HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b181-182.SZÁM

2011. JÚNIUS-JÚLIUS – TAMMUZ-AV 5771. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA IX. REG. ÉVFOLYAM 6-7. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

Egyszer egy óriási lemezboltban le-emeltem a polcról a sok ezer albumközül egyet. Szefárd népzenei gyűjtésvolt, nénik énekeltek a felvételen, egyszál magukban, gyönyörűen. Mindig isa kis-ázsiai térséget tartottam az egyikleggazdagabb zenei gyűjtőhelynek,ahol a török-görög-bolgár zene lakik.Annyi különféle nép keveredik ott,mindegyik a maga zenéjének csodála-tos hangzásával, hangszereivel, ének-módjával, gazdagon díszített dallamai-val, páratlan ritmusaival. A Spanyolor-szágból idemenekült zsidóság pedigegy másik izgalmas hely, az Ibériai-fél-sziget dalait hozta ide.

Elkápráztat, amikor ebbe a zenei vi-lágba érkezem, mintha régi, csodáskincsek közt járkálnék. Hallgatom a

gyönyörű hangokat, eláraszt a régi rí-tusok hangulata.

A dalok egy részét eredeti, ladinonyelven éneklem, nagy részére azon-ban írtam szöveget, hadd csodáljamég jobban a magyar hallgatóság isaz itthon talán ismeretlenebb kincse-ket. Ott a lakodalmi dalokban a meny-asszony a tengerparton sétál, naran-csos kávét iszik, elefántcsont lépcsőnlépdel, gyöngyházszínű a bőre. A bal-ladák szomorú anyái pedig a tengertkémlelik, úgy várják haza a hajóskapi-tány álruhájába bújt fiukat.

Társam a régi ebben a felállásban,ismerjük egymás minden rezdülését. Akoboz, a citera és az ének gyönyörűhangzásban olvad egybe, Matyi és éna hallgatókkal együtt belemerülünk azezeregy szefárd éjszaka rejtelmeibe.

Palya Bea a komáromi zsinagógában – gondolatok

Támogatónk

Zsidó KultúraEurópai Napja

2011. augusztus 28. Menház – Zsidó Kulturális

és Közösségi Központ, Komárom

10:00-11:30 – Zsidó hitközségek ésközösségek V. regionális találkozója.

Hagyományainknak megfelelően aZsidó Kultúra Európai Napján a komáro-mi zsinagógában találkoznak a régió kö-zösségei, hogy értékeljék az elmúlt évet,beszélgessenek a jövő lehetőségeiről

11:30-13:30 – Kóser ebéd – BinaStiefel rebecen ételkülönlegességei

Az ebéd ingyenes. Előzetes regiszt-ráció szükséges 2011. augusztus 23-ig a kile@menhaz.sk címen vagy aKZSH titkárságán a 7731-224-es tele-fonszámon

13:30 – Elul a felkészülés hónapja azsidóságban – rabbi Zev Stiefel előadása

14:00 – Zsinagógák Magyarorszá-gon – dr. Klein Rudolf új könyvénekbemutatója

14:30 – A Szlovák Zsidó ÖrökségÚtja- dr. Maros Borsky prezentációja

15:00 – 220 éves a Komáromi ZsidóHitközség – születésnapi ünnepség

15:30 – A Kehila és a Kehila Haverdíjak átadása a zsinagógában

16:00 – Szefárd koncert – Palya Beaés Bolya Mátyás duókoncertje

A koncert ingyenes. A nagy érdeklő-dés miatt előzetes regisztráció szüksé-ges 2011. augusztus 23-ig a koncert@menhaz.sk címen vagy a KZSH titkár-ságán a 7731-224-es telefonszámon

Ezeregy várost bejártam, ezeregy éve utazom, ezeregy mesés éjszakát töl-töttem a szefárd zene csodáiban fürdőzve. S most én is, mint Seherezá-dé, ezeregy - dalban elmondott - mesével űzöm el a gondot, fakasztokkönnyet, csalok mosolyt az arcokra, énekelgetek egybe, akit csak tudok.

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták:Viera Kamenická (Po-zsony), Alena Bugárová (Bratislava),Navon család (Izrael), Wohlstein Ale-xander (Pozsony), Salati Erzsebet(Léva), Balázs család (Komárom),Vajnorsky család (Izrael), dr. Körtvé-lyesi János (Komárom) Köszönjük.

� A debreceni Kápolnási utcai zsina-góga 100. születésnapját ünnepeltékjúniusban, ez alkalomból a helyi hit-község nagyszabású ünnepséget ren-dezett.

� Rimaszombatban egyhetes zsidókulturális fesztivált rendeztek június-ban, melyen számos eseményre,koncertre került sor.

� Szeptember 1-4-ig nagyszabású„Szuperhétvégét” és nyári Maccabi já-tékokat rendez a Szlovákiai Zsidó Hit-községek Központi Szövetsége és aSzlovák Zsidó Fiatalok Uniója a Tátrá-ban. Részleteket augusztusi számunk-ban olvashatnak.

� Pályázati támogatásoknak köszön-hetően új könyvekkel bővült a SpitzerBéla Kiskönyvár állománya.

� A nyári hónapokban több látogatóérkezik városunkba, illetve sokan az In-ternet útján keresik gyökereiket, ehheza KZSH minden lehetséges segítségetmegad.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. június-július

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Judah K. Lefkovits emlékéreSzomorún hírt kaptunk néhány hete Amerikából. Hosszantartó súlyos be-tegségben 2011. május 15-én elhunyt a komáromi származású Judah K.Lefkovits.

Judah 1939. április 7-én született városunkban. A Holokauszt borzalmaiután családjával együtt az USA-ba vándorolt ki. A Holt-tengeri tekercsekkutatásával foglalkozott, 1993-ban szerzett PhD fokozatot a New York Uni-versity-n. Leghíresebb könyve 1999-ben jelent meg „The Copper Scroll -3Q15: A Reevaluation” címmel (http://www.brillusa.com/copper-scroll-3q15-reevaluation). Judah folyamatosan tartotta a kapcsolatot a hitköz-séggel, lapunk rendszeres olvasója volt. Évtizedeken át hozzájárult a te-mető fenntartásához is.

A 70-es években, amikor a Pozsony felé vezető út építésénél a hatósá-gok felszámolták a zsidó temető egy részét, Komáromba utazott, hogy fel-ügyelje többek között a híres komáromi rabbi Pinchas leb Frieden sírjánakáthelyezését.

Hiányozni fognak levelei, telefonjai. Emlékét megőrizzük.

a Komáromi Zsidó Hitközség vezetősége, a Hitközségi Híradó szerkesztői

Gratulálunk!Deutsch Róbert főrabbi urat négy év-re újraválasztották, a MagyarországiZsidó Hitközségek Szövetsége rabbi-testületének elnökévé. A HH nevébenezúton gratulálunk és további munká-jához sok erőt kívánunk. Mazl Tov!

2011. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

A Zsidó Kultúra Európai Napján2011-ben Kehila a közösségért díj-ban részesülnek.

A Hitközségi Híradó szerkesztő-sége javaslatára:

dr. Marta Győriová, a kassai Esz-ter- Zsidó Nők Szlovákiai Szövetségeelnöke. A szlovákiai zsidó közösségekkulturális életének fenntartása, színvo-nalas helyi, regionális és országosprogramok szervezése terén végzetttöbb évtizedes munkája elismerése-ként. 2011 nyarán a Kassai Kerület aKivételes Asszony díjjal tüntette ki.

Viera Kamenická, a pozsonyi Szlo-vák Nemzeti Múzeum – Zsidó KultúraMúzeuma fotográfusa, a szlovákiai zsi-dó élet, zsinagógák, temetők és kegy-tárgyak több évtizede tartó szakszerűdokumentálása terén végzett munkájaelismeréseként.

Susi és Péter Scheiner, a Zürich-ben élő filmes házaspár 1999-benkezdte dokumentálni Péter szülővá-rosa, Komárom zsidó közösségét,melyből három év alatt szlovák, ma-gyar és német nyelvű film is született.Az eltelt évtizedben többször is vissza-tértek Komáromba, ahol folytatják a kö-

zösség megörökítését. Kiemelkedőenfontos önkéntes munkájuk elismerése-ként részesülnek a Kehila díjban.

Ing. Weissová Alica, a KomáromiZsidó Hitközség vezetőségi tagja, többévtizedes kitartó pénztárosi és közös-ségszervező tevékenységének elisme-réseként.

Gervai László csillárkészítő, a Bu-dapesti Zsidó Hitközség elöljárója ésHunyadi téri Körzetének elnöke a zsidóközösségek érdekében végzett önkén-tes és odaadó munkája elismerése-ként, a komáromi zsinagóga és temetőcsillárjainak felújításáért.

A tatabányai Szenes Hanna Ma-gyar – Izraeli Baráti Egyesület ja-vaslatára:

Einhorn László tatai hittestvérünk-nek, a Komárom-Esztergom Megyeizsidó közösség fennmaradása, a Holo-kauszt áldozatai emlékének méltómegőrzése érdekében tett munkája el-ismeréseként.

A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitköz-ség javaslatára:

Fekete Katalin – a Dunaszerdahelyi Zsi-dó Hitközség életének elősegítése érdeké-ben végzett tevékenysége elismeréseként.

Kehila Haver díjban részesülnek:Mgr. Tóth Tímea – a rozsnyói Gömö-

ri Művelődési Központ munkatársa, ahelyi zsidó közösség emlékének méltómegőrzését elősegítő újszerű és innova-tív programok megszervezése terénvégzett kitartó munkája elismeréseként.

Farkas Edit – a Menházban találha-tó cukrászüzem vezetője, a KomáromiZsidó Hitközség mindennapi életét ésműködését elősegítő tevékenysége el-ismeréseként.

Mgr. Piczek Ferenc – informatikus,a Komáromi Zsidó Hitközség érdeké-ben az elmúlt két évtizedben végzettfolyamatos önkéntes munkája elisme-réseként.

A tatabányai Szenes Hanna Ma-gyar – Izraeli Baráti Egyesület ja-vaslatára:

Izsák Zoltán, a Szenes Hanna Ma-gyar – Izraeli Baráti Egyesület alelnöke,a tatabányai és megyei zsidó és szim-patizáns illetve Izraelt szerető emberekösszefogásáért, az egyesület sikeressé-géért végzett munkája elismeréseként.

A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitköz-ség javaslatára:

Schwartz Magdaléna – a Duna-szerdahelyi Zsidó Hitközség életénekelősegítése érdekében végzett tevé-kenysége elismeréseként.

Kehila és Kehila Haver díjak 2011

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. június-július

Képviseltette magát a Magyar Köztár-saság és a Német Szövetségi Köztár-saság pozsonyi nagykövetsége, JánJuran, A Szlovák Köztársaság Kulturá-lis Minisztériuma Egyházi Osztályaigazgatója, a társegyházak (reformátusés a Hit Gyülekezete). Mint minden év-ben idén is meghívtuk a Komáromi já-rás valamennyi polgármesterét ZemkóMargit Ógyalla város, és dr. Szabó Ol-

ga Pat község első embere eljöttek,köszönet érte. A városi képviselőtestü-let tagjai közül is többen megjelentek.Paszternák Tamás köszöntő szavaiután Pasternák Antal, a hitközség el-nöke emlékezett szlovák és magyarnyelven. Deutsch Róbert főrabbi szív-hez szóló beszéde elgondolkodásrakésztette a megjelenteket. A szertar-tást Tóth Emil főkántor éneke tette em-

lékezetessé. A gyászima után Dr. No-vák Tamás vezetőségi tag a város al-polgármestereként szólt a jelenlévők-höz. A temetői megemlékezés után aMenházban lévő emlékműnél gyertya-gyújtásra került sor. Ezt követően leve-títették Scheiner Péter Zürichben élőhittestvérünk Emlékezések a jövő- ért -Zsidók Komáromban című filmjét. Anézők a rendező irányításával érdekesbeszélgetést folytattak a közösség je-lenéről és a jövő feladatairól. A beszél-getést rögzítette a Szlovák TelevízióKisebbségi Műsorok Szerkesztősége.Emlékezetes nap volt. Köszönet aszervezőknek.

Június 12-én került sor az évenként megrendezésre kerülő megemléke-zésre Komáromban. Először a temetőben gyülekeztek a túlélők, a leszár-mazottak, az emlékezni kívánók, a városból, a környező településekről ésjó páran külföldről is.

Mártírnap Komáromban

„A világon milliónyi ember tudja, mi voltAuschwitz, de alapvető dolog emlékeze-tükben és tudatukban tartani, hogy csaktőlük függ, hogy ilyen tragédia megis-métlődik-e. Csak emberek okozhatták,és csak emberek akadályozhatják meg”.Prof Wladyslav Bartoszewsky, Ausch-witz egykori foglyának szavaival kö-szöntöm az idei emléknap résztvevőit.

Az idézetet követve ember áll az ideimegemlékezése középpontjában. Em-berek 1944-ben, előtte és utána. Hár-mas jubileumot ünneplünk ma itt.

220 éve, 1791-ben alakult a Komáro-mi Zsidó Hitközség, amely a régió egyiklegrégibb közösségeként mai is őrzi azősi hagyományt szinte utolsóként. Atöbb mint két évszázad jelentős része afelívelés jegyében telt, a 20. századnegyvenes éveiig folyamatosan előre te-kintettek őseink, kiépültek a közösség in-tézményei, újabb zsidó emberek tele-pedtek le a városban, ameddig hagy-ták… Mit is tettek a zsidók Komáromért?

Kevesen tudják ma ezt. Fontosnak tart-juk, hogy mindenkinek legyen alkalmamegismerni a komáromi zsidó közösségtörténetét. Ez talán segít… A minap lel-kes önkéntesek fotósorozatot készítetteka város zsinagógáiról, melyet elhelyez-tek egy népszerű közösségi portálon avilághálón. Nem váratott sokáig a reak-ció. Hamarosan megjelentek a teljes tu-datlanságra utaló, antiszemita bejegyzé-sek. Tudjuk ők is emberek, de itt ezen aponton nem hagyhatjuk, valamit tennikell… A Komáromi Zsidó Hitközség hol-nap reggel indítja útjára új regionális ok-tatási programját, melyre a város valam-ennyi iskolájának képviselőjét meghív-tuk. A „220 év Komáromban” című pro-jekt mindenkihez szól, de elsősorban ajövő embereihez, a felnövekvő generá-ció komáromi polgáraihoz, akiknek máralig lesz alkalmuk találkozni a vészkor-szak túlélőivel, akik csak közösségünkés az iskolák tanárai segítségével tud-

hatják meg, mit is tettek zsidó hittestvé-reink a városét. Miért tesszük mindezt?A válasz egyértelmű, mert akarjuk, hogytudják, a komáromi zsidó közösség tör-ténete nem 1944 júniusában kezdődöttés hála az örökkévalónak nem is fejező-dött be ott.

67 évvel ezelőtt valami, úgy tűnik, vég-érvényesen félbeszakadt, ezt jelképeziaz idei mártírnap tetején a félbevágottzsinagóga képe.

Hol volt Kohn bácsi cukorkás üzlete,Spitzerék könyvnyomdája, Milchék fate-lepe, Paszternákék péksége? Kik voltaka Bencés gimnázium zsidó diákjai? Kivolt a temetőnkben nyugvó Pinchas lebFrieden rabbi, vagy a legendás Schnit-zer Ármin főrabbi, a magyarországi Rab-biegyesület elnöke. Zsolt Béla költő, Ra-uscher György festőművész vagy Ge-réb György orvos, túlélő.

(Folytatás a következő oldalon)

Pasternák Antal, a KZSH elnökének ünnepi beszéde az idei mártírnapon

2011. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

(Folytatás az előző oldalról)Mind-mind olyan nevek, amelyek ma ki-maradnak a komáromi iskolák tananya-gából. A zsidóság mint furcsa mítosz va-lami titkos dolog jelenik meg, feledtetvea múltat és értékeket. Nem tudják a maiKomárom fiataljai és idősei, hogy a kor-társak közül innen indult Ivan Reitman, akanadai filmakadémia megalapítója, akinemrégen a Polgármester díjában ré-szesült, vagy Miriam Neiger Fleisch-mann festőművésznő akinek képei be-járják a világot. Ebben a légkörben em-lékezünk. Évről évre kevesebben. A túl-élők generációja távozik…

Az elmúlt évben távozottak közül nemül itt a kispadon Sándor Tamás bará-tunk, a Tatabányai Szenes Hanna Ma-gyar-Izraeli Baráti Egyesület elnöke, aki

fiatal gyermekként élte át a vészkorsza-kot, nincs itt Baráthné Strasszer Magdasem, aki egyike volt a komáromi szár-mazású túlélőknek és már lélekbensincs velünk Haar Bandi, aki évekig szív-vel lélekkel szervezte a komáromi azka-rákat Izraelben. Az elmúlásnak nincs el-lenszere, viszont kiemelkedően fontos ajelen dokumentálása, az értékek őrzéseés megmentése.

Tizenöt évvel ezelőtt, 1996-ban a Már-tírnapon jelent meg a Hitközségi Híradóelső száma, akkor még fekete-fehérben35 példányban, három oldalon. Szintesenki sem gondolta, hogy 15 év múlva ahalódó komáromi közösségnek 400 pél-dányban megjelenő színes,12 oldalaslapja lesz, amelyet havonta még 300 e-mail címre is elküldünk. A tizenöt évet át-fogóan dokumentálja a több ezer nyo-matott oldal, olvashatunk örömről és bá-natról, régi és új dolgokról egyaránt.

1999-ben jópáran kétkedve fogadtáka résztvevők közül a városunkból Zü-richbe elszármazott Scheiner Péter hit-testvérünk ötletét, filmet forgatni a ko-máromi zsidóságról. Sokan féltek, mi

lesz ha arcuk megjelenik a nyilvános-ság előtt. Három éven át minden év-ben visszatért szülővárosába Péter, tízéve már annak, hogy 2001 mártírnap-ján befejeződött az első rész forgatása,amelyet ma is gyakran vetítünk a Men-házba látogatóknak, hol szlovákul, holmagyarul, hol németül. Akkor mégnem is igazán étettük, éreztük, olyankordokumentumnak vagyunk a része-sei, amely egyszeri és megismételhe-tetlen. Szemem előtt ma is sokszor le-peregnek a filmkockák, néha könnye-ket is előcsalva, a túlélők a krónikásRaab Ferenc, az Eötvös utca 9. lakójaWohlstein Anci néni, a neves jelmez-tervező Boček Zsuzsi néni, Delikát La-ci bácsi egykori titkárunk, ma már mindörök álmukat alusszák, ugyanúgy mintdrága bátyám Pasternák Sanyi is.

Ők mindannyian a jövőért emlékeztekanno. Most tíz év után ismét itt van Péterés nem kis erőfeszítéseinek köszönhe-tően újra itt a kamera is, ismét emléke-zünk, ezúttal már nemcsak a jövőre ha-nem arra is, mi történt itt az elmúlt évti-zedben. Hogyan újult meg a temető je-lentős része, milyen a felújított Menházés a zsinagóga, hogyan találtuk meg azegykori mikvét?

Az emlékezésben a kövek, házakmellett a legfontosabbak az emberek.Hogyan vélekednek zsidók és a nemzsidó egyszerű emberek, a maradék pártúlélő, a második és a harmadik generá-ció tagjai az eltelt évekről, milyen vízióvaltekintenek a jövő elé? Mit gondolnak maa város vezetői, fontosabb e ma is egynemzetközi sportesemény, mint a már-tírnap- mint ahogyan az akkor nyilatko-zó úr mondta, vagy változott valami?

Van e még jövője a város zsidó kö-zösségének, vagy már jelen sincs, mint

ahogyan azt egyik mai vezetőségi ta-gunk nyilatkozta tíz évvel ezelőtt. Lesz-eaki még az idei Nagyünnepeken is ki-nyitja a zsinagóga ajtaját, megfújja-e aSófárt, tanul-e szokásainkról, hagyomá-nyainkról? Van vagy nincs tovább? Kirehárul, a nehéz feladat, ki lesz az utolsó,aki lekapcsolja az örökmécsest és elfor-dítja a kulcsot a zárban? Lezárul vagyfolytatódik-e a komáromi zsidó közös-ség, családok, emberek története?

Közel hét évtized után újra látványo-san emelkedik az antiszemitizmus, zsi-dóznak az Interneten, olykor a városutcáin is. Kik teszik, miért? Kik hagyják,miért?

Nagy kérdések, melyek meghatároz-zák mindennapjainkat. Hiszünk abban,hogy a jövő is rajtunk múlik, csakis miemberek valamennyien, e közösség tag-jai és szimpatizáns barátaink tehetünkvalami a jövőért vagy esetleg ellene…

A megemlékezés után a Menház-ban, a Shalom klubban közösen néz-zük meg a tíz évvel ezelőtt készült koc-kákat és beszélgetünk az előbb felvá-zolt kérdésekről. Kérem, legyenek ottÖnök is velünk, emlékezzünk ismét ajövőért együtt…

A Navon házaspár Bnei Brakból érkezett a Mártírnapra

Tóth Emil, főkántor

Deutsch Róbert, főrabbi

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. június-július

A mártírnap után hétfőn reggel a Menház WallensteinZoltán termében gyűltek össze a komáromi és környék-beli oktatási és kulturális intézmények meghívott képvi-selői (a megszólítottak 40%-a jött el az első találkozóra).

Paszternák Tamás, a KZSH oktatási programkoordináto-ra köszöntötte a megjelenteket, köztük Weszelovszky Gá-bort, a Városi Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztályánakvezetőjét, Alžbeta Littvovát, a Szinnyei József Könyvtárigazgatónőjét, Csintalan Zsuzsannát az Eötvös Utcai Alap-iskola igazgatónőjét, L. Juhász Ilonát a Fórum Intézet etno-lógusát, számos iskola pedagógusát Komáromból, Ógyal-láról és Dél- Komáromból, a Jókai Gimnáziumból érkezettkét szakértő tanárt: Beró Lászlót és Blaskó Józsefet. A be-vezető előadás után a nap mottójaként az egyik komáromiiskoláról szóló, frissen érkezett levelet olvasott fel (lapunk-ban teljes terjedelemben közöljük), majd ismertette a „220

éve Komáromban” című oktatási program fő elképzeléseités célkitűzéseit.

Az előadók közül elsőként Viera Kamenická, a pozsonyiSzlovák Nemzeti Múzeum- Zsidó Kultúra Múzeuma mun-katársa mutatta be az EDAH projeketet (www.edah.sk)amely modern oktatási módszerekkel szólaltat meg Holo-

kauszt túlélőket (a Komáromban élők közül Horská Elená-val és Ladislav Urbannal készült interjú látható online a hon-lapon), majd ismertette a Szereden, a múzeum által, az ot-tani egykori koncentrációs tábor területén a közeljövőbenlétrehozandó állandó kiállítás terveit.

Martin Šmok, az USC Shoah Foundation Institute for Vi-sual History and Education nemzetközi programkoordináto-ra Prágából érkezett Komáromba, hogy bemutassa a többmint 52000 interjút tartalmazó archívumot és annak hasz-nosítási lehetőségeit a regionális oktatási programok elké-szítése során. Prezentációjában öt komáromi interjú részle-tét is láthattuk. A KZSH hamarosan megkapja az alapít-ványtól a komáromi vonatkozású anyagok jegyzékét, melyetmunkánk során majd fel fogunk használni.

Az előadások utáni beszélgetésben a résztvevők osztot-ták meg egymással tapasztalataikat, illetve jó gyakorlati pél-dákat láthattunk. L. Juhász Ilona (Fórum Intézet) a komáro-mi zsidó temetőben végzett kutatómunkájáról szólt, BeróLászló (Dél-Komárom) a budapesti Holokauszt Emlékköz-

pontban végzett munkáját mutatta be, Scheiner Péter (Zü-rich) az általa készített Emlékezések a jövőért- Zsidók Ko-máromban című film létrejöttének körülményeit vázolta.

A nyáron a KZSH és önkéntesei folytatják a regionális okta-tási program előkészítését, a résztevők ősszel találkoznak újra.

PT

„220 ÉVE KOMÁROMBAN” A Komáromi Zsidó Hitközség oktatási programja

Résztvevők a konferencián

Viera Kamenická, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum– Zsidó Kultúra Múzeuma munkatársa

Weszelovszky Gábor, a Városi Hivatal Oktatási és Kul-turális Főosztályának vezetője az oktatási nap résztve-vőinek körében

2011. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Szia Tomi!Régen nem találkoztunk s beszélget-

tünk már. Sajnos elfoglaltságaim miattnem tudok részt venni a programjaitok-ban, de mindig figyelemmel kísérem atevékenységeiteket.

A múlt hétvégén egy olyan tapaszta-lat ért, amelyet úgy gondoltam feltétle-nül meg kell osztanom veled.

Egy családi ebédre készülődve két ko-máromi, 8 és 10 éves unokatestvéremjátszadoztak mellettem. Egyszer azegyik rákiáltott a másikra, hogy "azonnalvedd le azt a fejedről, mert úgy nézel ki,mint egy zsidó". Erre én nagyon megrö-könyödve megkérdeztem tőle, vajon tud-ja-e mi/ki az a zsidó. Erre mindketten rá-vágták, hogy "azok nagyon gonosz em-berek, akik között sokkal több a bűnöző,a gyilkos és a betörő, mint a rendes em-berek között. És egyébként is, azok kör-be vannak metélve!"

Engem ez a dolog mélységesen meg-döbbentett, mert a családunkban ilyen faj-ta szemléletmódnak és megnyilvánulás-nak soha nem volt helye. Kérdeztem agyerekek édesanyját, hogy ezt hol tanultáka fiai. Azt mondta, hogy manapság sajnosez a divatos diskurzus az iskolán belül, s

tanártól, diáktól egyaránt ezt hallják. Nyil-ván az első megrökönyödésem után ésazonnal elmagyaráztam nekik, hogy ezeka kijelentések nagyon nincsenek rendben,s hogy mit is jelent az, amiről ők beszéltek.Nem tudom, hogy ezt a folyamatot, amelymostanában sajnos egyre inkább beszű-rődik a mindennapjainkba meg lehet-e ál-lítani, vagy legalább megfékezni, de azóta,amióta ezek a kijelentések nálunk csalá-don belül elhangzottak, engem nem hagynyugodni a lelkiismeret. Nem tudom, hogyaz évek alatt folytatjátok-e még a komáro-mi alap- és középiskolákban az oktató te-vékenységeteket a testvéreddel, de úgygondolom, hogy ha igen, akkor ebbe az is-kolába, s annak külön a tantestületébemindenképpen fontos lenne ellátogatni.Társadalomkutatóként és szociálpszicho-lógusként sajnos duplán átérzem ennek akijelentésnek a súlyát, s azt gondolom,hogy ha lehet, akkor tudással, nyitott kom-munikációval ezt valamiképpen meg kellváltoztatni.

Üdvözlettel: T.E.(A Komáromi Zsidó Hitközség az ősz

folyamán felveszi a kapcsolatot azérintett iskolával, melynek neve a szer-keszőségben megtalálható).

Levél egy komáromi iskolából... Megbeszélés a Szinnyei József

KönyvtárbanA regionális oktatási programunkszemináriumának eredményeként jú-lius közepén megbeszélésre kerültsor Alžbeta Littvová asszony, a ko-máromi Szinnyei József Könyvtárigazgatónője és Paszternák Tamás,a KZSH programkoordinátora között.A találkozón szó esett a könyvtárszándékáról, mely szerint ősszel aKZSH-val közösen tanulmányi ver-senyt indítanak a komáromi középis-kolák részére hitközségünk 220. szü-letésnapja alkalmából. A könyvtárszakmai segítséget nyújt a KZSHSpitzer Béla Kiskönyvtára állományá-nak katalogizálásához.

PT

Smuel bácsi emléktáblája BanánA KZSH vállalta, hogy eljuttatja Banára a Smuel Navon által Izraelben elkészít-tetett kis emléktáblát, melyen megemlékezik arról, hogy a II. világháború idejéna helyi plébános megmentette az életét. A KZSH elnöke elszállította a táblát azÁcs közeli kis település plébániájára.

Nyertes pályázatok

A Szlovák Köztársaság Kormánya a2011. évi nemzetiségi pályázatok ke-retében támogatta a Hitközségi Híradóidei kiadását és a hitközség 220. szü-letésnapjának méltó megünneplését.

Az Szlovák Köztársaság KormányaKárpótlási tanácsától működési tá-mogatásban részesült közösségünk.

Reisch Frigyesemlékére

Rendszeres olvasónktól búcsú-zuk. Reisch Frigyes Budapestenszületett, Holokauszt túlélőként1956 után vándorolt ki Svédor-szágba, Stockholmba, ahol jú-lius elején életének 79. évébenbekövetkezett haláláig boldogházasságban élt feleségével,Zsuzsannával.

Az utóbbi években rendszere-sen olvasta lapunkat a skandinávországban. A HH szerkesztői ne-vében búcsúzunk tőle.

Emlékét megőrizzük.

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. június-július

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

ÁcsJúnius 19-én Ácson a temetőben

emlékeztek a városból és környékérőlelhurcoltakra. Harmadik éve már, hogyjúniusban összegyűlünk a kisvárosbanmelynek egykoron jelentős zsidó kö-

zössége volt. Ezt követően a vasútállo-más előtt lévő emlékművön helyeztékel a megemlékezők a kavicsokat és akoszorúkat. Mindkét helyen RadnótiZoltán rabbi és Klavanszkij Anatolijkántor működött közre. A megemléke-zéseket az Ács Városért Társaságszervezte Petrasovits Anna vezetésé-vel, a vasútállomásnál, Ács önkor-

mányzatának nevében a kulturális bi-zottság vezetője mondott beszédet. Akomáromi, tatai, tatabányai és kör-nyékbeli hittestvéreinken kívül sajnos ahelyiek közül kevesen tartották fontos-nak a megemlékezést.

NagymegyerA városban található emléktábla előtt

a hagyományokhoz híven szép szám-mal összegyűltek, hogy megemlékez-zenek a városból elhurcolt zsidó polgá-rokra. Radnóti Zoltán rabbi emlékezőszavai után Soóky Marián tanár foglal-ta össze a történelmi eseményeket.Klavanszkij Anatolij gyászimája utánszavalat és a helyi Bárdos Lajos ve-gyes kar fellépése következett. A meg-emlékezés szervezéséért köszönet il-leti a CSEMADOK vezetőségét és Var-ga László tanár urat. Az emlékezés ka-vicsait elhelyezték a komáromi és adunaszerdahelyi hitközség képviselői.A város képviseletében Lapos Ildikó al-polgármester és a helyi civil szerveze-tek képviselői koszorúztak.

Tata és TatabányaA tatai zsidó temetőben Einhorn Lász-

ló a kis zsidó közösség vezetője kö-szöntötte a megjelenteket. A helyiekmellett eljöttek a Tatáról elszármazottakés a környékbeli közösségek képviselőiis. Darvas István rabbi emlékező szavaiután Vencel György kántor gyászimájakövetkezett, majd az emlékezés kavi-csait helyezték el a mártír emlékművön.

A megemlékezés másik helyszíne azegykori zsinagóga kertjében felállítottmegyei Holokauszt emlékmű volt. IttKerti Katalin köszöntötte a jelenlevő-ket. Emlékező beszédet mondott Dr.Ravasz Éva történész-levéltáros. Köz-reműködött Téri Sándor színművész. Azeneszámokat Oksana Demeniv ésIgor Demeniv harmonikaművészek ad-ták elő. A délután folyamán Tatabá-nyán rendeztek a megemlékezést há-rom helyszínen a Hit Gyülekezete szer-vezésében.

GyőrA hagyományoknak megfelelően a

szigeti temetőben gyűltek össze azemlékezők. A példás módon rendbentartott sírkert ravatalozójában VillányiTibor elnök köszöntötte a megjelente-ket. Deutsch Róbert főrabbi beszédé-ben az emlékezés fontosságát emelteki. Tóth Emil főkántor éneke zárta a li-turgikus részt. Frischman Edgár a Ná-cizmus Üldözötteinek Bizottsága nevé-ben szólt, majd a résztvevők emlékka-vicsokat helyeztek el a vészkorszak ál-dozatainak emlékművénél.

DunaszerdahelyA régió megemlékezéseinek sorát

idén is az egykori kis Jeruzsálem zsidótemetőjében tartott Azkara zárta. Amegemlékezés előtt avatták fel a kö-zelmúltban elhunyt hitközségi tag,Kornfeld Rózsi néni sírövét. dr. Feld-már Tibor köszöntötte a résztvevőket,akik a világ számos pontjáról jöttek enapra. Eljöttek az izraeli nagykövetség,a megye, a város és a társegyházakvezetői is. A dunaszedahelyi hitközségnevében Kornfeld Tibor elöljáró mon-dott beszédet, majd meggyújtották ahat fáklyát az áldozatok emlékére. Akántori feladatokat a Dunaszerdahely-ről elszármazott, Izraelben élő BaruchVeselý úr látta el. A felszólalók sorát azelszármazottak képviselői nyitották,majd Izrael állam pozsonyi konzulja,Igor Rintel a Szlovákiai Zsidó Hitköz-ségek Központi Szövetségének elnökeszóltak, felolvasták Nagyszombat Me-gye elöljárójának üzenetét is.

A megemlékezés baráti beszélgeté-sekkel és találkozóval fejeződött be.

-p-

Mártír megemlékezések a régióban

Az ácsi temetőben

A nagymegyeri emléktábla

2011. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 9

Mártírnap a tatai temetőbenEinhorn László, Darvas István, Vencel György Tatán

A múzeumként funkcionáló tatai imaházKerti Katalin beszél az egykori tatai zsinagóga kertjében

Emlékezők GyőrbenDunaszerdahely – Dr. Feldmár Tibor beszéde

Mártírnapi megemlékezések képekben

Emlékezők NagymegyerenA Bárdos Lajos Vegyeskar Nagymegyeren

10 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. június-július

2. FEJEZETNagyon egyedül voltam abban az időben. Tulajdonképpen na-gyon egyedül voltam azóta, amióta anyám kétségbeesett kiáltá-sa az auschwitzi pályaudvaron az életemet kettévágta.

Ez a svédországi időszak hasonlított egy nehéz operáció utáninarkózisból felébredő paciens helyzetéhez. Kezdi érezni a fájdal-mat, és leltárt készít, mit vágtak le és mi maradt. A sokk még tart,tényleges fájdalom még nincs, de már tudja, hogy a jövő nagyonfájdalmas lesz.

Két nappal a tizenhetedik születésnapom előtt, 1945. április ti-zenötödikén szabadultam Bergen-Belsenben. Az igazság az,hogy az, aki felszabadult, az nem én voltam, hanem valaki egé-szen más, aki a nevemet viselte. Ez a valaki tudta a nevemet-ne-vét de nem sokkal többet. Emlékek forrongtak benne, bizonyosképek a múltból, elmosódott arcok, akiket talán szeretett?, ho-mályos fájdalmak és félelmek és egy a vérébe, testébe, agyábavésett tudat, hogy ÉHES. Ez a teremtés bizonytalanul imbolygotta pipaszár lábain és alig volt képes kimondani a nevét. Egész lé-nyege egy szóval, érzéssel, tudattal és marcangoló fájdalommalvolt tele: É H S É G és egy vággyal, reménnyel és homályos em-lékkel: É T E L. Ez az ember nem én voltam, egészen másvala-ki, mint én, de az egyszerűség kedvéért, egyes szám első sze-mélyben beszélek róla.

Hány kiló lehettem akkor, nem tudom, de két hónapi angol ka-tonai kórház után, mielőtt átadtak a svédeknek Lübeckben, meg-mértek és akkor nyomtam huszonnyolc kilót.

Svédország akkor, a második világháború végén a közé a párszerencsés ország közé tartozott, akiket a háború pusztítása el-került és menedéket, gyógyulást, segítséget ajánlott fel az életbevaló visszatérésre pár ezer embernek, akik túlélték a koncentrá-ciós táborokat. Így kerültem Lübeckbe, a németországi svéd át-meneti táborba.

Természetesen hordágyon vittek oda, de már volt annyi erőm,hogy egy kicsit egyedül forgolódjak. Volt egy papírzacskóm, ben-ne egy darab kenyér, egy koszos ing, egy túl bő nadrág (akkorminden túl bő volt nekem, szöges ellentétben a mai állapottal) egykék-fehér csíkos Haeftling- sapka, egy szebb napokat látott nad-rágszíj, amellyel Bergen- Belsenben hullákat vonszoltam és egyszakadozott magyar könyv. Mikor Lübeckbe érkeztünk, azon amegszokott procedúrán mentünk keresztül, mint sok százezer ak-kor Európában az ilyen és hasonló fertőtlenítő átmeneti táborok-ban. Levetkőztettek meztelenre, lenyírták a hajat mindenhonnanés befecskendeztek egy jó adag D.D.T:-vel. Ezt a svédek avvaltoldották meg, hogy mindenkitől minden ruhát és személyes tár-gyat elvettek és elégettek, hogy elejét vegyék a fertőzéseknek ésmegsemmisítsék a tetveket. Mindenkitől, mondtam, de nem tő-lem. A ruhát elégethetik, mondjuk a kenyeret is, de a könyvet, asapkát és a szíjat- semmiképpen. Végül a könyvet is feláldoztam,de nincs tovább.

„Rendben van, akkor nem viszünk Svédországba.”„Hát nem megyek.”„Majd visszakapod őket fertőtlenítés után.”De én tapasztalt voltam és nem hittem az ígéreteknek. Követ-

tem a kincseimet, úgy ahogy voltam, anyaszült meztelenül állo-másról állomásra. Mosták őket, főzték, fertőtlenítették egy óránkeresztül, és én állok és várok. Végül is megkaptam a sapkát ésa szíjat egy fehér papírzacskóban, a mai napig nálam vannak. Ígyérkeztem Svédországba, mint mindenki más egy szál kórházi pa-

pír ingben ugyan, de egy zacskóval is, amelyet nem engedtem kia kezemből.

Megérkeztünk Svédországba, Malmő kikötővárosába, ahol akarantén kórház egy várhoz hasonló, vízi árokkal körülvett épü-letben volt elhelyezve, ahol orvosi vizsgálatokon mentünk ke-resztül és onnan osztottak el további kezelésre.

Ez a karantén egy papír kórház volt. A hálóingek, a lepedők, aszalmazsákok, az orvosok és ápolónők köpenyei mind papírból,amelyeket a távozásunk után elégettek. Mi, a túlélők, különbözőbetegségekkel voltunk tele, köztük olyanokkal, amelyeket a civili-zált európai államokban már rég elfelejtettek, bőrbetegségekkel,viszketéssel, tífusz maradványokkal, visszatérő hasmenésekkelés főleg alultápláltsággal.

Nálam kezdő állapotban lévő tuberkulózist és pleuritiszt, vala-mint visszatérő hasmenést találtak, ami nem volt csoda, mertmindannyian ettünk, mint a disznók és természetesen az alultáp-láltságból eredő krónikus gyengeséget. Két hét karantén és kéthónapi kórházi kezelés után egy Olofsfors nevű üdülő szanatóri-umba kerültem, amely az északi Avesta város mellett volt.

Mielőtt folytatom, hadd mondjak egy pár szót magamról. Egy hó-nappal a tizenhatodik születésnapom előtt, 1944 márciusáig, jó-módúnak mondható szülők egyetlen, eléggé elkényeztetett, kissékövérkés fia voltam. Szerencsém volt, mert mint az osztály „költő-je” a csúfolódások, amelyektől minden kövér gyerek szenved bizo-nyos tisztelettel és rokonszenvvel voltak vegyítve, de így is fájtak.Jó úszó voltam és a futballmeccseken kapus, annak nem kell so-kat szaladnia, ez is segített, úgy hogy nem szenvedtem barátok hi-ányában. A legfiatalabb unoka voltam úgy az apám, mint az anyámcsaládjában, szeretettel voltam körülvéve, kissé fejlettebb a szoká-sosnál és az „aranyköpéseim” közszájon forogtak a nagynénik kö-rében, „gimnazista” voltam, és büszkék voltak rám.

Alig két hónapra rá 1944. május tizenhetedikén, Auschwitzbantaláltam magam, mint a 37278-as számú Haeftling, árván ésegyedül, bár erről akkor még nem adtam magamnak számadást.

A koncentrációs táborba kövéren érkeztem. Van egy szlovákközmondás, hogy amíg a kövér lefogy, a sovány megdöglik. Az,hogy az éhségtől később kezdtem el szenvedni, mint a többiek,annak a kövérségen kívül volt egy pszichológiai oka is éspedigaz, hogy a kövér még sajátmagának sem akarja bevallani, hogyételre gondol, mert fél a környezet gúnyjától a mohósága miatt.Ez segített nekem az első pár hét után, amikor mindenki már csakételről tudott beszélni, bár akkor még állítólag ezerhatszáz kaló-riát kaptunk a tizennégy órai nehéz testi munkáért. Egy reggelenfelébredtem, a hasamra tettem a kezemet és először életembenéreztem a beleimet mozogni az izmok alatt. Nagy meglepeté-semre a gyűlölt, de védelmező zsírréteg hiánya félelemmel és akiszolgáltatottság érzésével töltött el. Akkor kezdtem el megen-gedni magamnak az éhség tudatát. Azután az első hónapokbanlassan, később egyre gyorsuló ütemben, az é h s é g növekedettés dagadt, több és több helyet követelt a tudatban. A halálfélelemegy időre elfeledtette. Itt-ott a barátság, az irgalom és a hála is le-győzte, amikor a kenyeredet valakivel megosztottad. De végül isaz éhség mindent betöltött.

A szerző engedélyével közölve, folytatás a következő Hitközségi Híradóban

(kapcsolat: gyuri1@netvision.net.il)

Feuerstein Azriel: KeljfelJancsi

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

2011. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 11

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az iskolások már számolják a napokat anyári szünetig. Nem hiába hívják a nyáriszünetet szabadságnak, mert sokan úgyérzik magukat az iskolapadban, minthabörtönben lennének. Mi talán már elfe-lejtettük, hogy mi is vártuk a tanév végétmillió programmal. Ahogy a bölcs Sala-mon mondta- nincs új a nap alatt. A nyá-ri szünet első hete még kibírható, mégsenki sem unatkozik, reménykedünk,hogy a további hetek izgalmasak lesz-nek. Mi az első egy-két hétben igyekez-tük befejezni a nyári iskolai feladatot. Ak-korjában kaptunk számtanból és nyelv-tanból feladatokat és egy elég hosszúkönyvlistát az olvasnivalókról. A mai vir-tuális világban sok minden megváltozott,például vannak tanítók és tanárok, akike-mailben kérik a feladatokat, iskolaiweblapon át kommunikálnak a tanítvá-nyokkal, nem ismerve füzetet és ceru-zát. Manapság egy dolog még nem vál-tozott - a háziasszony minden napi szi-szifuszi munkája, kitalálni újat és fino-mat, mert az unatkozó gyerek az unal-mát éhségre értelmezi. E jelenség mö-gött súlyos pszichológiai problémák isállhatnak néha. Én a könnyebb minden-napi szimptómára gondolok, amit min-denki ismer és megold. A gyerekek sze-retnek kísérletezni és a felnőtteket utá-

nozni. A konyha egy ismeretlen és izgal-mas új terep. Pár szabályt be kell tarta-ni, hogy fontos kezet mosni és köténytfelvenni a munka előtt és el lehet kezde-ni főzni, sütni. A következőkben néhánygyerekek körében bevált receptet osztokmeg a kedves Olvasókkal. Fontos, hogyfelnőtt felügyeljen, mert fiatalabb gyere-keknek veszélyes lehet tűzzel vagy kés-sel dolgozni.

Saját-pizza1 szelet héja nélküli fehér kenyeret

megkenünk ketchuppal, rá egy szeletsajtot és apróra vágott olajbogyót te-szünk. 10-15 percre sütőbe rakjuk.

Töltött tojásElőre kifőzünk 5-6 tojást. A hideg főtt

tojásokat félbe vágjuk és a sárgájukatkülön tálba tesszük. A sárgájához ke-verünk apróra vágott zöldhagymát, 2evőkanál majonézt, 1 kávéskanál mus-tárt, csipetnyi sót és borsot. A keverék-kel a fehérjéket megtöltjük és zöldség-gel díszítjük.

Könnyű körözött20-25 dkg-os túróba keverünk 1 ká-

véskanál édes paprikát, apróra vágottzöldhagymát és csipetnyi sót. Ha

nem elég krémes, lehet kis tejfelt hoz-zákeverni.

Szardíniás körözöttA fenti körözött recepthez hozzáke-

verünk 1 doboz az leszűrt szardíniát.

Töltött paradicsom A paradicsom tetejét levágjuk, félre

tesszük, egy kávéskanállal kiszedjük abelsejét. A paradicsomot megtöltjük atojás pástétommal vagy a körözöttel.Olajbogyóval díszítjük.

Töltött sárgadinnyeFélbevágunk, kimagozunk két kicsi

sárgadinnyét. Külön tálban apróra vá-gunk kedvelt gyümölcsöt megcukroz-zuk, ha lehet porcukorral. A dinnyéketmegtöltjük, díszíthetjük eperrel, málná-val, cseresznyével.

Nutellabomba25 deka darált kekszet összekeverünk

5 deka vajjal, 1 üveg nutellával, 1 kávés-kanál vanília eszenciával. Nedves kézzelgolyókat formázunk. A golyókat daráltdióba vagy kókuszba forgatjuk.

Orna Mondshein, Ashkelon, Izrael

Főzzünk a gyerekeknek és gyerekekkel!

Látgatók a MenházbanJúniusban Budapestről érkezett hozzánk a temetőkért felelős nem-zetközi alapítvány képviselője Smil Sz. Szabó úr és munkatársa Sá-rosi Tamás, akik megtekintették a zsinagógát és a temetőt. Megbe-szélést folytattak a KZSH elnökével, Pasternák Antallal a temetőbenvégzendő munkák szükségességéről és lehetőségeiről.

MARTENS Bob és PETER Herbert bécsi építészek az osztrákfőváros lerombolt zsinagógáinak virtuális újjáépítésén dolgoznak.Júniusi utazásuk során munkatársaikkal együtt felkeresték a ko-máromi zsinagógát is.

Fried Kálmán, a Menház építtetőjének dédunokája Nurit WernerJeruzsálemben él, július közepén először látogatott el Komárombaunokájával. A temetőben felkeresték Fried Kálmán és neje sírját,majd megtekintették a Menházat és a kis zsinagógát.

Júliusban vendégünk volt a Komáromból elszármazott VajnorskyTeri néni lányaival, Évivel és Gizikével és egyik vejével Tomekkel.

Kile KaleidoszkópA temetőnk megújul

A ravata lozó épületénvégzett felújítási munkála-tok a Mártírnap előtt befe-jeződtek. Angol és szlo-vák (Szlovák KöztársaságKormánya Kárpótlási Ta-nácsa) támogatóinknakköszönhetően megújultaka rituális helyiségek és abejáratnál levő kis lakrészis. Elkészült a homlokzatteljes festése. A munkála-tok júliusban a veszélyes

állapotban levő egykori kocsiszínnél folytatódnak,amely szintén teljes felújításra kerül.

Jún-Júl 2011 SPRAVODAJCA 5

Z príležitosti Európskeho dňa ži-dovskej kultúry v roku 2011 obdržiacenu Kehila:

Na návrh redakcie Spravodaja:Dr. Marta Győriová – prezidentka

Združenia Ester - Zväzu židovských žienz Košíc, ako uznanie za viac desaťročnúprácu vykonanú v záujme udržania ži-dovského života, za organizovanie mi-estnych, regionálnych a celoštátnychprogramov na vysokej úrovni. V lete ro-ku 2011 obdržala v Košickom krajivyznamenanie Výnimočná žena.

Viera Kamenická – fotografistkaSlovenského národného múzea – Mú-zea židovskej kultúry ako uznanie zaprácu vykonanú v záujme dokumentá-cie slovenského židovského života,synagóg, cintorínov a pietnych pred-metov na Slovensku

Susi a Peter Scheiner – manželia,filmári z Zürichu, ktorí začali v roku1999 dokumentovať rodné mesto Pet-ra – Komárno, z tejto činnosti za triroky natočili film v slovenskej, v ma-ďarskej a v nemeckej verzii. Za uply-nulé desaťročie sa viackrát vrátili doKomárna, aby pokračovali vo svojejpráci a aby zvečnili našu komunitu. Ce-

nu Kehila obdržia ako uznanie za ichdôležitú dobrovoľnú prácu.

Ing. Alica Weissová – členka vede-nia ŽNO, ako uznanie za viac desať-ročnú prácu vykonanú v záujme komu-nity a za činnosť pri organizovaní akcií.

László Gervai – predstavený Buda-peštianskej ŽNO, predseda obvodu nanámestí Hunyadi, výrobca lustrov, akouznanie za dobrovoľnícku prácu vyko-nanú v záujme židovských komunít, zaobnovu lustrov v komárňanskej syna-góge a na cintoríne.

Na návrh Spolku Maďarsko – Izra-elskej spoločnosti Hanna Szenesv Tatabánya:

László Einhorn – súverenec z mes-ta Tata, ako uznanie za prácu vykona-nú v záujme udržania židovskej komu-nity v Komárňansko – Ostrihomskej žu-pe, za dôstojné zachovanie pamiatkyobetí Holokaustu.

Na návrh ŽNO V Dunajskej Strede: Katalin Fekete – ako uznanie za

prácu vykonanú v záujme pomociposkytnutej pre ŽNO v meste.

Cenu Kehila Haver obdržia:

Mgr. Tímea Tóthová – pracovníčkaGemerského osvetového strediska vRožňave, ako uznanie za prácu vyko-nanú v záujme realizácie modernýchprogramov pre dôstojné zachovaniepamiatky miestnej židovskej komunity.

Edita Farkasová – vedúca cukrárnev budove Menház, ako uznanie za čin-nosť vykonanú v záujme uľahčenia kaž-dodenného života a prevádzky ŽNO.

Mgr. Ferenc Piczek – informatik,ako uznanie za priebežnú prácu vyko-nanú v uplynulých dvadsiatich rokochv záujme ŽNO v Komárne.

Na návrh Spolku Maďarsko – Izra-elskej spoločnosti Hanna Szenesv Tatabánya:

Zoltán Izsák – podpredseda SpolkuMaďarsko – Izraelskej spoločnostiHanna Szenes, ako uznanie za úspeš-nú prácu v záujme súdržnosti židov,sympatizantov, resp. ľudí ktorí majúradi Izrael, za úspešnú prácu spolku.

Na návrh ŽNO V Dunajskej Strede: Magdaléna Schwartzová – ako uz-

nanie za prácu vykonanú v záujme na-pomáhania činnosti ŽNO v meste.

-p-

Ceny Kehila a Kehila Haver na rok 2011

Návštevníci-- V júni nás navštívil predstaviteľ me-

dzinárodnej nadácie zodpovednejza údržbu cintorínov Smil Sz. Szabó ajeho spolupracovník Tamás Sárosi,ktorí navštívili synagógu a cintorín. Ro-kovali s predsedom ŽNO Antonom Pas-ternákom o potrebných prácach na cin-toríne a o ich možnostiach.

-- Architekti z Viedne MARTENS Boba PETER Herbert pracujú na virtuálnejobnove zbúraných synagóg. V priebehumesiaca jún spolu so svojimi kolegaminavštívili aj komárňanskú synagógu.

-- Pravnuk staviteľa Menház NuritWerner žije v Jeruzaleme, v polovičkejúla navštívil spolu s vnukom prvýkrátKomárno. V cintoríne boli pri hrobe pra-rodičov – Kálmána Frieda a jeho man-želky, následne si prezreli Menház a sy-nagógu.

-- V júli bola v Komárne na návštevenaša rodáčka Teri Vajnorsky so svoji-mi dcérami Evou a Gizkou, a so zaťomTomekom.

4 SPRAVODAJCA JÚN-JŰL 2011

Slávnostný prejav...(Pokračovanie zo strany 3.)Čo si dnes myslia vedúci činitelia mes-ta, či je dôležitejšia medzinárodná špor-tová udalosť ako Deň Martýrov, alebosa niečo zmenilo?

Či má židovská komunita mesta eštebudúcnosť, alebo už nemá ani prítom-nosť?, tak ako to vyhlásil jeden z našichčlenov pred desiatimi rokmi. Či sa nájdeniekto, kto na Vysoké sviatky otvorí brá-nu synagógy, zatrúbi na šofar a bude saučiť z našich zvykov a tradícií. Existujealebo neexistuje ďalej? Kto bude pove-rený ťažkou úlohou zahasiť večné svet-lo a obrátiť kľúčom v zámke? Ukončí sa,alebo bude pokračovať život židovskejobce, osud ľudí, rodín?

Po takmer 70-tich rokoch sa opäť dví-ha vlna antisemitizmu, nadávajú námna internete i na ulici. Kto to robí a pre-čo? Kto to dovolí a prečo?

Sú to veľké otázky, ktoré ovplyvňujúnaše každodenné životy. Veríme, že ajbudúcnosť závisí od nás, že iba my ľu-dia, členovia nášho spoločenstva a na-ši sympatizanti, priatelia, môžeme urobiťniečo pre budúcnosť, resp. proti nej….

Po spomienkovej slávnosti si v budo-ve Menházu, v Shalom klube spoločnepozrieme filmové kocky natočené preddesiatimi rokmi a porozprávame sa onastolených otázkach. Prosím pridajtesa k nám a spomínajme opäť spolu prebudúcnosť...

V pondelok ráno, po nedeľnej spomienkena martýrov, po tryzny sa stretli v Menházv sále Zoltána Wallensteina pozvaní pred-stavitelia výchovných a kultúrnych inštitú-cii z Komárna a z okolia (na toto stretnu-tie prišlo 40 % z pozvaných). Koordinátorprogramu Tamás Paszternák pozdravil prí-tomných, medzi ktorými uvítal GáboraWeszelovszkého vedúcu Odboru školstvaa kultúry MsÚ Komárno, riaditeľku knižni-ce Alžbetu Littvovú, riaditeľku základnejškoly na ulici Eötvösa – Zuzanu Csintala-novú, etnologičku Ústavu Fórum L. Ju-hász Ilonu, a celý rad pedagógov z Ko-márna, z Hurbanova, z Komáromu advoch profesorov z Gymnázia M. Jókaiho– László Beró a Józsefa Blasko. Po úvod-nej prednáške moderátor prečítal list, ojednej škole v Komárne, ktoré bolo ajmottom dňa (celý list zverejníme). Ná-sledne oboznámil prítomných s hlavnými

predstavami a cieľmi programu „220 ro-kov v Komárne“. Z prednášajúcich vystú-pila ako prvá pracovníčka Slovenskéhonárodného múzea – Múzea židovskej kul-túry Viera Kamenická, ktorá predstavilaprojekt EDAH (www.edah.sk) ktorý mo-dernými spôsobmi vzdelávania oslovujetých ktorí prežili Holokaust (na ich do-movskej stránke nájdete rozhovor - sve-dectvo s Elenou Horskou a LadislavomUrbanom, ktorí žijú v Komárne). Vo svojejprednáške hovorila o projekte stálej vý-stavy, ktorá sa má zriadiť na mieste bý-valého koncentračného tábora v Seredi.

Programový koordinátor zo spoločnostiUSC Shoah Foundation Institute for VisualHistory and Education Martin Šmok prišieldo Komárna z Prahy, aby predstavil archívv ktorom sa nachádza viac ako 52 000 vý-povedí a hovoril o jeho zúžitkovaní v prí-prave regionálneho vzdelávacieho progra-

mu. V jeho prezentácii sme mali možnosťvidieť aj päť rozhovorov z Komárna. NašaŽNO zanedlho obdrží od nadácie zoznammateriálov týkajúcich sa Komárna, ktorýpoužijeme v priebehu nášho programu. Vrozhovore po prednáške sa účastníci po-delili so svojimi skúsenosťami, resp. malisme možnosť vidieť dobré príklady. L. Ju-hász Ilona (Inštitút Fórum) hovorila o svojejvýskumnej práci realizovanej v židovskomcintoríne v Komárne. László Beró (Komá-rom) predstavil svoju prácu vykonanú v Pa-mätnom stredisku Holokaustu v Budapeš-ti. Peter Scheiner (Zürich) načrtol okolnostisúvisiace so zrodením filmu Spomienkypre budúcnosť – Židia v Komárne.

V priebehu leta ŽNO a dobrovoľnícibudú pokračovať v príprave regionálne-ho vzdelávacieho programu. Účastnícisa opäť stretnú na jeseň.

PT

Začali sme realizáciu vzdelávacieho programu

Spomienkové dni v regióne Veľký MederPred pamätnou tabuľou v meste sa v hojnom počte stretli tí, ktorí na základe

tradícií chceli spomínať na židovských súverencov, ktorých odvliekli z mesta. Pospomienkovom prejave rabína Zoltána Radnótiho prehovorila Marianna Soóky,ktorá spomenula historické udalosti. Po smútočnej modlitbe Anatolija Klavanski-ja odznela báseň a následne vystúpil spevokol Lajosa Bárdosa. Za zorganizo-vanie patrí vďaka vedeniu CSEMADOKU a profesorovi László Vargovi. Spo-mienkové kamene umiestnili zástupcovia ŽNO z Komárna a Dunajskej Stredy.V mene mesta kládli vence - viceprimátorka Ildikó Lapos a predstavitelia miest-nych civilných organizácií.

Dunajská StredaSpomienky v regióne sa ukončili v židovskom cintoríne bývalého malého Jeruza-

lemu v Dunajskej Strede. Pred spomienkou odhalili pamätník nedávno zosnulejčlenky komunity tety Rózsi Kornfeldovej. Následne MUDr. Tibor Feldmár pozdravilprítomných, ktorí prišli z mnohých končín sveta. Boli prítomní predstavitelia izrael-ského veľvyslanectva, zo samosprávneho kraja, z mesta a vedúci cirkví. V meneŽNO prehovoril Tibor Kornfeld, následne zapálili šesť fakieľ na pamiatku obetí. Akokantor sa pomodlil Baruch Vesely, ktorý je rodákom z Dunajskej Stredy a teraz žijev Izraeli. Nasledovali prejavy, na začiatku v zastúpení rodákov, žijúcich v zahraničí,potom hovoril konzul štátu Izrael, vystúpil Igor Rintel predseda ÚZ ŽNO, na záverprečítali pozdravný list predsedu Trnavského samosprávneho kraja. Spomienkovýdeň bol ukončený priateľským stretnutím a rozhovorom prítomných.

Rokovanie v knižnici Józsefa SzinnyeihoAko výsledok nášho regionálneho seminára vzdelávania v polovici júla prebeh-lo rokovanie medzi pani Alžbetou Littvovou riaditeľkou komárňanskej knižnice aprogramovým koordinátorom ŽNO Tamásom Paszternákom. Hovorili o záme-roch knižnice usporiadať z príležitosti 220 výročia ŽNO na jeseň tohoto roku spo-ločnú vedomostnú súťaž pre komárňanských stredoškolákov. Knižnica poskytnepomoc ku kategorizácii knižnice ŽNO.

PT

Jún-Júl 2011 SPRAVODAJCA 3

Z citátu vyplýva, že v stredobodetohoročného pamätného dňa stojí člo-vek. Ľudia v roku 1944, pred a potomto období. Dnes slávime trojná-sobné jubileum.

Pred 220 rokmi, v roku 1791 bola za-ložená Židovská náboženská obec v Ko-márne, ktorá ako jedna z najstarších vnašom regióne aj dnes uchováva staro-dávne tradície. Značná časť tohto vyšedvojstoročia sa niesla v duchu rozvíjania,v 20. storočí až do štyridsiatych rokovhľadeli naši predkovia vždy dopredu, bo-li vybudované inštitúcie židovskej komu-nity, v meste sa usadili nové židovské ro-diny, až do tej doby, kým nám to bolodovolené….Čo všetko spravili Židia prenaše mesto? Iba málokto vie. Pokladá-me za dôležité, aby mal každý možnosťspoznať históriu komárňanskej židovskejobce. Toto snáď pomôže….V uplynulýchdňoch skupina nadšencov vyhotovila sé-riu fotografií o synagógach v meste, kto-ré umiestnili na internet, na vyhľadáva-ný spoločenský portál. Reakcia nene-chala na seba dlho čakať. Popri uznanli-vých príspevkoch sa čoskoro objavili prí-spevky neznalých, ktoré boli plné antise-mitizmu. Vieme, že aj oni sú ľudia, ale tuv tomto bode si to nesmieme nechať,niečo spraviť musíme…Židovská nábo-ženská obec v Komárne odštartuje zaj-tra svoj nový výchovný regionálny pro-gram, na ktorý sme pozvali zástupcovvšetkých komárňanských škôl. Projekt snázvom „220 rokov v Komárne” je veno-vaný každému, v prvom rade však ľu-ďom budúcnosti, vyrastajúcej generáciikomárňanských obyvateľov, ktorí už ne-budú mať možnosť stretnúť sa s ľuďmi,ktorí na prežili holokaust vlastnej koži, aktorí sa iba prostredníctvom našej komu-nity a svojich učiteľov môžu dozvedieť otom, koľko toho spravili naši židovskíbratia pre toto mesto. Prečo toto všetkorobíme? Odpoveď je jednoznačná, pre-tože chceme, aby každý vedel, že histó-ria komárňanského židovského spolo-čenstva sa nezačala v júni roku 1944.

Zdá sa, že pred 67 rokmi sa niečo de-

finitívne pretrhlo, toto symbolizuje aj fot-ka preťatej synagógy na tohtoročnej po-zvánke na Deň Martýrov.

Kde sa v Komárne nachádzal obchods cukrovinkami uja Kohna, tlačiareň kníhrodiny Spitzer, závod Milchovcov a pe-káreň Paszternákovcov? Kto boli ži-dovskí študenti gymnázia Bencés? Ktobol rabín Pinchas leb Frieden pochova-ný na miestnom cintoríne, alebo legen-dárny hlavný rabín Ármin Schnitzer,predseda Zväzu maďarských rabínov.Béla Zsolt básnik, György Rauschermaliar, Mór Lipscher riaditeľ nemocnicealebo György Geréb lekár, ktorý prežilholokaust. Toto všetko sú mená, ktorédnes už chýbajú v učive komárňan-ských škôl. Židovstvo sa objavuje akozvláštny mýtos, ako nejaká tajomná vecodhaľujúc minulosť a jej hodnoty. Dneš-ní mladí ani starí Komárňania nevedia,že tu začínali súčasníci ako Ivan Reit-man, zakladateľ kanadskej filmovej aka-démie, ktorý nedávno dostal Cenu pri-mátora, alebo Miriam Neiger Fleis-chmann, maliarka, ktorej obrazy obišlicelý svet. V tejto atmosfére spomíname.Z roka na rok v menšom počte. Generá-cia tých, ktorí prežili odchádza…

Spomedzi tých, ktorí odišli minulý tuna lavičke nesedí náš priateľ TamásSándor, predseda Priateľského ma-ďarsko- izraelského združenia SzenesHanna v Tatabányi, ktorý ako dieťa pre-žil holokaust, nie je medzi nami pani Ba-ráthová Magda rod. Strasszerová, ktorábola jednou z tých Komárňanov, ktoríprežili a nie je s nami duchom už aniBandi Haar, ktorý roky srdcom aj dušomorganizoval komárňanské azkary, spo-mienkové dni v Izraeli. Na zánik neexi-stuje protilátka, avšak nesmierne dôleži-té je dokumentovanie prítomnosti, ucho-vanie a záchrana hodnôt.

Pred 15-timi rokmi v roku 1996 na DniMartýrov vyšlo prvé číslo časopisu Spra-vodajca, prvé vydanie bolo čiernobiele avyšlo v 35 výtlačkoch na troch stranách.Vtedy nikoho ani nenapadlo, že o 15 ro-kov bude mať pomaly zanikajúca komár-

ňanská obec farebný časopis vychádza-júci na 12 stranách v náklade 400 vý-tlačkov, ktorý je mesačne zároveň po-sielaný aj na 300 e-mailových adries.Komplexne dokumentuje uplynulých 15rokov na niekoľkých tisíckach vytlače-ných stránok, môžeme sa dočítať o ra-dostiach, žiaľoch, o veciach starých ajnových.

V roku 1999 mnohí z účastníkov po-chybovali o nápade Petra Scheinera, ná-šho brata, ktorý sa z Komárna, odišiel doZürichu, natočiť film o židovstve v Ko-márne. Mnohí mali obavy z toho čo sastane, ak sa ich tváre objavia na verej-nosti. Počas troch rokov sa Peter pravi-delne každoročne vracal do svojho ro-diska a dnes je tomu už 10 rokov, ako sana Deň Martýrov v roku 2001 dokončilonatáčanie prvej časti filmu, a ktorý do-dnes často premietame návštevníkomMenházu, niekedy v slovenčine, niekedyv maďarčine či nemčine. Vtedy sme vskutočnosti ani nepociťovali, nerozumelitomu, že sme súčasťou takého historic-kého dokumentu, ktorý je jedinečný aneopakovateľný. Pred mojimi očami saaj dnes často premietajú filmové kocky,ktoré ma dojímajú k slzám. Spomedzitých, ktorý prežili dnes spia večnýmspánkom kronikár Ferenc Raab, obyva-teľka domu na Eötvösovej ulici č.9 tetaAnci Wohlstein, významná návrhárkakostýmov teta Zsuzsi Bocek, ujo LaciDelikát niekdajší náš tajomník, tak ako ajmôj nebohý brat Sanyi Paszternák.

Každý z nich onoho času spomínal vzáujme budúcnosti. Teraz, po desiatichrokoch je tu Peter znova a vďaka jehonemalému úsiliu je tu znovu aj kamera,a my opäť spomíname, nielen na budúc-nosť, ale aj na to, čo všetko sa udialo zauplynulých 10 rokov. Ako sa obnovilaznačná časť cintorína, aké sú obnovenásynagóga a Menház, ako sme našliniekdajšiu mikve.

Počas spomínania sú popri kameňocha domoch najdôležitejší ľudia. Aké majúnázory na uplynulé roky židovskí a neži-dovskí prostí ľudia, malá skupinka tých,ktorí prežili, členovia druhej a tretej ge-nerácie, a s akými víziami hľadia do bu-dúcnosti.

(Pokračovanie na strane 4.)

Slávnostný prejav Ing. Antona Pasternáka na Azkare v Komárne

Rád by som vás, účastníkov tohoročného pamätného dňa, privítal slovamiprofesora Wladyslava Bartoszewského, niekdajšieho väzňa Osvienčimu: „Nasvete milióny ľudí vie čo znamená Osvienčim, podstatné však je udržať si vnašej pamäti a vedomí, že závisí len a len od nás, či sa takáto tragédia zo-pakuje. Spôsobili ju ľudia, a zabrániť jej dokážu tiež iba ľudia”.

2 SPRAVODAJCA JÚN-JŰL 2011

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: Viera Kamenická (Bra-tislava), Alena Bugárová (Bratislava),Navon család (Izrael), Wohlstein Ale-xander (Bratislava), Salatiová Alzbeta(Levice), Balázs család (Komárno),Vajnorsky család (Izrael), dr. Körtvé-lyesi János (Komárno).a darcovia,ktorí si priali zostať v anonymite. Ďa-kujeme!

� V Debrecíne v júni oslavovali sto-ročnicu synagógy na ulici Kápolnás.Pri tejto príležitosti miestna ŽNOusporiadala veľkú slávnosť.

� V Rimavskej Sobote usporiadali vjúni týždenný festival židovskej kul-túry v priebehu ktorého bolo niekoľ-ko koncertov a iných akcií.

� ÚZ ŽNO Slovenská únia židov-skej mládeže usporiada medzi 1. a4. septembrom veľkolepý „Superví-kend“ a letnú Makabiádu v Tatrách.Podrobnosti zverejníme v augusto-vom čísle.

� Naša knižnica Béle Spitzera zí-skala z grantu nové knihy.

� V letných mesiacoch prichádzamnoho návštevníkov do nášho mes-ta, resp. cestou internetu hľadajúsvoje korene. Naša ŽNO je priprave-ná na poskytnutie pomoci.

Vyhrané súťaže,konkurzy

Vláda Slovenskej republiky v rámcinárodnostných konkurzov v roku2011 podporila vydávanie Spravo-daja a dôstojnú oslavy 220. výročiazaloženia ŽNO v meste.

Od Rady pre odškodnenie obetí Holo-kaustu vlády SR obdržala naša komuni-ta podporu na prevádzkové náklady.

Obnovili sme cintorínEšte pred dňom martýrov sa skončili rekonštrukčné práce na budove márnice. Vďa-ka našim sponzorom z Anglicka a Slovenska (Rada pre odškodnenie obetí Holokaus-tu vlády SR) sme mohli obnoviť rituálne miestnosti a malý byt pri vchode. Dokončilisa maliarske práce priečelia.

Práce budú pokračovať ďalej, kôlňa je v mimoriadne zlom stave a preto je potreb-né ju obnoviť.

�

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JÚN-JÚL 2011. – TAMMUZ-AV 5771. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE IX. ROÈNÍK 6.-7. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

V Komárne sme usporiadali ako kaž-dý rok, aj v tomto roku spomienkovýdeň 12. júna. Tí ktorí prežili, potomko-via a tí ktorí prišli spomínať sa stretli vcintoríne, kde boli prítomní nielen oby-vatelia nášho mesta, ale aj z okoli-tých miest a aj zo zahraničia. Bolo za-stúpené veľvyslanectvo Maďarskejrepubliky a Spolkovej republiky Ne-

mecko. Ministerstvo kultúry SR Od-delenie pre cirkvi zastupoval Ján Ju-ran, prišli zástupcovia iných cirkví (re-formovanej a Hit Gyülekezete). Akokaždý rok, aj v tomto roku sme po-zvali všetkých starostov z okresu Ko-márno, z nich boli prítomní z Hurba-nova primátorka mesta Margita Zem-ko, z Patiniec starostka dr. Oľga Sza-bó, za čo im ďakujeme. Z mestskéhozastupiteľstva v Komárne bolo prí-tomných niekoľko členov. Po úvod-

ných slovách Tamása Paszternáka,predseda ŽNO prehovoril po sloven-sky a aj po maďarsky. Prejav hlavné-ho rabína Róberta Deutscha prinútilprítomných na premýšľanie. Obrad sastal nezabudnuteľný modlitbou hlav-ného kantora Emila Tótha. Po smú-točnej modlitbe prehovoril viceprimá-tor mesta Dr. Vojtech Novák. Po spo-

mienke na cintoríne prítomní prešli doMenház, kde pri pamätníku martýrovzapálili sviečky spomienok. Násled-ne premietli film nášho súverenca ži-júceho v Zürichu Petra Scheinera -Spomienky pre budúcnosť – Židia vKomárne. Diváci po filme sa rozprá-vali o prítomnosti komunity a o úlo-hách budúcnosti. Slovenská televízia– redakcia menšinových programovnatočila celý program. Naša vďakapatrí usporiadateľom.

Spomienkové dni v Komárne Európsky deň židovskej kultúryŽidovská náboženská obec v Komárne

oslavuje 220 výročie založenia

28. augusta 2011 Menház - Židovské kultúrne a spoločens-ké centrum, Eötvösa 15, Komárno

10:00-11:30 – Židovské náboženské ob-ce a komunity V. regionálne stretnutie Už je u nás tradíciou, že v v priebehu Eu-rópskeho dňa židovskej kultúry sa v sy-nagóge v Komárne stretnú komunity z re-giónu, aby hodnotili činnosť vykonanú vpredchádzajúci rok a aby sa porozpráva-li o budúcich možnostiach.

11:30-13:30 – Kóšer obed – zaujímavéjedlá pripraví rebecen Bina Stiefel Obed je bezplatný. Potrebujete predbežnúregistráciu do 23. augusta 2011 na adresekile@menhaz.sk alebo na sekretariá-te ŽNO na telefónnom čísle 7731-224

13:30 – Elul – mesiac prípravy u Židov –prednáška rabína Zeva Stiefela

14:00 – Synagógy v Maďarsku – pred-stavenie novej knihy dr. Rudolfa Kleina

14:30 – Slovenská cesta židovského kul-túrneho dedičstva - prezentácia - dr. Ma-roša Borského

15:00 – Komárňanská ŽNO oslavuje 220výročie založenia – oslavy narodenín

15:30 – Odovzdanie cien Kehila a KehilaHaver v synagóge

16:00 – Sefardský koncert – duokoncertvystúpia Bea Palya a Mátyás Bolya Koncert je bezplatný, pre veľký záujempotrebujete predbežnú registráciu do 23.augusta 2011 na adrese koncert@men-haz.sk alebo na sekretariáte ŽNO na te-lefónnom čísle 7731-224