PEDAGÓGIAI PROGRAM · 2017-11-07 · VILLANYSZERELŐ ... Műszaki ismeretek 2,5 2,5 Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60 Épületvillamossági szerelés ... A szakmai és vizsgakövetelményben

III. kötet

Szakmai helyi tanterv

XI. Villamosipar és elektronika ágazat

2017. augusztus 30.

Debreceni SZC

Beregszászi Pál

Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VILLANYSZERELŐ ................................................................................................................................... 3

AUTOMATIKAI TECHNIKUS ............................................................................................................. 138

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

HELYI TANTERV

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

a

34 522 04

VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 34 522 04 azonosítószámú Villanyszerelő szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04

A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő

Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140

óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 6.

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az

alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év

Ögy 140 140

10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év

Ögy 140 140

11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év

Összesen: 2343 óra 2582 óra

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy. 160 óra 160 óra

2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év

Összesen: 2270 óra 2505 óra

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

Műszaki informatika

gyakorlat 2 2

Műszaki ismeretek 2,5 2,5

Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60

Épületvillamossági

szerelés 1,5 3 2,5 2


szerelés gyakorlata 3+1 60 15+0,5 100 17,5 80 4+2


mérések gyakorlat 0,5+0,5 20 2 40 2 20 1+0,5

Vállalkozási

ismeretek 1 1

Ipari elektronika 1 1

Elektrotechnikai

számítások 1+1 1+1 1+1,5 1

Villamosipari

anyagismeret 0,5 1+0,5 0,5 1

Villamos gépek és

berendezések

3 3

Villamos műszaki

ábrázolás 1 1+0,5 1 1

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének

gyakorlata

14,5+2,5 14

Összes óra 7 10 7,5 17,5 8,5 17 9,5 24,5 12,5 21,5

Összes óra 17 140 25 140 25,5 34 160 34

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül

Óraszám Óraszám

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

Munkahelyi egészség és

biztonság 18 18 18 18

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4

Munkavégzés személyi

feltételei 2 2 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4 4 4 4

Foglalkoztatás II. 15 15 15 15

Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4 4 4

Álláskeresés 4 4 4 4

Munkanélküliség 3 3 3 3

Foglalkoztatás I. 62 62 62 62

Nyelvtani rendszerzés 1 10 10 10 10

Nyelvtani rendszerezés 2 10 10 10 10

Nyelvi készségfejlesztés 24 24 24 24

Munkavállalói szókincs 18 18 18 18

10007-12 Műszaki informatika

gyakorlat 72 72 72 72

Informatikai és

műszaki alapok Informatikai alapismeretek 18 18 18 18

Irodai alkalmazások 36 36 36 36

Számítógépes hálózatok

használata 18 18 18 18

Műszaki ismeretek 90 90 90 90

Egyenáramú áramkörök 18 18 18 18

Mágneses tér és váltakozó

áram 18 18 18 18

Szakrajz alapjai 18 18 18 18

Fémek és ötvözetek 14 14 14 14

Nemfémes anyagok 12 12 12 12

Minőségbiztosítás 10 10 10 10

Műszaki gyakorlatok 108 108 108 108

Anyagok és szerszámok 54 54 54 54

Mérések 18 18 18 18

Mechanikai és villamos

kötések 36 36 36 36

Épületvillamossági szerelés 54 108 162 90 62 152

Csatlakozó vezetékek 10 30 40 16 12 28


hálózatok, berendezések 34 36 70 52 22 74

Érintésvédelem

(Hibavédelem) 10 24 34 22 10 32

Villámvédelem 18 18 18 18

Épületvillamossági szerelés

gyakorlata 144 558 702 630 186 816

Csatlakozó vezetékek 20 30 50 30 30 60


hálózatok, berendezések I. 24 119 143 151 21 172


hálózatok, berendezések II. 24 122 146 142 25 167


hálózatok, berendezések III. 27 107 134 142 20 162

Épületvillamossági 24 110 134 135 20 155

hálózatok, berendezések IV.

Érintésvédelem

(Hibavédelem) 25 30 55 30 30 60

Villámvédelem 40 40 40 40


mérések gyakorlat 36 72 108 72 47 119

A munka megkezdése előtt,

a munka-folyamatban és a

munka átadásakor szükség

szerint mérések és

vizsgálatok végzése

6 12 18 12 8 20

Üzemi ellenőrző mérések és

vizsgálatok végzése 9 20 29 20 8 28

Hiba meghatározáshoz

mérések, vizsgálatok

elvégzése

13 20 33 20 19 39

Szerelői ellenőrzés végzése,

dokumentálása 8 20 28 20 12 32

Vállalkozási ismeretek 31 31 31 31

Vállalkozás környezete,

személyi feltételei,

vállalkozási formák

11 11 11 11

Vállalkozások gazdálkodása 10 10 10 10

Vállalkozások PR

tevékenysége 10 10 10 10

Ipari elektronika 31 31 31 31

Elektronikai alapok 15 15 15 15

Analóg alapáramkörök 8 8 8 8

Digitális alapáramkörök 8 8 8 8

Elektrotechnikai

számítások 72 72 144 90 31 121

Elektrotechnika I. 72 72 90 90

Elektrotechnika II. 72 72 31 31

Villamosipari

anyagismeret 18 54 72 18 31 49

elosztó-berendezések Villamos vezetékek 9 9 9 9

Villamos szigetelő-anyagok,

műanyagok 9 9 9 9

Elektronikai alkatrészek 36 36 15 15

Villamos gépek anyagai 18 18 16 16

Villamos gépek és

berendezések 93 93 93 93

Villamos forgógépek 20 20 24 24

Transzformátorok 16 16 16 16

Villamos gépek, készülékek

hibáinak javítása 17 17 17 17

Villamos gépek és

készülékek üzemeltetése,

szerelése, javítása

20 20 18 18

Ipari villamos berendezés

szerelése 20 20 18 18

Villamos műszaki

ábrázolás 36 31 67 36 31 67

Villamosipari műszaki

dokumentálás I. 36 36 36 36

Villamosipari műszaki

dokumentálás II. 31 31 31 31

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének, mérésének

gyakorlata

527 527 434 434

Villamos forgógépek 80 80 64 64

Transzformátorok 80 80 64 64

Villamos gépek, készülékek

hibáinak javítása 100 100 96 96

Villamos gépek és

készülékek üzemeltetése,

szerelése, javítása

123 123 92 92

Ipari villamos berendezés

szerelése 112 112 86 86

Villamos gépek és

berendezések ellenőrzése 32 32 32 32

Összesen: 252 360 140

270 630 140

263 527 2302 342 882 160

387 667

Összesen: 612 900 790 2582 1224 1054

Elméleti óraszámok/aránya 785 óra / 30,40 % óra / %

Gyakorlati óraszámok/aránya 1797 óra / 69,6 % óra / %

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra

meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

13

FELNŐTTOKTATÁS

OKJ 34 522 04 VILLANYSZERELŐ

képzés munkarendje: esti oktatás

2016. szeptembertől

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Évfolyamok

1. 2.

heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

11500-12


biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,25

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,25


gyakorlat 1

Műszaki ismeretek 1,5

Műszaki gyakorlatok 1,5 20


szerelés 1,5 0,5


szerelés gyakorlata 10,5 40 4


mérések gyakorlat 1 20 1

Vállalkozási ismeretek 0,25

Ipari elektronika 0,25

Elektrotechnikai

számítások 1,5 1

Villamosipari

anyagismeret 0,5

Villamos gépek és

berendezések 1,5

Villamos műszaki

ábrázolás 0,5 0, 5

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének gyakorlata

9

Összesen 5,25 14 80 5 14

Összes óra hetente 19,25 19

Jelmagyarázat: e: elmélet, gy: gyakorlat, ögy: összefüggő szakmai gyakorlat

14

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak éves óraszáma

Szakmai


Évfolyamok

1. 2.


e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 9

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 8


gyakorlat 36

Műszaki ismeretek 54

Műszaki gyakorlatok 54 20


szerelés 54 16


szerelés gyakorlata 378 80 124



Vállalkozási ismeretek 8

Ipari elektronika 8

Elektrotechnikai

számítások 54 31

Villamosipari

anyagismeret 15

Villamos gépek és

berendezések 46

Villamos műszaki

ábrázolás 18 15

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,


279

189 504 155 434

693 80 589

Összes óra 1362


15

FELNŐTTOKTATÁS

OKJ 34 522 04 VILLANYSZERELŐ

2017.szeptember 1-től


Szakmai


Évfolyamok

1. 2.


e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 0,25


11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.


gyakorlat 1


Műszaki gyakorlatok 1,5 35


szerelés 1 0,25


szerelés gyakorlata 10,5 45 2



Vállalkozási ismeretek 0,25

Ipari elektronika 0,25

Elektrotechnikai

számítások 0,75 0,5

Villamosipari

anyagismeret 0,25

Villamos gépek és

berendezések 1

Villamos műszaki

ábrázolás 0,5 0,25

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,


10

Összesen 3 14 96 3 14

Összes óra hetente 17 17


16


Szakmai


Évfolyamok

1. 2.

éves

óraszám éves óraszám

e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 8


11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.


gyakorlat 36


Műszaki gyakorlatok 54 35


szerelés 36 8


szerelés gyakorlata 378 45 62



Vállalkozási ismeretek 8

Ipari elektronika 8

Elektrotechnikai

számítások 27 16

Villamosipari

anyagismeret 8

Villamos gépek és

berendezések 31

Villamos műszaki

ábrázolás 18 8

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,


310

Összesen 108 504 96 112 434

Összes óra hetente 612 546


17

A

11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonság

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

18

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11500-12



Mu

nk

avéd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

ahel

yek

kia

lak

ítás

a

Mu

nk

avég

zés

szem

ély

i

felt

étel

ei

Mu

nk

aesz

kö

zök

biz

ton

ság

a

Mu

nk

akö

rny

ezet

i

hat

áso

k

Mu

nk

avéd

elm

i jo

gi

ism

eret

ek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság

jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és

szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi

feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi

képviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a

munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

19

Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Visszacsatolási készség x x

Irányíthatóság x x

Irányítási készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

Helyzetfelismerés x x x

20

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

-

1.3. A tantárgy óraszámai

Évfolyam Kerettanterv Szabadon

felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 18 - 18 0,5

10. - - - -

11. - - - -

Összesen 18 - 18 05

11. 18 - 18 05

12. - - - -

Összesen 18 - 18 05

1.4. Témakörök

1.4.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 4 - 4

10. - - -

11. - - -

Összesen 4 - 4

11. 4 - 4

12. - - -

Összesen 4 - 4

21

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek

értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi

épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.4.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 4 - 4

10. - - -

11. - - -

Összesen 4 - 4

11. 4 - 4

12. - - -

Összesen 4 - 4

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

22

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint

távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

1.4.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 2 - 2

10. - - -

11. - - -

Összesen 2 - 2

11. 2 - 2

12. - - -

Összesen 2 - 2

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás

szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.4.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

23


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 2 - 2

10. - - -

11. - - -

Összesen 2 - 2

11. 2 - 2

12. - - -

Összesen 2 - 2

Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,

biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes

munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi

tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

1.4.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 2 - 2

10. - - -

11. - - -

Összesen 2 - 2

11. 2 - 2

12. - - -

24

Összesen 2 - 2

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége

1.4.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 4 - 4

10. - - -

11. - - -

Összesen 4 - 4

11. 4 - 4

12. - - -

Összesen 4 - 4

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról

szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A

szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

25

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok

Balesetek és foglalkozási megbetegedések

Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A

választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.5. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

1.6. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.6.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1.1. magyarázat x Szakkönyvek, munkavédelmi

tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási

megbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.4. házi feladat x

1.5. teszt x

1.6.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-

szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok

2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x

A tanult (vagy egy

választott) szakma

szabályainak veszélyei,

ártalmai

1.7. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja

26

szerinti értékeléssel.

27

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



28

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mu

nk

ajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

avis

zony

léte

síté

se

Áll

ásk

eres

és

Mu

nk

anél

kü

lisé

g

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,

munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és

nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és

lehetőségei x x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási

tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógéphasználat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x x


Önfejlesztés x x x x

Szervezőkészség x x


Kapcsolatteremtő készség x x x

Határozottság x x x x


29

Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x

30

2. Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

2.1. A tantárgy óraszámai


felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 15 - 15 0,5

Összesen 15 - 15 -

11. - - - -

12. 15 - 15 0,5

Összesen 15 - 15 -


A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.


-

2.4. Témakörök

2.4.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

3.


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 4 - 4

Összesen 4 - 4

11. - - -

12. 4 - 4

Összesen 4 - 4

31

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás),

munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség,

munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési

formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony,

munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített

foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka),

önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében

végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.4.2. Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 4 - 4

Összesen 4 - 4

11. - - -

12. 4 - 4

Összesen 4 - 4

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és

határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai,

elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

2.4.3. Álláskeresés 4 óra/4 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

Évfolyam Kerettanterv Szabadon Helyi tanterv

32

felhasználható Éves

9. - - -

10. - - -

11. 4 - 4

Összesen 4 - 4

11. - - -

12. 4 - 4

Összesen 4 - 4

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat

az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő

álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.4.4. Munkanélküliség 3 óra/3 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 3 - 3

Összesen 3 - 3

11. - - -

12. 3 - 3

Összesen 3 - 3

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói;

nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által

nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

33

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka-

és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.


Tanterem





módszer neve




1.1. magyarázat x

1.2. megbeszélés x

1.3. vita x

1.4. szemléltetés x

1.5. szerepjáték x



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x


1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x

34

1.6. Információk önálló rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x



2.1. Leírás készítése x

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

2.3. Tesztfeladat megoldása x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

35

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



36

A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

I.

Ny

elv

i

kés

zség

fejl

eszt

és

Mu

nk

avál

laló

i

szó

kin

cs

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x x

egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölt x x x x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés

melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen

nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett

egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x x x x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x x


Nyelvi magabiztosság x x x

Kapcsolatteremtő készség x x


Információgyűjtés x x

Analitikus gondolkodás x

37

Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

A tantárgy óraszámai


felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 62 - 62 2

Összesen 62 - 62 -

11. - - - -

12. 62 - 62 2

Összesen 62 - 62 -


A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai

vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat

tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai

irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető

nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a

mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen

nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4

alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az

ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi

kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

idegen nyelvek

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra/10 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 10 - 10

Összesen 10 - 10

38

11. - - -

12. 10 - 10

Összesen 10 - 10

A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)

vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz

kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre

vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban

történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá

válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó

a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért

eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint

a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők

helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 10 - 10

Összesen 10 - 10

11. - - -

12. 10 - 10

Összesen 10 - 10

A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen

idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) -

használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni

szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva

az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket.

A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá

válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket,

illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a

munkahelyi meghallgatás során.

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

39

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 24 - 24

Összesen 24 - 24

11. - - -

12. 24 - 24

Összesen 24 - 24

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák

idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási

képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető

társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség

által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére

lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek

szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a

képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen

nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának

képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv

szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a

két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés

is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

3.3.4. Munkavállalói szókincs 18 óra/18 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/


40


9. - - -

10. - - -

11. 18 - 18

Összesen 18 - 18

11. - - -

12. 18 - 18

Összesen 18 - 18

A 18 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör

elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű

mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni

kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén

alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.

Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja

azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása

során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja

el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a

módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1.1. magyarázat x

1.2. megbeszélés x

1.3. szemléltetés x

1.4. kooperatív tanulás x

1.5. szerepjáték x


1.7. digitális alapú feladatmegoldás x


(ajánlás)

41

Sor-



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x


feldolgozása x



feldolgozása x x


rendszerezése x



2.1. Levélírás x


kérdésekre x

3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x




42

A


Informatikai és műszaki alapok

megnevezésű



43

A 10007-12 azonosító számú Informatikai és műszaki alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

10007-12


Műszaki

informatika

gyakorlat

Műszaki ismeretek Műszaki

gyakorlatok

Info

rmat

ikai

ala

pis

mer

etek

Iro

dai

alk

alm

azás

ok

Szá

mít

óg

épes

hál

óza

tok

has

znál

ata

Eg

yen

áram

ú á

ram

kö

rök

Mág

nes

es t

ér é

s v

álta

ko

zó á

ram

Sza

kra

jz a

lap

jai

Fém

ek é

s ö

tvö

zete

k

Nem

fém

es a

ny

ago

k

Min

ősé

gb

izto

sítá

s

An

yag

ok é

s sz

ersz

ámo

k

Mér

ések

Mec

han

ikai

és

vil

lam

os

kö

tése

k

FELADATOK

Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz x x

Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon

használ x

Egyszerű multimédiás és kommunikációs

alkalmazásokat kezel x x

Adatmentést végez, informatikai biztonsági

eszközöket használ x x x

LAN és WAN hálózatokat használ x

Egyszerű informatikai angol nyelvű szakmai szöveget

megért x x

Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez x x x x

A munkavégzéssel összefüggő általános szabályokat

alkalmazza x x x

A munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat

alkalmazza x x x

Meghatározza a műveleti sorrendet és a

felhasználandó anyagszükségletet x x x

Kiválasztja a munkafolyamathoz szükséges

eszközöket, szerszámokat, készülékeket x x x

Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít x x x x

Mechanikus és villamos mérőeszközökkel elvégzi a

technológiai alapműveletekhez szükséges méréseket x

Fém és műanyag munkadarabokat megmunkál (vág,

fúr, forgácsol, fűrészel, hajlít, reszel, csiszol) x x

Villamos és mechanikai kötéseket készít x

Kisgépeket, kéziszerszámokat használ a technológiai

alapműveleteknél x x

A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet készít x x x

Részt vesz a munka- és balesetvédelmi oktatáson x x x

Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-

javítási technológiára vonatkozó előírásokat

x x x

Részt vesz a tűzoltásban, mentésben, elsősegélyt nyújt x x x

44

Betartja és betartatja a veszélyes és a szelektív

hulladékgyűjtés szabályait, a veszélyes anyagokra

vonatkozó előírásokat

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Általános munkavédelem x x x

Általános tűzvédelem x x x

Elsősegélynyújtás x x x

Érintésvédelem x x x

Mechanikai mérések x x x

Műszaki ábrázolás x x x x

Műszaki dokumentáció x x x x

Villamos és gépész rajzjelek x x x x

Általános anyagismeret x x x x

Elektronikus mérőműszerek x

Finommechanikai elemek x x x

Környezetvédelem, veszélyes hulladékok kezelése x x x

Mechanikai mérőműszerek x

Szabványok felépítése és rendszere x x x

Számítógépek felépítése és alkalmazása, perifériák x

Villamos gépek biztonságtechnikája x x x x

Elektromechanikus mérőműszerek x

Elektrotechnikai alapismeretek x x x x

Gépelemek x x x

Gyártásismeret x x x x

Informatikai angol nyelv x

Mechanika x x

Számítógépes hálózatok alkalmazása, típusai x

Villamos mérések x

Elektronikus áramkörök x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Műszaki rajz olvasása, értelmezése, készítése x x x

Szakmai számolási készség x x x x x

Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése,

megértése x x x x x x

Egyszerű kapcsolási rajz olvasása, értelmezése x x x

Informatikai alapismeretek x x x


Kézügyesség x x x

Erős fizikum x x


Prezentációs készség x x x

Kommunikációs rugalmasság x x x x x x

Nyelvhelyesség x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x x x x x x x x

Rendszerező képesség x x x x x x x x x x x x

Módszeres munkavégzés x x x x x x

45

4. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

A tantárgy óraszámai:


felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 72 - 72 2

10. - - - -

11. - - - -

Összesen 72 - 72 -

11. 72 - 72 2

12. - - - -

Összesen 72 - 72 -


A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az

ipari termelésben. A tanulók tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi

szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek

képesek azok működtetésére. A tanulók ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok

alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat.

Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN

hálózatokon is. A tanulók legyenek képesek informatikai eszközök kezelésére. Szerezzenek

megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megoldásához. A tanulók legyenek

képesek minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül.

4.3.Témakörök

4.3.1. Informatikai alapismeretek 18 óra/18óra Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 - 18

10. - - -

11. - - -

46

Összesen 18 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Informatikai alapfogalmak.

A számítógép alkalmazási területei.

A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése.

Központi egység és perifériák.

Az utasítások felépítése és a végrehajtás menete.

Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak.

Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon.

Hardver alapismeretek.

A számítógép fő részei.

Az alapkonfiguráció kialakítása.

Perifériák csoportosítása.

Input és output egységek.

Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód.

Nyomtatók.

Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.).

Szoftver alapismeretek: fájlok, könyvtárstruktúra, programok típusai, vezérlési módok.

Operációs rendszerek fogalma.

Operációs rendszer feladatai.

Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik.

Programok kezelése.

Állományműveletek.

Adatmentés.

Adatvédelem.

Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem.

A szoftver- és a hardver-karbantartó segédprogramjai: víruskeresés és vírusirtás,

víruspajzs, lemezkarbantartás.

Egyszerű programok telepítése.

4.3.2. Irodai alkalmazások 36 óra/36óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 36 - 36

10. - - -

11. - - -

Összesen 36 36

11. 36 - 36

47

12. - - -

Összesen 36 - 36

Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során.

Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői.

Megjelenítésre vonatkozó beállítások.

Szövegbevitellel kapcsolatos szolgáltatások.

Formázási műveletek – karakterformázás.

Formázási műveletek – bekezdésformázás.

Stílusok használata.

Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata.

Formázási műveletek – szakaszformázás.

Táblázatok használata.

Nyomtatás.

Objektumok beszúrása a dokumentumba.

A prezentáció készítésének menete.

Szövegtervezés, elrendezés, tördelés.

Képek, objektumok illesztése, méretezése.

Digitális effektusok.

Vetítési beállítások, animáció, slideshow.

Az informatikai tevékenység számítógépes dokumentálása.

Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása,

adattípusok.

Az EXCEL program menü- és ikonsora.

Lapok átnevezése, másolása, törlése.

Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása.

Számformátumok, cellaformázási lehetőségek.

A cellatartalom módosítása.

Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és

munkalap hivatkozások.

Egyszerű függvények használata.

Szerkesztési műveletek: cellák, sorok és oszlopok törlése, beszúrása. Sorok és oszlopok

elrejtése, cellák védelme.

Függvénytípusok.

Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása.

A diagram fogalma, részei, típusai, formázások.

Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés.

4.3.3. Számítógépes hálózatok használata 18 óra/18óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 - 18

10. - - -

11. - - -

48

Összesen 18 - 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Hálózati operációs rendszerek.

Felhasználó rákapcsolódása a hálózatra.

Windows az „egyenrangú” hálózaton, a Windows NT.

Hálózatok védelmi, megbízhatósági minősítése, osztályozása.

Adminisztráció.

Védelmi módszerek áttekintése.

Naplózás (a log fájlok) és a tűzfalak.

Hálózati könyvtár és lemezkezelés, jogosultságok, hálózati nyomtatás lehetőségei.

Az Internet felépítése, szolgáltatásai.

A szolgáltatások fontosabb használati szabályainak megismerése.

A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk.

Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők.

Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése,

protokollok.

Egy levelezőprogram működése, beállításai.

Az elektronikus levél részei, jellemzői.

E-mail cím beállítása, levelek írása.

Levelek küldése, fogadása, megválaszolása, továbbítása és törlése.

Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása.

Levelek rendszerezése (törlés, mappákba rendezés, mentés).

Az Interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák.

Fájlok letöltése (FTP).

Csevegés (Chat).


Számítógép terem




C Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x -

1.2. elbeszélés x -

1.3. kiselőadás x -

1.4. megbeszélés x -

1.5. vita x -

1.6. szemléltetés x -

1.7. projekt x -

1.8. kooperatív tanulás x -

1.9. szimuláció x -

1.10. szerepjáték x -

1.11. házi feladat x -

49


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -


feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -

1.6. Információk önálló rendszerezése x -


rendszerezése x -



2.1. Írásos elemzések készítése x -

2.2. Leírás készítése x -


kérdésekre x -

2.4. Tesztfeladat megoldása x -

2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban x -



szövegfeldolgozás x -

3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -

3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -

3.4. Csoportos versenyjáték x -

4.6.A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja


5. Műszaki ismeretek tantárgy 90 óra/90 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



50

felhasználható Éves Heti

9. 90 - 90 2,5

10. - - - -

11. - - - -

Összesen 90 - 90 -

11. 90 - 90 2,5

12. - - - -

Összesen 90 - 90 -


Szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az

elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok

mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit,

megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas

technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket,

legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják

felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak

kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos

kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a

minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit.



tartalmakra épül.

5.3. Témakörök

5.3.1. Egyenáramú áramkörök 18 óra/18 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 - 18

10. - - -

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Az atom szerkezete.

51

A villamos töltés fogalma.

Feszültség és potenciál.

Az elektromos áram, áramerősség.

Ellenállás és vezetés.

Vezető, szigetelő és félvezető anyagok.

Az elektromos áram hatásai.

Áramkör, mérések az áramkörben.

Ohm törvénye.

Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése.

Az ellenállás, mint alkatrész.

Villamos munka.

A fogyasztók teljesítménye.

Hatásfok.

Ellenállások terhelhetősége.

A hurok törvény.

Ellenállások soros kapcsolása.

Eredő ellenállás.

Feszültségosztó.

Potenciométer.

Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.

A csomóponti törvény.

Ellenállások párhuzamos kapcsolása.

Áramosztó.

Árammérő méréshatárának kiterjesztése.

Vegyes kapcsolások.

Az áram hőhatása.

Az áram vegyi hatása.

Elektrolízis.

Galvánelemek.

Akkumulátorok.

Villamos tér.

Coulomb törvénye.

Villamos térerősség.

Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás.

Kapacitás.

Kondenzátor.

Kondenzátorok kapcsolásai.

Kondenzátorok üzemállapotai.

Kondenzátorban tárolt energia.

Kondenzátorok típusai.

5.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram 18 óra/18 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 - 18

52

10. - - -

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Mágneses tér.

Állandó mágnes.

Vezeték és tekercs mágneses tere.

Mágneses indukció és fluxus.

Mágneses gerjesztés és térerősség.

Anyagok viselkedése a mágneses térben.

Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás.

Mágnesezési görbe.

Mágneses kör.

A mágneses tér és az áram kölcsönhatása.

Az elektromágneses indukció.

Mozgási és nyugalmi indukció.

Önindukció.

Kölcsönös indukció.

Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása.

Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai.

Váltakozó feszültség előállítása.

Váltakozó feszültség és áram jellemzői.

Ellenállás váltakozó áramú körben.

Induktivitás váltakozó áramú körben.

Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között.

Induktív reaktancia.

Kapacitás váltakozó áramú körben.

Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között.

Kapacitív reaktancia.

Impedancia.

Váltakozó áramú teljesítmények.

Fázisjavítás.

Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása.

Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői.

Háromfázisú feszültségrendszerek.

Transzformátorok.

Villamos motorok és generátorok.

5.3.3. Szakrajz alapjai 18 óra/18 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

53

9. 18 - 18

10. - - -

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata.

Műszaki rajzeszközök és használatuk.

Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői.

Szabványos rajzlapméretek.

A műszaki rajzokon használatos vonalak.

Szabványbetűk, számok és jelek.

Feliratmező kialakítása.

Rajzdokumentáció nyilvántartása.

Vetületi, látszati és axonometrikus kép.

A méretmegadás elemei.

Méretarány.

A méretezés alapelvei.

Lemeztárgyak ábrázolása.

Szögek szerkesztése.

Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése.

Szakasz osztása.

Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése.

Görbe vonalú síkidomok szerkesztése.

A műszaki vázlat jellemzői, eszközei.

Lemeztárgy műszaki vázlata.

A vetületi ábrázolás alapjai.

Merőleges vetítés, képsíkok.

Síklapú testek ábrázolása.

Forgástestek vetületi ábrázolása.

Ábrázolás metszetekkel.

Gépelemek ábrázolása.

Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása.

Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása.

Szegek, csapszegek ábrázolása.

Csapágyak ábrázolása.

Fogazott gépelemek ábrázolása.

Nem oldható kötések ábrázolása.

Hegesztési varratok ábrázolása.

5.3.4. Fémek és ötvözetek 14 óra/14 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


54


9. 14 - 14

10. - - -

11. - - -

Összesen 14 - 14

11. 14 - 14

12. - - -

Összesen 14 - 14

Fémek általános tulajdonságai.

Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján.

A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek.

Halmazállapot, olvadáspont.

Olvadás, dermedés, kristályosodási formák.

Színfém és ötvözet.

Szilárdulási görbe, szövetszerkezet.

Ötvözetek jellemzése.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői.

Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás.

Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői.

Megmunkálhatóság, alakíthatóság.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői.

Hővezető képesség.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői.

Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai.

A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői.

Elektromos vezetőképesség.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége.

A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.

5.3.5. Nemfémes anyagok 12 óra/12 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 12 - 12

10. - - -

55

11. - - -

Összesen 12 - 12

11. 12 - 12

12. - - -

Összesen 12 - 12

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai.

Szerves és szervetlen anyagok jellemzői.

Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői.

Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége.

Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása.

Villamos szilárdság.

Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6.

Levegő villamos szigetelési tulajdonságai.

Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Folyékony szigetelőanyagok: olajok.

Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi.

Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Műanyagok jellemzői, csoportosításuk.

Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása.

Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása, megmunkálása, alkalmazása.

5.3.6. Minőségbiztosítás 10 óra/10óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 10 - 10

10. - - -

11. - - -

Összesen 10 - 10

11. 10 - 10

12. - - -

Összesen 10 - 10

56

A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban.

A teljes körű minőségszabályozás.

A minőségellenőrzés alapfogalmai.

Gyakoriság és valószínűség.

Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben.

Minőség-ellenőrzés fogalma.

A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban.

Végellenőrzés fogalma, módszerei.

Mintavételi alapfogalmak.

Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai.

A mintavétel megtervezése.

A minősítés dokumentálása.

Méréses végellenőrzés.

Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői.

Minősítéses gyártásközi ellenőrzés.

Mintavétel és mintanagyság.

Minőségszabályozás.

Minőségpolitika.

A minőségszabályozás stratégiái.

A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek.

Minőségügyi rendszerek áttekintése.

Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői.

Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében.

Minőségügyi szervezetek.

A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai.

A minőségtanúsítás feltételei.

A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.


Tanterem





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






57

(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -



4. Gyakorlati munkavégzés körében

4.1. Árutermelő szakmai munkatevékenység x -

4.2. Műveletek gyakorlása x -

4.3. Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján x -

5. Szolgáltatási tevékenységek körében

5.1. Szolgáltatási napló vezetése x -

5.2. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet

mellett x -

5.3. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen

irányítással x -

5.6.A tantárgy értékelésének módja


értékeléssel.

58

6. Műszaki gyakorlatok tantárgy 108 óra/ 108óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 108 - 108 3

10. - - - -

11. - - - -

Összesen 108 - 108 -

11. 108 - 108 3

12. - - - -


6.1.A tantárgy tanításának célja

A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek

tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos

munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok

technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak

kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos

kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében

ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez

kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen

használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni.

Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.



tartalmakra épül.

6.3.Témakörök

6.3.1. Anyagok és szerszámok 54 óra/54óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 54 - 54

10. - - -

11. - - -

Összesen 54 - 54

59

11. 54 - 54

12. - - -

Összesen 54 - 54

Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből.

Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás.

Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.

Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel.

Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel.

Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel.

Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal.

Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása.

Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület

kialakításához.

Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt

felületminőséggel.

Furatok középpontjának előrajzolása.

Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel.

Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése.

Forgácsolási sebesség helyes megválasztása.

Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása,

levágása megfelelő szögben, sorjázása.

Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása.

Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.

Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.

Érvéghüvelyezés.

6.3.2. Mérések 18 óra/18 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 - 18

10. - - -

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. 18 - 18

12. - - -

Összesen 18 - 18

Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben.

Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra.

Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata,

60

pontos leolvasása.

Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel.

Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel.

Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres

kitűző használatával.

Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel.

Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában.

Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval.

Méret ellenőrzése idomszerrel.

Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére.

Áram- és feszültségmérés multiméterrel.

Árammérés lakatfogóval.

Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.

Vezeték, kötések ellenállásának mérése.

Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel.

Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.

6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 36 óra/36 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 36 - 36

10. - - -

11. - - -

Összesen 36 - 36

11. 36 - 36

12. - - -

Összesen 36 - 36

Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.

A szegecs alakja, méretei, anyaga.

A szegecselés művelete, szerszámai.

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel).

A szegecs méretének helyes megválasztása.

Menetes alkatrészek ábrázolása.

Csavarok fajtái, adatai.

Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok.

Menetkészítés eszközei és szerszámai.

A menetfúrás és a menetmetszés.

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal.

Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása.

Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal.

Csavarkötés létesítése csavaranyával.

Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya).

61

Ragasztott kötések jellemzői.

Ragasztóanyagok fajtái.

Ragasztási eljárások.

Ragasztási eljárások gyakorlása.

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés.

A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei.

A forrasztás művelete.

Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.

Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.

A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.

Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.

Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.

Csatlakozók kialakítása.

Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.


Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél




C Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete








1.5. vita x -


1.7. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


62


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -







alapján x -



értékeléssel.”

63

A



megnevezésű



64

A 10023-12 azonosító számú, Épületvillamossági szerelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

10023-12




szerelés

gyakorlat

Épületvillamossági mérések Vállalkozási

ismeretek

Ipari

elektronika

Elektro-

technikai

számításo

k

Csa

tlak

ozó

vez

eték

ek

Ép

üle

tvil

lam

oss

ági

hál

óza

tok,

ber

end

ezés

ek

Éri

nté

svéd

elem

(H

ibav

édel

em)

Vil

lám

véd

elem

Csa

tlak

ozó

vez

eték

ek

Ép

üle

tvil

lam

oss

ági

hál

óza

tok,

ber

end

ezés

ek

Éri

nté

svéd

elem

(H

ibav

édel

em)

Vil

lám

véd

elem

A

mu

nk

a te

vék

eny

ség

kö

zben

sz

ük

ség

szer

int

mér

ések

és

viz

sgál

ato

k v

égzé

se

Üze

mi

elle

nő

rző

m

érés

ek

és

viz

sgál

ato

k

vég

zése

Hib

a m

egh

atár

ozá

sho

z m

érés

ek,

viz

sgál

ato

k e

lvég

zése

Sze

relő

i el

len

őrz

és

vég

zése

,

do

ku

men

tálá

sa

Vál

lalk

ozá

s k

örn

yez

ete,

sz

emél

yi

felt

étel

ei,

vál

lalk

ozá

si f

orm

ák

Vál

lalk

ozá

sok

gaz

dál

kod

ása

Vál

lalk

ozá

sok

PR

tev

éken

ysé

ge

Ele

ktr

on

ikai

ala

pok

An

aló

g a

lap

áram

kö

rök

Dig

itál

is a

lap

áram

kö

rök

Ele

ktr

ote

chn

ika

Csatlakozó vezetéket létesít x

Fogyasztásmérő helyet alakít

ki x

Lakás és épület elosztó

berendezést szerel x

Erősáramú és gyengeáramú

alapszerelést létesít x

Villamos szerelvényeket

helyez el és szerel x

Fogyasztói berendezések

részére csatlakozóhelyeket

alakít ki

x

Kiskábel- és vezetékhálózatot

alakít ki, javít, karbantart x

Épület villamos berendezést

szerel, javít, karbantart,

kezelését betanítja

x

Világítási berendezést szerel x

Szabadvezetéki csatlakozó x

65

vezetéket létesít az érvényes

előírások szerint

Kábeles csatlakozó vezetéket

létesít x

Víz és tűzzáró kábelátvezetést

készít x

Külső villámhárító

berendezést szerel x

Belső villámvédelmet alakít

ki x

A munka megkezdése előtt, a

munkafolyamatban és a

munka átadásához szükség

szerint méréseket és

vizsgálatokat végez

x

Üzemi ellenőrző méréseket és

vizsgálatokat végez x

Hiba meghatározáshoz

méréseket, vizsgálatokat

végez

x x

Érintésvédelmi (hibavédelmi)

rendszert, eszközt szerel,

telepít

x x

Szerelői ellenőrzést végez, azt

dokumentálja x

Betartja a szerszámok és

személyi biztonsági

felszerelés használatára

vonatkozó előírásokat

x

Figyelembe veszi és betartja

az érvényben lévő előírásokat x x x

Alkalmazza a vállalkozások

tevékenységére vonatkozó

jogszabályokat

x x x

Munkavégzés szabályai x

Szabadvezeték- és

kábelhálózat x

Szerelési technológiák x x

Villamos dokumentáció x x x

66

Villamos mérések x x x x x x x

Villamos szerelési anyagok x x

Vállalkozási ismeretek x x x x x

Villamos szerelvények x x x

Villamos mérések elvégzése x x x x

Villamos hálózatok

(erősáramú-,

épületinformatikai-,

épületautomatikai-, jelző,

szabadvezeték-, kábel

hálózatok) kialakítása,

javítása, karbantartása

x x

Villamos anyagok,

szerelvények, berendezések

használata

x

Műszaki dokumentáció

olvasása, értelmezése,

folyamatábra készítése

x x x

Mérőeszközök, -műszerek,

-berendezések használata x x x x x x x

Kézügyesség x x

Döntésképesség x x

Szervezőkészség x x


Kompromisszum-készség x x

Hibakeresés (diagnosztizálás) x

Kontroll (ellenőrzőképesség) x x x x Körültekintés,

elővigyázatosság x x x x x

67

7. Épületvillamossági szerelés tantárgy 162 óra/ 152óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 54 - 54 1,5

10. 108 - 108 3

11. - - - -


11. 90 - 90 2,5

12. 62 - 62 2



A tanulók ismerjék meg a villamos-energia előállításának módjait, elosztását és ipari,

háztartási alkalmazásának lehetőségeit. A tanulók az épületek áramkör kialakítására és

világítási áramköreinek szerelésére vonatkozó elméleti alapok segítségével tudják

megoldani az áramkörök gyakorlati kialakítását. Képesek legyenek a témakörhöz

kapcsolódó műszaki dokumentáció olvasására, értelmezésére, készítésére. A tanulók a

széles körű villanyszerelői tevékenységek közül először a háztartásokban megjelenő

mindennapos alkalmazásokkal találkozzanak, kapjanak kedvet a szakmai munkához, látva

annak szépségeit, szakmaiságát, felelősségét.

A tanulók ismerjék meg a kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatásának

lehetőségeit, kialakítását. Elméleti ismereteik alapján készüljenek fel a villamos áramkörök

kialakítására, zárlat- és érintésvédelmének (hibavédelmének) gyakorlati megvalósítására. A

munkaműveletekhez meghatározzák a műveleti sorrendet, anyag és eszköz szükségletet.

Részletes szakmai ismereteket szerezzenek a villámvédelem céljáról, módjairól,

megvalósítási lehetőségeiről.

A tanulók rendszerében és minőségében is lássák a lakások villamos fogyasztóinak energia

ellátását, működtetését, védelmi megoldásait.



tartalmakra épül.

7.3. Témakörök

7.3.1. Csatlakozó vezetékek 40 óra/ 28óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

68

9. 10 - 10

10. 30 - 30

11. - - -

Összesen 40 - 40

11. 16 - 16

12. 12 - 12

Összesen 28 - 28

9/3 és 11/2

A villamos-energia előállítása, útja, alkalmazási területei.

Erőművek feladata, típusai.

A villamos hálózat részei, feladatuk.

A villanyszerelő tevékenységi területei.

Az épületvillamossági szerelő, a villamos hálózat-szerelő és a villamos berendezés

szerelő feladatai.

A közcélú hálózatra csatlakozás feltételei, csatlakozók fajtái, méretezése.

Légvezetékes, földkábeles csatlakozás jellemzői.

Földelések fajtái, azok jellemzői.

Földelés készítése.

Az első becsatlakozási pont meghatározása, zárlatvédelemmel ellátása.

10/3 és 12/2

Lakás villamos belső áramköreinek kialakítása.

Lakás villamos belső áramkör kialakításának szempontjai, szelektivitás, szakszerűség.

Lakás érintésvédelem kialakításának lehetőségei, nullázás, EPH kialakítása.

A fogyasztásmérők elhelyezésének szempontjai, fogyasztásmérőhely kialakítása.

Földkábeles csatlakozó létesítése terv alapján.

Végzárás és leágazás készítése, feliratozás, homokágy készítése, téglázás, jelzőszalag

elhelyezése, dokumentálás.

Tűzszakaszoknál a kábelek átvezetésének megoldása, tűzzárás.

7.3.2. Épületvillamossági hálózatok, berendezések 70 óra/ 74óra

8. *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

9.


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 34 - 34

10. 36 - 36

11. - - -

Összesen 70 - 70

11. 52 - 52

12. 22 - 22

69

Összesen 74 - 74

9/3 és 11/2

Munkaműveletekről vázlatos rajz készítése.

Az eszköz- és anyagszükséglet felmérése és meghatározása.

A szerelési munkák munkafázisokra bontása, a műveleti sorrend meghatározása.

A munkához szükséges időszükséglet és szerelői létszám meghatározása.

Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása a

szerelésnél.

Ipari- és háztartási fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása.

A beltéri és kültéri világítási berendezések ismerete, azok különbözőségei.

Az elosztó berendezés alapvető fajtái, felszereltsége, eszközei, szerelési módjai,

védettsége.

10/3 és 12/2

Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése, készítése.

A világítási alapkapcsolások, ill. azok kibővített formáinak, valamint világítási

vezérlések szerelése.

Az izzólámpás, fénycsöves, nagynyomású kisülő és LED fényforrású áramkörök

szerelése, javítása.

Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök

alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása.

Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása a

munkatevékenységhez.

A munkafolyamathoz szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása.

Ellenőrzési, mérési jegyzőkönyv készítése az előírások szerint.

A villamos mérés biztonságtechnikai előírásai.

9.1.1. Érintésvédelem (Hibavédelem) 34 óra/32óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 10 - 10

10. 24 - 24

11. - - -

Összesen 34 - 34

11. 22 - 22

12. 10 - 10

Összesen 32 - 32

9/3 és 11/2

Érintésvédelem (hibavédelem) alapfogalmai.

Az érintésvédelemmel (hibavédelemmel) kapcsolatos előírások.

Az áramütés és az áramütés elleni védelem.

70

Védővezetős érintésvédelem (hibavédelem) módjai.

TT rendszer jellemzői.

TN rendszer jellemzői.

IT rendszer jellemzői.

EPH fogalma, kialakítása.

Földelő-, védő- és EPH vezetők.

Áram-védőkapcsoló szerepe, működési elve, bekötése.

Védővezető nélküli érintésvédelmi (hibavédelmi) módok, azok jellemzői.

Gyártmányok érintésvédelmi (hibavédelmi) kialakítása.

Érintésvédelmi osztályok.

Kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata.

Üzembe helyezés és ellenőrzés érintésvédelmi (hibavédelmi) szempontból.

Védővezető állapotának ellenőrzése.

Szigetelési ellenállás mérése.

10/3 és12/2

Földelési ellenállás, hurok impedancia mérése.

Érintésvédelem (hibavédelem) szerelői ellenőrzése.

Érintésvédelmi (hibavédelmi) feliratok, jelölések.

Érintésvédelem felülvizsgálata.

Érintésvédelmi rendszer dokumentumai.

Villamos balesetek, mentés.

Elsősegélynyújtás.

9.1.2. Villámvédelem 18 óra/18óra


11.


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 18 - 18

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. - - -

12. 18 - 18

Összesen 18 - 18

Külső villámvédelmi berendezés szerelése.

Villám, mint jelenség.

A villám jellemzői.

Villámvédelemre vonatkozó kötelező előírások.

Külső villámvédelem fogalma, jellemzői, elemi.

Villámvédelem dokumentációja.

Külső villámvédelem kialakításának ütemezése.

Villámvédelmi földelő építkezés alatti kialakítása, ellenőrzése.

Tervdokumentáció alapján villámvédelmi felfogó telepítése, karbantartása.

71

Levezető telepítése, karbantartása.

Földelés telepítése, ellenőrzése.

Vizsgáló-csatlakozó telepítése.

Villámvédelem műszeres ellenőrzése.

Belső villámvédelem kialakítása.

Belső villámvédelem kialakítására vonatkozó igények.

B, C és D típusú túlfeszültség levezető szerelése, ellenőrzése, karbantartása.

Belső villámvédelmi fokozatok jellemzői, szelektivitása.

A magasban végzett munkákra vonatkozó munkavédelmi szabályok és a szerszámok

használatára vonatkozó előírások betartása.


Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat X -

1.2. kiselőadás X -

1.3. vita X -

1.4. szemléltetés X -

1.5. projekt X -

1.6. kooperatív tanulás X -

1.7. házi feladat X -


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




72



kérdésekre x -





szóban x -





irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -



értékeléssel.

12. Épületvillamossági szerelés gyakorlata tantárgy 702 óra/816 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 108 36 144 4

10. 540 18 558 15,5

11. - - - -

Összesen 648 54 702 -

11. 594 36 630 17,5

12. 128 62 186 6


73


A tanulók a gyakorlatban is alkalmazzák elméleti ismereteiket. Vegyenek részt a

kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatásának kialakításában. Készítsenek

zárlat- és érintésvédelmet (hibavédelmet) a villamos áramkörökhöz. Gyakorlati

tevékenységükhöz készítsenek munkaműveleti tervet, határozzák meg az agyag és eszköz

szükségletet. Ismerjék meg a villámvédelem módjait, alkalmazzák a belső villámvédelem

eszközeit. Szakmai tevékenységüket dokumentálják.

74



tartalmakra épül.

12.3. Témakörök

12.3.1. Csatlakozó vezetékek 50 óra/60óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 20 - 20

10. 30 - 30

11. - - -

Összesen 50 - 50

11. 30 - 30

12. 30 - 30

Összesen 60 - 60

9/3 és 11/2

Szigetelt és szigeteletlen légvezeték szerelése.

Szigeteletlen légvezetéken bandázsolás és szorító kötés készítése.

Szigetelt légvezetéken kötőelemekkel toldás, csatlakoztatás készítése.

Kereszttartó szerelése.

Légkábellel történő csatlakozó vezeték kialakítása.

Földkábellel történő csatlakozó vezeték kialakítása.

Felszálló-, elosztó fővezeték szerelése.

Kötések, csatlakoztatások szakszerű kialakítása.


Az első becsatlakozási pont meghatározása, zárlatvédelemmel való ellátása.

Nullázás, EPH kialakítása.

A fogyasztásmérők elhelyezésének szempontjai.

10/3 és 12/2

Földkábeles csatlakozó létesítése terv alapján.


Végzárás és leágazás készítése, feliratozás, homokágy készítése, téglázás, jelzőszalag

elhelyezése, dokumentálás.

A kábel szerelésénél vízátvezetés, tömítés készítése.

Tűzszakaszoknál a kábelek átvezetésének megoldása, tűzzárás.

A szerszámok és az egyéni védőeszközök használata.

12.3.2. Épületvillamossági hálózatok, berendezések I. 143 óra/172 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

75


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 15 9 24

10. 110 9 119

11. - - -

Összesen 125 18 143

11. 133 18 151

12. 7 14 21


9/3 és 11/2

Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése készítése.

Épületek alap- és metszetrajzai.

Épületvilágítási rajz és tervjelez.

10/3

Lakásvilágítási tervek rajzai.

Épületvilágítási tervek olvasása.

Háztartási berendezések dokumentációja, értelmezése, alkalmazása.

Erőátviteli berendezések dokumentációja, értelmezése, alkalmazása.

Dokumentáció áttekintése.

Épületvilágítási terv fogalma.

Munkaműveletekről vázlatos rajz készítése.

Technológiai vázlat.

Technológiai sorrend, anyagszükséglet, eszközigény, időigény.

Helyszíni felmérés végzése.

A munkaterületet átvétele és felmérése.

Alaprajzok, szerelési rajzok, műszaki leírás.

Általánosnak megfelelő feltételek vizsgálata.

Helyi sajátosságok.

Fizikai méretek, igény szerinti elhelyezési tervezet.

12/2

Munkavédelmi-, biztonságtechnikai átvétel.

Különleges helyiségek sajátosságai.



A munkához szükséges időszükséglet és szerelői létszám meghatározása.

Munka- és balesetvédelmi előírások betartása, betartatása.

12.3.3. Épületvillamossági hálózatok, berendezések II. 146 óra/167 óra

*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

76

9. 15 9 24

10. 113 9 122

11. - - -


11. 133 9 142

12. 9 16 25


9/3 és 11/2

Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása a

szerelésnél.

Erőátviteli hálózatok fogalma.

Erőátviteli hálózatok fajtái.

Erőátviteli hálózatok jellemzői.

10/3

Ipari- és háztartási erőátviteli hálózatok minőségi különbségei.

Ipari- és háztartási erőátviteli hálózatok szerelvényei, készülékei.

Falon kívüli szerelési módok alkalmazása.

Falon kívüli szerelési módok jellemzői, előnyei, hátrányai.

Falon kívüli szerelési módok fajtái.

Falon kívüli szerelés védőcső nélkül.

Falon kívüli szerelés védőcsővel.

Falon kívüli szerelés padló feletti szerelési technológiával.

Falon kívüli szerelés anyagai.

Falon kívüli szerelés szerelvényei.

Falon kívüli szerelés IP fokozatai.

12/2

Falba süllyesztett szerelési módok alkalmazása.

Falba süllyesztett szerelési módok jellemzői, előnyei, hátrányai.

Falba süllyesztett szerelési módok fajtái.

Falba süllyesztett szerelés védőcső nélkül.

Falba süllyesztett szerelés védőcsővel.

Falba süllyesztett szerelés padló feletti szerelési technológiával.

Falba süllyesztett szerelés anyagai.

Falba süllyesztett szerelés szerelvényei.

Falba süllyesztett szerelés IP fokozatai.

Falba süllyesztett, falon kívüli szerelés munka- és balesetvédelmi előírásai.

12.3.4. Épületvillamossági hálózatok, berendezések III. 134 óra/162 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 18 9 27

77

10. 107 - 107

11. - - -

Összesen 125 - 134

11. 133 9 142

12. 7 13 20


9/3 és 11/2

Háztartási fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása.

Háztartási fogyasztók fajtái.

Háztartási fogyasztók energia igénye.

Háztartási fogyasztók anyag igénye.

Háztartási fogyasztók szerelvényei.

10/3

Ipari fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása.

Ipari fogyasztók fajtái.

Ipari fogyasztók energia igénye.

Ipari fogyasztók anyag igénye.

Ipari fogyasztók szerelvényei.

Ipari fogyasztók védettsége.

Ipari-, háztartási fogyasztók szerelésének munka- és biztonságtechnikai előírásainak

betartása, betartatása.



A jó megvilágítás követelményei.

A helyiség világítási követelményeinek meghatározása.

A helyiség természetes és mesterséges megvilágítási viszonyai, igényei.




jellemzői.

Izzólámpás áramkörök fajtái, alapkapcsolások.

Fénycsöves áramkörök fajtái, alapkapcsolások.

A LED jellemzői, áramköri sajátosságai, előnyei.

12/2

Nagyteljesítményű fényforrások.

Nagyteljesítményű fényforrások alkalmazása, áramkörei, védettsége.


Kültéri világítási berendezések fajtái, alkalmazási területei.

Kültéri világítási berendezések áramkörei.

Kültéri világítási berendezések energia igénye.

Kültéri világítási berendezések védettsége.

12.3.5. Épületvillamossági hálózatok, berendezések IV. 134 óra/155 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

78


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 15 9 24

10. 110 - 110

11. - - -

Összesen 125 9 134

11. 135 - 135

12. 5 15 20


9/3 és 11/2



Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása az adott


Anyagok felmérése, ellenőrzése.

10/3

Szükség szerint ellenőrzés szemrevételezéssel, műszeresen.

Előírások alkalmazása a munka során.

Dokumentáció alapján technológia ismertetése, jellemzőinek meghatározása.


A szükséges eszközök munkavédelmi- biztonságtechnikai megfeleltetése.

A munkavégzés során az eszközök használatára vonatkozó munkavédelmi-,

balesetvédelmi előírások betartása, betartatása.

Feliratok készítése, elhelyezése.

Műszaki utasítás alapján feliratok beszerzése, azonosítása, előírás szerinti elhelyezése.


Az előírt feladatok tartozó mérések elvégzése.

A mérési feladathoz tartozó biztonságtechnikai feltételek megteremtése.

A mérési feladathoz tartozó biztonságtechnikai feltételek betartása, betartatása.

A villamos mérés fokozott biztonsági előírásai.

12/2


Ellenőrzési, mérési jegyzőkönyv formai előírásai, tartalma, szakszerűsége.

12.3.6. Érintésvédelem (Hibavédelem) 55 óra/60 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 25 - 25

10. 30 - 30

79

11. - - -

Összesen 55 - 55

11. 30 - 30

12. 30 - 30

Összesen 60 - 60

9/3 és 11/2

Érintésvédelem (hibavédelem) alapfogalmai.

Az érintésvédelemmel (hibavédelemmel) kapcsolatos előírások.

Az áramütés és az áramütés elleni védelem.

Védővezetős érintésvédelem (hibavédelem) módjai.

TT rendszer jellemzői.

TN rendszer jellemzői.

IT rendszer jellemzői.







10/3 és 12/2

Kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata.




Földelési ellenállás, hurok impedancia mérése.



Érintésvédelem felülvizsgálata.

Érintésvédelmi rendszer dokumentumai.

Villamos balesetek, mentés.

Elsősegélynyújtás.



12.3.7. Villámvédelem 40 óra/40 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 40 - 40

11. - - -

Összesen 40 - 40

80

11. - - -

12. 40 - 40

Összesen 40 - 40


Tervdokumentáció alapján villámvédelmi felfogó telepítése, karbantartása.

Levezető telepítése, karbantartása különböző típusú levezetők esetén.

Földelés telepítése különböző típusú földelők esetén.

Vizsgáló-csatlakozó telepítése, mechanikai védelem kialakítása.


B, C típusú túlfeszültség levezető szerelése, ellenőrzése, karbantartása.

D típusú túlfeszültség levezető önálló szerelése, ellenőrzése, karbantartása.

A magasban végzett munkákra vonatkozó munkavédelmi szabályok és a szerszámok

használatára vonatkozó előírások betartása.


Tanterem és szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó

szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések (SZVK6.

pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett x -

81

feldolgozása



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -


3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -

3.2 Csoportos helyzetgyakorlat x -






alapján x -




mellett x -


irányítással x -



értékeléssel.

82

13. Épületvillamossági mérések gyakorlat 108 óra/119 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 18 18 36 1

10. 72 - 72 2

11. - - - -

Összesen 90 18 108 -

11. 72 - 72 2

12. 31 16 47 1,5

Összesen 103 16 119 -


A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák az épületek villanyszerelésénél szükséges

méréseket. A mérési feladatok keretében alkalmazzák a munka megkezdése előtt a

munkafolyamatokban és a munka átadásához szükséges méréseket és vizsgálatokat. A

biztonsági előírások betartásával végezzenek a tanulók üzemi ellenőrző méréseket. A

tanulók végezzenek hiba meghatározást. A szerelői ellenőrzést az előírásoknak

megfelelően, szakszerűen végezzék.



tartalmakra épül.

13.3. Témakörök

13.3.1. A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához

szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése

18 óra/21 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 4 2 6

10. 12 - 12

11. - - -

Összesen 16 2 18

83

11. 12 - 12

12. 8 1 9

Összesen 20 - 21

9/3 és 11/2

Munkaterület átvétele, felmérése.

A munka megkezdéséhez szükséges dokumentumok kikérése, elemzése.

Szükség esetén helyi kísérő igénylése.

10/3

Mérési biztonságtechnika biztosítása.

Mérési feladathoz mérőeszközök biztosítása.

Munkafolyamatban műszaki feltételek ismerete.

Műszaki folyamathoz kapcsolódó biztonságtechnikai feltételek biztosítása, betartása.

Vezetőfolytonosság ellenőrzése.

12/2

A munkaterületen a feszültségmentesítés elvégzése.

Folytonossági méréssel a villamos kötések helyességének ellenőrzése.

Feszültség alatti hálózaton mérési eljárással a fázisvezető, fázispont megkeresése.

Háromfázisú áramkörben fázissorrend meghatározása.


13.3.2. Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése 29 óra/28 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 5 4 9

10. 20 - 20

11. - - -

Összesen 25 4 29

11. 20 - 20

12. 8 - 8

Összesen 28 - 28

9/3 és 11/2

A méréshez szükséges megfelelő mérőműszerek kiválasztása.

Az ellenőrző mérések és vizsgálatok biztonságos feltételeinek megteremtése.

A terhelő áram közvetlen áramméréssel, lakatfogóval, áramváltó közbeiktatásával való

meghatározása.

10/3

Hatásos teljesítmény, villamos fogyasztás mérése, mérési eredményekből meddő- és

látszólagos teljesítmény számítása.

Közvetlen és közvetett mérési módszerek.

Szigetelési ellenállás mérése, a mérés eredményének minősítése.

84

Hurokellenállás mérése, a mérés eredményének minősítése.

Földelési ellenállás mérése.

Megvilágítás mérése.

12/2

Feszültség alatti tevékenység biztonságtechnikai előírásainak betartása, betartatása.

Mért eredmények elemzése, értékelése.

Mért eredmények dokumentálása.

.

13.3.3. Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése 33 óra/38 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 5 8 13

10. 20 - 20

11. - - -

Összesen 25 8 33

11. 20 - 20

12. 8 10 18

Összesen 28 10 38

9/3 és 11/2

Hibás készülék, berendezés, eszköz átvétele.

Hibajelenségre vonatkozó információk.

Műszaki leírás, készülék dokumentáció, hálózati jellemzők.

Hiba jellegéhez kapcsolódó mérések, vizsgálatok elvégzése.

Mechanika mérések.

10/3 és 12/2

Villamos mérések.

Feszültség alatti, feszültségmentes mérések.

Feszültségmérés, áramfelvétel mérése, ellenállásmérés.


Folytonossági vizsgálat.

Feszültség alatti tevékenység biztonságtechnikai előírásainak betartása, betartatása.

Hiba helyének meghatározása.

Hiba meghatározása.

13.3.4. Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása 28 óra/32 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 4 4 8

85

10. 20 - 20

11. - - -

Összesen 24 4 28

11. 20 - 20

12. 8 4 12

Összesen 28 4 32

9/3 és 11/2

A berendezés ellenőrzése megtekintéssel (általában kikapcsolt állapotban).

A berendezés ellenőrzése dokumentáció alapján.

A berendezés épségének ellenőrzése.

Az áramütés elleni védelmi mód ellenőrzése.

A tűzgátló szerkezet és a hőhatás elleni védelem ellenőrzése.

10/3

A vezető keresztmetszetének ellenőrzése.

A védelmi és ellenőrző eszközök kiválasztása és beállítása.

A leválasztó és kapcsoló eszközök kiválasztása és beállítása.

A külső hatásokat figyelembe véve a védelmi módok ellenőrzése.

A dokumentáció, feliratok, jelölések és információs anyagok meglétének ellenőrzése.

A vezeték csatlakozások ellenőrzése.

A hozzáférhetőség, kezelhetőség ellenőrzése.

A védővezetők, a fő és helyi EPH összeköttetés folytonosságának vizsgálata.

A villamos berendezés szigetelési ellátásának vizsgálata.

Az áramkörök elválasztásával megvalósított védelmének vizsgálata a SELV és PELV

esetében.

12/2

A védőelválasztás vizsgálata.

A padlóhálózat és a fal ellenállásának vizsgálata.

A tápforrás önműködő lekapcsolásának vizsgálata.

A villamosszilárdság vizsgálata.

A polaritás vizsgálata.

A hőhatások vizsgálata.

A feszültségesés vizsgálata.

A működés vizsgálata.

A szakmai előírásoknak megfelelően a szerelői ellenőrzés elvégzése, dokumentálása.







módszer neve


szervezeti kerete






86

1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -


87


értékeléssel.

14. Vállalkozási ismeretek 31 óra/31 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 31 - 31 1

Összesen 31 - 31 -

11. - - - -

12. 31 - 31 1

Összesen 31 - 31 -


A tanulók készüljenek fel a gazdaság kihívásaira. Ismerjék meg a vállalkozások jellemzőit.

A vállalkozás feltételei mellett lássák az egyes vállalkozási formák előnyeit, hátrányait. A

tanulóknak legyen rálátásuk a vállalkozások gazdálkodására. Ismerjék a tanulók a

gazdasági tevékenységek kialakításában, működtetésében a PR tevékenység fontosságát.



tartalmakra épül.

14.3. Témakörök

14.3.1. Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák

11óra/11 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 11 - 11

88

Összesen 11 - 11

11. - - -

12. 11 - 11

Összesen 11 - 11

Jogi ismeretek alapfogalmai.

Magánjog – polgári jog, családjog.

Közjog – alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjog.

Munkajog –

- munkaviszony keletkezése, megszüntetése

- a munkavégzés szabályai

- a munkaidő

- a munka díjazása

- kártérítési felelősség

- foglalkoztatás elősegítése

Vállalkozások fogalma.

Vállalkozás környezete, személyi feltételei.

Vállalkozási formák.

Egyéni vállalkozások.

Társas vállalkozások.

Vállalkozások alapítása és megszüntetése.

14.3.2. Vállalkozások gazdálkodása 10 óra/10 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 10 - 10

Összesen 10 - 10

11. - - -

12. 10 - 10

Összesen 10 - 10

A vállalkozások eszközei és forrásai.

Pénzgazdálkodás, számvitel.

Bizonylati rend.

Költségkalkuláció és árképzés.

Vállalkozások adózása.

Társadalombiztosítás és nyugellátás.

89

Költségkalkuláció és árképzés.

14.3.3. Vállalkozások PR tevékenysége 10 óra/10 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 10 - 10

Összesen 10 - 10

11. - - -

12. 10 - 10

Összesen 10 - 10

A vállalkozás stratégiája.

Marketing.

Piacelemzés, piackutatás.

Üzleti terv (célja, fejezetei, SWOT analízis).

Az üzleti terv előkészítése, felépítése.

Az üzleti terv megvalósulása, ellenőrzése, visszacsatolása.


Tanterem





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó

eszközök és


pont lebontása,

90

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

pontosítása)



91


feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -



értékeléssel.

92

15. Ipari elektronika tantárgy 31 óra/31óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 31 - 31 1

Összesen 31 - 31 -

11. - - - -

12. 31 - 31 1

Összesen 31 - 31 -


A tanulók ismerjék meg az irányítástechnikai alapfogalmakat. Sajátítsák el az elektronikus

áramkörök elemeinek működését, áramköri sajátosságait. Ismerjék meg az analóg és

digitális áramköröket, azok alkalmazásait. Rendelkezzenek elég elméleti tudással a

szakmában alkalmazott elektronikus eszközök, berendezések, rendszerek telepítéséhez,

működtetéséhez.



tartalmakra épül.

15.3. Témakörök

15.3.1. Elektronikai alapok 15 óra/15 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 15 - 15

Összesen 15 - 15

11. - - -

12. 15 - 15

93

Összesen 15 - 15

Irányítástechnikai alapfogalmak.

A vezérlés jellemzői.

A szabályozás jellemzői.

A vezérlés, szabályozás gyakorlati alkalmazásai.

Kétpólusok.

Négypólusok.

Passzív és aktív áramkörök.

Félvezető áramköri elemek.

Félvezető anyagok.

Félvezető diódák.

Tranzisztorok.

Egyéb félvezető eszközök.

15.3.2. Analóg alapáramkörök 8 óra/8 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 8 - 8

Összesen 8 - 8

11. - - -

12. 8 - 8

Összesen 8 - 8

Erősítő alapkapcsolások –

- közös emitteres alapkapcsolások

- közös kollektoros alapkapcsolások

- közös bázisú alapkapcsolások

- többfokozatú erősítők

Visszacsatolások.

Erősítők frekvenciafüggése.

Erősítők torzítása, zaja.

Nagyjelű erősítők.

Műveleti erősítők.

Impulzustechnikai alapáramkörök.

Multivibrátorok.

Összetett elektronikai áramkörök.

Gyakorlati alkalmazások.

15.3.3. Digitális alapáramkörök 8 óra/8 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

94


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 8 - 8

Összesen 8 - 8

11. - - -

12. 8 - 8

Összesen 8 - 8

Impulzusok jellemzői

Analóg és digitális mennyiségek

Számrendszerek

Az információ kódolása

Logikai algebra alapfogalmai

Logikai függvények

A logikai algebra szabályai és alkalmazásuk

Logikai alapáramkörök

Diódás kapuáramkörök

Gyakorlati alkalmazások.


Szaktanterem





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és


pont lebontása,

95

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

pontosítása)




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -



értékeléssel.

96

16. Elektrotechnikai számítások tantárgy 144 óra/121 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 36 36 72 2

10. 36 36 72 2

11. - - - -


11. 36 54 90 2,5

12. 31 - 31 1



Az elektrotechnikai témakörben megtanult elméleti tananyag megerősítése, az elméleti

ismeretek gyakorlati példákon történő bemutatása, szakmai számítások végzése.



tartalmakra épül.

16.3. Témakörök

16.3.1. Elektrotechnika I. 72 óra/90 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 36 36 72

10. - - -

11. - - -

Összesen 36 36 72

11. 36 54 90

12. - - -

Összesen 36 54 90

Villamos alapfogalmak – feszültség, áramerősség, ellenállás.

97

Egyenáramú hálózatok – Ohm törvénye, Csomóponti törvény, Huroktörvény, soros

kapcsolás, párhuzamos kapcsolás, vegyes kapcsolás, feszültségosztó, áramosztó,

méréshatár bővítés, villamos munka, villamos teljesítmény, generátorok jellemzői,

generátorok kapcsolásai.

A villamos áram hatásai – az áram hőhatása, az áram vegyi hatása, elektrokémiai

energiaforrások, az áram élettani hatásai, az áram mágneses hatása.

Villamos tér – Coulomb törvénye, térerősség, feszültség – térerősség kapcsolata, a

villamos tér jelenségei, anyagok viselkedése villamos térben, kapacitás, kondenzátor,

kondenzátorok kapcsolásai, kondenzátorok feltöltése, kisütése.

Mágneses tér – a mágneses indukció, a mágneses teret jellemző mennyiségek, anyagok

viselkedése mágneses térben, mágnesezési görbe, indukciós jelenségek.

16.3.2. Elektrotechnika II. 72 óra/31 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 36 36 72

11. - - -

Összesen 36 36 72

11. - - -

12. 31 - 31

Összesen 31 - 31

Váltakozó feszültség, áram.

Váltakozó feszültség, áram jellemzői, ábrázolása, összegzése.

Ellenállás a váltakozó áramú körben- fogalma, nagysága, fázis viszonyok.

Induktivitás a váltakozó áramú körben- fogalma, nagysága, fázis viszonyok.

Kondenzátor a váltakozó áramú körben- fogalma, nagysága, fázis viszonyok.

Impedancia, admittancia.

Teljesítmények a váltakozó áramú körben.

Háromfázisú váltakozó áram.

Transzformátorok.

Villamos forgógépek – motorok, generátorok.

Méréstechnika.

Feszültségesés és teljesítményveszteség a vezetékekben.

Ellenőrző feladatok.


Tanterem



98



módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -

99




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -



értékeléssel.

100

A


Villamos gépek és

ipari elosztóberendezések szerelése

megnevezésű



101

A 10024-12 azonosító számú, Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10024-12

Villamos gépek és ipari elosztó berendezések

szerelése

Villamosipari

anyagismeret Villamos gépek és berendezések

Villamos

műszaki

ábrázolás

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének,


Vil

lam

os

vez

eték

ek

Vil

lam

os

szig

etel

őan

yag

ok,

mű

any

ago

k

Ele

ktr

on

ikai

alk

atré

szek

Vil

lam

os

gép

ek a

ny

agai

Vil

lam

os

forg

óg

épek

Tra

nsz

form

átoro

k

Vil

lam

os

gép

ek,

kés

zülé

kek

hib

áin

ak j

avít

ása

Vil

lam

os

gép

ek é

s k

észü

lék

ek

üze

mel

teté

se,

szer

elés

e,

jav

ítás

a

Ipar

i v

illa

mo

s b

eren

dez

és

szer

elés

e

Vil

lam

osi

par

i m

űsz

aki

do

ku

men

tálá

s

Vil

lam

os

gép

ek

és

ber

end

ezés

ek e

llen

őrz

ése

Vil

lam

os

forg

óg

épek

Tra

nsz

form

átoro

k

Vil

lam

os

gép

ek,

kés

zülé

kek

hib

áin

ak j

avít

ása

Vil

lam

os

gép

ek é

s k

észü

lék

ek

üze

mel

teté

se,

szer

elés

e,

jav

ítás

a

Ipar

i v

illa

mo

s b

eren

dez

és

szer

elés

e

FELADATOK

Ipari energia elosztó hálózatot szerel x x

Ipari elosztó berendezést szerel, telepít x x

Kapcsoló berendezést szerel, telepít x

Vezérlő- és szabályozó berendezést szerel,

telepít x

Ipari villamos berendezést javít, karbantart,

kezelését betanítja x

Háztartási méretű kiserőművet szerel x

Fotovoltaikus berendezést szerel x

Aszinkron gépet telepít, működtet x x

Egyenáramú gépet telepít, működtet x x

Szinkron gépet telepít, működtet x x

Különleges villamos forgógépet telepít,

működtet x x

102

Egyfázisú transzformátort telepít, működtet

Betartja a kéziszerszámokra vonatkozó

előírásokat

x x

Háromfázisú transzformátort telepít, működtet x x

Különleges transzformátort telepít, működtet x x

Fázisjavító berendezést telepít, működtet,

karbantart x

Felismeri a villamos gépek tipikus hibáit x x

Villamos gépet üzemeltet, karbantart,

kezelését betanítja x x

Villamos készüléket javít, karbantart,

kezelését betanítja x x

Ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végez és

dokumentálja x x

Munkájában figyelembe veszi és alkalmazza a

hibavédelmi szabályokat x x x x x x

Betartja a kézi szerszámokra vonatkozó

előírásokat x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavégzés szabályai x x x x x

Villamos szerelési anyagok x

Szerelési technológiák x x x

Villamos berendezések x x x

Villamos gépek x x x x

Villamos mérések x x

Villamos dokumentáció x x

Villamos kötések x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Villamos gépek, berendezések telepítése,

üzemeltetése x x

Villamos ellenőrzések, mérések elvégzése x

Villamos anyagok, szerelvények,

berendezések, kéziszerszámok használata x x x x x x x

Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése,

készítése x x

Mérőeszközök, -műszerek, -berendezések

használata x x


103

Kézügyesség x x

Önállóság x x x


Kompromisszumkészség x

Konfliktusmegoldó készség x

Kommunikációs készség x x


Figyelem-összpontosítás x x x

Hibakeresés (diagnosztizálás) x x

Kontroll (ellenőrző képesség) x

17. Villamosipari anyagismeret tantárgy 72 óra/49óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. 18 - 18 0,5

10. 36 18 54 1,5

11. - - - -


11. 18 - 18 0,5

12. 31 - 31 1

Összesen 49 - 49 -


Az anyagismeret témakörben megtanult tananyag megerősítése. A tanulóknak a

villamosiparban használt anyagok, eszközök, berendezések, gépek anyagismereti

jellemzőinek megismertetése, azok gyakorlati alkalmazása.



tartalmakra épül.

17.3. Témakörök

17.3.1. Villamos vezetékek 9 óra/9óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 9 - 9

10. - - -

11. - - -

Összesen 9 - 9

11. 9 - 9

12. - - -

Összesen 9 - 9

Villamos vezetékek fajtái, jellemzői, tulajdonságai.

Erősáramú vezetékek – légvezetékek, csupasz vezetékek.

Szigetelt vezetékek.

Erősáramú földkábelek – szerkezet, felépítés, terhelhetőség.

Gyengeáramú vezetékek

Szerelőhuzalok

Gyengeáramú kábelek – szalagkábelek, távkábelek, koaxiális kábelek, egyéb kábelek

17.3.2. Villamos szigetelőanyagok, műanyagok 9 óra/9óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. 9 - 9

10. - - -

11. - - -

Összesen 9 - 9

11. 9 - 9

12. - - -

Összesen 9 - 9

Szilárd szigetelőanyagok.

Folyékony szigetelőanyagok.

Légnemű szigetelőanyagok.

Természetes alapú műanyagok.

Mesterséges alapú műanyagok.

Műanyag termékek előállítása.

Műanyagok megmunkálása.

Műanyagok alkalmazása a villamosiparban.

17.3.3. Elektronikai alkatrészek 18 óra/15óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 18 18 36

11. - - -

Összesen 18 18 36

11. - - -

12. 15 - 15

Összesen 15 - 15

Ellenállások szerkezeti anyagai.

Ellenállások minősítő jellemzői.

Ellenállások jelölése.

Állandó értékű ellenállások.

Huzalellenállások.

Változtatható értékű ellenállások.

Váltakozó ellenállások.

Ellenállások kiválasztása.

Kondenzátorok jellemzői.

Kondenzátorok fajtái.

Kondenzátorok méretezése.

Tekercsek fajtái, kiviteli formái.

Tekercsek minősítő jellemzői.

Állandó értékű induktivitások.

Változtatható értékű induktivitások.

Félvezető anyagok.

A félvezető diódák fajtái.

Tranzisztorok.

Integrált áramkörök.

17.3.4. Villamos gépek anyagai 18 óra/16óra


19.


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 18 - 18

11. - - -

Összesen 18 - 18

11. - - -

12. 16 - 16

Összesen 16 - 16

Transzformátor tekercsek anyaga.

Csévetestek anyaga, típusai.

Transzformátor tekercsek gyártása.

Impregnálás.

Transzformátorlemez anyaga, típusai.

Melegen hengerelt lemezek.

Hidegen hengerelt lemezek.

Transzformátorlemez szigetelése.

Transzformátor vasmag összerakása, kialakítása.

Transzformátor lemez, dinamó lemez feldolgozása.

Transzformátor vasmag készítése.

Transzformátorolajok.

Dinamólemez jellemzői.

Villamos forgógépek tekercselésének anyagi jellemzői.

Állórész, forgórész vastest anyagi jellemzői, készítése.

Állórész tekercselés készítése, jellemzői.

Forgórész tekercselés készítése, jellemzői.

Kalickás forgórész készítése, jellemzői.

Szénkefék anyaga, kialakítása, jellemzői.

Villamos gépek szigetelő anyagai.


Szaktanterem





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -




20. Villamos gépek és berendezések tantárgy 93 óra/93óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 93 - 93 3

Összesen 93 - 93 -

11. - - - -

12. 93 - 93 3

Összesen 93 - 93 -


A villanyszerelő villamos gépet nem szerel, hanem telepít, működtet. Ehhez meg kell

ismernie a villamos gépek fajtáit, szerkezetét, működési elvét, üzemi jellemzőit.

A tanulóknak rendelkezni kell a villamos gépek, -készülékek hiba megállapításának,

javításának ismereteivel. A tanulók ismerjék az üzemeltetés, szerelés, javítás

munkatevékenységéhez szükséges anyagokat, eszközöket. Az ipari villamos berendezések

szereléséhez rendelkezzenek a tanulók a felhasználható anyagok, szerelési technológiák

ismeretével. Képes legyen a szakmai tevékenységet végző tanuló a megfelelő anyagok,

eszközök kiválasztására az elvégzett munkafeladat dokumentálására.



tartalmakra épül.

20.3. Témakörök

20.3.1. Villamos forgógépek 20 óra/24óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 20 - 20

Összesen 20 - 20

11. - - -

12. 24 - 24

Összesen 24 - 24

A villamos gépek feltalálásában közreműködő világhírű magyar alkotók megismerése.

Villamos forgógépek rendszerezése felépítése, működése, funkció, fázisszám,

áramnem szerint.

Szinkrongép szerkezete, működése.

Aszinkrongépek szerkezete, működése.

Villamos forgógépek alapvető üzemi jellemzői.

Aszinkronmotorok indítása.

Aszinkronmotorok fordulatszám változtatása.

Aszinkron motorok fékezése.

A szinkron és az aszinkron (indukciós) motor közötti üzemviteli különbségek.

Aszinkron motorok kapcsolási formái (lehetőségei), az ebből adódó működésbeli

változások.

Egyenáramú gépek szerkezete, gerjesztési lehetőségei, működési elve.

Villamos forgógépek jellemző mechanikai és villamos hibái.

A villamos forgógépek forgásirány- és forgási sebesség változtatásának módjai,

lehetőségei.

A villamos forgógépek jellemző hibáinak felsorolása az üzemeltető betanítása során.

Villamos forgógépek felhasználás szerinti kiválasztási szempontjai.

Karbantartási terv készítése.

A karbantartási tevékenység feladatainak végrehajtása.

20.3.2. Transzformátorok 16 óra/16 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



9. - - -

10. - - -

11. 16 - 16

Összesen 16 - 16

11. - - -

12. 16 - 16

Összesen 16 - 16

Villamos gépek szállítása, telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése.

Kisfeszültségű, kis teljesítményű transzformátor bekötése, ellenőrzése.

A villamosenergia-rendszer üzemeltetőjeként tevékenykedik.

Az erősáramú kapcsolókészülékek kiválasztása, bekötése, működtetése és

üzemeltetése.

Villamos kapcsolóállomások üzemeltetése.

Villamos hálózatok üzemeltetése.

Egyszerű kisfeszültségű hálózatok méretezése feszültségesésre és melegedésre

(tápvezeték, elosztóvezeték, körvezeték).

Egyszerű hálózatok zárlatának számítása, ellenőrzése, zárlatkorlátozás megoldásában

közreműködés.

Energiagazdálkodással kapcsolatos üzemeltetési feladatokban közreműködés (pl.

fázisjavítás).

A kívánt teljesítménytényező eléréséhez szükséges meddőteljesítmény meghatározása.

Villamos hálózatok védelmének, üzemzavari automatikák működésének ellenőrzése.

Ipari és háztartási villamos fűtő-, hűtő- és klímaberendezések villamos

energiaellátásának kialakítása, működtetése, telepítése, üzemeltetése.

Köztéri, ipari, kommunális és reklámcélú világító berendezések szerelése,

karbantartása.

Szünetmentes áramforrások telepítése és üzemeltetése.

Villamos állomások egyen- és váltakozó áramú segédberendezéseinek ellenőrzése.

Egyfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Háromfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Különleges transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése,

kezelésének betanítása.

Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése.

Villamos készülékek kezelésének betanítása.

Különleges villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

elvégzése.

20.3.3. Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 17 óra/17óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 17 - 17

Összesen 17 - 17

11. - - -

12. 17 - 17

Összesen 17 - 17

Hibajegyzőkönyv felvétele.

A javításhoz szükséges műszaki dokumentáció biztosítása, használata.

A villamos gépek elektromos és mechanikus hibájának megállapítása, felismerése

(diagnosztika).

Villamos gépek, készülékek szemrevételezése a hiba megállapítása céljából.

Villamos gép megbontásának menete mechanikus hiba megállapítása céljából.

Hiba megállapítása villamos méréssel.

Hiba megállapítása mechanikai méréssel.

Hibajavításhoz a megfelelő eszközök, készülékek, műszerek kiválasztása.

A javításhoz használt eszközök, készülékek, műszerek szakszerű használata.

Villamos gépet működtető (vezérlő, szabályozó) egységek ismerete, javítása.

A javítási tevékenységnél a szükséges munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások


Hibajavítás dokumentálása.

Javított gép, készülék javítás utáni üzembehelyezése.



20.3.4. Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása

20óra/18óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 20 - 20

Összesen 20 - 20

11. - - -

12. 18 - 18

Összesen 18 - 18

Kapcsolóberendezés szerelése.

Ipari elosztóberendezés szerelése.

Ipari energiaelosztó hálózat szerelése.

Vezérlő- és szabályozó berendezés szerelése.

Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása, kezelésének betanítása.

A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség

szerinti mérések és vizsgálatok végzése.

Mechanikai méretek felvétele, ellenőrzése.

Gépelemek (tengelykapcsolók, csapágyak, fogaskerekek, alapvető hajtások)

alkalmazása, szerelése.

Motorvezérlések bekötése.

Intelligens épületek erősáramú szerelése.

Ipari épületek villanyszerelése, áramköreinek ellenőrzése.

Az ipari épületek fogyasztásmérőhely kialakításának ellenőrzése.

Fontosabb fogyasztói berendezések bekötésének létrehozása, ellenőrzése.

Az ipari épületek fogyasztásmérőjének áramszolgáltatói hálózatra történő

csatlakoztatása.

Az ipari épületek elosztóinak kialakítása.

A szerelési technológiák és a készülékek kiválasztása a vonatkozó előírások

figyelembe vételével.

Kisfeszültségű szabadvezetéki és kábelhálózatokon jelentkező szerelési-, kötési-,

csatlakozási feladatok elvégzése, ellenőrzése.

A védőföldeléses és a nullázott rendszer kiépítése, ellenőrzése.

Az EPH-rendszer kiépítése, ellenőrzése.

Az áram-védőkapcsoló bekötése, ellenőrzése, a védővezeték nélküli érintésvédelmi

módok alkalmazása.

20.3.5. Ipari villamos berendezés szerelése 20

óra/18óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 20 - 20

Összesen 20 - 20

11. - - -

12. 18 - 18

Összesen 18 - 18

Ipari villamos berendezés szerelése és szerelési technológiái.

Erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózat szerelése.

Kapcsolóberendezés, elosztóberendezés szerelése.

Ipari energiaelosztó vezeték- és kiskábelhálózat szerelése.

Vezérlő- és szabályozókészülék, berendezés szerelése.

Ipari villamos berendezés, készülék javítása, karbantartása, kezelésének betanítása.


A környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyv készítése.

Változások feljegyzése a kiviteli tervekre.

Építési napló vezetése (e-napló).










Napelemes rendszer, tartószerkezet és napelemek szerelése terv alapján, mérőhely

készítése.

Háztartási méretű kiserőmű szerelése.

Fotovoltaikus berendezés szerelése.

Inverter, zárlat-, érintés- (hiba-), tűz- és villámvédelemi eszköz szerelése, telepítése.


Szaktanterem





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -




21. Villamos műszaki ábrázolás tantárgy 67 óra/67 óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. 36 - 36 1

11. 31 - 31 1

Összesen 67 - 67 -

11. 36 - 36 1

12. 31 - 31 1

Összesen 67 - 67 -


A villamos rajzi alapismeretekre támaszkodva a tanulók ismerjék meg a villamosipar

eszközeinek, berendezéseinek, gépeinek rajzjeleit, ábrázolási módjait, kapcsolási rajzait.

Képesek legyenek gépek, készülékek, berendezések műszaki dokumentációjának

olvasására, értelmezésére, használatára, készítésére.



tartalmakra épül.

21.3. Témakörök

21.3.1. Villamosipari műszaki dokumentálás I. 36 óra/36 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. 36 - 36

11. - - -

Összesen 36 - 36

11. 36 - 36

12. - - -

Összesen 36 - 36

A villamosipari szakrajz szerepe és célja.

Erősáramú rajzjelek.

A villamosipari rajzok fajtái.

A világítási áramkörök rajzjelei.

Világítási áramkörök kapcsolási rajzai.

A lépcsőházi világítás kapcsolási rajzai.

A fővezetéki terv.

A fővezetéki terv rajzjelei.

Elosztóberendezések kapcsolási rajzai.

Épületek alap- és metszetrajzai.

Épületvilágítási rajz- és tervjelek.

Lakásvilágítási tervek rajzolása.

Háztartási készülékek szerelésének nyomvonala.

Erőátviteli fogyasztók nyomvonala.

Az érintésvédelem rajzjelei.

Érintésvédelmi módok rajzai.

Áram-védőkapcsolás rajza.

Szabadvezetéki tervjelek.

Szabadvezetéki-hálózatok tervjelei.

Kábelhálózatok rajzjelei és nyomvonalrajza.

Kábelfektetés rajzai.

Jelzőberendezések rajzjelei, kapcsolási rajzai.

Kaputelefon kapcsolási rajzai.

21.3.2. Villamosipari műszaki dokumentálás II. 31

óra/31óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 31 - 31

Összesen 31 - 31

11. - - -

12. 31 - 31

Összesen 31 - 31

Kisfeszültségű kapcsolók rajzjelei.

Kézi működtetésű kapcsolók rajzjelei.

Mágneskapcsolók rajzjelei.

Kapcsolókészülékek rajzainak olvasása.

Villamos gépek rajzjelei.

Egyenáramú gépek kapcsolási rajzai.

Váltakozóáramú gépek rajzjelei.

Villamos gépek kapocsjelölései.

Villamos gépek belső kapcsolása.

Aszinkronmotor működtetésének kapcsolási rajza.

Kapocstábla bekötések.

Villamos forgógépek vezérlési rajzai.

Forgásirányváltás rajzai.

Motorindítások rajzai.

Transzformátorok rajzjelei.

Transzformátorok alapkapcsolásai.


Szaktanterem





módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -


1.7. házi feladat X -


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett x -

feldolgozása



rendszerezése x -




kérdésekre x -





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -




22. Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata tantárgy

450 óra/434óra* *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



felhasználható

Helyi tanterv

Éves Heti

9. - - - -

10. - - - -

11. 450 77 527 17

Összesen 464 80 544 -

11. - - - -

12. 434 - 434 14



A tanulók ismerjék meg a villamos gépek szerkezeti elemeit, végezzenek hiba

feltárásokat, javításokat villamos gépeken, működtető egységeken. Használják a tanulók

az üzemeltetés, szerelés, javítás munkatevékenységéhez szükséges anyagokat, eszközöket.

A különböző szerelési technológiák alkalmazásánál tartsák be a vonatkozó

munkavédelmi, környezetvédelmi előírásokat. Az ipari villamos berendezések

szerelésénél a tanulók ismerjék meg a berendezés típusának megfelelő technológiát,

felhasználható anyagokat, eszközöket. A tanulók képesek legyenek a szakmai

dokumentáció értelmezésére, alkalmazására az elvégzett munka dokumentálására. A

tanulók tartsák és tartassák be a munkatevékenységekre vonatkozó munkavédelmi és

környezetvédelmi előírásokat.

A tanulók használják a villamos mérőműszereket. Ismerjék meg és használják a szerelői

ellenőrzés eszközeit. Végezzenek elektromos berendezéseken szükséges üzemi és

biztonsági ellenőrző méréseket. Képesek legyenek a tanulók ellenőrzési, mérési adatok

értékelésére, dokumentálására. A tanulók tartsák és tartassák be a villamos mérések

biztonságtechnikai előírásait.



tartalmakra épül.

22.3. Témakörök

22.3.1. Villamos forgógépek 80 óra/64 óra


24.


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 64 16 80

Összesen 64 16 80

11. - - -

12. 64 - 64

Összesen 64 - 64

Villamos forgógépek rendszerezése felépítése, működése, funkció, fázisszám,

áramnem szerint.

Szinkrongép szerkezete, működése.

Aszinkrongépek szerkezete, működése.

Villamos forgógépek alapvető üzemi jellemzői.

Aszinkronmotorok indítása.

Aszinkronmotorok fordulatszám változtatása.

Aszinkron motorok fékezése.

A szinkron és az aszinkron (indukciós) motor közötti üzemviteli különbségek.

Aszinkron motorok kapcsolási formái (lehetőségei), az ebből adódó működésbeli

változások.

Egyenáramú gépek szerkezete, gerjesztési lehetőségei, működési elve.

Villamos forgógépek jellemző mechanikai és villamos hibái.

A villamos forgógépek forgásirány- és forgási sebesség változtatásának módjai,

lehetőségei.

A villamos forgógépek jellemző hibáinak felsorolása az üzemeltető betanítása során.

Villamos forgógépek felhasználás szerinti kiválasztási szempontjai.

24.1.1. Transzformátorok 80 óra/64 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 64 16 80

Összesen 64 16 80

11. - - -

12. 64 - 64

Összesen 64 - 64

Villamos gépek szállítása, telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése.

Kisfeszültségű, kis teljesítményű transzformátor bekötése, ellenőrzése.

A villamosenergia-rendszer üzemeltetőjeként tevékenykedik.

Az erősáramú kapcsolókészülékek kiválasztása, bekötése, működtetése és üzemeltetése.

Villamos kapcsolóállomások üzemeltetése.

Energiagazdálkodással kapcsolatos üzemeltetési feladatokban közreműködés (pl.

fázisjavítás).

Villamos hálózatok védelmének, üzemzavari automatikák működésének ellenőrzése.

Ipari és háztartási villamos fűtő-, hűtő- és klímaberendezések villamos

energiaellátásának kialakítása, működtetése, telepítése, üzemeltetése.

Köztéri, ipari, kommunális és reklámcélú világító berendezések szerelése, karbantartása.

Szünetmentes áramforrások telepítése és üzemeltetése.

Villamos állomások egyen- és váltakozó áramú segédberendezéseinek ellenőrzése.

Egyfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Háromfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Különleges transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

ellenőrzése.

Villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése,

kezelésének betanítása.

Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése.

Villamos készülékek kezelésének betanítása.

Különleges villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások

elvégzése.

24.1.2. Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 100 óra/96 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 96 4 100

Összesen 96 4 100

11. - - -

12. 96 - 96

Összesen 96 - 96

Hibajegyzőkönyv felvétele.

A javításhoz szükséges műszaki dokumentáció biztosítása, használata.

A villamos gépek elektromos és mechanikus hibájának megállapítása, felismerése

(diagnosztika).

Villamos gépek, készülékek szemrevételezése a hiba megállapítása céljából.

Villamos gép megbontásának menete mechanikus hiba megállapítása céljából.

Hiba megállapítása villamos méréssel.

Hiba megállapítása mechanikai méréssel.

Hibajavításhoz a megfelelő eszközök, készülékek, műszerek kiválasztása.

A javításhoz használt eszközök, készülékek, műszerek szakszerű használata.

Villamos gépet működtető (vezérlő, szabályozó) egységek ismerete, javítása.

Kisebb üzemzavart okozó hibák elhárítása (pl. szénkefe csere).

A javítási tevékenységnél a szükséges munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások


Hibajavítás dokumentálása.

Javított gép, készülék javítás utáni üzembehelyezése.



24.1.3. Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása

123óra/92 óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül



9. - - -

10. - - -

11. 112 11 123


11. - - -

12. 92 - 92

Összesen 92 - 92

Kapcsolóberendezés szerelése.

Ipari elosztóberendezés szerelése.

Ipari energiaelosztó hálózat szerelése.

Vezérlő- és szabályozó berendezés szerelése.

Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása, kezelésének betanítása.

A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség

szerint mérések és vizsgálatok végzése.

Mechanikai méretek felvétele, ellenőrzése.

Gépelemek (tengelykapcsolók, csapágyak, fogaskerekek, alapvető hajtások)

alkalmazása, szerelése.

Motorvezérlések bekötés.

Intelligens épületek erősáramú szerelése.

Ipari épületek villanyszerelése, áramköreinek ellenőrzése.

Az ipari épületek fogyasztásmérőhely kialakításának ellenőrzése.

Fontosabb fogyasztói berendezések bekötésének létrehozása, ellenőrzése.

Az ipari épületek fogyasztásmérőjének áramszolgáltatói hálózatra történő

csatlakoztatása.

Az ipari épületek elosztóinak kialakítása.

A szerelési technológiák és a készülékek kiválasztása a vonatkozó előírások

figyelembe vételével.

Kisfeszültségű szabadvezetéki és kábelhálózatokon jelentkező szerelési-, kötési-,

csatlakozási feladatok elvégzése, ellenőrzése.

A védőföldeléses és a nullázott rendszer kiépítése, ellenőrzése.

Az EPH-rendszer kiépítése, ellenőrzése.

Az áram-védőkapcsoló bekötése, ellenőrzése, a védővezeték nélküli érintésvédelmi

módok alkalmazása.

24.1.4. Ipari villamos berendezés szerelése 112 óra/86

óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 96 16 112

Összesen 96 16 112

11. - - -

12. 86 - 86

Összesen 86 - 86

Ipari villamos berendezés szerelése és szerelési technológiái.

Erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózat szerelése.

Kapcsolóberendezés, elosztóberendezés szerelése.

Ipari energiaelosztó vezeték- és kiskábelhálózat szerelése.

Vezérlő- és szabályozókészülék, berendezés szerelése.

Ipari villamos berendezés, készülék javítása, karbantartása, kezelésének betanítása.


A környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyv készítése.

Változások feljegyzése a kiviteli tervekre.










Napelemes rendszer, tartószerkezet és napelemek szerelése terv alapján, mérőhely

készítése.

Háztartási méretű kiserőmű szerelése.

Fotovoltaikus berendezés szerelése.

Inverter, zárlat-, érintés- (hiba-), tűz- és villámvédelemi eszköz szerelése, telepítése.

24.1.5. Villamos gépek és berendezések ellenőrzése 32 óra/32

óra *Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


felhasználható

Helyi tanterv

Éves

9. - - -

10. - - -

11. 32 - 32

Összesen 32 - 32

11. - - -

12. 32 - 32

Összesen 32 - 32

Az ellenőrző- és mérési feladatok közötti különbség.

Az alapmennyiségeket mérő műszerek típusai, használata.

A szerelői ellenőrzés eszközei, ezek használata.

Folyamatos mérést biztosító műszerek telepítése.

Az elektromos berendezéseken szükséges üzemi és biztonsági ellenőrzések végzése.

Ellenőrzési, mérési adatok értékelése, dokumentálása.

A villamos mérés biztonságtechnikai előírásainak betartása, betartatása.







módszer neve


szervezeti kerete






1.3. vita x -


1.5. projekt x -




(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



feldolgozása x -



rendszerezése x -



2.1. Válaszolás írásban mondatszintű x -

kérdésekre





szóban x -



irányítással x -







alapján x -




mellett x -


irányítással x -




Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Háromévfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9. évfolyamot követően 140 óra

2/10. évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

Műszaki gyakorlatok

Szerszámok

Mérések

Mechanikai és villamos kötések

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

Csatlakozó vezetékek

Épületvillamossági hálózatok, berendezések

Érintésvédelem - (Hibavédelem)

Villámvédelem

Épületvillamossági mérések gyakorlat

A munka megkezdése előtt, a munka-

folyamatban és a munka átadásakor szükség

szerint mérések és vizsgálatok végzése

Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok

végzése

Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok

elvégzése

Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása

10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul

Műszaki gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Szerszámok

Kézi szerszámok.

Mérőeszközök.

Rajzeszközök.

Jelölő eszközök.

Fűrészelés.

Reszelés.

Menetkészítés.

Nyírás.

Forrasztás.

Gépi szerszámok.

Fúrógép.

Köszörűgép.

Sarokcsiszoló.

Megmunkáló gépek.

Mérések

Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések.

Hosszúság.

Szög.

Fordulatszám.

Villamos alapműveletekhez szükséges mérések.

Villamos mennyiségek.

Egyen- és váltakozó feszültség.

Egyen- és váltakozó áramerősség.

Villamos teljesítmény.

Vezetékek folytonosság vizsgálata.


Mechanikai kötések.

Csavarkötések.

Szegecskötések.

Ragasztott kötések.

Forrasztott kötések.

Villamos kötések.

Csavaros kötések.

Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.).


10023-12 Épületvillamossági szerelés modul

Épületvillamossági szerelés gyakorlata tantárgy

Témakörök














Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása

a szerelésnél.


























Villámvédelem




A magasban végzett munkákra vonatkozó munkavédelmi szabályok és a

szerszámok használatára vonatkozó előírások betartása.

Épületvillamossági mérések gyakorlat tantárgy

Témakörök

A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor





Műszaki folyamathoz kapcsolódó biztonságtechnikai feltételek biztosítása,

betartása.






Feszültség alatti hálózaton mérési eljárással a fázisvezető, fázispont

megkeresése.

Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése





Feszültség alatti tevékenység biztonságtechnikai előírásainak betartása,

betartatása.

Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése






Villamos mérések.






betartatása.













A dokumentáció, feliratok, jelölések és információs anyagok meglétének

ellenőrzése.





Az áramkörök elválasztásával megvalósított védelmének vizsgálataa SELV és

PELV esetében.









A szakmai előírásoknak megfelelően a szerelői ellenőrzés elvégzése,

dokumentálása.

II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra




Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

Műszaki gyakorlatok

Szerszámok

Mérések


Épületvillamossági szerelés gyakorlata




Villámvédelem

Épületvillamossági mérések gyakorlat

A munka megkezdése előtt, a munka-

folyamatban és a munka átadásakor szükség

szerint mérések és vizsgálatok végzése

Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok

végzése

Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok

elvégzése


10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul

Műszaki gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Szerszámok

Kézi szerszámok.

Mérőeszközök.

Rajzeszközök.

Jelölő eszközök.

Fűrészelés.

Reszelés.

Menetkészítés.

Nyírás.

Forrasztás.

Gépi szerszámok.

Fúrógép.

Köszörűgép.

Sarokcsiszoló.

Megmunkáló gépek.

Mérések

Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések.

Hosszúság.

Szög.

Fordulatszám.

Villamos alapműveletekhez szükséges mérések.

Villamos mennyiségek.

Egyen- és váltakozó feszültség.

Egyen- és váltakozó áramerősség.


Vezetékek folytonosság vizsgálata.


Mechanikai kötések.

Csavarkötések.

Szegecskötések.

Ragasztott kötések.


Villamos kötések.

Csavaros kötések.

Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.).


10023-12 Épületvillamossági szerelés modul

Épületvillamossági szerelés gyakorlata tantárgy

Témakörök














Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása

a szerelésnél.


























Villámvédelem




A magasban végzett munkákra vonatkozó munkavédelmi szabályok és a

szerszámok használatára vonatkozó előírások betartása.

Épületvillamossági mérések gyakorlat tantárgy

Témakörök

A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor





Műszaki folyamathoz kapcsolódó biztonságtechnikai feltételek biztosítása,

betartása.






Feszültség alatti hálózaton mérési eljárással a fázisvezető, fázispont

megkeresése.

Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése






betartatása.

Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése






Villamos mérések.






betartatása.













A dokumentáció, feliratok, jelölések és információs anyagok meglétének

ellenőrzése.





Az áramkörök elválasztásával megvalósított védelmének vizsgálata a SELV és

PELV esetében.









A szakmai előírásoknak megfelelően a szerelői ellenőrzés elvégzése,

dokumentálása.

H E L Y I T A N T E R V

a

XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA

ágazathoz tartozó

5452301

AUTOMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint




217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 54 523 01 számú, Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.


A szakképesítés azonosító száma: 5452301.

Szakképesítés megnevezése: Automatikai technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika


Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%


– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot

követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra


Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —


Pályaalkalmassági követelmények: —







alkalmazható:


- -

- -

Tárgyi feltételek


szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak: Nincs.


Nincs.


A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két

évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.

középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával,

összes óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év


Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző

iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám


Ögy 160 óra



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)



9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Összesen 6,5 4,5 5 7 4,5 5,5 4 6 12,5 18 14,5 15 12,5 18

Összesen 11,0 12,0 10 10 30,5 29,5 30,5

11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2

Villamos gépek alapjai 1,5

Villamos gépek mérési

gyakorlat 1

Hajtástechnika gyakorlat 1

Villamos

biztonságtechnika 1

Hibavédelem a

gyakorlatban 1

Irányítástechnika 1

Irányítástechnikai

gyakorlatok 2

PLC alkalmazása

gyakorlat 1

Készülékismeret 2

Kapcsolószekrények szerelése Kapcsolószekrények

szerelési gyakorlat 2


gyakorlat 1 1

Műszaki ismeretek 2 2

Műszaki gyakorlat 1,5 1,5

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika 3 2 5

Elektrotechnika gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 6,5

tantárgy6

Irányítástechnika 1 1


gyakorlatok 1 1

Pneumatika és hidraulika 4 4

Pneumatika és hidraulika

gyakorlat 6 6

Gyártórendszerek 3 3

Gyártórendszerek

gyakorlat 2 2

PLC ismeretek 3 3

PLC programozási

gyakorlat 10 10

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5 0,5







9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Összesen 234 162 180 252 72 90 31 31 387 558 517 535 387 558

Összesen 396 432 162 62 945 1052 945

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 904 óra (39,7%) 904 óra (42%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1093 óra (60,3%) 1093 óra (58%)

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani


Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

Villamos gépek

alapjai 0 0 0 0 54 0 0 0 54 0 0 54 0 0 0 0 0

Villamos gépek

telepítése 20 20 20 0 0 0 0 0

Aszinkron motorok

üzemi jellemzői 18 18 18 0 0 0 0 0

Egyenáramú gépek

üzemi jellemzői 16 16 16 0 0 0 0 0

Villamos gépek

mérési gyakorlat 0 0 0 0 0 36 0 0 36 0 0 36 0 0 0 0 0

Transzformátorok

üzemi jellemzőinek

vizsgálata

10 10 10 0 0 0 0 0

Aszinkron motorok

vizsgálata 16 16 16 0 0 0 0 0

Egyenáramú motorok

vizsgálata 10 10 10 0 0 0 0 0

Hajtástechnika

gyakorlat 0 0 0 0 0 36 0 0 36 0 0 36 0 0 0 0 0

Hajtástechnika a

gyakorlatban 36 36 36 0 0 0 0 0

Villamos

biztonságtechnika 0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 0 36 0 0 0 0 0

Alapfogalmak 18 18 18 0 0 0 0 0

Készülék-és

műszerismeret 6 6 6 0 0 0 0 0

Szabványok és

előírások 12 12 12 0 0 0 0 0

Hibavédelem a

gyakorlatban 0 0 0 0 0 36 0 0 36 0 0 36 0 0 0 0 0

Táplálás a védelem

önműködő

lekapcsolásával

16 16 16 0 0 0 0 0

Védővezetőt nem

igénylő hibavédelem

vizsgálata

14 14 14 0 0 0 0 0

Villamos hálózatok

ellenőrzése 6 6 6 0 0 0 0 0

Irányítástechnika 0 0 0 0 0 0 31 0 31 0 0 31 0 0 0 0 0


alapfogalmak 10 10 10 0 0 0 0 0

Vezérlés alapjai és

készülékei 13 13 13 0 0 0 0 0

Szabályozás alapjai és

készülékei 8 8 8 0 0 0 0 0


gyakorlatok 0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 0 62 0 0 0 0 0

Egyszerű vezérlési

feladatok 30 30 30 0 0 0 0 0

Egyszerű szabályozási

feladatok 16 16 16 0 0 0 0 0

Nem villamos

mennyiségek mérése 16 16 16 0 0 0 0 0

PLC alkalmazása

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 31 31 0 0 31 0 0 0 0 0

PLC a gyakorlatban 31 31 31 0 0 0 0 0

Készülékismeret 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 0 0 0 0

Kapcsolószekrények

jellemzői 15 15 15 0 0 0 0 0


készülékei 47 47 47 0 0 0 0 0


szerelési gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 0 62 0 0 0 0 0

Motorvezérlések 13 13 13 0 0 0 0 0

Szekrények kialakítása 10 10 10 0 0 0 0 0

Készülékek

elhelyezése, bekötése

és beállítása

27 27 27 0 0 0 0 0

Kábelszerelés 8 8 8 0 0 0 0 0

Biztonságtechnika 4 4 4 0 0 0 0 0


gyakorlat 0 0 0 36 0 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Informatikai

alapismeretek 12 12 12 0 12 0 0 12

Irodai alkalmazások 12 12 12 0 12 0 0 12

Számítógépes

hálózatok alkalmazása 12 12 12 0 12 0 0 12

Műszaki ismeretek 72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Fémek és nemfémes

anyagok 12 12 12 12 0 0 0 12

Szakrajz alapjai 10 10 10 10 0 0 0 10

Minőségbiztosítás 4 4 4 4 0 0 0 4

Egyenáramú

áramkörök 26 26 26 26 0 0 0 26

Mágneses tér és

váltakozó áram 20 20 20 20 0 0 0 20

Műszaki gyakorlat 0 54 0 0 0 0 0 0 54 0 0 54 0 54 0 0 54

Anyagok, szerszámok

és mérések 26 26 26 0 26 0 0 26

Mechanikai és

villamos kötések 18 18 18 0 18 0 0 18

Villamos mérések 10 10 10 0 10 0 0 10

Műszaki rajz 36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 36 36 0 0 0 36

Vetületi ábrázolás 12 12 12 12 0 0 0 12

Géprajzi alapismeretek 12 12 12 12 0 0 0 12

Villamosipari szakrajz

alapjai 12 12 12 12 0 0 0 12

Elektrotechnika 108 0 72 0 0 0 0 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos áramkörök 24 24 24 24 0 0 0 24

Passzív és aktív

hálózatok 36 36 36 36 0 0 0 36

A villamos áram

hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Aktív hálózatok.

Villamos tér 18 18 18 18 0 0 0 18

Mágneses tér.

Elektromágneses

indukció

18 18 18 18 0 0 0 18

Váltakozóáramú

hálózatok 72 72 72 72 0 0 0 72

Elektrotechnika

gyakorlat 0 108 0 72 0 0 0 0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási gyakorlat 18 18 18 0 18 0 0 18

Villamos

mérőműszerek 18 18 18 0 18 0 0 18

Egyenáramú mérések 72 72 72 0 72 0 0 72

Váltakozóáramú

mérések 72 72 72 0 72 0 0 72

Elektronika 0 0 108 0 36 0 31 0 175 0 175 0 0 175 175 0 0 0 175

Villamos áramköri

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Négypólusok 18 18 18 18 0 0 0 18

Félvezetők 36 36 36 36 0 0 0 36

Erősítők 36 36 36 36 0 0 0 36

Műveleti erősítők 18 18 18 18 0 0 0 18

Impulzustechnika 18 18 18 18 0 0 0 18

Digitális technika

alapjai 31 31 31 31 0 0 0 31

Elektronika

gyakorlat 0 0 0 144 0 54 0 31 229 0 0 229 0 229 0 0 229

Váltakozóáramú

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai eszközök

mérése 36 36 36 0 36 0 0 36

Áramkörök építése,

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Erősítők építése és

mérése 36 18 54 54 0 54 0 0 54

Impulzustechnikai

mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Digitális áramkörök

vizsgálata 31 31 31 0 31 0 0 31



alapismeretek 12 12 12 12 0 0 0 12

Vezérlés 12 12 12 12 0 0 0 12

Szabályozás 12 12 12 12 0 0 0 12


gyakorlatok 0 0 0 0 0 36 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Villamos irányítások

építőelemei és

készülékei

12 12 12 0 12 0 0 12

Vezérlési feladatok 12 12 12 0 12 0 0 12

Szabályozási feladatok

12 12 12 0 12 0 0 12

10

00

4-1

6

Pn

eum

atik

us

és h

idra

uli

ku

s re

nd

szer

ek

Pneumatika és

hidraulika 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

Pneumatika alapjai 0 31 31 0 0 31 0 31

Elektropneumatika

alapjai 0 31 31 0 0 31 0 31

Szerelés, karbantartás,

hibakeresés 0 31 31 0 0 31 0 31

Hidraulika alapjai,

karbantartás,

hibakeresés

0 31 31 0 0 31 0 31

Pneumatika és

hidraulika gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Pneumatikus

kapcsolások, szerelés,

hibakeresés

0 62 62 0 0 0 62 62

Elektropneumatikus


hibakeresés

0 62 62 0 0 0 62 62

Hidraulikus


hibakeresés

0 62 62 0 0 0 62 62

Gyártórendszerek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Érzékelők 0 30 30 0 0 30 0 30

Szervohajtások 0 30 30 0 0 30 0 30

CNC szerszámgépek,

robottechnika,

gyártórendszerek

0 33 33 0 0 33 0 33

Gyártórendszerek

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 0 0 62 62

Érzékelők 0 20 20 0 0 0 20 20

Szervohajtások 0 20 20 0 0 0 20 20

Gyártórendszerek

üzemeltetése 0 22 22 0 0 0 22 22

PLC ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

PLC felépítése,

működése 0 24 24 0 0 24 0 24

PLC kiválasztása 0 12 12 0 0 12 0 12

PLC programozás 0 32 32 0 0 32 0 32

alapjai

Korszerű

hibadiagnosztika 0 15 15 0 0 15 0 15

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

0 10 10 0 0 10 0 10

PLC programozási

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 310 310 0 0 0 310 310

PLC és számítógép-

hálózat kapcsolata 0 66 66 0 0 0 66 66

PLC programozás 0 144 144 0 0 0 144 144

Hibakeresés 0 100 100 0 0 0 100 100


és biztonság 18 0 0 0 0 0 0 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi


Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat





FELNŐTTOKTATÁS

OKJ 54 523 01 AUTOMATIKAI TECHNIKUS

A képzés munkarendje: esti oktatás

A képzés kezdete: 2016. február


Szakmai


Évfolyamok

1. 2.


e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 0,25




gyakorlat 1,25


Műszaki gyakorlatok 2

Műszaki rajz 0,25

Elektrotechnika 1,5

Elektrotechnika

gyakorlat 2

Elektronika 1

Elektronika gyakorlat 4 80


Irányítástechnika

gyakorlat 2

Pneumatika és

hidraulika 1,75

Pneumatika és

hidraulika gyakorlat 3,5

Gyártórendszerek 0,5

Gyártórendszerek

gyakorlat 2

PLC ismeretek 2

PLC programozási

gyakorlat 7,5

Összesen 5 11,25 80 5 13

Összes óra évfolyamonként 16,25 18



Szakmai


Évfolyamok

1. 2.

éves óraszám éves óraszám

e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 9




gyakorlat 45


Műszaki gyakorlatok 72

Műszaki rajz 9

Elektrotechnika 54

Elektrotechnika

gyakorlat 72

Elektronika 36



Irányítástechnika

gyakorlat 72

Pneumatika és

hidraulika 56

Pneumatika és

hidraulika gyakorlat 112

Gyártórendszerek 16

Gyártórendszerek

gyakorlat 64

PLC ismeretek 64

PLC programozási

gyakorlat 240

Összesen 180 405 80 160 416

Összes óra évfolyamonként 585 576


FELNŐTTOKTATÁS

OKJ 54 523 01 AUTOMATIKAI TECHNIKUS


A képzés kezdete: 2016. szeptember


Szakmai


Évfolyamok

1. 2.


e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 0,25




gyakorlat 1


Műszaki gyakorlat 1,72

Műszaki rajz 0,25

Elektrotechnika 1

Elektrotechnika

gyakorlat 2

Elektronika 1




gyakorlatok 2

Pneumatika és

hidraulika 1

Pneumatika és

hidraulika gyakorlat 3,74

Gyártórendszerek 0,26

Gyártórendszerek

gyakorlat 1

PLC ismeretek 1

PLC programozási

gyakorlat 8

Szakmai idegen nyelv 0,47

Összesen 4,47 9,72 96 3 12,74

Összes óra évfolyamonként 14,19 15,74



Szakmai


Évfolyamok

1. 2.

éves óraszám éves óraszám

e gy e gy

11500-12


biztonság


és biztonság 9




gyakorlat 36


Műszaki gyakorlat 62

Műszaki rajz 9

Elektrotechnika 36

Elektrotechnika

gyakorlat 72

Elektronika 36




gyakorlatok 72

Pneumatika és

hidraulika 31

Pneumatika és

hidraulika gyakorlat 116

Gyártórendszerek 8

Gyártórendszerek

gyakorlat 31

PLC ismeretek 31

PLC programozási

gyakorlat 248

Szakmai idegen nyelv 17

Összesen 161 350 93 395

Összes óra évfolyamonként 511 96 488

Összes óra 1095


A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x






SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x

Információforrások kezelése x

Köznyelvi beszédkészség x


Önfejlesztés x

Szervezőkészség x


Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x


Logikus gondolkodás x

Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés





—

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra/4 óra



rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,

munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás,

végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.





önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet

keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató

által kiadandó dokumentumok.





1.3.3. Álláskeresés 4 óra/4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi

munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási

támogatások ismerete.





kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.




1.3.4. Munkanélküliség 3 óra/3 óra



kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi

szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.






Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,

Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.







A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.


Tanterem





módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma


szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és

felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x


jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x


feldolgozása x

1.6. Információk önálló

rendszerezése x


rendszerezése x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok



kérdésekre x

2.3 Tesztfeladat megoldása x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során


Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt

kitölt x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x

állásinterjún részt vesz x

munkakörülményekről, karrier

lehetőségekről tájékozódik x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát végez x

munkával, szabadidővel kapcsolatos

kifejezések megértése, használata x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél

tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges

kérdései, illetve válaszai x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelven x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven

feltett kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás értelmező, összetett mondatokban

x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x


Nyelvi magabiztosság x





Deduktív gondolkodás x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű

formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz

kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre

építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív

nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási

témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,

illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az

állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas

lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett

mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott

tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes

használata révén fog megvalósulni.


A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű

feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet,

szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven

sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban

egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas

lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről.

Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett

kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta

kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik

a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve

esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás

során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával

olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá

válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni,

illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az

induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az

induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját

meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a

diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven

reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az

idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a

kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv

szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök

elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa


- lakás, ház

- utazás,

- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 22 óra/22 óra


elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket

feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél

megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek

elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját

munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.




formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek,

mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. kooperatív tanulás x

8. szerepjáték x

9. házi feladat x

10. digitális alapú

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x


2.1. Levélírás x


kérdésekre x

2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x


3.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x




4.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x




értékeléssel.

A


Hajtástechnikai alapok

megnevezésű



A 11582-16 azonosító számú Hajtástechnikai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Vil

lam

os

gép

ek

alap

jai

Vil

lam

os

gép

ek

mér

ése

gy

ako

rlat

Haj

tást

ech

nik

a

gy

akorl

at

FELADATOK

Villamos gépeket szállít, telepít, üzembe helyez

és üzemeltet. x x

Számítással, méréssel, táblázatokkal

meghatározza az aszinkron motorok üzemi

jellemzőit.

x x

Számítással, méréssel, táblázatokkal

meghatározza az egyenáramú motorok üzemi

jellemzőit.

x

A motorok indítását, fordulatszámának és

forgásirányának változtatását és fékezését végzi x x

Szabályozott villamos hajtásokat üzemeltet. x x

Frekvenciaváltót, lágyindítót üzemeltet,

alapvető beállításaikat elvégzi. x x

Beállítja és felszereli a motorvédelem

eszközeit. x x x

Felszereli és alkalmazza a zárlatvédelem

eszközeit. x x

Ismeri és betartja a munkabiztonsági, munka-

egészségügyi, tűz és környezetvédelmi

előírásokat

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Érintésvédelem kialakítása x x x

Villamos forgógépek általános jellemzői x x

Transzformátorok jellemzői, üzemállapotai x x

Aszinkron gépek jellemzői, üzemállapotai. x x x

Egyenáramú gépek jellemzői, üzemállapotai. x x x

Frekvenciaváltók felépítése, jellemzői,

programozási lehetőségei. x x

Lágyindítók felépítése, jellemzői, alkalmazási

lehetőségei. x x

Egyenáramú gépek fordulatszám szabályozása,

fékezése. x x x

Aszinkron motorok fordulatszám szabályozása,

fékezése. x x x

Négy negyedes üzemmódok, terhelhetőségek

frekvenciaváltós táplálás esetén x

Motorvédelem eszközei. x x x

Zárlatvédelem eszközei. x x x

Munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és

környezetvédelmi előírások. x

A villamosság biztonsággal kapcsolatos

munkavédelmi ismeretek. x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Villamos kiviteli tervrajz, kapcsolási rajz, áram

útrajz olvasása, értelmezése, készítése x x x

Elemi szakmai számolási készség x x

Szerelési rajz, összeállítási rajz olvasása,

értelmezése, készítése x x x

Diagram, nomogram olvasása, értelmezése,

készítése x x x



Kitartás x x

Precizitás x x


Kezdeményezőkészség x x

Határozottság x


Áttekintő képesság x x x

Módszeres munkavégzés x x x


3. Villamos gépek alapjai tantárgy 54 óra/... óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg az egyszerűbb villamos és mechanikai gépek telepítését.

Tisztában legyenek az alkalmazott gépelemekkel, mechanikai beállításokkal. Ismerjék a

villamos gépek fő típusait, azok jellemzőit működési elvét.


3.3. Témakörök

3.3.1. Villamos gépek telepítése 20 óra/… óra

Felépítés (transzformátor, aszinkron gép, egyenáramú gép)

Működési elv

Szerkezeti elemek

Alkalmazási terület

Villamos gépek telepítésének általános szempontjai

Hibavédelem (érintésvédelem) alkalmazása

Munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és környezetvédelmi előírások

Motorok kiválasztásának általános szempontjai

Alapvető gépészeti elemek

Nyomatékátvitel

Csapszeg-, ék- és reteszkötések

Tengelyek fajtái

Tengelyek igénybevételei

Siklócsapágyak

Gördülő csapágyak

Tengelykapcsolók feladata, fajtái

Merev, rugalmas, hajlékony tengelykapcsolók

Oldható súrlódó tengelykapcsolók

Súrlódásos hajtások

Súrlódásos hajtások nyomatékátvitele

Dörzskerékhajtás alkalmazása, szerkezeti kialakítása

Laposszíj-hajtás alkalmazása, szerkezeti kialakítása

Ékszíjhajtás alkalmazása, szerkezeti kialakítása

Lánchajtás

Fogaskerék-hajtások

Csigahajtás

Rugók csoportosítása, jellemzésük

Gumirugók, légrugók, lengéscsillapítók

Villamos forgógépek felszerelése és mechanikai vizsgálatai

Forgógépek tengelykapcsolóinak felszerelése és beállítása

Ékek ellenőrzése

Csapágyak ellenőrzése

Egytengelyűség beállítása

Az erőátviteli mód ellenőrzése

A villamos vizsgálatok módszerei

Forgógépek kapocstábla adatainak ellenőrzése

Szigetelési ellenállás mérése

3.3.2. Aszinkron motorok üzemi jellemzői 18 óra/… óra

Üzemi paraméterek meghatározása

Táblázati adatok

Teljesítménytényező, hatásfok

Motorvédelem eszközei és beállításuk

Elektronikus védelmi eszközök

Zárlatvédelem eszközei

Üzembe helyezés előtti vizsgálatok

Hibavédelem ellenőrzése

Aszinkron motorok indítási lehetőségei

Aszinkron motorok közvetlen indítása

Csúszógyűrűs aszinkron motorok indítása

Kalickás aszinkron motorok indítása

Indítási áramot csökkentő indítási módok

Aszinkron motorok goromba és lágy indítása

Aszinkron motorok fordulatszám változtatása

Állórész frekvencia változtatása

Póluspárszám változtatása

A szlip változtatása

Aszinkron gépek fékezése

Generátoros, ellenáramú és dinamikus fékezés

Aszimmetrikus fékkapcsolások.

Az egyfázisú motor forgásirány változtatása.

3.3.3. Egyenáramú gépek üzemi jellemzői 16 óra/… óra


Fordulatszám-szabályozási módok

Indítási módok

Fékezési lehetőségek

Táblázati adatok

Hatásfok


Motorok és munkagépek nyomatéka

Üzemi fordulatszám meghatározása

Egyenáramú motoros hajtások indítása, fordulatszám-változtatása, fékezése

Külső gerjesztésű motoros hajtások

Párhuzamos gerjesztésű motoros hajtások

Soros gerjesztésű motoros hajtások

Vegyes gerjesztésű motoros hajtások

Egyenáramú motoros hajtások megvalósítása

Egyenáramú motorok bekötése

Egyenáramú motorok üzemeltetése

Egyenáramú motorok jelleggörbéi

Egyenáramú motor forgásirányváltása

Villamos fékezési módok egyenáramú hajtásoknál (ellenáramú, dinamikus és energia-

visszatáplálásos fékezés)


Szaktanterem





módszer neve




1. Magyarázat x x táblázatok, diagramok,

rajzok

2. Megbeszélés x x táblázatok, diagramok,

rajzok

3. Házi feladat x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x


vezetett feldolgozása x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x

3. Képi információk körében

3.1. rajz értelmezése x

3.2. rajz elemzés, hibakeresés x x






értékeléssel.

4. Villamos gépek mérési gyakorlat tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A villamos gépek alapvető jellemzőinek meghatározása műszeres vizsgálattal. Az

üzembe helyezés előtti vizsgálatok elvégzése. A villamos gépek működésének és

jellemzőinek megismerése.


4.3. Témakörök

4.3.1. Transzformátorok üzemi jellemzőinek vizsgálata 10 óra/… óra

Transzformátorok üzemi jellemzőinek vizsgálata


Táblázati adatok

Teljesítménytényező, hatásfok

Túláramvédelem eszközei és beállításuk

Hatásfok, hűtési megoldások, szerelvények

Kapcsolási csoport ellenőrzése

Fázissorrend ellenőrzése

Transzformátorok üzembe helyezés előtti vizsgálatai, és jellemző mérései

Egy- és háromfázisú transzformátorok áttételének mérése

Transzformátorok üresjárási mérése

Transzformátorok rövidzárási mérése

Transzformátorok üzemi mérései

Drop (százalékos névleges rövidzárási feszültség) meghatározása

Egyfázisú transzformátor kapocsjelölésének ellenőrzése

Fázisfordítási szög meghatározása (kapcsolási óraszám)

Áramváltó mérése

Tekercs ellenállás mérése, szigetelési ellenállás mérése


4.3.2. Aszinkron motorok vizsgálata 16 óra/… óra

Slip meghatározása

Hatásfok meghatározása

Nyomaték és fordulatszám meghatározása

Veszteségek meghatározása

Menetzárlat vizsgálata

60°-os elkötés vizsgálata

Aszinkron motor üresjárási mérése

Aszinkron motor rövidzárási mérése

Fordulatszám mérése

Aszinkron motor üzembe helyezés előtti vizsgálatai, és jellemző mérései

Aszinkron motor terhelési mérése

4.3.3. Egyenáramú motorok vizsgálata 10 óra/… óra

Üzembe helyezés előtti vizsgálatok


Egyenáramú gépek üzembe helyezés előtti vizsgálatai, jellemző mérései

Külső gerjesztésű egyenáramú generátor terhelési mérése, párhuzamos gerjesztésű generátor

terhelési mérése, soros gerjesztésű generátor terhelési mérése

Külső gerjesztésű egyenáramú motor terhelési mérése, párhuzamos gerjesztésű egyenáramú

motor terhelési mérése

Egyenáramú motorok jelleggörbéinek felvétele


Villamos gépek laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x Mérőpad

2. Megbeszélés x Mérőpad

3. Szemléltetés x x Mérőpad


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


rendszerezése x x


rendszerezése x x


2.1. Esetleírás készítése x


tapasztalatokról x


3.1. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x

4. Üzemeltetési tevékenységek körében

4.1. Géprendszer megfigyelése adott


4.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés x

4.3. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről x

5. Vizsgálati tevékenységek körében

5.1. Technológiai próbák végzése x



értékeléssel.

5. Hajtástechnika gyakorlat tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg a korszerű hajtástechnikai berendezéseket. Legyenek tisztában

azok bekötésével, üzemeltetésével, kiválasztási szempontjaival.


5.3. Témakörök

5.3.1. Hajtástechnika a gyakorlatban 36 óra/… óra

A frekvenciaváltó működési elve, gyakorlati alkalmazása

A lágyindító gyakorlati alkalmazása

Fajtái, működésük

Villamos hajtások osztályozása

Programozási lehetőségek

Bekötés, perifériák

Beállítható paraméterek

Négy negyedes üzemmódok, terhelhetőségek frekvenciaváltós táplálás esetén

Védelmi megoldások

Áramirányítós hajtások

Vezérelt áramirányítás hatásos ellenállást és belső feszültséget, valamint induktivitást is

tartalmazó fogyasztók esetén (elv, kimeneti feszültségek alakja, értéke)

Egyenáramú hajtások gyakorlati megvalósítása


6. Villamos gépek laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x Rajz, diagram, ábra,

táblázat

2. Megbeszélés x Rajz, diagram, ábra,

táblázat

3. Szemléltetés x x Rajz, diagram, ábra,

táblázat


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





felkészüléssel x



3.2. rajz készítése leírásból x

3.3. rajz készítése Z-rendszerről x




4.2. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x



szempontok alapján x x

5.2. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x x


üzemeléséről x


6.1. Technológiai próbák végzése x x



értékeléssel.

A


Villamos biztonságtechnikai alapok

megnevezésű



A 11583-16 azonosító számú Villamos biztonságtechnikai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Vil

lam

os

biz

ton

ság

tech

nik

a

Hib

avéd

elem

a

gy

akorl

atb

an

FELADATOK

A táplálás önműködő lekapcsolásával működő

hibavédelmet telepít. x x

Adott feladatra kiválasztja a megfelelő

érintésvédelmi osztályú készüléket, és módot x

Ellenőrzi a túláramvédelem megfelelőségét. x x

Kikapcsolószervet (kismegszakító, ÁVK,

olvadóbiztosító, megszakító) szerel be

kapcsolószekrénybe, és ezek beállításait

elvégzi.

x x

TN-C, TN-S, TN-C-S hálózatokat helyez

üzembe, és beköti a védővezetőt . x x

Ellenőrzi a vezetékfolytonosságot, valamint az

esetleges L-PE, PE-N felcserélést. x x

Védővezető nélküli érintésvédelmi megoldással

üzemelő készüléket helyez üzembe. (kettős

szigetelés, villamos elválasztás.)

x x

Törpefeszültségű hálózatokat helyez üzembe.

(SELV, PELV) x x

A törpefeszültségű hálózatok szabványos

tápellátását kiépíti. x

Végrehajtja a szerelői ellenőrzést. x

Dokumentálja a szerelői ellenőrzés eredményét. x x

Alkalmazza az MSZ HD 60364 előírásait. x x

Feszültségmentesítést és feszültség alá

helyezést hajt végre. x

Ismeri és betartja a munkabiztonsági, munka-


előírásokat.

x x

Betartja a villamosság biztonsággal kapcsolatos

munkavédelmi előírásokat, és szabványokat. x x

SZAKMAI ISMERETEK

Elektrotechnikai alapfogalmak x x

Érintésvédelmi alapfogalmak (alapvédelem,

hibavédelem, év. módok, érintésvédelmi

osztályok. )

x x

Villamos mérőműszerek. x x

Méréstechnikai jellemzők. x x

Kikapcsolószervek működése és jellemzői

(kismegszakító, erősáramú megszakító,

olvadóbiztosító, motorvédő kapcsoló,

hővédelemi relé, ÁVK)

x x

Védővezetős érintésvédelmi módok jellemzői

(TN, TT, IT rendszer) x x

Védővezető nélküli érintésvédelmi módok

jellemzői x x

Szerelői ellenőrzés fogalma, végrehajtásának

módjai és eszközei x x

Hibakeresés és elhárítás x x

Feszültségmentesítés lépései x x

Feszültség közeli, illetve feszültség alatti

munkavégzés szabályai. x x

MSZ HD 60364 előírásai x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


útrajz olvasása, értelmezése, készítése x x



értelmezése, készítése x x

Készülékek bekötése x x


Kézügyesség x

Kitartás x x

Precizitás x x



Határozottság x x


Áttekintő képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x

Figyelem-összpontosítás x x

7. Villamos biztonságtechnika tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Megismertetni a diákokkal a villamos biztonságtechnika és érintésvédelem célját,

alapjait. Legyenek tisztában a legfontosabb szabványelőírásokkal és vizsgálati

eljárásokkal.


7.3. Témakörök

7.3.1. Alapfogalmak 18 óra/… óra

Elektrotechnikai alapismeretek (szigetelési ellenállás, áram, hibafeszültség)

Alap és hibavédelem

Táplálás a védelem önműködő lekapcsolásával

TN-C, TN-S, TNC-S, TT, IT hálózatok jellemzői és alkalmazásuk

EPH alkalmazása és jelentősége

Földelések előírásai

Kikapcsolószervek jellemzői

ÁVK jellemzői és alkalmazása

Védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módok vizsgálata.

Kettős-ill. megerősített szigetelésű készülékek

Villamos elválasztás

Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása (SELV-PELV rendszerű hálózatok)

Környezet elszigetelése

Földeletlen EPH alkalmazása

Korlátozott zárlati teljesítményű készülék alkalmazása

Ellenőrzések rendszere

Villamos áram élettani hatásai

Műszaki mentés és elsősegélynyújtás

7.3.2. Készülék- és műszerismeret 6 óra/… óra

Méréstechnikai jellemzők

Alkalmazható elektromechanikus műszerek jellemzői

Alkalmazható digitális műszerek jellemzői

Áram és feszültség mérésének elvei

Impedancia mérésének elvei

Pontosság

Hibaosztály

Mérési hibák csoportosítása és okai

Adatrögzítési módok

7.3.3. Szabványok és előírások 12 óra/… óra

Érintésvédelmi osztályok

Feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés

Munkavégzés biztonsági előírásai

Kis és nagyfeszültségű előírások

Helyiség jellege, besorolása

Villamos veszélyességi fokozatok

Védettségi fokozatok meghatározása

Feszültségmentesítés, FAM, feszültség közelében végzett munka

Üzembe helyezési feladatok

Üzemzavar, hibaelhárítás

Villamos fogyasztók típusai és működésük

Ipari motoros fogyasztók

Ipari hőfejlesztő fogyasztók

A témakör részletes kifejtése


Villamos laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta

2. Megbeszélés x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta

3. Szemléltetés x x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x



kérdésekre x


2.3. Tapasztalatok helyszíni

ismertetése szóban x


3.1. rajz értelmezése x x

3.2. rajz kiegészítés x

3.3. rajz elemzés, hibakeresés x


4.1. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x








értékeléssel.

8. Hibavédelem a gyakorlatban tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok legyenek tisztában a hibavédelmi módszerek gyakorlati alkalmazásával.

Legyenek tisztában a veszélyforrásokkal, és az egyszerű mérések elvégzésével.


8.3. Témakörök

8.3.1. Táplálás a védelem önműködő lekapcsolásával 16 óra/… óra

Általános szabályok a védővezető vizsgálatára

Védővezetős érintésvédelmi módok vizsgálata

TN-C, TN-S, TNC-S, TT, IT hálózatok jellemzői és alkalmazásuk

EPH alkalmazása és jelentősége

EPH megvalósítása a gyakorlatban

Földelések előírásai

Földelések megvalósítása a gyakorlatban

Kikapcsolószervek jellemzői

Kikapcsolószervek elhelyezése és bekötése

ÁVK jellemzői és alkalmazása

ÁVK elhelyezése és bekötése

Hibakeresés

8.3.2. Védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módok vizsgálata 14 óra/… óra

Kettős-ill. megerősített szigetelésű készülékek

Alkalmazási szabályok

Villamos elválasztás


Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása (SELV-PELV rendszerű hálózatok)


Különleges módok:

Környezet elszigetelése

Földeletlen EPH alkalmazása

Korlátozott zárlati teljesítményű készülék alkalmazása

Az egyes módok speciális előírásai

8.3.3. Villamos hálózatok ellenőrzése 6 óra/… óra

Szerelői ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása

Ellenőrzés eszközei

Az alkalmazott eszközökkel szembeni elvárások

Általános szabályok a védővezető vizsgálatára

Folytonosságvizsgálat eszközei

Védővezető folytonosságának vizsgálata célműszerrel, V-mérővel

L-PE, N-PE felcserélésének vizsgálati módszerei

Hibaelhárítás

Szigetelésmérés, kimeneti törpefeszültség szabványos mérése

Alkalmazható műszerek és előírásaik

Szigetelési ellenállás mérésének végrehajtása a gyakorlatban

A szigetelési ellenállás értékének az értékelése

Üzemzavar, hibaelhárítás


Villamos laboratórium/villamos tanműhely





módszer neve




1. Magyarázat x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta

2. Megbeszélés x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta

3. Szemléltetés x x Érintésvédelmi műszerek,

hálózati minta


(ajánlás)



szervezési kerete



felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x


2.1 Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x x








5.1. Műveletek gyakorlása x



megfigyelése x




8.1. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x



értékeléssel.

A


Vezérléstechnikai alapok

megnevezésű



A 11584-16 azonosító számú Vezérléstechnikai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Irán

yít

áste

chn

ika

Irán

yít

áste

chn

ikai

gy

akorl

ato

k

PL

C a

lkal

maz

ása

gy

akorl

at

FELADATOK

Egyszerű motorvezérléseket készít.

Vezérlő- és szabályozóköröket épít fel, üzemel

be. x x x

Különféle kapcsolókészüléket, kontaktort,

mágneskapcsolót épít be a

kapcsolószekrényekbe.

x x

Aszinkron motorok indítási, fékezési, és

forgásirányváltási vezérlését készíti el. x x

Megfelelő módon beköti a

szabályozástechnikai és vezérléstechnikai

készülékeket (végálláskapcsolók, kioldók,

szintérzékelők, mikrokapcsolók).

x x x

Beköti és beállítja az induktív, kapacitív,

ultrahangos, optikai, elmozdulás és

elfordulásérzékelőket.

x x x

Beköti a PLC-t. x

Alkalmazza a gépek biztonságtechnikai

eszközeit. (vészgomb, retesz, fényfüggöny,

kétkezes indító, vészkikapcsoló áramkör,

biztonsági ajtók és reteszek).

x x x

Betartja a munkabiztonsági, munka-


előírásokat.

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Vezérléstechnikai alapok x

Szabályozástechnikai alapok x x

Egyszerű szabályozási körök x x

Kisfeszültségű kapcsolókészülékek,

kontaktorok, mágneskapcsolók jellemzői és

alkalmazása. Felépítés és villamos jellemzők.

x x x

Aszinkron motorok vezérlési feladatai

(forgásirány-váltás, csillag-delta kapcsolás,

fékezés, indítás)

x x x

Kapcsolókészülék-ismeret (érintkezők, kioldók,

relék, mágneskapcsolók végálláskapcsolók,

szintérzékelők, mikrokapcsolók)

x x x

Érzékelő elemek: induktív, kapacitív,

utrahangos, optikai, elfordulás, elmozdulás

érzékelők.

x x x

Működtető tekercsek x

Nem villamos mennyiségek mérése villamos

úton. (elmozdulás, elfordulás, sebesség, erő,

nyomás, hőmérséklet)

x x x

Szabványos analóg jelek fajtái, tulajdonságai x x

Alkalmazási példák x

PLC felépítése, jellemzői x

PLC-k és kontrollerek alkalmazása a

gyakorlatban. (bekötés, elindítás, leállítás)

Ipari busrendszerek alkalmazása, jellemzői

(MPI, Profibus, Profinet, RSxxx, Can,

DeviceNet, stb.)

x x

Biztonságtechnikai áramkörök felépítése,

alkatrészei (vészgombok, ajtóreteszek,

fényfüggönyök, érintésmentes kapcsolók, stb.).

x x x

Gépek biztonsági kategóriái. x

A vonatkozó szabványok munka-tűz és

környezetvédelmi előírások. x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


útrajz olvasása, értelmezése, készítése x x x





Gépelemek elhelyezése, szerelése x x


Kézügyesség x x

Kitartás x x x

Precizitás x x x



Határozottság x x


Áttekintő képesség x x x



9. Irányítástechnika tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok ismerjék meg az alapvető irányítástechnikai készülékek működését, jellemzőit.

Legyenek tisztában a szabályozás, vezérlés fogalmával, egyszerűbb körök felépítésével.


9.3. Témakörök

9.3.1. Irányítástechnikai alapfogalmak 10 óra/… óra

Az irányítás fogalma

Irányítási példák

Az irányítás részműveletei

Az irányítási rendszer felépítése

A jelhordozó és a jel fogalma

Az analóg és a digitális jel

Az irányítási rendszer fő részei

Az irányítási rendszer szerkezeti részei

Az irányítás fajtái:

a rendelkezés létrejötte szerint,

a hatáslánc szerint

Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása:

szerkezeti vázlat

működési vázlat

hatásvázlat

Az irányításban használt segédenergiák

9.3.2. A vezérlés alapjai és készülékei 13 óra/… óra

Érzékelő szervek

Kapcsolókészülékek vizsgálata

Kézi kapcsolók

Nyomógombok

Reed-kontaktus

Mikrokapcsolók

Érintkező-mentes, elektronikus kapcsolók

Beavatkozó szervek vizsgálata

Mágneskapcsolók

Reed-relé

Mágnesszelepek

Villamos szervomotorok

Membránmotoros szelep

Elektromechanikus relék

Időrelék

késleltetve meghúzó

késleltetve elengedő

késleltetve meghúzó és elengedő

Időzítő- és ütemező készülékek

Az áramút rajz

Rajzjelek

Tervjelek

Alapvető villamos relé kapcsolások:

Meghúzatás

Öntartás

A relé ejtése

Reteszelés

Nyomógombos keresztreteszelés

Elemi relés vezérlések:

Távvezérlés

Indítás több helyről

Leállítás több helyről

9.3.3. Szabályozás alapjai és készülékei 8 óra/… óra

A szabályozási kör jellegzetességei

A szabályozási kör részei

A szabályozási kör jelei

A szabályozási kör jellemzői

A szabályozási kör szervei

Érzékelő szervek

Alapjel képző szervek

Különbségképző szervek

Jelformáló szervek

Erősítők

Végrehajtó szervek

Beavatkozó szervek

Villamos távadók


Szabályzástechnika szaktanterem/laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x Irányítástechnikai elemek

2. Megbeszélés x Irányítástechnikai elemek

3. Szemléltetés x x Irányítástechnikai elemek


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x




felkészüléssel x










értékeléssel.

10. Irányítástechnikai gyakorlatok tantárgy 62 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok az elméleti órán megismert készülékeket, köröket a gyakorlatban is kipróbálják.

Megismerjék alapvető működésüket, felépítésüket, jellemzőiket. Tudják felismerni és

javítani a készülékek és a körök egyszerű hibáit.


10.3. Témakörök

10.3.1. Egyszerű vezérlési feladatok 30 óra/… óra

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása

Öntartás megvalósítása

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről

Direkt-, indirekt vezérlés

A villamos reteszelés elve

Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás


Időrelék gyakorlati alkalmazása:




Aszinkron motorok vezérlése

Ki-be vezérlés mágneskapcsolóval

Forgásirányváltás keresztreteszeléssel

Aszinkron motorok távműködtetése, sorrendi indítása

Csillag-háromszög indítás

Aszinkron motorok dinamikus fékezése

Motorvédelem

Fordulatszám változtatás

Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése (áramutas rajz)

A feladat megoldásához szükséges elemek kiválasztása az áramkör jellemző paraméterei

alapján

A vezérlés megvalósítása az iparban előforduló (szerelőtábla, vezérlőszekrény) módon

(készülék elhelyezés, huzalozás)

A vezérlés tesztelése, vizsgálata

A szükséges beállítások, javítások elvégzése

Üzemi próbák végrehajtása

Az elvégzett feladat dokumentálása

Gépek biztonsági kategóriái

Biztonságtechnikai elemek

10.3.2. Egyszerű szabályozási feladatok 16 óra/… óra

Szabályozási feladatok

Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata

Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata

Egyenáramú motor fordulatszám szabályozása, vizsgálata

Szintszabályozás vizsgálata

Fényerőszabályozás vizsgálata

Elfordulás/elmozdulás szabályozás

Távadók vizsgálata

Példák analóg villamos kimenetű távadóra

Áramtávadók vizsgálata

Feszültségtávadók vizsgálata

Teljesítmény-távadók vizsgálata

10.3.3. Nem villamos mennyiségek mérése 16 óra/… óra

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé

Passzív mérő-átalakítók vizsgálata

Ellenállás-alapú átalakítók mérése

Huzalos mérő-átalakítók mérése

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése

Fényérzékelő ellenállások mérése

Kapacitív átalakítók mérése

Induktív átalakítók mérése

Átalakítókkal megvalósított szabályozási körök vizsgálata


Szabályozástechnika laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x távadók, készülékek,

beavatkozók

2. Megbeszélés x távadók, készülékek,

beavatkozók

3. Szemléltetés x x távadók, készülékek,

beavatkozók


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



2.2. Tapasztalatok utólagos






3.2. rajz készítése leírásból x x

3.3. rajz kiegészítés x x



4.1. Műveletek gyakorlása x x





megfigyelése x x


üzemeléséről x x





értékeléssel.

11. PLC alkalmazása gyakorlat tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok ismerjék meg a PLC alkalmazásának előnyeit, a PLC elvi felépítését. Legyenek

tisztában a bemenete/kimenetek készülékeivel, valamint a PLC-k legfontosabb

programozási/működtetési felületeivel. Tudják a PLC-t elindítani, leállítani, programot

betölteni, ellenőrizni.


11.3. Témakörök

11.3.1. PLC a gyakorlatban 31 óra/… óra

PLC alkalmazásának, üzemeltetésének feltételei

PLC alapfelépítése, szerkezeti egységei, típusai

PLC-k alkalmazási lehetőségei

Be-és kimenet eszközök, perifériák

Információk gyűjtése a PLC-program elkészítéséhez

A vezérlési feladat leírása:

szövegesen, érintkezős kapcsolásos (relés vezérléses) módon,

funkcionális elemekkel (logikai alapkapcsolásos), folyamatábrával

PLC programozási lehetőségei

A programok felépítése

A program bevitele a rendelkezésre álló eszköztől függően számítógépen vagy kézi

programozóval

Szükség esetén a program áttöltése vagy mentése

A program tesztelése a rendelkezésre álló eszközökkel (programfejlesztő szoftver, modell)

segítségével

Az üzemi próba elvégzése után a szükséges változtatások, javítások elvégzése, a program

véglegesítése

Hibakeresés, diagnosztika

PLC-k és kontrollerek alkalmazása a gyakorlatban. (bekötés, elindítás, leállítás)

Ipari busrendszerek alkalmazása, jellemzői (MPI, Profibus, Profinet, RSxxx, Can, DeviceNet,

stb.)


PLC laboratórium





módszer neve




1. Magyarázat x PLC be-és kimeneti

eszközökkel

2. Megbeszélés x

3. Szemléltetés x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




2.2 Tapasztalatok helyszíni












megfigyelése x








értékeléssel.

A


Kapcsolószekrények szerelése

megnevezésű



A 11585-16 azonosító számú Kapcsolószekrények szerelése megnevezésű szakmai


kompetenciák

Kés

zülé

kis

mer

et

Kap

cso

lósz

ekré

ny

ek

szer

elés

i g

yak

orl

at

FELADATOK

Telepíti a különféle kivitelű

kapcsolószekrényeket. x x

Kiválasztja, hogy melyik készüléket használja

az adott feladatra. x x

Elhelyezi a kapcsolószekrények készülékeit. x x

Kialakítja a kapcsolószekrények csatornázását. x x

Kiválasztja a megfelelő vezetékeket és

kábeleket. x x

Elkészíti a fogadófelületeket (tömszelencék,

vezetékfogadók.) x x

Elhelyezi és beköti a vezetékeket. x

A szekrényeket csatlakoztatja a hálózathoz. x

Megfelelő érintésvédelmi megoldást alkalmaz. x x

Kialakítja a szekrények belső és külső kezelő

felületeit. x x

Áramváltókat, sínezést épít be. x x

Tűzvédelmi főkapcsolót, szakaszvédelmet épít

be és üzemeltet. x x

Megfelelő kábelezést készít. x x

Motoros leágazásokat köt be a

kapcsolószekrénybe. x x

Kialakítja a szekrény előlapját, elhelyezi a

vezérlő készülékeket, visszajelzőket. x x

Transzformátorokat, mérőváltókat,

túlfeszültségvédelmet telepít. x x

Túláramvédelmet telepít, és ezeket beállítja. x x

Elkészíti a szabványos feliratokat és jelzéseket. x

Ismeri és betartja a munkaköréhez kapcsolódó

szabványokat, munka és tűzvédelmi,

környezetvédelmi előírásokat.

x

Irányítástechnikai berendezéseket épít be (PLC,

frekvenciaváltó stb.) x x

Szekrény hűtőt telepít, és beállít. x x

Villamos berendezések készülékeit,

vezetékezését méretezi. x x

Túlfeszültség védelmi berendezést kiválaszt, és

beépít. x x

Alkalmazza a zavarvédelmi eszközöket,

berendezéseket (EMC). x x

SZAKMAI ISMERETEK

Kapcsolószekrények felépítése, fajtái x x

Kapcsolószekrények elhelyezése x x

Kapcsolószekrények anyagai és készülékei x x

Kapcsolószekrények szerelése a gyakorlatban x x

Motorvezérlések x x

Erősáramú installációs szekrények x x

Szekrények megmunkálása, szerelvényei

(tömszelencék, kapcsolók, nyomógombok,

jelzőlámpák, stb.)

x x

Érintésvédelmi megoldások x x

PLC, hajtások és egyéb irányítástechnikai

berendezések bekötése. x x

Alkalmazott eszközök és technológiák x x

Sínek elhelyezése, áramváltók elhelyezése x x

Fogyasztásmérő elhelyezése és bekötése x x

Tűzvédelmi kapcsoló beépítése x x

Kábelek megmunkálása, bekötése x x

Alkalmazható vezetékek és jelölése x x

Transzformátorok x x

Szabadvezetékek, kábelek x x

Tokozatok x x

Mérőváltók, mérések x x

Védelmek x x

Villamos berendezés melegedését okozó

eszközök telepítése x x

Villamos szekrények hűtési módjai x x

Villamosság biztonsággal kapcsolatos

munkavédelmi előírások és szabványok x x

Munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és

környezetvédelmi szabályok. x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


útrajz olvasása, értelmezése, készítése x x






Kézügyesség x x

Kitartás x

Precizitás x x


Kezdeményezőkészség x

Határozottság x x


Áttekintő képesség x x


Figyelem-összpontosítás x x

12. Készülékismeret tantárgy 62 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok megismerjék a kapcsolószekrényekben alkalmazott és beszerelt készülékek,

védelmek, kapcsolóberendezések funkcióját, működését, felépítését, kiválasztásának

szempontjait. Ismerjék meg az alkalmazott szereléstechnológiát.


12.3. Témakörök

12.3.1. Kapcsolószekrények jellemzői 15 óra/… óra

Szekrények anyaga, típusai, alkatrészei

Szekrények kiválasztása

Katalógusadatok értelmezése

Szekrények összeszerelése

Szerelési technológiák és eszközök

Szekrények segédanyagai:

tömszelencék

kábelfogadók és bevezetők

csavarok

vezetékvégek kialakítása (hüvelyek, saruk)

Alkalmazható kisgépek, szerszámok

Kapcsolószekrények szerelésének előkészítése

Kapcsolószekrények szerelésének műveleti sorrendje

Kapcsolószekrények elhelyezése

Munka és balesetvédelem

12.3.2. Kapcsolószekrények készülékei 47 óra/… óra

Áram útját megszakító készülékek csoportosítása és jellemzői

A villamos ív kialakulása, jellemzői, hatása

A villamos ív megszüntetése kapcsolókészülékekben

Kapcsolókészülékek katalógusadatai

Alkalmazott túláramvédelmi készülékek jellemzői és működése

megszakítók kioldói

kismegszakítók

olvadóbiztosítók

túlterhelésvédelmek és fajtái

hőkioldós védelem

elektronikus védelem

termisztoros védelem

Alkalmazott kapcsolókészülékek

túláramvédelmi elemek beállítása

tűzvédelmi főkapcsoló

megszakítók

leválasztó kapcsolók

ÁVK

Alkalmazott irányítástechnikai elemek

Szabályozástechnikai berendezések

Alkalmazható vezetékek és sínek

Kezelőfelületek, kijelzők fajtái

Mérőváltók jellemzői

PLC-k beépítése és bekötése

Hűtési technikák

Feliratok, jelzések, piktogramok

Rajzolvasás, tervek értelmezése

Műszaki dokumentáció értelmezése és elkészítése

Hibavédelem alkalmazása

Alkalmazható eszközök, kisgépek

Szerelési segédanyagok

Hőt termelő berendezések beépítése


Villamos tanműhely/szaktanterem





módszer neve




1. Magyarázat x Kisgépek, kéziszerszámok,

táblázatok

2. Megbeszélés x Kisgépek, kéziszerszámok,

táblázatok

3. Szemléltetés x x Kisgépek, kéziszerszámok,

táblázatok


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések készítése x


2.3. Tesztfeladat megoldása x x


felkészüléssel x










megfigyelése x



értékeléssel.

13. Kapcsolószekrények szerelési gyakorlat tantárgy 62 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A diákok elsajátítsák a kapcsolószekrények összeszerelésének, a készülékek

elhelyezésének, bekötésének és beállításának gyakorlatát. Tudják értelmezni a

tervrajzokat, utasításokat, legyenek tisztában az egyes kapcsolókészülékek felépítésével

és működésével.


13.3. Témakörök

13.3.1. Motorvezérlések 13 óra/… óra

Aszinkron motorok vezérkése és az ehhez szükséges készülékek beépítése

Aszinkron motorok forgásirányváltása

Aszinkron motorok direkt indítása

Aszinkron motorok csillag-háromszög indítása

Aszinkron motorok sorrendi indítása

Aszinkron motorok időrelés vezérlése

Aszinkron motorok dinamikus fékezése

Aszinkron motorok lágyindítóval

Aszinkron motorok frekvenciaváltóval

Aszinkron motorok túlterhelésvédelmének megvalósítása

Hőkioldós védelem, termisztoros, elektronikus védelem

Aszinkron motorok zárlatvédelme

13.3.2. Szekrények kialakítása 10 óra/… óra

Kisfeszültségű elosztószekrények kialakítása

Kisfeszültségű elosztószekrény elemei

Kisfeszültségű elosztószekrények elhelyezése

Maszkos elosztószekrények kialakítása

Maszkos elosztószekrény elemei

Maszkos elosztószekrény elhelyezése

Fali elosztószekrények kialakítása

Fali elosztószekrény elemei

Fali elosztószekrény elhelyezése

Álló elosztószekrények kialakítása

Álló elosztószekrény elemei

Álló elosztószekrény elhelyezése

Sorolható elosztószekrények kialakítása

Sorolható elosztószekrény elemei

Sorolható elosztószekrény elhelyezése

Mérő-installációs és lakáselosztó szekrények kialakítása

PE és N sín kialakítása különféle szekrényekben

Sorkapcsok elhelyezése a szekrényekben

A szekrények felületeinek megmunkálása (furatok, kivágások, felfogatások)

A szekrények anyagai

A megmunkálás szerszámai

Baleseti veszélyforrások és munkavédelmi előírások

Elhelyezhető feliratok és piktogramok

13.3.3. Készülékek elhelyezése, bekötése és beállítása 27 óra/… óra

Alkalmazott túláramvédelmi készülékek felszerelése és bekötése

megszakítók kioldói

kismegszakítók

olvadóbiztosítók

túlterhelésvédelmek és fajtái

hőkioldós védelem

elektronikus védelem

termisztoros védelem

Alkalmazott kapcsolókészülékek felszerelése és bekötése

túláramvédelmi elemek

tűzvédelmi főkapcsoló

megszakítók

leválasztó kapcsolók

ÁVK

Alkalmazott irányítástechnikai elemek felszerelése és bekötése

Szabályozástechnikai berendezések felszerelése és bekötése

Érintésvédelmi megoldások

PLC, hajtások és egyéb irányítástechnikai berendezések bekötése

Alkalmazott eszközök és technológiák

Sínek elhelyezése, áramváltók elhelyezése

Fogyasztásmérő elhelyezése és bekötése

Tűzvédelmi kapcsoló beépítése

Kábelek megmunkálása, bekötése

Alkalmazható vezetékek és jelölése

Transzformátorok

Szabadvezetékek, kábelek

Tokozatok

Mérőváltók, mérések

Védelmek beállítása

Villamos berendezés melegedését okozó eszközök telepítése

Villamos szekrények hűtési módjai

Villamosság biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi előírások és szabványok

Munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és környezetvédelmi szabályok

13.3.4. Kábelszerelés 8 óra/… óra

Alkalmazható vezetékek:

Műanyag szigetelt vezetékek

Kiskábelek

Vezetékek anyaga és szigetelései

Tömör erű kábelek megmunkálása

Sodronyszerkezetű kábelek megmunkálása

Kábelmegmunkálás szerszámainak helyes használata

Vezetékvégek megmunkálása

Saruk, hüvelyek elhelyezése

Célszerszámok, prések alkalmazása

Kábelek vezetésének szabályai

Áramváltók bekötése, általános szabályok

Kábelfogadók kialakítása

Tömszelencék elhelyezése

Szerelőlapra történő szerelés előkészítése

Sínek elhelyezése

Vezetékcsatorna kialakítása

Sorkapcsok és szerelvényeinek elhelyezése

Alkalmazott kéziszerszámok és anyagok

PE és N sín kialakítása

13.3.5. Biztonságtechnika 4 óra/… óra

Mérőváltók, mérések

Védelmek beállítása

Villamos berendezés melegedését okozó eszközök telepítése

Villamos szekrények hűtési módjai

Villamosság biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi előírások és szabványok

Munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és környezetvédelmi szabályok

Védővezetős érintésvédelmi mód alkalmazása, általános előírások

EPH kialakítása

Villamos elválasztás és érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása

Biztonsági áramkörök kialakítása

Biztonsági feliratok elhelyezése

Üzemi próbák elvégzése

Érintésvédelmi ellenőrzés

Szigetelési vizsgálat

Feszültség alá helyezés

Dokumentáció készítése


Villamos tanműhely/berendezésszerelő műhely





módszer neve




1. Magyarázat x Kéziszerszámok, kisgépek

2. Megbeszélés x Kéziszerszámok, kisgépek

3. Szemléltetés x x Kéziszerszámok, kisgépek


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x










4.1. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján x






közvetlen irányítással x



értékeléssel.

A


Irányítástechnikai alapok

megnevezésű



A 10003-16 azonosító számú Irányítástechnikai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Irán

yít

áste

chn

ika

Irán

yít

áste

chn

ikai

gy

akorl

ato

k

FELADATOK

Elektromechanikus vezérléseket valósít meg,

működésüket ellenőrzi x x

Felszereli/összeszereli a vezérlések készülékeit x

Felszereli/összeszereli a szabályozások

készülékeit x

Motorvezérléseket (motorvédő, indító,

forgásirány váltó, fordulatszám-változtató

kapcsolásokat)

valósít meg, telepít, beüzemel

x

Alkalmazza a gyakoribb nem villamos

mennyiség mérésére szolgáló átalakítókat x

Ellenőrzi az átalakítók működését x x

SZAKMAI ISMERETEK

Irányítástechnikai ismeretek x x

Irányítástechnikai jelölések, ábrázolási módok x x

Vezérlések működése x x

Szabályozások működése x x


Villamos érzékelők felépítése, működése és

jellemzői x x

Villamos távadók felépítése, működése és

jellemzői x x

Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése

és jellemzői x x

Villamos gépek alapjai x x

Villamos kapcsolókészülékek felépítése,

működése és jellemzői x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai számolási készség x x

Villamos kapcsolási rajzok olvasása,

értelmezése x x

Folyamatábrák olvasása, értelmezése x x

Információforrások kezelése x x

Szakmai nyelvű szöveg megértése x x


Pontosság x x

Türelmesség x x


Határozottság x

Prezentációs képesség x x


Rendszerező képesség x x

Logikus gondolkodás x x

Figyelem-összpontosítás x

14. Irányítástechnika tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Irányítástechnika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a

tanulókkal az irányítástechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szabályozás működési

elvét, valamint ábrázolási módjait. Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos

távadók, jelképzők, jelátalakítók, jelformálók, beavatkozó- és végrehajtó szervek

működését. Képesek legyenek egyszerű villamos vezérlések áramutas rajzát elkészíteni. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

14.3. Témakörök

14.3.1. Irányítástechnikai alapismeretek 12 óra/12 óra

Az irányítás fogalma

Irányítási példák

Az irányítás részműveletei:

Érzékelés (információszerzés)

Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján)

Rendelkezés

Beavatkozás

Az irányítási rendszer felépítése

A jelhordozó és a jel fogalma

Az analóg és a digitális jel

Az irányítási rendszer fő részei:

irányító berendezés

irányított berendezés

Az irányítási rendszer szerkezeti részei:

az elem

a szerv

a jelvivő vezeték


a rendelkezés létrejötte szerint:

kézi

önműködő

a hatáslánc szerint:

vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás

szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás


szerkezeti vázlat

működési vázlat

hatásvázlat

Az irányításban használt segédenergiák

A segédenergiák fajtái:

villamos

pneumatikus

hidraulikus

vegyes

Az irányításban használt segédenergiák alkalmazása

A villamos segédenergia előnye, hátránya

A pneumatikus segédenergia előnye, hátránya

A hidraulikus segédenergia előnye, hátránya


Passzív mérő-átalakítók

Ellenállás-alapú átalakítók

Huzalos mérő-átalakítók

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások

Fényérzékelő ellenállások

Kapacitív átalakítók

Induktív átalakítók

Villamos irányított berendezések, villamos gépek

Aszinkrongépek

Szinkrongépek

Egyenáramú gépek

Törpemotorok

14.3.2. Vezérlés 12 óra/12 óra

A vezérlési vonal

A vezérlési vonal részei

A vezérlési vonal jelei

A vezérlési vonal jellemzői

A vezérlések fajtái

A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei:

Érzékelő szervek

Kapcsolókészülékek

Kézi kapcsolók

Nyomógombok

Reed-kontaktus

Mikrokapcsolók

Érintkező mentes, elektronikus kapcsolók

Beavatkozó szervek

Mágneskapcsolók

Reed-relé

Mágnesszelepek


Membránmotoros szelep

Különféle relék Időrelék




Hőrelék

Időzítő- és ütemező készülékek

Az áramút rajz

Rajzjelek

Tervjelek

Alapvető villamos relés kapcsolások:

Meghúzatás

Öntartás

A relé ejtése

Reteszelés



Távvezérlés

Indítás több helyről

Leállítás több helyről

Villamos motor indításának vezérlése

Villamos motorok fékezésének vezérlése

Forgásirányváltás

Fordulatszám-változtatás

Összetett relés vezérlések

Áramút rajzok analizálása

14.3.3. Szabályozás 12 óra/12 óra

A szabályozási kör

A szabályozási kör jellegzetességei

A szabályozási kör részei

A szabályozási kör jelei

A szabályozási kör jellemzői

A szabályozási kör szervei

Érzékelő szervek

Alapjel képző szervek

Különbségképző szervek

Jelformáló szervek

Erősítők

Végrehajtó szervek

Beavatkozó szervek

Egységes szabályozórendszerek

Egységes jelek

Villamos távadók

Élő nullapontú rendszerek

A szabályozások felosztása

Az alapjel időbeli lefolyása szerint

A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint

A szabályozás folyamatossága szerint

A rendszer szerkezete szerint

A szabályozások ábrázolási módjai

A tag fogalma és értelmezése

Az átviteli tényező

A tagok csoportosítása jelátvitel szerint

Arányos tag

Integráló tag

Differenciáló tag

Holtidős tag

Energiatárolók

Stabilitás

A jelátvivő tagok dinamikus tulajdonságai

A vizsgáló jel

Az átmeneti függvény

Az arányos szabályozás és hatásvázlata

Az integrálszabályozás és hatásvázlata

A PI szabályozó

D hatással kiegészített szabályozó

A PD szabályozó

PID szabályozó

Hangolás

Egységrendszerű szabályozók


Tanterem/szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x szemléltető eszközök

2. megbeszélés x x

3. szemléltetés x szemléltető eszközök

4. szimuláció x x szofteverek

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x








3.3. rajz készítés tárgyról x




3.7. rendszerrajz kiegészítés x










megfigyelése x x



értékeléssel.

15. Irányítástechnikai gyakorlatok tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


16. Az Irányítástechnika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók tudják

az egyszerű villamos vezérlések és szabályozások működési, szerkezeti és hatásvázlatait

értelmezni, egyszerű villamos vezérlések kapcsolási (áramutas) rajzát megtervezni.

Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szabályozások készülékeit, kapcsolási

rajz alapján összeállítani a villamos vezérlési vonal és szabályozási kör kapcsolásait.

Villamos mennyiségeket mérni, hibát keresni és elhárítani villamos vezérlésekben és

szabályozásokban.


16.2. Témakörök

16.2.1. Villamos irányítások építőelemei és készülékei 12 óra/12 óra


Passzív mérő-átalakítók

Ellenállás-alapú átalakítók mérése

Huzalos mérő-átalakítók mérése

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése

Fényérzékelő ellenállások mérése

Kapacitív átalakítók mérése

Induktív átalakítók mérése

Villamos készülékek felépítése, bekötése

Kapcsolókészülékek

Kézi kapcsolók

Nyomógombok

Mechanikus végállás érzékelők

Mágneskapcsoló

Relé

Villamos készülékek jellemzőinek mérése

Villamos érintkezők

Az érintkezők átmeneti ellenállásának vizsgálata

Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata

Elektromechanikus relék felépítése

Elektromechanikus relék vizsgálata

Relé meghúzása

Relé elengedés

Időrelék felépítése

Időrelék vizsgálata

késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata

késleltetve elengedő időrelé vizsgálata

késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata

Elektronikus relék felépítése, vizsgálata

Logikai feltételek realizálása relék segítségével

Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel

16.2.2. Vezérlési feladatok 12 óra/12 óra

Egyszerű vezérlési feladatok:

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása

Öntartás:

Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő)

Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró)

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről

Direkt-, indirekt vezérlés

A villamos reteszelés elve

Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás


Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel





Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása

Sorrendi vezérlések tervezése, megvalósítása

Lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása

Villamos motorok indításának vezérlése

Nyomógombos közvetlen vezérlés

Forgásirányváltás

A háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása

Az egyenáramú motorok forgásirányváltása

16.2.3. Szabályozások 12 óra/12 óra

Távadók

Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata

Zárt hatásláncú távadó vizsgálata

Példák analóg villamos kimenetű távadóra

Áramtávadók

Alapjelképzők

Feszültségstabilizátorok

Egyenáram-stabilizátorok

Különbségképzők

Különbségképző differenciálerősítő

Jelerősítők és jelformálók

Jelerősítő kapcsolás műveleti erősítővel

Arányos jelformáló tag műveleti erősítővel

Határoló invertálóerősítő műveleti erősítővel

Az átviteli tagok típusai, vizsgálata

Időkésés nélküli arányos tag villamos kapcsolása

Csak ohmos ellenállást, potenciométert tartalmazó villamos áramkör

Invertáló műveleti erősítő kapcsolás

Egytárolós arányos tag

RC tag, RL tag

Integráló tagok

Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag

Differenciáló tag vizsgálata

Passzív PI szabályozó vizsgálata

Aktív PI szabályozó vizsgálata

PD szabályozó vizsgálata

PID szabályozó vizsgálata

Szabályozási feladatok.

Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata

Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata

Folyadékszintszabályozás vizsgálata

Fordulatszámszabályozás aszinkron motorok esetében

Egyenáramú motorok fordulatszám szabályozása


Laboratórium/tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x szemléltő eszközök

3. szemléltetés x

4. szimuláció x szoftver

5. házi feladat x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x


felkészüléssel x
























megfigyelése x


üzemeléséről x





értékeléssel.

A


Villamosipari alaptevékenységek

megnevezésű



A 10005-16 azonosító számú Villamosipari alaptevékenységek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Mű

szak

i ra

jz

Ele

ktr

ote

chn

ika

Ele

ktr

ote

chn

ika

gy

akorl

at

Ele

ktr

on

ika

Ele

ktr

on

ika

gy

ako

rlat

FELADATOK

Elektrotechnikai és elektronikai számításokat

végez x x x x

Egyszerű villamos kapcsolási rajzot készít x x x

Kapcsolási rajz alapján összeállítja a villamos

áramkört x x

Villamos kapcsolásokat értelmez x x

Villamos méréseket végez x x

Mérési jegyzőkönyvet és rajzdokumentációt

készít x x

Villamos kiviteli terveket értelmez és használ x x x

Áramköröket éleszt, áramkör működését

ellenőrzi, és elvégzi a javításokat x x

Elkészíti a kapcsolási, szerelési, bekötési

rajzokat x x

Elkészíti műszaki rajzok alapján a

vezetékezést. x x

Felszereli/összeszereli a mérőkörök készülékeit x x

Ellenőrzi a fel/összeszereléseket x x

Feszültség alá helyezi a berendezést x x

Villamos berendezések feszültségmentesítését

és feszültség alá helyezését végzi x x

Analóg, digitális és teljesítményelektronikai

elektronikus áramkörök jellemzőit méréssel

meghatározza

x x

Alapvető villamos mennyiségek (feszültség,

áram, ellenállás, teljesítmény, fogyasztás)

számszerű jellemzőinek mérését elvégzi

x x

Villamos jelek függvénykapcsolatát,

időfüggvényét méri x x

SZAKMAI ISMERETEK

Villamos rajzjelek, jelképek x

Villamos műszaki kiviteli tervek x

Villamos berendezések biztonságtechnikája x x

Villamos hibafeltárási eljárások, módszerek x x x x

Villamos hibajavítások dokumentációi x x x

A műszaki ábrázolás módszerei x x x

Passzív és aktív alkatrészek felépítése,

jellemzői, szabványos jelölései x x x x x

Az alkatrészek csoportosítása, alkalmazási

területei és jellemzői x x x x x

Kábelezési, bekötési, huzalozási rajzok x x x

Elektromechanikus-, elektronikus- és digitális

mérőműszerek x x

Elektrotechnikai ismeretek x x x x

Elektronikai ismeretek x x x x

Szerelési rajzok x x x

Tápegységek felépítése, működése és jellemzői x x

Teljesítményelektronikai áramkörök x x x x

Villamos mérések x x x x

Villamos számítások, alapvető méretezések x x x x

A villamos áram hatásai x x

Áramütés elleni védelmi megoldások x x

Munkavédelmi és egyéni védőeszköz ismeretek x x x

Tűzvédelmi ismeretek x x x

Környezetvédelmi ismeretek x x x

Üzemeltetési szabványismeret x x

Villamos anyagismeret x x x x x

Vezetékek, kábelek x x x

Mérési jegyzőkönyv x x x

Rajzelhelyezések, mérethálózatok x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x

Információforrások kezelése x x x x x


Villamos kapcsolási rajz olvasása, értelmezése x x x


Felelősségtudat x x

Pontosság x x x x x

Türelmesség x x x


Prezentációs készség x x x x x

Határozottság x x x x x

Közérthetőség x x x x x


Rendszerező képesség x x x x x

Logikus gondolkodás x x x x x

Figyelem-összpontosítás x x x x x

17. Műszaki rajz tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Műszaki rajz alapjai tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanuló megszerezze,

bővítse, és rendszerezze a villamosipari és elektronikai ágazatban használatos műszaki

ábrázolási alapismereteit. Képes legyen munkatársaival kommunikálni műszaki rajzok

segítségével, szakszerű rajzokkal közöljön villamosipari műszaki információkat, tudjon a

munkaköréhez szükséges mértékben kapcsolási vázlatot készíteni. Helyesen értelmezzen

rajzban közölt információkat, legyen képes rajz alapján összeállítani villamos áramköröket.

Az elsajátított kompetenciák birtokában helyesen értelmezzen gépészeti jellegű rajzi

információkat, szerelési, összeállítási rajzokat is.


17.3. Témakörök

17.3.1. Vetületi ábrázolás 12 óra/12 óra

Térbeli alakzatok csoportosítása

Vetítési módok, merőleges vetítés

Térelemek

Térelemek ábrázolása képsíkon

Ábrázolás két képsíkos rendszerben

Három képsíkos ábrázolás

Vetítés a harmadik képsíkra

A képsíkok egyesítése

Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben

Az európai és az amerikai nézetrend

A kocka vetületi ábrázolása

A kocka hálórajza

Pont azonosítása a kocka felszínén

Kocka síkmetszése

A hasáb vetületi ábrázolása

A hasáb hálórajza

A hasáb síkmetszése

A gúla vetületi ábrázolása

A gúla hálórajza

Forgástestek származtatása leíró egyenessel, leírókörrel

A gúla síkmetszése és palástkiterítése

Forgástestek vetületei

A henger vetületi ábrázolása

A henger hálórajza

Pont azonosítása a henger palástfelületén

A henger síkmetszése és palástkiterítése

A kúp vetületi ábrázolása

A kúp hálórajza

Pont azonosítása a kúp palástfelületén

A kúp síkmetszése és palástkiterítése

A gömb vetületi ábrázolása

A gömb síkmetszés

Axonometrikus ábrázolási módok

Egyméretű, kétméretű és frontális axonometria

Síklapú testek axonometrikus ábrázolása

Csonkolt síklapú testek vetületei Csonkolt forgástestek vetületei

17.3.2. Géprajzi alapismeretek 12 óra/12 óra

A metszeti ábrázolás elve

A metszeti ábrázolás jelölése

Metszetek fajtái

Egyszerű metszetek

Összetett metszetek

Szelvények rajzolása

A metszeti ábrázolás szabályai

Géprajzi egyszerűsítések

Áthatások egyszerűsített ábrázolása

Részvetületek alkalmazása

Félvetület

Törésvonallal megszakított ábrázolás

Résznézet

Helyi nézet

Kiemelt részlet

Ismétlődő alakzatok ábrázolása

Különleges ábrázolási módok

Síkfelület jelölése átlókkal

Csatlakozó alkatrészek jelölése

Mozgó alkatrészek szélső helyzete

Felvételi vázlat készítése a befoglaló formából kiindulva vagy elemekből

A méretmegadás általános szabályai

Különleges méretmegadások és egyszerűsítések

A mérethálózat kialakítása

Műszaki követelmények szöveges megadása

Felületi érdesség jelölése

Mérettűrés megadása rajzon

Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok

Csavarmenetek és menetes alkatrészek ábrázolása

Csavarmenetek méretmegadása

Csavarkötések ábrázolása

Ék, retesz és bordás kötés ábrázolása

Szegek, csapszegek és rögzítő elemek ábrázolása

Csapágyak ábrázolása

Fogazott alkatrészek ábrázolása

Nem oldható kötések ábrázolása

17.3.3. Villamosipari szakrajz alapjai 12 óra/12 óra

A villamos rajzok fajtái

Egyvonalas kapcsolási rajz

Tömbvázlat

Elvi rajz

Általános kapcsolási rajz

Áramútrajz

Méretezési részletrajz

Elrendezési rajz

Bekötési rajz

Szerelési rajz

Nyomtatott áramköri rajz

Állapotdiagram, idődiagram

Vezetékek rajzjelei és jelképes ábrázolása

Áramforrások rajzjelei

Feszültségrendszerek jelölése

Villamos készülékek rajzjelei

Kondenzátorok rajzjelei

Tekercsek, transzformátorok rajzjelei

Érintkezőfajták és kapcsolók rajzjelei

Félvezetők rajzjelei

Különféle mérőműszerek jelölése

Fényforrások

Csatlakozások

Olvadóbiztosítók

Villamos gépek

Generátorok jelölése

Félvezetők rajzjelei


Szaktanterem/számítógépterem





módszer neve




1. magyarázat x x


3. szemléltetés x x

4. házi feladat x

5. szimuláció x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



















értékeléssel.

18. Elektrotechnika tantárgy 180 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és

fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és

alapösszefüggéseinek megértésére. A tanulók legyenek képesek alapvető elektrotechnikai

számítások elvégzésére.


18.3. Témakörök

18.3.1. Villamos árankörök 24 óra/24 óra

A villamos áramkör

A villamos áramkör részei

Ideális feszültségforrás

Fogyasztó

Vezeték

Villamos ellenállás

Ohm törvénye

Részfeszültségek és feszültségesés

Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük

Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük

Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás

Az ellenállás hőmérsékletfüggése

NTK ellenállások

PTK ellenállások

Feszültségfüggő ellenállások (VDR)

Fényfüggő ellenállások (LDR)

Az ellenállások kialakítása

Huzalellenállások

Tömörellenállások

Rétegellenállások

Az ellenállások jelölésmódja

Az ellenállások terhelhetősége

Villamos munka

Villamos teljesítmény

A teljesítmény mérése teljesítménymérővel

A hatásfok

A villamos hálózatok csoportosítása

Passzív villamos hálózatok

Aktív villamos hálózatok

Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény

Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény

Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása

Sorosan kapcsolt ellenállások eredője

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője

Az ellenállások vegyes kapcsolása

Delta-csillag átalakítás

Csillag-delta átalakítás

18.3.2. Passzív és aktív hálózatok 36 óra/36 óra

Nevezetes passzív villamos hálózatok

A feszültségosztás törvénye

Terheletlen feszültségosztó

Terhelt feszültségosztó

Potenciométer

A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése

Az áramosztás törvénye

Az áramosztó

Az árammérő méréshatárának kiterjesztése

Wheatstone-híd

Ellenállás mérése Wheatstone-híddal

Aktív villamos hálózatok

Az ideális feszültséggenerátor

A valóságos feszültséggenerátor

Az ideális áramgenerátor

A valóságos áramgenerátor

Feszültséggenerátorok üzemállapotai

Üresjárás

Rövidrezárás

Terhelési állapot

Generátorok belső ellenállásnak meghatározása.

A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével

Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén

Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel

Feszültséggenerátorok kapcsolásai

Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása

Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása

Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása

A kiegyenlítő áram meghatározása

Feszültségforrások vegyes kapcsolása

18.3.3. A villamos áram hatásai 12 óra/12 óra

A villamos áram hatásai

A villamos áram hőhatása

Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között

A villamos munka. Jele, mértékegysége

Fajlagos hőkapacitás, fajhő

Testek melegedése

A hő terjedése

A hőhatás jellemző alkalmazásai

Fűtés és melegítés

Izzólámpa

Olvadóbiztosító

A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre

A villamos áram fényhatása

Izzólámpa

Fénycső

A villamos áram vegyi hatása

Folyadékok vezetése

Faraday törvénye

Az elektrolízis jellemző felhasználása

Rézgyártás

Alumíniumgyártás

Eloxálás

Galvanizálás

Galvánelemek

A galvánelem működési elve

Szárazelem és más galvánelemek

Akkumulátorok

Az akkumulátorok működési elve

Savas akkumulátorok

Zselés akkumulátorok

Lúgos akkumulátorok

Akkumulátorok jellemzői

Tüzelőanyag-cellák

Korrózió

A villamos áram mágneses hatás

Elektromágnes

Elektromágneses kapcsolókészülékek

Villamos gépek

A villamos áram élettani hatása

Az áram káros hatása az emberi szervezetre.

Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre

18.3.4. Aktív hálózatok. Villamos tér 18 óra/18 óra

Generátorok helyettesítő képei

Thevenin-helyettesítő kép

Thevenin-tétele

Norton-helyettesítő kép

Norton-tétele

Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása

Generátorok teljesítménye

Veszteségi teljesítmény

A fogyasztóra jutó teljesítmény

A generátorok hatásfoka

A szuperpozíció tétele

Villamos tér

A villamos tér jelenségei

Villamos térerősség

Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve

Villamos tér és villamos eltolás

Villamos feszültség és villamos potenciál

A villamos tér szemléltetése

Erővonalak és ekvipotenciális felületek

A pontszerű töltés villamos erőtere

Két töltés villamos erőtere

Homogén villamos tér és kapacitás

Jelenségek a villamos térben

Töltött vezető test

Csúcshatás

Nagyfeszültségű átütések

Villamos megosztás

Villamos árnyékolás

Villamos kisülés

Légköri villamos jelenségek

Anyagok viselkedése a villamos térben

Kondenzátorok

A kondenzátor energiája

Kondenzátorok kapcsolása

Kondenzátorok feltöltése és kisütése

Az időállandó

Kondenzátorok gyakorlati megoldásai

Állandó kapacitású kondenzátorok

Változtatható kapacitású kondenzátorok

18.3.5. Mágneses tér. Elektromágneses indukció 18 óra/18 óra

Mágneses tér

Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály

A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai

Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér

A mágneses teret jellemző mennyiségek

Gerjesztés és mágneses térerősség

Mágneses indukció

Mágneses fluxus

Erőhatások mágneses térben

Állandó mágnes, a Föld mágneses tere

Anyagok viselkedése mágneses térben

Dia-, para-, és ferromágneses anyagok

Mágnesezés, mágnesezési görbe

Mágneses permeabilitás

Kemény- és lágymágneses anyagok

Mágneses kör

A mágneses Ohm-törvény

Mágneses körök számítása

Elektromágneses indukció

Indukciótörvény

Lenz törvénye

Nyugalmi és mozgási indukció

Kölcsönös indukció

Önindukció, induktivitás

Tekercs és induktivitás

A mágneses tér energiája

Induktivitások összekapcsolása

Az induktivitások soros kapcsolása

Az induktivitások párhuzamos kapcsolása

Az induktivitás viselkedése az áramkörben

A bekapcsolás folyamata

A kikapcsolás folyamata

Az időállandó

Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen

Az indukciós jelenség jellemző felhasználása

Generátorelv, villamos gépek

Elektromechanikus átalakítók

Elektrodinamikus átalakítók

Elektromágneses átalakítók

Elektromágnes

Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között

Örvényáramok

18.3.6. Váltakozóáramú hálózatok 72 óra/72 óra

Szinuszos mennyiségek jellemzői

A váltakozó feszültség és áram fogalma

Váltakozó mennyiségek ábrázolása

Váltakozó mennyiségek jellemzői

Váltakozó mennyiségek középértékei

Váltakozó mennyiségek összegzése

Egyszerű váltakozó áramú körök

Ellenállás a váltakozó áramú körben

Induktivitás a váltakozó áramú körben

Impedancia és admittancia

Kondenzátor a váltakozó áramú körben

Összetett váltakozó áramú körök

Soros RL-kapcsolás

Párhuzamos RL-kapcsolás

Valódi tekercs mint RL-kapcsolás

Soros RC-kapcsolás

Párhuzamos RC-kapcsolás

Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás

Soros RLC-kapcsolás

Rezonanciafrekvencia

Feszültségrezonancia

A soros rezgőkör

Párhuzamos RLC-kapcsolás

Áramrezonancia

A párhuzamos rezgőkör

Frekvencia kiválasztás

Frekvencia szűrés

A rezgőkör szabad rezgései

Csillapodó rezgés

Szűrőkörök (aluláteresztő szűrő, felüláteresztő szűrő, sávszűrő)

Teljesítmények a váltakozó áramú körben

Teljesítménymérés egyfázisú áramkörökben

Meddőteljesítmény mérése egyfázisú áramkörökben

Teljesítménytényező

Fázisjavítás

Többfázisú hálózatok

A háromfázisú rendszer

Háromszögkapcsolás

Csillagkapcsolás

A háromfázisú rendszer teljesítménye

Teljesítménymérés háromfázisú áramkörökben

Meddőteljesítmény mérése háromfázisú áramkörökben

Aszimmetrikus terhelés

Forgó mágneses tér

A villamos energia szállítása és elosztása

A villamos gépek elméletének alapjai

A transzformátor felépítése, működése

Villamos forgógépek

Szinkrongépek

Aszinkrongépek

Egyenáramú gépek


Szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x



4. szimuláció x x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x













4.1. Utólagos szóbeli beszámoló x






értékeléssel.

19. Elektrotechnika gyakorlat tantárgy 180 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során

megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók

elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.


19.3. Témakörök

19.3.1. Forrasztási gyakorlat 18 óra/18 óra

Forrasztott kötés típusai

Keményforrasztás.

Lágyforrasztás

Lágyforrasztás kivitelezése

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése

A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei

A forrasztás művelete

Forrasztási gyakorlat

Vezetékek, kábelek, huzalozás

Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik

Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása

A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai

Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése

Elektromechanikus csatlakozók

Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai

Csatlakozók kialakítása

Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése

Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése

Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük

A fóliamintázat kialakítása

A szitanyomás technológiája

Eszközök, segédanyagok

Nyomtatott áramkörök maratása

Forrasztandó felületek előkészítése

Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat

Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése

Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás,

alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése

Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések

Alkatrészválasztás szempontjai

Névleges érték, tűrés, terhelhetőség

Alkatrészek jelölése

19.3.2. Villamos mérőműszerek 18 óra/18 óra

A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk szerint

Analóg műszerek

Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei

Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai

Elektromechanikus műszerek hibaforrásai

Elektromechanikus műszerek jellemzői

Méréshatár

Érzékenység

Műszerállandó

Pontosság

Fogyasztás

Állandó mágnesű műszerek

Állandó mágnesű ampermérők

Állandó mágnesű voltmérők

Deprez-műszerek alkalmazása

Galvanométerek

Egyenirányítós műszerek

Elektrodinamikus műszerek

Elektrodinamikus műszerek alkalmazása

Lágyvasas műszerek

Lágyvasas műszerek alkalmazása

Hányadosmérők

A kereszttekercses műszer alkalmazása

Indukciós műszerek

Indukciós műszerek alkalmazása

Regisztráló műszerek

Digitális műszerek

Digitális műszerek felépítése

Digitális frekvencia- és időmérők

Digitális egyenfeszültség-mérők

Digitális multiméterek

Digitális műszerek jellemzői

Megjeleníthető számjegyek száma

Mérési tartományok

Felbontás

Pontosság

Bemeneti impedancia

19.3.3. Egyenáramú mérések 72 óra/72 óra

Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel

Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel

Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel

Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel

Ellenállásmérés

Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján

Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján

Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával

Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával

Ellenállás mérése Wheatstone-híddal

Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata

Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata

Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása

Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti törvényének

igazolása

Ellenállások vegyes kapcsolásának vizsgálata

Nem líneáris ellenállások vizsgálata

Feszültségosztók vizsgálata

Potenciométerek vizsgálata

Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése

Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése

Feszültségmérő hitelesítése

Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése

Ampermérő hitelesítése

19.3.4. Váltakozóáramú mérések 72 óra/72 óra

Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése

Induktivitás mérése

Kondenzátor kapacitásának mérése

Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata.

Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével

Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata

Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata

Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata

Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata

Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése

Teljesítménymérések egy-és háromfázisú rendszerekben

Fogyasztásmérés alapjai







módszer neve




1. magyarázat x



4. szimuláció x x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



















megfigyelése x








értékeléssel.

20. Elektronika tantárgy 175 óra/175 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének

kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök

alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások

méretezésére.


20.3. Témakörök

20.3.1. Villamos áramköri alapismeretek 18 óra/18 óra

Aktív áramköri elemek

Passzív áramköri elemek

Lineáris áramköri elemek

Nemlineáris áramköri elemek

Aktív áramkör

Passzív áramkör

Lineáris áramkör

Nemlineáris áramkör

Kétpólusok

Aktív kétpólus

Ideális feszültséggenerátorok

Valóságos feszültséggenerátorok

Üresjárási feszültség

Rövidzárási áram

Belső ellenállás

Ideális áramgenerátorok

Valóságos áramgenerátorok

Üresjárási feszültség

Rövidzárási áram

Belső ellenállás

Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok

Passzív kétpólusok

Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja

Helyettesítő képe

Aktív kétpólusok helyettesítő képe

Thevenin tétel

Norton tétel

20.3.2. Négypólusok 18 óra/18 óra

Definíció, rajzjel

Aktív négypólusok

Passzív négypólusok

Lineáris négypólusok

Nemlineáris négypólusok

Szimmetrikus négypólusok

Ábrázolásuk

Földszimmetrikus négypólusok

Ábrázolásuk

Négypólusok paraméterei

Impedancia paraméterek

Bemeneti impedancia

Átviteli impedancia nyitott bemenetnél

Átviteli impedancia nyitott kimenetnél

Kimeneti impedancia

Admittancia paraméterek

Bemeneti admittancia

Átviteli admittancia rövidrezárt bemenetnél

Átviteli admittancia rövidrezárt kimenet esetén

Kimeneti admittancia

Hibrid paraméterek

Bemeneti impedancia

Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén

Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén

Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén

Inverz hibrid paraméterek

Üresjárási bemeneti vezetőképesség

Rövidzárási áramvisszahatás

Üresjárási feszültségerősítési tényező

Rövidzárási kimeneti ellenállás

Négypólusok feszültségátvitele

A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége

20.3.3. Félvezetők 36 óra/36 óra

Félvezető diódák

A PN átmenet felépítése és működése

A határréteg kialakulása

A félvezető dióda felépítése és működése

A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése

A félvezető dióda záróirányú előfeszítése

A dióda karakterisztikája, jellemző adatai

A félvezető diódák típusai

Egyenirányító diódák

Zener-diódák

Tűsdiódák

Kapacitásdiódák

Alagútdiódák

Schottky diódák

Tranzisztorok

Bipoláris tranzisztorok

Bipoláris tranzisztorok felépítése

A bipoláris tranzisztor működése

A bipoláris tranzisztor alapegyenletei

A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai

A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi

A bipoláris tranzisztor műszaki adatai

A bipoláris tranzisztor határértékei

A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére

Unipoláris tranzisztorok

Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok

Felépítés és fizikai működés

Jelleggörbék, adatok, határadatok

MOSFET-ek

Felépítés és fizikai működés

Jelleggörbék, adatok, határadatok

Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai

Erősáramú félvezető eszközök

Négyrétegű diódák

Tirisztorok

Vezérlő elektódával kikapcsolható tirisztor

Tirisztortetródák

Változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC)

Kétirányú tirisztor trióda (TRIAC)

Egyátmenetű tranzisztor (UJT)

Optoelektronikai alkatrészek

Fotoellenállás

Fotodióda

Fotoelemek

Fototranzisztorok

Fényt kibocsátó dióda (LED)

20.3.4. Erősítők 36 óra/36 óra

Alapfogalmak

Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása

Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása

Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása

Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe

Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe

Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe

Erősítő áramkörök

Erősítők jellemzői

Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral

Emitterkapcsolású erősítőfokozat

Kollektorkapcsolású erősítőfokozat

Báziskapcsolású erősítőfokozat

Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása

Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral

Source-kapcsolású erősítőfokozat

Drain-kapcsolású erősítőfokozat

Gate-kapcsolású erősítőfokozat

Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása

Zajviszonyok az erősítőkben

Az erősítőkben keletkező zajok forrása

Az erősítőkben keletkező zajok típusai

Az erősítők zajtényezője

Torzítások az erősítőkben

Lineáris torzítások

Nemlineáris torzítások

Visszacsatolás

Visszacsatolás elve

A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire

A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása

20.3.5. Műveleti erősítők 18 óra/18 óra

Egyenáramú erősítők

Differenciálerősítők

Fázisösszegző áramkör

Darlington-kapcsolás

Tranzisztoros áramgenerátorok

Műveleti erősítő kimeneti fokozatai

Integrált műveleti erősítők

Integrált műveleti erősítő tulajdonságai

Az ideális műveleti erősítő

A valóságos műveleti erősítő

Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén

Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel

Nem invertáló alapkapcsolás

Erősítőjellemzők

Visszacsatoló hálózat átvitele

Visszacsatolt erősítés

Bemeneti ellenállás

Kimeneti ellenállás

Invertáló alapkapcsolás

Erősítőjellemzők

Visszacsatoló hálózat átvitele

Visszacsatolt erősítés



Különbségképző áramkör

Előjelfordító feszültségösszegző áramkör

Műveleti erősítők munkapont beállítása

A bemeneti nyugalmi áram biztosítása

Ofszet feszültség kompenzálása

Ofszet áram kompenzálása

Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása

Műveleti erősítők alkalmazásai

Váltakozó feszültségű erősítők

Aktív szűrőkapcsolások

Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában

Integráló műveleti erősítős kapcsolás

Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása

20.3.6. Impulzustechnika 18 óra/18 óra

Impulzus jellemzők

Felfutási idő

Lefutási Idő

Túllövés

Tetőesés

Impulzus idő

Periódus idő

Impulzus ismétlődési frekvencia

Kitöltési tényező

Aktív és passzív jelformáló áramkörök

Lineáris jelformáló áramkörök

Differenciáló áramkör

Felépítés

Működés

Jelalak

Integráló áramkör

Felépítés

Működés

Jelalak

Nemlineáris jelformáló áramkörök

Félvezető dióda kapcsolóüzemben

Sorsos diódás vágókapcsolás

Felépítés

Működés

Jelalak

Párhuzamos diódás vágókapcsolás

Felépítés

Működés

Jelalak

Kettős vágókapcsolás

Felépítés

Működés

Jelalak

Multivibrátorok

Tranzisztor kapcsolóüzemben

Astabil multivibrátor

Felépítés

Működés

Munkaponti adatok

Impulzus fel- és lefutási idő

Impulzuskitöltési tényező

Ismétlődési frekvencia

Kimeneti amplitúdó

Jelalak

Monostabil multivibrátor

Felépítés

Működés

Munkaponti adatok

Impulzus fel- és lefutási idő




Jelalak

Bistabil multivibrátor

Felépítés

Működés

Munkaponti adatok

Impulzus fel-és lefutási idő

Impulzus kitöltési tényező



Jelalak

Schmitt-trigger

20.3.7. Digitális technika alapjai 31 óra/31 óra

Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk

A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója

Számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk

Kódok:

Bináris, BCD, Excess-3, Hamming

Egylépéses kódok:

Johnson, Gray

A logikai hálózatok alaptörvényei

A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására

Logikai alapműveletek

Negáció (invertálás)

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel

Kapcsolókkal történő megvalósítás

VAGY (OR) kapcsolat

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel


ÉS (AND) kapcsolat

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel


Nem-VAGY (NOR) kapcsolat

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel


Nem-ÉS (NAND) kapcsolat

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel


Kizáró-VAGY (XOR)

Műveleti jel

Igazság tábla

Kapcsolási rajzjel


Logikai függvények megadási módjai

Szöveges függvény megadás

Algebrai függvény megadás

Grafikus függvény megadás

Idődiagrammos függvény megadás

Kapcsolási rajz

Kombinációs hálózatok

Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése

Logikai hálózatok tervezése

Algebrai egyszerűsítés

Boole-algebra szabályai

A kombinációs rendszerek leírása igazságtáblával

Diszjunktív és konjuktív normálalakok felírása

Grafikus egyszerűsítés

V-K tábla

Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével

A kombinációs áramkörök hazárdjelenségének okai, megszüntetésük módja

Két- és többszintű hálózatok.

Logikai alapáramkörök

Logikai változók fizikai megjelenítése

Logikai áramkörök jellemző adatai

Tápfeszültség

Logikai szintek

Zajtartalék

Bemeneti terhelhetőség

Kimeneti terhelhetőség

Teljesítményfelvétel

Jelterjedési idő

Diódás kapuáramkörök

Inverterek

Logikai áramköri rendszerek

Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök

Bipoláris logikai áramkör családok

Ellenállás-tranzisztor logika (RTL)

Dióda-tranzisztor logika (DTL)

Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL)

Totempole kimenet

Open-collektoros kimenet

Tree-state kimenet

Emittercsatolású logika (ECL)

Integrált injekciós logika( IIL)

MOS logikai áramkörcsaládok

N-MOS logikai áramkörök

CMOS (Komplementer-MOS) áramkörök

Különböző áramkörcsaládok illesztése

Sorrendi hálózatok

A sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása

Elemi sorrendi áramkörök

Aszinkron hálózatok tervezése

Szinkron hálózatok tervezése


Szaktanterem/Elektronika laboratórium





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x



felkészüléssel x












4.1 Jegyzetkészítés eseményről


5 Szolgáltatási tevékenységek körében



5.2 Önálló szakmai munkavégzés




értékeléssel.

21. Elektronika gyakorlat tantárgy 229 óra/229 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy

tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus

gondolkodásmódját. Igazolja az elméleti órákon tanult összefüggéseket és alapismereteket.


21.3. Témakörök

21.3.1. Váltakozóáramú alapmérések 36 óra/36 óra

Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör)

vizsgálata

Meddőteljesítmény mérése

Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata

Kezelőszervek

Beállítási lehetőségek

Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat

Kezelőszervek

Beállítási lehetőségek

Mérések oszcilloszkóppal

Amplitúdó mérése

Periódus idő mérése

Tárolós oszcilloszkópok

Mérési gyakorlatok tárolós oszcilloszkóppal

Adatrögzítés és feldolgozás

Mérések virtuális műszerekkel

Frekvenciamérési módszerek

Fázisszög mérési módszerek

RC feszültségosztó vizsgálata

Wien-osztó vizsgálat

21.3.2. Elektronikai eszközök mérése 36 óra/36 óra

Félvezető diódák vizsgálata

Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele

Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele

Négypólusok jellemzőinek meghatározása

Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése

Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele

Bemeneti jelleggörbe meghatározása

Transzfer jelleggörbe meghatározása

Kimeneti jelleggörbe meghatározása

Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele

Transzfer jelleggörbe meghatározása

Kimeneti jelleggörbe meghatározása

Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása

Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel

Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel

Dinamikus jellemzők meghatározása

Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel

Speciális félvezetők és alkalmazásaik

Zener-diódás elemi stabilizátor

Alagútdióda vizsgálata

Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata

Egyszerű egyenirányítók vizsgálata

Egyutas egyenirányító vizsgálata

Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata

Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása

Tirisztor jellemzőinek mérése

Triak jellemzőinek mérése

Teljesítményszabályozó áramkörök mérése

Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata

Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata

21.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 36 óra/36 óra


Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük

A fóliamintázat kialakítása

A szitanyomás technológiája


Nyomtatott áramkörök maratása





alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése



Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése

Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan)

Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése)

Az áramkör funkcionális vizsgálata

Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása

Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése

A mérési eredmények kiértékelése

Hibakeresés

Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés

Hibás javítási egység meghatározása

A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően

A javított áramkör beüzemelése

Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése

A javítási művelet dokumentálása

21.3.4. Erősítők építése és mérése 54 óra/54 óra

Mérési elvek

Egyenáramú jellemzők mérése

Tápfeszültség

Nyugalmi áramfelvétel

Munkaponti adatok

Stabilitás

Váltakozó áramú jellemzők

Feszültségerősítés

Áramerősítés

Teljesítményerősítés sávközépi frekvencián

Az erősítés frekvenciamenete

Alsó és felső határfrekvencia

Fázismenet



Az erősítő érzékenysége

Kivezérelhetőség

Torzítás

Zajtényező

Az alapkapcsolások vizsgálata

Erősítőosztályok vizsgálata

Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése

Közös emitteres alapkapcsolás mérése

Közös kollektoros alapkapcsolás mérése

Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése

Source-kapcsolású erősítőfokozat mérése

Drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése

Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata

Az erősítő alapáramkör néhány jellemzőjének mérése

Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata

Műveleti erősítős követő alapkapcsolás vizsgálata

Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök építése és mérése

Műveleti erősítők alkalmazásai

Aktív szűrők vizsgálata

Műveleti erősítős összegző áramkör vizsgálata

Műveleti erősítős komparátorok vizsgálata

Egyenirányító megépítése és vizsgálata

Erősítő alapkapcsolás építése, bemérése és javítása

Munkaponti jellemzők ellenőrzése

Erősítőjellemzők beállítása és mérése

Lehetséges hibák felismerése és javítása

21.3.5. Impulzustechnikai mérések 36 óra/36 óra

Impulzus jellemzők mérése

Felfutási idő

Lefutási Idő

Túllövés

Tetőesés

Impulzus idő

Periódus idő

Impulzus ismétlődési frekvencia

Kitöltési tényező

Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata

Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata

Differenciáló áramkör mérése

Integráló áramkör mérése

Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata

Félvezető dióda kapcsolóüzemben

Sorsos diódás vágókapcsolás mérése

Jelalak

Vágási szint meghatározás

Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése

Jelalak


Kettős vágókapcsolás mérése

Jelalak


Multivibrátorok vizsgálata

Tranzisztor kapcsolóüzemben

Astabil multivibrátor mérése

Működés vizsgálata

Munkaponti adatok





Jelalak

Monostabil multivibrátor mérése


Munkaponti adatok





Jelalak

Bistabil multivibrátor mérése


Munkaponti adatok





Jelalak

Schmitt-trigger vizsgálata

21.3.6. Digitális áramkörök vizsgálata 31 óra/31 óra

Digitális áramkörök jellemzőinek mérése

Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével

Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál

Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata

Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal

Digitális áramkörök lehetséges hibáinak felismerése és javítása

Digitális áramköri hibák típusai

A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és

nyomvonal módszer, logikai diagnosztika)

Logikai kapuk működésének elemzése

TTL-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői

CMOS-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői

Logikai kapuk összekötése

Univerzális logikai kapuk (NAND, NOR) használata

Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata

Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző bemeneti

kombinációk esetén

Igazság tábla felvétele

Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása

Statikus hazárd vizsgálata

Funkcionális kombinációs áramkörök vizsgálata

Kódoló áramkör vizsgálata



Elektronika laboratórium/tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. szemléltetés x

3. szimuláció x

4. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x
















tapasztalatokról x






















értékeléssel.

A



megnevezésű





kompetenciák

Mű

szak

i in

form

atik

a

gy

akorl

at

Mű

szak

i is

mer

etek

Mű

szak

i g

yak

orl

at

FELADATOK

Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz x

Irodai programcsomagot egyedi és integrált

módon használ x


alkalmazásokat kezel x


eszközöket használ x


Egyszerű informatikai angol nyelvű szakmai

szöveget megért x

Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez x

A munkavégzéssel összefüggő általános

szabályokat alkalmazza x x


alkalmazza x x


felhasználandó anyagszükségletet x x


eszközöket, szerszámokat, készülékeket x x

Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít

Mechanikus és villamos mérőeszközökkel

elvégzi a technológiai alapműveletekhez

szükséges méréseket

x

Fém és műanyag munkadarabokat megmunkál

(vág, fúr, forgácsol, fűrészel, hajlít, reszel,

csiszol)

x


Kisgépeket, kéziszerszámokat használ a

technológiai alapműveleteknél x

A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet

készít x

Részt vesz a munka- és balesetvédelmi

oktatáson x


környezetvédelmi, valamint a szakmára,

szerelési javítási technológiára vonatkozó

előírásokat

x x x

Részt vesz a tűzoltásban, mentésben,

elsősegélyt nyújt x x x


hulladékgyűjtés szabályait, a veszélyes

anyagokra vonatkozó előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK





Mechanikai mérések x x

Műszaki ábrázolás x x

Műszaki dokumentáció x x

Villamos és gépész rajzjelek x x

Elektronikus mérőműszerek x x

Finommechanikai elemek x x

Környezetvédelem, veszélyes hulladékok

kezelése x x

Mechanikai mérőműszerek x x

Szabványok felépítése és rendszere x x

Számítógépek felépítése és alkalmazása,

perifériák x x x

Villamos gépek biztonságtechnikája x

Elektromechanikus mérőműszerek x x

Elektrotechnikai alapismeretek x x

Gépelemek x x

Gyártásismeret x x


Mechanika x x




SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Műszaki rajz olvasása, értelmezése, készítése x x


Idegen nyelvű géphasználati feliratok

értelmezése, megértése x x x

Egyszerű kapcsolási rajz olvasása, értelmezése x x

Informatikai alapismeretek x



Erős fizikum x x



Kommunikációs rugalmasság x x x

Nyelvhelyesség x x x


Logikus gondolkodás x x x


22. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az ipari

termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai

gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek azok

működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A

tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs

rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai

programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a

szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a

hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai

feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az internet adta

lehetőségek segítségével.


22.3. Témakörök

22.3.1. Informatikai alapismeretek 12 óra/12 óra

Informatikai alapfogalmak

A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése

Központi egység és perifériák

Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak

Hardver alapismeretek

Az alapkonfiguráció kialakítása

Input és output egységek

Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compact flash stb.)

Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon

Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik

Rendszeres biztonsági mentések fontossága

Adatmentés

Jelszavas állományvédelem, attribútumok

Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

Egyszerű programok telepítése

Szerzői jog: creative commons

Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete

22.3.2. Irodai alkalmazások 12 óra/12 óra

Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során

Megjelenítésre vonatkozó beállítások

Formázási műveletek

Helyesírás ellenőrzése

Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata

Táblázatok használata

Nyomtatás

Objektumok beszúrása a dokumentumba

A prezentáció készítésének menete

Szövegtervezés, elrendezés, tördelés

Képek, objektumok illesztése, méretezése

Vetítési beállítások, animáció, slideshow

Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása, adattípusok

Lapok átnevezése, másolása, törlése

Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása

Számformátumok, cellaformázási lehetőségek

A cellatartalom módosítása

Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és munkalap

hivatkozások

Egyszerű függvények használata

Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme

Függvények használata, másolása

A diagram fogalma, részei, típusai, formázások

Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés

22.3.3. Számítógépes hálózatok alkalmazása 12 óra/12 óra

Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás

Megosztott állományok, hálózati helyek elérése

Biztonságos jelszó

Hálózati nyomtatás lehetőségei

Az internet felépítése, szolgáltatásai

Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak megőrzése,

személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták)

Távoli elérés használata

Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése

A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk

Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők

Egy levelezőprogram működése, beállításai

Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása, óriáslevelek

Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp

Online fordítók használata


számítógép terem





módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x







tapasztalatokról x

4..4. Esemény helyszíni értékelése











értékeléssel.

23. Műszaki ismeretek tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az


mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási

lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák

kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek

önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni

az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a

technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön

kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével,

ismerjék alapvető módszereit.


23.3. Témakörök

23.3.1. Fémes és nem fémes anyagok 12 óra/12 óra

Fémek általános tulajdonságai

Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján

A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek

Halmazállapot, olvadáspont

Olvadás, dermedés, kristályosodási formák

Színfém és ötvözet

Ötvözetek jellemzése

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemző.

A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői

Megmunkálhatóság, alakíthatóság

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői

A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői

Hővezető képesség

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői

A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői

Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai

A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői

Elektromos vezetőképesség

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége

A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai

Szerves és szervetlen anyagok jellemzői

Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői

Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége

Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása

Villamos szilárdság

Gáznemű szigetelőanyagok, szigetelési tulajdonságaik

Folyékony szigetelőanyagok: olajok

Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai

Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi

Szilárd szigetelőanyagok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai

Műanyagok jellemzői, csoportosításuk

Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása

Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása megmunkálása, alkalmazása

23.3.2. Szakrajz alapjai 10 óra/10 óra

Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata

Műszaki rajzeszközök és használatuk

Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői

Szabványos rajzlapméretek

A műszaki rajzokon használatos vonalak

Szabványbetűk, számok és jelek

Feliratmező kialakítása

Rajzdokumentáció nyilvántartása

Vetületi, látszati és axonometrikus kép

A méretmegadás elemei

Méretarány

A méretezés alapelvei

A műszaki vázlat jellemzői, eszközei

23.3.3. Minőségbiztosítás 4 óra/4 óra

A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban

A teljes körű minőségszabályozás

A minőségellenőrzés alapfogalmai

Minőségszabályozás

Minőségpolitika

Minőségügyi szervezetek

A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai

A minőségtanúsítás feltételei

A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében

23.3.4. Egyenáramú áramkörök 26 óra/26 óra

Az atom szerkezete

A villamos töltés fogalma

Feszültség és potenciál

Az elektromos áram, áramerősség

Ellenállás és vezetés

Vezető, szigetelő és félvezető anyagok

Áramkör, mérések az áramkörben

Ohm törvénye

Ellenállások soros kapcsolása

Ellenállások párhuzamos kapcsolása

Vegyes kapcsolások

Eredő ellenállás számítása

Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától


Az ellenállás, mint alkatrész

Villamos munka

A fogyasztók teljesítménye

Hatásfok

Ellenállások terhelhetősége

A hurok törvény

Feszültségosztó

Potenciométer

A csomóponti törvény

Áramosztó

Az elektromos áram hatásai

Az áram hőhatása

Az áram vegyi hatása

Elektrolízis

Galvánelemek

Akkumulátorok

Villamos tér

Coulomb törvénye


Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás

Kapacitás

Kondenzátor

Kondenzátorok kapcsolásai

Kondenzátorok üzemállapotai

Kondenzátorban tárolt energia

Kondenzátorok típusai

23.3.5. Mágneses tér és váltakozóáram 20 óra/20 óra

Mágneses tér

Állandó mágnes

Vezeték és tekercs mágneses tere

Mágneses indukció és fluxus

Mágneses gerjesztés és térerősség

Anyagok viselkedése a mágneses térben

Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás

Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok

Mágneses kör

A mágneses tér és az áram kölcsönhatása

Az elektromágneses indukció

Mozgási és nyugalmi indukció

Önindukció


Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása

Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai

Váltakozó feszültség előállítása

Váltakozó feszültség és áram jellemzői

23.3.6. Témakör 6 … óra/… óra



szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x

















üzemeléséről x


6.1. Geometriai mérési gyakorlat x x








értékeléssel.

24. Műszaki gyakorlat tantárgy 54 óra/54 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek

tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos

munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok

technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi

szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések

készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék

meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó

munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok

állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon

szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.


24.3. Témakörök

24.3.1. Anyagok, szerszámok és mérések 26 óra/26 óra

Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből

Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás

Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben

Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra

Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos

leolvasása

Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál

Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel

Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel

Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel

Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel

Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel

Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal

Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása

Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához


felületminőséggel

Furatok középpontjának előrajzolása

Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel

Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése

Forgácsolási sebesség helyes megválasztása

Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel

Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában

Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása

megfelelő szögben, sorjázása

Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása

Érvéghüvelyezés

24.3.2. Mechanikai és villamos kötések 18 óra/18 óra

Mechanikai kötések készítése különféle alkatrészek között

A szegecs alakja, méretei, anyaga

A szegecselés művelete, szerszámai

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel)

A szegecs méretének helyes megválasztása

Menetes alkatrészek ábrázolása

Csavarok fajtái, adatai

Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok

Menetkészítés eszközei és szerszámai

A menetfúrás és a menetmetszés

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal

Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása

Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal

Csavarkötés létesítése csavaranyával

Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya)

Ragasztott kötések jellemzői

Ragasztóanyagok fajtái

Ragasztási eljárások

Ragasztási eljárások gyakorlása

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés










24.3.3. Villamos mérések 10 óra/10 óra

Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére

Áram- és feszültségmérés multiméterrel

Árammérés lakatfogóval

Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata

Vezeték, kötések ellenállásának mérése

Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel

Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel


Szaktanterem/tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x














tapasztalatokról x
















felügyelet mellett x x


közvetlen irányítással x x



értékeléssel.

A


Pneumatikus és hidraulikus rendszerek

megnevezésű



A 10004-16 azonosító számú Pneumatikus és hidraulikus rendszerek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Pneuma

tika és

hidrauli

ka

Pneuma

tika és

hidrauli

ka

gyakorl

at

FELADATOK

Pneumatikai, hidraulikai körökkel kapcsolatos

számításokat végez

x x

Egyszerű pneumatikus kapcsolási rajzot készít x x

Egyszerű elektropneumatikus kapcsolási rajzot

készít

x x

Egyszerű hidraulikus kapcsolási rajzot készít x x

Kapcsolási rajz alapján összeállítja a pneumatikus kapcsolást x

Kapcsolási rajz alapján összeállítja az elektropneumatikus

kapcsolást

x

Kapcsolási rajz alapján összeállítja a hidraulikus kapcsolást x

Pneumatikus kapcsolásokat értelmez x x

Elektropneumatikus kapcsolásokat értelmez x x

Hidraulikus kapcsolásokat értelmez x x

Hidraulikus méréseket végez x

Automatikai berendezések üzemeltetését, üzemeltetések

irányítását végzi

x

Műszeres hibafeltárási feladatokat végez x

Hibafeltárást végez x

Műszeres hibajavítást és ellenőrzést végez x

Hibajavítást végez x

Behatárolt hibás egységet, modult, alkatrészt

kicseréli

x

Javítást követő visszaellenőrzést végez x

Visszaszereli a javított készüléket/berendezést x

Funkciópróbát végez a visszaszerelt eszközön x

Dokumentálja az elvégzett hibajavítást x

SZAKMAI ISMERETEK

Alkatrészek szabványos jelölései

x x

Az alkatrészek csoportosítása, alkalmazási területei

és jellemzői

x x

Bekötési, huzalozási rajzok x x

Hidraulikus eergiaátalakítók x x

Hidraulikus hibajavítások, villamos karbantartási műveletek x

Hidraulikus irányítóelemek és kiegészítők x x

Hidraulikus mérő-, szabályzókörök és vezérlések x x

Hidraulikus tápegységek x x

Hidraulikus hibafeltárási eljárások, módszerek x x

Hidraulikus hibajavítási eljárások, módszerek x x

Hidraulikus hibajavítások dokumentációi x x

Kapcsolási rajzok x x

Pneumatikus hibafeltárási eljárások, módszerek x x

Pneumatikus irányítóelemek és kiegészítők x x

Pneumatikus mérő-, szabályzókörök és vezérlések x x

Pneumatikus végrehajtó elemek x x

Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavítási

eljárások, módszerek

x

Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavítások

dokumentációi

x x

Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavítások,

villamos karbantartási műveletek

x x

Sűrített levegő előállítása, előkészítése x x

Szabványos jelölések, mértékegységek x x

Szerelési rajzok x


jellemzői

x x

Villamos gépek biztonságtechnikája x x



Elektrotechnikai ismeretek x x


Mérési jegyzőkönyv x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK



Műszaki rajz olvasása, értelmezése x x


Jelképek értelmezése x x


Pontosság x x

Türelmesség x x

Kézügyesség x


Határozottság x

Prezentációs készség x x



Rendszerben való gondolkodás x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x

Hibakeresés x x

25. Pneumatika és hidraulika tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Pneumatika és hidraulika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a

tanulókat a pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus rendszerek építőelemeivel.

Ismerjék meg és értelmezzék a legegyszerűbb pneumatikus, elektropneumatikus és

hidraulikus kapcsolásokat.


25.3. Témakörök

25.3.1. Pneumatika alapjai 31 óra/31 óra

A sűrített levegő tulajdonságai, előállítása

A sűrített levegő előkészítése

Pneumatikus energia-átalakítók

Lineáris pneumatikus motorok (munkahengerek)

Forgatóhenger

Légmotor

Irányítóelemek

Útszelepek

Zárószelepek

Mennyiségmeghatározó elemek

Nyomásmeghatározó elemek

Időszelepek

Pneumatikus alapkapcsolások

Az impulzusvétel módja

Érintéses érzékelők

Érintésmentes érzékelők

Munkahengerek működtetése

A dugattyú sebességének a szabályozása

A dugattyú hatóerejének a szabályozása

Munkahenger kézi távműködtetése

Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásokban

ÉS kapcsolat

VAGY kapcsolat

Negáció

Egykimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban

Kétkimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban

Kisnyomású pneumatika

Légsorompó, villás légsorompó

Reflexiós érzékelő

Torlónyomásos fúvókák

Nyomáserősítő

Vákuumképzők

Folyamatkövető vezérlések

Ábrázolási módjai: Rövid leírás, Út-lépés diagram, működési vázlat

Útfüggő sorrendvezérlés

Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel

Útfüggő sorrendvezérlés nyomásfeltétellel

Blokkoló jel kiküszöbölése jelelnyomással

Blokkoló jel kiküszöbölése jellekapcsolással

Blokkoló jel kiküszöbölése kaszkád módszerrel

Pneumatikus léptetőláncos vezérlések

Biztonsági indítások

Hidropneumatika

A hidropneumatika építőelemei

Hidropneumatikus rendszerek

25.3.2. Elektropneumatika alapjai 31 óra/31 óra

Elektropneumatikus jelátalakítók

Mágnesszelepek

Pneumatikus-elektromos jelátalakítók

Leggyakrabban használt mágnesszelepek:

Direkt vezérlésű 3/2-es monostabil mágnesszelep

Elővezérelt 3/2-es monostabil mágnesszelep

Elővezérelt 5/2-es monostabil mágnesszelep

Elővezérelt 5/2-es bistabil mágnesszelep

Elővezérelt 5/3-as mágnesszelep

A mágnesszelepek moduláris felépítése

Elektropneumatikus alapkapcsolások

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése

Bistabil mágnesszelep működtetése

Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése

Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása

Öntartó kapcsolások

Dominánsan beíró öntartás

Dominánsan törlő öntartás

Időterv-vezérlések

Logikai feladatok relés megvalósítása

Direkt vezérlés

Indirekt vezérlés

Útfüggő sorrendvezérlések

Időfüggő sorrendvezérlések

Nyomásfüggő sorrendvezérlések



Elektropneumatikus léptetőláncos vezérlések

25.3.3. Szerelés, karbantartás, hibakeresés 31 óra/31 óra

A sűrített levegő előállítása

A légsűrítő berendezések fajtái

Kompresszor karbantartása

A sűrített levegőt szolgáltató rendszer

A sűrített levegő szárítása

A sűrített levegő előkészítése

A levegő előkészítő egység felépítése, részei

A táplevegő-ellátás karbantartása

A pneumatikus motorok karbantartása

A szelepek szerelése, karbantartása

A pneumatikus rendszerek tartozékai

Csövek

Csőcsatlakozók

Hangtompítók

Nyomásmérők

Nyomáskapcsolók

Pneumatikus vezérlőrendszerek szerelése

A szerelés előkészítése, szerszámai

Szelepek beépítése, átszerelése, felújítása

Pneumatikus vezérlőrendszerek üzembe helyezése

Elektropneumatikus vezérlőrendszerek üzembe helyezése

A pneumatikus, elektropneumatikus rendszerek karbantartása

Naponkénti karbantartás

Hetenkénti karbantartás

Havonkénti karbantartás

Évenkénti karbantartás

Korszerű szerelési, huzalozási megoldások az elektropneumatikában

Hibakeresés, hibabehatárolás pneumatikus, elektropneumatikus vezérlőrendszerekben

Villamos hiba keresése villamos méréssel

A szisztematikus hibakeresés folyamata

25.3.4. Hidraulika alapjai, karbantartás, hibakeresés 31 óra/31 óra

A hidraulikus berendezés feladatai

Hidrosztatikai alapfogalmak

Áramlás vezetékben

Hidraulikus munka, energia, teljesítmény

Hidraulika folyadékok

A hidraulikus rendszer felépítése

Folyadéktartályok

Csővezetékek, tömlők, forgócsatlakozók

Nyomásmérő műszerek

Hidraulikus energia-átalakítók

Egyenes vonalú mozgást végző energiaátalakítók

Forgó energiaátalakítók

Íves mozgást végző energiaátalakítók

Irányítóelemek

Útmeghatározó elemek

Kétállású útmeghatározó elemek

2/2-es útszelep

3/2-es útszelep

4/2-es útszelep

5/2-es útszelep

Három- és többállású útmeghatározó elemek

Monostabil-, bistabil-, és multistabil elemek

Az útmeghatározó elemek vezérlése

Nyomásmeghatározó elemek

Nyomáshatároló szelep

Nyomáscsökkentő szelep

Mennyiségmeghatározó elemek

Fojtószelep

Áramállandósító szelep

Visszacsapó szelep

Fojtó-visszacsapó szelep

Vezérelt visszacsapó szelep

Munkahengerek löketvégi fékezése

Kiegészítő berendezések

A hidraulikafolyadék hűtése

Folyadékszűrők

A hidraulikus akkumulátor

Elővezérelt és különleges nyomásmeghatározó elemek

Elővezérelt nyomáshatároló szelep

Háromutas nyomáscsökkentő szelep

Elővezérelt nyomáscsökkentő szelep

Nyomáskülönbség-állandósító szelep

Nyomásviszony-állandósító szelep

Elektromos vezérlés a hidraulikában:

Kapcsoló szeleppel

Arányos szeleppel

Az arányos szelepek felépítése és működési elve


szaktanterem




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x x x


5. vita x


7. projekt x x

8. kooperatív tanulás x x

9. szimuláció x x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete



felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x














4.2 Elemzés készítése

tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x




5.5. Csoportos versenyjáték x





szerkezetelemzés x x


megfigyelése x x


üzemeléséről x x x



értékeléssel.

26. Pneumatika és hidraulika gyakorlat tantárgy 186 óra/186 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Pneumatika és hidraulika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók

tudjanak rajz alapján pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus kapcsolásokat

összeállítani, működtetni. Egyszerűbb kapcsolásokat önállóan megtervezni. A tanulók

képesek legyenek egyszerű pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus

kapcsolásokat összeszerelni rajz alapján, valamint üzembe helyezni a kész rendszert.

Képesek legyenek egyszerű pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus

rendszerekben hibát keresni és elhárítani. Ismerjék a leggyakoribb karbantartási

feladatokat.


26.3. Témakörök

26.3.1. Pneumatikus kapcsolások, szerelés, hibakeresés 62 óra/62 óra

A pneumatikus irányítási rendszer energiaellátása

Levegő-előkészítő kombinációk

A levegő-előkészítő egységek karbantartása, kiválasztási kritériumai

Munkahengerek felépítése, kialakítása

Tömítések fajtái

Felszerelési módok

A pneumatikus motorok karbantartása

Útszelepek

Ülékes

Tolattyús

Működtetési módok

Monostabil útszelep működtetése

A szelepek szerelése, karbantartása

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel

A dugattyú sebességének szabályozása

Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel

Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel

Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel

A dugattyú hatóerejének szabályozása

Távvezérlés monostabil főszeleppel

Távvezérlés bistabil főszeleppel

Félautomatikus ciklus egy végálláskapcsolóval

Automatikus ciklus két végálláskapcsolóval

Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban

ÉS kapcsolat az elemek sorbakapcsolásával

ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat

VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat

NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel

Egykimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban

Kétkimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban

Emelő berendezés két munkahengerrel

Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel

Blokkoló jel keletkezése, kiküszöbölése jelelnyomással, jellekapcsolással


Pneumatikus léptetőláncos vezérlések

Biztonsági indítások, kétkezes biztonsági indítás pneumatikus megvalósítása

26.3.2. Elektropneumatikus kapcsolások, szerelés, hibakeresés 62 óra/62 óra

A mágnesszelepek felépítése

Leggyakrabban használt mágnesszelepek működtetése

Direkt vezérlésű 3/2-es monostabil mágnesszelep működtetése

Elővezérelt 3/2-es monostabil mágnesszelep működtetése

Elővezérelt 5/2-es monostabil mágnesszelep működtetése

Elővezérelt 5/2-es bistabil mágnesszelep működtetése

Elővezérelt 5/3-as mágnesszelep működtetése

A mágnesszelepek moduláris felépítése

Elektropneumatikus alapkapcsolások





Öntartó kapcsolások megvalósítása

Időterv-vezérlések megvalósítása

Logikai feladatok relés megvalósítása

Emelő berendezés bistabil mágnesszelepekkel direkt vezérléssel

Emelő berendezés bistabil mágnesszelepekkel indirekt vezérléssel

Időfüggő sorrendi vezérlés megvalósítása

Nyomásfüggő sorrendi vezérlés megvalósítása



Elektropneumatikus léptetőláncos vezérlések

Kétkezes biztonsági indítás megvalósítása az elektropneumatikus kapcsolásban

26.3.3. Hidraulikus kapcsolások, szerelés, hibakeresés 62 óra/62 óra

A hidraulikus rendszer felépítése

Folyadéktartályok felépítése, karbantartása

Szűrők a hidraulikus rendszerben

Szűrő elhelyezése, karbantartása

Csővezetékek, tömlők, forgócsatlakozók szerelése

Hidraulikus tápegység, szivattyú

A hidraulikus tápegység szivattyúja által szállított folyadékmennyiség meghatározása

méréssel adott nyomásokon

Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep vizsgálata

Hidraulikus munkahengerek

Egyoldali működésű munkahenger típusai, felépítése, alkalmazása, szerelése,

karbantartása

Kétoldali működésű munkahenger típusai, felépítése, alkalmazása, szerelése,

karbantartása

Löketvégi csillapítás

Tömítések: statikus, dinamikus

Felerősítési módok

Légtelenítés

Hidraulikus kapcsolások kétállású útmeghatározó elemekkel

Hidraulikus kapcsolások háromállású útmeghatározó elemekkel

A dugattyú sebességének csökkentése

Nyomóági fojtással

Kifolyóági fojtással

Nyomáshatároló szelep alkalmazása:

Biztonsági szelepként (túlterhelés elleni védelem)

Ellentartó szelepként

Fékező szelepként

Követő szelepként

Nyomáslekapcsoló szelepként

Előfeszítő szelepként

Nyomáscsökkentő szelep alkalmazása

Kapcsolás 2-utas nyomáscsökkentő szeleppel

Kapcsolás 3-utas nyomáscsökkentő szeleppel

Átfolyási ellenállás meghatározása nyomásesés mérésével

Hidromotor fordulatszámának a változtatása

Elektromos vezérlés a hidraulikában:

Kapcsoló szeleppel

Arányos szeleppel

Az arányos szelepek felépítése, működése, alkalmazása


tanműhely





módszer neve




1. magyarázat vita

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x


8. szimuláció x

9. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x x



kérdésekre x x

2.2. Tesztfeladat megoldása x x














tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x













szerkezetelemzés x


megfigyelése x


üzemeléséről x










értékeléssel.

A


Ipari gyártórendszerek

megnevezésű



A 10002-16 azonosító számú Ipari gyártórendszerek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Gy

ártó

ren

dsz

erek

Gy

ártó

ren

dsz

erek

gy

akorl

at

FELADATOK

Kezeli az automatizált berendezéseket x

Előírás alapján elindítja/leállítja a rendszert,

vagy alrendszert x

Érzékelőket, végrehajtókat, jelátalakítókat,

tápegységeket telepít, ellenőriz és beállít x

Elektronikus vezérléseket, szabályozásokat

kezel, működtet, beállít x

Üzemi beállításokat végez a folyamatirányító

rendszereken x

Üzemi beállításokat végez digitális vezérlőkön,

szabályzókon x

Számítógépes tesztprogramokat futtat x

Szoftvert frissít a programozható készülékeken x

Szemrevételezéses ellenőrzéseket végez x

Villamos-, hidraulikus-, pneumatikus

üzemeltetési és üzemeltetés irányítási

feladatokat végez

x

Tanulmányozza a

kezelési/üzemeltetési/karbantartási előírásokat x x

Dokumentációk alapján elvégzi és irányítja a

szükséges beállításokat x

Dokumentációk alapján összeállítja a

mérőrendszert x

Dokumentációk és utasítások alapján méréseket

végez és jegyzőkönyvet készít x

Karbantartási munkákat végez és irányít a

karbantartási utasítás szerint x

Dokumentálja az üzemeltetési, karbantartási

munkákat x x

Ellenőrzi a végtermék működését és minőségét x

Dokumentálja az irányítási, ellenőrzési

feladatok elvégzését x x

Elvégzi a technológiai személyzettel

kapcsolatos nyilvántartásokat x x

SZAKMAI ISMERETEK

Automatizált berendezések be- és kikapcsolási

műveletek x x

A gyártórendszerek hidraulikus alapelemeinek,

szerelvényeinek jellemzői x x

A gyártórendszerek hidraulikus

berendezéseinek üzemeltetési műveletei x x

A gyártórendszerek hidraulikus mérő-, vezérlő-

és szabályzóköreinek jellemzői x x

A gyártórendszerekben alkalmazott

mérőrendszerek csoportosítása és felépítése x x

A gyártórendszerek pneumatikus

berendezéseinek üzemeltetési műveletei x x

A gyártórendszerek pneumatikus mérő-,

vezérlő- és szabályzókörei x x


pneumatikus mérőszerek kiválasztásának

szempontjai

x x

Gyártás előkészítési műveletek x x

A gyártórendszerek számítógépes

méréstechnikai eljárásai x x

Számítógéppel támogatott technológiák (CIM

rendszerek) x x

Villamos gépek üzemeltetési műveletei x x

Gyártórendszerek dokumentációs rendszere,

dokumentációs műveletei x x

Gyártórendszerek irányítási- és információs

hálózatainak üzemeltetése x x

Gyártórendszerek programozása x x

Mérő és diagnosztikai rendszerek üzemeltetése x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvi beszéd- és íráskészség, szakmai

szövegértés x x


Műszaki rajz értelmezése, készítése x x

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg

megértése x x

Számítógép és alapvető irodai programok

kezelése x x


Pontosság x x

Türelmesség x x

Kézügyesség x x


Határozottság x






27. Gyártórendszerek tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Gyártórendszerek tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék meg a

leggyakoribb szenzorok fajtáit, működési elvét, a leggyakrabban alkamazott

szervohajtások működési elvét és alkalmazási területet. A tanulók ismerkedjenek meg a

CNC szerszámgépek működési elvével, programozásának alapjaival, a robottechnika

alapismereteivel, valamint a korszerű gyártórendszerekkel. Képesek legyenek alkalmazni

a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is.


27.3. Témakörök

27.3.1. Érzékelők 30 óra/30 óra

A szenzorok fogalma, csoportosítása

Mechanikus helyzetkapcsolók

Mechanikus működtetésű elektromos helyzetérzékelők

Mechanikus működtetésű pneumatikus helyzetérzékelők

Mágnessel működtetett közelítéskapcsolók

Reed-kapcsoló

Magnetoinduktív közelítéskapcsoló

Mágnessel kapcsolt pneumatikus közelítéskapcsoló

Egyéb mágnessel működtetett szenzorelemek

Mágnesestér-függő ellenállás

Hall-érzékelő

Wiegand-kapcsoló

Induktív közelítéskapcsolók

Az induktív érzékelő működési elve

Az induktív érzékelő elvi kapcsolása

Az induktív érzékelők beépítése, jellemzői

Alkalmazási példák

Kapacitív közelítéskapcsolók

A kapacitív érzékelő működési elve

A kapacitív érzékelők jellemzői


Optikai érzékelők

Az optikai érzékelő működési elve

Az optikai érzékelők jellemzői


Ultrahangos érzékelők

Pneumatikus közelítéskapcsolók

Légsorompó

Villás légsorompó

Reflexiós érzékelő

Torlónyomásos fúvókák

Mechanikus nyomásérzékelők

PE átalakító

Mechanikus nyomáskapcsoló

Elektronikus nyomásérzékelők

Elektronikus nyomáskapcsoló

Analóg nyomásérzékelők

Áramlás-érzékelők

Hőmérséklet érzékelők

Modern huzalozási technikák

27.3.2. Szervohajtások 30 óra/30 óra

Útmérők

Az elmozdulás mérése

Abszolút útmérés

Relatív útmérés

Útmérő eszközök

Forgásérzékelők

Elfordulás érzékelők

Fordulatszám érzékelők

Villamos gépek fajtái

A hajtás tulajdonságai

A hagyományos és a szervomotorok összehasonlítása


Egyenáramú szervomotorok

Egyenáramú szervomotor felépítése, működési elve, jellemzői

Hornyolt forgórészű, állandómágnes gerjesztésű szervomotor

Kosárforgórészű, állandómágnes gerjesztésű szervomotor

Nyomtatott áramkörös forgórészű szervomotor

Váltakozó áramú szervomotorok

Váltakozó áramú aszinkron szervomotorok felépítése, működési elve, jellemzői

Váltakozó áramú szinkron szervomotorok felépítése, működési elve, jellemzői

Az elektronikus kommutációjú motor felépítése

Az elektronikus kommutációjú motor fordulatszámának befolyásolása

Léptetőmotorok

A léptetőmotorok felépítése, működési elve, jellemzői

A kétfázisú léptetőmotor felépítése

A kétfázisú léptetőmotor bipoláris vezérlése

A kétfázisú léptetőmotor unipoláris vezérlése

A kétfázisú léptetőmotor dinamikus jellemzői, nyomatéki jelleggörbéi

A léptetőmotorok alkalmazási területe

27.3.3. CNC szerszámgépek, robottechnika, gyártórendszerek 33 óra/33 óra

Az NC és a CNC vezérlés alapjai

A számvezérlés elve

A számvezérlésű gépek elvi működése

A CNC gépek fő részei

A CNC gépek szerszámozás

A CAD/CAM-technika és a CNC-technika kapcsolata.

A gépeken alkalmazott jellegzetes pontok

A CNC gépek programozásának általános alapjai

Gépi programozás

A robotika alapjai

A robottechnika alapfogalmai

A manipulátororok és a robotok fogalma

A manipulátororok, robotok osztályozása, fajtái

Ipari robotok felépítése

Ipari robotok alkalmazása

Ipari robotok mozgásformái

Ipari robotok hajtási rendszer szerinti osztályozása

Ipari robotok felhasználási terület szerinti osztályozása

Robotparaméterek

Robotok programozása, programnyelvek

Rugalmas gyártórendszerek (FMS)

Rugalmas gyártócellák

A gyártócellák elemei

Számítógéppel integrált gyártás (CIM) fogalma, szerepe

CIM-program tervezése

Alkatrész gyártási dokumentációja

Alkatrész műveletterve

Alkatrész CNC megmunkáló programja

Megmunkálási idő meghatározása

Gyártás előkészítési műveletek




szaktanterem



módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete



felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x















tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x











szerkezetelemzés x


megfigyelése x



értékeléssel.

28. Gyártórendszerek gyakorlat tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Gyártórendszerek gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók

képesek legyenek szenzorok, szervohajtások vizsgálatára. Tisztában legyenek a CNC

szerszámgépek karbantarási, üzembehelyezési feladataival, gyártórendszerekben

alkalmazott villamos, pneumatikus és hidraulikus berendezések üzemeltetési feladataival.


28.3. Témakörök

28.3.1. Érzékelők 20 óra/20 óra

Szenzorok vizsgálata

Mechanikus helyzetkapcsolók

Mechanikus működtetésű elektromos helyzetérzékelők vizsgálata, felszerelése

Mechanikus működtetésű pneumatikus helyzetérzékelők vizsgálata, felszerelése

Mágnessel működtetett közelítéskapcsolók vizsgálata, felszerelése

Induktív közelítéskapcsolók vizsgálata, felszerelése

Kapacitív közelítéskapcsolók vizsgálata, felszerelése

Optikai érzékelők vizsgálata, felszerelése

Optikai érzékelő építése LDR-el

Optikai érzékelő érzékenységének szabályozása

Mechanikus nyomásérzékelők

PE átalakító

Mechanikus nyomáskapcsoló

Elektronikus nyomásérzékelők vizsgálata

Elektronikus nyomáskapcsoló beállítása, alkalmazása

Analóg nyomásérzékelő beállítása, alkalmazása

Áramlás-érzékelők vizsgálata

Hőmérséklet érzékelők

Ellenállás változáson alapuló hőmérők vizsgálata

Hőelemes mérés

Villamos mennyiségek érzékelői

Relék

Kioldók

A szilárdtest relé (SSR) alkalmazásai, mérései

Túlfeszültség, és zavarvédelem a gyártósorokon

28.3.2. Szervohajtások 20 óra/20 óra

Az elmozdulás mérése

Abszolút útmérés

Relatív útmérés

Az elfordulás mérése

Fordulatszám mérése

A diac és a tirisztor jellemzőinek a mérése

Motorvezérlések, a tirisztor alkalmazása

A triac jellemzőinek a mérése

Motorvezérlések, a triac alkalmazása

Egyenáramú szervomotorok vizsgálata, mérése

Váltakozó áramú aszinkron szervomotorok vizsgálata, mérése

Váltakozó áramú szinkron szervomotorok vizsgálata, mérése

Léptetőmotorok felépítése, vizsgálata, mérése

A kétfázisú léptetőmotor felépítése

A kétfázisú léptetőmotor bipoláris vezérlése

A kétfázisú léptetőmotor unipoláris vezérlése

A kétfázisú léptetőmotor dinamikus jellemzői, nyomatéki jelleggörbéi

A léptetőmotorok alkalmazási területe

Mérési munkák elvégzése, mérési jegyzőkönyv készítése dokumentációk és utasítások

alapján

Kezelési, üzemeltetési, karbantartási előírások tanulmányozása, értelmezése

28.3.3. Gyártórendszerek üzemeltetése 22 óra/22 óra

Automatizált berendezések kezelése

Rendszer vagy alrendszer elindítása, leállítása előírás alapján

Elektronikus vezérlések, szabályozások kezelése, működtetése, beállítása

Üzemi beállítások végrehajtása folyamatirányító rendszereken

Üzemi beállítások végrehajtása digitális vezérlőkön, szabályzókon

Számítógépes tesztprogramok futtatása

Szoftver frissítése programozható készülékeken

Szemrevételezéses ellenőrzések

Villamos-, hidraulikus-, pneumatikus üzemeltetési és üzemeltetés irányítási feladatokat

végrehajtása

Kezelési, üzemeltetési, karbantartási előírások tanulmányozása, értelmezése

Beállítások végzése dokumentációk alapján

Mérőrendszer összeállítása dokumentációk alapján

Mérési munkák elvégzése, mérési jegyzőkönyv készítése dokumentációk és utasítások

alapján

Karbantartási utasítás szerinti karbantartási munkák elvégzése, irányítása

Üzemeltetési, karbantartási munkák dokumentálása

Részvétel új technológiák bevezetésében

Berendezések beállításának irányítása

Próbaüzemeltetés körülményeinek megszervezése

A technológiai fegyelem betartásának ellenőrzése és irányítása

Az üzemeltetés, karbantartás körülményeinek irányítása és ellenőrzése

A végtermék működésének és minőségének ellenőrzése

Az irányítási, ellenőrzési feladatok elvégzésének dokumentálása

A technológiai személyzettel kapcsolatos nyilvántartások vezetése


nagyüzemi termelőhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x







3.2. rajz készítése leírásból x x

3.3. rajz készítés tárgyról x x



3.6. rendszerrajz kiegészítés x x





tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x













szerkezetelemzés x x


megfigyelése x x


üzemeléséről x x





értékeléssel.

A


Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

megnevezésű



A 10001-16 azonosító számú Ipari folyamatok irányítása PLC-vel megnevezésű szakmai


kompetenciák

PL

C i

smer

etek

PL

C p

rog

ram

ozá

si

gy

akorl

at

FELADATOK

Rendszerezi a digitális irányítás eszközeit x

Elemzi a PLC felépítését, működését x

PLC programot ír, programot módosít grafikus

és szöveges programnyelveken x

Paramétereket beállít x

Off-line, on-line üzemmódot használ,

diagnosztizál x

Bevonja a PLC-t a hibakeresés folyamatába

(WatchDog alkalmazása) x

A kapcsolódó kezelőszervek, fény-

hangjelzőket ellenőrzi x

Grafikus megjelenítő eszközöket (PC,

programozható terminál) használ x x

Buszrendszerek kiépítésében részt vesz x

Ipari buszrendszert alkalmaz kommunikációhoz x

Ellenőrzi a terepi buszrendszerek

kommunikációját x

Rendszerezi a digitális irányító eszközök

kapcsolatait x

Elemzi az irányítási hálózatokat x

SZAKMAI ISMERETEK

PLC program elemei x x

PLC hardver x

PLC I/O rendszer elemei x

Soros kommunikáció elemei x

PC-PLC kommunikáció x

PLC-PLC kommunikáció x

Strukturált programozás alapok x

Irányítástechnikai alapok x x

Matematikai alapok x

Számítástechnikai alapok x x

Technológiai vázlatok elemei x

Grafikus megjelenítő eszközök jellemzői x x

Grafikus eszközök program elemei x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK





Pontosság x x

Türelmesség x


Határozottság x




Módszeres munkavégzés x x

29. PLC ismeretek tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A PLC ismeretek tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék meg a PLC-

k alkalmazási és üzemeltetési feltételeit, néhány típusát, felépítését. Képesek legyenek a

munkafolyamat megtervezésére és előkészítésére. Ismerjék a PLC-k legfontosabb

paramétereit, tudják kiválasztani az adott probléma megoldásának legjobban megfelelő

PLC-t. Tudjanak PLC-programot készíteni, tesztelni, dokumentálni.

A PLC programozási gyakorlatok megalapozása, kiegészítése, PLC felhasználói ismeretek

megalapozása


29.3. Témakörök

29.3.1. PLC felépítése, működése 24 óra/24 óra

Relés logikai vezérlések áttekintése, helyettesítésük PLC-s vezérléssel

A PLC-vel megvalósított vezérlések jellemzői, előnyei

PLC története, fejlődés szakaszai

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat

A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk

A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk

Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása)

Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat

Mikroprocesszor alapú PLC hardverfelépítése

Kompakt- és moduláris PLC-k

A programozható vezérlők alapfeladatai

A programozható vezérlő működésének jellemzői

A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok)

A felhasználói programok végrehajtásának módjai

PLC hálózatok, kommunikáció, ipari buszok, szelepszigetek, terepi eszközök,

kihelyezett I/O-k, korszerű huzalozási módok

Operátor panelek, megjelenítő eszközök, ember-gép interfész (HMI)

29.3.2. PLC kiválasztása 12 óra/12 óra

A PLC-k típusai, alkalmazásuk szempontjai (technikai jellemzők, gazdaságossági

szempontok, termék minőségi, mennyiségi jellemzőinek figyelembevétele,

balesetvédelmi szempontok)

A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver, szoftver)

PLC műszaki leírások, dokumentációk letöltése a gyártók honlapjáról, műszaki

paraméterek értelmezése

A CPU utasításkészlet (Boole-műveletek, adatműveletek: olvasás, írás, analóg értékek

kezelése, aritmetikai műveletek, adatkonverzió, adatbázis-kezelő műveletek,

lebegőpontos matematikai műveletek, szubrutinhívási lehetőség, program-megszakítási

lehetőség, soros kommunikációkezelés; taszkkezelési lehetőség, PID algoritmushívások

lehetősége, hálózatkezelő utasítások

PLC RAM, ill. EPROM memóriakapacitásának meghatározása

A program méretének becslési algoritmusa

I/O követelményei (I/O száma, optikai leválasztása, zavarvédettsége, távoli és/vagy

hálózati I/O kezelés szükségessége; speciális egységek igénye, I/O egységek

tápfeszültség-ellátása, feszültség- és áramszintje)

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, bemeneti modulok

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, kimeneti modulok

Informatikai rendszer (pont-pont kommunikáció, adatok (vonalak száma, átviteli

sebesség, protokollok)

Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer kialakítása, átjárók,

ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati kezelése, protokollok)

Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök

(numerikus, alfanumerikus, terminál)

29.3.3. PLC programozás alapjai 32 óra/32 óra

Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk

A programszervezési egységek felépítése, szerepe

PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája, dokumentálása

A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi

kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható

programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben)

A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE)

Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:

Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai

TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven

Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven

Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven

Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamatábrázolásos

programnyelven

Struktúrált szöveg programnyelv elemei, elemek használatának szabályai

Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása

Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven

Késleltetések tipikus alkalmazásai

Számlálók, számlálók programozása minden programnyelven

Számláló, nagy sebességű számláló tipikus alkalmazásai

Felfutó és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása

Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk

29.3.4. Korszerű hibadiagnosztika 15 óra/15 óra

Hibadetektálás, hibadiagnosztika jelentése, fontossága

Folyamat működésképességi elemzés (PHA), módszerek (FTA, HAZOP, FMEA)

Meghibásodás, hibamodellezés, hibadiagnosztika fogalma, jellemzői, célok

Hibadetektáló, hibadiagnosztikai módszerek (modell nélküli, modell alapú, tudás alapú)

Gyökér ok, szimptóma, szimptómák és célok, meghibásodás hatáselemzése, veszteség

megelőzés

Veszélyelemzés, veszélyazonosítás

PLC-vel vezérelt berendezések felépítése, vizsgálata

A bemenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság-, feszültség- és áramfelvétel mérés)

A kimenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság- és feszültség mérés).

A használat során előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, a hibák hatásai

Szisztematikus manuális hibakeresés PLC-vel vezérelt berendezéseken.

Hibanapló használata, hibakódok, hibaelemzés

A programozó készülék bevonása a hibakeresésbe (on-line lehetőségek)

Ellentmondás a bemeneti- és a kimeneti jelek között

Korszerű hibadiagnosztikai rendszerek, hibakereső programok (Watchdog)

A hiba jelzése, a jelzett hiba leellenőrzése, a hiba elhárítása, próbaindítás

A hiba kijelzésére alkalmas megjelenítő eszközök

Failsafe rendszer hibáinak diagnosztizálása, hibakeresés a safety programban

29.3.5. PLC-be integrált biztonságtechnikai rendszerek 10 óra/10 óra

Hatékony, rendszerezett automatizálás

Teljesen integrált automatizálás tartalma, új termelékenységi szabványok tartós

versenyelőnyök

Maximális mérnöki hatékonyság a berendezés életciklusának valamennyi fázisában

Adatok kezelésének bevált szabványai, adatbiztonság, harmonizált skálázható

biztonsági rendszer

Leállások minimalizálása

Személyi és vagyonvédelem

Biztonságértékelő eszközök

Alapvető biztonsági követelmények az iparban

Üzembiztos vezérlők, üzembiztos I/O modulok

Intelligens és megosztott eszközök

Biztonságos Integrált Automatika architektúrák

Az irányítórendszerek alkalmazásának biztonsági szabályai, osztályai (DIN V 19250,

IEC 62061 alapján)

Biztonsági PLC-k fogalomköre, rendszertechnikája

Failsafe (hibatűrő) I/O konfigurációk (alkalmazási példákkal), kapcsolástechnikai

kialakítások

Failsafe kommunikáció (pl.: Profisafe)


szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x













tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







értékeléssel.

30. PLC Programozási gyakorlat tantárgy 310 óra/310 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A PLC programozási gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók

tudjanak különböző programnyelveken a PLC típusának megfelelő programot készíteni,

azt a szükséges megjegyzésekkel ellátni, programot áttölteni, menteni. Képesek legyenek

az elkészített PLC-programot tesztelni, üzemi próbát végezni, az előforduló hibákat

feltárni, kijavítani, dokumentálni.


30.3. Témakörök

30.3.1. PLC és számítógép-hálózat kapcsolata 66 óra/66 óra

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése

A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése)

A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel

PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése

A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük ellenőrzése

A PC-PLC kommunikáció kialakítása

RS típusú kommunikációs szabványok (RS 232C szabvány szerinti adatátvitel, RS-

422/485 szabvány szerinti adatátvitel)

Jelalakok, átviteli jellemzők, számítási feladatok

RS típusú kommunikáció megvalósítása, jellemzők mérése

Hálózati kommunikáció, Ethernet hálózat, gyártó specifikus buszrendszerek (Profibus,

Foundation Fieldbus, CANbus)

Modbus, Modbus címzési szabályok, Modbus kommunikációs hibaüzenetek

PLC-PLC kommunikáció megvalósítása, kommunikáció ipari buszon keresztül




30.3.2. PLC programozás 144 óra/144 óra

Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések,

megszámlálások)

Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata, allokációs

lista készítése

A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk

Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel,

létradiagramos programozási nyelven

Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven

Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, sorrendi

folyamatábrás és struktúrált szöveg programozási nyelveken

Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás

Programok, programmodulok (multitaszk programozás) létrehozása

Pneumatikus-, relés (léptetőláncos) vezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos

programozási nyelven (flag-es léptetés).

Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken

(utasításlistás, funkcióblokkos, sorrendi folyamatábrás) megírt programok átírása egyik

programnyelvről a másikra

Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén

Átírt programok ellenőrzése

PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata

A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás),

üzemmódok kiválasztása

Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása

30.3.3. Hibakeresés 100 óra/100 óra

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai

A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken

A programozó készülék bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis)

Hibanapló, hibaelemzés

A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata

hibakeresésre

A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb

lehetőségeinek használata hibakeresésre






módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x
















mozaikfeladattal x







szerkezetelemzés x


megfigyelése x


üzemeléséről x










értékeléssel.

A



megnevezésű





kompetenciák

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és b

izto

nsá

g

FELADATOK


jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi

és szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x



követelményeket

x




x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint

érték x

A munkabalesetek és foglalkozási

megbetegedések hátrányos következményei x

A munkavédelem fogalomrendszere,

szabályozása x


A munkavégzés általános személyi és

szervezési feltételei x




munkahelyeken x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK



Olvasott szakmai szöveg megértése x


Felelősségtudat x

Szabálykövetés x



Visszacsatolási készség x

Irányíthatóság x

Irányítási készség x


Rendszerező képesség x

Körültekintés, elővigyázatosság x

Helyzetfelismerés x

31. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés




elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.


31.3. Témakörök

31.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra





veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek

értelmezése.


épségére


munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.





érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.




A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

31.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra





megfelelősége.


Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,






távfelügyelet.


Anyagmozgatás



Raktározás





31.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra




szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. A munkavégzés személyi

feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata,

foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek



31.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra


Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.



követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.






Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi



követelmények.

31.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra






munkahelyen.



veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége

31.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra

A témakör A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek





szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról

szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A

szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.






Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó




Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze.





Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

Szakkönyvek,

munkavédelmi tárgyú

jogszabályok

2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási


3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

4. házi feladat x

5. teszt x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x



értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

10. évfolyamot követően 140 óra





A 10. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Mechanikai műveletek:










kialakításához

Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással,

méretpontosan, előírt felületminőséggel



Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső)

megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása

Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve


Érvéghüvelyezés

Mérési műveletek:


Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer

használata, pontos leolvasása


Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező,

lézeres kitűző használatával



Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval






Villamos és mechanikai kötések létesítése:

Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között



Csavarok fajtái, adatai. Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez

szükséges szerszámok






Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás

anya)







Huzalozási gyakorlatok



Keményforrasztás

Lágyforrasztás


Egyenáramú mérések:




A kereszttekercses műszer alkalmazása

Indukciós műszerek alkalmazása

Digitális műszerek





Ellenállásmérés

Ellenállások soros, párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Feszültségosztók vizsgálata


Váltakozóáramú mérések:



Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata





Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)

vizsgálata

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos

rezgőkör) vizsgálata






Alagútdióda vizsgálata

Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata












Nyomtatott áramkörök készítése és beültetése




Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,

polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése




Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi

áramfelvétel mérése)


Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása.



Hibakeresés

A javítási művelet dokumentálása

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül


Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:











kialakításához


méretpontosan, előírt felületminőséggel




megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása







lézeres kitűző használatával


Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval









szükséges szerszámok





anya)









Keményforrasztás

Lágyforrasztás










Ellenállásmérés




Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

























áramfelvétel mérése)


Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása



Hibakeresés”

H E L Y I T A N T E R V

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a

XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA

ágazathoz tartozó

54 523 02

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint




217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a(z) 54 523 02 számú, PLC programozó megnevezésű szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.


A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02

Szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika


Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%


– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot

követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra


Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —


Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek







alkalmazható:


- -

- -

Tárgyi feltételek


szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak: Nincs.


Nincs.


A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két

évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.

középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával,

összes óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám



Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám


Ögy 160 óra



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)



9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Összesen 6,5 4,5 5 7 3 7 4 6 14 20 15 19 14 20

Összesen 11 12 10 10 34 34 31

11499-12


11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2


gyakorlat 1

Műszaki ismeretek 2 1

Műszaki gyakorlat 1,5 2

PLC ismeretek 1 1

PLC programozási

gyakorlat 4,5 2

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5 0,5

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika 3 2 5

Elektrotechnika gyakorlat 3 2 6

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 7

10003-16 Irányítástechnikai

alapok

Irányítástechnika 1 2 2,5

Iránytástechnikai

gyakorlatok 1 3 4

Elektronikai áramkörök 5 5

Elektronikai áramkörök

gyakorlat 6 6

Mechatronika 2,5 3

Mechatronika gyakorlat 4 4

Számítógép alkalmazás 3 3,5

Szimuláció és PLC

gyakorlat 6 6

Mikrovezérlők gyakorlat 4 4

Szakmai idegen nyelv 1







9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Összesen 162 108 180 216 72 90 93 124 434 620 540 684 434 620

Összesen 270 396 162 217 1054 1224 1054

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 941 óra (39,56%) 974 óra (39,95%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1158 óra (60,44%) 1304 óra (60,05%)

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15,5 0 15,5 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4,5 4,5 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani


Nyelvtani


Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

Műszaki

informatika

gyakorlat

0 0 0 36 0 0 0 0 36 0 0 36 0 0 0 0 0

Informatikai


Irodai alkalmazások 12 12 12 0 0 0 0 0

Számítógépes

hálózatok használata 12 12 12 0 0 0 0 0

Műszaki ismeretek 72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 72 36 0 0 0 36

Fémek és nemfémes

anyagok 12 12 12 6 0 0 0 6

Szakrajz alapjai 10 10 10 5 0 0 0 5

Minőségbiztosítás 4 4 4 2 0 0 0 2

Egyenáramú

áramkörök 26 26 26 13 0 0 0 13

Mágneses tér és

váltakozó áram 20 20 20 10 0 0 0 10

Műszaki gyakorlat 0 54 0 0 0 0 0 0 54 0 0 54 0 72 0 0 72

Anyagok, szerszámok

és mérések 26 26 26 0 24 0 0 24

Mechanikai és

villamos kötések 18 18 18 0 24 0 0 24

Villamos mérések 10 10 10 0 24 0 0 24

PLC ismeretek 0 0 0 0 36 0 31 0 67 0 0 67 0 0 0 0 0

PLC felépítése,

működése 16 16 16 0 0 0 0 0

PLC programozás

alapjai 10 10 10 0 0 0 0 0



Korszerű

hibadiagnosztika 10 10 10 0 0 0 0 0

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

6 6 6 0 0 0 0 0

PLC programozási

gyakorlat 0 0 0 0 0 162 0 62 224 0 0 224 0 0 0 0 0

PLC és számítógép-

hálózat kapcsolata 20 20 20 0 0 0 0 0


PLC programozás

alapjai 138 16 154 154 0 0 0 0 0


Hibakeresés 8 8 8 0 0 0 0 0

Munkahelyi

egészség és

biztonság

18 0 0 0 0 0 0 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi


Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi,jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Műszaki rajz 36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 36 36 0 0 0 36

Vetületi ábrázolás 12 12 12 12 0 0 0 12

Géprajzi

alapismeretek 12 12 12 12 0 0 0 12

Villamosipari

szakrajz alapjai 12 12 12 12 0 0 0 12

Elektrotechnika 108 0 72 0 0 0 0 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos áramkör 24 24 24 24 0 0 0 24

Passzív és aktív

hálózatok 36 36 36 36 0 0 0 36

A villamos áram

hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Aktív hálózatok,

villamos tér 18 18 18 18 0 0 0 18

Mágneses tér,

Elektromágneses

indukció

18 18 18 18 0 0 0 18

Váltakozó áramú

hálózatok 72 72 72 72 0 0 0 72

Elektrotechnika

gyakorlat 0 108 0 72 0 0 0 0 180 0 0 180 0 216 0 0 216

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos 36 36 36 0 36 0 0 36

mérőműszerek

Egyenáramú mérések 36 36 36 0 54 0 0 54

Váltakozó áramú

mérések 72 72 72 0 90 0 0 90

Elektronika 0 0 108 0 36 0 31 0 175 0 0 175 175 0 0 0 175

Villamos áramköri

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Négypólusok 18 18 18 18 0 0 0 18

Félvezetők 36 36 36 36 0 0 0 36

Erősítők 36 36 36 36 0 0 0 36

Műveleti erősítők 18 18 18 18 0 0 0 18

Impulzustechnika 18 18 18 18 0 0 0 18

Digitális technika

alapjai 31 31 31 31 0 0 0 31

Elektronika

gyakorlat 0 0 0 144 0 54 0 31 229 0 0 229 0 252 0 0 252

Váltakozó áramú

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai

eszközök mérése 36 36 36 0 36 0 0 36

Áramkörök építése,

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Erősítők építése és

mérése 36 18 54 54 0 54 0 0 54

Impulzustechnikai

mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Digitális áramkörök

vizsgálata 31 31 31 0 54 0 0 54



alapismeretek 36 36 36 36 0 0 0 36

Vezérlés 40 40 40 40 0 0 0 40

Szabályozás 22 22 22 22 0 0 0 22

Iránytástechnikai

gyakorlatok 0 0 0 0 0 36 0 93 129 0 0 129 0 144 0 0 144

Villamos irányítások

építőelemei és

készülékei

36 36 36 0 40 0 0 40

Vezérlési feladatok 48 48 48 0 56 0 0 56

Szabályozások 45 45 45 0 48 0 0 48

Elektronikai

áramkörök 0 0 0 0 0 0 0 0 0 155 0 155 0 0 155 0 155

Erősítők alkalmazása 0 31 31 0 0 31 0 31

Teljesítmény erősítők 0 31 31 0 0 31 0 31

Digitális technika II. 0 46 46 0 0 46 0 46

Tápegységek 0 31 31 0 0 31 0 31

Oszcillátorok 0 16 16 0 0 16 0 16

Elektronikai

áramkörök

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Erősítők alkalmazása 0 62 62 0 0 0 62 62

Digitális

berendezések

vizsgálata

0 62 62 0 0 0 62 62

Jelkeltő áramkörök

mérése 0 62 62 0 0 0 62 62

Mechatronika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 78 0 0 93 0 93

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 26 26 0 0 31 0 31

Pneumatikus ,

elektropneumatikus

irányítások

0 26 26 0 0 31 0 31

Villamos irányítások 0 26 26 0 0 31 0 31

Mechatronika

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 124 0 0 0 124 124

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton II.

0 35 35 0 0 0 40 40

Pneumatikus

vezérlések 0 45 45 0 0 0 40 40

Elektropneumatikus

vezérlések 0 44 44 0 0 0 44 44

Számítógép

alkalmazás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 109 0 109

Általános PLC

ismeret 0 23 23 0 0 25 0 25


Mikrovezérlők 0 31 31 0 0 35 0 35

Virtuális műszerek 0 16 16 0 0 19 0 19


gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Áramköri

tervezőprogramok 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program

készítése 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program

tesztelése 0 62 62 0 0 0 62 62

Mikrovezérlők

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 124 0 0 0 124 124

Programtervezési

módszerek 0 35 35 0 0 0 35 35

Programozási

lehetőségek 0 45 45 0 0 0 45 45

MPASM 0 44 44 0 0 0 44 44

Szakmai idegen

nyelv 31

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat





FELNŐTTOKTATÁS

OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus


A képzés kezdete: 2017. szeptember

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt

tantárgyak heti óraszáma

1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy

Összesen 5 12 5 12

Összesen 17 17

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 1


gyakorlat



PLC ismeretek

PLC programozási

gyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság 0,25

Műszaki rajz 0,5

Elektrotechnika 1,5

Elektrotechnika gyakorlat 4

Elektronika 1,5

Elektronika gyakorlat 4

Irányítástechnika 0,5

Iránytástechnikai

gyakorlatok 2

Elektronikai áramkörök 1,5


gyakorlat 3,5

Mechatronika 1

Mechatronika gyakorlat 2,5

Számítógép alkalmazás 1


gyakorlat 3,5

Mikrovezérlők gyakorlat 2,5

Szakmai idegen nyelv


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt

tantárgyak éves óraszáma

1/13. 2/14.

éves

óraszám

éves

óraszám

e gy e gy

Összesen 180 432 132 374

Összesen 612 17

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 16

11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 31


gyakorlat



PLC ismeretek

PLC programozási

gyakorlat

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság 8

Műszaki rajz 16

Elektrotechnika 54

Elektrotechnika gyakorlat 144

Elektronika 54

Elektronika gyakorlat 144


Iránytástechnikai

gyakorlatok 2

Elektronikai áramkörök 47


gyakorlat 109

Mechatronika 31

Mechatronika gyakorlat 78

Számítógép alkalmazás 31


gyakorlat 109

Mikrovezérlők gyakorlat 78

Szakmai idegen nyelv

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x






SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x


Köznyelvi beszédkészség x


Önfejlesztés x

Szervezőkészség x



Határozottság x


Logikus gondolkodás x


32. Foglalkoztatás II. tantárgy 15,5 óra/15,5 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés





—

32.3. Témakörök

32.3.1. Munkajogi alapismeretek 4,5 óra/4,5 óra



rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,

munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás,

végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.





önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet

keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

32.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató

által kiadandó dokumentumok.





32.3.3. Álláskeresés 4 óra/4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi

munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási

támogatások ismerete.





kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.




32.3.4. Munkanélküliség 4 óra/4 óra



kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi

szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.






Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,

Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.







A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x

2.3 Tesztfeladat megoldása x



értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során


Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt

kitölt x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x

állásinterjún részt vesz x

munkakörülményekről, karrier

lehetőségekről tájékozódik x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát végez x

munkával, szabadidővel kapcsolatos

kifejezések megértése, használata x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél

tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges

kérdései, illetve válaszai x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelven x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven

feltett kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás értelmező, összetett mondatokban

x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x


Nyelvi magabiztosság x





Deduktív gondolkodás x

33. Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű

formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz

kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre

építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív

nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási

témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

33.3. Témakörök


A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,

illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az

állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas

lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett

mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott

tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes

használata révén fog megvalósulni.


A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű

feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet,

szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven

sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban

egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas

lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről.

Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett

kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta

kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik

a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve

esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás

során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával

olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá

válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni,

illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

33.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az

induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az

induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját

meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a

diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven

reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az

idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a

kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv

szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök

elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa


- lakás, ház

- utazás,

- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

33.3.4. Munkavállalói szókincs 22 óra/22 óra


elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket

feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél

megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek

elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját

munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.




formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek,

mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x


8. szerepjáték x

9. házi feladat x

10. digitális alapú

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x


2.1. Levélírás x


kérdésekre x


felkészüléssel x



tapasztalatokról x





mozaikfeladattal x




értékeléssel.

A



megnevezésű





kompetenciák

Mű

szak

i in

form

atik

a

gy

akorl

at

Mű

szak

i is

mer

etek

Mű

szak

i g

yak

orl

at

FELADATOK

Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz x

Irodai programcsomagot egyedi és integrált

módon használ x


alkalmazásokat kezel x


eszközöket használ x


Egyszerű informatikai angol nyelvű szakmai

szöveget megért x

Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez x

A munkavégzéssel összefüggő általános

szabályokat alkalmazza x x


alkalmazza x x


felhasználandó anyagszükségletet x x


eszközöket, szerszámokat, készülékeket x x

Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít

Mechanikus és villamos mérőeszközökkel

elvégzi a technológiai alapműveletekhez

szükséges méréseket

x

Fém és műanyag munkadarabokat megmunkál

(vág, fúr, forgácsol, fűrészel, hajlít, reszel,

csiszol)

x


Kisgépeket, kéziszerszámokat használ a

technológiai alapműveleteknél x

A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet

készít x

Részt vesz a munka- és balesetvédelmi

oktatáson x


környezetvédelmi, valamint a szakmára,

szerelési javítási technológiára vonatkozó

előírásokat

x x x

Részt vesz a tűzoltásban, mentésben,

elsősegélyt nyújt x x x


hulladékgyűjtés szabályait, a veszélyes

anyagokra vonatkozó előírásokat

x x

SZAKMAI ISMERETEK





Mechanikai mérések x x

Műszaki ábrázolás x x

Műszaki dokumentáció x x

Villamos és gépész rajzjelek x x


Finommechanikai elemek x x

Környezetvédelem, veszélyes hulladékok

kezelése x x

Mechanikai mérőműszerek x x

Szabványok felépítése és rendszere x x

Számítógépek felépítése és alkalmazása,

perifériák x x x


Elektromechanikus mérőműszerek x x

Elektrotechnikai alapismeretek x x

Gépelemek x x

Gyártásismeret x x


Mechanika x x




SZAKMAI KÉSZSÉGEK



Idegen nyelvű géphasználati feliratok

értelmezése, megértése x x x

Egyszerű kapcsolási rajz olvasása, értelmezése x x

Informatikai alapismeretek x



Erős fizikum x x



Kommunikációs rugalmasság x x x

Nyelvhelyesség x x x


Logikus gondolkodás x x x


34. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg alapszinten a számítógép hardver elemeit, ismerjék és

alkalmazzák a különböző adathordozókat. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és

azok alapvető jellemzőit. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak

kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai

programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a

szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép,

valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a

szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai

tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével.


34.3. Témakörök

34.3.1. Informatikai alapismeretek 12 óra/… óra

Informatikai alapfogalmak

A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése

Központi egység és perifériák

Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak

Hardver alapismeretek

Az alapkonfiguráció kialakítása

Input és output egységek

Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compact flash stb.)

Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon

Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik

Rendszeres biztonsági mentések fontossága

Adatmentés

Jelszavas állományvédelem, attribútumok

Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

Egyszerű programok telepítése

Szerzői jog: creative commons

Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete

34.3.2. Irodai alkalmazások 12 óra/… óra

Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során

Megjelenítésre vonatkozó beállítások

Formázási műveletek

Helyesírás ellenőrzése

Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata

Táblázatok használata

Nyomtatás

Objektumok beszúrása a dokumentumba

A prezentáció készítésének menete

Szövegtervezés, elrendezés, tördelés

Képek, objektumok illesztése, méretezése

Vetítési beállítások, animáció, slideshow

Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása,

adattípusok

Lapok átnevezése, másolása, törlése

Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása

Számformátumok, cellaformázási lehetőségek

A cellatartalom módosítása

Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és

munkalap hivatkozások

Egyszerű függvények használata

Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme

Függvények használata, másolása

A diagram fogalma, részei, típusai, formázások

Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés

34.3.3. Számítógépes hálózatok használata 12 óra/… óra

Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás

Megosztott állományok, hálózati helyek elérése

Biztonságos jelszó

Hálózati nyomtatás lehetőségei

Az internet felépítése, szolgáltatásai

Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak

megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták)

Távoli elérés használata

Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése

A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk

Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők

Egy levelezőprogram működése, beállításai

Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása, óriáslevelek

Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp

Online fordítók használata


számítógép terem





módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x







tapasztalatokról x












értékeléssel.

35. Műszaki ismeretek tantárgy 72 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék a villamos szempontból legfontosabb fémes és nem fémes anyagokat,

az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. A tanulók

rendelkezzenek alapvető elektrotechnikai ismeretekkel, megbízhatóan használják az


mértékegységeit, valamint az alapvető műszaki rajz jelöléseket. Használjanak kézi

szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos

kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában

a munkahelyi minőségbiztosítás jelentőségével.


matematika, fizika

35.3. Témakörök

35.3.1. Fémek és nemfémes anyagok 12 óra/6 óra

Fémek általános tulajdonságai

Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján

A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek

Halmazállapot, olvadáspont

Olvadás, dermedés, kristályosodási formák

Színfém és ötvözet

Ötvözetek jellemzése

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemző.

A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői

Megmunkálhatóság, alakíthatóság

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői

A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői

Hővezető képesség

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői

A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői

Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai

A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői

Elektromos vezetőképesség

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége

A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai

Szerves és szervetlen anyagok jellemzői

Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői

Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége

Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása

Villamos szilárdság

Gáznemű szigetelőanyagok, szigetelési tulajdonságaik

Folyékony szigetelőanyagok: olajok

Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai

Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi

Szilárd szigetelőanyagok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai

Műanyagok jellemzői, csoportosításuk

Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása

Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása megmunkálása, alkalmazása

35.3.2. Szakrajz alapjai 10 óra/5 óra

A műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata

Műszaki rajzeszközök és használatuk

Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői

Szabványos rajzlapméretek

A műszaki rajzokon használatos vonalak

Szabványbetűk, számok és jelek

Feliratmező kialakítása

Rajzdokumentáció nyilvántartása

Vetületi, látszati és axonometrikus kép

A méretmegadás elemei

Méretarány

A méretezés alapelvei

A műszaki vázlat jellemzői, eszközei

35.3.3. Minőségbiztosítás 4 óra/2óra

A minőség fogalma, jelentősége a gazdaságban

A teljes körű minőségszabályozás

A minőségellenőrzés alapfogalmai

Minőségszabályozás

Minőségpolitika

Minőségügyi szervezetek

A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai

A minőségtanúsítás feltételei

A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében

35.3.4. Egyenáramú áramkörök 26 óra/13 óra

Az atom szerkezete

A villamos töltés fogalma

Feszültség és potenciál

Az elektromos áram, áramerősség

Ellenállás és vezetés

Vezető, szigetelő és félvezető anyagok

Áramkör, mérések az áramkörben

Ohm törvénye

Ellenállások soros kapcsolása

Ellenállások párhuzamos kapcsolása

Vegyes kapcsolások

Eredő ellenállás számítása

Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától


Az ellenállás, mint alkatrész

Villamos munka

A fogyasztók teljesítménye

Hatásfok

Ellenállások terhelhetősége

A hurok törvény

Feszültségosztó

Potenciométer

A csomóponti törvény

Áramosztó

Az elektromos áram hatásai

Az áram hőhatása

Az áram vegyi hatása

Elektrolízis

Galvánelemek

Akkumulátorok

Villamos tér

Coulomb törvénye


Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás

Kapacitás

Kondenzátor

Kondenzátorok kapcsolásai

Kondenzátorok üzemállapotai

Kondenzátorban tárolt energia

Kondenzátorok típusai

35.3.5. Mágneses tér és váltakozó áram 20 óra/10 óra

A mágneses tér

Állandó mágnes

Vezeték és tekercs mágneses tere

Mágneses indukció és fluxus

Mágneses gerjesztés és térerősség

Anyagok viselkedése a mágneses térben

Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás

Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok

Mágneses kör

A mágneses tér és az áram kölcsönhatása

Az elektromágneses indukció

Mozgási és nyugalmi indukció

Önindukció


Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása

Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai

Váltakozó feszültség előállítása

Váltakozó feszültség és áram jellemzői


szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x

















üzemeléséről x


6.1. Geometriai mérési gyakorlat x x








értékeléssel.

36. Műszaki gyakorlat tantárgy 54 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulók ismerjék meg a munkavégzés szabályait a műhelyben. Legyenek tisztában a

tanulók az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos

munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. Ismerjék meg az anyagok

technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során használjanak

kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai műveleteknél. A mechanikus és villamos

kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Ismerjék meg a mérés

fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Képesek legyenek méréseket végezni, a rájuk bízott

szerszámokat rendeltetésszerűen használni, a szerszámok állapotára vigyázni. Legyenek

képesek az anyagokkal takarékosan bánni. A tanulók tartsanak rendet

munkakörnyezetükben.


36.3. Témakörök

36.3.1. Anyagok, szerszámok és mérések 26 óra/24 óra




Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra

Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata,

pontos leolvasása






Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel




kialakításához


felületminőséggel

Furatok középpontjának előrajzolása

Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel





Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása,

levágása megfelelő szögben, sorjázása


Érvéghüvelyezés

36.3.2. Mechanikai és villamos kötések 18 óra/24 óra


A szegecs alakja, méretei, anyaga

A szegecselés művelete, szerszámai


A szegecs méretének helyes megválasztása


Csavarok fajtái, adatai

Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok




Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása



Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya)

Ragasztott kötések jellemzői

Ragasztóanyagok fajtái


Ragasztási eljárások gyakorlása

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés










36.3.3. Villamos mérések 10 óra/24 óra






Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel

Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel


tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x














tapasztalatokról x
















felügyelet mellett x x


közvetlen irányítással x x



értékeléssel.

A


Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

megnevezésű



A 10001-16 azonosító számú Ipari folyamatok irányítása PLC-vel megnevezésű szakmai


kompetenciák

PL

C i

smer

etek

PL

C p

rog

ram

ozá

si

gy

akorl

at

FELADATOK


Elemzi a PLC felépítését, működését x





diagnosztizál x






programozható terminál) használ x x






kapcsolatait x

Elemzi az irányítási hálózatokat x

SZAKMAI ISMERETEK

PLC program elemei x x

PLC hardver x


Soros kommunikáció elemei x


PLC-PLC kommunikáció x



Matematikai alapok x

Számítástechnikai alapok x x



Grafikus eszközök program elemei x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK





Pontosság x x

Türelmesség x


Határozottság x





37. PLC ismeretek tantárgy 67 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A PLC ismeretek tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék meg a PLC-

k alkalmazási és üzemeltetési feltételeit, néhány típusát, felépítését. Képesek legyenek a

munkafolyamat megtervezésére és előkészítésére. Ismerjék a PLC-k legfontosabb

paramétereit, tudják kiválasztani az adott probléma megoldásának legjobban megfelelő

PLC-t. Tudjanak PLC-programot készíteni, tesztelni, dokumentálni.

A PLC programozási gyakorlatok megalapozása, kiegészítése, PLC felhasználói ismeretek

megalapozása.


37.3. Témakörök

37.3.1. PLC felépítése, működése 16 óra/… óra

Relés logikai vezérlések áttekintése, helyettesítésük PLC-s vezérléssel

A PLC-vel megvalósított vezérlések jellemzői, előnyei

PLC története, fejlődés szakaszai

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat

A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk

A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk

Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása)

Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat

Mikroprocesszor alapú PLC hardverfelépítése

Kompakt- és moduláris PLC-k

A programozható vezérlők alapfeladatai

A programozható vezérlő működésének jellemzői

A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok)

A felhasználói programok végrehajtásának módjai




37.3.2. PLC programozás alapjai 10 óra/… óra

Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk

A programszervezési egységek felépítése, szerepe

PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája, dokumentálása



programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben)

A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE)

Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven

Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása

Időzítők, késleltetések programozása

Késleltetések tipikus alkalmazásai

Számlálók programozása

Számláló, nagy sebességű számláló tipikus alkalmazásai

Felfutó és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása

37.3.3. PLC kiválasztása 10 óra/… óra

A PLC-k típusai, alkalmazásuk szempontjai (technikai jellemzők, gazdaságossági

szempontok, termék minőségi, mennyiségi jellemzőinek figyelembevétele,

balesetvédelmi szempontok)

A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver, szoftver)

A CPU utasításkészlet (Boole-műveletek, adatműveletek: olvasás, írás, analóg értékek

kezelése, aritmetikai műveletek, adatkonverzió, adatbázis-kezelő műveletek,

lebegőpontos matematikai műveletek, szubrutinhívási lehetőség, program-megszakítási

lehetőség, soros kommunikációkezelés; taszkkezelési lehetőség, PID algoritmushívások

lehetősége, hálózatkezelő utasítások

PLC RAM, ill. EPROM memóriakapacitásának meghatározása

A program méretének becslési algoritmusa

I/O követelményei (I/O száma, optikai leválasztása, zavarvédettsége, távoli és/vagy

hálózati I/O kezelés szükségessége; speciális egységek igénye, I/O egységek

tápfeszültség-ellátása, feszültség- és áramszintje)

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, bemeneti modulok

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, kimeneti modulok


sebesség, protokollok)

Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer kialakítása, átjárók,

ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati kezelése, protokollok)


(numerikus, alfanumerikus, terminál)

37.3.4. PLC programozás 15 óra/… óra

Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven

Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven

Tárolók, programozásuk, tipikus alkalmazásuk

Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai



programnyelven

Struktúrált szöveg programnyelv elemei, elemek használatának szabályai

37.3.5. Korszerű hibadiagnosztika 10 óra/… óra

Hibadetektálás, hibadiagnosztika jelentése, fontossága

Folyamat működésképességi elemzés (PHA), módszerek (FTA, HAZOP, FMEA)

Meghibásodás, hibamodellezés, hibadiagnosztika fogalma, jellemzői, célok

Hibadetektáló, hibadiagnosztikai módszerek (modell nélküli, modell alapú, tudás alapú)

Gyökér ok, szimptóma, szimptómák és célok, meghibásodás hatáselemzése, veszteség

megelőzés

Veszélyelemzés, veszélyazonosítás

PLC-vel vezérelt berendezések felépítése, vizsgálata

A bemenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság-, feszültség- és áramfelvétel mérés)

A kimenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság- és feszültség mérés)

A használat során előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, a hibák hatásai

Szisztematikus manuális hibakeresés PLC-vel vezérelt berendezéseken

Hibanapló használata, hibakódok, hibaelemzés

Ellentmondás a bemeneti- és a kimeneti jelek között

Korszerű hibadiagnosztikai rendszerek, hibakereső programok (Watchdog)

A hiba jelzése, a jelzett hiba leellenőrzése, a hiba elhárítása, próbaindítás

A hiba kijelzésére alkalmas megjelenítő eszközök

37.3.6. PLC-be integrált biztonságtechnikai rendszerek 6 óra/… óra

Hatékony, rendszerezett automatizálás

Teljesen integrált automatizálás tartalma, új termelékenységi szabványok tartós

versenyelőnyök

Maximális mérnöki hatékonyság a berendezés életciklusának valamennyi fázisában

Adatok kezelésének bevált szabványai, adatbiztonság, harmonizált skálázható

biztonsági rendszer

Leállások minimalizálása

Személyi és vagyonvédelem

Biztonságértékelő eszközök

Alapvető biztonsági követelmények az iparban

Üzembiztos vezérlők, üzembiztos I/O modulok

Intelligens és megosztott eszközök

Biztonságos Integrált Automatika architektúrák


szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x













tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







értékeléssel.

38. PLC programozási gyakorlat tantárgy 224 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A PLC programozási gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók

tudjanak különböző programnyelveken a PLC típusának megfelelő programot készíteni,

azt a szükséges megjegyzésekkel ellátni, programot áttölteni, menteni. Képesek legyenek

az elkészített PLC-programot tesztelni, üzemi próbát végezni, az előforduló hibákat

feltárni, kijavítani, dokumentálni.


PLC ismeretek tantárgy

38.3. Témakörök

38.3.1. PLC és számítógép-hálózat kapcsolata 20 óra/… óra

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése

A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése)

A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel

PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése

A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük ellenőrzése

A PC-PLC kommunikáció kialakítása

RS típusú kommunikációs szabványok (RS 232C szabvány szerinti adatátvitel, RS-

422/485 szabvány szerinti adatátvitel)

Jelalakok, átviteli jellemzők, számítási feladatok

RS típusú kommunikáció megvalósítása, jellemzők mérése

Hálózati kommunikáció, Ethernet hálózat

PLC-PLC kommunikáció megvalósítása


38.3.2. PLC kiválasztása 4 óra/… óra

PLC műszaki leírások, dokumentációk letöltése a gyártók honlapjáról

PLC műszaki paraméterek értelmezése

38.3.3. PLC programozás alapjai 154 óra/… óra


megszámlálások)


lista készítése

A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk


létradiagramos programozási nyelven

Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven

Munkaprogramok írása létradiagramos programozási nyelven

Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás

Programok, programmodulok (multitaszk programozás) létrehozása

Pneumatikus-, relés (léptetőláncos) vezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos

programozási nyelven (flag-es léptetés)

Programok visszatöltése a PLC-ből

38.3.4. PLC programozás 38 óra/… óra

Munkaprogramok írása funkcióblokkos-, utasításlistás-, sorrendi folyamatábrás és

struktúrált szöveg programozási nyelveken

Szöveges- és grafikus programozási nyelveken (utasításlistás, funkcióblokkos, sorrendi

folyamatábrás) megírt programok átírása egyik programnyelvről a másikra

Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén

Átírt programok ellenőrzése

PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata


üzemmódok kiválasztása

Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása

38.3.5. Hibakeresés 8 óra/… óra

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai

A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken


hibakeresésre


lehetőségeinek használata hibakeresésre


szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x
















mozaikfeladattal x







szerkezetelemzés x


megfigyelése x


üzemeléséről x










értékeléssel.

A



megnevezésű





kompetenciák

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és b

izto

nsá

g

FELADATOK


jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi

és szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x



követelményeket

x




x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint

érték x

A munkabalesetek és foglalkozási

megbetegedések hátrányos következményei x

A munkavédelem fogalomrendszere,

szabályozása x


A munkavégzés általános személyi és

szervezési feltételei x




munkahelyeken x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK



Olvasott szakmai szöveg megértése x


Felelősségtudat x

Szabálykövetés x



Visszacsatolási készség x

Irányíthatóság x



Rendszerező képesség x

Körültekintés, elővigyázatosság x

Helyzetfelismerés x

39. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés




elsajátíttatása.


39.3. Témakörök

39.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra





veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

feltételeinek értelmezése.


épségére


munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők.





érdekében. A müszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,

egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.




A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.

39.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra





megfelelősége.


Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,






távfelügyelet.


Anyagmozgatás



Raktározás





39.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra





39.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra


Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása.



követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-

megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb

dokumentumok.






Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstukciós, üzemviteli és emberi



követelmények.

39.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra






munkahelyen.



veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a

munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A

munkavállalók részvételének jelentősége

39.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek





szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai

biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.






Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenség keretében ellátandó




Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze





Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

Szakkönyvek,

munkavédelmi tárgyú

jogszabályok

2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási


3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

4. házi feladat x

5. teszt x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x



értékeléssel.

A


Villamosipari alaptevékenységek

megnevezésű



A 10005-16 azonosító számú Villamosipari alaptevékenységek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Mű

szak

i ra

jz

Ele

ktr

ote

chn

ika

Ele

ktr

ote

chn

ika

gy

akorl

at

Ele

ktr

on

ika

Ele

ktr

on

ika

gy

ako

rlat

FELADATOK

Elektrotechnikai és elektronikai számításokat

végez x x x x

Egyszerű villamos kapcsolási rajzot készít x x x

Kapcsolási rajz alapján összeállítja a villamos

áramkört x x

Villamos kapcsolásokat értelmez x x

Villamos méréseket végez x x

Mérési jegyzőkönyvet és rajzdokumentációt

készít x x

Villamos kiviteli terveket értelmez és használ x x x

Áramköröket éleszt, áramkör működését

ellenőrzi, és elvégzi a javításokat x x

Elkészíti a kapcsolási, szerelési, bekötési

rajzokat x x

Elkészíti műszaki rajzok alapján a

vezetékezést. x x

Felszereli/összeszereli a mérőkörök készülékeit x x

Ellenőrzi a fel/összeszereléseket x x

Feszültség alá helyezi a berendezést x x

Villamos berendezések feszültségmentesítését

és feszültség alá helyezését végzi x x

Analóg, digitális és teljesítményelektronikai

elektronikus áramkörök jellemzőit méréssel

meghatározza

x x

Alapvető villamos mennyiségek (feszültség,

áram, ellenállás, teljesítmény, fogyasztás)

számszerű jellemzőinek mérését elvégzi

x x

Villamos jelek függvénykapcsolatát,

időfüggvényét méri x x

SZAKMAI ISMERETEK

Villamos rajzjelek, jelképek x

Villamos műszaki kiviteli tervek x

Villamos berendezések biztonságtechnikája x x

Villamos hibafeltárási eljárások, módszerek x x x x

Villamos hibajavítások dokumentációi x x x

A műszaki ábrázolás módszerei x x x

Passzív és aktív alkatrészek felépítése,

jellemzői, szabványos jelölései x x x x x

Az alkatrészek csoportosítása, alkalmazási

területei és jellemzői x x x x x

Kábelezési, bekötési, huzalozási rajzok x x x

Elektromechanikus-, elektronikus- és digitális

mérőműszerek x x

Elektrotechnikai ismeretek x x x x

Elektronikai ismeretek x x x x

Szerelési rajzok x x x

Tápegységek felépítése, működése és jellemzői x x

Teljesítményelektronikai áramkörök x x x x

Villamos mérések x x x x

Villamos számítások, alapvető méretezések x x x x


Áramütés elleni védelmi megoldások x x

Munkavédelmi és egyéni védőeszköz ismeretek x x x

Tűzvédelmi ismeretek x x x

Környezetvédelmi ismeretek x x x

Üzemeltetési szabványismeret x x

Villamos anyagismeret x x x x x

Vezetékek, kábelek x x x

Mérési jegyzőkönyv x x x

Rajzelhelyezések, mérethálózatok x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x

Információforrások kezelése x x x x x


Villamos kapcsolási rajz olvasása, értelmezése x x x


Felelősségtudat x x

Pontosság x x x x x

Türelmesség x x x


Prezentációs készség x x x x x

Határozottság x x x x x

Közérthetőség x x x x x


Rendszerező képesség x x x x x

Logikus gondolkodás x x x x x

Figyelem-összpontosítás x x x x x

40. Műszaki rajz tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


41. A Műszaki rajz alapjai tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanuló megszerezze,

bővítse, és rendszerezze a villamosipari és elektronikai ágazatban használatos műszaki

ábrázolási alapismereteit. Képes legyen munkatársaival kommunikálni műszaki rajzok

segítségével, szakszerű rajzokkal közöljön villamosipari műszaki információkat, tudjon a

munkaköréhez szükséges mértékben kapcsolási vázlatot készíteni. Helyesen értelmezzen

rajzban közölt információkat, legyen képes rajz alapján összeállítani villamos

áramköröket. Az elsajátított kompetenciák birtokában helyesen értelmezzen gépészeti

jellegű rajzi információkat, szerelési, összeállítási rajzokat is.


41.2. Témakörök

41.2.1. Vetületi ábrázolás 12 óra/12 óra

Térbeli alakzatok csoportosítása.

Vetítési módok, merőleges vetítés.

Térelemek.

Térelemek ábrázolása képsíkon.

Ábrázolás két képsíkos rendszerben.

Három képsíkos ábrázolás.

Vetítés a harmadik képsíkra.

A képsíkok egyesítése.

Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben.

Az európai és az amerikai nézetrend.

A kocka vetületi ábrázolása.

A kocka hálórajza.

Pont azonosítása a kocka felszínén.

Kocka síkmetszése.

A hasáb vetületi ábrázolása.

A hasáb hálórajza.

A hasáb síkmetszése.

A gúla vetületi ábrázolása.

A gúla hálórajza.

Forgástestek származtatása leíró egyenessel, leírókörrel.

A gúla síkmetszése és palástkiterítése.

Forgástestek vetületei.

A henger vetületi ábrázolása.

A henger hálórajza.

Pont azonosítása a henger palástfelületén.

A henger síkmetszése és palástkiterítése.

A kúp vetületi ábrázolása.

A kúp hálórajza.

Pont azonosítása a kúp palástfelületén.

A kúp síkmetszése és palástkiterítése.

A gömb vetületi ábrázolása.

A gömb síkmetszése.

Axonometrikus ábrázolási módok.

Egyméretű, kétméretű és frontális axonometria.

Síklapú testek axonometrikus ábrázolása.

Csonkolt síklapú testek vetületei.

Csonkolt forgástestek vetületei.

41.2.2. Géprajzi alapismeretek 12 óra/12 óra

A metszeti ábrázolás elve.

A metszeti ábrázolás jelölése.

Metszetek fajtái.

Egyszerű metszetek.

Összetett metszetek.

Szelvények rajzolása.

A metszeti ábrázolás szabályai.

Géprajzi egyszerűsítések.

Áthatások egyszerűsített ábrázolása.

Részvetületek alkalmazása.

Félvetület.

Törésvonallal megszakított ábrázolás.

Résznézet.

Helyi nézet.

Kiemelt részlet.

Ismétlődő alakzatok ábrázolása.

Különleges ábrázolási módok

Síkfelület jelölése átlókkal.

Csatlakozó alkatrészek jelölése.

Mozgó alkatrészek szélső helyzete.

Felvételi vázlat készítése a befoglaló formából kiindulva vagy elemekből.

A méretmegadás általános szabályai.

Különleges méretmegadások és egyszerűsítések.

A mérethálózat kialakítása.

Műszaki követelmények szöveges megadása.

Felületi érdesség jelölése.

Mérettűrés megadása rajzon.

Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok.

Csavarmenetek és menetes alkatrészek ábrázolása.

Csavarmenetek méretmegadása.

Csavarkötések ábrázolása.

Ék, retesz és bordás kötés ábrázolása.

Szegek, csapszegek és rögzítő elemek ábrázolása.

Csapágyak ábrázolása.

Fogazott alkatrészek ábrázolása.

Nem oldható kötések ábrázolása.

41.2.3. Villamosipari szakrajz alapjai 12 óra/12 óra

A villamos rajzok fajtái.

Egyvonalas kapcsolási rajz.

Tömbvázlat.

Elvi rajz.

Általános kapcsolási rajz.

Áramútrajz.

Méretezési részletrajz.

Elrendezési rajz.

Bekötési rajz.

Szerelési rajz.

Nyomtatott áramköri rajz.

Állapotdiagram, idődiagram.

Vezetékek rajzjelei és jelképes ábrázolása.

Áramforrások rajzjelei.

Feszültségrendszerek jelölése.

Villamos készülékek rajzjelei.

Kondenzátorok rajzjelei.

Tekercsek, transzformátorok rajzjelei.

Érintkezőfajták és kapcsolók rajzjelei.

Félvezetők rajzjelei.

Különféle mérőműszerek jelölése.

Fényforrások.

Csatlakozások.

Olvadóbiztosítók.

Villamos gépek.

Generátorok jelölése.

Félvezetők rajzjelei.


Szaktanterem/számítógépterem





módszer neve




1. magyarázat x x



4. házi feladat x

5. szimuláció x x x


(ajánlás)



szervezési kerete



felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



















értékeléssel.

42. Elektrotechnika tantárgy 180 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


43. A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását

és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és

alapösszefüggéseinek megértésére. A tanulók legyenek képesek alapvető elektrotechnikai

aszámítások elvégzésére.


43.2. Témakörök

43.2.1. Villamos áramkörök 24 óra/24 óra

A villamos áramkör.

A villamos áramkör részei.

Ideális feszültségforrás.

Fogyasztó.

Vezeték.

Villamos ellenállás.

Ohm törvénye.

Részfeszültségek és feszültségesés.

Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.

Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük.

Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése.

NTK ellenállások.

PTK ellenállások.

Feszültségfüggő ellenállások (VDR).

Fényfüggő ellenállások (LDR).

Az ellenállások kialakítása.

Huzalellenállások.

Tömörellenállások.

Rétegellenállások.

Az ellenállások jelölésmódja.

Az ellenállások terhelhetősége.

Villamos munka.


A teljesítmény mérése teljesítménymérővel.

A hatásfok.

A villamos hálózatok csoportosítása.

Passzív villamos hálózatok.

Aktív villamos hálózatok.

Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény.

Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény.

Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása.

Sorosan kapcsolt ellenállások eredője.

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője.

Az ellenállások vegyes kapcsolása.

Delta-csillag átalakítás.

Csillag-delta átalakítás

43.2.2. Passzív és aktív átalakítók 36 óra/36 óra

Nevezetes passzív villamos hálózatok.

A feszültségosztás törvénye.

Terheletlen feszültségosztó.

Terhelt feszültségosztó.

Potenciométer.

A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.

Az áramosztás törvénye.

Az áramosztó.

Az árammérő méréshatárának kiterjesztése.

Wheatstone-híd.

Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.

Aktív villamos hálózatok.

Az ideális feszültséggenerátor.

A valóságos feszültséggenerátor.

Az ideális áramgenerátor.

A valóságos áramgenerátor.

Feszültséggenerátorok üzemállapotai.

Üresjárás.

Rövidrezárás.

Terhelési állapot.

Generátorok belső ellenállásnak meghatározása.

A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével.

Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén.

Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel.

Feszültséggenerátorok kapcsolásai.

Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása.

Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása.

Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása.

A kiegyenlítő áram meghatározása.

Feszültségforrások vegyes kapcsolása.

43.2.3. A villamos áram hatásai 12 óra/12 óra

A villamos áram hatásai.

A villamos áram hőhatása.

Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között.

A villamos munka. Jele, mértékegysége.

Fajlagos hőkapacitás, fajhő.

Testek melegedése.

A hő terjedése.

A hőhatás jellemző alkalmazásai.

Fűtés és melegítés.

Izzólámpa.

Olvadóbiztosító.

A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre.

A villamos áram fényhatása.

Izzólámpa.

Fénycső.

A villamos áram vegyi hatása.

Folyadékok vezetése.

Faraday törvénye.

Az elektrolízis jellemző felhasználása.

Rézgyártás.

Alumíniumgyártás.

Eloxálás.

Galvanizálás.

Galvánelemek.

A galvánelem működési elve.

Szárazelem és más galvánelemek.

Akkumulátorok.

Az akkumulátorok működési elve.

Savas akkumulátorok.

Zselés akkumulátorok.

Lúgos akkumulátorok.

Akkumulátorok jellemzői.

Tüzelőanyag-cellák.

Korrózió.

A villamos áram mágneses hatás.

Elektromágnes.

Elektromágneses kapcsolókészülékek.

Villamos gépek.

A villamos áram élettani hatása.

Az áram káros hatása az emberi szervezetre.

Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.

43.2.4. Aktív hálózatok. Villamos tér 18 óra/18 óra

Generátorok helyettesítő képei.

Thevenin-helyettesítő kép.

Thevenin-tétele.

Norton-helyettesítő kép.

Norton- tétele.

Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása.

Generátorok teljesítménye.

Veszteségi teljesítmény.

A fogyasztóra jutó teljesítmény.

A generátorok hatásfoka.

A szuperpozíció tétele.

Villamos tér.

A villamos tér jelenségei.

Villamos térerősség.

Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve.

Villamos tér és villamos eltolás.

Villamos feszültség és villamos potenciál.

A villamos tér szemléltetése.

Erővonalak és ekvipotenciális felületek.

A pontszerű töltés villamos erőtere.

Két töltés villamos erőtere.

Homogén villamos tér és kapacitás.

Jelenségek a villamos térben.

Töltött vezető test.

Csúcshatás.

Nagyfeszültségű átütések.

Villamos megosztás.

Villamos árnyékolás.

Villamos kisülés.

Légköri villamos jelenségek.

Anyagok viselkedése a villamos térben.

Kondenzátorok.

A kondenzátor energiája.

Kondenzátorok kapcsolása.

Kondenzátorok feltöltése és kisütése.

Az időállandó.

Kondenzátorok gyakorlati megoldásai.

Állandó kapacitású kondenzátorok.

Változtatható kapacitású kondenzátorok.

43.2.5. Mágneses tér. Elektromágneses indukció 18 óra/18 óra

Mágneses tér.

Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály.

A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai.

Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér.

A mágneses teret jellemző mennyiségek.

Gerjesztés és mágneses térerősség.

Mágneses indukció.

Mágneses fluxus.

Erőhatások mágneses térben.

Állandó mágnes, a Föld mágneses tere.

Anyagok viselkedése mágneses térben.

Dia-, para-, és ferromágneses anyagok.

Mágnesezés, mágnesezési görbe.

Mágneses permeabilitás.

Kemény- és lágymágneses anyagok.

Mágneses kör.

A mágneses Ohm-törvény.

Mágneses körök számítása.

Elektromágneses indukció.

Indukciótörvény.

Lenz törvénye.

Nyugalmi és mozgási indukció.

Kölcsönös indukció.

Önindukció, induktivitás.

Tekercs és induktivitás.

A mágneses tér energiája.

Induktivitások összekapcsolása.

Az induktivitások soros kapcsolása.

Az induktivitások párhuzamos kapcsolása.

Az induktivitás viselkedése az áramkörben.

A bekapcsolás folyamata.

A kikapcsolás folyamata.

Az időállandó.

Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen.

Az indukciós jelenség jellemző felhasználása.

Generátorelv, villamos gépek.

Elektromechanikus átalakítók.

Elektrodinamikus átalakítók.

Elektromágneses átalakítók.

Elektromágnes

Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között.

Örvényáramok.

43.2.6. Váltakozó áramú hálózatok 72 óra/72 óra

Szinuszos mennyiségek jellemzői.

A váltakozó feszültség és áram fogalma.

Váltakozó mennyiségek ábrázolása.

Váltakozó mennyiségek jellemzői.

Váltakozó mennyiségek középértékei.

Váltakozó mennyiségek összegzése.

Egyszerű váltakozó áramú körök.

Ellenállás a váltakozó áramú körben.

Induktivitás a váltakozó áramú körben.

Impedancia és admittancia.

Kondenzátor a váltakozó áramú körben.

Összetett váltakozó áramú körök.

Soros RL-kapcsolás.

Párhuzamos RL-kapcsolás.

Valódi tekercs mint RL-kapcsolás.

Soros RC-kapcsolás.

Párhuzamos RC-kapcsolás.

Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás.

Soros RLC-kapcsolás.

Rezonanciafrekvencia.

Feszültségrezonancia.

A soros rezgőkör.

Párhuzamos RLC-kapcsolás.

Áramrezonancia.

A párhuzamos rezgőkör.

Frekvencia kiválasztás.

Frekvencia szűrés.

A rezgőkör szabad rezgései.

Csillapodó rezgés.

Szűrőkörök (aluláteresztő szűrő, felüláteresztő szűrő, sávszűrő)

Teljesítmények a váltakozó áramú körben.

Teljesítménymérés egyfázisú áramkörökben.

Meddőteljesítmény mérése egyfázisú áramkörökben.

Teljesítménytényező.

Fázisjavítás.

Többfázisú hálózatok.

A háromfázisú rendszer.

Háromszögkapcsolás.

Csillagkapcsolás.

A háromfázisú rendszer teljesítménye.

Teljesítménymérés háromfázisú áramkörökben.

Meddőteljesítmény mérése háromfázisú áramkörökben.

Aszimmetrikus terhelés.

Forgó mágneses tér.

A villamos energia szállítása és elosztása.

A villamos gépek elméletének alapjai.

A transzformátor felépítése, működése.

Villamos forgógépek.

Szinkrongépek.

Aszinkrongépek.

Egyenáramú gépek.


Szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x



4. szimuláció x x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x



















értékeléssel.

44. Elektrotechnika gyakorlat tantárgy 180 óra/216 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során

megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók

elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.


44.3. Témakörök

44.3.1. Forrasztási gyakorlat 36 óra/36 óra

Forrasztott kötés típusai.

Keményforrasztás.

Lágyforrasztás.

Lágyforrasztás kivitelezése.

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése.



Forrasztási gyakorlat.

Vezetékek, kábelek, huzalozás.




Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.

Elektromechanikus csatlakozók.

Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai.


Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.

Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése.

Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.

A fóliamintázat kialakítása.

A szitanyomás technológiája.

Eszközök, segédanyagok.

Nyomtatott áramkörök maratása.

Forrasztandó felületek előkészítése.

Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.

Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.


alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.

Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.

Alkatrészválasztás szempontjai.

Névleges érték, tűrés, terhelhetőség.

Alkatrészek jelölése.

44.3.2. Villamos mérőműszerek 36 óra/36 óra

A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk szerint.

Analóg műszerek.

Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei.

Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai.

Elektromechanikus műszerek hibaforrásai.

Elektromechanikus műszerek jellemzői.

Méréshatár.

Érzékenység.

Műszerállandó.

Pontosság.

Fogyasztás.

Állandó mágnesű műszerek.

Állandó mágnesű ampermérők.

Állandó mágnesű voltmérők.

Deprez-műszerek alkalmazása.

Galvanométerek.

Egyenirányítós műszerek.

Elektrodinamikus műszerek.

Elektrodinamikus műszerek alkalmazása.

Lágyvasas műszerek.

Lágyvasas műszerek alkalmazása.

Hányadosmérők.

A kereszttekercses műszer alkalmazása.

Indukciós műszerek

Indukciós műszerek alkalmazása.

Regisztráló műszerek.

Digitális műszerek.

Digitális műszerek felépítése.

Digitális frekvencia- és időmérők.

Digitális egyenfeszültség-mérők.

Digitális multiméterek.

Digitális műszerek jellemzői.

Megjeleníthető számjegyek száma.

Mérési tartományok.

Felbontás.

Pontosság.

Bemeneti impedancia.

44.3.3. Egyenáramú mérések 36 óra/54 óra

Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel.

Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel.

Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel.

Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel.

Ellenállásmérés.

Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján

Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján

Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával

Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával

Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.

Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata.

Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata.

Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása.

Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti törvényének

igazolása.

Ellenállások vegyes kapcsolásának vizsgálata.

Nem líneáris ellenállások vizsgálata.

Feszültségosztók vizsgálata.

Potenciométerek vizsgálata.

Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése.

Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.

Feszültségmérő hitelesítése.

Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.

Ampermérő hitelesítése.

44.3.4. Váltakozó áramú mérések 72 óra/90 óra

Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése.

Induktivitás mérése.

Kondenzátor kapacitásának mérése.

Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata.

Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével.

Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata.

Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata.

Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése.

Teljesítménymérések egy-és háromfázisú rendszerekben.

Fogyasztásmérés alapjai.







módszer neve




1. magyarázat x



4. szimuláció x x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



















megfigyelése x








értékeléssel.

45. Elektronika tantárgy 175 óra/175 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének

kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök

alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások

méretezésére.


45.3. Témakörök

45.3.1. Villamos áramköri alapismeretek 18 óra/18 óra

Aktív áramköri elemek.

Passzív áramköri elemek.

Lineáris áramköri elemek.

Nemlineáris áramköri elemek.

Aktív áramkör.

Passzív áramkör.

Lineáris áramkör.

Nemlineáris áramkör.

Kétpólusok.

Aktív kétpólus.

Ideális feszültséggenerátorok.

Valóságos feszültséggenerátorok.

Üresjárási feszültség.

Rövidzárási áram.

Belső ellenállás.

Ideális áramgenerátorok.

Valóságos áramgenerátorok.

Üresjárási feszültség.

Rövidzárási áram.

Belső ellenállás.

Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok.

Passzív kétpólusok.

Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja.

Helyettesítő képe.

Aktív kétpólusok helyettesítő képe.

Thevenin tétel.

Norton tétel.


45.3.2. Négypólusok 18 óra/18 óra

Definíció, rajzjel.

Aktív négypólusok.

Passzív négypólusok.

Lineáris négypólusok.

Nemlineáris négypólusok.

Szimmetrikus négypólusok.

Ábrázolásuk.

Földszimmetrikus négypólusok.

Ábrázolásuk.

Négypólusok paraméterei.

Impedancia paraméterek.


Átviteli impedancia nyitott bemenetnél.

Átviteli impedancia nyitott kimenetnél.

Kimeneti impedancia.

Admittancia paraméterek.

Bemeneti admittancia.

Átviteli admittancia rövidrezárt bemenetnél.

Átviteli admittancia rövidrezárt kimenet esetén.

Kimeneti admittancia.

Hibrid paraméterek.


Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén.

Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén.

Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén.

Inverz hibrid paraméterek.

Üresjárási bemeneti vezetőképesség.

Rövidzárási áramvisszahatás.

Üresjárási feszültségerősítési tényező.

Rövidzárási kimeneti ellenállás.

Négypólusok feszültségátvitele.

A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége.

45.3.3. Félvezetők 36 óra/36 óra

Félvezető diódák.

A PN átmenet felépítése és működése.

A határréteg kialakulása.

A félvezető dióda felépítése és működése.

A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése.

A félvezető dióda záróirányú előfeszítése.

A dióda karakterisztikája, jellemző adatai.

A félvezető diódák típusai.

Egyenirányító diódák.

Zener-diódák.

Tűsdiódák.

Kapacitásdiódák.

Alagútdiódák.

Schottky diódák.

Tranzisztorok.

Bipoláris tranzisztorok.

Bipoláris tranzisztorok felépítése.

A bipoláris tranzisztor működése.

A bipoláris tranzisztor alapegyenletei.

A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai.

A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi.

A bipoláris tranzisztor műszaki adatai.

A bipoláris tranzisztor határértékei.

A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére.

Unipoláris tranzisztorok.

Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok.

Felépítés és fizikai működés.

Jelleggörbék, adatok, határadatok.

MOSFET-ek.

Felépítés és fizikai működés.

Jelleggörbék, adatok, határadatok.

Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai.

Erősáramú félvezető eszközök.

Négyrétegű diódák.

Tirisztorok.

Vezérlő elektódával kikapcsolható tirisztor.

Tirisztortetródák.

Változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC).

Kétirányú tirisztor trióda (TRIAC).

Egyátmenetű tranzisztor (UJT).

Optoelektronikai alkatrészek.

Fotoellenállás.

Fotodióda.

Fotoelemek.

Fototranzisztorok.

Fényt kibocsátó dióda (LED).

45.3.4. Erősítők 36 óra/36 óra

Alapfogalmak.

Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása.

Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.

Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.

Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe.

Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.

Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.

Erősítő áramkörök.

Erősítők jellemzői.

Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral.

Emitterkapcsolású erősítőfokozat.

Kollektorkapcsolású erősítőfokozat.

Báziskapcsolású erősítőfokozat.

Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.

Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral.

Source-kapcsolású erősítőfokozat.

Drain-kapcsolású erősítőfokozat.

Gate-kapcsolású erősítőfokozat.

Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.

Zajviszonyok az erősítőkben.

Az erősítőkben keletkező zajok forrása.

Az erősítőkben keletkező zajok típusai.

Az erősítők zajtényezője.

Torzítások az erősítőkben.

Lineáris torzítások.

Nemlineáris torzítások.

Visszacsatolás.

Visszacsatolás elve.

A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire.

A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása.

45.3.5. Műveleti erősítők 18 óra/18 óra

Egyenáramú erősítők

Differenciálerősítők.

Fázisösszegző áramkör.

Darlington-kapcsolás.

Tranzisztoros áramgenerátorok.

Műveleti erősítő kimeneti fokozatai.

Integrált műveleti erősítők.

Integrált műveleti erősítő tulajdonságai.

Az ideális műveleti erősítő.

A valóságos műveleti erősítő.

Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén.

Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel.

Nem invertáló alapkapcsolás.

Erősítőjellemzők:

Visszacsatoló hálózat átvitele.

Visszacsatolt erősítés.

Bemeneti ellenállás.

Kimeneti ellenállás.

Invertáló alapkapcsolás.

Erősítőjellemzők.

Visszacsatoló hálózat átvitele.

Visszacsatolt erősítés.



Különbségképző áramkör.

Előjelfordító feszültségösszegző áramkör.

Műveleti erősítők munkapont beállítása.

A bemeneti nyugalmi áram biztosítása.

Ofszet feszültség kompenzálása.

Ofszet áram kompenzálása.

Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása.

Műveleti erősítők alkalmazásai.

Váltakozó feszültségű erősítők.

Aktív szűrőkapcsolások.

Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában.

Integráló műveleti erősítős kapcsolás.

Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása.

45.3.6. Impulzustechnika 18 óra/18 óra

Impulzus jellemzők.

Felfutási idő.

Lefutási Idő.

Túllövés.

Tetőesés.

Impulzus idő.

Periódus idő.

Impulzus ismétlődési frekvencia.

Kitöltési tényező.

Aktív és passzív jelformáló áramkörök.

Lineáris jelformáló áramkörök.

Differenciáló áramkör.

Felépítés.

Működés.

Jelalak.

Integráló áramkör.

Felépítés.

Működés.

Jelalak.

Nemlineáris jelformáló áramkörök.

Félvezető dióda kapcsolóüzemben.

Sorsos diódás vágókapcsolás.

Felépítés.

Működés.

Jelalak.

Párhuzamos diódás vágókapcsolás.

Felépítés.

Működés.

Jelalak.

Kettős vágókapcsolás.

Felépítés.

Működés.

Jelalak.

Multivibrátorok.

Tranzisztor kapcsolóüzemben.

Astabil multivibrátor.

Felépítés.

Működés.

Munkaponti adatok.

Impulzus fel- és lefutási idő.

Impulzuskitöltési tényező.

Ismétlődési frekvencia.

Kimeneti amplitúdó.

Jelalak.

Monostabil multivibrátor.

Felépítés.

Működés.

Munkaponti adatok.

Impulzus fel- és lefutási idő.




Jelalak.

Bistabil multivibrátor.

Felépítés.

Működés.

Munkaponti adatok.

Impulzus fel-és lefutási idő.

Impulzus kitöltési tényező.



Jelalak.

Schmitt-trigger.

45.3.7. Digitális technika alapjai 31 óra/31 óra

Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk.

A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója.

Számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk.

Kódok:

Bináris, BCD, Excess-3, Hamming.

Egylépéses kódok:

Johnson, Gray.

A logikai hálózatok alaptörvényei.

A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására.

Logikai alapműveletek.

Negáció (invertálás).

Műveleti jel.

Igazság tábla.

Kapcsolási rajzjel.

Kapcsolókkal történő megvalósítás.

VAGY (OR) kapcsolat.

Műveleti jel.

Igazság tábla.



ÉS (AND) kapcsolat.

Műveleti jel.

Igazság tábla.



Nem-VAGY (NOR) kapcsolat.

Műveleti jel.

Igazság tábla.



Nem-ÉS (NAND) kapcsolat.

Műveleti jel.

Igazság tábla.



Kizáró-VAGY (XOR).

Műveleti jel.

Igazság tábla.



Logikai függvények megadási módjai.

Szöveges függvény megadás.

Algebrai függvény megadás.

Grafikus függvény megadás.

Idődiagrammos függvény megadás.

Kapcsolási rajz.

Kombinációs hálózatok.

Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése.

Logikai hálózatok tervezése.

Algebrai egyszerűsítés.

Boole-algebra szabályai.

A kombinációs rendszerek leírása igazságtáblával.

Diszjunktív és konjuktív normálalakok felírása.

Grafikus egyszerűsítés.

V-K tábla.

Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével.

A kombinációs áramkörök hazárdjelenségének okai, megszüntetésük módja.

Két- és többszintű hálózatok.

Logikai alapáramkörök.

Logikai változók fizikai megjelenítése.

Logikai áramkörök jellemző adatai.

Tápfeszültség.

Logikai szintek.

Zajtartalék.

Bemeneti terhelhetőség.

Kimeneti terhelhetőség.

Teljesítményfelvétel.

Jelterjedési idő.

Diódás kapuáramkörök.

Inverterek.

Logikai áramköri rendszerek.

Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök.

Bipoláris logikai áramkör családok.

Ellenállás-tranzisztor logika (RTL).

Dióda-tranzisztor logika (DTL).

Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL).

Totempole kimenet.

Open-collektoros kimenet.

Tree-state kimenet.

Emittercsatolású logika (ECL).

Integrált injekciós logika( IIL).

MOS logikai áramkörcsaládok.

N-MOS logikai áramkörök.

CMOS (Komplementer-MOS) áramkörök.

Különböző áramkörcsaládok illesztése.

Sorrendi hálózatok.

A sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása.

Elemi sorrendi áramkörök.

Aszinkron hálózatok tervezése.

Szinkron hálózatok tervezése


Szaktanterem/elektronika laboratórium





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x



felkészüléssel x












4.1 Jegyzetkészítés eseményről


5 Szolgáltatási tevékenységek körében



5.2 Önálló szakmai munkavégzés




értékeléssel.

46. Elektronika gyakorlat tantárgy 229 óra/252 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy

tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus

gondolkodásmódját. Igazolja az elméleti órákon tanult összefüggéseket és alapismereteket.


46.3. Témakörök

46.3.1. Váltakozóáramú alapmérések 36 óra/36 óra

Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata.

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör)

vizsgálata.

Meddőteljesítmény mérése.

Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata.

Kezelőszervek.

Beállítási lehetőségek.

Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat.

Kezelőszervek.

Beállítási lehetőségek.

Mérések oszcilloszkóppal.

Amplitúdó mérése.

Periódus idő mérése.

Tárolós oszcilloszkópok.

Mérési gyakorlatok tárolós oszcilloszkóppal.

Adatrögzítés és feldolgozás.

Mérések virtuális műszerekkel.

Frekvenciamérési módszerek.

Fázisszög mérési módszerek.

RC feszültségosztó vizsgálata.

Wien-osztó vizsgálat

46.3.2. Elektronikai eszközök mérése 36 óra/36 óra

Félvezető diódák vizsgálata.

Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele.

Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele.

Négypólusok jellemzőinek meghatározása.

Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése.

Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele.

Bemeneti jelleggörbe meghatározása.

Transzfer jelleggörbe meghatározása.

Kimeneti jelleggörbe meghatározása.

Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele.

Transzfer jelleggörbe meghatározása.

Kimeneti jelleggörbe meghatározása.

Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása.

Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.

Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel.

Dinamikus jellemzők meghatározása.

Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel.

Speciális félvezetők és alkalmazásaik.

Zener-diódás elemi stabilizátor.

Alagútdióda vizsgálata.

Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata.

Egyszerű egyenirányítók vizsgálata.

Egyutas egyenirányító vizsgálata.

Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata.

Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása.

Tirisztor jellemzőinek mérése.

Triak jellemzőinek mérése.

Teljesítményszabályozó áramkörök mérése.

Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata.


46.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 36 óra/36 óra


Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük.

A fóliamintázat kialakítása.

A szitanyomás technológiája.


Nyomtatott áramkörök maratása.





alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.



Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése.

Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan).

Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése).

Az áramkör funkcionális vizsgálata.


Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése.

A mérési eredmények kiértékelése.

Hibakeresés.

Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés.

Hibás javítási egység meghatározása.

A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően.

A javított áramkör beüzemelése.

Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése.

A javítási művelet dokumentálása.

46.3.4. Erősítők építése és mérése4 54 óra/54 óra

Mérési elvek.

Egyenáramú jellemzők mérése.

Tápfeszültség.

Nyugalmi áramfelvétel.

Munkaponti adatok.

Stabilitás.

Váltakozó áramú jellemzők.

Feszültségerősítés.

Áramerősítés.

Teljesítményerősítés sávközépi frekvencián.

Az erősítés frekvenciamenete.

Alsó és felső határfrekvencia.

Fázismenet.



Az erősítő érzékenysége.

Kivezérelhetőség.

Torzítás.

Zajtényező.

Az alapkapcsolások vizsgálata.

Erősítőosztályok vizsgálata.

Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése.

Közös emitteres alapkapcsolás mérése.

Közös kollektoros alapkapcsolás mérése.

Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése.

Source-kapcsolású erősítőfokozat mérése.

Drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése.

Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata.

Az erősítő alapáramkör néhány jellemzőjének mérése.

Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata.

Műveleti erősítős követő alapkapcsolás vizsgálata.

Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök építése és mérése.

Műveleti erősítők alkalmazásai.

Aktív szűrők vizsgálata.

Műveleti erősítős összegző áramkör vizsgálata.

Műveleti erősítős komparátorok vizsgálata.

Egyenirányító megépítése és vizsgálata.

Erősítő alapkapcsolás építése, bemérése és javítása.

Munkaponti jellemzők ellenőrzése.

Erősítőjellemzők beállítása és mérése.

Lehetséges hibák felismerése és javítása.

46.3.5. Impulzustechnikai mérések 36 óra/36 óra

Impulzus jellemzők mérése.

Felfutási idő.

Lefutási Idő.

Túllövés.

Tetőesés.

Impulzus idő.

Periódus idő.

Impulzus ismétlődési frekvencia.

Kitöltési tényező.

Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata.

Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata.

Differenciáló áramkör mérése.

Integráló áramkör mérése.

Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata.

Félvezető dióda kapcsolóüzemben.

Sorsos diódás vágókapcsolás mérése.

Jelalak.

Vágási szint meghatározás.

Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése.

Jelalak.


Kettős vágókapcsolás mérése.

Jelalak.


Multivibrátorok vizsgálata.

Tranzisztor kapcsolóüzemben.

Astabil multivibrátor mérése.

Működés vizsgálata.

Munkaponti adatok.





Jelalak.

Monostabil multivibrátor mérése.


Munkaponti adatok.





Jelalak.

Bistabil multivibrátor mérése.


Munkaponti adatok.





Jelalak.

Schmitt-trigger vizsgálata.

46.3.6. Digitális áramkörök vizsgálata 31 óra/54 óra

Digitális áramkörök jellemzőinek mérése.

Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.

Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.

Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.

Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.

Digitális áramkörök lehetséges hibáinak felismerése és javítása.

Digitális áramköri hibák típusai.

A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és nyomvonal

módszer, logikai diagnosztika).

Logikai kapuk működésének elemzése.

TTL-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői.

CMOS-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői.

Logikai kapuk összekötése.

Univerzális logikai kapuk (NAND, NOR) használata.

Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata.

Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző bemeneti kombinációk

esetén.

Igazság tábla felvétele.

Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása.

Statikus hazárd vizsgálata.

Funkcionális kombinációs áramkörök vizsgálata.

Kódoló áramkör vizsgálata.



Elektronika laboratórium/tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. szemléltetés x

3. szimuláció x

4. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x
















tapasztalatokról x






















értékeléssel.

A


Irányítástechnikai alapok

megnevezésű



A 10003-16 azonosító számú Irányítástechnikai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Irán

yít

áste

chn

ika

Irán

yít

áste

chn

ikai

gy

akorl

ato

k

FELADATOK

Elektromechanikus vezérléseket valósít meg,

működésüket ellenőrzi x x

Felszereli/összeszereli a vezérlések készülékeit x

Felszereli/összeszereli a szabályozások

készülékeit x

Motorvezérléseket (motorvédő, indító,

forgásirány váltó, fordulatszám-változtató

kapcsolásokat)

valósít meg, telepít, beüzemel

x

Alkalmazza a gyakoribb nem villamos

mennyiség mérésére szolgáló átalakítókat x

Ellenőrzi az átalakítók működését x x

SZAKMAI ISMERETEK


Irányítástechnikai jelölések, ábrázolási módok x x

Vezérlések működése x x

Szabályozások működése x x



jellemzői x x

Villamos távadók felépítése, működése és

jellemzői x x

Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése

és jellemzői x x

Villamos gépek alapjai x x

Villamos kapcsolókészülékek felépítése,

működése és jellemzői x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Villamos kapcsolási rajzok olvasása,

értelmezése x x





Pontosság x x

Türelmesség x x


Határozottság x

Prezentációs képesség x x


Rendszerező képesség x x


Figyelem-összpontosítás x

47. Irányítástechnika tantárgy 98 óra/98 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


48. Az Irányítástechnika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókkal

az irányítástechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szabályozás működési elvét, valamint

ábrázolási módjait. Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos távadók, jelképzők,

jelátalakítók, jelformálók, beavatkozó- és végrehajtó szervek működését. Képesek

legyenek egyszerű villamos vezérlések áramutas rajzát elkészíteni.


48.2. Témakörök

48.2.1. Irányítástechnikai alapismeretek 36 óra/36 óra

Az irányítás fogalma.

Irányítási példák.

Az irányítás részműveletei:

Érzékelés (információszerzés).

Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján).

Rendelkezés.

Beavatkozás.

Az irányítási rendszer felépítése.

A jelhordozó és a jel fogalma.

Az analóg és a digitális jel.

Az irányítási rendszer fő részei:

irányító berendezés.

irányított berendezés.

Az irányítási rendszer szerkezeti részei:

az elem.

a szerv.

a jelvivő vezeték.


a rendelkezés létrejötte szerint:

kézi.

önműködő.

a hatáslánc szerint:

vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás.

szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás.


szerkezeti vázlat.

működési vázlat.

hatásvázlat.

Az irányításban használt segédenergiák. Jellemzők, előnyök, hátrányok.

villamos.

pneumatikus.

hidraulikus.

vegyes.

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.

Passzív mérő-átalakítók.

Ellenállás-alapú átalakítók.

Huzalos mérő-átalakítók.

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások.

Fényérzékelő ellenállások.

Kapacitív átalakítók.

Induktív átalakítók.

Villamos irányított berendezések, villamos gépek.

Aszinkrongépek.

Szinkrongépek.

Egyenáramú gépek.

Törpemotorok.

48.2.2. Vezérlés 40 óra/40 óra

A vezérlési vonal.

A vezérlési vonal részei.

A vezérlési vonal jelei.

A vezérlési vonal jellemzői.

A vezérlések fajtái.

A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei:

Érzékelő szervek.

Kapcsolókészülékek.

Kézi kapcsolók.

Nyomógombok.

Reed-kontaktus.

Mikrokapcsolók.

Érintkező mentes, elektronikus kapcsolók.

Beavatkozó szervek.

Mágneskapcsolók.

Reed-relé.

Mágnesszelepek.

Villamos szervomotorok.

Membránmotoros szelep.

Különféle relék.

Időrelék.

késleltetve meghúzó.

késleltetve elengedő.

késleltetve meghúzó és elengedő.

Hőrelék.

Időzítő- és ütemező készülékek.

Az áramút rajz.

Rajzjelek.

Tervjelek.

Alapvető villamos relés kapcsolások:

Meghúzatás.

Öntartás.

A relé ejtése.

Reteszelés.

Nyomógombos keresztreteszelés.


Távvezérlés.

Indítás több helyről.

Leállítás több helyről.

Villamos motor indításának vezérlése.

Villamos motorok fékezésének vezérlése.

Forgásirányváltás.

Fordulatszám-változtatás.

Összetett relés vezérlések:

Áramút rajzok analizálása.

48.2.3. Szabályozás 22 óra/22 óra

A szabályozási kör.

A szabályozási kör jellegzetességei.

A szabályozási kör részei.

A szabályozási kör jelei.

A szabályozási kör jellemzői.

A szabályozási kör szervei.

Érzékelő szervek.

Alapjel képző szervek.

Különbségképző szervek.

Jelformáló szervek.

Erősítők.

Végrehajtó szervek.

Beavatkozó szervek.

Egységes szabályozórendszerek.

Egységes jelek.

Villamos távadók.

Élő nullapontú rendszerek .

A szabályozások felosztása.

Az alapjel időbeli lefolyása szerint.

A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint.

A szabályozás folyamatossága szerint.

A rendszer szerkezete szerint.

A szabályozások ábrázolási módjai.

A tag fogalma és értelmezése.

Az átviteli tényező.

A tagok csoportosítása jelátvitel szerint.

Arányos tag.

Integráló tag.

Differenciáló tag.

Holtidős tag.

Energiatárolók.

Stabilitás.

A jelátvivő tagok dinamikus tulajdonságai.

A vizsgáló jel.

Az átmeneti függvény.

Az arányos szabályozás és hatásvázlata.

Az integrálszabályozás és hatásvázlata.

A PI szabályozó.

D hatással kiegészített szabályozó.

A PD szabályozó.

PID szabályozó.

Hangolás.

Egységrendszerű szabályozók.






módszer neve




1. magyarázat x szemléltető eszközök


3. szemléltetés x szemléltető eszközök

4. szimuláció x x szofteverek

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x






















megfigyelése x x



értékeléssel.

49. Irányítástechnikai gyakorlatok tantárgy 129 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Irányítástechnika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók tudják

az egyszerű villamos vezérlések és szabályozások működési, szerkezeti és hatásvázlatait

értelmezni, egyszerű villamos vezérlések kapcsolási (áramutas) rajzát megtervezni.

Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szabályozások készülékeit, kapcsolási

rajz alapján összeállítani a villamos vezérlési vonal és szabályozási kör kapcsolásait.

Villamos mennyiségeket mérni, hibát keresni és elhárítani villamos vezérlésekben és

szabályozásokban


49.3. Témakörök

49.3.1. Villamos irányítások építőelemei és készülékei 36 óra/40 óra

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.

Passzív mérő-átalakítók.

Ellenállás-alapú átalakítók mérése.

Huzalos mérő-átalakítók mérése.

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése.

Fényérzékelő ellenállások mérése.

Kapacitív átalakítók mérése.

Induktív átalakítók mérése.

Villamos készülékek felépítése, bekötése.

Kapcsolókészülékek.

Kézi kapcsolók.

Nyomógombok.

Mechanikus végállás érzékelők.

Mágneskapcsoló.

Relé.

Villamos készülékek jellemzőinek mérése.

Villamos érintkezők.

Az érintkezők átmeneti ellenállásának vizsgálata.

Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata.

Elektromechanikus relék felépítése.

Elektromechanikus relék vizsgálata.

Relé meghúzása.

Relé elengedés.

Időrelék felépítése.

Időrelék vizsgálata.

késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata.

késleltetve elengedő időrelé vizsgálata.

késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata.

Elektronikus relék felépítése, vizsgálata.

Logikai feltételek realizálása relék segítségével.

Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel.

49.3.2. Vezérlési feladatok 48 óra/56 óra

Egyszerű vezérlési feladatok:

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása.

Öntartás:

Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő).

Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró).

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről.

Direkt-, indirekt vezérlés.

A villamos reteszelés elve.

Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás.

Nyomógombos keresztreteszelés.

Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel.


késleltetve meghúzó.

késleltetve elengedő.

késleltetve meghúzó és elengedő.

Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása.

Sorrendi vezérlések tervezése, megvalósítása.

Lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása.

Villamos motorok indításának vezérlése.

Nyomógombos közvetlen vezérlés.

Forgásirányváltás.

A háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása.

Az egyenáramú motorok forgásirányváltása.

49.3.3. Szabályozási feladatok 45 óra/48 óra

Távadók.

Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata.

Zárt hatásláncú távadó vizsgálata.

Példák analóg villamos kimenetű távadóra.

Áramtávadók.

Alapjelképzők.

Feszültségstabilizátorok.

Egyenáram-stabilizátorok.

Különbségképzők.

Különbségképző differenciálerősítő.

Jelerősítők és jelformálók.

Jelerősítő kapcsolás műveleti erősítővel.

Arányos jelformáló tag műveleti erősítővel.

Határoló invertálóerősítő műveleti erősítővel.

Az átviteli tagok típusai, vizsgálata.

Időkésés nélküli arányos tag villamos kapcsolása.

Csak ohmos ellenállást, potenciométert tartalmazó villamos áramkör.

Invertáló műveleti erősítő kapcsolás.

Egytárolós arányos tag.

RC tag, RL tag.

Integráló tagok.

Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag.

Differenciáló tag vizsgálata.

Passzív PI szabályozó vizsgálata.

Aktív PI szabályozó vizsgálata.

PD szabályozó vizsgálata.

PID szabályozó vizsgálata.

Szabályozási feladatok.

Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata.

Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata.

Folyadékszintszabályozás vizsgálata.

Fordulatszámszabályozás aszinkron motorok esetében.

Egyenáramú motorok fordulatszám szabályozása


Laboratórium/tanműhely





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x szemléltő eszközök

3. szemléltetés x

4. szimuláció x szoftver

5. házi feladat x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x


felkészüléssel x
























megfigyelése x


üzemeléséről x





értékeléssel.

A


Áramkörök építése, üzemeltetése

megnevezésű



A 10013-16 azonosító számú Áramkörök építése, üzemeltetése megnevezésű szakmai


kompetenciák

Ele

ktr

on

ikai

áram

kö

rök

Ele

ktr

on

ikai

áram

kö

rök

gy

ako

rlat

FELADATOK

Elektronikai áramköröket épít x

Analóg áramköröket épít x

Digitális áramköröket épít x

Teljesítményelektronikai áramköröket épít x

Irányítástechnikai áramköröket épít x

NYÁK lemezt készít x

Beszereli a mechanikai alkatrészeket x

Elvégzi a leírásban előírt bekötéseket,

huzalozásokat x

Készre szereli az áramkört x

Berendezésbe szereli az elkészült áramkört x

Beülteti az elektronikai alkatrészeket x

Beforrasztja az alkatrészeket x

Elektronikai áramköröket üzembe helyez x

Előírás szerint beállítja a tápfeszültség

feszültségértékét x

Előírás szerinti feszültségre kapcsolja az áramkört x

Feszültség alá helyezi az áramkört x

Elektronikai áramkör készítést, gyártást irányít

Gyártórendszert, gépeket kezel és működtet x

Ipari gyártórendszereket üzemeltet, karbantart x

Műszeres bemérést végez és irányít x

Dokumentáció alapján összeállítja a mérőrendszert x

Teszteli az elektronikai áramkör működösét x

Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét x

Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat x

Jegyzőkönyvet készít a mérési eredményekről x

Behatárolja a hibás alkatrészt x

Műszeres hibakeresést végez és irányít x

Kijavított áramkör működését méréssel ellenőrzi x

SZAKMAI ISMERETEK

Elektrotechnikai ismeretek x x


Erősítők fajtái (szélessávú, hangolt, nagyjelű

erősítők) x

Műveleti erősítők alapkapcsolásai, x x

alkalmazásai

Optoelektronika (fotoellenállás, fotódióda,

napelem, fototranzisztor, LED, lézerdióda,

optocsatoló, optikai kijelzők)

x

Tápegységek x x

Impulzustechnikai áramkörök x x

Műszeres méréstechnika x

Mérőműszerek méréstechnikai jellemzői x

Mérési jegyzőkönyv x

Villamos mérések x



Alkatrészek szabványos jelölései x x

Az alkatrészek csoportosítása, alkalmazási területei

és jellemzői x x

Bekötési, huzalozási rajzok x x

Kapcsolási rajzok x x

Szabványos jelölések, mértékegységek x x

Szerelési rajzok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Villamos kéziszerszámok kezelése, használata x

Áramkörépítés, össze-és szétszerelés x

Huzalozás, kábelezés x

Mérés, hitelesítés, beállítás, jegyzőkönyvkészítés x

Hibás áramkörök, készülékek javítása x


Pontosság x x

Türelmesség x x

Kézügyesség x



Motiváló készség x x


Gyakorlatias feladatértelmezés x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x


50. Elektronikai áramkörök tantárgy 155 óra/155 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását

és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és

működésének megértésére.



tartalmakra épül.

50.3. Témakörök

50.3.1. Erősítők alkalmazása 31 óra/31 óra

Többfokozatú erősítők

Többfokozatú erősítők felépítése.

Erősítőfokozatok csatolása.

Galvanikus csatolás

Jellemzői

Megvalósítás

RC csatolás

Jellemzői

Megvalósítás

Transzformátoros csatolás

Jellemzői

Megvalósítás

Szélessávú erősítők

Az áramerősítési tényező frekvenciafüggése

Tranzisztor és szórt kapacitások

Kaszkád kapcsolás

Differenciálerősítő alkalmazása szélessávú fokozatként

Szimmetrikus szélessávú erősítők

Kaszkád kapcsolású differenciálerősítő

Fázisfordító erősítős differenciálerősítő

Komplementer kaszkád kapcsolású differenciálerősítő

Ellenütemű differenciálerősítő

Szélessávú feszültségkövető

Ellenütemű feszültségkövető

Szélessávú műveleti erősítők

Kisfrekvenciás kompenzálás.

Megvalósítás

Kisfrekvenciás kompenzálás váltakozó áramú helyettesítő képe

Nagyfrekvenciás kompenzálás.

Megvalósítás

Nagyfrekvenciás, váltakozó áramú helyettesítő kép

Hangolt erősítők

Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei Nagyfrekvenciás hangolt erősítők

Hangolt erősítő párhuzamos LC rezgőkörrel

Emitter kapcsolású, hangolt fokozat egy rezgőkörrel

A rezgőkör összefüggései rezonancia frekvencián

Az erősítő feszültségerősítése

Az erősítő sávszélessége

Hangolt erősítő sávszűrős csatolással

Sávszűrők felépítése és jellemzői

50.3.2. Teljesítmény erősítők 31 óra/31 óra

Teljesítményerősítők általános jellemzői.

A, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítő.

Az erősítőelemek határértékei

Legnagyobb veszteségi teljesítmény

Legnagyobb kollektor feszültség

Legnagyobb kollektor áram

Telítési tartomány

Lezárási tartomány

Teljesítményerősítők jellemzői

Kimeneti váltakozó áramú teljesítmény (Pki)

A tápfeszültség forrásból felvett egyenáramú teljesítmény(PT)

Veszteségi vagy disszipált teljesítmény (PD)

Átalakítási hatásfok (γ)

Vezérlő teljesítmény (Pbe)

Teljesítmény erősítés (Ap)

Aszimmetrikus ,nagyjelű erősítők

Ellenütemű nagyjelű erősítők

Ellenütemű erősítők elvi megoldásai

A osztályú teljesítmény erősítő

Kapcsolási megoldás

Jelalak

Üzemi jellemzők

Alkalmazás

B osztályú teljesítmény erősítő


Jelalak

Üzemi jellemzők

Alkalmazás

AB osztályú teljesítmény erősítő


Jelalak

Üzemi jellemzők

Alkalmazás

Nagyjelű erősítők munkapont beállítása

Nagyjelű erősítőkapcsolások

Komplementer ellenütemű erősítők

Transzformátoros teljesítményerősítők

Védőáramkörök

Nagyjelű erősítők torzítása

50.3.3. Digitális technika II. 46 óra/46 óra

Sorrendi hálózatok

Sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása

Sorrendi hálózatok építőelemei.

Flip-flop-ok

RS flip-flop (Tároló)

Kapcsolási rajzjel

Vezérlő bemenetek

Működés

Állapot átmeneti tábla

NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás

Órajellel vezérelt RS flip-flop

JK flip-flop (Tároló)

Kapcsolási rajzjel

Vezérlő bemenetek

Működés


Master-slave flip-flop

NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás

T flip-flop (Tároló)

Kapcsolási rajzjel

Vezérlő bemenetek

Működés


D flip-flop (Tároló)

Kapcsolási rajzjel

Vezérlő bemenetek

Működés


A szinkron és aszinkron hálózatok tervezése

Aszinkron sorrendi hálózatok.

Aszinkron számláló tervezés elve

Órajel

Flip-flop billenés

Számláló billenés

Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása JK flip-flop-al

Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása D flip-flop-al

Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása JK flip-flop-al

Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása D flip-flop-al

Modulo-N számlálók.

Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével

Aszinkron MSI számláló

Kaszkádosítás

SN sorozat tipikus áramkörei.

Kapuk,inverterek (AND-OR-INVERT is)

Aszinkron hálózatok analízise

Kapcsolási alapján állapot átmeneti tábla és állapotdiagram felvétele

Szinkron sorrendi hálózatok.

Felépítése

Tervezés lépései

Számlálási állapotok felvétele


Állapotok minimalizálása

V-K tábla

Vezérlési függvények meghatározása

Kapcsolási rajz

Ütemdiagram

Tetszőleges számlálási állapotú számláló tervezése adott állapot vagy ütemdiagram

alapján

Szinkron sorrendi hálózat működésének elemzése

Vezérlési függvények felvétele

V-K tábla

Állapot-átmeneti tábla

Ütemdiagram

Szinkron MSI számlálók

Kaszkádosítás

A sorrendi hálózatok hazárd jelenségei, megszüntetésük módja

Funkcionális áramkörök

Kombinációs hálózatokra épülő egységek

Összeadó áramkörök

Az összeadó áramkör elvi felépítése

Bináris összeadók

Kivonó áramkör

Fél összeadó áramkör

Teljes összeadó áramkör

Kaszkádosítás,

Átvitelgyorsítás

BCD összeadó

BCD kivonó

Komparátorok

A komparátor elvi felépítése

Egy bites komparátor tervezése

Négy bites komparátor tervezése

16 bites komparátor tervezése

Aritmetikai-logikai egységek

Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése

Konkrét ALU egység működésének vizsgálata

Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök

Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése

Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata

Dekódoló áramkörök

Dekódoló áramkörök elvi felépítése

Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei

Dekódoló áramkör tervezése

Kódoló áramkörök

Kódoló áramkörök elvi felépítése

Konkrét kódoló áramkör működése, jelei

Kódoló áramkör tervezés

Multiplexerek,

Feladata

Felépítése

Jelképi jelölése

Logikai függvények megvalósítása multiplexer segítségével

Multiplexerek bővítése

Demultiplexerek

Feladata

Felépítése

Jelképi jelölése

Dekódolás

Demultiplexerek bővítése

Szekvenciális hálózatokra épülő egységek

Regiszterek

A regiszterek elvi működése

P-P és S-S regiszterek felépítése

Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch)

Shift regiszterek

Felépítése tárolókból

Soros, párhuzamos beírás

Jobbra,balra léptetés

Alkalmazás

Gyűrűs számlálók

n-ből 1 számlálók

Johnson számláló

Maximális hosszúságú számláló

Számlálók

MSI számlálók

Multivibrátorok

Monostabil multivibrátorok

Megvalósítás

Alkalmazások

Astabil multivibrátorok

Megvalósítás

Alkalmazások

Memóriák

Csak olvasható tárak

Írható olvasható tárak

Memória chip-ek jelei

Memória chip-ek összekapcsolása

D/A és A/D átalakítók

Digitál-analóg átalakítók

Analóg –digitál átalakítók

50.3.4. Tápegységek 31 óra/31 óra

A hálózati transzformátorok.

Hálózati egyenirányítók.

Egyutas egyenirányítók

Kétutas egyenirányítók

Greatz-kapcsolás

Középleágazásos kapcsolás

Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok)

A legegyszerűbb kivitel

Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok

Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok

Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok

Negatív stabilizátorok

Föld-független feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása

Négyhuzalos feszültség stabilizátor

Integrált feszültség stabilizátorok áttekintése

Referenciafeszültség előállítása

Zener diódás megoldások

Tranzisztoros referenciafeszültség források

Kapcsoló üzemű tápegységek

Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek

Feszültségcsökkentő átalakító

A kapcsolójel előállítása

Feszültségnövelő kapcsolás

Polaritás váltó kapcsolás

Tároló induktivitás nélküli polaritás váltó kapcsolás

Típusválaszték

Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek

Együtemű átalakítók

Ellenütemű átalakítók

Nagyfrekvenciás transzformátorok

Teljesítménykapcsolók

Kapcsolójel előállítása

Veszteségszámítás

Integrált vezérlőkapcsolások

50.3.5. Oszcillátorok 16 óra/16 óra

Oszcillátorok működési elve és felépítése

Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok

Visszacsatolt oszcillátorok

Visszacsatolás (hurokerősítés)

Amplitúdó feltétel

Fázisfeltétel

LC oszcillátorok

Tulajdonságok

Általános berezgési feltétel

Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör)

Frekvencia meghatározó elem

Hartley-oszcillátor (induktív hárompont kapcsolás)

Colpits-oszcillátor(kapacitív hárompont kapcsolás)

Emitter csatolt LC oszcillátor

Ellenütemű oszcillátorok

Kvarc oszcillátorok


Tulajdonságok

A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai

Alap harmonikus oszcillátorok

Felharmonikus oszcillátorok

RC oszcillátorok


Tulajdonságok

Wien-hidas oszcillátor

Wien-osztó

Felépítés

Átvitel

Visszacsatolt erősítő

Függvénygenerátorok

Elvi elrendezés

Gyakorlati kivitel

Feszültségvezérelt függvénygenerátorok

Kvadratúra jelek egyidejű előállítása


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x


























értékeléssel.

51. Elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy 186 óra/186 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és

kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon

keresztül járuljon hozzá a tanulók elektronikai szemléletének kialakulásához. Formálja a

tanulók elektronikus gondolkodásmódját



tartalmakra épül.

51.3. Témakörök

51.3.1. Erősítők alkalmazása 62 óra/62 óra

Többfokozatú erősítők építése,mérése

Munkaponti jellemzők mérése.

Áramfelvétel mérése

Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése

Kimeneti ellenállás (Rki) mérése

Feszültségerősítés (Au) mérése

Áramerősítés (Ai) mérése

Teljesítményerősítés (Ap) mérése

Kivezérelhetőség mérése

Frekvencia átvitel mérése


RC csatolású erősítőképítése, mérése

Munkaponti jellemzők mérése







Frekvencia átvitel mérése


Szélessávú erősítők vizsgálata








Frekvencia átvitel mérése.

Lehetséges hibák felismerése és javítása.

Hangolt erősítők vizsgálata








Frekvenciaátvitel mérése.


Teljesítmény erősítők építése, mérése








Frekvenciaátvitel mérése.


51.3.2. Digitális berendezések vizsgálata 62 óra/62 óra

Digitális áramkörök jellemzőinek mérése

Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.

Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.

Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.

Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.

Kétállapotú billenő-körök működésének elemzése

RS, JK, flip-flop megvalósítása NAND és NOR kapuk

segítségével

Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlése esetén ,

igazságtábla felvétele logikai függvény megadása

Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata

Aszinkron számláló működésének vizsgálata

Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp

segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele

Aszinkron MSI számláló vizsgálata

Szinkron számláló működésének vizsgálata

Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp

segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele

Szinkron MSI számláló vizsgálata

Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével

Funkcionális áramkörök alkalmazása

Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása

Digitális áramköri hibák típusai.

Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele

lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).

51.3.3. Jelkeltő áramkörök mérése 62 óra/62 óra

Tápegységek mérése



Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül

Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral

Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó

esetén)

Középkivezetéses , kétutas egyenirányító vizsgálata




esetén)

Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése.




esetén)

Feszültségtöbbszöröző vizsgálata

Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata

Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata


jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral

Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek

(időállandó esetén)

Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata



Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek

(időállandó esetén)

Stabilizátorok építése, mérése

Elemi stabilizátorok vizsgálata

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti

feszültségek estén

Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő

ellenállások esetén

Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása

Integrált stabilizátorok vizsgálata

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő

ellenállások esetén

Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása

Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor

Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata

Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor

Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor

Visszahajló jelleggörbéjű túláram-védelem vizsgálata

Oszcillátorok mérése

Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata

A rezgési frekvencia mérése

A rezgési feltételek vizsgálata

Amplitúdófeltétel

Fázisfeltétel

Torzítás mérése

Frekvenciastabilitás mérése

Amplitúdó stabilitás mérése

LC oszcillátorok jellemzőinek mérése

Szelektív erősítő és amplitúdó határolás mérése

Uki mérése különböző frekvenciák esetén

f0 hangolási frekvencia meghatározása (Uki max)

Uki , Ube mérése f0 frekvencián

Sávközépi A0 erősítés meghatározása

Az erősítő sávszélességének mérése

Colpitts-oszcillátor mérése

Áramfelvétel mérése

Munkaponti adatok meghatározása

Uv visszacsatolt feszültség mérése

Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása

RC-oszcillátorok jellemzőink mérése

Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése

Feszültségátvitel (csillapítás) mérése

Fázismenet mérése

Fázistolós oszcillátor mérése

Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián


Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és fázistolásának

mérése

Amplitúdó szabályozás vizsgálata

Wien-hídas oszcillátor építése, mérése

Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián

A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása

Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián


Kristály oszcillátorok vizsgálata

Kristály oszcillátor jellemzőinek meghatározása


Mérőteremben és szakma specifikus tanműhelyben vagy szakma specifikus gazdálkodó

szervezetnél





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. projekt x


6. szimuláció x

7. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x


























értékeléssel.

A


Mechatronika

megnevezésű



A 10014-16 azonosító számú Mechatronika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Mec

hat

ron

ika

Mec

hat

ron

ika

gy

akorl

at

FELADATOK

Kezeli az automatizált berendezéseket x

Elektronikus vezérléseket kezel, működtet x

Elektronikus szabályozásokat kezel, működtet x

Távvezérléseket alkalmaz, működtet

(vezetékes) x

Távvezérléseket alkalmaz, működtet (vezeték

nélküli) x

Előírás alapján elindítja /leállítja a rendszert,

vagy alrendszert x

Érzékelőket, végrehajtókat, jelátalakítókat,

tápegységeket ellenőriz és beállít x

Üzemi beállításokat végez a folyamatirányító

rendszereken x

Üzemi beállításokat végez digitális vezérlőkön,

szabályzókon x

Számítógépes tesztprogramokat futtat x

Szoftvert frissít a programozható készülékeken x

Szemrevételezéses ellenőrzéseket végez x

Tanulmányozza a

kezelési/üzemeltetési/karbantartási előírásokat x

Dokumentációk alapján elvégzi és irányítja a

szükséges beállításokat x

Dokumentációk alapján összeállítja a

mérőrendszert x

Dokumentációk és utasítások alapján méréseket

végez és jegyzőkönyvet készít x

Karbantartási munkákat végez és irányít a

karbantartási utasítás szerint x

Dokumentálja az üzemeltetési, karbantartási

munkákat x

Részt vesz az új technológiák bevezetésében x

Irányítja a berendezések beállítását x

Megszervezi a próbaüzemeltetés körülményeit x

Irányítja és ellenőrzi a technológiai fegyelem

betartását x

Irányítja és ellenőrzi az üzemeltetés,

karbantartás körülményeit x

Ellenőrzi a végtermék működését és minőségét x

Dokumentálja az irányítási, ellenőrzési

feladatok elvégzését x

Elvégzi a technológiai személyzettel

kapcsolatos nyilvántartásokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Villamos és elektronikai készülékek szerelési

technológiái x x

Felületszerelési technológia x x

Korszerű huzalozási rendszerek x x

Automatizált berendezések be- és kikapcsolási

műveletek x x


mérőrendszerek csoportosítása és felépítése x x

Gyártás előkészítési műveletek x x

A gyártórendszerek számítógépes

méréstechnikai eljárásai x x

Számítógéppel támogatott technológiák (CIM

rendszerek) x x

Villamos gépek üzemeltetési műveletei x x

Gyártórendszerek dokumentációs rendszere,

dokumentációs műveletei x x

Gyártórendszerek irányítási- és információs

hálózatainak üzemeltetése x x

Gyártórendszerek programozása x x

Mérő és diagnosztikai rendszerek x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Pontosság x x

Türelmesség x x

Kézügyesség x x


Határozottság x x





Problémamegoldás, hibaelhárítás x

52. Mechatronika tantárgy 78 óra/93 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A mechatronika tantárgytanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a nem-villamos

mennyiségek mérési lehetőségeit és a villamos és pneumatikus vezérlések építőelemeit.



tartalmakra épül.

52.3. Témakörök

52.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton 26 óra/31 óra

Rezisztív mérő átalakítók.

Potenciométeres átalakítók

Nyúlásmérő bélyeges átalakítók

Termo-rezisztív átalakítók

Kapacitív mérő átalakítók.

Kondenzátorok kialakítása

Síkkondenzátorok

Hengerkondenzátorok

Gömbkondenzátorok

Kapacitív mérő átalakítók hídkapcsolásai

Induktív mérő átalakítók.

Az átalakítás elve

Nyitott mágnes-körű átalakítók

Zárt mágnes-körű átalakítók

Differenciál típusú átalakítók

Transzformátoros átalakítók

Magneto-elasztikus átalakító

Induktív mérő átalakítók hídkapcsolásai

Indukciós mérő átalakítók.

Mozgási indukció alapján működő indukciós átalakítók

Mágneses tér változása alapján működő indukciós átalakítók

Örvényáramú indukciós átalakító

Piezo-elektromos mérő átalakítók.

Az átalakítás elve

A kvarckristály geometriája

A piezokristály kapcsolása

Hall-generátoros mérő átalakítók.

A Hall-hatás kialakulása

Hallotronos szögelfordulás érzékelő

Thermo-elektromos mérő átalakítók.

A Peltier-hatás

A Thomson-hatás

A Seebeck-hatás

Hőmérsékletmérés termoelemmel

Termofeszültség mérése Poggendrof -kondendenzátorral

Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérő átalakítók.

A fény méréstechnikai alkalmazása

Fotoelemek

Fényelemek

Fotodiódák

Fototranzisztorok

Fototirisztorok

A fotoelelektromos átalakítók előnyei

Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása

Reflexiós vastagságmérés

Rezonanciás vastagságmérés

Tartályszint-mérés

Ultrahangos áramlásmérés

A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása

Fotodiódák

Fototranzisztorok

Fototirisztorok

A fotoelelektromos átalakítók előnyei

Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása

Reflexiós vastagságmérés

Rezonanciás vastagságmérés

Tartályszint-mérés

Ultrahangos áramlásmérés

A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása

52.3.2. Pneumatikus, elektropneumatikus irányítások 26 óra/31 óra

A sűrített levegő előállítása.

Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek.

Kapcsolási rajz, jelölésrendszer

Pneumatikus vezérlőrendszer ábrázolása

Pneumatikus alapkapcsolások útváltókkal



Kétoldali működésű munkahenger alternáló mozgatása

Sebességszabályozás

Sebességcsökkentés fojtószeleppel

Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel

Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel

Logikai alapkapcsolások

Logikai VAGY kapcsolás

Logikai ÉS kapcsolás

Logikai NEM kapcsolás

Nyomásfüggő vezérlések

Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelővel

Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelő nélkül

Időfüggő vezérlések

Működtetés késleltetése

A visszafutás késleltetése

Működtetés és visszafutás külön-külön késleltetése

Jelrövidítés és jelnyújtás

Kétoldali működésű munkahenger időfüggő vezérlése

Váltókapcsolások

Lezáró jelek feloldása a pneumatikus kapcsolásban

Elektro-pneumatikus jelátalakítók

Mágnes szelepek

Pneumatikus-elektromos jelátalakítók

Elektro-pneumatikus alapkapcsolások



Bistabil mágnes szelep működtetése



Útfüggő, időfüggő, nyomásfüggő sorrendvezérlések

Lezáró jelek feloldása az elektro-pneumatikus kapcsolásban

Léptetőláncok

Egyszerű léptetőlánc

Kapcsolás léptetőlánccal

52.3.3. Villamos irányítások 26 óra/31 óra

Érzékelőelemek, jeladók, relék, programadók,

beavatkozó elemek, járulékos elemek.

Villamos hajtások típusai, jellemzői, létesítése,

alkalmazása, üzemeltetése.

Passzív alkatrészek felépítése, jellemzői

Aktív alkatrészek felépítése, jellemzői

Félvezető alkatrészek jellemzői

Érzékelők felépítése, működése és jellemzői

Távadók felépítése, működése és jellemzői

Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése és

jellemzői

Tápegységek felépítése, működése és jellemzői

Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.

Elektromechanikus motorvezérlések (motorvédő, indító,

forgásirány váltó, fordulatszám változtató kapcsolások)

telepítése, beüzemelése

Egyszerű vezérlési feladatok

Motorvédelem

Ki- és bekapcsolás, indítás

Távműködtetés, sorrendi kapcsolás

Forgásirány váltás

Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével

(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése

teljesítményelektronikai eszközökkel

Lágyindítók

Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x


7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x













mozaikfeladattal x











értékeléssel.

53. Mechatronika gyakorlat tantárgy 93 óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A mechatronika gyakorlat alapvető célja, hogy mélyítse el a mechatronika tantárgy

tanulása során megismert elméleti alapokat. A különböző mérési és vezérlési feladatok

megvalósítása során a tanulók megismerik a pneumatika és villamos vezérlések

építőelemeit, megtanulják azokat használni az egyszerű irányítástechnikai feladatok

megvalósítása során.



tartalmakra épül.

53.3. Témakörök

53.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton II. 31 óra/40 óra

Hőmérséklet mérése.

Erő, elmozdulás mérése.

Fordulatszám mérése.

Nyomás mérése.

Villamos vezérlések

Villamos vezérlések fő elemei:

A jelbevitel eszközei

A jelfeldolgozás eszközei

A jelátalakítás eszközei

A beavatkozó szervek

Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.

Elektromechanikus motorvezérlések

Motorvédő kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Indító kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Forgásirány váltó kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Fordulatszám változtató kapcsolások telepítése, beüzemelése

Egyszerű vezérlési feladatok megvalósítása

Motorvédelem

Ki- és bekapcsolás, indítás

Távműködtetés, sorrendi kapcsolás

Forgásirány váltás

Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével

(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése

teljesítményelektronikai eszközökkel

Lágyindítók

Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

53.3.2. Pneumatikus vezérlések 31 óra/ 40 óra

A sűrített levegő előállítása, előkészítése, a léghálózat biztonságos és gazdaságos

üzemeltetése.

Pneumatikus munkavégző és vezérlő elemek alkalmazása.

A végrehajtó elemek: hengerek, forgatóművek, megfogók, vákuum ejektorok.

Útszelepek, záró és áramlásirányító elemek, nyomás meghatározó elemek és érzékelők

alkalmazása.

Szelepek szerelése, karbantartása.

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel.

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel.

A dugattyú sebességének szabályozása.

Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel.

Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel.

Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel.

A dugattyú hatóerejének szabályozása.

Távvezérlés monostabil főszeleppel.

Távvezérlés bistabil főszeleppel.

Fél-automatikus ciklus egy végállás kapcsolóval.

Automatikus ciklus két végállás kapcsolóval.

Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban.

ÉS kapcsolat az elemek sorba kapcsolásával.

ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat.

VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat.

NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel.

Egy kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.

Két kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.

Emelő berendezés két munkahengerrel.

Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel.

Lezáró jel keletkezése, feloldása jelelnyomással, jellekapcsolással.

Lezáró jel feloldása kaszkád módszerrel.

Pneumatikus rendszerek karbantartása

Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és

segédeszközei (léghengerek, szelepek, élettartam)

53.3.3. Elektropneumatikus vezérlések 31 óra/44 óra

Elektro-pneumatikus jelátalakítók.

Mágnes szelepek felépítése és működtetése.

Az elektro-pneumatikus berendezéseken alkalmazott

érzékelők típusai, használatuk.

Érintéses és érintés nélküli érzékelők alkalmazása

Elektro-pneumatikus alapkapcsolások





Logikai feladatok relés megvalósítása.

Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése direkt módon.

Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése indirekt módon.

Öntartó kapcsolások megvalósítása

Időterv-vezérlések megvalósítása

Útfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Időfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Nyomásfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Lezáró jelek feloldása többféle módszerrel.

Elektro-pneumatikus léptetőláncos vezérlések.

Költségkímélő alkalmazások: szelepektől a szelepsziget felhasználásáig.

Elektro-pneumatikus rendszerek karbantartása.

Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és eszközei az elektro-pneumatikában


Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó

szervezet





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x


4. projekt x


6. szimuláció x x

7. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x x



felkészüléssel x













tapasztalatokról x












6.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x






szerkezetelemzés x


megfigyelése x x



8.2. Technológiai minták elemzése x


9.1. Szolgáltatási napló vezetése x







értékeléssel.

A


Számítógép alkalmazás az elektronikában

megnevezésű



A 10015-16 azonosító számú Számítógép alkalmazása az elektronikában megnevezésű

szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Szá

mít

óg

ép

alk

alm

azás

Szi

mu

láci

ó é

s P

LC

Mik

rov

ezér

lők

gy

akorl

at

FELADATOK


Elemzi a PLC felépítését, működését x x





diagnosztizál x






programozható terminál) használ x






kapcsolatait x

Elemzi az irányítási hálózatokat Programozható

Logikai Vezérlőket használ x

Programozható Logikai Rendszerekkel vezérelt

rendszereket üzemeltet x

Irányítástechnikai rendszereket programoz x x

Mikrovezérlőket (PIC-et) használ x

Mikrovezérlővel vezérelt rendszereket

üzemeltet x

Mikroszámítógépes egységeket programoz x

Dokumentáció alapján egyszerű és összetett

programozásokat végez x

Irányítástechnikai rendszereket programoz x x

Mechatronikai rendszereket működtet x

Elektronikai tervező programokat telepít,

beállít és használ x

Kapcsolási rajzokat, alkatrészjegyzéket és

blokkvázlatokat készít x

Nyomtatott áramköröket tervez x

Szimulációs programokat telepít és használ x

Technológiai vázlatok elemei

SZAKMAI ISMERETEK

Számítástechnikai alapismeretek x x x

Számítógépek alkalmazása a méréstechnikában x x

Számítógépek ipari alkalmazása x

PLC program elemei x

PLC hardver x


Soros kommunikáció elemei x x




Irányítástechnikai rendszerek programozása x x

Matematikai alapok x x



Grafikus eszközök program elemei x

Mikrovezérlők felépítése x

Mikrovezérlők programozása x

Áramkörtervező programok x

Szimulációs programok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Diagram, nomogram olvasása, értelmezése x x x

Jelképek értelmezése x x x

Mennyiségérzék x

Műszaki rajz olvasása, értelmezése x x x


Kézügyesség x x

Türelmesség x x

Tájékozódás x x x


Motiváló készség x x x

Irányítási készség x x

Konfliktusmegoldó készség x x



Információgyűjtés x x x


54. Számítógép alkalmazása tantárgy 93 óra/109 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők felépítését és

alkalmazásának lehetőségeit és a Programozható Logikai Vezérlők irányítástechnikai

alkalmazásának lehetőségeit.



tartalmakra épül.

54.3. Témakörök

54.3.1. Általános PLC ismeret 23 óra/25 óra

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat.

A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust.

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust.

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása).

Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük.

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat.

Kompakt- és moduláris PLC-k.

A programozható vezérlők alapfeladatai.

A programozható vezérlő működésének jellemzői.

A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok).

A felhasználói programok végrehajtásának módjai.

A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver,

szoftver).

PLC műszaki leírások, műszaki paraméterek értelmezése.

Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális, fuzzy).


sebesség, protokollok). Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer

kialakítása, átjárók, ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati

kezelése, protokollok).


(numerikus, alfanumerikus, terminál).

Folyamatvizualizáló szoftverek, SCADA rendszer.

54.3.2. PLC Programozás 23 óra/30 óra

Számítógépes problémamegoldás lépései.

Az algoritmus fogalma, jellemzői. Algoritmus megadásának lehetőségei (pszeudo

kód). A folyamatábra elemei, ábra összeállítás szabályai.

Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk.

A programszervezési egységek felépítése, szerepe.

PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája,

dokumentálása.



programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben).

A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE).

Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven.

Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven.

Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven.

Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.



programnyelven.

Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása.

Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven. Késleltetések tipikus

alkalmazásai.

Számlálók, programozása minden programnyelven. Számláló, nagy sebességű

számláló tipikus alkalmazásai.

Fel és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása.

Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk.

54.3.3. Mikrovezérlők 31 óra/35 óra

Mikroprocesszoros rendszertechnika Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma.

Mikroprocesszor működése

Mikroprocesszor belső egységei.

Az utasítások felépítése

Az utasítás végrehajtás lépései

Utasításkészlet

Az utasítások felépítése és csoportjai.

Adatmozgató utasítások

Aritmetikai és logikai műveletek

Ugró utasítások.

Címzési módok.

Direkt címzés

Indirekt címzés

Relatív címzések

Bázisrelatív címzés

Önrelatív címzés

Indexelt címzés

Összetett címzés

Szegmentált címzés

Megszakítások.

A megszakítási folyamat lépései

Maszkolható megszakítások

Nem maszkolható megszakítások

Egyszintű megszakítások

Többszintű megszakítások

Fejlesztő módszerek

Programozás hexa kódban

Programozás assemblerben

Emuláció

Egyszerű fejlesztőrendszerek háttértár nélkül

A mikroprocesszorok fejlődése.

Minimálrendszerek

Egy egyszerű mikroszámítógép felépítése

Egychipes mikroszámítógép

Mikroszámítógépek moduláris felépítése

Mikroprocesszor kártya

Tárkártya

EPROM-ok égetése

Párhuzamos interface

Egyirányú adatátvitel

Kétirányú párhuzamos interface

Soros interface

IEC busz interface

Proramozható számlánc

Megszakításvezérlő

Közvetlen tárhozzáférés (DMA)

Aritmetikai processzor

Adatkiírás kijelzőre

Képernyős kijelzés

Analóg bemenetek és kimenetek

Különös perifériák

PIC mikrovezérlők felépítése

Működési vázlat.

Utasítás végrehajtás.

Az utasítások típusai és felépítése.

Regisztertömb, bankok.

Programmemória, lapozás.

Órajel generálása.

Reset áramkör.

Watchdog timer (WDT).

Megszakítás.

Sleep (szundi) üzemmód.

A tokok programozása.

PIC családok.

54.3.4. Virtuális mérőműszerek 16 óra/19 óra

A virtuális mérőműszerek felépítése

Adatgyűjtő és vezérlő műszer

Jelátalakítók, szenzorok

PC és a virtuális szoftver felület

A mérőszoftver használata

Fejlesztői környezet

Input adatok bevitele

Output adatok megjelenítése

Blokk diagram

Eszközök paletta

Villamos mennyiségek mérése virtuális műszerekkel


Szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x x

10. szerepjáték x x

11. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x




kérdésekre x



felkészüléssel x


















mozaikfeladattal x












megfigyelése x


8.1. Szolgáltatási napló vezetése x







értékeléssel.

55. Szimuláció és PLC gyakorlat tantárgy 186 óra/186 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Szimuláció gyakorlat célja, hogy ismertesse meg a tanulókat az áramköri modellezés

(szimuláció) előnyeivel, alkalmazásának lehetőségeivel.

A PLC gyakorlat célja, hogy elmélyítse a PLC tantárgy tanulásakor szerzett ismereteket.

A PLC programozás során a tanulók látják, hogy az egyes vezérlési feladatokat

mennyivel egyszerűbb megvalósítani Programozható Logikai Vezérlők segítségével.



tartalmakra épül.

55.3. Témakörök

55.3.1. Áramköri tervező programok 62 óra/62 óra

A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei

Szimuláció az elektronikában.

Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei

Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai

Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői

A szimuláció szintjei

Áramköri szintű szimuláció

Logikai szintű szimuláció

Kevert módú szimuláció

Az analízis üzemmódjai

Egyenáramú (DC) analízis

Váltakozó áramú (AC) analízis

Tranziens analízis

Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt

Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program

Munkaablak

Alkatrészkészlet

Mérőműszerek kezelése

Áramkörök építése, a szimulációs program használata

Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata

Az alkatrészek jellemzői

Az áramköri könyvtár használata

Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata.

Egyszerű áramkörök szimulációja.

Az elvégzett szimuláció dokumentálása.

Áramköri modulok (makrók ) létrehozása és használata

Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve

Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése.

Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői.

Kapcsolási rajz készítése.

Alkatrészjegyzék.

Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése.

A PCB kezelése.

Alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok.

Automatikus huzalozás.

Nyomtatás.

55.3.2. PLC program készítése 62 óra/62 óra

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése.

A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése).

A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel.

PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése.

A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése.


megszámlálások).


lista készítése.

A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk.


létradiagramos programozási nyelven.

Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven.

Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, programozási

nyelveken.

Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás.

Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken

(létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírt programok átírása egyik programnyelvről

a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok

ellenőrzése.

PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata.


üzemmódok kiválasztása.

Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása.

55.3.3. PLC program tesztelése 62 óra/62 óra

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai.

A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken.

A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis)

Hibanapló, hibaelemzés.


hibakeresésre.

Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével.


lehetőségeinek használata hibakeresésre.

55.3.4. Témakör 4 … óra/… óra

A A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)


szervezet





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. projekt x


6. szimuláció x x

7. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x

































értékeléssel.

56. Mikrovezérlők gyakorlat tantárgy 93 óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A mikrovezérlők gyakorlat célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők

programozásának lehetőségeit. Gyakorlati példákon sajátítsák el a mikrovezérlők

alkalmazását a különböző vezérlési feladatokban.



tartalmakra épül.

56.3. Témakörök

56.3.1. Programtervezési módszerek 31 óra/35 óra

Programtervezési módszerek

Strukturált programozás

Moduláris programozás

Felülről-lefelé történő építkezés (top-down)

Számítógépes problémamegoldás lépései, jellemzői.

Algoritmus fogalma, jellemzői, megadásának módjai (pszeudo kód). Algoritmus

megadása szövegesen, folyamatábrával. A leírónyelv elemei, használatuk szabályai. A

folyamatábra elemei, használatuk szabályai.

A programtervezés feladata (analízis, összegyűjtött információk és adatokat,

adatstruktúrák és algoritmusok). Tervezési módszer kiválasztása. A tervezés

eredménye (dokumentációja, programterv).

A strukturált programozás alapelve (Dijkstra - 1972), lényege (struktúra jelentése,

feladatot kisebb, egymáshoz csak meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra

bontása, a részfeladatok tovább bontása).

A strukturált programozás célja (teljes feladat kis elemekre osztása, ne legyen átfedés,

logikai kapcsolódások, elemi struktúrák, elemi lépések).

A strukturált programozás szerkezeti elemei (vezérlési szerkezetei, szekvencia,

feltételes elágazás (szelekció), ciklus (iteráció), csak ezeket használjuk).

A moduláris programozás alapelve, lényege (probléma részfeladatokra bontása, a

részfeladatok bonyolultsága, egy részfeladat - egy modul). Team munka (megoldandó

feladat részekre bontása, a részek összekapcsolása, együttműködési felületet

(interfész).

A top-down módszer lényege (megoldandó feladat pontos ismerete, lépésről lépésre

finomítás). A top-down technika folyamata (mit kell megoldani megfogalmazása,

feladat részfeladatokra osztása, megbeszélések a program leendő használójával).

Adatok elemzése (input és output adatok, formátumuk pontos meghatározása, output

adatok előállításának módja).

56.3.2. Programozási lehetőségek 31 óra/45 óra

Programozási lehetőségek

Gépi kód

Assembly nyelv

Magas szintű programozási nyelv

A gépi kód jellemzői (a processzor számára közvetlen utasításként értelmezhető

műveletek és adatok, adatformátumok (bináris - kettes számrendszer, hexadecimális –

tizenhatos számrendszer).

A processzor utasításkészlete (típusonként változó, generációnkénti változás – új

utasítások, kompatibilitási kérdések).

Az assembly nyelv jellemzői (név eredete, viszonya a gépi kódhoz, méret és

hatékonyság). A nyelv előnyei és hátrányai, jellemző használata.

Assembly nyelvű program végrehajtható utasításai - egy gépi kódú utasítás (tárgykód).

Az alacsony szintű programozás eszközei (fordítóprogram – assembler, lefordított

bináris kódot értelmező – disassembler, memóriatartalom vizsgáló – dump, hibakereső

– debugger, állományok hexadecimális (16-os számrendszerű) szerkesztője – hexa

editor, különböző processzorra írt program „futtatása” – processzor szimulátor).

Az assembly nyelv szintaxisa (néhány betűs rövidítések – mnemonik, direktívák).

Direktívák hatása (változók és program elhelyezése, igazítása, belépési pont

meghatározása). A direktívák hatására létrejövő információk (szintaktikai ellenőrzés, a

szerkesztő és/vagy a betöltő program számára adott információk).

Az assembly program felépítése (Deklarációs rész: változók, konstansok, makrók

definiálása. Végrehajtható rész: utasítások egymásutánja. Címke: ugró utasítások,

változók és/vagy konstansok azonosítása).

Az assembly utasítás felépítése (operátor, mnemonikj, paraméterek, címzési mód

jelölése).

Utasítástípusok (memóriakezelő, regiszterkezelő, aritmetikai és logikai utasítások,

ugró, speciális, megállító, üres, processzor állapot kezelő, megszakítások kezelése).

A magas szintű programozási nyelvek jellemzői (a megoldandó probléma könnyebb

megfogalmazása, utasítások közel állnak az angol nyelvhez és a matematikai

szimbólumrendszerhez).

A magas szintű programnyelvek eszköz függetlensége (egyes eszközök specialitásai és

a fordítóprogramok).

Fordítóprogramok és interpreterek, feladatuk (forráskód - gépi kód).

Adattípusok, adatszerkezetek (elemi, összetett, származtatott, kezelésükhöz szükséges

tároló hely igény).

Numerikus adatok, rajtuk végezhető műveletek (egész számok és a valós számok).

Logikai érték, nyelvenkénti különbségek, műveletek.

Karakter, szöveg (tárolás kódolt formában, ASCII kód, EBCDIC kód). Karakter- és

szövegkezelő műveletek.

Dátum (néhány programozási nyelv), műveleteket.

Konstansok, nevesített konstansok, változók létrehozása, használata (azonosító, típus).

Vezérlési szerkezetek, működésük, jellemző felhasználási lehetőségeik.

56.3.3. MPASM assembler 31 óra/44 óra

Az MPASM jellemzői

MPASM direktívái

Makrók használata

Programmodulok használata

Az MPASM jellemzői (assembler program PIC mikrovezérlőkhöz, bármely PIC-hez

alkalmazható), hardver és szoftver igénye.

Az MPASM tulajdonságai (PIC mikrovezérlő utasításkészlet, parancssoros vagy

szöveges vagy garfikus felület, fordításvezérlő utasítások, makró nyelv, beépített

makrók, hordozható programkód).

Az MPASM assembler változatai, telepítésük.

Az MPASM assembler bemeneti fájltípusai (forráskód fájl - *.asm, csatolt fájl -

*.inc). Forráskód és csatolt állomány jellemzői.

Az MPASM assembler kimeneti fájltípusai (hexadecimális adatfájl - *.hex, fordítási

lista - *.lst, fordítási hibafájl - *.err, segédfájl - *.cod, keresztreferencia - *.xrf,

hordozható objektum fájl - *.o).

Az MPASM assembler munkafelülete, beállítások, használata.

Az MPASM assembler által támogatott adatformátumok, számformátumok és

műveletek.

Az MPASM assembler forráskód információ típusai (címke, mnemonik, paraméterek,

megjegyzés).

Hordozható programkód készítése (MPLINK, assembly és C , hordozható objektum

fájlok).

Fordítási üzenetek (Hibaüzenetek, figyelmeztetések, egyéb üzenetek), fordítási

hibafájl és fordítási lista fájlban).

Makró nyelv jellemzői (újra felhasználható forráskód részletek, makróhívás,

hatékonyabb programozói munka, program áttekinthetősége, makrók és szubrutinok

különbsége). Beépített makrók használata.

Fordításvezérlő utasítások (assembler parancsok, direktívák, fordító működését

vezérlik, gépi kódú programban nem jelennek meg). Fordításvezérlő utasítások

(fordítási folyamatvezérlés, definíciók, adatkezelés, objektum állomány szerkesztés,

feltételes fordítás, makró szerkesztés), bennük rejlő lehetőségek.



szervezet.





módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. vita x x

4. szemléltetés x

5. projekt x


7. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x



kérdésekre x




























értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel










Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.)







kialakításához.


méretpontosan, előírt felületminőséggel.




megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása.

Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve.





Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer

használata, pontos leolvasása.



lézeres kitűző használatával.


Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában.


Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások

ellenőrzésére.







Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel

(popszegeccsel).

Menetes alkatrészek ábrázolása.


szükséges szerszámok.

Menetkészítés eszközei és szerszámai. A menetfúrás és a menetmetszés.

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal.

Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal.



anya).










Keményforrasztás.

Lágyforrasztás.






A kereszttekercses műszer alkalmazása.

Indukciós műszerek alkalmazása.

Digitális műszerek.





Ellenállásmérés

Ellenállások soros, párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Feszültségosztók vizsgálata.





Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.





Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör)

vizsgálata.

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos

rezgőkör) vizsgálata.






Alagútdióda vizsgálata.

Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata.









Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata.







Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,

polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.





áramfelvétel mérése).





Hibakeresés.

A javítási művelet dokumentálása.

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül


Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:




Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.)







kialakításához.


méretpontosan, előírt felületminőséggel.




megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása.







lézeres kitűző használatával.



Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások

ellenőrzésére.








szükséges szerszámok.

Menetkészítés eszközei és szerszámai. A menetfúrás és a menetmetszés.



anya).









Keményforrasztás.

Lágyforrasztás.










Ellenállásmérés




Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.


















Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata.



Nyomtatott áramkörök készítése és beültetése.




áramfelvétel mérése).





Hibakeresés.

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM · 2017-11-07 · VILLANYSZERELŐ ... Műszaki ismeretek 2,5 2,5 Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60 Épületvillamossági szerelés ... A szakmai és vizsgakövetelményben