III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után

III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után

Regionális eltérések a felszíni és felszínalatti vízkészletekben

Schweitzer Ferenc

Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük.

Felszíni vizek:

• Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak

• Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások • Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb.

Felszín alatti vizek • Talajvíz• Parti szűrésű vizek• Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz)• Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz)

A Kárpát-medence vízborította és vízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt

(Vízrajzi Intézet, 1938)

Az 1997. évi és az 1956-1960 közötti időszak átlagos talajvízállásának különbsége(A VITUKI adatai alapján KERESZTESI Z. 2002, MTA FKI)

Felszínalatti vízkészletek, réteg és karsztvizek(Vízgazdálkodási Intézet, 1984)

Az alföldi artézi vizeket tartalmazó földtani üledékek rétegtani helyzete és a 100 m3/napnál nagyobb rétegvíz

bázisok

Liebe P., VITUKI, 2000

A vizsgált településeken mért legnagyobb arzéntartalom és az 50 m-nél vastagabb negyedidőszaki üledékek elterjedése

(CSALAGOVITS I. – HORVÁTH I.1996)

Az egészségügyi határérték az ivóvízre1981-2001: 50 μg/l (600 ezer embert érintett)

2001-től: 10 μg/l (1 milló embert érint)Európai Unió Világ Egészségügyi Szervezet előírásának

megfelelően

A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztározójának eredeti állapotára vonatkozó karsztvízszint térképe

(ALFÖLDI L. - KAPOLYI L. 2007)

Karsztvízszint változása a Dunántúli-középhegységben(SZILÁGYI G. 2002)

A felszín alatti víztermelés 1981 és 1995 között

(VITUKI)

Felszínalatti vízkészletek és készletváltozásai

Vízgazdálkodási keretterv 1965

parti szűrésű víz ~ 6590 ezer m3/naptalajvíz ~ 3520 ezer m3/naprétegvíz ~ 6820 ezer m3/napkarsztvíz ~ 980 ezer m3/napösszesen ~ 17,9 millió m3/nap

Vízgazdálkodási keretterv 1984

parti szűrésű víz ~ 7500 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6360 ezer m3/napkarsztvíz ~ 1098 ezer m3/napösszesen ~ 15 millió m3/nap

Somlyódy L. 2000

parti szűrésű víz ~ 5000 ezer m3/naptalajvíz és rétegvíz ~ 3836 ezer m3/napkarsztvíz ~ 822 ezer m3/napösszesen ~ 9,7 millió m3/nap

Simonffy z. 2000

parti szűrésű víz ~ 4973 ezer m3/naptalajvíz és rétegvíz ~ 3849 ezer m3/napkarsztvíz ~ 685 ezer m3/napösszesen ~ 9,5 millió m3/nap

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Az ajkai vörösiszap-tározók környezetének geomorfológiai térképe(Balogh J., Juhász Á., Schweitzer F., Szeberényi J., Viczián I. 2010)

Jelmagyarázat: I.=Komplex formák, II.=Geomorfológiai szintek, III.=Völgyek, IV.= Lejtők, V.=Vizek, VI.= Antropogén formák, 1= Tetőfelszín 300-350 tszfm., 2= Tetőfelszín 350 tszfm. felett, 3= Lejtőpihenő, 4= Köztes helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 5= Alacsony helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 6= Nyereg, 7= 180-220 tszfm., 8= 220-240 tszfm., 9= 240-270 tszfm., 10= Eróziós völgy, 11= Eróziós-Deráziós völgy, 12= Deráziós völgy, 13= Deráziós fülke, 14= Vízmosás, szurdokvölgy, 15= Lejtők általában, 16= Tó, 17= Patak, belvízelvezető csatorna, 18= Belvizes terület, 19= Forrás, 20= A patakelterelés lehetséges nyomvonala, 21= A Torna-patak víztelenített medre 22= Iszap-tározó kazetták, 23= Település, 24= Vasútvonal, 25= Tervezett vízépítési műtárgy, Torna-patak átvezetésének lehetséges nyomvonala.

Javaslat a Torna-patak vízmegosztására és a Lőrintei-tározó vízszint szabályozására

Javaslat a Torna-patak medrének áthelyezésére a Széles-víz és a Csigere-patak nyomvonalában