Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése

• Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott

a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek, a bencéseknek.

• Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön

lévő építészeti hagyományokat.

• a helyi hatásokat is figyelembe véve kellett új szakrális építészetet

teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet

volt.

Monte Cassino, bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció

• Montecassino a bencés rend anyakolostora.

• A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak szerzője, Nursiai

Benedek (480 k.–543) itt alapítja a kolostor első épületeit, melyek egy

részét a VI. században a longobárdok, a IX. században az arabok pusztítják

el. Ekkor a szerzetesek el is menekülnek.

• A XI. század közepére az újra használatba vett és fokozatosan helyreállított

kolostor a legjelentősebbé válik Dél-Itáliában, és a század második felében

virágkorát éli.

• a kolostor legjelentősebb apátja: Desiderius (1058–1087), a későbbi III.

Viktor pápa.

• Ő építteti újjá az apátságot és gondoskodik igényes díszítéséről.

• Az Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius

tudatos művészeti törekvéseiről

• Ezek lényege nagy pompájú, gazdagon díszített kolostor létrehozása s ennek

érdekében minden anyag és ékesség megszerzése: az anyakolostort, amely

Szent Benedek sírját is tartalmazza hasonlóvá akarja tenni a római

bazilikákhoz:

• ennek érdekében pl. Rómából szállíttat építőanyagot

• legközelebbi mintaképe: S. Paolo fuori le Mura // nagy magas

kereszthajó

• Szent Benedek sírkápolnája az apostolok római sírját követi

•Nyugaton átrium

• emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati

világ elvesztett, azt a görög szakértelem segítségével lehet pótolni

• A templom díszítésében bizánci mintaképekhez igazodik:

– Inkrusztált kőlapok

– Díszpadlózat

– mozaik

Sant’ Angelo in Formis• felsz. 1072

• ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothatunk Montecassino egykori freskódíszéről is

• hosszhajó: három sáv Krisztus

életének jeleneteivel

• mellékhajóban: töredékes

ótestamentumi jelenetek

• főhajó északi falán:

keresztrefeszítés: nagyobb

méretű, mint a többi ábrázolás

• nyugati falon: Utolsó Ítélet

kompozíció: bizánci szokást

követ

• apszisban: trónoló

Pantokrátor + alatta

arkangyalok + Desiderius

donátor-portréja (udvari bizánci

stílusú)

Toszkána rendi építészete

• A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az

antik hatás befolyásolta: Róma a"nagy" példakép

• A rendi reformot képviselő szerzetesek a pápai politikát

támogatják

• A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca)

• építészetben eltérő stílust képviseltek

Firenze, San Miniato al Monte

S. Miniato al Monte

• az oliveti bencések (bencés reform-rend) új

temploma

• építés kezdete: 1060-tól (csak a 13. században

fejezik be)

• háromhajós, egyapszisos ókeresztény bazilika

altemplommal

• Nincs kereszthajója

• népoltáros, emelt szentélyes megoldás: alatta

csarnokkripta

• a felületképzésben a firenzei műhely jellemzője az

antik elemek síkszerű alkalmazása, polikróm

geometrikus elemekkel (márvány-berakás)

Homlokzat: polikróm díszítés: zöld-fehér márványinkrusztráció: jellegzetes

• timpanonban: építszeti elemek: árkádsor + fiktív állatalakok + absztrakt motívumok

• mozaik: Deézisz / 13. századi

• lefedés: nyitott fafedélszék:

•nagyméretű hevederívek

tartják (ezek négykaréjos

pillérekre támaszkodnak)

• bent is polikróm (zöld-fehér)

márványburkolat

• nagyon megemelt szentély

•alatta csarnokkripta

• előtte népoltár

Apszismozaik: 13. századi

Padlódísz:márvány – inkrusztráció: csillagjegyek

Firenze (Battistero)

• a városi dóm előtt található

• Keresztelő Szent Jánosnak szentelték

• 1059: alapkőletétel: II. Miklós pápa (korábban firenzei püspök + a reformmozgalom képviselője)

• 1128: már használták

• 1150: a lanterna felhelyezése

• nyolcszögű épület egyenes záródású szentélyapszissal

• kívül-belül: márványborítás (fehér: carrarai, zöld: prátói): mintakép: hellenisztikus hagyomány + pl. Ravvenna/ San Vitale

• sarkok csíkozása: 13. századi

• belső tagolás: 2 szint: alsó szinten oszlopokkal elválasztott hárma sfülkecsoportok + felső szinten karzat (Páros ívek)

• mintaképe a római Pantheon (stílustörekvés // Nagy Károly)

• A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más

kompozícióban alkalmazták.

• Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el

• a polikrómia másodlagos.

Pisa katedrális

• katedrális ép. kezd.: 1063

• keresztelőkápolna ép. Kezd.: 1153

• campanile: 1174

• a nyugati homlokzaton felirat: építés kezdete (1063) + Daidaloshoz hasonlítja az első építészt = Busketus (ez a sírfelirata is egyben)

• 5 hajós + kereszthajó is három hajós

• kívül-belül színes márványinkrusztáció

• külső kilakítás: vakárkádok + egymás fölött körbevezetett törpegalériák // lombard építészet

• 1063 és 1118 között épült meg: Busketus és Rainaldus mester műve

• bent is márványberakásos díszítés

• hármas tagolás: árkádívek + empórium + ablakok

• impozáns méretek (Pisa ebben az időszakban tengeri nagyhatalom)

• korinthoszi +kompozit fejezetű oszlopok

• mellékhajókban + empóriumokon kersztboltozat

• főhajóban: kazettás mennyezet (16. sz.)

földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet: a kereszthajók 3-3 hajósak és apszisban végződnek, mintha önálló templomok lennének: az ókeresztény mártíriumokra emlékeztetnek

A négyezeti torony a főhajó és a kerszthajók találkozásánál

•Nyugati főhomlokzat: földszinten: 7 vakárkád (korinthoszi oszlopokkal)

• flötte négy szinten törpegaléria

Battistero

• a nyugati homlokzat előtt

• 1153-ban kezdik el építeni

Kör alaprajz: közepén keresztelőkút: körülötte kétszintes körüljáró

Gömbkupola

Külső dísz: vakárkádok + törpegaléria + gótikus oromzatdísz

Pisa, Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.

Campanile, ferde torony

• 1173-ban kezdik el építeni

• építés közben megdőlt: szakaszonként megpróbálták kiigazítani a tengelyét

• bef: 14. század

• kör alaprajz

• 7 szintes

• alsó + felső szinten: vakárkádok

• 6 szint: oszlopos-árkádos körüljárók

• Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm, S. Frediano, S.Pietro Somaldi, S. Francesco, stb.). A S. Michele templom (XII. sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik.

• Lucca, S. Michele templom (XII. sz. közepe), látkép.