Nemzetközi konfliktusok és együttműködésA török kiűzése Magyarországról

Mutassa be és elemezze a források és ismeretei segítségével a török kiűzését, és tárja fel a folyamat nemzetközi hátterét! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

• a Habsburg és az Oszmán Birodalom erőviszonyainak elemzése;• a Habsburg-török viszony nemzetközi összefüggései a XVII. században;• a magyar rendek és a török kapcsolatának elemzése;• a török kiűzésének menete és nemzetközi összefüggései;• a török kiűzésének jelentősége és politikai hatásai Magyarország Habsburg

Birodalmon belüli helyzetére.

„Ím a kereszténységet mind előszámlálánk, s nyilván látjuk, ezektűl nem lehet a segítség úgy, hogy légyen fundamentuma a mi szabadságunknak. De engedjük meg, lehessen, engedjük meg, sok idegen népek jönnek segítségünkre, de ha idegenen fog állani a hadakozásnak administratiója, bizonyára semmit nem bizakodhatunk. (…)Ne adja Isten azt, hogy az én pennám az idegen nemzeteknek akármelyikérül is igyekezzék gyalázatokat írnia: nem az én célom az, mert tudom minden nemzetnek maga dicsőségét elengedendőképpen mindennap históriákkal is bizonyítani; de azt a következtetést kévánom kimondani, hogy mi magyarok ne tegyünk fundamentumot senki vitézségében, hanem míg Isten ép kezet lábat adott kinek-kinek, azon erőlködjék, hogy az idegenek ne legyenek szükségesek fő részben, hanem járulékos segítségképpen, mert bizonyára az mi sebünk senkinek úgy nem fáj mint minekünk, senki nem érzi nyavalyánkat úgy mint mi. Tehát következik abból, hogy senki olyan serényen is nem nyúl az orvossághoz, mint minékünk kellene nyúlnunk, főképpen ha az az orvosság veszedelemmel jár.” (Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság, 1661)

32. tétel 1/3. oldal

„Fényes, tündöklő, mások fölött dicsőséges, mindenektül félelemmel tiszteltetett vitéz magyar nemzet, igaz vérednek, hazád fiának szűbéli fájdalmábul származott hív intésit necsak olvassad, hanem kérlek kövessed. Im rajtad utolsó romlásodnak végső föllobbant lángja (…) ím elfogysz. Török igája alá nem akará édes nemzetünknek nagy része magát adni. Idegen, nemcsak nevű, de inkább szívű nemzet alá oly bizodalommal hajola, keresztény nevet nemcsak visel, mutat is. De mint esmerjed annak keserves hazám, édes nemzetem, gyümölcsét? Szállj magadban. Hol hüti? Hol diplomája? Hol törvénye? Hol véghetetlen sok ígéreti az oltalmazóknak? (…) Hamis magavallásának, tökélletlen az evangélicusoknak, hívebb az töröknek, hogy sem kereszténységnek, kit jobban kíván barátjának, utolsó értéke, sőt országi vesztésivel is megtartani, (…)Dobot üte Kanisa megvételére az nagy jó hírű Zrínyi kívánságára, kit Isten, az szerencse neked szánt volt, vitéz nemzetem; de csak az nem adatott ahhoz az ő idejében, az mi szükség volt. (…) Isten erővel szerencsét vete be Szent-Gothárdnál, […] De annak sem éle oltalmunk hasznával, nem követé az nyereséget, noha az ellenséget semmivé tehette volna mindenestül, hanem ottan tized-napra békesség által ada mindnyájunkat országostul az töröknek; (…)” (Nádasdy Ferenc országbíró röpirata, 1668)

32. tétel 2/3. oldal

A Wesselényi-féle összeesküvés ellentmondásai

„Ugyanezen hó [szeptember] 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött, mint bármikor, ugyanis 9 üteg 40 ágyúja csaknem szünet nélkül lőtte a nyílásokat és a várost; ennek meg is lett a nagyon is kitűnő hatása, ezért folytatódott egészen a roham pillanatáig. 12 000 főnyi lovas és gyalogos katonaságot vezényeltek rohamra, kik már sóvárogva várták a jelet, minthogy az egész éjszakát készenlétben töltötték. A jelet délután 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból. Mind a császári, mind a brandenburgi oldalról hatalmas erővel rohanták meg a katonák a futóárkokat. A törökök meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főként a brandenburgiak rohama ellen, ezért úgy tűnt, mintha a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt azonban tisztjeik fellelkesítették őket, s a cölöpsoron valamelyest túljutottak, s az új részt is tömegesen megrohanta a legénység, már nem lehetett nekik ellenállni. Heves erővel nyomultak utánuk a többiek, s beözönlött a katonaság a városba, miután a zsákmányra éhes katonák két másik helyen is megmászták a falat, és megnyitották a nagykaput. Erre a bajor lovasőrség a kapuba nyomult, s a katonák csakúgy özönlöttek utánuk, s aki a törökök közül nem menekült a várba, azt mind levágták, illetve fogságba ejtették. Egyidejűleg előre vezényelték a legközelebbi császári lovasezredet azzal a paranccsal, hogy gyalogosan foglalja el a réseket; e célból négy brandenburgi zászlóalj vonult ide.(…) Estefelé végre megegyeztek a harcoló felek, s az ellenség feltétel nélkül megadta magát a [Miksa Emánuel bajor] választófejedelemnek.(...) A zsákmány nagy volt, s csaknem mindenki, még a gyermekek is a városba rohantak, hogy részesedjenek belőle, különösen sok szép ló és asszony esett prédául; s ez a zsákmány még sokkal nagyobb lehetett volna, hiszen ismeretes az, hogy milyen messzi híres gazdagsága volt ennek a városnak, hacsak a kapzsiság, vagy a reményvesztettség, avagy a végzet tűzbe nem borította volna a várost; 6 óra felé gyulladt ki, s annyira elterjedt a tűz, hogy kilenc óra tájban már minden lángban állott, s a város képe Trójának volt a mása.” (Henrik, szász herceg Buda ostromáról)

I. tc. Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő lelküknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül, e Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, mint fenncímzett Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet (ugyanezt határozván az 1547-ik évi 5-ik s más e felől alkotott törvénycikkek) fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni és azt mindenkor és annyiszor, valahányszor ily felavatás újból bekövetkezik, a fentebb kijelentett hitlevélben (a nemesi kiváltságok megtartására tett eskü) foglalt cikkelyek előrebocsátandó elfogadása, vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítették, leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni.IV. tc. Mindamellett a karok és rendek e pontban is, hódolatuknak és mocsoktalan hűséges kötelességének további tanúsítására, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt emiatt netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy az ellentmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott emez előbb mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decretuma előbb idézett 31-ik cikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leírt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák. (Az 1687. évi országgyűlés cikkelyeiből)

32. tétel 3/3. oldal

Magyarország népességének maximális és minimális becslése

Értékelési útmutató (32. tétel)Szempontok Optimális megoldás Pont

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

A vizsgázó● elemzi a Habsburg és az Oszmán Birodalom erőviszonyait;● feltárja a Habsburg-török viszony XVII. századi nemzetközi összefüggéseit;● elemzi a magyar rendek és a török kapcsolatát;● bemutatja a török kiűzésének menetét és nemzetközi összefüggéseit;● feltárja a török kiűzésének jelentőségét és politikai hatásait Magyarország Habsburg Birodalmon belüli helyzetére.

12

Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó● tisztában van a török kiűzésének térbeli sajátosságaival (pl. nagyhatalmak elhelyezkedése, hadjáratok irányai, fontosabb összecsapások helyszínei: Bécs, Buda, Nagyharsány, Belgrád, Zenta, Karlóca), és ezek következményeivel;● a problémát jól helyezi el az időben, tisztában van az előzményekkel és a nemzetközi háttér időrendjével.

6

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó● előadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl. szövetség, erőegyensúly, békeegyezmény, abszolutizmus, rendiség, reguláris hadsereg stb.);● használja a téma szakkifejezéseit (pl. szabad királyválasztás, kurucok, szpáhi, pasa stb.);● feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően használja.

6

Források használata és értékelése

A vizsgázó● rögzíti az Oszmán Birodalom hátrányára bekövetkező erőeltolódást (pl. a Nyugat gazdasági fejlődése és a Közel-Kelet megrekedése, a nyugati reguláris hadseregek kialakulása stb.);● rögzíti a magyar rendek ellentmondásos török politikájának jellemzőit (pl. a török kiűzése elemi érdekük, Zrínyi hangsúlyozza a saját erő szerepét, az abszolutizmussal szemben támaszkodnak a törökökre stb.);● rögzíti a felszabadító háború jellegzetességeit (pl. Buda visszafoglalása után áthelyeződnek a harcok délre, a francia támadás miatt újra előretörnek a törökök stb.);● rögzíti a felszabadító háború hatásait a magyar rendiség helyzetére (pl. szabad királyválasztásról történő lemondás, ellenállási záradékról történő lemondás).

12

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

A vizsgázó● elemzi a francia – török – Habsburg viszony magyar vonatkozásait (pl. a franciák a Habsburgok hátbatámadására ösztönzik a törököket, a Habsburgok emiatt békére törekszenek a törökkel, így a magyarok fellázadnak a dinasztia ellen és a törökökhöz vagy a franciákhoz fordulnak segítségért);● feltárja a keresztény nemzetközi összefogás jellemzőit és szerepét (pl. Szent Liga tagjai, XI. Ince pápa szerepe a franciák visszafogásában és a harc finanszírozásában, Oroszország belépésének jelentősége stb.);● elemzi a magyar rendiség és a dinasztia viszonyának alakulását (pl. a dinasztia tért nyert, mert kiesett a török és Erdély a magyar rendek mögül, a következő évek döntik el – Rákóczi-szabadságharc –, hogy mit tudnak megvédeni a rendek jogaikból);● önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti feleletét.

18

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz.● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére.● A gondolatmenet logikus.

6

Összesen 60