Költségvetési deficit - BME-GTK Közgazdaságtan...

Makroökonómia

Költségvetési deficit

Költségvetés

• Állam bevételei: adók

– Autonóm adó

– Jövedelemtől függő adó

• Állami kiadások:

– Transzfer kifizetések (TR)

– Állami vásárlások (G)

zYTT 0

Költségvetési egyenleg

• Költségvetési egyenleg: az adóbevételek illetve a kormányzati kiadások és a transzferek különbsége

• Ha BB>0, akkor szufficites

• Ha BB<0, akkor deficites

• Ha BB=0, akkor egyensúlyban van

GTRTBB

Kibocsátás és jövedelem

• Kibocsátás:

Egy bizonyos időszak alatt a gazdaságban létrehozott termékek és az ott nyújtott szolgáltatások összértéke

• Reálkibocsátás:

– nominális kibocsátás változatlan vásárlóerejű pénzben kifejezve

– Adott év alatt végső felhasználásra szolgáló termékek és szolgáltatások reálértéke (jele: Y)

Jövedelem Kibocsátás

Árupiac

A keynesiánus fogyasztás

• Abszolút jövedelem-hipotézis

– Az adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszak rendelkezésre álló jövedelmétől függ

• Rendelkezésre álló jövedelem:

• A fogyasztási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez hozzárendeli a tervezett fogyasztást

• A fogyasztási határhajlandóság megmutatja, hogy mennyivel nő a tervezett fogyasztás, ha a jövedelem egy egységgel nő

– A fogyasztási függvény Y-deriváltja

TRTYY DIS

A fogyasztási kereslet

Y

C

C0

Ct = C Yt( )

c =¶C

¶Y

c =C

Y

Fogyasztási határhajlandóság:

Fogyasztási hányad:

A fogyasztási kereslet

• Lineáris fogyasztási függvény:

• A fogyasztás jövedelemtől független része az autonóm fogyasztás (C0)

• A fogyasztási hányad:

• Tegyük fel, hogy nincsenek megtakarítások és a teljes jövedelmet elfogyasztják! Ekkor:

• Átrendezve:

DISYcCYC ˆ0

c =C0

Y+ c

Y = C Y( )Egyszerű kiadási

multiplikátor0ˆ1

1C

cY

Megtakarítások

• A tervezett (vagy szándékolt) megtakarítás a jövedelem tervezett fogyasztás feletti része

• Függvényforma:

• A megtakarítási határhajlandóság kifejezi, hogy egységnyi jövedelemnövekedés következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék.

S Y( ) =Y-C Y( )

s=¶S

¶Yc+ s=1

Fogyasztás és megtakarítás

Y45∘

C(Y)

S(Y)

C,S

S0

C0

C0 = -S0

S=Y- C0 + cY( ) = 1- c( )Y-C0

A beruházási kereslet

• Beruházás: a tőkejavak előállítására és beszerzésére irányuló tevékenység

• Beruházási kereslet: a beruházási tevékenységhez szükséges tőkejavak iránti kereslet (I)

• Bizonytalanság– A beruházási kereslet nem csak a kamatlábtól, hanem a

profitvárakozásoktól is függ

– Ezeket a várakozásokat rövid távon exogénnek tekintjük

I I i,h( )¶I

¶i< 0 ¶I

¶h> 0

Egyensúlyi jövedelem

Y45∘

C(Y)

S(Y)

C,S,I

S0

C+I

A beruházási kereslet is multiplikálódik!

D I

1

1- cD I

Egyensúlyi jövedelem

• A kétszektoros árupiaci egyensúly a jövedelem és a kamatláb függvénye

• Az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb ellentétes irányban változik

• Az IS-görbe a jövedelem és a kamatláb kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással

Y =1

1- cC0 + I 0 - ai( )

¶Y i( )¶i

= -a

1- c

Az IS-görbe

45∘

Y

Y

C Y( ) + I 0 - ai2

C Y( ) + I 0 - ai1

i1i2

IS

Y1 Y2

C,I,S

Az árupiaci egyensúly mértani pontjainak helye.

Az IS-görbei

I Y

S

45∘

I=S

IS

I(i)

S(Y)

Az autonóm tényezők változása

Y

i

1

1- cD I 0 + DC0( )

i∗

IS IS’ Meredekség: -a

1- c

Árupiac és az állami beavatkozások

Kormányzati beavatkozás

• Keynesiánus környezetben a kormányzat az árupiaci kereslet összetételét ÉS abszolút értékét egyaránt képes megváltoztatni

• Az állami jövedelem-újraelosztás megváltoztatja a fogyasztás autonóm részét, valamint a fogyasztási függvény meredekségét

YzcTTRcC

TRTYzcCYcCC DI

1ˆˆ

1ˆˆ

00

000

tengelymetszet meredekség

A fogyasztási függvény

Y

C YS

C(Y)

C(YDI)

auto

nó

m t

énye

zők

YeYe’

Megtakarítások

• Adózás hatására a megtakarítási függvény szintén lefelé tolódik és laposabbá válik

S= YDI -C YDI( )= Y - zY -T0 +TR( ) - C0 + c Y - zY -T0 +TR( )éë ùû

= 1- c( ) 1- z( )Y -C0 + 1- c( ) TR-T0( )

= s 1- z( )Y + S0 + s TR-T0( )

tengelymetszetmeredekség

Kormányzati áruvásárlások

• Más autonóm keresleti tényezőhöz hasonlóan a kormányzati kiadások hatása is multiplikálódik!

Y = C YDI( ) + I i( ) +G

= C0 + c TR-T0( ) + c 1- z( )Y + I 0 - ai +G

=1

1- c 1- z( )C0 + c TR-T0( ) + I - ai +Géë ùû

adókulccsal bővített kiadási multiplikátor

Árupiaci multiplikátorok1

1- c

1

1- c 1- z( )

c

1- c 1- z( )

-a

1- c 1- z( )

Egyszerű kiadási multiplikátorAz autonóm tényezők multiplikátora, ha nincsenek jövedelemfüggő adók.

Adókulccsal bővített kiadási multiplikátorAz autonóm tényezők (C0,I,G) multiplikátora jövedelemfüggő adók esetén.

AdómultiplikátorAz egyösszegű adók és transzferek multiplikátora jövedelemfüggő adók esetén.

Az IS-görbe meredekségeA kamatláb változásának hatása az árupiacon.

Az IS-görbe

Y

i

IS EltolásAutonóm tényezők

c TR-T0( ) + I 0 +G

1- c 1- z( )MeredekségKamatérzékenység

-a

1- c 1- z( )

IS’

Haavelmo-tétel

• Egyösszegű adókból finanszírozott kormányzati vásárlások (G=T0) hatására az egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével növekszik!

• Az adózás hatása:

• A kiadások hatása:

• Összesen:

DY = -c

1- cDT0

DY =1

1- cDG

DY =1

1- cDG-

c

1- cDG = DG

Költségvetési deficit

• A rendelkezésre álló jövedelemből megtakarított összeg árupiaci egyensúly esetén megegyezik a beruházások és a költségvetési deficit összegével

S YDI( ) = I i( )+G+TR-T Y( )

Deficit (BD)

Teljes keynesi modell

Az IS-LM rendszer

Y

i

LMIS

Y∗

i∗

jövedelmi alkalmazkodásárupiac

pén

zpia

cka

mat

láb

alk

alm

azko

dás

a

Nem egyensúlyi helyzetek

Y

i

LMIS II.

Áru- és pénzpiacitúlkínálat

IV.Áru- és pénzpiaci

túlkereslet

I.Árupiaci túlkínálat

Pénzpiaci túlkereslet

III.Árupiaci túlkeresletPénzpiaci túlkínálat

Az egyensúly kialakulása

Y

i

LMIS

X

1.

2.3.4.

Az alkalmazkodás az LM-görbe “mentén” történik.

X

Stabil egyensúly

• Az alkalmazkodás sebességétől függetlenül az IS-LM rendszer stabil, ha az LM-görbe abszolút értékben meredekebb, mint az IS-görbe

• Ha a pénzpiac gyorsabb alkalmazkodását feltételezzük, akkor a kialakuló egyensúly a görbék meredekségétől függetlenül is stabil

• Az IS-LM rendszer egyensúlya a teljes keynesi gazdaság egyensúlyának szükséges feltétele

– Itt alakul ki az egyensúlyi jövedelem és kamatláb

Aggregált kereslet

• Aggregált keresletnek nevezzük azt a termék és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők az adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni. Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást az aggregált keresleti függvénnyel (AD-görbe) írjuk le

• Az árszínvonal változása közvetlenül sem a beruházásokra, sem a megtakaírtásokra nincs hatással

• Az IS-görbe változatlan

Az AD-görbe

• Az árszínvonal változása az LM-görbe párhuzamos eltolását eredményezi

• Az eltolás következtében az IS-LM rendszer metszéspontja módosul

– Megváltozik az egyensúlyi jövedelem

– Megváltozik az egyensúlyi kamatláb

• Az AD-görbe gráfja az LM-görbe eltolásával, az IS-LM metszéspontok leképezésével szerkeszthető meg

Az AD-görbe

Y

Y

i

P

Y1Y0 Y2

AD

IS

LM1 LM2

LM0

Minél alacsonyabb az árszínvonal és a kamatláb, annál magasabb a jövedelem!P0

P2

i0

i2

Algebrai levezetés

M S

P= L Y, i( )

LM-görbe egyenleteAz árszínvonalat NEM helyettesítjük be!3 szabad változó: P, Y, i

izc

aGITRcTcC

zcYIS

)1(ˆ1ˆˆ

)1(ˆ1

1: 0000

Az IS-görbe egyenletéből visszahelyettesítjük a kamatlábat

LMISPY )(Az AD-görbe egyenleteA jövedelem és az árszínvonal közötti összefüggés

A keynesi modell

• Adott árszint mellett a gazdasági szereplők meghatározott nagyságú keresletet támasztanak (Y)

• A vállalati szektor ehhez igazítja a termelést, ami rögzített tőkeállomány mellett determinálja a foglalkoztatottságot (N∗) → Jellemzően: N∗ < NS

• Rögzített nominálbérek (W0) mellett a profitmaximum feltételének csak egy árszínvonal felel meg (P∗)

• VISSZACSATOLÁS: Ez az árszínvonal meghatátrozza az aggregált keresletet!

A formalizált modell

I i,h( ) +G0 = S Y -T( )

M S

P= L Y, i,p e( )

N = N K0,Y( )

¶Y K0, N( )¶N

=W0

P

IS-görbe

LM-görbe

Inverz termelési függvény

Profitmaximum

Y∗, i∗

P∗

A modell változói

• Exogén változók

– Nominális pénzmennyiség (MS)

– Nominálbér (W0)

– Munkakínálat (NS) és tőkeállomány (K0)

• Endogén változók

– Reáljövedelem (Y)

– Foglalkoztatottság (N∗)

– Árszínvonal (P)

– Nominális kamatláb (i)

Egyensúly

• A munkapiacon kialakuló árszint (kínálati) nem feltétlenül egyezik meg az aggregált kereslet megfelelő értékéhez tartozó árszínvonallal (keresleti)

• Tegyük fel, hogy Pe > P1. Árupiaci túlkereslet

2. A túlkereslet csak magasabb árszinten elégíthető ki

3. Felborul a pénzpiaci egyensúly (LM-görbe eltolódik)

4. A kamatláb emelkedése miatt az összkereslet csökken

5. Ennek megfelelően csökken a kibocsátás is

Stabilitás

• A mechanizmus biztosítja az aggregált kínálat mennyiségi alkalmazkodását

• A keynesiánus modell egyensúlya stabil, a gazdaság közelít az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya felé.

• Ez azonban NEM jelenti az összes piac egyensúlyát!

• Ha az aggregált kereslet kisebb, mint a potenciális kibocsátás, akkor a makroegyensúly munkanélküliségmellett alakul ki!