. A nullázás (TN-rendszer, ahol t a latin terro=föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként. A nemzetközi szabvány (IEC) három fajtáját különbözteti meg: A TN-C rendszerben, az üzemi nullavezető közös a védővezetővel. A TN-S rendszerben, az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől. A TN-C-S rendszerben, a védővezető a hálózat egy részén közös, más részén el van választva az üzemi nullavezetőtől. Az áram-védőkapcsolás a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely az

áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságára működik.

A védővezető nélküli érintésvédelmi módok:

Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor a villamos szerkezeteket törpefeszültségű rendszerrel tápláljuk. Törpefeszültségű az a berendezés, amely névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb (pl. biztonsági transzformátor). Egyenfeszültség esetén a feszültségérték 120 V. Villamos szerkezetek elszigetelésekor a szerkezeteknek azokat a villamosan vezető részeit szigetelik el az ember által érinthető részeitől, amelyek a testzárlat következtében feszültség alá kerülhetnek.

A környezet elszigetelésekor azokat a személyeket szigetelik el a környezetben levő földpotenciálú, nem szigetelő részektől, akik a villamos szerkezet testét érinthetik.

Földeletlen egyenpotenciálra hozás esetén az egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek teste villamosan vezető összekötés révén egyenpotenciálra kerül. Az érintkező személyek nem kerülhetnek földpotenciálra.

Védőelválasztás alkalmazásakor a védendő villamos szerkezetet nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk.

Érintésvédelmi osztályok

0. érintésvédelmi osztály: áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul 1. érintésvédelmi osztály: a védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, hanem járulékos biztonsági óvintézkedést is alkalmaznak. A gyártmány teste el van látva olyan szerkezettel, amelyhez a villamos hálózat védővezetéke csatlakoztatható. 5 kW feletti háromfázisú fogyasztó 2. érintésvédelmi osztály: alapszigetelés + kettős szigetelés 3. érintésvédelmi osztály: a védelem törpefeszültségű tápláláson alapul, nem állítanak elő a táplálásnál nagyobb feszültséget 3.A.: a tápfeszültség, sem a belső feszültségek nem haladják meg az 50V-os váltakozó ill. a 120V-os egyenfeszültség értéket 3.B.: sem a névleges tápfeszültség, sem a benne levő előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb vált. áram esetén 25V egyenáram. esetén 60V 3.C.: névleges tápfeszültség, benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram 12V, egyenáram 30V

Létesítési és üzemviteli szabvány

Kisfeszültségű berendezések szabványa és főbb fejezetei MSZ/EN:

Kisfeszültségű berendezések: Az 1000V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések: 1. fejezet: általános előírások. Biztonsági követelmények kielégítése akkor is kötelező, ha azok tételesen nem szerepelnek a szabvány sorozat konkrét szabályai között. 2. fejezet: fogalom meghatározás.

Segédeszköz nélküli elérhetőség: földről, padlóról, állványról elérhető. Leválasztás: villamos berendezésnek a táphálózat minden sarkáról való leválasztása 3. fejezet: védőintézkedésekre adja meg az általános érvényes előírásokat: szándékos érintés feliratozása, feszültség kimaradás 4. fejezet: villamos gépek, fogyasztó berendezések 5. fejezet: világosítási berendezések biztonsági követelményei 6. fejezet: villamos áram elosztására, mérésére vonatkozó berendezések biztonsági előírásai 7. fejezet: vezetékekről rendelkezik 8. fejezet: védőcsövekről, vezetékcsatornákról és tartozékairól rendelkeznek

Termékek védettségi szabványa

Az elektromos készülékek burkolatát felhasználási céljától, illetve a felhasználás jellegétől függően szilárdtest és víz behatolás elleni védelemmel látják el. Ezeken a készülékeken fel vannak tüntetve a különböző IP védelmi módok jelképei, illetve az IP védettség fokát jelző két szám. A különböző környezeti behatás elleni védelemre, különféle védettségi fokozatú elektromos eszközöket, készülékeket gyártanak.

A villanyszerelés során mindig figyelembe kell venni az adott helyiség tulajdonságait, és ennek függvényében kell a villanyszerelőnek megválasztani a lámpatestek és szerelvények megfelelő IP védettséget.

Az IP jelölés értelmezése:

I Ingress)

P

(Protection)

0-tól 6-ig Védelem szilárd test behatolása ellen.

0-tól 8-ig Védelem víz behatolása ellen.

Jelöléseiket az 1. táblázatban foglaltuk össze:

Víz elleni védettség és jelei Mechanikus behatás elleni védelem és jelei

3 M 3.1. táblázat Különböző védettségek jelei, forrás:saját szerkesztés

3.M. 3. L. 2, Vezetékek és megmunkálásuk

3.M. 3. L. 2.1, Vezetékek

Vezetékek anyagai és szerkezete

A vezetékek anyagai A vezetékanyagokat két csoportra osztjuk, aszerint hogy azok egyféle anyagból, esetleg ötvözve (egyneműek), vagy két különböző anyagból készülnek. Egynemű vezetőanyagok: alumínium, nemesített alumínium, réz, kadmiumbronz, bronz, cupaloy, acél. Különnemű vezetőanyagok: acélalumínium (ACAL), acélaludur, rézhéjú.

A villamos vezető szerkezete

Huzalok kialakítás Sodronyokj

3 M 3.1ábra Huzalok és sodronyok szerkezete, forrás: saját szerkesztés

Szabványos vezeték keresztmetszetek:

A névleges keresztmetszetek: 0,5 mm², 0.75 mm², 1 mm², 1,5 mm², 2,5 mm², 4 mm², 6 mm², 10 mm², 16 mm², 25 mm², 35 mm², 50 mm², 70 mm², 95 mm²,120 mm²,150 mm²,185 mm², 240 mm², 300 mm², 400 mm²

A vezetéken folyó áram hőhatása miatt a vezetőt melegedésre, a hosszúsága miatti ellenállás feszültségesése miatt feszültségesésre kell méretezni.

Az egyenáramú, az egy, és háromfázisú kisfeszültségű hálózatok méretezésénél a vezeték keresztmetszet számítási képlete:

Ahol:

In= terhelő áram

l= a vezető egyszeres hossza

ƍ = fajlagos ellenállás

cosƒ= teljesítménytényező

Un a hálózat névleges feszültsége

Ɛ = %-os feszültségesés

Fenti szakmai részletek kiválóan alkalmasak a szakelméleti és gyakorlati témakörök anyagismereti, szakmai ismereti és elektrotechnikai összefüggéseinek egymásra utalására, az u. n. koncentráció didaktikai funkcióijához.

3.M. 3. L. 2.2, Megmunkálás és szerszámai

A különböző vezetékek fontosabb megmunkálási műveletei a következők:

Méretre vágás, szigetelés eltávolítása, hajlítás, szerelvényekhez való bekötéshez hajlító szem készítése, bekötés-rögzítás.

A kábelszerű vezetékeknél a vezetőér kibontása és a bekötés utáni szigetelés biztosítása is ide sorolható.

Ezekhez a munkaműveletekhez szabványos méretű és szigetelési állapotú szerszámokat használ a villanyszerelő.

Ezek közül mutatunk be néhányat az alábbiakban.

Kombinált, oldalcsípő, műszerész és különleges fogók

3. M 3.2.ábra Különböző fogók képei, Forrás: Hegedűs J. 2010 Kéziszerszámok

Kábelkés használata Szigetelt csavarhúzók

3 M 3.3.ábra Szigetelt csavarhúzók és kábelkés használata, Forrás: Hegedűs J. 2010 Kéziszerszámok

Különösen fontos a vezetékek szigetelés eltávolításának a szakszerű művelete. A kábelkés használatát mutatja a fenti baloldali ábra.

3.M. 3. L. 3. Szerelvények, tartozékok, áramkörök

Az u.n installációs eszközök és szerelvények, valamint a főáramkör, illetve betáplálás/hálózatra csatlakozás különböző rendeltetésű eszközei tartoznak ide elsősorban.

Beleértve a különböző tartó, rögzítő, eszközöket, áramköri kapcsoló, védelmi és kényelmet szolgáló automatika elemeket, elszámolást végző műszereket, világítási, fűtő és erőátviteli fogyasztók működtetésére, védelmére szolgáló áramköri elemeket.

Belátható, hogy ezt a rendkívül széles skálájú szerelvényrendszert nem lehet teljes egészében megismertetni. Ezért az alábbiakban néhány fontosnak vélt konkrét példát és elvet ismertetünk csak.

Viszont szakmódszertani feldolgozásánál lehet általános érvényű instrukciókat adni a következők szerint:

- Tanítsuk meg az adott szerelvény, tartozék, áramkör szerelési funkcióját, ezek általános elveit, elemeinek feladatát!

- Ismertessük és mutassuk be a szerkezeti felépítést, az elemeket, azok funkcióit, anyagait, jellemző méreteit, műszaki-villamos adatait.

- A bemutatáskor –szemléltetéskor lehetőleg egy konkrét valós példányon mutassuk be az általános elveket, használjunk a további példányok, fajták ismertetésére katalógust, termékismertetőt stb.

Törekedjünk többféle villamos cég termékeinek a megismertetésére!(Hazai, külföldi, pl. Legrand, Schrack, Klöckner Möller, stb.)

- Vagyis legyen harmóniában az elvek és a példák ismertetése, feldolgozása.

- A szerkezeti felépítés, működési elv, jellemző tulajdonságok és az alkalmazás szerves egységet és kerek egészet alkosson.

- Ismertessük fel a tanulókkal a szerelvényeket, az azokon található jelöléseket, villamos

paramétereket és értelmeztessük velük!

-Feltétlen térjünk ki a villamos áram élettani hatásaira, a villamos ív, a zárlat, a túlfeszültség keletkezésére, elméleti alapjaira, a különböző fogyasztótípusok vislekedésére, az érintésvédelmi-biztonságtechnikai vonatkozásokra!

Kiragadott példák a szerelvények, tartozékok, áramkörök témáinak tanításához.

3.M. 3. L. 3.1, Villamos szerelvények

Legrand Valena termékismertető

Valena kiválasztási táblázat Különböző kapcsolók

3. M 3.4. ábra Különböző kapcsolók kiválasztása a Valena ismertetőből, forrás: Legrand katalógus

3. M 3.5. ábra Szerelvény rúgós bekötése, forrás: Legrand katalógus

Energiaoszlopok (21. oldal) Padlódobozok (23. oldal) DLP kábelcsatornák (19. oldal)

DLP ”tiszta” alumínium csatornák (19. oldal)

Asztali elosztósorok konferenciatermekbe (25. oldal)

Minioszlopok (27. oldal)

3. M 3.6. ábra Vezetékcsatornák és szerelési módjaik a Legrand katalógusból

3 M 3.7.ábra Munkahelyi környezet sínezett csatlakozóaljzatok, forrás: Legrand katalógus

3. M 3.8. ábra Kényelmi, biztonsági és kommunikációs funkciók kapcsolói, forrás: Legrand

katalógus

3 M 3.8. ábra DLP Kábelcsatorna rendszer, forrás: Legrand katalógus

3.M. 3. L. 3.2, Túláram és túlfeszültség védelem

3. M 3. 9. ábra Biztosítók kioldási jelleggörbéi, forrás: Legrand katalógus

3 M 3.10. ábra Kismegszakító és áram-védőkapcsoló, forrás: Legrand katalógus

3. M 3.11. ábra Kismegszakító 3 M 3.12. ábra Kioldási jelleggörbe

3. M 3.13. ábra Szakaszolható biztosító aljzatok, forrás: Legrand katalógus

3.M. 3. L. 3.3. Túlfeszültség védelem

3. M 3.14. ábra Túlfeszültség fogalma, levezetők kiválasztása, forrás: Legrand katalógus

3.M. 3. L. 3.4, Hagyományos szerelések

3.M. 3. L. 3.4.1, Épületek csatlakozása

A különböző épületek hálózatra csatlakozása történhet kábelről, vagy szabadvezetékekről. Ez utóbbit személteti a M 3.15. ábra

3. M 3.15. ábra. Családi ház hálózatra kapcsolása MLper-30 jelű szabadvezetékkel (Forrás:

Lükő István. Villanyszerelő szakrajz és rajzolvasási példatár Műszaki Könyvkiadó, 1989)

A leágazás vezetékszakaszai közül a 6 jelű a fővezeték, amely mért és méretlen szakaszból áll. Többszintes épületnél a fővezeték fogalma kibővül, mert más alapelemek( házi kapcsoló, felszálló vezeték, szintenkénti leágazások) is beéletertoznak.

A fővezetéki terv készítésének elektrotechnikai, műszaki-szakmai alapelve a lakásonkénti, illetve szintenkénti villamosenergia szükséglet biztosítása, szétosztása, az áramerősségnek megfelelő vezetékkeresztmetszet valamint a túláramvédelmi szerelvény kiválasztása. A rajzolás alapelve pedig, hogy az egyvonalas kapcsolási rajzot többszintes épületnél a metszetrajzba, egyszintesnél az alaprajzba rajzoljuk.

3.M. 3. L. 3.4.2, Falbasüllyesztett szerelés

A vakolat alatti védőcsöves szerelés technológiai munkafázisainak sorrendje:

- horonykijelölés,

- dobozhelyek kijelölése,

- vésés,

- dobozolás,

- vezeték befűzés,

- kötések készítése,

- vezetékazonosító vizsgálat,

- szerelvényezés,

- üzemi próba.

A dobozhelyek kijelölése, vésés, dobozolás szerszámai, eszközei

3. M 3. 16. ábra Fúrógépek Hegedűs József (2010)

3 M 3.17.ábra Fa létra 8 fokkal, Hegedűs József (2010)

3. M 3.18. ábra Lapos és hegyes vésők, Hegedűs József (2010)

3. M 3. 19. ábra Csupaszoló fogó, Hegedűs József (2010)

3. M 3.20. ábra Szerelvénydoboz, Forrás: Kővári A. 2008

3. M 3.21. ábra Szerelvénydoboz alkalmazási példái, Forrás: Kővári A. 2008

A nyomvonalvezetés és szerelvénydobozok elhelyezése

3M 3.22. ábra A nyomvonalvezetés dobozok és szerelvények elhelyezése, saját ábra

3. M 3.23. ábra Érintésvédelmi osztályok és jelei, saját ábra

Áramkörök szerelése és rajzai

3. M 3.24. ábra Dugaszolóaljzat és védőérintkező bekötése, Forrás: Villanyszerelési munkák

a házban Prot-el

Térbeli elrendezés Egyvonalas szerelési és áramútrajz

Kapcsolási rajz

3. M 3.25. ábra Áramkörök kialakításának rajzai, Forrás: Villanyszerelési munkák a házban Prot-el

3. M 3.26. ábra Szerelés lépései Klemmfix rendszerrel, Forrás: KAISER A jó szerelés alapja

3.M. 3. L. 3.4.3, Falonkívüli szerelés

Falon kívüli szerelés Mü. I. vastag falu védőcsővel

A szerelés technológiai sorrendje

- nyomvonal kijelölése,

- dobozhelyek kijelölése,

- tartószerkezetek felszerelése,

- dobozolás,

- méretvétel és a csövek leszabása,

- hajlítás, menetvágás, toldások készítése,

- vezetékek behúzása,

- vezetékkötések elkészítése,

- vezetékazonosító vizsgálat,

- szerelvényezés,

- üzembe helyezés.

Szerelés műanyag csatornával

A vezetékcsatorna a védőcsövet helyettesíti, tehát a szerelés technológiája nagymértékben megegyezik. A csatornában lévő vezetékek elhelyezésére mutatunk két ábrát.

3. M 3.27. ábra Vezetékek elhelyezése,

Forrás: Kővári A. 2008 3. M 3.28. ábra Osztott vezetékcsatorna

szerelés, Forrás: Kővári A. 2008

Szerelés kábelszerű vezetékkel

A szerelés technológiai sorrendje

- nyomvonal kijelölés,

- dobozok felszerelése,

- tartószerkezet szerelés,

- kábelezés,

- vezetékkötések elkészítése,

- vezetékek beazonosító, szálfolytonosság vizsgálat,

- szerelvényezés,

- szigetelésmérés,

- érintésvédelmi ellenőrzés,

- üzembe helyezés.

Az üzembe helyezés és a diagnosztizálás szabványos ellenőrző készülékei, műszerei

3. M 3.29. ábra Korszerű szigetelésmérő, Forrás: Kővári A. 2008

3. M 3.30. ábra Szabványos feszültségkémlelő, Forrás: Kővári A. 2008

3.M. 3. L. 3.4.4, Lakásvilágítási áramkörök kialakítása

A villamos szerelések egyik fontos végcélja valamilyen világítási áramkör kilakítása. Akár falon kívül, akár sűllyesztett szerelésről van szó, a vezetékek behúzása utáni szerelvényezés fázisában kerül sor az áramkörök kialakítására. Ehhez nyújtunk most elsősorban a különböző áramköri rajzok segítségével elvi ismereteket.

Ezekhez ismernünk kell az előzőekben ismertetett szerelvények, kapcsolók, feszültségforrások és fogyasztók fajtáit, jellemzőit, típusait, valamint rajzjeleit.

A forgócsapos, billenő, vagy dobozkapcsolók jelöléséről, az egyvonalas, a működési és az áramutas kapcsolási rajzok fajtáiról, ezek jelöléseiről egy másik fejezetben foglalkozunk, itt feltételezzük ezek ismeretét.

Az izzólámpákkal megvalósított kapcsolások közül mutatjuk be az alábbiakat:

3. M 3.31. ábra. Kétáramkörű ún. csillárkapcsoló kapcsolási rajzai, Forrás: saját szerkesztés

A kétáramkörű, u.n csillárkapcsoló segítségével két, vagy több fényforrást tartalmazó lámpatesteket

(csillárokat) lehet ki,-be és párhuzamosan kapcsolni. A feszültségforrásból jövő vezetéket itt is a P

pontra kell kötni. Fontos szabály, hogy valamennyi kapcsoló cask a fázisvezetőt szakíthatja meg.

Kétirányú, más néven váltókapcsolókat olyan helyeken alkalmaznak, ahol egy áramkört két különböző

helyről(pl. folyosó két vége, a szoba két része stb.) akarnak ki és bekapcsolni. Egy ilyen váltókapcsoló

kapcsolási rajzait láthatjuk a 32.ábrán

3. M 3.32. ábra. Kétáramkörű ún. váltókapcsoló kapcsolási rajzai, Forrás: saját szerkesztés

3. M 3.33. ábra. Kétsarkú dobozkapcsoló kapcsolási rajza , Forrás: saját szerkesztés

A fenti ábrán látható u.n. kétsarkú dobozkapcsolókat nedves helyiségekben alkalmazzák, mert a

hálózat minden pontjáról leválasztja a fogyasztót.

A világítási áramköröket fénycsöves megoldásban is ki lehet alakítani. Az u.n F csövek különböző

gyújtási módjai közül a szórótranszformátoros bekötést mutatjuk be a 34. ábrán

3. M 3.34. ábra. 40 W-os F-cső bekötése szórótranszformátorral, Forrás: saját szerkesztés

Sajátos lakásvilágítási áramkörnek tekinthető a lépcsőházi automata. Ezeket többféle vezetékrendszerben és időzített relék segítségével alakítják ki. Az időzítés elektronikus reléjében 0, 5-12 perc között állítható be és 1000, vagy 2000 W teljesítményű halogénlámpák kapcsolását tudják megvalósítani.

Elvi kapcsolási rajzuk közül egy pédát ismertetünk az alábbiakban.

Multifunkcionális lépcsőházi automata kapcsolási rajza Jellemző adatok, készülékek a

multifunkcionáli lépcsőházi automatánál

3. M 3.35. ábra Multifunkcionális lépcsőházi automata (Forrás: Legrand 02)

3.M. 3. L. 4, Szerelői érintésvédelmi ellenőrzések

Az érintésvédelmi ellenőrzések egy nagy csoportját alkotják a szerelés utáni ellenőrzések. Ezek közül

ismertetünk egy egyszerű, de fontos ellenőrzést, az ú.n próbalámpás módszerrel történő védővezető

ellenőrzését.

Védővezető folytonosságának ellenőrzése

3.M 3.36. ábra Védővezető folytonosságának ellenőrzése (Forrás: Hollenzer Lajos: Biztonságtechnikai mérések NSZFI)

Folytonos védővezető esetén a lámpák mindkét mérés esetén azonos fénnyel világítanak.

Azért kell két lámpa, hogy az esetleges téves bekötés esetén rákapcsolódó vonali feszültséget is

kibírja. A vizsgálóáram: 20-60 mA. Ezt a vizsgálatot ellenállással söntölt V-mérővel is elvégezhetjük.

3.M. 3. L. 5, Integrált és intelligens rendszerek

Pár évtizedes visszatekintéssel az épületvillamosság fejlődésének történelmébe megfigyelhetjük, hogy az elektronika fejlődésével, az egyszerűbb áramköri elemeket tekintve számtalan korszerű kapcsoló, szabályzó, fényforrás, személy és vagyon biztonságot felügyelő, vezérlő eszköz került forgalomba illetve felhasználásra. Ezelőtt harminc, negyven évvel az elektronikai elemek megjelenésével az is fantasztikus előrelépésnek számított, mikor az épületek lépcsőházaiban működő világításokat vezérlő mechanikus higanykapcsolós vagy bimetálos kapcsolókat felváltotta az elektronikával szabályozható pontosan működő idő relék, lépcsőházi automaták vagy szürkület-alkonykapcsolók különböző típusa. A technika megállíthatatlan fejlődése során a mikró elektronika és a chipek tervezésének, gyártásának folyamatosan fejlődő iparága lehetővé tette, hogy ezek az áramköri elemek egyre több funkciót és komplexebb feladatokat tudjanak ellátni, viszont méretük a fejlődésükkel ellentétben rohamosan

csökkent. A számítógépek illetve hálózatok kínálta lehetőségeket kihasználva a fejlődés során a különböző vezérlő egységekben megtalálható mikró számító gépek, mini szerverek is tudnak kommunikálni egymással, amihez a különböző hálózatok internet hozzáférések rohamos fejlődése szintén nagyban hozzájárult. Az épületvezérlő rendszereket tervező, gyártó cégek törekednek az épületben található egyedi vezérlő, irányító, szabályzó rendszerek, esetenként egymástól független kialakítását valamilyen közös megegyezés, szabvány által meghatározott rendszer globális felügyelete alá helyezni, illetve intelligens épületvezérlők alkalmazásával megbízhatóan üzemeltetni. A közös megoldások mind a felhasználok, mind a kivitelezők köreiben megoszló véleményeket tükröznek. Már a szerelők körében is akad némi bizonytalanság tisztelet a kivétel. Az épület villamosság területe általában két szakmaterületre tagozódik, vannak a riasztó szerelők, akik kevésbé szerelnek villanyt és az épület villanyszerelők, akik ritkábban szerelnek riasztót.

3 M 3.37. ábra Integrált és intelligens rendszerek alkalmazása lakásokban, elrendezési rajz (Bayer

Géza)

Az épületfelügyeleti rendszer a következő funkciók lehetőégét foglalja magában:

Épületzárás, nyitás

A vezeték nélküli rendszer előnye, hogy a zárak vagy nyitás-zárás szabályzó elemek beépítése

nagyobb átalakítás nélkül egyszerűen elvégezhető. A különböző nyílászárokon megvalósítható

szellőzés funkció intelligens vezérlés alkalmazásával a rendszer működése során figyelembe veszi a

külső és belső hőmérséklet alakulását. A nyílászárók működtetése gombnyomásra is automatikus

vezérléssel is történhet.

Fűtés szabályzás, árnyékolás technika, zsalumozgatás

Az energiatakarékos fűtés szabályzás lényege, az adott helységben tartózkodó személy hőmérséklet

igényét figyelembe véve a Home Matic szabályzó alkalmazásával automatikusan alakítható ki a

kellemes hőérzet. A rendszer működése közben a beállított állandó hőmérséklet megtartása érdekében

figyelemmel kíséri a külső belső hőmérsékletet alakulását. Az energiatakarékos üzemelés érdekében a

szellőztetések alkalmával lekapcsolja a fűtési rendszert, így elkerülhető az épületen kívüli terület

felesleges fűtése a rendszer gazdaságtalan működése. A maximális komfort érzet érdekében a rendszer

az érzékelőkön keresztül figyeli az időjárás külső és belső környezetre mért hatását és ennek

megfelelően szabályozza az árnyékolástechnika és klíma berendezés üzemelését. A nyári időszakban

külső hőmérséklet emelkedése során, a belső hőmérséklet emelkedésének elkerülése érdekében

először az árnyékolás technikával szabályoz, majd csak ezután indítja a klíma rendszert. A felügyeleti

rendszer jelenlét hiányában alkalmas a hirtelen bekövetkező időjárás változások okozta lehetséges

károk megelőzésére, a különböző zsalumozgatók és árnyékolástechnikai eszközök vezérlésével.

Világítás kapcsolása, szabályzása /épületen belül, kívül/

A Home Matic világítás vezérlő rendszer megfelelő kapcsoló és szabályzó egységeit alkalmazva akár

hagyományos kapcsolókkal, kombinált távirányítóval vagy előre programozott automatavezérléssel

kapcsolhatjuk az épületen belül kívül elhelyezkedő fényforrásokat. A rendszerprogramozástól függően

különböző látványképet, funkciókat, jelenlét imitációt és nem utolsó sorban a feleslegesen működő

fényforrások szabályzását, kapcsolását végezheti.

Vagyonvédelem, biztonságtechnika, távfelügyelet

A Home Matic rendszer elemeivel megvalósítható az épület biztonsági felügyelete. Az alkalmazott

érzékelők, zárak segítségével közelről vagy akár távolról is megvalósítható a nyílászárók ellenőrzése

vagy nyitása, zárása. Az épületen belül, kívül elhelyezett érzékelők alkalmazásával a felmerülő

problémák esetén aktiválja a megfelelő rendszer elemet és beállítástól függően értesítést küld az

érzékelt eseményről.

Ennek a rendszernek az alkalmazásával teljes biztonságban tudhatjuk magunkat az épületben illetve

távolétünkben is nyugodtak lehetünk az épületvezérlő rendszer biztonságos működéséről és házunk,

lakásunk épségéről.”