Ragasztó és felületkezelő anyagok

Preview:

DESCRIPTION

Ragasztó és felületkezelő anyagok. Kötőanyagok kémiája Aminoplasztok. Előző témakör. Polimerek előállítása kismolekulájú anyagokból polikondenzáció poliaddíció polimerizáció. Polikondenzációs folyamatok. egyensúlyi folyamat az egyensúly – és reakciósebesség – befolyásolása - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Ragasztó és felületkezelő anyagok

Kötőanyagok kémiája

Aminoplasztok

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Előző témakör

Polimerek előállítása kismolekulájú anyagokból polikondenzáció poliaddíció polimerizáció

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Polikondenzációs folyamatok

egyensúlyi folyamat

az egyensúly – és reakciósebesség – befolyásolása

a Le Chatelier elv alapján: a monomerek mólarányával a kiindulási anyagok koncentrációjával a közeg pH-jának és a reakció hőmérsékletének megválasztásával

]B[]A[

]D[]C[

K

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Polimerek kémiai reakciói

A poliaddíciós és polimerizációs reakció jellemzői: a reakcióban melléktermék nem keletkezik a polimer összetétele megegyezik a kiindulási polimerek

összetételével nem egyensúlyi folyamat a termék mellett nincs szabad monomer lépcsős mechanizmusú reakció, közel azonos aktiválási

energiájú lépésekkel; láncreakció melyben az aktiváló ágens szabad gyök, kation vagy anion

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Láncreakció a növekedési szakaszban csak

monomer kapcsolódhat a lánchoz a monomer koncentrációja folya-

matosan csökken a polimerizáció során

azonnal nagy moláris tömegű polimer képződik, a moláris tömeg gyakorlatilag nem változik a reakció során

a reakcióidővel nő a kitermelés, de a moláris tömeg alig változik

a reakcióelegy csak monomert, polimert és kb. 10-8 % növekvő láncot tartalmaz

Lépcsőzetes reakció bármelyik két molekula reagálhat

egymással a monomer korán elfogy a reakció-

elegyből; ha a polimerizációs fok 10, monomer már csak 1%

a polimer moláris tömege folyama-tosan nő a reakció alatt;

nagy moláris tömeg eléréséhez hosszú reakcióidő kell

a különböző moláris tömegű kom-ponensek eloszlása bármely idő-pillanatban kiszámítható

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Moláris tömeg és reakció típusok

0

15

5

10

25 50 75 100

mol

áris

töm

eg

elreagált monomer (%)

1

polimerizáció

kondenzáció és addíció

polimer képződésMn

Mw

Mw

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Kész polimerek reakciói

Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása – cellulóz, PVAc szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok

Térhálósítási folyamatok

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz – legnagyobb mennyiségben előforduló természetes polimer évente ~1018 tonna szerves anyag termelődik – kb. 40 %-a a növényi sejtfalban különböző mennyiségben

primer sejtfalban ~10 %

szekunder sejtfalban ~50 %

pamut 96 % búzaszalma

45 %

lucfenyő

64 % rizs-szalma 42 %

nyárfa 53 % nád 42 %

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz -D-glükóz monomerből 1,4-glikozidos kapcsolódással

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz -D-glükóz monomerből 1,4-glikozidos kapcsolódással

láncmolekula – 6-7 m

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz -D-glükóz monomerből 1,4-glikozidos kapcsolódással

láncmolekula – 6-7 m láncok között H-kötés – rendezett szerkezet kialakulása

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz -D-glükóz monomerből 1,4-glikozidos kapcsolódással

láncmolekula – 6-7 m láncok között H-kötés – rendezett szerkezet kialakulása polimerizációs fok: fa – 8 … 10.000; pamut: 14 … 15000 moláris tömeg: eléri az 1,5 millió g/mol-t

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz kristályos és amorf szerkezet micellák: ~100 molekula H-kötéssel

• elemi fibrilla – 3-3,5 nm

• mikrofibrilla: 20-40 elemi fibrilla

• cellulóz I – elemi cella

előállítása növényi anyagokból kémiai feltárással

savas, semleges, lúgos közegű: NaHSO3, Na2SO3, NaOH

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz -D-glükóz monomerből 1,4-glikozidos kapcsolódással

láncmolekula – 6-7 m láncok között H-kötés – rendezett szerkezet kialakulása polimerizációs fok: fa – 8 … 10.000; pamut: 14 … 15000 moláris tömeg: eléri az 1,5 millió g/mol-t redukáló poliszacharid – alkoholos és glükozidos -OH

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

A cellulóz szabad alkoholos hidroxil-csoportjainak szubsztitúciós (kondenzációs) reakciói: cellulóz észterek - nitrálás, acilezés

cellulóz + sav v. anhidrid cellulóz-észter + víz v. sav cellulóz éterek - alkilezés, karboxilezés

alkálicellulóz + klórozott CH v. sav cellulóz-éter + NaCl

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

A cellulóz szabad alkoholos hidroxil-csoportjainak szubsztitúciós (kondenzációs) reakciói: cellulóz észterek - nitrálás, acilezés

cellulóz + salétromsav cellulóz-nitrát + víz

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz-nitrát (NC) nitráló elegy: 15-60 % HNO3 + 30-70 % H2SO4 + 0-20 % H2O

nitrálási fok – oldhatóság (alkohol, észterek) 10,5-12,4 % N-tartalom – 1,8-2,4 OH-észterezett oldószeres ragasztó, lakk

dr. Molnárné Hamvas Lívia

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

A cellulóz szabad alkoholos hidroxil-csoportjainak szubsztitúciós (kondenzációs) reakciói: cellulóz észterek - nitrálás, acilezés

cellulóz + karbonsavanhidrid cellulóz-észter + sav

cellulóz-acetát (CA), cellulóz-propionát, cellulóz-aceto-butirát (CAB)

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Cellulóz-acetát (CA) acetilezés: ecetsav-anhidrid + jégecet + katalizátor triacetát: hidrofób, rideg, nehezen oldható; szigetelésre diacetát: acetonban oldható, elasztikus; impregnálásra

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

A cellulóz szabad alkoholos hidroxil-csoportjainak szubsztitúciós (kondenzációs) reakciói: cellulóz éterek - alkilezés, karboxilezés

alkáli-cellulóz + klórozott CH alkil-cellulóz + NaCl

alkáli-cellulóz + klór-metán metil-cellulóz

klór-etán etil-cellulóz

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

A cellulóz szabad alkoholos hidroxil-csoportjainak szubsztitúciós (kondenzációs) reakciói: cellulóz éterek - alkilezés, karboxilezés

alkáli-cellulóz + klórozott karbonsav karboxi-cellulóz

karboxi-metil-cellulóz

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Karboxi-metil-cellulóz (CMC) éterezési fok: 0,6-1,0; Na-só formájában; általános tapéta ragasztó;

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Makromolekulák átalakítása

Poli(vinil-acetát) poli(vinil-alkohol) PVAc direkt hidrolízise savas vagy lúgos katalízissel

- lineáris szerkezet, nincs oldallánc

- hidrogén-kötések nagy száma miatt kristályos polimer

- marad acetát-csoportja is

térhálósítás: szervetlen komplexképzőkkel dikarbonsavak, diizocianátok

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Polikondenzációs termékek

Kötő és ragasztó anyagok aminoplasztok (UF, MF, UMF) fenoplasztok (PF) poliamidok (PA) szilikonok (SI)

Felületkezelő anyagok poliészterek (alkidgyanták) poliamidok (PA) polikarbonátok (PC)

dr. Molnárné Hamvas Lívia

dr. Molnárné Hamvas Lívia

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Aminoplasztok

Reaktánsok formaldehid vizes oldata

aminocsoportot tartalmazó vegyületek

karbamid

melamin

tiokarbamid

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

gyengén lúgos közeg karbamid és

formaldehid aránya dimetilol-karbamid

képződési egyensúly mellett még 26 % H2CO elreagálatlan

a termékek vízben jól oldódnak

nincs tetrametilol további kapcsolódások

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

gyengén lúgos közegben éterhidas kapcsolódás

láncvégi OH-csoportok kondenzálódása

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

gyengén savas közegben alacsony formaldehid

aránynál metilénhidas kapcsolódás

OH- és NH- csoportok kondenzálódása

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

egyensúlyi folyamat

a reakciósebességet befolyásolja a monomerek mólaránya a kiindulási anyagok koncentrációja a közeg pH-ja a reakció hőmérséklete

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

egyensúlyi folyamat

a ragasztó: oligomereket tartalmazó „féltermék” egyensúlyi folyamat révén kiindulási anyagok és termékek

szabad formaldehid: a gyantában reagálatlanul maradt formaldehid mennyisége

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

Szabad formaldehid tartalom informál a karbamid:formaldehid arányról hatással van a ragasztó

felhasználására befolyásolja a kötés során

lehasadó formaldehid

mennyiségét

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

Monomerek mólaránya karbamid : formaldehid = 1 : 1,7 …2,2

sok metilol csoportot tartalmaz, vízben jól oldódó termék

vizes oldatban jól tárolható, magas az el nem reagált formaldehid mennyisége

nagy reaktivitású, gyorsan kötő gyanta karbamid : formaldehid = 1 : 1,4 … 1,7

kevesebb metilol-csoportot és éterhidas kapcsolódást tartalmaz

magasabb átalakulási fokig kondenzáltatott termék

vízben rosszul oldódó, rosszul tárolható

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

A közeg kémhatása – a reakció sebességére

savas és bázikus közegben

savkatalizált reakció

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid térhálósodása

Savkatalizált folyamat – pH = 3,5-5,5 – gyenge savak vagy savasan hidrolizáló sók alkalmazásával

H O = só3+ v

bázis

2 KK

pH = 7,00 – 1/2 lg Kb – 1/2 lg csó

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid térhálósodása

metilénhidas kapcsolódás víz kilépéssel, lánc építő lépések

láncelágazások kialakulása

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid térhálósodása

éterkötések kialakulása a cellulóz láncok hidroxi- és a gyanta metilol-csoportjai között

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid térhálósodása

metilénhidas kapcsolódás formaldehid kilépéssel

lehasadó formaldehid a gyanta térhálósodási folyamatában keletkezik

kémhatás és hőmérséklet, adalékanyagok befolyásolják

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid térhálósodása

metilol-csoportok hidrolízise, formaldehid keletkezése

utólagosan felszabaduló formaldehid a késztermékből távozik

formaldehid megkötő anyagok adagolásával és a termék nedvességtartalmának csökkentésével visszaszorítható

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

a felhasználás szempontjából fontos jellemzői: előállítása alacsony költségű monomerek mólaránya: jó vízoldhatóság magas szabad

formaldehid tartalom reakcióképes csoportok száma: befolyásoló hatással a

kötési időre és a tárolhatóságra hátrányos, hogy hidrolízisre hajlamos a térhálósodott

gyanta is állandó formaldehid emisszió

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Karbamid-formaldehid gyanta (UF)

formaldehid tartalom a gyantában szabad formában van jelen – szabad HCHO a gyanta polikondenzációs reakciója során elreagált

metilénhidas kötésben rögzült – nem mobilis láncvégi metilol-csoportban kötött – lehasadó HCHO éterkötésben kötött – utólagosan felszabaduló HCHO

a térhálósodást követően a ragasztott termékben éterkötésben kötött – utólagosan felszabaduló HCHO

dr. Molnárné Hamvas Lívia

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Melamin-formaldehid gyanta (MF)

Lépcsőzetes reakcióban 3-5 metilol-csoport kapcsolódik

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Melamin-formaldehid gyanta (MF)

Lépcsőzetes polikondenzációs reakció: láncszerű oligomer alakul ki – metilénhidas kapcsolat a gyanta melamin:formaldehid aránya ~ 2:3 kémhatása: pH = 9,9 - 10,3

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Melamin-formaldehid gyanta (MF)

Térhálósodás hő- és katalizátor - NH4Cl vagy (NH4)2SO4 – alkalmazására

a melamin aromás jellege és pufferkapacitása miatt kedvezőbb tulajdonságok – költséges

a formaldehid lehasadása és az utólagos felszabadulása kisebb mértékű, a hidrolízissel szemben ellenálló

az oligomerben és a térhálósodás során döntő mértékű a metilénhidas kapcsolat

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Melamin-formaldehid gyanta (MF)

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Melamin-karbamid-formaldehid (MUF)

Különböző karbamid: melamin arány beállítása lehetővé teszi, hogy kevésbé költséges, kedvező tulajdonságú gyantát állítsanak

elő érvényesüljön a melamin-formaldehidre jellemző

térhálósság – utólagos HCHO felszabadulás alacsony

dr. Molnárné Hamvas Lívia

Polikondenzációs termékek

Kötő és ragasztó anyagok aminoplasztok (UF, MF, UMF) fenoplasztok (PF) poliamidok (PA) szilikonok (SI)

Felületkezelő anyagok poliészterek (alkidgyanták) poliamidok (PA) polikarbonátok (PC)

Recommended