A TAGOZAT TAGSÁGÁNAK ALAKULÁSA
MegyékNői Tagozat
tagságaNői polgármester a
megyében
Összes női polgármester a megyében
Összes tag a megyé
benÖsszes település a
megyében
Bács 7 10 15 55 119
Baranya 10 22 63 86 301
Békés 2 12 17 49 75
Borsod 10 36 53 225 358
Csongrád 3 7 7 45 60
Fejér 6 16 21 74 108
Győr 6 15 30 95 182
Hajdú 5 8 14 54 82
Heves 6 13 18 77 121
Jász 3 5 11 27 78
Komárom 3 7 19 54 76
Nógrád 12 23 32 88 131
Pest 7 18 27 100 187
Somogy 5 17 40 113 245
Szabolcs 11 19 36 98 229
Tolna 5 11 20 48 109
Vas 4 20 30 125 216
Veszprém 7 18 27 120 217
Zala 10 31 53 154 257
A tagozatba jelentkezők aránya
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
Bács
Baranya
Békés
Borsod
Csongrád
Fejér
Győr
Hajdú
Heves
Jász
Kom
árom
Nógrád
Pest
Som
ogy
Szabolcs
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
TÖOSZ Női Tagozat aránya a megyei női polgármesterekhez viszonyítva
A nők aránya a településvezetők között megyei bontásban
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
Bá
cs
Ba
ran
ya
Bé
kés
Bo
rsod
Cso
ng
rád
Fe
jér
Győ
r
Ha
jdú
He
ves
Jász
Ko
má
rom
Nó
grá
d
Pe
st
So
mo
gy
Sza
bo
lcs
To
lna
Va
s
Ve
szpré
m
Za
la
Női polgármesterek aránya a megye összes polgármesteréhez viszonyítva
A polgármesterek körében végzett kérdőíves felmérés elemzése
• A kérdőívet az összes magyar polgármester (3173 db) megkapta elektronikus úton, 168 db érkezett vissza, ebből 49 polgármester nő és119 polgármester úr osztotta meg velünk a véleményét.
Visszaküldési arány
nő férfi összes
összes polgármester523 2650 3173
visszaküldte49 119 168
Visszaküldési arány
9,37% 4,49% 5,29%
Képviselő-testületek
• Azon képviselő-testületek női részvételi aránya, ahol a polgármester férfi, a legtöbbször előforduló női arány a 30 % alatti, utána következik a 20 % alatti és a 10 % alatti, tehát megállapítható, hogy az esetek nagytöbbségében jóval alacsonyabb százalékban vesznek részt a képviselő-testület munkájában nők, ha férfi a polgármester.
A nők aránya a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között
• 60 % alatti foglalkoztatás ugyanis csak ott fordult elő az általunk vizsgált települések esetében ahol férfi a polgármester.
• A polgármester asszonyok kizárólag 60 % feletti részvételi arányban adnak munkalehetőséget a nőknek és leggyakrabban 81 és 90 % közötti a hölgyek aránya polgármesteri hivatalok alkalmazottai között. Sok esetben akár nő, akár férfi a települési vezető 100 % a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között a nők aránya.
A polgármesteri tisztség vállalásának oka
• A féri (71,9 %) és a női (75,51 %) polgármesterek többsége is arra a kérdésre, hogy „Miért vállalta a polgármesteri tisztséget?” azt válaszolta, hogy elhivatottságból. Számottevő még a férfiaknál a nem nyilatkozók aránya, a válaszadók több mint 1/5-ét teszi ki, és igen csekély számban válaszoltak az egyéb kategóriával.
• A nők sokkal kisebb hányada, mintegy 8 %-a nem adott választ, viszont több mint 16 % az egyéb rublikát jelölte be.
• A legtöbben az „egyéb” kifejtése során a legtöbben azt válaszolták, hogy a lakosság kérésére vállalták a vezetői posztot.
A nők megítélése aszerint, hogy folytatnak-e keresőtevékenységet
• A fenti kérdésre a nők 86 %-a és a férfiak 94 %-a válaszolta, hogy „igen”, fontosnak tartja a család költségvetésében a nők kerestet. Meglepő, hogy a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben a kérdésben. „Nem” szerepelt a választ adó nők 10 %-a és a férfiak 5 %-a esetében. Nem válaszolt a nők 5 %-a és a férfiak kevesebb mint 1 %-a.
Karrier, munka, család szerepe
• A kérdés arra vonatkozott, hogy mit tart fontosabbnak az életben. A nők 6 %-a válaszolta, hogy a családot és a magánéletet, egyetlen voks sem érkezett a karrier, munka, hivatás meghatározásra és a mindkettő fontos pedig 93 %-ot kapott.
• A férfiak körében a család, magánélet 23,6 %-ot kapott, ami négyszer annyi, mint a nők által adott válaszok alapján összesített érték. A karrier 1,72 %-ban szerepelt legfontosabbként és a mind a kettő fontos kategória kapta a férfiak szavazataink háromnegyed részét.
A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata
A nők által adott válaszok átlagai Mi az oka, hogy a nők nem szívesen maradnak ki
a munkából?(1-5 osztályozott válaszok átlaga)
1,72
3,312,71
3,164,15
0,000,501,001,502,002,503,003,504,004,50
a gy
erm
ekek
nem
elé
ggé
resp
ektá
lják,
ha
az a
nya
csup
ánhá
zias
szon
y
Egy
nőn
ekfo
ntos
, hog
yan
yagi
lag
függ
etle
nle
gyen
:
Elé
g le
hang
oló
dolo
g ki
záró
lag
otth
on le
nni:
Any
agi o
kok
mia
tt ne
men
gedh
ető
meg
:
Csa
khá
zias
szon
ynak
lenn
i nem
von
zóél
etcé
l:
A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata
A férfiak által adott válaszok átlagai
Mi az oka, hogy a nők nem szívesen maradnak ki a munkából?
(1-5 osztályozott válaszok átlaga)
1,722,86 2,96
4,243,01
0,001,002,003,004,005,00
a gy
erm
ekek
nem
elé
ggé
resp
ektá
lják,
ha
az a
nya
csup
ánhá
zias
szon
y
Egy
nőn
ekfo
ntos
, hog
yan
yagi
lag
függ
etle
nle
gyen
:
Elé
g le
hang
oló
dolo
g ki
záró
lag
otth
on le
nni:
Any
agi o
kok
mia
tt ne
men
gedh
ető
meg
:
Csa
khá
zias
szon
ynak
lenn
i nem
von
zóél
etcé
l:
Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?
A nők válaszai Ha a férj el tudná tartani a családot mit választana
a nő?
5,88%
62,75%
25,49%
5,88%otthon maradna
Részmunkaidőbendolgozna
Telje munkaidőbendolgozna
Nem tudja biztosan
Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?
A férfiak válaszai
Ha a férj el tudná tartani a családot mit választana a nő?
18,25%
53,17%
7,94%
20,63%
otthon maradna
Részmunkaidőbendolgozna
Telje munkaidőbendolgozna
Nem tudja biztosan
Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?
• A férfiak szerint is igen sokan gondolják, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznának, ha a férfi keresete elég lenne a család számára, azért 10 %-kal kevesebben vélekednek így, mint a nők. Nagy eltérés tapasztalható még az otthon maradásról való megítélésben is, míg a nőknek csupán kb. 6 %-a gondolkodott így, ezzel szemben a férfiak közül háromszor annyian jelölték meg ezt a választ. Látható, hogy a tradicionális család modell, miszerint a férfiak feladata a család ellátása és a nő végezze az otthoni dolgokat igen erősen él, mindazok ellenére, hogy ma már a nők szinte ugyannyi időt töltenek keresőtevékenységgel.
• A férfiak kis hányada gondolkodott úgy, hogy minden esetben teljes munkaidőben dolgoznának a nők és a válaszadók 1/5-e nem tudta eldönteni, hogy mit csinálna egy nő akkor, ha nem lenne feltétlenül szükséges az ő kereste.
A férfiak 48%-a, a nők 34%-a szerint ritka hogy a nő a családfő• A családfői pozíció meghatározás alatt értjük: a
családi döntésekben való „utolsó szó jogát” pl. beruházásokról való döntést, a családi kassza kezelését, ezek a meghatározások a kérdés mellett szerepeltek.
Családfői pozíció betöltése
47,83%51,02%
48,17%43,90%
34,69%46,96%
7,93%5,22%
14,29%
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
nő férfi átlag
nem gyakori
gyakori
leggyakoribb
A hölgyek véleményei
• „Minden embert, legyen az nő vagy férfi egyenlő eséllyel kell pozitívan, negatívan értékelni, nem kellene különbséget tenni a nemek között.”
• „Nem megkülönböztetettségre, kiemelt figyelemre, csak egyenjogúságra van szükségünk.”
• „A nők az egyenjogúságért küzdöttek most pedig azzal, hogy diszkrimináltan kezelik őket megsértik az egyenjogúságot. Ha egy állást vagy pozíciót betölt egy ember akkor a munkásságát, teljesítményét kell értékelni nem a nemét. A nő és a férfi is ember!”
Az urak véleményei:
• „A pozitív diszkrimináció a „másik” oldalon diszkriminációt jelent. Megítélésem szerint a nők szociális helyzete, társadalomban betöltött súlyuk, a férfiakhoz viszonyítottan jelentősen javult és ez a trend folytatódik. Nem kell megfeledkezni arról sem, hogy a nők rendelkeznek egy sor olyan tulajdonsággal, amelyek számukra biztosítanak egyoldalú előnyt a férfiakkal szemben. Természetesen van javítanivaló a helyzetükön, de a különbség talán nem akkora, hogy indokolt lenne külön előnyök biztosítása.”
Az urak véleményei:
• „Sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációval nem értek egyet.”
• „Ugyanolyan, sokszor nagyobb értékek hordozói, mint esetenként a férfiak. Egyéne válogatja hiszen a fán sem nő egyforma két levél.”
Házimunka
• A férfiak kisebb aktivitása a házimunkák terén abból is következik, hogy a nők nagy része maga is úgy vélekedik, hogy a házimunka természetes módon nem a férfi feladata, hanem azt a nőnek kell elvégeznie.
• A férfiak saját bevallásuk szerint sem vesznek részt a házimunkában (és nem is hiányolják. )
A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját
településen • Sok esetben csak városokban, általában az ipari
parkokban, nagyüzemekben tudnak elhelyezkedni a vidéki településeken élő nők. Ezek nagyrészt többműszakos, szalag mellett végezhető munkák. Nem egyszer magasabb iskolai végzettséggel is csak itt tudnak elhelyezkedni. Ez legtöbbször azzal jár, hogy órákat töltenek utazással. A közlekedési lehetőség nem igazodik a munkaidőhöz, így meglehetősen megnehezíti a munkavállalást.
A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját
településen• A községekben mindkét nemre nézve rossz a helyzet. A
munkanélküliek száma igen magas. A nők, ezen belül, hátrányosabb helyzetben vannak, nehezebben találnak munkát egyébként is, de csak tetézi a helyzetet, ha kisgyermekes, esetleg több gyermeket is nevel. Sokak a GYED -et és GYES-t tekintik az egyetlen jövedelemforrásnak.
• A rendszerváltás után sok városban megszűntek azok a munkahelyek, ahol a szakképzett és a képzetlen munkaerőt is tudták foglalkoztatni.
• A mezőgazdaság nem biztosít állandó munkalehetőséget. Az alkalmi munkavállalási lehetőség korlátozott.
A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját
településen• Az önkormányzat által felajánlott közmunka
elenyésző lehetőséget biztosít és nem jelent megoldást, de sokak számára ez az egyetlen lehetőség.
• Az Európai Uniós csatlakozás miatt átalakult a piac sok helyen, az egyszerű betanított munkát végzők (főleg nők) nem tudnak elhelyezkedni.
• A településeken lévő szociális otthonok is munkalehetőséget biztosítanak a nők számára, így időben értesítve a hölgyeket átképzéssel sokan találhatnak munkahelyet a szociális területen. Ezt csak azok az emberek tudják hosszútávon végezni, akik elhivatottságot éreznek a feladattal kapcsolatban
A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját
településen• Kevés olyan lehetőség van, főleg helyben, ahol nem
csak a betanított munka hanem a kvalifikált innovatív munkaerőt is tudnának foglalkoztatni.
• A főváros közelségére hivatkoztak még a polgármesterek, véleményük szerint Budapest munkaerő felszívó ereje nagy és a közeli települések embereit is ellátja munkalehetőséggel. Ezeken, a területeken a nők munkaerő-piaci helyzete iskolai végzettségüktől függ.
• Nagyon kevesen vallották azt, hogy aki szeretne dolgozni el tud helyezkedni, még kevesebben mondták, hogy az elhelyezkedés helyben történik.
A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen
• Egy vélemény: „Odafigyelve a faluban működő vállalkozók tevékenységeire, fejlesztési törekvéseire, valamint az önkormányzatok kihasználatlan épületeire sokszor szervezés kérdése lehet egy – egy kisvállalkozás munkahelyteremtése. Nyilván látva az igényeket együtt kell élni a lakosság problémáival és figyelve a pályázatokat tájékoztatni kell az arra vállalkozó embereket a fejlesztési lehetőségekről, mert a munkahelyteremtés csak így lehetséges. Tehát az önkormányzat nem kell, hogy átvegye a munkaügyi központok munkáját, de szervező tevékenységével, tájékoztatásával és szolgáltatás barát magatartásával elérheti, hogy a segélyek helyett jobb megoldás szülessen a megélhetés biztosítására!”
Összefoglalásként
• Bizonyítékot nyert, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani kell, de ehhez a nők felfogásában is változásra van szükség. Valószínűsíthető, hogy a lakosság iskolázottságának növekedése hozzá fog járulni ehhez, és ha gyermekeink már ebben a szellemiségben nevelkednek, sokkal jobb lesz a jövőben a nők helyzete, mind a munkaerő-piacon, mind a családban és ez talán növeli majd a közéleti szerepvállalásukat is.