Dr. Pácsa Szilvia, Varga Róbert

Egy szociális és egészségügyi alapellátáshoz integrált

egészségfejlesztési programbemutatkozása

Egészségfejlesztéssel a Tapolcai kistérség lakosságáért

TAMOP 6.1.2-11/3-2012-0009

Dr. Pácsa Szilvia, Varga Róbert

2013. Szeptember 12.

Hódmezővásárhely

„Szervezett egészségfejlesztés múltja és jövője Hódmezővásárhelyen” szakmai konferencia

A bemutatkozás tartalma

• Hogyan alakítottuk ki a kistérség egészségfejlesztési

programját?

• Milyen eredményeket értünk el a pályázat benyújtása

és a megvalósítás megkezdése közötti időszakban?

• Milyen célokat tűztünk ki magunk elé a projekt

megvalósításával?

•Mit sikerült megvalósítani eddig?

Háttér: a Tapolcai kistérség

• 37 ezer fős kistérség• Jó gazdasági mutatók• Alapellátás (betöltött praxisok)• Kórház + RI• Háttér infrastruktúra (közlekedési, települési)• Átlagos vagy annál jobb egészségbeli mutatók

(nyugati országrész)• Jelentős projekt tapasztalat (óvoda, iskola, települési,

munkahelyi színterek)

A pályázati kiírás iránymutatásai

Kórházi, szakrendelői háttér priorizálása• Stabilitás (méret, ismertség, bizalom) • Egészségügyi rendszer kapacitásainak kihasználása• Fenntarthatóság biztosítása

Partnerségek kialakítása• Alapellátás• Önkormányzatok, települések• ÁNTSZ, OEFI• Civilek• Egyházak

Nehézségek az előkészítés során• A lakosság és a lehetséges partnerek bevonásával

kapcsolatos nehézségek– Az emberek általános elégedettségi szintje a saját

életminőségüket illetően alacsony– A lakosság és a dolgozók frusztrációjáról és

érdektelenségéről számolnak be az intézmények

• Kistérségenként egy nyertes pályázat lehet, annak pedig az egész kistérségre ki kell terjednie– Szinte mindenki ért az egészségfejlesztéshez (TKT,

vállalkozások, intézmények, civilek, ÁNTSZ, tanácsadók), – de mindenki önmagában csinálja azt;– kistérségben nincs hivatásos egészségfejlesztő;

• Számos próbálkozás ellenére nem tudjuk, hogy mi volt hatásos illetve hatékony (főként szubjektív vélemények)

Kérdésfelvetés

Mit?

Ki? Kivel? (együttműködés, irányítás)

?

Kinek, kiknek? (célzás, fókuszálás) ?

Milyen eszközökkel, hogyan? ?

Hol? ?

Útkeresés?

• Projektfejlesztésben járatos, független szereplő kiválasztása - koordináció

• Érdekeltek, érintettek összehívása – workshop

Aki részt akar venni a programban, annak ki kell nyilvánítania a véleményét!

• Kérdőív (vélemények, tapasztalatok) – nevesítve és anonim módon

• Személyes, kiscsoportos megbeszélés a javaslatokat adókkal

• Kistérségi Programterv nyílt kommunikációja, véleményezése, megvitatása

• Közös döntés a pályázó személyéről

• Erőteljes intézményi támogatás mindvégig (polgármesterek, Császár László)

Partnerek véleménye 1.

• A prevenciós és egészségmegőrzési programokon főként azok vesznek részt, akik mindig vigyáztak magukra, vagy már betegek ugyan, de meg akarnak gyógyulni, tovább akarnak élni. A legtöbb általános (magasvérnyomás-, cukorbetegség) szűrés eddigi

haszna, hogy a már korábban felfedezett, de közben eltűnt betegek visszakerülését segítette a rendszerbe.

• A legtöbb hirtelen, megelőzhető halálozás az orvoshoz nem

fordulók között van. A programnak legyen célja, hogy felfedezi az ellátáshoz nem jutók között a betegeket, a veszélyeztetetteket. Ehhez közel kell hozzájuk menni.

Partnerek véleménye 2.

• A nem dohányzó, nem alkoholizáló, fogyókúrázó háziorvosok, egészségügyi dolgozók mellett a „jó útra lépett” betegtársak, híres emberek szava sokat jelent.

• A háziorvos és a szakorvos hiába mondja el százszor, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni, hogy hogyan kellene élni. A legtöbb páciens viszont azt hiszi, hogy az egészséges élet drága luxuscikk, a cigaretta és az alkohol viszont megfizethető és relaxál. Nem mondani kell a helyes módszert, hanem megmutatni és csinálni vele együtt!

• A változatos, nemcsak előadást vagy vizsgálatot, hanem főzést, bemutatót is tartalmazó programokon nagyon fontos a stabil, megbízható szereplők jelenléte, ami a településeken leginkább a háziorvos.

• A névtelenséget biztosító tömegrendezvényeken, szűréseken túl alkalmat adni személyes beszélgetés lebonyolítására, tapasztalatom alapján nagy igény van rá.

Partnerek véleménye 3.

• Mindenképpen a munkaidőt nem érintő szűrések bizonyultak hasznosnak a beteg megjelenés szempontjából.

• Itt van a sok óvodai és iskolai program, okítás a helyes életmódról. De ha a szülő más példát mutat, akkor a gyerek azt követi. Össze kellene kapcsolni a programokat, hiszen a résztvevők közösek!

• A felnőtt akkor igazán fogékony, ha a gyerekét veszélyezteti valami. Akár az ő egészségén, betegségén keresztül. Ezért a család egységében kell kezelni az egészéggel és betegséggel kapcsolatos kérdéseket, problémákat.

• A tudás átadható, megszerezhető. Az egészségükkel nem törődőknél az érdektelenség leküzdése az igazi feladat. Ehhez minél több úton és minél változatosabb módon kell megszólítani az egyént, saját környezetében (családjában, munkahelyén).

• Egy-egy akción túl a sikeres, megismételhető, fenntartható eredmények érdekében mindenképpen fontos a helyi közösségi ház vezetők, polgármesterek bevonása, van ahol a védőnő a legjobb ember, különösen, ha helyben lakik.

Partnerek véleménye 4.• A megelőzési programokon sikeresen kiszűrt és meggyógyított

emberek nagy része szívesen válik szponzorrá. A munkáját, a személyes tapasztalatát, akár a pénzügyi támogatását is adja hálából, a többiek érdekében.

• A bélyegszakkört az szervezi, aki maga is gyűjt bélyeget. A betegklubokat és önsegítő csoportok is akkor működnek tartósan, ha az érintettek csinálják azt és helyben. A segítség persze mindenhol elkél…

• Tudomásul kellett vennünk, hogy a siker feltétele a megfelelő, időben történő tájékoztatás volt (meghívók, reklám, brossúrák, filmek).

• Az eddigi szakmai tevékenységek (szűrés, felvilágosítás) eredményessége sokban múlt azon, milyen volt a programok sikeres propagálása: tájékoztató, szóróanyagok, reklámok, poszterek minél szélesebb körben történő terjesztésével.

• Ha a csapból is a helyes életmód folyik, akkor majd mindenki azt issza, nem az alkoholt!

Következtetések: Siker kritériumok

• Lakosság közeli, alapellátásra épülő program• Egészségügyi + szociális + oktatási terület

együttműködése• Vállalkozások, munkahelyek tudatos bevonása• A program medikalizációja nem előnyös. De

példamutató és aktív szereplők!• Intenzív kommunikáció• Változatos aktivitások + változatos szereplők + erőteljes

koordináció

PályázóTapolca Város települési és kistérségi feladatokat

egyaránt ellátó Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézete

Közös eredmények pályázaton kívül

• 4 település, 14 egészségfejlesztést is tartalmazó

TAMOP projekt

• Cukorbeteg klub – új erőre kapott - CIVIL

• Anoním Alkoholisták és családtagjaikat segítő klubok -

CIVIL

• Szívbetegek klubja – megalakulás alatt – CIVIL

• Az együttműködésben elkötelezett partnerek száma

duplájára nőtt (háziorvosok, települések)

A projekt bemutatása

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL A

TAPOLCAI KISTÉRSÉG

FEJLŐDÉSÉÉRT

A projekt helyszíne

A projekt helyszíne

A projekt helyszíne

A projekt helyszíne

A projekt helyszíne

A projekt helyszíne

Projekt helyszíne

Cél Kistérség lakossága egészségi

állapotának és életminőségének javítása

Krónikus betegek állapotának javítása /

állapotromlásának megelőzése

Krónikus betegek számának csökkentése

(krónikus betegek gyógyulásával, újak

számának csökkentésével)

Egészséges lakosság számának növelése, egészségben eltöltött

évek számának növelése

Egészséges életmód

elterjesztése

Egészségfelfogás pozitív irányú változtatása

Megelőzés fontosságának elterjesztése

Betegségek korai

felismerése

Beteg együtt-működés javítása

Táplálkozási szokások

megváltoztatása

Mozgás -gazdag életmód

Egészséggel / betegséggel

kapcs. tudások

Célcsoportok

• A kistérség felnőtt lakossága, kb. 30.000 fő

• A kistérség krónikus betegségekben szenvedő lakosság

kb. 20.000 fő

• Életmódjuk miatt kockázattal terhelt felnőtt lakosság

kb. 25.000 fő

• Hátrányos helyzetű felnőtt lakosság kb. 8.000 fő

• Kistérség egészségügyi szolgáltatóinál dolgozó

szakemberek, kb. 300 fő

A projekt főbb adatai

• Támogatás: 115.869.659 Ft

• 24 hónap, 2013.07.01 – 2015.06.30

• Előkészítés: 11 háziorvos (61%), 27 település (82%)

• A programokba bevont személyek száma: 13.450 fő

• Tartós életmód változás: 1.200 fő

Életmód váltás

EFI

SzűrésMozgás

Stresszoldás

Tanácsadás

Klubok

Egészséges életmód mappa

Célcsoportok elérése

Kórház, Rendelőintézet

Alapellátás: háziorvosok, védőnők,

fogorvosokEgyéb eü. és

szociális szolgáltatók

Kommunikáció, PR

Rendezvények

Civil szervezetek, lakossági

kezdeményezések

A megvalósító csapat

• Menedzsment

• Szakmai munkatársak

• Szaktanácsadók

Hol tartunk most?

• Támogatási szerződés

• Megvalósító csapat

• Eszközbeszerzések

• Közbeszerzési eljárás

• Adatbázis építés, egyeztetések

•Módszertanok, szakmai anyagok kidolgozása

•Iroda indulásának előkészítése

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!