A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk Magyarországon

A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk

Magyarországon

Dr. Feldman Zsoltagrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

Vidékfejlesztési Minisztérium

Multifunctional Landscapes Roadshow

Budapest, 2013. június 3.

Természeti erőforrások

A mezőgazdasághoz kapcsolódó természeti erőforrások:

• termőföld, • talaj, • víz, • erdő, • növényzet és az állatvilág genetikai állománya =

biodiverzitás

Termőföld

• Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, ebből:• mezőgazdasági terület 5,337 millió hektár.

• A mezőgazdaságilag hasznosított terület: • 80 százaléka szántó, • 14 százaléka gyep (legelő, rét), • 6 százalék a konyhakert, a gyümölcsös és a

szőlőterület részaránya.

Természeti erőforrások hasznosításának kihívásai

A mezőgazdaság hosszútávon jelentkező kihívásai a természeti erőforrások hasznosítás során:

– Az időjárás változékonyabbá, szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik,

– csökken a biológiai sokféleség,– egyes térségekben kevesebb lesz az ivó- és öntözővíz,– egyes kártevők, növény- és állatbetegségek gyorsabban terjednek,– a tengeri és folyami halászat hozama drasztikusan visszaesik.

Stratégiai feladat a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodása!

Alkalmazható eszközök

• Kutatás-fejlesztés támogatása;

• A műszaki-technológiai fejlődés legújabb vívmányainak alkalmazása növénytermesztésben és állattenyésztésben:

- technológiák,

- művelésmódok,

- jó gyakorlatok;

• Szakmai ismeretek átadása gazdálkodóknak;

• Támogatáspolitika

Uniós közvetlen támogatások 2014-2020 között

(EMGA)

KAP 2014-2020

Nőnek a magyar agrártámogatások 2014 és 2020 között.• Magyarország részaránya a KAP költségvetéséből 3,19%-ra

emelkedik a korábbi 2,36%-ról,• A korábbi 10,4 milliárd euró helyett 12,3 milliárd euró

agrártámogatást kap 2014-2020 között,• A közvetlen támogatások Magyarországra jutó összege 1,6

milliárd euróval nő 2007-2013-hoz képest, azaz mintegy 500 milliárd forinttal több jut a magyar gazdáknak a következő 7 évben,

• Az uniós költségvetési ciklus első éve, 2014 átmeneti év lesz, amelyben a közvetlen támogatások változatlanok maradnak.

Alltech Kérődző Szeminárium, Velence 2013.

KAP2007-2013

I. pillér II. pillér

Piaci intéz-kedések

Közvetlen támogatások

Intervenció, magántárolás,

stb.

Egyre szűkülő alkalmazási lehetőségek

Különleges támogatások

moduláció+top-up támogatások EU12-ben

Vidék-fejlesztés

(+ nemzeti társfinanszírozás+nemzeti kiegészítések)

4 tengely

KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI (2014-2020)

1. Életképes élelmiszertermelés:

- a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása.

2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:

- a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése.

3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés:

- a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása.

A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK ÚJ RENDSZERE

Minden tagállam számára kötelező elemek

Tagállamok által választható önkéntes elemek

• Alaptámogatás• „Zöld” komponens• Fiatal gazdálkodóknak

juttatott támogatás

• Termeléshez kötött támogatás

• Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása

VAGY

+

A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer

Tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elem

A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása

CAPPING

CAPPING

Zöldítés követelményei alól mentesülnek.A kölcsönös megfeleltetést itt is be kell tartani, de támogatási szankció nincs.

Zöldítésről

Közvetlen támogatás egy része kifizetésének feltétele az eddigi követelményeken túl további zöld kötelezettségek teljesítése

Cél a környezetvédelmi teljesítmény javulása

Minden EU-tagállamban közvetlenül hatályos lesz;

Delegált jogi aktusok nagy szerepe,.

Csehorsz

ágDán

ia

Németo

rszág

Francia

ország

Mag

yaro

rszág

Hollandia

Ausztria

Lengy

elorsz

ág

Románia

Szlové

nia

Szlová

kia0.0

2,000.0

4,000.0

6,000.0

8,000.0

10,000.0

12,000.0

14,000.0

16,000.0

18,000.0

20,000.0

2,522.3 2,453.3

11,874.1

18,275.9

4,313.6

995.8 1,359.7

11,044.4

8,994.8

168.71,390.9

A zöldítést érintő területek nagysága az EU-ban

Forrás: EUROSTAT

A KAP-ban jelenleg is létező zöld elemek

Kölcsönös megfeleltetés:• HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot)• JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) 1-5, 9: természet és

környezetvédelem, talajvédelem- vízvédelem, növényvédőszer használat.

AKG:• önkéntes,• 5 éves kötelezettségvállalás,• Magyarországon 21 célprogram (fokozottan védett madárfajok, szántó, gyep,

ültetvény, biogazdálkodás, őshonos állatfajok génmegőrzése)

Tanúsított rendszerek (pl.: ISO integrált és egyéb környezeti szempontú tanúsító rendszerek, melyek a jövőben mentességet adhatnak egyes KAP intézkedések feltételrendszere alól):• piaci és üzleti alapon,• önkéntes,• nem hatósági ellenőrzés, hanem akkreditált auditálás üzleti alapon.

„Zöld” komponens a 2013. március 19-i Tanácsi Álláspont tükrében

Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a.Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú.A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat.

Feltételei:- Diverzifikálás- Állandó gyepek fenntartása- Ökológiai célterület fenntartása (állandó gyepen felüli

jogosult területen).

„Zöld” komponens – I.

Terménydiverzifikáció

- Bizottsági javaslat szerint: 3 ha szántó felett betartandó, legalább 3 féle növény termesztése tárgyévben, meghatározott min. és max. arányokkal,

- Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltásVetésváltás = időbeliség; Terménydiv. = térbeliség

- Mentesülő üzemtípusok (javaslat szinten): pl. 75% feletti gyepterület vagy árasztásos kultúrák; ahol a szántó teljes egészében fű, egynyári takarmánynövény vagy hüvelyesek termesztésére szolgál, illetve parlagon hagyják.

- Tanácsi Álláspont szerint: 10 ha szántó felett 2 növény, 30 ha szántó felett 3 növény.

„Zöld” komponens - II

Állandó gyepterület

Bizottsági javaslat szerint: gazdálkodói vagy akár parcella szinten rögzíteni és nyomon követni az állandó gyepterületek nagyságát.

Bizottsági javaslat szerint: - 5%-ban lehetne megváltoztatni a nagyságát a 7 év alatt.

Tanácsi Álláspont szerint: nemzeti vagy regionális szintű monitoring, illetve alternatív megoldások.

„Zöld” komponens – III.

Ökológiai célterület

Bizottsági javaslat szerint: a támogatható szántóterület 7%-át ki kell jelölni minden üzemben ökológiai célokra,

Tanácsi Álláspont • konkrét listát tartalmaz (ami tagállami kezdeményezésre a Bizottság

jóváhagyásával bővíthető), • bevezetés kétlépcsős: 2014-től 5%, majd egy 2017. évi felülvizsgálat

után 7%,• Beszámítható területek: mezsgyék, puffersávok, fehérjenövény

termőterület, ültetvények, erdős területek, kunhalmok (tájelemek), stb..

Egyenértékű gyakorlatok elismerése akár egy, akár a zöldítés mindhárom követelményére vonatkozóan, illetve többféle mentesülő gazdálkodási/területi típus (ez fontos előrelépés az eredeti bizottsági javaslathoz képest).

„Zöld” komponens – IV.

Következetesen, 2011 óta képviselt magyar álláspont:- egyszerűsítés fokozott érvényesítése,- ne korlátozza a versenyképességet,- ne nehezítse meg túlzottan a források lehívását, ne járjon túl nagy teherrel,- a lehető legnagyobb tagállami mozgástér. Terménydiverzifikáció:- a Bizottság által javasolt 3 ha-os küszöböt emelni kell,- kisebb üzemek esetében elegendő legyen 2 különböző növényt termeszteni. Állandó gyepterület:- tagállami szintű követelmény fenntartása. Ökológiai célterület:- a jelenleg ökológiai célokat szolgáló területek is beszámíthatóak legyenek a

célterület mértékébe még akkor is, ha jelenleg nem támogatható területek, - a 7% rugalmasabb kezelését (termelői csoportok vagy tagállami szinten),

csökkentését szeretnénk.

Vidékfejlesztési prioritások 2014-2020

A 2014-2020 időszak vidékfejlesztési céljait a hat vidékfejlesztési Uniós prioritáson keresztül kell elérni:

1. Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban

2. Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége (beruházások)

3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban

4. Mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása (AKG, Natura 2000, ökogazdálkodás, génmegőrzés, stb.)

5. Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban

6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!