A JApAN rAnmnAs KrpRovoxAr;{,saA nemet-orosz flgntol az esemenyek az amerikai elkepzeresek sze-rint kisebb_nagrobb zokken6kke-t-#nyotodnak.Vessunk most egr pilrantast am".it a.., trizerrot is. M'yen probre_mdkkal kuzd ebben zrz id6be"

", "-.akai gazdas a* Az lg2g. evinagr vdlsdgon mdrreg tiljutottak. ilotort"., olyan h]atalmas terme_lesi kapacit'sa arakuir: r.i, "-"rv j;;t me-ghaladja az orszagszrrrk_segreteit' ElSterbe kerulnek J Jd^rros t.rekvesek. A_ piaci gondok

ill"u.o".k, de veszedelme" t oit rr..ns ;etentkezik .Alsiriban: Ja_

A japiin gazdasdg jellemz6i erdekemegegrezik a nemet gazdasagevar.

": #,i::l ff#:.?.H!,.il:::1anyag-' es energiahiSny, rendkivul dinamikus ipari re;toae", kitrin6_en kepzett u" -TrT3iisan regr"t mlr.tt _,r-.,"r.iio.,Ej,"rorr"l kicsiaz elett€r' Nepenerr eretszinvoilarGa"". mindezek elrerftre meg semkozeliti egreuln mds fe;lett-o."r?jilr.osainak igcnyszintj€t. Az orcsomunkaer6, vatamint,..lnyt _ug?"Lalitdsa biztositja Lz amerikaiszinvonalu 6.ik rendkivuli verse-nfkepesscget. Ez pedig az amerikaiexpanzio komoly akaclalyat k€pezi. -r-vvvbvr' uz PsL'g

Bizonydra a Kedves orvaso ""oa*o-" orvassa e sorokat, esetlegazt hiszi' osszeteveszteJtti\ a;erenlet jap6n gazdasdgi es kereske-delmi 6'apotokat a masoiit ;Iil;;i.ru er6ttiver. Nem, nem err6rszo sincs' sokan

1zt.yo3djak, ho;;-; tortenelem nem ism€ui onma_gat. Szilardan hisszuk, h"S, ig."lnr." meg azid6kozben bekovet_kezett nagrar6nyu technikai f;;; dc "";" - tu d o tt vdl toztatni.Amerika es Japdn^€rdekelleniel"i efp." termeszetukner fogva nemuj keletrlek' messze,,az e-rs6 vilaffiorut meger6z6 id6kre nyurikvissza' Az Egresrilt Allamok e";ap'an iup""ot.tiiiJfl.J,i 19l8_banigr nvilatkozik: A ket orszdg

-kt 6tt' erlelod. k";flik;; esetebennincs tdmado' sem vedekezoicl. a tonniktusert egzar'nt felel6s To_kio es washington is. Az o""ro.o"ror" -,agi Kozponti vegretrajto Bi_zotts'g es a moszkvai^s?9vjet egrfittes ,irz"e"

"'tiiiporifita.or "roro*::H, beszedeben lets' ,'aF,"

-l;-en Lenin "ri"r..,rt ezeket

,,Onok tudjdk, hogr Japan es Amerika haboruja md.r teny. Ezt ahdborut 6vtizedeken at keszitettet ;iO!*nt".",ft ise;itor,.hosr.ki;^t;l:;7,#il:f :B:Jn?",:g;Jseget Lenin utoda is elmoidhuttiloin. a Szo{etunio 6s Nemetor_tr3fli1ffi6

haborujdrol. (Lehet, ils, el is mJndta,1""r mi nem

t68

Mindezek ut6n nem meglep6, ha Amerika szuntelen azt latolgatta,hog'an tudnd elgdncsolni a japd.n gazdasdgot. Eglre vildgosabbd vd-lik, hogl ez b6k6s uton nem meg. A kor politikai, t6rsadalmi, gaz-dasdgi dllapota - csakugr, mint a ndmetek eseteben - szuksegize-rfrvd tette a japanok szdmdra is az €lett6r kereses6t. A grarmattartohatalmak makacss6gla a b6k6s megolddst a japdnok sZamara semtette lehet6v6. szomszddja a naglkiterJed6sfi, akkor meg nem olyannagr nepsfrros6gfr Kina. Vele hagromdnyos bezdrk6zotts6.ga miattsz6 sem lehetett normdlis kereskedelrni kapcsolatok ki6piteser6l.A kor szok6.sa szerint Japdrn is hdborrival tgrekezett magdnak kinaitertileteket szerezni, amellyel az iparinak szfiks6ges nyeresanyago-kat legaldbb r6szben biztosithatta.

Amerika el6n rendkivtil nagr koncepci6jri eln6k 6ll: Roosevelt. Zsi-d6 orientAltsega segiti abban, hogr ne csak a politik6ban, de gazda-sdgi t6ren is k6pes legren sz6lesk6rfi koncepciok kidolgozdsdra 6smegval6sitdLs6ra. Ez a sok dimenzi6jrl egr6nis€g k6pes volt az dllamhatalmas termel6si kapacit6s6.t frgles politikai tranzakci6val Ameri-kanak nemcsak gazdas6gilag, hanem politikailag is vihgtdrtenelem-ben p6ratlan m6reto haszndra organizdlni. Elk6pzel6seiben a kormordlis felfogisa egldltal6n nem zavarta. A nagr t6rt6nelmi 6s kulrttrdlts mfilttal rendelkez6 eur6pai dllamok erkdlcsi normdit eg/sze-rfren flgrelmen kivirl hagrta. Szabad fogalmazasban ugr is mond-hatn6nk: felrrlgta.

Eur6pdban a feszfrlts6g n6ttdn-n6tt. A nemetek az angol es franciagazdas6€ eleven6be v6gtak, amelyet azok ugl sem tesznek zsebre.A kind.Llkoz6 alkalmat Amerik6nak is ki kell haszn6lni. Jor tu{ak,hogr a legutobbi lgo5-6s japdn-orosz hdbortbar\ az oroszok hozt6ka r<ividebbet. Azt is tudjdk, t:ogr az oroszok ez6rt bosszut eskudtek.Ezek a t6nyek szinte tdlcS.n_ kindljdk az amerikai elndknek a legku-lonb6z6bb kombindLci6kat. El is velfrk. Titokban megallapodik Szt6-linnal. Eur6pa 6s a vilig nagr r6sze a n6metek pr6bdlkoz6saival vanelfoglalva. Ek6zben a szo{etuni6 Kina oldal6.n lgsg-ben haduzenetn€lkul megtamadja a japdnokat. Amint tudjuk hasonl6 cselekm6-nyert a n6meteknek Anglia 6s Franciaorszdg is, de D6l-Afrika, Kana-da, Ausztrdlia 6s ui-zbland is hadat uzent. Ezrittal term6szetesenilyesmi meg csak eszukbe sem jutott.

Az amerikai elndk 6s kdrnyezete nagr gazdas6.gi erejenek tudat6-ban kidolgozza a vil6guralomra tdr6 tenreit, amelynek megvalositd.-sdhoz hatalmas ipari termel6kapacitdsa r6v6n megfelel6 bdzis allrendelkez6sere. Belpolitikai helyzeteb6l ad6d6an ez a termel6kapaci-tds a hadviseles id6szaka alatt is meg6vhat6. Ahhoz, hogr a hdborirutdni vilagkereskedelem es vildggazdasdg feloszt6sa Amerika igcnyci

l6{)

ll

il

szerint trirteniek' a hdboru megnveresenek lehetoseg€t az amerikaiakarattol reri rrieso;;-I",i";l ffityl",y?16, hog, "r,?"k erdekebenAmerikdnak is beTeil rep"ir. tJa',ri""ror.

"o.al?. El pedig nem a Ie_gegrszerfrbb feradat, a" noo""""iti"t rr.- orJr.,i"ofo".uu gondot.

!i{:f' fi Id'} TruXffiiltili f,o"'., a.-"u!o ri; ^i..s,u*,

a, ti,-regnas,obblozadekJt,JL"JI"".;"ffJ jrT":t'"tJ,,:,:.rfi

.i,..L.i:r:-,Ja kildtasok is iok. a_to.tZ"eJ"i n.jl..""kl;;;;,;.s, l;upa., tdma_d6s kiprovotoaia"aru n""*".jt""t jer, "ri "rln"uil.,i.gn a szena_tus megszavutl

lt.mado ;il.;; taboruba valo bEftpest. Amerika

illf ifilib::lt"H ::T*j13utasitan6 ;; ;*#,taran, b6r

'T:"Jtr*;il1:.1:l:."1";::-"s:'TL:ffiY"H.o"',:i:.5,H:o;::=1;;idi;ili."jtJl3?ii,'".".;3;J"T,?:ffi nx1?",,1.#t*,szan szenz6cios hir hozta rinba a)-amerikai'kozver._i"vr.

nem ku_l?t:?:: 1J5,H:T ""r"-t"'"it' r-h*.e.r,#;;ffiai asszony aeu1ie"s,ffi #"'*g""Jffi trl,.".?"ff i[THi.T:[:1.:#1",f ,$neki. A pan Am rrglay.G il,;iTo ;. rv.""""-.,J',gato.t uat.kr'cson Ameria -"{e' a, i"EiaJ'inar. ;o.,,us z-an iort€nt Miami_bot' keleti irdnvba. a.t.-.r,

"r"Li!ep,ii. u"; "erriii "lru, ," az rJj_Guinea-i Lae-ban-.A r..i".it.ro'nioo' r.-

"" szat asr- icsenaes_oce_.n ferett vort kijerorv., ", J:-i"?aiia'Jrr.rv*r ur-".,^,i."o1rli.r,a egr kisszigetecskeje vort tr*"ru",t.n.rv;:i"""rr lakaran, mindossze 3 kmnosszri es r 'b km s-zeles r"ri.

-L .it".i5.r rr.ai,."s"r"rzet neh6nyemberet odavezenyeltck, hogr,"Liiluo3r"r, aor."f;;d olajat esuzemanvagot is a helvsri"rlJarffit r.. a d;;; e.ftres idejere

f, :rT;i.l:l1o 6t I o mass a

"r"r.ito ttl

" ru""u r,."o h aj ot i s .

"r,go partj ai _

Ameheek 1g37. julius 2-dn indultak eI_Lae-bor, de sohasem ertekel kovetkezo cerpontlut"a. sra-auiurin* -." repurSgep pasztazta 16napon at a csend'::il:"3"1, n.g' -"eF.gr:ar.l."p?i#f.p ,o.,"".it,es szemervzetet' A.k<'tsegek + il'iro i.ferra rugtik, ,ii'a"r,

"r"a_.-6'y nerktir. *"r1_?r:I'; ;;d;;;keztetessel iariir. -i"

az us/et,noS/ a gep a tengerbe zuhant, ,i.S,"iala"a remenytelen.Az elenk erdekr6desn "-".itui?oriut"rrurryu.r, toiirruoro regen_ddk szulettek' Ann6l.i" t"tauil,li;;;ygry.l kapcsoratban a hiva-talos korok melv hallg",a"t" r"ri.rfulr..t. xe, rJ-t.""r.i,i"to megki_sererte a titok reitarasit. pJ i.e;n"i tpitrilr es Fred Goerner ra_dio-, es televizioripo:l:, g-gl_estol fugge{"",il Jgn_"gr-i<iiwuen r": _tette ki veremenvei.

^ai"aft ii"" .r."lror"tkeztetes[

Iutoitak, hogrl7O

__ - v..rv?LULurrcJutol

.r vildgkdruli ut csak fed6n€v volt. Az igazi feladatuk az volt, hogr fi-rivr:ljek meg hdny repul6terrel 6s mds hadiflottat kiszolgdlo letesit-rrrri'nyel rendelkeznek a japd.rrok a Turk (Karolina)-szigiteken lev6lr:rzison, tov6bbd annak felderitese, hogr az Egresult Alt*amok birto-lurban l6v6 egrenlit6i szigetek leszdllds szempontjdbol milyen,' kinyokkel es lehet6s6gekkel rendelkeznek.

A kemrepfrl6t azonban szemelyzetdvel egrutt a japdnok elfogtrrk,r lr.' ezt nem hoztdk nyilvdnossdgra.

A hdboru utan J.F.Dulles kulugyminiszter kornyezeteb6l szivar-ri.tt ki a hir, hogr-a japdn fegrverletetel utdn a szdvets6gesek a ja-1r;rn csaszS.rt is a hdborris binos6k listdj6ra akartdk venni, deiztll)pen Amerika akaddlyozta meg. A cs6sz6r ugranis kozdlte Truman.lrrokkel, amennyiben erre a perre sor kerul, nyibanoss6grahozzlil<;r csaszS.ri legier6 fdhadisziilldsdn 6rzott Erhardt-dosszidt. s6t azt iskdzolt6k, Am6lia. Erhardt m€g €letben van, s a foglyuk. - Az ered-rnenyt isme4uk.(l)

A n€metekhez hasonloan a japanok is megkis6rlik Amerikdval b6-lics tdrgyal6sok utj6n rendezni nyersanyagbeszerz6si es egr6b ne_Irezsegeiket. Az amerikaiak konoksdga azonban m6g az angoloken isIriltesz. Roosevelt az Atlanti charta t6rgral6sa sordn megigcrteohurchillnek, hogr az amerikai-japdn tdrryaldsokat illet6en m6glcgaliibb h6rom honapig id6t huznak, vagsis, ,,orrukndl fogva vezetikir jap5.nokat." Az amerikai kormdny belpolitikai okokbol nim tartottar:elszerfinek magS.ra vdllalni a h6boru kezdem6nyez6set, ezert ugr<krntott, hogl a tdmadast 6s id6pontj6nak kivalasrlasat szfrk hatiro-kon belul dtengedi a japd.noknak. Az erre alkalmas helvet azonbart<ik jelolt6k ki. Tehettek ezt annd.l is ink6bb, mert amerikai hirszerz6kkordbban, m6r 1940. ny1r6n megfejtettek a jap6n katonai rejtjelzestcs a diplomS.ciai kodot. igy a japAnok minden kartydjaba ialleuenbeleldttak.

Az inform6ciokat csak nagron kev6s emberrel k6zoltek. Kizdr6lagaz elnok, kulusrminiszter, hadugrminiszter, haditengereszeti mi-rriszter €s a fegyveres er6k parancsnoka volt beavatva. M6g a kor-rnany tobbi tagiAnak sem volt tudomdsa err6l a rendkivul fontos for-r':isrol.

Az amerikai kilpolitikanak egrebk6nt is van eg5/ jellemz6 hagro_rnanya, amelynek grdkerei m6g az oceanon tuli koztirsasag ,,alapitotiseihez" nyrllnak vissza. Eszerint az Eglesult Allamok hasznot huzaz europai es dzsiai hdborukbol. voltak6ppen ezen nyugszik az usA.irilete. Kormdnya nem igrekszik belepni a nagr fegrverEs konfliktu_sokha, hanem megvfuja amig a harcolo felek elgrengulnek es akkorl<dzbelcp a maga dont6 sulydval. E;zt Jap6n eseteben is nagron jol

ril

rl

t7l

alkalmazta, hiszen az Egyesult Allamok amerikai teruletet a japdnoknem is vesz6lyeztett6k, csupan a csendes-oce6.ni szigetbirtokaitszalltak meg egrmds utdn. Ez viszont alig volt tdbb artaflan legrcsi_pesnel.Jap6n nyersanyagszuks6gletenek biztositdsa erdekeben meg az1930-as evek elej€n elfoglaltl Eszakkeret-Kindt. ott fi; ;ahtt jelen_t6s beruhdzdsokat eszkoz.lt. Ternyeres€t azonban nem tuata ,,legali-zdlni". Kina nem vott hajlando belct kotni. M.tk;iilileg,eznunt<,hogr ez a terulet nem tudta megoldani a japan ipar nyersanyag esenergiaelldtdsat. Neh6zsegei

"s"k et-"netireg enyiultet. Ipari fejr6_dese utoler[e kordbbi problema'inak merteket]a tt.*g grndjai azon-ban megoldhatailanok voltak.az Egresult Allamok ellen6re, aki m6rel6g nagr sullyal nehezedett a nepef nyakd.ra.Hosszas huza-vona utdn vegre lg+r. februdr kozepen megindultakaz amerikai-japan targrarasok. Roosevelt €s Huu tb+t. ieuru dr 14_en a Feher H'zban fogadta Nomura-t, Japdn -."tringtoni nagrkove-t9t A beszelgetes tars/et kes6bb Rooseveft nagr huriorlrzen<et me_selte el bardti kor6ben. Eml6keztetett rd, trogrLnaf. ia";l" ,,McKin_ley amerikai elnok mindent elkovetett, t ogrEiter.il;" a triuorut spa_nyolorsz6ggal, de megtortent egr olyan sz.rnyir eset, amit incides_nek neveznek. Senki 1e1 lriaji, trogr a spanyolok valoban elsuly_lyesztettek-e a Maine-_t, d9 rvrci<inrey?s John w.y ,r"- aim"ttut .t-len a_hdborri meginditdsdt kovetel6 amerikai nepnek.(sohaj) tsge_ban, Havanndban y "S4k

kikot6helyen felrobbant a Maine ameri_kai cirkilo: az Amerikai Egresult Allamok ennek tir{i$/C; uzent ha_dat sp-anyolorszagnak. amitor a japdnok elsullyeszteTtJt a eanay-t(amerikai 6grunaszdd, amelyet uttiiotug a jap6.nok 1937-ben suly-lyesztettek el a Jancen) a feirranorodas hulldma soport vcgig az or_szagon. En , 6s Hull rir (itt ul velem szeben) ,r.gr.r"fr"r"n lecsillapi_tottuk a felhdborodas ujabb hulamdt, es h6la Istennek, sikerult.(sohaj) Remelem, To.Trrl tengernagr tovdbbitja a kormdnydnak,hogr itt mindent elkovettunt, hogr iri.rd.., "vig"Jr r"gren, amdefogrtan va., az amerikai nep tureiile, es ha at"rit"J

"h, (hdromsohaj) vege a civilizdci6nu\.t M idlzetpedig emerika iegtSoo szovet_9€gese, a Szovjetunio egrik tort6neszei6r szdrmazik. Jakovrev: pearlHarbor rejtelye cimir konyv6ben kerult a kelet-europai oivasot elc.Az amerikai-japdrn tiirgralasok termeszetesen forytatodtak Nomuravezetesevel, az elnokkel 6s kulugrminiszterrel. Rooseveltek szdnde_kosan 9ly-t hom6.lyosan fogalmitak, hog, a japAnok ugr velhett6k,van m€g ertelme a fargraldsok folytatrisinak-. ,qa ameri1aiak pedigmenetrend szerint hriztak az id6t es t6rgraltak. Hulr eml6kirataibanvil6gosan 6s f6lreertheteflenul leirja: ,J(ezdett6l f"gu. ;Oi tudtam,

r72

f rllr'\, :r f iirgral6sok siker6nek esdlye egy a hrlsz, az 6tven, vagir szAz, lllr rr'lrt:tt."

lrrl;r j<lonkdppen mifele javaslatokat terjesztettek el6 a jap6nok? El-t,r1,,1,11,,,r.Uanok voltak azok Amerika sz6.mdra? Dehogrl K6rtek,lr'1ry jiirjurnak k6zbe; Kina fogadja el Japdn fennhat6s6gdt Eszakke-lr'f l(rrra felett - amit minteg tn 6ven 5.t de facto m5.r elismertek -lr,r czl Kina nem fogadja el, az Egresult Allamok vonja meg t61e a se-lirlst:{ct, amelyet az eppen Jap6n ellen haszndl fel. Roosevelt 6s Ko-r rojc jap6.n miniszterelnok folytasson tan6.cskozd.st Honoluluban. At,rrriicskozS.snak tflzz6k a napirendj6re az Egresult Allamok 6s Ja-; r. rr r kereskedelmi kapcsolatainak helyredllitas6t, Jap6n szabad hoz-z. r j r r t as6.t a nyersanyagforrdsokhoz, JapAn r6sz6re t6rt6n6 hitelny0j-t;rs lehet6sdg6t. (Tal6n nem drt, ha me$egrez-zik, hogr Japdn prob-k.rrrai napjainkban is hasonloak, kerdes, mikor lep fel az EgresultAl larmok ugranazokkal a moszerekkel?)

Az amerikai korm6ny strat€gidja az id6 mirl6sdval tervszerfien bo-rr.yolodnak. M5.r 1941. julius 25-€n megtiltotta a k6olaj kivitelet Ja-piinba €s befaryasztotta az Amerikival szemben fenn6llo, osszesenl3O milli6 dolldros Japdn kdvetelest. ,,Javitds" urugr6n lezilrtdk al)anama-csatornd.t a jap6n hajok el6tt. Anglia 6s Holland-India k6-vette az Egresult Allamok peldajat, uryancsak befagrasztotta a Ja-p5.n kdveteleseket, de a kereskedelmi kapcsolatokat is megszakitot-ta. Itt teh6t A,rnerika vezette osszehangolt akci6 folyik Japd.n ellen.Igaz, kds6bb az Egresult Allamok kfrlugrminiszteriuma - m6g neml6tta eldrkezettnek a kenyertdr6s idej6t - enyhitett az embarg6n, uj-ra engedelyezte a Japdnnal valo kereskedelmet, de csak oly mertek-ben, hogr az export erteke azonos legren az import6val, minthogl ajapan kdveteleseket z6roltdk.

A jap6Ln kormS.nyban, a Szovjetuni6 tort6netirS.sival €s mi napi$tart6 szuntelen progpagandS.jdval ellent6tben, csupan Matsuokakulugrminiszter hajlott Oroszorszag megtdmaddsdra egr nemet szd-vets6g kereteben. Igrekezete miatt le is v6ltottik. Az 1941. jtlius 16-dn lemondott korm6Lnnyal 6 is tdvozott. fu ni kormd'nyban szintecsak 6 nem kapott helyet, eppen n€met orient6.ci6ja miatt. Japdnnem akarta 6s nem is akarhatta megtS.madni a Szovjetuni6t. Ez el-lentmondott volna minden jtnan megfontoldsnak. Tokio legvonalbannag/on kdzel van a szo{et Vlagrivosztokhoz, s igr szovjet legitema-d5.s ellen v€dhetetlen volt. Azon kivul egr Szovjetunio elleni hadj6ratnem juttathatta volna hozz6, Japd.nt az eget6en szuks6ges nyers-anyagokhoz es olajhoz, amel5rnek forr6sai a deli tengerek t6rs€gebenvannak. Mindezeken felul az Atlanti Charta targ/alasair6l 1941. au-gusztusban kiadott Roosevelt-Churchill deklar6ci6ban figrelmeztet-

173

t6k, s egrben provok6ltak Japdnt; amennyiben esr harmadik hata-lom vdlik Jap5"n agressziojdnak celpontjdvri, az Egyesult Allamok se-gitseget nyujt neki. Ezt kdz6lt6k Nomura jap6n nagrkdvettel is. DeN6metorszdLg szovjetuni6 elleni preventiv tdmaddsa utdn n6h6nynappal is szintvallott Amerika, az oroszok megsegit€senek bejelente-sevel. Japdn szamara ertelmeflen lett volna egr ellens6g helyett ket-t6vel kuzdeni.

A szo{etunio ennek ellen6re azt 6llitja, h'ogr az amerikai uralkod6korok mindent elkovettek, hogr Japdnt Oroszorszdgnak ugrasszdk.Ennek pont az ellenkez6je Lgazl A Szovjetuniot igrekeztek Japannakugrasztani. Bizonyitesert nem is kell tulsagosan messze menni. Da-viest is idezhetjuk: Brusszelb6l l9gg. januar l8-an kelt level6ben,amelyet Harr5r Hopkinsnak irt, iSr velekledik ,,koz6s erdeke a szov-jetnek es korm5.n5runknak, hogy - JapAn miatt - a k6t hatalomegrmessal j6 viszonyban 5:lljon." De kordbbi esetet is emlithetn6nk.Davies maga irja le konyvdben: amint 1g37. 6prilis S-en a szovjet-uni6b6l New Yorkba €rkezett, els6 utja House ezredeshez, wilson, el-s6 vildghdbonis amerikai elnok tandcsadoj dhoz vezetett, aki hossza-san fejtegeti: ,*{merikai szempontbol cseppet sem kozombds, a japdnkerd€s miatt is fontos, az orosz viszonyok megismer6se es ert6kel6-se." Arr6l is tudunk, hogr churchill a japan t6maddst kovet6en arraakarta r6Lveni Rooseveltet, hogr a Szog'etuni6val indittassanak ta-maddst Japdrr ellen. Meg kell mondanunk, churchillnek ez a tervenem a szovjetuni6 tiltakoziis6n, vasr a tdmadiis megtagaddsdn bu-kott meg. Ennek ellenere Anglia is egretertett Amerik6val abban,hogr nem szabad megengedni, hogr a tengelyhatalmak egenkentverj6k le ellenfeleiket. Eppen ez€rt ajapdnokat nemcsak, hogr nemugrasztottdk a szovjetunio ellen, hanem ennek biztos elkerulese er-dek€ben Amerika vdllalta, s6t csdbitotta 6ket egy sajat maga ellenitdmadS.sra. A japdnok ezt egy ideig igrekeztek elkerulni, de az ame-rikai kormd.Lny mindent elkovetett provokdldsukra.

Az amerikai embargoval term6szetesen megszakadtak a Japdnnalfolyo targraldsok is. Az Atlanti charta-ugdet megkot6ser6l hazaer-kez6 Roosevelt m6r 1941. augusztus lz-lnjavasolta Nomurd.nak azamerikai-jap5.n targraldsok felujitdsdt. Konoje kormd.nya kapva ka-pott Roosevelt ajdnlatdn. De az amerikaiak - amint arr6l churchillttajekoztattak - csak az id6t hrlztak. Kul6nboz6 elvi jegrzekeket vdl-tottak, a Roosevelt-Konoje taldlkozobol nem lett semmi. Grew, azEgresult Allamok nagrkdvete sem erti korm6.nya magatartdsa.t.szeptember 29-6n figrelmezteti washingtont, ha nem kerul sor a ta-ldlkoz6ra, a japdn korm6ny megbukik 6s katonai diktatrrra kerfrl ha-talomra. Ez pedig az Egyesult Allamokkal val6 osszeutk6z6shez ve-

t74

zr'llrct. (Roosevelt eppen ezt v5.rta!)A tdbbszori sikertelen japAn kis6rlet utdn Grew keserCren irja nap-

krj:rban: ,,Az a kdrulm6ny, hogr Jap6n miniszterelndke figlelmen ki-viil hagS minden p6ld5.t 6s hagyomanyt - mdrpedig ebben az orsz.iigban nag/on tisztelik 6ket - 6s hajlando k6zben tartott kSlappalrrrt:glelenni imerikai f6ldon, hogr talalkoz-z€k az Egresult Allamokclrrokevel, dnmagdban is fokm6r6je a korm6ny elsz6nts6rgS'nak, horyliikuszoboli azt az 6riasi k6rt, amelyet nagr 6s potenciS.lisan felb6-szult orszdgunk elidegenit€se okozott. "

A japdn kormdny azonban hidba mozgatott meg mindent, ered-rrr6n5rtelen maradt az a tdrekv6se, hogr Roosevelt talillkozzilk Kono-jc-val. igr a iapan korm6ny tekintelye rohamosan csokkent, majdrniutan Roosevelt oktober 2-6n hivatalosan, de indokolds nelkul el-rrtasitotta ataldlkozora tett javaslatot, oktober l6-en le is mondott.Amint Roosevelt tudomS.st szerzett rola, ket 6r6n 6.t tandcskozottIlull. stimson 6s Knox miniszterekkel, Marshall tdbornokkal, starktengemaryal 6s Harry Hopkins-szal' A tandcskoz6srol semmi semszivargott ki. csupdn az a bejegyrzes ismeretes, amelyet stimson irtnapl6jaban: ,,K6nyes probl6ma 6'll el6ttunk, ury kell ir6nyitani a dip-lom6.ciai ugreket, hogl Japdnnak ne legyen i$aza, hory els6nek 6kovesse el az ostobas6got - terye meg az els6 l€p6st." Ez ugtan eleg

neheznek ld.tszik, mivel Jap6.n igen alacsony szinten tartotta hadere-jet. Md.r szoltunk Davies 1938. junius 6-an kelt, a szovjetuniorolszolo osszefoglalo jelentesenek idevonatkozo adatairol. Davies sze-

rint - neki pedig igazdn elhihetjuk - Jap5.n katonai l6tsz6ma az

id'zett id6szakban csupdn 248.OOO f6. M6g Romdnia is megel6zi amaga 266.000 f6jevel. A szovjetunio 1.5OO.OO0 f6t sz6ml6l6 hadrere-jer61 nem is besz6lve. Ez az dllapot t94l-ben sem v6ltozhatott lenye-g"sen. stanley Horubeck, az amerikai kulus/miniszt6rium tdvolkele-ti ngy.t x.t foglalkozo f6tan6csosa 1941. tavaszdn jelenti a kormdny-nak: ,Alland6an gondolni kell eS/ igen fontos tenyre - Jap6n nincsfelkeszulve az Eryesult Allamok elleni hdborura."

Az amerikai hirszerz6 hivatal uryancsak oktober 16-en esI memo-randumot juttatott el a korm6nyhoz, amelyben kifejtik, a japdn kor-mdny bukdsa logikus kovetkezm6nye annak, hogy Tojeda kulugrmi-niszier nem tudta enyhiteni a Japdnra nehezed6 amerikai gazdasdgs'

nyomdst.A japS.rr korm5ny lemondasdval az esemenyek felgrorsultak. Ket

nap-mulva 18-en Hideko Todzso tdbornokot nevezik ki miniszterel-nokke, aki a hadugi es belugn t6.rcdt is magdnak tartja fenn. A ja-panin koordinS.cios bizottsag az amerikai kihivasra Iivasra 194 l. oktober6benmar csaknem szunet nelkul uldsezik. Okt6ber 23-Arr arTa a meg6lla-

175

pit6sra jutottak, hogr a jelenlegi helyzetb6l nincs mds kirit, csak ahdboru. De azt is felmertek, hogy az Egyesult Allamok katonai po-tencidlja 7-8-szorosa Japdn6nak. Ez6rt semmifele lehet6s6get nimlattak arra, hogr az usA fole kerekedjenek, akaratukat e megv6lto-zott eszkdzdkkel rajuk kenyszeritsek. Vegkovetkeztetes: ryors hadje-ratot kell inditani korlatozott celokkal. Ennek elenere a csdsz6rnd.l1941. november S-en a titkos tandcs d.ltal megtartott ul€sen urydontottek, meg egr utols6 kis€rletet kell tenni, vagyis folytatni kellatArgralasokat az Egyesult Allamokkal. Erre a c61ra iavaslataiknakk€t vd.ltozatdt dolgoztak ki, amelyet ,,A' 6s ,,B" tervnek neveztek el.Ha az USA november 25-ig egyiket sem fogadja el, akkor a koordind-cios bizottsdg konkhlzioja szerinti hdbortlt meg kell inditani. ,,A" v6l-tozat: Japdn eg5/etert azzal az elwel, hogl a csendes-ocednon es Ki-n6ban a nemzetkdzi kereskedelemben le kell mondani a megkilon-boztetesr6l, ha ezt az elvet a vildg tobbi reszeben is elismerit. A ja-p6n kormiiny hajland6 nem b6viteni az onvedelmi ovezetet es szeret-ne elkerulni az europai hdboru kiterjedes6t a csendes-oceanra. Ja-pALn 6s Kina bekekotese utdn a japdn csapatok 2s cvig Eszak-Kind-ban maradnak Mongolia hat6Lr5.n 6s Hajnan-sziget6n.

Ha az Egresult Allamok elutasitja az ,,N' tervet, akkor at kell nyuj-tani a ,,El" tervet, amely aztan Amerika r€sz6r6l igazfun elfogadhat6lett volna. igr hangzik: Japdn kotelezi mag5.t, hogr tartozkodik min-den katonai rendszabaVtol annak fej€ben, hogy a vele folytatott ke-reskedelemben enyhitik az amerikai korlatoz6sokat.

Tulajdonk6ppen itt mar a japdnok ugrszolvan semmit sem k€rtek,csupdn azt, hagrj6.k bekeben 6ket. Hiszen a kereskedelmi korl6toz6,-sok enyhit6se - amelyrSl aligha lehet tagadni, jogos igeny volt -semmire sem kotelezete Amerikat, legfeljebb egr pillanatnyi gesztus-ra, ami semmifele tartalmi erteket sem biztosit. De ha ezt az 6ketsemmire sem kotelez6 kerest elfogadjdk, akkor lehetlen Japant ha-boruba vonni. Erre pedig az amerikai kormdnSmak okvetrenuk szuk-sege volt.

A japan kulugrminiszt6rium az ,A" es ,,B" terv tdrgyaldsd.nak befe-jezesi hatdridejet 1941. november 25-ben 6llapitotta meg. Miut6nugr tfint, hogr a ,,8" terwel Amerika eseileg egretert, a japdnok bi-zakodobbakka v6ltak es tovabbi negr napot enged€lyeztek Nomuranagrkovetnek a tdrgfald.sok befejez6sere. Termeszetesen ezeket arejtjeles tdviratokat meg a feladdsuk napjdn megfejtett6k az ameri-kai hirszerz6 tisztek, majd Roosevelt €s Hull asztaldra tettek. Az el-nok es kulugrminiszt6rium ujabb bizonyitekd.t kapta, hory az ame-rikai vAlasztol fugg, lesz-e, vaSr nem lesz h6borri a Csendes-ocednones a Tdvol-Keleten.

176

t{ull a japdn ,,E}" tervet nemileg 5.tdolgozta, de csupdn n6hdny le-rryegtelen m6dositd.ssal, amelyet Jap6.n minden bizonnyal el is foga-<lott volna. (Az Indo-Kindban marad6 japdn csapatok meghataroza-sa.) Ezt a tervet november 22-6n ismertette az angol, holland, kinaiCs ausztrS.l kdvettel. Mindannyian eg/etertettek vele. Ezek ut6n Hulllehetsegesnek tartotta, hogr november 24-6n vdlaszoljanak Japdn-rrak.

Ugl tinik Hull id6zavarban volt, mert 24-ignem tudta a terwezetetcgreztetni az illetekes amerikai miniszterekkel 6s az elndkkel. Csak25-en reggel kerfrlt ra sor Hull, Stimson 6s Knox egreztetes€re. Mds-lel6ras tan6cskozds utan mindhdroman eStetCrtettek abban, hosraz amerikai javaslatokat 6t kell adni Jap6.nnak. Delel6tt I 6rakormindhdrman a Feh6r H6zba siettek, hogr az eln6k jov6hary5.sat isetnyerjek. Roosevelt velemenye es vegs6 utasilAsa azonban mindenbizonnyal hideg zuhanyk6nt erte 6ket. Az elnokn€l tartozkodottMarshall es Stark is. Ujabb m6.sf6l6r6s tan6cskozds folyt le, amely-rdl ugyszolv6.n semmi sem kerult nyilv6nossS.gra. A kes6Qbiekbensem jutottak a tdrten€szek egl€b adathoz, mint Stimson kibogozha-tatlan naplojegtzete, miszerint Roosevelt az europai hdboruban val6reszvetel terve helyett csupS,n az amerikai-japdn viszonnyal foglalko-zott. Kijelentette:,,valoszinfrleg megtd"madnak bennunket a jap6Lnok,

lehetseges, hogr legk6s6bb a kdvetkez6 hetf6ig (november 3O.) Mittegyunk? Az a kerdes, hogran man6verezzunk, hogr az els6lov6stJapdn adja le, de ne sodorjuk magunkat nagy vesz6lybe. Ez nehdzfeladat."

A naplobejegrz6s rovid szovege na$/on is ellentmondo. Ha Roose-velt olyan biztos abban, hogr a japdnok megtdmadj5.k, m€gpedigviirhatoan egr h6ten belul, ug5/an mifele man6verez6s szukseges ah-hoz, hogr az els6lovest a japdnok adj6.k le?

A delel6tti katonai vezet6kkel folytatott tdrgral6s utdn nehdny ord-val Roosevelt es Hull meghozta a h6.borus dont6st. Valoszinfr, hogr atenyleges dont6st egredul az elnok hozta. Az el6zrn€nyek ismeretd-ben ez nyilvdnval6nak l5.tszik. Az iltaluk jelentektelenul modositottjapan ,,8" tervet elvetettek. Helyette a kuluglminiszt6riumban nagrsietve egy tiz pontb6l 6.tlo terjedelmes programot dllitottak 6ssze.Az Egresult Allamok ebben a lenyeget leszfirve azt javasolta, hogrJapdn S.llitsa helyre az 1931. szeptember l8-a el6tti helyzetet, vagyisa jap6n katonai rendszabdlyok meghozalata el6tti S.llapotot. Mivelegretlen korS.bbi amerikai-jap6n tdrgralds sordn, de f6kent az 1941.evi tdrgyaldsok alatt az amerikai kormdny ezt soha nem k€rte, s6tkorabbi felteteleik meg ser:n kdzelitettdk a tiz pontb6l allo programszigor6t - ez tulajdonkeppen ultimdtum volt a japdnok szam6ra.

t77

Hull november 26-6n delutd.n ot orakor nyujtotta 6t az ultim6tu_mot a japdn nagrkovetnek es helyettesenek. Nomura 6s Kuszuru,miutdn 5:tfutottak az iratot, szinte nem hittek a szemfiknek es 6r_dekl6dtek a,,E}" terv irdnt. Hull kijelentette, hogr kezukben van a vd.-lasz. Kumszu megiegrezte, hog[r az amerikai*valasz egyertelmfi atarg/alasok befejez6s6vel. Hull -. Kuruszu szerint - liemeny ma_radt, mint a k6szikla.Arnig az amerikaiak targralasokat szinlelve ,,ormkn6l fogva,, vezet_t6k a japdnokat, addig 6k maguk november 24-€n,,vedelmi c6llal,,

megszS.lltdk Holland-Guinedt. Az Egresult Allamokn.t, t" szuks6gevolt b6.,rmely amerikai orszd.gra vagr szigetre, azta 16 jellemz6 6rve_l6ssel, a ,,koz6s vedelem" zilszlaja alatt Jfoglalta. Ez

"".t . tehetet_lensegre itelt gr6ngebb Japd.rrnik volt ulos. ez 6 eset€ben ez term6_szetesen ,,agresszi6" volt. varyis - amerikai felfogds szerint - azer6sebb felnek minrren megengedett, a s/engcbbn"k semmi! I\rengondolkodasmdd csak Rooseveltben cs aiozzd,hasonlo emberekbenfoganhat megt

A jap6n diplomdcia, bdr bizakodik, de granitja is Amerika k6tszi_nfrseget. Toki6bol 1941. november l9-en

^t a{abai tdviratot krildik"s9s jlpa.t nagykovetsegekre €s misszi6khoz:,,Rendkivtili korulm6-nyek (diplomS.ciai kapcsolataink megszakitdsa) 6s a nemzetk6zi hir-kdzl6si hdlozat megszakad6sa eseten az aJlfJbi figrelmeztet6seketvesszuk be a Toki6b6l rdvidhull6.mon sugdrzott .r.!i iaoi*dsjelen_t6sbe:

l.) Ha a jap6n-amerikai kapcsolatok kerulnek veszelybe: Keletisz6l, es6.

2.) Ha a jap5.n-szovjet kapcsolatok: Eszaki sz6l, felh6sod6s.3.) Ha a japd"n-angol kapcsolatok: Nyugati sz6l, derult id6.Az amerikai hirszerz6s olyan fontosnak tartotta ezt az informdciot,

hogr minden ,,csoddval" (rejtjelfejt6) foglalkoz6 tagja kapott egr kisc€duld.t €rz eg/es vari6ci6k jelentesevel.

_ A jap6.n kulugrminiszterium december l-en utasitotta londoni,

honkongi, szigapuri es manilai k6pviseletdt a rejtjeles tdvir6 gepekes a rejtjelkulcs megsemmisites6re.

December 4-en chaltenhamben, Maryland dllamban a flotta r6di6-lehallgatoi vett6k a .169 vdrt jelzest, amelyet rokiob6l londoni nag-kovetseguknek tovd.bbitottak, mivel veluk mdr rejtjelesen nem lehe-tett €rintkezni. Meglott a, ,,sz6l-rejtjeles" ta"irat. saffort kapi_tanyl946-ban az egresitett kongresszusi bizotts6g el6tt (aki a pearlHarbor-i t5.mad6s korulm6nyeit vizsg6.lta - a s".rz6) esku alatt val-lotta: ,,Nyugau szel, derul id6" 6s ,,Keleti sz6l, es6 volt." Mc.conum

t78

li;rpitany viszont ugrancsak esku alatt azt vallotta, hogr ,,Eszakiszr'|, f-elh6s id5" ad5.st vette. A bizottsS.g nem tudta megallapitani, ki-r rr.k van igaza. Akinek az utasitds szerint tov6bbitania kellett a tAv-rr irlot, egrszer0en letagadta, hogr volt ilyen tdvirat. A bizottsS'g el6-sz.t:dte a titkos irattir dokument6ci6it is, de itt eg/ TOOI iktatosz6-rrru okmdny hi6,nyzott. Nem neh6z kitaldlni, hory ezt a perdont6 bi-zonylatot kinek dllhatott drdekeben eltuntetni, kizdrolag a kormdny-rrirk, hiszen nem is kereste ezt az igen fontos iratot, s6t minden ava-f <rtt szem6ly k€zzel-lltbbal tagadta meg a l6tezes6t is. Marad a k6r-<les, vajon mi6rt volt szuksbge a kormdnynak eltuntetni az itatot?Nyilvdnval6; ne legren meg6llapithat6 a korm6'ny felel6ss6ge. Min-den egl6b 6rvel6s tarthatatlan, csakury mint a titkos szolgdilat em-bereinek a vizsg6lat sordn adott az a maglrardzata, hogr ,,val6szini-leg teved6sb6l" a megfejtett szdveget rlgr Crtelmezt€k, hogr a ,,hdbo-ru a Szovjetunio elien". Ha igr lenne, akkor nem merul fel a vitategrertelmiren elddnt6 irat eltuntetes6nek szuksegess6ge.

Az amerikai cselekvessorozat indit6kai 194f . november 25-t6l ery-szer0en megmagyarlzhatatJanok. M6g az amerikai tdrten6szek isk€nytelenek bevallani, hory a rendelkez6sre 6116 tenyek alapjdn nemlehet kiel6git6 vdlaszt adni. De vajon hol vannak az ebben az id6benkeszult dokumentumok? Nemcsak a TOOI iktat6szdmri irat, de az

okiratok egesz tdmege hianyzik, pontosabbabn nem dll a kutatokrendelkezls6re. Minden b?onnyal Churchillhez hasonl6an naryonhosszri id6re z6rolt6k 6ket, de az sem lehetetlen, hory egrik-mdsikegrszerCren megsemmisit6sre kerult.

179

PEARL I{ARBOR

Az amerikai kormdny lg4o. m6jus6ban ugr hatdrozott, hogr acsendes-ocedni fl ottat pearl Harboi-ban, allomZsoztatj6k. Ez.zer Fap_csolatban o.Richardson tengernagr, a flotta p..rn"#oka fervildgo-sit5.st k6rt. stark haditenger6szeti vezerkari fbndknek 194o. lunius??-6n kuldott terJedermes jelenteseben kifejtette, hog ilyeri tdvolitdmaszponton csdkken a flotta harci kesz.irtet". e tTtotouen nem6llnak rendelkezesre azok az eszk6z6k, amelyek ennyi haj6 kiszolg6-ldsdra szuksegesek. szuks6g eseten grakortatilag te'treteiten a flottamobilizdldsa. Eppen ez6rt az amerikii nyugati p-.rriactrn l6v6 td-maszpontra javasorta a flottdt vezenyelni. stark igretertett vele. Megis probdlt beszelni Roosevelttel, de az meg v6las2riis alig meltatta.

Richardson lg4o. oktobereben washingtonban j6rt, etErte, hog5r azelnok fogadta. Katonai ervekkel probalt ,Z n.t ri, iog, u flottAt vez6_nyelje vissza. Roosevelt hosszu, k6d6s magrar6zkodessal probaltaleszerelni az okveteflenked6 tengernagrot. Richardson azonban elko-vette azt a hib6t, hogr szemebe mondta az elnoknek, 6t nem gt6ztemeg' s tov6.bbra is amellett van, hogr a flottdt vissza kell rendelni aHawaii-szigetekr6l az amerikai partokhoz. Roosevelt feleslegesnekgondolta a tov6.bbi magyardzkod6st, 1941. janufur r2-En rev6ltottaRixhardsont. Knox, haditengereszeti i.niniszt6r felvildgositotta: ,.A, be-szelgetes sor5.n 6n megsertette az eln6k6t." Ezt kdvet-6en neveztek kia Csendes-ocedni flotta parancsnokd.nak Kimmel tengernagrot. A t6_maszpont parancsnoka tovdbbra is Short maradt.

Ahhoz, hogr Roosevelt pearr Harbor-i mesterekedeset meg€rtsuk,el kell mondanunk, hogy a Hawaii-szigetek repur6terein 1941. de-cember l7-en nevlegesen 3g4 repul6gep tartozkodott, de ezek kozulsok volt az elavult es meg t<ibb javitdJ.tatt dllt. csupan log vaddsz-g6p es 35 bomb6zo volt haszndlhat6 dllapotban. A irotta haj6egrs6-gei sem voltak kulonbek (nem k6r 6ket odadobni a japan;knak!),pelddul az utah nevfr oreg sorhajot m6r reg le is szerJltit<, naaga-korlaton csak uszo celpontnak haszndlt6k. Mindezek ellenere az itt-dllomdsoztatott flotta ereje is meghaladta es szokvanyos flottatd-maszpont merteket. Az itt-allomdsozo haj6k teljes letszdmdt es tipu_sat nem isme{uk. Annyr azonban bizonyos, hogr nyolc sorhajo voltaz dllomdnyban. csup6n a december z-itamadas soran lg kuronb<i-z6 haj6egrs€g sullyedt el, illetve rongdl6dott meg. Nem veleilen, hogrRichardson a Japdn ir6Lnyiiban el6retolt tdmaJzpont kiszolgd.Llas6T-eppen nagrsdga miatt - nem l6tta biztositottnak, sem cdlszerfinek.

Mindenesetre mdr a fentiekb6l kct fontos teny hdmozhat6 ki.Az egrik' hogr Hull november 26-i ultimdtuma .rtan . japan kor-

meny joggal t6telezhette fel, ery amerikai t6madds veszely6t. A Ha-waii-szigeten 6llomdsozott flotta 6s legier6 nagrs6.gdt a japdn hir-szerzls pontosan ismerte, hiszen a szigeten igen sok jap6n szarma-z5.sri szem6ly elt, kozuluk nem eg5r eppen az amerikai hader6 szolg6'-latdban dolgozott. A k6t orsz6g k6zott kidlesedett gazdas6gi ellent€-tek ,,amerikai" megoldds6.nak modjdb6l is joggal kovetkeztethettek ajapdnok egr amerikai t5.mad6Lsra. Francis B.Sayre amerikai Allamtit-karhelyettest6l a k6t vil6ghAbor0 kdzott nem is egrszer hallhattak:,,Ha az 6ruk nem birnak 6.tlepni az orszagok kozotti hatdLrokon, ak-kor a hadseregek fognak dtl6pni." Az ismert amerikai magatartdsut5.n a japdnoknak nem igen lehettek illuzioi.

A m6sik igen fontos teny, hogr afelduzzasztott tdmaszpont megfe-lel6 utd,rrp6tldsfurak hid.nydLval, valamint a nagl,,6cskavashalmaz"vedtelenul haryd.sdval, de m6g inkdbb a kirakatba helyezesevel tu-datosan csdbitottdk is a japdnokat az olcso nagr gr6zelem es€lyevelegr katonai t6mad6sra. Csakury, mint a n6metek eset6ben, az els6trtes ut6n a verekeddst 6k mdr nem hag{dk abba, amig teljesen szrSt

nem ziz.zak Japdn gazdasdgi berendez6seit, hogr hosszu id6re ki-kapcsolj6k az amerikai expanzi6 utjab6l, s6t legr6zese ut6n kititn6felvev5 piackent is levezeti az expanzio egr r6szet.

Az amerikaihirszerz6k 194f . december 6-dn 12 €s 21 6ra koz6ttterjedelmes dokumentum megfejtes6t v6geztek. A japdn korm6'nyHull november 26-i ultimSitumd.nak vdlaszat tovdbbitotta Nomuranagrkdvetnek. Kdz6ltek, hogl a dokumentum 6'tad6sanak id6pontj6tkul6n taviratban kozlik. A leforditott 13 pontot 2l ora 30 perckorRoosevelt m6r kezhez kapta. Az elnok dolgozoszobdj6ban tartozko-dott ekkor Hopkins is. Roosevelt miut6.n Slorsan dtfutotta, igy szol:

,,Ez h6boru"- - 6s 5.tadta Hopkinsnak, aki egretertett vele' majd k6-zolte: ,Nagr kar, hogr az Egresult Allamok nem tudja megelSzni az

ellenfelet, nem tud els6k6nt tdmadni, }:ogr ezzel megfossza a japa-nokat a vdratlan tdmad6s el6nyeit6l." Roosevelt bolintott es me$e-glrezte: "Nem, ezt nem tehetjuk meg. Demokratikus 6s bekeszeret6nep vagyunk, es jo a hirnevunk." Rooseveltnek ez a cinizmusa ismegfelel6 alapot ad minden pszichol6gidhoz €rt6 embernek, hogr jel-lem6t es gondolkoddsmodjdt kell5 m6don ert6kelje.

A jap6'n kormSny ugl rendelkezett, hogr a haduzenetet washingto-ni id6 szerint 1941. december 7-en 13 6rakor adjd.k dt. A t6maddsid6pontjdt pedig 13 6ra 3O percre t]azt€kki. Ezzel biztositani kiv6n-tAA, hogy a tdmaddst hadfizenet el6zze meg. Csakhogy az amerikaihirszerz6k - miut6.n minden japdn rejtjelezett tdviratot meg tudtakfejteni - mindezt idej6ben jelentett6k az elnoknek 6s kutugrminisz-ternek. Eln6ke int6zked6s6t ismerve az amerikai kormdny fjabb ke-

180 181

lepcebe_csalja a japrit-rokat. Nomura 6s Kuruszu, hi6ba kerik Hull_t,fogr 13 o_yakor fogadja 6ket. Hull azonban, hogr a japdnokat had-uzenet nelkuli tS.maddssal is vddolni lehessen, c"at i+ ora 20 perc_kor hajland6 fogadni a japdn diplomat6kat. A japdn t6mad6s pedigel6zetes terveknek megfelel6en - amelyr6l Nomura 6s Kuruszu nemkapott tajlkoztatitst, t3 6ra 30 perckoi megkezd6d6tt. A gepel6si k6_sedelem, amellyel az amerikaiak NomuraEt kescset mzgrardnzlk,nem felel meg a valosdgnak. Hiszen bevalldLsuk szerint is iaadrkeze-suk ut5.n meg 15 percig varakoztattak a japan diplomatdkat.

B,dr az amerikai kormd.ny mar a haduzenet ,ret.l" el6tt is pontostudomdssal birt a k€szul6 japdn tdmaddsrol, a pearl-Harbor-i tenge-ycsleti tamaszpont parancsnoksagat az osszes korszerfr es glorshirkdz-16 lehet6seg€t mell6zve a leglissubb modon ertesitette. A wes_tern uni6n tdrsas6g kozons6ges kereskedelmi vonalain tovdibbitotteryszerft tdviratban tajekoztattak a t6maszpontot. A tdvirat terme_szetesen neh6ny or6val a japdn tdmad6s utdn erkezett._

A tdmadds id6pontjaban - aligha veletlenul - Roosevelt €s Hop-kins bezdrkozott az elnok dolgoz6szobdj6ba. A telefon-kozpont szigo-ru utasit6st kapott, lgry rr. h6borgassa az elnokot vasdinapi pihe_n€seben. F€l kett6 korul mcgis csengett a telefon. Roosevelt bosszu-san vette fel., Knox hadugrminiszter telefon6lt, jelentette, _ amiten6lkul is tudtak - hory a japdnok megtdmadtak pearl Harbor-t.Termeszetes, hogr ezutan minden illetekest ertesitettek. Marshalltdbornok is megtaldlta a lehet6seget, hogr kdzveflenul felhivja a pe-arl Harbor-i t6.maszooltol A telefonkagyiou"., tiszt6n hallotta a ja_piin bombak robbandsdt.

,l.rsl cs a borzalom 6rz6s6t azz.al az orvt6.madS,ssal kapcsolatban,.rrrrr'f-yet Jap6.6 katonai dikt6torai kdvettek el a b6ke zdszlaja alatt,, r r r rt: lyet kul6n megbizottai kdzottirnk hordoztak. "

Arnint l5.tjuk, Hitler 6s Gdbbels hoz.zdk€pest tehets6gtelen koklerekvoltak a n6pd,mitdsban.

Ncm v6letlen, hogr amikor 1945. szeptember lo-en amerikai tij-siigirok faggatt6k Todzso-t, jap6n eglkori miniszterelndk6t arrol,lrrigr ki

" i"t"tO" a h6boru kirobbantdsaert, igr vdlaszolt: "6ndk a

qy6ztesek 6s most megnevezhetik a felel6s6ket. De 6tszAz, vag{ ezercv mrilva a tortenOszek m6sk6nt it€lhetik meg." (El6g volt ehhezlrusz ev is!)

A v6delem grengesege miatt term6szetesen azonnal lev6ltottdk atimaszpont parancsnokdt shortot es flottaparancsnokat Kimmelt.A kongresszusban suttogtdk, hogl nem drtana kivizsg6lni a peld6t-lan katasztr6fa okait. Roosevelt azonban, elebe vdg az esemenyek-nek. December l6-6n ottagu vizsg5.Llo bizottsdgot nevez ki. Tagiai,csupa korm6nnyal szoros kapcsolatban 5,116 szem6ly. Uglan mit vdr-hatlak a k6tked6k t6luk? O.Roberts a legfels6bb biros6g elnokhe-lyettese - a bizotts6g vezetoje - m5r regota amellett kardoskodott,hory haborot kell inditani Lgr vilagkormany megalakitdsaert. (l'sm6g ezek sutott6k rd Hitlerre €s a jap6n vezetfsre a vildguralomrat$-rds b6lyeg6t. Ez esetben is igaz a ma$Iar kozmondds: ,,Ki mint 61,

ugr itel.")A vizsgalo bizottsa$ a megfejtett japdn rejtjelers okmdnyokat el sem

olvasta' sok fontos tanut meg sem hallgatott' ig' nem lehet csod6l-

kozni, hogl a korm6nyt v€dte meg, es a tamaszpont parancsnokaitmarasztalta el. A jelent€st Roosevelt jovdhagrta, majd 1942. janu6r24-6n nyilv6nossdgra hozt6k. Ezzel Short es Kimmel nebt€z helyzet-be kerfrlt. A hadugr-, 6s tenger6szeti miniszter kdvetelte t6luk, ker-jek a nyugdijaztatS.sukat. A kormany ir6nyit6s6val pedig valosagos

lajtohadjarat indult ellenuk. -Der6k" amerikai polgS.rok az orszagminden resz€b6l felh6borodott levelekkel zaklattdk 6ket. Egresekmcg att6l sem riadtak vissza, hogr esetleg sajat kezukkel v€gezzenek

a,,meltaflan" parancsnokokkal.Mdrcius l-el mindkett6juket nyugdijba kiildtek azzal, hogr ha k6-

s6bb a ,,biztonsdg" lehet6v6 teszi, hadbirosdg ele kerulnek. Ezzel

hallgatdsra is itelt6k 6ket. Mondani is felesleges, a ket parancsnokotsohisem 6llitott6.k hadbir6sag ele, nehogy megv€dhess6k magukat.Pedig ha btn6sok, ilyen mulasztas6rt aligha uszhattS,k volna me$.

Az 1944. 6vi v6.laszt6.sok sor6n a Pearl Harbor-i katasztr6fdvalkapcsolatban es/re naglobb el6gedetlenseg mutatkozott a Roberts-bizottsd,g k6vetkeztet6sei miatt. Majd a hadugri-, 6s tengereszeti mi-

Churchill elegedetten allapitjaEgyesult Allamokra, gondjainkleegrszerfisodtek. "

meg: ,*{mikor Jap5.n ratamadt azes kotelessegeink mindjd.rt nagyon

Az_ amerikai nep nemzeti erzesenek felszitdsdra eppen 1941. de_cember 7-€n az amerikai ujsagok elsd oldalon kozoGk, Knox had-usrminiszter 6ves besz6mol6jdt, amelyben egekig dics6itette az ame-rikai flottdt. Roosevelt pedig december g-i riaioueszedeben, mindenid6k legnagrobb kdpmutatasaval, fAradtsdgot nem ismerve, igreke-zett megfelel6 6rzelmi hulldmhosszra hang-lni az amerikai potgaro_kat. ,,A legmelyebb meggr6z6d6ssel mondhatom, hogr sem ma, semezer Ev mflva egretlen amerikai sem fog m6st 6rezni, csak buszke_seget hosszu dveken dt tanrisitott turelmunkkel es azon er6feszit€se_inkkel kapcsolatban, amelyekkel b€ket akartunk teremteni a csen-des-oce6.non. olyan bck6t, amely melto 6s igazsdgos minden orszdg-hoz, nagrhoz es kicsihez eglrardnt. Es sem ma, sem ezer ev mrilvaegretlen becsuletes ember sem tudja elfojtani magd.ban a felhiboro-

r82183

niszterium adott ki utasit6st es/ njabb, de titkos vizsgdlatra, amely-161 1944. december l-en csup6.n egr r6vid k6zlem6nyt adtak ki: ,,Ajelenleg dsszegrirjt6tt bizonyit€kkal semmi esetre sem teszik szfiks6-gess6, hogr pert inditsanak a hadsereg biirmely tisztje ellen."

A r6gi k6tked6k helyebe ujak l6pnek, akik esetenkent olyan befo-ly6rssal rendelkeznek, hogr k6pesek rljabb vizsgdlat kik6nyszerit6s6-re. Emlit6st erdemel, a tobb mint husz ev mrlltdn, 1962. v6genujabb okm6nygrCrjtemdny nyilvdnossdgra hozdsa. Kimmel a grujte-meny osszeS.llit6ihoz irt level6ben keseriren panaszolta, noha 6rde-kelt volt, sohasem engedt6k meg neki, hogr atn6zhesse a haditenge-r6szeti miniszteriumban es a Feher HAzban 6rz6tt pearl Harbor-ralkapcsolatos iratokat. ,,Nincs k6ts6g afel6l, - irja Kimmel - hogrMr.Roosevelt tudott a japdnok terv6r6l, hogr meg akarjak tdmadni aflott6t Pearl Harbor-ban. A tervezett tdmadds id6pontjdt is ismertees szdndekosan titkolta el a Hawaii-szigetek parancsnokaitol, hogr at6mad6s megtortenjek. (Ha Kimmelnek ez a v6lem6nye, ugran mitmondhatnak a japdnok?)

O.Lyttelton angol iparuggi miniszter m6r 1g44. jrlnius6ban kije-lentette az amerikai kereskedelmi kamara grcrles6n tartott beszede-ben: -Amerika annyira provokdlta Jap6.nt, hogr a jap6nok k6nytele-nek voltak megtdmadni Pearl-Harbor-t. "

A Hawaii-szigetek elleni tamad6s titkainak felderites6re az arnei,-kaiak 6sszesen nyolc vizsgdlatot inditottak es fejeztek be. A teljesanyag neg5rven kotetet tesz ki. Ennek ellenere Charles A.Beard meg-allapitja: 'Az ugrre vonatkozo tobb ezer okmiiny, amelynek letezese-16l tudunk, szigorian titkos maradt. Hogr mit fednek fel, ha valami-kor napvilS.gra kerulnek, az olvaso is, a t6rt6nesz is csak taldlgathat-ja."

Minden esetre a sok irat kes6bb felfedend6 titkaihoz nem kell nagrrem6nyeket ffrzni. Az amerikaiak es a gr6ztes hatalmak 6ltal ellen6r-z6tt tdrtenetirds a japS,rrok szapuldsS.ra es binosseg€nek bizo-nyit6sdra annyi val6tlansdgot es dsszefuggeseib6l kiragadott japanillet6kesek 5.ltal ezeket al6tdmasztott,,megmyilvdnul6.st" osszehor-dott, hogl ez mdr szinte nem fokozhat6. Ha ezekre vonatkozoan tar-talmazndnak tovdbbi adal6kot, akkor szuksegfelen lenne a zdrol6-suk. Nem lehet kets6ges, hogr ezek a h6t pecs6t alatt 6rzott okmd-nyok a hivatalos tdrtenelmi verzi6 cdfolatS.t tartalmazzak. Az eddignyilv6nossdgra kerult - 6rdekelt 6s autentikus szerepl6k - publi-k6.ci6i, ezekben tort6nt elsz6l6sai, de egres esem€nyek k6s6bbi ala-kuldsai alapjdLn m6ris kikdvetkeztethet6 az igazseg, amelyet Amerikalegf6bb szdvetsegese sem tud mAr elkend6zni.

A szovjet Jakovlev a Pearl-Harbor rejtelye c. 1960-as evekben irt184

l\{}nvvcben az esem6nyek kapcsdn tq"" nyakatekert 6s szdnalmas

rrr'rlrrn ismet aztigirefuszik bizonygatni, hogy az Egyesul! 41"*"I iI'r'szirl6 jap5.n ,t.""ia"f " SzovleiuniO^ellen igNrekezett terelni' Erzi

.rz,,rrban ervei tartniliru"""gaie" igy forytatja. ,;Ha ezt a tetelt nem

l'uird.juk el, akkor #il;fi ;rten[nk t'ottt^t az amerikaiakkal'

, .,iik azzalvddolj dk i?"""""ritt' hogy -sz5'ndekosan dobta Jap6'n ele'

, s;rleteknek " cserrae"-Jceani flott6''t' hogy legren nriiry.e 6.s az ame-

r rltai n6pet U.t"soaor-f,L"""-" ftaUot"ta"' Bizony' ez a szintiszta igas-

sirg! B5.rhogy t" tg'";l)""t " tt"denkori amerikai kormdnyok az

r gazsag megkerul€se*i t totuUeli amerikai politikdt kikozmetikdzni'

I t.osevelt c" - .-"rift"i ftot*-V felel6ss6ge nem menthet6'

A tamaszpon. p^,.""""oftuit 6L egdsz 6llom5'ny6't a vdraltanul ert

liimadds term6szetesen er6sen meSzavarta' A japdn {tott1 es legier6

rr varaflan tamadas ili"J"" "fO"VeI

learatta' Az amerikai hader6 sa-

lat bevall6s szerint ;Atf; t"sztescget szenvedett' mig a japdnok

vesztes6ge mindossze SS fO volt' Roosevelt es a kormdny krokodil-

konnyekkel sa3narx"o"zJl. -sr"..ncs€tlen

szul6k, felesegek es grer-

rnekek, kik meghJ-iizzatartozoikat sirattdk, akkor m€g nem sej-

tettek, hogy azok "#;;;;; ellenseg' hanem tulajdon kormS'nvuk

dldozatai. Az amerikai nep mai napig osszeszorult sziwel zar6ndokol

a Hawaii-srig.t.x'"lut'li i* "@;itik h6s vedelmeben" elesetten

alusszak Orok ehul",.^"fti"t" t"dni' -akad-e

koztuk olyan' aki tudja'

hogr ezek a derek "-U"tLt "^:"t elnokuk politikajanak Aldozatai'

A h'boru Uefe;ezesJtiatt noo"""elt nem el6gedett meg azzal' b.gr

galad praktikdi tor.J"riJten tobb tizmilli6 "mb". vesztette €letet es

hogr kiszemelt etleife-leii porig alazza' hogy tovS'bb gdlkotathasson'

a tortenelemben paratlan m6dszert vezet 6?. Miut6'n a legl6zott 6'lla-

mok lakoss agat afi"6ilg ;iry9-torte' elfogatta azokvezet6it €s vesz-

torv€nyszeket ult reiJttutlr<ialata' a "haborus brinos" fogalmS't' Te-

kintsunk most eI J*I,;;gy waartiag6t illetne megez aierz6, kieg6-

szitve azzal, tt"g' "iJo*afio fo h6borirs birnos' de 6'llapitsuk meg'

hogr Roose*,ett me[l"r."ollpt"rt.*odszereken is tultett. Ez pedig ki-

zdrotag Roosevelt .t;j;ilt;. A teherani konferencidn sztdlin -

nyilv6n Rooseveltnt#i;j;;u - -ol:t"zer

hdborus bfrnos kivlgze-

sZreemettepohardt.Ery.pirri".l5lfff "?T,l""ltt*:::""ntilI?i;zest v6ltott ki az ellenfelek kivegzese

munkatarsai sem 6rtettek eglet ebben elndkukkel, de nyilv5'n jol fel-

fogott erdekukbe"""lr"-.if"7k eztek. Mac Arthur a Tirvol-Keleti szo-

vetseges fOp**"""ott te"OUU igr ir -a

h6borus birnosok megbunte-

tes.nek roo""rr"rti iJtttti"a; aiorl"s zdmomr a visszataszito v olt az az

elv,hograhdborubanlegl6zottorszi|politikaivezet6itbuntetojogi.lag felel6ssegre voniak. v?temenyem s"zerint azok, akik igy jartak el'

185

I

I

megsertett€k a buntet6jog alapelveit. "A tokioi per ut6,,n kdzvetlenul J.Keenan amerikai f6uglesz sajtota_

jekoztatot tartott. Arrl a k6rdesre, hogr miert nem alftlJtt6k bii6sdgele a japan csdsz6Lrt, igr vdlaszolt: t6bb jogalap lett volna birosag elEAllitani sztdlint, mint Hirohitot. Amiko. -egrokorryodve megk€r-dez_t6k, hogr miert, ezt mondta: ,,agressziv haboruk tervezeseert 6s ki-robbantdsdert, ugy-anazon vad alapjdn amelyet rokioban a japanhabords bfrnosok ellen emeltek." (Neki pedig igazdnelhihetjnklj

Todzsot, Jap5.n volt miniszterelnoket is haldlra itcltek. Az itelethir_detes es kiv€gz€s kozdtti id6 alatt terjeclelmes politikai vegrendeletetirt, amelyet a mai napig az Eglesult Allamok titkos archivum6ban6riznek, meg hivatalos amerikai t6rt6neszek sem juthatnak hozz6,.(ugran miert nem?)

A Pearl Harbor-i jap6.rr td.mad6s resztvev6i kozul a sors kulonosszeszelye folytan a kes6bbi h6borus id6szakot nehdnyan tuleltek.A h6boru utdLn 1961. december ll-en csuicsi Hara lapan tenger-nagy igr nyilatkozott G.Prange amerikai professzornat<. ,,ez amerikaikormiinynak ki kell tuntetnie bennunket , az6rt amit tettunk. merthatottunk az amerikaiak erzeseire, 6s harcra lelkesitettuk 6ket. Le-lektani szolgdlatot tettunk 6noknek." Az amerikaiak meg is fogadtdka tanacsot. Genda altdbornagrot - aki resztvett a pearl Harbor_i td._maddsban - 1962. tavaszdn, amikor mint japan legier6k parancs-noka nyugdrllom6nyba vonult, az amerikai Szolgdlati Erdemrenddeltuntettek ki.

_ Hitler f6 ellensdgenek Anglidt tartotta, hisz Europdban teljes gaz-

dasdgi kibontakozdsdban a francidkon is messze tul 6 auaatyozta.Nemetorszdg tulajdonkeppen addig nem dllt utjriba az amerikai ex-panzionak. M€g az Atlanti charta ald.irasa utd.n is ugr tekintetteAmerik6t, mint aki imperialista politikaj aval az angolvilagbirodalommegszerzesere, de legalabbis fellazitasdra torekszik. Az Atlanti char-ta igen er6teljes es hatdrozott lepes is volt ebben az irdnyban.Az Anglia elleni hdboru v€gs6 kimenetel6ben ezt a tenyt megel6nyosnek is tartotta. Elk€pzel6se szerint ajapan szovetseges kepellesz Amerika er6forr6.sait megbenitani, s ezzer az Anglianak, tesotupedig a szo{etunionak igert kolcsonberleti szdllitdsokat - mivel ajapdnokkal maga is hS.borut visel - nem tudja, vagy csak jelentek-telen mert6kben kepes teljesiteni. Jap6n kezdeti bdmulatos sikereiigazolni l6tszottak Hifler szdmitdsait. A nemetek azonban nem tud-tak kell6keppen felmerni az amerikai termel6 kapacitdst. Japdn asajdt b6zisa es Amerika kozott lev6 nagy tdvols6,g miatt figrelemmela kor szdllitds-technikai szinvonald.ra, valamint a lapdnok S/engeutdnp6tlasi lehet6segeire, csak az Amerikdn kivuli szigeteken tudtd.k

186

.rrrrrak termelesi utdnp6tlAsS.t csokkenteni. Az ipari termeles tulnyo-rrrrireszt azonban mageban az Eglesult Allamokban folyt, ahol a hd-lror-f t megel6z6en megfelel6 nyersanyagkeszleteket halmoztak fel,srit a nyersanyagok termelesenek nagr r6sze is onnan szdrmazik.A r rrerikdnak nem volt Angliahoz, Franciaors zdg,hoz, vagr Spanyolor-szaghoz hasonlithat6 grarmatbirodalma.

A kitfin6en szersrezett es oszt6nz6tt amerikai ipart a harmincasr:vek mS.sodik feleben a tultermel6si vdlsdg jelei fenyegett6k. Amerikais kereste az expanzio levezet€sere szogdl6 lehet6segeit. Rendkivulkapora jott a n€met dletter kitS.gitS.sdra irdnyulo energikus hitleril'cllep6s. Egrel6re nincs r5. bizonyitek, de nem jdrunk messze azigazsegtol, ha feltetelezzuk, Rooseveltek, ahogy a jogdszok monda-nak, legaldbbis ,,rdutal6 magatartdst" mutattak a nemet kormdnyfele a vildggazdasag ujrafelosztasanak szuksegess6ge irS.nydban.Minden esetre nem lep6dhetnenk meg tulsdgosan, ha erre vonatkoz6dokumentumok kerulndnk el6 a titkos archivumokb6l. A harmadikbirodalom vezet6it6l a vil6gh6boru meginditds6nak indokol5.s6.teszokok alapjS,n a mai napig sem ismerjuk minden r6szlet6ben.A korabeli propaganda anyag nem szolgdlja a tdrgyilagos kovetkezte-tesek alapj5.t, hisz az nyilvanval6an csak a n6met tdmegek lelektanimegdolgozasdt szolgS.lta. A nurnbergi per anyagat csak a gy6ztesekpublikdLl6sbol ismerjuk. Hory mi mindent mondtak ott el a fogs6.gbaejtett vezet6k, abb6l csak annyit tudunk, amit a gr6ztesek sajdt ok-fej tesuk ald.tdmasztS.sS.ra osszef uggeseib6l kiragadva alkalmasnaktartottak kozolni. A per teljes anyaga a mai napig nincs nyilvdnos-sdgra lrozva.

Mindenesetre meg a gondosan megszirrt anyagb6l is lehet egr-ketelgondolkoztato kovetkeztet6st levonni. A f6 oka nyilvdnvaloan az el-s6 vil6Lghdboru utani balkezes, onz6 rendez6s. De ez csak az europaikontinensen 6rdekelt resztvev6k eset6ben igaz. Japdn es az EgresultAllamok hdborujara term6szetesen nem ervenyes. Ezt amerikai erde-kek robbantottdk ki. Bdr ha figyelembe vesszuk, hogy a n6met-orosz, valamint a japdn-amerikai hdboru kitoresere eg{azorr 6vben,s6t f6l6ven belul kerult sor, akkor alig marad ketsegunk afel6l, hogra n6met-orosz hdboru kitorese mdgdtt is amerikai erdekek huzod-nak meg. Ha meg azt is szdmitdsba vesszuk, hogr a JapS.nnal szem-ben tuler6ben lev6 Egresult Allamok a japdn tdmadds ut6n - megChurchill udvarias es sz5.mit6 ajiinlata ellendre is - a nemetekettartotta a f6 ellensegnek es a Szovjetunio megsegitds6t a saj5.t ,,ve-delmi" hdborrija el6 sorolta, akkor a maradek k6telyeink is eloszla-nak.

Amerika mindent megtett a hdbonl minel nagrobb kiterjed6se 6r-

r87

dekeben. A konkurensek a harcok idei6re a gazdasdgi versenyb6l, akereskedelmi tevekenysegb6l kdnyszeiiren kikapcsoi6anat,

"-6t, rr.-

lamely oldalon rS.szorulnak az amerikai szdllitasokra, amely az ame-rikai expanzi6nak uj lehet6sdgeket biztosit. A hdboru v6gcn pedigaz6let-hal6l harcban kimerult szerepl6ket - gr6zteseket 6s legr6zolte-ket - aldvetheti gazdasigi hatalmdnak. Ezzel sajdt kenye-kedve sze-rint 6rdekeinek legmegfelel6bben alakithatja et a vilrggazdas6gstrukturdj6t, biztositva az amerikai gazdasfug h6boru utd.ni tart6skonjunktrirajdt.

Ahhoz, hogr ezt elerje, nyilvdnvalo Allandoan a h6.bori ut6er6nkell tartsa a kez6t, en6lkul egr ilyen vildgot 6tfog6 tranzakci6 ered_mdnyesen nem bonyolithato le. Ez pedig csak akkor lehetesges, hamaga is bel6p a h6boruba. Bdrmilyen hatalma is van az ehofnek, ahdboru elfogadtatdsa a n6ppel neh6z. Ez nem is csoda, hisz b6rki alegegrszerfrbben ervelhet azzal szemben. Amerik6t a hadvisel6 felek-tdl val6 nagr tdrvolsdga, azok akci6itol eleve megv6di. A ki6pitett ha-talmas ipari komplexumok elpusztitds6.nak vesz€lye nem ienyegeu.Haboruba valo belep6se eset6n az uzlett 6letben fizikailag is es mord.-lisan is elpuhult n6penek egr reszet katonaruhaba keltltoztetni esbizony a tdvoli frontokra is ki kell kfrldeni.

Mindezek ellen6re a rendkivul fejlett es rohamosan tov6bbfejlitd6japan konkurencidt le kell t6rni. Az eddigi tapasztalatok egr6rtilmfrv6laszt adtak arra, hogr ez b6kes gazdasdgi verseny r1tj6n leheteilen.A ket orszdg mfrszaki-technologiai fejl6dese az id6 fuggv6ny6ben ajapdnok javS.ra n6. Hdboruban legr6zni a japanokat sokkal egrsze-ribb. A nagr tdvolsdg szdm6ra nem jelent akaddlyt, hisz titkos szd-vetsegese a szorl'etunio kozeli szomsz6dja Japdnnak, emberrel isgrdzi, csupan a fejlett haditechnikai felszerel6st kell rendelkezeserebocs6.tani. A szovjetunio pedig megbizhato eszklz az Eryesult Alla-mok kezeben, err6l sztdlin az 1938-as nagr tisztogat6si akcioival, anemetek, vagr Jap5.n esetleges,,otodik hadoszlop6.nak" kiirtasdvalmar meggr6zte a vilagkapitalizimus fellegvardt. Kockdzat teh6tnincs, csup6'n a cs6be kell hrizni a veszedelmes versenvlarsat. Ja-pdn nepessdge csak egr hatoda az amerikai-szovjet szovetsegnek.Nyersanyag 6s energiabdzisa pedig meg sem kozeliti a ket nary or-sz6,gbt.lgaz, ajapAn katona tobbszorosen ert6kesebb alkat, mint azamerikai vagr az orosz, de vegs6 soron ez sem a hatalmas triler6t,sem katonai-technikai szS.mbeli foldnyt nem tudja ellensrilyozni.

Az amerikai n6p hdboniba k6nyszerit6s6re pedig az amerikai kor-mdnynak m6r el6dei altal kipr6b6lt recept dllt rendelkez6sere - kikell provokdlni egr jap6n t6mad6.st. Kell6 gazdasdgi fojtogatds ut6nez nem l6.tszik megoldhatatlannak.

r88

,fapdn t6rbecsal6s6.n5.Ll is eredm6nyesen alkalmazta Amerika Ja-prrn onfel6rt€kel6senek elv6t. Itt ugran nem 5.tmeneti szovetsdgreIt'ptettek vele a Szovjetuniot, amint azt N6metorszdg eseteben tett6k,Irunem 1941. dprilis l3-5.n 6t €we szol6 szovjet-japdn semlegess6giszerz6d6st iratnak alit az oroszokkal. Azzal, hogt a japS.nok biztosi-tva erezhettek a hatukat a Szovjetunio fel5l, megnovelt6k a jap6'noktemadasba vetett bizalm6t 6s b5.tors6rgdt. Uglanakkor a Szovjetuniohatdt is biztositott6.k egy n6met-orosz h6borri eset6re, amelynek l6t-rejott6t Amerika, de a rovidl6Lto Anglia 6s Franciaorszdg is bele€pitet-te Nemetorsz6g katonai le5y6z6senek tervebe.

Az amerikai elnok terve sikerrel jArt. JapS'n 1941. december 7-enmegtemadta a csaleteknek feltdlalt Hawaii-szi$eteken levS PearlHarbor-i amerikai tamaszpontot. Roosevelt kdz}:ez kapta azt a h6nahitott urugyet, amellyel az amerikai n6pet h6boms S.ldozatokrak€nyszerithette. A beke hiveinek nem maradt semmi 6we az eln6khdborus terveinek megakaddlyozasata. Roosevelt es a kormS'ny ja-vaslatara az amerikai szenatus es k6pvisel6hitz masnap 1941. de-

cember 8-6Ln jov6Lhagrta a Jap6,n elleni haduzenetet. Annak ellenere,hogr m6r kordbban is k6vettek el hdborrls cselekmenyeket Nemetor-szAg ellen, neki nem uzentek hadat. Cordell Hull igr emlekezik err6l:,,Beszdltfrnk arrol is (Roosevelt 6s a korm6ny nehdny ta$a december7-en este 8 6ra 30 perckor a Feher H6Lzban), ne uzenjunk-e hdboruta tobbi tengelyhatalomnak is. Biztosra vettuk azonban, hogy N6met-orszdg meguzeni a h6borut nekunk. Berlin es Tokio tdviratv6ltasd-b6I pontosan ertesultunk r6la, hogr megegrezes tortent ebben a k6r-desben a ket korm6.ny kozott. Elhatdroztuk tehdt, hory dtengedjuk akezdem€nyez€st a haduzenet kuldes6ben Hitlernek 6s Mussolini-nak." ime ism6t az a cinikus modor es magatart6s, mint amikor ajapdnokat ,,ormkndl fogva" vezettek es bevallottan hiztdk az id6t ajapdn-amerikai tSLrglaldsok soran. A Berlin es Tokio t6viratvdlt6s5.-val kapcsolatos Hull visszaeml6kezessel kapcsolatban nagron fur-cs6nak tfrnik, hogr Paul Schmidt, Hitler es a nemet kulu$rminiszte-rium vezet6 tolmacsa nem tud az idlzett tavirahraltdsrol, de a berlinijapdn nagrkovettel tort6nt esetleges ilyenirS,rryir me$dllapoddsrolsem tesz emlit6st.

189