Babonák, hiedelmek az újév kapcsán

A szerencse forgandó” –mondják. Nem készülhe-tünk rá, és felesleges vár-nunk rá, mert kiszámítha-tatlan. Az egyik embernekhétrõl hétre szerencséjevan, a másiknak soha. Ta-lán ez az, amely oly meg-foghatatlanná teszi. Lássukcsak, mi hozhat szerencsétaz új évben!

– A kéményseprõk, minta tûz õrzõi gazdagságothozhatnak, ha rájuk pillant-va megfogjuk a kabát, vagyinggombunkat.

– A patkó a holdsarlótszimbolizálja, és a termé-kenységet hoz. A patkó„szerencsét hozó mivolta”abban rejlik, hogy régeb-ben a lovat szent állatnaktartották, ezért gyakran ló-áldozatokat tartottak, hogyaz isteneknek kedveskedje-nek legdrágább állatuk vé-rével. A késõbbiekben apatkó töltötte be ugyanezt aszerepet. A hiedelmek sze-rint az az igazán hatásospatkó, amit nem vásárol-nak, hanem találnak.

– A lóhere elûzi a boszor-kányokat és a rossz szelle-meket. A négylevelû lóherevédelmezõ szerepe abbóladódik, hogy formája a ke-resztre emlékeztet, amely

már a kereszténység megje-lenése elõtt is védelmet, abajok elhárítását szimboli-zálta. Valószínûleg a négyle-velû lóhere ritkasága is hoz-zájárult ahhoz, hogy külön-leges növénynek tekintsék,ám a babonák szerint erejeakkor teljesedik ki igazán,ha véletlenül bukkanunk rá.

– Sokan álarcot húznak,hogy elijesszék az óévetmagával vivõ szellemet.

– Semmit sem szabadezen a napon kiadni a ház-ból, mert akkor egész év-ben minden kimegy onnan.

– Az óévtõl mindig han-gosan, zajosan búcsúztakel, hogy elijesszék az ártószellemeket.

– Azt tartották, ha újévnapja reggelén az elsõ láto-gató férfi, az szerencséthoz, ha nõ, az szerencsét-lenséget.

– Szokás volt kora reggelfriss vízben mosakodni,hogy egészségesek marad-janak. Aki reggel a kútrólelsõnek mert vizet, úgymondták, elvitte az aranyvi-zet, egész évben szerencséslesz. Egyes vidékeken amosdóvízbe egy piros al-mát is tettek, ami szintén azegészség jelképe.

– Újév elsõ napján igye-keztek tartózkodni a vesze-kedéstõl, házi viszályko-dástól.

– Szokás volt kora reggelfriss vízben mosakodni,hogy egészségesek marad-janak. Aki reggel a kútrólelsõnek mert vizet, „elvitteaz aranyvizet”, és egész év-ben szerencsés volt.

– Ezen a napon nem sza-bad orvost hívni, orvoshozmenni, mert akkor beteg-séggel töltjük majd a követ-kezõ évet.

– Sokan készítenek sze-rencsepogácsát, vagy tortát,melybe egy érmét sütnek.Aki megtalálja az érmét, an-

nak nagy szerencséje lesz.– Úgy vélték, az év utolsó

napjának álmai elõrevetítika jövõt, ezért a nagy mula-tozás mellett érdemes hagy-ni egy kevés idõt az alvásrais.

– Éjfélkor az elsõ óra-ütéskor elfújják a gyertyát,és csak az utolsó óraütéskorgyújtják meg újra. Akiilyenkor hátra nézve nemlátja meg a saját árnyékát,az megrendelheti a kopor-sóját.

– Az újév napján végzettcselekvések egész évben is-métlõdni fognak. Ezért isigyekeztek az emberekezekben a napokban kelle-mesen tölteni az idõt.

Az újévi jóslás

A jóslás is fontos szere-pet kap az új év kezdetén.Úgy vélték, az év utolsónapjának álmai elõrevetítika jövõt, ezért a nagy mula-tozás mellett érdemes hagy-ni egy kevés idõt az alvásrais. Régen fokhagyma kalen-dáriumot is készítettek azidõjárás megismeréséhez.12 fokhagymába sót tettek,mindegyik hagyma egy-egyhónap megfelelõje volt. Haa hagyma reggelre átnedve-sedett, arra a hónapra sokesõt/havat vártak.

Szerelem

A régi idõkben is rop-pantul izgatta az embereketa szerelem. Fõleg a lányokagyaltak ki sok praktikát,hogy megtudják jövendõ-belijük nevét, vagy kilétét.

– Az óév és az újév éjje-lén házilag gyúrt gombó-cokba belegyúrták a lányoka kiszemelt férfiúk neveit, samelyik gombóc elsõkéntjött fel a víz felszínére, az

abban található férfi volt aszerencsés választott.

– Sok helyen a lányok ól-mot olvasztottak, majd hi-deg vízbe csepegtetve aztlesték, milyen betût formáza vízbe cseppenõ fém, ígymegtudhatták a leendõ férjnevének kezdõbetûjét.

– A lányok férfinadrágottettek a párnájuk alá, s ek-kor megálmodták, ki lesz apárjuk.

Idõjóslás

A legtöbb babona az idõ-jóslással volt kapcsolatos.Akkoriban rengeteg embermegélhetését a föld jelentet-te. Az életük függött attól,hogy milyen termés várha-tó a következõ évben.

– Ha az újév elsõ napjánsütött a nap, akkor a hiedel-mek szerint egész évbenszép idõre lehetett számíta-ni.

– Ha csillagos az ég, ak-kor rövid lesz a tél.

– 12 gerezd fokhagymá-ba sót kellett tenni, s ame-lyik gerezd reggelre nedveslett, akkor az annak megfe-lelõ hónapban esõs vagy

éppen havas idõ várható,sok csapadékra lehet számí-tani.

– Ha újév éjjelén piros ahajnal, akkor szeles lesz azesztendõ.

Étkezés

A szilveszteri és az újéviétkezéseknek is jósló hatásttulajdonítottak.

– Sok helyen a szemestermésekbõl és a hüvelye-sekbõl készült ételeknekvolt nagy a jelentõsége, hi-szen ezek az apró magvak apénz bõségét jelentik, ígyszokás volt ezekbõl ételt ké-szíteni.

– A hiedelmek szerint amalac befelé túr, így a sze-rencsét nem ki a házból,hanem be a házba túrja.Célszerû volt tehát malacotfogyasztani.

– Szerencséjük volt ezidõ tájt a csirkéknek,ugyanis kifelé kaparnak aházból, így ez az étel nemjavasolt újévkor.

– Különleges állat a hal.A folyó menti vidékekenszerencsésnek tartották,mert ahány pikkely, annyipénz, viszont máshol úgytartják, hogy a hallal elúszikaz ember szerencséje.

– Ha nem falunk fel min-dent szilveszterkor, akkoraz új esztendõben sem fo-gunk hiányt szenvedni.

– Sok háznál mandula-szemet vagy más apróságotfõztek a lencsefõzelékbe, ésaz a lány, aki ezt megtalálta,a babona szerint férjhezment a következõ eszten-dõben.

– A gazdagságot többfélerétessel lehet hosszúranyújtani

– Régi szokás az egészkenyér megszegése is,hogy mindig legyen a csa-ládnak kenyere.

Az újévköszöntés hagyománya

Szép hagyomány újévnapján, hogy fiúgyerekek éslegények házról házra járvaverses jókívánságokat mon-danak a háziaknak, akik cse-rébe megvendégelik õket.Egyes falvakban az újévkö-szöntõk a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogybõ termés legyen. Ezeket amagokat aztán a tyúkoknakadták a háziak, hogy sokattojjanak. A hajnali idõjárás-ból az egész évre jósoltak, haszép idõ volt, mezõgazdaságiszempontból jó lesz az esz-tendõ, ha csillagos az ég, rö-vid lesz a tél.

Tûzijáték

Vajon tudjuk-e, hogy mi-ért durrognak ilyenkor a pe-tárdák, miért pont pezsgõ-vel koccintunk és mit jelenta patkó vagy a lóhere? A tû-zijátékok már az ókori kína-iak körében is nagyon nép-szerûek voltak. Õk már i.e.2000-ben ismerték és hasz-nálták a petárdákat. Ezek akén, salétrom, és szén tar-talmú robbanószerek azünnepek fénypontját jelen-tették, amelyek óriási töme-geket vonzottak.

A tûzijátékok a rene-szánsz korban is a nagy ün-nepségek csúcspontjánakszámítottak. A hercegi ud-varokban neves mûvészek– többek között Leonardoda Vinci – készítették a pe-tárdákat, a zeneszerzõk –mint Händel is – pedig dara-bokat komponáltak hozzá-juk. A századok során egy-re színesebb, bonyolultabbpetárdákat fejlesztettek ki,így napjainkra már görög-

tüzekben és a szivárványminden színében pompázófényjátékokban gyönyör-ködhetünk.

Milyen színbe öltözködjünk?

Tudják-e vajon, hogyszínekbe kell öltözni szil-veszter éjszakáján? Íme, né-hány babona, amelyet kü-lönbözõ népek a szilveszternapján hordott ruhák színé-hez kötnek:

– A piros színhez kötõ-dik az egyik legklassziku-sabb babona, miszerint hameg akarja találni jövendõ-belijét, akkor piros alsóne-mût kell hordania szilvesz-terkor. A babonában legin-kább a spanyolok és a me-xikóiak hisznek, de a lati-nok a legfõbb éltetõi a léte-zõ babonának.

– Ugyancsak az alsóne-mûhez kapcsolódik a sárgaszín viselete, amely szeren-csét és szerelmet ígér a ve-nezuelai és ecuadori lati-noknak, valamint pénzthoz a braziloknak és a me-xikóiaknak.

– A narancssárga az aszín, amely összevonja afent említett szerencséket.A szín hordható látható he-lyen is, gondolunk itt egykönnyed blúzra vagy egynyaksálra.

– A Fülöp-szigeteken köralakzatokat tartalmazó ru-hákat hordanak Újév éjsza-káján, mert úgy gondolják,hogy az ilyen mintázatú ru-ha viselete jólétet és szeren-csét hoz az újévben.

– Hordjunk zöldet, haszeretnénk, hogy az újévleginkább egészséget hoz-zon számunkra. De ah-hoz, hogy minél több po-zitív energiára tegyünkszert, jobban tesszük, ha azöld színt fehérrel kombi-náljuk.

Mit viseljünk?

A sárga kombinálása afeketével nagy kihívást je-lent a szilveszteri öltözetetilletõen. Fontos, hogy úgyhasználjuk a két színt, hogyezek ne versenyezzenekegymással.

Ha a klasszikus fekete ru-hát választjuk, nyugodtanfeldobhatjuk pár sárga ki-egészítõvel: egy derékra csa-tolt sárga szíj, egy nyaksál,hajcsattok vagy sárga szín-ben pompázó ékszerek.

Abban az esetben, ha azöltözetünk alapdarabja sár-ga színû, válasszunk kiegé-szítõnek fekete ékszereket.

Pozitív színû kombináci-ót jelöl a rózsaszín zölddelvagy kekivel való kombiná-ciója. Ezeket a színekethasználhatjuk ugyanazonaz öltözéken, de csak ár-nyalva az alap ruhadarabot.Például, egy sötétzöld blúzárnyalható egy rózsaszínszegéllyel.

A szürke pirossal valókombinálása divatos asz-szociáció, ám vigyázni kell,hogyan választjuk meg ru-háinkat. Ne válasszunkolyan ruhadarabot, melyenmindkét szín szerepel. In-kább válasszunk egy ele-gáns szürke ruhát, melyetkiemelhetünk egy pár pirosfülbevalóval.

A lila-szürke, vagy lila-fekete olyan kromatikuskombinációk, amelyeknagyszerûen illenek a szil-veszteri mulatozáshoz.Ráadásul ezek a színekfellelhetõek számos me-

rész, csillogó anyagokbanis.

Hogy ne maradjon el azÚjévi szerencse sem, az ababona kering, hogy Újévéjszakáján mindenképp le-gyen rajtunk egy új darab ésaz anyagi jólét biztosításárasok pénz a zsebünkben.

Szilveszteri szokások Erdélyben

Erdélyben volt szokásbanminden nagyobb ünnepen,így húsvétkor és pünkösd-kor is a tüzeskerék-engedés.Szalmával betekert kereketmeggyújtottak és a dombol-dalról legurították. Különö-sen az erdélyi szászok köré-ben népszerû szokás, úgytartják, a kerék összeköti azóesztendõt az újjal.

Falvainkban általában azóévbúcsúztatást és az újesztendõ köszöntését ha-rangzúgás kísérte. Volt ahol

a falu lakói együtt ünnepel-tek, a templomhoz vonul-tak, egy legény felment atemplomtoronyba, onnanköszöntötte az új eszten-dõt,a hívek pedig hálaadóénekeket mondtak.

A bukovinai székelyekszilveszterkor hagymábóljósoltak a következõ éviidõjárásra. A gazda félbe-vágott egy fej vöröshagy-mát, 12 réteget lehántottróla, ezek jelképeztékegyenként a hónapokat.Mindegyikbe szórt egy ke-vés sót, és amelyikben reg-gelre elolvadt, az a hónapcsapadékosnak ígérkezett,ha azonban a só megma-radt a hagymalevélben, ak-kor szárazságra lehetettszámítni. Természetesenszilveszterkor is jártak a le-gények házakhoz köszön-tõt mondani, vagy éppenvalamely tréfás jelenettel aháziakat jókedvre deríteni.

K U L T Ú R A – H I R D E T É S8. oldal – – 52. szám – 2014. december 27.

Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, az újév vi-gíliája (elõestéje). A szilveszteri szokások közös célja,a következõ esztendõre egészséget, bõséget, szeren-csét, boldogságot varázsolni. A XVI. századig kará-csony napján (december 25-én) ünnepelték az újévet,néhol pedig január 6-án (háromkirályokkor). XII. Incepápa rögzítette végül január elsejét 1691-ben. Szinte minden országnak megvannak a szilveszteri ésújévi hagyományai, õsidõk óta fontos szerepet kap azóév búcsúztatása, az új esztendõ köszöntése. Amilyenaz újév napja, olyan lesz az egész esztendõ is – tartjaa mondás.

Szilveszteri, újévi kavalkád

Humoros idézetekTartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglá-

tod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinosnõvel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez arelativitás.

Albert Einstein

A pénz jön és megy; a különbség csak annyi, hogykönnyebben megy, mint ahogyan jön.

Johannes Amos Comenius

Az élet olyan, mint egy nyáriruha mellénye: rövid és céltalan.

Rejtõ Jenõ

A csábítástól csak úgy szaba-dulhatsz, ha engedsz neki.

Oscar Wilde

Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, más-ként nem megy.

Hofi Géza

Becsületes ember nem tartja meg magának a lo-pott csókot, hanem azonnal visszaadja.

Mark Twain