ÜDVÖZÖLJÜK A TÖOSZ POLGÁRMESTERNŐI

TAGOZATÁNAK KÖZGYŰLÉSÉN!

Dobogókő2008. május 8.

A TAGOZAT TAGSÁGÁNAK ALAKULÁSA

MegyékNői Tagozat

tagságaNői polgármester a

megyében

Összes női polgármester a megyében

Összes tag a megyé

benÖsszes település a

megyében

Bács 7 10 15 55 119

Baranya 10 22 63 86 301

Békés 2 12 17 49 75

Borsod 10 36 53 225 358

Csongrád 3 7 7 45 60

Fejér 6 16 21 74 108

Győr 6 15 30 95 182

Hajdú 5 8 14 54 82

Heves 6 13 18 77 121

Jász 3 5 11 27 78

Komárom 3 7 19 54 76

Nógrád 12 23 32 88 131

Pest 7 18 27 100 187

Somogy 5 17 40 113 245

Szabolcs 11 19 36 98 229

Tolna 5 11 20 48 109

Vas 4 20 30 125 216

Veszprém 7 18 27 120 217

Zala 10 31 53 154 257

A tagozatba jelentkezők aránya

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

Bács

Baranya

Békés

Borsod

Csongrád

Fejér

Győr

Hajdú

Heves

Jász

Kom

árom

Nógrád

Pest

Som

ogy

Szabolcs

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

TÖOSZ Női Tagozat aránya a megyei női polgármesterekhez viszonyítva

A nők aránya a településvezetők között megyei bontásban

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

Bá

cs

Ba

ran

ya

Bé

kés

Bo

rsod

Cso

ng

rád

Fe

jér

Győ

r

Ha

jdú

He

ves

Jász

Ko

má

rom

Nó

grá

d

Pe

st

So

mo

gy

Sza

bo

lcs

To

lna

Va

s

Ve

szpré

m

Za

la

Női polgármesterek aránya a megye összes polgármesteréhez viszonyítva

A polgármesterek körében végzett kérdőíves felmérés elemzése

• A kérdőívet az összes magyar polgármester (3173 db) megkapta elektronikus úton, 168 db érkezett vissza, ebből 49 polgármester nő és119 polgármester úr osztotta meg velünk a véleményét.

Visszaküldési arány

nő férfi összes

összes polgármester523 2650 3173

visszaküldte49 119 168

Visszaküldési arány

9,37% 4,49% 5,29%

Képviselő-testületek

• Azon képviselő-testületek női részvételi aránya, ahol a polgármester férfi, a legtöbbször előforduló női arány a 30 % alatti, utána következik a 20 % alatti és a 10 % alatti, tehát megállapítható, hogy az esetek nagytöbbségében jóval alacsonyabb százalékban vesznek részt a képviselő-testület munkájában nők, ha férfi a polgármester.

A nők aránya a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között

• 60 % alatti foglalkoztatás ugyanis csak ott fordult elő az általunk vizsgált települések esetében ahol férfi a polgármester.

• A polgármester asszonyok kizárólag 60 % feletti részvételi arányban adnak munkalehetőséget a nőknek és leggyakrabban 81 és 90 % közötti a hölgyek aránya polgármesteri hivatalok alkalmazottai között. Sok esetben akár nő, akár férfi a települési vezető 100 % a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között a nők aránya.

A polgármesteri tisztség vállalásának oka

• A féri (71,9 %) és a női (75,51 %) polgármesterek többsége is arra a kérdésre, hogy „Miért vállalta a polgármesteri tisztséget?” azt válaszolta, hogy elhivatottságból. Számottevő még a férfiaknál a nem nyilatkozók aránya, a válaszadók több mint 1/5-ét teszi ki, és igen csekély számban válaszoltak az egyéb kategóriával.

• A nők sokkal kisebb hányada, mintegy 8 %-a nem adott választ, viszont több mint 16 % az egyéb rublikát jelölte be.

• A legtöbben az „egyéb” kifejtése során a legtöbben azt válaszolták, hogy a lakosság kérésére vállalták a vezetői posztot.

A nők megítélése aszerint, hogy folytatnak-e keresőtevékenységet

• A fenti kérdésre a nők 86 %-a és a férfiak 94 %-a válaszolta, hogy „igen”, fontosnak tartja a család költségvetésében a nők kerestet. Meglepő, hogy a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben a kérdésben. „Nem” szerepelt a választ adó nők 10 %-a és a férfiak 5 %-a esetében. Nem válaszolt a nők 5 %-a és a férfiak kevesebb mint 1 %-a.

Karrier, munka, család szerepe

• A kérdés arra vonatkozott, hogy mit tart fontosabbnak az életben. A nők 6 %-a válaszolta, hogy a családot és a magánéletet, egyetlen voks sem érkezett a karrier, munka, hivatás meghatározásra és a mindkettő fontos pedig 93 %-ot kapott.

• A férfiak körében a család, magánélet 23,6 %-ot kapott, ami négyszer annyi, mint a nők által adott válaszok alapján összesített érték. A karrier 1,72 %-ban szerepelt legfontosabbként és a mind a kettő fontos kategória kapta a férfiak szavazataink háromnegyed részét.

A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata

A nők által adott válaszok átlagai Mi az oka, hogy a nők nem szívesen maradnak ki

a munkából?(1-5 osztályozott válaszok átlaga)

1,72

3,312,71

3,164,15

0,000,501,001,502,002,503,003,504,004,50

a gy

erm

ekek

nem

elé

ggé

resp

ektá

lják,

ha

az a

nya

csup

ánhá

zias

szon

y

Egy

nőn

ekfo

ntos

, hog

yan

yagi

lag

függ

etle

nle

gyen

:

Elé

g le

hang

oló

dolo

g ki

záró

lag

otth

on le

nni:

Any

agi o

kok

mia

tt ne

men

gedh

ető

meg

:

Csa

khá

zias

szon

ynak

lenn

i nem

von

zóél

etcé

l:

A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata

A férfiak által adott válaszok átlagai

Mi az oka, hogy a nők nem szívesen maradnak ki a munkából?

(1-5 osztályozott válaszok átlaga)

1,722,86 2,96

4,243,01

0,001,002,003,004,005,00

a gy

erm

ekek

nem

elé

ggé

resp

ektá

lják,

ha

az a

nya

csup

ánhá

zias

szon

y

Egy

nőn

ekfo

ntos

, hog

yan

yagi

lag

függ

etle

nle

gyen

:

Elé

g le

hang

oló

dolo

g ki

záró

lag

otth

on le

nni:

Any

agi o

kok

mia

tt ne

men

gedh

ető

meg

:

Csa

khá

zias

szon

ynak

lenn

i nem

von

zóél

etcé

l:

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?

A nők válaszai Ha a férj el tudná tartani a családot mit választana

a nő?

5,88%

62,75%

25,49%

5,88%otthon maradna

Részmunkaidőbendolgozna

Telje munkaidőbendolgozna

Nem tudja biztosan

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?

A férfiak válaszai

Ha a férj el tudná tartani a családot mit választana a nő?

18,25%

53,17%

7,94%

20,63%

otthon maradna

Részmunkaidőbendolgozna

Telje munkaidőbendolgozna

Nem tudja biztosan

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?

• A férfiak szerint is igen sokan gondolják, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznának, ha a férfi keresete elég lenne a család számára, azért 10 %-kal kevesebben vélekednek így, mint a nők. Nagy eltérés tapasztalható még az otthon maradásról való megítélésben is, míg a nőknek csupán kb. 6 %-a gondolkodott így, ezzel szemben a férfiak közül háromszor annyian jelölték meg ezt a választ. Látható, hogy a tradicionális család modell, miszerint a férfiak feladata a család ellátása és a nő végezze az otthoni dolgokat igen erősen él, mindazok ellenére, hogy ma már a nők szinte ugyannyi időt töltenek keresőtevékenységgel.

• A férfiak kis hányada gondolkodott úgy, hogy minden esetben teljes munkaidőben dolgoznának a nők és a válaszadók 1/5-e nem tudta eldönteni, hogy mit csinálna egy nő akkor, ha nem lenne feltétlenül szükséges az ő kereste.

A férfiak 48%-a, a nők 34%-a szerint ritka hogy a nő a családfő• A családfői pozíció meghatározás alatt értjük: a

családi döntésekben való „utolsó szó jogát” pl. beruházásokról való döntést, a családi kassza kezelését, ezek a meghatározások a kérdés mellett szerepeltek.

Családfői pozíció betöltése

47,83%51,02%

48,17%43,90%

34,69%46,96%

7,93%5,22%

14,29%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

nő férfi átlag

nem gyakori

gyakori

leggyakoribb

Nőkkel szembeni pozitív diszkrimináció megítélése

58,33%

37,50%

4,17%

igen

nem

nem válaszolt

A hölgyek véleményei

• „Minden embert, legyen az nő vagy férfi egyenlő eséllyel kell pozitívan, negatívan értékelni, nem kellene különbséget tenni a nemek között.”

• „Nem megkülönböztetettségre, kiemelt figyelemre, csak egyenjogúságra van szükségünk.”

• „A nők az egyenjogúságért küzdöttek most pedig azzal, hogy diszkrimináltan kezelik őket megsértik az egyenjogúságot. Ha egy állást vagy pozíciót betölt egy ember akkor a munkásságát, teljesítményét kell értékelni nem a nemét. A nő és a férfi is ember!”

Az urak véleményei:

• „A pozitív diszkrimináció a „másik” oldalon diszkriminációt jelent. Megítélésem szerint a nők szociális helyzete, társadalomban betöltött súlyuk, a férfiakhoz viszonyítottan jelentősen javult és ez a trend folytatódik. Nem kell megfeledkezni arról sem, hogy a nők rendelkeznek egy sor olyan tulajdonsággal, amelyek számukra biztosítanak egyoldalú előnyt a férfiakkal szemben. Természetesen van javítanivaló a helyzetükön, de a különbség talán nem akkora, hogy indokolt lenne külön előnyök biztosítása.”

Az urak véleményei:

• „Sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációval nem értek egyet.”

• „Ugyanolyan, sokszor nagyobb értékek hordozói, mint esetenként a férfiak. Egyéne válogatja hiszen a fán sem nő egyforma két levél.”

Házimunka

• A férfiak kisebb aktivitása a házimunkák terén abból is következik, hogy a nők nagy része maga is úgy vélekedik, hogy a házimunka természetes módon nem a férfi feladata, hanem azt a nőnek kell elvégeznie.

• A férfiak saját bevallásuk szerint sem vesznek részt a házimunkában (és nem is hiányolják. )

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját

településen • Sok esetben csak városokban, általában az ipari

parkokban, nagyüzemekben tudnak elhelyezkedni a vidéki településeken élő nők. Ezek nagyrészt többműszakos, szalag mellett végezhető munkák. Nem egyszer magasabb iskolai végzettséggel is csak itt tudnak elhelyezkedni. Ez legtöbbször azzal jár, hogy órákat töltenek utazással. A közlekedési lehetőség nem igazodik a munkaidőhöz, így meglehetősen megnehezíti a munkavállalást.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját

településen• A községekben mindkét nemre nézve rossz a helyzet. A

munkanélküliek száma igen magas. A nők, ezen belül, hátrányosabb helyzetben vannak, nehezebben találnak munkát egyébként is, de csak tetézi a helyzetet, ha kisgyermekes, esetleg több gyermeket is nevel. Sokak a GYED -et és GYES-t tekintik az egyetlen jövedelemforrásnak.

• A rendszerváltás után sok városban megszűntek azok a munkahelyek, ahol a szakképzett és a képzetlen munkaerőt is tudták foglalkoztatni.

• A mezőgazdaság nem biztosít állandó munkalehetőséget. Az alkalmi munkavállalási lehetőség korlátozott.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját

településen• Az önkormányzat által felajánlott közmunka

elenyésző lehetőséget biztosít és nem jelent megoldást, de sokak számára ez az egyetlen lehetőség.

• Az Európai Uniós csatlakozás miatt átalakult a piac sok helyen, az egyszerű betanított munkát végzők (főleg nők) nem tudnak elhelyezkedni.

• A településeken lévő szociális otthonok is munkalehetőséget biztosítanak a nők számára, így időben értesítve a hölgyeket átképzéssel sokan találhatnak munkahelyet a szociális területen. Ezt csak azok az emberek tudják hosszútávon végezni, akik elhivatottságot éreznek a feladattal kapcsolatban

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját

településen• Kevés olyan lehetőség van, főleg helyben, ahol nem

csak a betanított munka hanem a kvalifikált innovatív munkaerőt is tudnának foglalkoztatni.

• A főváros közelségére hivatkoztak még a polgármesterek, véleményük szerint Budapest munkaerő felszívó ereje nagy és a közeli települések embereit is ellátja munkalehetőséggel. Ezeken, a területeken a nők munkaerő-piaci helyzete iskolai végzettségüktől függ.

• Nagyon kevesen vallották azt, hogy aki szeretne dolgozni el tud helyezkedni, még kevesebben mondták, hogy az elhelyezkedés helyben történik.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen

• Egy vélemény: „Odafigyelve a faluban működő vállalkozók tevékenységeire, fejlesztési törekvéseire, valamint az önkormányzatok kihasználatlan épületeire sokszor szervezés kérdése lehet egy – egy kisvállalkozás munkahelyteremtése. Nyilván látva az igényeket együtt kell élni a lakosság problémáival és figyelve a pályázatokat tájékoztatni kell az arra vállalkozó embereket a fejlesztési lehetőségekről, mert a munkahelyteremtés csak így lehetséges. Tehát az önkormányzat nem kell, hogy átvegye a munkaügyi központok munkáját, de szervező tevékenységével, tájékoztatásával és szolgáltatás barát magatartásával elérheti, hogy a segélyek helyett jobb megoldás szülessen a megélhetés biztosítására!”

Összefoglalásként

• Bizonyítékot nyert, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani kell, de ehhez a nők felfogásában is változásra van szükség. Valószínűsíthető, hogy a lakosság iskolázottságának növekedése hozzá fog járulni ehhez, és ha gyermekeink már ebben a szellemiségben nevelkednek, sokkal jobb lesz a jövőben a nők helyzete, mind a munkaerő-piacon, mind a családban és ez talán növeli majd a közéleti szerepvállalásukat is.